KÉT TESTBEN „EGY LÉLEK” Babits Mihály: A gólyakalifa A Hauff mese történetét metaforikus szintre emelő, 1913-ban keletkezett „ A gólyakalifa” filozófiai hátterével, kompozíciójával emelkedik ki a a magyar líra egyik meghatározó alakjának kis számú epikai művei közül. A regény kétféle életszinten produkál alakmegfeleléseket az álom segítségével.A 20. elejének magyar történelmében, társadalmában megjelenő emberi sors két lényegileg eltérő változata egyben a személyiségben egymással harcoló kétféle értékrend problémájára hívja fel a figyelmet.Előzetes kérdések: Válaszd szét a Tábory Elemér és „asztalosinas-díjnok” léthez kapcsolódó történéseket. Hasonlítsd össze a két történéssor tömbjeinek hosszúságát. Mit jelent, hogy a regénystruktúra alapelve a „dualizmus” ?(Tábory Elemér élete legboldogabb napján indul a „retrospektív” módon elbeszélt cselekmény, az itt felsejlő világ az otthoni álomban teljesedik ki. ) Mennyiben törekednek a valóságeffektus megteremtésére a Tábory Elemér illetve „inasdíjnok” szövegek?Az elbeszélés tempójának változása hogyan függ össze az újabb és újabb „alakmegfeleléspárok” feltűnésével? Fejtsd fel, az egymás után következő történésekben kikivel azonos? Felfoghatók-e a szereplőpárok az emberi lélek különböző (de egymást kiegészítő) rétegeinek képviselőiként? A lélek megkettőződése folyamatában kétféle(egymással ellentétes ) értékrend kiteljesedése is megfigyelhető. Miért éli meg Elemér borzalomként az asztalosműhely szexualitást is rejtegető titkait? A folyamatban hol teljesedik ki „ a nyers és vad érzékiség”?Az „alantasság” mintegy az emberben létező másik értéktartományként végigkíséri a főszereplő életét előbb csak alakmásaiban, később már ébrenlétében is. Melyik az (a csúcspontnak is) tekinthető jelenet, ahol már ébrenlétekor is „megtapasztal” Elemér szörnyű felfedezést? A „lélek szépsége” és a „testiség” láthatólag összefonódik a”bűntelenség” és „bűn” állapotával. Keress más ellentétpárként értelmezhető(rokon) fogalmompárokat, amelyek helyettesíthetnék a „bűn”, „bűntelenség” ellentétpárt! Szerkezet-kompozíció: A regény „sztorija” a főhős életének egy szakasza. Sorrendben milyen idősíkok és „áttűnések” szakaszolják a történetet?(Jelöld képletszerűen az „abc” nagybetűit használva.) Hány oldalt foglal magába a „kétféle” létezés első szakaszának tekinthető leírás? A második szakaszban a befogadó számára nehéz elkülöníteni a két Alakmáshoz” rendelt két eseménysort. Mi segít ebben?(alvásperiódus) A két párhuzamosan futó történet szerkezetileg három ponton kapcsolódik össze. Keresd meg, és értelmezd ezeket a pontokat!(Kincsesben felismert mester, iskolában, elrettentésül felolvasott bizonyítványlopás:díjnoki pálya, díjnok öngyilkosság-T. E halála) Narráció(elbeszéléstechnika) A regény Tábory Elemér önéletírása. Milyen grammatikai nézőpont jár ezzel a műfajjal együtt? A nagyobb cselekménytömbben, a korábbi események felidézésénél más a személyeség mértéke , mint a későbbiekben.. A tudati viszonyok egyre bonyolultabbá válását nézőpontváltással jeleníti meg a szöveg:”Tábory Elemér attól kezdett félni, hogy, hogy a díjnok valóban öngyilkossá vagy gyilkossá lesz…úgy tűnt fel nekem, hogy a díjnok katasztrófája az Elemérét is magával fogja vonni.” És nappallá tettem az éjjeleket, aki Silviának másik alakja volt, mint Tábory Elemér.”Mit tudatosít ez a nézőpontváltás?Mi a szerepe a regény végén az újabb nézőpont megjelenésének:”halva találták őt a szobájában, homlokán lőtt sebbel, semmifélefegyver nem volt körülötte. Mi történhetett? Semmiféle nyomozás nem vezetett eredményre.”(a végigvitt következetes szerkezet, és elbeszélőmód lélekábrázoló váltakozásának révén a fantasztikum valódisága elhitetése)
Bulgakov : Mester és Margarita Előzetes kérdések:” Tér-idő cselekmény: 1. Készíts a fejezetekről néhány soros cselekményvázlatot, válaszd szét az evangéliumi és moszkvai történéseket.Hány nap alatt játszódik az „evangéliumi történet? Mi ennek a szimbolikus jelentése? A „Moszkva történet hány nap alatt játszódik? Vizsgáld végig a szereplőket a moszkvai síkon: kinek hol kezdődik a múltja? Milyen következtetés vonható le ebből. Kinek van a leghosszabb múltja?Van-e a teljes életet átfogó múlt?Milyenné teszi a történetmondást az, amit tapasztaltál? Mit jelent, hogy a regény struktúrájának alapelve a „dualizmus”? Nemcsak a „dualizmus”, hanem a „trializmus” is jelentkezik, amennyiben a létet „hármas „rétegződésűnek „ mutatja a szöveg. Mennyiben törekszik a „a valóság-effektus” megteremtésére a Jeruzsálem –regény és a Moszkva-regény? A korabeli „valóság(ok)” milyen jelenségei idéződnek fel? Szerkessz két rövid történetet a mester életének két variációjáról. Beszéld el kétféleképpen – Margarita életét is. Miért lehet két kifejlet? Melyik mit sugall? 2. Mi a „fantasztikum”? Melyek azok a fejezetek, amelyikben a fantasztikum és szatíra együtt szerepel? Ahol a fantasztikum és a líraiság? Ahol a fantasztikum és „groteszk”? 3. Ismételd át, amit a „paraboláról” tanultál! Mennyiben tartod parabolának a jeruzsálemi fejezeteket, mennyiben történelmi regénynek? Ha kiszakítanánk a regény összefüggéséből, mennyiben változna a jellege? Miért fontos a többi fejezethez való viszony? 4. Nevezhetjük-e „mítoszregénynek” a művet?Milyen mítoszokból indul ki Bulgakakov? Szereplők: A „mítikus”létsík a két részben két szereplő köré rendeződik. Kik ők? A”transzcendens” –síkról a regény utolsó fejezetében/32./ értesül a befogadó. Kiket ér el,- és kiket nem-ezen a „létsíkon” a megváltás? A „létsíkok” úgy is jelen vannak, hogy a két „alapprincipiumnak”, Jezsuának és Wolandnak a regényben három „megtestesülése”,”alakváltozata” van: Jezsua „földi változata” …. Wolandé:….. Folytasd a sort: -Jesua mítikus változata….,transzcendens változata:.. -Woland mítikus alakja….,,transzcendens alakja: A”síkok” közötti viszonyokban nagy szerepe van a „szerepmegfeleléseknek”.Foglald táblázatba az egymással „párhuzamba „ állítható szereplőket.(pl. Lévi Máté és Ivan, Pilátus és Ivan , Jesua és Ivan stb. ) Vizsgáld Jesua viselkedését a 2. és 16. fejezet alapján. Vizsgáld meg, milyen viszonyban állnak egymással nézetei,, filozófiája és cselekedetei. Wolandhoz Keress ironikus, parodisztikus megfeleléseket!(Kinek képzeli pl. magát Ivan, mikor Sztravinszkijt Pilátusnak látja?)Vesd össze Wolandot egyéb művek Mefisztóival, Luciferjeivel! Woland azt állítja, ott volt Jesua kivégzésekor. Ennek semmi jelét nem tapasztaljuk. Ha keresni kellene valakit, aki mindig, mindenütt ott van, ki volna az a „Jeruzsálem-regényben”?Wolandhoz egy „paródiasor” is kapcsolódik a regényben.,.Miért mondhatjuk, hogy a 31. fejezet egészében az „Apokalipszis”paródiája?(hozzá kell tenni, hogy a regény 1934-es változatában ezen a ponton igazi „végítélet „kezdődött.) Milyen stilisztikai „többletet”ad a szövegnek az, hogy a látomás paródiává enyhül?
A Mesternek kitüntetett szerepe van a szövegben. Hogyan vélekedik Wolandról?Mi a különbség Margarita és az ő álláspontja között?Gyűjts anyagot arra nézve, hogy a büntetés és megbocsátás mindegyikére képes.Van-e a műben , aki csak az egyikre, vagy másikra?Hogyan változik a Mester a 32. fejezetben?Mi Woland véleménye róla? Pilátussal kapcsolatban vizsgáld a kihallgatás-jelenetet! Írd ki azokat a mondatokat, melyeknek segítségével nyomon követhető a belső folyamat, amely benne Jézűsua hatására végbement.Foglald szövegbe a folyamatot(Először..később)Gyűjts össze a 4. jeruzsálemi fejezetből, ahol belső monológként tárul fel Pilátus tudataNyomon követhető-e a változás? Milyen más forrás áll rendelkezésre, hogy ezt megismerjük? Vizsgáld meg abból a szempontból a 32. fejezetet, hogy mivé változik Behemót és Korolvjov, ahol mindenki felölti igazi a rcát. Összegezd egy bekezdésben, mi a szerepük. Párbeszédépítés A II. fejezetben Jesua és Pilátus illetve Kajafás és Pilátus párbeszéde folyik.Állapítsd meg feszültséggörbéjüket!Különítsd el a párbeszédből és az elbeszélői szövegből származó információkatMire következtetsz, miben egyeznek és miben különböznek ezek a szövegek egy drámarészlettől? Olvasd el a 25. és 26. fejezetben Pilátus és Afranius párbeszédeit! A narrátor mivel egészíti ki a párbeszédek információit?Vizsgáld azt a beszélgetést, ahol P. parancsot ad Júdás kivégzésére. Magyarázd meg, miért nem tudja a befogadó Pilátus szándékait?Melyik az a pillanat, amikor Afranius megérti P. szándékát? Vizsgáld azt a jelenetet, ahol Afranius elmondja mi történt Júdással. Mi árulja el Pilátust szavai helyett? Egy bekezdésben összegezd a párbeszédépítés módszereit a vizsgált jelenetek alapján! Olvasd el a Mester és Ivan párbeszédét a 13. fejezetben Ivan verseiről illetve Woland és a büfés párbeszédét a 18. fejezetben .Gyűjtsd össze milyen jelenségeket és milyen eszközzel tesznek nevetségessé a szövegek!Miért lennénk hatásosak, ha két színész adná elő őket? Nézőpont-Ideológiai pozció Olvasd el újra a 18. fejezetet. Kövesd végig, melyik szövegrészben kinek a nézőpontjából látunk? Összegezd:hány nézőpont van, hogyan befolyásoljáka fejezet szerkezetét? Ugyanezt kövesd végig a 16. fejezetben. Keresd meg a 25. fejezetben azt a szövegrészt, ahol Afranius beszámol a kivégzésről. Most hány variációnk vanJ. Haláláról? Milyen ellentmondásokat találhatunk? Mit tudunk velük kezdeni? Foglald össze egy-két be4kezdésben, mit jelent a különböző nézőpontok alkalmazása a regényben. Tekintsd át ki/k/ Nek a nézőpontjával azonos az ideológiai pozíció? Értékek Vizsgáld meg az első fejezetet. Mire akarja Berlioz rávenni Ivant? Miért nem érthet ezzel egyet az sem, aki ateista? Hogyan értelmezi Berlioz a művész szerepét és a művészet szerepét? Mi az értéke a mítoszoknak vallásoknak a modern ember számára? (Ismerkedj meg Feuerbach álláspontjával Olvasd el a kereszténység lényege című művének bevezető két fejezetét! Vizsgáld meg azokat a mondatokat, amelyekben a 13. fejezetben a Mester Ivan műveiről nyilatkozik. Miben tér el a véleménye Berliozétól? Hogyan írtak az ő regényéről a kritikusok? Hogyan jellemzi a szöveg a kritikusok magatartását? Miben különbözik a mester regénye attól, amit Berlioz várna a művészettől? Kinek mi az érték? Kersd meg azokat a szövegrészeket, melyből megállapítható, miért mond ítéletet Woland Berlioz felett? Kinek az álláspontjához áll közel Woland? Te hogyan vélekedsz? Melyek Jesua legfőbb értékei?
Melyek Pilátus számára a legfőbb értékek, mielőtt Jesuával találkozott? Miben közeledik Pilátus Jesua értékrendszeréhez? Pilátus bosszút áll Júdáson. Hogyan vélekedne erről Jesua? A Mester? Margarita ? Egy –két bekezdésben foglald össze, mi lehet a bűn, a bosszú, és megbocsátás helye a műben. Hogyan értelmezed ebben a problémakörnek a fényében Jesua és Woland alakját? A Mester és Margarita az európai irodalom számos műfajával áll rokonságban, legszembeötlőbb módon az „emberiségköltemény műfajával.Az ókori és középkori műfajok közül a menipposzi szatírához is szoros szálak fűzik a regényt: fontos szerepe van a szatíra felszabadító hatásának, filozofikus arcának. A parabola ősi műfaj, de regényelvként csak a 20. században kap szerepet. Két fajtája közül az egyik a „realista” törénelmi regényre emlékeztető hitelességgel idézi fel a példázatnak szánt múltat, a másik szatirikus, groteszk, modellszerű példázat(Kafka:,A per). A Mester és Margaritában mindkettő jelen van: A Moszkva –regény szatirikus példázat. A romantika műfajai közül pedig a kettős regénynek van fontos szerepe a regény művészi formája szempontjából(Két egymástól független történetből áll, melyek mégis szerves egészet alkotnak azáltal, hogy a két rész értelmezi egymást a közöttük lévő ellentét, párhuzam vagy más logikai , esztétikai viszony által, melyek közül fontos lehet egyes szereplők megkettőződésének, azaz annak a jelenségnek, mikor két testben ugyanaz a személyiség,sőt ugyanaz-a más történelmi körülmények közé szorított- szerep tűnik fel . Ennek a jelenségnek is metaforikus jelentése van. A Mester és Margarita alapkoncepciója szerint a történet egyik része az időszámítás kezdete körül játszódik Jeruzsálemben, míg a másik az 1930-as évek Moszkvájában. Az egyikben az Újszövetségből jól ismert alakok szerepelnek, Jézus, P. Pilátus, Júdás ,Kajafás, a másikban a művész harcol művéért és szenved vereséget a 30-as évek kicsinyes, hétköznapi valóságában Később látni fogjuk, milyen nagy szerepe van a „szerepkettőzéseknek, megfeleléseknek”, amelyek „egyik regényből a másikba cikázva teremtik meg a jelentés egységét.”/Spira Veronika/ A „szerepmegfelelések”, analógiák mellett az ellentét is fontos szerepet kap a síkok közti kapcsolat megteremtésében:bár a két várost(név…. és …..) és a két korszakot(tibériusit és …..) sok hasonlóság köti össze, a kontraszt is fontos. Mindkét városban egy-egy mítikus testetöltés(hiposztázia) történik:”Jó hírrel” a „kezdetben” a megváltás prófétája érkezik, a másikuk az Utolsó ítélet végrehajtója.A „jó hír hozója” meghirdeti a szeretet által megteremtendő Isten Országát, mely véget vet a földi hatalomnak:”..minden hatalom erőszakot tesz az embereken, és eljövend az idő, mikor nem lesz sem császár, sem semmiféle központi hatalom..”.Próféciája azonban nem teljesül. A központi hatalom nem hal el, hanem áthatja az egész földi életet, megfosztva az embereket minden szabadságuktól, humanizmustól. A”Kezdet” világában az „áruló”(…) elárulja a „Jó hír” hozóját, de még ebből a bűnből is van út számára a megtisztulás felé. A „Vég” világában olyan totálissá válik a hatalom,hogy a hasonló bűnt elkövető(…) már csak töredékesen őrzi a tanítás emlékét, az Új evangelista(…) összeroppan az erejét meghaladó teher alatt. Ha a transzcendens erők nem mentenék meg a végleges bukástól, visszhangtalanul pusztulna el. A „Kezdet és Vég” a valóságos és szimbolikus, az egyéni és egyetemes létidő ellentétpárjait foglalja magában.A”létidőhöz” „létmodellek” azaz általános magatartásformák kapcsolódnak,ezek cselekvései,reflexiói pedig szakaszokban állomásokban írhatók le. Ki/k/nek az életéből állnak össze a „krisztusi” magatartásforma állomásai? Melyik napba sűrítve szerepel a három állomás: a tanítás, elfogatás és halál?Ugyanennek a „szerepnek”
másik megvalósulása sorsából ugyan hiányzik a kínhalál de részletesebben benne foglaltatik az életben való szenvedés.Indokold meg, miért? A „Pilátus –modell létsza kaszai:A Kezdet , a szembesülés a jóval. Milyen szakasz követi ezt?(Ehhez a szakaszhoz kapcsolható a félelem kialakulása)Mi a félelem következménye?Milyen szakaszokkal egészíthető ki még a „Pilátusi lét-modell”? A „Júdás- modell” léttörténetének Kezdete is az Igazsággal való találkozás. E szembesülés hatástalan marad, sőt a Júdások azonnal a földi hatalom kezére játsszák a mindenkori Megváltókat. A regényben a szimbolikus időszerkezet egyszerre jelenik meg egyértelműségében és kétségekkel terhelten. A”Moszkva-regényben” a szereplők sorsának „kettős” kifejlete van. A Mester életének milyen lehetséges változatait ismerjük meg. A mű szereplői közül kiemelkedik Jesua szimbólummá növő alakja. Hogyan jelzi a szöveg, hogy”anarchisztikus” nézeteket vall a hatalomról?(megtaláljuk-e valamelyik evangéliumban a hatalomról vallott szöveg „eredetijé”t?)Tekinthető-e véleményed szerint Jesua-Mester a „szocialista –forradalmár alaptípusának?Ivan Hontalan, a dilettáns költő is ebben az összefüggésben válik fontossá. Talán a „népet” jelképezheti, akinek az „árulók” megváltást ígérnek,de helyette a hatalom engedelmes eszközévé alacsonyítják őket. A „három alapmodell”, magatartásforma a legfontosabb emberi döntéshelyzetre adott válasz következtében jön létre:azaz az ember az igazság, humánum parancsát követi, vagy engedelmeskedik a hatalomnak, mely annak megtagadására kényszeríti a pusztulás kilátásba helyezésével, vagy belső meghasonlás nélkül a hatalom helytartója lesz. Két „szerep” közti választásra korlátozódik az egyén választása Pilátus monológja alapján: „-Azt hiszed, szerencsétlen, hogy a római császár helytartója szabadon bocsát valakit, aki azt mondta, amit te mondtál? Ó, istenek, istenek!Vagy azt képzeled, hogy hajlandó vagyok a helyedbe állni?” Lidérces álmok, látomások gyötrik a szereplőket, ennek magyarázata a belső válsághoz, megtisztuláshoz kapcsolódhat(Pilátus, Ivan, Boszoj, Mogarics stb) A Művész szerep és Jézus szerep a regényben összeolvad: ez az igazság kimondásának(a lényegi valóság felmutatásának) legtökéletesebb módja.A regény értékstruktúrájában tehát a csúcs a szeretet, humanizmus és az érte vállalt mártíromság. Hozzá legközelebb a Mester és Margarita kerülnek és a bűnétől megtisztult Pilátus. Az általuk hordozott értékek:a művészet, helytállás, a szerelem, a megtisztulásra való készség. Őket azok a bűnösök követik, akik előtt nem világosodik meg a megtisztulás útja, de vágynak rá., majd a hatalom vak eszközei, végül helytartói következnek(Lihogyejev, Bengalszkij, Berlioz) az értékstruktúra szerint.
