Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő és szociális célú fejlesztése Integrált Városfejlesztési Stratégia
Készítette: Pannon Projekt Kft. 2008. november
1.
2.
Vezetői összefoglaló .............................................................................................................................4 1.1.
A városfejlesztés keretei 2007-13-ban..........................................................................................4
1.2.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia legfontosabb megállapításai...........................................5
Helyzetelemzés .....................................................................................................................................9 2.1.
A város helye a településhálózatban ............................................................................................9
2.1.1.
Nagykanizsa és a Nyugat- Dunántúl helye és szerepe a nemzetközi településhálózatban 9
2.1.2.
Nagykanizsa helye a regionális városhálózatban..............................................................11
2.1.3.
Nagykanizsa MJV térségi feladatellátása...........................................................................12
2.1.4.
A Nagykanizsai kistérség a régióban .................................................................................14
2.1.5.
Nagykanizsa MJV kistérségi feladatellátása ......................................................................15
2.2.
3.
2.2.1.
Gazdaság.............................................................................................................................16
2.2.2.
Társadalom..........................................................................................................................17
2.2.3.
Környezet.............................................................................................................................21
2.2.4.
Közszolgáltatások................................................................................................................24
2.2.5.
A város SWOT analízise .....................................................................................................32
Városrészek területi megközelítésű elemzése...................................................................................35 3.1.
4.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyzetértékelése..................................................................15
Az egyes városrészek beazonosítása ........................................................................................35
3.1.1.
Városközpont.......................................................................................................................37
3.1.2.
Északi és észak- keleti városrész.......................................................................................38
3.1.3.
Keleti városrész ...................................................................................................................40
3.1.4.
Déli városrész ......................................................................................................................42
3.1.5.
Sánc és Szabadhegy városrész .........................................................................................43
3.1.6.
Kiskanizsa, Bajcsa városrész .............................................................................................44
3.1.7.
Miklósfa – Bagola ................................................................................................................46
3.1.8.
Palin és Korpavár ................................................................................................................47
Stratégiai fejezet..................................................................................................................................49
4.1.
A város jövőképe .........................................................................................................................49
4.2.
A jövőkép megvalósulását elősegítő középtávú (2008-2015) tematikus célok, illetve
kulcsprojektek...........................................................................................................................................49 4.2.1.
Térségi szerepkör................................................................................................................50
4.2.2.
Gazdaságfejlesztés .............................................................................................................51
4.2.3.
Városfejlesztés ....................................................................................................................53
4.2.4.
Közszolgáltatás....................................................................................................................55
4.2.5.
Környezeti értékek...............................................................................................................57
4.3.
Városrészi célok megfogalmazása .............................................................................................58
4.3.1.
Városközpont.......................................................................................................................58
4.3.2.
Északi és észak- keleti városrész.......................................................................................59
4.3.3.
Keleti városrész ...................................................................................................................59
4.3.4.
Déli városrész ......................................................................................................................60
4.3.5.
Sánc, Szabadhegy ..............................................................................................................60
4.3.6.
Kiskanizsa, Bajcsa...............................................................................................................61
4.3.7.
Miklósfa, Bagola ..................................................................................................................61
4.3.8.
Palin és Korpavár ................................................................................................................61
4.4.
3 szintű célhierarchia...................................................................................................................62
4.5.
Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz, településrendezési és szabályozási tervhez 63
4.
Akcióterületek kijelölése a 2007-2013 közti időszakra ......................................................................68
5.
A stratégia megvalósíthatósága .........................................................................................................79
6.
Városfejlesztő gazdasági társaság.....................................................................................................89
7.
Partnerség ...........................................................................................................................................96
8.
Anti-szegregációs terv.......................................................................................................................100
1. Vezetői összefoglaló
1.1. A városfejlesztés keretei 2007-13-ban Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak lehetősége van igénybe venni a Nyugat-dunántúli Operatív Program városfejlesztési forrásait. A régiós szinten 7 év alatt rendelkezésre álló 21 milliárd forintból 11 milliárd forintot kaphat az 5 megyei jogú város kiemelt projektjeinek megvalósítására, amely átlagosan 2,2 milliárd forint. Ez a keret nem garantált egyik város számára sem, az egyetlen megkötés, hogy egyik város sem részesülhet több támogatásban 7 év alatt mint 2,5 milliárd forint, és az első két évben nem köthet többre támogatási szerződést, mint 900 millió forint. (az előbbi összegek természetesen nem a teljes projektcsomag méretét jelentik, csak az ezekhez nyújtható Európai Uniós támogatást). A 20092010-es időszakban várhatóan a városnak további két támogatási szerződés megkötésére is lehetősége lesz, 2009-ben a belváros második ütemére, míg 2010-ben a szociális célú városrehabilitációra. A támogatás odaítéléséhez minden megyei jogú városnak szükséges elkészítenie egy Integrált Városfejlesztési Stratégiát, valamint legalább egy akcióterületi tervet.1 Az integrált városfejlesztési stratégia, mint új tervezési dokumentum bevezetését az indokolja, hogy a meglevő, jogszabályok által szabályozott tervezési-rendezési dokumentumok sorából hiányzott egy olyan középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált tervezési dokumentum, mely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési gondolkodását. Az integrált városfejlesztési stratégia azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző
szakpolitikai
megközelítéseket
(pl.
gazdaságfejlesztés,
környezeti
fejlesztés,
közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztés kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. 1
= A 2007-13-as időszakban minden megyei jogú városnak legalább 2 akcióterületi tervet kell elkészítenie, mivel mindegyikükkel szemben elvárás lesz a funkcióbővítő városrehabilitáció mellett legalább egy szociális célú rehabilitáció megvalósítása is. Ez utóbbinak a minimális összege el kell hogy érje a 3-400 millió forintot. A szociális célú városrehabilitáció régióspecifikus feltételeinek kialakítása csak 2009-től várható, az IVS csak a lehetséges területeket nevezi meg.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elbírálásánál fokozottan figyelembe veszik a konzisztenciát és a koherenciát az eddig már elkészült tervekkel, valamint a partnerség folyamatát az anyag elkészítése és elfogadása során. Ezekre tekintettel a dokumentum nagyban építkezik a város eddig elfogadott fejlesztési stratégiáira, ezeket csak azokkal a részekkel egészíti ki, amelyeket a hatályos módszertani kézikönyv plusz elvárásként fogalmaz meg. A készítők remélik, hogy ezzel, valamint a széleskörű partnerséggel minden érintett szereplő számára elfogadható, 7-10 évre szóló stratégia kerül elfogadásra. 1.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia legfontosabb megállapításai Nagykanizsa Megyei Jogú Város a fejlesztési ciklus végére a Nyugat- dunántúli régió déli részének központjává, a horvát és szlovén kapcsolatok fő szervező erejévé válik a régióban, amely képes a teljes kistérségét dinamizálni. A dél felé irányuló kapcsolatok erősítése céljából komplex üzleti és szolgáltatási infrastruktúrafejlesztések történnek. A határon átnyúló együttműködések fejlesztése érdekében a város kezdeményező szerepet vállal. A város megújult közterületei révén a közösségi és kulturális élet jelentős fejlődésen megy át a következő időszakban, amely a helyi lakosság mellett az idelátogató turisták igényeit is kiszolgálja. Ebből a célból a helyi vállalkozók minél szélesebb körben vesznek részt a városközponthoz kapcsolódó fejlesztésekben, saját beruházásaikkal (üzlethelységek, vendéglátó egységek, egyéb szolgáltató létesítmények fejlesztése) valós szinergiát képeznek az önkormányzat által megvalósított közterült rekonstrukciókkal. A város kiemelten kezeli a városi szegregátumok felszámolását, illetve felzárkóztatását, ezzel is hozzájárulva
az
esélyegyenlőségi
csoportok
felemelkedéséhez.
Ennek
érdekében
az
infrastruktúrafejlesztés mellett nagy hangsúlyt fektet a közösségi és képzési programokra, partnerségben a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint az egyéb érintett civil szereplőkkel. A pezsgő kereskedőváros, amely a zalakarosi fürdővendégek bevonásával számottevő idegenforgalmi potenciállal is rendelkezik, a fürdőváros által nyújtott szolgáltatásokat kulturális és szabadidős kínálatával egészíti ki. A város központjában (Erzsébet tér, Fő utca, Eötvös tér szakaszon) a szükséges forgalomcsillapítást követően rendezvényterek, szabadidőpark és egyéb kikapcsolódási lehetőséget kínáló európai minőségű belvárosi terület jön létre mind a helyi lakosság, mind a turisták igényeinek kielégítésére.
Amennyiben a város szociális célú városrehabilitációt tervez megvalósítani (2010-től), abban az esetben erre külön akcióterületi tervet szükséges készíteni.
A város a multinacionális vállalatok letelepítése mellett nagy hangsúlyt fektet a helyi kis és középvállalkozások fejlesztésére, fő gazdasági ágazatként a logisztikai szolgáltatásokat, a megújuló energiák hasznosítását, valamint a helyi turisztikai szolgáltatásokat, ezek közül is a kiskereskedelmi és szolgáltató ágazatokat, megjelölve. Ezen fő célokra figyelemmel a város hosszútávon a következő fejlesztési területeket jelöli ki: 1.Városközpont Az Arany J. utca – Királyi Pál utca – Petőfi S. utca – Huszti tér – Eötvös tér Keleti oldal – Kórház utca – Kisfaludy utca – Ady Endre utca – Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal által határolt terület. 2.Északi és észak- keleti városrész A Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal – Arany J. utca – Királyi Pál utca – Petőfi S. utca – Balatoni út – 7-es főút – Nagyrécse irányába menő út (régi 7-es) – M7-es autópálya által határolt terület. 3.Keleti városrész A Balatoni utca – Petőfi S. utca – Eötvös tér – Teleki u – Péterfai árok – 7es főút által határolt terület. 4.Déli városrész A Bakónaki patak – Teleki utca – Kórház utca – Kisfaludy S. utca – Ady E. utca - Vasútvonal – Dencsári árok – Ligetváros déli oldal által határolt terület. 5.Sánc és Szabadhegy városrész Péterfai árok - vasút - 61-es főút - külterületi erdő - 7es főútvonal 6.Kiskanizsa, Bajcsa városrész Az M7-es, Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal által határolt terület. 7.Miklósfa – Bagola A Miklósfa utca, Bem József utca, Marek József utca, Pityer utca, Bocskai István utca, Gárdonyi Géza utca, Dr. Szentendrei Edgár utca, Bagoly utca, Kisfakos, Nagyfakos, Csónakázó-tó által határolt terület. 8.Palin és Korpavár Az M7-estől északra, Förhénc és Cserfő hegyhátak által határolt terület. 9. Dózsa György utca 73. 75. A Dózsa György utca – Egry József utca – Virág Benedek utca – 7-es főút elkerülő által határolt terület. 10.Ligetváros Csengery utca 117.
A fent megjelölt akcióterületek közül a város, figyelemmel a rendelkezésre álló szűk forrásokra, két funkcióbővítő (1. Városközpont, 5.Sánc és Szabadhegy), illetve egy szociális célú (9.Dózsa György utca 73. 75., vagy 10.Ligetváros) város-rehabilitációt tervez megvalósítani.2 Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a többi területen nem kerül sor fejlesztésekre, azonban csak ezeken a területeken van lehetőség egy integrált program keretében, EU-s városrehabilitációs források felhasználásával, komplex rehabilitációra 2013-ig. 1. táblázat: Az egyes akcióterületek fejlesztésének ütemezése, várható keretek (csak a támogatás összege)3: Terület / Időszak
2007-2008
2009-2010
2011-2013
Belvárosi, funkcióbővítő
900 millió Ft
900 millió Ft
400 millió Ft
nem indul
nem indul
300 millió Ft
nem indul
500 millió Ft
800 millió Ft
akcióterület Szociális célú városrehabilitációs akcióterületek közül az egyik Sánc és Szabadhegy funkcióbővítő fejlesztése (nem a NYDOP 3.1.1/B forrásaiból)
A fejlesztések megvalósításának egyik elvárt előfeltétele, hogy a város létrehozzon egy városfejlesztési gazdasági társaságot. 2008 októberében a város létrehozta a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, amelyen belül, egy önálló divízió keretében kívánja a városfejlesztési projektek menedzsmentjét megvalósítani. Az Irányító Hatóság, valamint a Közreműködő szervezet elvárásainak történő megfelelés érdekében az önkormányzat és az érintett szervezetek között folyamatos konzultáció zajlik. Az első akcióterületi tervben felsorakoztatott fejlesztési projektek szinte kizárólag önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó területeken valósulnak meg, ezért azok bárminemű apportálása jogilag kizárt. Ennél fogva a városfejlesztő társaság biztosan 100%-os önkormányzati tulajdonú alapítással történik meg és vélhetően az első években a tulajdonosi struktúra nem fog változni. A magántőke vagy egyéb kiegészítő befektetési forrást csak abban az esetben kíván a társaság jegyzett tőkéjének növelésével 2
A szociális célú akcióterületről végleges döntés várhatóan 2010. I. negyedévben születik, figyelembe véve a két területen addig bekövetkező változásokat is. 3 A városnak várhatóan 2-2,5 milliárd forintnyi kerete lehet a 2007-13-as időszakban városfejlesztésre. a források maximális lehívhatósága érdekében a pénzügyi ütemezésnél a maximális összegből indultunk ki. Amennyiben a város nem tudja a maximális keretet megszerezni, a belvárosi akcióterület harmadik ütemének terhére mérsékelhető a költségvetés.
bevonni, amennyiben a NYDOP visszatérítendő támogatásai, vagy a JESSICA konstrukció révén, illetve más, hosszú távon érdekelt, stratégiai befektető partner közreműködésével valósul meg, és a pályázati eljárásrendek ezt lehetővé teszik.
A társaság városfejlesztő üzletága- alapvetően menedzsment
feladataihoz illeszkedve - eleinte kis létszámmal kezdené (várhatóan min. 3 fő) meg működését. Testületek létrehozása ebben a fázisban nem indokolt, hiszen a magán és befektetői részesedést megelőzően, amíg 100% Önkormányzati tulajdonban van a társaság, lehetősége van az alapítónak közvetlenül irányítani a céget. A városfejlesztési gazdasági társaság bejegyzése, illetve az Irányító Hatóság által elvárt felépítése és működése feltétele a támogatási szerződés megkötésének.
2. Helyzetelemzés
2.1. A város helye a településhálózatban A város szerepének, valamint az ezt befolyásoló külső körülmények és trendek meghatározását három területi szinten vizsgáljuk: -
Nagykanizsa és a Nyugat- Dunántúl helye és szerepe a nemzetközi településhálózatban
-
Nagykanizsa helye a regionális városhálózatban
-
Nagykanizsai Kistérség a régióban 2.1.1. Nagykanizsa és a Nyugat- Dunántúl helye és szerepe a nemzetközi településhálózatban
A Nyugat-dunántúli régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló régió négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal, ebből Zala megye az utóbbi kettővel. A régió a Budapest- Bécs- Zágráb növekedési övezet közepén helyezkedik el. A régió északi része (GYMS megye) gazdaságilag a Győr- Budapest- Pozsony- Bécs tengely része, míg déli része (Zala megye) a Ljubljana- Maribor- Graz- Zágráb térséghez kapcsolódhat. A régió az egy főre jutó GDP alapján Közép- Magyarország után a legfejlettebb régió, azonban az egyes megyék között szignifikáns különbségek vannak. A régió elmúlt évtizedben rendkívül dinamikusan fejlődő megyéi a XX. század történelme során többször is jelentős hátrányt szenvedtek. Az I. világháborút lezáró Trianoni Békeszerződés nyomán területük jelentős részét elveszítették. A II. világháború utáni évtizedekben fejlődésüket a ma előnynek tekinthető határ menti fekvés hátráltatta. Az osztrák és a volt jugoszláv határvonal mentén, létrehozott határsávban lévő települések szigorú elzártsága együtt járt a fejlesztések elmaradásával. A rendszerváltozást követően, a határok megnyitása kedvező fordulatot eredményezett.
A négy
országhatár nemzetközi átmenő forgalma jelentős, az itt található átkelőkön bonyolódik hazánk határforgalmának mintegy fele. A régióban erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés is segített. Ez különösen Győr-Moson-Sopron és Vas megye esetében volt meghatározó, mivel az Európai Unióval közvetlenül határosak voltak, ami fontos pozitív tényező volt a külföldi tőke régióba történő vonzásában.
A gazdasági térszerkezet egészét tekintve az elmúlt másfél évtizedben alapvetően pozitívnak mondható folyamatok zajlottak a régióban. Természetesen azonban ezek a folyamatok nem egyenletesen jelentkeztek a térségen belül. A 90-es években, különösen a külföldi működő tőke beáramlásának köszönhetően elsősorban a megyeszékhelyek, az osztrák határhoz közel eső területek, valamint az M1es autópálya mentén fekvő települések és a Balaton környéke alkották a dinamikusan fejlődő térségek csoportját. Nagykanizsa esetében az ipari szerkezetváltást csillapította a képzett munkaerő, valamint ipari hagyományai. A régió szempontjából legjelentősebb ágazatok: Mezőgazdaság:
Nagykanizsán és környékén a területek adottságai folytán elsősorban az
erdőgazdálkodás, valamint a gyümölcstermesztés jelentősebb, ellenben a régió északi területeivel, ahol a szántóföldi gazdálkodás (Kisalföld) van túlsúlyban. Ipar:
A Nyugat-dunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban csak a
Közép-dunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz képest (40% körüli súly). A régión belül az ipar GDP-ből való részesedése 40%, amit Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye kismértékben meghalad, de még a kevésbé iparosodott Zalában is 10 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai – élelmiszer-, könnyűipar, textilipar – leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a 90-es évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban a multinacionális befektetők (GE, Audi, Opel, Flextronics, stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. Turizmus:
A Nyugat-Dunántúl településeinek közel kétharmada valamely jelentős üdülőkörzetbe
tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. E településekről származik az idegenforgalmi teljesítmény túlnyomó része. Az ország 26 üdülőkörzetéből nyolc részben vagy egészben a régióban található. A fontosabb idegenforgalmi területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, aminek alapját a gyógyés termálvizek gazdagsága képezi, amelynek előnyeit Nagykanizsa Zalakarossal történő szorosabb együttműködés esetén tudja érvényesíteni. Közlekedés:
Az 1997 júniusában meghatározott “Helsinki folyosók” közül – melyek fejlesztésére az
EU különös hangsúlyt fektet – három is érinti a régiót, azonban ezek közül csak az V. számú közúti ága, a M7 autópálya, érinti közvetlenül Nagykanizsát, mely Letenyénél Horvátországgal, az M70 gyorsforgalmi út pedig - az V. sz. folyosó részeként – Tornyiszentmiklósnál, Szlovéniával, valamint Budapesttel teremt kapcsolatot. Ugyanezen közlekedési folyosó vasúti ága, a Boba – Zalaegerszeg – Bajánsenye (Hodos) vonal, amelyhez Nagykanizsa Zalaszentivánnál kapcsolódik.
A régión belüli észak- déli közlekedés nem megfelelő, ezen javíthat az M86-os, valamint az M9-es közúti kapcsolatok fejlesztése, azonban előbbinél 2013-ig várhatóan csak a Vas és Győr-Moson-Sopron megyei szakaszok készülnek el, míg utóbbi fejlesztése csak közép, vagy hosszútávon várható. E kapcsolatok hiánya jelentősen érinti Nagykanizsát, mivel Győr elérési ideje közúton így 2 óra 59 perc (Veszprémen keresztül 2 óra 38 perc!), Soproné 2 óra 18 perc, Szombathelyé 1 óra 56 perc, míg Budapestté 1 óra 58 perc, Kaposváré 1 óra 7 perc.4 A régióban két jelentős, regionális szerepkörű repülőtér található. Az egyik Győr melletti Péri repülőtér, a másik a Balaton melletti Sármelléki repülőtér, amelyből egyelőre Nagykanizsa közvetlenül nem profitál. Ez utóbbi esetében jelentősen javítana az összeköttetésen a 76-os és a 7-es számú főutat összekötő Sármellék - Zalakomár út felújítása, illetve bővítése, ami azonban természetvédelmi okokból nem megvalósítható 2.1.2. Nagykanizsa helye a regionális városhálózatban A régióban 29 városi rangú település található. A városok megyék közötti megoszlása egyenletes. Nagyságrendjüket tekintve a régióban egyedül Győrnek van 100 000 főt meghaladó népessége. A többi négy megyei jogú város (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) népessége 50 és 100 000 fő közé esik, azonban Szombathely központi helyzeténél fogva előnyösebb helyzetben van két zalai városnál, illetve Sopronnál. A következő időszak előre láthatólag Győr központi szerepének megerősödésével számolhatunk, amellyel szemben egy Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely tengely veheti fel a versenyt. A régió túlságosan Győr központúsága hátrányosan hat Nagykanizsa szerepkörére. Ennek első jele volt, hogy a regionális hivatalok elosztásánál a város nem tudott súlyának megfelelő arányokat kiharcolni. A reálisan elérhető regionális funkciók közül nagy hangsúlyt kell fektetni a logisztikai központi szerep megszerzésére, amelyre az M7-es autópálya megépültével jók az esélyek. Szükséges továbbá a vasúti kapcsolat, ezzel az intermodalitás erősítése. Ebben a szerepben Sopron és Gönyű jelenti a regionális vetélytársat. Nagykanizsa másik kitörési pontja lehet a szlovén- magyar kapcsolatok kiépítésének, erősítésének a hangsúlyozása. Ebben a szerepkörben jelenleg Lenti a legnagyobb vetélytárs, amely azonban méreténél fogva nem tölthet be olyan szerepkört, mint Nagykanizsa. Ezen a területen e két szereplő együttműködése lehet a legcélravezetőbb. Az öt megyei jogú város környékén a településekre elmondható, hogy az agglomerálódás valamelyik állapotában vannak, a nagyvárosok vonzáskörzete az országhatáron túl terjed. Nagykanizsa esetében a térségi együttműködésben a legfontosabb partnerek Zalakaros, Letenye és Lenti lehetnek. 4
Az adatok a www.utvonalterv.hu oldalról származnak.
A régió városhálózatában meghatározó térségi központi funkciókat lát el a 8db 10-30 ezer fő közötti lakosságú város, és meghatározó kistérségi funkciókat a 15db 10 ezer fő alatti lakosságú város. 11 város tartozik 5000 fő alatti kategóriába (a városok 40%-a), ami szintén tükrözi az elaprózódott településhálózatot. (1. táblázat) 1. táblázat: Urbanizáltsági adatok, 2005
Területegység
Városok
Urbani-
Városok népességszám szerint
záltság foka
100.000
50.000-
10.000-
5000-
(%)
felett
99.999
49.999
9999
9
57,6
1
1
3
1
3
Vas megye
10
56,9
-
1
4
1
4
Zala megye
9
55
-
2
1
2
4
28
56,3
1
4
8
4
11
Győr-Moson-Sopron megye
Nyugat-dunántúli régió
száma
5000 alatt
Forrás: KSH A települések funkcionális (szolgáltató, igazgatási és speciális funkciók) jellemzőinek kategorizálása során meghatározásra kerültek a régió funkcionális központjai és azok erősségei; kirajzolódtak a potenciális nem városi rangú térségi alközpontok valamint, azon térségek, amelyek központhiányosnak tekinthetők. A régióban jól megfigyelhető a megyei jogú városok (ahol egyszerre van meg az agglomerálódás és a teljes körű térségi központ szerep) és néhány középváros funkciógazdagsága.5 A legtöbb funkciógazdag faluval (abszolút és relatív értelemben is) Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik, amely döntően a nagyobb átlagos településméretből és egyúttal a kisebb településsűrűségből következik. Vas megyében van a legkevesebb a funkciógazdag falvakból. A régió másik fontos jelensége, hogy Zala megyében a közigazgatási funkcióval nem rendelkező és gyenge szolgáltató funkciójú települések aránya meghaladja az 50%-ot. Összességében megállapítható, hogy jelentős központhiányos területeket találunk elsősorban Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Vas megye észak-keleti és dél-keleti részén és Zala megye nyugati és dél-nyugati aprófalvas területein. (2. táblázat)
2.1.3. Nagykanizsa MJV térségi feladatellátása
5
Nyugat- dunántúli Operatív Program
Nagykanizsa megyei jogú város lévén a teljes városi igazgatási és szolgáltatási palettát lefedi. A környező települések esetében gazdasági, igazgatási, és szolgáltatási központ, amely szerepkör a következő időszakban várhatóan még tovább fog erősödni. Ezzel szemben regionális szinten egyelőre hiányoznak azok a területek, ahol a város egyértelműen vezető szerepre tör. A város kereskedelmi vonzó hatása és vonzáskörzete a leginkább kiterjedt. Magába foglalja a Gyékényes–Iharos–Inke–Zalavár–Pötréte–Tótszentmárton
vonal
által
határolt
településeket.
Nagykanizsa és Zalaegerszeg kereskedelmi vonzáskörzete a Szentpéterúr–Pölöske–Bak vonal mentén válik el, e három település már mindkét várost kereskedelmi vonzáskörzetébe beletartozik. Letenye négy községre kiterjedő saját kereskedelmi vonzáskörzettel rendelkezik. A középfokú szolgáltatási vonzáskörzetek ismét csak kiterjedtek a város körül. A Gyékényes–Inke– Somogysimonyi–Balatonszentgyörgy–Pötréte–Tótszentmárton
vonal
által
határolt
települések
vonzódnak elsődlegesen Nagykanizsához. Letenye körül önálló kiskörzet jelenik meg. A középfokú oktatási és egészségügyi kapcsolatok, illetve vonzáskörzet több sajátosságot mutat. Egyrészt kiszélesedik a Somogy megyei községek Nagykanizsához (is) vonzódó köre (Gyékényes, Iharosberény, Inke, Pogányszentpéter), másrészt a város vonzáskörzete kiterjed a Balatonszentgyörgy– Pötréte–Kerkaszentkirály vonal által határolt terület községeire. Ezek átalakulása a reformfolyamatok (egészségügy, közoktatás) hatására várható, azonban nehezen prognosztizálható. A ténylegesen fennálló területi struktúrák alapján deklarálható, hogy Nagykanizsa saját lakosságával együtt mintegy 100–110 ezer ember életének szervezője, közvetlen befolyásolója, illetve ellátója.6 2. táblázat: A régió településeinek komplex funkcionális fejlettsége és speciális funkciói, 2005 Területegység
6
VÁROSOK 1
2
3
Kapuvár, Mosonmagy Csorna, Tét aróvár
FALVAK 4
6
7
Fertőd, Pannonhalma Jánossomorja
33
83
57
Vasvár, Őriszentpéter Répcelak
9
93
104
23
71
154
Győr-Moson-Sopron megye
Győr, Sopron
Vas megye
Körmend, Szombathely Sárvár, Celldömölk
Kőszeg, Csepreg, Szentgotthárd
Zala megye
Zalaegerszeg Keszthely , Nagykanizsa
Hévíz, Lenti, Zalalövő, Letenye, Zalakaros Zalaszentgrót
Nagykanizsa MJV Településszerkezeti terve alapján
5
Nyugat-dunántúli (db település)
régió
5
6
9
8
65
247
314
Kódok
4
Erősen hiányos szolgáltató és igazgatási funkció
1
Megyei jogú város
5
Funkciógazdag falu
2
Teljes körű városi igazgatási és szolgáltató funkció
6
Hiányos szolgáltató funkciójú falu igazgatási központ
3
Hiányos igazgatási vagy szolgáltató funkció 7 Gyenge szolgáltató, igazgatási funkció nélküli falu Forrás: Nyugat-dunántúli régió Területfejlesztési Program 2007-2013.
2.1.4. A Nagykanizsai kistérség a régióban A következő fejezetben a Nyugat- dunántúli kistérségek sajátosságait vizsgáló, 2006-ban az MTA RKK által készített helyzetelemzés adataira támaszkodunk. Vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentráció tekintetében a Nagykanizsai kistérség a régió középmezőnyében helyezkedik el, legfejlettebb térségek esetében (Győr, Szombathely, Keszthely) jelentősebb külföldi tulajdonnal, valamint szolgáltatásorientált gazdasági környezettel találkozunk. A kedvezőbb helyzetben levő kistérségek másik csoportja kiugró külföldi befektetési aktivitással rendelkezik (Sárvár, Szentgotthárd). Nagykanizsának a munkaerő képzettsége, és a kialakítandó K+F bázis, valamint közlekedési csomópont révén lehet esélye az első csoportba történő felzárkózáshoz. A turisztikai és kereskedelmi jellemzők tekintetében Csepreg (Bük) és Keszthely- Hévíz, adatait tekintve nem vethető össze a többi kistérséggel. A zalakarosi, sárvári és a soproni (2. csoport), valamint a nagykanizsai, győri, mosonmagyaróvári és a szentgotthárdi (3. csoport) térségben figyelhető meg az enyhén átlag feletti tendenciák jelenléte. Ez a három csoport tekinthető a mért adatok tükrében kedvező adottságúnak, noha a belső elkülönülésük is nagyon szembetűnő. Nagykanizsa város esetében a kedvező helyzet relatív, a Zalakarossal történő szorosabb együttműködés révén javítható. Foglalkoztatottság és jövedelem tekintetében a régióban kiemelkedik a győri és a szombathelyi kistérség, őket szorosan követi a nagykanizsai, a keszthely–hévízi, a soron-fertődi, a zalaegerszegi és a kőszegi, ahol elsődlegesen a diplomások, vezető beosztásúak és a szolgáltatási ágazat súlya miatt beszélhetünk kedvező adottságokról, a jövedelmi és adózási jelzőszámok csak átlag körüliek A foglalkoztatottsággal szorosan összefügg az iskolázottság. Itt is a győri és a szombathelyi kistérség mutat kiemelkedő adatokat, de Nagykanizsát is átlag feletti adatok jellemzik.
2.1.5. Nagykanizsa MJV kistérségi feladatellátása
A Nagykanizsa többcélú kistérségi társulás 2005-ben jött létre. A Nagykanizsai kistérségben jelenleg 8 óvoda és 8 iskola működik intézményfenntartó társulás fenntartásában, ebből 2 óvoda és 3 iskola Nagykanizsán. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a társulási megállapodás szerint a gyógypedagógiai tanácsadás és korai fejlesztést, nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést, fejlesztő felkészítést látja el a társulás a Nagykanizsai M. J. Város Önkormányzata fenntartásában működő Szivárvány Fejlesztő Központtal kötött megállapodás alapján A szociális alapszolgáltatási feladatok közül a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást (hajléktalanok nappali melegedője) és a közösségi ellátást a Vöröskereszttel, valamint a Völgy Alapítvánnyal Nagykanizsa területén történő feladatellátással. A gyermekjóléti alapellátási feladatok közül gyermekek átmeneti gondozására (helyettesszülői hálózat működtetésére) kötött a társulás külön megállapodást Nagykanizsa M. J. Várossal, A mozgó könyvtári feladatokat a kistérségben összesen 11 helyen a Halis István Városi Könyvtár látja el A társulás folyamatos, napi kapcsolatot tart a társulást alkotó önkormányzatok polgármestereivel, jegyzőivel, hivatali dolgozóival. Információt biztosít az aktuális és a megjelenő pályázatokról, azok elkészítésében igény esetén közreműködik, szakmai segítséget nyújt. Emellett a társulás egységes fejlesztése és a fejlesztési elképzelések összehangolása céljából információkat, adatokat gyűjt az önkormányzatok aktuális fejlesztési elképzeléseiről, projektötleteiről, valamint benyújtott illetve nyertes pályázataikról. A kistérségi fejlesztési igények, és lehetőségek a településközi koordináció fejezetben kerülnek bemutatásra. 2.2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyzetértékelése 2.
táblázat: A város egészére jellemző alapadatok
területe:
148.4 km2
lakosság (2007):
51306 fő
lakásszám (2006):
21273
ebből önkormányzati bérlakás (2007)
1520 db forrás: önkormányzat, KSH
2.2.1. Gazdaság Nagykanizsa és környéke olyan értékekkel, előnyökkel rendelkezik, amelyek alapján ideális gazdasági környezetet tud biztosítani a betelepülő vállalatok és a befektetők számára. A város gazdag történelmikulturális hagyományai, Nyugat-Európa közelsége, kedvező logisztikai elhelyezkedése, az oktatási rendszer fejlettsége, munkavállalóinak jó képzettségi szintje és nyelvtudása, mind olyan tényezők, melyek ideális befektetési környezetet biztosítanak. Nagykanizsa az európai V. számú közlekedési folyosó mentén, több fontos közúti és nemzetközi vasúti vonal metszéspontjában fekszik. Az M7-es utópálya hamarosan teljesen kiépült, ezzel megteremtődött közúton a közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés Budapesttel, Horvátországgal, és Szlovéniával. Nagykanizsa vasúton történő megközelíthetősége a térség és a régió legfejlettebbjének mondható. Az ország vasútvonalainak történelmi kialakulása során az elsők között épült ki Nagykanizsán a vasútvonal. Központi elosztó szerepét annak is köszönheti, hogy Magyarország tekintetében 3 irányba, (Nagykanizsa- Budapest- Kijev; Nagykanizsa-Szombathely Bécs-Hamburg; Nagykanizsa - Pécs Belgrád) Horvátország tekintetében 2 irányba (Nagykanizsa- Zágráb; Nagykanizsa - Trieszt - Velence) lehet a várost megközelíteni illetve elhagyni. Nagykanizsa 34 km - re fekszik a Sármelléki nemzetközi kereskedelmi repülőtértől, amely nemzetközi vonatkozású személy és teherszállításra alkalmas. Ezekre figyelemmel a város egyik kitörési pontja lehet a logisztikai központi funkció, amelyet a város ipari parkja már jelenleg is megvalósít. Az ipari park teljes körű logisztikai szolgáltatást nyújt (szállítmányozás, raktározás, vámkezelés) Az elmúlt években a gazdaság szerkezeti átalakulása miatt a foglalkoztatási lehetőségek a gépipartól a könnyűipar és a szolgáltatások felé rendeződtek át. A nagykanizsai kistérség gazdasági szerkezete kedvezőbb képet mutat abból a szempontból, hogy egyre több foglalkozatott a tercier szektorban (53,6%) dogozik, és az iparban foglalkoztatottak (41,1%) száma is jelentősen meghaladja a relatíve kisebb nyereséghányaddal működő mezőgazdaságban (5,3%) alkalmazottak számát. A gazdaság szerkezetének átrendeződését egyértelműen tükrözik az 1990-re vonatkozó ugyanezen arányszámok változásai (szolgáltatások: 43,3%, ipar: 42,5%, mezőgazdaság: 14,2%). Az iparban jelentős a külföldi cégek aránya, közülük a legjelentősebb foglalkoztatók a General Electric Consumer Products, GE.HUNGARY RT, valamint európai fő elosztó központja, a Moór Kft., Renocar Kft., Pannon Pellet Kft., Rotary Fúrási Zrt., Kanizsa Trend Kft., MOL Rt, Honeywell Kft (elektronika)., DKG-East Zrt., Zalaerdő Rt., Gázgép Kft (KÖGÁZ-ból kivált. gázkészülék gyártás), SiromaPlast Műanyagipari Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt.
A városban 2006-ban 1136 kiskereskedelmi üzlet található, melyek közül 423-at üzemeltet egyéni vállalkozó. Míg az előbbi érték tendenciájában növekvő, utóbbi folyamatosan csökken a városba települő kereskedelmi központok következtében. A vendéglátóhelyek számában (254 db), amely 2000 óta gyakorlatilag stagnál, jelentős növekedési potenciál rejlik mind a belső keresletben, mind a turizmushoz kapcsolódóan. A nagykanizsai gazdaság egyik jelentős ágazata a turizmus. Ennek fő támpillérét a termálturizmus adja, amelyhez azonban csak közvetlenül kapcsolódik a város Zalakaros révén. Eddig Nagykanizsa nem tudta teljes mértékben kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket, a szomszéd város fürdővendégei nem használják ki eléggé a városban rejlő lehetőségeket. A város középtávon saját termálfürdő építését is tervezi (Szabadhegy – Sánc akcióterülten), azonban addig a városmarketing, valamint a két város együttműködésének hatékonyságát szükséges növelni. Ebben a város a következő időszakban kezdeményező szerepet kíván betölteni. Nagykanizsa önmagában is képes karakteres turisztikai arculatot felvonultatni. A város és környéke a Zalai erdők gyűrűjében helyezkedik el. A kiépített turista utak nagyon jó lehetőséget adnak hosszú és tartalmas gyalogos és kerékpáros túrázásokra, ezzel is elősegítve a kikapcsolódást, a regenerálódást. Az erdők gazdag vadállománya alkalmat ad a vadászatban kikapcsolódást keresők számára is. Nagykanizsa határában található csónakázó tó a kirándulók és horgászok kedvenc időtöltési helye. A mesterségesen kialakított tó az elmúlt évek során a vízi sportok több területén is bizonyította alkalmasságát e színvonalas rendezvények befogadására. Nemzetközi kis hajó modell versenyeket és nemzeti kajak kenu versenyeket rendeztek és rendeznek napjainkban is a tavon. A vendégek száma a 2000-es csúcs utána (21092 fő) jelentősen csökkent, a jelenlegi (17591 fő) szinten stabilizálódni látszik. A változás alapvetően e belföldi vendégek körében következett be, mivel a külföldi vendégek száma (5789 fő) stagnálni látszik. Az eltöltött vendégéjszakák száma a 90-es évek vége óta drasztikusan csökken, az 2000-es 62836-ról (külföldiek esetében 10342 éjszaka) 2006-ra 29070-re (külföldiek esetében 8771 éjszaka). Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi szálláshelyek száma is csökkent a 2000-es 1052-ről 2006-ra 875-re. A változás döntő mértékben az alacsonyabb komfortfokozatú szálláshelyeket érintette.
2.2.2. Társadalom 4.táblázat: Nagykanizsa főbb demográfiai mutatói Év / Adat 2000
Lakosságszám 52968
0-14 évesek száma 7883
15-17 évesek
18-59 évesek
száma
száma
2058
33910
60- évesek száma 9619
2001
52570
7611
2005
33732
9692
2002
52074
7345
1914
33397
9857
2003
51520
7004
1879
33090
9930
2004
51177
6839
1815
32938
10102
2005
51010
6770
1751
32847
10293
2006
51546
6676
1660
32752
10458
forrás: KSH Nagykanizsa lakossága 51306 fő, amely a 2000-es évek elején bekövetkező csökkenés után stabilizálódni látszik. A számadatok jól mutatják, hogy a felnövekvő (0-14 és 15-17) és a 18-59 éves korosztály száma folyamatosan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma emelkedik, így megállapítható, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A folyamat megállítására a gyermekvállalási kedv fokozása (kedvezmények, babakötvény), valamint a bevándorlási többlet elérése (munkahelyek teremtése, megfelelő közszolgáltatások, lakásállomány megújítása, egyablakos ügyintézés az önkormányzatnál az idetelepülők számára) a legfőbb cél. Ezt egészítheti ki az autópályák mentén általában tapasztalható népességnövekedés a városban. Ezek együttes eredményeként középtávon egy 5-8 ezer fős lakosságszám növekedés is elérhető, amelyet a régióban egyedüliként Győr képes produkálni (az agglomerációt is beleszámítva). 5.táblázat: Nemek szerinti megoszlás, 2006. november 6-i állapot szerint Kor
Férfi
Nő
Kor
Férfi
Nő
Kor
Férfi
Nő
Kor
Férfi
Nő
Kor
Férfi
Nő
0.
185
168
24.
349
357
48.
365
407
72.
148
246
96.
2
5
1.
226
223
25.
414
423
49.
391
432
73.
125
221
97.
1
0
2.
182
186
26.
371
413
50.
467
530
74.
158
257
98.
2
0
3.
220
186
27.
466
443
51.
487
616
75.
137
253
99.
0
1
4.
200
181
28.
482
452
52.
491
499
76.
146
235
100.
0
0
5.
189
217
29.
456
481
53.
371
487
77.
13
175
101.
1
0
6.
220
183
30.
537
449
54.
381
435
78.
109
192
7.
216
207
31.
501
481
55.
392
425
79.
81
163
8.
230
209
32.
484
456
56.
386
447
80.
80
163
9.
232
188
33.
414
360
57.
381
436
81.
73
172
10.
200
232
34.
348
377
58.
390
443
82.
62
119
11.
241
288
35.
362
374
59.
308
398
83.
59
119
12.
248
277
36.
392
363
60.
299
316
84.
55
120
13.
270
267
37.
363
366
61.
286
329
85.
43
110
14.
295
261
38.
364
375
62.
297
350
86.
28
87
15.
299
261
39.
337
348
63.
232
293
87.
17
59
16.
307
246
40.
315
337
64.
223
332
88.
13
18
17.
286
266
41.
325
328
65.
200
284
89.
6
30
18.
331
310
42.
318
318
66.
226
286
90.
5
20
19.
322
286
43.
302
334
67.
181
284
91.
6
26
20.
311
293
44.
290
321
68.
204
267
92.
9
25
21.
352
325
45.
292
350
69.
176
268
93.
2
13
22.
348
325
46.
319
375
70.
171
249
94.
8
16
23.
297
347
47.
355
436
71.
146
251
95.
1
6
(forrás: önkormányzat, KSH) Az állandó odavándorlás és elvándorlás aránya az elmúlt 5 évben folyamatosan negatív volt köszönhetően az agglomerálódási folyamatnak, azonban 2006-ra a két érték gyakorlatilag kiegyenlítődött (betelepülés 995 fő, elköltözés 1001 fő). A tendencia korábban említettekre tekintettel várhatóan fennmarad mind városi, mind vonzáskörzeti szinten. Nagykanizsán a munkanélküliek száma az országos átlaghoz közelít. Problémaként jelentkezik, hogy sokan nem a képzettségüknek megfelelő munkakörökben dolgoznak. Hiányoznak a mérnökök, gazdasági szakemberek számára kihívást jelentő lehetőségek, melyeket a város vezetése az Ipari Park fejlesztésével, bővítésével kíván megoldani. 6.táblázat: Munkanélküliségi mutatók Év / Adat
Munkanélküliségi ráta
Nyilvántartott
Nyilvántartott
munkakeresők száma munkakeresők száma
Pályakezdő munkanélküliek
(nő)
(férfi)
száma
2002
4.9%
842
914
72
2003
4.7%
820
834
69
2004
5.5%
950
986
81
2005
7%
1176
1278
179
2006
6,2%
1030
1136
123
forrás: KSH A munkanélküliek döntő hányada a legfeljebb általános iskolai végzettségűek (679 fő) valamint a szakmunkás végzettségűek (599 fő) közül kerül ki, hozzájuk képest elhanyagolható a szakiskolai végzettségű (73 fő), a főiskolai végzettségű (94 fő), valamint az egyetemi végzettségű (38 fő) álláskeresők száma. Az arányokban jelentős változás nem következett be az utóbbi években. a képet
árnyalja, hogy míg az előbbi csoport esetében magasabb a feketén foglalkoztatottak aránya, a főiskolát és egyetemet végzettek körében gyakoribb a szakmán kívüli elhelyezkedés. Képzettség Nagykanizsa lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es népszámlálási adatok szerint az előző vizsgálatokban regisztráltakhoz képest javult. 2001-ben a 7 évesnél idősebb népesség 25%-a rendelkezett érettségivel, mint legmagasabb végzettséggel és 12%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával. Legfeljebb általános iskolai végzettsége a lakosság 25%-ának van. 2001-ben ez azt jelentette, hogy a város lakosságában az érettségizettek és felsőfokú diplomások aránya magasabb, mint a megyei átlag. A területi vizsgálat azt mutatja, hogy az egyetemi / főiskolai végzettséggel rendelkezők a Palin – Korpavár, valamint a Déli városrészben, illetve a belvárosban koncentrálódnak. Az új lakóterületeken a felnőttek körében a középfokú végzettség a domináns. Lakosság egészségügyi állapota A város lakosságának egészségi állapotát általánosan az ország teljes lakosságához viszonyított jelentősen kedvezőbb helyzet jellemzi, azonban így a legtöbb statisztikai mutató még mindig – esetenként jelentősen - rosszabb, mint az uniós átlag. Az ÁNTSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Intézetének adatai szerint (Népegészségügyi jelentés 2007) a régióban a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének következtében a 2005-ben született férfiak 3, a nők 3,8 évvel élnek hosszabb ideig, mit a húsz évvel korábban születettek: a férfiak átlagosan 69, a nők 78 évet élnek. Ez mindkét nem esetében kb. 0,8 évvel hosszabb élettartamot jelent a magyarországi átlaghoz képest. (A férfiak esetében ez hét, a nők esetében pedig 5 évvel alacsonyabb várható élettartamot jelent ugyanakkor az uniós átlaghoz képest.) A régióban és a Nagykanizsai kistérségben kiemelkedően jók a mortalitási adatok, a korai halálozás tekintetében a kistérség szignifikánsan kedvezőbb helyzetben van az országosnál. A vezető halálokok mindkét nem esetében (eltérő sorrendben) a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos betegségek és az emésztési rendszer betegségei. A korai halálozás legnagyobb számban előforduló oka a nők esetében egyértelműen a daganatos betegségek, a férfiaknál a daganatos és a keringési betegségek. A nagykanizsai lakosságra is jellemző, hogy jelentős a szűrhető daganatos betegségek miatt bekövetkező halálesetek száma: az ÁNTSZ regionális vizsgálata szerint a Nyugat-Dunántúlon – így
Nagykanizsán is – a halálozások 49%-át összefüggésbe lehet hozni a dohányzással, 36%-uk pedig összefüggésbe hozható az elsődleges prevenció által megakadályozható halálokokkal. Az ÁNTSZ kiemeli az agyi keringési megbetegedések, illetve az osteoporosis viszonylag magas számát is. A vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy a nagykanizsai lakosság hazai összehasonlításban viszonylag kedvező egészségügyi állapotban van: ez egyértelműen összefüggésbe hozható a magas életminőséggel, illetve – mintegy ennek feltételeként - az egészségügyi ellátórendszert jelentősen támogató várospolitikával. A lakosság egészségügyi állapotának vizsgálata során is meg kell említeni azt, hogy a város lakosságának jelentős hányada idős (2006-ban a lakosság 20%-a 60 éves vagy annál idősebb): az országos összehasonlításban magas életszínvonalon élő népesség a jó minőségű ellátó rendszer által biztosított modern gyógykezelési módszereknek / eszközöknek köszönhetően is magasabb kort ér el, ugyanakkor természetes módon egyre inkább rászorul az ellátó rendszerre. 2.2.3. Környezet Lakásállomány 7.táblázat: Lakásállomány Év / Adat
Lakásállomány
Épített lakások száma
2002
20745
196
2003
20950
244
2004
21052
147
2005
21214
179
2006
21273
154
forrás: KSH Nagykanizsán a teljes lakásállomány 212273, amely az utóbbi években folyamatosan bővült. Ez a tendencia várhatóan fennmarad, azonban üteme a piac telítődésével csökkeni fog. Lakáscélú ingatlanfejlesztés szempontjából az északi városrész, valamint a kertvárosias területek voltak a legaktívabbak.
A lakásállományból 1520 db önkormányzati bérlakás, ebből összkomfortos 447 db, komfortos 719 db, félkomfortos 68, komfort nélküli 286 db. A lakásállomány jelentős részének megújítása szükséges.
A lakáselosztási rendszer Megállapítható, hogy Nagykanizsán az önkormányzat a különféle szükségletre, helyzetre jó választ adó lakásrendszert alakított ki (alacsony-, magasabb komfortfokozatú bérlakások, Nyugdíjasház – 24 órás egészségügyi ügyelettel, garzonház – átmeneti időszakra fiatal párok részére) Fejlesztési szükségletek, szándékok
Gazdálkodás a meglévő bérlakásokkal A bérlakás állomány növelésére irányuló törekvéseket a jövőben is folytatni kell. Gondoskodni kell a bontásra kerülő, illetőleg a lakásállományból kivonásra kerülő bérlakások pótlásáról.
A
költségalapú lakbér bevezetése hosszabb távon biztosítja a magasabb szintű lakbérgazdálkodás feltételeit. A 2004. évben a Közgyűlés által elfogadott középtávú felújítási programot el kell kezdeni. Tovább nem halogatható a régi Ligetvárosi lakások felújítása, szükség esetén bontása sem. Régóta nem tudjuk a választ a Nagykanizsa Dózsa György u. 73-75. sz. A visszavett, visszaadott megüresedett lakások felújításához szükséges pénzügyi keretet az önkormányzatnak mindig biztosítani kell.
Önkormányzati tulajdonban maradt belvárosi épületek, épületrészek, udvari épületek szanálása, vállalkozói alapon történő beépítése Folytatni kel a már korábban elfogadott közgyűlési határozatoknak megfelelő, a Városfejlesztési Koncepcióra is építő, további tömbrekonstrukciós programot. Az elképzelés megvalósításánál különös gondot kell fordítani a tervezésre, mivel városképileg meghatározó épületekről, ingatlanokról van szó. A szanálandó épületek az elavult műszaki állapot miatt a városképet nagymértékben rontják, a helyükön létrejövő új épületek részei a tömbrehabilitációs elképzeléseinknek. A kiürített területek eladását fel kell gyorsítani, a befolyó bevétel egyik forrása lehet a szükséges önerő biztosításának.
Periférikus területek közművesítése, közművesített és közművesítetlen telkek, ingatlanok eladása Az önkormányzat jelenleg kevés közművesített telekkel rendelkezik. Hosszabb távon, kedvező gazdasági és demográfiai folyamatok beindulása esetén a településrendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek megfelelő program szerinti közművesítésével meg kell teremteni a lakásépítés feltételeit. A Rendezési Terv alapján az önkormányzat rendelkezik olyan területekkel, amelyeket közművesítés után értékesíteni lehetne. A közművesítést az önkormányzat végzi.
A területeket, ingatlanokat vállalkozóknak értékesíti, akik közművesítés után adják el. Meg kell vizsgálni, hogy Palin városrész és Szabadhegyen kívül hol található további telekalakításra alkalmas terület. A hivatalos műemlékjegyzék szerint Nagykanizsa város 27 műemléki tétellel rendelkezik. Ezzel a város a műemléki szempontból közepes jelentőségű települések közé sorolhatjuk. A műemlékek többsége épület, de néhány szobor is van köztük. A helyi védelem szempontjából viszont Nagykanizsa országos szinten is élenjárt, midőn 1993-ban megalkotta a helyi védelemről szóló önkormányzati rendeletét. A helyi védettség széles spektruma miatt a védettséget élvező objektumok - épületek, területek, emléktáblák, szobrok, műalkotások, védett növények, helyi természetvédelmi területek - száma is magas, közel 300. Közterek, parkok állapota Nagykanizsa város zöldfelületi szempontból a magyar átlagot tekintve jól ellátott. Az utcák és terek többsége fásított, a parkok és a lakóterületek általában megfelelő összetételű, egészséges növényállománnyal rendelkeznek. A város legjelentősebb zöldterületei helyi védettség alatt állnak. Ezek: Bajza utcai park, Batthyány utcai fasor, Deák tér, Erzsébet tér, Eötvös tér teljes növényzete, Izraelita temető, 56-os emlékkert, Kossuth tér, Milleneumi sétakert növényzete, Palini szociális otthon és általános iskola kertje, Platán sor és Vécsey utca fasora, Tripamer utcai temető, Rozgonyi utcai fasor, Hevesi általános iskola kertje. A városban a köztisztasági feladatok ellátása a Via Kanizsa Városüzemeltető Kht. feladata. A feladat magában foglalja a közutak, nem ingatlan előtt húzódó járdaszakaszok (szabadvezetésű járdák), lépcsők, autóbuszmegállók takarítását, hó- és síkosság-mentesítését, valamint a közterületi hulladékgyűjtő edények folyamatos ürítését. Emellett ők gondoskodnak a város kezelésében álló közutak melletti zöldterületek kaszálásáról, a Csónakázó-tó környezetének karbantartásáról. A közhasználatú zöldterületek kezeléséről, gondozásáról, az ott lévő fák, cserjék és egyéb növényzet gondozásáról, valamint a zöldterületekhez tartozó felszerelési tárgyak (padok, játék- és sportszerek stb.) beszerzéséről, állaguk megóvásáról és felújításáról a Via Kanizsa Városüzemeltető Kht. megbízása alapján a PARK Kft. gondoskodik. Nagykanizsa levegőtisztasági szempontból nem tartozik az erős légszennyezettségű városok közé, a vizsgált komponensekre az átlagos eredmény elfogadható, megfelelő. Ez alól kivételt jelent a Csengery
utca, ahol a közlekedés egyirányú, a forgalmi lámpa miatt a járművek a várakozás ideje alatt a kipufogógázokkal szennyezik a levegőt.7
Települési infrastruktúra Az önkormányzati úthálózat a városüzemeltetés legköltségesebb, egyben legsérülékenyebb ágazata. Az útfelújítások minimális szintre csökkentése következtében progresszíven emelkednek a fenntartási költségek. A fenntartási munkák szükséges fedezetének biztosítása esetén sem lehetne felújítások nélkül teljes értékű úthálózatot biztosítani. Jelenleg az önkormányzati utak mintegy 5 %-a rendelkezik olyan minőségi jellemzőkkel, melyek jelentős fenntartási jellegű költségráfordítással sem javíthatók. Ezen utak felújítása már megközelíti egy új út építésének költségeit. A koncepció időtartamára összeállított felújítási ütemterv megvalósítása megakadályozhatja, hogy további útszakaszok kerüljenek közlekedésre alkalmatlan állapotba. A közlekedési jelzőlámpa-rendszer elavult, a meghibásodás heti rendszerességű. Az alkatrész utánpótlás esetleges. A városközpont forgalmi terhelése a fizető parkolók kialakításával csökkent, de még mindig meghaladja a kívánatos szintet. Teljes értékű elkerülő utak hiányában a forgalomcsillapított városközpont csak illúzió. A kerékpáros közlekedés könnyítése érdekében eddig bevezetett intézkedések nem teljes körűek. A kiépített kerékpár utak egy-egy rövid útszakaszon biztosítják a balesetmentes közlekedést, de egymással sok esetben nincs kapcsolatuk. A városközponti kerékpárút a célnak ugyan megfelel, de használata a kerékpárosok és a gyalogosok részéről nem mindig egyértelmű. A járdák közel ötven százalékának állapota nem kielégítő. A tégla vagy törmelék alapra készített aszfalt burkolatok csak rövid ideig biztosították a balesetmentes közlekedést, ma már átépítésre szorulnak. A járdák melletti zöldsáv gondozása kimerül a fűnyírásban, így idővel magasabb szintre kerül mint a burkolat és csapadékos időben lehetetlenné teszi a járda használatát. 2.2.4. Közszolgáltatások Oktatás Nagykanizsa Megyei Jogú Város nemcsak a város lakosainak nyújt oktatási közszolgáltatásokat, hanem a környező települések lakosainak részére is. Gesztor önkormányzatként 27 kistérségi település 7
Beszámoló az Önkormányzat Környezetvédelmi Programjához Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezeti
állapotváltozásáról 2006. évről
- köztük több hátrányos helyzetű – közoktatási feladatait is átvállalja megállapodás alapján (intézményfenntartó társulás, közoktatási feladat-ellátási megállapodás). Nagykanizsa lakossága az alábbi közszolgáltatásokat helyben, többségében önkormányzati fenntartású intézményekben éri el. A gyermekjóléti alapellátások közül jelenleg nem megoldott a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet - ezeken a területen igényfelmérést követően szükséges lépéseket tenni. 1. táblázat A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában
Közszolgáltatások
Önkormányzat saját
non profit, civil,
fenntartású
egyházi szervezet,
intézménye vagy
vagy gazdasági
Többcélú
gazdasági társasága
társaság
Társulás
Megyei önkor-mányzat
Közoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés
X
Általános iskolai oktatás (18. évf.)
X
Középiskolai oktatás (9-13. évf.)
X
8 évfolyamos gimnázium
X
6 évfolyamos gimnázium Alapfokú művészetoktatás
X Közoktatási szakszolgálati feladatok
Gyógypedagógiai tanácsadás Korai
fejlesztés
X
X
és
gondozás
X
Fejlesztő felkészítés
X
Nevelési tanácsadás
X
Logopédiai ellátás
X
Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás
X
X
Gyógytestnevelés
X Gyermekjóléti alapellátások
Gyermekjóléti szolgáltatás
X
Bölcsőde
X
Családi napközi Iskolai napközi
X
Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szakellátások Családok átmeneti otthona
X
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az óvodai ellátást kilenc önálló, két iskolával közös igazgatás alá vont intézményben biztosítja. A „Vasút a gyermekekért” Alapítványi Óvoda 1 csoportban 31 gyermeket fogad. A 2. táblázat adatai azt támasztják alá, hogy minden óvodába jelentkező gyermek felvétele biztosított. 1993-ban az óvodák kihasználtsága 85%-os, 2002-ben 87,2%-a, 2007-ben 91,3%. Az integrált nevelés hatásosságának növelése miatt törekedni kell az átlaglétszám törvényi előírásainak betartására. Állandó népesség 3-5 év között Óvodai feladat-ellátási helyek száma
1155 fő 12
Óvodai férőhelyek száma
1544 fő
Óvodába beíratott gyermekek száma
1409 fő
Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
106 fő
Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan
11 fő
neveltek nélkül) Óvodai gyermekcsoportok száma
57
Nincs pontos adat az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek számáról, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű nem óvodás gyermekekről. Nagykanizsán a 3-5 év közötti népesség száma 2007. július 20-án lezárt nyilvántartás alapján 1155 fő. Az óvodákban azonban 6 vagy 7 éves gyermekek is járnak, valamint 22 óvodás más településről bejáró. A bejáró óvodások többségét a szülők gépkocsival viszik az óvodába, de a tömegközlekedéssel és a falugondnoki szolgálattal is érkeznek a városi óvodákba gyermekek. Az óvodai beíratásoknál kevésbé jellemző, hogy a szülők más körzetbe viszik gyermeküket, inkább a lakóhelyhez legközelebbi óvodát választják. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma két óvodában haladja meg a 20%-ot: Miklósfán és a Hétszínvirág Óvodában. Ezekből a magas arányokból arra következtethetünk, hogy sikeres volt a beóvodáztatás ezekben a körzetekben. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek eloszlását tekintve nincs 5%-ot meghaladó eltérés az óvodák között.
Nagykanizsán az általános iskolai korosztály iskoláztatásában kilenc önkormányzati és egy nem önkormányzati fenntartású intézmény vesz részt. Emellett még működik speciális intézményként a szintén önkormányzati fenntartású, kistérségi feladatokat is ellátó Szivárvány Fejlesztő Központ, amelyben fejlesztő óvodai csoport, általános iskolai és speciális szakiskolai, egységes pedagógiai szakszolgálati, nevelési tanácsadási és tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatellátás is megvalósul. A Batthyány Lajos Gimnázium a 10-14 éves korosztály (5-8. évfolyam) számára biztosít gimnáziumi oktatást. A nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyamán 131 diák tanul. önkormányzati 4158 fő
Állandó népesség 6-14 év között Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
11
1
158
na.
165
14
3968 (489 bejáró)
281 (61 bejáró)
Általános iskolai magántanulók száma
23
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma
298
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
egyházi
10
169 (47 bejáró) 277 (29 bejáró)
2
429
34
493
16
2000
na.
na.
na.
Az önkormányzati fenntartású 5 középfokú intézményben jelenleg tiszta profilú gimnázium nem működik. Két vegyes gimnázium és szakközépiskola típusú intézménye van és 3 szakközépiskola, mely
közül 3 szakiskolai képzést is folytat. Középiskoláink regionális beiskolázásúak. Jelenlegi tanulólétszám összesen: 5000 fő. 2000-től működik Nagykanizsán a kezdetben Veszprémi, jelenleg Pannon Egyetem kihelyezett képzési helye. A főiskolai diplomát adó oktatási intézmény idegenforgalmi és szálloda szakkal indult, melyet 2002-ben műszaki informatikai szakkal bővítettek. A jelenlegi hallgatói létszám közel 1000 fő. Közművelődés Nagykanizsa kulturális életében mindenki megtalálja a számára legvonzóbb kikapcsolódási lehetőséget. A nagykanizsai közgyűlés 2007. november 29-i ülésén döntött a Kanizsai Kulturális Központ – többfunkciós közművelődési intézmény – megalapításáról, amelyhez 4 intézményegység tartozik: a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, a Medgyaszay Ház – a Volt városi Filmszínház és a Közgyűjtemények. A város tervezi a Társadalmi Infrastruktúra OP keretében az Agóra pályázat benyújtását egy multifunkcionális közösségi központ megvalósítására. Jelenleg még nem született döntés arról, hogy ez a meglévő intézmények telephelyein valósulna meg, vagy az Erzsébet téren a volt nyomda épületében. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ színházterme a felújítás után 437 férőhelyes, amelyben évente 50-60 színházi előadást, 14-18 komolyzenei hangversenyt, 8-10 könnyűzenei koncertet és számtalan iskolai és városi programot rendeznek. Színházbérleti rendszere a kaposvári és a zalaegerszegi társulatokra épül, de vendégül lát budapesti és más vidéki színházakat is. A bérlettulajdonosok száma tíz év alatt megduplázódott, ma 1500 fő. A színházszerető közönségnek a Tavaszi Művészeti Fesztivál, nyáron a Kanizsai Nyári Színház kínál igényes szórakozást. 2003 nyarától Kanizsai Művészeti Nyár címmel rendeznek összművészeti programsorozatot, több helyszínen. Népszerű a Nyári szerenád, a zöld juharfa lombjai alatt, valamint a fúvószenekarok közreműködésével megtartott Nyáresti térzene sorozat. Nagykanizsa zenei rendezvényeinek nemzetközileg is kiemelt programja az évenként megrendezésre kerülő Jazz fesztivál. A közel 25 éve megrendezésre kerülő fesztiválon a világ legnagyobb jazzzenészei lépnek fel a világ minden tájáról érkező közönség előtt. Egészségügyi alapellátás
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996. április 1-től vette át az egészségügyi alapellátás működését a kórháztól, 2000. február 1-jén pedig létrehozta az Egészségügyi Alapellátási Intézményt, mint az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó szervezeti egységét.
Az intézmény feladata szervezési, irányítási feladatok ellátása, működési engedélyek, MEP szerződések megkötése, továbbképzések szervezése, pályázatok készítése, kapcsolattartás és adatszolgáltatás nyújtása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében a felmerülő problémák azonnali kezelése, illetve segítségnyújtás a megoldásban. A Nagykanizsán egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatók és szolgáltatások: -
30 védőnői szolgálat (20 körzeti védőnő 10 iskola-ifjúsági védőnő)
-
anyatejgyűjtő állomás,
-
2 ifjúság-orvosi szolgálat,
-
11 iskola-orvosi szolgálat (gyermek háziorvosok közreműködésével),
-
9 területi ellátási kötelezettségű vegyes fogorvosi szolgálat, fogszabályozás heti 15 órában, fogászati röntgen,
-
felnőtt és gyermek háziorvosi ügyelet összevont telephelyen Nagykanizsa és 5 csatolt község lakosságát látja el,
-
fogászati ügyelet hétvégi és ünnepnapon helyszíni tartózkodással Nagykanizsa és 76 csatolt település lakosságát látja el,
-
az intézmény működtetésében. 21 területi ellátási kötelezettségű felnőtt háziorvos (vállalkozási formában), 11 területi ellátási kötelezettségű gyermek háziorvos (vállalkozási formában), szervezését az intézmény felügyeli.
A kistérség járó beteg és fekvőbeteg szakellátását a Kanizsai Dorottya Kórház biztosítja.
A szakrendelés 29 szakmacsoportban működik: 42 szakrendelés, 10 szakambulancia, 4 gondozó, 11 diagnosztika és 7 egyéb terület (pl. fizioterápia, gyermek mozgó szakorvosi szolgálat, betegszállítás) üzemel. A szerződött és működtetett szakorvosi órák száma 1954 óra/hét, a nem szakorvosi 260 óra/hét. A kórház 502 ággyal üzemel, ebből 360 aktív és 142 krónikus ágy. Szociális ellátások A szakosított ellátások közül az idősek és a fogyatékkal élők bentlakásos ellátási formái esetében az ellátásba vételre több-kevesebb ideig várakozni kell, a várakozók száma éves összehasonlításban változó, de azonnali bekerülésre a vizsgált évek egyikében sem volt lehetőség. Különösen magas az Idősek Otthonába várakozók száma (és emiatt a várakozási idő hossza is). A bentlakásos intézmények
iránti igény érezhetően, de kisebb mértékben csökkent a zalakomári új Idősek Otthona átadásával, valamint a nagykanizsai kórház ápolási osztályának létrehozásával. A gyermekjóléti ellátások körében a bölcsődei ellátás iránti igények növekedése tapasztalható. Az igények növekedésének egyik oka az, hogy az 1972-78 években születettek családalapítási korba kerültek. A 70-es évek demográfiai hullámának hatása így kisebb mértékben, de áthúzódik napjainkra. Tovább növeli az elhelyezési igényeket az a tény, hogy évről évre nő a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló családokban élő kiskorúak száma. Ezeknek a gyermekeknek az esélyegyenlősége a nappali ellátási formák bővítésével biztosítható. Számos családban a Gyes-en lévő szülő a gyermek születését követően egyre hamarabb kényszerül munkát vállalni a család megélhetésének biztonsága miatt, ezt ösztönzik a Gyes-sel kapcsolatos szabályok változásai, melyek lehetővé teszik a Gyes melletti munkavégzést is. Így a bölcsődék feltöltöttségének magas aránya mellett évről évre növekszik a felvételre várakozók és elutasítottak száma.
Az önkormányzat az utóbbi években saját forrásaiból is több száz millió forintot fordított az ellátórendszer fejlesztésére, az ágazat lemaradásainak felszámolására az alábbi beruházások keretében:
1999 Központi Szociális Konyha (800 adagos),
2000 Idősek Otthona és Gondozóháza rekonstrukciója (56+15 férőhely),
2001 Vöröskereszt által fenntartott Családok Átmeneti Otthona létrehozása
2002 Belvárosi Bölcsőde kialakítása (70 férőhelyes),
2004 Fogyatékkal Élők Integrált Intézményének kialakítása (60+15 bentlakásos férőhely)
2005 Tisztasági Fürdő és Mosoda kialakítása
2005 Gyermekjóléti Központ kialakítása
2006 Csellengő Közösségi Ház létrehozása
2007 Egyesített Bölcsőde férőhelybővítésének előkészítése
Tömegközlekedés Nagykanizsán a helyi és helyközi autóbuszjáratokat a Zala Volán Rt. üzemelteti. E cég és jogelődje immár több mint 50 éve áll az utazóközönség szolgálatában. 1992. december 31-e óta részvénytársaság formájában működik. Elsődleges feladatuk a Zala megyei helyi és helyközi
személyszállítási igények kielégítése, valamint az ország fővárosával és nagyobb városaival való összeköttetés biztosítása a távolsági autóbuszjáratok révén. Évente mintegy 64 millió utast szállítanak 24 millió kilométert megtéve. A tömegközlekedési rendszer fejlesztése és racionalizálása a társaság felelősségi körébe tartozik. Ennek megfelelően 2004. évben készült el Nagykanizsa helyi-autóbusz közlekedésének átfogó felmérése és elemzése, ami alapján 2005-ben jelentős hálózati átszervezést fogadott el az Önkormányzat. A tételes forgalom-felvételi és utas-számlálási adatok alapján kimutathatóvá vált, hogy a tömegközlekedés igénybevételi szintje a városban viszonylag alacsony. A közösségi közlekedést igénybevevők szükségleteinek felmérése egyrészt a szolgáltatóhoz, valamint a Polgármesteri Hivatalhoz beérkező észrevételek alapján történt, valamint figyelembe vettük a 2004-ben az átszervezés előtt készített forgalmi számlálás adatait. A közösségi közlekedési eszközöket egy oktatási munkanapon mintegy 24.000 utas veszi igénybe, összesen 71.639 „utas-kilométerrel”. A lakosságszámot figyelembe véve az egy lakos által átlagosan megtett utazások száma egy nap iskola-időszaki munkanapokon 0,43. Mindez összehasonlítva egy 1997-ben végzett szombathelyi felméréssel, ahol ez az érték 0,45, illetve egy 2002-es győri 0,88, valamint egy soproni 0,54, vagy egri 0,91-es mutatószámmal megállapítható, hogy Nagykanizsán az átlagosnál alacsonyabb a tömegközlekedést használók aránya. A nagykanizsai tömegközlekedés radikális átszervezésére az elmúlt években került sor. Ennek keretében új járatok és járatvonalak létesültek, amelyek a város teljes területét lefedik. A folyamatosan megújuló és bővülő járműállomány szintén hozzájárul a színvonalas szolgáltatáshoz. Habár a tömegközlekedési kínálat az átszervezéssel fejlesztésre került, az igénybevételi szint növelése továbbra is indokolt. A város kiemelt fontosságú prioritása a környezeti terhelés csökkentése a belvárosi forgalmi terhelés radikális visszafogásán keresztül. Ezzel egyidejűleg elkerülhetetlen a tömegközlekedés, mint alternatív utazási forma fejlesztése és a szolgáltatási színvonal növelése. Közművek és hulladékkezelés Nagykanizsán és környékén a települési szilárd hulladékok gyűjtésével és szállításával a nagykanizsai Saubermacher- Pannónia Hulladékgyűjtő Kft. foglalkozik. 2004-től a kommunális hulladékok berakása a bagolai új szeméttelepen történik, hasznos térfogata 320.000 m3, még várhatóan 25 évre oldja meg a térség kommunális hulladékának elhelyezését. Kb. 57 település kommunális hulladékát szállítják ide.
Szelektív hulladékgyűjtés céljára hulladékgyűjtő szigetek állnak rendelkezésre, különböző színű gyűjtőket helyeztek el a papír, műanyag, színes- és fehér üvegek gyűjtésére. Fokozni kell a szelektív gyűjtést és a szétválogatott hulladék újrahasznosítását. A városban keletkező lakossági, közületi veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtésére hulladékgyűjtő udvarok állnak rendelkezésre (Vár út 5 és Tripammer u.1.). 2006-ban Nagykanizsa, Tripammer u. 1. szám alatti hulladékgyűjtő udvarban a szelektív hulladékgyűjtésből származó és a lakossági veszélyes hulladékok átmeneti tárolására tároló teret alakítottak ki, a dolgozók részére szociális konténer épületet helyeztek el. A lakosság részére évi 2 alkalommal mobil gyűjtőállomás telepítésével veszélyes-hulladék gyűjtést is szerveznek. A hulladékgyűjtő udvarból a hulladékokat szerződés alapján a szombathelyi Megoldás Kft. szállítja el. Nagykanizsai - Bagolai Regionális Hulladéklerakó területén válogatócsarnok létesült a szelektív szigeteken keletkező hulladékok céljára, jelenleg próbaüzemelése folyik. A csatornázatlan területek (városrészek) szennyvízelvezetésének problémája a jelenleg előkészítés alatt álló KEOP térségi projekt keretében kerül megoldásra. A lakosság 87,7%-a él közcsatornával ellátott lakásokban, itt cél a 100%-os lefedettség. A szippantott települési folyékony hulladékok elhelyezése jelenleg barázdateknős leürítő telepen történik. A településeken a dögkutak felszámolásra kerültek, az állati hulladékokat a gyepmesteri telep fogadni nem tudja. A lakossági állattartás során elhullott nagytestű állati tetemek elszállításáról és ártalmatlanításáról az önkormányzat feladata gondoskodni. Jelenleg előkészítés alatt van egy térségi állati hulladéklerakó kialakítása, melyet szintén KEOP támogatás igénybevételével kíván megvalósítani Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása. Nagykanizsa város ivóvízellátásával kapcsolatban közegészségügyi szempontból megfelelő. A térség és benne Nagykanizsa város vízműveinek üzemeltetője a Délzalai Vízmű ZRt.. Kivételt képez Bázakerettye község, ahol helyben az Önkormányzati KHT látja el a közmű üzemeltetési feladatait. Az elvégzett részletes kémiai vizsgálati eredmények alapján a szolgáltatott vizek toxikus fémeket, peszticideket, egyéb mikroszennyezőket nem tartalmaznak. Az alacsony fertőtlenítőszer szint miatt a klórozási melléktermékek mennyisége sem jelentős. Arzén, nitrát, nitrit szennyezés nincs. A régebbi felmérés alapján az ellátási terület jódhiányosnak tekinthető, és fluor tartalom is a kívánatos szint alatt van. 2.2.5. A város SWOT analízise8 BELSŐ TÉNYEZŐK 1. 8
ERŐSSÉGEK Kedvező földrajzi helyzete miatt a Régiók Kapuja
1.
GYENGESÉGEK Olajipari tevékenység csökkenése
Készült a város közgyűlés által elfogadott, partnerség 2007 által készített Nagykanizsa Megyei Jogú Város és kistérségi agglomeráció (aktualizált fejlesztési programja alapján)
2.
Természeti értéke: termálvíz kincse, kiváló környezeti
2.
Termálvagyon energetikai hasznosítása késik
állapota
3.
Védett természeti, művi értékei nem elég
3.
Történelmi jelentőségű belvárosi és környéki védett értékek
4.
A Régió és a megye településhálózatában „növekvő
4.
A városi önkormányzat forráshiánnyal küzd
dinamikájú” város (területrend. kategória)
5.
A koordináció és a végrehajtás következetlen
Gazdasága fejlett ipari kultúrára épülhet külső-belső
6.
Kedvezőtlen ipari szerkezet
kapcsolati rendszere kiépült
7.
Kevés a megtartható szürkeállomány
6.
Racionális, pályázatorientált városgazdálkodás
8.
Mezőgazdasági
7.
Országos logisztikai központ szerepre érdemesült. Ipari
kielégítő, kevés az energia célnövény-
Parkja maximális infrastruktúrát kínál. Külföldi tőke kedvező
termesztés
5.
működése. 8. 9.
Kettős határ menti közelségből származtatható gazdaságitársadalmi-kulturális és idegenforgalmi kedvező kapcsolatépítés Jó minőségű egészségügyi szolgáltató-rendszer
10. Kereskedelmi tevékenysége nagy múltú 11. Mezőgazdasági belterjes növelésre alkalmas, relatíve kedvező termőhely adottságú területei 12. Oktatási központ szerepe bővülőben, infrastruktúrája jó minőségű 13. Pannon Egyetem kihelyezett képzési hely 14. Megújuló energia hasznosítások oktatása újszerű és fejlődő 15. Kiváló a környezeti állapot és védelem 16. Közlekedési kapcsolatrendszere kiváló az M7, M70-es utak megépültével és az M9-es út tervezett becsatlakozásával, a vasútvonali tervezett rekonstrukcióval 17. Energetikai hálózati rendszerkiépítettsége kedvező és bővíthető
ismertek
9.
Kihasználatlan
szerkezetváltása
a
kedvező
nem
biomassza
potenciálja 10. Közterületek állapota nem megfelelő 11. Regionális intézmények hiánya 12. A mellékúthálózatok fejlesztése késik
KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK 1. 2.
Természeti,
VESZÉLYEK
táji adottságok maximális védelme,
értékvédelemmel szemben (szállítmányozás, lég-
Természeti kincsek: geotermikus energia, kőolaj,
és zajszennyezés) 2.
Művi,
örökségvédelmi
értékek
idegenforgalmi
Településszerkezeti
egyenlőtlenségek
Közigazgatási átszervezés stagnálása későbbre tolódása
3.
hasznosítása 4.
Multinacionális érdekérvényesítés fölénye a helyi
ésszerű, mértéktartó hasznosítása földgáz megengedhető hasznosítása 3.
1.
tudatos
EU
források
megvonása,
adósságspirál
növekedése 4.
Külföldi befektetőktől való függés
kohéziója
5.
Innováció elmaradása
5.
Optimális városüzemeltetés
6.
Dekonjunktúra bekövetkezése
6.
Megújuló pólus szerepkör kiépítése
7.
Szociális ellátó-hálózat építése lelassul, romák
7.
Ipari szerkezetátalakítás
8.
Megújuló energia iparágak kifejlesztése
9.
Ipar, kereskedelmi, marketing szolgáltatás letelepítése
kiegyenlítése,
ösztönzése,
kistérségi
települések
esélyegyenlősége késik 8.
10. Szolgáltató szektor aránynövekedése idegenforgalom, turizmus felvevőképessége jó 11. Határmenti kapcsolatbővítés 12. Humán erőforrás minőségi fejlesztése, kihasználása 13. Oktatási bővítések, egyetemi szintű, helyi központú fejlesztés lehetősége 14. Multifunkcionális kulturális központ megvalósításával a kulturális programkínálat erősítése (Agóra program) 15. Munkanélküliség csökkentése 16. Törekvés a foglalkoztatás bővítésére, vidékfejlesztés, átállítás biokultúrára 17. Szociális
ellátás,
esélyegyenlőség
bővítése,
kiterjesztése 18. Műszaki infrastruktúrafejlesztések (vasút-rekonstrukció, helyi repülőtér korszerűsítés, hulladékgazdálkodás fejlesztés, vízbázis-védelem kiépítése 19. Műszaki
infrastruktúra
(közlekedés,
víz-
és
energiagazdálkodás és ellátás) fejlesztés speciális kiemelt érvényesítése 20. Nagytérségi közlekedési (út, vasút) és energia rendszerkapcsolatok távlati kihasználása
Csekély a megújuló villamos energiára való átállítás volumene
3. Városrészek területi megközelítésű elemzése
3.1. Az egyes városrészek beazonosítása A szakértők a városvezetéssel történt egyeztetések alapján az alábbi városrészek kijelölésére tesznek javaslatot: 1. Városközpont Arany J. utca - Királyi Pál utca – Petőfi S. utca - Huszti tér - Eötvös tér Keleti oldal - Kórház utca Kisfaludy utca - Ady Endre utca - Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal 2. Északi és észak- keleti városrész Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal – Arany J. utca - Királyi Pál utca - Petőfi S. utca - Balatoni út - 7-es főút - Nagyrécse irányába menő út (régi 7-es) - M7-es autópálya 3. Keleti városrész Balatoni utca – Petőfi S. utca - Eötvös tér - Teleki u - Péterfai árok - 7es főűt 4. Déli városrész Bakónaki patak - Teleki utca - Kórház utca - Kisfaludy S. utca - Ady E. utca - Vasútvonal - Dencsári árok - Ligetváros déli oldal 5. Sánc és Szabadhegy városrész Péterfai árok - vasút - 61-es főút - külterületi erdő - 7es főútvonal 6. Kiskanizsa és Bajcsa városrész M7-es, Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal 7. Miklósfa - Bagola Miklósfa utca, Bem József utca, Marek József utca, Pityer utca, Bocskai István utca, Gárdonyi Géza utca, Dr. Szentendrei Edgár utca, Bagoly utca, Kisfakos, Nagyfakos, Csónakázó-tó 8. Palin és Korpavár M7-estől északra, Förhénc- és Cserfő hegyhátak Területi szegregáció kismértékben jellemző a városra, kisebb lehatárolható lakóterületeken azonban koncentráltabban fordul elő a hátrányos helyzetű, alacsonyabb társadalmi pozíciójú lakosság. Jellemzően itt találhatóak az önkormányzati szociális bérlakások, illetve ritkábban saját tulajdonú, alacsony közmű-ellátottságú ingatlanok. A területek részletes elemzését, valamint programját az antiszegregációs terv tartalmazza.
Ezek a területek a következők: 1. Dózsa György utca 73. 75. Helyrajzi szám: 623/1; 623/2; 624 ; Dózsa György utca - Egry József utca - Virág Benedek utca - 7-es főút elkerülő által határolt terület 2. Ligetváros
Csengery utca 117.Helyrajzi szám: 3866/10
3.1.1. Városközpont A belváros több rendeltetési egységet magába foglaló lakó, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális központ. A városrész lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 7212 fő volt, melyre jellemző az elöregedés, ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ebben a városrészben az egyik legmagasabb 40,5%, amely jelentősen meghaladja a 33,6%-os városi átlagot. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 15-59 évesek körében 38%, amely valamelyest meghaladja a városi átlagot (35,4%). Ehhez kapcsolódik, hogy a városrészben viszonylag magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arány az aktív korúak tekintetében (14,8%), valamint a városi átlaghoz képest alacsony a foglalkoztatottak arány a 15-64 évesek körében (56,1%) A területen 1831 lakás található, melyek 14,9%-a alacsony komfortfokozatú. Ez az arány jelentősen meghaladja a városi átlagot (7,4%), amely azonban várhatóan a következő időszakban jelentősen javulni fog a lakáscélú ingatlanfejlesztések eredményeként. A városrészben az új építésű lakások átlagos négyzetméter ára fekvéstől függően 210 és 280 ezer forint között található, míg a régi építésű, de felújított lakások ára 160 és 210 ezer forint között. A területen jelentős számú üzlethelység, illetve iroda található, ezek esetében a földszinti üzlethelységek négyzetméter ára fekvéstől függően 110 és 290 ezer forint között változik négyzetméterenként. A városrész területén 2 óvoda, 3 általános iskola, 3 középiskola, 1 főiskola, 24 önkormányzati és állami intézmény, valamint számos civil szervezet székhelye található. Funkcióellátottsága megfelel egy városközponti területtel szemben támasztott elvárásnak. A városközpont 4 tölcsér alakú teret magába foglaló egység, melyeket a Fő út köt össze. Ez az út a fő közlekedési kapcsolat a Keleti, az Észak keleti városrész, Szabadhegy, Sánc, valamint Kiskanizsa városrész között. A városközponti területen található az autóbusz állomás is, amely szintén jelentős közlekedési terhelést ró a területre. Ennek nagy részét is a Fő út vezeti el, melynek közlekedési terhelése 13087 egységjármű/nap. Értékelés A város központi magjáról elmondható, hogy a város szolgáltatási centrum szerepét tölti be, és másodlagos jelentőséget képvisel a lakófunkció. A szinte mindenre kiterjedő közigazgatási szolgáltatási
spektrum mellett, a pénzügyi szolgáltatók, a kereskedelmi egységek, a vendéglátóhelyek és a kulturális, szórakoztató létesítmények vonzzák a belvárosba a Nagykanizsán lakókat és az ide érkezőket. A városközpontban túlsúlyban vannak a tercier szektorhoz kapcsolódó munkahelyek, és ezen belül is kiemelkedő – természetesen a közigazgatáson felül - a pénzügyi szolgáltatásban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben tevékenykedők száma. Szigorúan a statisztikai adatokat tekintve elmondható, hogy a városrész lakossága öregszik, fontos azonban különbséget tenni az egyes lakóövezetek között. A központi tereket és utcákat övező, régi kétszintes polgári lakások tulajdonosai között nagyobb számban található meg az idősödő korosztály, ami sok esetben a leromlott épületek helyreállítását is nehezíti a benne élők rugalmatlansága miatt. Az akcióterületen található iparosított technológiával épített társasházakban és azok övezeteiben nagyobb a fiatalabbak aránya. Jövőbeli tendencia A városközpont fejlesztése során az elsődleges fontosságú az, hogy a belváros megőrizze a közigazgatási, szórakoztató, kiskereskedelmi centrum funkcióját és a forgalom csillapításával, valamint a terek rekonstrukciójával létrejöjjön egy élhető közösségi központ, ami funkciójában megerősödve szolgálja ki a lakosságot. Már jelenleg is erőteljesen érezteti a hatását, de a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani arra a tendenciára, ami a központból történő vásárlóerő elszivárgást eredményezi. Az Észak-keleti és Keleti városrészben egymás után, egymásra épülve és a másik kínálatát kiegészítve, vagy túllicitálva épülnek a hipermarketek, bevásárlóközpontok, és szakosodott áruházak. A jó megközelíthetőségüknek és az „egy helyen mindent” koncepciójuknak köszönhetően jelentős a látogatottságuk, természetesen a városközpont terhére. Az 1800-as évek végén épült, a városképet jelentősen meghatározó épületállomány egy része felújításra került, azonban az önkormányzat saját tulajdonai esetében korlátozottan tudott csak forrást elkülöníteni az állagmegóvó felújításra, valamint a társasházak tulajdonosai sem rendelkeztek kellő önerővel a beruházáshoz. Több műemlék, vagy helyi védettség alatt álló épület esetében a jövőbeni beruházások elmaradása jelentős későbbi költségemelkedést fog eredményezni.
3.1.2. Északi és észak- keleti városrész A városrész vegyes hasznosítású, található rajta családi házas-, társasházas beépítésű- és ipari terület is.
A városrész lakosságszáma 4528 fő. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,8%, amely jelentősen meghaladja a városi átlagot (12,6%). Ehhez kapcsolódóan az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya is csupán 56,1%, amely több mint 4%-al alacsonyabb a városi átlagnál. A foglalkozatott nélküli háztartások aránya – ide nem értve két szociális célú városrehabilitációba bevont akcióterületet - a déli városrész után a második legrosszabb a városban, 41,5%-os. A területen 1831 lakás található, melyek 14,9%-a a 2001-es statisztikai adatok szerint alacsony komfortfokozatú. A statisztikák a mai viszonyok szerint azonban torz képet mutatnak, mivel akkor – az egyik új építésű lakótelep helyén (Városkapu lakópark, Dózsa György u.) – még lepusztult szegregátum volt, ami teljesen felszámolásra került. A városrészben új építésű lakások 200-220 ezer forintos négyzetméter áron, míg használt lakások 160-195 ezer forintos négyzetméter áron kaphatóak. A városrész megközelíthetősége jó, a belső közlekedési rendszer a meglévő utak felújítása után megfelelő lehet. A városrészt a 2-es a 20-as és a 21-es helyi járatú autóbusz köti össze a belvárossal. A terület fő közlekedési tengelyei a 7-es út, a Magyar utca, a Petőfi utca és a Dózsa György út. A területen található a Dózsa György utca, Egry József utca, Virág Benedek utca által határolt „Dózsa György utca” akcióterület, amely erőteljesen slumosodának indult terület. 2011-től szociális célú városrehabilitáció egyik lehetséges célterülete. Ennek keretében a lakásállomány megújítása mellett sportpálya és játszótér felújítása is szükséges.9 Értékelés A városrész Nagykanizsa fejlesztését és fejlődését tekintve rendkívül vegyes képet tükröz. A város szempontjából elsődleges, kiemelt fontosságú az Északi városrész ipari tevékenységet befogadó szerepe. Az önkormányzat a ciklusokon átívelő fejlesztéseivel tette le alapjait, és szilárdította meg az ipari jellegű tevékenységek nagykanizsai területi központját: -
1999-ben megpályázta és elnyerte az Ipari Parki címet, az erre a célra kijelölt iparterülete,
-
2001-ben mintegy 124 millió Ft összköltségű infrastruktúrafejlesztést hajtott végre önerőből az Ipari Park területén,
-
2004-ben kialakította az Ipari Parkot működtető szervezeti struktúrát, létrehozta Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Központ Kft-t
-
2005-ben – a vállalkozói igények miatt - kiterjesztette az Ipari Parki címmel rendelkező terült nagyságát 100 hektárról 134 hektárra,
-
a hazai és európai uniós pályázati forrásokat kihasználva fokozatosan fejleszti az Ipari Park infrastruktúráját és szolgáltatási palettáját. (pl.: úthálózat építés, inkubátorház létesítése)
9
A városrész részletes elemzése, valamint programja az anti-szegregációs tervben található.
A lehatárolt városrész másik meghatározó adottságát az adja, hogy az elmúlt évtizedben nagy alapterületű kereskedelmi egységek egymásra, egymás látogatottságára építve fokozatosan beszivárogtak a peremterületekre. Napjainkra ez érezhetően elszívó hatással van a városközpont kiskereskedelmi egységeinek forgalmára. Az ipari és kereskedelmi funkciók mellett a városrészben ugyanúgy megtalálhatók a lakócélú övezetek is. A városrész lakásállománya – leszámítva a szociális városrehabilitáció itt található egyik potenciális célterületét – kielégítőnek mondható. A régi iparosított technológiával épült lakótelep mellett sok, a kereskedelmi övezet mellett az új építésű társasház, illetve a kertvárosias övezetben lévő felújított vagy új családi ház. Jövőbeni tendencia -
a további fejlődésének irányát nagymértékben meg fogja határozni az M7-es autópálya megépülését, és az Ipari Park fokozatos fejlesztését követően betelepülő vállalkozói réteg.
-
Prognosztizálható, hogy a már meglévő hipermarketek, és bevásárló-parkok további befektetéseket vonzanak a területre
-
Megfigyelhető egyrészt a városközponthoz való közelség, másrészt a terület másik peremén a kereskedelmi egységek jelenléte miatt a városrészben való lakásvásárlási és odaköltözési kedv tartós fennmaradása. 3.1.3. Keleti városrész
A belváros szomszédságában található nagyvárosias lakóterületi egység. A városrész népességszáma 20475 fő. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 33,4%, ami nem jelent szignifikáns eltérést a városi átlagtól. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 11%, ami a legjobb érték az egyes városrészek közül. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatottak arány az aktív korúak esetében 62,9%, ami a szintén a legjobb mutató, valamint a foglalkozatott nélküli háztartások arány is majd 6%-al kedvezőbb a városi 33,6%-os átlagnál. A városrészen 8178 lakás található, melyek közül alig 1,1% alacsony komfortfokozatú. A terület többségében iparosított technológiával épült lakótelep, amelynek felújítása elkezdődött a panelprogram keretében.
A terület a használt lakások piaca szempontjából a belváros mellett a legaktívabb terület a városban, a piacon erőteljes eladói nyomás érezhető. Ennek köszönhetően a használt lakások négyzetméterára a felújítottak esetében 160 ezer forint körül, a felújításra szorulók esetében 120 ezer forint körül alakul. A városrész fő közlekedési útvonalai Balatoni út, a Teleki út, a Hevesi Sándor út a Rózsa út, valamint a Platán sor.
A városrész a 6-os 10-es 20-as 21-es helyi autóbusszal közelíthető meg, a
tömegközlekedési infrastruktúra megfelelő. Értékelés A Keleti városrész a legnagyobb lakónépességgel rendelkező, elenyésző kivétellel lakótelepi beépítési formájú egysége Nagykanizsának. Az 1960-as évektől kezdődően a város központjától kelet felé, SáncSzabadhegy irányába, rendkívül gyors ütemben- mintegy két évtized alatt – az addigi szántókon, vagy falusias beépítettségű területeken az addigiakhoz viszonyítva „házóriások” nőttek ki a földből, a városba áramlók nagy tömegének otthont nyújtva. Az akkori várostervezési gyakorlatnak megfelelően az egyes lakótelepek szinte önálló „kis városokként” való működésre is képesek: rendelkeztek oktatási intézményekkel, egészségügyi ellátókkal, szolgáltatóházzal. A városrész rendezettségéhez, a városkép javulásához az elmúlt években nagymértékben hozzájárult a panel-program, amelyet az önkormányzat saját hozzájárulásával annak indulása óta támogat. Egykor a Keleti városrészben volt megtalálható a Thúry György Laktanya, amely 2002-ben került városi tulajdonba. 2004-ben az önkormányzat sikeres pályázatot nyújtott be, aminek köszönhetően a korábban katonai funkciókat kiszolgáló terület lőszer-mentesítésével, közművesítésével és az erősen leamortizálódott épületegyüttes lebontásával újra a városi szövetbe integrálódhatott. A rendezett városképen túl a projekt sikerének tükre, hogy mára a Thúry-városrész az egyik dinamikusan fejlődő kiskereskedelmi funkcióknak és számos civil szervezésű, szabadtéri rendezvénynek helyt adó övezete a városnak. Jövőbeni tendencia A Keleti városrész, ahogy jelenleg is valószínűleg a beépítettségi struktúrája miatt a jövőben is a legnagyobb lakónépességgel rendelkező területi egysége lesz a városnak. A kérdés csak, hogy a lakosság kor szerinti, szociális helyzet szerinti összetétele hogyan fog változni, aminek függvényében nagyban körülhatárolhatók a jövőbeni fejlesztési szükségletek. A statisztikák azt a már jól ismert trendet tükrözik miszerint a tömbházak lakossága a fiatalabb korosztályokból, tevődik össze és az egy háztartásban élők számának növekedésével, valamint a kor előrehaladtával többen más városrészt választanak lakhelyül.
A Thúry városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folyamatban van. A mintegy 2 hektáros területre eddig egy bevásárlóközpont települt, de továbbra rendelkezésre áll fejlesztendő ingatlan. A jövőben Sánc, Szabadhegy városrészben megépülő 61-es elkerülő út nagy részben tehermentesíteni fogja a Keleti városrészt.
3.1.4. Déli városrész A déli városrész a lakóterületi funkció mellett jellemzően iparterület. Népessége 5349 fő. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 58,5%, amely valamelyest elmarad a városi átlagtól. A városrészben található Ligetváros szociális városrehabilitációs akcióterület, amely ugyanebben a mutatóban 43,6%-a jelentősen rontja a városrészi átlagot. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül városrészi szinten 36,1%, míg ligetvárosban 54,6%. ezek a szignifikáns eltérések kimutathatóak legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők esetében is. Míg a városrész 14,2%-os átlaga közelít a városi értékhez, Ligetváros esetében ez az adat 38,1%. A szociális célú városrehabilitáció keretében elsődleges célkitűzés kell hogy legyen a munkára való képesség fejlesztése, valamint hatékony foglalkozatási programok indítása. A teljes városrész lakásállománya 2278 lakás, melyek 9,8%-a alacsony komfortfokozatba tartozik. Az utóbbiak több mint harmada szintén Ligetvárosban található. A városrészben a használt lakások négyzetméterára átlagosan 90 ezer és 120 ezer forint között alakul. A városrész fő közlekedési tengelye a Csengery út, mely észak-dél irányban kettéosztja a településrészt. A terület tömegközlekedése kielégítő, részint a helyi, részben pedig a távolsági járatok miatt. Értékelés A Déli városrész az Északi és Északkeleti Városrészhez hasonlóan vegyes funkciójú, ipari és lakóterületeket egyaránt magába foglaló egysége a városnak. A területről kialakult kép rendkívül vegyes, egyrészről itt található az úgynevezett MAORT telep, Katonarét, mely a város egyik frekventáltabb kertvárosi része másrészről pedig itt helyezkedik el Ligetváros, mely viszont a legelmaradottabb részek egyike. A családi házas Katonarét és a helyi védettség alatt álló MAORT telep elhelyezkedéséből, területi adottságából kifolyóan jelentősen tovább nem fejleszthető, zárt egységeket alkot.
Általánosságban is elmondható, hogy a városrész lakossága stagnál, jelentős, lakóépületek fejlesztését célzó beruházás nem valósult meg az elmúlt 10 évben. Mindössze kisléptékű, néhány lakást magába foglaló társasházak építése, illetve lakóépületek felújítása javítja a terület képét. A lakóterületek közé, mellé jelentős gazdasági tevékenységet végző iparterületek tagolódtak, melyek hatására a városrész vegyes képet mutat. A vasút, a Vasútállomás környékén található ipari tevékenységet végző vállalkozások negatív hatást fejtenek ki a környék arculatára, ugyanakkor fennmaradásuk elengedhetetlen a város gazdasága szempontjából. A Csengery úton található iparterület jobban elkülönül a lakóövezettől, kivételt képez a volt katonai kórház helyén kialakult szegregátum, a Ligetváros. A városrész esetében elérni kívánt cél az alapvetően iparterületbe ágyazott szegregátum területén az életminőség feltételeinek javítása, a leszakadó részek növekedésének megakadályozása Jövőbeni tendencia A városrész helyzetét javító beruházások elvégzését folyamatosan napirenden kell tartani, különben a terület szociálisan, gazdaságilag leszakad, illetve maga után húzza a most még fejlettebb részeit. A lakosságszám stagnáló képet fog mutatni addig, míg a rendelkezésre álló tartalékterületek nem kerülnek beépítésre, ugyanis jelenlegi állapotban nehezen fejleszthetőek mind a kertvárosi, mint pedig a zártsorú beépítésű részek. A délkeleti elkerülő út megépítésével lehetőség lesz a déli iparterületet jelentősen bővíteni, mely elősegítheti a terület infrastrukturális fejlődését, valamint a jelenlegi teher és gépjárműforgalom csökkenését. 3.1.5. Sánc és Szabadhegy városrész A város keleti részén elterülő, kertvárosias beépítettségű városrész, melynek lakosságszáma 919 fő. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36%, míg a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 60,4%. egyik adat sem mutat szignifikáns eltérést a városi átlaghoz viszonyítva. A terület teljes lakásállománya 296 lakás, melynek jelentős része (17,6%) alacsony komfortfokozatú. Ezekből kifolyólag a családi házak négyzetméter ára is jelentős szórást mutat a területen, 76 ezer és 237 ezer forint között. A városrészben jelentős kínálat van építési telkekből is.
Értékelés Az egykor külön települést alkotó városrész napjainkban is jól látható módon elkülönül a város többi részétől, de közigazgatásilag már 1981 óta Nagykanizsához tartozik. Sánc és Szabadhegy önállóságát és érdekérvényesítését azonban települési részönkormányzat működésével kívánja biztosítani. Az 1980-as évek végétől kezdődően Sánc kedvelt kertvárosi övezetté vált, és az addig beépítetlen csak mezőgazdasági termelésre hasznosított telkek sorra beépítésre kerültek. Az 1990-es években Szabadhegyen is kialakításra kerültek új utcák és építési telkek, amelyek a mai napig Nagykanizsa egyik legelitebb kertvárosi részének számítanak. A városrész az új építkezéseknek köszönhetően az egykori falusias jellegét elveszítve fokozatosan átváltozott kertvárossá. A legalapvetőbb közszolgáltatások elérhetőek, így ennek megfelelően működik óvoda, orvosi rendelő, posta. Sőt a különállósságot tükrözi a mai napig működő katolikus templom is. Területileg a városrészt felértékeli, hogy szerkezetileg ide csatolódik a város legnagyobb egybefüggő rekreációs zöldövezete a Csónakázó-tó. Jövőbeni tendencia Az új beépítéseknek köszönhetően a kertvárosias egység jelentősen megfiatalodott és főként napjainkban megfigyelhető a szociális átrétegződés a területen. A korábbi falusias lakosságot fokozatosan felváltja egy tehetősebb, fiatalabb réteg. Az egykori falusias beépítettség helyett a modernebb, magasabb komfortfokozatú, és a városképet jelentősen javító kertvárosi beépítés a jellemző, ami a jövőben is dominálni fog a városrészben. Erősödő tendencia, hogy Sánc határain továbblépve, már a Csónakázó-tó mellet lévő Látóhegy nevű külterületi telkekre is kiköltöznek a városból és a korábbi szőlőhegyek helyét lakóingatlanok veszik át. A városrészben kevés szolgáltató jellegű vállalkozástól eltekintve gazdasági tevékenység nem jellemző. A Csónakázó tó környéke a jövőben is a város legfontosabb természeti környezetben található, kikapcsolódást biztosító zöldfelülete lesz. A várost jövőbeni fejlődését jelentősen meghatározó, 61-es elkerülő út megépítése, amely várhatóan 2009-ben kezdődik, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában.
3.1.6. Kiskanizsa, Bajcsa városrész Kiskanizsa és Bajcsa városrész Nagykanizsának két, egymástól nemcsak nevében, hanem térben is elkülönülő, de jellegében hasonlóságokat mutató területe. Kiskanizsa mindig is a város mezőgazdasági területe, a város éléskamrája volt, míg a várostól 9 km-re fekvő Bajcsa az akkori kb. 700 fős lélekszámával 1982-ben csatlakozott Nagykanizsához..
A városrész alapvetően falusias, családi házas lakóterület, Kiskanizsán jellemzően nagy telkekkel, melyen még manapság is sok család termel eladásra zöldség – és virágpalántát, zöldségfélét. A városrész népessége 6838 fő. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 30,3%, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,3%. Mindkét adat lényegesen rosszabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,2%, amely 5%-al marad el a városi átlagtól. A területen 2232 lakás található, melyek 12%-a tartozik az alacsony komfortfokozatúak közé (a Szepetneki utca vége, valamint a Kismező utca kis mértékben szegregált). A területen a régi építésű családi házak négyzetméterára 50 és 100 ezer forint között, az újabb építésűeké 120 és 200 ezer forint között alakul. A városrész a 4-es, a 6-os és a 16-os helyi járatú buszokkal közelíthető meg, összeköttetése úgy a belvárossal, mint a Keleti városrésszel jó. Fő közlekedési útvonalai a Vár út, a Bajcsai út, a Szepetneki, valamint a Bajcsy- Zsilinszky út. A városrész intézményhálózata a városrész nagyságához mérten kialakított, jól működő. Az iskolák összevonására, valamint a Művelődési Házak beintegrálására a Kanizsai Kulturális Központba azonban a város intézményhálózatának racionalizálása során itt is sor került - továbbra is helyet adva a városrészi kezdeményezéseknek. A városban elsőként itt jött létre 2003. szeptemberében településrészi Önkormányzat, mely azóta is hatékonyan képviseli a városrész érdekeit, koordinálja a városrész
civil szervezeteinek aktív
tevékenységét. Értékelés A Kiskaniza- Bajcsa városrész legmarkánsabban tölti be a városban azt az alközpont szerepet, mely igazodik az ott élők napjainkig megtartott identitásához, épít elvárásaikra, igényeikre. A több mint hat ezer főt számláló népesség megőrizve a tradíciókból, a falusi közösségi létből fakadó előnyöket éli városiasodott életét. Sokat dolgozó, szorgalmas kép él a nagykanizsaiakban a városrész lakóiról, akik nagy százalékban választják jövedelemforrásul, ill. jövedelem kiegészítésül a ma már falvakban is egyre ritkább kertművelést. Jövőbeni tendenciák -
A falusias, kertvárosias lakófunkció megtartása változatlan törekvése úgy a város vezetésének, mint a településrészi önkormányzatnak. Ennek érdekében Szokoldomb, Malomkert, Ráckert területeken új lakóterületek alakítandóak ki.
-
Kitörési lehetőséget a területen található termál kutak fürdőépítési, vagy energetikai célú hasznosítása jelentene a városrésznek. „A Bajcsa külterületén lévő termálkút területe építészeti,
turisztikai és műszaki gazdasági szempontból tökéletesen használható, előnyös lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor az infrastrukturális feltárás beruházási többletet jelent” ( AQUAPROFIT Zrt – előtanulmány) – tőkeerős befektető nélkül az önkormányzat megvalósítani nem tudja.
3.1.7. Miklósfa – Bagola A városrész- mely az 1981-ben Nagykanizsához csatolt kistelepüléseket foglalja magában- alapvetően falusias, családi házas lakóterület. Az utóbbi évtizedekben a városrész képe teljesen megváltozott, megszépült és modernizálódott, de megtartotta zöldövezeti jellegét. A csöndes, jó levegőjű területre Nagykanizsáról egyre többen költöztek ki az új, kertes, családi házas lakhelyekre. Lakónépessége 2671 fő.(ebből Miklósfa kb.: 2500 fős). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 31,5%, a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 9,1%. Mindkét érték valamelyest rosszabb a városi átlagnál. a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 16,2%, ez közel 4%-al haladja meg a városi átlagot. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül nagyságrendileg ugyanennyivel alacsonyabb, mint a városi referenciaszint. A foglalkoztatás - kivéve a helybeli szolgáltatások foglalkoztatottjait - a városrészen kívül, a város hagyományos ipari, illetve szolgáltató - tercier szektorában történik. A városrész értékét – különösen a hasznosítást követően jelentős mértékben emelhetné, hogy Miklósfa külterületén jelenleg még feltáratlan termálkút található. A terület fő feltáró útvonalai a Csengery út, valamint a Kaposvári út, melyek D-DK-i irányban vezetnek ki a városból. A tömegközlekedés a Zala Volán által működtetett helyi járatokkal megoldott. A városrészben - különösen Miklósfán - a belső úthálózatok rendkívül rossz állapotban vannak. A közösségi terek – Általános Iskola, Művelődési házak jó állapotúak, s nagyon gazdag – civil csoportok által működtetett, támogatott- kulturális és sport programokkal bírnak. Értékelés A településmagok Nagykanizsától való távolsága, lélekszáma, nagysága a városrészen belül is szignifikánsan elkülöníthető pozíciót jelent számukra. A városközeli Miklósfa 220 fős Általános Iskolával és Óvodával, jól működő közösségi házával – Mindenki Háza - a város életében is meghatározó szerepet játszik. Bagola, Nagyfakos, Kisfakos a várostól 5 km-re fekvő kistelepülések, a város szőlőhegyeket és kiskerteket is magába foglaló nyugodt életvitelt biztosító rekreációs övezetévé alakultak át az évek során. Összességében a természetközelség, a csend, nyugalom, a falusias jelleg
kiegészülve a miklósfai rész által nyújtott szolgáltatásokkal egyediséget, népszerűséget biztosít a városrésznek. Jövőbeni tendenciák -
A területen alapvető cél a fennálló falusias beépítettség, és lakófunkció megőrzése.
A Dr. Szentendrei E., a Gárdonyi valamint, Pityer utcák mentén, és azok folytatásában kisvárosias lakóterület alakítandó ki. Ezzel, s a már meglévő funkciók, programok megtartásával, erősítésével Miklósfa Nagykanizsa életében meghatározó alközpont szerepkört tölthet be. -
A feltáratlan termálkút termálturisztikai, vagy geotermikus energiagént történő hasznosításra sok lehetőséget rejt magában, ugyanakkor a terület megvásárlása, kialakítása, jövőbeli feltárása nehézkes és magas költségű. Ezért csak tőkeerős befektető által, hosszútávon képzelhető el, az önkormányzat önerőből ezt felvállalni nem tudja.
3.1.8. Palin és Korpavár A Nagykanizsához csatolt hajdani kistelepülések, a várossal szinte már teljesen egybeépült Palin és - a várostól 8 km-re fekvő - Korpavár a város északi kapujának is tekinthetőek, mivel a városrész rendezett utcaképe az első benyomás az észak felől (Zalaegerszeg) ideérkezők számára. Míg Korpavár egy 150 fős lélekszámú, alapvetően falusias beépítettségű kistelepülés addig Palin egy dinamikusan fejlődő, kertvárosias jellegű, családi házas lakóterületi övezet. A városrész lakossága majd 4000 fő. A városrész statisztikái nem mutatnak jelentős eltérést a városi átlagtól, kivéve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, amely 6,8%-al marad el a városi átlagtól (12,6%). Kiemelhető még, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 25,7%, ami jelentősen jobb arány a városi 33,6%-nál. A Korpaváron élők - többségében idősebb korúak- főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, míg a palini részre a fiatal családok túlsúlya a jellemző. Palin felújított, hatalmas parkban fekvő Általános Iskolájába és óvodájába közel 200 gyermek jár. Palint és Korpavárt az Alkotmány út köti össze a belvárossal, amely a városrész lakosságán kívül az észak felől a városba érkező, rendkívül nagy forgalmat, valamint a 2-es számú helyi járat forgalmát is elvezeti. Az önkormányzat kiemelten kezeli a 74-es főút belterületi szakaszának közlekedésbiztonsági létesítményekkel való ellátását,(2008-ban: gyalogátkelő építése a Gesztenyés csomópontnál, autóbuszváró korszerűsítése) addig is, amíg a 74-es elkerülő út megépítésre nem kerül. Korpavár fő problémája jelenleg a csatornázás hiánya, Palinban viszont a közösségi terek meglétét hiányolják.
Értékelés Nagykanizsa
társadalmi
és
településszerkezeti
viszonyainak
összevetéséből
egyértelműen
megállapítható, hogy míg Palin kertvárosias, esztétikus beépültségével, minőségi kertes házaival a város „elit” lakóövezetének számít, addig Korpavár megmaradt falusias jellegű, „városhoz csatolt” csendes, nyugodt kistelepülésnek. A városrész pozíciója a városban jónak tekinthető, amit Általános Iskolájának megítélése is erősít. Jövőbeni tendenciák -
A területen alapvető cél a fennálló kertvárosi beépítettségű, illetve falusias lakófunkció megőrzése,
-
s az ehhez a funkcióhoz szorosan kapcsolódó életminőséget javító környezeti tényezők, infrastruktúra folyamatos, esetenként kis lépésekben megvalósítandó, pályázati forrásokat és lakossági kezdeményezéseket mozgósító fejlesztése.
-
A Palini halastó rekreációs területként történő fejlesztése csak hosszútávon képzelhető el.
4. Stratégiai fejezet
4.1. A város jövőképe A nagyobb távlatra körvonalazható jövőkép szerepe abban áll, hogy az elérni kívánt kedvező állapot rögzítésén felül a továbbiakban vetítse előre a legfontosabb koncepcionális célokat, amelyek teljesítésére az adott térség kész vállalkozni (2007–2020 között); illetve a koncepció alapján meghatározhatók lehessenek a fejlesztési programok, projektek a vállalható megvalósítás ütemezése szerint. Nagykanizsa az É–D és K–NY irányú fejlesztési tengely megújuló gazdasági-innovációs pólusává válik, logisztikai-kereskedelmi, informatikai, valamint nemzetközi idegenforgalmi központokkal, tartalmasan és széles körűen felhasznált természeti erőforrásokkal, megújhodott, emberi értékre koncentrált ellátásokkal, szolgáltatásokkal, a térségi kapcsolatokban aktív, kezdeményező szereppel. Nagykanizsa hagyományaira építő dinamikus gazdasági és szolgáltató központ, fejlődő foglalkoztatási szerkezettel, amely a lakossága számára kedvező életkörülményeket biztosít, ezzel is elősegítve a lakosságszám növekedését.
4.2. A jövőkép megvalósulását elősegítő középtávú (2008-2015) tematikus célok, illetve kulcsprojektek
A jövőkép elérése céljából 5 fejlesztési terület került megnevezésre (térségi szerepkör, gazdaságfejlesztés, városfejlesztés, közszolgáltatások, környezeti értékek. A továbbiakban ezek bemutatása történik az alábbi felépítésben: Az elérni kívánt középtávú cél rövid összefoglalása Az elérni kívánt cél részletesebb kifejtése A cél eléréséhez szükséges kulcsprojektek meghatározása A cél elérését mérő indikátorok meghatározása
4.2.1. Térségi szerepkör
Cél: A regionális társközpontként való szerepvállalás kiépítése, erősítése, országos szinten pedig a horvát és szlovén kapcsolatok fejlesztésének aktív szereplőjévé, kezdeményezőjévé válás.
Nagykanizsa „a régiók kapuja” címet valós tartalommal tölti meg, vezető, és egyben kezdeményező szerepe tölt be a magyar- horvát- szlovén kapcsolatokban. Ezzel új regionális (és egyben országos) szerepkört teremt, melynek nyomán további regionális funkciókat szerez meg. Nagykanizsa- Zalaegerszeg-Szombathely egy egymást kiegészítő, gazdasági és szellemi értékeinek és neves gazdasági, illetve kulturális (színházi, zenei) intézményeinek együttműködésével egy új középkelet európai pólust alkot. A pólus bekapcsolja az Egervár–Körmend nyújtotta kultúrát, ill. egy tágabb hálózatba bevonva: Kőszeg, Keszthely és Németújvár városok szellemi potenciálját. A három megyei jogú város hosszú távra megcélzott „pólus” szerepének indoka, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv középtávú (2007–2013 közötti) időszakra vonatkozó gazdasági programja a régió 5 megyei jogú városa közül méltatlanul csak Győr városát tüntette ki növekedési pólus szerepre érdemesült támogatással. Elismerve Győr városnak az iparban betöltött meghatározó, jelenlegi élenjáró szerepét, mellette méltán kiegyenlítő fejlesztések elérésére törekszik a másik 3–4 megyei jogú város, más-más tartalommal és profillal, a későbbi, 2013–2020 közötti (hosszú távú) végkifejlettel. Fejlesztési területek: -
Nagytérségi kapcsolatok ösztönzése, elérhetőség javítása: M9, M7, M70
-
A három megyei jogú város együttműködésének intézményi kereteinek kidolgozása, megvalósítása
-
Kihelyezett kormányülések, és közös kormányülések szervezése
-
A Nyugat- dunántúli Regionális Fejlesztési ügynökség brüsszeli képviseletének jobb kihasználása
-
A város gazdasági, szakmai, politikai lobbyerejének megerősítése
-
Cserediák programok elindítása a főiskola bevonásával
-
Horvátország EU tagságának elősegítése partnervárosi kapcsolatokon keresztül
-
Kanizsa Vásár rangjának emelése, pozíciójának erősítése
-
Testvérvárosi kapcsolatok megújítása
-
Hatékony városmarketing
-
Aktív kapcsolatépítés a Dél- dunántúli régióval
-
Kistérségi szerepkör erősítése a közszolgáltatások terén a környező települések igényeinek figyelembevételével
-
Intenzív partnerség kiépítése Zalakarossal, Lentivel, Letenyével 9.táblázat: A cél megvalósulását mérő indikátorok:
Indikátor megnevezése Városvezetési egyeztetések szlovén
szintű horvát
Kiindulási érték (2005-2006)
Célérték (2015)
Mérés módszere
3 db
évente 4 db
önkormányzat
nem
igen
önkormányzat
n.a.
évente 30
Pannon Egyetem
és
regionális
vezetőkkel NagykanizsaZalaegerszeg- szombathely együttműködés intézményesülése Külföldi cserediákok száma
4.2.2. Gazdaságfejlesztés
Cél: A stabil, kiszámítható gazdasági növekedés megvalósítása a fenntarthatóság és a foglalkoztatás színvonalának egyidejű javítása mellett, különösen nagy hangsúlyt fektetve a logisztikára, a turizmusra, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó iparágakra. A város építkezik ipari hagyományaira, a munkaerő megfelelő képzése folytán a befektetők kedvelt célpontjává válik. Nélkülözhetetlen a k+f tevékenységek megtelepítése, fejlesztése, az ehhez szükséges magasan képzett munkaerő helyben tartása, illetve városba vonzása. A város nagy hangsúlyt fektet a helyi kis és középvállalkozások fejlesztésére. A város kedvező adottságai folytán országos jelentőségű logisztikai centrummá fejleszthető, amely tartósan képes biztosítani a gazdasági prosperitást. Új iparágként szükséges támogatni a megújuló energiákhoz kapcsolódó beruházásokat, amely létrehozhatja a régóta várt ipari szerkezetváltást. Gyűjtőnéven ez az új iparág(ak): a környezetbarát, megújuló energiákat hasznosító technológiai berendezések gyártására, karbantartására és elterjesztésére törekszik. Előbb megvalósítja a város és térsége, megfelelő technológiai transzfer és támogatások segítségével a nagyobb referenciaüzemeket: geotermikus kis, ill. közép erőműveket, biomassza alapú kogenerációt, szennyvíztisztítói biogáz alapú energiatermelő létesítményeket, hulladékból származó depóniagáz
hasznosítást, majd biodízel észterező létesítményeket, helyi ellátást szolgáló hőszivattyú-gépgyártást, napkollektor és szélmotorgyártást stb. Ezek működtetése, karbantartása, kiszolgálása során válik el, hogy mire képes a helyi ipar ráállni, átváltani, majd sorozatgyártásra vállalkozni, hogy általa megújuló energiaipari központtá váljon a régióban, ill. a szomszédos országi tartományokkal bővített nagyrégióban. A város turisztikai vonzerejének kétirányú fejlesztése szükséges. Egyrészt a város legyen képes saját jogán is egy komplett turisztikai csomagot prezentálni, amely alapvetően az öko- és kulturális turizmusra épül, másrészt a város használja ki erőteljesebben Zalakaros közelségét, és profitáljon többet a fürdőváros turisztikai potenciáljából Fejlesztési területek: -
új szakképzett munkaerő városba csábítása, különös tekintettel az innovációra és a K+F-re
-
új környezetbarát megújuló energiahasznosító technológiájú referenciaüzemek létrehozása, működtetése (geotermikus erőművek hőtechnikai és villamos berendezési ipara, biomassza betakarító, előkészítő (aprító, pelletáló), tároló, fermentáló technológia gépgyártó ipara, biogáz bázisú
kiserőműi
technológia
gépgyártó
ipara,
hőszivattyús
földi
hőáramhasznosító
berendezésgyártás, napkollektor gyártóipara, szélmotor és tartószerkezet gyártás, biodízel előállító technológia kifejlesztése és gyártása) -
hulladék-feldolgozó (inert, szerves, kommunális szennyvíz) ipar letelepítése
-
intermodális logisztikai központ és Ipari Park fejlesztés a vázolt új iparági fejlesztések befogadása, kedvező szolgáltatásokkal történő támogatása
-
befektetővonzás érdekében hatákonyabb városmarketing, befektetői vásárok szervezése és részvétel
-
a helyi vállalkozások központi és helyi pályázatainak segítése, menedzselése, a kamarák és pénzintézetek ez irányú tevékenységének kiegészítéseként
-
a hivatalon belüli vállalkozást segítő operatív koordinációs szint kijelölése és működtetése, gyors, pontos, többnyelvű adatszolgáltatás a befektetők és döntéshozók számára, eredményorientált ügyintézés
-
térségi együttműködés a turisztikai vonzerő növelése érdekében, közös desztináció- menedzsment szolgáltatások fejlesztése a térség településeivel.
-
a klasszikus kulturális rendezvénytípusok kínálatának bővítése (színházi bérletsorozatok, komolyzenei bérletsorozat), turisztikai vonzerőleltár készítése, marketingfejlesztés
-
tömegsport és versenysport fejlesztése, többfunkciós városi rendezvénycsarnok létesítése, a Sétakert, Strandfürdő, Mindenki Sportpályája szabadidős célú továbbfejlesztése., a Csónakázó-tó
körzetének sport, szabadidő és turizmus irányú hasznosíthatóságának kidolgozása - szakaszolható módon, strand kialakítása a Csónakázó tónál -
lovas pálya továbbfejlesztése, lovas túra útvonalak kialakítása, lovas kocsizásra alkalmas feltételek megteremtése, nyári bob pálya, minigolf pálya, köteles vízisí stb. kialakítási feltételeinek megvizsgálása, termálfürdő építés, uszodafejlesztés
-
tematikus programok fejlesztése a falusi turizmushoz, a borturizmushoz, a zarándokturizmushoz, valamint az olajipari emlékhelyekhez kapcsolódóan
10.táblázat: A cél megvalósulását mérő indikátorok: Indikátor megnevezése
Kiindulási érték (2005-2006)
Célérték (2015)
Mérés módszere
Munkanélküliek száma
2633
1500
KSH
0
8
önkormányzat, Ipari Park
0
7
Önkormányzat
Megtelepült,
megújuló
energiákkal
foglalkozó
vállalkozások száma Megújult belvárosi terek száma
4.2.3. Városfejlesztés
Cél: Vonzó, élhető városi környezet kialakítása az itt lakóknak, letelepedni vágyóknak, turistáknak. A városi szegregátumok növekedésének megállítása, élhetőbb körülmények teremtése az infrastruktúra megújításával, valamint a mobilizáció erősítésével. A városközpontban integrált fejlesztés keretében, a rendelkezésre álló pályázati, valamint a magánforrások felhasználásával Nagykanizsa belvárosának komplex megújítása, amelynek nyomán egy épületállományában, közösségi tereiben, szolgáltatásaiban és programkínálatában megújult, európai mércével is élhető belváros alakul ki, ahol a lakosság szívesen tölti el az idejét, és az igényelt összes városi szolgáltatást megtalálja. A leromlott hagyományos városrészek integrált, nem csak infrastruktúra fejlesztésben megvalósuló megújítása, melynek keretében megújulnak a terület szociális bérlakásai, új közösségi terek jönnek létre, elősegítve a társas együttélés normáinak rögződését. Az infrastruktúra fejlesztés mellett a város nagy hangsúlyt fektet a szociális gondoskodásra, a hátrányokat kompenzáló képzési programokra. A város értékes építészeti örökségének megőrzése, szükség esetén új funkcióval történő megtöltése, a város zöldterületeinek, rekreációs zónáinak megújítása.
A lakásállomány megújítása és bővítése, ide értve az önkormányzatai bérlakásokat is, amely fejlesztések egyrészt munkahelyeket teremtenek, másrészt vonzóvá teszik a várost a letelepedni szándékozóknak. Lakáscélú fejlesztések esetében előnyben részesülnek a roncsolt területen, valamint a belvárosi tömbbelsőkben megvalósuló fejlesztések. A magánforrások bevonása, valamint az önkormányzati városfejlesztési gyakorlat új alapokra helyezése révén (városfejlesztési gazdasági társaság, megtérülő beruházások) a városfejlesztésre rendelkezésre álló források bővítése, az integrált szemlélet elsajátítása. Fejlesztési területek: -
A városközpont komplex rehabilitációja. (forgalomcsillapítás, Erzsébet tér, Széchenyi tér, Deák tér, Eötvös tér megújítása), ennek keretében új közösségi és rendezvényterek, egy többgenerációs park kialakítása a városközpontban
-
A belváros igazgatási központ jellegének megerősítése, a nagykanizsai identitás erősítése
-
A településrész-központok fejlesztése, megújítása, különös tekintettel a közterületekre, utakra, járdákra, terekre, parkolókra, és a játszóterekre.
-
.Városfejlesztési gazdasági társaság létrehozása, piaci szemlélet meghonosítása a működésben, jövedelemtermelő fejlesztési projektek beazonosítása, megvalósítása, amely mozgósítja a magántőkét is
-
A klasszikus kulturális rendezvénytípusok kínálatának bővítése (színházi bérletsorozatok, komolyzenei bérletsorozat), tervszerű, évadot megelőző rendezvényszervezés és marketing, a kiemelt nagyrendezvények stabil rendszerének kialakítása
-
Felül kell vizsgálni az iskolai, egyesületi és szabadidősport tárgyi feltételeit, a hiányok pótlására fejlesztési tervet kell készíteni és városrészenként ki kell alakítani a testedzés tárgyi feltételeit.
-
A város turisztikai célú megközelítésének és információszolgáltatásának javítása. (Városjelző és információs táblák elhelyezése, információs pontok felállítása, városi honlapra a szükséges tartalmak feltöltése idegen nyelven is.)
-
Turisztikai Innovációs Központ létrehozása (Elsősorban a főiskola szakembereinek és hallgatóinak bevonása a helyi turizmus fejlesztésébe
-
Bogdán János Közösségi Ház bővítésének támogatása, pályázati forrás bevonásával
-
Többfunkciós városi rendezvénycsarnok létesítése.
-
A Sétakert, Strandfürdő, Mindenki Sportpályája szabadidős célú továbbfejlesztése, a Csónakázó-tó körzetének sport, szabadidő és turizmus irányú hasznosíthatóságának kidolgozása - szakaszolható módon, strand kialakítása, lovas pálya továbbfejlesztése, lovas túra útvonalak kialakítása, lovas kocsizásra alkalmas feltételek megteremtése
-
Nyári bob pálya, mini golf pálya, köteles vízisí stb. kialakítási feltételeinek megvizsgálása
11.táblázat: A cél megvalósulását mérő indikátorok: Indikátor megnevezése
Kiindulási érték (2005-2006)
Célérték (2015)
Mérés módszere
0
7
Önkormányzat
nem
igen
Önkormányzat
0
2
Önkormányzat
0
8
Önkormányzat
n.a.
75%
Önkormányzat
Megújult közösségi terek a városközpontban Városfejlesztési gazdasági társaság létrejötte Felszámolt szegregátumok a városban Megújult zöldterületek és játszóterek a városban Lakossági elégedettség a városképpel
4.2.4. Közszolgáltatás
Cél: A városra jellemző demográfiai folyamatok megfordítása, minőségi közszolgáltatások nyújtása lakosság részére. Az esélyegyenlőségi célcsoportok speciális igényeinek megfelelő képzési és foglalkoztatási programok indítása. A privatizáció pozitív hatásait érvényesítő, hosszú távon gazdaságosan működtethető, jó szakmai színvonalú, hatékony egészségügyi ellátórendszerre van szüksége a városnak. Alapvető cél, hogy a szociális gondoskodás a rászorultság alapján működjön. Ennek megfelelően kell átdolgozni az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérét is, kiemelt figyelmet kell fordítani a lakhatás biztosítására és körülményeinek javítására. A szociális ellátásból kiesettek felkutatását, gondozásuk megszervezését folyamatosan javítani kell. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a családgondozásra, mint megelőző tevékenységre. (kiemelt: szegregált területek) Az oktatásnak, képzésnek a magasabb szintű szakképzés fejlesztésére és a versenyképesség megteremtésére kell a hangsúlyt helyezni. Ennek érdekében az önkormányzat támogatja a CKÖ kezdeményezéseit OFTEK kialakítása .Az új képzési és képesítési lehetőségek egyrészt segítik leküzdeni a hátrányokat, piac-képes tudást biztosítva, másrészt segítik megtartani vagy visszacsábítani a tanulmányaik vagy munkájuk miatt máshol élő, jól képzett szakembereket.
Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek biztosítják mindenkinek a gazdasági, szociális, politikai és kulturális beilleszkedés feltételeit. Kiemelt figyelmet kell szentelni a multikulturalitásra és a nők esélyegyenlőségére, és az erősebb társadalmi kohézió megteremtésére. Az anyagi forrásokat hatékonyan felhasználó, a kor követelményeinek megfelelő városüzemeltetés a cél, ahol a közlekedési létesítmények színvonala nem marad el a magyar középvárosok színvonalától, a köztisztaság a jelenlegit érzékelhetően meghaladja, a közterek és zöldfelületek pedig megfelelő számú köztéri berendezéssel ellátottak, vonzóak az ott tartózkodásra. A városüzemeltetés kiemelt területeivel a lakosság naponta találkozik: a közlekedési létesítmények, a köztisztaság, a parkgondozás és a köztemetők üzemeltetése frekventált terület, meghatározzák a városról alkotott képet. Fejlesztési területek: -
A már meglévő kórházi osztályok, egységek szakmai megerősítése, a járóbeteg szakellátás, ambuláns ellátási technológiák bevezetése, megerősítése.
-
A súlyponti feladatok teljesítéséhez szükséges személyi-tárgyi minimumfeltételek biztosítása, mint diagnosztika fejlesztése – CT csere, egynapos sebészeti tevékenység feltételrendszerének megteremtése
-
Az új kórházstruktúra kialakítása során felszabaduló kapacitás üzleti alapon történő hasznosítása: térítéses kórtermek, fizetős plasztikai műtéti tevékenység, menedzser szűrőprogramok beindítása, aktív reumatológiai fekvőbeteg szakellátás újraindítása.
-
Kiszolgáló területek fejlesztése, betegszállítás hatékony működtetése, a hatékony osztályos gazdálkodást ösztönző érdekeltségi rendszer kidolgozása.
-
Albérlők házának létrehozása, szociális bérlakások építése, ifjú házasok otthona
-
Informatikai fejlesztések, digitális írástudás javítása a teljes lakosság körében
-
Gyermeklétszámhoz igazodó oktatási struktúra, és Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozása Nagykanizsa központtal
-
Új képzési struktúrák meghonosítása, felnőttképzés, élethosszig tanulás (OFTEK létrehozásának támogatása)
-
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása
-
Korszerű készség- és képességfejlesztés (kompetencia alapú oktatás elterjesztése)
-
Fejlesztő központok létrehozása a speciális nevelési igényű tanulóknak.
-
Egyetemi kar kialakítása, új szakok, felsőfokú kiegészítő képzések meghonosítása, főiskolai kollégiumi férőhelyek bővítése
-
A munka világába való be- és visszaillesztés (Foglalkoztatási projektek CKÖ-vel közösen), a nők munkavállalási aktivitásának elősegítése, a hátránnyal élők munkaerő-piaci be- és visszaillesztése
-
Biztosítani kell a temetők létesítményeinek és szolgáltatásainak magas színvonalát. 9. táblázat: A cél megvalósulását mérő indikátorok
Indikátor megnevezése
Kiindulási érték (2005-2006)
Célérték (2015)
Mérés módszere
0
70
Önkormányzat
nincs
van
Önkormányzat
Felújított szociális bérlakások Egyetemi kar kialakítása
4.2.5. Környezeti értékek Cél:A természeti-, táji-, épített örökségi értékek megőrzés, folyók, tavak megtisztítása, teljes közműhálózat kiépítése, megújuló energiák széleskörű hasznosítása. Térségi elérhetőség további fejlesztése, különös tekintettel a város agglomerálódó térségére. A természeti-, táji-, épített örökségi értékek megőrzése, fenntartható hasznosítása, kiemelten a kulturális és ökoturizmus területén. A roncsolt területek kármentesítése, folyók, tavak megtisztítása, további környezeti terhelés megelőzése. A teljes közműhálózat kiépítése, megújuló energiák széleskörű hasznosítása, ehhez kapcsolódóan ösztönző programok indítása. Fejlesztési területek: -
Térségi elérhetőség javítása
-
Kerékpárút fejlesztési program
-
Belváros komplex megújítása
-
Principális csatorna partvédelmi program megvalósítása
-
Víz-, csatornahálózat fejlesztés
-
Szennyvíztisztító telep rekonstrukció
-
Természetközeli szennyvíz-tisztító
-
Megújuló (nap, víz, bio, szél, geotermikus) energiaellátás
-
Környezeti terhek csökkentése
-
Környezeti nevelés
-
Élőhelyek fenntartása
-
Hulladékgazdálkodás, - gyűjtés, - kezelés, - újrahasznosítás 12.táblázat: A cél megvalósulását mérő indikátorok
Indikátor megnevezése Felújított
Kiindulási érték (2005-2006)
Célérték (2015)
Mérés módszere
0
50 km
Kistérségi társulás
0
10 km
Önkormányzat
84%
100%
Önkormányzat
kistérségi
elérhetőséget javító utak hossza Megépült
új
belterületi
kerékpárutak hossza Csatornahálózat
teljes
kiépítése
4.3. Városrészi célok megfogalmazása 4.3.1. Városközpont A városközponti fejlesztés célja, hogy a lakosság és az idelátogató turisták számára is megfelelő környezetet nyújtson a közösségi terek minőségi, funkcióbővítő fejlesztése révén. Ehhez elsődleges feladat a területen a forgalomcsillapítás, amelyhez a Huszti téri körforgalom megépítése, a Zrínyi utcaKórház utca összeköttetésének megteremtése, valamint az Arany János és a Királyi Pál utcák összekötése és meghosszabbítása javasolt a Petőfi utcáig. Forgalomcsillapítást követően kezdődhet a terület komplex megújítása, ennek keretében: -
Erzsébet téren rendezvénytér kialakítása, a tér két részének egyesítésével.
-
A fő utca forgalmának 2X1 sávra korlátozása, a felszabaduló területeken gyalogos sétány és kerékpárút kialakítása, a forgalomtól növényzettel elválasztva.
-
Az Eötvös téren családi, rekreációs park kialakítása.
-
A fejlesztendő terek, valamint a Fő utca mentén komplex homlokzatmegújítás.
-
A meglévő kereskedelmi és szolgáltató egysége megújítása, újak kialakítása különös tekintettel a vendéglátó egységek kerthelységeire.
-
Az agóra program vagy más pályázati konstrukció keretében multifunkcionális közösségi, turisztikai központ kialakítása az Erzsébet téren, a volt nyomda épületében
A városrészre nem jellemző a szegregáció. A városrész esetében elérni kívánt cél, hogy a forgalomcsillapítás, valamint a közterületek és az épületállomány megújítása révén egy európai minőségű belváros jöjjön létre, amely építészeti értékei, kereskedelemi és szolgáltató funkciója, valamint közösségi programjai révén kiszolgálja a helyi lakosságot, és az idelátogató turistákat.
4.3.2. Északi és észak- keleti városrész A városrész esetében elérni kívánt cél, a lakásállomány piaci alapon történő megújításának folytatása, a városrészen belül található slumosodó területek leromlásának megállítása, valamint az ipari területek fejlesztése révén a város gazdasági potenciáljának erősítése, különös tekintettel a logisztikai szolgáltatásokra, valamint a megújuló energiához kapcsolódó iparágakra. A Garay utca menti tömbbelső, a Dózsa-Honvéd utcák közötti tömbbelsőben, valamint a Kalmár utca északi folytatásában kialakítandó gyűjtőút melletti telekvégek hasznosításával kertvárosias lakóterület alakítandó ki. Az ipari park bővítése jelenleg nem szerepel a tervek között, csak területen belüli infrastruktúra fejlesztések tervezettek, de amennyiben igény mutatkozik a bővítésre, úgy szükséges lesz a jelenleg tartalék területként kezelt ingatlanokon a közműfejlesztések megindítására. 4.3.3. Keleti városrész A városrészben indokolt a közlekedés feltételrendszerének javítása, a laksűrűségből és a kereskedelmi szektorok megközelíthetőségéből adódó közlekedési problémák elkerülése miatt. Ennek megfelelően az alábbi beavatkozások indokoltak: -
körforgalom építés, kiemelt kereszteződések biztonságossá tétele,
-
útburkolat felújítások, járdafelújítások,
-
autóbuszmegállók korszerűsítése,
A városrész esetében elérni kívánt cél, a lakásállomány megújításának folytatása a rendelkezésre álló támogatási konstrukciók felhasználásával, valamint az egyes lakóépületek közötti zöldterületek megújítása a rendezett városkép, valamint az élhetőbb lakókörnyezet kialakítása céljából. A panelprogram további támogatása mellett az önkormányzat feladata a jövőben: -
az úszótelkek és zöldterületek arányainak felülvizsgálata,
-
a közterületeken korszerű közparkok, játszóterek kialakítása és a zöldterületek rehabilitációja.
A városrészbe újra beintegrált Thúry városrésszel kapcsolatban az önkormányzatnak foglalkozni kell: -
a kialakított új építési telkek beépítésének szabályozásával
-
és a funkció egyértelmű, átgondolt meghatározásával.
A városrészben szükséges az egykori helyén egy tanuszodát szükséges kialakítani.
4.3.4. Déli városrész A városrész közlekedésének javítása érdekében fontos a délkeleti elkerülő út megépítése, így az iparterületek nem a városközponton keresztül lennének csak elérhetők, sőt az elkerülővel érintett nyomvonal mentén is iparterületet lehet kialakítani. A területen található Ligetváros erőteljesen slumosodó, szegregált terület. Teljes rehabilitáció szükséges a lakóházak és a közterületek vonatkozásában, így rendezett, igényes környezet alakítható ki a mai lepusztult állapotokhoz képest. Ligetvárosban nem kielégítő a közösségi területek aránya (gyakorlatilag hiányoznak). -
A fentieknek megfelelően az alábbi beavatkozások indokoltak:dél-keleti elkerülő megépítése
-
Szegregátum felzárkóztatása – szociális városrehabilitáció
-
ipari terület fejlesztése az elkerülő mentén
-
sétakert, uszoda fejlesztése
-
Maort telep - védett városképi elem megőrzése
-
Szennyvíztelep fejlesztés a kiemelt pályázat segítségével 4.3.5. Sánc, Szabadhegy
Az önkormányzatnak a legfontosabb feladata az, hogy követve a magánerős lakásépítéseket megteremtse a városrészt kiszolgáló magas szintű infrastrukturális feltételeket: -
szabadhegyen a szennyvízhálózat kiépítése,
-
az útburkolatok felújítása,
-
Szabadhegyet és a Keleti Városrészt összekötő gyalog- és kerékpárút megépítése,
-
Szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának bővítése
-
Az európai uniós szabványoknak megfelelő játszóterek építése.
Az egész város szempontjából kiemelt jelentősége van a Csónakázó tó rekreációs övezetének, hiszen ez az a célterület, ahol lehetőség nyílik olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek hozzájárulhatnak Nagykanizsa turisztikai fejlődéséhez. Az önkormányzat által tervezett jövőbeni beavatkozások: -
a tó vizének fürödhetővé tétele és strand kialakítása,
-
a tóhoz vezető és a tó környékén található gyalogos és kerékpárút-hálózat kiépítése,
-
turistautak fejlesztése,
-
erdei iskola fejlesztése,
-
termálfürdő építése.
A várost jövőbeni fejlődését jelentősen meghatározó, 61-es elkerülő út megépítése, amely várhatóan 2009-ben kezdődik, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában.
4.3.6. Kiskanizsa, Bajcsa A terület legkomolyabb problémája a talajvíz, mivel mélyen fekszik. Szükséges a teljes terület belvízelvezetésének rekonstrukciója. -
A városrészen belüli közúti hálózat leromlott állapotú, komplex fejlesztése javasolt. Burkolat felújítások, autóbuszvárók korszerűsítése szükséges
-
A Bajcsy-Zsilinszky úti leromlott állapotú orvosi rendelők épülete helyett korszerű Egészségcentrum építése, kialakítása
-
A megszüntetett Nagyrác úti Iskola épületének hasznosítása - tájház kialakításával, vagy egyéb kulturális, közösségi funkciókkal
-
Bajcsa csatornázási hálózatba való bekapcsolása – a jelenleg kormánydöntés előtt álló, Kohéziós Alapra benyújtandó Nagykanizsa MJV ellátatlan területeinek ill. a környező 14 településnek a csatornahálózatba kapcsolására, és szennyvíztisztító telepének kialakítására irányuló pályázat tervei Bajcsát is érintik)
-
Nagykanizsa –Bajcsa közti 9 km-es útszakasz burkolat felújítása (Magyar Közútkezelő Kht. fejlesztése)
-
A kiskanizsai Nagyrác úti, valamint a Bajcsai orvosi rendelők akadálymentesítése 4.3.7. Miklósfa, Bagola
-
Úthálózat, járdák felújítása, folyamatos javítások elvégzése.
-
Autóbuszvárók, buszfordulók kialakítása, korszerűsítése.
-
Korszerű, EU –konform játszótér Mindenki Háza mögött - A miklósfai felnőtt és gyermek valamint a bagolai és fakosi felnőtt orvosi rendelők akadálymentesítése 4.3.8. Palin és Korpavár
-
Korpavár- csatornahálózatba kapcsolása – a jelenleg kormánydöntés előtt álló, Kohéziós Alapra benyújtandó Nagykanizsa MJV ellátatlan területeinek ill. a környező 14 településnek a csatornahálózatba kapcsolására, és szennyvíztisztító telepének kialakítására irányuló pályázat tervei Korpavár területére is vonatkoznak.
-
Palin egyes területein a nagy esőzések idején jelentkező belvíz elvezetése.
-
Folyamatos járda és útfelújítások, különös tekintettel a 74-es főút Palin belterületi szakaszán a közlekedésbiztonsági , gyalogosok védelmét, biztonságát szolgáló fejlesztésekre.
-
Zárt és nyitott közösségi terek kialakítása Palinban – Közösségi ház; játszóterek; futballpálya.
-
A Palini horgásztó környéke fejlesztendő terület (sporthorgászat, vendéglátás, rekreációs terület
kialakítása), amelyhez a városrész, mint szolgáltató városi alközpont tudna csatlakozni. -
A Palin Alkotmány utcai orvosi rendelő akadálymentesítése. 4.4. 3 szintű célhierarchia
A célrendszer megalkotása a jövőkép (átfogó cél) megfogalmazásával kezdődött, amely a korábbi fejlesztési koncepciókra építkezik (ennek bemutatása 4.5. fejezetben található). Az átfogó célból kerültek meghatározásra a középtávú tematikus célok, melyek a város egészére vonatkoznak. A középtávú tematikus célok szoros összefüggésben állnak az egyes városrészekre kitűzött célokkal, mivel azok megvalósítása csak valamelyik városrészen képzelhető el. A városrészi célok megvalósítása hozzájárul bizonyos tematikus célok megvalósulásához, bár ezek megvalósítása nem jelenti szükségszerűen a tematikus cél teljes megvalósulását. Az átfogó cél, a városi, illetve városrészi célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti, bemutatva, hogy az egyes városrészi célok megvalósulása mely tematikus cél megvalósulásához járul hozzá.: Átfogó cél: Nagykanizsa váljon a hagyományaira építő dinamikus gazdasági és szolgáltató központtá, fejlődő foglalkoztatási szerkezettel, amely a lakossága számára kedvező életkörülményeket biztosít, ezzel is elősegítve a lakosságszám növekedését.
Térségi szerepkör
Gazdaságfejleszté
Környezeti értékek
s Városfejlesztés
Közszolgáltatások
Városközpont
Sánc és Szabadhegy
Északi és északkeleti
Kiskanizsa, Bajcsa városrész
Keleti városrész
Déli városrész
Miklósfa - Bagola
Palin és Korpavár
4.5. Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz, településrendezési és szabályozási tervhez Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz Nagykanizsa Megyei Jogú integrált városfejlesztési stratégiájának irányvonalát az elfogadott rendezési terve, településszerkezeti terve, a Partnerség 2007 konzorcium által készített Nagykanizsai kistérség területfejlesztési programja, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú város 2004. június 29-ei közgyűlésén elfogadott Nagykanizsa MJV Stratégiai Terve határozza meg. Ezen anyagok elkészítése a város gazdasági, szociális, kulturális, történelmi, régészeti, idegenforgalmi érdekeinek szem előtt tartásával történt, illetve ezen szempontok fokozott érvényre juttatása érdekében jött létre, széles körű partnerségi egyeztetések során, melyeken a kistérség települései is részt vettek. E két dokumentum szerint Nagykanizsa jövőképében meghatározónak kell lennie az alábbi szempontoknak:
Ausztria, Szlovénia és Horvátország közelsége;
A térség a majdan kialakuló észak–déli és kelet–nyugati közlekedési- gazdasági-innovációs tengely csomópontja;
Megújuló energetikai, környezetbarát ipari gyártó és hasznosító központja – pólusa – a régiónak;
Jelentős hazai és nemzetközi idegenforgalmi központ.
Figyelemmel ezekre e körülményekre stratégia a város jövőképét az alábbiak szerint fogalmazza meg: Nagykanizsa az É–D és K–NY irányú fejlesztési tengely megújuló gazdasági-innovációs pólusává válik, logisztikai-kereskedelmi, informatikai, valamint nemzetközi idegenforgalmi központokkal, tartamosan és széles körűen felhasznált természeti erőforrásokkal, megújhodott, emberi értékre koncentrált ellátásokkal, szolgáltatásokkal.
Az elkészült IVS is ezt a jövőképet használta, kiegészítve azzal, hogy a város a térségi szerepkörét megerősíti a környező települések, valamint országok összekapcsolásával, valamint utal a demográfiai céljaira. A településfejlesztési koncepció az alábbi fő célokat jelöli meg:
a speciális országos logisztikai központi szerep betöltésére irányuló ágazati fejlesztések megvalósításának (M9 és M7 autópálya, a Bécs–Zágráb vasútvonal rekonstrukció és villamosítás) szorgalmazása, a sármelléki repülőtérrel történő szállítmányozási, ipari parki: beszállítói és raktározási integráció alapjainak megteremtése.
a „tudás alapú város” hosszú távú programja teljesítéséhez szükséges innovációs központ és felsőfokú – egyetemi – oktatást befogadó helyi központ feltételeinek megteremtése;
a fenntartható környezet jegyében, a helyi megújuló energiaforrások termelő-, feldolgozó-, hasznosító technológiáinak bevezetése, alkalmazása, majd saját megújuló technológiákat gyártó környezetbarát iparfejlesztés (új iparágak), kistérségi beszállítói kör kialakításával és kiterjesztésével;
geotermikus energiahasznosítással (erőműi) kapcsolt, termálgyógyvízre alapozott mintaváros és térségi hévíz-turisztikai speciális megújuló-pólus létrehozása, fokozatos, hálózatos kiépítése a résztvevő települések bevonásával és foglalkoztatásával;
Nagykanizsa regionális szintű közigazgatási funkció elnyerésére és betöltésre törekszik a szomszédos szlovéniai és horvátországi kereskedelmi-gazdasági és kulturális kapcsolatok koordinálásán keresztül.
A fent jelzett célok az IVS célrendszerében is kiemelt célként jelennek meg, azonban egy IVS esetében elvárható, hogy a város ne csak a prioritásokról, hanem minden fő fejlesztési területről adjon számot. A településfejlesztési koncepció ezen fő prioritásai ezért az IVS-ben kiegészítésre kerültek az alábbi területek átfogó és részcéljaival, valamint az ezek eléréséhez kapcsolódó kulcsprojektekkel is: Térségi szerepkör Gazdaságfejlesztés Városfejlesztés Közszolgáltatás Környezeti értékek Illeszkedés a településrendezési tervhez Az IVS-ben meghatározott általános célok, illetve az egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek a településrendezési tervéhez.
Az alapvető illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósításához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. 1. Városközpont Az ATT megvalósításának előkészítése során a szakértők részletesen megvizsgálták az egyes fejlesztések esetleges módosítási igényeit: A belvárosi akcióterület esetében az Erzsébet téri parkoló megszüntetése és a Királyi P. u. – Petőfi S. u. átkötés miatt az Önkormányzat elindította a településrendezési terv módosítását, amelyet a február 28ai Közgyűlés elfogadott. További városrészek és akcióterületek 2. Északi és észak-keleti városrész A városrészben található Dózsa u. – Egry u. – Virág B. u. tömb (volt József főherceg laktanya) a hatályos szabályozási terv szerint településközponti vegyes terület, a régi patinás épületegyüttes helyi védelem alatt áll, így megtartása és felújítása mindenképpen indokolt. A Dózsa – Honvéd – Gábor Áron – Petőfi u. tömb már megkezdett, és a jövőben is folytatandó lakás és intézményfejlesztési területként van szabályozva. A Kalmár u. tervezett északi folytatása részben tartalék lakó- részben tartalék kereskedelmi-szolgáltató területként szerepel a szabályozási terven. A Kalmár u. északi meghosszabbítása - mint fontos közlekedésfejlesztési javaslat – ugyancsak része a városrendezési tervnek. Az ipari park (egykori Gábor Áron laktanya) belső fejlesztésének rendezési tervi megalapozottsága biztosított. 3. Keleti városrész A már megkezdett és folytatni kívánt panelprogram a városrész telepszerű többszintes lakóterületként szabályozott részeire vonatkozik. A városrészben tervezett tanuszoda helye a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola mellett a szabályozási terven biztosított. 4. Déli városrész A Déli városrész jelenlegi fő közlekedési tengelyét képező Csengery utcát tehermentesítő délkeleti elkerülő út nyomvonalát a településrendezési terv rögzíti.
A Déli városrészen belül található úgynevezett Ligetváros lakóterülete (hajdani hadikórház) a városrendezési tervben kisvárosias lakóterület besorolású. 5. Sánc, Szabadhegy A Szabadhegy területén jelentős kiterjedésű tartalék családi házas beépítésre szánt lakóterületet jelöl a rendezési terv. A Csónakázó tó környékén a tervezett üdülés-idegenforgalom fejlesztés céljára jelentős kiterjedésű különleges területbe sorolt „rekreációs terület”, üdülőszállók elhelyezésére is alkalmas tartalék üdülőterület, a tó mentén jelentős kiterjedésű zöldterület, illetve nagy kiterjedésű turisztikai erdőterületek szerepelnek a településrendezési terven. 6.Kiskanizsa, Bajcsa A kiskanizsai városrészben a Szokoldomb, Ráckert és Malomkert nevű tömbbelsőkben a rendezési terv tömbbelső-feltárásokat jelöl lakóterületi fejlesztések céljára. A területen található termál kutak hasznosítására – a lehetséges kertészeti hasznosítástól eltekintve jelenleg még kidolgozott rendezési tervi javaslat nincs. 7. Miklósfa, Bagola A városrész területén a Dr. Szentendrey E. u., Gárdonyi u. és Pityer utcák környékén tartalék falusias és kertvárosias lakóterületek szerepelnek a rendezési tervben. A Miklósfa melletti külterületen fekvő termál kutak geotermikus erőműként történő hasznosítására már volt érdeklődés, ez a rendezési tervvel nem ellentétes. 8. Palin és Korpavár Palin városrészben a hatályos rendezési terv szerint jelentős kertvárosias lakóterületi fejlesztésekre nyílik még lehetőség. A Palini-tó környékét a rendezési terv „szelíd turizmus céljaira szolgáló erdőterületként” szabályozta, ahol szabadidős fejlesztések megengedettek. A célrendszer koherenciája A városrészekre kidolgozott programok egymással, valamint a városi, és az egyes ágazati célokkal összhangban vannak, a városrészek nagy részénél a meglévő funkciók megerősítésére, fejlesztésére, illetve kibővítésére irányulnak.
A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítja, hogy a benne foglalt célok gyakorlatilag egy vezérfonalra épülnek fel. Az IVS-ben meghatározott minden tematikus és városrészi cél megvalósulása végső soron a nagykanizsai gazdaság fejlődését, az életkörülmények javulását szolgálja. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. Városi szintű funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott és alapvetően megfelelő rendszerét, zárványok nem keletkeznek: az elégtelen gazdasági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsősorban a térségi szerepkör erősítése valósul meg. A környezeti állapotra gyakorolt hatások az egyes akcióterületek részletes bemutatásánál kerülnek kifejtésre.
4. Akcióterületek kijelölése a 2007-2013 közti időszakra Ebben a fejezetben kerülnek megnevezésre azok az akcióterületek, amelyek a 2007-13-as időszakban Európai Uniós városfejlesztési forrásokból megújulhatnak. A város már kinyilvánította szándékát, hogy a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében a belváros komplex megújítását szeretné elérni. Mivel erre a 2007-2008-as időszakban kerül sor, ezért erre már jelenleg is egy külön akcióterületi terv készül. A város az Európai Uniós forrásokból, illetve magánberuházók bevonásával tervezi a Sánc és Szabadhegy városrész megújítását is, azonban ezen a területen a városrehabilitácós források felhasználására nem nyílik lehetőség. Az önkormányzat a saját forrásait, a tervezett fejlesztésekhez a NYDOP turisztikai pályázataival, valamint magánforrások bevonásával tervezi kiegészíteni. Ezen kívül minden megyei jogú város számára kötelező lesz egy szociális célú városrehabilitációt is megvalósítani. Erre legnagyobb valószínűséggel a városrészek között felsorolt Dózsa György út, vagy Ligetváros akcióterületeken kerülhet sor. Ahhoz, hogy ezek a területek a szociális városrehabilitáció keretében megújulhassanak, szükséges hogy megfeleljen az alábbi 6 kritérium közül legalább háromnak.10 13.táblázat: Megfelelőségi kritériumok Indikátor típusa
Határérték
a
hagyományos városi
Dózsa
György
Ligetváros
utca 73., 75.,
beépítésű területeken ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben
Minimum 30% a konvergencia régiókban
59,9
62,3
5,8
0,9
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok 1010
Maximum 8% a konvergencia régiókban
A szociális célú rehabilitáció pontos kritériumrendszere, illetve a lehetséges támogatható tevékenységek az ÖTM módszertani kézikönyvében vannak részletesen kifejtve, azonban ezek a következő két évben a többi régió tapasztalatai alapján jelentősen változhatnak.
ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
minimum 38%
67,0
80,0
minimum 65%
65,1
70,7
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma)
minimum 10%
38,7
n.a.
25,4
n.a.
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma
minimum 3%
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya,
akiknek
2001-ben
a
jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
minimum 9%.
20,9
14,7
100
100
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya
Minimum 10% a
magas az időszakban)
akcióterületen
(jelen
konvergencia régiókban
Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes háztartás a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi háztartások száma
A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5szerese a városi
0,302
. 0,628
0,019
0,084
átlagnak11
(városi átlag: 0,044)
Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2007-ben a 2005-20062007-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest
A legfeljebb 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legalább 1,6szerese a városi
Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján)
átlagnak.
(városi átlag: 0,166)
ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban
Nem releváns
Nem releváns
52,9
33,9
Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon
11
Minimum 25%
2006-os adatok alapján, lakosságszámra vetítve
belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben
minimum 30% a legalább
41,3
4,5
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások
aránya,
amelyek
energiahatékonysági rendelkeznek.
A
rossz
jellemzőkkel területen
található
lakóépületek
rossz
energiahatékonyságúaknak
minősülnek
jelen pályázat szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a
na
100
65,4
szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele
kapcsolatban
az
iparosított
technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató pályázat – LKFT-LA-2 – során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat
A fenti táblázatból látható, hogy mindkét lehetséges akcióterület megfelel a 6 kritériumcsoportból legalább háromnak, ezért bármelyik terület jogosult lehet a szociális célú városrehabilitációra.
Ütemezés:
A szociális célú rehabilitációra a város az előzetes egyeztetések alapján nagyságrendileg 300 millió forintot kíván fordítani. Ennek megvalósítására előre láthatólag a III. ütemben nyílik lehetőség, vagyis 2011-ben kezd hozzá a megvalósításhoz. A szociális célú városrehabilitációhoz is külön akcióterületi tervet szükséges készíteni, ez tartalmazza részleteiben a megvalósítandó fejlesztéseket. Ennek előkészítése a CKÖ bevonásával 2010. I negyedévében kell, hogy elkezdődjön. Lényeges szempont, hogy ez az egyetlen olyan európai Uniós forrás, amely lakhatási célú fejlesztéseket is támogat, így szociális bérlakások felújítását is. Az akcióterületi tervek tartalma: Belvárosi akcióterület. Az akcióterületen integrált fejlesztés keretében, a rendelkezésre álló pályázati, valamint a magánforrások felhasználásával Nagykanizsa belvárosának komplex megújítása, amelynek nyomán egy épületállományában, közösségi tereiben, szolgáltatásaiban és programkínálatában megújult, európai mércével is élhető a történelmi hangulatot idéző belváros alakul ki, ahol a lakosság szívesen tölti el az idejét, és az igényelt összes városi szolgáltatást megtalálja. Ennek érdekében megvalósítandó tevékenységek: -
A forgalom csillapítása az akcióterületen.
-
Új közösségi és rendezvényterek kialakítása.
-
Egy többgenerációs park kialakítása.
-
Az akcióterület igazgatási központ jellegének megerősítése.
-
Az akcióterület vállalkozásainak dinamizálása.
-
A Nagykanizsai identitás erősítése, ennek kommunikálása az idelátogatók felé Tervezett fejlesztés Huszti tér – körforgalom kialakítása
Költség (Millió Ft
Megvalósító
Bevonandó partner
98,50
Nagykanizsa MJV ÖK
Magyar Közút Kht
38
Nagykanizsa MJV ÖK
Közmű cégek
250,409
Nagykanizsa MJV ÖK
137,60
Nagykanizsa MJV ÖK
Huszti tér – körforgalom kialakításához kapcsolódó közműépítési feladatok Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca – Kórház utca – Teleki utca csomópont kialakítása Arany János u. – Petőfi u.
összekötés Arany János u. – Petőfi u. összekötés kialakításához kapcsolódó közműépítési
68
Nagykanizsa MJV ÖK
572,6
Nagykanizsa MJV ÖK
36
Nagykanizsa MJV ÖK
14
Nagykanizsa MJV ÖK
4,5
Kanizsai Kulturális Központ
150
Tridens 96 Kft.
45
Hotel Centrál Kft.
Közmű cégek
feladatok Erzsébet tér rekonstrukciója Erzsébet tér rekonstrukciójához kapcsolódó közműépítési
Közmű cégek
feladatok Városmarketing akciók (WIFI, honlap, kiadványok…) „Miénk a Tér!”- Helyi művészeti csoportok előadásai Egészségcentrum (magánkórház) – várók orvosi rendelők, műtők kialakítása Hotel Centrál fejlesztése (pincehelyiségek hasznosítása, wellness részleg építése, fűtés rekonstrukció) Murasóder Folyamtisztító Kft,
Orvosi rendelők, gyógyszertár, üzletek építése
100
2000 Bt.
(zöldmezős fejlesztés) Rendezvény és kiállító terem,
Pro-Consult 2000 Kft, Zafíra
10
Dene Tibor - egyéni vállalkozó
Általános üzlet építése
60
Jazzloft kft.
Épülethomlokzat felújítás
10
Firt Kft
Parkoló és üzletek építése
165
Baumeister Kft.
100
Nagykanizsa MJV ÖK
340
Akcióterületen működő vállalkozások
Ady Endre utca átépítése
190
Nagykanizsa MJV ÖK
Deák tér rekonstrukciója
170
Nagykanizsa MJV ÖK
pince helyiség felújítása
Fő út rekonstrukciójának 1. szakasza Kapcsolódó helyi KKVfejlesztés 1.
Helyi művészeti csoportok
Széchenyi tér rekonstrukciója
150
Nagykanizsa MJV ÖK
Eötvös tér rekonstrukciója
300
Nagykanizsa MJV ÖK
Fő út rekonstrukciójának 2. szakasza Kapcsolódó helyi KKV-
332
Nagykanizsa MJV ÖK
fejlesztés 2.
250
Zárda utca rekonstrukció
175
Nagykanizsa MJV ÖK
Kossuth L. tér rekonstrukció
60
Nagykanizsa MJV ÖK
56-os emlékkert
100
Nagykanizsa MJV ÖK
A tervezett fejlesztések számszerűsíthető eredményei: Indikátor
Mértékegység
Kiinduló érték
Célérték
Mérés módszere
A fejlesztéssel érintett terület nagysága
ha
0
3,65
Műszaki tervdokumentác ió
ha
0
5,3
A fejlesztések által érintett lakosság Fő létszáma
0
51000
KSH adatok a lakosságszámra vonatkozóan
0
51000
KSH adatok a lakosságszámra vonatkozóan
0
30
Az akcióterületen működő vállalkozások alkalmazottaina k számáról önkormányzati nyilatkozat
0
35
Az akcióterületen működő vállalkozások alkalmazottaina k számáról önkormányzati nyilatkozat
0
10
Önkormányzati nyilatkozat
0
10
Önkormányzati nyilatkozat
2007-2008 A fejlesztéssel érintett terület nagysága 2008-2009
2007-2008 A fejlesztések által érintett lakosság Fő létszáma 2008-2009 A konstrukció által közvetve teremtett Db munkahelyek száma 2007-2008
A konstrukció által közvetve teremtett Db munkahelyek száma 2009-2010
Új városi funkciók betelepedése/ Db a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen 2007-2008 Új városi funkciók betelepedése/ Db a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen
2009-2010 Lakossági elégedettség 2007-2008
Lakossági elégedettség 2009-2010
%
0
75
Nem reprezentatív önkormányzati felmérés
%
0
75
Nem reprezentatív önkormányzati felmérés
Az akcióterületi közcélú fejlesztés Millió Ft eredményeként indukált magánerős beruházás volumene. 2007-2008 Az akcióterületi közcélú fejlesztés Millió Ft eredményeként indukált magánerős beruházás volumene. 2009-2010
0
Nyilatkozat a magánberuházó któl
540 0
Nyilatkozat a magánberuházó któl
200
Környezeti hatások: A várható környezeti hatások közül a legjelentősebb, hogy a terület közlekedési forgalma sokkal egyenletesebben fog eloszlani az egyes alternatív útvonalak között. Ez nyilván az Arany, Petőfi, és Zrínyi utcákon az eddigi forgalom növekedésével fog járni, azonban a tervek elkészítésénél maximálisan figyelembe vettük az érintett lakosok érdekeit. A Fő utca közlekedési tehermentesítése lehetővé teszi, hogy az Eötvös téren található park valódi pihenő, rekreációs funkciót töltsön be. Az akcióterület fejlesztésekor fő szempont volt, hogy a meglévő zöldfelület ne csökkenjen. Az üzlethelységek felújítása révén javul az épített környezet minősége, a vállalkozói partnerek kiválasztásánál előnyt élveznek, akik értékes épített környezetben terveznek felújítást, valamint ahol nem csak az üzlethelységek, hanem a teljes épület felújításra kerül.
Dózsa György utca 73., 75., Akcióterület A fejlesztés célja a jelenlegi erősen leromlott lakásállomány helyén új önkormányzati bérlakások kialakítása, amely a környező közterületek rekonstrukciójával, valamint az itt lakók munkaerő piacra történő visszavezetésével megakadályozza a városrész további hanyatlását, és Nagykanizsa MJV-hoz méltó életkörülményeket biztosít. Tervezett fejlesztés Költség A jelenlegi lakók számára 100 millió Ft cserelakások biztosítása a város más területein, ezzel is elősegítve a mobilitást.
Megvalósító Önkormányzat
Az érintett épületek bontása, 400 millió Ft valamint új lakások,
Nagykanizsa Vagyongazdálkodási
Bevonandó partner - CKÖ, Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya, Egyesített Szociális Intézmény, Családsegítő és Gyermekjóléti Központ
és
bérlakások kialakítása Sportpálya és játszótér 30 millió Ft kialakítása Oktatási, Felnőttképzési és 150 millió Ft Tanácsadó Esélyegyenlőségi Központ létrehozása OFTEK által megvalósított 40 millió Ft programok finanszírozása
Szolgáltató magánbefektetők Önkormányzat Cigány Önkormányzata
Zrt.,
Kisebbségi Önkormányzat, Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ
OFTEK
A tervezett fejlesztések számszerűsíthető eredményei: Mutató megnevezése Újjáépített önkormányzati bérlakások száma (db) Megújított közterületek nagysága (m2) OFTEK által képzettek száma (fő)
Bázisérték 0
Célérték 50
Adatok forrása Műszaki tervek
0
6000
Műszaki tervek
0
150
Önkormányzati nyilatkozat
Környezeti hatások: A tervezett fejlesztések eredményeként teljesen megújul a terület lakásállománya, a korábbi laktanya épülete elbontásra kerül, és összkomfortos önkormányzati bérlakások épülnek. A tervezett közterület rekonstrukciókkal együtt az épített környezet minősége jelentősen javul.
Ligetváros akcióterület Az önkormányzati bérlakások rekonstrukciójának folytatásával, a lakókörnyezet fejlesztésével az életszínvonal növelése. A déli elkerülő megépítésével az átmenő forgalom csökkentése, valamint ezzel új gazdasági telephelyek kialakítása, amely előmozdítaná a foglalkoztatottak számának növelését. Tervezett fejlesztés
Költség
Lakásrekonstrukció 150 millió Ft Élelmiszer bolt és 30 millió Ft gyógyszertár kialakításának ösztönzése Tömegközlekedés átszervezése, járatsűrítés
Megvalósító
Bevonandó partner
Önkormányzat Magánberuházó
Lakosok
Zala Volán
A tervezett fejlesztések számszerűsíthető eredményei: Mutató megnevezése Déli elkerülő út megépítése Élelmiszer bolt és gyógyszertár kialakítása 14-es számú helyi járatú autóbusz napi járatainak száma
Bázisérték nincs nincs
Célérték van van
Adatok forrása Műszaki dokumentáció Műszaki dokumentáció
12
18
Zala volán menetrend
Környezeti hatások: A tervezett fejlesztések közül a déli elkerülő út megépítésével a belváros valamint az északi városrész közlekedési tehermentesítése történik meg. A tömegközlekedési járatok sűrűsödésével várhatóan nőni fog az igénybevevők száma is, ezzel csökkentve a túlterhelt Csengery út forgalmát, a mely a város déli bekötőútja. A lakásfelújítások, valamint a közterület rekonstrukció érezhető javulást eredményez az épített környezetben. Sánc és Szabadhegy akcióterület A városrész esetében elérni kívánt cél, hogy a kertvárosias lakófunkció mellett a terület turisztikai potenciáljának kiaknázásával, döntően a helyi és környékbeli lakosság igényeinek kielégítése céljából, rekreációs övezetet hozzon létre a város a Csónakázó tó mentén. A tervezett fejlesztések forrását a NYDOP turisztikai pályázatai mellett magánerő bevonásával kívánja a város biztosítani. Tervezett fejlesztés Látóhegy közművesítés
Költség 300 millió Ft
Megvalósító Önkormányzat
Csónakázó-tó ökoturisztikai fejlesztése
150 millió Ft
Magánberuházó
Strand kialakítása a Csónakázó-tavon
60 millió Ft
Magánberuházó
Kerékpárút hálózat fejlesztése
90 millió Ft
Önkormányzat
Termálfürdő kialakítása
2500 millió Ft
Magánberuházó
Szabadhegy városrész – lakóterület kialakítása
Magánberuházó 50 millió Ft
Önkormányzat
61-es út elkerülő szakaszának építése
n.a.
Magyar Állam
Városi Dél-keleti elkerülő út építése
n.a.
Magyar állam
Erdei iskola fejlesztése a Csónakázó-tó mellett
Bevonandó partner Helyi lakosság
Civil szervezetek
A tervezett fejlesztések számszerűsíthető eredményei: Mutató megnevezése Termálfürdő éves látogatószáma (fő)
Bázisérték 0
Célérték 25 000
Kiépített kerékpárút hossza (km)
0
3
Adatok forrása Jegyeladásból származó információ Műszaki dokumentáció
61-es út elkerülő szakaszának építése
nincs
van
Műszaki dokumentáció
Környezeti hatások: A tervezett fejlesztések eredményeként a Csónakázó tó környezeti terhelése jelentősen emelkedni fog, amely ellentmondásban van az akcióterületi fejlesztés öko-turisztikai koncepciójával. A kialakítandó új funkciók (strand, termálfürdő) esetében fokozottan figyelemmel kell lenni a környezeti értékekre. A megnövekedett közlekedési terhelés csökkenthető a belvárosi bicikliútra történő rácsatlakozással, valamint a tömegközlekedés kiépítésével. 14.táblázat: Az egyes akcióterületek fejlesztésének ütemezése, várható keretek (csak a támogatás összege)12: Terület / Időszak Belvárosi, funkcióbővítő akcióterület Szociális célú városrehabilitációs akcióterületek közül az egyik Sánc és Szabadhegy funkcióbővítő fejlesztése (nem a NYDOP 3.1.1/B forrásaiból)
2007-2008 900 millió Ft
2009-2010 900 millió Ft
2011-2013 400 millió Ft
nem indul
nem indul
300 millió Ft
nem indul
500 millió Ft
800 millió Ft
Természetesen a város a 2007-13-as időszakban nem csak az alábbi területeken tervez fejlesztéseket, azonban a rendelkezésre álló források szűkössége miatt, csak a fenti három akcióterületen lehetséges integrált, komplex beavatkozásokat megvalósítani. A város a többi akcióterület egyes pontszerű fejlesztéseinek meghatározásakor az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően jár el.
12
A városnak várhatóan 2-2,5 milliárd forintnyi kerete lehet a 2007-13-as időszakban városfejlesztésre. a források maximális lehívhatósága érdekében a pénzügyi ütemezésnél a maximális összegből indultunk ki. Amennyiben a város nem tudja a maximális keretet megszerezni, a belvárosi akcióterület harmadik ütemének terhére mérsékelhető a költségvetés.
5. A stratégia megvalósíthatósága
5.1. Ingatlangazdálkodási terv Nagykanizsa MJV Város közgyűlése az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 10/2003. (II. 26.) számú rendeletében szabályozza az ingatlangazdálkodás alapjait, minősítve az ingatlanállományát. Ez a rendelet képezi az ingatlangazdálkodási terv alapjait. Az önkormányzati vagyon - rendeltetése szempontjából - törzsvagyonból és egyéb vagyontárgyakból áll. Törzsvagyon az az önkormányzati tulajdon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény (továbbiakban: Ötv.) és e rendelet állapítja meg, továbbá 2005. július 4-én elfogadott 2005. évi XCII. Törvény, mely több ponton is érinti, illetve módosítja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, illetve további törvényeket. A 2005. évi XCII. törvény részletesen szabályozza az újabb vagyonkezelői jogokat keletkeztető szerződéseket, melyeket az önkormányzat közgyűlési döntés értelmében átruházhat harmadik személyre. A törvény vagyonkezelésre vonatkozó passzusai 2007. január 1-jétől léptek hatályba. Nagykanizsa MJV tulajdonában 2007. december 31-én 3.639 db ingatlan volt, melynek együttes becsült értéke: 59.941.537 ezer Ft. A tulajdonban lévő ingatlanok megoszlása az alábbi: belterület 3314 db 91,3 % külterület 325 db 8,7 % A tulajdonban lévő ingatlanok becsült értékei belterület 56.736.543 eFt külterület 3.204.994 eFt
Forgalomképességük szerint: forgalomképtelen 2661 db 73,3 % korlátozottan forgalomképtelen 203 db 5,6 % forgalomképes 775 db 21,1 % Forgalomképességük szerinti becsült értékeik: forgalomképtelen 35.337.445 eFt korlátozottan forgalomképtelen 19.299.805 eFt forgalomképes 5.304.287 eFt A forgalomképes ingatlanok nagy részét külterületi és zártkerti termőföldek alkotják, becsült értékük részarányukhoz mérten (21,1 %) alacsony. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1564 darab lakás, valamint 628 db nem lakás célú helység van a tulajdonában, melyek közül 339 db forgalomképes. A belvárosi akcióterület szempontjából a törzsvagyon részét képező ingatlanok egy része fejlesztés alá esik, tovább a területen forgalomképes vagyonelemek is találhatóak. Az önkormányzat az alábbi a törzsvagyon részét képező vagyonelemeket (ingatlanokat) kívánja fejleszteni. Forgalomképtelen ingatlanelemek: Hrsz 1349 1354 1371 3067 1939 1960 1960 1960 1966 1999 2043 2059 2281 2412 2434 2436 2494 2506 970
5 4 1 9 11 12
3
Megnevezés Közterület Közterület Közterület Közterület Közpark Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Árok Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közút Közterület Közterület
Megnevezés Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Zöldterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Vizek, közcélú vízilétesítmények területei Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület
Utca Eötvös tér Huszti György tér Huszti György tér Huszti György tér Eötvös tér Ady Endre utca Ady Endre utca Ady Endre utca Zárda utca Zrínyi Miklós utca Zrínyi Miklós utca Zrínyi Miklós utca Zrínyi Miklós utca Zrínyi Miklós utca Deák tér Széchenyi tér Kórház utca Kórház utca Arany János utca
85 2 145 1 145 2 125 2011
Árok és parkoló Árok Árok Út Üzem
Vizek, közcélú vízi létesítmények területei Vizek, közcélú vízi létesítmények területei Vizek, közcélú vízi létesítmények területei Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület
Arany János utca Arany János utca Arany János utca Arany János utca Zrínyi Miklós utca
Ezeken a területeken jellemzően az útfejlesztések, kiszélesítések, átalakítások zajlanak majd, illetve a tereken burkolati átalakítások és funkcióbővítések, műtárgyak, vagy műalkotások kerülnek beépítésre, elhelyezésre. Az útszélesítéssel járó projektek (Zrínyi és Arany utca) esetében – a kellő szélességű útfelület biztosítása végett - az önkormányzatnak szükséges magáningatlanokat vásárolnia és bevonni azokat a forgalomképes ingatlanok sorába. Korlátozottan forgalomképes ingatlanelemek A korlátozottan forgalomképes ingatlanok között számos típusú ingatlan található (zöld terület, társasház, családi ház, üzlethelyiség, intézményi ingatlanok, zsinagóga, irodák, raktárak, stb.) Ezek fejlesztése csak korlátozottan történhet meg. A városkép szempontjából kiemelkedő jelentőségű ingatlanok mindenképpen fejlesztés alá esnek, azonban ezek többsége társasházként üzemel, túlnyomóan lakóingatlan albetétekkel. Ezen ingatlanokat részben magántőke bevonásával kívánja az önkormányzat kialakítani, városrehabilitációs támogatás igénybevétele nélkül. Azon társasházak, melyek földszinti részén üzleti célú ingatlanok működnek már részben városrehabilitációs támogatás segítségével kerülnének fejlesztésre. Ezen projekteknél az üzleti célú ingatlanra jutó utcafronti külső részek támogatásból, a maradék homlokzati felületek pedig saját erőből, illetve magánforrásból kerülnek fejlesztésre. Az akcióterületen több olyan üzleti célú ingatlan is található, amit az önkormányzat helyi vállalkozásoknak ad bérbe. Ezek külső és/vagy belső felújítása a bérlő vállalkozással közösen történne meg városrehabilitációs támogatás igénybevételével. Ezen ingatlanok fejlesztése csak a 2009-10-es időszakban esedékes, ezért ezekről a vállalkozói egyeztetések még folyamatban vannak és várhatóan 2008. év közepére lezárulnak. A másik jellemző fejlesztési együttműködés a Város és a helyi vállalkozások között a vendéglátás területén képzelhető el. A nagykanizsai éttermek, kávézók, egyéb vendéglátó-ipari egységek nagy része – a jelenlegi helyhiány miatt – nem rendelkezik utcafronti terasszal vagy kerthelyiséggel, noha a helyi lakosság erre megfelelő igényt mutat. Az Erzsébet téren és más fejlesztés alá eső köztereken, valamint a II. ütemben a Fő utcán lehetőség lesz ilyen kerthelyiségek, teraszok kialakítására. Ebben az esetben szintén nem idegeníthető el az adott önkormányzati ingatlan, azonban egy kétoldalú megállapodás keretében a vállalkozás „ráépíthet”, kitelepülhet az adott közterületre, kialakítva a saját igényeinek és az egységes utcaképnek megfelelő vendéglátó részt, teraszt. A vállalkozás ezért használati díjat fizet majd az önkormányzat részére. Az ilyen jellegű fejlesztések egy részét szintén városrehabilitációs támogatás igénybevételével kívánjuk megvalósítani.
Forgalomképes vagyonelemek fejlesztése A város forgalomképes vagyonelemek tekintetében az önkormányzatnak folyamatosan mérlegelnie kell, hogy mely ingatlanokat kíván saját maga fejleszteni és melyek kerülhetnek esetleg elidegenítésre. Előre láthatólag a város forgalomképes vagyonelemei közül az alábbiak kerülnek közvetlenül fejlesztésre: Hrsz 1970 2333 2371 2476 2477
Megnevezés Beépített terület
Megnevezés Utca Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület Zárda utca
Lakóház, udvar, Három- és annál több lakásos lakóépületek gazdasági épület társasházi formában volt 1. sz. Batthyány úti óvoda Egyéb hivatali épületek (irodaházak) Művelés alá nem tartozó beépítetlen 2 Beépítetlen terület földterület Művelés alá nem tartozó beépítetlen 2 Beépítetlen terület földterület
házszám
Batthyány utca 2 Kisfaludy Sándor utca 26 Eötvös tér Eötvös tér
A Zárda utca esetében magánfejlesztések kapnak helyet. Az Eötvös téren pedig a családi park funkcióhoz kapcsolódó ingatlanépítések, kiszolgálóegységek kerülnek létesítésre.
5.2. Nem ingatlanfejlesztési jellegű tevékenységek A város által elérni kívánt stratégiai célokat az alábbi, nem beruházási típusú tevékenységek támogathatják: Térségi szerepkör Aktív kezdeményező szerep mind a nemzetközi, mind a 3 megyei jogú város viszonyában. Ennek egyik eleme lehet egy már hasonló munkakörben dolgozó tisztviselő feladatai közé e kapcsolatok ápolásának, szervezésének felvétele. Legalább ennyire fontos a városmarketing erősítése, a városról pozitív kép sugárzása. A Nyugat- dunántúli RFÜ brüsszeli képviseletének további aktív használata, az önkormányzati dolgozók részére gyakorlatok szervezése a határon átnyúló együttműködés elsajátításához.
Gazdaságfejlesztés A betelepülő vállalkozások számára adókedvezmények nyújtása, a képzési kínálat dinamikus változtatása, igényekhez igazítása. A magasan képzett (k+f tevékenység megalapozásához
nélkülözhetetlen) munkavállalók városba vonzása, részükre bérlakás program, az önkormányzaton személyre szabott egyablakos ügyintézés. A térség munkaerő-piaci helyzetének, logisztikai és turisztikai szerepének erőteljesebb marketingje. Városfejlesztés Partneri viszony kialakítása a helyi kis és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi adó, illetve területhasználati díj kedvezménnyel. A rendezett utcakép szempontjából legalább ilyen fontos a már működő homlokzat-felújítási alap további finanszírozása. Közösségi programok szervezése, melyek hozzájárulnak a nagykanizsai identitás erősödéséhez, a civil szervezetek minél szélesebb körben történő bevonása. Közszolgáltatások Felhasználóbarát városi honlap működtetése, az e-közigazgatás még szélesebb körben történő elterjesztése, ehhez kapcsolódóan a digitális írástudás fejlesztése a lakosság körében. Környezeti értékek Köztisztasági programok szervezése, városszépítő egyesületek támogatása, lakossági virágosítási kampány hirdetése. Településközi koordináció A Nagykanizsa többcélú kistérségi társulás 2005-ben jött létre. A Nagykanizsai kistérségben jelenleg 8 óvoda és 8 iskola működik intézményfenntartó társulás fenntartásában, ebből 2 óvoda és 3 iskola Nagykanizsán. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a társulási megállapodás szerint a gyógypedagógiai tanácsadás és korai fejlesztést, nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést, fejlesztő felkészítést látja el a társulás a Nagykanizsai M. J. Város Önkormányzata fenntartásában működő Szivárvány Fejlesztő Központtal kötött megállapodás alapján A szociális alapszolgáltatási feladatok közül a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást (hajléktalanok nappali melegedője) és a közösségi ellátást a Vöröskereszttel, valamint a Völgy Alapítvánnyal Nagykanizsa területén történő feladatellátással. A gyermekjóléti alapellátási feladatok közül gyermekek átmeneti gondozására (helyettes szülői hálózat működtetésére) kötött a társulás külön megállapodást Nagykanizsa M. J. Várossal, A mozgó könyvtári feladatokat a kistérségben összesen 11 helyen a Halis István Városi Könyvtár látja el
A társulás folyamatos, napi kapcsolatot tart a társulást alkotó önkormányzatok polgármestereivel, jegyzőivel, hivatali dolgozóival. Információt biztosít az aktuális és a megjelenő pályázatokról, azok elkészítésében igény esetén közreműködik, szakmai segítséget nyújt. Emellett a társulás egységes fejlesztése és a fejlesztési elképzelések összehangolása céljából információkat, adatokat gyűjt az önkormányzatok aktuális fejlesztési elképzeléseiről, projektötleteiről, valamint benyújtott illetve nyertes pályázataikról. Az IVS célrendszeréhez kapcsolódóan az alábbi fejlesztési elképzelések, projektek előkészítése, megvalósítása kezdődött meg az utóbbi időszakban Nagykanizsa tágabb területfejlesztési térségében Balatonring 2009 szeptemberétől minimum öt éven keresztül motoros világbajnoki futamokat rendeznek Sávolyon a spanyol Sedesa csoport beruházásával megépülő Balatonringen. A sármelléki repülőtérhez és az M7es autópályához (így Nagykanizsához is) közeli helyszínre tervezett 4.650 méteres pálya több mint nyolcvanmillió euróba kerül. A Balatonring szomszédságában egy ötcsillagos wellness szálloda, golfpálya, szórakozató centrum, logisztikai bázis megépítését és motoros-iskola üzemeltetését is tervezi a Sedesa csoport. Zalakaros fürdőfejlesztés 2,7 milliárd forintos beruházás indul ősszel a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő továbbfejlesztésére. Az ország ötödik-hatodik leglátogatottabb fürdője az éves vendégforgalma alapján a Nyugat-dunántúli Operatív Programból nyert 809 millió forintos támogatással két ütemben „fürdő-plázát” hoz létre. A fürdõ szlogenje: „Generációk találkozóhelye az év minden szakában”, ennek megfelelően a megvalósult beruházás célja, hogy a gyógyászati szolgáltatásokat igénylő szenior korosztály, a wellness és egészségmegőrzést preferáló középkorosztály és az élményt kereső fiatalok egyszerre találják meg az igényeiknek megfelelő időtöltést. Első ütemben az új 5.200 négyzetméteres, 4 szintes fogadóépület készül el 2010 áprilisáig, amely nagyobb öltözőkapacitást, tágas és színvonalas fogadóteret, új szolgáltatásokat jelent majd a látogatóknak. Második ütemben a fedett fürdő épülete újul meg, s a fogadóépületbe átköltöztetett funkciók miatt felszabaduló tereket új, a magyar piacon kuriózumnak számító kényeztetõ kezelésekkel bővítik ki a továbbfejlesztett gyógyászati és medicalwellnesskezeléseket. Zalakaros városfejlesztés
A belváros északi részén, a régi faluközpont területén a jelenlegi művelődési ház elbontása után egy új, a kor igényeit kielégítő kulturális központ kialakítása és berendezése, a hozzá kapcsolódó közterületek rendezésével, a zalakomári leágazás átépítésével, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő, célzottan a helyi lakosságnak szóló közösségi programokkal. Komplex Kistérségi Szabadidősport program Sportnapok szervezése a kistérség településein, illetve a kistérség földrajzilag összekapcsolható településcsoportjain. A sportnapokon ügyességi versenyek, szellemi olimpia, valamint sportversenyek kerülnek megrendezésre. Bekapcsolódás a „Négy évszak” elnevezésű térségi labdarúgó kupába, mely elsősorban a kistérség településein élő hátrányos helyzetű fiatalokat célozza meg. Partnerszervezet a nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ. Szervezett túrák és teljesítménytúrák a kistérségben. Partnerszervezet a Zala Megyei Természetbarát Szövetség és a Kanizsa Sportegyesület. A program összköltsége 1 500 eFt. Turisztikai célú marketing kiadvány készítése A Kistérésgi Társulás 2008 áprilisában pályázatot nyújtott be a „Nyugat-dunántúli turisztikai régió ismertségét növelő marketingeszközök támogatása” pályázati felhívásra, melynek kedvező elbírálása esetén turisztikai marketingkiadvány készülne a jelenlegi kistérségre vonatkozóan. A pályázat összköltsége 2 500 eFt. Komplex Kistérségi Szolgáltató Központ kialakítása A Kistérségi Társulás 2008 májusában pályázatot nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács CÉDE pályázati kiírására, Komplex Kistérségi Szolgáltató Központ kialakítására. A pályázat kedvező elbírálása esetén a Bajza utcai épületkomplexum főépületének felújítása, rehabilitációja, tárgyalók, szociális és kiszolgáló helységek kialakítása valósulna meg. A program összköltsége 29 800 eFt.
5.3. Monitoring
A stratégia megfelelő végrajtásához nélkülözhetetlen a kitűzött célok teljesülésének időszaki ellenőrzése, valamint szükség esetén a stratégia felülvizsgálata. Ennek módszerei: A városfejlesztési gazdasági társaság éves beszámolójában bemutatja az egyes akcióterületek történt fejlesztéseket, ezek hatását és relevanciáját a városrészi, illetve a városi célok elérésének tekintetében. A városfejlesztési gazdasági társaság éves beszámolójában bemutatja a számszerűsíthető célok (mind akcióterület, mind IVS szinten) teljesülését. Amennyiben ezek eltérnek a vállaltaktól, javaslatot tesz kiegészítő tevékenységekre. A városfejlesztési gazdasági társaság gondoskodik az IVS 3 évenkénti, széles körű partnerségben történő felülvizsgálatáról. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az önkormányzaton jelenleg több szervezeti egység (Városfejlesztési, Beruházási és Városüzemeltetési Iroda, Vagyongazdálkodási Iroda, Városi Főépítészi Csoport, Pályázati Iroda) is foglalkozik településfejlesztéssel, vagy annak részterületeivel. Városfejlesztési Osztály (Városfejlesztési, Beruházási és Városüzemeltetési Iroda; Vagyongazdálkodási Iroda) a Városi Főépítészi Csoporttal ellátja: -
Az önkormányzati és hivatali beruházási, felújítási és fejlesztési feladatokat,
-
Az önkormányzati vagyongazdálkodási tevékenységet.
-
A városüzemeltetési és kommunális önkormányzati feladatok ellátásával megbízott szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tart, és a feladatellátást folyamatosan figyelemmel kíséri,
-
A feladatellátás keretében pályázatokat készít és nyújt be.
-
Gazdálkodik a hatáskörébe utalt előirányzatokkal.
-
Az önkormányzat, mint tulajdonos feladatkörében a 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése alapján figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdon és az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok működését, erről szükség szerint, de legalább negyedévi gyakorisággal tájékoztatja a polgármestert, véleményezi a gazdasági társaságok üzleti terveit, éves beszámolóit, előterjesztéseket készít, és a polgármester megbízásából részt vesz a társaságok taggyűlésein
-
a városi településfejlesztési koncepció kialakítása, a településfejlesztési építészeti szempontok érvényesítése
-
építészeti, műemlékvédelmi kérdésekben képviseli a település érdekeit a különböző hatóságok és építtetők felé
-
figyelemmel kíséri az épített és természeti környezet állapotát és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez
-
forgalomképes önkormányzati ingatlan hasznosítását (eladás, tartós bérbeadás) előzetesen véleményezi városfejlesztési, városrendezési szempontból
-
a
közműépítés
szervezésével,
önkormányzati
finanszírozásával,
a
belvízrendezéssel,
árvízvédelemmel, csapadékvíz elvezetésével, csatornázással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatásköröket, az építési engedélyezési eljárásoknál az Építéshatósági Osztály közreműködésével -
a közmű és mélyépítési munkák beruházásának pénzügyi előkészítését (költségvetési tervezését) a beruházások vállalkozásba adását, majd a műszaki ellenőrzését és lebonyolítását,
-
gondoskodik a beruházásokhoz igényelhető pályázati pénzek megszerzéséhez szükséges pályázati anyagok benyújtásáról,
-
feladata a város zöldterületeinek, erdők, parkok, játszóterek fenntartása, gondozása, e munkák vállalkozásba adása és a szolgáltatás ellenőrzése, köztéri műalkotások fenntartása, karbantartása,
-
feladata a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben előírt, a városfejlesztési és rendezési tervekben szereplő helyi közutak, közparkolók és műtárgyaik kiépítése, fenntartása, karbantartása és üzemeltetése,
-
feladata az önkormányzat magasépítési, beruházási, meglévő intézményi épület felújítási célok előkészítése, lebonyolítása, a vonatkozó tárgyi és eljárási jogszabályok, vezetői utasítások betartása.
-
Pályázatíráshoz és benyújtáshoz kapcsolódó feladatok
Pályázati Iroda -
Figyelemmel kíséri az önkormányzati stratégia, a készített fejlesztési koncepciók kistérségi-megyeirégiós-országos fejlesztési koncepciókhoz való illeszkedését, projekt-szemléletű kezelését.
-
Összegyűjti
az
önkormányzat
fejlesztési
elképzeléseit,
folyamatosan nyomon követi a megvalósítás lépéseit. -
Pályázatfigyelés, egyes szereplők közötti koordináció
-
Pályázatok benyújtása, előkészítése, menedzselése
gondoskodik
nyilvántartásukról,
Mint a fenti listából is kitűnik, a városfejlesztési feladatok elaprózódottak, sok esetben párhuzamosak. Ez megnehezíti a döntéshozók helyzetét, az egyes felelősségi körök letisztázását.
6. Városfejlesztő gazdasági társaság Összegzés
Nagykanizsa MJV közgyűlése az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hatékonyabb működtetése érdekében a Nagykanizsai Régió ipari Park és Logisztikai Központ Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint az Ingatlankezelési Intézmény egyesítésével létrehozta a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt-t, amely e két társaság feladatait veszi át. A MJV-ok számára kötelezően létrehozandó városfejlesztési gazdasági társaság is ebbe a szervezetbe kerül integrálásra, azonban a külön e célból felállítandó városfejlesztési divízió szervezetileg teljesen elkülönül a cég vagyonhasznosítási üzletágaitól. E elkülönülés pontos szakmai feltételeit az Irányító Hatósággal együtt kívánja a város konkretizálni.
A jelentősebb önkormányzatoknak a vagyonhoz jutásuk óta, illetve bővülő gazdaságszervező feladataik miatt állandó törekvése az aktív vagyongazdálkodás, az önkormányzati feladataik magasabb színvonalon történő ellátása, illetve gazdasági stabilitásuk megőrzése érdekében, a megfelelő szervezeti forma és rendszer kialakítása. Számos nagyváros rendelkezik valamilyen vagyonhasznosító vagy -kezelő társasággal, cégcsoporttal. Ezek a többnyire profit-orientált társaságok lehetőséget nyújtanak az aktív vagyongazdálkodásra és a fejlesztő funkciók kialakítására. A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a megyei jogú városokkal szemben alapvető elvárásként fogalmazódott meg egy önálló városfejlesztő gazdasági társaság létrehozása. A városfejlesztő gazdasági társaság nem feltétlenül kell, hogy vagyonkezelési tevékenységet is végezzen, azonban mivel a város már létrehozta a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt-t, ezért a menedzsment funkciók ide történő delegálása – a menedzsmentet végző divízió szervezeti elkülönülés mellett – az ideális megoldás. A menedzsmentet végző divízió a szervezeti ábrán bemutatottnak megfelelően, 4 fő alkalmazottal kerül létrehozásra, akik a projekt menedzser, pénzügyi menedzser, műszaki munkatárs, adminisztrátor feladatköröket látják el. A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. működését meghatározó dokumentumok (alapító okirat, üzleti terv, önkormányzati határozatok) pontos tartalmának kialakításakor, módosításakor a feltételeknek történő minél jobb megfelelés érdekében folyamatos konzultációt tervezünk az irányító hatósággal, valamint a közreműködő szervezettel.
A városfejlesztő gazdasági társaság az alábbi célokat kell, hogy megvalósítsa: Általános célok: 1. Gazdasági hatékonyság növelése az akcióterületen 2. A városrehabilitációs projektek koordinációja 3. Hosszú távon az önkormányzat költségvetésének tehermentesítése 4. Lakossági igények feltérképezése, becsatornázása
Konkrét célok: 1. A Városrehabilitációs projektek megvalósításának a koordinációja, belső projektmenedzsment feladatok ellátása 2. A városfejlesztési akció(k) tervszerű és szabályos végrehajtása 3. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések tervezésének és lebonyolításának felügyelete 4. A terület vagyonelemeivel kapcsolatban újszerű, aktív, hatékony és gazdaságos vagyongazdálkodás, -hasznosítás kialakítása 5. Az akcióterületi terv végrehajtása során a közvagyon megőrzése, fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltató és közfeladatok megfelelő színvonalon történő ellátásának biztosítása 6. Az átlátható gazdálkodás és egyszerűbb szervezeti struktúra biztosítása 7. A magánszféra és az önkormányzat fejlesztéseinek összehangolása az akcióterven belül és esetleg azon túl is, a magántőke hatékony bevonás a projektbe 8. Az akcióterületen végbemenő magánfejlesztések szakmai felügyelete 9. A projekt-finanszírozáshoz kiegészítő források megszerzése, felkészülés a jövőben induló JESSICA konstrukció forrásainak fogadására 10. Kapcsolódó önkormányzati költségek csökkentése 11. A fejlesztésekhez kötőtő lakossági kapcsolattartás, lakossági fórumok szervezése a városrehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében A városfejlesztő gazdasági társaság létrehozásától várt előnyök a) Hatékony koordináció, az önkormányzati feladatok és a menedzsment feladatok elhatárolása, az önkormányzati apparátus személyi túlterheltségének, feladatátfedések elkerülése. b) A városfejlesztési akcióterv eredményes és ütemezett lebonyolítása. c) Rugalmasabb irányítási modell kialakítása, rövidebb és hatékonyabb döntési mechanizmus.
d) A társaság az akcióterületi terv(ek)ben érintett ingatlanok egy részének esetében együttműködik a helyi vállalkozásokkal, megszervezi a közös vagy egymásra épülő fejlesztések végrehajtását. e) A projekt előrehaladásának biztosítása. f) A társaság személyi állományának, valamint szervezeti tagozódásának előkészítése a vagyonkezelés jövőbeni befogadására. g) A cég képessé válik a Jessica konstrukció forrásainak fogadására, így jelentős önkormányzati saját erőt képes megtakarítani. h) Az önkormányzat tapasztalatot szerez a magántőkével való hatékony együttműködésben és képes a piacorientált magatartást a szervezeten belül hatékonyan megvalósítani. A városfejlesztő gazdasági társaság struktúrája, alapvető jellemzői: Az első akcióterületi tervben felsorakoztatott fejlesztési projektek szinte kizárólag önkormányzati tulajdonú és az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó területeken valósulnak meg, ezért azok bárminemű apportálása jogilag kizárt. Ennél fogva a városfejlesztő társaság biztosan 100%-os önkormányzati tulajdonú alapítással történik meg és vélhetően az első években a tulajdonosi struktúra nem fog változni. A magántőke vagy egyéb kiegészítő befektetési forrást csak abban az esetben kíván a társaság jegyzett tőkéjének növelésével bevonni, amennyiben a NYDOP visszatérítendő támogatásai, vagy a JESSICA konstrukció révén, illetve más, hosszú távon érdekelt, stratégiai befektető partner közreműködésével valósul meg, valamint ezt a pályázati eljárásrendek lehetővé teszik. Középtávon a városfejlesztő cégbe bevonható partnerek rövid ismertetését a későbbiekben tesszük meg. A városfejlesztő gazdasági társaság gazdasági típusú feladatai Projektmenedzsment A városfejlesztő társaság az akcióterületi tervben nevesített három akcióterületi terv ütemezett (20072008, 2009-2010, 2011-2013) fejlesztési fázisok során alapvetően és elsősorban a támogatási szerződésekben rögzített feladatokhoz kapcsolódó projekt menedzsment szolgáltatás ellátását végzi az alapító önkormányzattól kapott megbízás alapján. Ezt kiegészítendő az adminisztratív, tulajdonosi és társadalmi kapcsolattartás, információs feladatok ellátása is a társasághoz tartozik Forrásszervezés A városfejlesztő társaság az alapító önkormányzat költségvetésének tehermentesítése érdekében feltérképezi a potenciálisan bevonható visszterhes (hitel) források elérhetőségét. A társaság a források igénylésével kapcsolatos dokumentációk előkészítését, összeállítását és az önkormányzat vagy a saját nevében történő benyújtását végzi az adott bank, pénzintézet irányába. Fejlesztési koordináció
A városfejlesztő társaság az első és a második akcióterületi terv lebonyolítása kapcsán is törekszik a megfelelő szintű magánberuházások előkészítésére, folyamatosan tartja a kapcsolatot az akcióterületen működő gazdasági társaságokkal és a lehetséges magánberuházókkal. A magánvállalkozások fejlesztési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése, stb.). Befektetés-szervezés A városfejlesztő társaság a Jessica konstrukció forrásainak megnyílását követően előkészíti a szervezet feltőkésítését és üzleti tevékenységeinek kialakítását, annak érdekében, hogy hatékonyan legyen képes bevonni magán és európai uniós intézményi (EIF és EIB) tőkebefektetést. Fejlesztési funkció A társaság a feltőkésítést követően megkezdi ingatlan fejlesztési üzleti tevékenységét, mely során az ingatlan forgalmazást, ingatlan fejlesztést és hasznosítást egyre nagyobb hangsúllyal jeleníti meg a társaság tevékenységei között az önkormányzati fejlesztéseket követően. Vagyonkezelési funkció Indokolt esetben és amennyiben azt más szervezeti formában nem lehet hatékonyabban gyakorolni, az alapító vagyonkezelői feladatokat bízhat a városfejlesztő társaságra, mely keretében a társaság a lakás, valamint üzleti, továbbá fejlesztési célú ingatlanok profitorientált kezelését valósíthatja meg a mindenkori jogszabályi feltételeknek megfelelően. A társaság szervezete A városfejlesztő társaság 100%-os önkormányzati tulajdonú alapítással történik meg, hiszen az első akcióterületi terv időszakában jelentősebb gazdasági fejlesztés nem valósul meg, az a II. ütemre (200910) datálódik. Ennél fogva vélhetően az első években a tulajdonosi struktúra nem fog változni. A társaság - alapvetően menedzsment feladataihoz illeszkedve - eleinte kis létszámmal kezdené meg működését. Testületek létrehozás ebben a fázisban nem indokolt, hiszen a magán és befektetői részesedést megelőzően, amíg 100% Önkormányzati tulajdonban van a társaság lehetősége van az alapítónak közvetlenül irányítani a céget.
A városfejlesztési divízió szervezeti formája az indulás időszakában: Tulajdonos (Nagykanizsa MJV Önkormányzata)
Csoportvezető
Városfejlesztési menedzser
Adminisztráció
(akcióterületi projektmenedzsment)
Gazdasági és pénzügyi menedzser, műszaki munkatárs
A fenti struktúra az induláshoz szükséges minimum szervezeti terv. Valamennyi tevékenység együtt vagy külön-külön is elszámolható a projekt megvalósításának a terhére. A műszaki előkészítés feladatai az Önkormányzati hivatal keretein belül maradnak. A kezdeti fázisban a szervezet 4 fővel kezdi meg a munkát. Annak érdekében, hogy a menedzsment megfelelő kompetenciákkal rendelkezzen, az egyes tisztségekre a város nyílt pályázatot kíván kiírni.
Hatásköri átrendezéssel járó feladatok A máshol létrehozott vagyonhasznosító társaságok tapasztalatait alapul véve megállapítható, hogy az önkormányzatok a nem apportált ingatlanok esetében kezelési és hasznosítási szerződést kötöttek a társaságokkal és széles körű kezelői jogokat ruháztak át rájuk beleértve a rendelkezési jogot is. Ezen jogok (rendelkezéssel, hasznosítással, bérbeadással, értékesítéssel kapcsolatos jogok) önálló gyakorlása nagymértékben mentesítette az ingatlanhasznosítást a bürokratikus eljárások alól, illetve piac konform és gazdaságos szolgáltatások kialakítását tették lehetővé. A 2005. július 4-én elfogadott 2005. évi XCII. törvény több ponton is érinti, illetve módosítja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, illetve további törvényeket. A törvény részletesen szabályozza az újabb vagyonkezelői jogokat keletkeztető szerződéseket, melyeket az önkormányzat közgyűlési döntés értelmében átruházhat harmadik személyre. A törvény vagyonkezelésre vonatkozó passzusai 2007. január 1-jétől léptek hatályba. A városfejlesztő gazdasági társaság működési költségei és bevételei
A fejlesztő társaság működésének célja az Önkormányzat városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel. Ennek megfelelően az Önkormányzat – mint egyedüli vagy többségi tulajdonos – érdekeltsége nem abban áll, hogy társasági tőkebefektetése után osztalékra tegyen szert, hanem, hogy pénzügyi szempontból a leghatékonyabban, városrendezési és műszaki szempontból a lehető legnagyobb mértékben megfelelve valósítsa meg a településfejlesztési célokat. Pénzügyi szempontból tehát az Önkormányzat a társaság nullaszaldós eredményében érdekelt. A társaság többi részvényese (befektetők, EU-s alapok) számára természetesen biztosítani kell a megfelelően gazdaságos projektek előkészítését és lebonyolítását. A társaság így képes mobilizálni és összehangolni mind a közösségi (EU, EIB, CEB, állami, önkormányzati) mind privát hozzájárulásokat a városfejlesztési stratégiájához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztések megvalósítására. A társaság bevételének gerincét az első két évben - a projekt keretében elszámolható – projektmenedzsment költségek díjként történő megjelenése jelenti, kb. 18 M Ft mértékben. A későbbiekben már üzleti szolgáltatásokat és valós ingatlanfejlesztést is megvalósíthat a kellő mértékű forrásokkal megerősítve. A társaság alaptőkéje A társaság alaptőkéjének alkalmazkodni kell a mindenkori feladatokhoz és a szervezet méretéhez. Az első években elégséges, ha 12-18 havi működési költségnek megfelelő tőke (kb. 15-30 M ft) kerül be a cégbe, mely aztán már a támogatásokkal önfenntartóvá válik. A fejlesztő és beruházó funkciókhoz – nem beszélve a vagyonkezelő funkcióról – már jelentősebb forrásra van szükség. Itt kell bekapcsolódni az esetleges önkormányzati és a befektetői feltőkésítésnek. A társaság forrásellátását vagy tőke, vagy hitel ágon lehet megoldani. Ebben az alábbi szervezetek lehetnek hosszú távon is megbízható partnerek: Stratégiai és üzleti befektetők: -
Európai Beruházási Alap (EIF)
-
Regionális Fejlesztési Holding Zrt
-
Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt
-
Építési vállalkozások, vagy azok szakmai szervezetei
-
Kereskedelmi-és iparkamarák
Az állami szereplők közvetlen részvételét indokolhatja – a barna mezős profit-orientált rehabilitációk esetében általában kifejezetten szükségessé teszi – a vegyes tulajdonú településfejlesztő társaságban. Fejlesztés-finanszírozók, hitelintézetek: -
Európai Beruházási Bank (EIB)
-
Magyar Fejlesztési Bank Zrt
-
Kereskedelmi bankok
-
Ingatlan alapok
A városfejlesztő gazdasági társaság előzetes SWOT analízise
Erősségek Gyengeségek fejlesztési funkció önálló szervezetbe kerül eleinte alacsony tőkeszínvonal rugalmas és profit-orientált látásmód alacsony szintű vállalkozási tevékenység kialakulása minimális személyi és technikai háttér viszonylag fix piac gyors döntési mechanizmus egyértelmű feladatok és hatáskörök továbbfejlesztési, bővítési, feltőkésítési lehetőség. Nyitott struktúra
Lehetőségek Veszélyek forrásbevonás, feltőkésítés lehetősége a városfejlesztési koncepció többszöri változása új tevékenységek átvállalása az IH feltételrendszerének változásai (vagyonkezelés, beruházó funkció, stb.) tőkéstárs megjelenésének elmaradása széleskörű partnerség kialakítása
7. Partnerség Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Akcióterületi Terv anyagok társadalmi egyeztetését az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott Módszertani Útmutató alapján végezte. A partnerségi egyeztetésbe ezen kívül bekerültek egyéb, a társadalmi elfogadottság szélesebb körű elérését szolgáló elemek is. A partnerségi egyeztetés célja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Terv társadalmi egyeztetését Nagykanizsa MJV Önkormányzata és a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. közösen végezték. A társadalmi egyeztetés céljai az alábbiak voltak:
A fejlesztéspolitikai dokumentumok tartalmának minél szélesebb körű megismertetése a szakmai- társadalmi-gazdasági élet szereplőivel,
a szakmapolitikai anyagokat érdemben is befolyásoló partneri vélemények megismerése,
a vélemények, javaslatok feldolgozásával a végleges változat kidolgozása,
a formálódó dokumentumok kialakításában a helyi kezdeményezések megismerése, a munkaanyagok társadalmi beágyazottságának (legitimációjának) erősítése.
A fejlesztéspolitikai dokumentumokban foglaltak sikere nagy részben azon múlik, hogy a helyi, regionális, ágazati és társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben megjelenjenek és érvényesüljenek bennük. Az egyeztetésbe bevont partnerek Országgyűlési képviselők Megyei Jogú Város önkormányzati képviselői Önkormányzati dolgozók Térségi szervezetek képviselői Önkormányzati Szövetségek Helyi vállalkozások (kiemelten az akcióterületen tevékenykedő vállalkozások) Regionális Fejlesztési Ügynökség
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Regionális, szakmai és civil szervezetek képviselői Helyi lakosság (kiemelten az akcióterületen élő lakosság) Az egyeztetés menete13 2007. augusztus: Mélyinterjúk - önkormányzati képviselőkkel, a fejlesztési területekhez kapcsolódó vállalkozások képviselőivel, önkormányzati tisztviselőkkel, civil szervezetek képviselőivel 2007. augusztus-szeptember: Felmérés eredményeinek beépítése az IVS-be és az AT-be. 2007. augusztus-december: Folyamatos egyeztetés Nagykanizsa MJV városvezetésével és az önkormányzati tisztviselőkkel. 2007. október 13-14.: Kanizsa Vásár, a fejlesztési tervek ismertetése, lakossági véleményezése 2007. november 13.: Vállalkozói fórum az Akcióterületen működő vállalkozások részére 2007. november 14.: Nagykanizsa MJV novemberi Közgyűlése előtt az IVS és az AT egyeztetése a Fidesz-frakcióval. 2007. november 14.: Nagykanizsa MJV novemberi Közgyűlése előtt az IVS és az AT egyeztetése az MSZP-frakcióval. 2007. november 29.: Nagykanizsa MJV Közgyűlése tárgyalja az IVS és az AT 1. változatát. 2007. november 22.: Lakossági Egyeztető Fórum az IVS és az AT társadalmi ismertetésére. 2007. szeptember-december: Folyamatos sajtómegjelenések nyomtatott és elektronikus hírközlő eszközökben 2007. szeptember-december: On-line Egyeztető Fórum lehetőség biztosítása a www.rfh-rt.hu weboldalon. 2007. szeptember-december: Folyamatos egyeztetés az IVS és az AT készültségéről a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynöksége képviselőivel. 2008.február 28 - március 31 – Anti-szegregációs munkacsoport egyeztetései.
Az egyeztetés módjai és területi szintjei 2007 augusztusában elkészült a döntéshozói és vállalkozói igényfelmérést szolgáló kérdőív, melyet az Akcióterületi Terv elkészítésével megbízott Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. munkatársai személyes interjúk keretében egyeztettek több mint 30 potenciális projekt-résztvevővel. A válaszok
előzetes tartalomelemzését a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. önállóan, a kiemelt partnereknél pedig az önkormányzat munkatársaival közösen végezte. A feldogozott véleményeket a szakértők beépítették a fejlesztési dokumentumokba, az egyéb, támogatási konstrukciókra vonatkozó megjegyzéseket pedig továbbították a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felé. Az IVS és az AT készítése során folyamatos egyeztetések zajlottak Nagykanizsa MJV képviselőivel (polgármester, alpolgármester, közgyűlési frakciók, városfejlesztési iroda munkatársai, főépítész). A dokumentumok az egyeztetések eredményeként kibővítésre kerültek. A vállalkozói és lakossági fórumokon, a frakcióüléseken, valamint Nagykanizsa MJV közgyűlésén összesen mintegy 150 résztvevő előtt tartottak tájékoztatót az Önkormányzat képviselői valamint a városfejlesztési dokumentumok elkészítésével megbízott szakértők. A vállalkozói és lakossági fórumokkal valamint a politikai egyeztetésekkel párhuzamosan 8-10 sajtócikk vagy tudósítás jelent meg nyomtatott, elektronikus vagy on-line médiumokban, melyekből összesen mintegy 60-70 ezren értesülhettek a városfejlesztési elképzelésekről. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. honlapján a társadalmi vitára bocsátott fejlesztéspolitikai dokumentumokkal kapcsolatban on-line fórumot működtetett, ahol az érdeklődők e-mail-ben küldhették el észrevételeiket. Az IVS részeként összeállított Anti-szegregációs terv felülvizsgálatát, véglegesítését az SZMM. által kijelölt anti-szegregációs szakértők iránymutatásával, a CKÖ bevonásával, szakterületek képviselőiből alakított munkacsoport végezte.
A vélemények összegzése A két fejlesztési anyag együttes társadalmi egyeztetése során – térségi szinten - összesen mintegy 50 partnerszervezet vagy magánszemély jelezte véleményét.
13
Az egyeztetések meghívóit, jelenléti íveit, valamint a kérdőíveket az akcióterületi terv 3. számú melléklete tartalmazza
A partnereknek a készítés során folyamatosan volt lehetőségük arra, hogy véleményüket személyesen, nyomtatott- vagy elektronikus úton eljutassák az Önkormányzat vagy a szakértők észére. A beérkezett észrevételek, javaslatok értékelése után, a kiemelt partnerek véleményét, javaslatait, észrevételeit az Önkormányzat, a Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. és a Pannon- Projekt Kft. munkatársai dolgozták fel. A javaslatok beépíthetőségéről fent jelzett szervezetek szakértői döntöttek – a városvezetéssel egyeztetve. A két dokumentumra beérkezett javaslatok beépítése vonatkozásában 2007. augusztus-december között hozták meg tervezői döntésüket a szakértők. Az IVS és az AT véglegesítése 2008 februárjában történt meg. Válaszok és eredmények A társadalmi partnerségi egyeztetésben résztvevők által több körben tett észrevételek adaptálásával készült el a 2008. februári verzió, mely a széleskörű társadalmi és politikai konszenzus után a pályázati anyag alapjává vált. A regisztrált vélemények többsége a lakossági szférából érkezett; a sorban ezt követő területek a vállalkozói valamint a civil szervezetek voltak. Az észrevételek között a legnagyobb súllyal a belváros forgalomcsillapítása szerepelt. A hozzászólók többsége szerint a forgalomcsillapítási terv lehetne bátrabb, több lépésben teljesen ki lehetne zárni a forgalmat a belvárosból. Többen a tömbbelsők rehabilitációjának szükségességét tették szóvá. Más vélemények szerint a város-rehabilitációs területen más terek felújítását is meg kellene kezdeni (Múzeum tér), illetve számos jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a közterek 1. ütemben megtörténő rekonstrukciója után részt vállalnának saját üzlethelyiségük, vendéglátó- egységük pályázati forrásból történő megújításában.
8. Anti-szegregációs terv Bevezetés Nagykanizsa Megyei Jogú Város nem rendelkezik települési esélyegyenlőségi programmal, azonban az az utóbbi években készült részstratégiák, elfogadott rendeletek figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű lakosság problémáira, kapcsolódnak az anti-szegregációs törekvésekhez. Kiemelten az alábbi dokumentumok tartalmaznak anti-szegregációs elemeket:
Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat fejlesztési terv és önkormányzati minőségfejlesztési program 2004-2010.
Nagykanizsa MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Program 2007-13
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepciója 2005-2010.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006.(III. 1.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2007. (V. 16.) számú rendelete az önkormányzati bérlakások lakbértámogatásáról
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati bérlakásokról szóló 42/2007. (IX.25.) számú rendelete
Nagykanizsa MJV szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2008-2011
A Nagykanizsai kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója
A város Anti- szegregációs terve a fenti stratégiákkal, rendeletekkel összhangban kívánja bemutatni a városi, illetve a városban található, kialakult, illetve kialakulóban lévő szegregátumok oldására irányuló programokat. Az Anti-szegregációs terv tehát csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen, és elsősorban a városfejlesztési források lehetséges felhasználására ad koncepciót. Nagykanizsa Megyei Jogú Város országosan, a többi megyei jogú városhoz viszonyítva kedvezőnek mondható helyzetben van a városi szegregátumok száma, és kiterjedtsége tekintetében, azonban a város elkötelezett e folyamatok megállítása, és az egyes szegregátumok megszűntetése mellett. Ezekre tekintettel a városfejlesztési célokra fordítható kerete terhére, 2011 és 2013 között 300 millió forintot kíván szociális célú város-rehabilitációra fordítani, amelyet egyéb pályázati forrásokkal, és saját erővel egészít ki.
E dokumentum célja, hogy beazonosítsa az egyes fejlesztési területeket, valamint kijelölje azokat a célokat, és lehetséges beavatkozásokat, amelyek szükségesek e szegregátumok megszűntetéséhez. Arról, hogy a város minden terület komplex fejlesztését tűzi-e ki célul, vagy csak azokat / azt ahol a rendelkezése álló forrásokra tekintettel valósi eredményeket képes elérni, csak később születik döntés. Konkrétan a városfejlesztési program III. ütemének előkészítésével egyidejűleg válik lehetségessé az egyes területek részletes, akcióterületi terv szintű fejlesztési programjának kidolgozása. Erre várhatóan 2010. első negyedévtől kezdődően kerül sor. Az Anti-szegregációs tervhez hasonlóan, az akcióterületi tervek kidolgozásához és végrehajtásához az önkormányzat partnerként kívánja bevonni a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, amely helyismerettel, és jelentős szakmai, érdekvédelmi tapasztalattal rendelkezik a bemutatott területeken, valamint eddig is aktív munkát végzett e területek felzárkóztatásáért. A város célkitűzése, hogy 2010. december 31-ig részletesen kidolgozott akcióterületi terv, valamint az akkori szükségletekhez és lehetőségekhez leginkább illeszkedő mobilizációs terv álljon rendelkezésre, melyet 2011 első negyedévében be is kíván nyújtani a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak. Szegregátumok beazonosítása, helyzetelemzése Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a város területét 8 városrészre osztotta fel, melyek lefedik a város teljes területét (1. sz. melléklet). Ezzel párhuzamosan kerültek kijelölésre az egyes fejlesztési akcióterületek, összesen 10, melyek közül 8 megegyezik a városrészekkel, további kettő pedig az egyes városrészeken belül található, alapvetően a szociális célú város-rehabilitációhoz kapcsolódó akcióterület (2. sz. melléklet), melyek a következők: I.Dózsa György utca 73. 75. A Dózsa György utca – Egry József utca – Virág Benedek utca – 7-es főút elkerülő által határolt terület. II.Ligetváros Csengery utca 117.
Indikátor típusa
Határérték a
Dózsa György
hagyományos városi
utca 73., 75.
Ligetváros
beépítésű területeken ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben
Minimum 30% a konvergencia régiókban
59,9
62,3
5,8
0,9
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben
Maximum 8% a konvergencia régiókban
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak)
minimum 38%
67,0
80,0
minimum 65%
65,1
70,7
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma)
/
minimum 10%
38,7
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma
A KSH nem szolgáltatott adatot minimum 3%
25,4
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
minimum 9%.
20,9
14,7
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban)
Minimum 10% a konvergencia régiókban
100
100
0,302
. 0,628
0,019
0,084
Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.)
A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5szerese a városi átlagnak14
Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes háztartás a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi háztartások száma
(városi átlag: 0,044)
Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2007-ben a 2005-2006-2007-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest
A legfeljebb 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legalább 1,6- szerese a
Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján)
városi átlagnak.
(városi átlag: 0,166)
ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban
Nem releváns
Nem releváns
52,9
33,9
Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001ben
14
2006-os adatok alapján, lakosságszámra vetítve
Minimum 25%
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben
minimum 30% a legalább
41,3
4,5
Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya,
amelyek rossz energiahatékonysági
jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen pályázat szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület
csak
akkor
tekinthető
na
100
65,4
rossz
energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú
épületek
energiatakarékos
felújítását támogató pályázat – LKFT-LA-2 – során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat
A fenti két potenciális akcióterületen kívül a városban még két lehetséges területet sikerült beazonosítani. Kiskanizsa városrészen belül a Szepetneki utca vége, amely egy 15-20 családi házból álló lakóövezet, mely a 90-es évek közepén került kiépítésre önkormányzati segítséggel. A CKÖ tájékoztatása, és helyszíni bejárás alapján a terület lakosságszáma nem éri el a minimálisan szükséges 50 főt, ezért meglátásunk szerint, akcióterületként történő nevesítése nem lehetséges, azonban városi szintű cél ennek a szegregátumnak a felzárkóztatása is, így ebben a programban szerepel. A másik potenciális terület, melyet a KSH térképes melléklete nem tartalmazott, Kiskanizsán a Kismező utca. Itt 8 család él, összességében mintegy 35 fő. Korösszetétele vegyes, többnyire gyerekek és szüleik, valamint néhány nagyszülő él itt. Az előző területtel egyetemben alapvetően a soft, képzési, foglalkoztatási projektelemek esetén tudja a város bevonni a lakosságot a felzárkóztatásba. A pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint szociális szolgáltatások jogi szabályozottsága Nagykanizsán teljes körű. A pénzbeli és természetbeni ellátások területén a törvényben kötelezően
meghatározott ellátási formákon túl helyi rendeletben önként vállalt támogatási formákat is nyújt az önkormányzat. Önként vállalt támogatási formák például: gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás; újszülöttek és házasok támogatása; térítési díjkedvezmény iskolában, óvodában, rászorultsági alapon; első lakáshoz jutók támogatása - kamatmentes hitel formájában; vízdíj kompenzáció rászorultsági alapon. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati bérlakásokról szóló 42/2007. (IX.25.) számú rendelete megalkotását is a fenti szempontok figyelembe vétele vezette. /pl. a Rendeletben meghatározott elbírálási szempontok, a szerződés meghosszabbítására vonatkozó szabályok, a csere lehetősége./ A lakások cserére történő megpályáztatására évente több alkalommal is sor kerül, amelynek keretében lehetősége nyílik a bérlőnek jobb körülmények közé kerülni. Ilyenkor azonban rendeltetésszerű állapotban kell leadnia a bérlakását, tekintettel arra is, hogy ő felújított lakásba költözik. Az önkormányzat a bérlakások bérleti díjának fizetéséhez lakbértámogatást is nyújt, amennyiben a rendeletben meghatározott rászorultsági feltételek fennállnak. Dózsa György utca 73. 75. A terület a város belvárosától északra, az Északi és észak- keleti városrészen belül található, amely egy vegyes hasznosítású városrész, található rajta társasházas lakóterület, valamint ipari terület is. Típusát tekintve városszövetbe ágyazódott szegregált lakóterület. Az akcióterület a Dózsa György utca - Egry József utca - Virág Benedek utca - 7-es főút határolja, lakosságszáma 496 fő. Lakónépességen belül 014 évesek aránya 26,4%, amely jelentősen meghaladja a városi átlagot (14,9%), míg a lakónépességen belül 60- x évesek aránya 14,7 %, amely viszont elmarad attól (19,1%). Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 59,9%, míg a városi átlag 25%! Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 5,8%, ami 7%-al marad el a városi átlagtól. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 33,4%, ami alig több mint fele a városi átlagnak. Ugyancsak rossz a helyzet a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya tekintetében, 56,2% az akcióterületen, ez is jóval meghaladja a városi 33,6%-os értéket. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 42,8%, vagyis a képzettség és a munkajövedelem közt szoros korreláció áll fent. A Dózsa 73-75. tömb városunk sajátságosan elkülönült része. Izoláltsága nem területi jellegű, hanem az itt élő többszörösen hátrányos helyzetű emberek negatív társadalmi megítéléséből ered. 1902-ben építették meg az akkori József főherceg laktanyát. Az egykor szebb napokat látott laktanya,
megszűnése után több féle funkciót látott el. Ma már lepusztult, a városképet rontó épület együttes lett. Nagykanizsa városa forrás hiányában nem igazán tud vele mit kezdeni. Az épületek vizesek, falai omladoznak, állaga erősen romlott. Az egykori laktanyaépületben található lakások többsége erősen leromlott állagú. Az épület nedves, a falak penészesek, több helyen nylonfólia borítja az ablakot üveg helyett. A mosdóhelység és a WC a folyosó végén közös használatú az adott folyosón lakókkal. A megkopott épületegyüttes lakói többségükben roma származásúak, a diszkrimináció, az alacsony iskolázottság és munkanélküliség következményeként életkörülményeiken változtatni majdhogynem képtelenek. Ide szorultak ki városunk legszegényebb, legkiszolgáltatottabb rétegei. A mintegy 2,3 hektáros tömbben összesen mintegy 100 db lakott lakás található 5061 m2-en, melyeknek közel 60%-a komfort nélküli. A maximum egy szobával rendelkező lakások aránya magas (41,3%), ugyanakkor a 100 lakott lakásra eső lakosságszám 496. A városrész megközelíthetősége jó, a belső közlekedési rendszer a meglévő utak felújítása után megfelelő lehet. ( jelenleg is járható – gépkocsival is ) A városrészt a 2-es a 20-as és a 21-es helyi járatú autóbusz köti össze a belvárossal. A terület fő közlekedési tengelyei a 7-es út, a Magyar utca, a Petőfi utca és a Dózsa György út. A városrészben az infrastrukturális ellátottság megfelelő. Az óvodai beíratásoknál kevésbé jellemző, hogy a szülők más körzetbe viszik gyermeküket, inkább a lakóhelyhez legközelebbi óvodát választják, ami ebben az esetben a Hétszínvirág Óvoda. Az óvodában a gyermekszám 123 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 26 gyermek, amely bár a városban az egyik legmagasabb arány, azt jelenti, hogy a területről az érintett gyermekek beóvodáztatásra kerültek. OM azonosító
Intézmény neve
Gyermeklétszám az intézményben összesen
HHH
SNI
037 262
Attila Óvoda
141
17
7
037 509
Általános Iskola és Óvoda Miklósfa *
92
20
1
037 508
Általános Iskola és Óvoda Palin*
60
1
0
037 339
Micimackó Óvoda
80
3
1
037 260
Kertvárosi Óvoda
147
18
1
037 264
Pipitér Óvoda
135
10
3
037 263
Vackor Óvoda
176
7
4
037 338
Hétszínvirág Óvoda
123
26
3
037 329
Hevesi Óvoda
151
0
1
037 336
Rózsa Óvoda
158
0
3
037 335
Rozgonyi Óvoda
135
3
0
200 790
Szivárvány Fejlesztő Központ Óvoda
11
1
11
Összesen:
1409
106
35
forrás: Közoktatási és esélyegyenlőségi program * az intézmény neve – az adatok az óvodai létszámra vonatkoznak
Az akcióterületen nem található Általános iskola, a beiskolázásra rendszerint a Zrínyi Miklós Általános Iskolában kerül sor. Minden általános iskola nyolc évfolyamának összes osztályának adatait megkaptuk. A HHH tanulók aránya a 25%-ot csak néhány kivételes helyzetben lépi túl. A 2006/2007-es tanév tekintetében a Zrínyi Miklós Általános Iskola 7.d és 8.d osztályának 33 illetve 38 %-a HHH tanulókból áll. A magas százalékos arány az osztály alacsony létszámából is adódik Az osztályok a Zrínyi és a Vécsey Általános Iskolák összevonásával kerültek a befogadó iskolához, ahol a már kialakult osztályközösségekhez nem nyúltak, „kifutó osztályok”. Az alsóbb évfolyamokon már kiegyenlített a HHH tanulók eloszlása. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát vizsgálva kimagasló arányt találunk a Szivárvány Fejlesztő Központ gyógypedagógiai tagozatán. Országos kutatások is kihangsúlyozzák azt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nagy eséllyel nyilvánítanak sajátos nevelési igényűvé, bár ez nem mindig indokolt. Az iskolaérettségi vizsgálattal, sajátos nevelési igényűvé minősítéssel és a gyógypedagógiai oktatással kapcsolatban jelentős változások várhatóak a jövőben. (OKA 4. ülése, 2007.május 2.) A felülvizsgálatok beépültek az SNI-s gyermekeket oktató iskolák munkatervébe, valamennyi oktatási-nevelési intézmény elkészítette Közoktatási Esélyegyenlőségi programját. Az általános iskolák között két „külvárosi” iskola található, a Miklósfai és a Palini. Mindkét általános iskola egy osztállyal rendelkezik évfolyamonként, tanulóinak közel 30%-a bejáró. A beiskolázási körzetek sajátosságából adódóan a miklósfai általános iskola tanulóinak 18,3 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, melyet a bejáró tanulóinak halmozottan hátrányos helyzete is fokoz ( Ligetváros beiskolázási körzete is), míg Palinban elenyésző ezen tanulók száma (mivel a palini iskola beiskolázási körzetében nincs szegregátum). A „belvárosi” általános iskolák esetében az autóbusz-pályaudvar közelsége miatt nagyszámú bejáró tanulót lát el a Bolyai Általános Iskola. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak aránya mégis megegyezik a városi átlaggal (5,8 %). A város általános iskoláiban a „külvárosi” iskolák sajátságos beiskolázási körzeteitől eltekintve kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, szelekció nem mutatható ki.
0
Piarista
281
Bolyai
576
Hevesi
HHH
Gyógyped.
ebből HHH
131
bejáró
BLG
169 43
HHH/tanulószám
3 169 1.000
integráltan
SNI/tanulószám
SNI
magántanulók
tanulók száma Szivárvány 169
0.254
47
5
0
0.000
0
0
0
23
10
0.036
10
2
0.007
61
1
2
12
0.021
12
32
0.056
105
3
586
0
14
0.024
14
44
0.075
28
2
Kiskanizsa 283
1
12
0.042
12
15
0.053
16
0
Kőrösi
460
2
8
0.017
8
16
0.035
13
0
Miklósfa
213
2
11
0.052
11
39
0.183
71
15
Palin
191
0
10
0.052
10
3
0.016
54
0
Péterfy
442
5
33
0.075
33
28
0.063
12
0
Rozgonyi
379
1
18
0.047
18
19
0.050
43
0
Zrínyi
515
7
11
0.021
11
38
0.074
77
3
Összesen: 4226 23 308 0.073* 139 169 279
0.058
550 29
forrás: Közoktatási és esélyegyenlőségi program Az akcióterületen az alapellátás keretében 20. családot gondoznak ebből 5 család a fokozott gondozást igénylő, ami azt jelenti, hogy hetente 2-3 alkalommal látogat a védőnő a havi 1 helyett. Szociális és mentális problémák jelentik a legkomolyabb kihívást. A beilleszkedési zavar miatt magántanuló gyerekek védőoltása (2 fő) is rendben zajlik. A volt laktanya a szociális bérlakások mellett helyet ad a mintegy 300 m2 alapterületű hajléktalanszállónak, valamint a 2005 decemberében átadott Közfürdőnek is. A 24 millió forintos beruházással az Önkormányzatnak az volt a célja, hogy biztosítsa a komfort nélküli lakásokban élőknek a tisztálkodási és mosási lehetőséget. A létesítmény kihasználtsága 100%-os, mivel nem csak a tömb lakói, hanem a város más rászorulói is rendszeresen igénybe veszik. Ligetváros (Csengery u. 117.) A terület a város belvárosától délre, a Déli városrészen belül található, a volt Füszért és Április 4. Gépgyár közötti területen, a Vízmű üzemi területével együtt. A terület vegyes hasznosítású városrész, található rajta társasházas lakóterület, családi házas terület valamint ipari terület is. Típusát tekintve
városszövetbe (iparterületbe) ágyazódott szegregált lakóterület. A tömböt egy, a közúttal kapcsolatot biztosító kelet-nyugat irányú út kettévágja. Az akcióterület lakosságszáma 358 fő. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 20,4%, amely jelentősen meghaladja a városi átlagot (14,9%), míg a lakónépességen belül 60- x évesek aránya 15,1%, amely viszont elmarad attól (19,1%). Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 62,3 míg a városi átlag 25%! Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 0,9%! Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 43,6%, amely jobb, mint az előző szegregátum esetében, azonban még így is jelentősen elmarad az egész városra vonatkozó 60%-tól. Ugyancsak rossz a helyzet a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya tekintetében, 42,9% az akcióterületen, ez is jóval meghaladja a városi 33,6%-os értéket. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 38,1%, szemben a városi 12,6%-al. A területen 118 lakás található, melyek több mint 34,8%-a alacsony komfortfokozatba tartozik. A területen jelentős az önkormányzati bérlakások száma. A városrész fő közlekedési tengelye a Csengery út, a városrészben a tömegközlekedés azonos a többi külterületével, az ott lakók szerint azonban ez nem kielégítő. A Ligetváros déli részének megközelítése érdekében fontos lenne a délkeleti elkerülő szakasz megépítése, így az iparterületek nem a városközponton keresztül lennének csak elérhetők, sőt az elkerülővel érintett nyomvonal mentén is telephelyeket lehetne kialakítani. Az akcióterületen található a Mikósfai Általános Iskola és Óvoda, ahova összesen 92 óvodás (ebből 20 HHH 1 SNI) és 213 iskolás (39 HHH 19 SNI) jár. az iskolában a lemorzsolódás 0,5% körül alakult az elmúlt években. A Miklósfai Általános Iskola 3., 4. és 6. évfolyamán a HHH tanulók aránya 26%, 30% és 29%. Az iskolában évfolyamonként egy-egy osztályban tanulnak a gyerekek. Külvárosi iskolaként ellátja az irányából bejáró tanulókat is, akik között magas a HHH tanulók aránya. A beiskolázási körzeten jelentősen módosítani nem lehet. Az iskolában tanórán kívüli kisebbségi program működik. Az akcióterületen 49 gondozott család van ebből 5 a fokozottan - heti 1 alkalommal – látogatott. A szociális körülmények az elmúlt 10. év alatt jelentősen javultak így a problémák is csökkentek. Anti- szegregációs program
A városfejlesztési tevékenységeket 2 csoportra szükséges osztani az alapján, hogy a két megjelölt akcióterületen valósul-e meg, vagy a város más akcióterületén. Az előbbiek esetében az elsődleges cél a fennálló helyzet kezelése, javítása, míg ez utóbbiak esetében azt szükséges vizsgálni, hogy miként hatnak a szegregátumok helyzetére, közvetett hatásként nem rontják-e a fennálló helyzetet. Nagykanizsa MJV városrehabilitációs tevékenysége a 2008-2010-es időszakban a belvárosi akcióterületre koncentrálódik. Ennek részeként kerül sor belvárosban található tereket összekötő Fő utca közlekedési tehermentesítésére, a terek, valamint az ezek mentén található üzlethelységek megújítására, valamint közösségi rendezvények szervezésére. A tervezett fejlesztéseknek közvetlen hatása nincs a két szegregátumra, azonban közvetett hatásként az építési munkálatokba bevonásra kerülhet az alacsonyabban képzett munkaerő, valamint a belváros kereskedelmi potenciáljának növekedése révén új munkahelyek jönnek létre. Az ingyenes közösségi programok jó lehetőséget nyújtanak a szabadidő tartalmas eltöltésére. A belvárosi akcióterületi terv második ütemében a város partnerként kívánja bevonni a felújított közterületek mentén üzlethelységgel rendelkező vállalkozókat. a támogatásban részesülő partnerek kiválasztásánál előnyben részesülnek azok a vállalkozók, akik a szegregálódott területek lakosságát alkalmazzák. A közösségi programok keretében a város tervezi a cigány kisebbségi zenei és tánckultúra bemutatását, ezzel is hozzájárulva az előítéletek felszámolásához. Az önkormányzat a rendelkezésre álló szűkös anyagi források miatt a következő időszakban a belváros és a szegregátumok kivételével nem tervez átfogó település rehabilitációt, így ezeknek negatív következményei sem lehetnek a célcsoportra. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia ütemezése alapján 2011-ben kerül sor a városban a szociális célú városfejlesztési komponens megvalósítására. Elsődleges kérdés, hogy az erre fordítható kb. 300 millió forint lehetővé teszi-e mindkét városrész esetében a komplex beavatkozást. Véleményünk szerint nem, ezért erről legkésőbb 2010 – I. negyedévében döntés szükséges. Ligetváros (Csengery u. 117.) esetében, bár egy ipari környezetbe ékelődött lakóterület, a lakótömb felszámolásáról nem lehet szó, mivel állami támogatással épült – 25 évig szociális bérlakásként kell fenntartani. A kiválasztott akcióterületen megvalósítandó fejlesztés célja, hogy fizikai környezet megújításának hatására élhetőbbé váljon a szociálisan hátrányos településrészek lakókörnyezete. Ezzel párhuzamosan a terület lakosságának képzése, és munkaerőpiacra történő bevezetése révén megindul a rehabilitált városrész lakosságának társadalmi integrációja, javulnak életlehetőségei, a lakosok jobban érzik magukat lakókörnyezetükben, lehetőség nyílik a társadalmilag hasznos közösségi életre lakókörnyezetük közelében.
A cél elérése érdekében tervezett infrastrukturális beruházások
A terület lakásállományának részbeni megújítása
Önkormányzati bérlakások bővítése
A fiatalok lakhatását segítő további beruházások előkészítése
Sportpályák és játszótér felújítása mindkét területen, amely közösségépítő erővel bír
Zöldterület rekonstrukció
TISZK létrehozása
A Bogdán János Közösségi Ház bővítésének támogatása
Ligetváros területén gyógyszertár, új élelmiszerbolt megtelepedésének szorgalmazása, ifjúsági klub létesítés lehetőségének felülvizsgálata
Zala Volán – helyi menetrend kialakítás egyeztetésen a Ligetvárosi képviselő részvétele
A városi szegregátumok felszámolása érdekében megvalósítandó egyéb „soft” beruházások Esélyegyenlőségi terv elkészítése az anti-szegregációs tervben foglaltak alapján A hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves kort betöltött gyermekek mindegyikének biztosítani fogjuk az óvodai elhelyezést, későbbi iskolai eredményességük érdekében. A nevelési-oktatási intézmények közötti, illetve intézményen belüli szegregáció ellen oktatáspolitikai eszközökkel lépünk fel. ( Körzethatár kijelölése; utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus biztosítása) Munkaerő piaci esélyt jelentő képzési programok indítása hátrányos helyzetűek számára. (TISZK létrehozása, OFTEK létrehozásának támogatása) A hátrányos helyzetűek kapjanak kiemelt figyelmet az egészség megőrzés feltételeinek megteremtésében Napközbeni ellátási formák, gyermekfelügyelet fejlesztése Digitális írástudás elterjesztése Ki kell dolgozni a diákok állampolgári jogosítványokkal kapcsolatos önismereti, prevenciós, életvezetési képzését (Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda) Családnevelés támogatása a családpedagógiai szakemberek, pedagógusok, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek, egyházak, média bevonásával, képzési, írott anyagok közreadásával. A cigány kultúra, nyelv, mesterségek, hagyományok ápolása, a cigány zenék és táncok megőrzése tovább örökítése közösségi programok keretében.
TÁMOP 3.3.2. programban (Esélyegyenlőségi programok végrehajtása) a város tervezi a részvételt, amint véglegesedik a pályázati útmutató és felhívás tartalma.
Képzési, oktatási programok: A szegregálódás megállításának, illetve visszafordításának legfőbb eszköze a hátrányos helyzetűek képzési hátrányának csökkentése. Ennek érekében a város aktívan pályázott a 2007-es évben is OKM esélyegyenlőségi és felzárkóztatási pályázataira. Ennek keretében az alábbi forrásokat sikerült megszerezni: Elnyert támogatás
Program neve
Pályázó intézmény
Integrációs felkészítés
Péterfy Sándor Általános Iskola
3.567.000 Ft
Integrációs felkészítés
Hevesi Sándor Általános Iskola
2.952.000 Ft
Integrációs felkészítés
Kiskanizsai Általános Iskola
1.722.000 Ft
Sajátos nevelési igényű tanulók Péterfy Sándor Általános Iskola
116.778 Ft
tankönyvtámogatása Sajátos nevelési igényű tanulók Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
24.635 Ft
tankönyvtámogatása Sajátos nevelési igényű tanulók Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola tankönyvtámogatása Felzárkóztató
és Kollégium oktatás Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és
támogatásának lebonyolítása Felzárkóztató
13.947 Ft
Idegenforgalmi (19 fő) Szakképző Iskola
oktatás Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István
támogatásának lebonyolítása
760.000 Ft 720.000 Ft
Szakképző Iskola (18 fő)
A Tanoda program keretében a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezésében az iskolák tanulói szombati napokon felzárkóztató képzésre járnak. Az Útravaló program keretében Nagykanizsán 2007ben 86 tanuló részesült támogatásban. Az önkormányzat a következő években is igyekszik minél több pályázati forrást bevonni a hátrányos helyzetű tanulók képzésébe.
Foglalkoztatás: A Nagykanizsán, és általában a Nyugat-dunántúli Régióban élő szociálisan hátrányos helyzetű lakosság – különösen a régióban élő romák - munkához való jutásának esélyei messze elmaradnak az ugyanezen a területen élő, nem a fenti csoportokba tartozó népességtől. Ennek fő okai, hogy a fenti populáció tagjai: nem rendelkeznek „piacképes” iskolai végzettséggel, szakmával nem kerülnek be a munkaügyi - és a kapcsolódó szociális, képzési, egészségügyi - támogatószolgáltató intézmények, hálózatok látókörébe, szolgáltató rendszerbe a rendszerbe bekerülők körében a támogatások és szolgáltatások hasznosulása messze elmarad az optimálistól. Szükségesnek látszik ezért egy olyan esélyegyenlőségi célokat megfogalmazó és ezeket megvalósító intézmény létrehozása, amely integrált munkaerő-piaci, képzési, egészségügyi, szociális szolgáltatások alkalmazásával segíti a leszakadó társadalmi rétegeket a szociális és egzisztenciális hátrányok csökkentésében. Oktatási, Felnőttképzési és Tanácsadó Esélyegyenlőségi Központ létrehozása - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata tervezett projektje (2008-2012) Az esélyegyenlőségi hátránnyal küzdő emberek munkaerő-piaci helyzetén javítandó Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata, együttműködésben a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal egy regionális esélyegyenlőségi központ létrehozását határozta el: Oktatási, Felnőttképzési és Tanácsadó Esélyegyenlőségi Központ (OFTEK) néven. AZ OFTEK KÜLDETÉSE Az immár tizenharmadik éve működő Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a vele különböző programok mentén partnerségben együttműködő szervezetek eddigi munkálatai révén összegyűlt tapasztalatokra, szakmai munkaanyagokra, tanulmányokra alapozva alakult ki egy olyan átfogó program alapötlete, amely kezeli a térségben élő hátrányos helyzetű emberek problémahalmazát. Elképzeléseikben az átfogó program komplexitásában,
szerkezeti struktúrájában, együttműködő-megvalósító partnerek összehangolásában egyedülállóként a problémákat összességében, összefüggéseiben kezeli. Az alapötlet a munkaügyi központtal, a regionális képző központtal, civil szervezetekkel, polgármesteri hivatalokkal, munkaerő-piaciszereplőkkel való egyeztetések sorozatából adódó következtetések halmazaként fogalmazódott meg, a következők szerint: Az elsődleges, de nem egyedülállóan kezelendő elem az „iskolázottsági, szakképzettségi szint emelése, javítása” a hátrányos helyzetűek körében. Képzési, felnőttképzési programokat, programelemeket kell beindítani, a különböző segítő, ráépülő programokkal, programelemekkel összhangban. Így alakult ki egy olyan esélyegyenlőségi központ gondolata, amely a főként a képzésre, képzettségi szint javítása mentén fejtené ki tevékenységét kiterjesztve a munkaerő-piaci érvényesülés egyéb eszközeinek felhasználására, és az egészségügyi szempontok érvényesülésére. AZ OFTEK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPFELTÉTELEI AZ OFTEK helye (épület, infrastruktúra) Az első időszakban: Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Ház. Megfelelően nagy – a közösségi házat kinövő – bővítés, szükséglet esetén további épületekben való működtetés, vagy teljes programköltöztetés. Ezekhez Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata megfelelő pályázati forrás esetén partnerként belép, ezzel is támogatva a program minél színvonalasabb megvalósulását. Az épületegyüttest (közösségi ház) 2008. február 28-i ülésén Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 50 évre a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat használatába adta. Alapterülete: 800 m2
A megvalósítás tervezett forrásai A program személyi és működési kellékeinek finanszírozását pályázati támogatásból, fejlesztési programokból, meglévő finanszírozásokból biztosítani lehet. Az OFTEK elindításának tervezett költségei: Megnevezés
Összeg (Ft-ban)
Épület átalakítás, felújítása
3.500.000
7 db PC
2.100.000
7db nyomtató 7db fénymásoló 7 db (ügyfelezésre alkalmas asztal)
350.000 2.800.000 420.000
Székek
420.000
Polcok
560.000
Papír-írószer
410.000
Képzéshez székek
220.000
Projektor
400.000
Tábla
100.000
Tanári asztal
50.000
Telefon bekötés
10.000
Internet bekötés
10.000
Összesen
11.350.000
OFTEK működtetése: Megnevezés
Összeg (Ft-
Összeg (Ft-
ban)/hó
ban)/év
Internet szolgáltatás
7.000
84.000
30.000
360.000
130.000
1.560.000
280.000
3.360.000
90.000
1.080.000
250.000
3.000.000
80.000
960.000
200.000
2.400.000
64.000
768.000
2 fő munkaerő-piaci tanácsadó bér
480.000
5.760.000
2 fő munkaerő-piaci tanácsadó bérjárulék
153.000
1.836.000
2 fő tréner, pszicho-szociális tanácsadó bér
480.000
5.760.000
2 fő tréner, pszicho-szociális tanácsadó bérjárulék
153.000
1.836.000
2.397.000
28.764.000
Vezetékes telefon Rezsi ktg. (átl.) Személyi költségek 1 fő ügyvezető menedzser bér 1 fő ügyvezető menedzser bérjárulék 1 fő szakmai vezető bér 1 fő szakmai vezető bérjárulék 1 fő asszisztens bér 1 fő asszisztens bérjárulék
Összesen A központ céljai:
az aluliskolázottság kezelése, illetve (hosszú távon) felszámolása
a rendszerben részvevők mentális, szakmai felkészítése a nyílt, elsődleges munkaerő-piac által támasztott követelményeknek való megfelelésre
a Központ programjaiban résztvevő, szolgáltatásait igénybevevő populáció, egészségügyi helyzetének részleges feltárása, rendszeres szűrővizsgálatok biztosítása.
a munkaerő-piacra történő elhelyezkedés elősegítése.
A létrehozandó intézmény célcsoportja azon esélyegyenlőségi hátrányokkal bíró, főként roma származású személyek, akik a fent megfogalmazott céloknak megfelelően változtatni szeretnének iskolázottsági, képzettségi szintjükön a munkaerő-piacon való elhelyezkedési esélyek növelése érdekében. OFTEK feladatai:
rendszeres kapcsolattartás az együttműködő szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel,
rendszeres kapcsolattartás a munkáltatókkal,
rendszeres kapcsolattartás a célcsoporttal,
munkaerő-piaci igények felmérése (munkáltatói, munkavállalói oldalon is),
leendő célcsoport kiválasztása,
bevontak mentális gondozása, támogatása,
tanulástechnikai segítség nyújtása,
szakmai konzultációk szervezése,
ügyfélszolgálat biztosítása,
inaktívak bevonása,
az elhelyezkedést elősegítő tevékenységek:
munkaerő-piaci ismeretek,
álláskeresési technikák,
önismereti tréning,
pályaorientációs tanácsadás,
pálya-irányultság,
pályaalkalmasság, Nyomon (után) követés, „1., 3. években” Egészségügyi modul. Az OFTEK feladatainak ellátását részben biztosítaná a közvetlen megvalósító személyzet, a feladatok jelentős részét külső szakemberek, segítők, önkéntesek láthatják majd el. MUNKAERŐPIACI ALPROGRAM 1. modul: „bázis-képzés”
Cél: az általános iskolai végzettség megszerzésének segítése a nyolc általánossal nem rendelkezők körében A képzés célcsoportja: azon személyek, akik az államilag támogatott oktatási rendszerből a koruknál, vagy egyéb okoknál fogva kiszorultak. Felnőttképzés útján biztosítjuk számukra az általános iskola befejezésének lehetőségét. A munkaerő-piacon való érvényesülés e szint elvégzése nélkül gyakorlatilag lehetetlen. 2. modul: piac-orientált szakképzés: OKJ-s oklevél biztosításával a munkaerő-piac, munkaügyi központ által meghatározott úgynevezett hiányszakmák lefedésével indítunk be képzéseket. Ráépülő rendszerben is tervezhető a 7-8. osztály befejezésére irányuló képzést elvégzett személyeknél. ( „LÉPJ EGYET ELŐRE”) A képzés célcsoportja: mindazon személyek, akik továbbképzés, átképzés elérése okán valamely indítandó képzésünkön szeretne szakképzettséget szerezni. 3. modul: „Lépj egyet előre!” Szakképzési programunk egyik eleme szoros kapcsolatot alakít ki a „Lépj egyet előre” központi programmal. A „Lépj egyet előre” program célja a magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során a végzettek a korábbi képzettségi, tudásszintjüktől egy szinttel magasabb szintre kerülnek. 4. modul: Érettségit adó képzés Esti rendszerben, két éves képzés keretében szerezhető meg az érettségi bizonyítvány. Az oktatási rend lehetővé teszi, az órák mellett a résztvevők munkát vállaljanak, végezzenek, vagy egyéb képzési lehetőségeket használjanak ki. Párhuzamos modulrendszerben történő oktatási lehetőségként a szakképzésünkben érintettek számára felajánljuk ezen képzésünk lehetőségét is. 5. modul: „Együtt a diplomáért” A Veszprémi Egyetemmel, és a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal közösen Szociális Munkás szak beindítását céloztuk meg, melynek, akkreditálása folyamatban van. Az érettségi bizonyítványt megszerzett személyek számára közvetlen, egymásra épülő modulrendszerben kínáljuk fel a felsőfokú oktatásban történő részvétel lehetőségét. 6. modul: „E-E” projekt – esélyegyenlőség az egészségügy területén
A hátrányos helyzetű, roma társadalomról köztudott, hogy egészségügyi állapotuk sokkal rosszabb, mint a társadalom egészének átlaga. Ennek ellensúlyozásaként folyamatos vérnyomás, vércukor, súly, koleszterinszint mérési lehetőséget biztosítunk. Szorgalmazzuk a rendszerünkben lévők részvételét az egészségügyi szervek által kínált egyéb mérési, szűrési lehetőségeken. 7. modul: Mentális, szakmai felkészítés a munkaerő-piacra A képzéseinkben résztvevők számára mentális segítséget nyújtunk a munkaerő-piac által támasztott követelményeknek történő megfeleléshez. Az egyre nagyobb versenyben egyre nagyobb a bizonyítási vágy az emberekben, hogy megfeleljenek, amely folyamat során sajnos hamar kiégnek az emberek a kudarcként
megélt
események
akár
rövid
sorozata
után
is.
Ezt kezelendően munkaerő-piaci helyzetkép átadásával, alap szintű szakmai felkészítéssel - önéletrajz készítése, felvételi elbeszélgetésen való etikett - próbálunk segítséget nyújtani.
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ALPROGRAM Az alprogram célja A program alapcélkitűzéséhez, mint az iskolázottsági szint emeléséhez, és az ebből következő munkaerő-piaci esélyek növeléséhez kapcsolódó egészségfejlesztő program helyi célcsoportokhoz való adaptálása, megvalósítása. A munkaerő-piaci esélyek, a tartós munkaerő-piaci integráció alapvetően függ az egészségi állapottól, így a komplex programok keretében a képzés mellett az egészség feltételeivel, az egészségi állapot javításával, fejlesztésével is foglalkozni kell. Az egészségfejlesztő alprogram elemei:
a testi-lelki egészségi állapot javítása,
az egészséges életvitel elősegítése,
az egészséges (természeti, épített és emberi) környezet védelme, kialakítása
az egészségismeret és egészségtudatosság fejlesztése,
és szűrővizsgálatokon való részvétel szorgalmazása, kihelyezett szűrővizsgálatok elvégzése
Az egészséges életmód kialakítás, változtatás érdekében csoportos egészségcélú ismeretbővítő foglalkozásokat, valamint személyes egészség tanácsadást is biztosít a program. Célcsoportok: Direkt célcsoport a képzési programokban résztvevő hátrányos helyzetű /köztük főként roma személyek (kb. 300 fő)
fiatalok, fiatal felnőttek 14 - 24 éves korig
25 - 40 éves korosztály
40 év feletti korosztály
Kapcsolódó célcsoportok: A résztvevők családtagjai (3-400 fő)
gyermekek
iskoláskorúak, fiatalok
idősebb, 50 év feletti, vagy nyugdíjkoron túli felnőttek
Az egészségfejlesztő alprogram fő elemei
1. modul: Az egészségfejlesztő alprogram rendszeres és időszakos összetevők szerint épül fel. Csoportos egészségcélú foglalkozások keretében interaktív formában kerül feldolgozásra az egészséges életmódot meghatározó elemek megismerése, és az egyéni élethelyzetekbe, családi környezetbe való beépítése. A program a személyes készségek, tudás és új lehetőségek megismerésével, és fejlesztésével kívánja segíteni egészségesebb életmód kialakítását. El kívánjuk érni, hogy lépésről lépésre haladva az új ismeretek és az egészséget nem támogató szokások mérlegelésével egyéni döntéseket hozzanak a résztvevők. A változtatási folyamatban egészség tanácsadók segítenek hétről hétre az új vállalásokban megerősödni, fejlődni, új célokat és döntéseket megfogalmazni és a hozzájuk vezető utat meghatározni. Ilyen életmód elemek:
Táplálkozás
Mozgás, sport, szabadidő
Lazító, feszültségoldó gyakorlatok
A test jelzései, üzenetek, amire oda kell figyelni: önvizsgálat, önmegfigyelés módszerei
Az egészséges környezet
Emberi kapcsolatok, lelki egészség (önismeret, önelfogadás, család, barátok, munkahely, közösség)
Munka és pihenés egyensúlya
Leggyakrabban előforduló betegségek megelőzése, szűrővizsgálatok lehetőségei, helyi szűrővizsgálatok
Betegápolás alapelemei, mikor, hogyan hívjunk orvost, mit tegyünk addig
Mikor, milyen ellátásokat vegyünk igénybe, hogyan épül fel az egészségügyi rendszer
Segítő szervezetek, és amiben segítenek; segíthetek én is?
Kommunikációs gyakorlatok: pozitív gondolkodás, erőszakmentes kommunikáció, NLP módszer)
Önbizalmat, tanulási eredményességet növelő mentális fejlesztő programok: olvasási készség fejlesztés, diszlexia gyors, hatékony kezelés
Mire mondjunk nemet: az egészségre káros élvezeti szerek, szenvedélyek
Segítjük a leszokást! Az egészséget eredményező döntések elősegítése, támogatása
Multimédiás oktatási segédeszközök A foglalkozások interaktív jellegének erősítése érdekében a felvezető, és témaismertető beszélgetés oktatófilmekkel, és szemléltető képekkel, eszközökkel, magyarázatokkal egészül ki. Gyakoriság, rendszeresség, folyamatosság Az egyes programelemek folyamatosan, heti kínálat formájában egészítik ki a szakmai és készségfejlesztő programelemeket meghatározott napokon. A családtagok részvételét is lehetővé tevő kínálat a helyi közösségi és személyes szükségletekre épít, és ahhoz alkalmazkodik. Lehetőség szerint figyelembe veszi az év folyamán meghirdetett országos akciókat is, ezzel is hangsúlyozva, hogy az egészség nemcsak személyes, hanem társadalmi érték is. Egyéni információ / segítségkérés, konzultáció lehetőségét minden nap biztosítjuk egy órában, illetve telefonon. Havonta kiemelt szűrőnap: évente személyenként legalább 1 alkalommal helyben elvégzett vizsgálatok, szükség szerint ismételt mérések: testsúly-, magasság- (testtömegszámítás), testzsír-, koleszterin-, vércukor-, vérnyomásmérés. Az eredmények regisztrálása, dokumentálása. Kiszűrt személyek háziorvoshoz tanácsolása. Látásélesség, hallás vizsgálat előszűrés. felnőttkori
szűrőprogramokról
tájékoztatás
(méhnyak,
emlő,
prosztata,
Életkorhoz kötött
vastagbél).
Egyéb
népegészségügyi jelentőségű szűrési lehetőségekről tájékoztató: tüdőszűrés, AIDS/HIV, Hepatitisz, stb.) Várandós anyák, csecsemők, gyermekek szűrővizsgálatairól tájékoztatás. Negyedévente egy kiemelt közösségi (családtagok részvételével) egészségnap szervezése, melynek keretében egészséges szabadidő eltöltés lehetőségeire koncentrálunk az alapvető életmódelemek érintésével: szabadlevegőn való mozgás, kirándulás, tánc, zene (a roma népi kultúra értékeinek felhasználásával)
testi-lelki
táplálkozás:
étkezés
közösen
készített
egészséges
ételekből,
közösségépítő, kapcsolatépítő játékos programok. A programok elvárt eredményei Indikátor megnevezése
Célérték
Teljesülés
Mérés módja
időpontja Felújított OFTEK épület
1 db
2012
CKÖ nyilatkozat
OFTEK képzésben résztvevők száma
100 fő
2012
OFTEK nyilatkozat
Új foglalkoztatottak száma a szegregált
70 fő
2011
CKÖ nyilatkozat
5 db
2011
Nagykanizsa
területeken Elindított közösségi programok száma az akcióterületeken
önkormányzata
MJV
Összegzés Nagykanizsa esetében 2 anti-szegregációs akcióterület (Ligetváros, Dózsa György u. 73-75.), illetve két kisebb szegregálódó terület (Szepetneki utca, Kismező utca) került beazonosításra. Előbbi kettő megfelel a szociális célú városrehabilitáció kritériumrendszerének, utóbbi kettő azonban a módszertanban kötelezően előírt 50 fős lakosságszámot sem éri el. A két lehetséges akcióterület fejlesztésére a város 2011-től 300 millió forint támogatást (ez összesen legalább 360 millió forint beruházást jelent) kíván felhasználni, ami az Integrált Városfejlesztési Stratégiában betervezésre került. A két akcióterület közül a fejlesztendő kiválasztása, vagy adott esetben mindkettő rehabilitálása konkrét helyzetelemzésre épülő döntést igényel, melyet legkésőbb, az addigi folyamatokra figyelemmel, a város 2010 elejéig megtesz. Ezután a kiválasztott területre, illetve területekre részletes akcióterületi terv, illetve mobilizációs program készül. Az Anti-szegregációs tervben megfogalmazott képzési, foglalkoztatási, esélyegyenlőség javítását szolgáló intézkedések megvalósításához Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatokat nyújt be. A megvalósításban együttműködik a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a város civil szervezeteivel. Megjegyzés: Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. november 30-ára benyújtott módosított változata a 2008. március 27-én ellenjegyzett dokumentum antiszegregációs vonatkozásait nem módosította. Nagykanizsa, 2008. november 20. ……………………………. Marton István polgármester Ellenjegyezte: ………………………………………………………………. Herczeg Béla Mitrovics Zoltán Anti-szegregációs szakértők Dátum:
Melléklet – Anti-szegregációs Terv 1. sz. melléklet : Városrészek elhelyezkedés
Melléklet – Anti-szegregációs Terv 2. sz. melléklet: Szegregátumok elhelyezkedése
A zöld színnel jelzett terület a Dózsa György utca, a kékkel jelzett a Ligetváros akcióterület Melléklet – Anti-szegregációs Terv 3. sz. melléklet: Segélyezési mutatók
Terület
Dózsa György Ligetváros utca
Nagykanizsa
Lakónépesség száma 496
358
51306
152
118
20745
21,7%
36,4%
4,6%
23,8%
48,3%
14,4%
24,3%
55%
na.
7,8%
33%
1,3%
90%
60%
5-6%
Lakások száma
LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva
Romák aránya a lakónépességen belül
