BADACSONYTÖRDEMIC ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETE
16/2009 JEGYZŐKÖNYV KÉSZÜLT: Badacsonytördemic Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. december 29. napján megtartott rendes üléséről. ÜLÉS HELYE: Polgármesteri Hivatal JELEN VANNAK: Vollmuth Péter polgármester, Veréb János, Cseh Sándor, Vajai Tiborné, Farkas Lászlóné képviselők Dr. Harkai Barbara jegyző Fazekas Róbert tervező Hársfalvi József Kiss Nándor Remondis Kft ügyvezető igazgatója Krieger István BTHE V O L L M U T H P É T E R: Üdvözli a megjelenteket, megállapítja, hogy a testület határozatképes, 5 képviselő jelen van. Az ülést megnyitja. Jegyzőkönyv hitelesítőnek Farkas Lászlónét és Vajai Tibornét javasolja. A javaslatot a Képviselő-testület 5 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja. Javasolja a Képviselő-testület tagjainak, hogy a meghívóban szereplő napirendi pontokat tárgyalja meg. A javaslatot a Képviselő-testület 5 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja. N A P I R E N D: 1. Badacsonytördemic község településrendezési tervének módosítása Előadó: Vollmuth Péter polgármester, Fazekas Róbert tervező 2. A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004 (VII.1) rendelete módosítása Előadó: Dr. Harkai Barbara jegyző, Kiss Nándor Remondis ügyvezető igazgató 3. A helyi adókról szóló 11/2006. ( 2007. I. 01.) számú rendelet módosítása Előadó: Dr. Harkai Barbara jegyző 4. Badacsonytomaji Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság kérelméről döntés Előadó: Dr. Harkai Barbara jegyző 5. Vegyes ügyek Előadó: Vollmuth Péter polgármester 1
1. Badacsonytördemic község településrendezési tervének módosítása VOLLMUTH PÉTER: Nekem és Vajai Tiborné képviselő Asszonynak is lenne előterjesztésünk. A kerítésekre való előírások szerinti 1,5 m kerítésmagasságot kellene emelni, 1,8 m magasra javasolnám vagyonvédelmi szempontból és ha elolvassátok a másik előterjesztést, az azt tartalmazza, hogy olyan tájba illő épületeknek a módosítását javasolom, -a 70 –es évekre gondolok, ami egyrészt torzó- helyettük más épületet lehetne emelni, amit természetesen egyeztetnek az építési hatósággal az építési szabályzatnak megfelelő, szebb épületre cserélhessék a meglévő épületet. VAJAI TIBORNÉ: Az én előterjesztésemben a 160 m2 területű épületek építését lehetne továbbra is engedélyezni a 90 m2 helyett a kertes mezőgazdasági területen. Lényegében maradna a mostani szabályozás szerint, és nem csökkenne a felére. VOLLMUTH PÉTER: Itt a szakemberek véleményét kérném. FAZEKAS RÓBERT: Az egyeztetési eljárás lezárultát követően érkezett ez a három észrevétel, ami megfogalmazódott itt a polgármester úr és a képviselőasszony részéről. A hatályos rendezési terv 150 cm –ben határozta meg a kerítések építésének felső korlátját, ahogy végigtekintünk a településen, már sok helyen most is meghaladja a 150 cm-t, így szakmailag elfogadhatónak tartjuk, hogy 180 cm-ben legyen ez meghatározva, ez jogszabályi szempontból is elfogadható módosításnak tekinthető. Egy másik javaslat, az egyeztető tárgyalás keretében a Nemzeti Park javasolta, hogy a kertes mezőgazdasági területeken a jelenleg 160 m2-es beépítést ill. a 3 %-os beépíthetőséget csökkentsük, ennek megfelelően lett meghatározva egy maximum 90 m2 –es beépítési lehetőség, erre vonatkozóan érkezett ugye az észrevétel, hogy ez túlzó. Elfogadhatónak tartjuk azt a megoldást, hogy ne vegye figyelembe a Nemzeti Park javaslatát a képviselő-testület, a hatályos állapot maradjon, amennyiben a képviselőtestület ezt egyhangúan jóváhagyja. A harmadik módosítási javaslat a meglévő épületek kezeléséről szólt. Erre javaslatként amit már le is tettünk az asztalra, egy új paragrafus kerülne az építési szabályzatba, az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai címen, ami úgy fogalmazódna meg, hogy a meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, ill. az építési helyen az előkertek, oldalkertek, hátsó kertek területének biztosításával a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásokban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Ezzel a paragrafussal a meglévő épületek és a beépített telkek esetén lévő szabályozatlan helyzet is megoldódna és kezelhetővé válna. Az előterjesztetthez képest, ha ezzel a három módosítási javaslattal egyetért a testület, akkor komplex rendezési terv fogadható el. VOLLMUTH PÉTER: Kinek van kérdése? FARKAS LÁSZLÓNÉ: Ha ezt elfogadjuk, akkor ez időben nem tolja ki a rendezési tervet?
2
FAZEKAS RÓBERT: Törvényt nem sértenek ezek a módosítások, szakmailag pedig elfogadhatók. HÁRSFALVI JÓZSEF: Ráadásul a település szabadságát nem korlátozza, lehetőség van arra, és a polgármester úr is mondta, hogy a 70-es években megépített hullámpalatetős és ilyen- olyan megépített épületeknek nem kell ott maradni, azért mert a tulajdonos vagy megtartja azt vagy pedig nem lesz háza. Ez lehetőséget ad ez a paragrafus arra, hogy ezeket a tájba nem illő épületeket ki lehessen cserélni, úgy is fogalmaz az előterjesztés, hogy új épületre, ami nyilván akkor engedélyezhető, ha a szakhatóságok szűrőjén átmegy. Tehát biztos, hogy egy kultúrált tájba illő épület kerül az oda nem illő helyére. A kerítéssel kapcsolatban meg láthatjuk, hogy mások a kerítések, mint az 1, 5 m magasság, ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy az építési engedélyezésre vonatkozó új jogszabály nem teszi építési engedély alapján végezhető munkának a kerítésépítést, de ennek ellenére meg kell felelni az engedély nélkül épített kerítésnek a rendezési tervi előírásoknak, azért fontos ezt itt most szabályozni. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Hogy miből épüljön? HÁRSFALVI JÓZSEF: Az is meg van határozva. Nem kell engedély, de úgy kell megépíteni, ami meg van határozva. VOLLMUTH PÉTER: Nem tudom itt a vendégeknek van-e kérdése? SÁRI ENDRE: Pontosan ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban jöttünk. Nekünk volt a szomszédommal egy konkrét beadványunk az utcánkban telekalakítást szeretnénk, ez most itt téma lesz-e, milyen bontásban? DR HARKAI BARBARA: Válaszolnék rá, nem változott az Önnek megküldött válaszlevelem óta semmi az Ön ügyében, amit legutoljára írtam, az került a rendezési tervbe, tehát lesz lehetősége a telekösszevonásra. SÁRI ENDRE: Egyben meg is szeretném köszönni polgármester úrnak, jegyzőasszonynak is és képviselőknek akik foglalkozott a mi ügyünkkel. Kicsit előbbre jutottunk, nagyon nagy problémánk volt, mert nem tudtunk építkezni. Örülök annak is, hogy a polgármester úr indítványára bekerült az is, hogy a régi épületeknek a tájba illő és korszerűsítése palatető lecserélése, én is ilyen cipőben járok szeretném kicsit az otthonomat a mai modern kornak megfelelően átépíteni, remélem, hogy majd ha beadom a kérelmem az építési hatósághoz át fog ez menni ill. látok erre garanciát most, hogy hallottam az előterjesztéseket. VOLLMUTH PÉTER: Lajos? CZIRÓK LAJOS: Az építkezéssel kapcsolatban hátha valami csúszás lesz.
3
DR HARKAI BARBARA: Nem lesz csúszás, mert az Ön kérelmére vonatkozóan pedig az előterjesztésnek a vége tartalmazza, hogy amennyiben a képviselőtestület megszavazza akkor 2 plusz paragrafus kerül be a rendezési tervbe. Ön 2008. februárjában mikor lehetőség volt arra, hogy a lakosság is kéréseket nyújtson be a módosítással kapcsolatban Ők benyújtottak egy módosítást, amit mi beterveztünk a rendezési tervbe, majd a lakossági kifüggesztés ideje alatt újabb kérelmet terjesztettek be, ami már másra vonatkozott - az oldalhatárra- és az ami az előterjesztés végén ott van kiegészítésként, hogy amennyiben elfogadjuk akkor ez a kérése is teljesül, mert kérelmező oldalhatárral vonatkozó telekkel rendelkezik. VOLLMUTH PÉTER: Kinek van még hozzászólása? FAZEKAS RÓBERT: Még szeretnék tájékoztatást nyújtani, az előterjesztésnek olyan része volt a főépítész úrnak a záró véleménye, december elején, ami azt rögzítette, hogy a terv elfogadható, megfelelő a szabályoknak azzal a kiegészítéssel, hogy el kell készíteni olyan számításos működést, amivel igazolni lehet, hogy maga a terv megfelel a Balaton törvénynek. Ezt a kiegészítő anyagot mi összeállítottuk, elkészítettük amiből tökéletesen meg lehetett állapítani, hogy nem felel meg a hatályos rendezési terv a Balaton Törvénynek. Érdekességként ugyanaz a Váti készítette a hatályos rendezési tervet, mint a Balaton törvényt és mégis egymásnak a két terv ellentmondott. Annyit a Váti védelmére mindenképpen rögzíteni kell, hogy abban az időben még nem kellett ezt a számítással alátámasztani, viszont volt egy olyan erdőtelepítés tervezve a településen, ami miatt a jelenlegi terv nem felel meg a Balaton Törvénynek ezt a főépítész iroda a második levelében rögzítette is. Ha most szó szerint vennénk az Ő levelüket, akkor a terv nem lenne elfogadható, vagy pedig úgy kellene dönteni a testületnek, hogy az északi tehát Gulács felé tervezett lakóterületeket törölni kellene a rendezési tervből, ami viszont egy bődületes kártérítési igénnyel terhelné meg az önkormányzatot kb. 30 lakótelekkel kell számolni. Egyeztetve a főépítész irodával is, de le nem írva javasolnám azt, hogy fogadják el úgy a rendezési tervet, hogy a jóváhagyott rendezési tervben kerülne beépítésre az, hogy a 2005-ös rendezési terv által elfogadott belterületbe vonásra tervezett területek lennének nevesítve, hogy nem a hatályos rendezési terv vonja ezt belterületbe, hanem a 2005-ös, és ebből egyértelműen megállapítható, hogy nem a jelenlegi módosítás keretében lettek ezek a telek bevonások betervezve. Tehát nem a jelenlegi terv módosítás nem felel meg a Balaton törvénynek, hanem már a hatályos jogi állapot. Ebben az esetben főépítész iroda álláspontjának megfelelően nem fogják a terv jóváhagyását megtámadni. Ezt mindenképpen rögzíteni szükséges. VERÉB JÁNOS: És ez valójában most lett ez a változás? FAZEKAS RÓBERT: Voltak már 2008- 2009. évtől már elég jelentős jogszabály változások, mint a Balaton Törvényt érintő, mint a magasabb szintű jogszabályokat érintően, amik kötelezővé tették ezt a számításos munkarésznek az elkészítését. VERÉB JÁNOS: Értem, de én arra kérdezek rá, hogy a 2005. előttibe ez szerepelt ezek szerint.
4
FAZEKAS RÓBERT: Nem kellett igazolni, hogy megfelel-e a Balaton Törvénynek. CSEH SÁNDOR: Én szeretném kérdezni, mivel említette, hogy nem kell építési engedély a kerítésekhez, mivel viszont jelentős kötelezettség azért van az hogy miből lesz a kerítés stb. nekiállunk kerítést építeni az önkormányzatnál kell HÁRSFALVI JÓZSEF: Az előírásoknak megfelelően kell építkezni. DR. HARKAI BARBARA: Nem változik most a külterületi, belterületi határunk a mostani módosításunkkal. Nem vontunk semmit belterületbe a külterületek közül a mostani módosítással. Pont ez a lényege, hogy ezt rögzíteni kell, hogy ez már az előző tervbe volt. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Én is ugyanazt kérdeztem, hogy gyakorlatilag semmi nem változik most van egy módosítás most meg kellene felelni valaminek. Elfogadják, hogy csak a módosítások felelnek meg a mostani előírásnak a régit meg hagyják. HÁRSFALVI JÓZSEF: Úgy van, a szerzett jog hatalmas kártérítést kellene fizetni azoknak, akiknek most úgy van a telkük, hogy az meg beépíthető lesz és ezeknek az embereknek ki mondaná hogy nem. Ezt nem akarjuk ezeket a jogokat elvenni azoktól akiknek megvan a joguk, hogy belterületbe csatolhassák a telkeiket és beépíthessék megfelelő közművesítéssel. Az csak a lehetőség rendezési tervbe, hogy az beépíthető belterületté alakítható belterületté kell vonni, ki kell fizetni a földvédelmi járulékot, közművesíteni kell tehát megvan ez a lehetőség. VOLLMUTH PÉTER: Van még kérdés? DR HARKAI BARBARA: Először a határozati javaslatot kell elfogadni, ami az előterjesztés végén van. VOLLMUTH PÉTER: Ki az aki igennel szavaz, hogy az előterjesztésnek megfelelően a határozati javaslatot elfogadja Badacsonytördemic Község település szerkezeti tervével kapcsolatban? A képviselő-testület 5 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi
82/2009. (XII.29.) határozat Badacsonytördemic község önkormányzatának képviselő-testülete Badacsonytördemic Község hatályos településszerkezeti tervét, tervlapját hatályon kívül helyezi. A helyébe lépő, az e 5
határozat 1. számú mellékletét képező TSZ-1 jelű településszerkezeti tervlapot, továbbá Badacsonytördemic Község hatályos településszerkezeti terve leírását módosító, az e határozat 2. számú mellékletét képező dokumentumot jóváhagyólag elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: 2009. november 30. VOLLMUTH PÉTER: Ki az aki igennel szavaz, hogy a most elhangzott 3 kiegészítéssel együtt az előkészített Badacsonytördemic község helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 4/2005. (VI. 01.) számú rendelet módosítását elfogadja? A képviselő-testület 5 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi
10/2009. (XII.30.) határozat Badacsonytördemic község önkormányzatának képviselő-testülete Badacsonytördemic község helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 4/2005. (VI. 01.) számú rendeletét az elhangzott kiegészítésekkel együtt az előterjesztésnek megfelelően módosítja. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a rendelet kihirdetéséről gondoskodjon. Felelős: jegyző Határidő: azonnal 2. A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004 (VII.1) rendelet módosítása VOLLMUTH PÉTER: Tisztelettel köszöntöm Kiss Nándor Urat. Gondolom ismert a téma, jövőre megváltozik a szemétszállítási helyzet. Királyszentistvánon hamarosan beindul ez a nagy gyűjtőhely és emiatt különböző változtatások vannak. Átadom a szót Kiss Nándor Úrnak. KISS NÁNDOR: Meg tetszettek kapni az anyagot, gondolom átolvasták. Péter és a jegyzőasszony elmondta, amiket el kellett mondani. Gyakorlatilag volt egy négy
6
színhelyes történet, ahol a különböző 158 község, különböző csoportosításban összejött, vagy ennek a képviselője, ott elmondta Czaun János Úr a társulás elnöke, hogy mire kell számítani 2010-ben. Gyakorlatilag az az előterjesztés, ami itt van nagyon egyértelmű és tiszta. A tavalyihoz képest bruttóban 105.- Ft emelés, ebből a 105.- forintból 14.- Ft ami az inflációval összefüggő gyűjtési, szállítási díjemelés, ami teljesen normális és korrekt történet, a másik ami a nagyobb része a 91.- Ft-os bruttó emelés, a 120 literes edényre az emelés ez pedig onnét jön, gondolom ez is egyértelmű a levezetésből. A társulás azaz a 158 község, város Társulási Tanácsa azzal a kimondott kéréssel fordult a nyertes konzorciumhoz, amit mi hatan szolgáltatók alkotunk, hogy várhatóan a beruházás úgy fog alakulni, hogy júniusban, júliusban el fog kezdődni ennek az egész rendszernek a próbaüzemelése, amin nem csak Királyszentistvánt kell érteni mint azt a polgármester úr mondta, ahol az ún. maradékhulladék lerakás ill. a települési szilárd hulladéklerakó lesz egy ilyen mechanikai- biológiai hulladékkezelővel kiegészítve, hanem a rendszerbe tartozik a pápai, ajkai és tapolcai hulladékkezelőmű, ahol lesz egy hulladékválogató üzem és lesz egy hulladékátrakó állomás mérlegházzal és egyébbel, valamint lesz Balatonfüreden egy komposztáló üzem és Veszprémben szintén lesz egy válogató üzem bővítése. Ez egy olyan nagy rendszer, ahol gyakorlatilag el fog indulni a próbaüzem a jövő év derekán. A próbaüzemet a kivitelező három hónaposra tervezi. Három hónap alatt kell azokat a paramétereket produkálni nekik, ami elő van írva az EU projekt részére és a három hónap után dilemmaként merült fel, hogy vigyük tovább a próbaüzem utáni időszakot is, hiszen az egész rendszer 2011. januárjától szól. Tehát 2011. januárjára teljesen összeállított rendszer működne Királyszentistvánon a maradék hulladéklerakó, hol működnének egyes helyeken ezek a hulladékkezelő művek addigra 400 db 3 funkciós vagy három db 1.100 literes edényzettel felszerelt szelektív sziget többek közt Badacsonytördemicen is. Jelenleg, ahol mi szolgáltatunk 44 községben, összesen 54 db ilyen sziget van Badacsonytomajtól elkezdve Sümegen keresztül, Tapolcán van a legtöbb. Ez ki lesz egészítve nálunk is a négyszáz darabból hatvanvalahány lesz és ezenkívül tervezzük 2012-2013-tól az ún. házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, ami azt jelenti, hogy nem csak a szigeteken elhelyezett edényekből szállítjuk el a szelektív hulladékot, hanem lehetősége lesz a lakosságnak zsákos szelektívre ami azt jelenti, hogy abba bele lehet tenni a palackot, az üveget, a papírt, mi ezt külön gyűjtőjárattal elvisszük. Bevisszük ebbe a hulladékkezelő üzembe, ahol 7- 8 fős létszámmal egy vagy két műszakban attól függ mennyire megy föl a szelektív hulladéknak az aránya, történik a válogatás, ami abból használható az zsugorfóliázásra kerül és továbbértékesítésre, ami pedig nem az ún. maradékhulladék az kerül Királyszentistvánra. A Társulási Tanács részéről merült az fel igényként, hogyha szeptember végével sikerül a próbaüzemet a kivitelezőnek úgy lezárni, hogy átveszi tőle a társulás, tehát az önkormányzatoknak a társulása, és megbíz bennünket, hogy mi üzemeltessük tovább, és ne legyen megállás, mert ennek nincs értelme, hanem működjön a rendszer minél előbb. Ennek a bizonyos tört egyenlőre három hónapnak kiszámított időszaknak az a 440 millió forintos költsége köszön itt vissza, ami gyakorlatilag vissza van osztva hat szolgáltatóra az általuk szolgáltatással ellátott lélekszám arányában. Pl. amikor itt nézzük ezt a táblázatot akkor azt látjuk, hogy a Remondis Tapolca Kft-nél 16,77 %-os aránya van ez azt jelenti, hogy a 158 településen összességében van 290.000 lakos, akit ellátunk és ennek a lakosságnak az
7
aránya a mienk 16,77 % tehát 48-49.000 lakos, aki ebben a 44 településen ahol mi vagyunk dolgozik. Tehát ennek a 440 millió forintnak a 16,77 %-át azaz 73,935 millió forintot kell nekünk a díjban érvényesíteni, beszedni a költségek fedezetét megteremteni. A következő táblázatban direkt levezettük a 120 literes edényzet mintáján. A 4,5%-os infláció mellett van egy másik díj elem, ez a bizonyos 73,935 millió forintról indulunk ki, ezt gyakorlatilag csak a leendő szerződésnek a 85 %-os infláció érvényesítési mechanizmusával számoltuk tovább, tehát 76,763 millió forint lesz a 2010. éves költség, ezt arra a 126, 416 literre ami a 44 település 48.000 fős lakosának az edényzetéből adódik. Úgy jött ki, hogy egy darab 120 literes edénynél egy literre vetítve a nettó díj 0,6 Ft tehát 0,72 azaz nettóban 72,87 Ft, bruttóban egy db 120 literesre 91 .- Ft. Tehát amikor mi ezt beszedjük akkor a költségek fedezetére szedjük be. Azt a várhatóan 440-500 millió forint közötti felmerülő költséget, ami ezzel a három- négy hónapos üzemmel jár, annak a fedezetét teremtjük meg. Ez mind a hat szolgáltató által ellátott településen ugyanazzal a sémával lett levezetve, gyakorlatilag legelőször Veszprémben fogadták el ezt a 34 százalékos díjemelést, Füreden 42 %-ot terjesztettek be 34- vagy 35 %-ot fogadtak el, Tapolcán elfogadták, Tomajon elfogadták, Sümegen elfogadták tehát ahonnét nekem visszajelzéseim voltak. Még egyszer ez a 105 Ft-os díjemelés, ami a 2009-es tényhez képest jelentkezik jövőre abból 4,5 % ami a mi szorosan vett tevékenységünkkel összefügg, és ami inflációkövető, és a többi pedig az új rendszer háromhavi üzemeltetésének fedezetére van beállítva. VAJAI TIBORNÉ: Ha mégsem jön be ez az üzemeltetés, nem fogják levonni a következő évi számlákból a befizetett összeget. KISS NÁNDOR: Az biztos, hogy üzemelni fog, az Eu felé el kell számolni a társulásnak. Időarányosan úgy állnak a beruházások, hogy biztos, hogy a próbaüzemek el fognak indulni, itt csak az a kérdés, hogy ez a 440 millió forint, amit beállítottunk ide és a szolgáltatók beszednek, vélhetően nem lesz elég. Természetesen, ha olyan probléma van, hogy nem lesz próbaüzem, vagy később indul, vagy nem tudjuk üzemeltetni, akkor a díjban érvényesített azt a részt visszaadjuk. VAJAI TIBORNÉ: Azt szeretném kérdezni, hogy Önök most nem a lakosokkal fognak külön –külön szerződést kötni, hogy én most továbbra is a 120 literes edényt szeretném vagy én szeretnék egy kicsit spórolni és a 60 literes edényt szeretnék. Ez jövőre indul már? Vagy csak 2011-től? És ott a lakosokkal Önök kötnek szerződést vagy Önök továbbra is az önkormányzattal vannak szerződésben? KISS NÁNDOR: Két lehetőség lesz, erre a jövő évben térünk vissza, a jövő év végén. Úgy van a szerződés az a szerződés az ún. közszolgáltatás társulási szerződés, amely megköttetett a hat cég konzorciummal és a társulás között, amit alá kell írni 158 polgármesternek, az arról szól, hogy 2011. januárjától működik a rendszer. A tapolcai körzetbe vagy az általunk szolgáltatással ellátott körzetben lehetőség lesz arra, két változat lesz, van egy olyan hogy vagy az önkormányzat vállalja a számlázást vagy fizet, önkormányzati számlázás és fizetés esetén és van egy olyan eset ami drágább, amikor mi vállaljuk a számlázást. Írásbeli szerződés nem kell a lakosokkal. Jövő évben
8
amikor meglesznek az önkormányzati választások, jövő év novemberében amikor ideterjesztjük a 2011. évi díjakat, ami egy elfogadott díj, akkor eldönti az önkormányzat igen vállalja-e a számlázást, vagy nem ráterheli-e ezt a lakosságra, vagy pontosabban a szolgáltatóra. VAJAI TIBORNÉ: Én attól félek, rengeteg teher fog ezzel anyagi teher is meg egyéb az önkormányzatra hárulni. Egyrészt az anyagi terhet abban látom, hogyha az önkormányzat azt mondja, hogy mi nem akarunk számlázással foglalkozni, foglalkozzanak önök, küldjék ki a csekkeket és azért legyünk őszinték nagyon sokan nem tudják ez befizetni két okból, az egyik dacból, a másik mert üres a pénztárcája. Az önkormányzatnak ki fogják küldeni, hogy hajtsa be adó módjára és ha be tudja hajtani szerencséje van, de nagyon sok olyan lakóház lesz, aki azt mondja, nem tudja beszedni és rá kell terhelni a lakóházra és amit esetleg 20 évig nem adnak el. Az önkormányzatnak ebből pénze nem lesz, és az önkormányzat fogja fizetni ezt? KISS NÁNDOR: Gyakorlatilag elég összetett lesz a helyzet. A hulladéktörvény leírja, mit milyen sorrendben, lépésben kell csinálni. 2011-től amit tetszett említeni, elvileg lesz lehetőség vagy gyakorlatilag is lesz lehetőség arra, hogy nemcsak 120 literes edényre, hanem ha akarja 80 literesre, vagy 60 literesre cseréli az edényzetet, hiszen azokra is meg vannak a díjtételek. Itt egyetlenegy dologra hívnám fel a figyelmet és ezt elmondta a Czaun Úr is és a szakértő is, hogy nem ilyen egyértelmű a történet és ha nagyon sarkítjuk és ha mindenki 60 literesre tér át semmi gond. Egy év múlva a 60 literes költsége ugyanott lesz, mint a 120 literesé, hiszen az egész rendszer költsége fele literre oszlik el. És azt sem hiszem el hogyha valaki évek óta a 120 literest meg tudta tölteni, most csak a 60 literest fogja megtölteni ill. elhiszem, csak kidobja valahova és az önkormányzatnak a saját költségén el kell valahova vitetni. VAJAI TIBORNÉ: Azért sok helyen van úgy hogy egy nyugdíjas, vagy két nyugdíjas nem tölti meg hetente. KISS NÁNDOR: Senki nem mondta ezt, én azt mondom, hogy teljesen jogos, hogy egy egyedülálló nyugdíjas asszony azt mondja, hogy én csak 60 literest kérek, akkor azt kap. VOLLMUTH PÉTER: Én a Czaunnak elmondtam már, hogy nem ebben a világban élnek, valami falat vontak maguk köré. Én csak azt szeretném kérdezni, hogy technológia szerint, heti egy alkalom lesz gyűjtve. A kör ugyanúgy le fog menni falvanként maga a gyűjtés hol fog lenni, Tapolcán? Hogyan bonyolódik tovább ez a dolog? KISS NÁNDOR: Úgy működik, hogy mi most 44 településről behozzuk és a tapolcai depóniába tesszük. Ebből a 44 településből a lakossági kommunális hulladék 11,800 tonna, ezt mi úgy visszük el, hogy nem mi visszük el Királyszentistvánra a saját kocsijainkkal lábon, hanem lesz az a hulladékátrakó állomás. Tehát mi a gyűjtőkörzetbe a hulladékátrakó állomásra behozzuk, ott leürít a kukásautó egy öntömítős préssel, egy 32 m3 vagy kettőbe fel lesz rakva, fölvesz egy pótos- nyergest
9
magára és elballag vele naponta kétszer -háromszor Királyszentistvánra Tapolcáról, Pápáról, Ajkáról. VOLLMUTH PÉTER: Hány tonnás? KISS NÁNDOR: Gyakorlatilag 18 – 19 tonnát tud elvinni a kettő db 32 –be olyan 40 tonna. VOLLMUTH PÉTER : És hány fordulót csinál naponta? KISS NÁNDOR: Vissza lehet számolni, hogy mondjuk havi 1000 tonna és húsz munkanappal számolva havonta, az napi 50 tonna, az napi két – három forduló. CSEH SÁNDOR: Vasúton nem olcsóbb lenne már mindent összevetve? KISS SÁNDOR: Az egész rendszer úgy épült fel, és nem mi építettük úgy fel, hanem a társulás építette fel, hogy ezeket a hulladékátrakó állomásokat és válogató üzemeket kell ide letelepíteni. Tehát nem abban gondolkodtak innét Tapolcáról még csak el lehetne vinni Fűzfőig és ott átrakni de ugyanez máshonnan már egy kicsit problémás lenne. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Nekem az a problémám, hogy ez mind szép és jó, hogy a törvény előírja, hogy el kell vinni, most az UNIOS előírásoknak meg kell felelni stb. stb. én arra lennék kíváncsi, hogy amikor ezt az egészet elindították figyelembe vették-e azt, hogy ezt embereknek kell kifizetni. Egyszerűen már maga a mostani díj, meg ami 2011- től bejön, szerintem ez olyan összeg, ha a keresetek nem mennek utána, ezt nem tudják kifizetni. KISS NÁNDOR: Ezt nem a szolgáltatók kérték, pályázták meg, nyerték el az Eu-tól, hanem a társulás, tehát az önkormányzatok. Sokkal egyszerűbb lenne az önkormányzatnak is meg mindenkinek, ha nem majd 38.000.- Ft-os bruttó árakat kellene számlázni és fizetni vagy nem fizetni, mint ahogy most kell, hanem fele áron, mint ahogy most van, vagy az inflációt követően. Az önkormányzatok vállalták ezt, a Társulási Tanács írta ki ezt a pályázatot, a Társulási Tanács kötelezett bennünket a szerződés által azokra a dolgokra amikre, tehát nem mi találtuk ki. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Mi van akkor, ha összedől az egész rendszer, mert ha nem fizetik be, akkor hiába vetnek ki ilyen magas díjat, hát nem fognak bejönni a pénzek. Akkor mindenki házára ráterhelik? Adó módjára be kellene szedni, de ha ezek az árak maradnak, ez meg fog bukni. DR HARKAI BARBARA: Köztartozásnak minősül a hulladékszállítás díja, ha a szolgáltató számláz, felhívja a tartozás rendezésére 30 napon belül, majd ha eredménytelen, átteszi a Hivatalhoz köztartozás behajtása címén. KISS SÁNDOR: Én mindenkit megértek, csak azért vegyük sorra ezért nagyon nehéz
10
pontosan nekünk akiknek van depóniája és tudjuk, hogy milyen áron tudnánk szolgáltatni ebben az egész rendszerben, őszintén és lelkesen a társulás mellé felsorakozva. Én is nagyon jól tudom, hogy van egy áram, van egy gáz, van fűtés, van kábeltelevízió, van újság előfizetés, itt mindig a szemétszállítás az, ami nagyon olcsó és szükségtelen rossz. Én mindig az szoktam példának elmondani, hogy nekem Kiss Nándornak ha van egy vonalas telefonom, ha egész hónapban nem emelem fel akkor havonta 3.200 Ft-ot fizetek és nem csináltam számlát. VAJAI TIBORNÉ: Eldönthetem, hogy kérem-e lemondom, ha nem bírom bevállalni, akkor lemondom. KISS NÁNDOR: Ezt nem lehet eldönteni, mert törvény írja elő. VAJAI TIBORNÉ: Olyan szolgáltatást sóznak rám, amit én nem igénylek, mert én nem így igénylem, mert én azt mondom, hogy nekem, mint kisnyugdíjasnak elég lenne ha kéthetente szállítanák el a szemetet, de nem, köteleznek, hogy hetente szállítják. DR. HARKAI BARBARA : A heti szállítást egészségügyi minisztérium rendelet írja elő. VAJAI TIBORNÉ: Ráerőltetnek az emberre itt. Ha lekapcsolom a villanyt, TV-t tudok spórolni, víz az egész környéken nálunk a legdrágább de valahogy tudok spórolni, mert annyit engedek, amennyit ki tudok fizetni. De itt nem tudok semmiben sem spórolni, de rám erőltetik ezt az összeget. DR. HARKAI BARBARA: Közegészségügy szempontjából van előírva, hogy legalább heti egyszeri szemétszállítás a kötelező. VAJAI TIBORNÉ: És nincs választási lehetőség sem, hogy lenne egy konkurencia, legalább lehetne választani. KISS NÁNDOR: Nem ráerőltetik, van egy hulladéktörvény, ami tartalmaz bizonyos dolgokat. A hulladéktörvénynek van egy aprópénzre váltása a helyi rendelet, ami szintén előír bizonyos dolgokat és van egy olyan társulás, ami Eu projekt keretében bevállalt, valamint működtetni akar egy rendszert és ennek a működtetésnek van egy díja. Lehet választani 120-at, 80-at, vagy 60-at, a díj akkor is ugyanannyi. VAJAI TIBORNÉ: Azért mondom nincs beleszólási jogunk tulajdonképpen a 120-at lecsökkentettem 60 –ra két évig. KISS NÁNDOR: Egy évig. VAJAI TIBORNÉ: Azért mondom nincs beleszólási jogunk, vagy döntési jogunk, azért érzem, hogy ránk van erőltetve. DR. HARKAI BARBARA: Ezért fogalmazhatjuk, hogy illúzió, hogy az önkormányzat
11
állapítja meg az árakat és ez tényleg igaz. VOLLMUTH PÉTER: Még egyszer tehát naponta három pótkocsis szerelvény megy el. Gondolom ünnepnap nincs szállítás. Durván, ha azt mondod 40 tonna egy ilyen szállítmány, mert annyi igaz? KISS NÁNDOR : Géppel együtt, mert 20-at visz. Tiszta súlyra mondom, hogy 19-et. VOLLMUTH PÉTER: Itt válogatás van Tapolcán? KISS NÁNDOR: Van a válogatógép, van az az ún. maradékhulladék, amit a szelektíven gyűjtötteken kívül klasszikusan a kukákból elviszünk. Abból visszük el ezt a 11.800 – 12.000 tonnát egy évben. És van az, amit szelektíven válogatsz és vagy elviszel a gyűjtőszigetre vagy otthon zsákban, amit utána elviszünk tőled, beviszünk a válogatóüzembe, keresztül engedünk a szalagon, 6 – 7 ember kiválogatja a hasznosíthatót, lebálázzuk és értékesítjük, ami meg nem hasznosítható az ún. maradék hulladékként bekerül a többivel és megy Királyszentistvánra. VAJAI TIBORNÉ: Szelektív hulladék szállításért az önkormányzat pluszban fizet? DR. HARKAI BARBARA: 2011-től nem. KISS NÁNDOR: A 2011-es díjban heti egy gyűjtés, évi egyszeri ingyenes lomtalanítás és a szelektív rendszernek az ingyenessége van a szolgáltatási díjban. VAJAI TIBORNÉ: Ha van nekünk három konténerünk, mint amink van, akkor az továbbra is az önkormányzatot terheli? DR. HARKAI BARBARA: Azt külön fizetjük továbbra is. FARKAS LÁSZLÓNÉ: És ebben a nagy rendszerben nincs olyan, hogy költségeken lehetne lefaragni. Kérdésem, hogy hol lehetne itt spórolni? KISS NÁNDOR: A rendszer úgy működik, volt egy kiírás, ami adott paraméterekre épült, mi felkértünk egy olyan szakértő társaságot, akinek ott volt a szakértője bécsi székhelyű cég, aki már Magyarországon több ilyen projektet végigcsinált. Konkrét üzemeltetési tapasztalatai, szakmai fajlagosai vannak. Ez összeállított egy nagy komplett anyagot, és leadtuk az ajánlatot. Négy nagyon kemény tárgyalási fordulóban a Czaunék, a társulásnak a vezetése a mi szakértői cégünk és a konzorciumot adó cég vezetője leültünk. És négy nagyon kemény tárgyalással alakítgattuk a dolgokat, és annak a vége lett az egy olyan mindenki számára elfogadható visszamentünk a költségekkel, visszamentünk a díjakkal megállapodtunk abban, hogy ez a díjkövető klauzula, nem a szakmai infláció, nem a rendes infláció annak csak a 85 %-a és azt mondtuk és a szerződésben az van, hogy 2011-től ennyi a díj. 2011. év végén tehát novemberében a 2011. első kilenc havi tényleges üzemeltetési költségei alapján a 2012. évi díjban, hogyha nem elég a költség akkor ráteszünk, hogyha elég és
12
megtakarítunk és itt jön vissza a megtakarítás akkor meg kevesebb is lesz a 2012-es díj. Bármi elképzelhető, én azt gondolom egy olyan plusz, mínusz 10 -15 %-on belül. Túl nagyot nem lehet tévedni, de mindenképpen határon belül leszünk, sőt úgy meg még inkább a határon belül leszünk, hogy nem 2011-től kezdődik hanem 2010. októberétől ahogy itt van, akkor meg már egy éve üzemel. És az bent van a szerződésben, hogy egyéves vagy háromnegyed éves tényleges költségek alapján kell a 2012-őt megcsinálni, egyébként meg úgy fog menni 2012-ben, 2013-ban, hogy a díj két részből fog állni. Az egyik rész az ún. hulladékkezelési díj, a másik rész gyűjtési, szállítási díj. A hulladékkezelési díj az egész rendszernek az üzemeltetésével összefüggő költségeket, energiától elkezdve szállítási költségen keresztül. Gyakorlatilag a hat szolgáltató létrehoz egy Kft-t. Egy hulladékkezelési Kft-t, aki üzemelteti magát a Királyszentistvánt, és az adott területen lévő szolgáltatóknak kiadja bérleti díjért ezeket a hulladékkezelő üzemeket, ami nálunk Tapolcán, Pápán meg Ajkán lesz. Gyakorlatilag, mi szolgáltatók abban a 44 vagy 22-ben ki mennyiben mi a gyűjtési, szállítási díjtétel részre adjuk be minden adott év november 30-ig a mi javaslatunkat. A közös célunk az előző év tapasztalatai számai alapján beadja a társulási tanácsnak a 158 település társulási tanácsának vezetőségének az ún. hulladékkezelési díjhányadra vonatkozó javaslatát, ott megbeszélik és az a díjhányad kötelező jelleggel komplex díj elemeként ide fog jönni november 30-val ide jön a mi gyűjtési szállítási díjhányadunk és a kettő összességében a testületek által elfogadva adott év december 20-val áll össze. Itt a konzorciumot alkotó mostani hat szolgáltató mindenki a saját területén a gyűjtési, szállítási díjáért felel, vagy azon tud alakítani a közös cég meg az ún. hulladékkezelési díjhányadon és az nem is a mi kompetenciánk, hanem a közös cégnek a vezetése fogja majd a Társulási Tanács elnökségével megbeszélni. Mi a saját szűken vett gyűjtési, szállítási költségeinket tudjuk alakítani, a közös rendszert meg majd a közös cég fogja tudni alakítani. Tehát ez így fog működni. FARKAS LÁSZLÓNÉ: És még azt is szeretném megkérdezni, hogy vannak közvetlen felmerülő költségek, ami felmerül üzemanyag és mennyi ha %-an szeretnénk kifejezni és mennyi ebből az adminisztrációs költség gondolom, hogy nem elenyésző az sem. Meg gondolom ezt a rendszert működtetik nemcsak gépkocsivezetők, egyebek, adminisztrációs része is van ennek %- ban gondoltam nem forintban. KISS NÁNDOR: Pár százalék, nem több. VAJAI TIBORNÉ: És nem férne bele, hogy Önök végezzék még a számlázást. KISS NÁNDOR: Bele fog férni így is belefér, 2011-től csak akkor az a differencia, hogy akkor lesz egy 3,5 - 4.000.- Ft-os díjkülönbözet. VAJAI TIBORNÉ: Akkor nem fér bele, mert akkor kivetik a lakosokra. KISS NÁNDOR: Persze, hogy nem fér bele, a 64/2008. kormányrendelet és azt mondja, hogy a szolgáltató valamennyi felmerülő költségét a díjba be kell építeni.
13
VAJAI TIBORNÉ: Én nem hiszem, hogy itt az önkormányzatnál az lenne a legnagyobb probléma, hogy a Zitának le kell ülnie és ki kell küldeni a csekkeket, itt a legnagyobb probléma az, hogy az önkormányzat előlegezi meg azt a havi 7-800.000.Ft-ot amit ugye félévente vagy visszakap vagy nem, azért szeretné inkább hogyha ezt Önök tennék, de ha még a lakosokra ennyit hárítanak az nagyon sok. DR. HARKAI BARBARA: Ezzel éri el a füredi, az ajkai és minden megállapított körzetben, hogyha a Remondis számláz, akkor ugyanannyiba fog kerülni itt, mintha Ajkán élnénk vagy Füreden. Tehát ez egy kiváltságos helyzet Tapolcán, az önkormányzatok bevállalták azt, hogy a tapolcai körzetben az önkormányzat számláz. Ha nem mi számlázunk, akkor igazából ugyanannyi lesz az ár nálunk is, mint az összes többi térségben, csak ez egy 8- 9 %-os kedvezmény, ha az önkormányzat képes lesz bevállalni, hogy Ő számláz, akkor 3.000.- Ft-tal kevesebb lesz a lakossági hulladékszállítás egy évben. Csak hát az önkormányzat pl Sümeg, Tomaj vagy aki jól áll, az megtudja azt engedni magának, hogy mondjuk a kintlétet előlegezi a havi számlák összegét nekem 1.023 ezer forintot havonta kifizetni és félévenként számlázunk, majdnem 7 millió forintot előlegezek. És ott már bent van egy lomtalanítás. KISS NÁNDOR: Igen, teljesen tiszta el lehet dönteni jövőre vagy utána. Valamit hadd mondjak el amit a jegyzőasszony mond gyakorlatilag a megye legtávolabbi részétől a legközelebbi részéig úgy 5- 6 %-os differencia lesz a 2011. évi díjakban és itt van az, hogy ha az önkormányzati számlázás esetén lejön még egy 31.458.- Ft ez 2009. évi, ez ne tévesszen meg senkit. A differencia kb. 3.200.- Ft.- körül tehát bruttóban egy ingatlanra egy 120 literes edényre ennyi a differencia. Ha nekünk kell számláznunk, mint szolgáltatónak akkor abban a pillanatban ez a díj ugyanennyi mint mindenhol máshol, mitől lenne más, akkor nekünk embereket kell felvennünk, számítógépes hátteret kell bővíteni, programot meg kell venni, a mai rendszerünk nem erre van, ki kell bocsátani 80.000.- db számlát negyedévente. Most meg éves szinten kibocsátunk 44 önkormányzatnál 500 számlát. VAJAI TIBORNÉ: Én elhiszem, de ezt is a lakosságra terhelik. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Ha ennyire megemelkedik a díj és nem fizetik be akkor mi történik az önkormányzatoknak valóban ki kell fizetni? KISS NÁNDOR: Számláz a szolgáltató, a lakosság 40 – 50 -60 – 70 %-a majd meglátjuk, hogy mennyi fog fizetni. Aki nem fizet, azt felszólítjuk, amennyiben a felszólítás hatására sem fizet akkor azt kompletten átadjuk az önkormányzatnak adók módjára történő behajtásra. Ha sikerül akkor kifizet, ha nem akkor nem. VAJAI TIBORNÉ: És ha nem, akkor mi történik. KISS NÁNDOR: Ellehetetlenül a szolgáltató és a szolgáltatás maga visszaáll a régi rendszer és fölborul az egész, vagy nem lehetetlenül el és valakinek fizetni kell, vagy akkor azok fogják megfizetni, akik egyébként is tudják fizetni. Hiszen a nem fizetők
14
helyett a költségeket finanszírozni kell a szolgáltatóknak, vagy a rendszerüzemeltetésének. Ezek olyan teljesen jogos felmerülő dolgok, amiket majd az élet fog igazolni. VERÉB JÁNOS: Most itt arról van szó, hogy egy külső cég diktál nekünk, hogy ennyit kell fizetni, az is elhangzott, hogy a díj már kettő fele lesz osztva a kettő még kiadja egyik és a másik munkát ez mind plusz pénzek. A törvény nagyon helytelenül írja azt le, mert legalábbis a hulladékgazdálkodási törvény 25- 26 § -a azt mondja, hogy a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét figyelembe kell venni a szolgáltatásnál. Mert alapvetően 120 liter nincs benne közöm ahhoz, hogy én nem teszek bele két hétig semmit akkor is úgy fizetem a pénzt ahogy kell. Ez nem teljesített szolgáltatás,, ennek van egy másik oldala, amivel itt nem nekünk kell foglalkozni, hanem a képviselőknek az országházba. Amennyiben ők nem tudják megcsinálni, majd rákényszeríti a nép, mert itt amikor az önkormányzatok már úgy vannak a csőd eljárás alatt akkor miről beszélünk. CSEH SÁNDOR: Másik falukba ilyen könnyen lenyelik, én ezt el nem hiszem? KISS NÁNDOR: Könnyen sehol nem nyelik le, de tudomásul kell venniük, mivel az önkormányzatok vállalták be és kötelezték magukat erre a dologra, nem a szolgáltató, hanem az önkormányzat. 158 önkormányzat, aki a Társulást alkotja. Nem a szolgáltató kényszerítette ezt a díjat senkire sem. DR. HARKAI BARBARA: Az a probléma, hogy amikor ez 2002-ben ez a konzorcium és a Társulási Tanács megalakult, senki nem mondta el az önkormányzatoknak, hogy ha ennek és tényleg megvalósul, nyerünk és a végére érünk, akkor lesz egy buktatója, az ár, ez a legnagyobb probléma most. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Az is egy kényszerpálya volt, mert az önkormányzatoknak el kellett fogadnia, az UNIÓS előírásnak meg kell felelni, és ezt létre kell hozni, mert az itteni szemétlerakók nem felelnek meg az UNIÓS előírásoknak, én emlékszem rá. Nem dalolva vállalták be az önkormányzatok. Az is kényszerpálya volt. VOLLMUTH PÉTER: Sokáig nem húzhatjuk ezt a dolgot. Valamit hadd kérdezzek, ha akarsz válaszolsz rá ha akarsz nem, hány cége van a Remondisnak Magyarországon? KISS NÁNDOR: 12 vagy 13. VAJAI TIBORNÉ: Én még olyat szeretnék kérdezni, hogy ugye arról van szó, hogy az önkormányzatoknak van bizonyos beleszólási joguk, én a mai újságban olvastam, hogy Füred 43.000.- Ft helyett elfogadott 30 valamennyi ezret, Kapolcs csak az inflációkövetőt tudja elfogadni, most szerintem én is azt mondanám, hogy az infláció követőt tudnám elfogadni, többet nem, mi van a kieső részekkel? Minden önkormányzatnál van valami alkudjunk egy kicsit érzés, ezt rászámolták?
15
KISS NÁNDOR: Gyakorlatilag azt hiszem, ez úgy lesz, van egy ilyen előterjesztés ahol le van írva minden fehéren, feketén és az, hogy miért. Amennyiben a 440 millió forint ettől a hat cégtől 158 önkormányzattól vagy díjban érvényesítve nem folyik be, két dolog lehet. Vagy az van, hogy nem működik a rendszer. Vagy az van, hogy központi újabb megbeszélésen és ezen már nem én veszek részt, hanem a Vollmuth Péter meg akik, a második körben el kell hogy fogadják különben nem fog ez működni. Vagy a szerződés azon jogcímen, hogy amennyiben az önkormányzat a díjat nem úgy állapítja meg, ahogy az előterjesztés szerint, van akkor a különbséget kompenzáció formájában köteles megfizetni szó szerint ez benne van a szerződésben. VAJAI TIBORNÉ: Erre vagyok kíváncsi, hogy a plusz pénzeket honnan fogják előszedni amiket most megpróbálunk lealkudni. DR. HARKAI BARBARA: Ezért illúzió, hogy mi állapítjuk meg az árakat. VAJAI TIBORNÉ: De legalább ne mondanák, mert a lakosok abban vannak, hogy tehetetlenek vagytok. KISS NÁNDOR: Nemcsak simán egy község és egy szolgáltató huzavonájára, vagy alkujára vagy a szakmai konzultációjából eredőjéről díjról van szó teljesen másról van szó, itt az eddigiekkel ellentétben most belép valami, amely teljesen új rendszer. És utána még belép egy nagyon nagy komplex rendszer, amibe sem az önkormányzat, sem a szolgáltató nem tud vitapartner lenni ez van és pont. VOLLMUTH PÉTER: Én azt gondolom, hogy ne bonyolódjunk bele, mert még várnak ránk egypáran. Én azt gondolom, átbeszéljük ezt a kérdést és meghozzuk a döntést és majd meglátjuk, hogy hogyan tovább. DR. HARKAI BARBARA: Még egy kérdésem lenne, ha megint úgy járunk, mint tavaly. Tavaly sem fogadtuk el első körben, idén is március 1-től lépett be a 2009. évi díj. KISS NÁNDOR: A 4,5 %-ot az nem kérdés, a másik része meg az én kompetenciámon túlmegy, én nem fogok tudni abban huzakodni, hogy az Önöknek kirótt ebből a 73 millióból meg kell szorozni, hogy én abból tudjak vállalni, én cégként nem tudok vállalni. Ez vagy befolyik ez a része ha üzemeltetve lesz ez a rendszer, vagy nem folyik be. Ha nem folyik be akkor akinél megszavazták ott nem lesz érvényesítve, de úgy gondolom, hogy ebben még januárban és februárban lesz egy kör, nem nálam, hanem a Társulási Tanács szintjén, azoknál az önkormányzatoknál ahol ez nem került elfogadásra és ki lesz adva a közös üzemeltetés végett a szerződés értelmében kompenzáció formájában köteles az önkormányzat fizetni. CSEH SÁNDOR: Én annyit szeretnék kérdezni, miért nincs itt nálunk bevezetve ugyanúgy, mint nyugaton, miért nem követhetjük, hogy mindenki az önkormányzatoknál megveszi a bélyegeket és ráragassza a kukára a kéthetet kiadjuk, hogy miért nem ilyen technikával működik ez az egész?
16
KISS NÁNDOR: Nyugaton ép úgy egy hetente van az ürítés, ott sem kéthetente ott még vannak plusz szelektív edények is jóval drágább ez az egész, ott most kb. 80.000.Ft a díj. VOLLMUTH PÉTER: Csak akik meghozták a döntést, nem teszik hozzá, hogy a jövedelmük sokszorosa a miénknek. DR. HARKAI BARBARA: Még egy kérdés ez 2011-től lesz érdekes, tételezzük fel Önök számláznak, ha nem kötnek a lakosokkal szerződést és látják, hogy 60 literes edényzetet tesz ki a polgár. Ki fogja azt ellenőrizni, hogy mondjuk 60 literest fizetek és a kukát aki üríti az alatt a házszám alatt 60-ast, vagy 120 -at fizetnek. Ki fogja ezt ellenőrizni? KISS NÁNDOR: Kell, hogy tudja, ha nem is rögtön, 2-3 hónap alatt meg kell tanulniuk. Kiss Nándor távozott. VOLLMUTH PÉTER: Úgy állapodtunk meg a kistérségben ezért volt összehívva, hogy nem megyünk bele ebbe a dologba, ki kell kényszeríteni, oldják meg a vasúti szállítást. Nem véletlen, hogy kérdeztem hány Remondis cég van az országban, hatalmas profittal dolgoznak. Én azt javaslom, és ami itt van benn, amit a kistérség is ajánlotta hogy csak az inflációval összefüggő mértékben fogadjuk el az emelést. VAJAI TIBORNÉ: Emelkedik plusz még azzal, amit eddig az önkormányzat átvállalt az idei emelést, mert jövőre nem vállaljuk át. DR. HARKAI BARBARA: Ha tényleg nem fogunk össze, akkor az lesz mint tavaly, ugye először mi nem fogadtuk el az árajánlatot. Péter kezdeményezte a kistérségnél is, tavaly még nem volt olyan drasztikus az áremelés és nem foglalkoztak vele, most már kistérségi szintre emelkedett ez az egész történet. De abban lehet igazság, hogy ennek lesz egy második köre, tehát ha most elfogadjuk a 4,5 %-ot, január 1-től hatályba lép ez a rendelet. Biztos vagyok benne, hogy lesz ennek folytatása, akik nem fogadták el azt a megállapított összeget, amit a cégek beterjesztettek, lesz egy második kör, ahova Péter el fogsz menni, és ott egyértelműen megfogják mondani azt, hogy a kettő közötti különbözetet az önkormányzatnak kötelessége kifizetni. Azt pedig nem vállalhatjuk be, mert nincs miből. VOLLMUTH PÉTER: Szavazzuk meg azt, hogy 4,5 % azaz az inflációval növekszik, semmivel sem többel. DR. HARKAI BARBARA: Még egy kérdés, hogy a tavalyi elfogadott összeget emeljük 4, 5 %-kal, mert ugye ott 9,32 %-ot azaz a tavalyi áremelést mi fizettük a lakosok helyett, mert tavaly nem terheltük ki az emelést a lakosokra.
17
VERÉB JÁNOS: A teljes összeget fizetik a lakosok, a villanyszámlából sem fizet senki helyettem 8 %-ot. DR. HARKAI BARBARA: Teljes összeggel számoljak, tehát az 9,32 és a 4,5 %-os emelést jelent. Így gondoltátok? VERÉB JÁNOS: Az önkormányzatoknak nem lesz több pénze ez az alapvető kérdés. Miből tudunk fizetni? Egyszerűen nincs mozgásterünk, arról van szó. DR. HARKAI BARBARA: Ez egy ördögi kör amiatt, mert itt az UNIO támogatta ezt a hulladékégetőt. Hulladékgazdálkodási törvény egyértelműen rendelkezik, hogy ki köteles fizetni. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Ez az egyik, ha egységesen nagyon sokan nem fogadják el a 440 millió forintot, itt a szolgáltatók ugyanúgy fognak engedni az árból, hisz fönn akar maradni, nem akar megbukni. VOLLMUTH PÉTER: Ki az, aki igennel szavaz, hogy az inflációval emelkedő 4,5%ban emeli a hulladékszállítás díját 2010. évben, továbbá kiterheli a 2009. évben a lakosságtól átvállalt 9,32 %-os áremelés összegét és ennek megfelelően módosítsuk a az önkormányzat települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004 (VII.1.) rendeletét? A képviselő-testület 5 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi
11/2009. (XII.30.) határozat Badacsonytördemic község önkormányzatának képviselő-testülete az önkormányzat települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004 (VII.1.) rendeletét az előterjesztésnek megfelelően módosítja, azzal az eltéréssel, hogy a 2010. évre vonatkozó szolgáltató által tett áremelést részben fogadja el, és az elhangzottaknak megfelelően a díjat állandó lakásnak minősített ingatlan esetén 13.313 Ft + 25% ÁFA, üdülőnek minősített ingatlan esetén 7.169 Ft + 25% ÁFA, tárgyév január 01. napján a 65. életévét már betöltött, állandó lakásnak minősített ingatlan tulajdonos, aki egyben egyedülálló és egyedülélő nyugdíjas esetén 6.657 Ft.+ 25 % ÁFA ( kérelem esetén) határozza meg. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a rendelet kihirdetéséről gondoskodjon. Felelős: jegyző Határidő: azonnal
18
3. A helyi adókról szóló 11/2006. ( 2007. I. 01.) számú rendelet módosítása VERÉB JÁNOS: Ezt már boncoltuk a múltkor is nem? DR. HARKAI BARBARA: Csak beszéltünk róla. Minden adó marad a régibe, csak az idegenforgalmi adó mértéke változik 200.- forint/fő/éjről 250 forint/fő/éjre. Kérdés, hozzászólás nem volt. VOLLMUTH PÉTER : Ki az aki igennel szavaz, hogy az előterjesztésnek megfelelően módosítjuk a helyi adókról szóló rendeletet? A képviselő-testület 5 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi
12/2009. (XII.30.) határozat Badacsonytördemic község önkormányzatának képviselőtestülete a helyi adókról szóló rendeletét az előterjesztésnek megfelelően módosítja. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a rendelet kihirdetéséről gondoskodjon. Felelős: jegyző Határidő: azonnal 4. Badacsonytomaji Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság kérelméről döntés VERÉB JÁNOS: Egyszer meg kell venniük az eszközt, és bízunk benne, hogy nem lesz rá szükség. Támogatom a kérelmet. VOLLMUTH PÉTER: Ki az, aki igennel szavaz, hogy a Badacsonytomaji Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot 40 ezer forinttal támogatjuk a kérelmüknek megfelelően? A képviselő-testület 5 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi
83/2009. (XII.29.) határozat Badacsonytördemic község önkormányzatának képviselő-testülete Badacsonytomaj Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság részére 40.000 forint támogatást biztosít a kérelmében megjelölt célra a tartaléka terhére.
19
A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a támogatás utalásáról gondoskodjon. Felelős: polgármester Határidő: 2010. január 15. 5. Vegyes ügyek a/ Védőnői körzet módosítása DR. HARKAI BARBARA: A védőnői körzet bővüléséről szól az előterjesztés, úgy szól a szerződésünk, hogy 60 nappal előtte be kell jelenteni a csatlakozási szándékot, 2010. február 1-i határidővel Nemesvita és Balatonederics is hozzánk tartozna. Ők sem kapják meg a normatívát, mivel csökkent a körzetük, nem gondolom, hogy ezt el kellene utasítani, igazából Szigliget lesz ugyanúgy a gesztor, úgyhogy ők kapják a normatívát is meg. Kérdés, hozzászólás nem volt. VOLLMUTH PÉTER: Ki az, aki igennel szavaz, hogy az előterjesztésnek megfelelően a védőnői körzethez Nemesvita és Balatonederics község csatlakozzon 2010. február 1-i hatállyal? A képviselő-testület 5 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi 84/2009. (XII.29.) határozat Badacsonytördemic község önkormányzatának képviselő-testülete a Védőnői feladatok ellátására vonatkozó társulási megállapodás 5.3 pontja alapján hozzájárul, hogy a társuláshoz Nemesvita és Balatonederics község csatlakozzon 2010. február 1-i hatállyal. Megbízza a gesztor település polgármesterét, hogy a védőnői körzetek összevonásával kapcsolatos engedélyezési eljárást kezdeményezze. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a módosított társulási megállapodást írja alá. Határidő: 2010. január 31. Felelős: polgármester b/ Pályázaton való részvételről tájékoztatás FARKAS LÁSZLÓNÉ: Van írásos anyaguk? 20
VOLLMUTH PÉTER: Nincs, az a helyzet, majd elmondják a vendégek. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Meghallgatjuk, döntést nem hozunk most és írásban küldjék át az anyagot és majd átolvassuk. VOLLMUTH PÉTER: Nem tudom, emlékeztek-e, van egy pályázat. DR. HARKAI BARBARA: Én két hete tartom az Ágostonnal a kapcsolatot és mondtam, hogy az anyagot írásban kell beterjeszteni. Valaki vezetőre hivatkozott, hogy bennragadt minden anyag és küldi hétfőre, de nem ért ide és ki kellett küldenem a testületnek az anyagokat a Ti előterjesztésetek nélkül. KRIEGER ISTVÁN: Én igazából nem tudom mennyire érzem magam ludasnak az egészben, október 30-án volt valóban az utolsó személyes találkozás ugye akkor azt ígértük egymásnak, hogy november 30-ra van tervezve a testületi ülés, akkor fogunk legközelebb találkozni és addigra részletes dolgokat előkészítünk. Mi ebbe az előkészítésbe november első két hetében bele is kezdtünk. Frissített árajánlat kéréseket folytattunk, az egyik térkép kiadóval vettük fel a kapcsolatot ilyen térkép anyagok, mindenféle anyagok publikálása szempontjából, az elkészülő útikönyvbe, valamint a kihelyezendő táblákra kerülnének és akkor november közepén azt az információt kaptam, hogy valamikor decemberben lesz a közgyűlés. Ekkor leálltunk ennek az egésznek a folytatásával, tehát mind a Csaba leállt a pályázat adminisztratív előkészítésével, én félbehagytam a pénzügyi konkrét tervezést. Tegnap Ágoston hívott fel és mondta, hogy beszélt a polgár mester úrral, hogy ma van testületi ülés és ha nem is fogunk sok újat prezentálni, ám mindenképpen vegyünk rajt részt. VOLLMUTH PÉTER: Akkor ma nem tudunk döntést hozni. Viszont én azért tartom fontosnak ezt az egész dolgot, mert elég sok információval gyarapodva egyrészt voltam fent a hegyen néztem a festést, nagyon klasszul meg van oldva a dolog, lényeges változások vannak. Az együttműködést folytatni kellene tovább, már csak azért is, mert lefele jövet a Rodostó Ház mellett jöttem el és iszonyatos állapotok vannak. Tudjátok azt, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodással levelezésben állunk a legutolsó ajánlatuk 115 millió forint volt és ügyvéddel írattunk egy levelet arra választoltak 115 millió forint azt hiszem nettó áron és 10 évig nem adható el. Nagyon sokat gondolkodtam és informálódtam, meg kell tennünk a következő ajánlaton, hogy ingyen átvesszük a Rodostó Házat. Mivel Tapolca, Lesencetomaj ingyen megkapta a laktanyát átadnak sokkal értékesebb ingatlanokat. Én azt gondolom, hogy megteremtődik a feltétele. Nagyon fontos ennek a helységnek a megszerzése. Tényleg olyan emberekkel beszéltem, akik támogatni fogják ezt a dolgot három hónapot ki kell várnunk valószínűleg kicserélik az egész Nemzeti Vagyongazdálkodás. Azért tértem ki erre a dologra mert ha egy működő civil szervezettel már pedig a Börzsöny Természetjáró Egyesület működő egyesület, ha együtt megkeressük azokat a helyeket én azt gondolom, hogy eredményesnek kell hogy legyen nem szabad hagyni ezt a dolgot, mert most már én is azt mondom, hogy egy fillért nem szabad, adják át. Ha Szentkirályszabadját átadták a repülőteret,, ami több mint kétmilliárd forint értékben,
21
Tapolcának meg több helynek adtak át ingatlanokat, akkor nekünk miért nem tudják átadni, ki kell hajtani belőlük ezt a dolgot. Egyrészt előttünk a Pünkösdi túra most nem tudom szilveszterkor mi lesz erről majd egy- két szót. A pályázat nem tudom meddig adható be a jegyzőasszonnyal beszéltük, hogy ma úgysem tudunk szavazni, és igaza van, mert mi sem látjuk a költségvetésünket. KRIEGER ISTVÁN: Volt elég sok érdeklődő, ennek a rendezvénynek a környező országokban hasonlatos rendezvényekhez teljes mértékben hasonlóan az a célja, hogy a Badacsony-hegyre a lehető legtöbb túrázót felcsábítsunk. 10 – és délután 1 óra között várjuk őket mindenféle ajándékokkal, meglepetésekkel 100 -150 résztvevő közé saccoljuk a résztvevőket az időjárás, illetve az, hogy munkanap, nem munkanap ez azért erősen befolyásolja a dolgokat. Ezt is éves szinten szeretnénk hagyományt teremtően megrendezni „Fel a Badacsonyra” névre hallgat, de emellé itt konzultáltunk a Péterrel, lehet akár majd a faluban bárhol egyéb jellegű programot felépíteni. Vissza a pályázathoz már mi a Péterrel többször tárgyaltunk erről, egy –két érdeklődő számára prezentáltuk is a pályázat tartalmát, azóta gyorsan elmondom mi volt részünkről a történés. Ez a pályázat a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében turisztikai fejlesztésre vonatkozik kiemelten a Balaton Régióra. Ennek van több komponense az egyik komponens az gyalogos és kerékpáros turisztikai fejlesztést tartalmaz, ezek önállóan is támogatható tevékenységek a pályázaton belül. Mi ennek megcélzásával kezdtünk el foglalkozni a nyár vége felé augusztusban maga a pályázati kiírás október elején született meg, így nagyon kevesen adták be az első ütemben ami október vége volt a teljes beadási határidő az már március 31-e. Maga a pályázat az tipikusan európai UNIÓS támogatásokhoz hasonlóan nem előfinanszírozott előleg felvételére 40 % erejéig van lehetőség, amennyiben közhasznú munkát nem nonprofit szervezet pályázik és nonprofit tevékenységekre mindegyik esetben csak erre gondoltunk akkor 85 % a pályázatnak az intenzitása. Az általunk elképzelt tevékenységek a következők területileg ha behatároljuk a Tanú- hegyek környéke. 12 települést érintene, kiemelten gyalogos turisztikai fejlesztések, komplex gyalogos turisztikai fejlesztésre gondoltunk, olyan elemekkel mint a meglévő turista útvonalaknak a felújítása mint turistajelzésben, mint járhatóságban mint útvonal vezetésben. Valahol racionalizálni kell, valahol tényleg járhatatlan stb. igény szerint ezeknek a módosítása,, okosabbá tétele hosszabb távon egybefüggő útvonalak létrehozása ill. kevés, amennyi értelem szerint szükséges a hosszas engedélyezések elkerülése végett, kevés turista útvonal létesítése. A Bakony Erdő ZRT. valamint a Nemzeti Park a zöldhatóságon keresztül azok a szervek, akiket ebbe bele kell vonni természetesen. Ez a fejlesztésnek a legmunkásabb, ám kisebb volumenű része maga a fejlesztés meg lenne spékelve, az lenne a nagy volumen. Egy komplex tájékoztató táblarendszer felépítésével erre a Börzsönyben már kicsiben aránylag fele méretben van jó példánk ez annyit jelent, hogy az útelágazásokban ill. a turista útvonalon induló pontjánál megfelelő méretű oszlopra, megfelelő minőségű táblákat, szabványszerinti jelölésekkel, feliratokkal, adatokkal elhelyezünk. Valamint itt a pályázatnak része lenne az is, hogy a kiemelt látványosságokon pl. hegyek ill. a turisztikai forgalmasabb helyeken vasútállomások, települések központja stb. jelentősebben másfél négyzetméteres hasznos területtel bíró térképes, többnyelvű táblákat is elhelyeznénk. Ehhez vettük már fel a kapcsolatot több partnerrel is, akik a kivitelezésre mondtak
22
árajánlatokat, de természetesen ez csak irányadónak tekintettük. Lehetőség szerint itteni kivitelezőkkel szeretnénk mind az elhelyezést, mind az anyag előállítást, leszállítást eszközölni, de irányadónak ezek teljesen jók. Az egészet végül is azzal zárnánk, hogy készül egy Tanú – hegyek gyalogos turisztikai kalauz ez Németországban, Ausztriában látott minták alapján, csak azokat az információkat, de nagyon beszédes, nagyon jól átlátható zsebatlasz módján tartalmazná, ami ennek a környéknek 100-110 km turista útján való akár többnapos természetjárásra is idecsábítja a magyar ill. külföldi turistákat. Terveink szerint magyar, angol és német nyelven kerülne kiadásra ez olyan 100-120 oldal terjedelemmel. Tehát egyik oldal egy térképvázlat, másik oldal információ az útvonalról, jelekkel menjen az ember, hány km, hány óra télen milyen, nyáron milyen meg egy egyszerű leírás jobbra, balra stb. ha megfelelően vannak rendezve a terepi adottságok, akkor ezzel igazából nincsen gond. Több helyen terveztünk tanösvényt, felújítást ill. létesítést Szigligeten van kettő db tanösvény itt ugye a Kuruc körutat lehet kinevezni tanösvénynek, a SzentGyörgyhegyre terveztünk tanösvényt és Csobáncra. Ugye ennek helyenként vannak ilyen kezdeményei, ezt szeretnénk egy egységes képbe hozni, és legkevésbé eltüntetni azt, ami már létezik. Annak a legnagyobb mértékű felhasználásával, mind információban, mind minőségben a legmagasabb szintű és egységes legyen. Ami pedig financiálisan a rázósabb részét teszi ki az egésznek az, hogy mindenféle erdei természetjáráshoz tartozó objektumok megőrzését, felújítását, létesítését is célozza ez a táblázat. Tipikusan erdei pihenőhelyekre gondolunk itt, a legegyszerűbb példa erre a tördemici kilátóhelyen van egy – vagy kettő db ilyen támlás vagy támla nélküli padot kell kihelyezni ez pár 10.000.- Ft-os munkaanyag és minden egyéb költséggel megoldható. De odáig ahol ennek van relevanciája első házas fedett pihenőhely akár millió forintos beruházás árán is. Az egésznek a fenntartási kötelezettsége a létesítés időt is beleszámítva 5 év. Ez maga még egy egyébként igen jelentős volumen itt magunkra koordinációs szakmai szerepet szeretnénk róni, a lehető legnagyobb mértékben szeretnénk a településeket a helyi vállalkozókat ill. a helyi önkormányzatokat belevonni, mint akár munkaadót is a fenntartási fázisban és a létesítési fázisban. Ha ezeket megnéztük summáztuk akkor a pályázat a legutolsó számításom szerint 37,1 millió forintra esik, ez 85 %-os támogatás esetén mintegy 5,5 millió forint önerővel kell ehhez rendelkezni a pályázathoz. Ugye itt magát jogilag konzorciumként kellene a pályázást megejteni, de eddig ez volt a legéletképesebb ötlet. Részben mi lennénk benne, mint egyesület nekünk ugye egyéb pályázataink finanszírozása miatt meg az eddigi aránylag rövid előéletünk miatt nem adatik az meg, hogy egy ekkora volumenű pályázatot sikeresen meg tudjunk menedzselni. Eléggé hiteltelen, hogy egy 10 millió forintos főkönyvvel most egy 40 millió forintos nettó értékű pályázatra ugorjunk rá, másik pedig, hogy a helyi kontakt kapcsolatrendszer nekünk nincs meg olyan módon, mint esetleges itteni partnernél, aki ezáltal kényszerhelyzetben lenne, természetesen érdekelt lenne abban, hogy a lehető legjobban legyenek az érintett szereplők mozgatva. Az egésznek az elképzelése időtávlatban nézve a jövő márciusig kellene beadni a pályázatot, a pályázati anyag elkészültsége olyan 60 - 70 % között van. Maga, mint az anyagnak a kitöltése, információk összegyűjtése, pénzügyi kalkulációk elvégzése. Ezt mi aránylag rövid idő alatt tető alá tudjuk hozni, hogy azt mindenki el tudja olvasni, meg tudja vitatni, véleményt tudjon alkotni, a pályázat beadásáig mindenképpen egy igen döntés
23
születik erre az egészre támogatók bevonásával kellene az időt tölteni. Itt lehetnek vállalkozókról szó, lehetnek önkormányzatokról szó, aki akár önfelajánlást is tehet lehet az anyagbeli, munkabeli felajánlás, bármi, ami csökkenti akár a pályázati összeget. A lehető legkisebb mértékű összegre kelljen pályázni, vagy pedig financiálisan az önerő részébe tudjon segíteni, ezzel kellene foglalatoskodni szerintem. Hogyha van ez a konzorcium, mögötte egy-két akár írásban foglalt támogatóval akkor életképes ennek az összegnek az összehozása, az előleg lehetőséget biztosít arra, hogy magát a kivitelezési részeket aránylag záros határidő alatt mondjuk 2010 naptárév végéig tető alá hozzuk, legalább a terepmunkák elvégzése megtörténjen, ill. a konkrét tervezési fázisok megtörténjenek. 2011. első felében már csak az ilyen bonyolultabb terepi objektumoknak a helyszínre helyezése ill. az azoknak az átvétele- átadása kellene, hogy történjen, majd pedig a fenntartási fázisra kellene szülessen egy közös elképzelés, hogy abban ki milyen téren, milyen módon vállaljon szerepet. Itt már a jegyzőasszony múltkor említette és ez én is úgy érzem, hogy annak a volumenét alulterveztük, amit a pályázati összköltségben mint fenntartási részt terveztünk összeget. Ennek a nagy részét természetesen bérköltségre gondoltuk, ezt kellene még tisztába tenni, hogy ebben ki milyen módon tud és milyen mértékben szerepet vállalni. Most én sem látom tisztán, itt igazából nekünk az lenne a legkönnyebb, legegyszerűbb, ha valaki helyi szereplő akár itt az önkormányzat, akár alapítványon keresztül lennének alkalmazva, megfelelő minőségű emberek megfelelő szerződéses keretek között, mi pedig az egészben egy ilyen koordinációs szakmai szerepet vállalnánk ezt, hogy most financiális módon, vagy szerződéses módon hogyan történne vannak rá ötleteim, de ezt sokkal mélyebb szintű fejtegetéseket igényel. Nagyjából erről szól ez a pályázati anyag, ez a pályázati elképzelés, ezekkel a főbb paraméterekkel. Én magánszemélyként látok benne lehetőséget. VOLLMUTH PÉTER: Kinek van kérdése? VERÉB JÁNOS: A felső összege mennyi ennek a pályázatnak? KRIEGER ISTVÁN: Az szinte a csillagos ég. 20 millió forint a minimum a felső összeg pedig 200 millió forint a minisztérium elképzelése nem nagy számú pályázatot akarnak támogatni, ez egy kétfordulós pályázat lesz. az hogy befogadják, elfogadják azt mondja, hogy támogatja onnét még lesz egy második forduló. Közbeszerzés, annak a jogi lemenedzselése. Az elképzelésben az van, hogy minden egyes témából szeretnének legalább egyet támogatni a lovas turisztika is benne van ebben az operatív programban, természetesen a vízhez kötődő turisztika is meg akár az ilyen ingatlanfejlesztések kivételével minden strand fejlesztés annak modernizálása, élményfaktor növelés, benne van a kerékpáros turisztika, gyalogos turisztika akikről én tudok, hogy ilyen volumenben mennének el vállalkozni az nulla, az esély, hogy pályázzanak, sőt országos szinten is a Budapest környéki régióban tehát Közép – Magyarországi Operatív programban. VERÉB JÁNOS: Még tovább kérdeznék hány települést érintene? KRIEGER ISTVÁN: 17 települést.
24
VERÉB JÁNOS : Abból hány önkormányzatot kerestek meg? KRIEGER ISTVÁN: Abból akiről tudomásom van, az hat. VERÉB JÁNOS: És az vállalja is? KRIEGER ISTVÁN: Igazán az önkormányzatokra feladat nem hárul jogilag. A pályázatban nem is kell neki szerepelnie, annyi feladat hárul az önkormányzatokra, vagy a településekre, hogy az ott elhelyezendő objektumot ami tipikusan egy nagy térképes, tájékoztató tábla lesz annak az esetleges engedélyeztetésének abban adjon tanácsot ill. ha van neki igénye, elképzelése, akkor az közvetítse mifelénk. Ha van konkrét terve a pályázattal kapcsolatban, olyan ötlete amire mi nem gondoltunk, akkor mint szereplő jelenjen meg akár egy vállalkozási szerződés keretén belül, akár végső esetben a pályázaton belül, de én nem hinném, hogy egy-egy településre vetítve ez olyan erőforrásokat igényelne, hogy ő szeretne a pályázatnak konzorcium tagja lenni. VERÉB JÁNOS: Nem jó gondolkodás, akkor én szerintem minél magasabb összegig kell felmenni. Az önkormányzatnak ugyan nagyon kevés a pénze, de ha be tud fektetni hosszabb távon, az lesz a legbiztosabb. Ott lehet változás is az önkormányzatnál ezt be kell kalkulálni és ha itt mind a tizenhéttel ki kell az önkormányzatokkal építeni a kapcsolatot, az hogy a pénznek meg kell lenni az egy dolog, mert az ötmillió forintot nekünk mint tördemicnek, azt mondjuk, hogy ötmillió forintot be kell fizetnünk lehet hogy nagyon nagy keservvel de meg tudjuk oldani. DR. HARKAI BARBARA: Elnézést tisztelt képviselő úr, szerintem nem jól értetted. Nettó 37 millió forint a pályázat durván az árajánlat szerint. És mivel a tördemici önkormányzatra gondoltak, mint gesztor, ezt neked Áfástól el kell fogadni. Ha mi vagyunk a gesztor, minekünk 45 millió forintot a költségvetésen át kell futtatni, valószínű hitel felvétele nélkül nem is fog menni. Vannak kötelező kiadásaink, kb. 6 millió van a számlán, ami szabad. Ebből kell neked 45 milliót kifizetned. Az ötmillió az önerőd csak, itt nem ötmillióról van szó, hanem 45 millióról amit meg kell előlegezned. Miből is? Te vagy a gesztor, Te vagy a pályázó egymagad és nem 17 önkormányzat. VAJAI TIBORNÉ: Ránk gondoltak, mint pályázó? DR. HARKAI BARBARA: Igen, mint gesztor. FARKAS LÁSZLÓNÉ: Miért nem tudjátok ezt lefuttatni úgy, hogy az összes többi támogatja, azt mondja, hogy Tördemic és egyéb települések hozzáadják az önerőt és ha ez a garancia megvan akkor Ti mint egyesület pályáztok. KRIEGER ISTVÁN: Nem engedi meg a pályázat. DR. HARKAI BARBARA: Megengedi, csak az egyesületük kicsi ekkora összeghez,
25
csak az a baj, hogy a környékről a legkisebb költségvetésű települést, azaz minket akartok gesztornak, mert itt van ismeretségetek. Bárki más önkormányzat simán átfuttat hitel nélkül egy ilyen pályázatot, csak mi nem. VOLLMUTH PÉTER: István arról beszélj, hogy valójában mit számítanak be önrésznek, munkát beszámítanak-e, mennyi lenne az a mozgás, mert pont ez a lényeges, hogy valójában önrészben le kell tenni ezt, vagy valamilyen formában bekalkulálnak önrészbe előre elvégzett dolgokat. Ez egy nagyon fontos dolog. Mit lehet lehívni előleget, magyarul mi én úgy gondolom, hogy a testület támogatná ezt a dolgot, de minél kevesebb pénzmozdítással. KRIEGER ISTVÁN: Értem itt már nagyon sok minden észrevétel, megjegyzés elhangzott ezekre próbálok sorban reflektálni. Legalapvetőbb kérdés, hogy miért nem mi pályázunk? Teljesen egyetértek ha van ilyen lehetőség, akkor a legmagasabbra kell srófolni itt két ok volt arra, hogy ez nem így történt: egy maga a pénz megléte, meg nem léte a felelősségvállalás miatt, kettő magában ebben a témában tartalommal énnekem nagyon nyakatekertnek tűnne már feltölteni mind szakmailag, mind financiálisan indokolt lenne. Az önrész kérdésre visszatérve ennek az egész projekt költségvetésnek olyan 37 millió forint körül mozog az egyenlege abban majdnem a felét munkaköltség teszi ki mind a megvalósítás során mind a fenntartás során. 14 millió forint munkaköltség, bérköltséget kalkuláltunk, hogy ez járulékostól, mindenestől amire itt már mi hallottuk ez teljesen jogos ezt lejjebb kell majd srófolni. Az előleget a teljes összegre számolják mondjuk ha kerekítve veszek 40 millió forintot, annak megadják a nettó 16 millió forint előleget, ÁFA az sajnos nem jár senkinek, annyit fizetnek. Az, hogy abból utána mennyi a megvalósítási rész mennyi a valóban bérköltségként fizetendő rész a megvalósítás során és mennyi a bérköltségként fizetendő rész a kivitelező, vagy a fenntartás során, azt már az előzetes kalkuláció során azt majd az adott rublikáinkban kell elszámolni és ott az elmozdulás lehetősége korlátozott. DR. HARKAI BARBARA: Bocsánat, hogyha bérköltséget el tudunk számolni, azt csak akkor tudod, ha azt ki is fizettem. Tehát akkor az nem fogja csökkenteni a 40 milliót. Lényeg az, hogy 40 millió forintot át kell futtatnunk a saját költségvetési számlánkon kiadásként, tehát ki kell fizetni, ebből 40 % előleg igényelhető. Még egy kérdés, amit itt az előbb akartam 85 %-ot mondtál annyi a támogatás 85 % az önerő ez nettó ugye azt mondtad, mivel nettó 37 millió forint plusz még az ÁFÁT ki kell fizetni, tehát nem ötmillió az önerő hanem durván 15 millió, mivel mi nem tudjuk az áfát visszaigényelni. KRILGER ISTVÁN: Az általam megismert dokumentációban, itt konzorcium van tehát felelősként felelős mind a kettő, de a szerepköröket el lehet különíteni, nem feltétlenül kell az önkormányzatnak a pénzügyi rendszerét használni egy az egyben. Az önkormányzat mint rész társ pályázó a pályázatban vállaltakért felelősséget vállal tehát az az egyesületen is átmehet az a pénzösszeg és itt visszatérünk oda, hogy maga az egyesület is egyedül ha megvan a megfelelő háttér felvállalhatja a támogatást, de az eddigi kommunikációból, együttműködésből az tűnt minden téren reálisabbnak,
26
hogy legyen társpályázat az egyesület, és mindenki érezze a kényszert. VOLLMUTH PÉTER: Esélyesebbek ők is a pályázatra, egyrészt mivel az önkormányzat belép ebbe a dologba, esélyesebbek vagyunk fordítva is mert egy szakmai támogató, amely egy olyan civil egyesület, akik ezzel foglalkoznak a kettő erősíti egymást. DR. HARKAI BARBARA: Csak egyet ne felejtsetek el azt, hogy amikor tavaly indultunk konzorciumban hárman, ott a vállalkozók vállalták fel a gesztor szerepet, mert mi nem tudtuk azt a 200 milliót átfuttatni a számlánkon és én akkor megkérdeztem és mindenki azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, megoldják és elakadtak amikor az ÁFA visszaigénylés belépett. Az APEH-tól kértek állásfoglalást és az APEH azt mondta, nem fogjátok visszakapni az ÁFÁ-t. Csak azért kérdezem, mert itt 10 millióról beszélünk. KRIEGER ISTVÁN: Jó, ez így van, azon múlik az egész, de le kellene írni a pályázat beadásakor, hogy ÁFA nyilatkozatot kell kitölteni. Mi azért számoltunk így, mert finanszíroz úgy hogy bruttót is finanszíroz, ha nem ÁFA jogosult, minket azért finanszíroz nettó, mert mi ÁFA kötelesek vagyunk. Tehát az csak egy ÁFA nyilatkozat kérdése. DR. HARKAI BARBARA: Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne, de nem az. Meg kell néznem az egész pályázati kiírást, ezért kértem, hogy minden anyagot küldjetek át. VERÉB JÁNOS: Én azt mondom, hogy a pályázat meg van, a magyarázó részét azért jó lenne tudni. Anélkül nem lehet dönteni. KRIEGER ISTVÁN: A pályázati kiírások meg vannak, tehát azokat papír dokumentum formájában is elhoztuk ill. e-mailezgettünk is jobbra –balra csak az van, hogy annyi csatornás volt az egész, hogy én sem tudtam kivel mi van megbeszélve. Vártam, hogy dolgozzak, vagy ne dolgozzak. Amik meg nekünk készülnek pályázati anyagok, amit tudunk dokumentumokat azt átküldöm, de legtöbb része az ilyen pályázat kitöltő direkt előfejlesztett programban van benne, azt még nem tudom hogyan lehet kimenekíteni az ilyen pénzügyi részek azok pedig táblázatok. Én, amit beszéltem megfelelő emberekkel, akik ezt mind vállalkozóként mind miniszteri alkalmazottként vizsgálódnak az ilyen feladatokban tényleg első körben komolynak tekintették az egészet formaiságnak a legnagyobb kritériuma, hogy a költségvetés átgondolt, releváns legyen és mindig finanszírozható legyen a pályázat. Ebben maga a táblázat is kimutatja időről- időre, hogy azokból a forrásokból, ami van a pályázónak a finanszírozás az garantált beleértve az előleget, mindent. Igazából az önerő ill. az előleg előteremtése az tényleg egy dolog, de a pályázat második fázisának a lezárásáig amikor a teljes kifizetés történik a maradék 60 % támogatás kifizetése addig még van egy elég jelentős deficit amit előlegezni kell. Ez inkább az átgondolandó. Ehhez kellenének, amit Ön említett azok az együttműködő partnerek akik akár mind befektetés is hajlandók ezt kezelni, akár mind vállalkozó hajlandó ebben részt venni.
27
VERÉB JÁNOS: Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondom, amelyikben a vállalkozó olyan van, egy vállalkozóban nem biztos, hogy annyi bizalom van egy pályáztató iránt mint egy társaság egy önkormányzat. Azért mondom, hogy 40 millió forint én szerintem ha már ilyen nagy volumenű a Tanú –hegyek meg több hegyről van szó meg annak a legnagyobb probléma lesz annak az öt évig fenntartása utána, mert ha nem akkor vissza minden. KRIEGER ISTVÁN: Én abban reménykedem, ugye itt megint többféle dologra érkezett utalás. A fenntartás: ez a világ már talán lassan eléri azt a színvonalat, hogy az elvégzett munka, amit fixen lehet végezni megfelelő összegért az érdemes legyen nem lehet gond, hogy akár önkormányzatnál, akár egy vállalkozó is ha nem is sokért de a megfelelő munkát el tudja dönteni, hogy ennyiért tudja vállalja. VOLLMUTH PÉTER: Én sem látom, ha lépcsőt kellett tisztítani, vagy a hegyen szemetet szedni, vagy bozótot irtani mindenféle pályázat nélkül a közmunkásokkal el tudtuk végeztetni. Tehát ha még erre plusz még megvan a fenntartása én maradok a közmunka programnál, mert jól bevált. Ha tetszik, ha nem, ha lesz pályázat ha nem akkor is a hegyen rendet kell raknunk, akkor meg már ha ilyen van tegyük már be azt hogy fönntartjuk ezt az egész dolgot. Ezért kell úgy előkészíteni azt az anyagot, hogy ebben a dologban teljesen tisztán lássunk. VERÉB JÁNOS: Január 30-án lesz újból testületi ülés, át kell gondolni. VAJAI TIBORNÉ: Csak azon csodálkozom, hogy az előbb 9- %-ot kapásból a lakosokra, most meg ötmilliót meg elő tudunk teremteni. KRIEGER ISTVÁN: Én igazából annak örülnék, ha akár az egyesületünk önállóan én szerintem ha a pályázók személyét nézzük mi ugye a jobbik kalapba esünk, közhasznú nonprofit szervezet vagyunk. Nem azt a vállalkozó vénájú embert látják bennünk ill. maga ez a terep is amin mozgunk a természetjárás, gyalogos turisztika sem ad hiénáskodásra lehetőséget, hogy én most panziót építek magamnak azzal a címszóval, hogy strand belépőt fejlesztettem valójában. Az idő távlat az pedig ami itt elhangzott az részünkről teljesen tartható, úgyhogy február közepén lesz. Január végéig elküldjük ezeket az anyagokat. VOLLMUTH PÉTER: Több napirendi pont hiányában az ülést 17,00 órakor bezárom.
Kmft. Vollmuth Péter polgármester Farkas Lászlóné Jegyzőkönyv hitelesítő
Dr. Harkai Barbara jegyző Vajai Tiborné Jegyzőkönyv hitelesítő
28
29
