Kortárssegítő képzés
Készítette:Fehérné Domokos Ildikó
1.) A KÉPZÉS CÉLJA Célunk a kamasz- és fiatal felnőtt korosztály mentálhigiénés állapotának javítása, különös tekintettel a kábítószer- és szexuális prevencióra, illetve egyéb függőségi állapotok megelőzésére: alkohol, TV, computer, játéktermi automaták. Programunk által garantált mentálhigiénés állapot javulás egyértelműen az én-kép megerősítést szolgálja. A stabil én-képpel rendelkező emberek frusztrációs tolerancia szintje magas, problémamegoldó képessége jó és fejlett empátiás készséggel rendelkeznek. Mindez kizár bármiféle antiszociális tendenciát, s ha rendszerszemléletben gondolkodunk, gyógyítóközösségépítő hatással van azokra a rendszerekre, ahol ezek a fiatalok élnek tevékenykednek: család, iskola, munkahely stb. A program 2ooo ben kezdte meg munkáját a Főváros II. és XV. Kerületében és 2003-tól a XVI. Kerületben is több iskolában. A program által felkínált megoldási lehetőségek olyan életszemlélet, viselkedésmód és személyiségjegyek kialakítását célozzák, melyek az egészséges személyiségfejlődést biztosítják, illeszkedve a „Nemzeti Stratégia a Kábítószerprobléma Visszaszorítására” c. dokumentum által integrált megközelítésként definiált prevenciós irányzathoz. A gyenge, sérülékeny, esetleges érzelemszegény személyiséget a tanácstalanság, csalódás vagy kitaszítottság érzése, az ítélőképesség hiánya és a következmények belátásának képtelensége olyan csoportos felé sodorhatja, ahol megoldásként a kábítószer illetve az alkohol játszanak döntő szerepet. A kötődésre képtelenség miatt bekövetkező gyakori partnerváltások számos testi betegség lehetőségét is magukban rejtik, s felvillanthatják többek között az AIDS veszélyét is Soha nem volt még ennyire szükség arra, hogy a serdülők a kortársaik között megtalálják azokat a társakat, akik biztos és józan segítséget (legyen az információ, lelki támasz, stb.) tudnak nyújtani ezekben az időkben. Azok a fiatalok, akikhez segítségért, tanácsért fordulnak, maguk is azokkal a nehézségekkel küszködnek, mint a kortársaik. A különbség sokszor csak annyi, hogy nem szakadnak el annyira a felnőtt társadalomtól és érzékenyebbek mások problémáira. Fokozott önismereti igényük, mások iránti nyitottságuk és segítőkészségük révén igen jó eséllyel vesznek részt egy olyan csoportos képzési programban, mely által „laikus segítői” tevékenységük számos dimenzióban még hatékonyabbá válik, miközben személyes kérdéseikre közösen választ keresve saját védtelenségük is csökken.
2
2.) A képzésben résztvevők A
B
Meghirdetett program alapján egyéni jelentkezők
Adott Önkormányzattal kötött szerződés alapján meghatározott középiskolák
A.) A képzés modul rendszerben épül fel, amelyek tartalmilag összefüggnek, de oly módon, hogy az egyes részek önállóan is elvégezhetőek. Minden jelentkezővel első interjú készül. B.) Adott Önkormányzattal kijelölt középiskolák számára megtartásra kerülő célképzés esetén a program indítását is mindig megelőzi a fiatalokkal folytatott első interjú. Ennek alapján kerül összeállításra, hogy mely modulokra van szükség és konkrétan milyen gyakorlatok azok, amelyek hatékonyan segítik elő a személyiségfejlődést, konfliktus és agresszió kezelést, alkohol- dohányzás- és kábítószer megelőzést.
3
3.) BEMENETI KOMPETENCIÁK A képzés során a meglévő kompetenciákra kell támaszkodni. Az újdonság, hogy a módszer alkalmazásával a személyiség adottságai és képességei azok a tényezők, melyek biztos alapot nyújtanak az új befogadására. A gyakorlatoknak többek között az a szerepe, hogy ezeket a kompetenciákat feltárja és szembesítse vele a képzésben résztvevőt, valamint az előadót/trénert. A fejlesztés így attól függetlenül, hogy a képzés csoportosan zajlik, mégis személyre szabottan történik. 4.) „A” modul Önismeret
a Érzelmi készségek fejlesztése: az érzelmek azonosítása, kifejezése, kezelése A vágyteljesítés késleltetése, az indulatok ellenőrzése, stresszcsökkentés
b Kognitív készségek fejlesztése: Én-beszélgetése („belső párbeszéd”) Társas jelzések leolvasása és értelmezése,empátia fejlesztés
c Problémamegoldó modellek tanítása, döntéshelyzetekkonfliktuskezelés A „nem”-et mondás képességének megtanítása
d
Tanulási technikák
4
Program Mindenek előtt önismeret Márai Sándor szerint az „önismeret megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás”. Ezért - e program során a résztvevők az ember legfontosabb teendőinek egyikével, az önmagának, saját világának megismerésével találkozik.
- Az önismeret legfontosabb alapjai Önismereten azt értjük, hogy az egyénnek áttekintése van személyiségének összetevőiről, viselkedésének indítékairól és a kapcsolatokban betöltött szerepéről. Minden szakterületen, ahol a személyiség a munkaeszköz ott követelmény az önismeret, másrészt a személyiség karbantartása. II. Az önismeretet segítő legfontosabb kérdéskörök 1. Felszíni szint - milyen képességeim vannak, adottságaim vannak? - milyen a képességstruktúrám? - milyen ismeretekkel, tudással rendelkezem különböző területeken - milyen teljesítményszintem van? - milyen az igényszintem, az elvárásom? - mi érdekel engem - milyen céljaim vannak - milyen az akaraterő, kitartás, szorgalom - frusztrációs toleranciám (kudarctűrés) 2. Mélyebb szint - indítékaim, motivációs rendszerem - milyen élmények, tapasztalatok alakítottak ki - a viselkedésem és a céljaim milyen összhangban vannak egymással 3. Társas szint - megfelel-e a velem szemben megfogalmazott elvárás - hogyan viselkedek a szerepekben - milyen szerepkonfliktusaim vannak és ezeket hogyan tudom megoldani - gyerekszerep - hallgatói szerep - a mások által kialakított kép és a saját magas által alkotott kép hogyan viszonyulnak 5
egymáshoz Ezen korosztálynak fokozott az önismereti igénye, mások iránti nyitottsága és segítőkészségük révén nagyon jó eséllyel vesznek részt egy olyan csoportképzési programban, melyben már amúgy is meglévő „laikus segítői” tevékenységük számos dimenzióban még hatékonyabbá válik, miközben számos személyes kérdéseikre közösen választ keresve saját védtelenségük is csökken. Programunk által garantált mentálhigiénés állapot javulás egyértelműen az én-kép megerősítést szolgálja. A stabil én-képpel rendelkező emberek frusztrációs tolerancia szintje magas, problémamegoldó képessége jó és fejlett empátiás készséggel rendelkeznek. Mindez kizár bármiféle antiszociális tendenciát, s ha rendszerszemléletben gondolkodunk, gyógyító-közösségépítő hatással van azokra a rendszerekre, ahol ezek a fiatalok élnek tevékenykednek: család, iskola, munkahely stb. Tapasztalataink szerint a fiatal felnőtt és kamasz korosztály jellemző problémái széles és riasztó képet mutatnak: • • • • • • • •
Kábítószer- és alkoholfogyasztás (rendszeres illetve alkalomszerű) Konfliktus és agresszió kezelés Magányosság érzése Szexuális tájékozatlanságból fakadó testi-lelki sérülések Csellengés Jövőkép hiánya vagy irreális volta Identitásproblémák Családi – kapcsolati zavarok
A pszicodráma játékosságának köszönhetően a fiatalok nagy kedvvel vesznek részt a csoport foglakozásokon.
Technikák = az önismereti blokkot pszichodráma önismereti technika módszerével, egyéni és csoportos beszélgetéssel végezzük.
6
4.1. AZ „A” MODUL RÉSZLETESEN Az „A” modul 3 programból áll: a.) Érzelmi készségek fejlesztése: az érzelmek azonosítása, kifejezése, kezelése. A vágyteljesítés késleltetése, az indulatok ellenőrzése, stresszcsökkentés
b.) Kognitív készségek fejlesztése: Én-beszélgetése („belső párbeszéd”) Társas jelzések leolvasása és értelmezése, empátia fejlesztés
c.) Problémamegoldó modellek tanítása, döntéshelyzetek-konfliktuskezelés A „nem”-et mondás képességének megtanítása
d.) Tanulási technikák
„a” program Az érzelmeink egész életünket, döntéseinket, hozzáállásunkat, közérzetünket befolyásolják. Az érzelem lelki jelenség. Az érzelem a pszichikus jelenség, amely a külső vagy belső történéseknek a belső számára pozitív vagy negatív jelentést közvetlen élmény formájában jelzi. Egyben a pozitív érzés fenntartására és a negatív érzések áll. megszüntetésére késztet. Jellemzői: - veleszületett - kevés fájdalom, testi öröm - tanult érzésreakciók - valósághoz való szubjektív viszonyt tükrözi - viselkedési irányok - különböző időtart. * aktuális * mélyebb tartalom - jellege
*aktív * passzív
Az érzelem cselekvésre késztető, motiváló szerepe van. Az objektív valóság, a megismerési folyamatok és az emóció viszonya komplikáltabb viszony. A legismertebb érzelmeink a következőek: Negatív érzelem (amit rossznak tartunk):
félelem rémület harag 7
Pozitív érzelem (amit jónak tartunk):
öröm szeretet szerelem
Frusztráció: olyan állapot, amelyet a személyiség akkor él át, amikor valamely cél elérésére folytatott tevékenysége akadályba ütközik. A kudarc emocionális vetülete - legenyhébb formájában is egyértelműen negatív, egyént károsító állapot, így tulajdonképpen minden negatív érzelem alapja. A harag a frusztrált állapotnak a következménye és abban a pillanatban keletkezik, amikor a frusztráció emocionális energiája kapcsolatba lép a kudarcot kiváltó okkal. Félelem: veszélyhelyzet átélése, pl. feleléskor - félelem - menekülés - számolni kell a kudarccal, a frusztráció jelenségével. Pozitív izgalom: vidámpark hullámvasútja “mintha veszélyérzet” Az emóció pozitív vagy negatív töltése attól függ, hogy a tevékenység, amelyre késztet sikeres-e (kecsegtet-e sikerrel) vagy sikertelen (kudarc anticipálható Célunk: A hozzánk járó fiatal felnőttek azonosítani tudják érzelmeiket és ezeket kommunikálni is tudják környezetük felé. A negatív érzelmeket, mint a frusztráció, harag félelem, és az ezekből kialakuló stressz és agresszió kezelésére különböző technikákat sajátítsanak el, amely megkönnyíti a helyzetüket mint az iskolában mint a családban és kortárs társaik között.
„b” program Az empátia beleérző megértés, az a képesség, hogy a másik emberrel való közvetlen, személyes kapcsolatban beleéljük magunkat a másik lelki állapotába, ennek nyomán megérezzük és megértjük a másik érzelmeit, indítékait, törekvéseit (amelyek szavakban direkt módon nem fejez ki). Ahhoz, hogy ezt megtudjuk tenni, szükségünk van önmagunk megismerésére. A verbális és nonverbális kommunikációs jelek feismerésére, és zen képességeink, készségeink fejléesztésére. Célunk: A beleérző megértés képesség fejlesztése, a verbális- és nonverbális kommunikáció felismerése és készségének fejlesztése.
8
„c” program A probléma megoldás, hogy hogyan reagálunk olyan helyzetekben, amikor eltérés van a saját szándékaink és mások szándékai között, függ a látott és hozott mintáinktól. Tapasztalataink szerint, mint a probléma megoldási képesség, mint a nemet mondási képesség problémát okoz a fiatal felnőtt/kamasz korosztálynak. Ezen képességek hiánya nagyon sok problémát okoz mint a kortársnyomás, mint az elkövetkező felnőtt életük során. Problémamegoldás, döntéshozatal: A,
1. Információgyűjtés 2. A probléma meghatározása 3. Alternatívák felállítása 4. Következmények meghatározása 5. Egy megoldás kiválasztása és kivitelezése 6. A megoldás értékelése Szükség szerint a folyamat kezdődik előről! Célunk:
A probléma megoldási modellek elsajátítása, helyes alkalmazása. A nemet mondási képesség fejlesztése.
9
5.) „B” modul Segítő képzés a b Kommunikáció fejlesztés, Szociálpszichológia ismeretek
c
Fejlődéslélektan Alapvető egészségtan
Szexuális kultúra fejlesztése Narkológiai alapismeretek
a. Program Kommunikáció fejlesztés • •
Verbális kommunikáció-„én üzenetek” gyakorlása „kárhoztatás” helyett Nonverbális kommunikáció-jelzések tudatosítása, értelmezések
Szociálpszichológiai ismeretek •
Agresszió és deviancia napjainkban
b. Program Fejlődéslélektan •
A serdülőkor jellemző, nehézségei, tipikus konfliktusai, krízis.
Alapvető egészségtan • •
Testi, lelki higiénia Egészséges életmód, a mozgás és a relaxáció jelentősége
10
c. Program Szexuális kultúra fejlesztése • • •
Szeretet, szerelem, szexualitás Mikor és mivel forduljunk orvoshoz, szexuális úton terjedő betegségek Fogamzásgátlás, családtervezés
Narkológiai ismeretek •
A kábítószer és egyéb függőségek okai és felismerése, segítséget nyújtó intézmények
6. A KÉPZÉS MÓDSZERE Pszichodráma, szituációs játékok, tesztek, képi anyagok elemzése, csoportos és egyéni beszélgetések. A képzés csoportos formában történik. Csoportos foglalkozások mellett kiemelt jelentőségű a személyre irányuló fejlesztés. Mindenkinél lépésről-lépésre érjük el a kívánt eredményt.
11
6.2. TESZTEK - A személyiség mozgatóerői - Személyiség profil - A kölcsönös befolyásolás - Optimizmus – pesszimizmus - Stressztípusok - Asszertivitás kérdőív - Énkép – másképp - Konfliktusok kezelése - Én – ideál - Interperszonális készségeim - Kommunikációs stílusom - Konfliktusok Kezelése - Kérdőív három munkamotívum mérésére 6.3. GYAKORLATOK - Interjú szimulált helyzetekben - Egy segítő beszélgetés - Tanácsadási ablak 6.5. A KÉPZÉS SORÁN HASZNÁLT ESZKÖZÖK - projektor - személyi számítógép - flipchart tábla - CD magnó, mikrofon - videó felvevő és lejátszó, TV
12
7. A KÉPZÉS IDŐTARTAMA
Modul/program megnevezése „A” modul.
Óraszám
120
Önismeret „a” program
35
Érzelmi készségek fejlesztése: az érzelmek azonosítása, kifejezése, kezelése. A vágyteljesítés késleltetése, az indulatok ellenőrzése, stresszcsökkentés
„b ” program
25
Kognitív készségek fejlesztése: Én-beszélgetése („belső párbeszéd”) Társas jelzések leolvasása és értelmezése, empátia fejlesztés
50
„c” program Problémamegoldó modellek tanítása, döntéshelyzetekkonfliktuskezelés A „nem”-et mondás képességének megtanítása
„d” program Tanulási technikák „B” modul. Segítő képzés „a.” program
10 120 60
Kommunikáció fejlesztés, Szociálpszichológia ismeretek
„b.” program
30
Fejlődéslélektan Alapvető egészségtan
„c” program
30
Szexuális kultúra fejlesztése Narkológiai alapismeretek
Mind-összesen A + B modul
240
13
14
