KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA 2011-2015.

Keszthely, 2011. február 14.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ............................................................................................................................... 5 1.1. A koncepció célja ............................................................................................................ 5 1.2. A koncepció jogi háttere ................................................................................................. 6 1.2.1. A kultúra és az Európai Unió .................................................................................... 6 1.2.2. Kulturális szabályozás Magyarországon .................................................................. 7 1.3. Csatlakozó fejlesztési dokumentumok ........................................................................... 8 1.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns programjai....................................... 8 1.3.2. Az OKM Közművelődési Stratégiája ......................................................................... 9 1.3.3. Széchenyi-terv .......................................................................................................... 9 2. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 11 2.1. Történeti háttér ............................................................................................................ 11 2.1.1. A város fekvése ...................................................................................................... 11 2.1.2. A város történelme ................................................................................................ 11 2.2. Keszthely Város Önkormányzata által fenntartott közművelődési intézmények ........ 15 2.2.1. Goldmark Károly Művelődési Központ .................................................................. 15 2.2.2. Fejér György Város Könyvtár ................................................................................. 16 2.2.3. Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítvány ........ 17 2.3. Keszthely városában működő egyéb nem Önkormányzati fenntartású közgyűjtemények: ................................................................................................................ 17 2.3.1. Helikon Kastélymúzeum ........................................................................................ 17 2.3.2. Balatoni Múzeum ................................................................................................... 19 2.3.3. Georgikon Majormúzeum ...................................................................................... 20 2.3.4. Magántulajdonban lévő gyűjtemények ................................................................. 21 2.4. Rendezvények ............................................................................................................... 23 2.4.1. A Goldmark Károly Művelődési Központ által koordinált hagyományosan megrendezésre kerülő kiemelt rendezvények ................................................................ 23 2

2.4.2. A Fejér György Városi Könyvtár által szervezett események ................................ 32 2.4.3. Egyéb rendezvények .............................................................................................. 32 2.5. Művészek ...................................................................................................................... 34 2.6. Kiadványok .................................................................................................................... 35 2.7. Keszthely, az iskolaváros, oktatás ................................................................................. 36 2.7.1. Alapfokú oktatás .................................................................................................... 36 2.7.2. Középfokú oktatás ................................................................................................. 37 2.7.3. Festetics György Zeneiskola ................................................................................... 37 2.7.4. Felsőoktatás ........................................................................................................... 38 2.7.5. Felnőttképzés ......................................................................................................... 40 2.8. Civil szervezetek ............................................................................................................ 40 2.9. Magisztrátus.................................................................................................................. 46 2.10. Testvérvárosi kapcsolatok........................................................................................... 46 2.11. A város és az egyházak együttműködése ................................................................... 49 2.12. Helyi média ................................................................................................................. 49 2.12.1. Keszthelyi Televízió .............................................................................................. 49 2.12.2. Helikon Rádió ....................................................................................................... 51 2.13. Építészeti értékek, épített örökség ............................................................................. 52 2.14. Gasztronómia és borkultúra ....................................................................................... 52 2.16. Egyéb intézmények ..................................................................................................... 53 2.17. A helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis........................................................ 53 3. A közművelődés finanszírozása ........................................................................................... 55 4. Stratégia, célok, prioritások, intézkedések .......................................................................... 56 4.1. Elképzelt jövőkép: ......................................................................................................... 56 4.2. Célok:............................................................................................................................. 56 4.3. Intézkedések: ................................................................................................................ 57 4.4. Lehetséges stratégiák ................................................................................................... 57 3

4.4.1. Együttműködés a kistérség településeivel............................................................. 57 4.4.2. Együttműködés a turizmus szereplőivel ................................................................ 57 4.4.3. Helyi programok szervezése .................................................................................. 58 4.4.4. Saját márka kialakítása........................................................................................... 58 4.4.5. Felnőttképzés ......................................................................................................... 58 4.4.6. Programkoordináció .............................................................................................. 58 4.4.7. Kommunikációs csatornák működtetése............................................................... 58

4

1. Bevezetés A Keszthely város közművelődési koncepciójának kidolgozása az érintett intézmények vezetőinek segítségével készült el. 1.1. A koncepció célja Magyarország középtávú fejlesztési célkiűzéseit 2013-ig rögzítő Új Magyarország Fejlesztési Terv hazánk nemzetközi versenyképességének növelését két tényezőhöz köti: a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedés elősegítéséhez. Ezen átfogó célok elérésének egyik szükséges lépése, hogy az embereknek legyen tényleges lehetőségük a tudásalapú társadalomban elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzésére és folyamatos megújítására. Az egyéni képességek kibontakoztatásának lehetősége, az egyén által elérhető képességek és készségek maximuma szorosan összefügg a szellemi javak fogyasztásának minőségével. Az egyén számára elérhető kulturális javak összessége így lehetséges jövőbeli kibontakozásának határait is megszabja. A települések szempontjából a kulturális infrastruktúra fejlettsége, a helyi közösségek megtartó képessége, a hagyományok életben tartása, a hátrányos helyzetű rétegek kulturális esélyegyenlőségének biztosítása is hozzájárul a versenyképesség megkívánt növekedéséhez. A települések-térségek befektetési és turisztikai célpont és lakóhelyválasztás szempontjából is egymás versenytársai. A kulturális infrastruktúra fejlesztése növeli a lakóhely választási versenyképességet, közvetve segít a lakónépesség megtartásában, ami pedig már konkrét gazdasági versenytényezője az elfogyó népességű kis falvaknak. Mindezek alapján úgy véljük, a kulturális javak hozzáférhetőségének vizsgálata szorosan összefügg a települések versenyképességi tényezőinek vizsgálatával. Koncepciónkat ezen elvek alapján állítottuk össze. E koncepció megalkotásának célja, hogy Keszthely rendelkezzen a kulturális terület középtávú fejlesztési céljait meghatározó, a város számára tárgyalásra alkalmas koncepcióval, amelynek alapján kidolgozhatóak a fő fejlesztési feladatokat tartalmazó konkrét projektek. A koncepció feladata a város közművelődési helyzetének elemzése, az elérni szándékozott jövőkép és egyes lehetséges fejlesztési irányok bemutatása. A kulturális koncepció a távlati fejlesztést megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az átfogó fejlesztési célokat, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges információkat biztosít a szféra szereplői számára. A koncepció megalkotásának folyamatában valamennyi városi intézmény részt vehetett.

5

1.2. A koncepció jogi háttere 1.2.1. A kultúra és az Európai Unió Az Európai Unió fejlődéstörténete során a kulturális tevékenységekre vonatkozó normaszövegek elsősorban integrációs eszközként jelentek meg. Kulturális tevékenységet említve elsősorban a közös kulturális térség, mint célkitűzés megjelenésével, a kultúrák közötti párbeszéd szorgalmazásával, az európai kulturális hálózatok létrejöttének segítésével, a kulturális ágazatban dolgozók tagországok közötti mobilitásának lehetővé tételével találkozunk. A kulturális politika formálásába beszűrődtek az egységes piac működésére vonatkozó minták, az áruk (kulturális szolgáltatások) és a munkaerő (szakemberek) szabad áramlásának biztosítása. Az Európai Unió alapszövegének tekintett Római Szerződés szövege eredetileg nem tartalmazta a kultúra fogalmát. A kultúra és az oktatás kérdéseivel a közösség csak a hetvenes évek második felétől kezdett behatóan foglalkozni. Az egyre jobban előtérbe került nézetek szerint a közös európai identitás nem alakítható ki az együttműködésre lépő tagállamok polgárainak kulturális interakciói nélkül. Közösségi szinten az Európai Uniót létrehozó 1992-es szerződés teremtette meg a kulturális programok támogatásának jogi alapjait. A ma érvényes normaszöveg 151. cikkelye szerint (1) „a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. (2) A Közösség fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken: az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása; az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme; nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék; művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is. (3) A Közösség és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. (4) A Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében figyelembe veszi a kulturális szempontokat. A kultúra területén folytatott közösségi tevékenység fogalmának meghatározásáról született a Tanács egy 2002-ben hozott határozata, mely szerint az európai hozzáadott érték általános előfeltétele a Közösség tevékenységének a kultúra területén. A határozat szerint ezen hozzáadott értéket a multilaterális programok, a tagállamok közötti együttműködések, a 6

kultúrák kölcsönös megértését, az együttműködés megértését, az integráció elmélyítését szolgáló programok hordozzák. A kultúra támogatásának mai törekvése, hogy programokkal és pályázatokkal támogassa a tagállamokban a kulturális tevékenységek és kifejezésformák sokszínűségét, rámutasson ezek sajátosságaira, s hozzájáruljon a közös kulturális örökség megőrzéséhez. Mivel az Európai Unió számára a kulturális támogatások finanszírozása elsősorban az integráció mélyítésének egyik eszköze, ezért az innen érkező egységesítő hatásokat célszerű hazai eszközökkel csökkenteni. A hazai kulturális tervezésben kistérségi szinten is fokozottabb figyelmet kell fordítani a nemzeti identitás és hagyományok fenntartására, saját célkitűzések megfogalmazására.

1.2.2. Kulturális szabályozás Magyarországon Az önkormányzatok kulturális tevékenységének alapjait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozza meg. A törvény 8.§ (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, a közösségi tér biztosítását, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatását, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. A paragrafus (2) bekezdése azonban a helyi igények és az anyagi lehetőségek függvényében saját hatáskörbe utalja a feladat ellátásának módját és mértékét. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése szerint az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. A kulturális terület részletes szabályozását a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény végzi el. E jogszabály részletesen meghatározza a kultúrához, a kulturálódáshoz való jog alapelveit, illetve az egyes szakmai területek tartalmát. A települési önkormányzatok kötelező feladatává változatlanul csak a könyvtári ellátás biztosítását, illetve közösségi színtér biztosítását teszi, módját és tartalmát helyi döntés határozhatja meg. A törvény gondoskodik arról is, hogy a helyi lakosság javaslattételi, véleményezési joggal részt vehessen a közművelődést érintő döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kísérhesse a terület pénzügyi eszközeinek felhasználását a helyben létrehozott közművelődési tanácson keresztül. A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. számú NKÖM rendelet szerint az önkormányzatok évente pályázhatnak saját anyagi forrásuk mértékében arányosan megállapított összegre. A rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel.

7

1.3. Csatlakozó fejlesztési dokumentumok 1.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns programjai Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Lépj egyet előre Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek a közművelődési intézményrendszer atipikus, nem formális képzési szolgáltatásainak fejlesztése (intézményfejlesztés, kapacitásnövelő képzések, a közművelődési intézményekben dolgozók foglalkoztatásai lehetőségeinek bővítése, szakkörök, iskolán kívüli tehetséggondozás) a közgyűjtemények oktatási és képzési szerepének növelése a formális és nem formális tanulási formák kapcsolódásának segítése 5. prioritás: Társadalmi befogadás, részvétel erősítése gyermek- és ifjúsági programok a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése, helyi civil kezdeményezések támogatása, önkéntesség elterjesztése Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 1.prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése multifunkcionális közösségi központok kialakítása a térségben központi szerepet betöltő nagyvárosban közgyűjtemények iskolabarát fejlesztése, oktatási-képzési szerepük erősítése Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) 2. prioritás: turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és szabadidős fejlesztések történelmi emlékek egymásra épülő integrált fejlesztése tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi tematikus programok turisztikai intézményrendszer megújítása 3. prioritás: városfejlesztés 8

városközpontok értékőrző megújítása 5. prioritás: helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése a regionális információs társadalom kiteljesítését elősegítő informatikai fejlesztések

1.3.2. Az OKM Közművelődési Stratégiája Az OKM 2007 májusában kiadott közművelődési stratégiája a közművelődési intézmények és formák iránti igényeket az alábbi típusokba sorolja: legnagyobb igény az ünnepi kultúra, szabadtéri programok, nagyrendezvények iránt helyi kultúra ápolása nem formális képzésekben vállalt szerepkör önkifejezés, kreativitás, néphagyomány kirekesztéssel szembeni küzdelem.

A program fő prioritásokként az alábbi szakmai célokat fogalmazza meg: 1. a kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése 2. a művelődéshez való alkotmányos jog gyakorlása bővülő intézményi keretek között 3. a gazdasági versenyképesség növelése felnőttképzés és átképzés révén 4. kreativitás, öntevékenység és alkalmazkodóképesség fejlesztése 5. a társadalmi kohézió erősítése. 1.3.3. Széchenyi-terv Jövőkép és stratégia Az új kormány által megvalósítandó jövőkép fő célja, hogy 2030-ra Magyarország meghaladja az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét, fogyasztási szintjét és életminőségét. Ha az egy főre jutó GDP európai országok közötti relatív különbségeit vizsgáljuk, a 2004-es adatok alapján szignifikáns határ húzódik hazánk és a tőlünk nyugatra fekvő európai országok között: valamennyi államban magasabbak az euróban számított adatok, mint Magyarországon. Közvetlen szomszédunk, Ausztria például több mint kétszer olyan magas egy főre jutó GDP-vel büszkélkedhet, mint 9

Magyarország. Az EU jelenlegi 27 tagállamának átlagához viszonyítva is megállapítható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye (Budapesttől és környékétől eltekintve) 2004-ben mélyen az uniós átlag alatt volt, szemben az EU tagállamainak túlnyomó részével. A foglalkoztatottsági ráta és a lisszaboni célkitűzésekhez viszonyított foglalkoztatási deficit tekintetében szintén sereghajtónak számítunk az uniós összehasonlításban. Az Eurostat adatai szerint Kelet- és Dél-Magyarországon mindössze 41–55% között van a foglalkoztatottsági ráta a 15–64 éves korcsoporton belül, amely a felmérés szerint a legalacsonyabb kategóriába esik. Ekkora különbségek nem hidalhatók át a csupán a napi túléléshez elegendő, a jelenből kiinduló, de távlati célkitűzések és megbízható gazdaságpolitikai iránytű nélküli araszolgatással. A sikerhez gyökeresen új, a jövőből kiinduló szemlélet, és a valóság talaján álló, de a jövőbeni célokat középpontba állító, következetes stratégia kell. Ennek a stratégiának a végrehajtásával Magyarország pozitív fordulatot ér majd el a gazdasági felzárkózás, a társadalmi felemelkedés és középosztályosodás, valamint a közbizalom és a tudástőke felhalmozása, a demográfiai folyamatok és a népegészség javulása terén. 2011-ben a kormány célja, hogy intézkedéseket hozzon a hét legfontosabb gazdaságpolitikai mutató: az egyensúly, a növekedés, a foglalkoztatás, az államadósság, a GDP/GNI-arány, a beruházási ráta és a versenyképesség javítására. Az új kormány által készített akciótervek, az Új Széchenyi Terv, a tervezett államreform, az új költségvetés, az adóreform, az Európai Unió EU 2020 stratégiai programja, új reálgazdasági és külgazdasági stratégiák, új innovációs és K+F politika, valamint új IMF és EU együttműködési politika, mint összetett gazdaságpolitikai eszközrendszer segíti elő a fent vázolt hét cél elérését, különös hangsúlyt fektetve a versenyképesség növelésére.

10

2. Helyzetelemzés „Keszthely a Balaton Fővárosa”, a kultúra magyar városa- 2005. 2.1. Történeti háttér 2.1.1. A város fekvése

Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balaton északnyugati szegletében található. Keleten a Keszthelyihegység, nyugaton a Zala folyó, valamint a Zalaapáti-hát, dél-nyugaton a Kis-Balaton, délen és keleten pedig a Balaton határolja. A város 185 km távolságra van Budapesttől, a megyeszékhelytől pedig 45 km-re fekszik. Fő természeti értéke a Festetics kastély parkja, kerékpárúttal rendelkezik. 2.1.2. A város történelme

Keszthely település kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően - a várostól délre, a fenékpusztai átkelőt két fontos, a Dunántúlt diagonálisan átszelő távolsági út használta már a régészeti korokban is a környék hatalmi, közigazgatási és kulturális központja volt. A középkorban a kultúra hordozója az egyház. 1247-ben, amikor első ízben említi oklevél Keszthelyt, már két kőből épült egyházzal rendelkezett - a Szt. Márton plébániatemplom és a Szt. Lőrinc kápolna - és még a 13. század folyamán felépült a település déli részén a Szt. Miklós kápolna. A gyorsan fejlődő, gazdagodó település a 14. században, feltehetően Nagy Lajos királytól nyerte el az első privilégiumát, az országos vásár tartásának jogát. A városiasodás egyértelmű jele, hogy a település földesura, Lackfi István nádor 1368 táján betelepítette a ferenceseket. Gótikus templomuk egy neogót toronnyal megtoldva ma a Fő téri plébániatemplom, amelyben az ország legnagyobb felületű gótikus falfestménye látható. Az 1403-tól kezdődően következetesen oppidumnak, mezővárosnak nevezett település a rezi váruradalom és a környék központja, kulturális tekintetben is. Keszthely szerepe a török korban tovább növekedett, hisz a ferencesek távozása után, Szigetvár elestét követően 1566-67-ben végvárrá alakították át és megerődítették a kolostort. Az 1570-es évektől kezdődően királyi katonaság állomásozott a várban. A környező falvak - Falud, Tomaj, Fenék - rövidesen elnéptelenedtek, lakóik egy része Keszthelyre települt át. A vár mindig sikerrel állt ellen a török ostromoknak, de magát a várost többször kirabolták a törökök. Ezért a 17. század közepén a települést is sánccal-árokkal vették körbe. Keszthely népessége nem csökkent, inkább nőtt a törökkorban. A hódoltsági és a királyi területek között élénk kereskedelmi kapcsolatok voltak, ebből a helyi kereskedők és iparosok is kivették részüket. 1635-től kezdődően sorra alakultak az iparosokat tömörítő különböző céhek. 1686-ban véget ért környékünkön is a törökkor. A városban élők katonai szolgálatára már nem volt szükség. Az a veszély fenyegette őket, hogy újra jobbágyi sorba jutnak, ezért 11

lelkesen csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz. 1705 és 1709 között a kurucok kezén volt a vár, amelynek védműveit a szatmári békét követően lerombolták. 1720-ban visszatértek a ferencesek, akik 1723-tól barokk stílusban újították fel templomukat és kolostorukat. A városról érzékletes leírást adott Clements, angol utazó, aki 1705-ben járt itt. A kétháromszáz ház többnyire sövényfalú, náddal vagy zsúppal fedett volt, mindössze három kőből épült profán házról tudósít. Keszthelyen a 18. század elején számos földesúr, a Pethőcsalád leányági örökösei osztoztak. 1739-ben Festetics Kristóf felvásárolta ezeket a birtokrészeket és a város kizárólagos tulajdonosává vált. Az új földesúr, majd fia Pál megfosztották a városlakókat a törökkorban szerzett privilégiumaiktól, ezért számos konfliktus volt közöttük. Azzal viszont, hogy a Festeticsek hatalmas birtokaik igazgatási központját Keszthelyre helyezték, és 1745-ben megkezdték a nagy kastély építését, számos munkahelyet teremtettek, és elsősorban német nyelvterületről sok iparost csábítottak a településre. Keszthelyen korábban is működött iskola, amit a Ratio educationis előírásainak megfelelően 1770-ben átalakítottak. 1775-ben 12 céh működött a városban és lakóinak száma 1785-ben csaknem 3500 fő volt (az egész DNy-Dunántúlon csak Kanizsának volt több lakosa.) A Festeticsek nevéhez új intézmények alapításai is fűződik: Kristóf 1759-ben kórházat, Pál 1771-ben gimnáziumot alapított. Ebben tanult a tapolcai születésű Batsányi János és a keszthelyi uradalmi ács fia Fejér György. A Festetics család legjelentősebb alakja György (1755-1819), aki katonai rangjáról lemondva 1791-től élt Keszthelyen. Mecénás tevékenysége - folyóiratok és szépirodalmi művek megjelentetésének támogatása - mellett sok energiát fordított a korszerűtlen, eladósodott birtok rendbetételére. A szakemberszükséglet kielégítésére 1797-ben megalapította a kontinens első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. Létrehozásában, majd működtetésében olyan kiváló tudósok működtek közre, mint Nagyváthy János, Pethe Ferenc, Asbóth János, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek Keszthelyen. 1799 és 1801 között új könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, és gazdag könyvtárát megnyitotta a keszthelyi polgárok számára is. 1817-től évente kétszer megrendezte a Helikoni ünnepségeket, amelyeken a Dunántúl legnevesebb költőit látta vendégül. A pezsgő kulturális élet nyomán nevezte Berzsenyi Dániel Keszthelyt kis magyar Weimarnak. György fia, László igyekezett apja nyomdokaiba lépni, de az 1820-as évek végétől egyre kevesebbet tartózkodott Keszthelyen. Ő építette meg a fenéki Balaton hidat (1839), megkönnyítve a közlekedést Keszthely és Somogy között. A város erőteljesen fejlődött, a tágabb környék kézműipari, kereskedelmi és kulturális központjaként 1829-ben már csaknem 7000 lakosa volt. Ez a lélekszám 1838 után 4000 főre csökkent, mert a Festeticsek elleni nagy per elvesztése következtében a szőlőhegyek (Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy), amelyekbe a katonai beszállásolás terhei elől menekülve csaknem 3000 fő költözött ki, önálló községekké alakultak. A keszthelyi Balaton-part kiépítésére 1846-ban került sor, amikor a Kisfaludy gőzös fogadására kikötőt építettek, és mellette egy vendéglő is nyílt. 1848. márciusában lelkesen csatlakoztak a keszthelyiek a forradalomhoz. Nagyobbrészt a Georgikon hallgatóiból és a nagyobb gimnazistákból alakult meg a 47. honvéd zászlóalj, majd 1848 szeptemberében Keszthelyen állították fel az 56. zászlóaljat. A szabadságharc bukását követően Keszthely fejlődése is megakadt. Az 1861-ben megnyitott Déli Vasúthoz 12

csak 1888-ra készült el a csatlakozás, Tapolca felé pedig csak 1903-ban készült el a vasúti összeköttetés. Kitörési lehetőséget Keszthely iskolaváros jellegének erősítése és fürdővárossá fejlesztése jelentett. Ezt a város vezetői is felismerték. 1865-ben Keszthelyen nyílt meg az ország első Gazdasági Tanintézete, majd 1870-től egymás után kezdték meg működésüket az új oktatási intézmények, az óvoda, a polgári fiú- és leányiskola, az irgalmas nővérek zárdája és iskolája, az ipariskola. 1892-ben új épületében 8 osztályos főgimnáziummá szervezték a gimnáziumot, 1897-ben pedig a tanintézet költözött új épületbe, majd rövidesen gazdasági akadémiai rangra emelkedett. A fürdővárossá fejlesztés is elkezdődött. 1862-ben épült fel a Balaton utca végén az első nyaraló, amiről a Vasárnapi Újság is tudósított (ma a KÖH Regionális Irodája működik benne). Ugyanebben az évben nyitotta meg kapuit az első kőszínház a Sörház utcában, majd két évvel később elkészült az első fürdőház a tavon. Az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan egyre másra épültek vendéglők, szállodák, egyre több keszthelyi adta ki nyaranta szobáit. A város az 1880-as években szerezte meg a Festeticsektől a városi parkot és a Balaton-part egy részét, aminek feltöltése után az 1890-es években elkészült az új szigetfürdő és móló, felépült a két parti szálloda: a „Hullám" és a „Balaton". A parti sétány 1906-ban a zenepavilonnal bővült. Egyedülálló, hogy a szigetfürdőben egy 2000 kötetes fürdőkönyvtár is működött. 1899-ben kezdődött el a mai Erzsébet királyné útja és Rákóczi út parcellázása, és a terület nagy része még az I. világháború előtt beépült. Élénk szellemi élet jellemezte a várost, amit a civil szervezetek megalakulása is igazol. 1864ben kezdte meg működését a Szépítő Egyesület, 1870-ben a Polgári Olvasókör, amely 1885ben Társaskörré (kaszinó) alakult. 1885-ben szervezték meg az Ipartestületet, amely egészen az 1949-es feloszlatásáig egy rangos dalárdát működtetett, de volt női dalárda is a városban. Helyi kezdeményezésre 1898-ban megalakult a tókörnyék és a megye első múzeuma a Balatoni Múzeum-Egyesület, amely alig egy év múlva a Fő téren megnyitotta első állandó kiállítását. Közelében az 1910-es évek elején elkészült az Uránia, a város első filmszínháza, amelynek falai közt nemcsak vetítéseket és előadásokat tartottak, de nyaranta a főváros legnevesebb színészei léptek fel. A város külső megjelenése is változott, a Fő teret parkosították, és országos adakozásból 1902-ben itt avatták fel Festetics György szobrát. A szállodai férőhelybővülésnek köszönhetően Keszthely egyre több országos rendezvénynek adott otthont. Az I. világháború és az azt követő gazdasági válság megakasztotta a város és idegenforgalma fejlődését, de az 1920-as évek közepétől újra felélénkült a balatoni turizmus. Ebben döntő szerepet játszott, hogy a trianoni békediktátum következtében a nemzetközi hírű gyógyfürdőink többsége az utódállamokhoz került, és így a Balaton felértékelődött. A világháború miatt elmaradt a centenáriumi megemlékezés a Helikoni Ünnepségre. Erre megkésve, 1921-ben került sor. Ezen nemcsak Horthy kormányzó, de az ország szellemi elitje is megjelent. Ekkor avatták fel a városi parkban a Helikon emlékművet, amely mára a város egyik jelképévé vált, és ekkor kapta meg a park a Helikon-park elnevezést. 1925-ben kezdődött meg a Klebersberg éra legjelentősebb kulturális beruházása, a Balatoni Múzeum 13

önálló épületének építése. 1934-ben új filmszínház épült, de számos más közintézménnyel is gyarapodott a város. Újra indultak a parcellázások is, először a város déli részén a Hanczók réten, majd a Helikon ligetben és a Zámor térségben. A legjelentősebb kulturális rendezvény az IGE által szervezett 1932-es Balatoni íróhét keszthelyi napjai voltak. A vendégek közt volt Móricz Zsigmond, Tamási Áron, József Attila, Tersánszky Józsi Jenő stb. Az csak természetes, hogy ezen Keszthely legszebb kulturális hagyományára, a Helikoni Ünnepségre is emlékeztek. A II. világháború ugyan nem okozott jelentősebb károkat a városban, a bombakárok mellett a Balatoni Múzeum nemzetközi hírű anyagának pusztulása volt a legjelentősebb veszteség, de a háborús évek újra törést jelentettek az idegenforgalomban. A helyreállítást követően sem következett be jelentős változás, mert a szállodákat államosították és egy részük funkciója is megváltozott, így lett pl. a Hungária Szállóból pártbizottság. A város szellemi életét meghatározó civil szervezeteket feloszlatták. Az 1950-es közigazgatási átszervezés következtében Keszthely és környéke Veszprém megyéhez került. A megye a megyeszékhelyen kívül elsősorban a munkás városokat (Ajka, Várpalota) és a Veszprémhez közeli Balaton-partot (Tihany, Füred) fejlesztette, a reakciósnak minősített Keszthelyt és Pápát elhanyagolták. A fejlődés csak az 1956-os forradalom és szabadságharc után kezdődött el, eléggé vontatottan. Ennek persze előnyei is voltak, mert így a belváros megőrizhette régi, kisvárosias hangulatát. A fejlesztések az 1957-ben elkészített Szabadtéri Színpaddal indultak el. Az '50-es évek elején a KALOT székházban megszervezett Művelődési Ház 1958-ban költözött a régi városháza épületébe, a Kossuth utcába. Helyi kezdeményezésre indult útjára a középiskolás Helikoni Ünnepségek sorozata. A '60-as évek elejére érte el az idegenforgalom a világháború előtti szintet. Megindultak az idegenforgalmi beruházások is. 1959-ben nyílt meg a Motel, 1971-ben a város legnagyobb, 480 ágyas szállodája a Hotel Helikon, majd egyre másra épültek a nagy vállalati üdülők. A faszerkezetű szigetfürdőt felújítás helyett betonból „varázsolták" újjá (1960). A garázzsá alakított Urániát 1964-ben lebontották, helyén 1966-ra készült el a tértől idegen külső megjelenésű, de a város kulturális életében nagyon fontos szerepet játszó színház. A Művelődési Ház Művelődési Központtá vált, amely a Kossuth utcai épületben, a színházban és a szabadtéri színpadon nemcsak az idegenforgalmi szezonban gondoskodott gazdag kulturális programokról. A Festetics kastélyban 1948-tól csak a déli, könyvtári szárny volt látogatható. Itt kapott helyet 1952-től a Járási-, majd Városi Könyvtár, 1964-től pedig a Zeneiskola. A honvédség kiköltözése után az egész kastély kulturális funkciót kapott, és a teljes felújítást követően a Helikon Kastélymúzeum a Balaton környékének leglátogatottabb kiállítóhelyévé vált, amelyben rendszeresek voltak a rangos filharmónia-koncertek is. A Georgikon alapításának 175. évfordulóján újabb múzeummal gyarapodott a város: a Mezőgazdasági Múzeum fíliájaként megnyílt a Georgikon Majormúzeum. Keszthely iskolaváros jellege is erősödött, hisz a gazdasági akadémia 1970-ben egyetemi rangra emelkedett, és a népesség növekedésével párhuzamosan új óvodák és iskolák is épültek. A

14

négy általános iskola mellett gyermekkönyvtár is létesült.

Keszthelyen

öt

középiskola

működött.

1974-ben

1979. január l-jével Keszthely és környéke visszakerült Zala megyéhez. Számos intézmény, a Balatoni Múzeum és az iskolák felújításra kerültek, de a '80-as évek közepétől egyre inkább éreztette hatását a gazdasági válság, amely a rendszerváltást követően felgyorsult. Az ipar gyakorlatilag eltűnt Keszthelyről. A város gazdasága egyoldalúvá vált, szinte kizárólag az idegenforgalomból és a kereskedelemből él. A külföldi, elsősorban a német turisták számának csökkenése, az idegenforgalmi szezon lerövidülése érzékenyen érintette a várost. 2.2. Keszthely Város Önkormányzata által fenntartott közművelődési intézmények 2.2.1. Goldmark Károly Művelődési Központ Goldmark Károly Művelődési Központ (önkormányzati költségvetési intézmény, a városi közművelődés központi intézménye) Honlapja: www.balatonszinhaz.hu e-mail-je: [email protected] A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint művelődési, kulturális és egyéb szórakoztató feladatok ellátására létesített - a képviselő-testület által meghatározott feladatot ellátó - intézmény. Önálló jogi személy. Az intézmény élén a fenntartó által megbízott igazgató áll. Tevékenysége a közművelődési rendeletben foglaltak településszintű ellátására terjed ki. Szakfeladatai közé tartozik a közművelődés, a befogadó színház, valamint a konferenciaszervezés. Létesítményei: Goldmark Károly Művelődési Központ (Kossuth Lajos u. 28.); Balaton Kongresszusi Központ és Színház (Fő tér 3.) A Goldmark Károly Művelődési Központ elődjét 1952-ben alapították, az intézmény a zeneszerző nevét a 1980-as évek elején vette fel. A Kossuth Lajos utcai főépület – az egykori városháza – ma is fontos közművelődési színtér. Nagytermében intézményi keretek között több évtizedes hagyományokon alapuló jazz-balettoktatás, társastánc tanfolyam és rendszeres táncházi tevékenység zajlik, de családi rendezvények, játszóházak, kézműves foglalkozások, szakkörök és klubok is használják a ház 2009-ben felújított termeit. A 2002-ben felújított Balaton Színház átadásával egy olyan többfunkciós közösségi tér jött létre a városban, melynek maximális kihasználásával a művelődési központ mára már nem csak a város, hanem a tágabb környék meghatározó kulturális és művelődési intézményévé is vált. A legmodernebb technikával felszerelt épület színháztermében leginkább bérletes és bérleten kívüli színházi előadások, komolyzenei és könnyűzenei koncertsorozatok zajlanak, de városi ünnepségeknek, térségi művészeti találkozóknak, vagy akár báloknak is rendszeres helyszíne az 500 fő befogadására alkalmas nagyterem. A Balaton Színház három, különböző méretű, variálható, átalakítható kisebb terme időszaki kiállításoknak, ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, családi programoknak ad otthont, de rendszeres oktatási szintérként is funkcionál a 2010-ben elindított felnőttképzési tevékenység révén. Ezek 15

mellett kisebb filmvetítések, klubfoglalkozások, illetve tematikus nagyrendezvények (Nők Hete, Keszthelyi Esküvő Kiállítás, Természetgyógyász Napok, Egészséges Rendelés, 100 Hungarikum Bormustra) valamint professzionális és amatőr művészeti fesztiválok (Keszthelyi Táncpanoráma, Balaton Filmfesztivál, Zalai Művészeti Fesztivál) várják rendszeresen az érdeklődőket a város Fő terén elhelyezkedő impozáns épületbe. A művelődési központ több olyan kézműves szakkört és öntevékeny csoportot, alkotókört is működtet, melyek magas szintű szakmai munkájának több országos és nemzetközi díj és elismerés a bizonyítéka. A két épület számos civil szervezet rendezvényének, valamint sport és szabadidős foglalkozásnak is otthont ad és teret biztosít. Az intézmény többféle szabadtéri programot is szervez évről évre. Ezek közül a legsikeresebbek a Zalai Borcégér borfesztivál, a nyár minden estéjére színes programokkal jelentkező „Jó estét nyár” rendezvénysorozat, a hagyományőrző Keszthelyi Huszár és Honvéd Találkozó, a Nemzetiségi Néptánc Fesztivál, vagy a turisztikai szezonnyitó és záró nagyrendezvények illetve a nemzeti és városi ünnepekhez tartozó programok. A művelődési központ főszervezője továbbá Keszthely legismertebb rendezvényének a Helikoni Ünnepségeknek. A lehetőségekhez mérten a művelődési központ az olyan országosan meghirdetésre kerülő eseménysorozatokhoz is évről évre csatlakozik, mint a Kultúrházak Éjjel Nappal, a Múzeumok Éjszakája, a Születés Hete, és a Magyar Filmszemle, de programot szervez a Magyar Kultúra Napján, a Költészet Napján vagy a Tánc Világnapján is. A Goldmark Károly művelődési Központ és a hozzá tartozó Balaton Színház egész évben törekszik gazdag és színes programkínálatával kiszolgálni a városi, és a térségi lakosság művelődési és kulturális, valamint a Keszthelyre érkező turisták szórakozási igényeit. Az intézmény célja, hogy ezeket a sokszínű igényeket úgy elégítse ki, hogy az értékmegőrzés, a hagyományok ápolása és a magyar kultúra bemutatása, valamint az igényes szórakoztatás mindvégig meghatározója legyen tevékenységének.

2.2.2. Fejér György Város Könyvtár (Önállóan működő költségvetési szerv. Módszertani ellátó központ, a városkörnyék központi könyvtára). A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben meghatározott könyvtári feladatok ellátására létesített intézmény, jogi személy Pénzügyi-gazdálkodási feladatait – a fenntartó által jóváhagyott megállapodás alapján – a Gazdasági Ellátó Szervezet, Keszthely (GESZ, továbbiakban: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv) végzi. Az intézmény élén Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete által – pályázat alapján, határozott időre – megbízott igazgató áll. Az igazgató illetménye megállapításának jogát a Képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 16

A Fejér György Városi Könyvtár 1999-ben átadott új épületben Keszthelyen, a Zeppelin téren fogadja a város és városkörnyéki látogatókat. Működési körülményei és feltételei megfelelőek. Az épület alapterülete 830 m2, ebből 330 m2 az olvasóterem, 500 m2 a fogadóés irodaépület, mely magában foglalja az 50 ezer dokumentumot befogadó raktárát, a dolgozószobákat és a Simándy József Emlékszobát. Minden tárgyi feltétel adott a kulturált, magas színvonalú könyvtári munkához. A dokumentumok száma közel 150 ezer. Gyermekkönyvtári programok jellege: A gyermekkönyvtár külön épületben a Kossuth L. u. 2. sz. emeletén helyezkedik el. Olvasásés könyvtár-népszerűsítő rendezvények, Óvodás foglalkozások, könyvtárismereti órák, szavalóversenyek, kézműves foglalkozások: ünnepekre készülődés, hagyományok ápolása, író-olvasó találkozók, foglakozások, előadások. Városi könyvtár kulturális, művészeti programjainak jellege: Író-olvasó találkozók, kiállítások (képzőművészeti, rajzszakköri, népi kismesterségek stb.), vers- és prózamondó versenyek, festészeti, informatikai előadás, könyvtári szakmai napok, előadások, egészségügyi rendezvények, könyvtárbemutató órák, zenei rendezvények, koncertek. 2.2.3. Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítvány 1992-ben hozta létre az önkormányzat az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítványt, amely az eredeti célokat követve kétévenként a Dunántúl összes középiskoláját invitálja Keszthelyre. Ezeken a kulturális seregszemléken már 4000 diák szerepel rendszeresen, és joggal lehetünk büszkék arra, hogy ez a magyar diákság legnagyobb szabású találkozója, amelyre már a média is felfigyelt. Ez a nagyszabású egyedülálló össz-művészeti fesztivál a középiskolás korosztály számára jelent megmérettetést 18 művészeti ágban. A Dunántúl közel 150 középiskolájának részvételével zajló három napos rendezvény Keszthely kimagasló kulturális eseménye. A 18 kategóriában természetesen előkelő helyen van a könnyűzenei együtteseké. Közel 90 zenekart, együttest hallgat meg a zsűri a verseny ideje alatt. A zsűri mindig komoly emberekből áll, csak néhány név: Benkő László, Vincze Lilla, Homonyik Sándor, Szörényi Levente. Az értékelésen, minősítésen kívül, a zenekarok lemezkészítésre, meghallgatásra kapnak lehetőséget. A Helikon számos tehetséges fiatalt indított el útjára, többek között a sikeres testvérpárt Tóth Veronikát és Gabit. 2.3. Keszthely városában működő egyéb nem Önkormányzati fenntartású közgyűjtemények: 2.3.1. Helikon Kastélymúzeum A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett. 17

Az utóbbi két évtizedben olyan neves látogatói voltak, mint a belga királyi pár, Göncz Árpád, Mádl Ferenc valamint Portugália, Németország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Olaszország és a Kínai Népköztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság elnökei. A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. Kívánságra a kiállításokon tárlatvezető ad információkat, német, angol, olasz, orosz nyelven. Zenei rendezvényei megközelítik a százat. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, török mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi előadásokat élvezhet az ide látogató vagy gyertyafényes, zenés éjszakai kastély-látogatáson vehet részt. A parkot a Festetics család céltudatosan szépítette, gazdagította növényritkaságokkal is. Több mint 50 fafaj és bokorfaj hűvöse alatt lehet sétálni vagy a padokon megpihenni. Közben eljutunk egy tavacskához, kis vízeséssel kombinált sziklakerthez, valamint a híres oroszlános kúthoz, amelyből nyáron friss, iható víz csorog. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk. Történelmi Modellvasút–kiállítás Az új múzeumépület tetőterében Európa egyik legnagyobb, több mint 500 m2-es terepasztala készült el, amely három nagy egységből áll. Az egykori közös magyar–osztrák Déli Vasútnak állítanak emléket a Semmering és a Zala terepasztalok. A Semmering a Déli Vasút–Süd Bahn osztrák része, a Nagykanizsa–Budapest vonal pedig a magyar oldal fő vonala volt. A Semmering vasútvonal legszebb része a Klamm– Semmering szakasz, viaduktjaival és alagútjaival. A Zala terepasztal két, egymással összeépített fő egységből áll. A zalai vonalak pályaudvarai, illetve állomásai: Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentiván, Zalaszentiván-Kisfaludpuszta, Zalalövő, Őriszentpéter, Keszthely, Badacsonytomaj, Pannonhalma, Sümeg. A terepasztalok több, mint 2000 méter hosszú sínhálózatán 511 teljesen automatizált szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőn át, 1000 épület között 160 különféle, az előző két évszázad mozdonyaiból, személy- és tehervagonjaiból összeállított korhű szerelvény közlekedik egyszerre. A bemutatót korabeli tervrajzok teszik teljessé. Vadászati kiállítás, az új Vadászati Múzeum A Festetics-kastélyhoz úgy hozzátartozik a vadászzsákmány bemutatása, mint a könyvtár, a főúri bútorok, fegyverek, textilek, arany- és ezüsttárgyak. Híres vadászok hírében álltak a Festeticsek. A kastély nyugati átjáróját trófeafolyosónak is nevezték és a biliárdtermet is agancsok díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban emlékeik idézésére, saját gyönyörködtetésükre és ugyanakkor a magas 18

rangú, előkelő vendégek szórakoztatására is. A Festetics család trófeagyűjteményéből semmi sem maradt a kastélyban. Sorsa egy lett a bútorok, a fegyverek, a porcelánok nagy részével: eltűnt. A szerencse segítette a kastélyt, hogy most félezer egyedből álló, világrekordokban bővelkedő, páratlan gyűjteményt új épületben helyezhet el. A kiállítás „alanyai” Európa, benne hangsúlyozottan a Kárpát-medence, Afrika, Amerika és Ázsia lakói voltak. Nagyszabású, állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit, amely nemcsak a vadászlátogatók szívét dobogtatja meg, hanem maradandó élményt nyújt minden érdeklődőnek. A trófeák külön-külön és egymást kiegészítve is a különlegességet tükrözik, méltó emléket állítanak gyűjtőknek, élményt és ismereteket adnak vadászoknak és érdeklődőknek. 2.3.2. Balatoni Múzeum Az 1898-ban alapított Balatoni Múzeumért Egyesület, 1928-ban vette birtokba a Klebergsberg érában épített neobarokk „kultúrpalotát”. Az intézményt a Zala Megyei Önkormányzat működteti, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagintézményeként. A területi múzeum feladata a „Magyar tenger” kulturális (történeti, művészeti, néprajzi, régészeti) és természeti értékeinek kutatása, gyűjtése, megőrzése és bemutatása. A múzeum új állandó kiállítása több ütemben 2009-2011 között nyitotta meg kapuit „Aranyhíd; Fejezetek a Balaton történetéből” címmel. A kiállítás új önálló színfoltja a balatoni halak akváriuma. Az új állandó kiállítás mellett továbbra is látogatható a római és középkori kőtár valamint az „ezerarcú Balaton festőjének” Halápy Jánosnak emlékszobája. Pályázati forrásoknak és a megyei önkormányzat segítségének köszönhetően 2011-ben valósul meg a kiállítótermek akadálymentesítése, az épület és környezetének látogatóbarát fejlesztése (játszótér, kávézó, múzeumi bolt, ruhatár, Balaton alakú medence, interaktív digitális játékok stb). A múzeum földszinti kiállítótermeiben, aulájában, emeleti dísztermében évente 8-10 időszaki kiállításnak ad otthont. Az intézmény saját anyagai révén magáénak tudhatja a legjelentősebb „balatoni gyűjteményt”. Az intézmény kiállító tevékenysége mellett jelentős tudományos munkát folytat, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. Keszthely város és a Balaton környékének kulturális és művészeti életében a Balatoni Múzeum több mint 80 éve meghatározó szerepet tölt be. Bár irányítását tekintve nem tartozik városi önkormányzat intézményrendszeréhez, az általa ellátott feladatok alapján mindenképpen Keszthely közművelődési feladatellátásának egyik főszereplője, aktív részese - s tudjuk, hogy a közönség szempontjából igazából ennek van jelentősége.

19

A múzeum alapvető funkciójához - a közgyűjteményi tevékenységhez - kapcsolódóan az ismeretterjesztő tevékenysége is kiemelten fontos, amelyet az intézmény munkatársai végeznek, mégpedig a nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésük révén. Sok keszthelyi gyermek először az óvodai, általános iskolai múzeumlátogatások keretében szerez ismereteket lakóhelyéről, ezen kívül tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz való felkészüléshez is segítséget kaphatnak itt a diákok A „kultúrpalota” egyben a város egyik fontos közművelődési színtere: művészeti és ismeretterjesztő kiállítások, vetélkedők, hangversenyek, iskolai, civil szervezetek rendezvényeinek helyszíne. Az intézmény számos alkalommal segíti az önkormányzatot, pl. nemzeti ünnepek, képviselő-testületi ülések, fogadások megrendezésekor. 2.3.3. Georgikon Majormúzeum A Georgikon major története, a Georgikon Majormúzeum és programkínálata Keszthelyt nem csak a Balaton fővárosának nevezik, de az agrárszakoktatás bölcsőjeként is emlegetik, mert Tolnai Festetics György gróf 1797-ben Keszthelyen Európában elsőként alapított önálló agrárfelsőoktatási tanintézetet, a Georgikont. A Georgikon nyolc intézetében a felvilágosodás- és a reformkor legkiválóbb szakemberei oktattak. Felsőfokú képzés keretében gazdatiszteket, erdészeket, uradalmi jogászokat, mérnököket,. középvagy alapfokon kertészeket, ménesmestereket, földműveseket, lovászokat és gazdaasszonyokat képeztek. A Georgikon oktatási épülete mellett tangazdasági majorközpont létesült, amely a tanintézet fennállásáig, 1848-ig biztosította a gyakorlati oktatás, a kísérleti gazdálkodás feltételeit. A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt, 1848-tól 1945-ig a keszthelyi Festetics uradalom részeként, majd 1970-ig termelő szövetkezetként működött tovább. A majort körbeépülte a város, a Georgikon korában épített gazdasági épületeket 1970-ben műemlékké nyilvánították, és kezelését átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Georgikon Majormúzeum ünnepélyes megnyitóját a Georgikon alapításának 175. évfordulóján, 1972-ben tartották. A korabeli istállóépületek és az 1825-ben épített négyszintes barokk magtár hangulatos teret biztosítanak a kiállításoknak. A magtár pince részében szőlészeti és borászati, a földszinten a majorok kiépítését és a cselédek életét, az első szinten az agrárszakoktatás történetét, a padláson a gabonaféléket, gabonatisztítást, tárolást és mérést bemutató kiállítások láthatóak, az árkádok alatt egy kétgépes gőzeke kapott helyet. A magtár közelében, a Georgikon idején még szekérszínként használt, később ököristállóvá alakított épületben a növénytermesztés eszközeit és gépeit bemutató kiállítás, kovácsműhely és bognárműhely található. Ezen az udvaron áll a középfolyosós léces kukoricagóré, amely már az 1801-ben készült térképeken is szerepel. A szomszédos udvar L-alakú épületének régen terménytárolásra, illetve műhelyekként használt szárnyában ma a múzeumi irodák és restaurátorműhelyek kaptak helyet, a középső rész istállóiból tanácsterem, illetve kiállító- és rendezvényterem alakult, ebben a részben látható a több mint kétszáz négyzetméteren berendezett állattenyésztés hagyományait bemutató kiállítás. A harmadik udvarban álló Ualakú régi juhhodály ma gyűjteménytár, amelyben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 20

mezőgazdasági eszköz- és gépgyűjteménye kapott helyet. A három udvarra osztott majorsághoz közel másfél hektáros kert is tartozik. Szívesen adnak teret kézműves kiállításoknak és bemutatóknak, mezőgazdasági és néprajzi hagyományokat őrző rendezvényeknek, felnőtt és ifjúsági programoknak. A múzeum három nagy udvara kiváló színtere szabadtéri rendezvényeknek. 2.3.4. Magántulajdonban lévő gyűjtemények Csiga Parlament Kiállítás A Csiga Parlament egy óriás makett kiállítás Keszthelyen, amely a Magyar Országházat formázza. A világon egyedülálló. mert tengeri csigákból készült. A makett közel 4.5 millió darab 28 millió éves pannon-tengeri csigából áll. Babamúzeum Keszthely A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény. A pompásan felújított közel 200 éves épületben így megláthatjuk nem csak azt, hogy miben laktak és jártak, hanem azt is, hogy mivel közlekedtek őseink a Balatonon. A Múzeum létrehozására leginkább az ösztökélt minket, hogy a magyar embert becsalogatva megismertessük saját népének - a világon egyedülállóan szép - népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekszünk adni arról az országról, ahová érkezett. Ennek nagy szükségét érezzük, mert a hozzánk érkező nyugati nem arra kíváncsi, hogy mennyire tudjuk utánozni őket, hanem arra, hogy milyen ez az ország és (hogy) kik lakják. Horrorárium A Kínzó Múzeum bemutatja a kínzási, kivégzési módszereket a középkortól a legújabb korig, a távol-kelettől a tengerentúlig. Láthatóak a sötét középkor tortúrái, a németalföldi, francia, japán módszerek, de találkozhatunk Drakulával is. Történelmi Panoptikum A Történelmi Panoptikumban közel 40 híres ember megtévesztésig hű, életnagyságú figurája található, korabeli öltözékben. Keszthely sétálóutcáján másik három múzeummal egy épületben működik. Középkori Erotikus Panoptikum A világon egyedülálló kiállítás - az amszterdami és prágaival kiállításokkal szemben -, újszerűségével merész naturalizmusával a látogatók szerint igazi kuriózum, eddig nem látott erotikus csemege. Belépés csak 16 éven felülieknek! Ez a különleges kiállítás, a reneszánsz erotikus irodalmat szolgáló könyvillusztrációk felhasználásával jött létre. A felvilágosodás nagyjai: Voltaire, Rousseau, La Fontaine...stb. A XVIII. századi irodalomban sajátos színfoltot jelentenek ezen metszetek, melyek a 21

képzőművészet fejlődésére is jelentősen hatottak. A metszetek két dimenziós síkjából most kilépve, a három dimenziós térbe helyezve panoptikumi viaszfigurák által elevenednek meg elődeink pajzán históriái. Amszterdam és a prágai Hradzsin után már Magyarországon is látható ilyen nem hétköznapi látnivaló. A kiállítás 3 év alatt készült el, a Képzőművészeti Egyetem szobrászművész jelöltjei készítették a nem kis kihívást jelentő két tucatnyi szilikonfigurákat. A korábbról ismert viaszfigurákkal szemben (Madame Tussaud panoptikuma), a szilikonból készültek élethűbbek, tökéletes bőrhatásúak, a megtévesztésig valós élőlények illúzióját keltik. A modelleket gipsz ágyba fektették, majd annak megkötésekor két felé vágták. Ebbe, az így keletkezett üregbe öntötték a szilikont mely megkötése után tükörképe lett élő gazdájának. A mintául szolgáló hölgyek és urak, szintén az egyetem hallgatói közül kerültek ki. Játékmúzeum A babakocsiktól a társasjátékokon át a népi játékokig mintegy tízezer darabos gyűjteménynek ad otthont a Keszthelyen 2010. karácsonyra megnyílt Vidor Játékmúzeum. A Kossuth utcai épületben, önkormányzati bérleményben lévő magánmúzeum kialakítása még az utolsó napokban is zajlottak. A kiállítótermekben már álltak a tárlóként használatos régi szekrények, bútorok, a termek plafonjaira felfüggesztve pedig több tucatnyi babakocsi, pedálos autó, sőt még egy jó két méteres játékhajó is lóg. Túri Török Tibor szenvedélyes gyűjtőként döntötte el, hogy a mai és egykori gyerekeknek, azaz a felnőtteknek bemutatja a letűnt korok játékainak világát. A mintegy 300 négyzetméteres bemutatóhelyen már megkezdték a bebútorozást és a gyűjtemény elhelyezését, ahol valószínűleg mindenki megtalálja a kedvére való látnivalót. Több száz mackó ül majd a polcokon, többségében a német Steiff gyár elmúlt száz évének darabjai. Megtalálhatók lesznek majd az egykori győri Lemezárugyár sokak által ismert mozgó játékai, de népi játékok és az évtizedekkel ezelőtti falusi búcsúkban árusított portékák is számtalan régi társasjátékkal együtt. A több mint száz év játéktörténetét tükröző gyűjteményben a modern kor kedvencei is helyet kaptak. Az egyik helyiségben például Barbie babák láthatók, de Kinder tojásból származó figurák sokasága és a fiúk régi kedvencei, Matchboxok is a polcokra kerülnek. Marcipán Múzeum: privát gyűjtemény és bemutatóhely, egyben cukrászda. Ide sorolható még a szintén magántulajdonú Rádió- és Televízió múzeum.

22

2.4. Rendezvények 2.4.1. A Goldmark Károly Művelődési Központ által koordinált hagyományosan megrendezésre kerülő kiemelt rendezvények Január Újévi koncert Időpont: Január 1. Helyszín: Balaton Színház Leírás: A keszthelyi Balaton Színházban a 2002-es megnyitás óta hagyományosan minden év január elsején megrendezésre kerül Keszthely város újévi koncertje. Az évek során ismert hazai zenekarok és előadók voltak a rendezvény vendégei. A műsorokban évről évre népszerű zeneszerzők közkedvelt művei csendülnek fel. A koncerteket gyakran, külföldi és hazai szólisták vendégszereplése, illetve táncművészek bemutatója színesíti. Magyar Kultúra Napja Időpont: Január 22. Helyszín: Balaton Színház Leírás: Az ünnepség keretein belül kerül átadásra a képviselő testület által alapított Pro Cultura Keszthely díj, mely minden évben a város életében nyújtott kiemelkedő kulturális és művészeti tevékenységért kerül odaítélésre magánszemélyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek egyaránt. A díjátadó ünnepséget követően évről évre a kortárs hazai kulturális élet egyik kiválósága ad műsort. Keszthelyi Jégkarnevál Időpont: január-február Helyszín: Városi strand Leírás: Turisztikai szempontból fontos rendezvénynek tartjuk a 2009-ben is megrendezett Keszthelyi Jégkarnevált, melyen több ezer résztvevőnek sikerült együtt élveznie a téli Balaton adottságait. Ezt a nagy média visszhangot kiváltó eseményt minden évben tervezzük megrendezni, amennyiben az időjárási feltételek adottak lesznek. Február Esküvő kiállítás Időpont: január-február Helyszín: Balaton Színház 23

Leírás: Az immár hagyományos és nagysikerű rendezvény megszervezésével intézményünk leginkább a környékbeli, az esküvőhöz kapcsolható kereskedőknek, szolgáltatóknak kíván bemutatkozási lehetőséget teremteni. Farsangi bál Helyszín: Goldmark Károly Művelődési Központ Leírás: Batyus bál élő népzenei fellépővel és táncházzal a város és a környék népzene és néptánc iránt nyitott és érdeklő nagyszámú közönségét megcélozva. Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Időpont: Február 25. Helyszín: Templom előtti tér Maratoni felolvasás Wass Albert műveiből Időpont: Február 25-26. Helyszín: Balaton Színház Leírás: A rendezvénnyel a korábban sokáig méltatlanul mellőzött szerző emléke előtt kívánnak a szervezők és a résztvevők tisztelegni. Március Nők hete a Balaton Színházban Időpont: Március első hete Helyszín: Balaton Színház Leírás: Március első hetében a nemzetközi nőnaphoz kapcsolódva a Balaton Színház is megpróbál számos érdekes programmal kedveskedni a szebbik nemnek. Egy héten keresztül várják leginkább hölgyek érdeklődésére számot tartó programokkal a látogatókat a Balaton Színházba. Női alkotóművészek kiállításai, közönségtalálkozók író- és költőnőkkel, szépségápolási tanácsadások, különböző női tornák bemutatója, ismeretterjesztő előadások, egészségügyi állapotfelmérések, „nőies” koncertek kínálnak napról napra érdekes és tartalmas kikapcsolódást. Keszthelyi Városi Karnevál Időpont: Farsangi időszak utolsó hétvégéje Helyszín: Sétáló utca Leírás: A látványos és nagy hagyományokkal rendelkező eseményt a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete a Művelődési Központtal közösen évenként megszervezi. 24

Városi Ünnepség és fáklyás felvonulás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Időpont: Március 14-15. Helyszín: Balaton Színház, Balatoni Múzeum Leírás: A nemzeti ünnep városi rendezvényét a hagyományoknak megfelelően látványos felvonulással és a Balatoni Múzeum előtt zajló ünnepi megemlékezéssel, és műsorral tervezzük megrendezni. Az ünnepi programot az előző esti fáklyás felvonulás és a forradalmi játszóház is színesíti majd. Április Egészségügyi világnap – Egészséges rendelés Időpont: Április Helyszín: Balaton Színház Leírások: Ingyenes szűrővizsgálatok, véradás és egészségügyi tanácsadás kívánja népszerűsíteni az egészséges életmódot és a tudatos egészségmegőrzést ezen az Alapellátási Intézet közösen megrendezésre kerülő, az Egészségügyi Világnaphoz kapcsolódó hagyományos rendezvényen. Költészet Napja Időpont: Április 11. Helyszín: Balaton Színház Húsvét Keszthelyen /tavaszi szüneti matiné, húsvéti népszokások/ Időpont: Húsvét hete Helyszín: Több helyszínen Leírás: A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan népi iparművészeti kiállítással, koncerttel, hagyományőrző játszóházakkal, ismeretterjesztő előadással és a népszokások felelevenítésével kívánjuk a szervezők színesíteni az ünnepet. Május Balatoni Évadnyitó Időpont: Május 1. Helyszín: Balaton-part Leírás: A hagyományoknak megfelelően a Balatoni Évadnyitóra Keszthelyen május 1-jén kerül sor, a majális keretében. A hivatalos ünnepség a Balaton-parton kerül megrendezésre 25

zászló felvonással és tó ünnepélyes megkoszorúzásával. A nagyközönséget gyermekprogramok, koncertek, művészeti bemutatók, utcabál, vásári ételesek, borházak és kirakodóvásár várja. Születés hete Időpont: Május Helyszín: Balaton Színház Leírás: A gyermekvállalás szépségeinek bemutatása, a kisgyermekek nevelésének, gondozásának segítése a célja a hagyományos rendezvénynek, melynek keretében előadásokkal, babatornával, babakoncerttel és további tematikus programokkal találkozhatnak az érdeklődők napról napra. Városi Gyermeknap Időpont: Május utolsó hétvégéje Helyszín: Balaton-part Leírás: A művelődési központ a városi civil szervezetek bevonásával minden évben megszervezi a városi gyermeknapot. Játékos vetélkedők, gyermekszínházi előadások, koncertek, sétahajókázás és számos további érdekes program várja a kicsiket és szüleiket egyaránt. Június Keszthely Város napja Időpont: Június első hétvégéje Helyszín: Több helyszínen Leírás: Június első hétvégéje minden évben egyet jelent Keszthelyen a város napjával. Ezen alkalomból a protokolláris rendezvényeken - az ünnepi testületi, illetve a magisztrátusi ülés, valamint a különböző kitűntetések átadása - mellett különböző bemutatókkal, sport, kulturális és szórakoztató rendezvényekkel várjuk nem csak a helyi lakosságot, hanem a turistákat egyaránt a város több helyszínén. Az ünnepségsorozat különlegessége, hogy programban részt vevők nagy része keszthelyi illetőségű. Bemutatkoznak a helyi sportegyesületek, amatőr művészeti csoportok, zenekarok, táncegyüttesek. A rendezvényre a testvérvárosok is meghívásra kerülnek, és bemutatkozási lehetőséget kapnak. Tanévzáró Suli Buli Időpont: Június Helyszín: Balaton-part, Zenepavilon

26

Leírás: A rendezvénynek nagy sikere volt már a 2010-es elindításakor is. A vakáció kezdetekor könnyűzenei koncertekkel és további szabadidős programokkal szeretnének kedveskedni a szervezők a fiataloknak a Balaton-parton a Zenepavilonnál. Múzeumok Éjszakája Időpont: Június vége Helyszín: Több helyszínen Leírás: Szintén az országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva, a korábbi évekhez hasonlóan több keszthelyi intézmény is összehangolt programkínálattal várja az érdeklődőket a múzeumok éjszakáján. Intézményünk a nagyon sikeres 2010-es gyertyafényes szabadtéri jazz koncertet szeretné a jövő évben is megismételni. Július „Jó estét nyár, jó estét Keszthely…” Időpont: Július - augusztus Helyszín: Balaton-part, Zenepavilon Leírás: A rendezvénysorozat majdnem minden este színes programokat kínál a főszezonban Keszthelyre látogatóknak. A tematikus napoknak köszönhetően hétről hétre hasonló jellegű kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. Lesznek néptánc, moderntánc és hastánc bemutatók, komolyzenei koncertek, gyermekműsorok, utcabálok, táncházak. A fellépők között a városi és a környékbeli művészeti csoportok, együttesek, zenekarok mellett ismert előadókkal, sztárvendégekkel is találkozhat majd a közönség. Kukorica Jancsi Fesztivál Időpont: Július Helyszín: Városi strand, Zenepavilon Leírás: A 2009-ben első alkalommal megrendezett nagysikerű családi fesztivált évenként meg kívánják ismételni a szervezők. A programok között különböző játékos vetélkedők, versenyek, természetes anyagokat felhasználó játszótér és játszóház, Kukorica Jancsi báb- és gyermekszínházi előadások és gyermekkoncertek szerepelnek. Keszthelyi Huszár- és Honvéd Találkozó Időpont: Július vége Helyszín: Balaton-part, Sport Kemping Leírás: 2010 augusztusában egy komplett huszártábor került felállításra az egykori Sport Kemping területén, a Balaton-parton sátrakkal, őrbódéval, ágyukkal, tábori konyhával és természetesen huszárokkal, honvédekkel. A regiment többször felvonult a város utcáin, volt 27

zászlószentelés, toborzás és ünnepi szentmise. A tábor területén verbunkos néptáncbemutatók, kézműves bemutatók, népi játszóházak, huszárgulyás és sörsátor várták az érdeklődőket. És mivel a huszárok elengedhetetlen társai a lovak és a csata, lehetőség volt állatsimogatásra, családi lovaglásra, a nagyszámú érdeklődő láthatott csikós-, huszár-, díjlovas- bemutatót, valamint egy rekonstruált ütközetet is. A sikeres rendezvényt folytatásra érdemesnek tartják a szervezők. Augusztus Zalai Borcégér – Keszthelyi Borünnep Időpont: Augusztus első hete Helyszín: Balaton-part Leírás: A nagy sikerű fesztiválon résztvevő borházak a zalai Balaton-part és a tágabb környék borait és a gazdák hozzáértését, elkötelezettségét próbálja meg bemutatni évről évre. A rendezvény programját számos kulturális és szórakoztató esemény színesíti. A 2009-ben bevezetett pozitív változásokat – egységes arculatú kézműves vásár és üvegpohár – a jövőben is szeretnék megtartani a szervezők. Keszthelyi Folkfest és Halünnep Időpont: Augusztus Helyszín: Balaton-part Leírás: A Keszthelyi Folkfest célja hogy a korábbi években kialakult, hagyományt követve bemutassa az érdeklődőknek a Magyarországon élő különböző nemzetiségek népi hagyományait, zenéjét és táncait. A kétnapos rendezvény során néptáncosok felvonulásával, kézműves bemutatókkal, nemzetiségi táncházakkal, hangszerbemutatókkal, gasztronómiai különlegességekkel, borházakkal találkozhatnak az érdeklődők természetesen a táncbemutatókon és a koncerteken kívül Szent-István napi rendezvény Időpont: Augusztus 20. Helyszín: Balaton-part, Zenepavilon Leírás: A Szent-István napi rendezvény eseményei a korábbi években is több helyszínen zajlottak városunkban. Augusztus 19-én este Balaton Színházban alkalmanként nagysikerű előadást láthatott a közönség, míg a protokoll ünnepségre 20-án a szentmise után a Fő téren került sor. A nagyközönséget a Balaton-parton várták szórakoztató programok. Szeptember Balaton Filmfesztivál Időpont: Szeptember 28

Helyszín: Balaton Színház Leírás: A Balatoni Filmfesztiválnak a kezdetek óta a legfőbb célja, hogy a látogatók koncentráltan ugyan, de bepillantást nyerjenek a hazai filmvilág aktuális történéseibe. A korábbi évekhez hasonlóan a fesztivál keretein belül bemutatásra kerülnek végzős filmművészeti főiskolások válogatott filmjei, illetve az életmű sorozat részeként évről évre a rendezvény vendége egy-egy elismert magyar rendező is. A dokumentumfilmesek terméséből szintén minden évben válogatnak a szervezők, az utolsó napon pedig az adott év magyar filmszemléjének valamelyik díjazott filmjét vetítik. A vetítéseket követően a közönség gyakran találkozhat majd az adott film, alkotóival, főszereplőivel. A filmvetítések és a kiegészítő programok az esti órákban zajlanak. Keszthelyi Táncpanoráma Időpont: Szeptember Helyszín: Balaton Színház Leírás: A Keszthelyi Táncpanoráma a Balaton Színház 2002-es átadása óta az őszi hónapokban kínál tartalmas kikapcsolódási lehetőséget a táncművészet szerelemeseinek. Keszthely és a Nemzeti Táncszínház szoros együttműködése révén Magyarország legjobb táncegyüttesei és szólótáncosai fordultak meg a városban a kezdetek óta. A több napon át tartó, gyermekelőadásokkal is színesített rendezvény a táncművészet különböző műfajait mutatja be évről évre. Kultúrházak éjjel-nappal Időpont: Szeptember Helyszín: Balaton Színház Leírás: Az országos rendezvénysorozathoz 2009-ben csatlakozott először az intézmény. A programok között mesemondó verseny, szabadtéri fúvós koncert, gyermekfoglalkozás, játszóház, felnőtt kézműves bemutató, gyermekkoncert, színházi előadás, táncház és jazz koncert szerepelt. A kezdeményezéshez intézményünk a jövőben is csatlakozni szándékozik. Október Bérletes színházi, komolyzenei, könnyűzenei évad és az ismeretterjesztő sorozatok indítása Időpont: Októbertől folyamatosan Helyszín: Balaton Színház Leírás: A leginkább helyi és környékbeli igényeket kielégítő kínálatunk a városba látogató vendégek körében is egyre népszerűbb és nagyban hozzájárul a főszezonon kívül városunkba látogató turisták itt eltöltött idejének hasznos, tartalmas és élménydús eltöltéséhez. 29

Szép korúak hete Időpont: Október Helyszín: Balaton Színház Leírás: Az idősebb korosztályt kívánjuk megcélozni ezzel a tematikus rendezvénysorozattal. Egészségmegőrző előadások, tornák, egészségügyi szűrések, tanácsadás, kiállítás, nosztalgia koncert és számos további program várja a szép korúakat a hagyományos rendezvénnyel. Ünnepi filmnapok Időpont: Október 23. környékén Helyszín: Balaton Színház Leírás: Az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában számtalan film született az elmúlt években, melyek közül – a városi ünnepségsorozat részeként – esténként évről évre bemutatásra kerül pár alkotás a Balaton Színházban. A vetítéseket követően a közönségnek lehetősége van találkozni a filmek alkotóival is. November Őszi szünidei matiné - Tök jó nap Időpont: November eleje Helyszín: Balaton Színház Leírás: Tökfesztivál tökfaragással, tökből készült étel- és italkóstolókkal, játékos vetélkedőkkel… Természetgyógyász Napok Időpont: November Helyszín: Balaton Színház Leírás: A rendkívül sikeres rendezvénnyel az alternatív gyógymódok iránt érdeklődő közönséget kívánjuk kiszolgálni színvonalas előadásokkal, bemutatókkal, kiállítással stb.. Advent és Karácsony Keszthelyen Időpont: November - december Helyszín: Több helyszínen Leírás: Keszthely az adventi, karácsonyi időszakban is hagyományosan gazdag programkínálattal várja a városba látogatókat. A belváros díszkivilágítása, a sétáló utcában felállított városi betlehem, és az adventi vásározók mellett templomi koncertekkel, játszóházakkal, ünnepi gyertyagyújtással, jótékonysági koncertekkel és az ünnepkörhöz 30

kapcsolódó színházi és ismeretterjesztő előadásokkal várják nem csak a helyi lakosságot, hanem a városba érkező vendégeket egyaránt a szervezők. A programok többsége - a korábbi évekhez hasonlóan - templomokban, a Balaton Színházban, a Művelődési Központban és a sétáló utcában kerülnek megrendezésre. December Szent Miklós napi koncert Időpont: December Helyszín: Balaton Színház Leírás: Mikulás napján a legkisebbeknek szeretnénk kedveskedni egy ingyenes gyermekkoncerttel és némi ajándékkal. Luca napi kiállítás és játszóház Időpont: December Helyszín: Balaton Színház Leírás: Az Advent és Karácsony Keszthelyen rendezvénysorozat részeként. Nagyik karácsonya Időpont: December Helyszín: Balaton Színház Leírás: Az Advent és Karácsony Keszthelyen rendezvénysorozat részeként kerül megrendezésre az időseb korosztály zenei igényeit figyelembe vevő díjmentes koncert. Angyalváró Filmvetítés Időpont: December 24. Helyszín: Balaton Színház Leírás: Az Advent és Karácsony Keszthelyen rendezvénysorozat részeként. Téli szünidei matiné Időpont: December vége Helyszín: Balaton Színház Leírás: A téli szünet alatt is gazdag programkínálat várjuk a családokat. Filmvetítések, játszóházak, gyermek és felnőtt táncház kerül megrendezésre ezekben a téli napokban a Balaton Színházban és a Művelődési Központban egyaránt.

31

Csángó Szilveszter Időpont: December vége Helyszín: Balaton Színház Leírás: Batyus bál élő csángó népzenei fellépővel és táncházzal a város és a környék népzene és néptánc iránt nyitott és érdeklő nagyszámú közönségét megcélozva. 2.4.2. A Fejér György Városi Könyvtár által szervezett események Magyar Kultúra Napja Költészet Napja Gyermekkönyvhét Szép magyar beszédért szavalóverseny Ünnepi Könyvhét Város Napja Magyar Nyelv Hete József Attila területi szavalóverseny Néphagyományok, ünnepek Országos Könyvtári Napok Könyves Vasárnap Strandkönyvtár Kistérségi könyvtári rendezvények 2.4.3. Egyéb rendezvények Keszthelyi Nyári Játékok A Festetics-kastély parkjában 2000 óta hagyományosan kerül megrendezésre a nyári szabadtéri színház, repertoárján Shakespeare-vígjátékokkal, és egyéb szórakoztató műfajú előadásokkal, nagy sikerrel. Önálló színházi szervezésben a Centrál Színház bázis hátterével, Puskás Tamás színházigazgató irányításával. Az elsősorban magyar vendégeket vonzó előadások látogatottsága mára elérte a 80-90 %-t, amely közel 5000 főt jelent.

32

Öregdiák Találkozó Időpont: minden év június első szombatja Helyszín: Fő téri templom, Vajda János Gimnázium Balaton Színház Simándy-terem, Balaton-part VIA Hotel A Vajda János Öregdiákok Egyesülete minden év június hónap első szombatján tartja meg a hagyományos Öregdiák Találkozót, amely már évek óta Keszthely Város Napjával egy időben, a városnapi programokat színesítve kerül megtartásra. A reggeli ünnepi szentmisét, emléktábla koszorúzást, ünnepi közgyűlést és kulturális műsort követően az öregdiákok és vendégeik egy bográcsparti keretén belül elevenítik fel hajdani diákéveik szép emlékeit, illetve az azóta eltelt években velük történt eseményeket. A találkozó fontos része az egyesületi tagok és támogatók összetartásának annak érdekében, hogy az egyesület a Vajda János Gimnáziumnak, illetve a tanulóinak az évi kb. 500 e -1 millió Ft támogatást biztosítani tudja. Komolyzenei Bérletes Hangversenyek Időpont: ősztől – tavaszig Helyszín: Festetics György Zeneiskola nagyterme Helikon Kastélymúzeum tükörterme A Festetics György Zeneiskola AMI és a Zeneiskola Baráti Kör közös szervezésében már több évtizedes múltra visszatekintve minden év őszétől a következő év tavaszáig havonta egy alkalommal tartanak komolyzenei koncerteket. A folyamatosan nagy érdeklődés mellett zajló hangversenyeknek a Zeneiskola nagyterme, illetve a Helikon Kastélymúzeum tükörterme adnak otthont. Zenebarátok Keszthelyi Találkozója Időpont: május vége Helyszín: Festetics György Zeneiskola A minden év május végén megtartott rendezvényen részben a jelenlegi zeneiskolai növendékek és tanáraik, részben a volt zeneiskolai diákok tanárok, részben meghívott előadóművészek közreműködésével a zenei világ sokszínűsége kerül bemutatásra. A találkozón lehetőség nyílik a leendő diákok, illetve az érdeklődők számára a hangszerek személyes kipróbálására. A programot vetélkedők, zenével kapcsolatos könyvek, cd-k, dvd-k bemutatója, népi hangszerkészítés, és alkalmi koncertek is színesítik.

33

Keszthelyi Zenepaviloni Koncertek Időpont: június végétől augusztus végéig Helyszín: Balaton-part, Zenepavilon A Zeneiskola Baráti Kör a zene népszerűsítésére, valamint a város kulturális életének szolgálatára vonatkozó egyesületi céljaira figyelemmel minden év június végétől augusztus végéig összesen 10 alkalommal rendezi meg a már hagyományossá vált Keszthelyi Zenepaviloni Koncerteket. A Balaton parton lévő Zenepavilonban szombat esténként megtartott komolyzenei koncertek mind Keszthely város polgárainak, mind pedig a városba látogató vendégeknek színvonalas kulturális szórakozást jelentenek. A koncerteken részben helyi, de többségében vidéki zeneiskolák tanárai és növendékei, valamint hagyományosan külföldi fellépők is közreműködnek.

Motoros Fesztivál A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. szervezésében először 2003-ban került sor a Motoros Fesztivál megrendezésére, melyet ma már egy erre szakosodott rendezvényszervező vállalkozás koordinál. A fesztivál célja egy egyedi (motoros) turisztikai célcsoport megnyerése, elsősorban kulturális rendezvényekkel, ill. a térség látnivalóinak, kínálatának bemutatására, három napon át. 2.5. Művészek Keszthelyen élő művészek: Haraszti László, festőművész Péczeli Margit képzőművész Dore Nagy Aladár festőművész Hagyományőrzéssel foglalkozó mesteremberek: Bognár Edit, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek Bereczky Csabáné, csipkeverő Bujtor Tibor, népi iparművész, fafaragó Gömbös Katalin, nemezelő Gömbös Katalin, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek Horváth Lajos, népi iparművész, fafaragó Jankovics Tamás, népi iparművész, fafaragó Kiss E. Hajnalka, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek 34

Kollár Szabolcs, a Népművészet Ifjú Mestere, fazekas Markos Lászlóné és Júlia, csuhébaba készítő Molnárné Riskó Erzsébet, babakészítő Ruff Jánosné, tojásfestő Simon Edit, keramikus Tóth Péterné, népi iparművész, szövés-népi kismesterségek Zsiborás István, népi iparművész, fafaragó Művészeti csoportok: Boroszlán Népzenei Együttes Georgikon Néptáncegyüttes GKMK tánccsoportjai Helikon Kórus Nagyváthy Néptáncegyüttes Tájak-Korok Múzeumok Egyesület tánccsoportja Tátorján Népzenei együttes Népművészek: Bereczky Csaba, fafaragó népi iparművész, Népművészet Mestere Bordácsné Kishonti Erika 2.6. Kiadványok Fontosabb monográfiák: Bontz József: Keszthely Város Monográfiája. Keszthely, 1896. Koppány Tibor-Péczely Piroska-Sági Károly: Keszthely. Bp, 1962. Szabó István-Dr. Müller Róbert: Keszthely története I, III. Keszthely, 2000. Dr. Müller Róbert: Keszthely és a Kis-Balaton. Sopron: Escourt Tourist, 2006 Sági Károly: Keszthely és környéke. Veszprém-Budapest, 1978. Végh Ferenc: Birodalmak határán- A Balaton partján: Keszthely végvárváros a XVI-XVII. Században. Bp, 2007.

35

2.7. Keszthely, az iskolaváros, oktatás 2.7.1. Alapfokú oktatás

Csány- Szendrey Általános Művelődési Központ (önkormányzati költségvetési intézmény, elsősorban oktatási és sportfeladatok ellátására hivatott, lakótelepi közművelődési intézmény) A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott közoktatási, valamint közművelődési feladatok ellátására létesített intézmény. Önálló jogi személy. Az intézmény élén a fenntartó által megbízott igazgató áll. Az intézményvezető illetmény megállapításának jogát a Képviselőtestület, az egyéb munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja. Sportcsarnoka hazai és nemzetközi sportesemények színtere. A közoktatási törvényben foglalt feladatain túl közművelődési tevékenysége a közvetlen környezetében, a lakótelepeken élők közművelődési lehetőségeinek biztosítása, elsősorban alkotókörök, szakkörök működtetése, kiállítások szervezése, sportegyesületek, civil szervezetek sportolási és edzési lehetőségeinek biztosítása. Városi események, rendezvények szervezése, befogadása az épület adottságainak megfelelően, (koncertek, Helikon, stb.) A név jelzi is egyben Keszthely város kulturális életében betöltött szerepét. 2002-ig - a Balatoni Kongresszusi Központ és Színház átadásáig - az intézmény volt az egyetlen olyan létesítmény, mely alkalmas volt nagy nézőszámú rendezvények befogadására. Továbbra is igyekeznek aktívan jelen lenni a városban befogadóként, társrendezőként, önálló programokkal, közönségszerzőként. Szervezik tanulóikat a különböző kulturális rendezvényekre, előadásokra (Színházbérletek, Filharmónia Bérlet, koncertek, irodalmi esetek, kiállítások - Múzeumi Péntek sorozat). Az intézmény aulájában kialakított mini-galériában lehetőséget biztosítanak helyi és környékbeli alkotóknak a bemutatkozásra. Helyet biztosítanak külső szervezetek által - illetve a helyi társadalom igényeit figyelembe véve -, önállóan szervezett táboroknak (pl.:ír tánc), tanfolyamoknak (pl.: hastánc). Közművelődési munkájukban azonban - érthetően - elsőbbséget élveznek a tanulók körében az oktató-nevelő munkát segítő, kiegészítő tevékenységek, tevékenységi formák. Szakkörökön, különböző művészeti közösségekben a tanulók továbbfejleszthetik képességeiket (rajz, ügyes kezek, énekkar, furulyaszakkör, tánc, színjátszás, dráma). Az intézményben az évek folyamán szép hagyománya alakult ki a Magyar Kultúra Napja tiszteletére életre hívott Olvasó-maratonnak, illetve a moderntánc-oktatásnak. 2004. szeptemberétől hivatalosan is művészeti iskola lett. A több mint egy évtizedes táncos munka eredményeként a működő 9 csoportból több is szép, országos és nemzetközi (több EB és VB 1-4. hely) sikereket ért el, így például a Szivárvány tánccsoport Európa Bajnok lett. Tanítványai rendszeresen sikeresen szerepelnek városi, területi, megyei, országos pályázatokon (irodalmi, rajz), vers és prózamondó versenyeken, ünnepségeken, bemutatókon, rendezvényeken.

36

Kiterjedt nevelési-oktatási intézményhálózata révén Keszthely máig megőrizte iskolavárosi rangját. A közel kétezer általános iskoláskorú diák a Csány-Szendrey Általános Művelődési Központban, az Egry József Általános és Művészeti Iskolában, valamint a Zöldmező Utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskolában, továbbá három, nem önkormányzati fenntartású intézményben tanulhat. A város és környéke beilleszkedési, magatartási és tanulási problémás gyermekeinek diagnosztikai és terápiás tevékenységét a Nevelési Tanácsadó végzi. 2.7.2. Középfokú oktatás A középfokú tanulmányaikat folytató fiatalok számára számos lehetőséget kínálnak a keszthelyi középiskolák. A továbbtanulók körében népszerű a helyi Önkormányzat fenntartásában működő Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiumában alap-, közép- és felsőfokú szakképesítéseket szerezhetnek a tanulók, s a Pannon Egyetem helyi karával létrejött együttműködésnek köszönhetően az intézmény bekapcsolódott a leendő diplomások felkészítésébe is. Nagyszámú jelentkezővel büszkélkedhet a nagy múltú Vajda János Gimnázium, az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a Nagyváthy János Szakközépiskola Tagintézmény, a Közgazdasági Szakközépiskola, s a Farkas Edit Szakképző Iskola is. 2.7.3. Festetics György Zeneiskola Keszthely Város és a régió zenei kulturális életének meghatározó intézménye a Festetics György Zeneiskola. Az intézmény elődjét Festetics György alapította 1800 novemberében a Georgikon kiegészítő ágaként az akkori Magyarország első polgári zeneiskoláját. Az intézményben az orgona és a hárfa kivételével minden közismert hangszeren tanulhatnak a növendékek a zenei elméleti képzés mellett. A Festetics György Zeneiskola, - mely Vonyarcvashegy településen kihelyezett tagozatot is működtet – 400 gyermek alapfokú zenei oktatását látja el. A zeneiskola tanárai és volt növendékei a megye zenei életében működő több könnyű és komolyzenei együttesnek és zenekarnak alapító vagy jelenleg is aktív tagjai, mint például a – Musica Antiqua Együttes, Ifjúsági vonószenekar, Zalai Balaton-part Fúvószenekar, Penta Fúvósötös, Castellum Kamarazenekar, Helikon Kórus, Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar, Szaxofon Quartett, Keszthelyi Jazz-Műhely ………… A zeneiskola tanárai büszkék arra a sok-sok koncertre, zenei versenyre, rendezvényre helyben, vidéken és külföldön, amelyeken az elmúlt évtizedek alatt tanítványaik muzsikáltak hírét víve Keszthely Városának, a magyar zeneoktatásnak. A zeneiskolai oktatás célja a muzsika által szépre, jóra tanítani a gyermekeket abban a hitben, hogy az ember humán műveltségének kifejlesztéséhez az egyik alapvető eszköz a zenei nevelés és a következő évezred gyermekének, emberének is fontos lesz a zene, a zenélés lehetősége, mely által szebbé és tartalmasabbá válhat az életünk!

37

2.7.4. Felsőoktatás A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara sok évtizedes kutatási és fejlesztési tevékenysége eredményeként az agrárkutatás egyik nemzetközileg is elismert, hazai fellegvára. A Georgikon Kar jogelődje az 1797. évben alapított Georgikon. Az Agrártudományi Főiskola részvételével a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1970. évi 21. számú rendeletével hozta létre a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet. A Minisztertanács 94/1989. (VIII. 24.) MT. számú rendelete alapján az Egyetem neve: Pannon Agrártudományi Egyetem (Keszthely) lett. A Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar az 1999. évi LII. törvény rendelkezésével - mint jogelőd intézmény - a Veszprémi Egyetemhez csatlakozott. Jelenleg a Kar az Egyetem szakmai és az Egyetem Szabályzatában meghatározott módon gazdálkodási önállósággal rendelkező autonóm szervezete. A Kar BSC alapképzést és MSC mesterképzést, felsőfokú szakképzést folytat nappali, esti és levelező tagozaton és távoktatásban, e képzési formákban oklevelet, bizonyítványt ad ki. A MAB jóváhagyása alapján doktori (PhD) képzést folytat, doktori fokozatot ítél oda, habilitációs eljárást folytat le. Továbbképzést folytat, az OKJ -ben szereplő, szakképesítést nyújtó iskolarendszeren kívüli szakképzést folytat. Az egyes képzések tanterveinek, tananyagainak fejlesztését, jegyzetíró tevékenységet, a képzéshez kapcsolódó tudományterületeken tudományos kutatást és fejlesztést, tudományszervező tevékenységet végez, nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. Vidék- és területfejlesztési tevékenységet végez, sokoldalú regionális oktatási, kutatási szerepet vállal. Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez. Tudományos rendezvényeket szervez. A karon jelenleg a következő képzések közül lehet választani: Alapképzések: Állattenyésztő mérnöki (BSc) szak nappali tagozat Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat Kertészmérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat Környezetgazdálkodási agrármérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat Mezőgazdasági mérnöki (BSc) szak nappali tagozat Növénytermesztő mérnöki (BSc) szak nappali tagozat Természetvédelmi mérnöki (BSc) szak nappali és levelező tagozat Turizmus-vendéglátás (BA) szak nappali és levelező tagozat Mester képzések: Agrármérnöki Mester Szak nappali és levelező tagozat Állattenyésztő mérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat Kertészmérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat Környezetgazdálkodási agrármérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat Mezőgazdasági biotechnológus Mester Szak nappali tagozat Növényorvosi Mester Szak nappali tagozat Takarmányozási és takarmánybiztonsági Mester Szak nappali és levelező tagozat 38

Természetvédelmi mérnök Mester Szak nappali és levelező tagozat Vidékfejlesztési agrármérnöki Mester Szak nappali és levelező tagozat Felsőfokú szakképzések: Agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens nappali tagozat Energetikai mérnök-asszisztens nappali és levelező tagozat Gazdasági idegen nyelvi menedzser nappali tagozat Gyógynövény- és fűszernövény termesztő és feldolgozó nappali és levelező tagozat Hulladékgazdálkodási technológus nappali és levelező tagozat Informatikai statisztikus és gazdasági tervező nappali és levelező tagozat Ménesgazda nappali és levelező tagozat Növénytermesztő és növényvédő technológus nappali és levelező tagozat Ökológiai gazdálkodó technológus nappali és levelező tagozat Szőlész-borász szaktechnikus Szakirányú továbbképzések: Alternatív-energia termelési tanácsadó szak Növényvédelmi szak Szőlő- és borgazdasági szak Talajtani szak Takarmányozási és takarmánygazdálkodási szak Természetmegőrzési szak Turisztikai desztinációs menedzsment szak

A Georgikon karon három doktori iskola közül választhatnak azok, akik nem elégszenek meg a diplomával. ÁLLAT-ÉS AGRÁRKÖRNYEZET TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Az elméleti képzés mellett az oktatás szerves részét képezi az egyetem gazdaságában folyó gyakorlati képzés. A tan- és gyakorló gazdaságokban, valamint hazai és külföldi gazdaságokban rendszeres látogatást tesznek a kar hallgatói. Az intézményben nyelvi képzés folyik, amellett, hogy akkreditált nyelvvizsgaközpont, lehetőség van szakfordítói végzettség (angol-magyar, német-magyar és francia-magyar) megszerzésére is. A karon hosszú múltra visszatekintő tudományos ismeretszerzésnek és alkotómunkának az agrártudományok, valamint a kapcsolódó diszciplínák területén vannak tradíciói és olyan nemzeti értéket képviselő, felhalmozott tudásbázisa, amelyre stabilan épült fel a fejlődés modern kihívásaihoz igazodó inter- és multidiszciplináris K+F stratégia. A Pannon Egyetem és a város közös kulturális tevékenysége 39

Az önkormányzat pályázatok útján rendszeresen támogatja az egyetemen működő öntevékeny csoportok munkáját, anyagi támogatással. A Kar öntevékeny csoportjai a város nagyobb rendezvényein fellépéseikkel színesíthetik a programot. Jelenleg Társastánc csoport, Magma színpad valamint Bábcsoport működik a karon. Sok olyan programot szervez a Kar, amely a város számára is jelentős kulturális vonzerővel bír. Ezek közül, mely Keszthely város számára is fontos a minden év májusában megrendezésre kerülő Sárgulási ünnepség. Ez egyedülállónak mondható az egész országban. A végzős hallgatók fáklyás valamint lovas kocsikkal való felvonulása a város utcáin, a Festetics kastély udvarán való palotás tánca pazar látványosság az ide utazóknak. Az előbb említett Sárgulással egy időben megrendezésre kerülő Balaton Regatta verseny is jelentős esemény. Kétévente Keszthelyen kerül lebonyolításra. Az egész napos színes programokkal tarkított esemény is vonzó a városba érkező látogatóknak. A Georgikon Karon több éve folyamatosan megrendezésre kerül a Hétköznapi Tudomány előadássorozat. Ez a város polgárai számára is nyilvános. Számos szakmai rendezvénye is van a Georgikon Karnak. Ilyen például a Georgikon Napok, Növényvédelmi Fórum, Burgonya ágazati fórum. 2.7.5. Felnőttképzés Goldmark Károly Művelődési Központ és a felnőttképzés: Az intézményt a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, mint felnőttképzést folytató intézmény 2009. január 14-én 00012-2009. számon nyilvántartásba vette. A Goldmark Károly Művelődési Központ sikeresen pályázott a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.3-08/1 „Építő közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulás programjára. A projekt célja a Goldmark Károly Művelődési Központ felnőttképzési kapacitásán keresztül a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek elérése, képzési programokba történő bevonása. A pályázat keretein belül már lebonyolított a képzőintézmény 2 képzést (Kézműves technikák a foltvarrásban, Népi kismesterségek a turizmus szolgálatában), a harmadik képzés jelenleg zajlik (Problémamegoldás és konfliktuskezelés, visszatérés a munkahelyre) 2010. december 15-től a Goldmark Károly Művelődési Központ intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik (AL-2344). 2.8. Civil szervezetek Keszthely városában több mint 100 civil szervezet fejti ki tevékenységét az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a sport területén. Összetételükben, céljaikban és szervezettségi fokukban nagyon eltérőek. Az alábbiak szerint csoportosíthatók: szakmához, foglalkozáshoz kapcsolódó szervezetek (kamara, Keszthelyi Turisztikai Egyesület) Öntevékeny művészeti csoportok, egyesületek (pl. Georgikon Néptáncegyüttes Egyesülete, Írókör, stb.) 40

rétegorientált, érdekvédelmi, kultúraszervező és szabadidős tevékenységet végzők (pl. Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesülete, Gyermekbarátok, Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete, Keszthely Térségi Vállalkozói Klub Egyesület, Nők a Balatonért Egyesület stb.) szociálisan vagy egészségileg hátrányos helyzetűek (pl. Szív- és Érbetegek Egyesülete, Látásfogyatékosok Keszthely Térségi Szervezete, „Marci” Cukorbeteg Gyermekekért Kht. stb.) baráti körök (pl. Simándy J. Baráti Kör, Vajda J. Öregdiákok Egyesülete, Zeneiskola Baráti Kör stb.) hobbi és szabadidős csoportok sportolással, mozgással kapcsolatos civil szervezetek és egyesületek (pl. BEFAG Erdész Lövészklub, Georgikon DSE, Sz-L Bau Balaton Vívóklub, Keszthelyi Kilométerek Egyesület stb.) történelmi múltunk, hagyományaink megőrzéséért tevékenykedők (Kossuth Szövetség Keszthelyi Régiós Csoport, Rákóczi Szövetség helyi szervezete)

A civil társadalom helyi szervezeteinek döntő többsége a művelődési intézményekben kap helyet, társas életükhöz, rendezvényeik lebonyolításához a szervezési és technikai hátteret is ők biztosítják. Az egyesületek helyzetének elemzésekor az alábbi hármas probléma körvonalazódik: finanszírozás-támogatás, információ-kommunikáció, koordináció-nyilvánosság. A civil szervezetek nagy részénél visszatérő probléma az anyagi finanszírozás kérdése. Az országos, ill. megyei rendszerbe tartozó szervezeteknél a megyei elosztás elve nem kedvező. A helyi önálló csoportok, szervezetek mindegyike gazdálkodik tagsági díjjal is, ám ezek nagyságrendben nem olyan nagyok, amellyel hosszabb távon tervezhetnének. Az önkormányzati hivatalban erre kijelölt köztisztviselő foglalkozik a civil szervezetek ügyeivel. A csoportok felkészítése szervezetépítésre, fejlesztésre, lobbizási technikák megtanulására, rendezvényszervezésre elengedhetetlen. Keszthely Város Önkormányzata kiemelten figyelmet fordít a civil szervezetekkel való jó kapcsolattartásra és ezek anyagi támogatására, vagy egyéb módon való segítésére. Keszthelyen aktívan tevékenykedő civil szervezetek: "Marci" Cukorbeteg Gyermekekért Kht. Keszthelyi Néptánchagyományokért Alapítvány Vajda János Öregdiákok Egyesülete Nők a XXI. Századért Egyesület 41

Zeneiskola Baráti Kör KESOTE Mozgáskorlátozottak Szakosztálya Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete Befag Erdész Lövészklub Bencés Szellemiségért Alapítvány Bethlen Gábor Nyugdíjas Klub Da Bibere Zalai Borlovagrend Fafaragó szakkör Georgikon DSE Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány Keszthely Életfa Alapítvány Keszthely-Boppard Baráti Társaság Keszthelyi Akadémia Alapítvány Keszthely Kertvárosért Egyesület Keszthelyi Kilométerek Egyesület Keszthelyi Környezetvédő Egyesület Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Keszthelyi Spartacus SK Közgazdasági Szakközépiskoláért Alapítvány Magyarországi Gyermekbarátok Keszthelyi Szervezete Magyar Vöröskereszt Nők a Balatonért Egyesület Keszthely és Vidéke Csoportja Margaréta Nyugdíjas Klub Pre Medicina Alapítvány Rákóczi Szövetség Keszthely és Térsége Helyi Szervezete Sailing Alapítvány 42

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Keszthelyi Spartacus Sportkör Balatoni Múzeum Alapítvány Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesülete Keresztény Értelmiségiek Szövetsége A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 19.§-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság Önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében. Említett törvényi rendelkezést szem előtt tartva Keszthely Város Önkormányzata Képviselőtestülete a szervezeti és működési szabályzata értelmében a képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja azon civil szervezetek képviselőit, melyekkel az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött. Fenti rendelkezések alapján a képviselő-testületi ülésekre meghívást kapnak az alábbi szervezetek: Keszthelyi Nagycsaládosok Egyesülete Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Keszthelyi Ügyfélszolgálati Iroda Vajda János Öregdiákok Egyesülete „Kiskeszthelyért" Egyesület Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete Keszthelyi Környezetvédelmi Egyesület Pedagógusok Érdekképviseleti Szervezete Keszthelyi Ipartestület Keszthely-Kertvárosért Egyesület Keszthely Város Önkormányzata a kötelezően ellátandó feladatainak teljesítése során is folyamatosan bevonja a civil szervezeteket. 43

Példamutató tevékenységet végez e területen a keszthelyi Helikon Kórus és Baráti Köre Egyesület, mely tagjai alkotják az 1987-ben alakult Festetics Kastély HELIKON Kórusát. Az amatőr vegyeskar tagjainak száma 40-45 fő között van. Évente 25-30 alkalommal szerepelnek a város, a kastély rendezvényein, a környékbeli településeken, templomi hangversenyeken, bel-, és külföldi kórustalálkozókon, hallhattuk éneküket a Magyar Rádióban és Televízióban, a Magyar Nemzeti Galériában is. A HELIKON KÓRUS az elmúlt évek során számos külföldi kapcsolatot létesített, sok énekkart látott vendégül. Szép sikerrel szerepeltek Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Erdélyben, Franciaországban és Olaszországban, Cseh és Lengyelországban. Zala megyében különösen sokat énekel a kórus, hiszen önálló koncerteket adnak rendszeresen Keszthelyen, Hévízen, Várvölgyön. Kezdeményezői és résztvevői a zalai vegyes-karok évenkénti találkozójának és szereplői a Balatoni Fesztiválnak. Repertoárjukban kiemelt helyet foglal el a XX. századi magyar kórusirodalom. Szívesen vállalkoznak új művek bemutatására. A HELIKON KÓRUS 1997-ben több elismerésben részesült: átvehették a Zala Megyei Önkormányzat Közművelődései Nívódíját és a „Keszthely Városért" kitüntetést is. Az „Éneklő Magyarország" minősítő kórustalálkozón 1989-ben ARANY minősítést ért el, 1997-ben pedig a „Fesztivál Kórus" címet kapta. Jelentős szerepet töltenek be a Pannon Egyetem helyi karának kulturális civil szervezetei is. A Georgikon Alapítványt az intézmény tanárai és egykori tanítványai javaslatára 1992-ben hozta létre a Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar. Az 1998-ban közhasznú szervezetté nyilvánított Alapítvány célja a Georgikon hagyományainak ápolása, a Kar legkiválóbb hallgatóinak, fiataloktatóinak, kutatóinak támogatása különböző ösztöndíjak formájában, a hallgatói öntevékeny csoportok működésének segítése, a Georgikon és a tanszékek történetét, valamint jeles elődeink életútját bemutató könyvek, kötetek megjelentetése. Az Alapítvány az SZJA 1%-os felajánlásából befolyt összeget hallgatói ösztöndíjakra, "az év fiatal oktatója" ösztöndíjra, a Georgikon történetét feldolgozó kiadványok sorában jeles professzoraink életrajzi köteteinek megjelentetésére, külföldi tanulmányutak támogatására, a hallgatói TDK munka díjazására, nagyobb kari rendezvények (Gazdászbál, Balaton Regatta, Diáknapok, Gazdásztalálkozó) és a beiskolázást segítő tevékenység támogatására fordítja. A Keszthelyi Turisztikai Egyesület 2008. májusában alakult azzal a szándékkal, hogy összefogja a város turizmusában érintett szervezeteket, cégeket, vállalkozásokat, magánszemélyeket és így segítsen annak fejlődésében. A célok között szerepel többek között az idegenforgalmat fellendítő marketing feladatok és fejlesztések koordinálása, a városba érkező kül- és belföldi vendégek számának növelése, és a turisztikai termékfejlesztés. Egymást kölcsönösen segítve, a jó partneri viszonyt megtartva hatékonyabban lehet az érdekeket érvényesíteni térségi szinten is. Az egyesület és tagjai mivel megfelel a TDM-modell előírásainak – számos minisztériumi és régiós támogatásra pályázhatnak. Mára már mintegy 60 taggal büszkélkednek. Fontos kiemelni A Nők a Balatonért Egyesület keszthelyi szervezetének kulturális téren kifejtett tevékenységét is, amely során emléktáblákat állítanak jeles személyiségek emlékére, képzőművészeti kiállításokat hoznak létre, ahol elsősorban női alkotók műveit 44

vonultatják fel (pl. Víz és Fény c. kiállítás.), saját tervezésű, készítésű zászlókkal díszítik a Keszthely sétáló utcáját, vagy akár a Festészet Napja alkalmából rendeznek tárlatot. Hosszabb múltra tekint vissza a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete, akik nélkül ma már nem képzelhető el Keszthelyen és környékén bor- és gasztronómiával kapcsolatos rendezvény, de ők a főszervezői a minden év februárjában megrendezett Keszthelyi Karneválnak és a Tabányi Harmonika Gálának is. A teljesség igénye nélkül sorolhatjuk még ide a keszthelyi Környezetvédő Egyesületet, akik az oktatási intézmények gyermekei számára rendszeresen programokat szerveznek (pl. Fák és Virágok Napja), részt vesznek a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában stb. A Simándy József Baráti Társaság pedig a világhírű, keszthelyi kötődésű operaénekes emlékére szervez rendszeres összejöveteleket, ismeretterjesztő előadásokat, koncerteket. A Dunántúl legnagyobb középiskolás rendezvényének, a Helikoni Ünnepségek megrendezésének biztosít hátteret az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány, mely eseményre 4000 diáknál is több érkezik a városba kétévente. Fontos szerepe van a történelmi, hagyományőrző szervezetek helyi csoportjainak is - pl. Kossuth Szövetség, Rákóczi Szövetség - , akik nemzeti ünnepeink megtartásában működnek közre, vetélkedőket, pályázatokat szerveznek elsősorban az óvodás-iskolás korosztályoknak. A Keszthelyi Nemzeti Kör Közhasznú Egyesület célja a családi és közösségi értékek és érdekek erősítése és védelme, a nemzeti, polgári, keresztény értékrend, világnézet és politikai gyakorlat bemutatása és tárgyalása a helyi önszerveződések és az önkormányzati munka támogatása. Szervezetük szellemi műhelyként működik: ismeretterjesztő tevékenységet végez, előadásokat, konferenciákat szervez. Több keszthelyi és térségi civil szervezettel (Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesülete, Rákóczi Szövetség, a KÉSZ helyi szervezete, Keszthely-Hévíz Kistérségi Civil Egyeztető Fórum) közös rendezvényeket szervez. 2004 - 2010 nyarán saját költségen moldvai csángó gyermekeket fogadtak 1 hétig. Csoportos utazásaik voltak Erdélybe, Moldvába, Kárpátaljára és Felvidékre, melynek legfőbb célja a kapcsolatfelvétel az ott élő magyarsággal. 2007-ben az egyesület elnökét megválasztották a Kistérségi Civil Egyeztető Fórum elnökének. Aktív pályázóként az „Összefogással a Zöld Keszthelyért” című programban 3 civil szervezet közreműködésével támogatást nyertek el egy keszthelyi Szent Erzsébet emlékhely kialakítására. Továbbá minden évben részt vesznek és aktívan közreműködnek a szervezésben, lebonyolításban Keszthely város ünnepségein, megemlékezésein. Keszthelyen igen jelentősek az egyes kerületek kulturális életét mozgató civil szervezetek. akik minden évben megrendezik a maguk rendezvényét, amire az egész városból várják a vendégeket. Ezek közé tartozik a Helikon Liget Egyesület, a Zámor Térségért Egyesület, a Keszthely Kertvárosért Egyesület és a Kiskeszthelyért Egyesület. Ezek a civil szervezetek minden évben megrendezik a maguk nyári rendezvényét, amire az egész városból várják a vendégeket. A „Kiskeszthelyért Egyesület" Közösségi Ház létrehozása céljából, közösségi, kulturális munka végzésére használatba kapta a Keszthely, Sopron u. 2. szám alatt található, 45

önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant a használat fejében pedig a civil szervezet elvégzi az épület belső tereinek festését, takarítását. 2007-ben törvényi előírásra megalakult a Keszthely-Hévíz Kistérségi Civil Egyeztető Fórum, melynek számos keszthelyi egyesület is tagja. Léte, tevékenysége hatással van a helyi szervezetek munkájára is. Pályázati aktivítása által alakult meg a Nyugat-Balatoni Civil kerekasztal, és a kistérségi civil közművelődési koncepció helyzetelemzése. Jelenleg civil információs irodát működtet, mely a városi civilek munkáját is segíti. 2.9. Magisztrátus Keszthely Város Önkormányzata 2003-ban elfogadott Gazdasági Programjának turizmusfejlesztésre vonatkozó része megfogalmazta egy olyan védnöki klub, Tiszteletbeli Magisztrátus létrehozásának szándékát, mely elősegítheti a város nemzetközi kapcsolatainak építését, a nyitást a „külvilág" felé, ül. célja a város jövőjéről való közös, felelős gondolkodás elősegítése Keszthely gazdasági és kulturális továbbfejlődése érdekében. 2.10. Testvérvárosi kapcsolatok - HOF VAN TWENTE (HOLLANDIA) Civil kezdeményezésre 1991. október 17-én megtartott ülésén mondta ki Keszthely Város Képviselő-testülete abbéli szándékát, hogy barátsági szerződést köt Ambt Delden és Stad Delden városával. Megalakult a Keszthely-Delden Alapítvány (elnöke Kúti Géza), azzal a céllal, hogy ápolja Keszthely és Delden kapcsolatát, az ezzel összefüggésben felmerülő teendőket elvégezze. Olyan közérdekű célokat támogatnak, amelyek elsősorban kulturális, szociális és emberközpontú kapcsolatok építését és fenntartását szorgalmazzák. A három város közötti barátsági szerződéskötésrel992. május 27-én került sor Keszthelyen, majd a testvérvárosi szerződés megkötésére 1993. április 17-én Stad Deldenben. Az együttműködés legfontosabb területei: Önkormányzat, gazdaság, oktatás, kultúra, környezetvédelem. 2001-ben, közigazgatási átszervezésből adódóan Hof van Twente önkormányzatába integrálódott Ambt Delden és Stad Delden. Hof van Twente Önkormányzata a testvérvárosi kapcsolat folytatásáról és megerősítéséről döntött. Az új testvérvárosi szerződés megkötésére, a 10 éves kapcsolat méltó megünneplésére, 2002. június 9-én Keszthelyen, a Város Napján került sor . - BOPPARD (NÉMETORSZÁG) Civil kezdeményezésére, az 1980-as évek elején került sor a kapcsolatfelvételre Keszthely és Boppard között. A rendszerváltás után a Boppard-Keszthely Baráti Kör ápolta az együttműködést (elnöke Kálóczi Ferenc). Az együttműködés elsősorban a sport, a kultúra és az oktatás területére irányult. A két város között testvérvárosi kapcsolat hivatalos deklarálására 1997. május 29-én Keszthelyen, a város 750 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében került sor. Az új boppardi polgármester beiktatási ünnepsége 46

keretében 1997. október 3-án a két város testvérvárosi kapcsolatát Boppardban is megerősítették. A testvérvárosi kapcsolatot azzal a szándékkal kötötte meg a két város, hogy elősegítsék polgáraik kulturális, idegenforgalmi, sport, szociális és gazdasági együttműködését. ALANYA (TÖRÖKORSZÁG): 2005. november 11-én Török Konzulátus nyílt Keszthelyen. Az eseményt megelőzte egy török delegáció és a Magyarországra delegált török nagykövet látogatása önkormányzatunknál. Előzetesen több magyar várost is meglátogattak, végül Keszthely városa mellett döntöttek egy új konzulátus megnyitását illetően. Kereskedelmi kapcsolatainak köszönhetően a tiszteletbeli török konzul Farkas Ernő, a Kis-Balaton Kereskedőház Rt. tulajdonosa lett. Farkas Ernő lehetőséget keresett partnervárosi kapcsolat létrehozására, melynek eredményeként Hasan Sipahioĝlu úr, Alanya polgármestere, meghívta Keszthely Város Önkormányzata delegációját a 2006. május 27-28.-ára szervezett Turisztikai és Kulturális Fesztiválra. Keszthely Város Önkormányzata részéről 8 fős delegáció utazott a török településre, ahol a két város polgármestere aláírta az Együttműködési Szándéknyilatkozatot A két település polgármestere és a delegáció tagjai egyetértettek egy testvérvárosi szerződés aláírásában is melynek aláírására 2006. augusztus 20-án Keszthelyen került sor. SZÉKELYUDVARHELY (ROMÁNIA-ERDÉLY): Székelyudvarhely településsel több, mint 4 évre visszatekintő élő kulturális kapcsolatot ápol Keszthely város. Számos székelyudvarhelyi képzőművész - fotó, festészeti, tűzzománc – kiállítási anyagának adott otthont a Balatoni Kongresszusi Központ és Színház. 2007-től minden évben tűzzománc tábort szervezett a Goldmark Károly Művelődési Központ, a Székelyudvarhelyi Művelődési Központ együttműködésével. 2007 és 2009 májusában Erdély egyik legkiemelkedőbb hagyományőrző rendezvényére, a Szejke Fesztiválra utazott a Goldmark Károly Művelődési Központ és Keszthely város delegációja. 2009-ben kiállítás nyílt Székelyudvarhelyen fiatal keszthelyi művészek munkájából, Burucs Szabolcs képzőművész és Benke Zoltán fotográfus alkotásaiból. A nagy érdeklődésnek és a kibontakozó kulturális kapcsolatoknak köszönhetően 2009. szeptember 25-én a Goldmark Károly Művelődési Központ képviseletében Csengei Ágota, igazgató asszony, valamint a Székelyudvarhelyi Művelődési Központ nevében Elekes Gyula, igazgató intézményi együttműködési megállapodást írt alá. A két település közötti kölcsönösen jó viszonynak köszönhetően Ruzsics Ferenc polgármester és Bunta Levente, Székelyudvarhely megyei jogú város polgármestereinek találkozásakor, 2010. május 22-én fogalmazódott meg a testvérvárosi együttműködés lehetősége.

47

Székelyudvarhely Megyei Jogú Városa Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010. szeptember 24-i ülésén határozott az együttműködési megállapodás aláírásáról, amit 2010. október 1-én ünnepélyes keretek között írt alá Keszthelyen a két város polgármestere, Ruzsics Ferenc és Bunta Levente. Elnöki városok kapcsolata: A közép-európai államfők először 1994. április 15-16-án a cseh Litomysl-ben, majd 1995 május 26-27-én Keszthelyen, 1996. június 7-8-án a lengyelországi Lancut-ban, 1997. június 6-8-án a szlovéniai Piran-ban találkoztak. Az elnököket fogadó városok polgármestereiben időközben megfogalmazódott a gondolat az együttműködésre, így Piranban megtartották a Közép-európai városok polgármestereinek I. konferenciáját. 1998. január 23-24-én ismét találkoztak az államfők a szlovákiai Lőcse városában, itt tartották meg a Közép-európai városok polgármestereinek II. konferenciáját. 1998. március 17-20-án a cseh Litomyslben került sor az első Elnöki Városok Találkozójára, ahol szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg egy szövetség létrehozásáról. Az Elnöki Városok Szövetsége szerződést 1998. június 16-án Keszthelyen írta alá Litomysl (Csehország) Lancut (Lengyelország) Piran (Szlovénia), Lőcse (Szlovákia) és Keszthely város polgármestere. Az Elnöki Városok Szövetsége több más általános céllal együtt a következőkre összpontosít: az országok közötti együttműködés fejlesztése az elnöki városokon keresztül a szakértői eredmények és a turizmus területén szerzett tapasztalatok megosztása közös tervek készítése a turizmus reklámozásának érdekében -további közös tervek készítése, beleértve a kultúra és oktatás területét -anyagi alap megteremtése a fent meghatározott célokhoz. Baráti szerződések: 1998. december 4-én Együttműködési Szándéknyilatkozatot írt alá Szilágysomlyó (Simleu Süvaniei -Erdély) városával Keszthely Város Önkormányzata, Tiszavasvári Önkormányzata, valamint a Pannon Agrártudományi Egyetem (ma Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazgaságtudományi Kara). 2000. szeptember 15-én együttműködési megállapodás aláírására került sor Jedrzejów (Lengyelország) városával. 2001. január 25-én, svéd kezdeményezésre, Képviselő-testületi döntés született testvérvárosi kapcsolat létesítéséről Lerum (Svédország) városával. 2001. április 5-én, ukrán kezdeményezésre, Képviselő-testületi testvérvárosi kapcsolat létesítéséről Juzsnij (Ukrajna) városával.

döntés

született

48

2001. június 7-én, finn kezdeményezésre, Képviselő-testületi döntés született testvérvárosi kapcsolat létesítéséről Kemijarvi (Finnország) városával. 2001. június 28-án együttműködési megállapodás aláírására került sor Stary Sacz (Lengyelország) városával 2002. július 25-én Keszthely Város Képviselő-testülete együttműködési megállapodás megkötéséről döntött Piwniczna-Zdrój (Lengyelország) városával. 2002. augusztus 30-án Baráti Deklarációt írt alá Keszthely város polgármestere Turnov (Csehország) város polgármesterével. 2.11. A város és az egyházak együttműködése A Keszthelyen működő egyházak képviselőivel az önkormányzat évek óta nagyon jól működő kapcsolatot tart. Hit- és vallásoktatói tevékenységük révén részt vesznek a keszthelyi tanulók nevelésében-oktatásában, nemzeti ünnepeink állandó résztvevői, de az Önkormányzat és a helyi intézmények más nagyrendezvényeit (Város Napja, évfordulós ünnepségek) is folyamatosan megtisztelik jelenlétükkel az egyházak, és aktív részesei az egyes létesítmények, beruházások avatásának is. Az önkormányzat és az egyházak kapcsolattartása kiemelkedően érinti az oktatás területét. A Veszprémi Érsekség és Keszthely Város Önkormányzata között 2004-ben létrejött megállapodás alapján a 2004/2005-os tanévtől a város vezetése általános iskola működtetése céljára hosszú távú bérletbe adta a katolikus egyház részére a Keszthely, Kossuth u. 75. sz. alatti épületegyüttest, valamint annak berendezési tárgyait. A Veszprémi Érsekség hosszú távon az ingatlan várostól történő megvásárlását helyezte kilátásba. A középfokú oktatást érintően a Sarutlan Karmelita Rendtartomány - mint épülettulajdonos, ill. a Zala Megyei Önkormányzat intézményfenntartó, valamint Keszthely Város Önkormányzata iskolaalapító a Nagyváthy János Szakközépiskola és Kollégium által történő ingatlanrész használatáról 1996-ban kötöttek megállapodást. A használattal együtt járó ellenszolgáltatás részeként a Sarutlan Karmelita Rendtartomány részére Keszthely Város Önkormányzata részéről évenként átadott pénzeszközt felújítási célra fordítja a tulajdonos. A Csornai Premontrei Prépostsággal ugyancsak folyamatosan jó kapcsolata van az Önkormányzatnak. Az elmúlt években (2004) az Önkormányzat 2,5 m Ft-tal támogatta a Prépostság tulajdonában álló épületegyüttes csapadékvíz elvezetési munkáit. 2.12. Helyi média 2.12.1. Keszthelyi Televízió A helyi médiumok közül Keszthely Város Önkormányzata tulajdonában áll a városi televíziót üzemeltető Keszthelyi Televízió és Szolgáltató Egyszemélyes Kft. A Keszthelyi Televízió 1985. február 25-én, Zala megyében elsőként, az országban ötödikként kezdte meg adásait. 1995-ig a város intézményeként, 1996-tól Keszthely város egyszemélyes Kft-jeként működik. 49

A Keszthelyi Televízió műsora napi 24 órában sugározva 30 km-es körzetben az UHF-66-os csatornán, a teljes Nyugat-balatoni medencében és a háttértelepüléseken látható. Képi adásainkkal a hét minden napján reggel 6 órától 11 óráig-, valamint 17 órától 00:30 óráig jelentkezünk. Képi adásaink szünetében Képújságot láthatnak nézőink. A közszolgálati műsorok fenntartásához városunk önkormányzata évente a költségvetésében is elkülönített összeggel járul hozzá, továbbá anyagi lehetőségei függvényében segíti a műszaki fejlesztéseket. Műsoraink közel 60%-át saját gyártású anyagok teszik ki. A szaggatott vonal a sugárzás irányait-, az ellipszisek a besugárzási területeket jelzik. 2005 óta a Balatoni régióban egyedülálló módon napi hírműsorral jelentkezünk. A Keszthelyi Híradó naponta 19 órakor kezdődik és a független felmérések szerint a 18-20 óra közti idősávban az összes országos sugárzású híradónál, hírműsornál jobb nézettségi arányt értünk el. A nézőszám ma már alkalmanként az 5-8 ezer nézőt is meghaladja (adástérségünk potenciális nézőszáma eléri a 65.000 főt) Mára már igen jelentős nézettség mellett látható, a pályázati összegekből készülő pénteki Szignatúra kulturális magazinunk és a Nyugati Régió – regionális magazinunk is. 2008-tól a Szombathelyi Televízió javaslatára Keszthely, Zalaegerszeg, Győr, Nagykanizsa és az ötlet-gazda Szombathely helyi televízió létrehozta a West – Pannon Audiovizuális Klaszter-t, három megyét érintő együttműködését. A heti műsorcserével nézőink nem csak Keszthely és vonzáskörzetének eseményeit ismerhetik meg Nyugati Régió műsorunkban, de betekintést kapnak tágabb környezetük, a Nyugat-dunántúli régió három megyéjének mindennapjaiba, kulturális történéseibe és gazdasági eseményeibe is. De ugyanígy értéket jelent, hogy a másik öt település lakói is megismerkedhetnek Keszthely város örömeivel, gondjaival e műsor által. Napi híradónkban 1 éve működik regionális hírblokk, ahol a szélessávú internetes elérésnek köszönhetően rendszeresen tudósítunk győri, szombathelyi, soproni, zalaegerszegi, nagykanizsai, eseményekről. Ez természetesen vissz-irányú összeköttetést és anyagküldést is jelent, aminek eredményeként a fent említett televízióknál is rendszeresen jelennek meg Balatonról, balatoni eseményekről szóló hír-adások. A napi együttműködés eredményeként híradásainkat a Nyugat-dunántúli régió 3 megyéjében több mint 700.0000 potenciális nézőt jelent. Külön felmérettük, hogy a helyi médiumok közül melyekben és milyen gyakorisággal szoktak helyi hírekről tájékozódni az emberek. Itt is elmondható a Keszthelyi Televízió vezető szerepe. A továbbiakban is azon dolgozunk, hogy ezt a nézettséget és elfogadottságot növeljük és Televíziónk a keszthelyi közélet mindennapos szerves részévé váljon. A magazinok témaválasztása az élet minden területét átfogja: a közéletet, a gazdaságot, a kultúrát, az életmódot, az ifjúságot, a sportéletet. A napi programot más televíziós társaságoktól átvett összeállítások és filmek is színesítik. A szerkesztőség az évek során egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki az országos műsorszolgáltatókkal, így rendszeresen készít 50

tudósításokat a Magyar Televízió különböző osztályainak, a Duna Televíziónak, a Sport 1 csatornának valamint a HÁLÓZAT Televíziónak, amelynek egyben együttműködő partnerei vagyunk. A közvéleményben, az országos médiumokban folyamatosan megjelenő pozitív város és térség kép - ha közvetetten is, de mindenképpen el nem hanyagolható hasznot hoz. A Társaság adottságainak kihasználásával lényeges szereplője lett a helyi reklámpiacnak. Az ebből származó bevételeink folyamatosan nőnek. A sugárzási jog megszerzésével lehetővé vált, hogy a Televízió a reklámpiacon korábban elfoglalt pozícióin túl újabb területeket szerezzen. Képi adásaink mellett működő Képújságunkban az állóképes hirdetéseken kívül, reklámfilmek bejátszására is van mód. Internetes összeköttetés révén megrendelőinknek lehetőségük van hirdetéseiket Keszthelyen, Marcaliban, Tapolcán, Nagykanizsán, Siófokon, Zalaegerszegen és Zalaszentgróton is megjelentetni. A megrendelt reklám - az elkészítést követően - 1 órán belül olvasható a rendszerhez tartozó valamennyi városban, közel 110.000 háztartásban. 2010. évben megújult Televíziónk internetes honlapja - www.tvkeszthely.hu - amin a pályázatos műsoraink napi rendszerességgel frissített videó archívuma is elérhető. On-line adásunkat a világ bármely pontjáról figyelemmel kísérhetik, az érdeklődök. Ezzel a szolgáltatásunkkal kívánjuk segíteni azokat, akik sugárzási területünkön kívül élve, érdeklődnek a Balaton Fővárosában és vonzáskörzetében történő, hír-, sport- és kulturális események iránt. A Keszthelyi Televízió ügyvezető igazgatója Dr. Molnár András - 20/9392-970. A rendszeres műsorgyártásban foglalkoztatottak száma 20-22 fő. 2.12.2. Helikon Rádió A Helikon Rádió 2001 júniusa óta sugározza Keszthelyről zenés kereskedelmi adását, az FM 99.4 MHz-en. Adásuk napi 24 órában Keszthelyen és annak 30 km-es körzetében fogható. Szerkesztőségük a Keszthely Plázában kialakított látványstúdióban működik. Önálló hírszerkesztői stábuknak köszönhetően a leggyorsabb és legmegbízhatóbb helyi információforrás tudnak lenni, legyen az közéleti vagy politikai történés, kulturális esemény, közlekedési információ. A helyi információkon túl természetesen az ország és a nagyvilág híreiről is beszámolnak. Műsorainknál és a zenei szerkesztésnél is amellett, hogy elsődleges céljuk a szórakoztatás, kiemelt figyelmet fordítanak a valódi értékek közvetítésére. Hallgatói célcsoportjuk elsősorban a 19-49 évesek korosztálya, de Szájhős című tiniműsorukkal a fiatalabbak felé is nyitottak, terveik között pedig nyugdíjas műsor is szerepel. A Balatoni Riadó című friss, könnyű reggeli műsor hétfőn és pénteken páros műsorvezetésben showműsor jelleggel várja a hallgatókat. Változatos zenei kínálatuk minden nap Kívánságműsorral egészül ki. Vasárnap este a hét legnépszerűbb dalaiból összeállított Slágerlista hallható. 51

Minden csütörtök délután, heti váltásban hallhatják a Kerekasztal, valamint a Helikon Detektív című műsoraikat. Előbbi közéleti-politikai témákkal, utóbbi oknyomozó, tényfeltáró műfajban várja a hallgatókat. Délutánonként Helikon Café címmel tematikus közéleti műsorokkal jelentkeznek, a szabadidő, a családi- és lelki élet, gasztronómia, kultúra és bulvár témakörökben. Hétvégén esti műsoridőben jelentkezik két zenei műsoruk: pénteken a Koktél elektronikus tánczenei magazin, szombaton pedig a Music Trend, a zenei jövendőmondó magazinműsor szolgáltatja a zenei újdonságokat. Hogy a rockzenét szeretőkről se feledkezzenek meg, csütörtökönként este a Kopasz kutya című rockzenei műsor hallható a rádióban. Szombaton délutánonként jelentkezik a Szájhős tinimagazin, melyet két valódi tinédzser, a rádió két ifjú tehetsége, a 14 éves Hegyi Roland és a 16 éves Nagy Márk vezet töretlen népszerűséggel. 2.13. Építészeti értékek, épített örökség thelyen a műemléki védettséget élvező épületek, szobrok, parkok száma meghaladja a 60at. A város épített örökség helyszínei közül az alábbiak a legfontosabbak: Festetics kastély, Fő téri templom és kolostor, a Belváros műemléki jelentőségő épületegyüttese (Pethő Ház, Goldmark Károly Művelődési Központ), a Georgikon épületegyüttese, múzeumok (Balaton Múzeum. A Balaton-parti Hullám és Balaton Szálló, a Szigetfürdő, és móló. Fenékpuszta római kori romjai, egyéb régészeti leletek (vaskori sírhalmok, templomromok), Festetics uradalmi épületek (például a kiskastély és kancaistálló). A kiemelkedő építészeti értéket képviselő műemlékek mellett a város 300- nál is több védett épülettel, utcaképpel, térrel és térrészlettel rendelkezik. Ezek közül a legjelentősebb az évszázados szerkezetű és épületállományú Fő tér. A teret és környékét a civilizáció fejlődése, de inkább ártalmai napjainkra tömegközlekedési csomóponttá, csaknem élhetetlen városrésszé silányították. A város döntésével ennek a folyamatnak véget vetett, elkezdődött a tér rekonstrukciója. Bizton állíthatjuk, hogy a forgalom csaknem teljes kizárásának, a jelentős nagyságú zöldfelület növelésnek, az igényesen berendezett és megvilágított nagy kiterjedésű gyalogos térnek, a felújított és új közfunkciókkal ellátott épületeknek az eredményeképpen 2011 késő őszére egy, az itt élő embereknek és a jelentős számú idelátogató turistának is kedvelt és sok mindenre használható köztere készül el. Lehet itt majd kényelmesen sétálni, barátokkal, ismerősökkel találkozni, és beszélgetni, az árnyat adó fák alatti padokon vagy az új szökőkutak mellett üldögélni, utcazenét hallgatni, könnyű-és komolyzenei hangversenyeket és színi előadásokat élvezni, kirakodó és ünnepi vásárokon nézelődni és vásárolni. 2.14. Gasztronómia és borkultúra A zalai táj jellegzetes ételei közé tartozik a krumpli prósza, a dödölle, a galambleves. A balatoni halak fogyasztása, a halételek különleges szerepet töltenek be a térség gasztronómiai palettáján a halételek. A térségben jelentős hagyományai vannak a borkultúrának. A Balaton-felvidék területén a Balaton környékének szőlővel betelepített hegyei a világ egyik legszebb panorámáját kínálják. A borút települései a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezik, páratlan természeti kincsekkel rendelkeznek. A természeti 52

szépségek mellett a népi építészet emlékeit, pincéket és présházakat, valamint kúriákat is megtalálhatjuk a környező településeken és a szőlőhegyeken. Több mint kétezer éves hagyománya van itt a szőlőművelésnek és borkészítésnek, erre utal a dobogói kelta sírban talált boroskancsó felirata is, mely tartalmát így kínálta: „Da Bibére", vagyis „Adj innom". Hosszantartó, diszkrét illatú, fajtakarakteres, gyümölcsös, közepesen testes, finom zamatú borok teremnek ezen a tájon. A borvidék fő fajtái: Olaszrizling, Chardonnay, Ottonell Muskotály, Rajnai Rizling, Szürkebarát, Sauvignon Blanc, Rizling-szilváni, Nektár, és a helyben nemesített Cserszegi Fűszeres. A szőlőhegyi szokások alapján született rendezvénysorozatok színes nyári-őszi programokkal, bornapokkal, szüreti fesztiválokkal, Márton-napi borszenteléssel várják a térségbe látogatókat. A vidék egyik legnagyobb vonzereje az itt élő gazdák vendégszeretete. A boros barangolások olyan élményt nyújtanak, melyet nem szabad kihagyni. 2.16. Egyéb intézmények A város 2000-ben a környező önkormányzatokkal és magánvállalkozókkal közösen alapította meg a Nyugat-Balatoni Turisztikai Irodát, amely többek között a város kulturális kínálatát is népszerűsíti különböző kiadványaival és azok turisztikai vásárokon történő terjesztésével. Ma már nem kétséges, hogy a 2000-ben alakított Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht., a jelenlegi iroda jogelődje volt az ország első „TDM” elveken működő szervezete, megalakulása óta jelentős változásokon ment keresztül, mind szervezeti, mind finanszírozási szempontból többszöri reformok által biztosítva a térségi szerveződés fennmaradását, életképességét. A turisztikai egyesületek létrejötte, az állam által is támogatott TDM rendszer kiépítése azonban új helyzetet teremtett, ami által halaszthatatlan kérdéssé vált az egyesületek együttműködésének kidolgozása, illetve a Kft tulajdonosi szerkezetének átalakítása. A 2009-es évtől a Kft tulajdonosai kizárólag önkormányzatok, és turisztikai egyesületek. Keszthely Város 30 %-os üzletrésszel, a többi önkormányzat 100-100eFt névértékű tulajdonrésszel rendelkezik. Öt turisztikai egyesület (keszthelyi, gyenesdiási, vonyarcvashegyi, balatongyöröki, hévízi) azonos névértékű üzletrészt birtokol (500-500-eFt), továbbá üzletrészt birtokol még a zalakarosi és a zalavölgyi turisztikai egyesület is.. Vállalkozók, vállalkozások csak a települési turisztikai egyesületeken keresztül igényelhetik a Kft szolgáltatásait. A Kft-ben az önkormányzatokat hivatalosan a polgármesterek, vagy az általuk delegált személy (általában turisztikai referens) képviseli. Az egyesületeket a döntéshozatal során a turisztikai egyesületek elnökei képviselik, a közös munkát pedig a turisztikai egyesületek menedzserei végzik. Így nincs szükség külön döntéshozó szervezetre (pl szövetség), a turisztikai egyesületek érdekeit közvetlenül a munkaszervezeten belül képviselik az egyes egyesületek elnökei. 2.17. A helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis ERŐSSÉGEK. Keszthely gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik, a település történelmét őrzi a helyi emlékezet. Természeti adottságánál fogva alkalmas turisztikai célpontként megjelenni. Keszthely város valódi központként funkcionál. 53

A település rendelkezik megfelelő közösségi térrel /GKMK/, melyben erőteljes közművelődési munka folyik. A hagyományos könyvtári szolgáltatást a keszthelyi Fejér György könyvtár végzi. Pozitívum, hogy a település lakói igénylik a közösségi élményt nyújtó rendezvényeket. A programok sokszínűek. A településnek van közművelődési rendelete. A település közművelődési intézményében szakdolgozók végzik munkájukat, megfelelő körülmények között. Jó a pályázati eredményesség. A Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megyében és Keszthelyen a legnagyobb a civil aktivitás. Több civil szervezet is működik, akik akár önállóan is programokat szerveznek. Részvétel a Kistérségi KÖZKINCS kerekasztal munkájában. GYENGESÉGEK A település kétféle élete, a nyári és téli arca. Nehéz színvonalas programokat szervezni valamennyi évszakban. A turisztikai szereplőkkel való együttműködés még kívánni valót hagy maga után. Nem ismerik fel, hogy összefogásban az erő, milyen módon gazdagíthatják kínálatukat. Szükség volna a közművelődési intézmény épületének tovább-bővítésére, hogy alkalmas legyen konferencia- turizmus lebonyolítására. / Balaton Színház II-III. ütem megépítése/ Meglévő értékeit a település sokszor nem értékeli. A látnivalókat nem hozzák olyan állapotba, amelyben értékes turisztikai vonzerőként funkcionálhatna. / pl. Amazon/ A település közművelődési szakemberei között ritka. egymás rendezvényeinek látogatása Nincs városi kultúra, nincs jellegzetes irány, nincs helyi márka. A város térséggel való kapcsolata esetleges. A kistérséget nem vonják be a programok lebonyolításába és marketingjébe sem. A szervezők – kevés kivétellel - nem számítanak célzottan a kistérség településeiről érkező közönségre (kivétel bérletes színházi előadások), nem folytatnak marketinget ez irányba, de nem is kínálnak szolgáltatást, kihelyezett programokat a települések lakóinak. Nincs kistérségi szintű közművelődési ellátórendszer, a városi kulturális központ csak alkalmanként vállal ilyen jellegű szerepet. A marketingeszközök szerény kihasználtságot mutatnak. A felsőoktatásban tanuló fiatalok nem térnek vissza a lakóhelyükre a munkahely hiánya miatt. LEHETŐSÉGEK:

54

A megnyíló hazai és uniós források lehetővé tehetik az intézményrendszer részleges felújítását. A funkcióbővítő megújításának új lökést adhat a prioritások között szerepeltetett kulturális örökség megőrzése. Szorosabbá fűzheti a települések közötti kapcsolatokat a létrejövő kistérségi szintű programszervezés is. Városi szintű lépések történtek a programkoordináció javítása céljából. VESZÉLYEK Tovább folytatódik az önkormányzatok elszegényedése, így veszélybe kerül a közművelődési intézményhálózat is. Az iskolák bezárása tovább szűkíti a helyi értelmiség létszámát, nem csak a tervezésszervezés, de a kulturális fogyasztás bázisát is megszüntetve.

3. A közművelődés finanszírozása Keszthely Város Önkormányzata kötelező közművelődési feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása Keszthely Város Önkormányzata saját bevétele, továbbá a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulásból, központosított előirányzatokból származó összeg és az egyéb pályázati úton elnyerhető támogatás. A feladatfinanszírozáshoz hozzájárul a Keszthely Város Önkormányzatának mindenkori éves költségvetésében közművelődési célra elkülönített céltartalék. Ennek felhasználását egyrészt a polgármester, másrészt a területen működő Oktatási Kulturális és Ifjúsági Bizottság hatáskörébe utalta a képviselő-testület. A pályázati úton történő felosztás révén kulturális és oktatási intézmények, civil szervezetek részesülnek minden évben támogatásban, mely működési feltételeiket, rendezvényeik megtartását, kiadványok megjelentetését hivatott segítem. Kulturális célú támogatást biztosíthat továbbá a Turizmus Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága, amely számos intézmény, civil szervezet testvér- vagy partnervárosi kapcsolatainak működtetését segíti ezzel elő. Keszthely város egészének kulturális életét gazdagító közművelődési tevékenységek megvalósítása érdekében, egyedi döntések alapján Keszthely Város Önkormányzata az érintett intézményekkel és szervezetekkel közművelődési megállapodást köt, illetve alkalmanként, egyes feladatokhoz támogatást nyújt. Kiemelendő ezek közül a kulturális fesztiválokra, nyári színház működtetésére, filharmónia hangversenysorozatra stb. biztosított helyi önkormányzati támogatás. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testület már hatodik éve munkaterv szerint, évente napirendre tűzi a pályázatfigyelésről és a megvalósult pályázatokról szóló éves beszámolót. Ennek célja, hogy a város vezetése átfogó képet kapjon az Önkormányzat 55

fenntartásában levő intézmények, továbbá a polgármesteri hivatal osztályai által teljesített pályázati tevékenységről, az előkészített pályázatokról és a pályázatokon nyert pénzeszközök felhasználásáról. Az eltelt néhány évben kiemelt szerepet kapott a pályázatfigyelés és a pályázati kiírások adta lehetőségek minél hatékonyabb és eredményesebb kihasználása. E cél érdekében a pályázatfigyelés - mint feladat - beépítésre került a polgármesteri hivatal Ügyrendjébe. A hivatal munkatársa figyelemmel kíséri és feltárja az önkormányzat tevékenységét érintő, ahhoz kapcsolódó lehetőségeket, javaslatokat tesz a pályázatok benyújtására, közreműködik előkészítésükben, koordinálja azokat. Keszthely Város Önkormányzata 2002-ben a Kapcsolatok kultúrája, kultúrák kapcsolata c. nemzetközi fesztivál megszervezéséért az Európai Bizottságtól Golden Star-díjat kapott. A város közművelődési alapintézménye a Goldmark Károly Művelődési Központ, a könyvtári szolgáltatást pedig a Fejér György Városi Könyvtár fenntartásával látja el az Önkormányzat. E két intézmény pályázati tevékenysége biztosítja alapvetően a területen bevonható más források igénybevételét. Ezeken túlmenően az Önkormányzat és hivatala pályázati tevékenysége emelkedik ki, melyek közül legnagyobb volumenű pályázati támogatásban a város a színház- és konferenciaközpont beruházáshoz kapott. Jellemzők továbbá a rendezvénytámogatási pályázatok (pl. Város Napja, Keszthely ismét várossá nyilvánításának 50. évfordulója, más évfordulós pályázatok stb.). Könyvtártoló tevékenységéért Keszthely Város 2 alkalommal nyerte el a kitüntető címet. Keszthely 2005-ben elnyerte a Kultúra magyar városa kitüntető címet. Aktív pályázati tevékenységet folytatnak az önkormányzat fenntartásában működő elsősorban a nevelési-oktatási intézmények -, az ő tevékenységüket fenntartójuk pályázati önrész biztosításával segíti.

4. Stratégia, célok, prioritások, intézkedések 4.1. Elképzelt jövőkép: A kiegyensúlyozott, természettel összhangban élő ember, aki együttműködéseivel, tapasztalataival gazdagítja környezetét, tiszteletben tartva az elődök által megalkotott tárgyi és szellemi emlékeket. 4.2. Célok: Közművelődés széleskörű összefogáson nyugvó fejlesztése a helyiek és a vendégek érdekében Prioritások: 1./ színes, tartalmas kulturális és sportélet – széleskörű koordinációval 56

2./ hagyományőrzés és örökségvédelem 3./ gazdag civil élet 4.3. Intézkedések: Párbeszéd + információ Intézményi és civil kapcsolatok folyamatos bővítése (Civil ház) Rendezvénykoordináció és kapcsolódó információszolgáltatás Helyi ajándék és egyéb termékértékesítés (piac, stb.), védjegy Tematikus utak, programok (összefogás a turizmus szervezőivel) 4.4. Lehetséges stratégiák Az előkészítő beszélgetések és a rögzített fejlesztési elképzelések alapján az alábbi fő irányok fogalmazódhatnak meg: -

Együttműködés a kistérség településeivel Együttműködés a turizmus szereplőivel Helyi programok szervezése, városi nagyrendezvény, melyek történelmi emlékekre, helyi hagyományokra alapozva akár turisztikai vonzerőként is meggyökeresedhetnek. Saját márka kialakítása, egységes városi marketing A közművelődés területén továbblépés a felnőttképzés irányában Programkoordináció, kötelező programbejelentés A kultúra szereplői közötti kommunikációs csatornák működtetése.

4.4.1. Együttműködés a kistérség településeivel A kistérség abban a kivételes helyzetben van, hogy szinte valamennyi települése kedvező természeti adottságokkal, jelentős természeti értékekkel büszkélkedhet. A bakancsos turizmus infrastruktúrájának kialakítása összekapcsolható ezen értékek szellemi örökségének gondozásával is. A Kis-Balatonhoz, hegyekhez, erdőkhöz, tavakhoz, élővilághoz kapcsolódó tudás és hagyományok gondozása, bemutatása és összekapcsolása a turisztikai vonzerő kiteljesítését jelenti. Mindezekre a természeti értékekre alapozva kistérségi szintű programcsomagok, túraútvonalak, erdei iskolai programok állíthatók össze. Kialakítható a kistérségen belüli programok rendszeres cserekapcsolata. A települések összeállíthatják kulturális kínálatukat (képzőművészeti kiállítások, amatőr színjátszás, tánccsoportok, népdalkörök, nótakörök stb.), mely a katalógus alapján tájoltatható lenne a kistérségben. 4.4.2. Együttműködés a turizmus szereplőivel A település intézményei és a turizmus szereplői között szorosabb együttműködés kívánatos. A turistákkal személyesen találkozó szállásadók át tudják adni tapasztalataikat, meglátásaikat, ugyanakkor ők is könnyebben értesülhetnek rendezvényekről, látnivalókról.

57

Az együttműködés csírája megtalálható, hisz a Művelődési Központ tagja a Turisztikai egyesületnek, de ennél komolyabb közös munkára van szükség. / Közös pályázás,pl nagyszinpad közös rendezvények, rendszeres találkozók a turizmus és a kultúra szervezői között / 4.4.3. Helyi programok szervezése A bőséges programválasztékban szükség lenne egy nagy kiemelkedő rendezvényre, amelynek érdekében a város valamennyi lakosa összefog, s amely a település nevéhez kötődő esemény lehet. Szükség van ezért a történelmi és néprajzi helyi hagyományok tüzetes átvizsgálásához, városi konszenzus kialakításához, az egység megszervezéséhez, hogy egy CSAK Keszthely nevéhez kötődő nagyrendezvény kialakulhasson. Ennek megvalósulása turisztikai attrakcióként is meg kell, hogy jelenjen. / Festetics napok, Kukorica Jancsi fesztivál, Helikoni Ünnepség, Bakonyi Károly emlékére Bormustra/ 4.4.4. Saját márka kialakítása Régóta sürgető feladat a helyi termékek feltérképezése – nem csak keszthelyi léptékkel, hanem a térséggel összefogva – s kibővíteni ezt a hagyományos élelmiszeripari árukon túl, a városra, térségre jellemző tevékenységek, épületek, rendezvények, Szellemi Kulturális Örökségeink összegyűjtésével is. Fontos feladat a keszthelyi szellemi műhelyek és az ott létrejövő produkciók támogatása. Ezeket egy saját márkanév, védjegy és logo alá gyűjteni, majd saját márkaként a marketing eszközeivel ismertté tenni. 4.4.5. Felnőttképzés A Goldmark Művelődési Központ felnőttképzési programjának fenntartása és kiszélesítése kitörési pont lehet nem csak az intézmény, de a város szempontjából is. 4.4.6. Programkoordináció Már régóta igény mutatkozik városi – esetleg térségi – programkoordináció szervezésére. Ennek megoldására a város önkormányzata az általa támogatott intézmények, vállalkozások, civil szervezetek számára kötelező rendezvény-bejelentést és részvételt ír elő a negyedévenkénti programkoordinációban. 4.4.7. Kommunikációs csatornák működtetése A város közművelődését szervezők között esetleges a kommunikáció. Ez problémák forrása lehet. Megoldására szükséges a program koordináción való részvételen túl lehetőség biztosítása egymás tájékoztatásáról. Ennek formája a szereplőktől függ, - lehet internet, szakmai találkozó, klub, fórum- de egymás terveinek megismerése feltétlenül szükséges a város közművelődésének egységes fejlesztéséhez. Ez előfeltétele a közös tervezési folyamatnak és a partnerségi együttműködésnek. Az információkhoz való hozzáférés, illetve azok felhasználásának hatékony megszervezése, a meglévő és tervezett szabadidős, kulturális, közösségi programok összehangolása forráskímélő illetve forrásteremtő eszköz is. Közös projekteket kidolgozni, pályázatokat 58

beadni és programokat megvalósítani nem lehet a közösség széleskörű támogatása, az információk gyors cseréje nélkül. A fejlesztés külső és belső kommunikációs eszközökre vonatkozik. - Külső eszközök: katalógusok, arculatteremtő eszközök (logo, képeslap, matrica stb.) tervezése, - Belső eszközök: a gyors információcserét biztosító elektronikus hírlevél továbbfejlesztése, marketingje és naprakész karbantartása, rajta pályázati információk, projekt-tervek áramoltatása. Kihasználható a fiatalok aktivitása, érdeklődése az új kommunikációs technológiák iránt: kezdeményezésként régi épületek, településképek fényképezése, internetes közzététele, régi fotók és hozzájuk tartozó történetek gyűjtése településekről, az adatbázis fényképes bővítése, kiadása.

59