Készítette: Németh Roland, RVI Magyarország Kft. Schmidt Andrea, RVI Magyarország Kft. Budapest, április 25

Az Európa Non-profit Kft. „Környezettudatosság – tudatos környezeti magatartásra nevelés” című, KEOP 6.1.0/B számú pályázatához kapcsolódó nem reprezentatív kérdőíves felmérés eredménye

Készítette:

Németh Roland, RVI Magyarország Kft. Schmidt Andrea, RVI Magyarország Kft.

Budapest, 2010. április 25.

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló ....................................................................................................4 A kérdőíves felmérés értékelése .................................................................................6 1. A pályázathoz, és a pályázati kiíráshoz való kapcsolódás ................................................ 6 2. A lekérdezés kiterjedtsége ................................................................................................ 7 3. Módszertani leírás ............................................................................................................ 9 3.1.

Mintavétel ..............................................................................................................................9

3.2.

A kérdések típusa .................................................................................................................9

3.3.

A kérdőív felépítése ........................................................................................................... 10

3.4.

A kérdőívek kiértékelése .................................................................................................... 10

4. Demográfia ..................................................................................................................... 11 5. Gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés............................................................... 14 6. A környezet, környezeti problémák megítélése a településen ......................................... 15 7. A környezetminőség értékelése ...................................................................................... 17 8. Környezetminőségre, környezettudatosságra vonatkozó ismeretek ................................ 18 9. A rendezvények hatékonyságának mérése célzott kérdésekkel ..................................... 19 10. Előadások, előadók értékelése ....................................................................................... 28 11. A környezeti nevelés megvalósulása .............................................................................. 30 12. Beavatkozások a környezetvédelem, környezetminőség terén ....................................... 31 12.1.

Változtatások egyéni szinten ............................................................................................. 31

12.2.

Munkahelyek, önkormányzatok ......................................................................................... 33

12.3.

Oktatás ............................................................................................................................... 34

12.4.

Települési környezetminőség befolyásolása az épített környezettel ................................. 35

12.5.

Jövedelmi összefüggések a felmérésben .......................................................................... 35

13. Környezettudatos info., szemléletmód közvetítésének kommunikációs eszközei ............ 37 14. Mellékletek (I. Kérdőív és II. Kérdőív) ............................................................................. 38

2

Táblázatok, ábrák jegyzéke 1. táblázat: A kérdőívek száma kistérségenként és településenként .......................................................8 2. táblázat: A településen élt évek száma gyakorisági sorokba rendezve ............................................ 12 3. táblázat: Válaszadók iskolai végzettség és háztartásuk jövedelmi helyzete szerinti megoszlása .... 13 4. táblázat: Fogyasztási szokások megváltoztatása és technológiai fejlődés szerepe a környezeti terhelés megoldásában – nemek szerinti bontásban ................................................................................ 15 5. táblázat: A környezetminőség értékelése településenként ............................................................... 17 6. táblázat: A rendezvények hatékonyságának mérése a felmérés egészére ...................................... 21 7. táblázat: A rendezvények hatékonyságának mérése településenkénti bontásban........................... 21 8. táblázat: Az előadások értékelése ..................................................................................................... 28 9. táblázat: Az előadók értékelése ........................................................................................................ 30 10. táblázat: Az önkormányzati, hatósági beavatkozás jelentősége ..................................................... 33 11. táblázat: Önkormányzatok mint a kívánatos viselkedésminták közvetítője .................................... 34 12. táblázat: Környezeti szempontok integrálása iskolai tantervekbe, „ökoiskolák” alakítása .............. 35 13. táblázat: „Öko” lakóházak szerepe a település környezetminőségében ......................................... 35 1. ábra: A felméréssel érintett kistérségek, avagy a lekérdezés országos lefedettsége..........................8 2. ábra: A megkérdezettek neme .......................................................................................................... 11 3. ábra: Az adott településen élt évek számát bemutató hisztogram .................................................... 12 4. ábra: A gazdasági növekedés és életminőségi tényezők kapcsolata ............................................... 14 5. ábra: A környezeti problémák összesítő adata ................................................................................. 16 6. ábra: Környezettudatosságra vonatkozó ismeretek osztályozása településenként .......................... 18 7. ábra: Felkészültség a környezeti problémák megértésére ................................................................ 19 8. ábra: Az előadások értékelése településenkénti bontásban ............................................................. 29 9. ábra: Az előadók értékelése településenkénti bontásban ................................................................. 30 10. ábra: Környezeti nevelés leghatékonyabbnak tartott színtereinek megoszlása és változása ........ 31 11. ábra: A környezet minőségének befolyásolása egyéni szinten (energiatakarékos izzók, szelektív hulladékgyűjtés és házi komposztálás használatának részaránya) ..................................... 32 12. ábra: Munkahelyi tájékoztatás a környezetvédelmi intézkedésekről .............................................. 34 13. ábra: „Költekezési” hajlandóság bizonyos tényezőkre .................................................................... 36 14. ábra: Kommunikációs eszközök megítélése az információ közvetítésére ...................................... 37 15. ábra: Honnan értesült a rendezvényről? ......................................................................................... 37

3

Vezetői összefoglaló

Az Európa Non-profit Kft. „Környezettudatosság – tudatos környezeti magatartásra nevelés” című projektjének részeként kérdőíves felmérés készült a program keretében megtartott előadások hatékonyságának mérésére valamint az előadásokon részt vevők a fenntarthatósági szemlélethez és a környezettudatos magatartáshoz kapcsolódó ismereteinek feltérképezésére. A felmérés elsődleges célja a foglalkozás-sorozat hatékonyságának mérése, ennek következtében a fenntarthatóságra, a környezetvédelemre valamint a környezeti nevelésre vonatkozó kérdések az előadások előtti és utáni ismeretszintet, az abban valamint az attitűdökben bekövetkezett változást vizsgálták, ám nem kívánnak részletes képet rajzolni a jelenlévők fenti témákkal kapcsolatos tudásszintjére, vagy az egyes települések környezeti problémáira vonatkozóan. A projekt és a kérdőíves felmérés célcsoportját a résztvevők, vagyis a politikai döntéshozók, a formális és informális tanulást megvalósító szervezetek képviselői, pedagógusai valamint a témában illetékes civil szervezetek delegáltjai jelentették. A kérdőíves felmérés 40, az ország különböző részein található településre és kistérségre terjedt ki. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt, a megkérdezettek kiválasztása nem véletlenszerű, ezért a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak. A lekérdezés egyediségét az adta, hogy az önkéntes személyek az előadás előtt és után is töltöttek ki kérdőívet, ami az ismeretszintben bekövetkezett változások mérhetőségét biztosította. Az elemzések a statisztikai módszertan egyszerű és összetett eszközeivel történtek, vagyis a válaszok egyszerű megszámlálásától az átlag és szórás számításán át score pontok alkalmazása, korreláció számítás és egyéb eszközök is részét képezték az értékelésnek. A kapott eredményeket a lehető legszemléletesebb módon ábrákba és táblázatos formába illesztettük. A fontosabb következtetések az alábbiak szerint összegezhetők: 

a mintában meghatározó a nők túlsúlya a férfiakhoz képest (70%-30%),



a válaszadók több mint 82%-a 31-60 év közötti,



a településen élt évek száma normális eloszlást mutat, a megkérdezettek fele hozzávetőlegesen 25-40 éve él az adott településen,



az előadások előtt a válaszadók többsége nem volt pontosan tisztában a gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés közötti különbséggel, ám az előadások után a megkérdezettek 92%-a már helyesen értelmezte a fenntartható fejlődés fogalmát,



a résztvevők nincsenek tisztában saját településük specifikus környezeti problémáival, az általánosan hallott/látott környezeti nehézségeket említik települési szinten. Ebből a környezeti tudatosság alacsony fokára lehetett következtetni az előadások kezdetén. Sajnos 11%-uk akkor sem lépne kapcsolatba saját önkormányzatával, ha települést érintő környezeti problémáról értesülne,



a környezetminőség értékelése 5-ös skálán 3,25, az utóbbi években jellemzően változatlan maradt.



a környezetminőségre, környezettudatosságra vonatkozó ismereteiket a megkérdezettek 5-ös skálán 3,78-re értékelték, ám bebizonyosodott hogy az előadások kezdetén alapvető fogal-

4

makkal, tartalmakkal nem voltak tisztában (lásd fenntartható fejlődés, környezeti nevelés) ami egyértelműen alátámasztotta a projekt szükségességét, 

a rendezvények sikerességére a hatékonyságmérés mutatott rá. A környezettudatosság és a tudatos környezeti magatartásra nevelés szempontjából lényeges tényezőket (helyben termelt élelmiszerek vásárlása, takarékos bánásmód a csomagolóanyagokkal és az erőforrásokkal, közösségi közlekedés támogatása, kerékpárutak építése, szegénység csökkentése, környezeti nevelés, civil szervezetek támogatása) egyaránt fontosabbnak ítélték a saját élőhely környezetminőségének javításában az előadások után,



az előadásokat 5-ös skálán 4,43 pontra, míg az előadókat 4,57 pontra értékelték. A megkérdezettek 92,5%-a gondolta úgy, hogy a rendezvény hozzájárult a környezetvédelemre környezettudatosságra vonatkozó ismeretei bővüléséhez,



a résztevők legnagyobb arányban a családot, otthont tartják a környezeti nevelés leghatékonyabb színterének, melyet az iskola, képző intézmény követ. Meglepően magas értéket kaptak az erdei iskolák, nemzeti parkok látogatóközpontjai,



az előadások hatására nőtt azok száma, akik részt kívánnak venni a szelektív hulladékgyűjtésben és alkalmazzák a házi komposztálást. Ugyanígy egyre többen fognak energiatakarékos izzókat használni a jövőben. A résztvevők 85%-a felváltaná a gépkocsival való közlekedést kerékpárra, a kerékpárutak megfelelő kiépítettsége esetén,



a megkérdezettek többsége úgy gondolta a foglalkozások után, hogy az önkormányzat (hivatal épülete, ott dolgozók viselkedése) példamutató működéssel ösztönözheti a környezettudatosság kialakulását,



a résztvevők magas arányban támogatnák az iskolai tantervek átdolgozását, a környezeti neveléssel kapcsolatos tartalmak fokozottabb integrálását, valamint a települési képző intézménye „ökoóvodává” és „ökoiskolává” alakítását,



a felmérés jövedelmi összefüggéseket nem tudott kimutatni, a kapott eredmények szerint az egyéneket döntéseikben jobban motiválja „környezeti” meggyőződésük, mint anyagi helyzetük. E gondolkodásmód eléréséhez a rendezvények is hozzájárultak.



a résztvevők szerint a környezettudatos információk közvetítésének leghatékonyabb kommunikációs eszköze a TV, annak ellenére, hogy a megkérdezettek nagy arányban személyes úton értesültek a rendezvényekről.

5

A kérdőíves felmérés értékelése

1. A pályázathoz és a pályázati kiíráshoz való kapcsolódás A Megbízó, Európa Szolgáltató Közhasznú Non-profit Kft. a 2009. március 25-i támogatási döntés értelmében megvalósíthatta a „Környezettudatosság – tudatos környezeti magatartásra nevelés” című pályázati projektjét, melynek keretében egy 40 települést átfogó tájékoztató kampányt szerveztek a politikai döntéshozók, pedagógusok és informális oktatást megvalósító szervezetek képviselőinek bevonásával az egyén és közösség szemléletformálása, a környezettudatos magatartási formák valamint a fenntartható fejlődés értékeinek és ismereteinek elterjesztése érdekében. A projekt egyik célkitűzése és részben sikerességének mércéje a rendezvények és a kapcsolódó installáció(k) által elért hatás mérése annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk az előadások/workshopok hatékonyságáról továbbá arról, hogy a közvetített tartalmak megfelelően eljutottak-e a résztevőkhöz, azok képesek lesznek-e a mindennapi gyakorlat során alkalmazni és ami ennél is fontosabb, a közösség (munkahely, család és tágabb értelemben szervezet illetve kistérség szintjén) többi tagja számára átadni. Fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés a pályázati konstrukcióhoz illeszkedő projekt céljaival összhangban elsősorban azt kívánta vizsgálni, hogy a megvalósult rendezvények, az ott átadott információ hogyan járult hozzá a résztevők környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezetetikájának fejlődéséhez, milyen változások következtek be szemléletükben, attitűdjeikben azokon a területeken, amelyek a mindennapi gyakorlati élethez kapcsolódnak. (Nem szabad azonban megfeledkezni a célcsoport összetételéről, vagyis arról, hogy a politikai döntéshozók „napi gyakorlatát” vagyis a településeket érintő döntéseit ugyanúgy befolyásolni fogja az itt átadott információ, míg a pedagógusok, nevelők, képzők közvetíteni fogják a szemléletmódot a diákok felé, mely célkitűzése is volt a projektnek.) Ennek következtében a zárt kérdéseket az egyszerűség, „megfoghatóság” jellemezte, (kerékpár használata, helyben termelt élelmiszerek vásárlása, energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, stb.) kerültük a túlzottan célcsoport specifikus kérdéseket, miután egyrészről célcsoportonkénti adatfelvételre nem volt lehetőség, másrészről egyszerű kérdésekkel is ki lehet mutatni, hogy a rendezvények elérték-e a kívánt hatást a szemléletformálást illetően. Miután sem a pályázati konstrukciónak, sem jelen projektnek nem célja közvetlenül és leszűkítetten a környezet- és természetvédelem, turisztika, egészséges táplálkozás és mozgáskultúra népszerűsítése, ezért ilyen és hasonló témákra csak érintőlegesen kérdeztünk rá, csak és kizárólag olyan mértékben amennyiben a válasz hozzájárulhat a környezettudatosság megítéléséhez. Ehhez hasonlóan a saját élőhely környezeti problémáinak felmérése nem azt a célt szolgálta, hogy átfogó képet kapjunk a település környezeti állapotáról, hanem azt, hogy más mutatókkal összevetve megérthessük az egyén és a közösség környezetről való informáltságának szintjét. Ebben a témakörben a felmérés során kapott adatok ezidáig sem mennyiségben, sem minőségben nem álltak rendelkezésre. Túllépve azonban a jelenlegi helyzet leírásán – az összehasonlító módszertan segítségével – az adatok kiindulópontként szolgálhattak a kezdeti és a végső állapot

6

(értsd rendezvények előtti és utáni) közötti különbség leképezésére, a szemléletmódban bekövetkezett változás felmérésére. (Dinamikus megközelítés) Szükséges továbbá megjegyezni, hogy a kérdések egy része – természetesen leegyszerűsített mindenki számára értelmezhető formában – kapcsolódott azokhoz az információkhoz, melyek a projektet és a pályázati konstrukciót megalapozó stratégiai dokumentumokban szerepelnek, úgy mint Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia, valamint a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008), Környezettudatosság növelése akcióprogram. Mind a kérdőív kialakításánál, mind a módszertan és értékelés kidolgozásánál építettünk a szakirodalomban fellelhető, hasonló témájú felmérésekre, páldául Environmental Education Fund – General Survey és Environmental Education Survey.

1

2) A lekérdezés kiterjedtsége A projekt helyszíneinek megfelelően 40 településen történt felmérés, bár három esetben – az alacsony válaszadási hajlandóságnak és így a csekély számú kérdőívnek köszönhetően – bizonyos települések kérdőívei összevonásra és együttes értékelésre kerültek más, minden esetben szomszédos vagy közeli kistérség településén kitöltött kérdőívekkel. Így vált az lehetővé, hogy túlzottan alacsony elemszámú részsokaságok ne jelenjenek meg a teljes mintában. A korábban leírtak szerint a lekérdezés egyediségét az adta, hogy az önkéntes személy(ek) az előadás előtt és után is töltött(ek) ki kérdőívet, mely azon túl hogy biztosította az ismeretszintben és szemléletmódban bekövetkezett változás mérhetőségét, a felvétel nagyságát illetően, megduplázta a kérdőívek számát. Bár a rendezvények után – nem számottevően ugyan de - kevesebb II-es Kérdőívet töltöttek ki, a teljes minta nagysága több mint duplájára nőtt a tervezetthez képest. Az előzetes becslések településenként 7-8 db. I.-es és II.-es Kérdőívvel számoltak, a teljes mintát pedig 300-300 darabra becsülték. Ehhez képest a résztvevők 782 darab kérdőívet töltöttek ki a foglalkozások előtt és 737 darabot a foglalkozások után. Ez településenként kerekítve 20 illetve 18 darab ívet jelent a feltételezettnél nagyobb válaszadási hajlandóságnak köszönhetően. A pályázati útmutató által megkövetelt minimum 50 fő hatékonyságmérésbe való bevonását így jelentősen sikerült meghaladni, pontosabb képet kapva a rendezvénysorozat célcsoportra gyakorolt hatásáról. A kitöltött kérdőívek nagy számának köszönhetően pedig jelentősen javultak a mintára vonatkozó ismereteink és a hatékonyság mérésének megbízhatósága. A felvételben résztvevő településeket az alábbi ábra, míg a településenkénti kérdőívek számát az azt követő táblázat mutatja.

1

Az I.-es és II.-es Kérdőíveket lásd a mellékletekben.

7

1. ábra: A felméréssel érintett kistérségek, avagy a lekérdezés országos lefedettsége

1. táblázat: A kérdőívek száma kistérségenként és településenként

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye Győr-Moson-

dőívek száma

Kérdőívek száma

Győr

12

10

Szombathelyi

Szombathely

10

9

Celldömölki

Celldömölk

30

29

Zala

Nagykanizsai

Nagykanizsa

16

19

Fejér

Székesfehérvári

Székesfehérvár

11

11

Dunaújvárosi

Dunaújváros

32

32

Vas

Észak-

Település

II. típusú

Győri

Sopron

Közép-Dunántúl

Kistérség

I. típusú Kér-

Sárbogárdi

Sárbogárd

9

9

Komárom-

Dorogi

Dorog

12

12

Esztergom

Komáromi

Komárom

19

18

Veszprém

Ajkai

Ajka

23

22

Nógrád

Pásztói

Pásztó

5

5

Salgótarjáni

Salgótarján

8

7

Gyöngyösi

Gyöngyös

25

24

Magyarország Heves

Hevesi

Heves

25

23

Borsod-Abaúj-

Miskolci

Miskolc

46

40

Zemplén

Kazincbarcikai

Kazincbarcika

22

22

Szerencsi

Szerencs

27

27

Encsi

Encs

7

4

Mezőkövesdi

Mezőkövesd

Encsi mintával együtt (1-1 értékelhető kérdőív)

8

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar

Hajdúszoboszlói

Hajdúszoboszló

18

18

Derecske

36

36

Polgári

Polgár

4

4

Berettyóújfalui

Berettyóújfalu

18

15

Püspökladányi

Püspökladány

8

8

Balmazújvárosi

Balmazújváros

37

35

Jász-Nagykun-

Jászberényi

Jászberény

33

30

Szolnok

Mezőtúri

Mezőtúr

20

19

Karcagi

Karcag

18

20

Nyíregyházi

Nyíregyháza

25

28

Kiskunfélegyháza

26

22

Kalocsai

Kalocsa

25

22

Szegedi

Szeged

32

22

Szentesi

Szentes

17

18

Gyulai

Gyula

23

23

Szeghalmi

Szeghalom

30

33

Pécsi

Pécs

16

15

Szigetvári

Szigetvár

27

25

DerecskeLétavértesi

SzabolcsSzatmár-Bereg Dél-Alföld

Bács-Kiskun

Kiskunfélegyházai

Csongrád Békés Dél-Dunántúl

Baranya

Pécsi mintával együtt (2-2 értékel-

Komlói

hető kérdőív)

Tolna

Dombóvári

Dombóvár

16

12

Somogy

Kaposvári

Kaposvár

13

9

3. Módszertani leírás 3.1. Mintavétel A kérdőíves felmérés önkéntes alapon és anonim módon történt. Bár az önkéntesség magában hordoz egyfajta véletlenszerűséget, ez a „véletlenszerűség” nem tekinthető tervezettnek, vagyis a felmérés nem általánosítható, nem reprezentatív az egyes célcsoportokra, sokaságokra vonatkozóan. Megjegyzendő, hogy ez jelen esetben nem is volt cél, hiszen a megkérdezés középpontjában a hatékonyság mérése és nem általános következtetések levonása áll. (Az eredmények jelzés értékkel azonban lehetővé teszik bizonyos állapotok, tendenciák leírását.) 3.2. A kérdések típusa A rendelkezésre álló idő rövidségére való tekintettel főként zárt kérdéseket alkalmaztunk. A kérdések többsége egyszerű, feleletválasztós, (Igen/Nem, vagy megadott opciók) ám néhány kérdés esetében 1-től 5-ig terjedő skálán való értékelésre, (a kiértékelés során alkalmas score pontokra történő átalakításra) évszám vagy név leírására kértük a válaszadót. A leírtaknak megfelelően több kérdés vonatkozott a válaszadók környezettudatosságára, az őket körülvevő környezettel kapcsolatos információk felmérésére, valamint beépítésre kerültek ellenőrző kérdések is. Az egyszerűséget szem előtt tartva hiányoznak azonban a feltételes kérdések. (A válaszadás egy korábbi kérdésre adott választól függ.) A kérdőív tervezésénél figyelembe vettük, hogy a kapott eredmények „keresztmetszeti” elem-

9

zést is lehetővé tegyenek az értékelés során, melyek sok esetben háttérelemzésként szolgáltak és így nem jelennek meg közvetlenül. 3.3. A kérdőív felépítése A kérdőív az alábbi főbb szerkezeti egységekre tagolható: 

Általános demográfia kérdések (nem, kor, háztartásra, jövedelemre vonatkozó kérdések)



Gazdasági fejlődés, környezetvédelem, környezeti nevelés, fenntarthatóság fogalmi meghatá-

rozására vonatkozó kérdések 

Környezeti nevelés, fenntarthatóság, környezetminőség tartalmára vonatkozó kérdések



Környezetvédelem, környezeti minőség értékelése



Az előadások tartalmához kapcsolódó, tudásszintet mérő kérdések Az általános demográfia kérdések kivételével a legtöbb kérdés ugyan más megfogalmazásban, de

strukturáltan ismétlődik, így alkalmas a hatékonyság (szemléletmódban, környezettudatosságban és az attitűdökben bekövetkezett változás) mérésére. 3.4. A kérdőívek kiértékelése A felmérés sikerességét, vagyis a magas válaszadási hajlandóságot figyelembe véve csak azok az ívek kerültek a mintába melyeknél nem tapasztaltunk hibát, vagy ahol a hiba, a hiányos kitöltés a torzítás veszélye nélkül valószínűségi módszerekkel kiküszöbölhető volt. Nem befolyásolta a mintába kerülést, ha az adott válaszadó azoknál a kérdéseknél ahol csak 2 vagy néhány elem megjelölését kértük, több elemet is megjelölt. Ez magyarázza, hogy bizonyos esetekben a válaszok összege miért haladja meg a kérdőívek teljes számát. Az elemzések során jellemzően statisztikai alapműveleteket – a kérdésre adott bizonyos válaszok egyszerű összeszámlálása, átlag, szórás meghatározása, stb. – használtunk, melyekre a köznapi elterjedtség miatt módszertani ismertetővel részletesen nem térnénk ki. Az összetettebb elemzések közül először is be kell mutatni, az ún. score pontok/százalékok képzését. A módszert mindkét kérdőívben felhasználtuk, amikor a válaszadókat a rendezvények előtt és után arról kérdeztük, hogy bizonyos tényezők hogyan járulnak hozzá saját élőhelyük környezetének javításához. Ezt 1-től 5-ig tartó skálán kellett megjelölniük, ahol az 1-es szélsőérték azt jelentette hogy nincs rá hatással míg az 5-ös érték azt jelentette hogy javítja. Ebben az értékelő táblázatban kerültek elhelyezésre olyan kérdések melyek az előadások tematikájához kapcsolódtak, mint például: 

Helyben termelt élelmiszerek vásárlása külföldi helyett



Takarékos bánásmód a csomagolóanyagokkal



Takarékos bánásmód az erőforrásokkal



Közösségi közlekedés támogatása



Kerékpárutak építése



Szegénység csökkentése



Gyerekek környezeti nevelése az iskolákban és iskolai foglalkozásokon kívül



Felnőttek környezeti nevelése a média segítségével, stb. Az ismétlődő rákérdezés következtében lehetőségünk nyílt arra, hogy az értékelést a rendezvé-

nyek előtt és után is elvégezzük, mérve ezzel a megítélésben bekövetkezett változást. A válaszokat (a 10

számokat, pontokat) elhelyeztük egy 0-100-ig terjedő skálán, (pl. 4-es osztályzat esetén a % számítása: 4*20 = 80%) így minden egyes területhez egy százalékpontot tudtunk társítani, mérve ezzel az adott elem a környezetminőség javításához való hozzájárulását, illetve a kezdeti és végállapot összehasonlítása révén a megítélésben bekövetkezett változást. A módszer előnye, hogy szemléletesebben mutatja a változásokat az egyszerű átlagszámításnál. Az adatok összegzése, csoportosítása érdekében több esetben gyakorisági sort és táblát készítettünk, melyet egy helyen hisztogrammal is megjelenítettünk. Néhány esetben keresztmetszeti táblázatokat képeztünk, hogy a válaszokat részsokaságok szerint is elemezzük. (Itt a részsokaságokat már nem a települések, hanem egyes válaszok alapján képzett csoportok jelentik.) Bizonyos esetekben azt is lemértük, hogy az egyik kérdésre adott válasz hogyan befolyásolja egy másik kérdés válaszát, vagyis feltételezéseket vizsgáltunk a kapcsolatok szorosságára vonatkozóan. Ez utóbbi összetettebb elemzések következtetéseit mindig az adott kérdés esetében jelenítjük meg.

4. Demográfia Bár a kérdőíves felmérésnek nem célja a válaszadók demográfiai, jövedelmi és egyéb, a környezettudatossághoz szigorúan nem köthető adatok (származás, településen eltöltött évek száma, stb.) felvázolása, az e pontok alapján kapott információk érdekes kiegészítő képet nyújtottak a résztvevők általános jellemzőiről és egyúttal lehetőséget biztosítottak későbbi részletesebb elemzésekhez. A kapott adatok alapján nem mutatható ki egyértelműen a nők túlsúlya. A 781 válaszadóból ugyanis 550 fő volt nő, még 231 fő férfi. Így a nők aránya 70%-ra billen szemben a férfiak 30%-os arányával a minta egészét nézve. A válaszadók nem szerinti csoportosításában tapasztalható eltolódás különösen jelentős az olyan településeken mint Ajka, Székesfehérvár, Szombathely, Pásztó, Szentes, Szeghalom, Pécs és Nagykanizsa ahol a kitöltők több mint 80%-a volt nő. A férfiak legmagasabb aránya Sárbogárdon tapasztalható. (60%) 2. ábra: A megkérdezettek neme

A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása

30%

Férfi Nő

70%

11

A korcsoportonkénti megoszlás a nemeknél egyenletesebb eloszlást mutat, bár itt is megállapítható hogy jellemzően a két középső tartományba (31-45; 36-60 év) esett a válaszadók több mint 82%-a. A települési szélsőséges értékeket figyelembe véve Dunaújvárosban képviseltették magukat a legfelső korcsoportba (60+ év) tartozók 12,5%-kos súllyal, míg Karcagon és Berettyóújfalun jelent meg a legtöbb fiatal. (33,33% mindkét városban) A projekt célját figyelembe véve ez a korcsoportonkénti megoszlás mindenképpen kedvező, hiszen jellemzően az aktív, munkaképes korúak voltak jelen a rendezvényeken. A korcsoportonkénti megoszlásnál mindenképpen fontosabb az adott településeken eltöltött évek száma a válaszadók körében, tekintve, hogy a megkérdezettek ott fejtik ki tevékenységüket, ahol aktívak, ahol élnek. A mintegy 781 adatot gyakoriság szerint rendezve (egyes településen eltöltött évek számához hány „eset” rendelhető hozzá) az alábbi – normális eloszlású – hisztogramot kapjuk: 3. ábra: Az adott településen élt évek számát bemutató hisztogram

Amint a fenti ábrán látható, az emberek többsége 25-48 éve él azon a településen, amit megjelölt lakóhelyeként. Hasonló eredményre vezet, ha a településen eltöltött évek számát gyakorisági táblába rendezzük, mely számokkal is kifejezi, hogy fenti intervallumon belül 55,7%-a él az embereknek azon a településen amit megjelölt élőhelyeként. 2. táblázat: A településen élt évek száma gyakorisági sorokba rendezve A településen eltöltött évek száma 0-6 év 7-12 év 13-18 év 19-24 év 25-30 év

Válaszok száma az intervallumban 39 45 45 83 136

Százalékos megoszlás 4,99% 5,76% 5,76% 10,63% 17,41%

Válaszok száma az intervallumban 212

435

Százalékos megoszlás 27,14%

55,70%

12

31-36 év 37-42 év 43-48 év 49-54 év 55-60 év 61-66 év 67+ év Összesen

121 101 77 98 29 6 1 781

15,49% 12,93% 9,86% 12,55% 3,71% 0,77% 0,13% 100%

134

17,16%

781

100%

A korcsoportonkénti valamint a településen élt évek száma szerinti – normálisnak tekinthető – eloszláshoz képest inkább szélsőséges értékeket tükröz a másik két vizsgált demográfiai és jövedelmi jellemző. Amíg a legmagasabb iskolai végzettségre adott kiugróan magas egyetemi, főiskolai végzettség részarány jól indokolható a célcsoport összetételével, addig a háztartás jövedelmi helyzetének szélső irányokba történő elmozdulása („Rendszeresen megtakarít” és „Soha nem jön ki a hó végére” mint a legjobb és lehető legkedvezőtlenebb adható válasz) inkább érdekesnek nevezhető. A kapott eredményeket az alábbi táblázatok mutatják. 3. táblázat: Válaszadók iskolai végzettség és háztartásuk jövedelmi helyzete szerinti megoszlása Legmagasabb iskolai végzettség Válaszok Százalékos száma megoszlás Alapfokú 5 0,64% Alapfokú szakképesítéssel, szakmunkásképző 1 0,13% Érettségi

Érettségi szakképesítéssel, szakközépiskola, technikum Főiskola, egyetem

Összesen:

6

0,77%

33

4,23%

736

94,24%

781

100%

Háztartás jövedelmi helyzete Válaszok Százalékos száma megoszlás Rendszeresen megtakarít 104 13,32% Néha megtakarít 198 25,35% Jövedelme elegendő a kényelmes életvitelre 105 13,44% Jövedelme épphogy elegendő 258 33,03% Néha nem jön ki hó végére 91 11,65% Soha nem jön ki hó végére 25 3,20% Összesen: 781 100%

13

5. Gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés A gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés közötti különbségek bemutatásával a rendezvények bevezető előadása foglalkozott. Még az előadás kezdete előtt szerettük volna felmérni, hogy a résztvevők tisztában vannak-e a kettő közötti különbséggel, ezért zárt kérdések használatával arra kérdeztünk rá, hogy véleményük szerint a gazdasági növekedés milyen tényezők javulását eredményezi. A válaszok között többségében olyan elemek kerültek felsorolásra, melyek javulása inkább köszönhető a fenntartható fejlődésnek, amint arra az előadások a későbbiekben rá is mutattak. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többsége szerint a gazdasági növekedéssel együtt várható az életszínvonal és az egészség javulása is. Bár ez a feltételezés még el is fogadható, az azonban már bizonyosan nem – ahogy a bevezető előadás erre rá is mutatott – hogy a gazdasági növekedés képes biztosítani a környezet minőségének javulását, a szegénység és kirekesztettség csökkenését, a természeti erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást és a demokratikus jogok fokozottabb érvényesülését. Ennek ellenére az I.-es Kérdőív tanúsága szerint a válaszadók körülbelül fele gondolta úgy, hogy utóbbi négy tényező is javulni fog ha egy ország gazdasága növekszik. A kapott eredményeket az alábbi ábra mutatja. 4. ábra: A gazdasági növekedés és életminőségi tényezők kapcsolata

a természeti a demokratikus erőforrásokkal jogok fokozottabb való hatékonyabb érvényesülését? gazdálkodást?

a környezet minőségének javulását?

a szegénység és kirekesztettség csökkenését?

az emberek egészségének javulását?

az emberek életszínvonalának javulását?

Az ország gazdasági növekedése biztosítja-e... 566

Igen

Nem

215

455

Igen

325

Nem

396

Igen

384

Nem

430

Igen

350

Nem

Igen

380

399

Nem

309

Igen

469

Nem

0

100

200

300

400

500

600

14

Egyértelműen a projekt sikerességét, az átadott információ megértését igazolja, hogy a rendezvények után a résztvevők több mint 92%-a választotta a fenntartható fejlődés – szakirodalom által elfogadott – helyes definícióját, és a korábban említett négy tényező javulását nem a gazdasági fejlődésnek tulajdonította. Ugyanez azonban nem mondható el a fogyasztási szokások megváltoztatása és a technológiai fejlődés közötti különbség, illetve e két tényező a környezeti problémák megoldásában játszott szerepének megértéséről: a résztvevők 15%-a a rendezvények előtt és után is úgy látta, hogy a népesség szaporodásból származó környezeti terhelést és problémákat csak a technológiai fejlő2

déssel lehet ellensúlyozni. Megjegyzendő hogy a technológiai fejlődést válaszul adók nagyobb részarányban voltak férfiak, mint nők, melyet az alábbi táblázat tesz szemléletessé: 4. táblázat: Fogyasztási szokások megváltoztatása és technológiai fejlődés szerepe a környezeti terhelés megoldásában – nemek szerinti bontásban Ön szerint mi ellensúlyozhatja jobban a Föld népességének növekedéséből származó környezeti terhelés…? Férfiak részaránya Nők részaránya Összesen (elemszám; N) Fogyasztási szoká27,4% 72,6% 682 sok megváltoztatása Technológiai fejlő43,4% 56,6% 113 dés Összesen (elem231 550 szám, N) * A két lehetőségre adott válaszok együttes száma magasabb mint a résztvevők száma az I.-es Kérdőív kitöltésében, mivel mintába kerültek azok a válaszok melyek mindkét lehetőséget egyszerre választották.

6. A környezet, környezeti problémák megítélése a településen Annak érdekében, hogy megismerjük az egyének környezetükről, a közvetlen élőhelyükön tapasztalható környezeti problémákról való informáltságát, megkértük őket a saját településüket érintő 2 legfontosabb környezeti probléma megjelölésére. A kiválasztott problémák összesített eredményét az alábbi grafikon szemlélteti: 5. ábra: A környezeti problémák összesítő adata (Lásd következő oldal)

2

Ez a százalékos arány azonban még mindig kedvezőbb, mint a pályázati felhívásban szereplő érték, ahol a hivatkozott felmérések szerint a lakosság ugyan tisztában van a fogyasztás kedvezőtlen környezeti hatásaival, azonban háromnegyedük szerint a probléma pusztán technikai fejlődéssel áthidalható – Pályázati Felhívás és Útmutató, 5. oldal. Jelen felmérés esetében a kedvezőbb arány vélhetően a magas iskolai végzettséggel indokolható.

15

Környezeti problémák összesítése az egyre növekvő szilárd- és f olyékony hulladékképződés

580

a közlekedés növekedéséből következő levegőés zajszennyezés

427

a természetes élővizek szennyezése

210

a levegő minőségének f olyamatos romlása

190

az erdőterületek irtása, pusztulása

185

a termőf öldek savanyodása, terméshozamának csökkenése

111

a biológiai sokf éleség csökkenése, állat- és növényf ajok eltűnése

108

az ivóvízkészlet csökkenése

71

0

100

200

300

400

500

600

700

6. ábra: Környezeti problémák településenként A környezeti problémák százalékos megoszlása településenként

Dunaújváros Ajka Székesfehérvár

45,00%

Szombathely Celldömölk Jászberény Győr

40,00%

Dorog Sárbogárd Pásztó 35,00%

Gyöngyös Komárom Kazincbarcika Balmazújváros

30,00%

Encs Derecske Heves 25,00%

Szerencs Salgótarján Hajdúszoboszló Miskolc

20,00%

Szentes Szigetvár Szeghalom Berettyóújfalu

15,00%

Kalocsa Kiskunfélegyháza Kaposvár Pécs

10,00%

Nyíregyháza Karcag Gyula Szeged

5,00%

Püspökladány Polgár Dombóvár

0,00% a levegő minőségének folyamatos romlása,

az ivóvízkészlet csökkenése,

a természetes élővizek szennyezése,

az erdőterületek irtása, pusztulása,

a termőföldek savanyodása, terméshozamának csökkenése,

a biológiai sokféleség a közlekedés az egyre növekvő csökkenése, állat- és növekedéséből szilárd- és folyékony növényfajok következő levegő- és hulladékképződés. eltűnése, zajszennyezés,

Mezőtúr Nagykanizsa Összesen

16

A környezeti nehézségeket bemutató táblázatban jól látszik, hogy a válaszadók elsősorban az egyre növekvő szilárd- és folyékony hulladékképződést valamint a közlekedés növekedéséből következő levegő- és zajszennyezést jelölték meg a legfontosabb környezeti problémaként a településükön. Utána közel azonos súllyal szerepel a természetes élővizek szennyezése, a levegő minőségének folyamatos romlása és az erdőterületek irtása, pusztulása. A termőföldek savanyodását, a biológiai sokféleség csökkenését valamint az ivóvízkészlet csökkenését már kevesebben jelölték meg, mint a településüket érintő környezeti gondot. A környezettudatosság szempontjából fontosabb megállapításhoz jutunk, ha a minta egészére értelmezett problémák százalékos megoszlását (7. ábrán vastag fekete vonal) az egyes településekre számított százalékos megoszláshoz hasonlítjuk. (7. ábrán minden települést egy színes vékony vonal jelöl) Ekkor ugyanis azt láthatjuk, hogy a településenkénti százalékos megoszlás szignifikánsan nem tér el a minta egészének százalékos megoszlásától. (A levegő minőségének romlásában a szélsőértéket Dunaújváros képviseli, az ivóvízkészlet csökkenése tekintetében a legmagasabb arány Kaposváron tapasztalható, a természetes élővizek szennyezését Szeghalmon és Polgáron jelölték meg a legnagyobb problémaként, hasonló kiugró értéket mutat az erdőterületek irtásában Pásztó, a termőföldek savanyodásában Mezőtúr, a biológiai sokféleség csökkenésében Püspökladány, a közlekedés növekedéséből következő levegő- és zajszennyezésben pedig Székesfehérvár. Az egyre növekvő szilárd- és folyékony hulladékképződést Hevesen értékelték a legmeghatározóbb problémaként.) A fenti ábra segítségével vagy statisztikai regressziós elemzésekkel könnyen belátható, hogy a település/térség ismeretéből nem tudunk adott környezeti problémákra következtetni. Így az embereknek az őket körülvevő környezet állapotára vonatkozó informáltságáról inkább az a megállapítás tehető, hogy az általánosságban hallott/ismert környezeti problémákat vetítik saját településükre is. A feltételezést erősíti, hogy a válaszolók mintegy 11%-a még akkor sem lépne kapcsolatba saját önkormányzatával tájékozódás érdekében ha értesülne egy a települést érintő környezeti problémáról. (Ez az arány Celldömölkön, Kiskunfélegyházán és Kalocsán a legmagasabb, 20% feletti.)

7. A környezetminőség értékelése A környezetminőség értékelésével az I.-es Kérdőív két pontja foglalkozott. Az első kérdésben a résztvevőket arra kértük, hogy egy 5-ös skálán értékeljék lakóhelyük környezetminőségét, míg a másodikban az utóbbi évek tendenciájára kérdeztünk rá. (Statikus és dinamikus állapot) A teljes felmérésre a környezetminőség egészét jellemző érték 3,25, tehát közepes, és az utóbbi években inkább ugyanolyan maradt, illetve romlott. (a 3,25-ös átlagos értékhez tartozó relatív szórás 7,6%) A településenkénti eredményt az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: A környezetminőség értékelése településenként Város Dunaújváros Ajka Székesfehérvár Szombathely Celldömölk Jászberény

Átlag 2,72 3,17 3,18 3,40 3,20 3,21

Tendencia változatlan változatlan változatlan változatlan változatlan változatlan

Város Hajdúszoboszló Miskolc Szentes Szigetvár Szeghalom Berettyóújfalu

Átlag 3,78 3,17 3,50 3,11 3,20 3,22

Tendencia változatlan változatlan változatlan változatlan romlott romlott

17

Győr Dorog Sárbogárd Pásztó Gyöngyös Komárom Kazincbarcika Balmazújváros Encs Derecske Heves Szerencs Salgótarján

3,00 3,33 3,20 3,60 3,04 3,37 3,05 3,35 3,43 3,22 2,96 3,37 2,63

javult változatlan változatlan romlott romlott változatlan változatlan változatlan változatlan romlott romlott változatlan változatlan

Kalocsa Kiskunfélegyháza Kaposvár Pécs Nyíregyháza Karcag Gyula Szeged Püspökladány Polgár Dombóvár Mezőtúr Nagykanizsa

változatlan változatlan romlott változatlan javult változatlan változatlan változatlan változatlan javult javult változatlan romlott

3,20 3,27 3,46 2,88 3,40 3,28 3,83 3,19 3,38 3,50 3,63 3,25 3,19

8. Környezetminőségre, környezettudatosságra vonatkozó ismeretek Az előbbi vizsgálatnál a kutatás tárgykörét figyelembe véve mindenképpen fontosabb kérdés, hogy az egyének hogyan értékelik saját ismereteiket/felkészültségüket a környezetvédelemről, környezettudatosságról. Az első kérdésben a résztvevők egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették saját ismereteiket. Ennek átlaga a felmérés egészére nézve 3,78, 7,4%-os relatív szórással. (A környezet minőségével összehasonlítva tehát megállapítható, hogy a válaszolók saját tudásukat jobbnak ítélik mint a környezet minőségét, és mivel a szórás értéke is alacsonyabb ezért ez az átlag valamivel jobban jellemzi a minta egészét.) A településenkénti értékeket az alábbi ábra mutatja: 6. ábra: Környezettudatosságra vonatkozó ismeretek osztályozása településenként Környezettudatosságra vonatkozó ismeretek osztályozása 4,5 4,09

4,20 3,88

4 3,84 3,83 3,50

3,5

4,00

3,89 3,82

3,83 3,60

3,56 3,20

4,00 3,76

3,73 3,43 3,39

4,15

4,00 3,76 3,69

3,72 3,44

3,50

3,47 3,50

4,13

4,06 3,76

4,25

4,25 4,19 3,88

3,85

3,94

3,61

3,26

3 2,5 2 1,5 1 0,5

Du na újv ár Sz os ék e s Aj fe ka Sz hé om rv b ár Ce athe ll d ly Já öm sz öl k be ré ny G yő D r Sá oro rb g og á Pá rd G szt yö ó n K gy Ka om ös zin áro Ba cb m lm ar az cik a új vá ro s E De nc re s cs k He e Sz ve s e S re Ha al g ncs ó jd ús ta r zo ján bo sz M ló isk Sz olc e Sz nte s i Sz get v á Be egh r re a lo tty m óú Ki jf a sk u n Kal o lu fé l e csa gy Ka há z po a sv á Ny P r í re éc gy s há Ka za rc ag G yu Pü Sz la sp eg ök ed la dá n Po y Do l g m ár bó M vá Na ez r gy ő tú ka r niz sa

0

Arra vonatkozóan hogy a korábbi képzés és egyéb más információk milyen mértékben készítették fel az egyént a környezeti problémák megértésére az alábbi százalékos megoszlást kaptuk:

18

7. ábra: Felkészültség a környezeti problémák megértésére Válaszadók megoszlása felkészültség szerint 60,00% 50,45% 50,00%

40,00% 33,55% 30,00%

20,00% 13,06% 10,00% 2,94% 0,00% Nagyon jól felkészített.

Megfelelőnek érzem.

Valamennyire felkészített.

Egyáltalán nem érzem magam felkészültnek.

Vagyis a válaszadók inkább (több mint 50%) felkészültnek érzi magát a környezeti problémák megértésére, környezettudatosságra, környezetvédelemre vonatkozó ismereteit pedig jónak (3,78, score pontokkal kifejezve 76 score) tartják. A környezettudatosságra vonatkozó ismeretek, a felkészültség a környezeti nevelés helyes értelmezésének „tesztelésére” egy az ismérvek közötti kapcsolat szorosságát vizsgáló statisztikai módszert hívtunk segítségül. Kiinduló feltételezésünk, hogy azok akik saját felkészültségüket, környezetvédelemre- és tudatosságra vonatkozó ismereteiket jónak értékelik, azoknak tisztában kell lenniük az erre való nevelés témaköreivel is. Márpedig a szakirodalom szerint a környezeti nevelés magában foglalja az I.-es Kérdőív 14-es kérdésének összes pontját. Vagyis ideális esetben mindenki aki saját tudását 5-tel jellemezte a skálán 6 pontot (kellett volna) megjelölnie, tehát magasabb értékeléshez több megjelölt pont kell hogy tartozzon. Az elméleti feltételezés helyességét pozitív 1-es szám írná le, ezzel szemben a kapott együttható értéke 0,2. Ebből adódik az a következtetés, hogy hiába értékelték a válaszadók jónak saját ismereteiket és felkészültségüket, valójában nem voltak tisztában a környezeti nevelés tartalmával a rendezvények kezdetén. A környezeti nevelés fogalmának megértését az előadások után is lemértük, itt a helyes válasz aránya már 98%-os volt. Ezen eredmény igazolja, hogy a projekt keretében megvalósított szemléletformáló rendezvénysorozat mindenképp indokolt, és végeredményét tekintve hatásos volt.

9. A rendezvények hatékonyságának mérése célzott kérdésekkel A feladatból és a pályázat tartalmából következően a kérdőíves felmérés egésze a környezettudatosság illetve az abban bekövetkezett változás valamint a rendezvények hatékonyságának bemutatását célozza, de amint az előzőekből és ebből a részből látható, a feladatnak való megfelelés módszertanában egyaránt szerepelnek közvetett és közvetlen kérdések. Közvetett kérdés alatt értjük, amikor az egyén szemléletéhez, ismereteihez átvitt értelemben valamin keresztül közelítünk. (lásd fenntarthatóságról, saját környezet állapotáról alkotott kép, stb. ami végső soron szintén a környezettudatosság

19

megismerését célozza) Ebben a részben és a két kérdőív azonos táblázataiban viszont közvetlen módon – számszerű értékeléssel, mutatószámokkal, átlag, szórás és score pontok képzésével – vizsgáltuk az előadások hatékonyságát és környezettudatosság egyes elemeiben bekövetkezett változást. Ezért a két hivatkozott azonos táblázatba olyan tényezők kerültek be, amiket az előadások érintettek és (rész)cél volt e pontok fontosságára való figyelemfelhívás, megfelelő viselkedésminták megtárgyalása és átadása illetve cselekvésre való ösztönzés. A válaszadókat arra kértük a rendezvények előtt és után, hogy egy 5 fokozatú skálán osztályozzák bizonyos elemek a saját élőhely környezetének javításához való hozzájárulását, vagyis mértük a fontosság megítélését, az abban bekövetkezett változást és az előadások/foglalkozások hatékonyságát. (Statisztikai értelemben az előadások célja, hogy a tematikákkal érintett pontokra adott értékeket felfelé, az 5-ös érték vagy a 100% irányába tolja el) Elsősorban a pályázat és a kiírásában szereplő célok teljesülésére kérdeztünk rá, de „teszt” jelleggel bekerültek olyan elemek is, ahol nem volt cél sőt kifejezetten elkerülendő volt, hogy azokat fontosabbnak értékeljék a rendezvények előtt mint után. A kapott összesítő eredményeket, valamint a településenkénti bontást az alábbi táblázat tartalmazza:

20

A teljes felmérés eredménye

6. táblázat: A rendezvények hatékonyságának mérése a felmérés egészére

Átlag Score I.


Takarékos bánásmó da csomagolóanya gokkal

Szigorúbb kormányzati, önkormányzati fellépés a környezetvédelmi jogszabályok megsértése esetén

További környezetvédelmi normák, jogszabályok alkotása

4,12 82,41%

4,56 91,17%

4,35 87,02%

3,66 73,11%

+

Score II. Átlag

87,28%

+

91,64%

-

84,84%

Takarékos Pályázati források A közösbánásmód bevonása környeségi közaz erőforzetvédelmi beruhálekedés rásokkal zások (szennyvíztámoga(víz, viltisztító, csatornázás, tása lany) a hulladéklerakó) háztartások megvalósításához szintjén

4,53 90,58%

+

75,97%

4,29 85,86%

+

93,32%

3,85 76,90%

+

86,87%

Kerékpáruta k építése

Szegénys ég csökkentés e

4,12 82,43%

3,52 70,42%

+

81,38%

+

84,84%

Gyerekek Gyere- Felnőt- A környezetvé(18 év alat- kek körtek delem területén tiak) környezeti körtevékenykedő nyezeti ne- nevelése nyezeti civil társadalmi velése az iskolai neveszervezetek iskolákban foglalko- lése a támogatása. zásokon média kívül segítségév el 4,51 90,17%

+

74,56%

4,35 87,07%

+

90,74%

4,06 81,28%

+

88,12%

3,95 79,05%

+

84,36%

4,36 4,58 4,24 3,80 4,67 4,34 4,07 4,24 3,73 4,54 4,41 4,22 * A „+” jel a javulást (százalékpont növekedése a II.-es Kérdőívben az I.-es Kérdőív azonos kérdésre adott eredményéhez képest) míg a „-„ jel a csökkenést fejezi ki. A nyilak színe a kedvező(zöld)/kedvezőtlen(piros) tendenciára utal, még iránya az I. Kérdőív kérdéséből a II. Kérdőív azonos kérdésébe történő ugrást szimbolizálja.

+

81,52% 4,08

Dunaújváros

7. táblázat: A rendezvények hatékonyságának mérése településenkénti bontásban

Score I.

Ajka

Score II. Score I.

Score II.








63,75%

87,50%

86,25%

68,13%

83,13%

82,50%

+

+

-

+

+

81,25% 75,65%

88,75% 86,09%

79,38% 89,57%

74,38% 72,17%

+

+

+

93,64%

93,64%

91,82%

Gyerekek Gyere- Felnőt- A környezetvé(18 év alat- kek körtek delem területén tiak) környezeti körtevékenykedő nyezeti ne- nevelése nyezeti civil társadalmi velése az iskolai neveszervezetek iskolákban foglalko- lése a támogatása. zásokon média kívül segítségév el

73,75%

81,88%

65,63%

86,88%

85,00%

81,88%

73,13%

-

+

=

+

=

-

=

+

89,38% 90,43%

78,75% 88,70%

80,00% 82,61%

81,88% 84,35%

68,75% 67,83%

86,88% 89,57%

84,38% 85,22%

81,88% 81,74%

75,63% 75,65%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

79,09%

98,18%

91,82%

88,18%

90,00%

74,55%

90,91%

89,09%

86,36%

81,82%

21

Score II. Score I.

Székesfehérvár







89,09%

90,91%

72,73%

67,27%

83,64%

74,55%

+

+

+

+

+

90,91% 94,00%

94,55% 96,00%

74,55% 86,00%

69,09% 70,00%

+

+

-


87,27%

89,09%

69,09%

83,64%

85,45%

70,91%

78,18%

+

+

+

+

+

+

+

+

92,73% 88,00%

80,00% 90,00%

90,91% 84,00%

90,91% 92,00%

74,55% 80,00%

90,91% 96,00%

94,55% 92,00%

83,64% 82,00%

81,82% 88,00%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

84,44%

73,33%

93,33%

93,33%

93,33%

97,78%

88,89%

97,78%

93,33%

82,22%

95,56%

86,00%

72,67%

86,00%

79,33%

80,67%

78,67%

65,33%

80,67%

80,67%

78,00%

71,33%

Score II.

100,00%

Score I.

74,67%

100,00 % 88,00%

+

+

-

+

+

-

+

+

+

+

-

+

+

82,76% 86,67%

90,34% 92,12%

82,76% 84,85%

75,17% 80,61%

86,90% 90,91%

79,31% 87,27%

82,76% 79,39%

80,00% 84,24%

68,97% 69,09%

84,14% 88,48%

80,00% 86,67%

81,38% 81,21%

75,17% 81,82%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Score II. Score I.

96,00% 86,67%

93,33% 91,67%

88,00% 86,67%

82,00% 70,00%

96,00% 81,67%

89,33% 78,33%

86,67% 70,00%

88,67% 71,67%

76,67% 65,00%

92,00% 88,33%

92,67% 78,33%

88,00% 71,67%

86,67% 76,67%

-

-

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Score II. Score I.

86,00% 78,33%

86,00% 96,67%

84,00% 90,00%

76,00% 73,33%

94,00% 95,00%

80,00% 86,67%

88,00% 66,67%

84,00% 75,00%

72,00% 65,00%

94,00% 90,00%

82,00% 83,33%

78,00% 76,67%

80,00% 71,67%

+

=

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

90,00%

96,67%

88,33%

76,67%

96,67%

88,33%

78,33%

81,67%

70,00%

93,33%

90,00%

85,00%

76,67%

Celldöm. m

Szombathely

Score I.


Dorog

Győr

Jászber.

Score II. Score I.

Score II.

22

Sárbogárd Score I.

Balmaz.

Kazinc.

Komárom

Gyöngy.

Pásztó

Score II. Score I.








74,00%

90,00%

88,00%

64,00%

86,00%

86,00%

+

-

-

+

-

77,78% 80,00%

84,44% 80,00%

84,44% 100,00%

82,22% 88,00%

+

+

=


74,00%

74,00%

66,00%

94,00%

92,00%

78,00%

74,00%

-

-

-

+

-

-

+

+

84,44% 96,00%

84,44% 100,00%

71,11% 68,00%

71,11% 84,00%

73,33% 84,00%

93,33% 88,00%

91,11% 84,00%

86,67% 96,00%

77,78% 80,00%

+

+

=

+

+

+

+

+

=

+

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

96,00%

100,00%

96,00%

96,00%

96,00%

89,60%

72,00%

94,40%

86,40%

81,60%

100,00 % 84,80%

70,40%

89,60%

86,40%

84,80%

76,80%

Score II.

96,00%

Score I.

81,60%

100,00 % 93,60%

+

-

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

87,50% 78,95%

93,33% 93,68%

88,33% 90,53%

75,00% 68,42%

95,00% 90,53%

89,17% 85,26%

85,83% 76,84%

87,50% 85,26%

75,83% 72,63%

95,83% 90,53%

90,00% 92,63%

87,50% 83,16%

80,00% 80,00%

+

+

-

+

+

-

+

+

+

+

-

+

+

Score II. Score I.

93,33% 84,55%

94,44% 89,09%

82,22% 88,18%

72,22% 72,73%

95,56% 91,82%

84,44% 84,55%

84,44% 78,18%

86,67% 85,45%

75,56% 74,55%

95,56% 87,27%

92,22% 84,55%

86,67% 80,00%

87,78% 81,82%

+

+

-

-

+

+

+

-

+

=

+

+

+

Score II. Score I.

85,45% 92,43%

91,82% 94,59%

85,45% 87,57%

71,82% 75,68%

94,55% 95,14%

85,45% 82,70%

83,64% 75,14%

84,55% 82,70%

76,36% 72,97%

87,27% 94,05%

88,18% 90,27%

85,45% 81,62%

83,64% 82,70%

+

+

-

+

+

+

+

+

-

-

+

+

+

94,29%

94,86%

83,43%

76,57%

97,14%

86,86%

81,14%

85,71%

69,71%

93,14%

92,00%

89,14%

85,71%

Score II. Score I.

Score II.

23

Encs Score I.

Derecske

Score II. Score I.

Hajdúsz.

Salgót.

Szerencs

Heves

Score II. Score I.

Score II. Score I.

Score II. Score I. Score II. Score I.

Score II.








91,43%

88,57%

91,43%

82,86%

97,14%

85,71%

-

+

+

+

+

90,00% 85,56%

95,00% 92,22%

95,00% 86,67%

90,00% 76,11%

-

-

+

83,33% 88,00%

90,56% 88,80%

+


62,86%

71,43%

62,86%

91,43%

85,71%

71,43%

80,00%

+

+

+

+

+

-

+

=

100,00% 87,22%

95,00% 88,33%

85,00% 78,33%

80,00% 90,56%

85,00% 74,44%

95,00% 90,56%

80,00% 86,11%

75,00% 84,44%

80,00% 80,56%

+

+

+

+

-

+

+

+

-

+

88,33% 85,60%

83,33% 67,20%

92,78% 94,40%

92,22% 84,80%

80,56% 68,00%

88,33% 79,20%

76,67% 70,40%

91,67% 90,40%

87,78% 88,80%

83,33% 78,40%

84,44% 80,00%

+

-

+

+

+

+

-

-

-

-

-

-

93,04% 81,48%

93,91% 83,70%

78,26% 80,74%

69,57% 77,78%

96,52% 85,93%

85,22% 82,22%

74,78% 77,78%

79,13% 80,00%

66,09% 70,37%

89,57% 86,67%

86,96% 83,70%

77,39% 76,30%

75,65% 77,78%

-

-

-

-

+

-

-

-

-

-

+

+

-

80,00% 80,00%

79,31% 87,50%

78,62% 80,00%

76,55% 72,50%

88,28% 92,50%

82,07% 82,50%

77,24% 82,50%

79,31% 82,50%

68,97% 75,00%

84,14% 90,00%

84,14% 87,50%

76,55% 80,00%

75,86% 75,00%

+

-

+

+

-

+

+

-

-

+

+

+

+

94,29% 81,11%

80,00% 91,11%

82,86% 88,89%

80,00% 75,56%

91,43% 94,44%

88,57% 88,89%

85,71% 76,67%

80,00% 83,33%

68,57% 67,78%

94,29% 92,22%

97,14% 88,89%

88,57% 82,22%

82,86% 82,22%

+

+

-

+

+

+

+

+

+

-

=

+

+

90,00%

93,33%

86,67%

81,11%

95,56%

91,11%

81,11%

85,56%

76,67%

88,89%

88,89%

86,67%

83,33%

24

Miskolc Score I.

Score II. Score I.

Score II. Score I.

Score II. Score I.

Kalocsa

Beretty .

Szeghalom

Szigetvár

Szentes

Score II. Score I.

Score II. Score I.

Score II.








83,91%

91,30%

89,13%

77,39%

89,13%

84,35%

+

+

-

-

+

88,50% 90,00%

91,50% 92,50%

85,50% 82,50%

74,00% 66,25%

+

+

-

93,33% 74,81%

94,44% 88,15%

+


80,87%

85,65%

70,00%

93,91%

87,83%

82,61%

80,43%

-

+

-

+

-

-

+

-

92,50% 92,50%

83,50% 85,00%

81,00% 71,25%

85,50% 83,75%

73,00% 68,75%

92,00% 93,75%

86,00% 88,75%

86,00% 82,50%

79,50% 80,00%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

80,00% 85,19%

71,11% 71,85%

95,56% 85,93%

90,00% 81,48%

81,11% 71,11%

88,89% 78,52%

80,00% 74,07%

95,56% 85,93%

91,11% 78,52%

84,44% 77,78%

84,44% 69,63%

+

-

-

+

+

+

+

-

-

-

+

+

77,60% 84,67%

88,80% 89,33%

80,00% 85,33%

71,20% 69,33%

87,20% 94,00%

85,60% 84,67%

72,00% 68,67%

79,20% 76,00%

73,60% 75,33%

84,80% 90,00%

77,60% 87,33%

79,20% 80,00%

76,00% 78,67%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

-

+

+

88,48% 80,00%

90,30% 88,89%

90,30% 80,00%

75,76% 70,00%

95,76% 95,56%

87,88% 90,00%

72,73% 75,56%

86,06% 73,33%

80,61% 64,44%

90,91% 85,56%

85,45% 81,11%

81,82% 73,33%

81,21% 72,22%

+

+

=

+

-

-

-

+

+

-

+

+

+

85,33% 84,80%

89,33% 87,20%

80,00% 93,60%

78,67% 75,20%

94,67% 88,80%

82,67% 88,80%

74,67% 78,40%

76,00% 84,00%

68,00% 77,60%

85,33% 93,60%

85,33% 88,80%

74,67% 85,60%

80,00% 84,00%

+

+

-

-

+

+

+

+

-

-

+

+

+

86,36%

90,91%

88,18%

74,55%

96,36%

90,00%

80,91%

84,55%

75,45%

92,73%

92,73%

90,00%

85,45%

25

Kiskunfélegyháza

Score I.

Kaposvár

Score II. Score I.

Nyíregyh.

Pécs

Score II. Score I.

Score II. Score I.

Karcag.

Score II. Score I.

Gyula

Score II. Score I.

Score II.








83,08%

93,08%

89,23%

75,38%

85,38%

91,54%

+

-

-

+

+

83,64% 76,92%

90,91% 90,77%

82,73% 92,31%

75,45% 75,38%

+

+

-

88,89% 86,25%

91,11% 93,75%

-


77,69%

80,00%

70,00%

90,00%

85,38%

84,62%

78,46%

-

+

+

+

-

+

+

+

87,27% 92,31%

89,09% 83,08%

80,91% 73,85%

82,73% 76,92%

76,36% 63,08%

89,09% 93,85%

88,18% 84,62%

89,09% 81,54%

80,91% 75,38%

+

+

-

+

+

+

-

+

-

+

86,67% 85,00%

80,00% 73,75%

93,33% 93,75%

82,22% 80,00%

82,22% 81,25%

82,22% 87,50%

68,89% 63,75%

91,11% 88,75%

91,11% 88,75%

80,00% 76,25%

84,44% 81,25%

-

-

+

-

=

-

-

+

-

-

+

+

84,00% 78,40%

90,67% 92,80%

81,33% 88,80%

76,00% 68,80%

89,33% 91,20%

80,00% 92,80%

78,67% 80,80%

82,67% 85,60%

76,00% 68,00%

88,00% 95,20%

88,00% 92,00%

82,67% 87,20%

85,33% 81,60%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

-

-

+

+

82,86% 86,67%

95,00% 94,44%

89,29% 84,44%

77,14% 77,78%

95,00% 91,11%

94,29% 85,56%

87,86% 76,67%

90,71% 83,33%

75,00% 72,22%

95,00% 86,67%

91,43% 88,89%

87,86% 80,00%

82,86% 80,00%

+

-

+

-

+

+

+

+

+

+

+

+

-

93,00% 76,52%

92,00% 95,65%

86,00% 86,09%

77,00% 72,17%

95,00% 90,43%

89,00% 83,48%

81,00% 67,83%

85,00% 72,17%

77,00% 64,35%

90,00% 89,57%

89,00% 88,70%

82,00% 73,91%

78,00% 72,17%

+

-

-

-

-

=

+

+

+

=

-

+

+

83,48%

92,17%

78,26%

66,96%

89,57%

83,48%

74,78%

79,13%

80,00%

89,57%

86,96%

85,22%

74,78%

26

Szeged Score I.

Dombóvár Mezőt. Nagykan.







82,50%

94,38%

90,00%

70,63%

93,13%

87,50%

+

-

-

+

+

83,64% 97,50%

93,64% 95,00%

87,27% 90,00%

74,55% 75,00%

-

+

+


84,38%

88,13%

73,75%

95,00%

92,50%

88,13%

83,13%

-

+

+

+

-

+

+

-

94,55% 95,00%

82,73% 92,50%

85,45% 75,00%

88,18% 90,00%

78,18% 77,50%

93,64% 90,00%

92,73% 90,00%

88,18% 82,50%

82,73% 85,00%

+

+

-

+

=

+

+

+

+

+

95,00%

85,00%

97,50%

82,50%

90,00%

90,00%

82,50%

92,50%

92,50%

90,00%

92,50%

75,00%

60,00%

100,00%

85,00%

85,00%

90,00%

60,00%

95,00%

95,00%

85,00%

95,00%

Score II.

92,50%

Score I.

95,00%

100,00 % 95,00%

+

-

+

+

-

=

=

+

+

-

-

-

-

100,00% 78,75%

90,00% 93,75%

85,00% 93,75%

75,00% 81,25%

95,00% 96,25%

85,00% 87,50%

85,00% 78,75%

95,00% 82,50%

80,00% 68,75%

85,00% 96,25%

80,00% 92,50%

75,00% 82,50%

80,00% 81,25%

+

-

-

-

-

-

+

+

+

-

-

+

+

81,67% 92,00%

91,67% 95,00%

88,33% 84,00%

80,00% 76,00%

93,33% 95,00%

86,67% 93,00%

81,67% 83,00%

91,67% 87,00%

75,00% 83,00%

95,00% 92,00%

91,67% 91,00%

83,33% 89,00%

86,67% 85,00%

+

+

+

+

-

+

+

+

+

+

+

+

+

96,84% 78,75%

96,84% 92,50%

90,53% 87,50%

80,00% 65,00%

94,74% 90,00%

96,84% 93,75%

85,26% 73,75%

88,42% 80,00%

83,16% 63,75%

93,68% 86,25%

91,58% 86,25%

90,53% 85,00%

87,37% 88,75%

-

-

-

+

+

+

+

=

+

+

-

-

-

74,74%

89,47%

82,11%

67,37%

93,68%

94,74%

77,89%

80,00%

64,21%

86,32%

83,16%

82,11%

78,95%

Polgár

Püspöklad.

Score II. Score I.


Score II. Score I.

Score II. Score I. Score II. Score I.

Score II.

* A „+” jel a javulást (százalékpont növekedése a II.-es Kérdőívben az I.-es Kérdőív azonos kérdésre adott eredményéhez képest) míg a „-„ jel a csökkenést fejezi ki.

27

A kapott eredmények egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a rendezvénysorozat sikeres volt, az ott közvetített üzenetek elérték céljukat és képesek voltak pozitív értelemben befolyásolni a résztvevők szemléletét. A helyben termelt élelmiszerek vásárlásának kedvező szerepe a saját élőhely környezetének javításában 6 score ponttal, a takarékos bánásmód a csomagolóanyagokkal 0,5 score ponttal, az erőforrásokkal való takarékoskodás több mint 3 score ponttal, a közösségi közlekedés támogatása több mint 4 score ponttal, míg a kerékpárutak építése több mint 2 score ponttal nőtt. A kérdőívet kitöltők láthatóan megértették, hogy a szegénység csökkentése, a gyermekek környezeti nevelése iskolai foglalkozások keretében és azon kívül valamint a felnőttek környezeti nevelése a média segítségével (ki kell emelni hogy az iskolán kívüli foglalkozások megítélésében bekövetkezett változás kedvezőbb mint az iskolán belüli) szintén hozzájárul élőhelyünk környezetének javításához. 2,5 score ponttal ismerték el a környezetvédelem területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek támogatásának szükségességét. A várakozásoknak megfelelően alakult három olyan tényező megítélése, amelyekben nem, vagy csak részben volt cél, hogy pozitív irányú változás következzen be a megítélésükben. Ennek megfelelően a szigorúbb kormányzati, önkormányzati fellépés hatékonyságának kisebb szerepet tulajdonítanak, vagyis a hatósági fellépésről az egyéni cselekvésre, a civil szférára, a bemutatott eszközökre helyeződött a hangsúly, bár a jogszabályalkotás megítélése pozitívan változott. Hasonlóan kedvezően változott a pályázati források bevonásának elfogadottsága a környezetminőség javításában. A településenkénti kép ennél azért lényegesen árnyaltabb, ám módszertani szempontból mindenképpen fel kell hívni a figyelmet az egyes települések súlyára, hiszen kisebb felvételnél nő a torzított eredmény lehetősége, vagyis a kedvezőtlen tendenciákat egyrészt lehet magyarázni a hatékonyság csökkenésével, ám ugyanakkor a kérdőívek alacsony számával is.. (Az adatok értelmezéséhez szükséges figyelembe venni az 1. táblázatot!.) A településenként változást, az elért eredményeket és a hatékonyságot legszemléletesebben a fenti táblázatok mutatják, ám általánosságban elmondható, hogy egyes települések esetében akkor billent a változás kedvezőtlen irányba ha a minta egészében bekövetkezett tényezőre vonatkoztatott változás alacsony volt. Szembetűnően a negatív értékek vannak túlsúlyban, Dombóvár, Pécs, Szerencs és Heves esetében.

10. Előadások, előadók értékelése A legtöbb felméréshez hasonlóan a megkérdezetteknek lehetőségük volt, hogy értékeljék az előadásokat és az előadókat. Ezt mindkét esetben egy ötfokozatú skálán tehették meg, melynek eredményeit score pontokká alakítottunk és az alábbi grafikonokkal ábrázoltunk. 8. táblázat: Az előadások értékelése Átlag Az előadások értékelése

4,43

Relatív szórás 6,2%

Score 88,6

28

vá ro Sz s ék A es jka f Sz e hé om rv b a ár Ce th e lld ly ö J á mö sz l be k ré ny G yő r Do Sá ro rb g og ár Pá d s z G yö tó ng K yö Ka om s zin áro m Ba cba lm rci az ka új vá ro s En De cs re cs ke He Sz ves er en S Ha alg cs jd óta ús r zo já n bo sz M ló isk o S z lc en Sz te s ig Sz e tv eg ár Be h re alo tty m óú jfa Ki lu sk K un alo fé cs le gy a há Ka z a po sv ár Ny P íre écs gy há z Ka a rc ag G yu l Pü Sz a sp eg ök ed la dá ny Po Do lgá m r bó M vá r Na ez gy őtú ka r ni zs a

Du na új

8. ábra: Az előadások értékelése településenkénti bontásban

Az előadások értékelése települések szerint

6

5 4,67

4,16 4,32 4,27 4,67 4,57 4,60 4,56

4,28 4,80 4,78 4,86

4,46 4,51 4,50 4,56 4,67

4,04 4,10 4,67

4,27 4,08 4,58

4,16 4,59 4,75 4,75 4,79 4,74

4,20 4,33

4 4,20 4,21 4,35 4,35 4,38

3,95

3,64

3

2

1

0

29

9. táblázat: Az előadók értékelése Átlag Az előadók értékelése

4,57

Relatív szórás 5,3%

Score 91,4

9. ábra: Az előadók értékelése településenkénti bontásban Az előadók értékelése települések szerint 6

5,00

5

4,82 4,78

4,67 4,70 4,58

4,50 4,16

4,78

4,94 4,67

4,64 4,60

4,75

4,71

4,61

4,31

4,30 4,24

4,83

4,76

4,61 4,36 4,13

4,53

4,68

4,56 4,47 4,18

4,43

4,75 4,83 4,79 4,68

4,52

4,50

4,30 3,91

4

3

2

1

D

un aú jv ár Sz os ék es A j k f Sz eh a om érv b ár C ath el el ld y Já öm sz öl be k ré ny G yő D r Sá or rb og og á Pá rd G szt yö ó n K gy Ka om ös zi ár Ba ncb om lm ar az cik új a vá ro s E D nc er s ec sk H e Sz eve er s H Sal enc aj gó s dú ta sz rjá ob n os z M ló isk Sz olc e Sz nte s Sz iget v Be egh ár re alo tty m óú Ki jf a sk un Kal lu fé oc l e sa gy Ka ház po a sv ár N yí Pé re c s gy há Ka za rc ag G yu Pü Sz la sp eg ök ed la dá n Po y D om l gá bó r vá M r N ag ező yk tú an r iz sa

0

Mindkét megkérdezés az előadásokkal és előadókkal való elégedettséget bizonyította, bár az előadókat valamivel jobbnak ítélték meg a válaszadók. A számszerű értékelésen túl a II.-es Kérdőívet kitöltők 92,5%-a ítélte úgy, hogy az előadássorozat hozzájárult a környezetvédelemre, környezettudatosságra vonatkozó ismeretei bővüléséhez. A projekt kidolgozásakor a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által biztosítottnak feltételezett szakmai megfelelőség - beleértve az előadók és a kidolgozott tematikát – tehát bebizonyosodott.

11. A környezeti nevelés megvalósulása A környezetminőségre, környezettudatosságra és nevelésre vonatkozó ismeretek, az ezekkel kapcsolatos szemlélet és tartalmi elemek megismerése után arra is kíváncsiak voltunk, hogy a rendezvények résztvevői mit tartanak a környezeti nevelés leghatékonyabb színterének, mely közeg tekinthető a legalkalmasabbnak a viselkedésminták közvetítésére. Az eredményeket az alábbi ábra foglalja össze. 10. ábra: Környezeti nevelés leghatékonyabbnak tartott színtereinek megoszlása és változása (Lásd következő oldalon.)

30

Környezeti nevelés színtere 50,00% 48,57% 45,50%

40,00%

Kérdőív I.

31,79% 30,82%

30,00%

Kérdőív II.

20,00%

13,63% 11,43%

10,00%

4,78% 4,33% 2,86% 1,91%

2,39% 1,99%

0,00% Család, otthon

Iskola, képző intézmény

Munkahely

Internet

Erdei iskola, tábor, nemzeti parkok látogatóközpontjai

Egyéb (baráti) közösségek

Amint az ábrán látható a megítélés nem változott számottevően az előadások előtt és után, talán a „család, otthon” 3 százalékpontos növekedése emelhető ki. Ennél azonban fontosabb megállapítás, hogy a család, otthon mindkét esetben megelőzte a formális tanulás helyszíneit, (iskola, képző intézmény, kisebb mértékben munkahely) illetve nem várt eredményt mutat az erdei iskola, tábor, nemzeti parkok látogatóközpontjainak felértékelődése. (Az eredmény tükrözi a korábban bemutatott tendenciát mely szerint a saját élőhely környezetének javításában az iskolák fontosabb szerepet játszanak mint az iskolán kívüli foglalkozások, bár ott az iskolán kívüli tanulás megítélésében (változás – rendezvények előtt és után) valamivel kedvezőbb tendenciát mutattak az eredmények.)

12. Beavatkozások a környezetvédelem, környezetminőség terén 12.1. Változtatások egyéni szinten Az egyének szemléletében, értékrendjében bekövetkezett változás megítélhető a cselekvésre való hajlandóságból is. Ennek érdekében több szempontból is megvizsgáltuk, hogy a résztvevők hajlandóak-e többet tenni környezetükért az előadások után mint azelőtt. A változás megítélése érdekében az I.-es és II.-es Kérdőívekbe egyaránt bekerült a két legáltalánosabban elérhető egyéni cselekvési szint, vagyis az energiatakarékos izzók használata és a szelektív hulladékgyűjtés. Figyelembe véve a vidéki városok és települések kizárólagosságát a mintában, valamint az ottani szokásokat és lehető-

31

ségeket, szintén rákérdeztünk a helyi komposztálásra és a biciklizésre is. A két kérdőív válaszaiban bekövetkezett változást a 12. ábra mutatja. 11. ábra: A környezet minőségének befolyásolása egyéni szinten (energiatakarékos izzók, szelektív hulladékgyűjtés és házi komposztálás használatának részaránya)

A környezet javítása érdekében tett beavatkozások 800

700

720 701

715 697

600

500

478 Kérdőív I.

418

400

Kérdőív II.

363 300

258 200

100

84

80

22

16

0 Igen

Nem

Szelektív hulladékgyűjtés

Igen

Nem

Házi komposztálás

Igen

Nem

Energiatakarékos izzók használata

Általánosságban megállapítható, hogy a II.-es Kérdőívet szimbolizáló lila vonal mindenhol a kedvező irányba mozdult el, vagyis az előadások után a nőtt azoknak a válaszadóknak a száma aki az „igen”-t választotta a szelektív hulladékgyűjtés, házi komposztálás vagy energiatakarékos izzók jővőbeni alkalmazására. (A legkedvezőbb változás a házi komposztálás terén volt tapasztalható) Hasonlóan kedvező tendenciát mutat a kerékpározás megítélése a gépkocsi alternatívájaként, ugyanis a résztvevők 85%-a felváltaná a gépkocsival való közlekedést, ha ezt a kerékpárutak lehetővé tennék. A rendezvények által elvárt szemléletváltozás kedvező irányú elmozdításának célja tehát megvalósult.

32

12.2.

Munkahelyek, önkormányzatok

Változatos képet mutat azonban az egyéneket tömörítő szervezetek, munkahelyek (mint a viselkedésminták átadására lehetőséget biztosító intézmények) megítélése. Amint arra a korábban részletezett hatékonyságvizsgálat rámutatott, a válaszadók értékrendjében sikerült az egyéni beavatkozások, cselekvések szükségességét felismertetni (takarékos bánásmód a csomagolóanyagokkal, helyben termelt élelmiszerek vásárlása, stb.) az intézményesült formák rovására, (pl. jogszabályalkotás, bírságolás) az itt kapok adatok mégis arról tanúskodnak, hogy a résztvevők jelentős része hajlamos lenne a problémákat önkormányzati szinten, közpénzekből kezelni. 10. táblázat: Az önkormányzati, hatósági beavatkozás jelentősége Megítélése szerint lakóhelyének önkormányzata elegendő pénzt költ a környezetvédelemre? Elemszám Százalék (N) (%) Igen 130 16,67% Nem 522 66,92% Igen, de az elosztás nem racionális 128 16,41% Összesen 780 100%

Hogyan változtatná meg a környezetvédelemre fordított önkormányzati kiadásokat?

Növelné Csökkentené Megtartaná a jelenlegi szinten Összesen

Elemszám (N) 657 8

Százalék (%) 89,02% 1,08%

73 738

9,89% 100%

Kiegészítő információként megemlíthető, hogy a válaszadók 97%-a beépítené a környezetvédelmi, környezettudatossági szempontokat a közbeszerzési eljárásokba. Az önkormányzatok szemléletformálásban, viselkedésminták átadásában betöltött szerepét és annak változását jól mutatja, hogy a rendezvények előtt a résztvevők közel 50%-a azt válaszolta, hogy az önkormányzat, hivatal épülete és az ott dolgozók viselkedése nem alkalmas környezettudatos magatartási minták közvetítésére, míg a foglalkozások után a döntő többség úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat példamutató működéssel ösztönözheti a környezettudatosság kialakulását. Igazolódik tehát a fejlesztéspolitikai koncepciókban megfogalmazott ilyen típusú elvárás az önkormányzatokkal szemben, mely főleg kistelepülési szinten lehet meghatározó.

33

11. táblázat: Önkormányzatok mint a kívánatos viselkedésminták közvetítője Ön szerint az önkormányzat (hivatal épülete, ott dolgozók viselkedése) alkalmas környezettudatos magatartási minták közvetítésére? Elemszám Százalék (N) (%) Igen 393 50,5% Nem 385 49,5% Összesen 778 100%

Ön szerint az önkormányzat példamutató működéssel ösztönözheti a környezettudatosság kialakulását helyi szinten?

Igen Nem Összesen

Elemszám (N) 690 45 735

Százalék (%) 93,9% 6,1% 100%

A jelenlegi önkormányzati és tágabb értelemben munkahelyi helyzetet jól leírja azonban, (ne feledjük, hogy a mintában számos önkormányzati dolgozó szerepelt) hogy a munkavállalók 42%-át nem részesített tájékoztatásban a munkahely környezetvédelem érdekében tett intézkedéseiről vagy a munkavállalónak nincs tudomása semmilyen intézkedésről. 12. ábra: Munkahelyi tájékoztatás a környezetvédelmi intézkedésekről

Munkáltatója részesítette Önt tájékoztatásban a munkahely környezetvédelem érdekében tett intézkedéseiről?

Nincs tudomásom ilyen intézkedésről

171

Nem

139

Igen

427

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

12.3. Oktatás A hatékonyságvizsgálatban már szintén elemzésre került a formális (iskolák) és informális (iskolán kívüli) foglalkozások szerepe a környezettudatos viselkedésminták átadásában, (mindkettő szerepét felértékelték a résztvevők az előadások után) amellyel fontossága miatt további pontok is foglalkoztak a kérdőívben. A rendezvények előtt arra voltunk kíváncsiak, hogy az iskolai tantervek a résztvevők megítélése szerint elegendő időt fordítanak-e a környezeti nevelésre, valamint hogy hallottak-e már „ökoiskolákról” és „ökoóvodákról”. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az emberek értékrendjében nemcsak általánosan nőtt meg ezen oktatási formák környezettudatos életmód kialakításában játszott szerepe, hanem kifejezetten támogatnák az iskolai tantervek átdolgozását a környezeti nevelés hatékonyságának növelésére, valamint szinte teljes egészében hozzájárulnának „ökoiskolák- és óvodák” kialakításához lakóhelyükön. 34

12. táblázat: Környezeti szempontok integrálása iskolai tantervekbe, „ökoiskolák” alakítása Véleménye szerint az iskolai tantervek elegendő időt fordítanak a környezeti nevelésre? Elemszám Százalék (N) (%) Igen 161 20,60% Nem 619 79,40% Összesen 780 100%

Támogatná-e az iskolai tantervek átdolgozását, a környezeti neveléssel kapcsolatos tartalmak fokozottabb integrálását? Elemszám Százalék (N) (%)

Hallott-e Ön „ökoiskolák”, „ökoóvodák” működéséről?

Támogatná-e Ön a lakóhelyén működő oktatási intézmények „ökoiskolává”, „ökoóvodává” alakulását? Elemszám Százalék (N) (%) Igen 708 96,2% Nem 28 3,8% Összesen 736 100%

Igen Nem Összesen 12.4.

Elemszám (N) 570 213 783

Százalék (%) 72,79% 27,21% 100%

Igen Nem Összesen

705 31 736

95,8% 4,2% 100%

Települési környezetminőség befolyásolása az épített környezettel

A különféle szakpolitikai dokumentumok egyre inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a települési környezetminőség lényeges meghatározó eleme az épített környezet milyensége. E kérdésben átfedés tapasztalható az önkormányzatok és az egyének szerepvállalásában, mi a felmérésben az egyének szintjén közelítettünk a témához. A feltett kérdés alapján a válaszolók meggyőző többsége gondolta úgy, hogy „öko” lakóházak építésével a települési környezetminőség (kedvezően) befolyásolható, továbbá 95,8%-uk hajlandó többet költeni lakóházának építésére, felújítására hogy így környezetbarát módon éljen. 13. táblázat: „Öko” lakóházak szerepe a település környezetminőségében Megítélése szerint „öko” lakóházak kialakítása befolyásolhatja a település környezetminőségét? Elemszám (N) Százalék (%) Egyáltalán 1 0,13% nem befolyásolja Kis mértékben 108 13,83% befolyásolja Befolyásolja 365 46,73% Lényegesen 307 39,31% befolyázolja 12.5.

Jövedelmi összefüggések a felmérésben

A települések anyagi helyzete (a háztartások jövedelméről kapott információk alapján a településeket egy-egy mutatószámmal jellemeztük és rangsoroltuk) és az „öko” lakóházak építése között – annak költségvonzata ellenére – nem mutatható ki semmilyen összefüggés. Ugyanez igaz az „öko” címkével ellátott termékek vásárlására, valamint arra, hogy a válaszadók jelen gazdasági körülmények között megtennék-e hogy nem vállalnak munkát olyan munkáltatónál, mely tevékenységével szennyezi a környezetet. Az „öko” címkével ellátott termékek vásárlása és a környezetet szennyező munkáltató által kínált munka elutasítása valamint a jövedelmi helyzet közötti kapcsolat hiánya a kör-

35

nyezetvédelem szempontjából mindenképpen pozitív. Azt mutatja ugyanis, hogy az egyéneket, cselekvéseikben döntéseikben jobban motiválja meggyőződésük, mint anyagi helyzetük. (Bár értelemszerűen az eredmény a munka elutasításánál már nem annyira meggyőző, mint ahogy azt az ábra is mutatja.)

Költene Ön többet lakóházának építésére, felújítására hogy így környezetbarát módon éljen?

Jelen gazdasági Hajlandó lenne-e többet helyzetben megtenné fizetni „öko” címkével hogy nem vállal munkát ellátott termékért ha az olyan munkáltatónál, mely drágább mint a tevékenységével hagyományos? szennyezi a környezetet?

13. ábra: „Költekezési” hajlandóság bizonyos tényezőkre

28,65%

Igen

71,35%

Nem

76,22%

Igen

23,78%

Nem

95,79%

Igen

Nem

0,00%

4,21%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

120,00%

36

13. Környezettudatos információk, szemléletmód közvetítésének kommunikációs eszközei A felmérésben nem utolsó sorban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a válaszadók mely médiát tekintik a legalkalmasabbnak a környezetvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatos információk közvetítésére. Nem meglepő módon a résztvevők többsége a TV-t választotta a legalkalmasabbként, melynek ellentmond azonban, hogy erről a rendezvényről túlnyomó többségük a kihelyezett plakátokról, szórólapokról, illetve az önkormányzatban értesült, (összefüggésben az egyik célcsoporttal) vagy valamilyen barátjától, főnökétől, kollégájától, ismerősétől kapott tájékoztatás.. (az elképzeléseket tehát az elektronikus média dominálja, konkrét esetben viszont a személyes kapcsolat volt meghatározó.) 14. ábra: Kommunikációs eszközök megítélése az információ közvetítésére Egyéb információs kiadványok (szóróanyag, Újság, brosúra) ismeretterjesztő 4% magazin 8%

Komm. eszközök megoszlása az információk átadásában

TV Internet 15%

Rádió Internet Újság, ismeretterjesztő magazin

Rádió 3%

Egyéb információs kiadványok (szóróanyag, brosúra) TV 70%

15. ábra: Honnan értesült a rendezvényről? Tájékozódás a rendezvényről 51,62%

3,36%

Plakát, szórólap

Egyéb, pl. meghívó

0,25%

Helyi újság

6,59%

az önkormányzatba n kaptam tájékoztatást

0,00%

Internet

0,87%

Rádió

37,31%

TV

60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

37

Célcsoport: Sorszám:

Kérdőív I. /„Környezettudatosság – tudatos környezeti magatartásra nevelés” című programhoz a KEOP 6.1.0/B számú pályázat keretében/

Az alábbi kérdőív segítségével az Ön környezettudatosságát és az előadások hatékonyságát vizsgáljuk. Kérem válaszoljon kérdéseinkre a megfelelő válasz megjelölésével illetve bizonyos esetekben 1-től 5-ig terjedő skálán való értékeléssel.

1)

Az Ön neme?

Férfi 2)

Az alábbiak közül Ön melyik korcsoportba tartozik?

18-30 év 3)

Nő 31-45 év

46-60 év

60 évnél idősebb

Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?

alapfokú (8 általános) alapfokú szakképesítéssel, szakmunkásképző gimnáziumi érettségi érettségi szakképesítéssel, szakközépiskola, technikum főiskola,egyetem 4)

Melyik településről érkezett a rendezvényre és mióta él ezen a településen? Település neve: ...............................................

5)

-óta (évszám) élek itt.

Az alábbiak közül melyik a leginkább jellemző saját háztartásának jövedelmi helyzetére?

Rendszeresen megtakarít Néha megtakarít Jövedelme elegendő a kényelmes életvitelre Jövedelme épphogy elegendő Néha nem jön ki hó végére Soha nem jön ki hó végére

6)

Megítélése szerint egy ország gazdasági növekedése biztosítja-e      

7)

az emberek életszínvonalának javulását? az emberek egészségének javulását? a szegénység és kirekesztettség csökkenését? a környezet minőségének javulását? a természeti erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást? a demokratikus jogok fokozottabb érvényesülését?

Nem Nem Nem Nem Nem Nem

Ön szerint mi ellensúlyozhatja jobban a Föld népességének növekedéséből származó környezeti terhelést?

a fogyasztási szokások megváltoztatása 8)

Igen Igen Igen Igen Igen Igen

a technológiai fejlődés

Ön szerint melyik a legfontosabb környezeti probléma a saját településén? (Kérem jelöljön meg kettőt az alábbiak közül.)        

a levegő minőségének folyamatos romlása, az ivóvízkészlet csökkenése, a természetes élővizek szennyezése, az erdőterületek irtása, pusztulása, a termőföldek savanyodása, terméshozamának csökkenése, a biológiai sokféleség csökkenése, állat- és növényfajok eltűnése, a közlekedés növekedéséből következő levegő- és zajszennyezés, az egyre növekvő szilárd- és folyékony hulladékképződés.

Kérem folytassa a következő oldalon!

Célcsoport: Sorszám: 9)

Ha értesülne egy, a közvetlen lakóhelyét érintő környezeti problémáról, kapcsolatba lépne a helyi önkormányzattal további tájékoztatás érdekében? Igen Nem

10)

Kérem jellemezze lakóhelyének környezetminőségét 5-ös skálán, ahol az 5-ös azt jelenti hogy nagyon jó, az 1-es pedig hogy egyáltalán nem. Nagyon jó

5

Nem jó

4

3

2

1

11)

Véleménye szerint lakóhelyének környezetminősége az utóbbi években… javult. ugyanolyan maradt. romlott.

12)

Kérem osztályozza a környezetvédelemre, környezettudatosságra vonatkozó ismereteit egy 5 fokozatú skálán, ahol az 5-ös a nagyon jót, az 1-es a nagyon gyengét jelenti. Nagyon jó

5 13)

Nagyon gyenge

4

3

2

1

Ön szerint korábbi képzése (iskolái) és az Önhöz más úton eljutó információk milyen mértékben készítették fel a környezeti problémák megértésére?

Nagyon jól felkészített. Megfelelőnek érzem. Egyáltalán nem érzem magam felkészültnek. 14)

Kérem jelölje meg, hogy az alábbiak közül mi tartozik a környezeti nevelésbe: (Több is megjelölhető!)      

15)

Valamennyire felkészített.

környezetvédelmi ismeretek elsajátítása, tudatos fogyasztói magatartásminták elsajátítása, az erőforrásokkal való megfelelő bánásmód elsajátítása, a társadalmi együttélés normáinak elsajátítása, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek elsajátítása, a saját (emberi) jogok gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása.

Véleménye szerint az alábbi tényezők hogyan járulhatnak hozzá saját élőhelye környezetének javításához? (Kérem értékelje egy 5 fokozatú skálán, ahol az 5-ös azt jelenti nagy mértékben javítja, míg az 1-es hogy egyáltalán nem befolyásolja.)

Helyben termelt élelmiszerek vásárlása külföldi helyett Takarékos bánásmód a csomagolóanyagokkal Szigorúbb kormányzati, önkormányzati fellépés a környezetvédelmi jogszabályok megsértése esetén További környezetvédelmi normák, jogszabályok alkotása Takarékos bánásmód az erőforrásokkal (víz, villany) a háztartások szintjén Pályázati források bevonása környezetvédelmi beruházások (szennyvíztisztító, csatornázás, hulladéklerakó) megvalósításához A közösségi közlekedés támogatása Kerékpárutak építése Szegénység csökkentése Gyerekek (18 év alattiak) környezeti nevelése az iskolákban Gyerekek környezeti nevelése iskolai foglalkozásokon kívül Felnőttek környezeti nevelése a média segítségével A környezetvédelem területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek támogatása. Kérem folytassa a következő oldalon!

Nincs rá hatással 1 1

2 2

3 3

4 4

Ja vítj a 5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5


Az alábbiak közül Ön mit tekint a környezeti nevelés leghatékonyabb színterének?

Család, otthon Iskola, képző intézmény Munkahely Internet Erdei iskola, tábor, nemzeti parkok látogatóközpontjai Egyéb (baráti) közösségek 17)

Megítélése szerint „öko” lakóházak (napkollektor, megfelelő szigetelés, hőszivattyú alkalmazása, stb.) kialakítása befolyásolhatja a település környezetminőségét?

Egyáltalán nem befolyásolja Lényegesen befolyásolja 18)

 Befolyásolja

Alkalmazza Ön az alábbiakat környezetének javítása érdekében?   

19)

Kis mértékben befolyásolja

Igen Igen Igen

Szelektív hulladékgyűjtés Házi komposztálás Energiatakarékos izzók használata

Nem Nem Nem

Megítélése szerint lakóhelyének önkormányzata elegendő pénzt költ a környezetvédelemre?

Igen

Nem

Igen, de az elosztás nem racionális

20)

Véleménye szerint az iskolai tantervek elegendő időt fordítanak a környezeti nevelésre? Igen Nem

21)

Hallott-e Ön „ökoiskolák”, „ökoóvodák” működéséről?

22)

Ön szerint az önkormányzat (hivatal épülete, ott dolgozók viselkedése) alkalmas környezettudatos magatartási minták közvetítésére? Igen Nem

Köszönjük a segítségét!

Igen

Nem

Célcsoport: Sorszám:

Kérdőív II. /„Környezettudatosság – tudatos környezeti magatartásra nevelés” című programhoz a KEOP 6.1.0/B számú pályázat keretében/

1)

Kérem értékelje az előadásokat egy 5 fokozatú skálán, ahol az 5-ös a nagyon jót, az 1-es a nagyon gyengét jelenti. Nagyon jó

5 2)

Nagyon gyenge

4

3

2

Kérem értékelje az előadókat egy 5 fokozatú skálán, ahol az 5-ös a nagyon jót, az 1-es a nagyon gyengét jelenti. Nagyon jó

5

3)

Nagyon gyenge

4

3

2

1

Az alábbi három állítás közül melyik írja le a legjobban a fenntartható fejlődés fogalmát? 

 

4)

1

A fenntartható fejlődés azonos a gazdasági növekedéssel, ami az életszínvonal emelkedését, az egészségügyi mutatók javulását, a szegénység csökkenését és a környezet minőségének javulását jelenti. A fenntartható fejlődés egy olyan gazdasági növekedés ami a fogyasztói világ fenntarthatóságát célozza. A fenntartható fejlődés egy olyan fejlődés, ami lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy eközben nem veszélyezteti a jövő generációinak szükségletkielégítését.

Egyetért-e az alábbi kijelentéssel? „A népesség szaporodásából származó környezeti problémákat a fogyasztási szokások megváltoztatása ellensúlyozhatja.” Igen Nem

5)

Véleménye szerint melyik média a legalkalmasabb a környezetvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatos információ közvetítésére? (Kérem csak 1 választ jelöljön meg!)

TV Rádió Internet Egyéb információs kiadványok (szóróanyag, brosúra) 6)

Újság, ismeretterjesztő magazin

Erről a rendezvényről honnan értesült?

TV Helyi újság

Rádió Internet az önkormányzatban kaptam tájékoztatást Plakát, szórólap Egyéb, éspedig: .........................................

7)

Megítélése szerint hozzájárult az előadássorozat a környezetvédelemre, környezettudatosságra vonatkozó ismeretei bővüléséhez? Igen Nem

8)

Egyetért Ön az alábbi kijelentéssel? „A környezeti nevelésbe beletartozik a humán társadalmi nevelés, vagyis minden olyan ismeret átadása mely a teljes társadalmi élethez szükséges.” Igen Nem

9)

Az alábbiak közül Ön szerint melyik a legalkalmasabb a környezettudatos viselkedésminták közvetítésére?

Család, otthon Iskola, képző intézmény Erdei iskola, tábor, nemzeti parkok látogatóközpontjai 10)

Munkahely Internet Közösségi (baráti) kapcsolatok

Munkáltatója részesítette Önt bármilyen tájékoztatásban a cég/intézmény környezetvédelem érdekében tett intézkedéseiről? (pl. kétoldalas nyomtatás, stb.)

Igen

Nem

Nincs tudomásom ilyen intézkedésekről

Kérem folytassa a következő oldalon!


Véleménye szerint az alábbi tényezők hogyan járulhatnak hozzá saját élőhelye környezetének javításához? (Kérem értékelje egy 5 fokozatú skálán, ahol az 5-ös azt jelenti nagy mértékben javítja, míg az 1-es hogy egyáltalán nem befolyásolja.)

Helyben termelt élelmiszerek vásárlása külföldi helyett Takarékos bánásmód a csomagolóanyagokkal Szigorúbb kormányzati, önkormányzati fellépés a környezetvédelmi jogszabályok megsértése esetén További környezetvédelmi normák, jogszabályok alkotása Takarékos bánásmód az erőforrásokkal (víz, villany) a háztartások szintjén Pályázati források bevonása környezetvédelmi beruházások (szennyvíztisztító, csatornázás, hulladéklerakó) megvalósításához A közösségi közlekedés támogatása Kerékpárutak építése Szegénység csökkentése Gyerekek (18 év alattiak) környezeti nevelése az iskolákban Gyerekek környezeti nevelése iskolai foglalkozásokon kívül Felnőttek környezeti nevelése a média segítségével A környezetvédelem területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek támogatása.

Nincs rá hatással 1 1

2 2

3 3

4 4

Ja vít ja 5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

12)

Felváltaná-e Ön az autóval való közlekedést kerékpárra, ha a lakóhelyén mindent biztonságosan, kerékpárúton közelíthetne meg? Igen Nem

13)

Költene Ön többet lakóházának építésére, felújítására hogy így környezetbarát módon éljen? (napkollektor felszerelés, megfelelő szigetelés, hőszivattyú alkalmazása, stb.) Igen Nem

14)

Fogja alkalmazni a jövőben az alábbi lehetőségeket környezetének javítása érdekében? a. Szelektív hulladékgyűjtés b. Házi komposztálás c. Energiatakarékos izzók használata

15)

Igen Igen Igen

Nem Nem Nem

Hogyan változtatná meg a környezetvédelemre fordított önkormányzati kiadásokat?

Növelné

Csökkentené

Megtartaná a jelenlegi szinten

16)

Támogatná-e az iskolai tantervek átdolgozását, a környezeti neveléssel kapcsolatos tartalmak fokozottabb integrálását? Igen Nem

17)

Támogatná-e Ön a lakóhelyén működő oktatási intézmények „ökoiskolává”, „ökoóvodává” alakulását? Igen Nem

18)

Ön szerint az önkormányzat példamutató működéssel (szelektív hulladékgyűjtés a hivatalban, környezettudatosság témájú civil rendezvények befogadása, helyi vállalkozások segítése) ösztönözheti a környezettudatosság kialakulását helyi szinten? Igen Nem

19)

Megítélése szerint szükséges a környezetvédelmi, környezettudatossági szempontok beépítése a közbeszerzési eljárásokba? Igen Nem

20)

Hajlandó lenne-e többet fizetni „öko” címkével ellátott termékért ha az drágább mint a hagyományos? Igen Nem

21)

Jelen gazdasági helyzetben megtenné hogy nem vállal munkát olyan munkáltatónál, mely tevékenységével szennyezi a környezetet? Igen Nem

Köszönjük a segítségét!

Készítette: Németh Roland, RVI Magyarország Kft. Schmidt Andrea, RVI Magyarország Kft. Budapest, április 25

Recommend Documents