AZ AGRÁR-ÉLELMISZER ÉLELMISZER LÁNC ÉS ÉLELMISZERIPAR ÉLELMISZERIPAR KUTATÁSKUTATÁ FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS INNOV HELYZETÉNEK GAZDASÁGI ZDASÁGI ÉS HUMÁNERŐFORRÁS SZEMPONTÚ SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A DÉLDÉ DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
Készítette: WEBLIB Informatikai Kft.
2010.
Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table HUHR/1001/2.1.3/001
A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 által támogatott, a Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table című HUHR/1001/2.1.3/0001 projekt keretében készült tanulmány
A kötet szerkesztője: Jóföldi Endre A kötet elkészítésében közreműködött: Dr. Csonka Arnold Leonhardt Beatrix Szentgróti Eszter Csonka Judit
Kaposvár
2
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés
8
2.
Elméleti háttér - az innovációról és az élelmiszerláncról dióhéjban
8
2.1.
9
2.1.1.
Az innováció fogalma
2.1.2.
Az innováció típusai
10
2.1.3.
A Kutatás-fejlesztés fogalma
12
2.1.4.
A közvetítő szervezetek szerepe az innovációban
13
2.1.5.
Innovációs elméletek fejlődése
13
2.1.6.
Innováció megjelenése az Európai Unió politikájában
18
2.1.7.
A vállalati innováció és a gazdasági versenyképesség
20
2.1.8.
Innováció menedzsment a szervezetekben
24
2.1.9.
Az akadémiai és a versenyszektor együttműködése az innovációban 27
2.2.
9
Az élelmiszerlánc modellek
31
2.2.1.
Az ellátási lánc fogalma
31
2.2.2.
Az élelmiszerláncok sajátosságai
33
2.2.3.
A beszállító-vevő kapcsolatok jellege az élelmiszerláncon belül
36
2.3. 3.
Az innováció fogalma, fajtái, az innováció-menedzsment
Innováció az élelmiszergazdaságban
38
Az élelmiszergazdaság szereplőit érintő kihívások az EU-csatlakozást követően 39 3.1.
Előzmények
3.1.1.
Magyarország
39 agrárgazdaságának
megelőző évtizedekben 3.1.2.
helyzete
az
EU-csatlakozást 39
Magyarország élelmiszeriparának helyzete az EU-csatlakozást megelőző
évtizedekben
43
3
3.2.
Az EU-csatlakozással életbe lépő új szabályozórendszer lényege
3.2.1.
Az
EU
közös
agrárpolitikájának
elemei
és
45 gazdasági
hatásmechanizmusuk 3.2.2.
A KAP alkalmazásának hatásai az Európai Unió élelmiszergazdaságára 50
3.2.3.
A KAP hatása a kínálatra és a fogyasztásra
51
Az élelmiszergazdaság előtt álló kihívások 2020-ig
52
3.3. 4.
45
A dél-dunántúli élelmiszergazdasági szereplők gazdasági helyzete az EU-
csatlakozást követően 4.1.
56
A dél-dunántúli mezőgazdasági vállalkozások helyzete az EU-csatlakozást
követően
56
4.1.1.
A szántóföldi növénytermesztés helyzete a régióban
57
4.1.2.
A szőlőtermesztés gazdasági helyzete a régióban
63
4.1.3.
a sertéstenyésztés gazdasági helyzete a régióban
67
4.1.4.
A tejtermelés gazdasági helyzete a régióban
69
4.1.5.
A baromfitenyésztés gazdasági helyzete a régióban
71
4.1.6.
Az állattenyéstési ágazatok SWOT analízise a DDRIÜ helyzetelemzése
szerint 73 4.2.
A dél-dunántúli élelmiszeripar gazdasági helyzete az EU-csatlakozást
követően 5.
75
A magyarországi és a dél-dunántúli K+F tevékenység gazdasági elemzése 5.1.
77
Kutatás-fejlesztési tevékenység makro adatai Magyarországon és az EU-ban 77
6.
5.2.
A K+F tevékenységben dolgozók számított létszáma
80
5.3.
Kutatás-fejlesztési ráfordítások a Dél-Dunántúli régióban
82
A dél-dunántúli felsőoktatási intézmények élelmiszergazdasághoz kötődő
kutatás-fejlesztési tevékenysége 6.1.
85
A felsőoktatási szektor környezeti kihívásai – szakirodalmi áttekintés 4
85
6.1.1.
Az EU-csatlakozást követő legfőbb változás: a bolognai folyamat
6.1.2.
A magyar felsőoktatás helyzete és tendenciái az EU-csatlakozást
követően
87
6.1.3.
90
6.2.
A felsőoktatás átszervezése 2012-től
A Pécsi Tudományegyetem élelmiszer gazdasághoz köthető tudományos
tevékenységének elemzése 6.2.1.
93
Jellemző kutatás-fejlesztési feladatok a Szőlészeti és Borászati Intézet
egyes tanszékein 6.3.
A
Kaposvári
96 Egyetem
élelmiszergazdasághoz
köthető
tevékenységének elemzése 6.3.1.
tudományos 100
A speciális szervezeti egységekben folyó, agrárgazdasági vonatkozású
kutatások
101
6.3.2.
Az Állattudományi Kar kutatás-fejlesztési tevékenysége
105
6.3.3.
A Gazdaságtudományi Kar élelmiszer- és agrárgazdasági témájú
kutatásai 7.
85
A
110
meghatározó
dél-dunántúli
élelmiszeripari
szereplők
tevékenysége 7.1.
Élelmiszeripari
innovációs 116
nagyvállalatok
gazdasági
aktivitásának bemutatása
helyzetének
és
innovációs 116
7.1.1.
Kometa 99 Zrt.
116
7.1.2.
Sió Eckes Kft.
120
7.1.3.
Tolnatej Zrt.
122
7.1.4.
Magyar Cukor Zrt.
124
7.2.
A piacvezető élelmiszeripari középvállalatok gazdasági helyzetének és
innovációs tevékenységének bemutatása
128
7.2.1.
Fino-Food Kft.
128
7.2.2.
eFeF Kft.
130
5
8.
7.2.3.
Privát Hús Kft.
133
7.2.4.
Bát-Grill Hús Kft.
135
A
meghatározó
dél-dunántúli
mezőgazdasági
vállalatok
innovációs
tevékenységének bemutatása 8.1.
Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt.
140
8.1.1.
Általános gazdasági értékelés
141
8.1.2.
Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás
144
8.2.
Dalmand Zrt.
148
8.2.1.
Általános gazdasági értékelés
148
8.2.2.
A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás bemutatása
152
8.3.
9.
138
Dráva-Coop Zrt.
155
8.3.1.
Általános gazdasági értékelés
155
8.3.2.
Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás
157
A meghatározó, dél-dunántúli mezőgazdasági inputellátó vállalkozások
innovációs aktivitása 9.1.
159
Növénytermesztési integrátorvállalkozások innovációs tevékenysége
9.1.1.
Bólyi Agrokémia Kft.
159
9.1.2.
Hőgyészi Agrokémiai Kft.
162
KITE Zrt. 9.1.3. 10.
159
166 IKR Zrt.
173
Esettanulmány – az innováció, mint a környezethez alkalmazkodás eszköze a
kaposvári cukorgyár példáján
181
10.1.
Bevezetés
181
10.2.
A 2006-os cukorreform és hatásai Magyarországon
181
10.3.
Alkalmazkodás a termékkínálat bővítésével – a nyers nádcukor
feldolgozásának bevezetése
183
6
10.4.
Alkalmazkodás
alternatív
energiafelhasználással
és
melléktermékhasznosítással – biogáz üzem létesítése
184
10.5.
189
11.
A biogáz értékesítés, mint szolgáltatás
Összefoglalás – a Dél-Dunántúli régió agrár-élelmiszeripari szektorának
kutatás-fejlesztési tevékenységét meghatározó szereplők és fő tényezők azonosítása 190 12.
Irodalomjegyzék
194
7
1. Bevezetés Az innováció és az élelmiszer-előállítás – a tűz feltalálása óta – folyamatosan összekapcsolódó
tevékenységként
voltak
és
vannak
jelen
a
különböző
társadalmakban. Az élelmiszerellátás mennyiségi és minőségi biztonsága iránti igény a történelem során és napjainkban is folyamatosan felvetette, felveti az élelmiszer termékek, az előállításukhoz kapcsolódó technológiák, valamint az elosztási folyamatok állandó fejlesztésének szükségességét. Napjainkban
a
világ
népességének
egy
jelentős
hányada
éhezik,
vagy
alultápláltságban szenved. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerhiánynak kevésbé kitett, fejlett és dinamikusan fejlődő országokban az élelmiszerek piacán is egyre változékonyabb, gyors ütemben átalakuló és egyedi fogyasztói igények merülnek fel. Az élelmiszerfogyasztás jellemzően már nem csak a fiziológiai szükségleteink kielégítésének egyik legfontosabb területe, hanem egyre jobban összetevőjévé válik életmódunknak. A 21. század második évtizedében az élelmiszergazdaság szereplői számára megszokottá válnak a termékeikkel kapcsolatos új fogalmak, trendek megjelenése. Ezekhez a változásokhoz az alapanyagokat biztosító agrárgazdasági szereplőknek
is
alkalmazkodniuk
kell
a
saját
tevékenységeik
folyamatos
fejlesztésével. Mindezt oly módon kell megvalósítaniuk, hogy e közben a saját környezeti kihívásaikhoz is sikeresen tudjanak alkalmazkodni. A globális versenytérben Magyarország, és ezen belül az egyes régiók élelmiszergazdasági szerepkőinek csak úgy van esélye a versenyképesség megőrzésére, ha az élelmiszerláncon belül szorosan együttműködve, egymás tevékenységé támogatva fejlesztenek ki életképes innovációkat akár a termékek, akár a termelési technológiák, vagy a szervezési és marketing eljárások területén. Jelen tanulmányban a Dél-Dunántúli régió mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőinek kutatás-fejlesztési, illetve innovációs aktivitását elemezzük szekunder források segítségével, valamint esettanulmányok bemutatásával.
2. Elméleti háttér - az innovációról és az élelmiszerláncról dióhéjban
8
2.1.
Az innováció fogalma, fajtái, az innováció-menedzsment
2.1.1. Az innováció fogalma Az innováció már a kezdetek óta meghatározó szerepet játszik az emberiség életében és ez nincs másként korunkban sem. Naponta találkozunk egy-egy újabb termék, technológia, szolgáltatatás megjelenésével, megújulásával. Az innováció fogalmát Schumpeter (1) használta először 1911-ben. A definíciót csak a termelő vállalkozásokkal kapcsolatosan említette, és a hangsúly a termelési tényezők újszerű kombinációjára helyezte. Úgy vélte, az innovációs készségnek van leginkább személyes kapcsolódása a vállalkozói tevékenységhez. Mindezek a felvetések hamar népszerűnek kialakulásához.
bizonyultak
és
hozzájárultak
további
modellek,
elképzelések
Összességében azt mondhatjuk, hogy Schumpeter a gazdasági
területeken lejzajló folyamatok leírására használta az innováció fogalmát.
Öt
alapesetet különböztetett meg, melyek a következők:
Az
•
a fogyasztó számára eddig nem ismert, új javak előállítása,
•
egy adott iparágban új termelési eljárás bevezetése,
•
új értékesítési piac létrehozása,
•
új beszerzési forrás felhasználása,
•
új szervezetei struktúrák létrehozása. Európai
Unió,
elsősorban
folyamatszemléletű
innováció-definíciója
a
következőképpen szól (2): „Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.”
9
A fenti definíció tehát az innovációt egy dinamikus folyamatként kezeli, és hangsúlyozza a tudás, valamint a humán-erőforrás innovációra való alkalmasságának szerepét. A Frascati-kézikönyv (3) szerint az innováció folyamata az ötlettől a bevezetésig tart. „Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké,
vagy
továbbfejlesztett
az
iparban
műveletté,
és vagy
kereskedelemben valamely
felhasznált
társadalmi
új,
illetve
szolgáltatás
újfajta
megközelítése” A kézikönyv kiterjeszti az innováció fogalmát a termék, és technológiafejlesztéstől bármely ipari vagy kereskedelmi művelet alkalmazásáig, sőt a nem „piacosítható” társadalmi szolgáltatások bevezetéséig. Fontos szempont, hogy az innovációnak úgy kell létrejönnie, hogy gazdaságosan megismételhető legyen, illetve speciális szükségleteket is ki kell tudnia elégíteni. 2.1.2. Az innováció típusai A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az innovációt többféle módon értelmezhető. Tágan értelmezve, négy típusát különböztetjük meg: új termék létrehozása, új technológiai eljárás, új szervezeti megoldás, új marketingmegoldás kidolgozása (4). •
A termék innováció új, illetve nagymértékben fejlesztett termék vagy szolgáltatás bevezetése (fejlesztett tulajdonságok, újszerű felhasználás).
•
A technológiai innováció új vagy nagymértékben fejlesztett termelési eljárás megvalósítása új termék előállítása, a minőség javítása vagy a fajlagos költség csökkentése érdekében.
•
A
szervezeti
innováció
az
ügyviteli
és
üzemi
folyamatokban,
munkaszervezésben, kapcsolatmenedzsmentben jelentős változást, vagy teljesen új megoldást eredményező újítás. A célja lehet költségcsökkentés, minőségnövelés,
a
dolgozói
elégedettség
tudásmenedzsment fejlesztése.
10
növelése,
illetve
a
Az innováció típusainak részletesebb csoportosítását adja meg Trott (5) : •
termékinnováció
•
folyamatinnováció
•
szervezet innováció
•
vezetői innováció
•
termelési innováció
•
marketing innováció
•
szolgáltatás innováció
Bár ez utóbbi felsorolás kétségkívül pontosabb lehatárolást tesz lehetővé, általánosan alkalmazottá az előbb felsorolt négyes csoportosítás vált. Ez érthető is, hiszen a Trott-féle „pluszkategóriák” végül is felfoghatóak a termék-, termelés-, szervezeti-, és marketinginnováció valamelyikének alcsoportjaként is. Az innováció több más szempont szerint is csoportosítható. Gyimesi (6) megkülönbözeti a radikális (ugrásszerű változás, teljesen új termék vagy szolgáltatás, technológia, szervezeti megoldás) és a differenciális (a termék, technológia, szervezeti megoldás kismértékű, lépésről-lépésre történő fejlesztése, javítása) innovációt.
Ennek értelmében az innovációk között különbséget tehetünk
idődimenziójukat tekintve is (7). Folyamatos megújulásról akkor beszélünk, amikor egy olyan probléma jelentkezik, melyet viszonylag rövid idő alatt kell kreatív módon megoldani. Ezzel szemben stratégiai újítás azt jelenti, hogy a szervezet működésének életében mérföldkőként jelentkezik az innováció bevezetése. A folyamatos innovációs tevékenységnek kisebb a kockázata, mivel a szervezet alkalmazza a területen felhalmozott gyakorlati tapasztalatokat, a fejlesztés költségei időben szakaszolva jelentkeznek, emellett a folyamatos visszacsatolás biztosítja a korrekciós lehetőségeket.
A radikális innováció eredményeként előálló stratégiai újítás
ugyanakkor gyors és csak idővel behozható versenyelőnyhöz juttathatja a vállalkozást. 11
2.1.3. A Kutatás-fejlesztés fogalma A tudás megszerzésének módja a kutatás. A kutatás az innováció meghatározó eleme, mivel a megszerzett tudásnak a gyakorlatban való alkalmazása teremti meg a lehetőséget arra, hogy innovációs folyamatok jöjjenek létre. „Kutatás-fejlesztésen azt a rendszeresen végzett alkotó munkát értjük, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.” (3) A kutatás-fejlesztés elemei a következők (8): •
Alapkutatás:
A
természeti-társadalmi
jelenségek
megfigyelésével,
új
tudományos ismeretekre teszünk szert •
Alkalmazott- célkutatás: A tudományos ismeretek gyakorlatban való alkalmazását jelenti, új teremékek- technológiák létrehozásával
•
Kísérleti fejlesztés: Az elméleti és gyakorlati eredményekre támaszkodó munka, melynek célja új szolgáltatások, technológiák, termékek létrahozása vagy meglévők továbbfejlesztése.
A kutatás-fejlesztés nem egyetlen alkotóeleme, de fontos összetevője az innováció megjelenésének. A kutatás-fejlesztés kapcsolódását az új megoldások piaci bevezetéséhez az 1. ábra mutatja.
12
1. ábra A kutatás-fejlesztéstől az alkalmazott újításig
Alkalmazott kutatás
Alapkutatás
Kísérleti fejlesztés
Piaci bevezetés
Forrás: Balogh (9) 2.1.4. A közvetítő szervezetek szerepe az innovációban Az innováció megvalósítója általában maga az innovatív vállalat. A vállalatok életében fontos tényező a verseny. Ez általában egy adott iparágban folyik, illetve manapság már egyre inkább támogató vállalatcsoportok között zajlik. Ez utóbbiakat nevezzük értékláncoknak. Az innovációval foglalkozó intézmények közé tartoznak még
a
kutatás
és
fejlesztést
végző
szervezetek,
ezen
belül
érdemes
megkülönböztetni a vállalati, az akadémiai és az egyetemi kutatóhelyeket. A technológia-intenzív és a high-tech szektorokban működő cégek számára nélkülözhetetlen támogatást jelenthetnek a közvetítő intézmények, amelyek különböző területeke nyújthatnak segítséget. A közvetítő intézmények másik fontos szerepe, hogy a tudományos szféra és az ipar közötti kapcsolatot megteremtsék, erősítsék. Ezt az akadályt képesek áthidalni a közvetítő szervezetek, amelyek így a technológia transzfer lehetőségét teremthetik meg a szereplők között. 2.1.5. Innovációs elméletek fejlődése Trott (5) szerint az innovációk kialakulását magyarázó elméleteket két nagy csoportba sorolhatjuk.
13
•
A piac alapú megközelítés szerint az innováció külső társadalmi tényezők és hatások eredménye, amelyek közül a piaci feltételek a legfontosabbak. Ebben a megközelítésben a vállalati innovációs folyamat kiindulópontja a marketingtevékenység. Ez a felismerés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatvezetők marketinget ne csak kimeneti funkcióként, hanem mint a fogyasztói igényeket és reakciókat begyűjtő és a szervezet számára tolmácsoló tevékenységként tekintsenek.
•
A másik nézetrendszer szerint az innováció elsősorban nem a környezeti tényezők függvénye, hanem az egyedi és egyéni tehetség eredménye. Ez az erőforrás alapú elmélet tehát a vállalatok belső képességeinek és erőforrásainak fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
A gyakorlat azt mutatja, hogy az innovációk megjelenésében mind a két fenti tényezőcsoport fontos szerepet játszik. A gazdaság innovációs teljesítményéhez mind a vállalati erőforrások és képességek megfelelő szintje, mind a társadalmi és piaci környezet kedvező, innovációt tápláló alakulása szükséges. Az innovációra ható tényezők komplexitását kiválóan foglalta össze Pakucs és Papanek (10) (ld. 2. ábra). 2. ábra Az innovációs rendszer elemei
14
Forrás: Pakucs és Papanek (10), 8. old. Az ábra érzékelteti, hogy az innovációs feltételek középpontjában az innovációra törekvő vállalkozás, annak stratégiája, erőforrásai és képességei állnak. Azonban elég sok környezeti tényező is van, amelyik az innovációk létrehozását és terjedését befolyásolja. Ide tartoznak az iparágon belüli és kívüli további vállalkozások, az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység intézményi és infrastrukturális környezete, a kormány innovációs politikája (pl. a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások), valamint a kutató- és oktatási intézmények K+F tevékenysége. Az innovációs elméletek további részletezésétől eltekintünk, azok időbeli fejlődéséről az 1. táblázat ad tömör áttekintést. Látható, hogy az elmúlt fél évszázadban az innováció
fogalma
jelentősen
változott.
A
műszaki-technológia
orientált,
kutatóintézményekhez kötött tevékenység helyett ma már a gazdasági szféra egészét átfogó, bonyolult szervezeti hálózatok együttműködésével létrejövő tudásbővítésként
tekinthetünk
az
innovációra.
Az
innovációs
folyamatok
modernebb, rendszerszerű megközelítése egyértelműen felismeri, és előtérbe helyezi a rendszerben szereplők kölcsönös egymásrautaltságát. Különösen fontos szerepe van ebben a modellben az interakciós és tanulási folyamatoknak. A 21. századi, hálózati alapú innováció egyik kulcseleme és terjedő gyakorlata a nyílt innováció. A nyílt innováció, mint paradigma azt feltételezi, hogy a cégek képesek a külső és belső ötleteket, külső és belső piacaikon egyaránt felhasználni. A nyílt innováció során a beáramló és kiáramló tudás céltudatos felhasználásával tehető intenzívebbé a belső innováció és a használatának kiterjesztése a külső piacokra. Egy olyan világban, ahol megosztott a tudás és ahol a fejlesztés üteme igen meghatározó, a vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy pusztán a saját kutatásaikra hivatkozzanak. A versenyképes fejlesztéshez ki kell használniuk a külső forrásokat, be kell szerezniük a már engedélyezett folyamatokat, technológiákat és megoldásokat (11). A nyílt innováció egyre nagyobb elterjedése figyelhető meg az elmúlt években. A „Connect+Develop” elv alapján az ideális az lenne, ha a szervezetek által aktivált újítások innováció tartalma 50 százalékban külső
15
partnerektől származna (12). A széles elterjedése ellenére ,a kis és középvállalkozások körében még komoly akadályokba ütközik a nyílt innováció alkalmazása (13), (14). 1. táblázat Az innovációval kapcsolatos szemléletmód időbeli fejlődése Időszak
1960-as évek
1970-es évek
Innovációs modell
Technológia-alapú
Piac-alapú
• • • • • • • • • •
1980-as évek
Kapcsolt (előző kettő kombinációja)
• • • •
1990-es évek
Integrált • • •
2000-
Hálózati
• • •
16
Fő jellemzők hangsúly a K+F-en lineáris folyamat hierarchikus irányítás piac szerepe minimális szükséglet-orientált elmozdulás a piac felé együttműködés, költségmegosztás projekt keretek K+F és piackutatás együttesen kollaboráció strukturáltsága Információ alapú technológiák kockázat-hozam alapú döntések fő haszonélvező a vevő aktív kommunikáció, információs visszacsatolás értékközpontúság IT versenytényezővé válik együttműködő innovációs rendszerek tudásközpontúság szimbiotikus hálózati keretek interdiszciplinaritás Forrás: Csizmadia (15)
Az innovációs modellek közül a legszélesebb körben az innovatív ötletek kialakulásának folyamatát feltáró elméletek terjedtek el. Ezek közül jelen alpontban kettőt, a minőségmenedzsmentben is alkalmazott PDCA modellt (16) és a Graves (17) által közölt innovációs ciklusmodellt. A PDCA (Plan-Do-Check-Act) ciklus a fejlesztési lehetőségek folyamatos keresésének mozzanatait tartalmazza. A fejlesztés négy lépésen keresztül valósul meg: •
Tervezés (Plan): a vállalati stratégiának megfelelő célok, valamint az elérésükhöz vezető folyamatok megfogalmazása;
•
Cselekvés (Do): a tervezés során megfogalmazott akciók megvalósítása;
•
Ellenőrzés (Check): a megvalósítás eredményeinek mérése, összevetése a tervben megfogalmazott célokkal;
•
Beavatkozás (Act): a mért eredmények és a célok közti különbség csökkentésére irányuló cselekvés újabb PDCA ciklus elindítása.
A Graves-féle innovációs modell szerint szintén ciklikusan ismétlődő mozzanatok sorozatának eredményeként állnak elő az újítások. •
Kísérletezés (Experimential): Az innovatív termékek és szolgáltatások többségének megjelenését gyakran valamely kísérlet vagy kutatási projekt előzi meg. A kutatásokat támogathatja egy-egy vállalkozás, illetve – a költségek megosztása érdekében – több vállalatból/non-profit szervezetből álló csoport.
•
Inkubáció (Incubation): A kutatási eredményekre alapozva megkezdődik az életképes prototípus tervezése és tesztelése.
•
Forgalombahozatal (Commercialization): A sikeres inkubációt követően jellemzően sor kerül a piaci bevezetésre, vagy a non-profit szektorban a gyakorlati alkalmazás bevezetésére.
17
•
Széles körű forgalmazás („Commoditation”): a termék elérhetővé tétele a vállalatközi és a fogyasztói piacokon.
A ciklus a negyedik lépést követően újrakezdődhet, hiszen napjaink turbulens piacain egy-egy új termék életciklusa rendkívül rövid. A cél tehát az, hogy a forgalmazott termékek a folyamatos innováció útján megújuljanak, így az életciklusuk is meghosszabbodjon. 2.1.6. Innováció megjelenése az Európai Unió politikájában Az Európai Unió a versenyképesség tekintetében számos hátránnyal küzd. Annak ellenére, hogy a kutatási fejlesztés igen magas színvonalú Európában, a tudományos ismertek alkalmazása a gazdaságban mégsem valósul meg az elvárt mértékben. A nemzetközi vizsgálatok azt az eredményt mutatják, hogy az OECD-országokban az ipari vállalkozások negyede hajt végre sikeres innovációt (10). Az EU 2020-ig megfogalmazott stratégiájának a központjában az szerepel, hogy új, több millió munkahelyet hozzanak létre, melyek a gazdasági válság következtében megszűntek, elvesztek.
Vitathatatlan, hogy a jövőbeli életszínvonal függ a
termékekre, szolgáltatásokra és társadalmi folyamatokra vonatkozó innovációs képességektől. Az Európai Unió Innovációs politikáját röviden Pupek (18) és az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának közleménye (19) alapján foglaljuk össze. Az Unió kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a tudásalapú társadalom, és az ahhoz vezető innovatív rendszer kiépítésére. Összhangban az integráció más területeivel, az innovációs rendszerrel kapcsolatban kiadott dokumentumokban is három alapelv jelenik meg hangsúlyosan: a versenyképesség, a szabadság és a szolidaritás. Ezáltal kívánja megvalósítani, hogy a világ leginnovatívabb rendszerét alakítsa ki.
Az
innovációs rendszer akkor éri el a célját, ha a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági adaptációja is megtörténik. Az innovatív Európa egyik fontos dokumentuma az Aho-jelentés (20). Ez felvázolta az innovatív Európa átfogó stratégiáját, melyben legfontosabb intézkedésként egy 18
kutatási és innovációs paktum létrehozását javasolta, mely a következő célokat tűzte ki: innovációs üzleti környezet létrehozása, tudomány és ipar kapcsolatának növelése, a humánerőforrás mobilizálhatósága. E mellett, 2006. szeptember.13-án adták ki Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára c. dokumentumot. A beavatkozást igénylő területek az alábbiak: •
oktatás és kutatás;
•
belső piac;
•
jobb szabályozási környezet;
•
érdekeltek együttműködésének ösztönzése;
•
kutatás és innováció pénzügyi támogatása; állami szerepvállalás.
Az Európai Unió az innovációt holisztikus, multidimenzionális és sokszintű területen kívánja összpontosítani. A feladat végrehajtásához fontos szerephez jut a stratégiai tervezés. Az innováció-ösztönzésben nagy hangsúlyt fektetnek a Drucker (21) által megfogalmazott elvre, miszerint az innovációnak szervezett, tervezett és célszerű munkának kell lennie. Az innováció jelentése az uniós szóhasználatban eltolódott a kezdeti gazdasági, versenyképességi jelentéstől a társadalomban zajló folyamatokra, társadalmi megújulást értve alatta. Az innováció kitűntetett szerephez jutott az EU 2007. és 2013. közötti kohéziós politikájában is, amelynek célja a régiók közötti különbségek csökkentése, a közösség társadalmi és gazdasági kohéziójának előmozdítása. A „kohézió” mint cél hangsúlyozása jelenik meg, a „régió” a területi beavatkozás szintjére hívja fel a figyelmet, a „struktúra” pedig a finanszírozási feltételeket helyezi központba. A kohéziót, a növekedést és a munkahelyteremtést célzó közösségi stratégiai iránymutatásokat (CSG) a 2006/702/EK Európa Tanács határozat tartalmazza. A CSG négy fő iránymutatása: •
Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából érdekeltebbé tenni;
19
•
A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése;
•
Több és jobb munkahely ;
•
Kohéziós politika területi dimenziójának figyelembe vétele.
Innováción
a
CSG
új
termékek
fejlesztését
érti
az
új
vidéki
szektor
kibontakoztatásával; folyamat és szervezeti innovációval. A CSG a növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztésére három területen jelöl meg tennivalókat: információs társadalom ösztönzése, kutatásfejlesztésbe történő beruházás, innováció elősegítése és a vállalkozások ösztönzése. Magyarország, gazdasági teljesítményének is meghatározója a vállalkozások innovációjának mértéke illetve a társadalmi-gazdasági környezete. Nálunk szintén jellemző az elmélet és a gyakorlati megvalósítás közötti szakadék, mint a legtöbb európai országban. Az Unió által készíttetett CIS-3 Közösségi Innovációs Felmérés szerint hazánkban ma a vállalatoknak csak harmad akkora hányada tekinthető innovatívnak, mint az európai gazdaságokban (22). 2.1.7. A vállalati innováció és a gazdasági versenyképesség A vállalkozások célja a profitelérés érdekében a fogyasztói érték megteremtése és maximalizálása.
A vállalatoknak alkalmazkodni és fejlődni kell fennmaradásuk
érdekében, mivel a versenytársuk bármelyik pillanatban piacra dobhat egy új terméket, mely alapjaiban változtatja meg a versenyfeltételeket. A kezdetekben innováció és a versenyképesség vizsgálatának fókusza a vállalati szint volt. Napjainkra a verseny és az innováció alapegységévé az ellátási láncok váltak (23), (24). Ezzel együtt az innovatív folyamatok hálózati rendszerekben, együttműködő szervezetek összehangolt munkája révén valósul meg (25) . Az ellátási láncok egy lehetséges általános sémáját a 3. ábra foglalja össze.
20
3. ábra Az ellátási láncok általános sémája
Nyersanyag kitermelés
Elsődleges feldolgozás
Késztermék gyártás
Disztribúció
Kiskereskedelem
Forrás: Galbraith (26) alapján saját szerkesztés Bármilyen iparágról is legyen szó, az ellátási láncok egyik fő tulajdonsága, hogy alapvetően eltérő tevékenységet folytató, más-más más más gazdasági jellemzők és feltételrendszer
között
működő
szervezetek
között
kell
létrejönnie
az
együttműködésnek. Ez persze önmagában is elég nagy kihívást jelent a sikeres innovációk végrehajtásában. Az eredményességhez a szervezeteknek számos tényezőre kell hangsúlyt helyezniük. Friedmann és mtsai. (27) szerint ezek a következők: •
megkülönböztető nböztető előny
•
piacorientált szemlélet
•
a termékbevezetésének hangsúlyozása
•
marketing- termék összhangja
•
technológiai erősségek és szinergia
•
előkészített piac
•
felsővezetői támogatás
Emellett meghatározóak a következő tényezők is abban, hogy az innováció sikeres sik lesz e vagy sem: A termék egyedisége és újszerűsége, a piac ismerete, marketing szaktudás, technikai - termelési szakértelem. A relatíve magas ár a versenyhez képest,
21
a
dinamikus
piacon
vagy
telített
piacon
történő
termékbevezetés
kudarctényezőknek számítanak. A fentiek mellett még fontosnak tartjuk megemlíteni a Trott (5) által megfogalmazott tényezőket:
Az
•
csoportok összehangolt működése;
•
meg kell kérdőjelezni a fennálló piacok, küldetés és képességek alkalmasságát;
•
hosszú távú elkötelezettség az innováció mellett. innovációs
folyamat
sikerességének
biztosításához
tehát
egy
sokrétű
feltételrendszernek kell megfelelni. Amennyiben ez a szervezeteknek sikerül, még mindig befolyásolhatják az újítás eredményét a környezeti változások. A politikai, társadalmi, gazdasági, technológiai, jogi és természeti adottságok állapotváltozásait a vállalatok ugyan nem képesek befolyásolni, de alkalmazkodniuk kell hozzá. A kezelhető környezeti kockázatok részét képezi az innováció versenytársak általi lemásolhatósága. Ezek megelőzését szolgálhatják a jogi oltalmak (pl. szabadalmak, védjegyek). (10). Szintén bizonytalanság övezi az újítás piaci fogadtatását. Minél radikálisabb újításról van szó, annál inkább kell számolni a fogadtatás kockázatával, amelynek csökkentésében a marketing tevékenységnek van nagy szerepe (igények feltárása, kommunikáció). A környezet bizonytalanságainak kezeléséhez nagyban hozzájárulhatnak a stratégiai környezetelemzési
technikák.
Ezek
célja,
hogy
feltárják
a
makro-
és
mikrokörnyezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, illetve az ezek lehetséges bekövetkezésén alapuló forgatókönyveket fogalmazzunk meg segítségükkel. Tanulmányunkban ezek közül a PEST elemzést, a Porter-féle öt erő modellt és a SWOT elemzést alkalmazzuk. A PEST elemzés során a makrokörnyezet elemeiben rejlő, a vállalati stratégia szempontjából
releváns
lehetőségeket
és
veszélyeket
lehet
feltárni.
makrokörnyezetet a módszer során négy dimenzió mentén vizsgáljuk (28):
22
A
•
Politikai (Political) dimenzió: az állami szabályozás várható alakulását értjük alatta. Többek között ide tartoznak az adók és támogatások rendszere, a munkajogi szabályozás, a környezetvédelmi előírások, a nemzetközi kereskedelmi szabályozás, valamint a politikai rendszer stabilitása.
•
Gazdasági
(Economical)
dimenzió:
a
szervezetek
vásárlóerejére
és
tőkeköltségére ható tényezőket tartalmazza. Tipikus elemei a gazdasági növekedés, az infláció, a kamatlábak és a valuta árfolyamok. •
Társadalmi (Social) dimenzió: a fogyasztói igényeket és szervezet potenciális piacainak méretét meghatározó tényezők összessége. Ilyen tényezőnek számítanak a demográfiai viszonyok, a kulturális jellemzők, attitűdök.
•
Technológiai
(Technological)
dimenzió:
az
innovációs
befektetéseket
meghatározók tényezők, úgy mint a beruházási ösztönzők, automatizálás, a technológiaváltás költségei. Újabban az elemzés kibővült két újabb dimenzióval, amelyekkel együtt már PESTEL analízisről beszélünk (29): •
Természeti
(Environmental)
dimenzió:
energiafogyasztás
mennyisége,
megújuló energia használatának aránya, hulladéktermelés és kezelése. •
Jogi (Legal) dimenzió: versenyjog, munkajog, termékbiztonsági szabályozás.
A Porter-féle (30) öt erő modell az előzőekkel szemben nem a makro- hanem a szervezetek iparági és közvetlen piaci környezetét vizsgálja. A modell alapvetése, hogy egy adott iparágon belül működő szervezetek versenypozícióját öt „erőhatás” öt tényező befolyásolja (ld. 4. ábra): •
A jelenlegi verseny „élessége”, vagyis a versenytársak száma, a stratégiai csoportok struktúrája, az erőforrások allokációjának egyenletessége.
•
A beszállítókkal szembeni alkupozíció, amely elsősorban a beszállítók számától, méretétől, a beszerzési piacok kockázati szintjétől függ.
23
•
A vevőkkel szembeni alkupozíció, amely a vevők számától, méretétől, hűségétől, a partnerváltási költségektől, költségektől, ár/minőségérzékenységétől függ.
•
Az új belépők megjelenésének fenyegetése, amely amely a belépési korlátok (szabályozás, méretgazdaságossági és tőkekorlát) számán és szintjén, a jelenlegi kínálat differenciáltságán, a partnerváltási költségeken, a fogyasztók fogyas jelenlegi termékekkel szembeni hűségén múlik.
•
A helyettesítő iparágak száma, kínálata, vonzereje a fogyasztók körében.
4. ábra A Porter-féle öt erő modell Új belépők fenyegetése
BeszállíBeszállí tók alkuereje
Jelenlegi verseny
Vevők alkuereje
Helyettesítő termékek
Forrás: Porter (30) 2.1.8. Innováció nnováció menedzsment a szervezetekben Az innováció menedzsment a kutatás-fejlesztési fejlesztési és az innovációs folyamatok tervezésére, szervezésére, közvetlen irányítására vonatkozó vezetői tevékenység (10). Az innováció menedzsment a következő területeken jelent segítséget a vállalatoknak:
24
•
A cég számára releváns innovációk kiválasztása,
•
A vállalat erőforrásainak és tudásbázisának menedzsmentje,
•
Az innováció elősegítése új ötletek felmerülésének támogatásával,
•
Az innovációk társadalmi és szervezeti következményeinek kézben tartása (31).
A menedzsment kialakításához négy lépest kell megtenni (10) : •
projektmenedzsment megszervezése,
•
felsővezetés támogatásának biztosítása,
•
szervezeti folyamatok megtervezése,
•
szervezeti kultúra megváltoztatása.
A menedzsment számára fontos az innovációs folyamat szakaszainak ismerete a tervezési, szervezési és ellenőrzési tevékenységek kialakításakor. Az innovációs folyamatok kezelhetőségét leginkább támogató logikai modell az innovációs lánc, amely a szervezeti innovációs folyamat szerkezetét lineáris rendben tükrözi és magyarázza (ld. 5. ábra). Az innovációnak, mint a vállalat egyik támogató funkcionális területének (32) tökéletesen illeszkednie kell a vállalat által követett versenystratégiához. A vállalati szintű versenystratégiáknak, három típusát különböztethetjük meg (30) (33), amelyek eltérő innovációs célokkal is jellemezhetőek (34) : •
Költségvezető stratégia. Ez esetben a versenyelőny forrása az alacsonyan tartott fajlagos termelési költség, és ez által az alacsony piaci ár. Sikeres stratégia lehet, amennyiben a piaci részesedés legalább egy meghatározó piaci szegmensben erőtelesen árfüggő. Az innovációk fő fókusza az olcsó gyártási
és
elosztási
rendszerek
hatékonyságának növelése.
25
kialakítása,
a
termelési
rendszer
•
Megkülönböztető
stratégia.
termékeihez/szolgáltatásaihoz z/szolgáltatásaihoz
A
versenyelőnyt
kötődő
egyedi
a
vállalat
a
minőségérzet
maximalizálásával, az átlagon felüli valós vagy vélt hasznosság elérésével kívánja elérni. Az innovációk elsősorban a termékek kreatív, sokszor látens igényeket kielégítő fejlesztésére vonatkoznak. Az innováció innováció menedzsmentben meghatározó szerepe van a marketingnek és az alapkutatásoknak. •
Összpontosító stratégia: A vállalat – alacsonyabb piaci részesedés mellett – egy
szűkebb,
sajátos
igényekkel
rendelkező
szegmens
igényeinek
kielégítésétől várja a versenyelőnyt. versenyelőnyt. Az innovációk e sajátos igényeket kielégítő termékek és szolgáltatások fejlesztésére, hatékony előállítására vonatkoznak. 5. ábra Az innovációs lánc szakaszai
1.Alapkutatás
• Új felismerés, eredeti ötlet
2. Alkalmazott kutatás
• Logikai igazolás
3. Kísérleti gyártás
• Előzetes próba
4. Gyártás előkészítés
• Szervezeti adaptáció
5. Tömeges terjesztés
• Értékesítés, disztribúció
6. Visszacsatolás
• Piaci információk begyűjtése Forrás: Gáspár (35) alapján saját szerkesztés szerke
Az innováció menedzsment szintén fontos kérdése, hogy adott szervezete mennyire aktívan kíván az innovációk létrehozásában és/vagy alkalmazásában részt venni. Az innovációs tudás létrehozásával és elterjesztésével kapcsolatban a szervezeteket három kategóriába sorolhatjuk orolhatjuk:
26
•
Élenjárók (front runners,pioneers) A technológiai élvonalba tartozó cégek, amelyek folyamatosan újszerű kombinációkat hoznak létre az alkalmazott technológiák terén, saját tudományos kutatói tevékenységet folytatnak.
•
Korai követők (quick followers) Leginkább technológiai módosításokra, minőségjavításra és költségcsökkentésre törekszenek.
•
Kései alkalmazók (late comers) Inkább adaptálnak, nem saját innovációkat alkalmaznak.
2.1.9. Az akadémiai és a versenyszektor együttműködése az innovációban A gazdasági növekedés minden részterületének kulcsfontosságú tényezője a szervezetközi együttműködés. Ahogy arra a korábbi fejezetekben többször utaltunk, fokozottan igaz ez az innovációs tevékenységre. Témánk szempontjából kiemelt jelentősége van az akadémiai-felsőoktatási és a vállalkozói szektor közötti munkamegosztásnak. A munkamegosztás logikai kerete összefoglalható a „Sharing Is Winning” (SIW) (36) modell segítségével. A modell szerint a sikeres együttműködés öt alapelve a következő (37): •
megfelelő partner(ek) kiválasztása;
•
szellemi termékek közös létrehozása;
•
közös kreatív , problémamegoldó csapatok kialakítása;
•
a „legjobb gyakorlatok” átvétele és alkalmazása az innovációs folyamatok fenntarthatósága és folytonossága érdekében (a szervezeti kultúra és gondolkodásmód, az emberi-erőforrás menedzsment és a képzés területén);
•
fogyasztó központúság hangsúlyozása az innovációban.
A SIW kiterjeszti a nyílt innováció meghatározását: együttműködés a kutatás– fejlesztés minden területén, ami kiterjed a külső partner által hozott kompetenciákra, a kockázatok megosztására is. Sok vállalat azonban nem áll készen arra, hogy megossza elméleti tudását másokkal. Annak ellenére, hogy nagy lehetőségek
27
ben, még számos előrelépésre előrelépésre van szükség a tudomány és az ipar rejlenek a SIW-ben, kapcsolatában. A gondolkodásmódban is meghatározó eltérések eltérések figyelhetőek meg. Míg az egyetemek az elsősorban kutatásokra fókuszálnak, addig az ipari szereplők a fejlesztésekre. Az élelmiszeriparban miszeriparban például a fejlesztés és a kutatás ráfordításainak aránya négy az egyhez (37). (37) Komoly érdekkonfliktus-forrás forrás a két szektor kutatáskutatás fejlesztési céljainak eltérése is. Míg az ipar a szellemi jogok feletti teljes rendelkezést óhajtja, addig a tudomány alapvetően a tudás terjesztésében jesztésében érdekelt.
Az
interakciók két további hátráltatója a finanszírozás területe és az, hogy a nyílt innovációk során a szervezetek általában egy adott szűk témára, rövid időtávra összpontosítanak. osítanak. Hiányzik tehát a hosszú távú, stratégiai gondolkodásmód. Általánosan elmondható (különösen ( az EU országokban), hogy az egyetemi innováció kihasználatlan és egy nem realizált potenciál van benne. Erőfeszítésekre van szükség, mely elősegíti, hogy az egyetemi kutatók és a vállalkozások között tudástranszfer jöjjön létre.. A fenti, sok tényezőt felvonultató felsorolás legkényesebb területe az alapkutatás és a termék piaci bevezetése között található finanszírozási rés, amelyet gyakran a „halál völgyének” (valley of death, VoD) VoD is neveznek a szakirodalomban (38). (38) A jelenség lényegét a 6. ábra érzékelteti. 6. ábra A „halál völgye” jelenség az innovációs együttműködésekben
Alapkutatás
"Halál völgye"
Piaci bevezetés
Új termék fejlesztése
Transzformáció piacképes termékké
Új termék terjesztése
Akadémiai saját és idegen források
Finanszírozási források? Kockázatviselő?
Forrás: Beard és mtsai. (39) alapján saját szerkesztés
28
Vállalati saját és idegen források
Az innovációs együttműködések kialakítását és az eredmények hasznosulását leginkább veszélyeztető transzformációs szakasz alapvetően négy lépésből áll (38): •
az új termék életképességének műszaki és technológiai támogatása (életképes gyártási eljárások és technológiák);
•
a termékkoncepció definiálása, formalizálása;
•
a koncepció validálása piackutatási eredmények alapján
•
a forgalmazás üzleti modelljének fejlesztése újabb piackutatásokra és marketingre támaszkodva.
Az innovációs folyamat elején a „találmány” és a felfedezés jelenti a fő mozgatórugót, míg a későbbi fázisokban a piackutatás és az üzleti modell fejlesztése veszi át a vezető szerepet. A teljes folyamat sikeres menedzselése csak hosszútávon fenntartható együttműködés révén lehetséges. Ez az együttműködés az akadémiai és az ipari szektortól egyaránt proaktív részvételt követel meg a folyamat minden egyes fázisában. Új gondolkodásmódra van szükség, amely támogatja és elősegíti a tudás, a technológia és megoldások minden irányba való áramlását átlépve a tudomány és a vállalati szektor közötti határokat (36). Az együttműködési korlátok feloldásának néhány lehetséges eszköze akadémiai oldalról (37): •
Alkalmazott kutatások arányának növelése. A közvetlen hatás mellett (aktuális és releváns kutatási témák művelése, az ipari együttműködési kapcsolatok erősödése) az alkalmazott kutatások közvetve hozzájárulnak a minőségi oktatáshoz, a hallgatók és az ipar közötti interakciók javulásához, az egyetemreputációjának növeléséhez.
•
Új akadémiai szerepkör felvállalása. Ez alatt elsősorban az egyetemi kutatókoktatók vállalati innovációs munkacsoportokban való teljes jogú részvételét kell érteni. Szintén jó példája a szerepvállalásnak az egyetemi, valamint a vállalati infrastruktúra és eszközök összevont alkalmazása. Az ipari szektor felé
29
történő „kimozdulás” a mester- és PhD. képzésben résztvevő hallgatók körére is kiterjeszthető. •
Az ipari szereplők bevonása az akadémiai képzésbe. A vállalatok képviselőinek gyakorlati tapasztalatai nagyon jól hasznosíthatóak a graduális képzések kurzusain, kutatási tanácsadásban, az egyetemi menedzsmentben és stratégiaalkotásban.
Összefoglalva: Ahhoz hogy eredményes legyen a felgyorsuló fejlődés, a tudománynak és a vállalati szektornak kölcsönösen szüksége van egymásra. Ezt az igényt erősíti magasan képzett emberi erőforrásokra való törekvés és az egyre növekvő költségek, amiket kutatási berendezésekre költenek.
30
2.2.
Az élelmiszerlánc modellek
2.2.1. Az ellátási lánc fogalma Az ellátási lánc a gazdálkodástudományok területén napjainkban gyakran használt fogalom, amelyet már számos nemzetközi és hazai publikációban definiáltak. A vállalatok közötti verseny helyét ugyanis egyre inkább átveszi az ellátási láncok közötti verseny (24). A hazai publikációk egy része a logisztikával foglalkozó szerzők nevéhez fűződik, akik az ellátási lánc menedzsmentet (Supply Chain Management, SCM) elsősorban a vállalati határokon átívelő logisztikai tevékenységek integrált tervezési és szervezési eszközeként azonosítják (40), (41). Mindemellett ezek a munkák is idézik Christopher (42) tágabb értelmezését, mely szerint az ellátási lánc egy szervezetek által alkotott hálózat, amely minden olyan folyamatot magában foglal, amely a fogyasztónak értéket teremt. A definíció értelmében az ellátási lánc fogalma tehát túlnő a logisztikai tevékenységek menedzselésén, hiszen a tárgyát képezi az összes, erőforrások beszerzésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos értékteremtő folyamat (43). A különböző megközelítésmódot követő hazai szerzők konszenzusa az ellátási lánc fogalmát illetően végül is három pontban foglalható össze (44): •
célja a fogyasztók kielégítése;
•
működése feltételezi a piaci szereplők együttműködését;
•
az értékteremtésben résztvevő reálfolyamatokat foglalja magában.
Az ellátási láncokat tehát több, egymással közvetlenül vagy áttételesen partnerkapcsolatban álló szervezet alkotja, amely kapcsolatrendszert az
31
7. ábra szemlélteti.
32
7. ábra Az ellátási láncok felépítésének általános sémája
Forrás: Angerhofer és Angelides (45), 286. old. A séma természetesen túlzottan egyszerűsít, a valóságban ugyanis a különböző szereplők beszállítói és vevői oldalon is többnyire egynél több vállalkozással állnak kapcsolatban. Ennek eredményeként egy bonyolult hálózati rendszer alakul ki (45). Ahhoz, hogy ez a rendszer a gyors ütemben változó környezeti kihívásoknak meg tudjon felelni, az egyes szervezetek közötti koordinációra, tevékenységeiknek vállalati határokon átívelő összehangolására van szükség (46). Az SCM feladata tehát az, hogy a vállalatközi koordináció által az értékteremtő folyamatok idejét, költségét és kockázatait lecsökkentse. Ezzel egy időben a kiszolgálási színvonalat, ellátási rugalmasságot, valamint a termékminőség növelésére van szükség (47), (48), (49). Mindezen területeket természetesen a hosszú távú profit növekedése érdekében kell optimalizálni (50). 2.2.2. Az élelmiszerláncok sajátosságai Mint ahogy minden termékpályán és ágazatban, úgy az élelmiszergazdaságban is hamar megjelent az ellátási lánc szemlélet, illetve a hozzá tartozó eszközrendszer. Az ebben a témakörben megjelent tudományos közlemények nagy része az ágazat egyik legkényesebb kihívására, a nyomonkövethetőségre és a minőségbiztosításra próbál SCM megoldásokkal választ adni. Pérez, De Castro és Simons (51) ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági szempontok (árak, költségek) koordinálása és optimumának megtalálása legalább ugyanilyen jelentős feladat a vállalatközi folyamatokban. E célok elérésének érdekében a szerzők megfogalmazzák saját ellátási lánc modelljeiket. A Füzesi (52) által felvázolt élelmiszer-feldolgozási lánc a 2. ábrán látható.
33
8. ábra Az élelmiszer láncok általános sémája
Forrás: Füzesi (52), 342. old. A modell nagyjából az általános séma ágazati szinten konkretizált változatának felelnek meg. Lényeges különbség, hogy a szerző ez esetben nem szervezetek, hanem egymáshoz kapcsolódó, különböző típusú tevékenységeket végző szektorok kapcsolódó sorozataként ábrázolja az ellátási láncot. Felfogásában az SCM-en belül kiemelt szerepet kap az információ-megosztás, a közös adatbázisok létrehozatala. Hasonló megközelítést és modellt közöl Adam (53) is, két különbséggel: (1) az élelmiszer
lánc
részeként
jelöli
meg
a
mezőgazdasági
inputellátást
(pl.
takarmánygyártás az állattenyésztés részére), (2) nem választja szét a kis- és nagykereskedelmet, valamint (3) szállításról ír logisztika helyett, és ezt a tevékenységet a termelő és feldolgozó szektor közé ékeli be. Véleményem szerint a logisztikát - keresztmetszeti funkciójából (54) fakadóan - a teljes termékpályát végigkísérő folyamatként kell kezelni, nem pedig ide-oda tologatni a különböző modellekben. Helyesnek tartom a kereskedelem egy egységként való kezelését, hiszen a kis- és nagykereskedelem szétválasztása a kereskedelmi tevékenység koncentrálódásával (55), (56) napjainkban egyre kisebb jelentőséggel bír. Nem minden modell követi a fenti, szektorális megközelítést. Tuncer (57) például egymáshoz kapcsolódó individuális szervezetekről beszél, mégpedig a következő bontásban: (1) mezőgazdasági üzemeket ellátó input beszállítók (farm suppliers), (2) mezőgazdasági termelők (farmers), (3) élelmiszer feldolgozók és csomagolók (food processors and packagers), (4) kereskedelmi egységek (retailers) és (5) fogyasztók (consumers). A lánc szereplői mellett Tuncer részletesen ismerteti a nemzeti élelmiszer lánchoz kapcsolódó, annak környezetét alkotó szervezeteket is (pl. biztosítótársaságok, fogyasztói szervezetek, kutatóintézetek, stb.).
34
Az eddigiekből is látható, hogy az élelmiszer termékpályák bonyolult hálózatot alkotnak, több dimenzió alapján, különböző szinteken értelmezhetőek. A többdimenziós megközelítés nem merül ki a szektorokra, illetve a szervezeti egységekre való koncentrálásban. Stringer és mtsai. (58) integrált élelmiszer ellátási lánc modelljüket függetlenítik a szervezeti határoktól, helyette a folyamatokra koncentrálva állomásokról (stages), műveleti lépésekről (operational steps), valamint elemi műveletekről (unit operations) írnak. Az így megalkotott séma egy része a 3. ábrán látható. 9. ábra Az ellátási láncok folyamatorientált modellje (állomások és lépcsők)
Forrás: Stringer és mtsai. (58) Az itt bemutatott három megközelítésmód közül természetesen nem lehet kiválasztani az „egyedüli legjobbat”. Az élelmiszerláncok integrált működése véleményem szerint akkor valósulhat meg a gyakorlatban, ha a koordináció mind a három szintre kiterjed: •
az ellátási láncokon végighaladó folyamatok optimális összehangolására,
•
a szervezetek irányítási és döntési mechanizmusainak homogenitására, s végül
•
a szektorális (ágazati) különbségek kezelésére és mérséklésére.
Nyilvánvaló módon az 1. és 2. feladat oldható meg tisztán mikroszintű menedzsment eszközökkel, míg a 3. szint problémáinak megoldása részben menedzsment, részben gazdaságpolitikai beavatkozást igényel. 35
2.2.3. A beszállító-vevő kapcsolatok jellege az élelmiszerláncon belül Davies (59) szerint az ellátási láncok menedzsmentjében három alapvető bizonytalansági forrással kell számolni: (1) a beszállítók teljesítményének, (2) a gyártási
(feldolgozási)
folyamatok,
valamint
(3)
a
kereslet
alakulásának
bizonytalanságával. E bizonytalanságok kezelése, illetve csökkentése többek között a beszerzés menedzsmentjének stratégiai szintre emelését követeli meg.
Ennek
megfelelően az elmúlt húsz év vállalati gyakorlatában tendenciaszerűen növekedett a beszerzési funkció jelentősége. Azt a tényt is felismerték, hogy a megfelelő beszállító nem csak a termelés ellátását biztosítja, hanem a vállalati versenyképesség forrása is lehet (60), (61). A stratégiai jelentőségének köszönhetően a beszerzés önálló szervezeti funkcióvá nőtte ki magát (62), (63). A beszerzési stratégia a megfelelő beszállítók kiválasztásával, illetve a jelenlegi beszállítók teljesítményének értékelésével kezdődik. A beszállító-kiválasztás négy kiemelt szempontjaként Dickson (64) a minőséget, a pontos szállítást, a múltbéli teljesítményt és a garanciapolitikát jelölte meg. Esse (65) tanulmánya szerint a beszállító-kiválasztás folyamata ennél is komplexebb, több szempontú értékelés alapján lehetséges. Különböző publikációk megpróbálják ezeket a szempontokat rangsorolni. Canavari és mtsai. (66) például kiemelt fontosságot tulajdonítanak a beszállító által felkínált ár/érték aránynak, amely egyben az élelmiszer láncokban a beszállítóba vetett üzleti bizalom egyik fontos építőeleme is. Stringer, Sang és Croppenstedt (67) a kínai zöldségfeldolgozó szektor nyersanyag beszerzési döntéseit vizsgálták. Eredményeik szerint – fontossági sorrendben - a beszállítói méret (árualap mennyisége), a szállítási távolságok, a szerződés (vertikális koordináció) megléte, valamint a minőségi certifikáció számítanak a legfontosabb kritériumnak. Bár felmérésük egy konkrét ország adott szakágazatára vonatkozik, véleményem szerint ezek a szempontok globálisan kiterjeszthetőek az élelmiszergazdaságra. A beszerzési stratégia másik eleme a tranzakciók szervezéséhez, irányításához kapcsolódik. A beszállítók és vevők közötti tranzakciók szervezésének módja szerint ún. irányítási struktúrákat (governance structures) különböztethetünk meg. (68), (69). A struktúrákat az alapján osztályozhatjuk, hogy a tranzakciók irányításában a szabad 36
piaci, illetve a hierarchikus jelleg dominál-e (70). A lehetséges irányítási típusokat a 10. ábra mutatja. Az ábra baloldali szélső pontja („szabad piaci” struktúra) egy olyan kapcsolatot jelöl, ahol egymástól tökéletesen független szervezetek az éppen aktuális piaci viszonyoknak megfelelően hozzák meg a tranzakciókra vonatkozó döntéseiket. A jobboldali szélső pont („vertikális integráció”) pedig egymással tökéletes alá/fölé rendeltségi viszonyban lévő szervezetek (vagy szervezeti egységek) hierarchikus döntési mechanizmusokon keresztül meghozott tranzakciós döntéseit jelöli. A három középső típus a két szélső pont közötti átmeneti állapotokat képezi. 10. ábra Az irányítási struktúrák típusai
Forrás: (70) A szabad piaci mechanizmus előnye az árváltozásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szervezetek autonómiája, illetve - a vevő szemszögéből nézve – a beszállítók versenyeztetésének lehetősége. Hátrány ugyanakkor, hogy a partner teljesítménye,
illetve
piaci
viselkedése
csekély
mértékben
kontrollálható,
szankcionálható. Ezzel szemben, tökéletes integráció esetén sokkal könnyebb a koordináció, de kevésbé hatékony az árváltozásokhoz való alkalmazkodás (71). További előnye a hierarchikus irányításnak a partnerspecifikus beruházások ösztönzése, az ehhez kapcsolódó elkötelezettség, illetve teljesítménymérés könnyebb kivitelezhetősége (72), (73). Nem meglepő módon ugyanezek a szempontok merülnek fel akkor is, amikor a vevő beszállítóinak számát választja meg. A sok beszállítós beszerzésben inkább a szabad piaci, míg a kevés beszállítós beszerzésben inkább a hierarchikus irányítási struktúra érvényesül (74), (75). Az alpont zárásaként a beszerzési stratégia utolsó elemére, a kapcsolatok tartós menedzselésére térünk ki néhány mondatban. A korábbiakból is kiolvasható, hogy a 37
vállalatok közötti együttműködés fenntartásának fő célja az üzleti folyamatok hatékonyságának és minőségének növelése (76), (77). Másképpen fogalmazva: az együttműködés lehetőséget teremt a felek versenyképességének növelésére, valamint a cserefolyamatok költségének csökkentésére (78). Ahhoz azonban, hogy ez az együttműködés hosszú távon is életképes maradjon, két alapfeltételnek kell érvényesülnie (79), (80), (81): •
a partnereknek tudatos munkával kell kiépítenie a kölcsönös bizalmat, illetve
•
az együttműködésből fakadó pótlólagos nyereséget igazságosan kell megosztani a felek között.
E feltételek teljesítésére irányuló tudatos kapcsolatmenedzsment nélkül a beszállítóvevő kapcsolatok átmeneti jellegűek lesznek, így az itt felsorolt pótlólagos hasznok is elmaradnak.
2.3.
Innováció az élelmiszergazdaságban
Porter szerint az innováció magába foglalja mind a technológiai fejlesztéseket, mind újabb módszerek alkalmazását. Ez megnyilvánulhat folyamatok megváltozásában, termékváltozásokban, új megközelítésekben a marketing területén vagy éppen új terjesztési
formák
és
koncepciók
létrejöttében
(82).
Az
innováció
az
élelmiszeriparban egyesíti a technológiai innovációt a kulturális és társadalmi innovációval (83). A témakörben megjelent publikációk azt mutatják,hogy nagyon kevés az innováció ebben az ágazatban, radikális újítások nem gyakran jelennek meg a piacon. A fogyasztók sokszor félnek elfogadni azon termékeket, amely előállítása egy új technológián alapszik. Ilyen pl. a géntechnológia vagy a funkcionális élelmiszerek köre (84). A fogyasztói ellenállás hátterében az újításokhoz kötődő, különféle kockázatoktól való félelmek állnak (85). A nemzetközi publikációk az élelmiszergazdasági innovációk élénkítése érdekében hangsúlyozzák a az akadémiai szervezetekből, élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozásokból álló tudásklaszterek létrehozását. Ilyen sikeres együttműködésekre van is példa az EU területén belül (86).
38
3. Az élelmiszergazdaság szereplőit érintő kihívások az EU-csatlakozást követően 3.1.
Előzmények
3.1.1. Magyarország agrárgazdaságának helyzete az EU-csatlakozást megelőző évtizedekben Egy új politikai-gazdasági időszámítást már az EU-csatlakozást megelőzően is átélt Magyarország: 1989-1990-ben megtörtént a rendszerváltás, a szocialista politikai és gazdasági
berendezkedést felváltotta a demokratikus többpártrendszer és a
kapitalista alapokon történő gazdaságszervezés. A gazdasági liberalizáció, az állam nagymértékű kivonulása és a magántőke térhódítása természetesen alapjaiban változtatta meg a magyar élelmiszergazdaságot is. Jelen fejezetben arról szeretnénk rövid áttekintést adni, hogy az EU-csatlakozás időpontjáig miként zajlott ez az átalakulás. A rendszerváltást megelőző harminc, majd az azt követő tizennégy év mezőgazdasági egyenlegét jól érzékelteti az 11. ábra.
Volumenindex % (1960=100%)
11. ábra
A mezőgazdasági termelés és felvásárlás volumenindexei (1960-2004)
350 300 250 200 150 100 50 0
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Forrás: KSH (87)
39
Termékek felvásárlási indexe
Látható, hogy 1960. és 1984. között a magyar mezőgazdasági termékek termelése és értékesítése folyamatosan és jelentős mértékben bővült. Ebben az időszakban a növénytermesztés
volumene
1,7-szeresére,
az
állattenyésztésé
több
mint
kétszeresére, míg a felvásárlás háromszorosára nőtt. Ebben az időszakban már véget ért a mezőgazdasági átszervezés és kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás alapegységeit jelentő mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek jelenrős összegű állami pénzből, jellemzően integrált iparszerű termelési rendszerekben működtek (88). A szocialista nagyüzemekben, ezek közül is elsősorban az állami gazdaságokban jelentős összegeket költöttek fejlesztésre és a szakemberek külföldi képzésére. A fejlesztések fő célja azonban mindvégig elsősorban a mennyiségi növekedés volt, kevésbé került fókuszba a termékminőség javítása.Ennek elsődleges oka abban keresendő, hogy az ún. „keleti blokk” országai a minőségtől majdnem teljesen függetlenül szívták fel a Magyarországon megtermelt mezőgazdasági termékeket, biztos piacot teremtve a hazai agráriumnak. 2. táblázat Fontosabb gazdasági állatok egyedszámának, illetve termékeik mennyiségének változása 1960. és 1990. között (1960=100%) Állatállomány egyedszámának változása
Állati eredetű termékek menny.változása
Faj/csoport megnevezése
Változás (%)
Termék megnevezése
Változás (%)
Szarvasmarha
80,03
Vágóállat (vágósertés)
206,54 (220,13)
Sertés
125,24
Tehéntej
145,50
Baromfi
134,11
Tyúktojás
253,19
Forrás: KSH (87) Ahogy azt az 11. ábra mutatta, az iparszerű termelési integrációk különösen az állattenyésztő szakágazatokban eredményeztek látványos termelésnövekedést. A volumennövekedés mellett a fajlagos hozamok is nőttek az állattenyésztésben. Részben
ennek,
részben
a
gazdálkodás
40
árutermelési
orientációjának
eredményeképpen az állati eredetű termékek mennyiségének növekedése messze meghaladta az állatállomány egyedszámának növekedését (2. ( . táblázat). táblázat A fajlagos hozamok növekedése a szocialista nagyüzemi gazdálkodás idején jellemző jellemz volt a növénytermesztésre is: az egy hektár mezőgazdasági területre vetített növénytermesztési hozam (gabona, olajos magvak, cukorrépa, burgonya, zöldség, gyümölcs, szőlő együttesen) 2,99 t/ha-ról t/ha (1960) 5,32 t/ha-ra nőtt (ld. 12. 12 ábra). 12. ábra
8,00 6,00 4,00 2,00 2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
0,00 1960
Fajlagos hozam (t/ha)
A növénytermesztés egy hektárra vetített hozama Magyarországon (1960-2004)
Forrás: KSH (87) Összességében tehát a nagyüzemi gazdálkodás keretein belül, hathatós állami támogatással egy termelésorientált, hatékony „push” típusú ípusú élelmiszer ellátási lánc kialakítása valósult meg a szocialista időszakban, amelynek termékeit a Szovjetunió befolyása alatt működő országok piacain lehetett nagy biztonsággal értékesíteni. A tömegtermelésre termelésre irányuló fejlesztések, bár kétségtelenül elhanyagolták a termékek minőségi javítását, de hozzájárultak a termeléstechnológia termeléstechnológia és a genetikai háttér színvonalának emeléséhez. A hazai élelmiszergazdaság e területeken tartotta a lépést a világ legfejlettebb jlettebb országaival. A termelés dinamikus növekedése az 1980-as 1980 as évek közepén tört meg. A stagnálás elsődleges oka a felhalmozódó költségvetési defficit és államadósság okozta forráshiány volt. A fejlesztések és korszerűsítések egyre inkább elmaradtak, és sok esetben a pótló beruházások sem érték el a szükséges mértéket. Hasonló jelenségek
41
voltak tapasztalhatóak a szocialista integráció többi országaiban is. A mezőgazdasági teljesítmény kezdett elmaradni a világ élvonalától. A politikai és gazdasági rendszerváltás e kedvezőtlen körülmények között érte az élelmiszerazdaság szereplőit. A radikális környezeti változás okozta természetes krízist tovább mélyítették az alábbi tényezők: •
A KGST összeomlásával és a keleti piacoktól való elszigetelődéssel gyakorlatilag elveszett a magyar agrártermékek klasszikus felvevőpiaca; As zabadpiaci döntési mechanizmusok szerint működő világpiacon ugyanakkor termékeink sem minőségben, sem árban nem voltak versenyképesek.
•
A földbirtokok és az állami agrártulajdon politikiai igényeket kielégítő felosztása és elaprítása komoly méretgazdaságossági hátrányt és hatékonyság visszaesést idézett elő az élelmiszer láncban.
•
A privatizáció során a külföldi működőtőke szakmai kontroll és előkészítés nélküli
bevonása
számos
termékpályán
kiegyensúlyozatlan
versenyviszonyokat és egész termékpályák összeomlását eredményezte. •
A szocialista termelőszövetkezetek helyébe nem léptek önkéntes alapon szerveződő szövetkezetek, az egyes élelmiszergazdasági szereplők különkülön, komoly alkuerő hátránnyal és tőkehiánnyal próbáltak meg érvényesülni a piacon.
A fentiek eredményeképpen 1990-től az agrártermelés látványos visszaesése következett be: a növénytermesztés volumenindexe és a termékek felvásárlási indexe az 1960. évi, az állattenyésztés volumenindexe az 1967. évi szintre esett vissza. Az ezt követő 14 évben (2004-ig) a termelés ugyan csekély mértékben bővült, de az EUcsatlakozás évéig nem érte el a rendszerváltás előtti termelési szintet. A két alágazat közül az állattenyésztés esetében volt rosszabb a helyzet, ugyanis a romló tendencia egészen a csatlakozás évéig „kitartott”. Ennek szemléltetésére közöljük a 3. táblázatot.
42
3. táblázat Néhány fontos agrártermék termelési volumenének változása 1990. és 2004. között Termék
Változás
Tehéntej
67%
Tyúktojás
70%
Vágóállat
65%
Hal
75%
Hústermelés
61% Forrás: KSH (87)
3.1.2. Magyarország élelmiszeriparának helyzete az EU-csatlakozást megelőző évtizedekben Az
élelmiszeripar
helyzetét
az
1960-tól
2004-ig
terjedő
időszakban
a
mezőgazdaságnál bemutatott tendenciák jellemezték. Az ismétlések elkerülése végett, ezek újbóli részletezésétől eltekintünk, így a mezőgazdaságénál rövidebben foglaljuk össze az ipari szereplőket érintő változásokat, elsősorban Molnár (89) munkájára támaszkodva. Az 1970-es években az élelmiszertermelés elsődleges szereplői az állami vállalatok voltak. Ekkorra az állami tulajdonú élelmiszeriparban dolgozók létszáma elérte a 200.000 főt. A növekvő belföldi és idegenforgalmi igények miatt a nagy vendéglátó hálózatok
ésszerűsítették
tevékenységüket:
saját
sütődét,
húsfeldolgozót,
cukrászüzemet hoztak létre ezzel a termékek minőségi állandóságát és az időbeni szállítást is megoldották. A házi élelmiszer-feldolgozás aránya – az állami élelmiszeripar termelésnövekedésével és ezáltal a kínálat bővülésével, a bolthálózat kiépülésével, valamint az életmód, lakóhely változással, az életkörülmények javulásával összefüggésben – 1960–1990 között lényegesen csökkent. Az élelmiszeripar a nemzetgazdaság teljesítményének csak kis részét adta. A keresők 34%-ának adott munkát, beruházásokból való részesedése 1-5% volt.
43
Mindezzel együtt az élelmiszeripari termelés volumenindexe folyamatosan nőtt 1970-től 1990-ig, A növekedés átlagos mértéke 1970 és 1980 között 148 százalék, 1980. és 1990. között 110 százalék volt. Ezzel párhuzamosan 1950-1990 között az élelmiszerek fogyasztása megkétszereződött, az élvezeti cikkek fogyasztása négyszeresére nőtt. A külkereskedelmünk is igen aktív volt, 1990-re az élelmiszertermékek exportjának háromnegyede feldolgozva került a külpiacokra. A rendszerváltást követő piacnyitás jelentős feladat elé állította az ágazatot, de Magyarországnak sikerült megőriznie nettó élelmiszer exportőri pozícióját. Az élelmiszeripar ekkor az ország második legnagyobb foglalkoztatója. A II. világháború után a zömmel nagyvállalatokból álló élelmiszeripar fő piaca a Szovjetunió volt, amit az ország a rendszerváltás után elveszített. Ugyanakkor az élelmiszeripar vállalati és tulajdonosi struktúrája átalakult, jelentős volt a külföldi működő tőke beáramlása. Az ágazat kedvező helyzete azonban már 1990-es évek elején kezdett megváltozni, és a 2000-es évek közepére jelentősen leromlottak a termelési mutatók.
Ez
megmutatkozott a termelés 25 százalékos, a belföldi értékesítés majdnem 30 százalékos visszaesésében, továbbá az élelmiszeriparban dolgozók számának majdnem felére csökkenésében. Összefoglalva elmondható, hogy 2004-ben mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar egy rendkívül sérülékeny gazdasági állapotban, versenyképességi defficittel küzdve csatlakozott az Európai Unió egységes élelmiszerpiacához. Ennek hatásait, következményeit már számos tanulmányban publikálták. Ebből fakadóan az EU-csatlakozást követő időszakból csak az alábbi , témánk szempontjából lényeges elemeket tárgyaljuk: •
a csatlakozást követően radikálisan megváltozott szabályozási rendszer (a Közös Agrár Politika) főbb elemeit és ezek hatásmechanizmusait,
•
a csatlakozás dél-dunántúli régió legfontosabb mezőgazdasági ágazataira gyakorolt hatását,
•
a csatlakozás dél-dunántúli régió élelmiszeriparára gyakorolt hatását.
44
3.2.
Az EU-csatlakozással életbe lépő új szabályozórendszer lényege
3.2.1. Az EU közös agrárpolitikájának elemei és gazdasági hatásmechanizmusuk A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszere, amely az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki. Ez az összeg
nagyságrendileg
a
felzárkóztatási
támogatásokhoz
hasonlítható.
A
szubvenciós rendszer a termelőknek egy minimális felvásárlási árat garantál és közvetlen kifizetéseket az ültetett növények után. Ez az EU-s gazdáknak pénzügyi biztonságot teremt, így gondoskodva a mezőgazdasági javak kellő mennyiségű előállításáról (90). Az Európai Unió (illetve jogelődjei) közös agrárpolitikájának alapjait a Római Szerződés 38-47. cikkeiben találhatjuk. A 38. cikk (4). bekezdése kimondja, hogy „A mezőgazdasági termékek közös piaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia a tagállamok között egy közös agrárpolitika létrehozásával.”. A 39. cikk (1) bekezdése tisztázza a közös agrárpolitika céljait: •
a
mezőgazdasági
termelékenység
növelése
a
műszaki
fejlődés
előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésének és a
termelési
tényezők,
így
különösen
a
munkaerő
lehető
legjobb
hasznosításának biztosításával •
ily
módon
a
mezőgazdasági
népesség
megfelelő
életszínvonalának
biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; •
a piacok stabilizálása;
•
az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása
•
a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása
A 39. cikk (2). bekezdése szerint a KAP alkalmazásához szükséges sajátos módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni: 45
•
a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét;
•
a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét;
•
azt a tényt, hogy a tagállamokban a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat.
A csatlakozást követően a mezőgazdaság szereplőinek a CAP szabályozási rendszeréhez kellett alkalmazkodniuk, amely számos eszközön keresztül valósul meg. A következőkben a csatlakozáskori eszközrendszert tekintjük át Fertő (91) alapján. Piaci ártámogatás és intervenció. A piaci ártámogatás keretein belül az állam – jellemzően intervenciós felvásárlással – piaci ár feletti árszínvonalat biztosít a termelőknek. Ennek előnye hogy a
termelők növelni tudják termelésüket. A
fogyasztók viszont a magas árak miatt mérséklik fogyasztásukat. A termelés mesterséges növekedése a fölöslegek újratermeléséhez vezet, mely újabb állami beavatkozásokat kényszerít ki. A felhalmozódott többletet a kormánynak kell kivonni a piacról. Erre az államnak több lehetősége van: •
Tárolja a felesleget, azonban ez a tárolási lehetőségek és a készletezés költségei korlátoznak. Azzal számolni kell hogy a felesleg későbbi piacra dobása árcsökkentő hatást eredményez.
•
A felesleget másodlagos piacon értékesíti, pl. iskola étkeztetési program, élelmiszersegély. Ez hazai és külföldi értékesítőket szorít ki a piacról tehát árcsökkentő hatása van.
•
Exporttámogatással külpiacon értékesíti.
•
Felesleget megsemmisíti.
A felesleg újratermelődésének megakadályozása a mezőgazdasági termelés korlátozására irányuló intézkedésekkel történik.
46
Az importlefölözés. Az importlefölözés változó nagyságú importvám, melynek nagyságát a minimális importár és az aktuális világpiaci ár közötti különbség határozza meg. A kereskedelempolitikai eszközök a határon fejtik ki hatásukat, ezért közvetlenül befolyásolják a világpiaci árakat. A lefölözés előnyösebb helyzetbe hozza az EU termelőit és a világ többi részén élő fogyasztókat, de az EU-ban élő fogyasztóknak és az Európai Unión kívül élő termelőknek kedvezőtlen. Az exporttámogatás. Az egyre terhesebbé váló többletektõl leggyakrabban exporttámogatással igyekeznek a tagországok megszabadulni. Az exporttámogatás és az ártámogatás hatása hasonló, de két különböző helyzetről szól. Az ártámogatás a belföldi piacot érinti, míg az exporttámogatás a külföldi piacot. Minél magasabb az exporttámogatással elérni kívánt árszint adott piaci viszonyok mellett, annál több felesleggel jelenik meg az EU a világpiacon, mely csökkenti a világpiaci árakat, ami megint exporttámogatást generál. Ez a folyamat egy önmagát erõsítõ támogatási spirálhoz vezethet. Az árakon keresztüli támogatások hatásai a tényezőpiacokra. A mezõgazdaság három termelési tényezője: föld, tõke és munkaerõ, amelyekkel kapcsolatban a következõ feltevésekkel szoktak élni: a föld kínálata teljesen rugalmatlan, a tõke kínálata lehet rugalmatlan és rugalmas, viszont a munkaerõ kínálata teljesen rugalmas. Az ártámogatások következménye a termelés növekedés,, ami újabb erőforrások bevonásával érhető el. Ez növeli a termelési tényezők iránti keresletet. A földpiacon emelkednek legjobban az árak, ezzel párhuzamosan a bérleti díjak. A tőkepiacon ennél kisebb mértékű áremelkedés várható. A bérek viszont nem változnak a munkaerőpiacon. A mezőgazdaságban lévő különböző csoportok eltérő mértékben részesülnek a programok hasznából. A jövedelemtámogatásnak elsősorban a rászoruló termelőket kellene segítenie. Az adott országban a termelői többlet eloszlása a termelők között az adott ország mezőgazdasági struktúrájától is függ. A termelési mennyiséghez kötött ártámogatásnál a többet termelő jut nagyobb támogatáshoz. Az árakon keresztüli támogatás a gazdag termelőket még gazdagabbá teszi, míg a
47
szegényebbek problémája megoldatlan marad. Az ártámogatási programok a jövedelem egyenlőtlenséget növelik az ágazaton belül. A fogyasztói többlet eloszlása a fogyasztók között sem azonos. Az ártámogatás a fogyasztói árakat növeli. Az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerekre, így az árnövekedést jobban érzékelik, míg a magasabb jövedelműek kevésbé érzékelik a negatív hatást. Tehát az ártámogatás kedvező a gazdagabb termelőknek, ugyanakkor a szegény fogyasztókat sújtja. A területpihentetés. Az EU a további fölöslegek kialakulásának megakadályozására kivonja a művelés alól a mezőgazdasági terület bizonyos százalékát. Az intézkedés hatására a termelők kínálata csökken. A farmerek ugyan egyrészt nyernek a magasabb ár következtében, másrészt a termőföldkivonás termeléscsökkenéssel, egyben áremelkedéssel jár. Az áremelkedésből származó haszonnak meg kell haladni a kínálat korlátozásából adódó veszteségeket, hogy a termelők jól járjanak az intézkedéssel. A termőföld korlátozásának hatására a termőföld kínálata csökken, ami a földárak és bérleti díjak emelkedéséhez vezet. A termelés csökkenése a többi termelési tényező piacán is a kereslet csökkenését, ez által a tőkepiaci árak és a munkaerőpiacon területpihentetés
felhasznált
munka
csökkenését
is
eredményezi.
Így
A
a tőke és a munkaerő piacán az ártámogatási programok
következményével ellentétes hatást fejt ki. A fentiek alapján látható, hogy területpihentetési programok csak korlátozott mértékben alkalmasak a kínálat korlátozására. A termelők általában a legrosszabb földjeiket vonják ki a termelésből. A megmaradt területeket viszont a korábbinál intenzívebb módon igyekeznek kihasználni, hogy pótolják a föld kivonását. Például műtrágyát, növényvédő szereket használnak fel, ezért a művelésben maradt földek környezetvédelmi
szempontból
egyre
jobban
meg
vannak
terhelve.
A
területpihentetés tehát nem minden esetben jár a kereslet visszaesésével, sőt esetenként a kereslet növekedéséhez vezet, ami szintén áremelkedést von maga után.
48
Termelési kvóta. Közvetlenül a kibocsátást szabályozza. A kvótával a termelésnek azt a szintjét rögzítik, amely fölé nem mehet a kibocsátás. A kvóta értékét először országonként megállapítják, majd lebontják termelőkre. A túllépés minden esetben szankcióval jár. A termelési kvóta hatásai: •
emelkednek az árak
•
értékesíthető termékek mennyisége csökken.
A termelési kvóta abban az esetben hatékonyabb eszköz, mint a területpihentetés, ha a célja a termelés korlátozása, illetve a termelők jövedelmének fenntartása magasabb árak segítségével. A kvóta egyik előnye hogy kevesebb ráfordítással lehet elérni a magasabb árszintet. A kvóta másik előnye, hogy előre kalkulálható a piacra kerülő termékek mennyisége. Ezzel szemben a területpihentetésnél nem lehet előre tudni, hogy a kivont termőföldek milyen termelés csökkenéssel járnak. Mindkét eszköz hátránya az, hogy közvetlenül vagy közvetve korlátozzák a termelési tényezők felhasználását, ezáltal merevvé teszik
a termelés struktúráját.
A kvóta piaci
értékesítésének engedélyezése esetén a kisebb hatékonysággal működő termelők eladhatják kvótájukat és nettó nyereséggel hagyhatják el az ágazatot. Ha nincs kvótakereskedelem, akkor a kevésbé hatékonyan gazdálkodó termelők pénzügyi nehézségek miatt hagyják abba a termelést, ami pótlólagos erőforrásokat igényel. Ha lehetséges a kvótakereskedelem, akkor az a termelők relatív hatékonysága alapján osztja újra a kvótát (92) . Ártámogatás termelési kvótával. Megadott termék (pl. tej) piacán az EU csak abban az esetben hajlandó a korábbi szintű ártámogatást megadni, ha a termelők vállalják közösen a termelés meghatározott szintre való csökkentését. Ártámogatás területpihentetéssel. A KAP 1992-es reformja jó példa erre. A reform első lépcsőben csökkentette az ártámogatás szintjét. Termelőket ezután válaszút elé állította: ha földjeik 15 százalékát kivonják a művelés alól, akkor megkapják a korábbi
49
támogatott ár és az új árszint közötti különbséget. A másik lehetőség az volt, hogy az új alacsonyabb árat tudomásul véve nem kell csökkenteniük a termelésüket. A területpihentetési programot választó farmerek a csökkentett mennyiséghez kapcsolva kapnak egy alacsonyabb szintű ártámogatást, másrészt a régi termelési mennyiségüknek megfelelő átalánytámogatáshoz is hozzájuthatnak. Strukturális politika. A strukturális politika csak kis része az EU közös agrárpolitikájának. A szerepe azonban egyre nő.
Fő feladata a termelékenység
növelése, döntően beruházási támogatások segítségével. 3.2.2. A KAP alkalmazásának hatásai az Európai Unió élelmiszergazdaságára 3.2.2.1. A KAP hatása a technológiai fejlesztésekre A KAP piacszabályozása összetett módon hatott a technológia fejlődésére és a termelékenység alakulására. Az ártámogatások következménye a mezőgazdasági termelés bővülése volt. Az inputok iránti megnövekedett kereslet szükségessé tette a mezőgazdasági kutatásokkal kapcsolatos beruházásokat.
A magas termékárak új technológiák
bevezetésére ösztönözték a termelőket, ami viszont a termelékenységet is javította. A strukturális politika a beruházási támogatások révén segítheti az új költségcsökkentő technológiák bevezetését. A beruházási támogatások megnövelik a segítségükkel felhasználni kívánt inputok iránti keresletet, ami a támogatott termék árát növeli. Így az a helyzet is előállhat, hogy a beruházási támogatásokkal a farmerek nem képesek több új technológiát alkalmazni, mint támogatások nélkül. Tehát a beruházási támogatások inkább az inputokat gyártó ágazatokat támogatják, a termelőket pedig nem ösztönzik új, költségcsökkentő technológiák bevezetésére. 3.2.2.2.
A KAP hatása a mezőgazdasági jövedelmekre
A mezőgazdaságon belüli jövedelem eloszlással kapcsolatban régóta egyetértés van a kutatók között: a jövedelmek polarizálódtak a mezőgazdaságban, vagyis megnőtt azoknak a farmoknak az aránya, ahol vagy magasak, vagy alacsonyak a jövedelmek. A
50
tesztüzemi hálózatból (FADN) származó adatok szerint helyesbíteni kell a fenti megállapítást: sok farm csak kevés, míg relatíve kisszámú farm nagy jövedelmet realizált. A jövedelmek mérésére való másik megközelítés a mezőgazdasági háztartások jövedelmének vizsgálata. Ennek felmérésére hozták létre a TIAH (Total Income of Agricultural Households) statisztikát. Érdekes kérdés az hogy mi számít mezőgazdasági
háztartásnak:
az
ahol
a
referenciaszemély
fő
jövedelme
mezőgazdaságból származik, vagy a háztartás bármely tagjának van valamilyen mezőgazdasági jövedelme. A 90-es években az EU-ban a mezőgazdasági háztartások átlagos jövedelme elérte vagy meghaladta a nem mezőgazdasági háztartásokét. A magas átlagos jövedelmek a mezőgazdasági háztartásokban nem jelentik azt, hogy nincsenek olyan régiók, ahol a mezőgazdasági háztartások nem tartoznak a szegények közé. Több vizsgálat is arra utal, különösen a hátrányos helyzetű régiókban, hogy a mezőgazdasági háztartások még a régió átlagánál is alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek (93). 3.2.3. A KAP hatása a kínálatra és a fogyasztásra A KAP sikerrel biztosította a mezőgazdasági termékek megfelelő kínálatát a a fogyasztók számára. A legtöbb termék esetében ma már az EU termelése messze meghaladja a keresletet. A mezőgazdasági termelés dinamikus növekedése és a jelentős mennyiségű készletek ellenére az EU továbbra is a világ legnagyobb élelmiszerimportőre maradt. Az EU mezőgazdaságának keresleti és kínálati viszonyai eltérők a tagállamok között. Az egyes országok földrajzi adottságai, a termelés specializációja miatt ugyanabból a termékből az egyik tagállamnak feleslege van a másik önellátási szint alatti termelésével szemben. Az Európai Unión belül egy adott áru vonatkozásában lehet felesleg és hiány is. A KAP intézkedéseinek hatására az Európai Unión belül bőséges árukínálat és stabil árakat érzékelhettek a fogyasztók.
Másrészt viszont csökkentette a fogyasztók
jólétét. Ennek oka, hogy az importverseny kizárásával, a világpiacinál magasabb 51
belső termelői árakat biztosított, ezért a fogyasztói árak magasabbak az EU-ban, mint a szabad kereskedelem feltételei mellett lennének (91). A KAP mellett érvelők gyakran hangoztatják, hogy a magasabb fogyasztói árak igazán
nem
jelentenek
különösebb
terhet
a
lakosság
számára,
hiszen
fogyasztásuknak az EU szintjén mintegy 13 százalékát költik élelmiszerekre. A tagállamok között viszont jelentős eltérést tapasztalhatunk, ez az arány 1996-ben az Egyesült Királyságban 10,5 százalék, míg Görögországban 16,8 százalék volt (91). Az érme másik oldalán viszont az áll (ahogy az ártámogatások kapcsolatos igazságossági problémáknál már említettük), hogy a szegényebb rétegek nagyobb arányban költik jövedelmüket élelmiszerekre. Ismét a brit példát hozva: 1991-ben az alacsony jövedelmű családok költségvetésük 35 százalékát fordították élelmiszerekre. Azok a családok viszont, akik jövedelemtámogatásban részesültek, kiadásaik 44–59 százalékát költötték élelmiszerekre a gyerekek számától és korától függően (91). A magas élelmiszerárak tehát éppen az alacsonyabb jövedelmű családokat hozzák még nehezebb helyzetbe. Következésképpen a KAP jelentős jövedelem-újraelosztáshoz vezet a tagországok között a nagy fölöslegeket termelő országok javára (94).
3.3.
Az élelmiszergazdaság előtt álló kihívások 2020-ig
Ahogy egész Európában, úgy Magyarországon is felismerte a kormányzat, hogy az élelmiszergazdasági lehetőségeink és kapacitásaink hatékony és eredményes kihasználása nem lehetséges tudatos, célorientált és következetes fejlesztési stratégia megfogalmazása nélkül. A rendkívül vegyes struktúrájú, heterogén gazdasági és műszaki adottságokkal rendelkező élelmiszergazdasági szereplők számára olyan kiszámítható fejlesztési elképzelést szükséges felvázolni, amelyik legalább az évtized végéig életképes maradhat. Ennek megfelelően, a magyar állam is kidolgozta fejlesztési stratégiáját. 2012.február 6-án jelent meg a Vidékfejlesztési Minisztériumtájékoztató jelentése az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló intézkedésekről (95) , melyet jelen alpontban ismertetünk.
52
„Kormányzati cél: •
Az élelmiszeripar hanyatlásának megállítása, helyzetének javítása
•
A mezőgazdasági termékek számára stabil felvevő piac biztosítása
•
A hazai lakosság számára kiszámítható élelmiszer ellátás biztosítása Magyarországon előállított kiváló minőségű, biztonságos termékekből
•
A hazai szükségletet meghaladó élelmiszerek exportjával javítani a nemzetgazdaság helyzetét
•
A vidéki lakosság számára a foglalkoztatási lehetőségek körének bővítése
Kiemelt kormányzati intézkedések a célok megvalósítása érdekében: •
Vállalkozási környezet javítása, finanszírozási lehetőségek bővítése
•
Működési és fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése
•
Nemzeti szempontból fontos élelmiszeripari vállalkozások megmentése, szerkezetátalakítása
•
Adminisztratív terhek enyhítése, gazdaság kifehérítése
•
Minőség középpontba állítása
•
Alapanyag ellátás biztonságának javítása
•
Beszállító-kereskedő kapcsolatok javítása
•
Humán háttér fejlesztése
•
Erős és átlátható hatóság az élelmiszerlánc-biztonságáért, a gazdaság kifehérítéséért
•
A Kutatás, fejlesztés, innováció erősítése különösen a KKV-k irányában
Vállalkozási környezet javítása, finanszírozási lehetőségek bővítése
53
•
Az MFB az élelmiszeripari bankgarancia program könnyítését nem léptette életbe
•
Az Eximbank nem nyújt export hitelt és még többségi magyar tulajdon esetén sem támogatja az élelmiszeripari beruházás exportot
Szükség van: •
Kedvezményes, rövidlejáratú, az uniós szabályozással nem ellentétes garantált banki forgóeszköz hitelek biztosítására
•
Akadályok megszüntetésére, új konstrukciók kialakítására
•
Külföldi tőke bevonására indokolt esetben
Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése •
Az ágazat beruházási teljesítménye alacsony, ami nemhogy a versenyképesség javítását, de a feldolgozási technológiák műszaki állapotának szinten tartását is veszélyezteti.
•
Jelentős a vállalkozások versenyhátránya és ezzel szorosan összefügg jelentős hazai piacvesztése.
•
Az elnyert támogatások késedelmes kifizetése következtében a felmerülő banki kötelezettségek teljesítése külön terhet ró a vállalkozásokra.
•
A Darányi terv keretein belül csak korlátozott mértékű forrás áll rendelkezésre az élelmiszeripar fejlesztésére, ugyanakkor az Új Széchenyi Terv pályázatok keretében nagyobb mértékben van még szabad forrás.
•
Lehetővé kell tenni, hogy az elsődleges feldolgozást végző élelmiszeripari vállalkozások 2013-ig ÚSZT forrásból is támogatáshoz juthassanak.
•
a KAP 2020 tervezése során az élelmiszeripar versenyképességét javító fejlesztési intézkedésekre kiemelt forrásallokációt kell biztosítani.
54
Nemzeti
szempontból
fontos
élelmiszeripari
vállalkozások
megmentése,
szerkezetátalakítása •
Közismert márkát előállító, jelentős mennyiségű hazai alapanyagot feldolgozó vállalkozások stagnálnak, vagy a csődeljárás határán állnak, vagy „tudatos stratégiai döntés” következtében megszűntek.
•
A megszűnő feldolgozás nehéz helyzetbe hozza a helyi termelőket.
•
Ezért a gazdasági realitásokat is figyelembe véve állami segítséggel is célszerű biztosítani ezeknek a vállalkozásoknak a konszolidációját ill. segíteni kell termelői/társ-feldolgozói tulajdonba kerülésüket.
•
A támogatásért cserében az államnak átmenetileg – a támogatás visszafizetéséig – tulajdonosi, szakmai irányítási részesedést kell kapnia.
Humán háttér fejlesztése •
Gyakorlatias, progresszív, stratégiai gondolkozást elősegítő képzést kell biztosítani mind a felső szintű menedzserképzés, mind a kisvállalkozók képzését elősegítő egyéb oktatási formák területén.
•
Az alap és középfokú iskolai képzésbe be kell illeszteni a legfontosabb fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai stb. ismeretek oktatását.
•
Erősíteni kell a tudatos vásárlói magatartást, segíteni kell a fogyasztókat a megfelelő élelmiszerek tudatos kiválasztásában.
•
A magyar fogyasztókat elkötelezetté kell tenni a magas minőségű magyar termékek iránt.”
55
4. A dél-dunántúli élelmiszergazdasági szereplők gazdasági helyzete az EU-csatlakozást követően 4.1.
A dél-dunántúli mezőgazdasági vállalkozások helyzete az EUcsatlakozást követően
A régióban az agrárgazdasági termékek kibocsátása 2004-ben 211 milliárd forint volt, mintegy 17,5 százalékkal nagyobb értéket tett ki, minta csatlakozást megelőző évben. A csatlakozás utáni évben a kibocsátás átmenetileg csökkent, de ezt követően ismét növekedni kezdett. A termékkibocsátás értéke 2008-ban 263 millió forint volt, de 2009-ben is meghaladta a 220 millió forintot. A mezőgazdasági szolgáltatások értéke is hasonló tendenciát mutatott: 2004-ben mintegy 13 milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtottak a szektor szereplői, míg 2009-ben ez az érték 15,7 milliárd forintot ért el. Összességében tehát a csatlakozást követően a mezőgazdasági kibocsátás bővült. Az egyes alágazatokat vizsgálva azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. A Dél-Dunántúli régió mezőgazdasági ágazatai közül azokat kívánjuk bemutatni, amelyek objektív mércével mérve a legnagyobb súlyt képviselik a térség élelmiszertermelésében. Az objektív mérceként esetünkben az Eurostat online adatbázisában található regionális mezőgazdasági számlarendszer (96) adatai szolgáltak. E szerint 2010-ben a régióban a mezőgazdasági termékek termelési értékének 70 százalékát a növénytermesztés, 30 százalékát az állattenyésztés adta. A növénytermesztési termelési érték mintegy 823 százaléka a gabonafélék és az ipari növények termeléséből származott. A zöldség és gyümölcstermesztés együttesen 11 százalékát állította elő a növénytermesztésnek, míg a szőlőtermesztés mindössze 3 százalékát. A kertészet tehát igen csekély jelentőségű a régió növénytermesztésében. Az állattenyésztési termelési érték egyik fő összetevője az állatállomány bruttó gyarapodása. Ez 2010-ben 48 milliárd forintot tett ki, amelynek 59 százalékát a sertésállomány további 28 százalékát a baromfiállomány adta. Az állattenyésztés termelési értékének másik forrása az állati eredetű termékék előállítása, ami Dél-
56
Dunántúlon 22 milliárd forintot ért el 2010-ben. Ennek az összegnek 60 százaléka a tejtermelésből származik, a maradékon 40 százalék pedig fele-fele arányban a tojástermelésből és a z egyéb állati eredetű termékekből. A fentiek értelmében, a régió mezőgazdaságán belül négy nagy gazdasági súlyú ágazat sorolható fel: •
szántóföldi gabona- és iparinövény termesztés,
•
sertéstenyésztés,
•
tejhasznú szarvasmarha tenyésztés,
•
baromfitenyésztés.
A tanulmány későbbi részében kitérünk rá, hogy a régió felsőoktatási szektorában markánsan megjelennek a szőlőtermesztési kutatások is, ezért – csekély gazdasági súlya ellenére a fenti négy ágazat mellett a szőlőtermesztés helyzetét is bemutatjuk röviden.
4.1.1. A szántóföldi növénytermesztés helyzete a régióban 4. táblázat Egyes szántóföldi növények termésátlaga (t/ha) a Dunántúlon Növényfaj Búza Szemeskukorica Napraforgó Repce
2005 4.81 8.5 2.5 2.46
2006 4.56 7.67 2.49 2.45
2007 3.84 3.9 2.27 2.72 Forrás: KSH (87)
2008 2009 2010 5.37 4.63 4.11 8.56 7.54 6.98 3.01 2.72 2.21 2.79 2.67 2.22 adatai alapján saját szerkesztés
Az EU-csatlakozást követően számottevően nem változott a gabonafélék vetésterülete. A vetésszerkezet meghatározó növénykultúrái – más régiókhoz hasonlóan – az őszi búza és a kukorica voltak. A gabonafélék termelési mennyisége a
57
régióban a 2003. évi 2,1 millióról 2011-re 2,9 millió tonnára nőtt. A 2004. és 2010. közötti időszakban jelentősen csökkent a takarmánynövények vetésterülete, amely az állatállomány visszaesésével magyarázható. Az így felszabaduló vetésterületet a gabonafélék mellett az ipari növények vették át. Ezek közül kiemelhető a cukorrépa, amelynek vetésterülete a 2003. évi 3.934 hektárról 2011-re 5.080 hektárra nőtt. Ez a növekedés nem töretlen folyamat eredményeként ment végbe. Hasonlóan a többi régióhoz, 2004. és 2008. között Dél-Dunántúlon is a töredékére esett vissza a cukorrépa termelést. Ezt követően azonban – köszönhetően annak, hogy a cukorgyárak közül egyedül a kaposvári maradt meg – a dél-dunántúli megyékre koncentrálódott a magyarországi cukorrépa-termesztés.
Az olajnövények és a
napraforgó mag termelése szintén jelentősen növekedett. Kis szeletét jelenti a régió növénytermesztésének,
de
növekvő
jelentőségű
a
szójatermesztés
is:
a
termésmennyiség 50 százalékkal nőtt 2003. óta. A főbb szántóföldi növények termésátlagában az elmúlt években nem történt fejlődés, a klimatikus viszonyok függvényében ingadoztak a fajlagos hozamok (ld. 4. táblázat
példáit).
Hozamnövekedést
eredményező,
átfogó
genetikai
vagy
agrotechnológiai fejlesztés nem voltak tapasztalhatóak a dunántúli területeken. Ez utóbbi tényt a Dél-Dunántúlon megerősítik az öntözésre és tápanyag-utánpótlásra vonatkozó adatok is. 2004. és 2011. között: •
a szerves trágyázott alapterület 47 ezer hektárról 43,3 ezer hektárra, az egy hektárra jutó szerves trágya mennyisége 26,5 tonnáról 15,9 tonnára csökkent;
•
a műtrágyázott alapterület 620,8 ezer hektárról 547,7 ezer hektárra, az egy hektárra jutó műtrágya mennyisége 495 kg-ról 452 kg-ra csökkent;
•
a legalább egyszer öntözött alapterület 5,5 ezer hektárról 4,2 ezer hektárra csökkent.
58
Az egy hektárra felhasznált öntözővíz átlagos mennyisége esetében nem beszélhetünk csökkenő tendenciáról. Az öntözhető terülteken a klímaviszonyoknak megfelelően 430 és 639 m3/ha között ingadozott a vízfelhasználás. A fejlesztések számszerű mérésének másik területe a beruházások értéke. Az 5. táblázatban látható, hogy 2005. és 2009. között szinte folyamatosan növekedett az egy hektárra jutó bruttó beruházási érték, amely 2010-ben nagymértékben visszaesett. Ennek hátterében a válság okozta finanszírozási forráshiány mellett (amely már 2008-ban is éreztette hatását) a beruházási támogatások hirtelen csökkenése állt. A beruházási kedv csökkenése az EU-csatlakozás óta először negatív értékű nettó beruházáshoz vezetett (-5740 Ft/ha). A beruházások legnagyobb hányadát a mezőgazdasági gépek beszerzése teszi ki. 5. táblázat A beruházások fajlagos értékének (ezer Ft/ha) alakulása a dunántúli szántóföldi növénytermesztésben Mutató Bruttó beruházás ebből: ingatlanok gépek, berendezések, járművek Beruházási támogatások
2005 36.08 9.17 19.54 4.54
2006 53.5 15.79 26.7 0.82
2007 57.84 13.54 33.71 3.11
2008 48.96 6.2 38.32 5.00
2009 2010 82.65 33.77 14.34 9.98 54.19 16.63 6.77 1.14 Forrás: AKI (97)
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó üzemek jövedelmezőségi, gazdaságossági és likviditási helyzetét a
59
6. táblázatban foglaljuk össze. A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségére alapvetően kedvezőnek ítélhető a teljes vizsgált időszak alatt: mind a termelési érték, mind a termelésben lekötött össztőke jövedelmezősége impozáns. A tőkeellátottság és a saját tőke aránya szintén számottevően javult. A likviditási mutatók értéke ugyan jelentősen csökkent, de még 2010-ben is kedvezőnek mondható.
60
6. táblázat A szántóföldi növénytermesztés gazdaságossága és likviditása a Dunántúlon Mutató (%) Termelésiérték-arányos jövedelmezőség Össztőke jövedelmezősége Likviditási gyorsráta Likviditási ráta Saját tőke aránya Tőkeellátottság
2005
2006
2007
2008
2009
2010
12.59
15.73
16.15
17.69
9.92
17.12
9.3 11.13 11.45 13.14 6.8 10.92 212 213 130 162 195 198 357 335 222 293 341 299 69.08 68.47 66.52 71.27 74.81 78.29 109.24 107.49 106.67 116.34 111.09 119.39 Forrás: AKI
A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által készített, a régió szántóföldi növénytermesztésére vonatkozó részletes SWOT elemzését a 23. táblázatban adjuk közre.
61
7. táblázat A Dél-Dunántúli régió növénytermesztésének SWOT-analízise
• • • • • • • •
• •
• • • •
•
Erősségek Szántóföldi növénytermesztés szempontjából kiemelkedő természeti adottságok. Az agroökológiai és éghajlati viszonyok különösen kedvezőek speciális termékek előállítására. A környezet állapota és természeti erőforrásai sokirányú gazdaságfejlesztésre alkalmasak A régió mezőgazdasági foglalkoztatottainak országos szinthez viszonyított magas aránya. Kiemelkedő mennyiségű árukukorica előállítás. Nagy mennyiségű és jó minőségű őszi búza előállítás. Klimatikus, edafikus adottságokból adódóan országos szinten kiemelkedő szója termelés és vetőmag előállítás. Kiemelten erős agrároktatás és K+F, kiemelkedő szakmai és kutatói bázis jelenléte (Kaposvári Egyetem)
Lehetőségek Az olajipari növények termesztésvolumenének fokozása Az intenzív szántóföldi ágazatok termesztésének elősegítése (pl.: burgonya). Az extenzív és intenzív termelési módok megfelelő arányának kialakítása Az adottságokkal harmonizáló biológiai alapok adaptálása Az időjárási szélsőségek növénytermesztésre gyakorolt hatásainak mérséklése. A gabona és szója termesztésben betöltött vezető pozícióból adódó piaci lehetőségek kiaknázása Az árukukorica felvásárlásában szerepet játszó feldolgozó üzemek (bioetanol, keményítő stb.) régiós beruházásainak támogatása A szántóföldi kultúrákhoz köthető hozzáadott érték növelése
Forrás: Stefler és mtsai., 14. old. 62
• • • • •
• • •
•
• • • • • •
Gyengeségek Elavult termelési struktúra, a növénytermesztésben Az intenzív szántóföldi kultúrák alacsony aránya Nagymértékű éves termésingadozás a jelentős szántóföldi kultúrák esetében (elsősorban. kukorica) Az időjárási szélsőségekből adódó jelentős eróziós és deflációs kártétel Kedvezőtlen piaci viszonyok, amelyek fenyegetik a kalászosok, s a szálastakarmányok gazdaságos előállíthatóságát A növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek kedvezőtlen jövedelem pozíciói Az egyéni gazdaságok esetében megfigyelt alacsony üzemi táblaméret A mezőgazdasági termékek egy része feldolgozás nélkül, más része alacsony feldolgozottsággal hagyja el a megyét
Veszélyek A növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek, egyéni gazdaságok üzemméretéből adódó financiális veszélyeztetettsége A mezőgazdaság jövedelmezősége nem javul, folytatódik a tőkekivonás A nyíló agrárolló kedvezőtlen hatása a növénytermesztéssel foglalkozó termelő szervezetekre. A klímaszélsőségek fokozott fellépése. A termésingadozásokból adódó piacvesztés A szálastakarmányok termesztésének rendkívüli térvesztése A termékpályák komplex fejlesztését az érdekeltség általános érvényesítésének hiánya akadályozza
A fenti megállapításainkkal szemben a DDRIÜ tanulmánya szerint nem javul az ágazat jövedelmezősége, sőt a gyengeségeknél kifejezetten kedvezőtlen jövedelmi pozícióról ír. Véleményünk szerint az EU-csatlakozás éppen erre az ágazatra hatott kedvezően. A támogatások rendszere, a biztos bel- és külföldi felvevőpiac, a gabona és egyéb szántóföldi növények nagy hagyományokkal működő termékpályáinak hatékony működése mind az AKI adatokból leszűrhető következtetéseket erősítik. Hozzá kell tennünk, hogy természetesen a jövedelmezőségi helyzetet és tendenciákat illetően igen nagy különbségek lehetnek a különböző méretű, vetésszerkezetű és környezeti adottságú üzemek, gazdaságok között. E különbségek részletesebb taglalásától azonban jelen tanulmányban eltekintünk. 4.1.2. A szőlőtermesztés gazdasági helyzete a régióban Magyarországon 2004. és 2011. között a szőlőterületek 13 százalékkal csökkentek. Ennek elsődleges oka a közös agrárpolitika szándéka a minőségi termelésre egyre kevésbé alkalmas, ugyanakkor mennyiségi túlkínálatot okozó, elöregedő ültetvények termelésből való kivonására. A kivonás ösztönzésének fő eszköze volt az „ültetvény kivágási” támogatás, amellyel párhuzamosan sok gazdaság nem élt a felújítási, újratelepítési lehetőségekkel. A Dél-dunántúli régióban a területcsökkenés az országosnál jóval kisebb mértékű, 2,3 százalékos volt. Az eleve nem nagy kiterjedésű, de zömében minőségi és nagy presztízsű borvidékeken elhelyezkedő szőlőültetvények birtokosai az esetek többségében nem vonultak ki az ágazatból. E tekintetben érdemes megnézni a területváltozás megyénkénti alakulását is: •
a Villányi és Pécsi Borvidéket magában foglaló Baranyában a szőlőterület 4086 hektárról 4244 hektárra nőtt;
•
a Tolnai és Szekszárdi Borvidék területei Tolna megyében minimális mértékben (5062-ről 4951 hektárra) csökkentek;
•
a Balatonboglári Borvidéknek helyet adó Somogyban a szőlőterület 4014 hektárról 3660 hektárra (8,8 százalékkal) csökkent.
63
Látható, hogy az országos átlaghoz hasonlítható mértékű területcsökkenés csak a területarányosan kisebb kiterjedésű borvidéket magában foglaló, ebből fakadóan kisebb presztízsű Somogy megyében volt tapasztalható. A területcsökkenés mellett a régióban klasszikus koncentrálódási folyamatok is játszódtak. Az egy üzemre jutó átlagos szőlőterület 2005. és 2010. között 5,19 hektárról 9,25 hektárra növekedett. Ezzel párhuzamosan a 100 hektár területre jutó eszközérték 329 millióról 535 millió forintra emelkedett, míg a 100 hektárra jutó éves munkaegység felhasználás 31,73-ről 18,3-ra csökkent. A koncentráció tehát a nagyobb eszközlekötés és a kisebb élőmunka-felhasználás irányába hatott. A technológiai fejlesztésekbe történő beruházások főbb mutatóit a 8. táblázatban szerepeltetjük.
8. táblázat A dunántúli szőlőtermesztő gazdaságok beruházásainak (ezer Ft/ha) alakulása Mutató Bruttó beruházás ebből: ingatlanok gépek, berendezések, járművek Beruházási támogatások Nettó beruházás
2005 115.87 108.06
2006 66.71 63.88
2007 60.11 17.69
2008 150.15 46.77
2009 49.51 31.99
2010 867.02 416.07
2.71
2.44
40.31
83.95
11.94
103.76
2.52 17.01 1.21 -142.25 -129.27 -91.77
38.34 -47.82
17.7 104.58 -96.25 183.89 Forrás: AKI (97)
A beruházások bruttó értéke 2005. és 2009. között még a befektetett eszközök pótlására sem volt elegendő, a nettó beruházási érték ebben az időszakban végig negatív volt. A beruházásokon belül az évek többségében az ingatlanok domináltak. A beruházások 2010-ben kaptak egy jelentős lendületet, amikor a beruházási támogatások egy hektárra vetített értéke is jelentősen nőtt.
64
9. táblázat A dunántúli szőlőtermesztés gazdaságossági és likviditási mutatói (%) Mutató Termelésiérték-arányos jövedelmezőség Össztőke jövedelmezősége Likviditási gyorsráta Likviditási ráta Saját tőke aránya Tőkeellátottság
2005
2006
2007
2008
2009
2010
1.65
17.37
27.11
16.35
9.91
7.7
0.72 5.63 8.56 4.64 3.23 2.59 1456 693 324 405 529 96 2351 985 403 550 715 197 87.15 84.36 82.81 89.19 89.39 66.75 111.98 110.04 114.75 117.48 119.22 93.76 Forrás: AKI (97)
A 9. táblázat adatai szerint a szőlőtermesztés jövedelmezősége igen széles határok között ingadozott. Az ingadozás okozta kiszámíthatatlanság meglehetősen nehézzé teszi a hosszú távú tervezést, fenntartható stratégiák kidolgozását. Mindemellett pozitívan értékelhető, hogy a vizsgált évek mindegyikében nyereséggel zártak a Dunántúlon gazdálkodó tesztüzemi gazdaságok. A szőlőtermesztő gazdaságok a vizsgált időszak elején igencsak nagynak mondható likviditási mutatókkal és tőkeellátottsággal rendelkeztek, Ezek a mutatók 2010-ig nagymértékben csökkentek, de még így is jónak mondható a likviditási és tőkeellátottsági helyzet. A szőlőtermesztés gazdasági értékelése természetesen nem választható e a borászati tevékenységtől. A szőlő-bor termékpálya átfogó helyzetelemzését a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Intézet végezte el 2010-ben. A helyzetelemzés eredményei a 10. táblázatban olvashatóak.
65
10. táblázat A szőlő-bor termékpálya SWOT elemzése
• • • • • • • • • •
Erősségek Kiváló természeti adottságok. Öt országosan ismert borvidék. Az ország jelenleg legerősebb Szőlészeti Borászati (Kutató) Intézete. A villányi borászok és a Villányi Borút ma a legsikeresebbek között van hazánkban. A borkultúra mély gyökerei. A borturizmust segítik a villányi, harkányi és balatoni szálláshelyek. Helyi hordógyártó cégek. A TOP 25 régiós borverseny kiváló lehetőség a borrégió megismertetésére. A Régiós bormagazin negyedévente megjelenik. Az elsők között alakult meg a Pannon Borrégió.
• • • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • •
Lehetőségek A biotermesztés terjedése. A minden borvidéken megalakult borút egyesületek tevékenysége. A régiós összefogás új dimenziókat jelenthet az árukínálat területén. A megépült 6. számú autópálya javíthat 4 borvidék közlekedési helyzetén. A fiatal termelők megtartása. A borturizmus támogatása. Az idegenforgalom más területeivel való összefogás. Régiós termékcsalád kialakítása. A közösségi marketing eszközeinek kihasználása. A borminősítés regionális szintre telepítése.
•
• • • • • • • •
Gyengeségek Nincs nemzetközi ismertség. Nincs finanszírozási forrása a kutatásnak. Az érdekérvényesítő képesség megfelelő szervezet hiányában- nagyon gyenge. Tőkeszegény vállalkozások. A falusi térségekből menekül a munkaerő. Túlzott adminisztrációs teher. Hatalmas és drága közigazgatás. A Pannon Borrégió még nem kellően ismert. Kevés az igazán exportképes mennyiséggel rendelkező üzem. Alacsony szinten áll a termelési integráció. Szinte teljesen hiányoznak a kereskedelmi célú társulások. Idegenforgalmi, vendéglátási ismeretek hiánya. Veszélyek A kutatóintézet kis csapata nem képes egyidejűleg ellátni, a kutatási, oktatási, tanácsadási és technikai működtetési feladatokat. A szőlőtermelők kiszolgáltatottsága különösen a Balatonboglári és Tolnai borvidéken. A vidéki munkaerő kínálat gyors csökkenése, kevés képzett szakember. A tartós jövedelemhiány a tevékenység megszűntetéséhez vezethet. A demográfiai tendenciák tovább romlanak. A válságból való kilábalás évekre elhúzódhat. A kistermelők versenyhátránya az értékesítésben. Az import túlzott méretűvé válhat. A fogyasztói lojalitás csökkenhet a hazai áruk iránt.
Forrás: PTE-TTK SZBI (98), 30. old.
66
4.1.3. a sertéstenyésztés gazdasági helyzete a régióban A régió állattenyésztésének meghatározó ágazata a sertéstenyésztés. A térség növénytermesztési adottságai (búza- és kukoricatermesztési eredmények) kiváló alapot adnak az abrakfogyasztásra alapozott állattartás folytatására. Ennek ellenére, az országos tendenciának megfelelően csökkent a sertésállomány 2004. és 2010. között (837.000 egyedről 536.000 egyedre). Az állatállomány csökkenésével párhuzamosan jelentős tulajdonosi centralizáció és a termelési szerkezet koncentrálódása ment végbe a régióban. A sertéstelepek egy nem elhanyagolható része a húsipari és takarmánytermesztési tevékenységet is magába foglaló vállalati hálózatok integrált részévé vált. Kifejezetten gyenge a régió a genetikai fejlesztőmunka helyi szinten tartásában. A dél-dunántúli termelőtelepek a korszerű tenyészhibridjeiket döntő részben transznacionális vállalkozások hazai leányvállalataitól szerzik be. 11. táblázat A sertéstartó gazdaságok beruházási aktivitása a Dunántúlon (ezer Ft/számosállat) Mutató Bruttó beruházás ebből: ingatlanok gépek, ber.-ek, járművek tenyészállatok befejezetlen beruházások Beruházási támogatások Nettó beruházás
2005 20.6 3.81
2006 22.83 3.89
2007 19.87 3.24
2008 24.71 16.48
2009 66.98 28.62
2010 104.85 7.09
5.45 11.34
4.45 14.49
5.77 9.79
1.69 6.14
28.18 10.18
0.88 26.45
0 1.42 -10.75
0 0 -9.9
1.07 0.62 -25.2
0.39 2.06 -19.77
0 48.59 2.29 6.14 31.45 7.42 Forrás: AKI (97)
A tesztüzemi hálózatban résztvevő vállalkozások beruházási aktivitása folyamatosan nőtt az EU-csatlakozást követően. A növekedés 2009-ben jutott arra szintre, hogy a nettó beruházás pozitív értékű legyen. A beruházási kedvet nagymértékben befolyásolják az állattartó telepek korszerűsítésére (ÁTK) kiírt pályázatok. Az AVOP keretében nyújtott konstrukciókban 40, esetenként akár 50 vagy 60 százalékos
67
támogatás intenzitással lehetett a technológiai (ingatlan- és műszaki berendezésfejlesztő) beruházásokat végrehajtani. A korábbi években elnyert pályázatok kivitelezése tömegesen 2009-ben és 2010-ben ment végbe. 12. táblázat A dunántúli sertéstartó gazdaságok gazdaságossági és likviditási helyzete (ezer Ft/számosállat) Mutató Termelésiérték-arányos jövedelmezőség Össztőke jövedelmezősége Likviditási gyorsráta Likviditási ráta Saját tőke aránya Tőkeellátottság
2005
2006
2007
2008
2009
2010
19.44
21.9
23.15
18.77
22.68
1.74
11.21 316 510 80.6 130.21
12.07 397 522 82.21 147.35
9.65 445 522 89.05 159.26
11.22 257 420 85 172.71
10.9 3.57 472 73 630 167 90.81 59.67 153.4 111.27 Forrás: AKI (97)
A dunántúli sertéstartás jövedelmezősége a tesztüzemi eredmények alapján nem mondható rossznak: 2005. és 2009. között termelési érték arányosan 20, össztőke arányosan 10-12 százalék körül mozgott a nyereség. 2006-ban, illetve 2008-at követően – köszönhetően a gyengülő forintnak - kifejezetten kedvezően alakult a vágósertés ár. Gyorsan hozzá kell tennünk, hogy ezzel párhuzamosan a takarmányárak is emelkedtek valamelyest. A 2010. évi jövedelmezőség romlásban a takarmánypiaci helyzet is szerepet játszhatott. A vállalkozások likviditási mutatói, tőkeellátottsága és a saját tőke aránya szintén nagymértékben romlott az utolsó vizsgált évben, éppen elérve a még elfogadható szint határát. A 2010. évi jövedelmezőség romlásának takarmánypiaci oka még jobban láthatóvá válik a 13. táblázat adatait tekintve. Látható, hogy a felvásárlási ár emelkedéséből fakadó fajlagos árbevétel növekedés nem ellensúlyozta takarmányköltség korábban nem tapasztalt mértékű emelkedését.
68
13. táblázat A fajlagos árbevétel és takarmányköltség (ezer Ft/számosállat) alakulása a dunántúli sertéstartó gazdaságokban Mutató Sertés értékesítés fajlagos nettó árbevétele Vásárolt takarmány fajlagos költsége
2005
2006
2007
2008
2009
2010
448.24 425.08 457.51 403.17 385.58 500.21 186.06 165.56 190.53 197.17 156.29 268.18 Forrás: AKI (97)
4.1.4. A tejtermelés gazdasági helyzete a régióban A tejhasznú szarvasmarhatartás általános gazdasági helyzetére nagy vonalakban ugyanazok a jellemzők mondhatóak el, amit a sertéstenyésztésnél már elmondtunk. Az országos tendenciáktól ebben az ágazatban sem tudott elszakadni a régió, a szarvasmarha állománya 2004. és 2011. között 89.000-ről 71.000 egyedre csökkent. Ennek eredményeként a régió tejtermelése is jelentősen, 259.000 tonnáról 193 ezer tonnára esett vissza. Szintén jellegzetessége a tejtermelésnek a koncentrálódás és a tulajdonosi centralizáció, a tejipari cégek érdekeltségi körébe való integrálódás. A nagy férőhelyes telepek technológiai fejlesztésében újra meg kell említenünk az ÁTK pályázatok jelentőségét. A fejlesztéseknek köszönhetően a baranyai, somogyi és tolnai tejtermelő telepek közül több évek óta stabil szereplője a Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesülete által közreadott, laktációs teljesítmény táblázat felső negyedének. A nagyobb gazdaságok, köszönhetően a tőkeerős tulajdonosi háttér és a pályázati források által kivitelezhető technológiafejlesztéseknek, valamint a magasan kvalifikált szakmai vezetőknek, évről évre képesek javítani a fajlagos termelési mutatóikon. Számos kis, családi méretű gazdaságban is komoly szakmai fejlesztő munka folyik, ami lehetővé teszi a versenyképes termelés fenntartását. A tejtermelő gazdaságok beruházási aktivitása a 14. táblázatból olvasható ki.
69
14. táblázat A dunántúli tejtermelő gazdaságok beruházási aktivitása (ezer Ft/számosállat) Mutató Bruttó beruházás ebből: ingatlanok gépek, berendezések, járművek tenyészállatok befejezetlen beruházások Beruházási támogatások Nettó beruházás
2005 97.62 34.49
2006 62.57 8.74
2007 46.56 6.2
2008 85.25 7.44
2009 2010 84.68 203.73 11.23 53.57
44.65
30.61
18.69
52.66
49.93
17.12 18.27 20.2 16.12 0 3.39 1.12 1.68 9.98 4.86 8.09 0.34 14.09 -60.48 -37.14 7.77
41.23
23.15 57.01 0.23 49.76 6.16 8.33 5.04 61.77 Forrás: AKI (97)
A beruházási aktivitásban újra a sertéstartó gazdaságokra vonatkozóan leírtakra kell hivatkoznunk. Az EU-csatlakozást követő években a realizált beruházások még a technológiai szint fenntartására sem volt elegendő. A befektetések döntő hányada a telepi gépek és berendezések vásárlására irányultak. A 2010-es évben a tejtermelő telepeken is megkezdődtek a korábban elnyert pályázatok kivitelezése, amely megmutatkozik a nettó beruházási érték hirtelen megtöbbszöröződésében is. 15. táblázat A dunántúli tejtermelő gazdaságok gazdaságossági és likviditási mutatói (%) Mutató Termelésiérték-arányos jövedelmezőség Össztőke jövedelmezősége Likviditási gyorsráta Likviditási ráta Saját tőke aránya Tőkeellátottság
2005
2006
2007
2008
2009
2010
26.23
21.92
29.87
22.72
26.32
12.3
8.93 7.42 10.55 9.87 8.67 8.15 880 851 175 388 395 138 2173 1718 400 682 763 254 91.62 92.4 90.4 91.26 93.13 71.53 129.44 129.81 121.57 142.28 135.56 125.88 Forrás: AKI (97)
A tesztüzemi tejtermelő gazdaságok jövedelmezőségi helyzete (15. táblázat) a vizsgált években (2010. kivételével) kimagasló volt.
A 2010. évi visszaesés e
tekintetben kevésbé volt drasztikus a sertéstartó gazdaságokhoz képest, sőt a tőkearányos jövedelmezőségben csak minimális volt a csökkenés mértéke az előző 70
évhez képest. A likviditási és tőke-ellátottsági mutatók csökkentek ugyan, de 2010ben még mindig igen kedvező értékűnek bizonyultak. 4.1.5. A baromfitenyésztés gazdasági helyzete a régióban A régióban a baromfitenyésztés hagyományosan Baranyában koncentrálódik. A múlt rendszerben és a rendszerváltást követően is több olyan integrátor és/vagy feldolgozó vállalat működött a megyében, amelynek jelenlétéből fakadóan megjelent a baromfitenyésztés is. Az ágazat jelentőségének visszaesését a nagyobb integrátor vállalkozások megszűnése indította el, melyek helyére nem, vagy legfeljebb kisebb vállalkozások léptek. Jelentősebb integrátorok és baromfitenyésztő gazdaságok jelenleg is a „Pécs-Bóly tengely” mentén működnek. A
fentiekből
sejthető,
hogy
a
baromfiállomány
-
a
szarvasmarha-
és
sertésállományhoz hasonlóan - csökkent az EU-csatlakozást követően, de ez a csökkenés kisebb értékű volt a két másik fajhoz képest: a 2004. évi 3,5 millió egyedes tyúkállományból például 2010-re 3,1 millió egyed maradt. Az állománynak 62 százaléka található Baranyában, 20 százaléka Somogyban és 18 százaléka Tolnában. A tesztüzemi rendszerben szereplő dunántúli baromfitartó gazdaságok beruházási aktivitása a 16. táblázatban látható. 16. táblázat A dunántúli baromfitartó gazdaságok beruházási aktivitása (ezer Ft/számosállat) Mutató Bruttó beruházás ebből: ingatlanok gépek, berendezések, járművek tenyészállatok befejezetlen beruházások Beruházási támogatások Nettó beruházás
2005 2006 195.91 24.7 5.04 1.99
2007 17.01 3
2008 38.48 11.63
2009 2010 41.66 145.14 14.17 11.83
40.47
18.16
11.06
10.56
5.26
6.5 3.92 143.83 0.15 0 1.04 129 -19.14
2.76 0 0.98 -7.68
12.91 3.39 3.86 -28.73
1.42 63.14 0.19 39.4 4.7 25.45 3.24 -9.49 Forrás: AKI (97)
71
24.93
A tesztüzemi gazdaságokban igen hektikusan alakult a bruttó beruházások értéke, illetve a beruházás célok szerinti megoszlása. A fejlesztési kedvet ebben az ágazatban a specifikus pályázati kiírások (Baromfi Telepek Korszerűsítése) mellett részben befolyásolták a törvényi változások, különösen a tojástermelés technológiájára vonatkozó előírások esetében. A nettó beruházási értékek arra utalnak, hogy a nagyobb összegű beruházások sokszor kényszerhelyzetben, de mindenképpen lökésszerűen, egy-egy évben elszigetelten valósulnak meg. Összességében vizsgálva a hat évet, tényleges nettó bővítésről nem beszélhetünk, a megvalósított beruházások értéke még az elavulást sem tudta ellensúlyozni. A baromfitenyésztés gazdaságossági, jövedelmezőségi és likviditási helyzetéről a 17. táblázat ad tájékoztatást. 17. táblázat A dunántúli baromfitartó gazdaságok jövedelmezőségi és likviditási helyzete Mutató (%) Termelésiérték-arányos jövedelmezőség Össztőke jövedelmezősége Saját tőke jövedelmezősége Likviditási gyorsráta Likviditási ráta Saját tőke aránya Tőkeellátottság
2005
2006
2007
2008
2.89 4.84 6.42 178 264 43.56 58.4
3.17 5.57 6.19 348 651 75.54 93.35
5.67 8.51 13.37 124 178 60.67 84.79
-3.81 -4.87 -9.83 65 116 54.94 71.99
2009
2010
-0.26 -0.93 0.04 0.61 -0.39 -1.36 211 86 395 124 81.88 60.1 106.17 86.88 Forrás: AKI (97)
A baromfitartók jövedelmezőségi mutatói lényegesen alacsonyabbak a sertés- és tejtermelő
gazdaságokénál.
Ráadásul,
2008-at
követően
mindegyik
évben
veszteséget értek el baromfitartással foglalkozó tesztüzemi gazdaságok. Az ágazat másik problémája, hogy igen széles határok között ingadoznak a likviditási és a tőkeellátottsági mutatók, ami igencsak megnehezíti a hosszú távú tervezést és stratégia alkotást. A vizsgált időszak utolsó évében erőteljesen romlottak a pénzügyi mutatók. A sertéstenyésztéssel szemben jövedelmezőségi helyzet romlását nem magyarázza az értékesítési és az input ár arányának kedvezőtlen alakulása. A baromfitartók által 72
vásárolt takarmányok fajlagos költsége közel sem emelkedett olyan mértékben, mint a sertéstartóké. A bevételek a közvetlen anyagköltségekkel párhuzamosan tudtak növekedni (ld, 18. táblázat). 18. táblázat A dunántúli baromfitartók fajlagos bevételei és anyagköltségei (ezer Ft/számosállat) Mutató baromfi, tojás értékesítésének fajlagos bevétele állattenyésztés közvetlen anyagköltségei ebből takarmányvásárlás . Forrás: AKI (97)
2005
2006
2007 2008 2009 2010 1175.2 1126.9 1329.8 686.25 937.05 1035.1 6 1 8 1063.7 1166.2 620.98 781.34 918.36 838.45 6 2 419.52 533.34 674.61 750.37 809.77 613.8
4.1.6. Az állattenyéstési ágazatok SWOT analízise a DDRIÜ helyzetelemzése szerint A tanulmányunkban a gazdasági súlyuknak megfelelően csak három állattenyésztési ágazat regionális gazdasági helyzetének bemutatására tértünk ki. Jelen alpontban közöljük a DDRIÜ helyzetelemzésében szereplő SWOT analízist a Dél-Dunántúli régió egészére vonatkozóan (19. táblázat).
73
19. táblázat A Dél-Dunántúl állattenyésztésének SWOT-analízise
• • •
•
•
• • •
•
Erősségek Takarmánynöveny-termesztés (gabona,silókukorica) szempontjából kiválótermészeti adottságok Az országos átlagot meghaladó arányú, és az átlagosnál jobb minőségű gyepterületek Országos hatáskörű és innovatív Tenyésztő Szervezetek a Régióban (Magyartarka Tenyésztők Egyesülete, Hereford-Angus és Galloway Tenyésztők Egyesülete, Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesülete) Kiemelkedően erős állattenyésztési oktatóés kutatóbázis jelenléte a Kaposvári Egyetemen. Lehetőségek Regionális sajátosságokkal rendelkező prémiumtermékek (vadhús, érlelt marhahús, füstölt liba, kecske- ill. juhsajt, lóhús stb.) kifejlesztése Közvetlen értékesítés, ill. regionális szintű karakteres értékesítő hálózat kifejlesztése Családi méretű gazdaságok arányának növelésével a régió népességmegőrző erejének javítása Gyepre alapozott állattenyésztés (húsmarha, juh, kecske, húsló, zárttéri vad) fejlesztésével vonzó tájkép és turisztikai látványosság Munkaigényes ágazatok (nyúl, liba, szarvasmarha, kecske) révén a foglalkoztatottság növelése
Forrás: Stefler és mtsai. (99)
74
• • • • • • •
• • • • •
Gyengeségek Vágóhídi, ill. feldolgozói kapacitás kicsi Integrátorok hiánya folytán a termelők kiszolgáltatottak az értékesítésben A családi méretű gazdaságokban a szakképzettség nem megfelelő Gyenge kooperációs hajlam a termelők között Az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokban krónikus tőkehiány
Veszélyek Az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok kis üzemméretéből adódó financiális veszélyeztetettsége Az állattenyésztési ágazatok átlag alatti jövedelmezősége folytán folyamatos tőkekivonás Szélsőséges időjárásból adódóan a takarmánynövények (gabona, silókukorica) hozamai ingadoznak Nyári aszályokban a gyepek állateltartóképessége kritikus Az állattenyésztés részarányának csökkenése a szántóföldek szervesanyag-utánpótlását veszélyezteti és az ökológiai egyensúly felbomlásához vezethet
4.2.
A dél-dunántúli élelmiszeripar gazdasági helyzete az EUcsatlakozást követően
Magyarország 2004-ben történő csatlakozása számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. Növelte az agrárkereskedelem intenzitását, de negatív hatással volt a kereskedelem egyenlegére.Magyarország az alacsony hozzáadott értékű alapanyagexportra és a magas hozzáadott értékű importra koncentrált, mely mutatja
a
térségben
működő
élelmiszer-feldolgozás
versenyképességének
hiányosságait. Az import növekedési üteme közel duplája az export növekedési ütemének, rontva ezzel a még egyelőre pozitív agrárkereskedelmi egyenleget. Ennek oka, hogy a nyugati EU országokban előállított feldolgozott termékek sokkal inkább ár versenyképesek a hazai piacon, mint az oda irányuló magyar alapanyagexport. A külső okok közül kiemelendő az uniós verseny erősödése által generált új piaci feltételekhez történő nehézkes alkalmazkodást. A multinacionális élelmiszer-feldolgozó és – kereskedő vállalatok tömeges megjelenése,
a
szuper-
és
hipermarketek
terjedése
új
feltételeket
és
követelményeket teremtett a mezőgazdasági termelők, feldolgozók és fogyasztók számára. A fogyasztók egyértelműen a folyamat nyertesei, mivel alacsonyabb árral és nagyobb termékválasztékkal találkoznak. A termelők és feldolgozók viszont vesztesei, hiszen sokszor nem tudnak alkalmazkodni a vertikális láncok által előírt kemény versenyfeltételekhez (100). A 2007-2008-ban kibontakozó nemzetközi élelmiszerválság visszavetette az agrárkereskedelem fejlődését. Magasba szöktek az alapanyag árak, energia árak, a csatlakozás után kötelező standardok növelték a költségeket, de ezeket a termelők nem tudták tovább hárítani az erős piaci verseny miatt. Külső okként fontos megemlíteni a versenytársak támogatáspolitikáját, mely tradicionálisan magas agrártámogatással mesterségesen növelte a csatlakozás után a hazai piacra beáramló agrártermékek versenyképességét (a közvetlen támogatás elenyésző részét kapták meg az új tagországok).A hazai versenyhátrányok csökkenését akadályozta, hogy 75
időt vett igénybe az EU
támogatásokhoz való alkalmazkodás, a rendszer
megismerése. Számos belső ok is hozzájárult az agrárkereskedelem kedvezőtlen alakulásához. •
Magyar agrárexport csökkenő versenyképessége (rossz termelési struktúta, tőkehiány, szervezetlen logisztika, stb.). Míg a fejlett országok termelési struktúrája az állati eredetű és kertészeti termékek javára mozdult el, addig Magyarországon továbbra is az alacsony hozzáadott értéket képviselő növényialapanyag-termesztés van túlsúlyban.
•
Erősen változékony forint árfolyam
•
Szigorú és magas kulcsokkal dolgozó adó- és járulékrendszer
•
Folyamatos hazai piacvesztés
•
Termelés, az értékesítés és a foglalkoztatottak számának csökkenése
A legfontosabb hosszú távú cél a csak hazai alapanyagból származó magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása és exportja lehet. Ez csak úgy lehetséges, ha az élelmiszeripar lesz a magyar termékek legfőbb felvásárlója. Ehhez szükséges a mezőgazdaság termelési struktúrájának átalakítása valamint a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének erősítése célzott beruházásokkal,
a
technológiai
hatékonyság
növelésével,
racionalizálásával, az adó és járulékterhek csökkentésével (101).
76
üzemméretek
5. A magyarországi és a dél-dunántúli K+F tevékenység gazdasági elemzése 5.1.
Kutatás-fejlesztési tevékenység makro adatai Magyarországon és az EU-ban
Egy adott ország kutatás-fejlesztési tevékenysége nagyban függ az állami költségvetésből
biztosított
finanszírozási
forrásoktól.
A
kutatás-fejlesztési
eredmények többségének pénzügyi realizálása hosszú átfutási idővel és magas kockázatokkal jellemezhető. A megtérülési idő hossza és a várható hozam bizonytalansága okán az állami költségvetés szerepe megkerülhetetlenné válik a K+F aktivitás finanszírozásában. 13. ábra A szomszédos EU tagországok kormányzatainak K+F kiadásai 2010-ben Egy lakosra vetített összeg
Ország
Részesedés a GDP-ből (%)
Csehország
0,6
85,1
Lengyelország
0,42
38,6
Románia
0,29
16,5
Szlovákia
0,3
35,9
Szlovénia
0,62
106,4
Magyarország
0,36
34,9
(EUR/fő)
Forrás: Eurostat (102) alapján saját szerkesztés A kutatás-fejlesztésre fordított kormányzati kiadások nemzetközi összehasonlítását leginkább egy lakosra vetítve, illetve a GDP-hez viszonyított relatív arányát tekintve tudjuk elvégezni. Az Európai Unió országai 2010-ben átlagosan a GDP-jük 0,76 százalékát költötték kutatás-fejlesztésre, amely egy lakosra vetítve 184,9 eurónak felel meg. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok a GDP 1,02 százalékát, míg japán 0,75 százalékát költötte kutatás-fejlesztési célra. Magyarországon a kormányzati K+F
77
kiadások GDP-ből való részesedése 2010-ben 0,36 százalék volt, amely lakosonként 34,9 eurónak felel meg. A közvetlen regionális versenytársaink vonatkozó értékeit a 13. ábra tartalmazza. A szomszédos EU-tagállamok sorából Csehország és Szlovénia magasan kiemelkedik, mind a két mutató tekintetében. Magyarország a másik három ország sorába illeszkedik, Szlovákia értékeihez áll legközelebb. A mezőgazdasági célú, költségvetési K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,03 százalék volt az EU-ban 2010-ben. Magyarországon ugyanez az érték 0,02 százalék volt, ami nem jelent lényeges különbséget. Annál nagyobb a differencia az egy lakosra jutó agrár K+F kiadások tekintetében: az EU-átlag 2010-ben 5,7 EUR/fő volt, Magyarország értéke mindössze 1,9 EUR/fő, amellyel egyedül Luxemburgot és Bulgáriát előztük meg az EU-tagállamok közül. A szomszédos EU-tagállamok vonatkozó adatait a 20. táblázatban közöljük. 20. táblázat A szomszédos EU tagországok kormányzatainak mezőgazdasági K+F kiadásai 2010ben Egy lakosra vetített összeg
Ország
Részesedés a GDP-ből (%)
Csehország
0,03
3,9
Lengyelország
n.a.
n.a.
Románia
0,05
2,8
Szlovákia
0,02
2,5
Szlovénia
0,02
4
Magyarország
0,02
1,9
(EUR/fő)
Forrás: Eurostat (102) alapján saját szerkesztés Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a fajlagos mezőgazdasági K+F kiadások – főként az egy lakosra vetített kiadás tekintetében – lényegesen alacsonyabbak, mint az EU
78
többi tagországában. Különösen aggasztó, hogy az egy lakosra vetített kiadás a közvetlen versenytárainkhoz képest is nagyon alacsonynak mondható. Hasonló a helyzet, ha aK+F szektorban dolgozók arányát vizsgáljuk az összes foglalkoztatott számához képest. Teljes munkaidőegységre számítva 2010-ben az EUban az alkalmazottak 1,15 százaléka dolgozott a kutatás-fejlesztés területén, míg Magyarországon mindössze a 0,83 százaléka. Az alkalmazottak arányában a lényeges regionális különbségek tapasztalhatóak, ahogy ez a 14. ábraán is látható. A Budapestet is tartalmazó Közép-Magyarországon EU átlag feletti a K+F foglalkoztatottak aránya. A vidéki térségek közül az alföldi régiók emelkednek ki. Ez nem is meglepő, hiszen a 100.000 feketti lakossal rendelkező nyolc magyar vidéki város közül négy az alföldön található. A másik négy vidéki régióban a K+F fogalkoztatotti arányban nincsenek nagy különbségek, 0,33-0,38 százalék között alakul. A legkisebb érték az Észak-Magyarországi régióra jellemző. A szomszédos EU-tagállamok közül ebben a mutatóban is Csehország és Szlovénia (0,52 és 0,69 százalék) emelkedik ki. Lengyelországban (0,09%), Romániában (0,12%), és Szlovákiában (0,11%) viszont a magyarországinál lényegesen kisebb a K+F alkalmazottak aránya. 14. ábra A K+F foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest (2009) Közép-Magyarország
1,51
Dél-Alföld
0,59
Észak-Alföld
0,53
Nyugat-Dunántúl
0,38
Közép-Dunántúl
0,37
Dél-Dunántúl
0,36
Észak-Magyarország
0,33 0,00
0,20
0,40
0,60
0,80
1,00
1,20
1,40
1,60
Forrás: Eurostat (103) alapján saját szerkesztés 79
A K+F foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlásában lényeges különbség van az EU átlag és Magyarország között. Az EU egészében a K+F foglalkoztatottak 51,34 százaléka a vállalati szektorban, 33,47 százaléka a felsőoktatásban, 13,96 százaléka a költségvetési szektorban, míg 1,22 százaléka a civil szektorban dolgozott 2009-ben. Magyarországon ennél lényegesen kisebb a vállalati szektor (44,26%) és a felsőoktatás (28,10%) aránya, míg az állami alkalmazottak aránya jóval magasabb (27,64 százalék). A civil non-profit szektorban nem dolgozott kutatás-fejlesztési alkalmazott Az egyes régiókra jellemző arányok a 21. táblázatban találhatóak. 21. táblázat A K+F foglalkoztatottak aránya szektoronként 2009-ben (%)
Földrajzi egység
Vállalati szektor
NonÁllami szektor
Felsőoktatás
profit szektor
EU összesen
51,34
13,96
33,48
1,22
Magyarország összesen
44,27
27,64
28,10
0,00
Közép-Magyarország
44,57
34,80
20,63
0,00
Közép-Dunántúl
58,67
20,91
20,42
0,00
Nyugat-Dunántúl
54,10
13,64
32,26
0,00
Dél-Dunántúl
35,61
11,73
52,66
0,00
Észak-Magyarország
55,09
6,03
38,88
0,00
Észak-Alföld
36,13
11,46
52,41
0,00
Dél-Alföld
34,42
23,25
42,33
0,00
Forrás: Eurostat (103) alapján saját szerkesztés
5.2.
A K+F tevékenységben dolgozók számított létszáma
Teljes munkaidőre számítva Magyarországon 2010-ben 31.480 fő dolgozott a K+F területén (ld. 22. táblázat). Az alkalmazottak közel fele a vállalkozási szektorban dolgozott, míg 26-26 százalék kutatóintézetekben és a felsőoktatási szektorban. A legtöbb foglalkoztatott (a teljes számított létszám 38 százaléka) a műszaki
80
tudományok területén dolgozott. Az agrártudományok területén az összes foglalkoztatott
mindössze
8,61
százaléka
tevékenykedett,
amely
a
bölcsészettudományok után a második legkisebb arányt jelenti. A műszaki tudományokon
belül
is
van
azonban
két
szakterület,
amelyet
az
élelmiszergazdasághoz sorolhatunk: az agrárműszaki tudományok (268 fő) és élelmiszeripari tudományok (337 fő). Az élelmiszergazdasághoz közvetlenül kötődő tudományok területén így összesen 3.315 fő teljes munkaidőre számított foglalkoztatott dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszergazdaság közvetlenül a harmadik legnagyobb „foglalkoztatója” a kutatás-fejlesztésnek. 22. táblázat A K+F tevékenységet végző összes foglalkoztatott tudományáganként számított létszáma és szektoronkénti megoszlása Magyarországon (2010.)
Tudományág Műszaki tudományok Természettudományok Orvostudományok Társadalomtudományok Agrártudományok Bölcsészettudományok Mindösszesen
K+F foglalkoztatás (fő)
Intézeti szektorban dolgozók aránya
Felsőoktatási szektorban dolgozók aránya
Vállalkozási szektorban dolgozók aránya
11 968
8%
9%
84%
8 245
38%
23%
39%
3 069
18%
58%
24%
2 869
36%
56%
8%
2 710
42%
30%
29%
2 619
54%
44%
1%
31 480
26%
26%
48% Forrás: KSH (104)
A foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlásában tudományáganként jelentős különbségek vannak. A legszembetűnőbb a műszaki tudományok vállalkozási szektorhoz (84%), vagy az orvos- és társadalomtudományok felsőoktatási szektorhoz való kötődése. Az agrártudományok területén foglalkoztatottak közül az intézeti szektorban dolgoznak a legtöbben (42%), amelyet közel azonos arányban a felsőoktatás (30%) és a vállakozási szektor (29%) követ. Az élelmiszeripari kutatások 81
HR bázisa alapvetően a versenyszférához köthető (vállalkozási szektor 81%, felsőoktatási szektor 14%, intézeti szektor 5%), míg az agrárműszaki kutatások HR bázisának zöme ismét a kutatóintézetekben található (intézeti szektor 48%, vállalkozási szektor 28%, felsőoktatási szektor 24%). A Dél-Dunántúli Régióban az összes hazai K+F foglalkoztatott 4,62 százaléka dolgozik. Az agrártudományok területén ugyanez az arány 5,5 százalék, amely 149 főt jelent. Ehhez még jön 10 fő élelmiszeripari műszaki területen dolgozó K+F alkalmazott. Az agrártudományokon belül 104 fő növénytermesztési és kertészeti tudományterületen, 22 fő állattenyésztési tudományterületen, 19 fő állatorvosi tudományterületen, míg 2 fő be nem sorolható agrártudományi területen tevékenykedik. Az országos foglalkoztatáshoz képest a régió az állattenyésztési tudományokban éri el a legnagyobb arányt (10,19%). A régió megyéi közül Baranyában (29 fő) és Tolnában (60 fő) kizárólag a növénytermesztési és kertészeti tudományokkal foglalkozó agrártudományos K+F alkalmazottak találhatóak. Somogy megye e téren színesebb képet mutat: teljes munkaidőre számítva a növénytermesztési és kertészeti tudományokban 24 fő, az állattenyésztési tudományokban 13 fő, az állatorvosi tudományokban 19 fő érintett K+F tevékenységben. A régióban nem található erdészeti és vadgazdálkodási, agrár biotechnológiai,valamint élelmiszer tudományokban érintett foglalkoztatott. Az agrártudományi területen dolgozók a régióban leginkább a felsőoktatáshoz kapcsolódnak: e szektorban 104 fő dolgozik, míg a vállalkozási szektorban (jogi személyiségű vállalkozásban) 45 fő. Agrártudományos kutatóintézeti foglalkoztatott nem tevékenykedik a régióban. A vállalkozási szektorban dolgozó 45 fő közül Baranyában mindössze 4 fő található, Tolnában 16 fő, Somogyban 25 fő.
5.3.
Kutatás-fejlesztési ráfordítások a Dél-Dunántúli régióban
A Dél-Dunántúlon 2010-ben összesen 7,4 milliárd forint kutatás-fejlesztési költség merült fel, ez a teljes hazai K+F költség mintegy 2,76 százalékát tette ki. Ennek a
82
költségnek 66,8 százaléka Baranyában, 27,4 százaléka Somogyban, míg mí 5,8 százaléka Tolnában merült fel. A régió K+F költségeinek nemzetgazdasági nemzetgazdasági célok szerinti megoszlásában az első három helyet az egészség, az ipari termelés és technológia, valamint a mezőgazdaság foglalja el (15. ( ábra). Az ábrán látható, hogy a K+F helyek költségeinek kétharmada az említett három társadalmi cél érdekében merült fel, s ezek közül is kiemelkedik az egészség. 15. ábra A K+F költségek társadalmi célok szerinti megoszlása a DélDél Dunántúlon (2010.) Egészség
15%
Ipari termelés és technológia
34% 9%
Mezőgazdaság Politikai és társadalmi rendszerek
9%
Oktatás 12% 21%
Egyéb
Forrás: KSH (105) alapján saját szerkesztés A mezőgazdaság, mint a régió egyik meghatározó kutatás-fejlesztési kutatás fejlesztési célja eltérő költséghányadot képviselt az egyes megyékben. Baranyában a mezőgazdasági célú K+F költségek összege szege mindössze 129.902.000 Ft volt, amellyel csak a 9. „helyen állt” a társadalmi célok sorában. Tolnában azonban a teljes teljes K+F költségek 56 százaléka (245.031.000 Ft) a mezőgazdasági fejlesztés érdekében merült fel. A mezőgazdasági K+F költség a régió megyéi közül érte el a legnagyobb összeget (496.543.000 Ft). A megyében ennél nagyobb K+F költség csak az ipari termelés és technológia célterületen merült fel. Az agrárkutatási költségek szektoronkénti megoszlása a régióban régióban a következő volt:
83
•
felsőoktatási szektor: 482.719.000 Ft;
•
vállalkozási szektor: 388.757.000 Ft.
A vállalkozási szektor vonatkozó K+F költségeinek aránya tehát lényegesen meghaladta a szektor foglalkoztatottak létszámában képviselt arányát. A vállalkozási szektor költségeiből 331.523.000 Ft a „mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” TEÁOR osztályba sorolható vállalkozásoknál jelentkezett, míg a fennmaradó rész a „szakmai, tudományos, műszaki tevékenység” osztályba sorolható vállalkozásoknál. A dél-dunántúli felsőoktatási szektorban a kutatás-fejlesztési költségek 32 százaléka alapkutatási témákra, 53 százaléka alkalmazott kutatási témákra, 15 százaléka pedig kísérleti fejlesztésekre vonatkozott. A vállalkozási szektorban a költségek 6 százaléka vonatkozott alapkutatásra, 35 százaléka alkalmazott kutatásra, valamint 59 százaléka kísérleti fejlesztésre. A régióban 2010-ben rendkívül alacsony, mindössze 96.568.000 Ft volt a mezőgazdasági célú K+F beruházások összege. Ehhez hasonlóan csekély összeg egyetlen más régióban sem volt tapasztalható.
84
6. A dél-dunántúli felsőoktatási intézmények élelmiszergazdasághoz kötődő kutatás-fejlesztési tevékenysége 6.1.
A felsőoktatási szektor környezeti kihívásai – szakirodalmi áttekintés
6.1.1. Az EU-csatlakozást követő legfőbb változás: a bolognai folyamat A bolognai folyamat bevezetésének célja az európai felsőoktatási rendszer harmonizációja és a térség oktatási versenyképességének növelése. A folyamat kezdőlépése 1998-ban volt, amikor a Sorbonne nyilatkozattal intéztek felhívást az európai felsőoktatás szereplőihez. Ezt követően, 1999-ben 29 állam minisztere találkozott Bolognában. A Bolognai Nyilatkozat aláírásával megegyeztek abban, hogy 2010- re megteremtik az Európai Felsőoktatási Térség előfeltételeit. Elfogadták a többciklusú képzés bevezetését is. Ekkor rögzítették, hogy az alapképzés 6-8 szemeszter után „bachelor” oklevéllel zárul. Ezek után kerül sor opcionálisan a 2-4 féléves mesterképzéssel, amivel „master” fokozat szerezhető meg. Az orvos és a jogi képzés továbbra is osztatlan maradt. Megegyeztek abban is, hogy olyan eszközöket és alkalmaznak és olyan intézkedéseket vezetnek be, amik átláthatóvá és összehasonlítóvá teszik a tanulmányokat illetve az okleveleket. Növelni kívánták a hallgatói és oktatói mobilitást, valamint javítani a felsőoktatás minőségét (106). A cél érdekében az Európai Bizottság akcióprogramot indított, létrehozta a Bologna Follow Group-ot (106). Megállapodtak abban is, hogy kétévente értékelést tartanak az elmúlt időszak tükrében. 2001-ben már Horvátország, Ciprus és Törökország is csatlakozott a folyamathoz. A Prágai Nyilatkozatban értékelték az elmúlt 2 évet és újabb fontos területekre hívták fel a figyelmet, melyek a következők voltak: life long learning, a bolognai folyamat társadalmi hatásainak figyelembevétele, hallgatók intenzívebb bevonása a munkába, felsőoktatás teljesítményének és minőségének kérdése (107). A kooperáció hangsúlyozása is előtérbe kerület ezen a találkozón. A következő konferenciát 2003-ban rendezték, Berlinben.
Az itt elhangzottakat a
Berlini Kommüniké tartalmazza. Elfogadták további országok csatlakozási kérelmét is.
85
(Pl. Albánia, Oroszország, Vatikán, stb.) Így az Európai Felsőoktatási Térség már 40 tagúvá bővült (108). Bergben, 2005-ben 45 ország minisztere tekintette át az elmúlt évek előrelépéseit. A jelentés szerint jelentős haladás történt a célok elérése érdekében. A kétciklusú oktatás ekkor már a hallgatók 50%-át érintette. Arra jutottak, hogy a világ más részei számára is vonzóvá kell tenni az Európai Felsőoktatási Térséget, ezért a Follow Groupot külső dimenzió kidolgozására kérték (109). 2007-ben London adott helyet a találkozónak, 46 ország képviselőinek részvételével. A Londoni nyilatkozatban arra hívták fel a figyelmet, hogy fontos a autonóm, megfelelően finanszírozott intézmények jelenléte, a megkülönböztetés-mentesség illetve a pályakezdők helyzetének javítása. 2009-ig a következő célokat kívánták elérni: oklevelek-résztanulmányok erősítését, nemzeti szakértékből álló hálózat létrehozását (110). 2009-ben a Benelux államokban, Leuvenben került sor az értékelésre. A konferencia nyilatkozata rögzítette, hogy a felsőoktatás több nehéz kihívással néz szembe az évtized végén. Ide tartozik a társadalom elöregedése, a globalizáció, a technológia gyors fejlődése, a pénzügyi és gazdasági válság hatásai. A konferencia megerősíti a korábban
elért
eredmények
melletti
kitartást.
A
következő
évtizedre
megfogalmazott célok: mindenki számára méltányos hozzáférés a felsőoktatáshoz, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása, a gyakorlati és a munkaerő piaci követelményeknek megfelelő képzés erősítése, hallgató-központú és minőségi oktatás, innovációkban való részvétel növelése, a tevékenység nemzetközi nyitottsága. új finanszírozási módok és források feltárása (111). A kitűzött alapelveket a 2010-ben megrendezett Budapest-Bécs konferencia is megerősítette. Napjainkra a magyar felsőoktatási rendszerben megvalósult a bolognai rendszer adaptációja,
a
felsőoktatási
intézmények
alkalmazásának.
86
aktív
résztvevői
az
alapelvek
6.1.2. A magyar felsőoktatás helyzete és tendenciái az EU-csatlakozást követően Napjaink oktatáspolitikai diskurzusának visszatérő megállapítása, hogy szűkíteni lehet (kell) a felsőoktatás befogadó képességét, mert várhatóan egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba. A felfogás onnan ered, hogy a felsőoktatás kimerítette a „szellemi potenciált” és fölöslegesen terheli a költségvetést (112) . Egy 2007-es OECD jelentés (113) szerint azonban Magyarországon a felsőoktatás outputja elmarad az OECD országok átlagától. A jelentés főbb megállapításai az alábbiak voltak: •
A felsőoktatásban végzettek aránya a 25-64 évesek között 17%, míg az OECD átlag 26%.
•
A felsőoktatást végzettek aránya a 25-34 évesek között Magyarországon 20%, míg ugyanez az idősebb korcsoportokban (55-64 évesek) 15%.
•
A felsőoktatási beiskolázási trend ugyanakkor lényegesen javult. A belépő hallgatók száma 1995-2004 között megkétszereződött. Az felsőoktatásban végzettek aránya 29%-ról 36%-ra emelkedett a 2004/05-ös tanévben, ami megfelelt az OECD országok átlagának.
•
A szakmaorientált alapképzések aránya viszonylag alacsony a magyarországi felsőoktatásban. A végzettek aránya azonban ebben a szektorban is 4 százalékponttal emelkedett.
A hazai felsőoktatás főbb jellemzőit 2008-ban gyűjtötte össze Rudasi (114). A 21. század első évtizedének meghatározó tényezőit az általa összegyűjtött jellemzők mentén, saját kiegészítéseinkkel bővítve ismertetjük: •
Permanens reformizgalom. A szó szoros értelmében, tanévenként történt változás a törvényi szabályozásban, az intézmények szerkezetében, vagy valamely egyetem, főiskola tevékenységében. Az állandó átalakulás makro- és mikroszinten egyaránt jellemző volt, ami komoly labilitást eredményezett az
87
intézményeknél. Ilyen környezeti kiszámíthatatlanság mellett szinte lehetetlen tartós stratégiát alkotni. •
Fiskális pénzügyi nyomás. Már 2008-ban látható volt, hogy a felsőoktatási intézmények zöme képtelen a „nullszaldós” működésre. Az intézményi költségvetés rendre deficittel zárult, számos egyetem és főiskola egyre nagyobb összegre duzzadó lejárt határidejű szállítói tartozást halmozott fel. A pénzügyi helyzetet esetenként tovább rontották az Európai Uniós és állami pályázati forrásból megvalósított, átgondolatlan infrastrukturális beruházások. Ezek közül sok olyan akadt, amelyek kihasználatlan kapacitásként jelentősen növelték a fenntartási és üzemeltetési költségeket. A kormányzat reagálása a kialakult helyzetre természetesen a fiskális szigorítás (drasztikus esetben akár zárolások révén) volt. Az intézmények szintjén a fiskális szigorítás az esetek zömében a kutató-oktató munka feltételrendszerének, a munkatársak motivációjának kisebb-nagyobb romlását is előidézte.
•
Adminisztrációs terhek jelentős növekedése. A minőségirányítási rendszerek, az akkreditációs rendszer és a hallgatói információs elvárások drasztikusan megnövelték
a
felsőoktatási
szervezetek
adminisztrációs
terheit.
Az
adminisztrációval töltött munkaidő egyre nagyobb hányadát tette ki a kutatói és oktatói munkának is. A megnövekedett papírmunkával szembeni ellenálló reakció sokszor lart pour lart adminisztrációhoz vezetett, amelyben a valós tények helyett időnként az elvárt ideális állapot került rögzítésre. •
Turbulens környezet. A felsőoktatási szektor számára a bolognai rendszerhez való csatlakozás önmagában is gyökeresen megváltozott gondolkodásmódot és szervezőmunkát igényelt. Ez azonban csak egy volt a rengeteg új fogalom, rendszer
és
technikai
újítás
mellett,
amelyeket
a
nemzetközi
versenyképességünk megőrzése érdekében el kellett sajátítani. Ezek közül is kiemelhetőek az oktatási tevékenységet alapjaiban átalakító elektronikus felületek alkalmazása (e-learning rendszerek, integrált tanulmányi rendszerek),
88
valamint az oktatási célcsoport átalakulása (FSZ képzések, életen át tartó tanulás). •
A felsőoktatás globális piacának kialakulása. A felsőoktatás egyre inkább áruvá válik. A felsőoktatási szolgáltatások piacán a hallgatók már nem csak a belföldi, hanem az EU más országainak felsőoktatási intézményei közül is válogathatnak.
Ennek
eredményeként
az
oktatás
és
a
kapcsolódó
szolgáltatások (szabadidős tevékenységek, szállásbiztosítás) minősége már nem a „belső igényesség” függvénye, hanem a fennmaradás záloga. Még komolyabbá tette a versenyt, hogy nem csak a magyar hallgatók külföldön való tanulása vált könnyebbé, hanem a külföldi felsőoktatási intézmények is betörtek a belföldi piacra. Különösen fontossá vált a nemzetközi piac felé való nyitás. •
A keresleti igények, elvárások fejlődése. A 21. században minden korábbinál jobban artikuláltak a felsőoktatással szembeni hallgatói és a munkaerő-piaci elvárások. Az előbbi csoport elsősorban a már említett szolgáltatási színvonal, a képzési szerkezet, az elhelyezkedési lehetőségek és a hírnév alapján értékeli az intézményeket. A munkaerő piac számára a hallgatóknak átadott ismeretanyag korszerűsége és a gyakorlati képzés színvonala a meghatározó. Ennek eredményeként Magyarországon is megjelentek az nagyvállalatok által részfinanszírozott és menedzselt kurzusok, képzések.
•
Demográfiai átalakulás. Az EU egészében és Magyarországon is jelentkeznek a társadalom elöregedésének és a népességfogyásnak felsőoktatásra gyakorolt hatásai. A hazai egyetemek és felsőoktatási intézmények a 2000-es évek elejétől folyamatosan csökkenő „merítési alapból” tudják feltölteni képzéseik keretszámát. Az új belépők számának változását 2005. és 2010. között a 16. ábra mutatja. Látható, hogy Dél-Dunántúlon az országosnál nagyobb mértékben esett vissza a felvettek száma.
89
16. ábra Az új belépők belépő ő számának változása a felsőoktatásban ő őoktatásban (2005=100%)
120%
Országosan
Dél-Dunántúlon
Baranyában
Somogyban
100% 80% 60% 40% 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Forrás: KSH (115) alapján saját szerkesztés •
Túlméretezett intézményhálózat. Az előző pontban megfogalmazottak tükrében még inkább súlyos problémának tűnik az intézmények és a képzési helyek nagy száma a potenciális hallgatók számához képest. A felsőoktatási intézmények száma 71 db volt 2005-ben, 2005 amely 2010-ig ig 69 db-ra db csökkent. Továbbra vábbra is aktuális probléma tehát az intézmények túl nagy száma. A probléma megoldására számos megoldási javaslat született az elmúlt években. A legtöbbször felvetett
megoldási
lehetőség ehetőség
az
intézmények
integrációja. Az integráció módjában azonban többféle szemléletmód alakult ki: piacvezérelt autonóm kezdeményezések, a nem állami intézmények összevonása az állami egyetemekkel és főiskolákkal, illetve az indirekt beavatkozások (pl. a finanszírozási vagy a felvételi felvételi rendszer megváltoztatása). Annak ellenére, hogy már az évezred első éveiben sokan hangsúlyozták a rendszer
fenntarthatatlanságát,
az
első
kormányzati
beavatkozás
a
felsőoktatás struktúrájába csak 2012-ben 2012 történt meg. 6.1.3. A felsőoktatás átszervezése 2012-től 2012 2012. január anuár elsején lépett hatályba a 2011. december végén elfogadott új közoktatási és az új felsőoktatási törvény. A törvény egyértelmű célja a képzési struktúra természettudományos-műszaki természettudományos műszaki irányba történő elmozdítása, az állami finanszírozási modell átalakítása, az intézményhálózaton belüli integrációk inte 90
ösztönzése, és az állami fenntartású intézmények erősítése a nem állami fenntartásúakkal szemben. Az integráció egyik első lépése a közszolgálati képzések integrálása volt: a Budapesti Corvinus Egyetem nyolc karából kivált a közigazgatási kar, amely a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel és a Rendőrtiszti Főiskolával együtt az újonnan létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem részévé vált (116) Átalakult a képzés finanszírozási rendszere is. A legjobb eredményekkel bekerülő hallgatók számára továbbra is lehetőség van az állami ösztöndíjjal, térítésmentes tanulásra. Fontos változás a korábbi évekhez képest, hogy a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az állami ösztöndíjas hallgatók szerződést kötnek. A hallgatói szerződés a képzési költségek viselésére vonatkozó jogviszony, melyben
az
állam
„szolgáltatásával”
(finanszírozás)
szemben
a
hallgató
„ellenszolgáltatása” (a munkavállalási kötelezettség) áll. A hallgatói szerződés értelmében az állam vállalja a képzésben igénybe vett támogatási idő alatt (ameddig a hallgatói jogviszony fenn áll) a hallgató képzésének költségeit. A szerződés másik eleme szerint az állam másik kötelezettsége a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer alkalmazásával a megfelelő munkalehetőség biztosítása a képzés befejezését követően. A hallgató kötelezettsége szintén két elemből áll. Egyrészt vállalnia kell, hogy legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerzi az oklevelet. Másrészt vállalnia kell azt is, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül legalább a tanulmányi idejének kétszeresét kitevő időn keresztül Magyarországon létesít munkaviszonyt, vagy folytat vállalkozói tevékenységet. Azok számára, akik az állami ösztöndíjas keretszámba nem férnek be, azok részösztöndíjas finanszírozási formában tanulhatnak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeiknek az 50 százalékát az állam fedezi. A hallgatói szerződés feltételei ez esetben is megegyeznek a teljes állami ösztöndíjas hallgatókéval (117). Akik nem érik el azt a teljesítményszintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas keretszámba, lehetőségük van önköltséges formában való tanulásra (amennyiben elérik a jogszabályban
91
meghatározott minimum 240 pontot). Ebben az esetben az állami szerepvállalás a finanszírozásban a diákhitel kamattámogatásában testesül meg. A felsőoktatásban 2011-ben és 2012-ben államilag finanszírozott helyekre felvett hallgatók képzési területenkénti létszámát a 23. táblázat mutatja. A 2012-re megfogalmazott kormányzati tervek szerint az államilag támogatott helyek száma 2011-hez képest mintegy 20.000 fővel csökkent volna. Az államilag támogatott helyekre ténylegesen felvett hallgatók száma azonban ehhez képest 10.000 fővel több lett. 23. táblázat A különböző képzési területekre állami támogatással felvett hallgatók száma a szeptemberben induló alapképzéseken. Képzési terület Műszaki Informatika Természettudomány Orvos- és egészségtudomány Bölcsészettudomány Pedagógusképzés Agrár Társadalomtudomány Művészet Sporttudomány Művészetközvetítés Gazdaságtudományok Jogi Összesen
2011. 2012. terv 2012. tény 11626 15760 12012 5510 8200 4688 4156 7150 4546 5034 2900 5120 6220 2700 4943 5502 1600 4809 2295 1400 2553 3787 1000 2297 1014 740 1213 711 450 770 379 350 344 7252 250 2308 2302 200 375 55788 35550 45978 Forrás: felvi.hu (118), (119) alapján saját szerkesztés
A képzési területek közül az kormányzati elképzelések szerint a műszaki, informatikai és természettudományi területeken igen jelentős mértékben nőtt volna az államilag finanszírozott képzésben résztvevők száma. Az államilag támogatott helyek száma a legdrasztikusabban a gazdaságtudományi jogi képzéseken csökkent volna (97, illetve 91 százalékkal). A ténylegesen felvettek száma a tervben megfogalmazottaktól mind a „nyertes” mind a „vesztes” képzési területeken eltért az eredetileg megfogalmazott
92
irányszámoktól. Az elméletben rendelkezésre álló műszaki, természettudományos és informatikai állami helyek egy része kiaknázatlan maradt, míg a jogi és gazdaságtudományi területek állami finanszírozású helyeinek visszaesése is mérséklődött némileg az eredeti elképzelésekhez képest.
6.2.
A Pécsi Tudományegyetem élelmiszer gazdasághoz köthető tudományos tevékenységének elemzése
A baranyai székhelyű Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának agrárgazdasági vonatkozású szervezeti egysége a Szőlészeti és Borászati Intézet. Az Intézet közvetlen első jogelődje 1949-ben kezdte meg működését, és kisebbnagyobb átszervezésekkel kísérve, de folyamatosan működött az elmúlt 62 évben, s működik ma is. A kutatóhely három kiemelt feladata kezdetektől fogva az oktatás, kutatás és szaktanácsadás. A kutatási eredmények elsősorban a kutatóhely szűkebb térségében, a Pannon borrégióban kerülnek alkalmazásra. A kutatási együttműködések is a régióban található partnerüzemekkel és szőlősgazdákkal alakultak ki, amelynek kézzelfogható jele az elmúlt években partnerekhez kihelyezett ötven kísérlet. A partnerség másik szintje az országos projektekben és európai programokban való részvétel hazai és külföldi egyetemekkel, társintézményekkel közösen. A fő kutatási területek: •
Szőlőgénbank fenntartása a genetikai variabilitás fenntartása, megőrzése, valamint az őshonos szőlőfajták genetikai tulajdonságainak és termesztési sajátosságainak feltárása érdekében.
•
Új fajták és klónok előállítását célzó nemesítési, genetikai kutatások.
•
Integrált, fenntartható szőlőtermesztési rendszerek technológiai és genetikai hátterének kidolgozása.
•
Bortermékek versenyképességének javítása: alkalmazkodás az átalakuló időjárási viszonyokhoz;íz- és aromaanyag megőrző borászati technológiák 93
kidolgozása; komponensvizsgálatok; biokémiai háttér vizsgálata; a Cirfrandli tájfajta
borászati
technológiájának
kidolgozása;
piaci
borstratégiák,
eredetvédelem kidolgozása. A meglévő kutatási eredményeket az Intézet mint regionális szakmai szaktanácsadó központ adja át a gazdálkodóknak. A PTE-TTK Szőlészeti és Borászati Intézet tevékenységének szervezeti keretei és humán erőforrás bázisa A kutatóhely szakmai tevékenysége három tanszék keretein belül valósul meg, amelyekhez szintén három gyakorlati egység kapcsolódik. Jelen alpontban szervezeti egységenként mutatjuk be a kutatóhely emberi erőforrásait. Központi vezetés és adminisztráció •
intézeti igazgató: 1 fő (tudományos fokozattal rendelkezik)
•
gazdasági igazgató: 1 fő
•
borszaküzlet vezető: 1 fő
•
anyagbeszerző: 1 fő
Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszék, valamint a Szabadtéri Kísérleti és Génbank Ültetvények gyakorlati egység (összesen 8 fő) •
tanszékvezető: 1 fő (tudományos fokozattal rendelkezik)
•
beosztott oktató-kutató: 2 fő (ebből tudományos fokozattal rendelkezik 1 fő)
•
szőlész-borász technikus: 2 fő
•
szőlőmunkás: 1 fő
•
gazdasági és műszaki adminisztráció: 2 fő
94
Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék (összesen 12 fő) •
tanszékvezető: 1 fő (tudományos fokozattal rendelkezik)
•
beosztott oktató-kutató: 2 fő (ebből tudományos fokozattal rendelkezik 1 fő)
•
szaktanácsadó: 1 fő
•
agronómus: 1 fő
•
szőlőmunkás: 4 fő
•
traktoros: 2 fő
•
mezőgazdasági gépszerelő: 1 fő
Borászati tanszék, valamint a Borászati Analitikai Laboratórium és a Kísérleti Pince gyakorlati egységek (összesen 15 fő) •
laboratóriumvezető: 1 fő (tudományos fokozattal rendelkezik)
•
borászati szakmai vezetők: 3 fő
•
gazdasági és ügviteli admninisztráció: 1 fő
•
technikus, laboráns: 5 fő
•
pincemunkás: 4 fő
•
takarító: 1 fő
A három tanszéken, illetve az azokhoz tartozó gyakorlati egységekben összesen 35 fő dolgozik. Az oktató-kutató státuszban foglalkoztatottak létszáma 8 fő, ebből 6 fő rendelkezik tudományos fokozattal. A kutatóhelyen még 7 fő vezető szellemi beosztású alkalmazott dolgozik. A fennmaradó 20 fő a gazdasági és ügyviteli adminisztrációban, technikusi munkakörben vagy a gyakorlati helyeken fizikai alkalmazottként vesz részt a kutatóhely munkájában.
95
6.2.1. Jellemző kutatás-fejlesztési feladatok a Szőlészeti és Borászati Intézet egyes tanszékein Az Intézet egyes tanszékei sajátos kutatási feladatokkal járulnak hozzá a kutatóhely általános céljaihoz. Bár az egyes szervezeti egységek munkája sok területen kapcsolódik
egymáshoz,
az
eredményes
együttműködés
alapfeltétele
a
szakfeladatok szerinti specializálódás. 6.2.1.1. A Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszék kutatás-fejlesztési feladatai A tanszék nevéből is látható, hogy elsődleges feladata a szőlőtermesztés biológiai alapjainak megőrzése, értékelése és fejlesztése, amely az 1949-ben telepített, 1985től több lépcsőben felújított fajtagyűjteményhez kapcsolódik. A tanszék hosszú távú megőrzés céljából jelenleg 1021 fajtát, genetikai-nemesítési célból pedig 210 tételt tart fenn. Az összesen 1230 tétellel a pécsi a világ hatodik legteljesebb fajtagyűjteménye. A gyűjteményt a Szőlőnövény Génbanki Munkabizottság génbankká nyilvánította. A gondozott fajták öt nagy csoportra oszthatók: •
Ősi kárpát-medencei fajták
•
hazai nemesítők csemege- és borszőlő fajtái
•
vörösborszőlő fajták
•
csemegeszőlő világfajták
•
rezisztens, környezetkímélő termesztést lehetővé tevő fajták
A génmegőrzési és értékelési munka, illetve az elért eredmények társadalmi hasznosításának finanszírozására az elmúlt években több hazai és EU pályázat állt a tanszék rendelkezésére. A pályázati forrásból megvalósított legfontosabb kutatási projekteket a 24. táblázatban foglaltuk össze.
96
24. táblázat A Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszék néhány, pályázati pályázati forrásból finanszírozott kutatási tevékenysége Tevékenység Régi, kárpát-medencei medencei szőlőfajták leírása nemzetközileg elfogadott OIV kódók alapján Régi, kárpát-medencei medencei szőlőfajták biológiai és termesztési értékének leírása, üzemi fajtakísérletbe állítása EU génmegőrzési projektben való résztvétel Régi, kárpát-medencei medencei szőlőfajták jellemzése és azonosítása DNS markerekkel
Pályázati projekt NFKP projekt OTKA pályázat GENRES CT No. 81 konzorciumos pályázatok
A táblázatban látható, megőrzési és értékelési projektek mellett a nemesítés és bővítés is folyamatosan részét képezi a tanszék tevékenységének. Az elmúlt 62 évben az Intézet összesen 38 szőlőfajtát és –klónt jelentett be eredményesen, ebből 19 az EU-csatlakozást ozást követően kapott állami elismerést. Az elismerések időbeli eloszlását az 25. táblázatban ban ismertetjük. További 19 bejelentett fajta, illetve klón jelenleg még elismerés előtt áll. 25. táblázat
államilag elismert tételek száma (db)
A Szőlészeti őlészeti és Borászati Intézet államilag elismert fajtáinak és klónjainak száma (1956-2012) 10 8 6 4 2 0 1956196919711973 19731976198219831990199819992000200320042006 2006200820112012
Forrás: PTE Szőlészeti Szőlész és Borászati Intézet (120)alapján alapján saját szerkesztés
97
6.2.1.2. A Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék kutatás-fejlesztési feladatai A
tanszék
kutatás-fejlesztési
tevékenységeinek
első
csoportját
a
termesztéstechnológiai fejlesztések képezik. Az elmúlt évtizedekben a kutatóhely kisérleti terén, illetve a dél-dunántúli borvidéken beállított szabadföldi kisérletekre alapozva dolgoztak ki a gyakorlatban is alkalmazható technológiákat. Ezek közül a legfontosabbak: •
A
hegyvidéki
minőségi
borszőlőtermesztés
fajtaösszetételének
és
technológiájának fejlesztése (a mennyiség és minőség összefüggése, valamint korszerű telepítési rendszerek, tőkeformák, metszési módok kialakítása) •
Három borvidéken beállított kísérlet az alanyfajták hatásának vizsgálatára a minőségi fehérbort és minőségi vörösbort adó fajták teljesítményére.
•
Versenyképes minőségi borszőlőtermesztés technológiájának kidolgozása meredek hegyoldalon.
•
Tradicionális borkülönlegességek készítése DMR módszerrel.
•
Hungarikumként elismert szőlőtájfajták optimális termesztés technológiáját megalapozó kutatások Badacsonyban és Pécsett.
•
A szőlő abiotikus stressz tűrésének vizsgálata szabadföldi műszeres mérésekkel.
A tanszéki kutatások második csoportja a környezetkímélő művelési és integrált termesztési módszerek kifejlesztésére vonatkozik. A témakör keretében 2010-ig megvalósult pályázati programok: •
A minőségi borszőlőtermesztés fajta-, biológiai- és technológiai kérdéseinek vizsgálata, tudományos alapjainak feltárása meredek hegyoldalon.
•
A talajvédelem és a vízmegkötés lehetőségei 25-30%-os lejtésű hegy-és dombvidéki szőlőültetvényben.
•
Integrált szőlőtermesztés a Dél-Dunántúl borvidékein. 98
•
Környezetkímélő szőlőtermesztés technológia fejlesztése különös tekintettel az Esca kártételének mérséklésére.
•
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program agrár-környezetgazdálkodási támogatásainak elnyerésére keretében elnyert integrált szőlőtermesztési célprogramra.
•
a biológiai növényvédelem körébe tartozó, betegségekkel szemben ellenálló képességgel rendelkező fajták megfigyelése.
•
Számítógépes növényvédelmi előrejelzés.
•
Biológiai növényvédelem, indukált rezisztencia.
A tanszék a kutatási eredményeket a szaktanácsadási szolgáltatás révén juttatják el a szőlősgazdákhoz. Ennek keretében végzett tevékenységek: •
Mikroszkópos rügyvizsgálatok végzése – ennek alapján terhelési tanácsadás és atka fertőzöttség előrejelzése.
•
Tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás: talaj- és levélvizsgálatokra alapozottan.
•
Az ültetvények ellenálló képességének növelése, a tőkekondíció fokozása érdekében kísérleteket végzünk levéltrágya készítményekkel.
•
Integrált növényvédelmi program készítése.
•
szőlőültetvény telepítési tervek kidolgozása.
Az egyéni szaktanácsadás mellett rendszeresen kerülnek megrendezésre csoportos szaktanácsadási rendezvények is: metszési és szüreti szőlőfajta bemutatók, valamint növényvédelmi szakmai napok. 2004-ben az Intézet szakmai szaktanácsadási központ címet kapott, s mint ilyen szőlészeti és borászati információs központként működik a régióban.
99
6.2.1.3. A Borászati Tanszék kutatás-fejlesztési feladatai A tanszéken folyó kutatások egyrészt a szőlőfeldolgozási és borászati technológia, másrészt a szőlészeti és borászati kémia témaköreire vonatkoznak. A borászati technológiai kutatások az élesztőtípus, erjedési hőmérséklet beállítása, az alkalmazott musttisztítási eljárás, valamint a szőlő feldolgozási módja bor jellegére, aromájára gyakorolt hatását tárják fel. A kutatómunkát laboratóriumi háttér és érzékszervi vizsgálatok támogatják. A technológiafejlesztés sajátos helyi termékelőállításra vonatkozó iránya a Cirfandli tájfajta technológiájának kialakítása, ezen belül: •
megfelelő árualap megteremtése,
•
termesztési feltételek feltárása,
•
a szüreti időpont és a borászati technológia tudatos megválasztása.
A technológiai kutatások eredményeire és a laboratóriumi háttérre támaszkodva a tanszék a dél-dunántúli bortermelők számára szaktanácsadást, illetve borminta értékelési szolgáltatást nyújt.
6.3.
A
Kaposvári
Egyetem
élelmiszergazdasághoz
köthető
tudományos tevékenységének elemzése A 2000-ben alapított, 2004-től a jelenlegi kari struktúrában működő Kaposvári Egyetem
gyökerei
sok
szállal
kötődnek
az
élelmiszer-,
ezen
belül
a
mezőgazdasághoz. Az egyetem jogelődjei (1961-től Kaposvári Mezőgazdasági Felsőfokú Technikum, 1971-től Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, 1986-tól Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar) tisztán mezőgazdasági profilú felsőoktatási intézmények voltak. Az egyetem négy, nagymértékben eltérő profilú karral (Állattudományi, Gazdaságtudományi, Művészeti és Pedagógiai Kar), valamint négy
speciális
egységgel
(Egészségügyi
Centrum,
a
centrumhoz
tartozó
Vadgazdálkodási Tájközpont és Pannon Lovasakadémia, valamint az iregszemcsei
100
Takarmánykutató Intézet) rendelkezik. A szervezeti struktúra itt ismertetett részéből látható, hogy az oktatási és kutatási tevékenységen belül jelenleg is önálló szervezeti egységként jelenik meg az agrárgazdasági szakterület. Kiegészítésként ehhez még hozzátehetjük azt is, hogy a jelentős részben az Állattudományi Karból kiváló tanszékekből
megalakult
Gazdaságtudományi
Karon
is
számos
agrár-és
élelmiszerökonómiai kutatás folyik. 6.3.1. A speciális szervezeti egységekben folyó, agrárgazdasági vonatkozású kutatások 6.3.1.1. Az Egészségügyi Centrum kutatás-fejlesztési tevékenysége Az 1989 óta működő Egészségügyi Centrum elsődleges feladata a dél-dunántúli humán-egészségügyi ellátás támogatása diagnosztikai (CT és MR keresztmetszeti képalkotó eljárások) és onkoradiológiai (sugárterápiás módszerek) tevékenységgel. A klasszikus egészségügyi szolgáltatások és orvosi kutatások mellett a Centrum nemezetközi elismertségre tett szert a kezdetektől folytatott, képalkotó módszereken alapuló állattudományi kutatások révén is. A szakterület jelentőségét mutatja, hogy a Centrumban dolgozó 71 fő orvos és 20 fő gazdasági, ügyviteli és műszaki adminisztrációs munkatárs mellett 11 fő, az állattudományi kutatásokban résztvevő kutató, állatorvos és agrármérnök is található. A 11 főből 5 fő rendelkezik tudományos fokozattal. A keresztmetszeti képalkotó eljárásokon alapuló állattudományi kutatások az egyetem Állattudományi Karán működő tanszékekkel közösen valósulnak meg, ebben a kooperációban a létesítmény hazai és nemzetközi kutatóprogramokban is részt vesz. Az elmúlt években 30 állatfaj mintegy 30.000 egyedének vizsgálatára került sor. Az első kutatások fókuszában a felvételezési és képfeldolgozási technika fejlesztése állt, de ezt követően egyre inkább a gazdasági haszonállatok testösszetételének in vivo vizsgálata vált meghatározóvá. A testösszetétel vizsgálat eredményei számos kutatási területen váltak hasznosíthatóvá, úgymint:
101
•
a vágóérték javítása céljából történő szelekció;
•
az izom- és zsírszövet beépülésének, valamint a szövetösszetétel és a húsminőség kapcsolatának elemzése;
•
a keringési teljesítmény és a vázizomzat beépülésének összefüggéseinek feltárása.
Az állatorvostudományi kutatások szintén az Állattudományi Karral, továbbá az MTA Állatorvos-tudományi
Kutatóintézetével
együttműködve
valósulnak
meg.
A
vizsgálatok sertések komplex légúti betegségeire, azok kórfejlődésére és egymásra gyakorolt hatására vonatkoznak. Az Intézet jelenleg 1 EU 7 projektben, és 3 különféle OTKA (OTKA Kutatási, OTKA NKTH, Norvég OTKA) pályázatban vesz részt. 6.3.1.2. A Vadgazdálkodási Tájközpont kutatás-fejlesztési tevékenysége A bőszénfai központú, mintegy 1300 hektáros területen gazdálkodó tájközpontot több mint két évtizede alapították. Az első kutatási program a zárttéri vadtenyészet kialakítására vonatkozott. Ma a birtokon kb. 1500 gímszarvas, 300 vaddisznó, 200 dámvad, 150 muflon és 50 őz található. A nagyvadak mellett extenzíven tartható gazdasági haszonállatok tenyésztésével foglalkoznak. A szervezeti egység komplex tevékenysége a vadgazdálkodás és a ráépülő szolgáltatásokból áll. Ide tartozik a takarmánytermesztés (vadlegelők, vadföldek), az erdő- és vadkertgazdálkodás, a vadászat, vadhúsfeldolgozás, és turizmus. A teljes vadhús
vertikumot
lefedő
tevékenységrendszer
megfelelő
alapot
ad
a
vadhústermelési kutatásoknak. A zárttéri körülmények jó lehetőséget teremtenek a nagyvad-, és ezen belül az őshonos fajok különböző szempontú vizsgálatára. A közelmúltban lezárult, illetve jelenleg folyó kutatási programjaik kiterjednek a preferenciavizsgálatokra különböző gyepösszetételű legelőkön, a különböző gyepkeverékek gímszarvasok testtömeg-
102
gyarapodására
gyakorolt
hatására,
valamint
a
fenotípusos
tulajdonságok
összefüggéseire gímszarvasokban. Jelenleg – párhuzamosan a tájközpont tevékenységének mennyiségi és minőségi bővítésével – számos újabb kutatási téma tervezése és előkészítése van folyamatban. A jövőben várható kutatási területek: •
legelőgazdálkodási vizsgálatok nagyvadfajokban;
•
vadon élő és zárttéri gímszarvas populációk molekuláris és populációgenetikai vizsgálatai;
•
génmegőrzési program kidolgozása;
•
gímszarvasok
teljesítményvizsgálata
(szaporodásbiológia,
agancsépítés,
hústermelő-képesség); •
különböző szarvasfajok etológiai megfigyelései;
•
takarmányozási vizsgálatok;
•
húsminőségi vizsgálatok;
•
ökonómiai elemzések.
A húsminőségi és a vadhúsfeldolgozás ökonómiai elemzésének lendületet adhat a bőszénfai vágópont létrehozása, melynek megvalósíthatósági tanulmánya 2012. első félévében készült el. 6.3.1.3. Az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet kutatás-fejlesztési tevékenysége A kutatóintézet jogelődjei már az 1950-es években elláttak kísérleti gazdasági majd később tájkutatási feladatokat. A jelenlegi kutatási profilt és elnevezést (olajos növények, takarmányborsó, szálas- és tömegtakarmány növények nemesítése, illetve termesztési rendszerek fejlesztése) 1970-ben kapta meg.
103
Az Intézet kutatási tevékenysége hosszú távú (akár több évtizedes) programok alapján történik. Jelenleg a fajtafenntartási és –nemesítési feladatok (eredményeit ld. a 26. táblázatban)három fő növénycsoportra koncentrálódnak:
A
•
napraforgó,
•
fehérje dús szemes és szálastakarmányok,
•
étkezési célú hüvelyes növények. fenti
felsorolt
területeken
a
nemesítésen
és
fenntartáson
túl
a
termesztéstechnológiai kutatások is folyamatosak. Ennek részeként az Intézet az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletben is részt vesz. Ezen kívül rezisztencia tesztelési módszerek kidolgozása is része a kutatási programnak. A tevékenységek infrastrukturális hátteréül szolgálnak a kórtani, kémiai és vetőmag laboratóriumok. A versenyszférával való kapcsolatot a kutatóhely által végzett szolgáltatási és vetőmagforgalmazási tevékenységek teremtik meg. Ide tartozik a megbízás alapján történő vetőmagtermelés és –feldolgozás, a vetőmagok forgalmazása, az agrotechnikai vizsgálatok végzése, valamint a szaktanácsadási tevékenység. 26. táblázat A Takarmány Kutató Intézet államilag elismert fajtái és vonalai Államilag elismert tételek száma Magyarországon Külföldön Oroszország.: 7 hibrid Ukrajna: 1 hibrid Napraforgó 1 fajta, 4 hibrid, 17 vonal Moldávia: 3 hibrid Olaszország: 1 hibrid Szója 9 fajta Franciaország: 1 fajta Ausztria: 1 fajta Borsó 4 fajta Németország: 1 fajta Csicseriborsó 1 fajta, 1 fajtajelölt Karósbab 3 fajta Szümcső 1 fajta Forrás: Viniczai (121) alapján saját szerkesztés Növényfaj
104
6.3.2. Az Állattudományi Kar kutatás-fejlesztési tevékenysége 27. táblázat Az Állattudományi Kar Tanszékein dolgozó szellemi alkalmazottak létszáma (fő)
Tanszék
Egyetemi tanár, docens, tudományos főmunkatárs
Adjunktus, tanársegéd, egyéb tudományos munkatárs*
Baromfi- és Társállattenyésztési 10 2 (2) Tsz. Élettani és 1 4 (3) Állathigiéniai Tsz. Kémiai-Biokémiai Tsz. 1 4 (4) Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és 4 2 (1) Minősítés Tsz. Nagyállattenyésztési és 7 4(2) Termeléstechnológiai Tanszék Növénytani és Növénytermesztés9 3 (3) tani Tanszék Takarmányozástani 5 4 (3) Tanszék Természetvédelmi 7 2 (2) Tanszék Összesen 44 25 (20) *zárójelben: tudományos fokozattal rendelkezők száma
Mérnök, egyéb szellemi*
7 (1) 5 (1) 7 (0) 2 (0)
3 (0)
2 (0) 5 (0) 7 (3) 38 (5)
Forrás: KE-ÁTK (122) alapján saját számítás Az egyetem klasszikus szervezeti keretekben megvalósuló mezőgazdasági kutatómunkája az Állattudományi Kar 8 tanszékén zajlik. A tanszékek munkaerő struktúráját a 27. táblázatban foglaltuk össze. A Kar tanszékein összesen 107 fő szellemi foglalkoztatott dolgozik. Feltűnő a vezető oktatók és kutatók létszámfölénye a beosztott oktatók és tudományos munkatársakkal szemben. Közép- és hosszútávon komoly humánerőforrás problémát jelenthet a vezető oktatók létszámának fenntartása. A fokozattal rendelkezők aránya a beosztott oktatók és tudományos
105
munkatársak között kedvezőnek mondható (80%). A vezető oktatók és kutatók kivétel nélkül rendelkeznek tudományos fokozattal. Az összes, kutatásban érintett szellemi alkalmazotti létszámot tekintve a foglalkoztatottak 64,5 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. A tanszéki keretek között zajló tudományos kutatómunkát szervezeti egységenként, röviden ismertetjük. A Baromfi- és Társállattenyésztési Tanszék kutatásainak markáns részét a baromfitenyésztési kutatások teszik ki. A tyúkfajra vonatkozóan elsősorban a tojástermelési témákra koncentrál a tanszék, úgymint: a tojásösszetétel, a keltethetőség és a kikelő madarak fejlődése közötti összefüggések; high-tech szelekciós módszerek a tojóhibrid-tenyésztés versenyképességének javítására; tartási rendszerek hatása a tojástermelésre és az étkezési tojás minőségére; az étkezési tojás szeléntartalmának dinamikája a szelénkiegészítés formájától, mértékétől és időtartamától függően. A tyúk mellett más baromfifajokkal is foglalkozik a tanszék, ezek közül a legfontosabbak: genetikai és takarmányozási tényezők hatása a pulyka hústermelő képességére; a májtermelő és májminőséget befolyásoló tényezők a lúdfajban; egyes viselkedésformák öröklődhetőségének és a szelekció lehetőségének vizsgálata a lúd fajban. Az egyéb fajok közül a házinyulak CT és TOBEC módszerekkel történő testösszetétel vizsgálatai, az animal welfare célú etológiai vizsgálatok, valamint a növendéknyulak tartási körülményeinek termelésre, vágási tulajdonságokra, húsminőségre és viselkedésre gyakorolt hatásainak vizsgálata emelhető ki. A tanszék nemesítési munkájának
eredményeképpen
a
Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal
fajtanyilvántartó könyvében (123)a Kaposvári Egyetem két nyúlfajtát is jegyez (pannon fehér nyúl – 1994 és pannon Ka húsnyúl – 2003). A vadgazdálkodási tájközpont és a Tanszék együttes kutatásainak központi témája a zárttéri gímszarvas állományok adaptációjának vizsgálata.
106
A kutatási témákban a Tanszék összesen 3 olasz, 2 német, és 1-1 belga, francia, lengyel és román felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóhellyel alakított ki kapcsolatot. Az Élettani és Állathigiéniai Tanszék tevékenysége két nagy kutatási területre osztható.
Ezek
mindegyike
az
élelmiszerbiztonsági
kockázatok
és
az
állategészségügyi problémák kezeléséhez, megelőzéséhez kapcsolódik. E fő célok elérésének egyik kiemelt területe az emésztés-élettani vizsgálatok lefolytatása. A témakörben 2003. és 2011. között összesen 5 jelentősebb kutatási program futott és zárult le a Tanszék témavezetésével. Ebből kettő OTKA, valamint egy NFKP, egy TéT és egy TECH08 támogatási forrást elnyerő program volt. A témában jelenleg egy kutatási program fut a tanszéken, amelynek finanszírozása TÁMOP forrásból történik. Az
élelmiszerbiztonsági
és
állategészségügyi
kutatások
másik
iránya
a
táplálékláncban előforduló toxikus anyagok vizsgálatára vonatkozik. Az ide kapcsolódó kutatási programok száma 2003. és 2011. között 6 db. A kutatásokban felhasznált támogatási források: TéT (3 esetben), MTA TKI (2 esetben), DAAD (1 esetben). A Tanszék jelenleg résztvevője egy témában kiírt OTKA kutatásnak, és témavezetője a Forschungs-institute für Biologischen Landbau által finanszírozott kutatási projektnek. A szervezeti egységben 2011. december 31-ig működött az MTA-KE Állattenyésztési és Állathigiéniai Kutatócsoport. Jelenleg (2012. július 1-től) egy új csoport, az MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport kezdte meg munkáját. A kutatási koncepció szerint “a várható eredmények gyakorlati hasznosítása a kockázatbecslés, a toxikus tápláléklánc szennyezők tolerálható határértékének meghatározása terén, valamint
az
állategészségügyben,
a
takarmányok
minőségi
mutatóinak
megállapításánál várható” (124). A Kémiai-Biokémiai Tanszék elsősorban az élelmiszer analitika területén ér el kutatási eredményeket. A kutatási területek közül a legfontosabbak: gazdasági állatok kolosztrum-
és
tejösszetételének
vizsgálata,
a
különböző
állati
termékek
összetételének vizsgálata (aminosav-összetétel és biológiai érték, koleszterin- és
107
zsírsav-összetétel, vitamintartalom, makro- és mikroelemek), D-aminosavakkal kapcsolatos vizsgálatok, spektroszkópiás vizsgálatok. A Tanszék több fejlesztési eredményt ért el az analitikai módszerek terén. Szintén fontos fejlesztési eredmény a kolosztrum funkcionális élelmiszerként való hasznosítását lehetővé tevő technológiák kifejlesztése. A Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és Minősítés Tanszék kutatási, szolgáltatási tevékenységének elsődleges alapja a Termékminősítő Laboratórium. A laboratóriumi infrastruktúra jelentős mértékben bővült a TIOP 1.3.1/07/2 program keretében. A technológiai háttér lehetővé teszi az elektronikus szenzorok, valamint a spektroszkópia agrártermékek minősítésében való alkalmazása. Erre alapozva fejleszthetőek ki az állati eredetű élelmiszertermékek modelljei. Szintén a szervezeti egység kutatási profilját képezik a nyúl- és sertésfajra vonatkozó genetikai vizsgálatok. A vizsgált termékek listája 2011-ben: sertés húskészítmények, baromfi alomanyagok, baromfi hús és tojás, rostos narancslevek, kutya- és macskatápok. A Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék a szarvasmarha, juh és ló fajok tenyésztésének genetikai, takarmányozás-technológiai, tartástechnológiai és műszaki területeken történő komplex fejlesztési lehetőségeit tárja fel.A kutatás kiterjed a felsorolt területek ökológiai és környezetvédelmi összefüggéseinek vizsgálatára. A Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék a növénytani, növényélettani, növényvédelmi, talajtani-agrokémiai és a növénytermesztés-tani szakterületek kutatásával foglalkozik. A kutatási területek között az alap- és alkalmazott kutatások egyaránt megtalálhatóak, melyek öt nagy csoportra oszthatók: •
Szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, gyepgazdálkodás: produktivitást meghatározó tényezők vizsgálata, növekedésanalízis, biometriai értékelési módszerek, gyepgazdálkodási és gyephasznosítási kísérletek.
108
•
Növényvédelem: növénykórtani vizsgálatok, gyomnövény biológia és ökológia, kártevő biológia, rajzásdinamika; a gyomok és kártevők elleni védekezési lehetőségek vizsgálata.
•
Növénytan és növényélettan: kártevők és kórokozók közötti kapcsolatok, az általuk okozott biológiai értékcsökkenés, ellenállóképességi vizsgálatok.
•
Mikológia: védett gombák és nagygombák elterjedési tényezőinek vizsgálata, törzsadatbázis létrehozása.
•
Műszeres analitika: gyógyszeripari maradványok kimutatása a környezetben, online megelőző rendszerek a vízkezelési technológiákban, fém-oxid katalizátorok aktivitásának vizsgálata.
A Takarmányozástani Tanszék kutatási tevékenysége elsősorban az aminosav-, ásványi anyag- és energiaforgalmi vizsgálatokra irányulnak sertésben és baromfiban. E mellett olyan takarmányozási kutatásokat is folytat, amelyek célja a humán igényeknek megfelelő állati termék előállítása oly módon, hogy csökken az állatok foszfor- és nitrogénürítése. A kutatások harmadik területe a takarmányok és takarmányadalékok helyettesíthetőségének vizsgálata. A Természetvédelmi Tanszék öt munkacsoportnak ad otthont, amelyek alap- és alkalmazott kutatásokat egyaránt folytatnak. A kutatási témák szerteágazóak, az alábbi nagyobb területekre csoportosíthatóak: természetvédelmi monitoring, ökológiai és természetkímélő gazdálkodás szárazföldi és vizes élőhelyeken, ragadozó emlősök
táplálkozásökológiai
vizsgálata,
halfajok
intenzív
nevelése
és
takarmányozástechnológiája, molekuláris biológiai és ökotoxikológiai kutatások, halastavak hidro-, hal- és termelésbiológiai vizsgálata. A kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlati szféra felé közvetítésének egyik fontos csatornája a szolgáltatási tevékenység. Az alkalmazott kutatások, valamint a laboratóriumokból és csúcstechnológiai mérési eszközökből álló infrastruktúra jó alapot adnak a szolgáltatások nyújtására. Az egyes tanszékek által nyújtott szolgáltatásokat a 28. táblázatban foglaltuk össze.
109
28. táblázat Az egyes szervezeti egységek szolgáltatási tevékenységei az Állattudományi Karon Szervezeti egység
Szolgáltatási tevékenység • • • •
Baromfi- és Társállattenyésztési Tsz.
• Élettani és Állathigiéniai Tsz.
• • •
Kémiai-Biokémiai Tsz.
• • • • • • • •
Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és Minősítés Tsz.
• •
Nagyállattenyésztési Termeléstechnológiai Tanszék
• • •
és
ágazatspecifikus szaktanácsadás, szakértői tevékenység, üzleti tervezés, pályázatírás és projektmenedzsment takarmányok és élelmiszerek mikotoxin tartalmának meghatározása, származásellenőrzés, populációgenetikai vizsgálatok, mikrobiális, gombás és baktériumos szennyezettség vizsgálata, cito- és genotoxicitás vizsgálata élelmiszer- és takarmányanalízis, beltartalmi vizsgálatok, energiatartalom meghatározás, enzimaktivitás vizsgálatok, tumormarkerek, kormeghatározási szolgáltatások élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok és állati eledelek érzékszervi tulajdonságainak műszeres analízise, élelmiszer alapanyagok minőségének, eredetének és összetételének jellemzése modellszintű húsipari termékfejlesztés étkezési zsiradékok vizsgálata inszeminátor tanfolyam járművezető-képzés
• • •
botanikus szakértői szolgáltatás gombaszakellenőri tevékenység trágyázási, herbicid és peszticid hatásvizsgálatok • érzékenységvizsgálatok • táplálóanyagok Takarmányozástani Tanszék emészthetőségének vizsgálata • természetvédelmi szaktanácsadási, szakértői és konzultációs tevékenység • hidro- és halbiológiai mérések Természetvédelmi Tanszék • oktatási-kutatási projektek kidolgozása, végrehajtása és ellenőrzése • testösszetétel vizsgálatok • haszonállatok keringési teljesítményének vizsgálata Egészségtudományi Centrum • vágóérték és húsminőség előrejelzés Forrás: Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (122) alapján saját szerkesztés Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék
6.3.3. A Gazdaságtudományi Kar élelmiszer- és agrárgazdasági témájú kutatásai 110
A Gazdaságtudományi Karon jelenleg hat tanszék szervezeti keretein belül folyik a kutatás-fejlesztési munka. Az egyes szervezeti egységek humán-erőforrás bázisát a
111
29. táblázat mutatja. A tanszékeken összesen 61 fő szellemi alkalmazott dolgozik. A foglalkoztatottak 67,2 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. Ugyanez az arány az oktató és kutatói rétegen belül 80,4 százalék. Hasonlóan az Állattudományi Karhoz, a vezető beosztású oktatók és kutatók száma itt is jelentősen meghaladja a beosztott oktatókét és kutatókét. A vezető oktatói réteg túlsúlya azonban ezen a karon kevésbé jelentős. A tudományos utánpótlás folyamatosságának biztosítása ezzel együtt a GTK-n is komoly kihívást jelenthet közép- és hosszú távon. A
tudományos
utánpótlás
elsődleges
bázisa
a
Gazdálkodás-
és
Szervezéstudományok Doktori Iskola, amelynek négy fő kutatási témacsoportjából kettő
(az
agrárgazdaság
ökonómiai
és
szervezési
kérdései,
valamint
az
élelmiszergazdasági marketing) szorosan kapcsolódik az élelmiszergazdaság fejlesztéséhez. A Doktori Iskolának 2011/2012. tanévben összesen 29 hallgatója (10 fő nappali, 12 fő levelező tagozaton és 7 fő egyéni tanrenden) volt. Doktori oklevelet 2010-ben 9 fő, 2011-ben 10 fő szerzett.
112
29. táblázat A Gazdaságtudományi Kar Tanszékein dolgozó szellemi alkalmazottak létszáma (fő)
Tanszék
Egyetemi tanár, docens, tudományos főmunkatárs
Adjunktus, tanársegéd, egyéb tudományos munkatárs*
Mérnök, egyéb szellemi*
Informatika Tsz.
4
3 (2)
2 (0)
Marketing és Kereskedelem Tsz.
3
3 (1)
3 (0)
Matematika és Fizika Tsz.
3
2 (1)
1 (0)
Pénzügy és Számvitel Tsz.
7
4 (2)
2 (0)
Regionális Gazdasági és Statisztikai Tsz.
4
4 (4)
1 (0)
Vállalatgazdasági és Szervezési Tsz.
6
8 (4)
1 (0)
Összesen
27
24 (14)
10 (0)
*zárójelben: tudományos fokozattal rendelkezők száma Forrás: KE-GTK (125) alapján saját számítás A Kar főként közgazdaságtudományi tudományterületen tevékenykedő kutatókat foglalkoztat. Számottevő természettudományi és műszaki kutatási témák az Informatikai, valamint a Matematika és Fizika Tanszéken találhatóak. Az Egyetem és az élelmiszergazdaság évtizedek alatt kialakult természetes kapcsolata eredményeképpen a Gazdaságtudományi Karkutatási tevékenységében is jelentős súlyt képviselnek az agrár- és élelmiszerökonómiai, valamint az agrárinformatikai kutatások. Ezeket az érintett tanszékek szerinti bontásban ismertetjük röviden. elsősorban az 1996. és 2010. között keletkező tudományos eredményekre (126)koncentrálva. Az Informatikai Tanszék 2010-től kezdődően az élelmiszer lánc szereplői (agrárium, élelmiszeripar és kereskedelem) számára fejleszt ki a teljes lánc egészét átfogó,
113
integrált folyamatkövetést lehetővé tevő szoftver prototípusokat. A fejlesztés elősegíti a „szántóföldtől az asztalig” terjedő folyamatellenőrzési feladatok megalapozását. A tanszék számos, agrár- és élelmiszerpiaci szereplők számára is használható (és részben e szektorokon tesztelt) gazdasági és technológiai optimalizálási módszert dolgozott ki. A szervezeti egység egy munkatársa doktori munka keretében foglalkozott dél-dunántúli nagyvadgazdálkodás ökonómiai kérdéseivel.. A tanszék számos esetben módszertani támogatással vesz részt az Állattudományi Kar által folytatott kutatásokban (az együttműködés legmarkánsabb példája a sertés tenyészértékbecslési modellek fejlesztésében való részvétel). A Marketing és Kereskedelem Tanszék kutatási profilja a Kar alapítása óta az élelmiszermarketing. Ennek keretében OTKA támogatással vizsgálták a funkcionális élelmiszer
marketing
lehetőségeit.
A
Földművelésügyi
és
Vidékfejlesztési
Minisztérium, valamint az Agrármarketing Centrum támogatásával került sor a fogyasztói preferenciák és attitűdök feltárására a hagyományos magyar élelmiszerek piacán. E két témát a Tanszék jelenleg is aktívan kutatja, számos helyi élelmiszerpiaci vállalattal fenntartva a munkakapcsolatot. A kutatói munka támogatására, valamint marketingszolgáltatások nyújtására áll rendelkezésre egy TIOP pályázat keretében létrehozott Marketing Labor. A Matematika és Fizika Tanszék elsősorban módszertani támogatással vesz részt az agrátudományos kutatásokban. Önálló témaként egy munkatárs doktori témája emelhető ki, amely tenyészsertés-piac gazdasági összefüggéseit tárta fel. A Pénzügy és Számvitel Tanszék– az elmúlt években lezajlott profiltisztítás eredményeképpen – elsősorban makrogazdasági kérdésekkel foglalkozik. A kutatási profilban kevéssé vannak jelen az agrárspecifikus területek. A mezőgazdasághoz köthető kutatási téma 1996. és 2010. között a költségvetési agrárkutatóintézetek finanszírozási modellje. Ugyanebben az időszakban a Tanszéken jelentős agrárpolitikai és agrárgazdaságtani kutatások folytak, amelyek jelenleg a Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszéken folytatódnak.
114
A Regionális Gazdasági és Statisztikai Tanszékelsősorban az agrárgazdaság holisztikus értelmezéséhez kapcsolódó, de annál tágabb területeken végzi kutatómunkáját. Fő kutatási területek: vidéki térségek területi statisztikai elemzései, terület-, település- és vidékfejlesztés, környezetgazdálkodás, regionális gazdaságtan és innováció, vállakozásfejlesztés. A Tanszék jelenleg és a közelmúltban összesen tíz hazai vagy nemzetközi kutatási, illetve tudásdisszeminációs projektben vett és vesz részt. A projektek között több olyan is található, melynek témavezetését a szervezeti egység munkatársai látják el. A Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék a szektorsemleges emberi-erőforrás gazdálkodási és vezetési szervezési kutatásokon túl nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági üzemtani, agrárpolitikai és agrárgazdaságtani kutatásokra is. A makroszintű elemzések a magyar agrárgazdaság nemzetközi versenyképességével, valamint az üzemi és vállalti struktúra koncentrációjával foglalkoznak. A mikroszintű kutatások elsősorban a szarvasmarha- és vágósertés- és cukorpiaci elemzésekkel, mezőgazdasági menedzsmenttel,
munkaszervezéssel, valamint
a
agrárlogisztikával
vállalatok
társadalmi
és
élelmiszer
felelőség
lánc
vállalásával
kapcsolatosak. A klasszikus üzemgazdaságtani elemzések szintén részét képezik a szervezeti egység tevékenységének.
115
7. A meghatározó dél-dunántúli élelmiszeripari szereplők innovációs tevékenysége A régió élelmiszeriparának legfőbb jellemzője a rendkívül koncentrált struktúra. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet élelmiszeripari név- és címjegyzékének (127)adatai szerint a dél dunántúli székhelyű, kettős könyvvitelt vezető élelmiszeripari cégek teljes árbevételének 60 százalékát három vállalkozás (Kometa 99 Élelmiszeripari Zrt., Sió Eckes Élelmiszergyártó és Kereskedelmi Zrt., valamint a Tolnatej Tolna Megyei Tejipari Zrt.) árbevétele tette ki. Az iparág teljes árbevételének 75 százalékának eléréséhez öt további vállalkozást kell figyelembe vennünk (EfEf Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft., Pikker Húsipari és Kereskedelmi Kft., Privát Húsfeldolgozó Kft., Drávatej Tejipari, Feldolgozó és Értékesítő Kft., Bát-Grill Feldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.). A vizsgálatba bevontunk még két további vállalkozást, melyek székhelye Budapesten található, termelési tevékenységük viszont a régióhoz köthető, és így meghatározó szereplői a dél-dunántúli élelmiszeriparnak (Magyar Cukor Zrt., Fino-Food Kft). Tanulmányunkban így összesen 10 társas vállalkozás kutatás-fejlesztési tevékenységét, illetve annak gazdasági hátterét elemezzük.
7.1.
Élelmiszeripari
nagyvállalatok
gazdasági
helyzetének
és
innovációs aktivitásának bemutatása 7.1.1. Kometa 99 Zrt. 7.1.1.1. Általános gazdasági értékelés A kaposvári székhelyű Kometa 99 Zrt. a magyar húsipar egyik meghatározó vállalkozása. Nagyvágóhídként komoly felvevőpiacot jelent a régió sertéstenyésztői számára. A Társaság fő tevékenységei közé a húsfeldolgozás és –tartósítás, húskészítménygyártás,
élőállat-nagykereskedelem,
valamint
húsáru
kis-
és
nagykereskedelem tartozik. A vállalat túlnyomó részt saját vágású sertéseket dolgoz fel, amelyeket igény esetén importált sertés féltestekkel egészítnek ki. A húsüzem kapacitása évente mintegy 500.000 sertés vágását és feldolgozását, valamint 45.000 tonna hús elállítását teszi lehetővé.
116
A Társaság tulajdonosai a Komfin Vagyonkezelő és Kereskedelmi Kft. (szavazati arány: 76%) és az olaszországi székhelyű Ruf-Carni S.P.A. (szavazati arány: 24%). A vagyonkezeléssel és nagykereskedelemmel (többek között élőállat és húskészítmény nagykereskedelemmel) foglalkozó Komfin Kft. tulajdonosi háttere szintén olasz (Pre Coop s.a.s és Pedranzini Ernesto s.r.l.). A Részvénytársaságnak 24%-os üzletrésze van a sertéstenyésztéssel foglalkozó Triagro Kft-ben (a Kft. többi tulajdonosa ugyancsak olaszországi székhellyel rendelkezik: Savoia Aziendia Agricola S.S és Ernesto Pendranzini). Összesen tehát három kapcsolt vállalkozása van a Társaságnak, amelyektől 2011-ben 446 millió forint árbevétele származott, illetve mintegy 2 milliárd forint értékű beszerzést eszközölt. A Társaság nagyvállalatnak minősül: 2011-ben összesen 564 főt foglalkoztat, ebből 114 fő szellemi alkalmazott. A 2011. évi nettó árbevétel 18,5 millárd forinot ért el. Az árbevétel 73 százaléka belföldről, míg 27 százaléka exportértékesítésből származik. Az értékesítési forgalom 2008 óta folyamatosan csökken. A vállalat gazdasági helyzetének alakulását elsősorban pénzügyi mutatók segítségével mutatjuk be a 30. táblázatban. 30. táblázat A Kometa 99 Zrt. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi Mutatók (%)
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Idegen tőke aránya
53,43
52,75
57,31
62,78
77,39
62,03
72,39
Eladósodottság mértéke
122,9 122,23 147,82 196,44 216,84 303,75 333,01
Likviditási mutató
50,02
55,78
51,21
69,56
51,46
38,68
31,5
Likviditási gyorsráta
0,21
0,91
1,05
0,83
2,51
0,75
0,46
-1,88
0,05
0,79
-2,11
-0,8
-1,88
-2,09
Árbevétel arányos üzemi eredmény
Forrás: Kometa 99 Zrt. adatai alapján saját szerkesztés 117
A Társaság eladósodottsága az elmúlt években folyamatosan nőtt, a pénzügyilikviditási helyzete az elmúlt két évben jelentősen romlott. A táblázatban szereplő mutatók értéke minden esetben látványosan elmarad az általánosan elfogadott határértékektől. Szintén kedvezőtlen a jövedelmi helyzet: az elmúlt hét évben (2006. kivételével) a Társaság minden esetben veszteséget termelt az üzemi eredmény szintjén. Összefoglalva elmondható, hogy a mutatók a működési hatékonyság hiányára és magas pénzügyi kockázatokra utalnak. Ezt a kedvezőtlen képet némiképp mérsékli a tény, hogy a szervezet nemzetközi ellátási hálózat részeként, tőkeerős tulajdonosi háttérrel működik. 7.1.1.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A Társaság saját innovációs eredményeket elsősorban a termékfejlesztés és marketing területén tudott elérni. Az elmúlt években a cég jelentős mértékben átalakította a termékcsalád kínálatát és arculati elemeit, különösen a termékek egységes megjelenésére koncentrálva. A húskészítmények jelenleg hat, markánsan elkülöníthető
termékcsaládba
vannak
rendezve.
Az
innovatív
átalakítás
„zászlóshajója” a kemencés sültek termékcsalád lett. A változást követően, 2010-ben a cég elnyerte a „Superbrands” díjat. A tudatos és megújuló brandépítést jelzi, hogy a vállalkozás 1999. és 2012. között 42 védjegybejelentést tett. Jelenleg 20 védjegy esetében áll fenn jogi oltalom. Több termék rendelkezik a „Kíváló Magyar Élelmiszer” védjeggyel is. A Társaság kis költségvetésűtermékfejlesztési és technológiai célú kutatás-fejlesztési programokat valósít meg, külső szolgáltatók bevonásával. A kutatás-fejlesztési kiadások időbeli alakulása a következő: •
2006: 500.000 Ft, szerződéses partner: Országos Húskutató Intézet (OHKI);
•
2007: 14.400.000 Ft, szerződéses partner: OHKI, Kaposvári Egyetem (KE);
•
2008: 15.515.000 Ft, szerződéses partner: OHKI, Alimentaria et Societas Közalapítvány;
118
•
2009: 15.000.000 Ft, szerződéses partner: OHKI, Alimentaria et Societas Közalapítvány;
•
2010: 10.250.000 Ft, szerződéses partner: OHKI, Alimentaria et Societas Közalapítvány, KE;
•
2011: 13.000.000 Ft, szerződéses partner: OHKI, KE
A 2011. évi kutatás-fejlesztési szerződések témája: •
a nagy genetikai kapacitással rendelkező hízósertések fehérje-, aminosav és foszforszükségletének
pontosítási
vizsgálatai
(Kaposvári
Egyetemmel
közösen); •
enzimanalitikai
módszer
kidolgozása
a
húskészítmények
megfelelő
hőkezelésének ellenőrzésére (Országos Húskutató Intézettel közösen). A vállalkozás jelentős innováció alkalmazó, amely elsősorban a termelőkapacitások folyamatos fejlesztésében mutatkozik meg. A Társaság 2008. és 2011. között 1,6 milliárd
forint
értékben,
mintegy
400
millió
forint
EMVA
támogatással
(mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen) új gyáregységek kialakítására került sor. Átadásra került egy új vágóvonal (sertésvágó, húsdaraboló és húscsomagoló), egy szalámiérlelő részleg, a hatékony vízfelhasználást biztosító szennyvíz üzem, valamint – Magyarországon az első húsüzemként – egy zárt ciklusú hűtési-fűtési rendszer. Az immateriális javak között a vállalkozás kísérleti fejlesztés aktivált értéke, szellemi értékkel, illetve üzleti értéke 0 forint. A vagyoni értékű jogok értéke 31,8 millió forint. Immateriális jellegű innováció alkalmazás a SAP vállalatirányítási rendszer bevezetése, amelyet az ellátási lánc folyamatok optimalizálásában hasznosítanak. A vállalkozás több minőségirányítási rendszert (ISO 9001, BRC és HACCP) alkalmaz.
119
7.1.2. Sió Eckes Kft. 7.1.2.1. Általános gazdasági értékelés A Sió Eckes Kft. a német székhelyű Eckes-Granini International GmbH., kizárólagos tulajdonában
áll,
amely
összesen
15
európai
országban
rendelkezik
leányvállalatokkal. A cégcsoport termékei több mint 70 országba jutnak el. A Sió Eckes Kft. piacvezetőként pozícionálja magát a gyümölcslé piacon. Piaci részesedése az értékesítési forgalmat figyelembe véve 30 százalék. A cég 2011-ben összesen 180 főt foglalkoztatott (95 fő fizikai és 85 fő szellemi alkalmazott), amely 31 fővel több mint 2010-ben. A 2011. évi nettó árbevétel közel 16 milliárd forint volt, mintegy 400 millió forinttal kevesebb, mint 2010-ben. A cég tehát nagyvállalatnak minősül. Az árbevétel 95 százaléka belföldről származik, 5 százaléka pedig exportértékesítésből. A vállalkozás pénzügyi mutatókkal mért gazdasági helyzete (31. táblázat) vegyes képet mutat. Az árbevétel és a tőkearányos nyereség folyamatos ingadozást mutat, veszteséges és nyereséges év egyaránt előfordult a vizsgált időszakban. A jövedelmezőség 2011-ben romlott lényegesen. A pénzügyi és vagyoni helyzet 2006. és 2010. között viszonylag stabilnak mondható, bár az idegen tőke aránya viszonylag magas. Az utolsó év e tekintetben is kedvezőtlen változást hozott. 31. táblázat A Sió Eckes Kft. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója (2006-2010) Mutatók (Me.: %) Idegen tőke aránya Likviditási mutató Likviditási gyorsráta Árbevétel arányos nyereség Eszközarányos árbevétel Tőkearányos nyereség
2006 2007 2008 2009 2010 2011 70 70 72 68 69 81 104 106 99 108 101 87 68 64 63 68 66 52 1 0 0 1 -1 -6 222 248 263 249 224 232 12 -3 7 12 -7 -74 Forrás: Sió Eckes Kft. adatai alapján saját szerkesztés
120
7.1.2.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A Sió Eckes Kft. – a Kometa 99 Zrt.-hez hasonlóan – a saját innovációt elsősorban a termékek új fogyasztói igények feltárásán alapuló bővítéseként. Erőteljes márkaépítéseként értelmezi. Az innovációs teljesítmény marketing irányultságát leginkább kifejező tény, hogy a jelenlegi innovációs igazgató korábban marketingigazgatóként dolgozott a cégcsoportnál. A vállalkozás jelenleg 10, egyedi arculattal ellátott termékcsaláddal rendelkezik. A Kft. által bejelentve jelenleg 6 védjegy áll jogi oltalom alatt, amelyhez társul az anyavállalat által bejelentett több száz további védjegy. A vállalkozás 2004. és 2011. között 10 feletti szakmai díjat nyert, termékekhez illetve csomagolási megoldásokhoz kapcsolódóan. A csomagolási újítások innováció alkalmazásként jelentek meg a cégnél, nem saját fejlesztések eredményei. A technológiai beruházások fő célja az elmúlt években a töltősorok és a gyártósor kapacitásbővítésére,
modernizációjára
irányultak.
Jelenetősebb,
termeléstechnológiához kötődő tárgyi eszköz beruházások az elmúlt nyolc évben: •
2004: Készáruraktár (256 mFt), Combibloc töltősor (272,5 mFt)
•
2005: Pasztőröző berendezés (20 mFt)
•
2006: Combiblock gépsor (327 mFt), Gualapack gépsor (54 mFt), Pet gépsor (53 mFt), raktárkezelő rendszer (15 mFt)
•
2007: SAP rendszer (72,5 mFt), kapcsolódó IT és műszaki berendezések (212,5 mFt), gasztro berendezések (94 mFt)
•
2008: Műszaki berendezések (604 mFt), gasztro berendezések (75,5 mFt), telefonhálózat (20,5 mFt)
•
2009: Műszaki és IT berendezések (82 mFt), gasztro berendezések (40 mFt)
•
2010: Műszaki és IT berendezések (246,4 mFt), gasztro berendezések (40 mFt)
121
•
2011: Műszaki és IT berendezések (153,5 mFt), marketing eszközök (79,5 mFt), gasztro berendezések (19,2 mFt).
Az immateriális jellegű innováció alkalmazások között – a SAP vállalatirányítási rendszer bevezetése mellett – az IFS (2009.) és HACCP (1999.) minőségbiztosítási rendszerek bevezetése érdemel említést. 7.1.3. Tolnatej Zrt. 7.1.3.1. Általános gazdasági értékelés A Tolnatej Zrt. szekszárdi székhelyű, tejtermékgyártó vállalkozás. A vállalat teljes mértékben magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik. A tulajdonosok között a Tejinvest Nagykereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság minősített többségű befolyással bír (620,8 mFt szavazati értékű részvény). A Társaság jegyzett tőkéje összesen 838,5 mFt. Az üzemben évente 150 millió liter tej kerül feldolgozásra. A termékgyártási kapacitás két legfontosabb eleme az 500.000 literes porítóüzem és 11.000 tonnás sajtüzem. A vállalkozás az összes termékét a Tolle márkanév alatt hozza forgalomba. A cég 2011-ben összesen 472 főt foglalkoztatott (349 fő fizikai és 123 fő szellemi alkalmazott). A 2011. évi nettó árbevétel 21 milliárd forintot tett ki, ez mintegy 4 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. A cég tehát nagyvállalatnak minősül. Az árbevétel
95,4
százaléka
belföldről
származik,
5,6
százaléka
pedig
exportértékesítésből. A vállalkozás pénzügyi mutatókkal mért gazdasági helyzete (31. táblázat) igen kedvező képet mutat. A jövedelmezőségi mutatók (2008. kivételével) viszonylag stabilan alakultak. A vállalkozás a vizsgált hat évben végig pozitív eredménnyel zárta tevékenységét. A vagyoni és likviditási mutatók nagyfokú finanszírozási biztonságról tanúskodnak. A likviditási mutató 180% feletti értéke rendkívül konzervatív pénzeszközgazdálkodást jelez. A rendelkezésre pénzeszközök megteremtik a feltételt a vállalkozás tevékenységének bővítésére, fejlesztésére.
122
32. táblázat A Tolnatej Zrt. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója (2006-2010) Mutatók (Me.: %)
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Idegen tőke aránya
18,7
20,8
17,2
22,5
25
25,3
Likviditási mutató
371,5
351,7
415,3
328,8
322,4
290,86
Árbevétel arányos nyereség
4,7
7,1
2,3
5,8
6,4
5,09
Eszközarányos nyereség
7,7
11,6
3,8
8,5
9,6
8,9
Vagyonarányos nyereség
9,5
14,6
4,6
11,0
12,7
11,95
Forrás: Sió Eckes Kft. adatai alapján saját szerkesztés 7.1.3.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A Társaság által folytatott termék innováció alapját a 2001-ben bevezetett Tolle márka és a hozzá tartozó arculati elemek adták meg. A vállalat által közvetíteni kívánt értékek
kampányszerű
kommunikálását
követően
kezdődött
meg
a
mai
termékpaletta folyamatos kialakítása. A termékfejlesztésben a fő hangsúly a sajttermékek kapták. Ebben a szegmensben a vállalkozás több innovatív megoldással elsőként, vagy az elsők között jelent meg a piacon. Ezek közül a legfontosabbak az egalizált szeletelt és darabolt sajtok, és a füstölt ízű trappista sajtok. A prioritást élvező sajttermékek közül félkemény sajtok piacán érte el a legnagyobb piaci részesedést (30 százalék) a vállalkozás. A sajt szegmensen kívüli, meghatározó fejlesztések két területen jelentkeztek. A vállalkozás elsőként vezette be a hosszabb eltarthatóságot biztosító technológiával készült „extended shelf life” tejeket és kakaóitalt. A piacon nem elsőként, de erős marketingtámogatással került bevezetésre a Tolle Fitt termékcsalád, amely négy féle energiacsökkentett trappista sajt terméket, két féle ömlesztett sajtterméket és egy túródesszert terméket tartalmaz. Ez utóbbi termékcsalád támogatására a vállalkozás
123
fogyasztói klubot is létrehozott („Tolle Fittklub”), amely életmód és táplálkozás tanácsadási szolgáltatást kínál a csatlakozóknak. A vállalkozás jelenleg 8 oltalom alatt álló védjeggyel rendelkezik. A technológiai és immateriális javakba történő beruházások, fejlesztések mértékét a bruttó érték 2004. és 2011. közötti változásával érzékeltetjük: •
a vagyoni értékű jogok nettó értéke 133-szorosára növekedett;
•
a szellemi termékeké 60 százalékkal csökkent;
•
az ingatlanoké 165 százalékkal nőtt;
•
a műszaki berendezések, gépek, járműveké 25 százalékkal csökkent;
•
az egyéb berendezések, gépek, járműveké 900 százalékkal nőtt.
A vizsgált hét év alatt jelentősen átalakult a befektetett termelőeszközök struktúrája. Míg a szellemi termékek és műszaki berendezések, gépek, járművek nettó értéke csökkent, addig vagyoni értékű jogok és egyéb berendezéseké robbanásszerűen növekedett. Az immateriális jellegű innováció alkalmazások között – az SAP vállalatirányítási rendszer bevezetése mellett – az IFS (2009.) és HACCP (1999.) minőségbiztosítási rendszerek bevezetése érdemel említést. 7.1.4. Magyar Cukor Zrt. 7.1.4.1. Általános gazdasági értékelés A Társaság székhelye ugyan Budapesten található, a termelési tevékenység azonban a kaposvári cukorgyárban valósul meg. A vállalkozásnak Petőházán is van telephelye, ahol csomagolási, raktározási és disztribúciós tevékenység zajlik. A részvények 87,5 százalékával az osztrák székhelyű Agrana Zucker GmbH rendelkezik. A részvények további 10,9 százalékának tulajdonosa a Bétacukor Petőháza Szolgáltató Kft.
124
A vállalkozás fő tevékenységei a cukorgyártás, mészgyártás, valamint a cukor, édesség nagykereskedelme. A gyár a 2011/2012 üzleti évben 821.000 tonna cukorrépát dolgozott fel, amelyből 121.420 cukrot állított elő. A gyár története során először, a répacukor előállítása mellett 52.724 tonna nyers nádcukor finomítására is sor került. A Társaság 2011-ben 216 főt foglalkoztatott (ebből 159 fő fizikai és 57 fő szellemi munkakörben dolgozó alkalmazott). A vállalkozás a 2011/2012 üzleti évben mintegy 54 milliárd forint árbevételt ért el, amely kb. 22 milliárd forinttal volt több az előző üzleti évnél. Az értékesítés nettó árbevételének jelentős arányt képvisel az export (35 százalék). Az árbevétel 27,5 százaléka (14,8 milliárd Ft) kapcsolt vállalkozástól, amely mintegy 7 milliárd forintos növekedést jelent előző évről tárgyévre. A kapcsolt vállalkozások felé történő értékesítésből mindössze 234 millió forintot tett ki a belföldi értékesítés. Ez azt jelenti, hogy a cég export értékesítéseinek több mint háromnegyede kapcsolt vállalkozások felé irányul. 33. táblázat A Magyar Cukor Zrt. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója Mutatók (Me.: %)
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Idegen tőke aránya
35,6
43,41
38,1
16,0
18,8
47,4
Likviditási mutató
205,3
186,8
203,63
428,4
383,4
177,1
Likviditási gyorsráta
142,29
84,54
103,2
200,4
191,0
79,9
Árbevétel arányos nyereség
10,9
9,0
0,7
1,2
5,7
7,3
Eszközarányos nyereség
13,6
6,1
0,6
1,5
7,1
9,0
Tőkearányos nyereség
22,1
12,44
1,12
1,87
9,0
17,5
Forrás: Magyar Cukor Zrt. adatai alapján saját szerkesztés
125
A vállalati tevékenység jövedelmezősége a vizsgált években igen változó képet mutatott. A vizsgált időszakban több olyan év is volt, amelyben az árbevétel-, eszköz és tőkearányos nyereség kimondottan magasnak számító értéket ért el. 2006. és 2011. között nem volt olyan év, amely veszteséges lett volna. A Társaság vagyoni, illetve likviditási helyzete is stabilnak mondható. A likviditási mutatók az utolsó üzleti évben ugyan jelentősen romlottak, de még mindig nem utalnak túlzott pénzügyi kockázatokra. Az idegen tőke aránya szintén kedvező. 7.1.4.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A Társaság a termék innováció, valamint a cukortermékek technológiai kutatásait illetően méretéhez képest csekély önálló aktivitást mutat. A termékfejlesztések az elmúlt években leginkább a vállalkozás legismertebb termékcsaládjához, a 16 féle terméket tartalmazó Koronás Cukorhoz kapcsolódtak. A termékcsalád jelenlegi palettájában a „klasszikus” fogyasztói termékek (kristály-, por- és kockacukor) mellett megtalálhatóak a speciális igényeket kielégítő termékek is: befőzéshez fejlesztett cukrok, nádcukrok, barnacukor termékek, jégcukrok, sütőcukrok, bio répacukor. A termékekhez kapcsolódó kommunikációra és arculattervezésre nagy hangsúlyt fektetnek. Az elmúlt években piacra dobott termékek az alábbi fogyasztói igényekre kívánnak választ adni: egészséges életmód iránti igény, speciális konyhai eljárások iránti igény, egzotikumok iránti igény. A márkaépítés eredményeként a 2010-ben a termékcsalád Superbrands, a Magyar Cukor Zrt. pedig Business Superbrands minősítést kapott. A „Koronás Cukor” a Társaság oltalom alatt álló védjegye (bejelentve: 2009-ben), hasonlóan a 2006-ban bejelentett „Magyar Cukor”, illetve „magyar cukor, magyar cukorrépából”, valamint a 2005-ben bejelentett „Krajcáros” védjegyhez. A 2004-2011 közötti időszakban a vállalkozás nem aktivált kísérleti fejlesztést. A termelési technológia fejlesztésére külső szolgáltatótól vett igénybe tanácsadást, melynek költsége az egyes években az alábbiak szerint alakult: •
2004/2005 üzleti évben 60.324.000 Ft
•
2005/2006 üzleti évben 53.849.000 Ft 126
•
2006/2007 üzleti évben 53.849.000 Ft
•
2008/2009 üzleti évben 78.867.000 Ft
•
2009/2010 üzleti évben 7.500.000 Ft
•
2010/2011 üzleti évben 9.533.000 Ft
•
201/2011 üzleti évben, biogáz kísérleti üzemben végzett tevékenységre 7.584.000 Ft.
A társaság nem rendelkezik oltalom alatt álló szabadalommal, az Agrana csoporthoz tartozó vállalatok közül az jelenleg az Agrana Starke GmbH. rendelkezik egy 2006ban bejelentett, hatályosított európai szabadalommal. A szabadalom a keményítők és keményítőszármazékok festékek sűrítéséhez való felhasználására vonatkozik, tehát nem tartozik a Magyar Cukor Zrt. profiljába. Bár saját kutatás-fejlesztési tevékenységet csak kis mértékben folytat a vállalkozás, a termeléstechnológiai fejlesztések terén aktív innováció alkalmazó és átvevő, elsősorban az agrana csoporthoz tartozó, Ausztriában található Zuckerforschung Tulln GmbH. kutatás-fejlesztési eredményeinek hasznosításával. Az osztrák cukorkutató kapcsolódó kutatási témái: •
a
cukorrépa-feldolgozás
hatékonyságának
növelése,
a
fajlagos
energiafelhasználás és környezetterhelés csökkentése; •
természetes biostabilizátorok alkalmazása;
•
sűrűlé tárolás;
•
cukorösszetétel elemzése;
•
cukoreredet vizsgálat;
•
hosszan tárolt cukorrépa feldolgozásának optimalizálása
A Társaság 2007. óta két stratégiai területen alkalmazott technológiafejlesztést. A 2011/2012-es üzleti évben a feldolgozási kampány meghosszabbítása érdekében a 127
nyers nádcukor finomítását lehetővé tevő nyerscukor fogadó kialakítására és feldolgozási technológia átalakítására került sor, összesen 59.719.000 Ft értékben. Az új technológiával az üzleti év során 52.724 tonna nyerscukrot finomítottak. A cukorgyár területén 2008-ban egy melléktermékekre alapozott biogázüzemet adtak át. Az üzem mára már három fermentorral működik. Ez az utolsó lezárt üzleti évben 25,1 millió köbméter (napi 160-170.000 köbméter), 50,91 százalék metántartalmú gázt előállítását tette lehetővé a kampány ideje alatt. Az üzemmel kapcsolatos fő fejlesztési irány jelenleg a gáztermelés folyamatossá tétele, illetve a metántartalom javítása utófermentáció útján. A biogáz üzem alkalmas más vállalkozások származó melléktermékek feldolgozására is. A gáz elégetéséből származó energia egy részét a kaposvári fürdő is felhasználja. A biogáz üzem létesítésének további részleteit a „10. Esettanulmány” c. fejezetben szerepeltetjük.
7.2.
A
piacvezető
élelmiszeripari
középvállalatok
gazdasági
helyzetének és innovációs tevékenységének bemutatása 7.2.1. Fino-Food Kft. 7.2.1.1. Általános gazdasági értékelés Hasonlóan a Magyar Cukor Zrt-hez hasonlóan a Fino-Food Kft. székhelye is Budapesten található, ám a termelési tevékenység telephelyei kivétel nélkül a DélDunántúli régióban találhatóak. A cég 100 százalékban magyar magánszemélyek tulajdonában van. A Társaság minősített többséget biztosító szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosa a tejtermékek nagykereskedelmével foglalkozó Fino Friss Kft.-nek. A Társaság tulajdonosai tagjai, illetve vezető tisztségviselői a Bos-Frucht, illetve a Fino-Tej szövetkezeteknek. A vállalkozás fő tevékenységei a tejtermékgyártás, valamint a tejtermékek nagykereskedelme. A feldolgozóüzembe naponta átlagosan 130.000 liter tej érkezik. A tejmennyiség mintegy 50 százalékát saját tulajdonú tehenészetekből biztosítják. Az értékesítés nettó árbevétele 2004. és 2011. majdnem hatszorosára növekedett, az utolsó lezárt évben 8,3 milliárd forintot ért el. Exportértékesítéssel 2007. óta 128
foglalkozik a vállalkozás, jelenleg az árbevétel 14 százaléka származik exportból. 2011-ben 118 fő dolgozott a cégnél (17 fő szellemi és 101 fő fizikai alkalmazott). 34. táblázat A Fino-Food Kft. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója (2004-2010) Mutatók (%)
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Likviditási ráta Likviditási gyorsráta Eladósodottság mértéke Saját tőke aránya Árbevétel arányos üzemi eredmény Eszközarányos üzemi eredmény Tőkearányos adózott eredmény
87,40
47,88
49,64
87,03
84,21
79,39
96,77 100,51
60,93
39,52
37,82
75,65
71,64
65,91
78,31
86,84
215,54 533,13 617,47 557,08 446,68 265,97 251,15 279,87 80,12
32,73
26,94
32,12
38,28
53,48
53,98
51,04
2,30
1,12
1,44
7,03
7,69
3,89
1,33
2,92
4,29
0,94
1,05
5,98
6,98
3,27
1,70
4,61
5,17
1,09
5,09
36,46
37,50
6,41
0,42
2,13
Forrás: Fino-Food Kft. adatai alapján saját számítás A 34. táblázat adatai szerint a vállalkozás likviditása megfelelő, a vizsgált időszakban javult. Az eladósodottság meglehetősen nagymértékű, de az tóbbi négy évben csökkent. A vállalkozás a teljes időszak alatt nyereségesen működött. A jövedelmezőségi mutatók nagy ingadozást mutatnak. 7.2.1.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A vállalkozás innovatív termékeit a sajtok között találjuk. A termékfejlesztés fő hangsúlya a különleges, ínyenc termékeken van (vörösborban áztatott sajt, rúzsos sajtkülönlegesség, exkluzív sajtválogatások, hosszúérlelésű sajt, gomolya, ízesített sajtok). További innovatív termékek a zsírszegény sajtok („Fittimo” termékcsalád) és vajkrémek,
valamint
az
egészségvédő
probiotikus
sajt.A
termékbővítéssel
párhuzamosan a csonmagolás dizájn és arculati elemeit is folyamatosan fejlesztik a cégnél.
129
A 35 napig érlelt trapppista sajt, illetve a Fittimo termékcsalád esetében a termékfejlesztés folyamatában, a Baross Gábor pályázati kiírás keretében a Kaposvári Egyetem Marketing és Kereskedelmi Tanszéke is részt vett (128) . A termékek technológiai, gyártási eljárásának kifejlesztésében a Magyar Tejgazdasági Kutató Intézet működött közre, szintén Baross Gábor pályázat keretében. A termékfejlesztéshez kapcsolódó szakmai elismerések, díjak: Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy több termékre, sajt versenyeken és fesztiválokon helyezések, különdíjak, vásár- és termékdíjak, DDRIÜ innovációs díj. A Társaság 2012-ben megkapta a Business Superbrands védjegyet, és jelölést kapott az European Business Awards-ra. A Kaposvári üzemben rendszeresek a technológiai beruházások, korszerűsítések. Az elmúlt években összesen 348 millió forintból, 50 százalékos ÚMVP támogatással („Mezőgazdasági ter mékek
értéknövelésére
nyújtandó
támogatás”)
került
sor
a
töltővonal
korszerűsítésére és aborműszerek beszerzésére. A beruházás kapacitásbővítést és a higiéniai biztonság javulását eredményezte. Szintén ÚMVP program keretében indult el egy savószűrő és melléktermék hasznosító beruházás, valamint a hozzá kapcsolódó energetikai eszközök beszerzése. 7.2.2. eFeF Kft. 7.2.2.1. Általános gazdasági értékelés A pécsi székhelyű vállalkozás 98,33 százalékban az osztrák Wech-Karntner Truthahnverarbeitung GmbH. tulajdona. A vállalkozást 2002-ben vette meg az osztrák tulajdonos A fennmaradó 1,67 százaléknyi részesedés felett magyarországi magánszemélyek rendelkeznek. Az 1958-ban családi vállalkozásként induló Wech cégcsoport (a Wech Beteiligungs-verwaltung GmbH. anyavállalat)jelenleg három osztrák, és egy-egy románai, szlovéniai és magyarországi leányvállalattal rendelkezik. A cégcsoport évente összesen 45.000 tonna baromfihús terméket értékesít, amellyel
130
kb. 150 millió euró árbevételt ér el. A céghálózatban összesen 700 fő alkalmazott dolgozik. A vállalkozás fő tevékenysége a baromfihús feldolgozás és értékesítés. A székhelyen működő üzemben továbbfeldolgozás történik, az üzem vágóhíddal nem rendelkezik. A továbbfeldolgozás során négy termékcsoport előállítására kerül sor (friss baromfihúsok, baromfi húskészítmények, előkészített húsok, félkész termékek gyártása). A vállalkozás 2011-ben 177 főnek adott munkát (152 fő fizikai és 25 fő szellemi alkalmazott). A 2011. évi nettó árbevétel 2004. és 2011. között folyamatosan növekedve megduplázódott, 2011-ben majdnem 4,5 milliárd forintot ért el. Ennek 42 százaléka exportból származott. Az export értékesítés célországai Ausztria, Svájc, Szlovénia és Románia. 35. táblázat A eFeF Kft. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója (2004-2011) Mutatók (%)
2004
2005
2006
2007
Likviditási ráta 125,70 121,34 142,97 159,16 Likviditási 99,17 95,90 118,46 130,20 gyorsráta Eladósodottság 132,28 94,58 95,65 77,18 mértéke Saját tőke aránya 100,00 100,00 100,00 100,00 Árbevétel arányos 3,73 3,67 4,43 5,07 üzemi eredmény Eszközarányos 8,74 10,57 11,24 13,46 üzemi eredmény Tőkearányos adózott 14,58 16,37 16,05 20,36 eredmény Forrás: eFeF Kft. adatai alapján saját számítás
2008
2009
2010
2011
123,19 115,90 87,45
99,89
102,18 97,64
64,50
77,05
119,46 103,43 77,85
69,87
100,00 100,00 100,00 100,00 3,09
4,09
2,89
1,75
6,95
7,95
5,15
3,12
10,33
13,75
6,96
1,45
A Társaság vagyoni helyzete meglehetősen stabilnak mondható, bár az elmúlt két évben mind a likviditási, mind az eladósodottsági mutatók jelentősen romlottak (35. táblázat). A vállalkozásnak hosszú lejáratú kötelezettségei a vizsgált nyolc évben nem voltak. A folyamatosan növekvő árbevétel mellett igen kedvező értéket értek el a
131
jövedelmezőségi mutatók is. E területen is az utolsó két évben történtek negatív változások. A vizsgált időszak alatt egy évben sem volt veszteséges a működés. 7.2.2.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A Társaság termékfejlesztésében nem lelhető fel a korábban felsorolt élelmiszeripari cégekre jellemző, tudatos márkaépítés. A „termékcsaládok” nem egy-egy innovatív funkció vagy jól kummikált brandnév mentén kerültek kialakításra, hanem a „klasszikus” termékcsoportonkénti felosztás szerint. Az újonnan piacra dobott, új funkcióval ellátott termékek az alaptermék jellegéből fakadóan kerülnek besorolásra az egyes csoportokba. Az innovatív termékek jellegét termékcsoportonként adjuk meg. 36. táblázat Az eFeF Kft. termékfejlesztéseinek jellege termékcsaládonként Termékcsalád Aszpikos termékcsalád Baromfi virsli Egyedi sonkás termékek Export termékek Kötözött termékcsalád Pulyka májas és felvágottak Panírozott és készre sütött termékek Párizsi termékcsalád Saslik termékcsalád Sonkafélék termékcsaládja
Eddigi termékfejlesztések jellege ínyenc igényeket kielégítő fűszerezés, zsírtartalom csökkentése. innovatív jelleg nem érzékelhető. ínyenc igényeket kielégítő fűszerezés ínyenc igényeket kielégítő fűszerezés, i.q.f. technológiával emészthető fólia mini kiszerelés bevezetése, egyediség (panírozott saslik) mini kiszerelés, egészségesség (glutén-, szója- és sertéshús mentes termék) egyedi termékcsalád, ínyenc igényeket kielégítő fűszerezés, választékbővítés ínyenc igényeket kielégítő izesítés; egyediség, különlegesség (mézzel és fokhagymával pácolt Hunyor pulykamell)
Amint az a táblázatos felsorolásból látható, a termékfejlesztésben a vállalkozás sok esetben inkább újítás átvevő, mint újító. Valódi újításnak az egyedi, ínyenc termékek felelnek meg, mint a saslik termékek, illetve a saját márkanévvel is ellátott Hunyor
132
pulykamell. A termékfejlesztés eddigi legfrissebb lépései a mini kiszerelés bevezetése, illetve az ízesített, vákuumcsomagolt pulyka/csirkerolád piacra dobása. A vizsgált évek technológiai-műszaki beruházásai közül a legjelentősebb a továbbfeldolgozó üzem fogadásának és késztermék logisztikájának fejlesztése a technológiai terek bővítése céljából. A beruházáshoz kapcsolódó további tételek: gépbeszerzés
a
versenyképesség
javítása
érdekében,
továbbá
az
élelmiszerbiztonsági feltételeket javító belső utak építése. A beruházás 2008. és 2009. között zajlott, összesen 600 millió forint értékben. A projekt költségének 50 százalékát az ÚMVP keretében finanszírozta az Európai Unió. A szervezeti fejlesztések között az eFeF Kft. esetében is a minőségbiztosítási rendszerek (HACCP, ISO 9001-2000, IFS) alklamazása, valamint az SAP vezetői információs rendszer bevezetése emelhető ki. 7.2.3. Privát Hús Kft. 7.2.3.1. Általános gazdasági értékelés A kaposvári székhelyű Privát Húsfeldolgozó Kft. két magyar magánszemély tulajdonában áll, akik 54-46 százalékos arányban osztoznak a részesedésben. A vállalkozás a megyeszékhelyen egy húsfeldolgozó üzemmel és három húsbolttal rendelkezik. A tevékenységi kör húsfeldolgozásból, és tartósításból, húskészítmény gyártásából, valamint húskészítmények nagy- és kiskereskedelméből tevődik össze. A kiskereskedelmi forgalom a saját bolthálózatban valósul meg. A nagykereskedelmi értékesítés elsősorban dunántúli partnerek felé történik. A Társaságnál dolgozó alkalmazottak száma 2004. és 2011. között 36 fővel nőtt, jelenleg 127 főt foglalkoztat a vállalat. Az értékesítés nettó árbevétele ugyanebben az időszakban 1,9-szeresére nőtt, 2011-ben megközelítette a 4 milliárd forintot. Az expanzióval párhuzamosan a likviditási, eladósodottsági mutatók is jelentős mértékben javultak, a vállalkozás pénzügyi-finanszírozási helyzete stabil. A vizsgált időszakban az üzemi és adózott eredmény végig pozitív értéket mutatott, a jövedelmezőségi ráták rendkívül kedvezőek voltak. 133
37. táblázat A Privát Hús Kft. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója (2004-2011) Mutatók (%) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Likviditási ráta 117,49 82,60 105,74 176,25 175,01 183,49 194,08 203,83 Likviditási gyorsráta 89,64 58,75 83,09 154,92 153,73 165,48 175,11 177,71 Eladósodottság 59,95 90,39 87,24 58,69 55,12 56,07 49,19 49,84 mértéke Saját tőke aránya 93,59 82,14 83,52 88,67 93,07 96,19 98,47 100,00 Árbevétel arányos 1,65 7,30 4,62 9,23 5,01 7,90 8,02 5,79 üzemi eredmény Eszközarányos 5,68 17,94 12,30 21,06 12,53 18,54 15,62 10,87 eredmény Tőkearányos adózott 10,48 34,41 25,48 33,16 19,72 29,65 24,57 19,17 eredmény Forrás: A Privát Hús Kft. adatai alapján saját számítás 7.2.3.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A Társaság fő termékfejlesztési stratégiája egyrészt a nagy termékválaszték kialakítására, másrészt a hagyományos magyaros ízek iránti igényeket kielégítő termékek bevezetésére vonatkozik. A húskészítmények között majdnem minden termékcsaládban széles választékot alakítottak ki a fűszeres, pácolt, főtt és füstölt termékekből. Az utóbbi években előkerült a prémiumkategóriás szárazáruk piacra dobása. A saját fejlesztésű termékek esetén az egyediség mellett a magyar eredet és a hagyományos jelleg kerül hangsúlyozására. A termékfejlesztéshez nem társul strukturált márkaépítés, a „termékcsaládokat” a klasszikus, termékjelleg szerinti termékkategóriák képezik. A termelési technológia bővítésére és fejlesztésére az elmúlt években jelentős mértékű, állami résztámogatással megvalósuló beruházások történtek. Ezek közül a legfontosabbak: •
2001-ben a korábbi 250, majd 1000 négyzetméteres feldolgozó üzem helyett megépült egy új, 1600 négyzetméteres üzem (a beruházás F.V.M. támogatással valósult meg).
134
•
2006-ban AVOP támogatással egy 2000 négyzetméteres, új csomagoló, tároló és érlelő üzemrész átadására került sor. A kapacitásbővítés mellett a gépberuházások a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítását tette lehetővé.
•
2011-ben fejeződött be az ÚMVP támogatásával (mezőgazdasági termékek értéknövelése) megvalósuló, 250 millió forint értékű technológiafejlesztés. A beruházással a csontozóvonal, pácolás, töltés, hőkezelés és csomgagolás modernizációja történt meg. A modernizáció eredményeképpen a termelés htékonységa mellett csökkent a környezetterhelés, javult a higiéniai rendszer és a termékbiztonság.
Immateriális fejlesztések közüla minőségbiztosítási rendszerek bevezetése kapja a legnagyobb hangsúlyt. Jelenleg a HACCP rendszer müködik a vállalkozásban, az ISO szabvány bevezetése folyamatban van. 7.2.4. Bát-Grill Hús Kft. 7.2.4.1. Általános gazdasági értékelés A palotabozsoki székhelyű vállalkozás három magyarországi társas vállalkozás (AgroBoy Kft., Jordán és Jordán Kft., Palotabozsoki Mezőgazdasági Zrt) és hét magánszemély tulajdonában áll. A Palotabozsoki Mezőgazdasági Zrt. törzsbetétje 6.250.000 Ft, a többi tulajdonos mindegyike 1.500.000 Ft törzsbetéttel rendelkezik. A Társaság két kapcsolt vállalkozással rendelkezik: a broilercsirke neveléssel foglalkozó Agro-Cikó Kft.-ben 100 százalékos, a hobbiállat-eledel gyártást végző Bát-Hund Kft.ben 50 százalékos részesedéssel bír. A vállalkozás fő tevékenysége a baromfihús elsődleges feldolgozása és tartósítása. A tevékenység alapjául szolgáló, jelenleg mintegy 3,1 millió darab (7,3 millió tonna) vágócsirke döntő része a tulajdonosi érdekkörből származik. A termékeket nagykereskedelmi partnereknek, illetve kiskereskedelmi hálózatoknak értékesítik az egész országban, emellett három saját húsüzletet is üzemeltetnek. A cég 2011-ben 5,6 millió tonna baromfihúst értékesített.
135
Az értékesítés nettó árbevétele 2004. és 2011. között dinamikusan, 1,68-szorosára növekedett. E közben a cég export tevékenysége is folyamatosan bővült, jelenleg a teljes nettó árbevétel 16,5 százalékát tette ki. A növekedés az alkalamazotti létszámban is megmutatkozott. Jelenleg 110 fő (92 fő fizikai és 10 fő szellemi) dolgozik a vállalkozásnál. Az alkalamazottak száma 2004-ben csak 81 fő (71 fő fizikai és 10 fő szellemi) volt. 38. táblázat A Bát-Grill Kft. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója (2004-2011) Mutatók (%)
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Likviditási ráta
145,64 98,41
123,04 127,76 132,14 166,56 190,54 174,92
Likviditási gyorsráta
133,02 85,55
117,34 116,16 119,79 148,74 177,67 166,12
Eladósodottság mértéke
83,62
100,89 63,41
53,89
56,22
47,63
38,69
48,17
Saját tőke aránya 90,58
83,34
87,01
90,67
93,84
93,09
97,92
97,46
Árbevétel arányos üzemi 3,99 eredmény
8,67
5,49
6,43
2,27
9,64
5,79
2,76
Eszközarányos eredmény
11,67
16,00
9,38
12,26
4,93
19,81
11,56
6,14
Tőkearányos adózott eredmény
19,24
28,44
11,05
13,74
6,20
24,86
15,24
8,73
Forrás: Bát-Grill Kft. adatai alapján saját számítás A pénzügyi mutatók (38. táblázat) alapján a cég gazdasági helyzete a korábban bemutatott növekedés mellett jövedelmezőségi, eladósodottsági és likviditási szempontból is kedvező. A likviditási mutatók és az eladósodottság mértéke az utóbbi öt évben mind nominális értéküket, mind dinamikájukat tekintve igen kedvezőnek ítélhetőek. A jövedelmezőségi helyzet mind az üzemi, mind az adózott eredményt figyelembe véve rendkívül kedvező. A tőkearányos nyereség két évben is meghaladta a 20 százalékot. A jövedelmezőségi mutatók 2011-ben nagymértékben csökkentek, de még így is nagyarányú nyereségről beszélhetünk. 136
7.2.4.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A Társaság elsődleges feldolgozást végez, és így alaptermékeket értékesít. Az erre való specializálódásból fakadóan lényeges termékfejlesztések nem történtek, s erre vonatkozó lépések a jövőben sem várhatóak. A piacon elérhető termeléstechnológiai és műszaki fejlesztések átvételére, alkalmazására ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett a cég. A vizsgált időszakban rendszeresen hajtottak végre műszaki beruházásokat. A 2005-2007-ben végrehajtott fejlesztések fő célja a kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés, és ez által a fajlagos termelési költségek csökkentése volt. A fejlesztések másik „hulláma” 2009-től szintén a
termelékenység
és
hatékonyság
növelését,
valamint
csekély
mértékű
kapacitásbővítést eredményezett. A termelési költség csökkentésére irányuló fejlesztési
törekvések
speciális
területét
képezik
az
energiatakarékossági
beruházások. A fejlesztési döntésekben nagy jelentősége van az elérhető pályázatoknak. Az immateriális jellegű fejlesztések fókuszában a minőségbiztosítás és a nyomon követhetőség
áll
a
cégnél.
A
Társaság
1998-tól
rendelkezik
HACCP
élelmiszerbiztonsági rendszerrel. 2001-ben vezették be az ISO 9001:2000, 2007-ben pedig a FIS élelmiszerbiztonsági rendszereket. Az utóbbi évek radikális változását jelenti a korábbi minőségbiztosítási rendszerek lecserélése az ISO 22000 minőségirányítási rendszerre. A nyomon követhetőséget a 2008-tól bevezetett informatikai készletgazdálkodási rendszer biztosítja. A rendszernek köszönhetően vonalkód alapján a vállalat kapuin belül és kívül egyaránt visszakereshető egy adott terméktétel alapanyagául szolgáló csirke vágási ideje, származási helye (hizlaló- és keltető telepe), valamint a csirke által fogyasztott takarmány eredete. A nyomon követhetőség eredményeként a telepeken, takarmánykeverő üzemekben jelentkező, egészségügyi kockázatot jelentő események gyorsan lereagálhatóak.
137
8. A meghatározó dél-dunántúli mezőgazdasági vállalatok innovációs tevékenységének bemutatása Az AKI mezőgazdasági név- és címjegyzéke (129) szerint 2008-ban 1219 db kettős könyvvitelt végző mezőgazdasági vállalkozás (erdő- és vadgazdálkodás nélkül) működött a Dél-Dunántúli régióban. A vállalkozások összes értékesítési nettó árbevétele 203,5 milliárd forintot ért el. A mezőgazdasági vállalkozások árbevétellel mért méretkoncentrációja szintén rendkívül nagy, még ha nem is éri el az élelmiszeripari üzletág mértékét. A teljes árbevételtömeg egyharmadát lefedi 15 db, 1,7 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozás. A teljes árbevétel tömeg 60 százalékát a nyolcvan legnagyobb vállalkozás árbevétele teszi ki. Az
árbevétel
gazdasági
szakágazatok
szerinti
megoszlása
egyértelmű
növénytermesztési dominanciát mutat a régióban: az árbevételtömeg 61 százaléka gabona- és egyéb szántóföldi növénytermesztési főtevékenységű vállalkozásokhoz köthető,
10,8
százaléka
sertéstartó
vállalkozásokhoz.
A
növénytermesztési
szolgáltatást folytatók árbevételének részesedése 6,2 százalék, míg a vegyes gazdálkodási profillal rendelkezőké 5,2 százalék. Őket követik a szarvasmarha tenyésztő (5,2 százalék alatti részesedés) és a baromfitartók (4,1%). A vállalkozások számát tekintve az arányok ettől eltérnek, ahogy azt a 17. ábra mutatja. Ebben az esetben is a növénytermelési profil a meghatározó, azonban a második legnagyobb árbevétel tömeget elérő sertéstenyésztés a vállalkozások száma alapján csak az ötödik helyen áll. A viszonylag kis árbevétel tömeget produkáló gyümölcs, szőlő és fűszernövény termelők, valamint baromfitenyésztők száma ugyanakkor relatíve magasnak mondható. Az eltérések természetesen a különböző termelési irányok eltérő méretgazdaságossági és egyéb, a koncentrációt befolyásoló gazdasági jellemzőkben gyökereznek.
138
17. ábra
Vállalkozások száma, db-
Az AKI névjegyzékben szereplő, dél-dunántúli agrárvállalkozások száma szakágazatonként (2008) 600
499
500 400 300 200
206 120
100 -
84
67
64
64
37
29
26
23
Forrás: AKI (129) alapján saját szerkesztés A teljes regionális mezőgazdasági értékesítési árbevétel 33 százalékát lefedő, 15 legnagyobb vállalkozás közül hét vállalkozás fő tevékenysége a gabonafélék és egyéb szántóföldi növények termelése, öt vállalkozásé a sertéstenyésztés, míg egyegy
vállalkozás
vegyes
gazdálkodással,
állattenyésztési
szolgáltatással
és
szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. A legnagyobb vállalkozások árbevételének szakágazatonkénti megoszlását a 18. ábra mutatja.
Az összes régióbeli vállalkozáshoz képest ebben a szűk körben még
nagyobb arányt képvisel a szántóföldi növénytermesztés és a sertéstenyésztés árbevétele. A többi állattenyésztési szakágazat – a szarvasmarha-tenyésztés kivételével - fő tevékenységként nem képviselteti magát a legnagyobb vállalatok között. A legnagyobb vállalatok közül jelen fejezetben tíz általános gazdasági értékelését és innovációs tevékenységét mutatjuk be.
139
18. ábra A 15 legnagyobb dél-dunántúli agrárvállalkozás árbevételének megoszlása szakágazatonként (2008)
5%
3%
Gabona és egyéb szántóföldi növény termelése
7%
Sertéstenyésztés 16% Vegyes gazdálkodás 69%
Állattenyésztési szolgáltatás Szarvasmarhatenyésztés
Forrás: AKI (129) alapján saját szerkesztés
8.1.
Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt.
A régió legnagyobb árbevételét elérő vállalkozása a bólyi székhellyel működő Bólyi Zrt.. A vállalkozás gazdasági helyzetének meghatározó jellemzője, hogy egy, a teljes élelmiszervertikumban jelen lévő vállalathálózat, a Bonafarm Bonafarm cégcsoport tagjaként van jelen Baranyában. A cégcsoport mintegy 30.000 hektáron folytat mezőgazdasági termelést, 220 hektáron pedig halgazdálkodást. Az állattenyésztés három pilléren nyugszik: a 4.000 egyedes tejelő tehénállomány mellett évente kb. 350.000 hízósertés és 2,5 millió naposcsibe kibocsátása történik.
A cégcsoport az alábbi élelmiszergazdasági
ágazatokban van jelen: •
Mezőgazdaság:
vetőmagtermesztés,
szántóföldi
növénytermesztés,
terménykereskedelem, takarmány-előállítás, takarmány előállítás, tejelő szarvasmarha-tenyésztés, szarvasmarha baromfitenyésztés, sertéstenyésztés, vadászat, vendéglátás, halászat. A mezőgazdasági tevékenység támogatására támogatására a takarmánygyártás mellett agrokémiai inputellátással is foglalkozik a cégcsoport.
140
•
Élelmiszeripar: húsfeldolgozás, tejfeldolgozás, borászat.
A vállalathálózat menedzsmentcége 2010. óta a Bonafarm Zrt., amely mellett négy mezőgazdasági vállalkozás (Bóly Zrt, Dalmand Zrt., Fiorács Kft., Bonafarm-Bábolna Zrt.), három élelmiszeripari vállalkozás (Pick Szeged Zrt., Sole-Mizo Zrt., Csányi Pincészet Zrt.), egy agrokémiai vállalat (Bólyi Agrokémiai Kft.), valamint két szolgáltató cég (Humán Komplex Kft., Pick Szállítási Kft.) alkotja a csoportot. Az itt felsorolt szervezetek közül több rendelkezik dél-dunántúli telephellyel, négynek (Bóly Zrt., Dalmand Zrt., Csányi Pincészet Zrt., Bólyi Agrokémiai Kft.) a székhelye is a régióban van. Jelen fejezetben ezek közül a két „klasszikus” mezőgazdasági vállalkozás – a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. - tevékenységét elemezzük. 8.1.1. Általános gazdasági értékelés A vállalkozás fő tulajdonosa az Investgroup-Bóly Zrt., amely a jegyzett tőke 92,66 százalékát kitevő értékű részvényt birtokol. A kisbefektetők között megtalálható három település (Bár, Bóly és Mohács) önkormányzata is. A részvények 5,78 százalékát a vállalkozás tulajdonában van, visszavásárlás révén.
A közvetlen
tulajdonosok között található a szingapúri székhelyű CSIM Pte. Ltd. is, amely egyben az Investgroup-Bóly Zrt. 99 százalékos tulajdonosa is. A vállalkozásnak nyolc leányvállalatban van 100 százalékos tulajdonrésze: Bólyi Agrár Kft., Görcsönyi Agrár Kft., Véméndi Agrár Kft., REM-BO Kft., Agroinvest-Ormánság Kft., Bólyi Építő Kft. (végelszámolás alatt), Bólyi Agrokémia Kft., Békáspuszta Kft. A vállalkozás tevékenységében számos mezőgazdasági szakágazat megtalálható. A társaság 2011-ben 17.833 hektár szántóterületen gazdálkodott, amelyből 11.840 hektár az állami bérlemény, a fennmaradó területet közvetlenül vagy leányvállalatain keresztül magánszemélyektől bérli. A növénytermesztés célja csak kisebb részben az árutermelés, a szántóterületek többsége a vetőmag-feldolgozást, az állattenyésztést és a takarmánygyártást szolgálja. Főbb termesztett növények: búza, kukorica, szója, repce.
141
Az állattenyésztés 3 fő profilja a szarvasmarha, sertés és baromfi ágazat. Az ágazatok főbb tevékenységei a nevelés, a hízlalás, a tejtermelés, a naposcsibe- és tojás előállítás. A teljes sertésállomány nyolc nagy gazdasági kárt okozó betegségtől mentes. Ezáltal a kibocsátott végtermék az EU következő években életbe lépő követelményeknek is megfelel. A baromfitenyésztés kettős hasznosítási irányú. Egyrészt a tojóvonal, másrészt a húsvonal. Mindkét vonal korszerű, nagy termelőképességű. Az éves szintű állati eredetű termékkibocsátás: 117.000 egyed vágósertés, 23 millió liter tej, 15 millió db brojler tenyésztojás. A társaság mintegy 33.000 hektáros területen folytat vadgazdálkodási és vadászati idegenforgalmi tevékenységet. A társaság egyik jelentős vállalkozása a vetőmag-gazdálkodás területén a fajtafenntartás, a vetőmagtermelés, vetőmag termeltetés és vetőmag feldolgozás. E tevékenységéről a Bóly Zrt. a világ távolabbi pontjain is ismert. Szintén jelentős tevékenységet képez a keveréktakarmány vertikum, mely a premix üzemet is magában foglalja. Az előállított keveréktakarmány mennyisége az állattenyésztés alacsony jövedelmezőségi szintje és a fizetőképes kereslet csökkenése ellenére az előző évekhez viszonyítva a termelés 2011 évben bővült, főként az állattenyésztési ágazatok saját felhasználásainak növekedésével. A rendkívül éles piaci verseny az értékesítés lehetőségeit korlátozza. A
melléktevékenység
jelentős
terméke
a
kukorica
csutka-melléktermék
feldolgozásból készülő állati takarmány-kiegészítő colin-clorid, valamint a kukorica kemény frakciójából származó grízek, őrlemények. A Zrt. kiegészítő tevékenységei közül kiemelendő a mohácsi dunai uszálykikötőben végzett tárolási, feldolgozási, szállítmányozási és kereskedelmi tevékenység. Jelentős továbbá a malomipari tevékenység - mely a szója és kukoricalisztek teljes termékválasztékának biztosítását célozta
-
valamint
a
laboratóriumi
és
szaktanácsadási
tevékenység.
A
részvénytársaság kereskedelmi és integrátori tevékenységét a gabonafélék és a szója tekintetében a leányvállalata a Bólyi Agrokémia Kft végzi. A vállalat közvetlenül is folytat integrátori tevékenységet a sertéshizlalás és baromfinevelés területén.
142
A vállalkozás 2011-ben 684 főnek adott munkát, ebből 497 fő volt a fizikai foglalkoztatott. Az állományi létszám 2010-hez képest 21 fővel, 3 százalékkal csökkent. Az átlagos statisztikai állományi létszám 2004-ben 1.057 fő volt (ebből 834 fő volt a fizikai alkalmazottak száma), tehát az állományi létszám jelentősen csökkent az EU-csatlakozás óta. A vállalkozás nettó árbevétele 2004. és 2009. között 16 milliárd forintról 11,8 milliárd forintra csökkent, 2011-ben ugyanakkor újra 15,5 milliárd forintra nőtt. Az exportértékesítés aránya 2004. és 2007. között 11 és 19 százalék között mozgott. Az ezt követő három évben az exportarány 6 százalék volt, 2011-ben pedig 2 százalékra csökkent. 39. táblázat A Bóly Zrt. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója (2004-2011) Mutatók (%)
2004
2005
2006
2007
Likviditási ráta 109,67 102,50 105,47 119,04
2008
2009
2010
2011
89,95
98,19
78,29
164,55
Likviditási 48,36 50,32 60,47 60,98 41,75 39,58 28,74 50,38 gyorsráta Eladósodottság 269,33 253,55 187,27 165,92 213,93 178,34 186,37 180,95 mértéke Saját tőke 57,41 62,73 72,10 64,77 64,61 67,82 75,34 46,95 aránya Árbevétel arányos üzemi 2,98 2,68 4,96 1,34 9,65 6,02 5,26 7,05 eredmény Eszközarányos üzemi 2,35 1,94 3,64 0,94 4,75 2,77 2,68 4,14 eredmény Tőkearányos adózott 3,79 2,86 6,29 2,39 12,17 -1,68 -0,12 -0,08 eredmény Forrás: Bóly Zrt. adatai alapján saját számítás A vállalkozás pénzügyi helyzete 2011-ben jelentősen javult. Ettől függetlenül, a likviditási gyorsráta és az eladósodottság mértéke kedvezőtlennek mondható. Az üzemi eredmény szintjén mért jövedelmezőségi mutatók esetében szintén javulást
143
hozott a 2011-es év. Ezen belül is kiemelhető az árbevétel arányos üzemi eredmény javulása az utolsó négy évben. Az üzemi tevékenység eredménye a teljes vizsgált időszakban pozitív értéket mutatott, az adózott eredmény szintjén azonban az utolsó három évben veszteséget ért el a vállalkozás. 8.1.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A vállalkozás 2004. óta minden évben folytatott kutatási tevékenységet. A kutatások tárgyát fajtakísérletek, tájkísérletek, valamint a biológiai alapok fejlesztésének lehetőségei képezik. A kutatással kapcsolatos költségek évenkénti megoszlását a 19. ábra mutatja Látható, hogy a 2008-2010. évi időszakban jelentősen visszaesett a kutatás-fejlesztésre fordított költség, és még 2011-ben sem érte el a korábbi évek szintjét. 19. ábra A Bóly Zrt. kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségei 70000
63 848
60000
eFt
50000
45 268
44 744 35 945
40000 30000
21 528
20000
13 026
10000
1 937
2 250
2009
2010
0 2004
2005
2006
2007
2008
2011
Forrás: Bóly Zrt. adatai alapján saját számítás A fajtanemesítési munka eredményeként a Társaság jelenleg hét államilag elismert és EU-ban forgalmazható, bejelentett szója-, valamint egy takarmányborsó fajtával rendelkezik. A takarmányborsó fajta bejelentési éve 1984. A szójafajták bejelentési év szerinti megoszlása: •
1984: 1 db tétel
144
•
1988: 1db tétel
•
1989: 1 db tétel
•
1991: 1 db tétel
•
2001: 2 db tétel
•
2012: 1 db tétel.
A saját bejelentésű tételek mellett a vállalkozás képviselőként szerepel 7 takarmányborsó, valamint egy-egy kukorica-, durumbúza- és szójafajta esetében. Ezek a külföldi bejelentőhöz köthető tételek szintén államilag elismert és EU-ban forgalmazható fajtának minősülnek. A vállalat Bár településen működő baromfiüzeme szerepel a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) fajtanyilvántartó könyvében is, mint a shaver brown elismert és védett tyúk hibridvonal hazai tenyésztőszervezete. A rendszerváltás óta számos fejlesztés valósult meg a vetőmagtermesztés területén is. Ezek közül valódi „klasszikus” értelemben vett innovációnak minősíthető a vetőmagüzem
egyik
melléktermékét
hasznosítható
kukoricacsutka-üzem.
Magyarországon elsőként a Bóly Zrt. létesített kukoricacsutka feldolgozó üzemet 1990-ben.
Ennek
melléktermékéből
köszönhetően több
új
a
termékkel
hibridkukorica gyarapodott
a
vetőmag vállalat
előállítás kínálata.
A
kukoricacsutkából különböző szemcsenagyságú és fajsúlyú őrlemények készítenek, amelyeket elsősorban az ipar hasznosít a legváltozatosabb területeken, a gyógyszeripartól a fémek felületkezeléséig. A kukoricacsutka őrlésekor két frakció keletkezik: keményfrakció a koronarészből és puhafrakció a középső, lágy részből. A Keményfrakció felhasználható fémtárgyak, alkatrészek tisztítására, polírozására, felületkezelésére. Ezenkívül fa felületek öregbítésére, valamint tisztítószer adalékként és hobbiállat alom céljából. A puhafrakció használható kiömlött folyadékok felitatására vagy a műanyaggyártás adalékaként, esetleg tüzelőanyagként.
A
puhafrakció fő hasznosítási területe azonban a takarmánygyártásban van, hiszen kiváló hordozóanyaga a vállalat egyik takarmány-kiegészítő termékének, a Kolin145
Kloridnak. A B-vitamin csoporthoz tartozó kolin-klorid az állati takarmányokban tölt be fontos szerepet. A premix gyárak széles körben használjak ezt a természetes vivőanyagú, az állatok számára nélkülözhetetlen takarmány-kiegészítőt. A kukoricacsutka-üzem tevékenységére építve tehát a Társaság a kilencvenes években egy Kolin-Klorid üzemet is létrehozott. 1995-ben került szabadalmaztatásra az „Eljárás kolin-klorid por előállítására növényi eredetű hordozóanyagon” című technológiai eljárásuk, ami végleges oltalom alá került. A vetőmag előállítás támogatására és külső szolgáltatások nyújtására a vállalkozás egy mezőgazdasági laboratóriumot működtet. A laboratóriumban az alábbi vizsgálatok végezhetőek el: •
Étkezési célú gabona, olajmag és őrlemények vizsgálata (fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok);
•
Takarmány alapanyagok, tápok, takarmánykeverékek, szálas takarmányok fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálata
•
Mikotoxin meghatározás: T2, F2, Afla,-Ochra, DON, Fumonizin toxinok esetében
•
Talajok (fizikai és kémiai) vizsgálata
•
Talajok fizikai és kémiai vizsgálati eredményeinek számítógépes értékelése, műtrágyázási tervkészítése
•
Egyéb: növényanalízis, víz vizsgálat.
Az akkreditált vizsgálatokon túl nem akkreditált vizsgálatokat is végez a Laboratórium, és lehetőség van egyéb vizsgálatok egyeztetés után történő elvégzésére. A klasszikus analitikai- és mikrobiológiai vizsgálati lehetőségek mellett a makro- és mikroelemek vizsgálatára ICP és Atomabszorpciós spektrofotométer áll rendelkezésre.
146
A vetőmagtermeléssel kapcsolatban a jelenlegi fő fejlesztési irány a jelenleg 828 hektáros öntözött terület fokozatos bővítése 4.180 hektárra. A takarmányágazat zászlóshajója az 1988-ban tervezett, 1999-ben bővített és mára teljesen automatizált full-fat szójaüzem, amelynek éves kapacitása 40.000 tonna. A sertéstenyésztésben viszonylag friss fejlesztés a két sertéstelep technológiai felújítésa, gépesítése. A gépesítés kiváló példája a számítógépes vezérlésű folyékony takarmánykiosztó rendszer kiépítése az újmajori sertéstelepen. A szarvasmarha tenyésztésben a hangsúly a genetikai fejlesztésen van, a vállalat három tejelő telepe előkelő helyen áll az országos laktációs tejtermelési rangsorban. 2009. óta az ágazat tevékenysége bővült a tenyészbika neveléssel is. Amint az eddigi felsorolásból sejthető, a vállalkozás jelentős összegeket fordít fejlesztési é bővítő beruházásokba. A vállalat tárgyi eszközeinek bruttó értéke 2011ben 2.033.956 Ft.tal bővült. A 2011. évi beszámoló szerint a vállalkozás mintegy 3,2 milliárd forint értékű befejezetlen beruházással rendelkezik, amelyek várható befejezése 2012. és 2013. években esedékes. A beruházások egyik legjelentősebb forrását a fejlesztési támogatások képezik. A fejlesztési támogatásból származó lekötött tőketartalék 2011-ben majdnem 1,5 milliárd forintot ért el. Ennek pályázatonkénti megoszlását a 20. ábra mutatja. A beruházásokhoz a Társaság az önrészt részben saját erőből, részben hosszú lejáratú hitelből fedezi. Jelenleg a hitelfinanszírozás a Bonafarm Zrt. közvetítésével történik. A vállalkozás folyamatosan fejleszti a minőségirányítási és vezetői információs rendszerét. Az ISO 9001 rendszer 1998. óta működik a szervezetben, jelenleg az MSZ EN 9001:2009 szabvány szerint. A takarmányüzem 2006. óta rendelkezik HACCP minősítéssel. A legújabb immateriális jellegű fejlesztés a SAP vezetői információs rendszer bevezetése 2011. május 31-én.
A vállalkozás igyekszik kihasználni a
hírnevében rejlő branding lehetőségeket is. Jelenleg öt védjegye áll oltalom alatt, ezek közül a két legfrissebb bejelentés („Bóly Zrt”., illetve „Bóly Mag” színes ábrás védjegyek) 2010-ben történt.
147
20. ábra A fejlesztési támogatásból eredő lekötött tőketartalék pályázatonkénti megoszlása (2011. december 31-én)
Forrás: Bóly Zrt. 2011. évi beszámoló, kiegészítő kiegészítő melléklet 20. oldal
8.2.
Dalmand Zrt.
8.2.1. Általános gazdasági értékelés A Bónafarm csoport második tárgyalt tagjának székhelye a Tolna megyei Dalmandon található. A vállalkozás részvényeinek 100 százalékát a Dalmandinvest Zrt birtokolja. A Dalmandinvest Zrt. t. anyavállalata (99,09%) a Dalmandmen Kft., amelynek 98,78 százalékban tulajdonosa a CSIM Pte. Ltd. A Társaság tartós részesedéssel (10%) rendelkezik a Bonafarm Beszerzési Egyesülésben. Kisebb mértékű tulajdonrészt birtokol a Gödöllői Agrárkutató Kht.-ben Kht. (1,23 %), a Vetma Kht.--ben (3,13%), a
148
Szalmacell Kft.-ben (1,72%), a Nefela Egyesülésben (0,12%) és a Tolnatej Rt.-ben (0,01%). A vállalkozás fő tevékenysége a vegyes gazdálkodás, de az Alapszabály szerint ezen kívül még az alábbi főbb tevékenységeket folytatja: •
gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény termesztése
•
tejhasznú szarvasmarha tenyésztése
•
sertéstenyésztés
•
édesvízihal-gazdálkodás
•
növénytermesztési szolgáltatás
•
erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység
•
haszonállat-eledel gyártása
•
gépjárműjavítás, - karbantartás
•
gabona-, vetőmag-, takarmány nagykereskedelme
•
raktározás, tárolás
A vállalat kezelésében áll mintegy 8.800 hektár szántó terület, 1.900 hektár erdő, valamint 220 hektár összterületű halastórendszer. Sertéstelepeiről éves szinten mintegy 50.000 egyed vágósertést és 12.000 db tenyészsüldőt bocsát ki. A halastavak fő terméke a belföldön értékesíthető ponty, míg a kisebb mennyiségben termelt egyéb ragadozó és növényevő halak többsége export értékesítésre kerül. A növénytermesztés kifejezetten jó minőségű, átlagosan 30 aranykoronás területeken valósul meg. A vetésszerkezet alapján a legfontosabb növénykultúra a takarmánykukorica (41%) az őszi búza (21,5%). Kisebb vetésterületen termelnek még őszi árpát (7%), hibridkukoricát (6,7%), káposztarepcét (6,7%), napraforgót (5,7%),
149
szóját (3,4%). A termésátlagok évjárattól függetlenül az országos átlag felett vannak 30-40 százalékkal (ld. 21.. ábra). ábra 21. ábra Néhány növény termésátlaga Dél-Dunántúlon Dél Dunántúlon és a Dalmand Zrt.Zrt. nél (2010.) 9,45
10
7,26
t/ha
8 6
5,9 4,9
4,18
3,98
4
2,92
2,4
3,09 2,31
2 0 Őszi búza
Őszi árpa
Szója
Dalmand
Napraforgó
Kukorica
Dél-Dunántúl
Forrás: Dalmand Zrt. adatai és AKI alapján saját szerkesztés A
takarmánygazdálkodás
egyik
pillére
a
takarmánykeverék
előállítás.
A
takarmánykeverő üzemben évi 30.000 tonna sertéstáp előállítására van lehetőség, amelyből főleg a saját szükségletüket fedezik. A másik pillér a takarmánytakarmány előállításhoz szükséges magvak tisztítása, szárítása, tárolása. Ennek érdekében a vállalkozás három terményszárítóval rendelkezik. rendelke A sertéstenyésztési ágazat két kocatartó telepből (összesen 1.350 kocával) egy hibrid nucleus telepből (1500 kocával) és egy 10.000 egyedes hizlalótelepből áll. A hízósertéseket a vállalatcsoporton belül értékesítik (Pick Szeged Zrt.), és a hízóalapanyag yag (malacok) is „kapun belülről”, a Bóly Zrt.-től Zrt. től származnak. A Társaság értékesítésből származó nettó árbevétele 2004. (3,88 milliárd forint) óta folyamatosan nőtt, 2011--ben ben már meghaladta az 5,8 milliárd forintot.
Export
értékesítést az EU-csatlakozá csatlakozás óta csak 2009-ben és 2010-ben ben folytatott a vállalkozás, ennek mértéke ezekben az években is csekélynek mondható (2,6, illetve 4,2 százalék). százalék) Az árbevétel ágazatonkénti megoszlását a 22. ábra mutatja. Az értékesítés túlnyomó része (85,7 százaléka a sertéstartásból és a növénytermelésből származik.
150
22. ábra Az értékesítés árbevételének megoszlása (%) ágazatonként a Dalmand Zrt.-nél (2011.)
8,6
5,7 43,2
Sertéstartás Szántóföldi növénytermelés Takarmánykeverék gyártás
42,5
Egyéb
Forrás: Dalmand Zrt. adatai alapján saját szerkesztés Az alkalmazottak átlagos száma 2011-ben 2011 ben 318 fő volt, ebből 80 fő szellemi alkalmazottként dolgozott a cégnél. Az állományi létszám 2004-ben ben még 477 fő volt (ebből 102 fő szellemi), tehát a foglalkoztatottak száma lényegesen csökkent az elmúlt években. A Társaság pénzügyi mutatóit a 40. táblázat foglalja össze. A vállalkozás pénzügyi helyzetére hasonló jellemzők mondhatóak el, mint amit már a Bóly Zrt.-nél Zrt leírtunk. A likviditási és az eladósodottsági helyzet eléggé instabilnak mondható, különösen a likviditási gyorsráta értéke alacsony. A Társaság eladósodottsága magas. A jövedelmezőség 2011-ben ben javult, a teljes időszak alatt nagy szóródást mutatnak a jövedelmezőségi mutatók.
151
40. táblázat A Dalmand Zrt. gazdasági helyzetének néhány pénzügyi mutatója Mutatók (%)
2004
Likviditási ráta Likviditási gyorsráta Eladósodottság mértéke
2007
2008
2009
2010
204,88 157,61 173,28 73,83
72,83
67,88
66,20 159,81
32,80
16,74
10,02
16,83
2006
40,66
39,25
19,25
2011
54,90
88,57 112,26 107,94 150,49 207,18 202,50 147,17 746,67
Saját tőke aránya 71,36 Árbevétel arányos üzemi eredmény Eszközarányos üzemi eredmény Tőkearányos adózott eredmény
2005
68,96
61,84
71,62
62,90
65,03
80,95
72,95
3,41
8,62
8,62
6,67
4,26
-0,40
6,19
14,35
2,00
5,22
4,71
3,15
1,75
-0,19
3,05
6,49
-1,14
0,45
0,40
0,00
-6,94
-17,12
-2,62
6,53
Forrás: A Dalmand Zrt. adatai alapján saját számítás 8.2.2. A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás bemutatása A Dalmand Zrt. minden ágazatában jelen van a kutatási és fejlesztési tevékenység, amelyek a beruházásokban is megjelennek. A halgazdálkodásban a vállalkozás a Pannon Egyetemmel együtt végez halászati kutatásokat, dolgoz ki termelési módszereket. A legfrissebb fejlesztési eredmények az ivadék előállítási rendszerek, illetve víztakarékos intenzív halastavi rendszer kialakításában
jelentkeztek.
Az
intenzív
halnevelés
egyben
az
öntözéses
földműveléssel, valamint az extenzív halastavakkal is integrálható (130). A recirkulációs intenzív tórendszer fejlesztése 340 millió forintba került. A finanszírási forrás egy részét az Európai Halászati Alap Halászati Operatív Programja biztosította. A növénytermesztési ágazatban a legfontosabb fejlesztési irány a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást lehetővé tevő, precíziós öntözési rendszer kidolgozása. A szántóterületek öntözhetővé tétele több lépcsőben történik. A múlt század utolsó
152
évtizede óta 403 hektárt ért el az öntözhető terület, ez 2011-ben, mintegy 450 millió forintos beruházás révén 930 hektárra nőtt. Az európai térségben úttörőnek számító technológia lényege a teljes automatizáltság. Az öntözési rendszer részei: •
napenergiával működtethető, lokális meteorológiai mérő rendszer,
•
előrejelző modellezést végző szoftver,
•
vízellátást biztosító létesítmények (200.000 m3) és szivattyútelep,
•
a víz- és tápanyagpótlást végző eszközrendszer.
További újdonsága a rendszernek, hogy nem kizárólag a víz- hanem a vízben oldott tápanyag-utánpótlás is precíziós és automatizált módon elvégezhető. A beruházás teljes költségvetéséből 187 millió forint Európai Uniós támogatásból állt rendelkezésre. Az előrejelzési modell kidolgozásában a vállalat a Debreceni Egyetemmel működött együtt. A sertéstenyésztési ágazatban a vállalkozás gyors innováció alkalmazónak mondható. A 2007. óta működő nucleus telepre a magyarországi leányvállalattal is rendelkező Rattlerow Seghers kocasüldő állomány került betelepítésre, amelyet a cég által fejlesztett termelési rendszerben tartanak fenn. A terminál kanok spermája szintén a Rattlerowtól szerzik be. A nucleus tenyészvonalak és a termelési rendszer innováció tartalmát A Rattlerow Seghers géntechnológiai K+F kapcsolatai biztosítják. A nucleusz telep kialakítása jelentős technológiai beruházást is eredményezett. szükség volt új épületek építésére, valamint az épületeken belül új technológiák (számítógépvezérelt
etetési
rendszer,
szellőztetési
rendszerek,
lagúnás
hígtrágyarendszer) beépítésére. A jövőbeli fejlesztési elképzelések szerint a következő években sor kerül új kocatelepek, egy kantelep,valamint egy 26.500 férőhelyes hizlaló telep átadására. A már átadott nucleusz- és az ezzel egy időben kialakított, 10.000 férőhelyes nevelő-hizlaló telep összesen 3,4 milliárd forint értékű beruházási ráfordítást eredményezett. Összességében elmondható, hogy a Dalmand Zrt. az elmúlt öt évben innovatív termelési eljárások kialakítása érdekében összesen 6,7 milliárd forint értékű 153
beruházást hajtott végre. A beruházások után a cég összesen 2,6 milliárd forint tőketámogatást kapott. Ez átlagosan 39 százalékos támogatás intenzitásnak felel meg. A vállalkozásnál 2004. és 2011. között minden évben merült fel közvetlen kutatásfejlesztési költség is. Ezek évenként a következők voltak: •
2004-ben 10,49 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek.
•
2005-ben 10,7 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek. Takarmányozás technológiai fejlesztésre kutatási szolgáltatás vásárlás (innovációs járulék terhére) 4,2 millió forint értékben.
•
2006-ban 10,7 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek.
Az innovációs járulék terhére a Budapesti Műszaki
Egyetemnek 5,5 millió forint került kifizetésre, szoftverfejlesztési K+F eredmények megvásárlására kötött szerződés alapján. •
2007-ben 6,7 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek. A Kaposvári Egyetemnek 4,2 millió forint került kifizetésre, amit az innovációs járulék befizetési kötelezettséggel szemben számoltak el, a szarvasmarha szaporodás-biológiai kutatások gyakorlati adaptálására kötött szerződés alapján.
•
2008-ban 9,2 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek.
Az innovációs járulék terhére 3.000.000 Ft a Pannon
Egyetemnek a ponty és a ragadozó halak tavi szaporításának, nevelésének új módszereinek megismertetésére kötött szerződés alapján. •
2009-ben 14,5 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek. Az innovációs járulék terhére 4,2 millió forint kifizetése a Kaposvári Egyetemnek a szarvasmarha embrió átültetési kutatások gyakorlati adaptálására kötött szerződés alapján.
154
•
2010-ben 14,5 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek.
E mellett az innovációs járulék terhére 4 millió forint a
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának, a precíziós öntözési kutatási eredmények alkalmazására kötött K+F szerződés alapján.
A Szent
István Egyetem Növénytermelési Intézetének 2 millió forint került kifizetésre, talajművelési kutatási eredményekért. •
2011-ben 16,6 millió forint költséggel kis parcellás és üzemi méretű fajtakísérletek.
E mellett az innovációs járulék terhére 4 millió forint a
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának, a precíziós öntözési kutatási eredmények alkalmazására kötött K+F szerződés alapján.
8.3.
Dráva-Coop Zrt.
8.3.1. Általános gazdasági értékelés A barcsi székhellyel működő vállalat 2001-ben, a hasonló nevet viselő mezőgazdasági szövetkezet jogutódjaként jött létre. A vállalkozás összesen 844.966 db 1.000 Ft névértékű részvénnyel rendelkezik. A részvények egy nagyobb létszámú, befektető csoport tulajdonában vannak. A Társaság 100 százalékos tulajdonában áll a sertéstenyésztéssel foglalkozó Dráva-Natura Kft. A két vállalkozás működésére szoros kapcsolat jellemző, amely részben a piaci tranzakciók révén történő eszközmegosztásban, illetve a sertés- és takarmányértékesítésben testesül meg. A tranzakciók elszámolása során a mindenkori piaci árak kerülnek alkalmazásra. A Dráva-Coop Zrt. fő tevékenységi köre a gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése.
Ezen
kívül
foglalkoznak
még
szarvasmarha
tenyésztéssel,
sertéstenyésztéssel, növénytermesztési és állattenyésztési szolgáltatások nyújtásával, valamint erdészeti és faipari tevékenységgel is.
A tevékenységi rendszerben
korábban meghatározó tejelő szarvasmarha állományt 2011-ben értékesítették. Az állattenyésztés jelenleg 100 kocás sertéstelepből és 135 tehenes húshasznú szarvasmarha állományból áll. A 3000 hektárnyi szántóterületen a búza- (2011-ben 744 hektár) és a szemeskukorica-termesztés (1080 hektár) a meghatározó.
155
Jelentősnek mondható még a szója (362 ha), repce (245 ha) és a cukorrépa (209 ha) termesztése. A növénytermesztési eredmények (fajlagos hozamok) összevetését a regionális adatokkal a 41. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a növényfajok többségénél a vállalkozás a regionális átlagnál jobb eredményeket ért el. Ez alól egyedül a cukorrépa képez kivételt, amelyet rendkívül alacsony termésátlaggal állítottak elő. Ez azonban valószínűsíthetően egy, a vetésterület radikális növelésével összefüggő átmeneti probléma. A cukorrépa termésátlaga ugyanis 201-ben még 64,19 t/hektárt ért el, miközben ugyanabban az évben a regionális átlag 61,92 t/ha volt. 41. táblázat A különböző növénykultúrák termésátlaga (t/ha) a Dráva-Coop Zrt-nél a DélDunántúli régióban (2011) Növényfaj
Dráva-Coop
Regionális átlag
Búza
5,79
4,68
Kukorica
7,18
6,72
Repcemag
3,69
2,56
Szója
2,76
2,51
Cukorrépa
33,25
57,7
Forrás: Vállalati adatok és KSH alapján saját szerkesztés A vállalkozás 2011. évi árbevételének tevékenységenkénti megoszlása a következő: •
növénytermesztési értékes 74,97%;
•
növendékmarha értékesítés 10,91%;
•
erdőgazdálkodás árbevétele 6,90%;
•
hízósertés értékesítés 3,76%;
•
belkereskedelem árbevétele 2,67%
•
mezőgazdasági szolgáltatásból származó és egyéb árbevétel 0,79%.
156
Az átlagos állományi létszám 2011-ben 47 fő volt. Ebből 2 fő az ügyvezetésben dolgozott, 34 főt fizikai, 11 főt pedig szellemi munkakörben alkalmazott a Társaság. A vállalkozásnál 2004-ben még 381 fő (3 fő az ügyvezetésben, 59 fő szellemi munkakörben, 319 fő pedig fizikai munkakörben) állt alkalmazásban, tehát az EUcsatlakozást követő időszakban drasztikusan csökkent a foglalkoztatottak száma. 8.3.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A vállalkozásnál kutatás-fejlesztési költségek nem kerültek elszámolásra a vizsgált időszakban. Az elmúlt évek jelentős innovációja azonban a sertés ágazatban végrehajtott, tartástechnológiai fejlesztés.
A tartástechnológia lényege, hogy
intenzív sertésfajtát tartanak szabadtartás keretében. A sertéstartás szervezése a vállalkozás és leányvállalata munkamegosztásával zajlik. A tartástechnológia eddig is ismert és jól bevált gyakorlat az óceáni klímájú országokban, a kontinentális éghajlati környezetre való adaptálása azonban korábban nem történt meg. A Dráva-Coop Zrt. angliai információkra és a saját termelési tapasztalataira támaszkodva készítette el a módszer magyarországi változatát. A szabadtartásos technológiák esetében – hazai környezetben – szokatlan módon, a termelést a Dalmand Zrt. esetében már ismertetett intenzív fajtára, a RattlerowSeghers kocákra alapozzák. A hízó végtermék előállítása érdekében az anyai vonalra végtermék előállító kant, a süldőelőállítás céljából pedig anyai tulajdonságokra szelektált kant használnak. A technológia kulcselemei a mobil épületek, amelyek egy férőhelyre jutó költsége a zárt telep töredéke. Az időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodást önhordó és mozgatható konténerek biztosítják. A konténerek padozata, belső kialakítása, klímaszabályozása a zárt telepeken megszokott szinten van kialakítva. A tartáshoz szükséges elhelyezési technológiafejlesztés is a vállalkozáshoz köthető. Az intenzív termelés szabadtartásos körülmények közé helyezését az alábbi előnyök indokolták:
157
•
állategészségügyi helyzet javulása,
•
selejtezési, elhullási arány csökkenése,
•
kocák termelésben tartási idejének növekedése,
•
gyógyszer és energiaköltségek csökkenése,
•
a gazdasági méret sokkal rugalmasabban változtatható.
Az utolsó pontban említett előny egyik fontos következménye, hogy a termelés bővítésének beruházási és finanszírozási lépéseiben is érvényesíthető a fokozatosság. A másik következmény, hogy a technológia egyaránt alkalmazható nagyüzemi és kisüzemi körülmények között, a kedvezőtlen gazdasági és természeti adottságú területek
hasznosításával
alkalmas
lehet
a
hátrányos
helyzetű
régiók
felzárkóztatására is. A technológia a XVIII. Alföldi Állattenyésztési Napokon a „Termékdíj a Magyar Mezőgazdaságért” pályázat elismerésében részesült. A másik nagy jelentőségű technológiafejlesztés egy Bio Dryer szárítótorony 2012-es átadása. A 20 tonna/óra kapacitású, hővisszanyeréssel és gazdaságosabb szőnyegégőkkel üzemelő szárítótorony 2012-ben került átadásra. A 150 millió forintos beruházás önerőből valósult meg. A saját gabona szárításán túl a beruházás lehetővé teszi bérszárítási és kapcsolódó szolgáltatások (tisztítás, betárolás, kitárolás, tárolás) nyújtását is.
158
9. A
meghatározó,
dél-dunántúli
mezőgazdasági
inputellátó
vállalkozások innovációs aktivitása 9.1.
Növénytermesztési
integrátorvállalkozások
innovációs
tevékenysége 9.1.1. Bólyi Agrokémia Kft. 9.1.1.1. Általános gazdasági értékelés A Bólyi Agrokémiai Kft. a korábban már megismert Bonafarm csoport harmadik tagja. A vállalkozás székhelye Bólyon található, de két további telephelyén (Mohács és Magyarbóly) is jelentős tároló-kiszolgáló kapacitás biztosítja az inputellátási tevékenységet. A Társaság jogelődjét, az Agrokémiai Egyszerű Gazdasági Társaságot 1974-ben alapították. Az 1989-ben Kft.-vé alakuló vállalkozásnak 13 dél-dunántúli mezőgazdasági nagyüzem volt a tulajdonosa. A többségi tulajdonos Bólyi Zrt. 2007ben a többi tulajdonostárs részvényeinek megvásárlásával kizárólagos részesedést szerzett a Társaságban. A Bólyi Agrokémiai Kft. nem rendelkezik részesedéssel más vállalkozásban. A cég fő tevékenysége a mezőgazdasági inputok (műtrágya, növényvédőszer, vetőmag) beszerzése, tárolása és értékesítése, valamint termeltetési tevékenység. Az integrációs tevékenységhez kapcsolódóan természetesen foglalkozik mezőgazdasági termény felvásárlással és értékesítéssel is. Arányát tekintve jelenleg csekély mértékű, de növekvő jelentőségű a mezőgazdasági szolgáltatásnyújtás. Az inputforgalmazás meghatározó része a tulajdonosvállalat felé irányul. Az anyavállalati értékesítés a műtrágya forgalmazás negyedét, a növényvédőszer értékesítés 37 százalékát, a vetőmag értékesítés 38 százalékát teszi ki. A teljes értékesítési árbevétel 31,5 százalékot fednek le a Bóly Zrt. vásárlásai. Az anyavállalat mellett részben a Társaság elégíti ki a Bonafarm csoport másik kettő mezőgazdasági vállalkozásának (Dalmand Zrt. és Csányi Pincészet Zrt.) inputigényeit is, valamint számos más nagyüzemi partnert is kiszolgál.
159
A kisebb termelők igényeinek kiszolgálására a vállalkozás egy kiskereskedelmi hálózatot is fenntart, mely öt saját és egy bizományosként működő üzletből áll. A Bólyi Zrt.-től a Társaság 2007-ben átvette a termeltetési tevékenységet s ezáltal a térség egyik jelentős integrátora lett az étkezési és takarmányozási célú növények területén. A termeltetési és terményfelvásárlási üzletág működési területe alapvetően az Ormánság kevésbé tőkeerős gazdálkodói, mezőgazdasági üzemei, valamint a Kft. volt tulajdonosi köre. A termeltetéses konstrukció nem csak az értékesíteni kívánt termények beszerzési forrásainak biztosítását jelenti, hanem a termelők számára a finanszírozás keretében átadott input anyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) kihelyezését is kedvező finanszírozási feltételekkel. A termeltetett növényfajok: kukorica, búza, árpa, repce, napraforgó és szójabab. Jelentős feladat a beszerzett termények szárítása, tisztítása, raktározása, a tároló helyek biztosítása, az értékesítéshez kapcsolódó logisztikai tevékenység. A termény beszerzés másik területe a piaci igényeket azonnal kielégítő, vagy a kedvező áron való beszerzési lehetőségeket kihasználandó felvásárlás. Jellemző még a terményért-műtrágya, illetve a vetőmagért-termény akció is. Az értékesítés három csatornán keresztül történik: belföldi, ezen belül cégcsoporton belüli, az ezt meghaladó mennyiség értékesítése egyrészt külker vállalatok felé történik ugyanakkor jelentős a saját jogú exportértékesítés is, elsősorban szóját és étkezési búzát adnak el a bosnyák és olasz piacra. A
Társaság
értékesítési
nettó
árbevételének
alakulásában
két
szakaszt
különböztethetünk meg. 2004. és 2009. között az árbevétel 96 százalékkal, 3,2 milliárdról 7,5 milliárdra nőtt. Az ezt követő két évben az értékesítés több mint 2 milliárd forinttal, 5,3 milliárd forintra csökkent. Az exportértékesítés minimális jelentőségű, az aránya a vizsgált időszakban csak egy évben ért el 7 százalékot, egyébként 1 és 3 százalék között mozgott. Az alkalmazottak száma 2011-ben 41 fő volt ami a 2004. évi létszámhoz (45 fő) képest 4 fős csökkenést jelent a foglalkoztatottak számában.
160
A vállalkozás pénzügyi mutatóit a 42. táblázat tartalmazza. 42. táblázat: A Bólyi Agrokémiai Kft. néhány pénzügyi mutatója Mutatók (%) Likviditási ráta
2004
2005
2006
2007
2008
149,11 119,93 117,43 156,18 103,29
2009
2010
2011
87,68
79,53
109,68
Likviditási 77,46 92,11 84,58 110,22 79,64 63,81 61,01 81,48 gyorsráta Eladósodottság 1082,0 355,63 662,01 579,21 576,00 943,88 776,61 775,19 mértéke 0 Saját tőke 52,61 56,12 61,03 35,25 95,28 96,98 96,32 19,42 aránya Árbevétel arányos üzemi 1,87 0,20 -0,13 0,87 3,22 -1,99 0,88 0,12 eredmény Eszközarányos 4,85 0,40 -0,35 2,58 6,90 -6,31 2,65 0,46 eredmény Tőkearányos adózott 5,64 1,58 1,77 13,15 3,72 -121,0 -36,73 -61,28 eredmény Forrás: a Bólyi Agrokémiai Kft. adatai alapján saját számítás A cég likviditási helyzete kielégítőnek mondható. A hosszú távú eladósodottság mértéke azonban többszörösére nőtt a vizsgált időszak alatt. A jövedelmezőségi mutatók széles intervallumban ingadoztak. Különösen érzékenyen érintették a vállalkozás vagyoni helyzetét a 2009. és 2011. közötti, jelentős mértékű veszteségek. A negatív eredménytartalék következtében a saját tőke aránya 2011-ben 20 százalék alá csökkent. 9.1.1.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A vállalkozás, mint „kiszolgáló egység” működik a vállalatcsoporton belül. Az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységben legfeljebb az anyavállalatin keresztül lehet érintett. Hasonlóan a jelen fejezetben bemutatott többi céghez, a Bólyi Agrokémiai Zrt. is az innovatív beszállítókkal kötött partnerkapcsolatok révén veszi ki részét a nagy innováció tartalmú termékek terjesztésében.
161
9.1.2. Hőgyészi Agrokémiai Kft. 9.1.2.1. Általános gazdasági értékelés A Hőgyészi Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató kft. 1990-ben kezdte meg működését. A szakályi székhellyel rendelkező vállalkozás négy magánszemély tulajdonában van. A fő tulajdonos a jegyzett tőke 95,03 százaléka felett rendelkezik. A vállalkozás négy leányvállalatban is meghatározó részesedéssel rendelkezik, ezek az alábbiak: •
Agrokémiai Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. (90,42%-os részesedés),
•
Abai Terménytároló, Szárító és Szolgáltató Kft. (90,00%)
•
Kányai Mezőgazdasági Zrt. (98,39%)
•
Tolnanémedi Agrár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (85,11%)
A cég főtevékenysége a vegyi áru nagykereskedelem. Ennek keretében Mezőgazdasági területet művelő partneri kört lát el kemikáliákkal, továbbá biztosítja a megtermelt termények finanszírozással egybekötött felvásárlásának lehetőségét is. A Kft. szaktanácsadási feladatokat is ellát, elsősorban a gazdálkodók növényvédő szer felhasználására vonatkozóan. A Társaság, mint bejegyzett integrátor a fenti tevékenységek nagy hányadát termeltetési szerződéses kapcsolatban végzi. A cég a műtrágya, növényvédő szer, vetőmag és termény tárolásához raktárakkal, illetve anyagmozgatási technológiákkal és saját fuvarkapacitással rendelkezik. A vállalkozás értékesítési tevékenysége tíz megyére terjed ki, a kereskedelmi forgalom és az integrátori tevékenység súlypontja azonban Dél-Dunántúlhoz köthető. Az értékesítés nettó árbevétele 2004. és 2011között 9,5 milliárd forintról mintegy 26,7 milliárd forintra, vagyis 179 százalékkal emelkedett. E közben az export értékesítés aránya is nőtt 1 százalékról 24 százalékra. Az Európai Uniós csatlakozást követően a vállalkozásra tehát erőteljes expanzió volt jellemző. A legfontosabb exportpartner Olaszország, ahonnan a termékértékesítési exportárbevétel kb. fele származik. 162
Az értékesítési árbevétel tevékenységenkénti megoszlását a 23.. ábra mutatja. Az értékesítési forgalom majdnem felét a terménykereskedelem, negyedét a műtrágya forgalmazás, ötödét a növényvédőszer értékesítés adta. Az árbevétel legkisebb hányadát, 10 százalékátt a vetőmag kereskedelem teszi ki. 23. ábra A Hőgyészi Agrokémiai Kft. árbevételének tevékenységenkénti megoszlása 2011-ben
Műtrágya kereskedelem
24%
Növényvédőszer kereskedelem
46%
Vetőmag kereskedelem 20%
Mezőgazdasági terménykereskedelem
10%
Forrás: a Társaság adatai alapján saját szerkesztés ben összesen 53 fő (20 fő fizikai és 30 fő szellemi) dolgozott. Az A vállalkozásnál 2011-ben alkalmazottak száma 2004-ben 2004 48 fő volt (22 fő fizikai és 26 fő szellemi), tehát az alkalmazottak száma 10,4 százalékkal nőtt az EU-csatlakozás EU csatlakozás óta. Az árbevétel emelkedéséhez
képest
igen
csekély
mértékű
létszámnövekedés
a
belső
munkatermelékenység termelékenység igen erőteljes javulását mutatja. A vállalkozás gazdasági azdasági helyzetét érzékeltető néhány pénzügyi mutató 43. táblázatban szerepel.
163
43. táblázat A Hőgyészi Agrokémiai Kft. néhány pénzügyi mutatója Mutatók (%)
2004
Likviditási ráta
Saját tőke aránya
2006
2007
2008
2009
2010
2011
115,67 120,05 125,08 116,78 112,00 110,95 111,13 114,01
Likviditási gyorsráta 76,74 Eladósodottság mértéke
2005
75,48
73,95
57,84
64,14
69,05
54,12
55,62
345,30 283,59 286,85 399,59 389,33 476,79 489,24 421,11 94,82
96,71
98,27
98,07
Árbevétel arányos 2,18 2,05 2,68 2,64 üzemi eredmény Eszközarányos 6,18 6,66 9,37 6,65 üzemi eredmény Tőkearányos 13,95 14,39 22,90 21,30 adózott eredmény Forrás: a Társaság adatai alapján saját szerkesztés
97,45
99,31
99,48
99,88
5,89
4,26
2,47
4,34
13,28
7,06
4,54
9,40
36,41
7,38
9,99
14,41
A likividitási mutató értéke elfogadható, meglehetősen kiegyensúlyozottan alakult a vizsgált évek alatt. Kevésbé kedvező a gyorsan mobilizálható eszközök nyújtotta kötelezettségfedezet: a likviditási ráta a kezdeti, közepesen jónak mondható 76,74 százalékról 55,62 százalékra csökkent. A Társaság eleve magas fokú eladósodottsága 22 százalékkal nőtt. Az eladósodottság magas fokát elsősorban a rövid lejáratú kötelezettségek okozták, a saját tőke aránya ugyanis közelíti a 100 százalékot. A hosszú távú finanszírozási kockázatok tehát csekélyek. A vállalkozás jövedelmezőségi helyzete kedvező, veszteséges év nem volt a vizsgált időszakban sem az üzemi, sem az adózott eredmény szintjén. A kimagasló nyereségességgel jellemezhető 2008-as évben az árbevétel jövedelmezősége 5,89 százalék,
az
eszközarányos
jövedelmezőség
13,28
százalék,
tőkearányos
jövedelmezőség 36,41 százalék volt. A nagy volumenű értékesítési forgalom mellett igen jónak mondható a két utóbbi mutató.
164
9.1.2.2. a kutatásfejlesztési és innovációs aktivitás bemutatása A Társaság nagykereskedelmi és integrátori tevékenységet végez, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt. A tevékenységből fakadóan nem folytat termékés termelésfejlesztési tevékenységet. A szervezet elsődleges innovációs jelentősége az innováció-közvetítésben van. Az inputellátás területén olyan beszállítókkal van kapcsolatban,
amelyeknél
a
versenyképesség
feltétele
a
tudásintenzív
termékfejlesztési tevékenység. A vállalkozás minden üzletágában a meghatározó hazai és nemzetközi gyártók termékeit forgalmazza. A vállalkozás részt vett a VSZT-GOSZ Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek szervezésében és finanszírozásában, az alábbi szervezetek partnereként: •
Gabonatermesztők Országos Szövetsége,
•
Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács,
•
IKR Zrt.,
•
KITE Zrt.
A szervezési területen 2011-ben bevezetett újítás egy új integrátori hitelkonstrukció kidolgozása, amely keretében a visszaigényelt ÁFA összege is felhasználható a termelői tevékenység finanszírozására. Az elmúlt évek legfontosabb fejlesztése a „Winner” internetes webkereskedelmi és elektronikus ügyfélszolgálati modul alkalmazása volt. A biztonságos, internet alapú kereskedelmi ügyintézést lehetővé tevő felület bevezetésére a Gazdasági Operatív Program keretében mintegy 9,5 millió forint támogatást kapott a vállalkozás. A felület alkalmas a rendelhető tételek keresésére, szűrésére, forgalmi statisztikák és kimutatások
nyomtatására,
rendelésre
nyilvántartásra.
165
és
elektronikus
bizonylatolásra,
KITE Zrt. 9.1.2.3. Általános gazdasági értékelés A nádudvari székhelyű vállalkozás jogelődjét, a nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködést 1972-ben kilenc termelőszövetkezet alapította, a Nádudvari Termelőszövetkezet gesztorságával. Célkitűzésük volt a kukorica- és cukorrépa-termelés fejlesztése, melyet néhány év alatt az összes szántóföldi kultúrára kiterjesztettek. Az Együttműködés 1990. január 1-jétől a Nádudvari Vörös Csillag Mgtsz.-ből kiválva Kukorica és Ipari növény Termelési Egyesülésként működött, mely átalakulást a Társasági törvény tett szükségessé. Az Egyesülésbe a tagság 80 %-a belépett és hozzájárult a vagyonképzéshez. 1992-ben a Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés, melynek akkor már több száz tagja volt, néhány kereskedelmi és ipari vállalattal, valamint bankkal 553 millió Ft alaptőkével megalakította a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaságot, és az Egyesülés tevékenységét az Rt-be tette át. A Társaság 1996-tól nagyléptékű beruházási programba kezdett bele. Ennek eredményeként kialakult az egész országot lefedő, integrált központi informatikai rendszerrel összekötött alközpont hálózat. A DélDunántúli régió alközpontok Bonyhádon, Kaposváron, Pellérden és Sárbogárdon találhatóak. A jelenlegi tulajdonosi kör struktúráját a 44. táblázatban foglaltuk össze. A Társaság 19 vállalkozásban rendelkezik részesedéssel. Ezek közül kettőben 100 százalékos háromban 49 és 60 százalék közötti, négyben 20 és 40 százalék közötti, míg ötben 20 százalék alatti a részesedés aránya. A vállalkozás főtevékenysége a mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme, azonban ezen kívül számos egyéb üzletágban is érdekelt. A társaság üzletágait a későbbiekben részletesen is bemutatjuk, itt csak felsorolás jelleggel közöljük az üzletágak listáját: • •
gépkereskedelmi, alkatrész-kereskedelmi, 166
•
öntözési,
•
növényvédőszer és műtrágya kereskedelmi,
•
vetőmagkereskedelmi,
•
kertészeti,
•
környezetápolás-technikai
•
terménykereskedelmi,
•
szerviz.
44. táblázat A KITE Zrt. tulajdonosi struktúrája Megnevezés
Részesedés (%)
Stabilizáló Vagyonkezelő Kft.
31,33
KITE Kft.
29,00
Dolgozók (218 fő) és magánszemélyek (60 fő)
20,83
Stock ’94 Zrt.
4,82
Nagisz Zrt.
4,75
Bunge Zrt.
2,95
Egyéb vállalkozások (24 db)
6,42
Forrás: a KITE Zrt. adatai alapján saját szerkesztés Az értékesítés nettó árbevétele 2004. és 2011. között 68,1 milliárdról 164,4 milliárd forintra, vagyis 141 százalékkal emelkedett. A legdinamikusabb növekedés a belföldi piacon történt, az exportértékesítés aránya ugyanis az utolsó évben mindössze 9 százalék volt, ezt megelőzően 15 és 25 százalék között mozgott. Az értékesítési árbevétel üzletágankénti megoszlása 2011-ben az alábbi volt: •
növényvédőszer és műtrágya értékesítés 40,5 %,
167
•
terménykereskedelem 26,65%,
•
vetőmagkereskedelem 14,62%,
•
Gépkereskedelem 8,81%,
•
Alkatrészkereskedelem 4,07%,
•
Egyéb üzletágak összesen 5,35%.
A Társaságnál 2011-ben 797 fő dolgozott, ebből 247 fő fizikai, valamint 538 fő szellemi munkakörben. Ez 22 százalékos növekedést jelent a 2004. évi 653 főhőz (456 fő szellemi és 197 fő fizikai) képest. A cég 2004. és 2011. közötti gazdálkodását jellemző néhány pénzügyi mutató a 45. táblázatban látható. 45. táblázat A KITE Zrt. gazdálkodásának néhány pénzügyi mutatója Mutatók (%) Likviditási ráta
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
134,95 159,52 164,03 178,86 187,14 267,56 226,12 232,90
Likviditási 24,57 35,14 gyorsráta Eladósodottság 137,49 73,18 mértéke
41,21
42,72
56,70
78,85
83,74 121,14
77,59
72,09
62,24
40,50
50,63
56,47
Saját tőke aránya 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Árbevétel arányos üzemi 2,05 eredmény Eszközarányos 5,79 üzemi eredmény Tőkearányos adózott 16,10 eredmény
2,31
1,98
3,12
1,15
1,50
1,49
1,93
8,46
6,42
11,78
4,84
5,72
4,42
7,55
14,89
13,75
18,80
11,53
10,64
10,76
14,36
Forrás: a KITE Zrt. adatai alapján saját számítás
168
A vizsgált pénzügyi mutatók, mind a 2011. évi statikus értékeiket, mind tendenciájukat tekintve imponálóak. Különösen látványos a likviditási ráta javulása, ami a kezdeti, fenntarthatatlanul alacsony 24 százalékról 121 százalékra nőtt. A likviditási ráta értékei nagy rövidtávú finanszírozási biztonságra engednek következtetni. A hosszú távú vagyoni-pénzügyi biztonságot a saját tőke 100 százalékos aránya és az eladósodottság mértékének 60 százalék alá süllyedése igazolja.
A
jövedelmezőségi
mutatók
alakulására
szintén
a
stabilitás
a
legmegfelelőbb kifejezés. Veszteséges éve a vizsgált időszakban nem volt a Társaságnak. Az árbevétel arányos jövedelmezőség relatíve alacsony mértéke a nagy volumenű forgalom mellett kifejezetten jó, 10 százalék feletti tőkearányos jövedelmezőséget tett lehetővé. 9.1.2.4. A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás Kereskedelmi tevékenységet végző szervezet létére a Társaság jelentős technológiaés termékfejlesztési tevékenységet folytat. A fejlesztések üzletági keretek között zajlanak, így elsőként ezekről az üzletágak rövid bemutatása révén adunk tájékoztatást. A vetőmag-kereskedelmi üzletág fő profilja a nagy vetésterületű szántóföldi gabonaés olajos növények vetőmagjainak forgalmazása. A tavalyi évhez hasonlóan a 2011-es évben is kiemelkedő eredményt ért el, nettó forgalma meghaladta a 23 milliárd Ft-ot, ez 43%-os növekedést jelent a 2010-es évhez képest. Az elmúlt évtizedekben megszerezte és tartja piacvezető pozícióját. Végfelhasználói piacon a részaránya napraforgó vetőmagban 40 %, repce vetőmagban 50 %, kukorica vetőmagban pedig 48 %. Az üzletág egyre nagyobb figyelmet fordít a partnerek által kisebb területen termelt növények vetőmagigényeinek kielégítésére is. A növényvédő szer és műtrágya kereskedelmi üzletág a 2011. évben a legnagyobb értékesítést bonyolította az üzletágak közül, nettó forgalma meghaladta a 69 milliárd Ft-ot. Termékei közül a növényvédő szer a 49 %-os piaci részarányával évek óta az első helyet foglalja el. A növényvédő szer forgalmának több mint 50%-át a gyomirtó szerek teszik ki. Az üzletág saját gyártású növényvédő szerekkel is megjelent a
169
piacon, melyekkel jelentős részesedést szerzett az adott szegmensen belül. Továbbá folyamatosan bővülő részesedéssel rendelkezik a kertészeti és álló kultúrák területén. Az utóbbi évek legdinamikusabb fejlődő tevékenysége a 39%-os piaci részaránnyal a műtrágya forgalmazás.
Az üzletág műtrágya értékesítése megközelíti a 420 ezer
tonnát. Az értékesítésben évről évre növekvő jelentőséggel bír a big-bag zsákos kiszerelés használata. Az üzletág több mint 10.000 tonna saját előállítású komplex műtrágyát gyártott négy telephelyén 2011-ben. A kertészeti üzletág a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztéshez felhasznált egyéves inputanyagok kereskedelmével, valamint a termeléshez szükséges beruházási eszközök értékesítésével foglalkozik. A zöldség inputok közül fontos szerepet tölt be a palánta. Közel hét hektár fóliával fedett palántanevelő telepeinkről évente 35-40 millió darab tálcás palántaértékesítés történik hidegfóliás és intenzív szabadföldi zöldségtermeléshez. A beruházási termékek közül kiemelkedik a KITE vándorfólia, amely a zavaró klimatikus körülményeket a legtöbb növény számára ideális kontroll alatt tudja tartani és költséghatékonyan, gyorsan nagy területek fedhetőek le. A gépértékesítést tekintve a zöldség- és az állókultúrák vonatkozásában folyamatosan bővülő termékpalettával rendelkezik. Ezen termékek értékesítése meghatározó szerepet játszott a nettó árbevételben, ami 7 milliárd Ft körül alakult. Az alkatrész kereskedelmi üzletág a KITE Zrt. által forgalmazott valamennyi gépmárkához teljes körű alkatrészellátást biztosít partnerei számára. Jelentős pótalkatrész választékkal rendelkezik továbbá számos nyugati-európai és amerikai gyártó gépeihez. A központi alkatrész raktárban a közelmúltban történt beruházás eredményeként egy 4000 féle alkatrész tárolására alkalmas lift segíti és gyorsítja fel a kiszolgálást, valamint az üzletág olyan alkatrész járatokat fejlesztett ki, melyek lehetővé teszik a termékek partnerekhez történő hatékonyabb kiszállítását. Ezzel az átszervezéssel az alkatrészeket akár 24 órán belül el tudják juttatni a partnerekhez. Az üzletág jelentős forgalmat bonyolít le az alkatrész végfelhasználói piacon, a John Deere pótalkatrészek területén piacvezető. A pótalkatrészek mellett az ún. „gyorsankopó”- és műszaki cikk értékesítése is jelentős. A 2011-es évben a kombájn alkatrészek kivételével mindenhol forgalomnövekedéskövetkezett be. A nettó
170
árbevétele meghaladja 7,6 milliárd Ft-ot és 27%-os piaci részarányt tudhat magáénak. A gépkereskedelmi üzletág értékesíti a Magyarországon üzembe helyezett motoros gépek közel egyharmadát. Kínálata felöleli a traktor és kombájnszériákon kívül az önjáró és vontatott permetezőket, a szálastakarmány gépsorokat, valamint a vetésés talajművelés eszközeit. Termékkörükhöz sorolható a precíziós gazdálkodást támogató gépek, melyek segítik az agronómiai feladatok hatékonyabb végrehajtását. Európában egyedüliként, a gépkereskedelmi üzletág a hazai mezőgazdasági terület túlnyomó részét lefedő RTK (valós idejű kinematikus adatszolgáltató) hálózattal rendelkezik. Ez lehetővé teszi a nagy pontosságot és az időbeni ismételhetőséget igénylő agrár-technológiák bevezetését. Az értékesítésben 2011-ben jelentős növekedés volt tapasztalható, a forgalom elérte a 16 milliárd Ft-ot. Az öntözési üzletág a száraz időjárás ellenére egy átlagos év forgalmát érte el, de az elbírált EMVA pályázatok segítségével mindenképpen egy növekvő pályán halad, melynek hatásai a következő években lesz tapasztalható. A környezetápolási üzletág forgalma jelentősen nem változott az egy évvel korábbihoz képest. Termékei döntően nem a KITE hagyományos partnerkörében kerülnek értékesítésre, ezért az üzletágnak önállóan kell piacot építenie. Az üzletág forgalma egyrészt néhány speciális beruházáshoz kapcsolódik (golf pályák, kommunális beruházások), amelyek volumene évenként erősen változó. Az üzletág a viszonteladói hálózat kiépítését 2011-ben is folytatta, hogy növelni tudja értékesítési lehetőségeit. A terménykereskedelmi üzletág tevékenysége négy fő árucsoportra koncentrálódik: napraforgó, repce, búza, kukorica. Ezek közül is meghatározó az olajos növények termelésének integrálása, felvásárlása. A terményeket a belföldi értékesítés mellett közvetlen kapcsolatokon keresztül külföldi kereskedők, feldolgozók felé is értékesíti. A terménykereskedelmi üzletág nettó árbevétele meghaladta az 50 milliárd Ft-ot. 2011-ben az összes értékesített termény mennyisége 456 ezer tonna körül alakult,
171
melyből napraforgó 196 ezer tonna, repce 129 ezer tonna, kukorica 93 ezer tonna és búza 38 ezer tonna. Látható, hogy az üzletágak sikerességének alapja a nemzetközi kutatási trendek, termék- és technológiafejlesztések üzletileg indokolt, minél gyorsabb átvétele. Az input üzletágak mindegyikében innovatív piacvezető partnerek disztribútoraként jelenik meg a vállalkozás. E mellett több üzletágnál is jelen vannak a saját fejlesztésű termékek, technológiák. A termék és technológiafejlesztés mellett több üzletágban is rendelkezésre állnak saját kidolgozású komplex finanszírozási modellek (pl. Jövedelem Stabilizáló Program) és termelés-szervezési módszerek. Jelentős a cég növénytermesztési fajtakísérletekben és fajtagondozásban betöltött szerepe. A saját megvalósítású parcellás kísérletek mellett aktívan részt vesz társszervezetekkel közös fajtakísérleti programokban is. A 2012-es fajtajegyzékben külföldi bejelentők és fenntartók mellett 14 tétel képviselőjeként szerepel. A bejelentett fajták az 1997. és 2004. közötti időszakban lettek elismerve. Az immateriális innováció keretében említhető a 2001-től működtetett és folyamatosan fejlesztett MSZ EN ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer. A kalászos gabonák, olajos magvak, valamint a kukorica tárolására és kereskedelemére vonatkozó GMP+ tanúsítványt is megújították. A kertészeti telepeken a palánták előállítása a GLOBAL G.A.P. szabvány előírásainak megfelelően történik. A terménykereskedelmi üzletág az ISCC 202-02 szabványt szerezte meg, mely a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést jelenti. A piacvezető szerep és a szolgáltatásfejlesztési munka eredményeként a vállalkozás 2010-ben elnyerte a Business Superbrands elnevezést.
172
9.1.3. IKR Zrt. 9.1.3.1. Általános gazdasági értékelés A Társaság gyökerei 1975-ig nyúlnak vissza, amikor az iparszerű állattenyésztési rendszerek takarmányigényének kielégítésére érdekében felmerült a kukorica iparszerű termelési rendszerének a gondolata. Az iparszerű termelési rendszer szervezeti keretét az IKR Közös Vállalat adta. Az alapítást követő 15 évben a vállalat folyamatosan fejlődött, bel- és külföldi ügyfélköre bővült.
A rendszerváltást
követően, 1990-ben alakult meg az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. A Társaság a Claas és a Fiat kizárólagos hazai forgalmazója lett, illetve szerződést kötött a KWS-céggel céltermeltetésre és hibridjeik hazai képviseletére, forgalmazására. 2001-ben a Claas céggel szerződésbontásra került sor, és a cég a New Holland gépek kizárólagos forgalmazójává vált. 2006-ban alakult meg az IKR Finance. Célkitűzése a versenyképes, kedvező kamatszintek mellett a szolgáltatási színvonal további növelése. Egyszerűbbé, gyorsabbá, megfizethetőbbé teszi a gépbeszerzések pénzügyi rendezését. Ugyanebben az évben lett a cég a Hardi kizárólagos importőre. Jelenleg a bábolnai székhelyű vállalkozás zártkörűen működő részvénytársaságként végzi tevékenységét. Részvényeinek 58 százalékát külföldi jogi személyek, 10 százalékát belföldi jogi személyek, míg 32 százalékát magánszemélyek birtokolják. A tulajdonosok között 50 százalék feletti szavazati jogot biztosító többséggel rendelkezik a nagy-britanniai székhelyű Verino Assets Inc. A Társaság 10 vállalkozásban rendelkezik 100, vagy közel 100 százalékos részesedéssel. Egy-egy vállalkozásban van 84, illetve 51 százalékos részesedése. További négy vállalatnál 20-50 százalék közötti tulajdonrésszel, másik hát vállalatban pedig 20 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkezik. A leányvállalatok között 7db külföldi leányvállalat, 1 db tőzsdeügynöki, 8db növénytermesztéssel foglalkozó és 2 db állattenyésztő cég található.
173
A vállalkozás országos kiterjedésű, területi központok által tagolt üzleti hálózattal hálózat rendelkezik.
A
Dél Dél-Dunántúli i
régióban
területi
központok
Pécsen,
Balatonkeresztúron, Szekszárdon kszárdon és Baján találhatóak. A cég tevékenységi körében megtalálható a már ismertetett többi integrátori cégre jellemző összes termék és szolgáltatás (24. ábra). 24. ábra Az IKR Zrt. tevékenységi rendszere
IKR Zrt.
Kereskedelem
Saját termelésű termékek
Szolgáltatások
Mezőgazdasági gép
Műtrágya
Javítóüzemi szolgáltatás
Alkatrész
Növényvédőszer
Mezőgazdasági gépjavítás
Műtrágya
Javítóüzemi termék
Szervíz
Növény Növényvédőszer
Termény
Vetőmagüzemi szolgáltatás
Közvetített szolgáltatáls
Termény
Forrás: az IKR Zrt. adatai alapján saját szerkesztés A kereskedelmii tevékenység mellett mellett a vállalkozás műszaki szolgáltatásokkal, eszközjavítással és -gyártással, gyártással, technológiafejlesztéssel, szakmai tanfolyamok szervezésével is foglalkozik. A műtrágya, vetőmag, a termények, és a javítóüzemi
174
termékek esetében nem csak klasszikus kereskedelmi tevékenységről van szó: saját termelésű termékek is találhatóak a vállalat kínálatában. Az egymilliárd forint feletti üzletági árbevételt elérő tevékenységeket a 46. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy az értékesítési forgalom mintegy harmadát a gépkereskedelem adja, amely a kapcsolódó alkatrész- és műtrágya kereskedelemmel együtt a teljes vállalati értékesítési nettó árbevétel több mint háromnegyedét fedi le. A saját termelésű termékek közül csak a műtrágya értékesítési forgalma érte el az egymilliárd forintot, míg a szolgáltatási tevékenységek közül egyik sem került ebbe a körbe. 46. táblázat Az IKR Zrt. legnagyobb árbevételt biztosító tevékenységeinek aránya a teljes vállalati értékesítés nettó árbevételében 2011-ben Tevékenység Gépkereskedelem Műtrágya kereskedelem Alkatrész kereskedelem Saját termelésű műtrágya Terménykereskedelem Vetőmag kereskedelem
2011. évi árbevétel (mrd. Arány (%) Ft) 9749 32,80 6321 21,27 4077 13,72 1876 6,31 1825 6,14 1451 4,88 Forrás: az IKR Zrt. adatai alapján saját számítás
Az értékesítés nettó árbevétele vállalati szinten 2004. és 2008. között több mint kétszeresére (47,5 milliárd forintról 103,5 milliárd forintra) nőtt. A 2009-től kezdődően érzékelhető recessziós hatások következtében az árbevétel folyamatosan csökkent az utolsó három évben: 2009-ben még 73 milliárd forintot ért el, ami 2010-ben 47 milliárd forintra, 2011-ben pedig 26,3 milliárd forintra süllyedt. Ugyanez a folyamat jellemezte az exportértékesítést is: 2004. és 2009. között a külföldre irányuló eladások és szolgáltatások nettó értéke 1,17 milliárdról 21,19 milliárd forintra nőtt, majd a következő két évben nagymértékű visszaesés volt tapasztalható (2010-ben 5,53 milliárd, majd 2011-ben 3,37 milliárd forintra).
175
A forgalmi adatokból kitűnik, hogy az utóbbi két évben erőteljes válsággal kellett a vállalkozásnak
szembenéznie.
A
válságkezelés
leginkább
a
termény-
és
inputkereskedelem területén vált szükségessé. 2011-ben a terménykereskedelem csak a meglévő készletek értékesítésére és az érvényben lévő szerződések teljesítésére irányult. Az üzletág tevékenységének fenntartásához a megfelelő árualap és a banki finanszírozási háttér is hiányzott. Az input üzletágak (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer) stabilizálását az év második felére sikerült elérni. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az üzletág cseh partner felé történő értékesítésének előkészítése. A műszaki ágazatok forgalmában szintén jelentős volt a visszaesés, elsősorban 2010-től, amikor a korábbi gépberuházási pályázatok „kifutottak”, új pályázatok pedig nem kerültek kiírásra. A finanszírozási források beszűkülése tehát drasztikusan átalakította a szervezet tevékenységi rendszerét. Az értékesítési forgalomszempontjából legjobbnak mondható 2008-as évben a gépkereskedelem még csak a harmadik legnagyobb árbevételt generálta, amelyet a termény- és a műtrágya kereskedelem is megelőzött (47. táblázat). 47. táblázat: Az IKR meghatározó tevékenységeinek árbevétele 2008-ban Tevékenység Gépkereskedelem Műtrágya kereskedelem Alkatrész kereskedelem Növényvédőszer kereskedelem Terménykereskedelem Vetőmag kereskedelem
2008. évi árbevétel (mrd Ft) Arány (%) 12699 10,54 31778 26,38 4701 3,90 8546 7,09 42070 34,92 10589 8,79 Forrás: az IKR Zrt. adatai alapján saját szerkesztés
Az értékesítés nettó árbevételében ismertetett tendenciák a foglalkoztatásra is kihatottak. A vállalkozásnál 2004-ben még 766 fő dolgozott (394 fő szellemi és 374 fő fizikai), amely létszám 2008-ra 784 főre nőtt. Az ezt követő években azonban az átlagos állományi létszám jelentősen csökkent, 2011-ben 622 főt (299 fő szellemi és 295 fő fizikai) foglalkoztatott a cég.
176
A 2004-2011. közötti időszak gazdasági helyzetét érzékeltető fő pénzügyi mutatókat a mutatja. A vállalkozás válságának kiterjedése e mutatók esetében is egyértelműen látszik. A vállalkozás rövid- és hosszú távú finanszírozási helyzete egyik évben sem volt igazán stabil. 2008-tól kezdődően a pénzügyi kockázatoknak való kitettségben rejlő veszély azonnal realizálódott. A vizsgált időszak utolsó két évében a finanszírozási nehézségek üzletvitelre gyakorolt negatív hatásai az üzemi tevékenység eredménye szintjén is megmutatkoztak. 48. táblázat: Az IKR ZRt. néhány pénzügyi mutatója (2004-2011) Mutatók (%)
2004
2005
2006
2007
2008
Likviditási ráta
92,70
92,90
86,82
88,24
88,45 110,99 118,60 103,10
46,52
57,10
53,44
53,97
55,55
Likviditási gyorsráta Eladósodottság mértéke Saját tőke aránya
2009
64,50
2010
70,90
607,18 509,56 552,16 579,40 705,91 943,96 2808,9 84,88
90,16
Árbevétel arányos 1,03 2,25 üzemi eredmény Eszközarányos 1,42 3,96 üzemi eredmény Tőkear. adózott -12,38 10,84 eredmény
2011
60,26 negatí v ST. negatí v ST.
93,43
97,06
97,35
36,26
9,11
1,82
1,66
2,33
3,82
-4,56
-6,27
2,86
3,31
4,50
6,53
-6,78
-8,01
negatí v ST. Forrás: az IKR Zrt. adatai alapján saját számítás
4,64
8,97
1,10
-69,05 -270,9
9.1.3.2. Kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás A KITE Zrt.-hez hasonlóan, disztribútorként az IKR Zrt. is a gép- és kemikáliagyártók innovációs eredményeinek terjesztéséért felelős. Ehhez a partnerkapcsolatok megfelelő szinten biztosítottak. Ezen felül, a forgalmazásban kisebb volument képviselő saját termelésű agrokemikáliák jelentős saját tudás- és innováció-tartalmat hordoznak. Szintén jelentős a technológiafejlesztési aktivitás a cégnél. A fejlesztési tevékenység folytatásához rendelkezésre áll saját kutatói gárda és infrastruktúra, de nemzetközi viszonylatban is kiterjedt kapcsolatrendszerük van kutatóintézetekkel, egyetemekkel.
177
A kutatómunka hagyományosan integrátorvállalkozásokhoz kötődő területe a fajtakísérletekben való részvétel, a növénytermesztési nemesítési és fajtagondozási munkában való részvétel. Ezen a területen a Társaság a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal együttműködve részt vesz országos kísérletekben is. A nemesítő munka részeként az IKR a 2012. évi Nemzeti Fajtajegyzékben egy őszi búzafajta képviselőjeként szerepel. A fejlesztési eredmények „zászlóshajója” a 2002. óta szolgáltatásként értékesített IKR Komplett Precíziós Gazdálkodási rendszer. A rendszer fejlesztésére 1998. óta a vállalkozás több pályázatot is elnyert, konkrétan: •
Talajheterogenitási, növényvédelmi és agrárműszaki kutatások a precíziós gazdálkodás elterjesztéséhez (ALAP1-00086/2004)
•
Távérzékelési rendszerre alapozott technológia fejlesztése (ALK-00104/98)
•
Műholdas helymeghatározásra alapozott talajmintavételi és tápanyagtartalom térképezési rendszer kifejlesztése (MŰSZ 82/2000)
•
Precíziós növénytermesztés (4/037 NKFP)
A pályázati és egyéb kapcsolódó kutatási projektekben a Társaság számos hazai szervezettel együttműködött, mind a három szektorból. •
Kutatóintézeti partnerek: MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Fejér megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Agro-21 Kutatási Programiroda, FVM Műszaki Intézet.
•
Egyetemi partnerek: SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézet, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, SZIE KTTK Automatizálási Tanszék, Nyugat-
178
Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Agrártudományi Centrum, SZIE KTK Matematikai és Informatikai Tanszék. •
Vállalati partnerek: Talajerőgazdálkodás Kkt., HUNIPER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A precíziós gazdálkodási rendszer lehetővé teszi a táblán belüli, eltérő kezelést igénylő foltokra vonatkozó elkülönített tervezést, ez által a hatékony és környezetkímélő növénytermesztési és talajhasználati gyakorlat megvalósítását. A precíziós gazdálkodási rendszer bevezetése több lépésből áll, melyeket röviden ismertetünk. Talajminta-vétel. A táblahatárt GPS vevővel mérik fel, majd elkészítik a hálószerű talajminta- vételi tervet. A talajminták vétele 3-5 hektáros sűrűséggel történik, a bevizsgálás akkreditált laborban történik. Talajminta vételi eredmények feldolgozása. A feldolgozás outputja a vizsgálat alapján elkészített tápanyag-ellátottsági térkép. Agrokémiai szaktanácsadás. Célja a területről lehozható maximális termés, vagyis a terméslehetőségek maximális kihasználása. A precíziós rendszer újdonsága, hogy a tanácsadás a 3-5 hektáros területekre vonatkozik. Differenciált műtrágya- kijuttatás. Többféle kijuttató rendszer áll rendelkezésre a folyékony és szilárd műtrágyák kijuttatására. A GPS rendszer felhasználásával az adott táblán belül 3 vagy 5 hektáros egységenként lehet a kijuttatást differenciálni. A táblán belül azokra a részekre, ahol kevesebb termésre lehet számítani, így elkerülhető a túlzott mennyiségű műtrágyázás. A ténylegesen kijuttatott műtrágya mennyiségre
vonatkozó
adatok
hatóanyagra
bontva
kerülnek
vissza
a
nyilvántartásba. Így mintatarenként tartják nyilván a kijuttatott hatóanyagmennyiségeket is. Hozammérés. A kombájnokba szerelt GPS vevő és hozammérő berendezés segítségével térképezhetőek a táblán belüli termésheterogenitások. A hozamtérkép nem csak a tábla eltérő hozamáról ad képi információt, hanem a mintaterenként 179
eltérő hozamadatok ismerete fontos információt nyújt a mintaterenként elkészített agrokémiai szaktanácsadáshoz is. Internetes térképbank. Az elkészült eredménytérképek az Internetről is letölthetőek. A gazdálkodó saját jelszavával férhet hozzá adataihoz, térképeihez és le is töltheti, majd beolvashatja az IKR saját fejlesztésű számítógépes programjába, az IKRMap Basic- be. A programmal egyszerűen elkészíthető a következő évi agrokémiai szaktanácshoz a vetésterv kérő lap. A programba az IKR adatain kívül egyéb térképek és saját GPS mérési eredmények is importálhatók. A precíziós gazdálkodási technológia rendszerét újabb és újabb elemekkel bővítik, mint pld. a precíziós növényvédelem, differenciált tőszámmal történő vetés vagy a precíziós talajjavító anyag kijuttatása. Az így kialakított precíziós növénytermesztés számos
pótlólagos hasznot eredményez a gazdálkodásban. Ezek közül a
legfontosabbak: •
hatékonyságnövekedés,
•
költségcsökkenés,
•
környezeti terhelések csökkentése,
•
a termelt növények minőségjavulása
A precíziós mezőgazdaságról a szervezet tagjai 1998. és 2007. között 44 publikációt jelentettek meg önállóan, illetve más szervezetek kutatóival közösen. A műszaki termékfejlesztés fontos helyszíne a nagyigmándi javító- és gyártóüzem. A saját fejlesztésű termékek elsősorban speciális szállítási igényeket kielégítő eszközök. Ide tartoznak a kombájnadapter-szállító és vetőgépvontatáshoz használható kocsik, valamint a hajószállító-tároló kocsicsalád. Szintén forgalmaz a cég saját gyártású rakodóadaptereket, alkatrészeket és préskonténereket. A termékfejlesztések eredményeként több szakmai elismerést is kaptak a termékek: •
IKR F3 energiatakarékos szárító adapter: Magyar Termék Nagydíj (2009), Agrár Innovációs Díj (2010); 180
•
B3-15 szemes terményszárító berendezés: Magyar Termék Nagydíj (2009)
•
Precíziós gazdálkodási rendszer: Agrár Innovációs Díj (2008)
10. Esettanulmány – az innováció, mint a környezethez alkalmazkodás eszköze a kaposvári cukorgyár példáján 10.1. Bevezetés Esettanulmányunkban a Dél-Dunántúli régióhoz talán legszorosabban kapcsolódó sajátos élelmiszergazdasági termékpályán keresztül mutatjuk be, hogy a radikálisan változó gazdasági környezethez való alkalmazkodásnak egyik legeredményesebb módja a technológiai fejlesztések kidolgozása, valamint adaptálása. A hazai cukorvertikum az elmúlt évek során drasztikus változáson ment keresztül. Az egykor 12 cukorgyárból 2008. óta már csak a kaposvári üzemel, s igényli a cukorrépa termesztését. A kaposvári cukortermelés ilyen módon való „elárvulásának” egyenes következménye, hogy a hazánkban mély hagyományokkal rendelkező cukorrépatermesztés egyetlen felvevőjévé vált a somogyországi üzem. A gyorsan kialakult belföldi monopolhelyzet nem csak a konkurencianélküliség kényelmét hozta magával. A cukorgyárra immár egyedüliként hárult az a feladat, hogy a gyökeresen megváltozott szabályrendszerben és gazdasági körülmények között szervezze újra a mezőgazdasági termelők és a feldolgozóipar közötti együttműködést, koordinálja az együttes értékteremtést. Ráadásul tegye ezt oly módon, hogy saját maga is aktívan és sikeresen alkalmazkodik a kiéleződött globális verseny (ld. nádcukor) gyorsan változó tényezőihez.
10.2. A 2006-os cukorreform és hatásai Magyarországon A cukor ágazat Európai Unió szintű piaci rendtartása 2006-tól kezdődően radikális változáson ment keresztül, amely az alábbi területeken nyilvánult meg (131): •
a cukortermelési kvóta 30%-os csökkentése (mintegy hatmillió tonnával);
181
•
a cukor referenciaárának 36%-os csökkentése 2006. és 2010. között (631,9 €/tról 404,4 €/t-ra);
•
az intervenciós mechanizmus megszüntetése;
•
cukorrépa termelőknek szóló kompenzáció és a cukortermelők által finanszírotott szerkezetátalakítási keret meghirdetése, melyekkel a kevésbé versenyképes piaci szereplőket ösztönözték termékpálya elhagyására;
• A
az importkorlátozások és az exporttámogatások leépítése. rendtartás
nagymértékű
változása
látványosan
felgyorsította
az
EU
cukortermelésének szerkezetátalakulását. Ezt jól jelzi, hogy 2006. és 2008. között 83 cukorgyár szűnt meg (összehasonlításul: 2000. és 2005. között összesen 68 gyár hagyott fel a termeléssel). Az Európai Unió három éven belül nettó cukorexportőrből nettó cukorimportőrré vált. Az egyes tagországokat természetesen nem azonos mértékben érintette ez az átalakulás, amelyet jól mutat a répacukor termelés változását bemutató Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. Az EU-25 országokban összesen a termelés mintegy 25 százalékkal csökkent. Magyarországon ugyanez az érték 78 százalékos volt. Az óriási különbség elsődleges oka, hogy a relatíve alacsonyabb hatékonysággal és eredményességgel gazdálkodó hazai cukorrépatermelők tömegesen éltek a támogatott „piacelhagyás” lehetőségével. Egy további lehetséges ok, hogy a kizárólag külföldi tulajdonban lévő cukoripari vállalatok (Agrana, Easternsugar, Nordzucker) számára a magyarországi kvótákról és gyárakról való lemondás jelentette a „kevésbé fájó” áldozatot. Így 2005. és 2008. között a magyarországi cukorgyárak száma ötről egyre (vagyis 80 százalékkal, EU-25 átlag: 43%) csökkent. A termelés ilyen mértékű visszaesése természetesen azt eredményezte, hogy megszűnt a korábbi önellátó státuszunk. Az előállítás, illetve a cukorfelhasználás között keletkezett rést az egyre növekvő mennyiségű importból fedezzük. Eközben a cukorrépa betakarítás területe országos szinten 58.334 hektárról 13.718 hektárra, a cukorrépa termesztéssel foglalkozó gazdaságok száma 809-ről 155-re csökkent.
182
Összességében elmondhatjuk, hogy Magyarországon a cukor- és cukorrépa előállításának mennyisége páratlan tempóban és mértékben zsugorodott a töredékére. A cukorreform elindítása előtt működő öt gyárból mindössze az osztrák Agrana cégcsoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme maradt meg.
cukortermelés szintje a 2010/2011-es kampányban (2004/2005 =100%)
25. ábra A répacukor termelés változása 2004 és 2011 között (EU-25) 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%
Forrás: CEFS (131)
10.3. Alkalmazkodás a termékkínálat bővítésével – a nyers nádcukor feldolgozásának bevezetése A romlandó alapanyaggal dolgozó cukorgyárak gazdaságosságának egyik fő kérdése a kapacitáskihasználás. A kapacitáskihasználtság javításának legeredményesebb módja a feldolgozási kampány hosszának növelése. Ehhez egyrészt az szükséges, hogy a maximális feldolgozási kapacitásnak megfelelő cukorrépamennyiség napi beszállítása minél korábban megkezdődjön és minél hosszabb ideig tartson. A kampányidőszak növelésének másik módja alternatív alapanyag felhasználása, a cukorrépabetakarítási kampányt követően. A kaposvári cukorgyár e lehetőségek mindegyikével él. A cukorgyár 2011 augusztusától brazil eredetű nyers nádcukor feldolgozásába kezdett. Az összesen 22.339 t mennyiségű nádcukor tengeri, majd folyami úton érkezett Magyarországra. Feldolgozása összesen 29 napot vett igénybe.
183
A nyerscukor teljes beszerzési költsége szállítási és vámköltséggel együtt 670 EUR/t. Az alapanyagból az egy hónapos feldolgozás során 21.298,1 t fehércukrot (95,34%) állítottak elő. A fehércukor fajlagos feldolgozási költsége 50 EUR/t (késztermékre vetítve). A nádcukorból előállított egy tonna fehércukor önköltsége tehát 670 EUR / 0,9534 + 50 EUR = 752,75 EUR/t Egy tonna répacukor beszerzési költsége prémiumokkal és szállítási költséggel együtt mintegy 40 EUR/t volt a 2010/11-es kampány során. A cukorrépa bruttó tömegére vetített cukorhozam 13,09 százalékot, az egy tonna fehércukorra vetített feldolgozási költség140 eurót tett ki volt. Így a cukorrépa önköltsége: 40 EUR / 0,1309 + 140 EUR = 445,45 EUR/t Az első kampány tapasztalatai szerint tehát a nádcukor előállítása több mint másfélszerese a répacukorénak, s így egyébként éppen a gazdaságos termelés határán van. Ez azonban azt is jelenti, hogy a mindenkori nyerscukor és fehércukor árak függvényében meg van a lehetőség a produktív időszak ilyen módon való meghosszabításának. Ezt jól tükrözi az is, hogy a 2011/12-es kampány során újabb 22.000 tonna nyerscukrot vásárolt a cukorgyár.
10.4. Alkalmazkodás
alternatív
energiafelhasználással
és
melléktermékhasznosítással – biogáz üzem létesítése •
A biogáz lényegében a természetes szerves anyagban tárolódott napenergia egy részének közvetett átalakítása anaerob erjesztés révén gáznemű energiahordozóvá. Biogáz előállítására valamennyi természetes eredetű szerves anyag alkalmas, így a szerves trágya, fekália, élelmiszer-ipari melléktermékek és hulladékok, zöld növényi maradványok, háztartási hulladékok, kommunális szennyvizek és iszapjaik, stb. is.
•
A biogáz képződés előfeltételei:
•
a lehetőség szerint ingyenes szerves anyag,
184
•
a levegőtől elzárt környezet,
•
állandó hőmérséklet,
•
a metánbaktériumok jelenléte,
•
folyamatos keverés, ami meggátolja a kéregképződést”
A vállalat szervesanyag-terhelése egy részét a fel nem használt répaszeletek és a hulladékanyagok adják (napi 800 tonna). Ezeket a melléktermékeket főként takarmányozás céljára használták fel az állattenyésztésben. A kereslet azonban jelentősen csökkent eziránt a melléktermék iránt, így a hulladék elhelyezését más módon kellett megoldani. Számos szempontot figyelembe véve a vállalat vezetői biogáz üzem megvalósítása mellett
döntöttek.
A
biogáz
üzem
létesítésével
a
vállalat
az
éves
földgázszükségletének közel felét tudja fedezni. A beruházási döntéseket a vezetők hozták meg vállalati és konszern szinten egyaránt, figyelembe véve a kvalitatív és a kvantitatív beruházási szempontokat. A cukorrépafej biogáz előállításra való alkalmasságát más növényi eredetű melléktermékekhez képest a 49. táblázatban láthatjuk. Látható, hogy a vágott cukorrépafejből a táblázatban szereplő melléktermékek közül a legtöbb, átlagosan 450 liter/kg biogázt lehet előállítani, amelyből répafej kilogrammonként mintegy 76 százaléka hasznosítható. A gázüzem által megválaszolható másik környezeti probléma a földgáz árának emelkedése. A fölgáz lakossági és ipari átlagára az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazánkban. A világpiaci folyamatok is emelkedést mutatnak és valószínűsíthető, hogy ez a tendencia tovább fog emelkedni. Másrészről az energiatartalékok kimerülőben vannak, így az alternatív zöld megoldások kerülnek előtérbe világszerte. A kaposvári cukorgyár éves szinten körülbelül 7,7 millió m3 földgázt használ fel (ebből cukorrépa feldolgozásra: 7 millió m3, fűtésre: 0,7 millió m3
185
használódik el), így meglehetősen nagy felhasználónak számít. Ebből kifolyólag mind az áremelkedés, mind a korlátozás a működés veszélyeztetésével járna hosszú távon.
49. táblázat Biogáz előállítás mennyisége nyersanyagok alapján Hazai
Biogáz (liter/kg)
mezőgazdasági melléktermékek
alsó
felső
átlag
hasznosítható
búzaszalma
200
300
250
190
rozsszalma
200
300
250
190
zabszalma
290
310
300
228
csuta
380
460
420
319
napraforgószár
279
321
300
228
repceszalma
180
220
200
152
rizs szalma
170
280
225
171
burgonyaszár
280
490
385
293
paradicsomszár
361
385
373
283
400
500
450
342
kukoricaszár,
vágott cukorrépafej Forrás: okoenergia.uw.hu/ Biogáz üzem létesítésével számos pozitív hatás érvényesül. A hulladékkezelési előnyök már említésre kerültek, ugyanakkor a levegő védelemben és az energiafelhasználásban is számos pozitívum megmutatkozik. Biogáz előállítása során 186
összességében csökken a vállalat által kibocsájtott szén-dioxid kibocsájtása, ezáltal kvóta feleslegek keletkeznek, melyek tovább értékesíthetők. A fel nem használt földgáz
mennyisége
egyrészt
költségmegtakarításként
jelentkezik,
másrészt
csökkenti a vállalat ökológiai lábnyomát is. Illetve hazánk Kiotói egyezményben vállalt 6 százalékos káros anyag kibocsátás csökkentését is nagymértékben támogatja. A kaposvári biogáz üzem egyedülálló a biogáz üzemek között. Alapanyagként csupán a répaszelet kerül felhasználásra, ezért speciális műszaki igényeket vetett fel a megvalósítás. Műszaki tervezése, kivitelezése és vezetése teljes egészében a vállalat mérnökeinek munkája volt. Külföldi mérnökök számára kivitelezhetetlennek látszott a megvalósítás, az egynemű alapanyag felhasználás miatt. Ennek ellenére az üzem 1,5 év alatt elkészült, és a vállalat saját know-how-ként levédette a technológiát. Egyenlőre nem tervezik a technológia értékesítését vagy bevezetését más vállalatoknál, csupán az Agrana és Südzuker csoporton belül alkalmazzák. A következőkben modellszámítással mutatjuk be a beruházás cash-flowra gyakorolt hatását, valamint a különböző forgatókönyvek melletti megtérülését (50. táblázat).
187
50. táblázat Modellszámítás a biogáz üzem pénzáramlására, 2007-2017 (millió Ft)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Alapanyag költség
77
81,6
85,0
88,6
92,4
96,4
100,2
104,2
108,4
112,7
Személyzeti költség
25,52
27,1
28,2
29,4
30,6
31,9
33,2
34,5
35,9
37,4
Karbantartás
45,1
47,8
49,8
51,9
54,1
56,4
58,7
61,0
63,5
66,0
Elektromos energia
31,13
33,0
34,4
35,8
37,4
39,0
40,5
42,1
43,8
45,6
Segédanyag
37,29
39,5
41,1
42,9
44,7
46,7
48,5
50,5
52,5
54,6
Nyersanyag
36,96
39,2
40,8
42,5
44,3
46,3
48,1
50,0
52,0
54,1
Kiadások összesen
253
268,2
279,2
291,0
303,6
316,6
329,3
342,4
356,1
370,4
Szén-dioxid
65,1
69,0
71,8
74,9
78,1
81,5
84,7
88,1
91,6
95,3
662,2
701,9
730,7
761,8
794,5
828,7
861,8
896,3
932,2
969,4
Bevétel összesen
727
770,9
802,5
836,7
872,6
910,2
946,6
984,4
1023,8
1064,8
Nettó CF
474,3
502,8
523,4
545,6
569,1
593,5
617,3
642,0
667,7
694,4
Diszkontált CF
439,2
431,0
415,5
401,0
387,3
374,0
360,2
346,8
334,0
321,6
Kumulált DNCF
439,2
870,2
1285,7
1686,7
2074,0
2448,1
2808,2
3155,1
3489,1
3810,7
manipuláció
kvóta
megtakarítás Földgáz helyettesítése biogázzal
NPV
-1700
-1260,8
-829,8
-414,3
-13,3
374
748,1
1108,2
1455,1
1789,1
2110,7
Infláció
8%
6,0%
4,1%
4,3%
4,3%
4,3%
4,0%
4,0%
4,0%
4,0%
4,0%
Kumulált infláció
100%
108,0%
114,0%
118,1%
122,4%
126,7%
131,0%
135,0%
139,0%
143,0%
147,0%
Forrás: Németh, 2010 adatai alapján saját szerkesztés
188
Látható, hogy a megtérülési idő mindkét esetben valamivel több, mint három év. Tehát összességében elmondható, hogy az előrejelzések alapján a biogáz üzem gyorsan megtérül és plusz bevételt hoz a vállalakozás számára az alaptevékenység mellett. Jelenleg még nem számszerűsíthető az a bevételi forrás, melyet a vállalkozás tervez a biogáz üzem működésével és fejlesztésével kapcsolatban. A fel nem használt biogázt a jövőben értékesíteni kívánják más környékbeli vállalkozások számára, Természetesen ez a bevételi oldalon javítaná a biogáz üzem pénzáramlását.
10.5. A biogáz értékesítés, mint szolgáltatás A vállalkozás a felesleges biogázt a városi fürdő (termálfürdő) számára kívánja értékesíteni. Ez a lépés mindkét fél számára előnyös, hiszen a fürdő teljesen kiváltaná a földgáz használatát, a cukorgyár számára pedig extra bevételt jelentene. A beruházás várhatóan 40 millió forintból valósulna meg. Továbbá a vállalkozás tervezi egy olyan technológiai fejlesztés bevezetését, amely eredményeképpen igen magas tisztaságú biogáz állítható elő és földgáz vezetéken szállítható, tárolható. Bizonyos esetekben nagyobb fűtőértékkel is rendelkezhet az így előállított biogáz, mint a földgáz. Ez lehetővé teszi, a biogáz értékesítését nagyobb távolságokon is. A projekt célja, hogy a vállalat 2013-ra a teljes éves gázszükségletét biogázból tudja fedezni, a felesleget pedig értékesíteni tudja. A vezetőség éves szinten 100 millió forint bevételre számít a biogáz ilyen módon történő értékesítésétől. A szolgáltatások fenntartásához a megnövekedett igényeknek meg kell felelni alapanyag ellátottság szempontjából (is). A nyereségesség eléréséhez az alapanyagnak alábbi kritériumoknak kell megfelelni: •
földrajzi közelség
•
magas energiatartalom
•
könnyű, olcsó kezelhetőség
•
könnyű hozzáférhetőség
•
alacsony beszerzési ár
189
11. Összefoglalás
–
a
Dél-Dunántúli
régió
agrár-élelmiszeripari
szektorának kutatás-fejlesztési tevékenységét meghatározó szereplők és fő tényezők azonosítása A tanulmányunkban statisztikai adatbázisok segítségével és vállalati elemzésekkel tártuk fel a Dél-Dunántúli régió agrár- és élelmiszerlánc szereplőinek gazdasági pozícióit,
különösen
nagy
hangsúlyt
fektetve
az
innovatív
vállalkozások
tevékenységének bemutatására. A bemutatott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a régióban közvetlenül vagy közvetve mind az élelmiszeriparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig az agrárinput ellátásban érdekelt cégek között találhatunk aktív innovációs tevékenységet folytató szervezeteket. Az innovációhoz való viszonyulás, a kutatás-fejlesztési tevékenység módja, jellege azonban ágazatonként és azon belül vállalatonként is más és más lehet. A KSH K+F adatai alapján kimutattuk, hogy a régióban folyó agrárkutatások jelentős hányadát a felsőoktatási szektor hajtja végre. A régióban két olyan egyetemi szervezet is található, amelyek – eltérő részterületeken ugyan, de – rendkívül szorosan kapcsolódnak az agráriumhoz. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán működő Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet a Pécsi és Villányi Borvidékek szőlősgazdáival és borászataival évek óta szoros szakmai kapcsolatokat ápol. Az intézet szintén részt vesz akadémiai szervezetközi kutatásokban., projektekben is. Léteznek, és jól kiépítettek tehát azok a fő kapcsolódási pontok, amelyek a versenyszféra és az Intézet közötti elméleti, illetve gyakorlati tudástranszfer létrejöttéhez szükségesek.
A
gyakorlati szereplők szolgáltatásokkal való eléréséhez is használható az Intézet technológiai infrastruktúrája. Problémaként jelölhető meg az Intézet viszonylag kis mérete és az egyetemen belüli viszonylagos „súlytalansága”. Az Intézet a maga sajátos területén
azonban így is fontos összetevőjét képezi a lokális kutatás-
fejlesztési tevékenységnek. Szolgáltatóként, valamint akadémiai tevékenysége révén is nélkülözhetetlen szereplője a baranyai borrégiók fejlődésének.
190
Más jellegű a Kaposvári Egyetem (KE) részvétele az élelmiszergazdasági innovációs és K+F rendszerben. A pécsi intézettel ellentétben a KE az agrárium számos részterületén és szakágazatában képes kutatás-fejlesztési aktivitásra. Az oktatóikutatói szakember gárda, illetve a kutatási tevékenységekhez felhasználható műszaki infrastruktúra jól alapot ad a versenyszférával való együttműködésre, innovációs összefogásra. Az ez irányú lépéseket jelen pillanatban klaszterekben való részvétellel, „kifelé” nyító pályázati projektekkel teszi meg az Intézet. Ezen felül megtalálhatóak olyan munkacsoportok is, amelyek rendszeresen együtt működnek innovatív mezőgazdasági
és/vagy
élelmiszeripari
szereplők
fejlesztési
programjaiban,
elsősorban a high-tech infrastruktúrának köszönhetően. Kuriózuma az intézménynek, hogy a gazdaságtudományi területen tevékenykedő kollégák jelentős részének kutatási területe közvetlenül kapcsolódik az élelmiszergazdasághoz. Ez megteremti a lehetőségét a interdiszciplináris kutatások elvégzésére. Problémás lehet viszont középtávon a kutatói gárda minőségén fenntartása, az utánpótlás biztosítása. E területten mindenképpen meg kell újulnia az egyetemnek. A régió innovációs aktivitását meghatározó élelmiszeripari cégek két csoportra oszthatóak. A transznacionális nagyvállalatok mind a termék- mind az tényleges újdonságtartalommal bíró technológiafejlesztés területén aktívak. Ez az aktivitás azonban sokszor „nem csapódik le” a helyi térégben, hiszen e vállalatok mindegyike mögött nemzetközi vállalatcsoportok állnak. Ennek fontos következménye, hogy azt a kutatás-fejlesztési feladatot, amelyre nem áll rendelkezésre „kapun belüli” megfelelő humán erőforrás vagy műszaki infrastruktúra, a vállalatcsoporton belül bízzák K+F tevékenységre szakosodott, legtöbbször külföldön működő vállalkozásra. A nagyvállalatok innovációinak hangsúlyos pontjai a Dél-Dunántúli régióban: •
energetikai technológia fejlesztése,
•
környezetvédelem,
•
egészséges/egészségvédő termékek,
•
egyedi termékminőség, megkülönböztetés.
191
Szintén fontos innovációs szerepe van a hús- és tejipari középvállalatoknak. E vállalatok általában nem, vagy csak minimális mértékben rendelkeznek kutatásfejlesztési humán- és eszközkapacitással. Ebből fakadóan vagy csak innováció átvevők (amelyben rendkívül fontos szerepe van a technológiai korszerűsítésre kiírt pályázatoknak), vagy külső szereplők bevonásával hajtják végre a saját innovációikat. Ez utóbbi mellett döntő vállalatok potenciális és reálisan elérhető célcsoportját képezik az egyetemeknek. Több olyan középvállalat is van a régióban, amelyik rendszeresen vonja be a régió kutató- és felsőoktatási intézményeit a termék- vagy technológiafejlesztési elképzeléseinek megvalósításába. Ezek a vállalkozások általában a termékfejlesztésben aktívak, a technológiafejlesztésben inkább alkalmazók, mint újítók. A hűs- és tejipari középvállalatok fő innovációs stratégiái: •
hatékonységnövelő/termelési költségcsökkentő technológiafejlesztés
•
íinyenc igényekre koncentráló termékfejlesztés
•
funkcionális termékfejlesztés
•
egészséges/egészségvédő élelmiszerek fejlesztése
•
helyi értékekre épülő termékfejlesztés.
A mezőgazdasági vállalkozások között nagyon nehéz találni a szó klasszikus értelmében vett innovációt folytatókat. Az innovatív vállalkozások elsősorban a nagy, tőkeerős vállalatcsoportok, teljes vertikumot lefedő hálózatok tagjai között találhatóak. A régióban vannak ilyen vállalkozások, de kutatás-fejlesztési megbízásaik sokszor kerülnek a régión kívülre, más magyarországi kutatóhelyekhez vagy egyetemekhez. A jövő stratégiai feladata lehet a helyi kapcsolatokban rejlő lehetőségek feltárása e vállalkozások és az akadémiai szektor között. A mezőgazdasági vállalkozások esetében az innováció és a kutatás-fejlesztés hangsúlyos területei:
192
•
precíziós mezőgazdaság
•
integrációs együttműködések fejlesztése
•
öntözéses technológia alkalmazása
•
hibridvonalak nemesítése, vetőmagtermelés
Az általunk beazonosított utolsó innovációs csoport az inputellátó integrátorok köre volt. Az előző bekezdésben felsoroltak az ő esetükben is megállják a helyüket. Az országos lefedettséggel bíró, a régióban alközpontot fenntartó vállalkozások tapasztalt saját kutatói gárdával és magas szintű műszaki infrastruktúrával rendelkeznek. Az egyetemekkel, kutatóhelyekkel való együttműködést elsősorban a székhelyükhöz kötötten, de eddig mindenképpen a régión kívül alakították ki. A lokális szintű, ténylegesen helyi inputellátók tevékenységében sokkal kisebb az önálló innovációs potenciál. Elsődleges szerepük a más gyártók által kifejlesztett termékek elosztásában, gazdálkodókhoz eljuttatásában van.
193
12. Irodalomjegyzék 1. Schumpeter, J.A. The Theory of Economic Development. New York : Oxford University Press, 1911:1961. 2. European Commission. lnnovation Management and the Knowledge-driven Economy. Brussels-Luxembourg : ECSC-EC-EAEC, 2004. 3. OECD. Frascati Manual. Párizs : OECD Publications Service, 2002. 4. —. Oslo Manual - Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. 3rd Edition. Párizs : OECD Publishing Services, 2005. 5. Trott, P. Innovation management and new prooduct development. London : FT Prentice Hall - Pearson Education, 2005. 6. Gyimesi, I.V. Az innováció szerepe a magyar vállalkozások. Budapest : BCE Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ, 2010. 7. Jarjabka, Á. Innováció a kultúra területén. Önkormányzatok gazdálkodása – helyi fejlesztés konferencia konferenciakötet. Pécs : PTE-KTK, 2008.. 330-337. old.. kötet. 8. —. Minőségügyi és minőségbiztosítási alapismeretek. . Pécs : BMVK, 2007. 9. Balogh, T. Kutatás-fejlesztési stratégiánk kérdései. Budapest : GKM, 2007. 10. Pakucs, J. és Papanek, G. Innováció menedzsment kézikönyv. Budapest : Magyar Innovációs Szövetség, 2006. 11. Creating Successful Innovation Partnerships. Traiztler, H. és Saguy, I.S. 2009.., Food Technology, 63(3), old.: 22-35. 12. Latley, A.G. és Charan, R. The Game Changer. New York, NY : Crown Business, 2008. 13. Enabling Open Innovation in Small- and Medium-sized Enterprises: How to Find Alternative Applications for Your Technologies. Bianchi, M., és mtsai. 2008., R&D Management, 40(4), old.: 414-431. 194
14. R&D as a Determinant of Innovation in Manufacturing SMEs: An Attempt at Empirical Clarification. Raymond, L. és St.Pierre, J. 2010.., Technovation, 30 (1), old.: 48-56. 15. Csizmadia, Z. Az innováció hálózati alapú megközelítése. Győr : MTA RKK NYUTI, 2004. 16. Quality Improvement Methodologies - PDCA Cycle, RADAR Matrix, DMAICand DFSS. Sokovic, M., Pavletic, D. és Kern-Pipan, K. hely nélk. : OCSCO World Press, 2010.. november, Journal of Achievements in Materials and Manufacturing Engineering, Vol. 43. Iss. 1.. kötet, old.: 476-483. 17. All Packets Should Not Be Created Equal. Graves, W.H. hely nélk. : Corporation for National Research Initiatives, 1998.. april, D-lib magazine. 18. Innováció az Európai Unióban. Pupek, E. hely nélk. : MTA Politikai Tudományok Intézete, 2007.., Politikatudományi Szemle XVI./4, old.: 93-110. 19. European Commission, Directorate General Reigonal Policy. Innovation in the National Strategic. Reference Frameworks. 2006.. 20. Aho, E. Creating an Innovative Europe. A független szakértői bizottság jelentése a K+F-ről és az innovációról. Luxemburg, Brüsszel : Európai Bizottság, 2006.. 21. Drucker, P.F. 21. századi kihívások a vállalatirányításban. Budapest : HVG, 2001. 22. Adaptáció vagy innováció(?!). Pakucs, J. és Papanek, G. 2007.. szeptember, Polgári Szemle, 3. évf., 9. sz.. kötet. 23. Szegedi, Z. és Prezenszki, J. Logisztika-menedzsment. Budapest : Kossuth Kiadó, 2005. 24. Meta-analysis of the relationship between quality management practices and firm performance – Implications for quality management theory development. Nair, A. 2006.., Journal of Operations Management, 24(6), old.: Journal of Operations Management.
195
25. Az innovációs aktivitás vizsgálata ökonometriai módszerekkel . Inzelt, A. és Szerb, L. Budapest : ismeretlen szerző, 2003.., Közgazdasági Szemle, 50. évf. 11. sz.. kötet, old.: 1002-1021. 26. Galbraith, J.R. Strategy and Organisation Planning, in The Strategy Process: Concepts, 2nd Ed. Englewood Cliffs, NY : Prentice Hall, 1991. 27. Friedman, R. S., Roberts, M. D. és Linton, J. D. Technology and Innovation Management. Research Directions. Principle Concepts of Technology and InnovationManagement: Critical Research Models. Hershey-London : Information Science Reference, 2008. 28. Downey, J. és T.I.S. Strategic Analysis Tools. Topic Gateway Series No. 34. London : Cima, 2007.. 29. Lynch, R. Corporate Strategy. Harlow : Prentice Hall, 2006. 30. Porter, M.E. Competitive Strategy. Techniques for Analyzing Industries an Competitors. New York, NY : The Free Press Division of Simon & Schuster Inc., 1998. 31. Durand, T., és mtsai. Bringing Technology and Innovation into the Boardroom. Strategy, Innovation and Competences for Business Value. hely nélk. : Palgrave MacMillan, 2004. 32. Porter, M.E. Competitive Advantage: Creating and Sustaining Superior Performance. New York, NY : The Free Press, 1985. 33. Bartek-Lesi, M., és mtsai. Vállalati stratégia. Budapest : Alinea Kiadó, 2007. 34. Csath, M. Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 35. Gáspár, L. Az innováció elméleti alapjai. Innováció elméleti fogalomtár. Sarkad : Neumann János Innovátorképző Egyetem, 1992. 36. Academia-Industry Innovation Interaction: Paradigm Shifts and Avenues for the Future. Saguy, I.S. 2011.., Procedia Foid Science 1 (2011), old.: 1875-1882. 196
37. Academia and Food Industry Paradigm Shifts Required for Meeting Innovation Challenges . Saguy, I.S. 2011.., Trends in Food Science & Technology. http://dx.doi.org/10.1016/j.tifs.2011.04.003. 38. The Valley of Death as Context for Role Theory in Product Innovation. Markham, S.K., és mtsai. 2010.., Journal of Product Innovation Management, 27(3), old.: 402-417. 39. A Valley of Death in the Innovation Sequence: An Economic Investigation. Beard, T.R., és mtsai. 2009.., Research Evaluation, 18(5), old.: 343-356. 40. Szegedi, Z. Az ellátásilánc-menedzsment. [szerző] Zoltán Szegedi és József Prezenszki. Logisztika-menedzsment. Budapest : Kossuth Kiadó, 2005., old.: 355-396. 41. Komáromi, N. és Szegedi, Z. A marketing és logisztika feladatrendszere. [szerző] Nándor Komáromi. Marketinglogisztika. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2006., old.: 1723. 42. Christopher, M. Logistics and Supply Chain Management. Strategies for Reducing Cost and Improving Service (2nd Ed.). London : Prentice-Hall/Financial Time, 1998. 43. Chikán, A. Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Budapest : Aula Kiadó, 2006. 44. Gelei, A. Az ellátási lánc menedzsment kérdései. 27. sz. Műhelytanulmány. Budapest :
Budapesti
Közgazdaságtudományi
és
Államigazgatási
Egyetem;
Vállalatgazdaságtan Tanszék, 2002.. október. 45. A model and a performance measurement system for collaborative supply chains. Angerhofer, B.J. és Angelides, M.C. 2006.., Decision Support Systems 42., old.: 283301. 46. Supply chain management: More than a new name for logistics. . Cooper, M.C., Lambert, D.M. és Pagh, J.D. 1997.., International Journal of Logistics Management 8 (1), old.: 1-13. 47. Wildemann, H. Logistik-Prozessmanagement. München : TCW., 2001.
197
48. Bridging organization theory and supply chain management: The case of best value supply chains. Ketchen, D.J. Jr. és Hult, G.T.M. 2007.., Journal of Operations Management 25., old.: 573-580. 49. An empirical investigation into supply chain vulnerability. Wagner, S.M. és Bode, Ch. 2006.., Journal of Purchasing & Supply Management 12., old.: 301-312. 50. A system dynamics modeling framework for the strategic supply chain management of food chains. Georgiadis, P., Vlachos, D. és Iakovou, E. 2005.., Journal of Food Engineering 70, old.: 351-364. 51. Pork Supply Chain: a review. Pérez, C., De Castro, R. és Simons, D. Lisszabon : ismeretlen szerző, 2005. 10th International Symposium on Logistics 3–5 July 2005. old.: 141-148. 52. Élelmiszerbiztonság és termékazonosítás napjainkban. Füzesi, I. 2005.., Agrártudományi Közlemények 2005/16. Különszám, old.: 339-345. 53. Mit dem Qualitäts- und Sicherungssystem die Wettbewerbsfähigkeit sichern. Adam, F. 2003., Arch. Tierz., Dummerstorf 46 Sonderheft, old.: 21-31. 54. Wimmer, Á. Logisztika. [szerző] Attila Chikán és Ágnes Wimmer. Üzleti fogalomtár. Budapest : Alinea Kiadó, 2003., old.: 109. 55.
Seres,
A.
Koncentráció
a
hazai
kereskedelemben.
Budapest :
MTA
Közgazdaságtudományi Intézet, 2006. Műhelytanulmány. 56. Juhász, A., Seres, A. és Stauder, M. A kereskedelmi koncentráció tendenciái. Budapest : MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2005. Műhelytanulmány. 57. Tuncer, B. From Farm to Fork? Means of Assuring Food Quality; An analysis of the European food quality initiatives. Lund : The International Institute for Industrial Environmental Economics, Lund University, 2001. Thesis for the fulfilment of the Master of Science in Environmental Management and Policy.
198
58. A generic model of the integrated food supply chain to aid the investigation of food safety breakdowns. Stringer, M.F., Hall, M.N. és Group, The Breakdowns in Food Safety. 2007.., Food Control 18., old.: 755–765. 59. Effective supply chain management. Davies, T. 1993.., Sloan Management Review, 34 (4), old.: 35-46. 60. Integrating purchasing into strategic management. Pearson, J.N és Gritzmacher, K.J. 1990.., Long Range Planning 23 (3), old.: 91-100. 61. Purchasing’s strategic relevance. Mol, M.J. 2003.., Journal of Purchasing & Supply Management 9 (1), old.: 43-50. 62. The use of organizational design features in purchasing and supply management. Trent, R.J. 2004.., The Journal of Supply Chain Management 40 (3), old.: 4-18. 63. A longitudinal study of supply organizational change. Johnson, P.F. és Leenders, M.R. 2006.., Journal of Purchasing and Supply Management 12., old.: 332-342. 64. An analysis of vendor selection systems and decisions. Dickson, G.W. 1966.., Journal of Purchasing 2 (1), old.: 28-41. 65. Esse, B. A beszállító-kiválasztási döntés szempontjai. Budapest : Budapesti Corvinus Egyetem, 2008. Műhelytanulmány. 66. The role of trust in the transition from traditional to electronic B2B relationships in agri-food chains. Canavari, M., és mtsai. 2010.., Computers and Electronics in Agriculture 70, old.: 321-327. 67. Producers, Processors, and Procurement Decisions: The Case of Vegetable Supply Chains in China. Stringer, R., Sang, N és Croppenstedt, A. 2009.., World Development Vol. 37, No. 11, old.: 1773–1780. 68. An empirical examination of transaction- and firm-level influences on the vertical boundaries of the firm. Leiblen, M. és Miller, D. 2003.., Strategic Management Journal 24., old.: 839-859.
199
69. The choice of organizational governance form and performance: Predictions from transaction-cost, resource-based and real-options theories. Leiblen, M. 2003.., Journal of Management, 29(6), old.: 937-961. 70. Alignment between quality enforcement devices and governance structures in the agro-food vertical chains. Raynaud, E., Sauvee, L. és Valceschini, E. 2005.., Journal of Management and Governance, 9., old.: 47-77. 71. Pork quality and the role of market organization. Martinez, S. és Zering, K. 2004.., Agricultural Economic Report, 835. 72. Governance value analysis and marketing strategy. Ghosh, M. és John, G. 1999.., Journal of Marketing, 63., old.: 131–145. 73. Comparative economic organization: The analysis of discrete structural alternatives. Williamson, O. 1991.., Administrative Science Quarterly, 36., old.: 269296. 74. How many suppliers are best? A decision-analysis approach. Berger, P.D., Gerstenfeld, A. és Zeng, A.Z. 2004.., Omega 32., old.: 9-15. 75. Render, B. és Heizer, J. Principles of operations management. Upper Sadle River, NJ : Prentice-Hall, 1997. 76. An evaluation of partnership development in the construction industry. Beach, R., Webster, M. és Campbell, K.M. 2005.., International Journal of Project Management 23., old.: 611-621. 77. Access control in collaborative commerce. Li, E.Y., Du, T.C. és Wong, J.C. 2007.., Decision Support Systems 43., old.: 675-685. 78. Buyer vendor coordination models in supply chain management. Sarmah, S.P., Acharya, D. és Goyal, S.K. 2006.., European Journal of Operational Research 175, old.: 1-15.
200
79. The individually responsible and rational decision approach to economic lot sizes for one vendor and many purchasers. Joglekar, P. és Tharthare, S. 1990.., Decision Science 21., old.: 492-506. 80. Simchi-Levi, D., Kaminsky, P. és Simchi-Levi, E. Designing & managing the supply chain: concept, strategy and case studies, 2nd ed. Boston : McGraw-Hill, 2003. 81. Cooperation and profit allocation in distribution chains. Guardiola, L.A., Meca, A. és Timmer, J. 2007.., Decision Support Systems 44., old.: 17-27. 82. Porter, M.E. The competitive advantage of nations. London : Macmillan Press Ltd., 1990. 83. Innovations in the food industry. Earle, M.D. 1997.., Trends in Food Science and Technology(8), old.: 166-175. 84. Consumer acceptance of functional foods: issues for the future. Frewer, L., Scholderer, J. és Lambert, N. 2003.., British Food Journal, 105(10), old.: 714-731. 85. Product innovation in the food industry: Nature, characteristics and determinants. Galizzi, G. és Venturini, L. 1996.., Economics of innovation: the case of food industry. Conference Papers., old.: 133-153. 86. Linking the agricultural knowledge and innovation system’s subsystems: the case of the Flemish ornamental plant production. VUYLSTEKE, A. és VAN GIJSEGHEM, D. 2012.., Studies in Agricultural Economics 114 (2012), old.: 79-85. 87. Központi Statisztikai Hivatal. Stadat 4.1. tábla. www.ksh.hu. [Online] 2011.. október
19.
[Hivatkozva:
2012..
április
20.]
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_omf001a.html. 88. Guba, F.Z. Transzferek és hatékonyságzavarok az élelmiszer-termékpályákon. PhD. értekezés. Budapest : Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2000..
201
89. Molnár, I. Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság II. KÖTET Élelmiszer feldolgozás a II. Világháború után(1996-2000) . Szekszárd : ismeretlen szerző, 2003. 90. Magyar Agrárkamara. Közös Agrárpolitika. Magyar Agrérkamara web site. [Online] 2011..
[Hivatkozva:
2012..
május
24.]
http://www.agrarkamara.hu/K%C3%B6z%C3%B6sAgr%C3%A1rpolitika/K%C3%B6z% C3%B6sAgr%C3%A1rpolitika.aspx. 91. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I. - a CAP eszközei és hatásai. Fertő, I. 1999.., Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június, old.: 709-733. 92. Quota Mobility and Quota Values. Influence on Structural Development of Diary Farming. Oskam, A. J. és Speijers, D. P. Food Policy 17. évf. 1. sz., old.: 41-52. 93. Farm Poverty in France during the 1980s. Brangeon, J. és Jegouzo, G. 1995.., Sociologia Ruralis 35. évf. 1. sz. , old.: 3-23. 94. CEG. The Common Agricultural Policy: How to spend £28 billion a year without making anyone happy? London : Consumers in Europe Group, 1994. 95. Kardeván, E. Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről . hely nélk. : Vidékfejlesztési minisztérium, 2012.. 96. Eurostat. Agricultural accounts according to EAA 97 Rev.1.1 by NUTS 2 regions. Eurostat
web
site.
[Online]
2012..
[Hivatkozva:
2012..
október
8.]
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do. 97. Agrárgazdasági Kutató Intézet. AKI Tesztüzemi Információs Rendszer. AKI web site.
[Online]
2012..
[Hivatkozva:
2012..
szeptember
15.]
https://www.aki.gov.hu/alkalmazasok/fadn_lekerdezo/kiadvany.php. 98. PTE-TTK Szőlészeti és Borászati Intézet. A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához. I. munkafázis: helyzetelemzés. Pécs : PTE-TTK SZBI, 2010.
202
99. Stefler, J., és mtsai. Helyzetelemzés a Dél-Dunántúl növénytermesztéséről, állattenyésztéséről és feldolgozóiparáról. Kaposvár : Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., 2010. 100. Csáki, Cs. és Jámbor, A. Five Years of Accession: Impacts on Agriculture in the NMS. 2010.. 101. Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után. Jámbor, A. 2011.., Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. szeptember, old.: 775-791. 102. Eurostat. Total GBAORD by NABS 2007 socio-economic objectives . eurostart web
site.
[Online]
2014.
április
23.
[Hivatkozva:
2012.
május
18.]
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/setupModifyTableLayout.do. 103. —. Total R&D personnel and researchers by sectors of performance, sex and NUTS 2 regions . Eurostat web site. [Online] 2012.. június 6. [Hivatkozva: 2012.. június 30.] http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/setupDownloads.do. 104. Központi Statisztikai Hivatal. K+F számított létszáma. KSH tájékoztatási adatbázis.
[Online]
2012..
július
26.
[Hivatkozva:
2012..
augusztus
30.]
http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp. 105. —. K + F költség, beruházás, ráfordítás társadalmi gazdasági célok szerint. KSH tájékoztatási adatbázis. [Online] 2012.. július 26. [Hivatkozva: 2012.. augusztus 18.] http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp. 106. A Bologna-folyamat kritikai fogadtatása a felsőoktatás-kutatás irodalmában. Szolár, É. 2009.., Magyar Pedagógia 109. évf. 2. szám, old.: 147-167. 107. Towards the European Higher Education Area. Education, Communiqué of the meeting of European Ministers in charge of Higher. Prága : ismeretlen szerző, 2001. 108. Realising the European Higher Education Area. Conference of Ministers responsible for Higher Education. Berlin : ismeretlen szerző, 2003.
203
109. The European Higher Education Area - Achieving the Goals. Conference of European Ministers Responsible for Higher Education. hely nélk. : Bergen, 2005. 110. Towards the European Higher Education Area: responding to challenges in a globalised world. Conference of European Ministers of Higher Education. London : ismeretlen szerző, 2007. 111. The Bologna Process 2020 - The European Higher Education Area in the new decade. Conference of European Ministers Responsible for Higher Education. Leuven : ismeretlen szerző, 2009. 112. Plónyi, I. és Tímár, J. Oktatáspolitika és demográfia. Budapest : Felsőoktatási Kutató Intézet, Kutatás Közben 274. 113. OECD Directorate dor Education. OECD Briefing Note for Hungary. Párizs : OECD, 2007. 114. Rudasi, I. A felsőoktatás helyzete Bologna után a Magyar Rektori Konferencia szemszögéből. Plenáris előadás. 4. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia.
[Online]
2008..
április
17.
[Hivatkozva:
2012..
május
12.]
http://www.mellearn.hu/events/4konf/prezentaciok/plenaris/Rudas%20Imre.pdf. 115. Központi Statisztikai Hivatal. Hallgatók, végzettek a felsőoktatásban. KSH Tájékoztatási Adatbázis. [Online] 2012.. [Hivatkozva: 2012.. augusztus 14.] http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=ZOI. 116. Szabó, F. Mi vár az egyetemistákra 2012-ben? A legfontosabb változások. Eduline
web
site.
[Online]
2012..
[Hivatkozva:
2012..
május
10.]
http://eduline.hu/felsooktatas/2012/1/2/Ilyen_lesz_2012_a_legfontosabb_valtozaso k_a_HMV29T. 117. Educatio Társadalmi Nonprofit Kft. Hallgatói ösztöndíjszerződés minta. felvi.hu portál.
[Online]
2012..
http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/osztondijszerzodes/Hallgatoi_Szerzodes_0731_a lap_R.pdf.
204
118. —. Tájékoztató a 2012. évi felvételi eéjárásról. felvi.hu portál. [Online] 2012.. [Hivatkozva:
2012..
augusztus
18.]
http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FFT2012A_AOF/FFT2012A_Tajekoztatas.pdf. 119. —. Ponthatárok és statisztikák - elmúlt évek statisztikái. felvi.hu portál. [Online] 2012..
[Hivatkozva:
2012..
augusztus
18.]
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmu lt_evek.php?stat=10. 120. PTE-TTK Szőlészeti és Borászati Intézet. Pécsi Intézet államilag elismert és elismerés előtt álló fajtái és klónjai. PTE-TTK Szőlészeti és Borászati Intézet honlapja. [Online] 2012.. április 12. 121. Viniczai, S. Az iregi szürke csíkostól a szümcsőig. Magyar Mezőgazdaság. április, 2012.., 4.. kötet. 122. Kaposvári Egyetem . Tanszékek. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar honlapja.
[Online]
2011..
november
23.
[Hivatkozva:
2012..
május
20.]
http://www.atk.ke.hu/menu/22. 123. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Elismert tenyésztő szervezetek fajtanyilvántartó könyv. Nébih honlap. [Online] 2012. május 12. [Hivatkozva: 2012.. május
30.]
http://www.nebih.gov.hu//data/cms/146/739/1_FAJTANYILVANTO_FOTABLAZAT_20 120514_honlap.pdf. 124.
Kaposvári
Egyetem
Állattudományi
Kar.
MTA-KE
Mikotoxinok
az
Élelmiszerláncban Kutatócsoport. KE-ÁTK web site. [Online] 2012.. augusztus 7. [Hivatkozva: 2012.. augusztus 18.] http://www.atk.ke.hu/menu/127/46. 125. Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar. Tanszékek. KE-GTK web site. [Online]
2012..
február
17.
[Hivatkozva:
http://www.gtk.ke.hu/menu/21.
205
2012..
augusztus
24.]
126. Kaposvári Egyetem. Új tudományos eredmények 1996-2010, 2. kötet. Kaposvár : Kaposvári Egyetem, 2011. 127. Székelyné Raál Éva. Kettős könyvvitelt vezető élelmiszeripari szervezetek név- és címjegyzéke 2008. május 31-én. Budapest : AKI Gazdaságelemzési Osztály, 2010. 128. A FINO-FOOD KFT.-NÉL VÉGZETT TERMÉKINNOVÁCIÓ FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSE AZ EGALIZÁLT SÚLYÚ SAJTOK PIACÁN. Egyed, L., és mtsai. Kaposvár : Kaposvári Egyetem , 2009.., VI. évf. 1-2.. kötet. 129. AKI. Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági, vad-, erdőgazdálkodási és halászati szervezetek név- és címjegyzéke 2008. május 31-én. Budapest : Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2010. 130. Bercsényi, M., Havasi, M. és Demeter, K. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira. Dalmand : Dalmand Zrt., 2011.. 131. Comite Europeen des Fabricants de sucre. CEFS sugar statistics 2011. Brussels : CEFS, 2011.. 132. Központi Statisztikai Hivatal. A kutatás, fejlesztés főbb arányai. KSH Stadat táblák.
[Online]
2012..
július
26.
[Hivatkozva:
2012..
augusztus
18.]
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ohk001.html. 133. Alignment between chain quality management and chain governance in EU pork supply chains: A Transaction-Cost-Economics perspective. Wever, M., és mtsai. 2010.., Meat Science 84, old.: 228-237. 134.
Agrárgazdasági
Kutató
Intézet.
Sertésvágóüzem
létesítésének
megvalósíthatósági előtanulmánya. Budapest : AKI, 2006. Megvalósíthatósági tanulmány.
206
