EUGJ (2) Jogesetek
Készült Rossini jegyzete alapján
Bodson-ügy (C 30/87): mi a közhatalmi tevékenység? -közérdekű funkció gyakorlása -amely az állam lényegi feladata -és jellegét, célját, hatáskörgyakorlás szabályait tekintve -tipikusan közhatalmi feladatokhoz kapcsolódik. Probléma: „állam lényegi feladata” tagállamonként eltér. Elsődlegesen a tagállam feladata meghatározni hogy mi lényegi és közfunkció, DE! az EU Bíróság ezt átminősítheti! Eurocontrol-ügy (T1 55/04): nemzetközi szervezet légtérfelügyeleti szabványokat dolgozott ki, ill technikai segítséget nyújtott tagállamoknak. A szervezetet a tagállamok tartották fenn, de az egyes tevékenységek végzése ellenszolgáltatás nélkül zajlott. Ez közérdekű tevékenységnek minősült: piacosítható (magánszemélyek által is végezhető) tevékenység, DE tagállamokban a szabványalkotás jogalkotásközösen gyakorolva változatlanul közhatalom. Höfner-ügy: Átminősítésre példa. A német munkaügyi hatóság itt munkaügyi közvetítési tevékenységet végzett, állami szerv volt, tehát itt a munkaerő-közvetítés állami feladat? A Bíróság szerint NEM a tevékenységet végző közhatalmi besorolása lényeges, hanem maga a tevékenység. Ebben az esetben a munkaügyi közvetítést korábban magáncégek végezték piaci alapon, nem volt mindig a munkaügyi hatóság feladata, ezért gazdasági és nem közhatalmi tevékenység. Poucet-ügy:
-a szervezet betegbiztosítási alap, kizárólag társadalmi/szociális célt szolgál -tevékenységét állami jogszabály szabályozta (ki és mennyi járulékot, ki veheti igénybe az ellátást?) -nonprofit szervezet, nincs jövedelemszerzési cél -szolidaritási alapú tevékenységkör, teljesen a nemzeti szolidaritás elvére épül
Ezek alapján NEM gazdasági tevékenység, így nem tartozik a 81.§ alá. A hangsúly azon van, hogy jogszabály határozza meg! A későbbi esetjogban önmagában csak a szociális cél és a nonprofit jelleg már nem vonja ki a 81. § alól. FENIN-ügy: itt nem a tagállami jog, hanem maga a szervezet határozta meg a befizetendő járulékok összegét; ill az alap nem nemzeti szolidaritási, hanem tőkefedezeti elven működött (a befizetéseket befektette és a haszonból fizette ki az ellátásokat). verseny más cégekkel, hiába a szociális cél.
Oldal
CIF-ügy: az olasz állam a gyufagyártóknak konzorciumot rendelt és ennek keretében meg kellett határozni, hogy ki mennyit termel tehát kötelezett a kartell létrehozására. Az olasz versenyhatóság
1
Nehézség, ha az állam delegál feladatokat vállalkozásokra – közjoginak vagy magánjogiknak minősül? Nem ez a fontos, hanem a tevékenység. A piaci tevékenységet végző állami szervek is a versenyjog alá tartoznak.
1
EUGJ (2) Jogesetek
Készült Rossini jegyzete alapján
előtt más vállalatok bepanaszolták a konzorciumot, olasz bíróság rájött h állami hatásra keletkezett, előzetes döntéshozatali eljárást kért – kérdés h itt hogyan érvényesül a közösségi jog elsődlegessége? A közösségi esetjog szerint a tagállamok nem kötelezhetik a vállalkozásokat versenyjogba ütköző magatartásra. Az EK szerződés 3.§ (közösség feladata: verseny torzítatlansága érdekében versenyjogi rezsim a közös piacon), 10.§ (lojalitási klauzula: tagállamoknak minden általános/egyedi intézkedést meg kell tenniük a közösségi célok eléréséhez), és 81.§ együttes alkalmazásából. A 81.§ pontosítja a 3.§-t: annak érdekében, hogy a vállalatok (a címzett ő, nem a tagállam!) ne korlátozzák a versenyt. DE! A 3, 10, 81/82. §§ együttes értelmezésével, a tagállamok nem hozhatnak olyan intézkedést, ami – kötelezi -ösztönzi -megerősíti a vállalati versenykorlátozást, -és nem delegálhatják magánszemélyekre a jogszabályalkotás felelősségét. Itt: a közösségi jogba ütköző intézkedés eredményezett versenykorlátozást. Ez esetben melyik elv az elsődleges? -a közösségi jogba ütközés miatt figyelmen kívül kell hagyni az aktust! -a versenyhatóság nem tekinthet el az olasz jogszabály alkalmazásától? A Bíróság szerint az olasz versenyhatóság köteles a szabály alkalmazásától eltekinteni: -konkrét határozatot hoz, amiben kimondja, hogy a jogszabály közösségi jogba ütközik -ha ez jogerős lesz, a vállalatok többé nem hivatkozhatnak arra, hogy nem autonóm piaci magatartást folytatnak, tehát innen már nem hivatkozhatnak állami ráhatásra. Ha a tagállami norma csak ösztönzi, megerősíti, elősegíti a versenysértést: fennmarad a piaci autonómia, a vállalatoknak van mozgástere, a közösségi versenyjog alapján kell dönteni. (A fennmaradó területen kötelesek versenyezni.) Bayer-ügy (T-41/96): gyógyszergyártó cég egy bizonyos gyógyszert több tagállamban forgalmazott, tagállamonként eltérő árszínvonal: a gyártóknak fontos h megvalósulhat-e az államok közt a kereskedelem, védik magukat az importőröktől, akik máshonnan hozzák, és olcsóbban árulják a fogyasztóknak. Spanyolországban olcsóbb volt a gyógyszer, mint UK-ban. A Bayer cég ezt az importot akarta ellehetetleníteni: egy idő után az alacsonyabb árszínvonalú országban kevesebbet adott el. Köthetett volna megállapodást a nagykereskedőkkel, hogy nem értékesíthetik tovább azoknak, akik kiviszik, de az egyértelmű megállapodás lett volna. Ezért csak felmérte, hogy a tagállami fogyasztók szükséglete mekkora, és annyit nem szállított, amennyiből párhuzamos importot lehetett volna szolgáltatni. A Bizottság szerint ez kétoldalú volt, ahol a hivatalos forgalmazók voltak a másik oldal (a megállapodás létét a Bizottságnak kell bizonyítania). A Bíróság megsemmisítette a döntést. Megvizsgálta, hogy a hivatalos importőrök a Bayer akaratát elfogadták-e? tovább- adták-e a terméket párhuzamos importőröknek, vagy csak tagállamiaknak?
Oldal
2
Akaratnyilatkozatot el lehet fogadni: -kifejezetten (itt nem volt) 2
EUGJ (2) Jogesetek
Készült Rossini jegyzete alapján
-ráutaló magatartással (Bizottság szerint itt így fogadta el) Bayer ezzel ellentétes adatokat terjesztett elő- a termékmennyiség csökkenés nem szüntette meg a párhuzamos importot, nem volt ráutaló magatartás. Egyoldalú magatartás volttehát ez nem tiltott; versenykorlátozó magatartás, de nem jogellenes
Sandoz-ügy (C-277/87): itt a Bizottság tudta bizonyítani a kétoldalú akaratnyilatkozatot. A Sandoz gyógyszergyártó cég a szerződéses forgalmazóknak adott számlán feltüntette, hogy a termék továbbértékesítése TILOS. A Bizottság szerint ezek régóta üzleti kapcsolatban voltak, ha nem adják tovább, az arra utal, hogy elfogadták. A Bíróság itt elfogadta a Bizottság érvelését. Az ilyen forgalmazók a piacon a számlának megfelelően cselekedtekráutaló magatartás.
Volkswagen-ügy: az új Passatokra körlevél a disztribútoroknak: ezekre a forgalmazók nem adhatnak árengedményt a vásárlóknak. Itt korlátozás biztos van, de van-e megállapodás? A Bizottság szerint igen, mert a felek között hosszú távú üzleti kapcsolat van és a körlevél ennek részeként értendő. A VW megtámadta, a Bíróság szerint viszont a korábban létrejött szerződésekben nem volt szó erről, az elosztók önállóan határozhatták meg az árat; egy később, önállóan kibocsátott körlevél nem tekinthető egyező akaratnak. Nem volt bizonyítva, hogy a körlevél után nem adtak árengedményeket (nincs ráutaló magatartás, nincs kétoldalú versenykorlátozó megállapodás). Tehát a Bíróság megsemmisítette a Bizottság határozatát. (A Bizottságnak mint hatóságnak kell bizonyítania a megállapodás létét!) ICI-ügy (=Dyestuffs-ügy) Festék minden előállítója egyszerre azonos mértékű áremelést több tagállam piacán. Bír: önmagában a párhuzamos piaci lépések nem egyenlők összehangolt magatartással, DE párhuzamos viselkedés bizonyító körülmény lehet, ha a piaci verseny feltétlei eredményeként eltérülnek a normálistól. (Itt: a párhuzamos lépések olyan árakat stabilizálnak, melyek eltérnek piaci verseny működése mellett kialakuló áraktól.) Suiker Unie-ügy Két holland és egy belga cukorgyár együttműködése: a belga gyártó holland exportját kizárólag a két gyáron keresztül bonyolította hogy holland piacon megőrizhető legyen magasabb árszint. Bír: közös cselekvési tervre,rögzített közös üzletpol-ra nincs szükség az összehangolt mt megállapításához. Versenytársi viszonyban levő szereplők nem léphetnek olyan kapcsba, ami a versenytárs informálását v befolyásolását jelenti. Wouters-ügy (C-309/99): a holland ügyvédi kamara kizárólag piaci szereplőkből álló bizottság, szakmai képviselőkből álló érdekképviseleti szervezet. Piaci szolgáltatást végeznek ellenérték fejében.
3
Állami felhatalmazással hozott határozatot: megtiltották az ügyvédeknek, hogy könyvvizsgálói irodában dolgozzanak. Előkérdés: ez vállalati társulás döntése-e? Oldal
1. Szervezeti szempont: ettől lehetne piaci 3
EUGJ (2) Jogesetek
Készült Rossini jegyzete alapján
2. szempont: holland jogszabály hatalmazta fel szabályalkotásraez vajon állami hatáskör delegációja-e? Bíróság: „csak akkor van hatáskördelegáció, ha az állam részletesen meghatározza a meghozandó döntés szempontjait.” A holland jogszabály szerint „a szakma megfelelő gyakorlása érdekében hozhat szabályzatot”ez túl tág felhatalmazás, nem elég pontos a közérdek meghatározása, nincs állami hatáskör delegációja. 3. szempont: nem volt végső döntést államnak fenntartó jogszabály. Tehát a kamara nem állami, hanem vállalati társulási döntést hozott, 81.§-t lehet rá alkalmazni.
Völk vs Verraecke-ügy: ha az elkövetési magatartás nem fejt ki érzékelhető hatást a piacra, nem tartozik a 81.§ alá. (Csekély jelentőségű v de minimis megállapodások) British Sugar-ügy: BS és Napter Brown kisvállalat közti vertikális kapcs BS ipari cukrot adott el Nbnek, az ezt újracsomagolta és kisker forgalomban árusította a fogyasztóknak. BS szerint versenypolitikáját veszélyezteti NB -csökkentette a szállítást -árprést (=ipari cukor árát megemeli h kiskeresekedőnek nem éri meg venni és értékesíteni, mer’ nem marad profit) alkalmazott NB kiszorítására DE! Ha erőfölényben levő objektív indokkal tudja magyarázni a száll megtagadását és Biz+EB elfogadja, akkor ez nem jogsértő. Magill&BBC-ügy: Kizárólagos jog felhasználása BBC szerzői joga áll fenn a TV-társaságnak általa kiadott műsorfüzetre. BBC erőfölényben van a piacon Magill összehasonlító műsorfüzetet akart összeállítani, ehhez minden tv-társaság műsora kéne, melyekre szerzői jog vanBBC megtagadta, hogy szerzői jogát Magill hasznosítsa, nem kötött vele licenciaszerződést. Magill a Bírósághoz fordult; BBC azzal érvelt h a szerzői jog lényege a kizárólagosság. Bíróság szerint mérlegelni: - hozzáférést kérő új terméket akar-e előállítani (előnyös a fogyasztóknak) - új termék létrejöttéhez a szerz kötés nélkülözhetetlen („essencial facility”)
Oldal
Ha e 3 konjunktív feltétel fennáll, az erőfölényben levő köteles megkötni a szerz-t
4
- hozzáférőnek ésszerű ellenszolgáltatást nyújtani
Volvo-ügy: 4
EUGJ (2) Jogesetek
Készült Rossini jegyzete alapján
Volvo kizárólagos joga a karosszérián, megtagadta a licenciaszerz megkötését. Volvo gyártotta és eladta a szervizcégeknek az alkatrészeket hozzáférhetők a piacon, 1. feltétel nem teljesült Szervizcégek ugyanezt akarták gyártani, mert gyártás olcsóbb lenne, mint megvenni Volvótól Nem törhető meg a kizárólagos jog, Volvónak nem kell megtörnie, DE! ha V felhagy karosszéria gyártással és nem köt licenciaszerződést, eltűnik a piacról ezzel károsítja fogyasztókat, th ekkor köteles megkötni a licenciaszerződést (GB hipotetikus érvelése) Microsoft-ügy: Media Playert a Windows operációs rendszerhez kötötték Ha installálták, mindig bejelentkezik, akkor is ha van másik lejátszó a gépen korlátozza fogyasztói szabadságot Microsoft csináljon 2 féle csomagot, egyikben legyen Media Player, másikban ne; fogyasztó válasszon h WMP-t v más lejátszót akar Tetra Pak: Dobozgyártó cég, töltő gépeit szabadalom védi, ezért óriási a részesedése. Kétféle kartondobozt gyárt: termék tartósságát szolgáló pl tej, és a termék tartósságát nem szolgáló doboz. Ez 2 elkülönülő piac, nem helyettesíthetőek egymással, de nagyon közeliek egymáshoz: szomszédos piacok TP-nek vannak vetélytársai, csak nem ezeken a piacokon, ott nincs erőfölényben (aszeptikus? Piacon erőfölényben van) ki akarta szorítani őket, árukapcsolást alkalmazott: A töltőgépek élettartama alatt csak tőle lehet kartondobozt beszerezni: aki nem vesz tőle dobozt, nem kap töltőgépet sem: nem volt kedvezményes ár, ár magas volt Nem aszeptikus (Az aszeptikus eljárás lényege, hogy — szemben a hagyományos konzervgyártással — a termékeket előbb sterilezik, hűtik majd utófertőzést kizáró (aszeptikus) körülmények között töltik az előre már ugyancsak csírátlanított edényzetbe, amit ezután hermetikusan zárnak. Ennek az edényzetnek a térfogata a néhány grammos kisfogyasztói egységektől a többszáz köbméteres tartályokig terjedhet.) piacon alacsony árat alkalmazott, ebből származó veszteségeit a másik piacon szerzett nyereségből fedezte (kartondoboz iránt nagy volt a kereslet árukapcsolás miatt) Masterfood-ügy: Masterfood ingyenes hűtőt adott amiben csak az ő termékeit lehetett tárolni (kizárólagossági megállapodás) de a kereskedő más gyártótól is vett fagyit, és nem volt elég helye azokat máshol tárolni.
5
Adott piacon a kiskereskedők 83%-a kötött ilyen megállapodás, és itt attól a jégkrémgyártótól kapták a hűtőt, akinek 75% volt a részesedése a piacon. Oldal
Coca-Cola-ügy: 5
EUGJ (2) Jogesetek
Készült Rossini jegyzete alapján
Szerződés, h csak CCtől szerez be szénsavas üdítőt CC köt vállalásai: nem köt újabb kizárólagossági szerződést, lehetővé teszi a már meglevő kizárólagossági szerződés felmondását Bizottságnak nem volt elég, még egy kötelezettség: - ha CC adja a hűtőt kiskereskedőknek, akkor ebbe 20%-ban más gyártó termékeit lehessen tárolni - nem lehet alkalmas árukapcsolásra - nem adhat mennyiségi- és hűségkedvezményt Ha ezeket CC 5 évig betartja, Bizottság nem fog fellépni, ha nem, megindítja az eljárást Az újra megindítás nélkül is köteles bírságot fizetni: forgalom 10%-a Consten-Grundig ügy: Grundig német cég szerződést kötött francia Constennel h kizárólagos forgalmazói jogot ad a védjegyére (GINT), Consten: vállalta h a termékeket nem forgalmazza tovább harmadik országba (Th csak Consten árulhat GINT védjeggyel Fro-ban, de Consten nem árulhat GINT védjeggyel külföldön.) UNEF francia cég Németországból importált GINT védjegyű termékeket, alacsonyabb áron dobta piacra Consten beperelte védjegybitorlásért, Fro-ban megnyerte a pert; UNEF Bizottsághoz fordult, mely semmisnek nyilvánította a Consten és Grundig szerződését és a Consten fro-i védjegybejegyzését EKSz szabályaiba ütköző abszolút területi korlátozásnak minősítette. Consten és Grundig a Bírósághoz fordult, a 30.§ forgalomkorlátozási lehetőségeire hivatkozva („tagállamok közti árumozgás korlátozható … az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme érdekében”) Bíróság: kizárólagos licencia kompatibilis a közösségi joggal: adott tevékenységre vonatkozó kizárólagos forgalmazási jog biztosítható. DE! az hogy Consten nem exportálhat harmadik országba, és más nem importálhat Franciaországba, már jogsértő. Chevy-ügy: Chevy Beneluxban a General Motors bejegyzett védjegye volt; az Yplon ugyanezt tisztítószerekre jegyezte. GM szerint ez felhígítja védjegyét, károsítja reklámfunkcióját; Yplon szerint Chevynek a Benelux országokban nincs megfelelő híre. Bíróság: - védjegy jó hírének megállapítása a védjeggyel ellátott termék jellegétől függően kíván meg általános v csak a fogyasztók biz körére korlátozódó ismertséget - jóhírnév megállapításhoz elég ha csak a védjegyet az eredetileg forgalmazott árufajta fogyasztóinak jelentős hányada ismeri (a bitorló fogyasztóinak tehát nem kell) - jóhírnévhez elég ha tagállam területének csak jelentős részén lett jóhíre Arsenal-ügy:
6
Oldal
- ha egy védjegy kapcsolatot sejtet egy másik termékkel, az tiltani lehet
6
A-nak védjegyezett termékei. Reed cég pólót gyártott és ráírta h Arsenal, de rajta van h Reed gyártotta. A szerint R csak azért írta rá h növelje az eladást, enélkül senki nem venné a pólót; DE Reed az A. feliratot nem védjegyként használta. Bíróság:
