Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2009

Készítette:

Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk alapján készült: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békés Megyei Vízmővek Zrt. TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága KSH Szegedi Igazgatósága

További segítık: Vass Csaba Fáriné Szabó Anikó

Fotók: Veress Erzsi és saját fotók

Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

1


Tartalomjegyzék

Bevezetés

4

Elızmények

6

Békéscsaba város fıbb adatai

6

1. A környezeti elemek bemutatása 1.1. Levegı 1.2. Földtani közeg és talaj 1.3. Felszíni és felszín alatti vizek 1.4. Élıvilág 1.5. Környezet egészségügy

2. A települési környezet és az infrastrukturális ellátottság bemutatása 2.1. Épített környezet 2.2. Szennyvízkezelés és csatornázottság 2.3. Hulladékgazdálkodás 2.4. Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság 2.5. Közlekedés 2.6. Energiagazdálkodás

10 10 15 17 24 27

31 31 35 43 56 65 68

3. Környezetbiztonság

70

4. Környezeti nevelés

74

5. A fenntartható fejlıdéssel összhangban a célok és célállapotok meghatározása

81

5.1. Levegı 5.2. Zaj 5.3. Talaj 5.4. Felszíni és felszín alatti vizek 5.5. Élıvilág 5.6. Környezetegészségügy 5.7. Szennyvízkezelés és csatornázás 5.8. Hulladékgazdálkodás 5.9. Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság

81 82 82 83 85 85 86 87 88


2


5.10. Közlekedés 5.11. Energiagazdálkodás 5.12. Környezetbiztonság 5.13. Környezeti nevelés

89 90 90 91

6. A program ellenırzésének, értékelésének feladatai

91

7. A tervezett fejlesztések költségigényei és azok forrásai

93

Mellékletek

94


3


BEVEZETÉS A környezet védelmének, a természeti értékek megırzésének ügye napjaink egyik meghatározó kérdésévé vált. Az elmúlt évszázadokban a föld népességének rohamos növekedése, igényeinek egyre magasabb szintő kielégítése, a mennyiségi szemlélető termelés térhódítása az ipari és mezıgazdasági termelés és a szolgáltatások hatalmas mértékő növekedését eredményezte, ami alapvetıen megváltoztatta életünket, a fogyasztói szokásokat. Az emberi élet minıségi változásai mellett ez a növekedés centrikus gazdasági szemlélet egyre jobban összetőzésbe került a környezetünkkel. A fosszilis energiák mértéktelen kitermelése, a pazarló anyagfelhasználások és a környezet terhelése egyre aggasztóbb méreteket öltött. A környezeti terhelések káros hatásait a földünkre kezdetben nem ismerték fel. A tudomány fejlıdésével, a mérési, megfigyelési rendszerek fejlıdésével egyre jobban felismerte az ember, hogy a földi energiák és nyersanyagok pazarló felhasználása és legfıképpen a fokozódó környezeti terhelések komoly gondokat okoz a környezetünkben. Az 1960-as években megalakult „Római klub”-ban tömörülı tudósok, mérnökök hívták fel elıször a figyelmet a környezeti terhelések tarthatatlanságára, annak csökkentésére, megszüntetésére. Azóta is szemtanúi vagyunk a folyamatos gazdasági növekedés és fogyasztói szemlélet és a fenntartható fejlıdési szemlélet és gyakorlat világmérető harcának. A társadalom jólétének, életminıségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlıdés természeti örökségünk megırzésével, természeti erıforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelı környezeti minıség elérésével szerves egységben valósul meg. A fenntartható fejlıdés érdekében, illetve az Európai Unió elıírásait is figyelembe véve hazánkban is elfogadták a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt. Ezt követıen az Országgyőlés elkészített a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (I-II.), majd elfogadásra kerültek a környezetvédelemhez és a természetvédelemhez kapcsolódó jogszabályok, rendeletek egész sora. Ezek a jogszabályok már az Európai Unió elıírásainak megfelelıen készültek el. A környezetvédelmi törvény IV. fejezet 46. §-a határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. A 46. § b) pontja írja elı, hogy a települési önkormányzat „önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá.”. A törvény 46. § e) pontja írja elı, hogy „elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.”. A 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) bekezdése az 1995. évi LIII. törvény 47. §-át hatályon kívül helyezte, melyben többek között elıírták, hogy a környezetvédelmi programot legalább két évente felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi program értékelésével kapcsolatosan jelenleg a törvény 46. §-a alapján határozza meg az önkormányzat feladatait.


4


Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kisérte/kíséri a környezetvédelemi program végrehajtását. A különbözı környezeti elemek védelme során több olyan intézkedést kezdeményezett (szennyvízcsatornázás-tisztítás, hulladékgazdálkodás, levegıtisztasági intézkedések, Élıvíz-csatorna fejlesztései, stb.), melyek megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatban van. A komplex intézkedések következtében Békéscsaba város környezeti állapotában bizonyos mértékő javulás tapasztalható, és az elkövetkezı középtávú idıszakban ez a javulás erıteljesebben lesz érzékelhetı. Ennek sikeres megvalósításában fontos, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztéseket, mely források megszerzését az Önkormányzat kiemelten kezeli. Az Önkormányzat folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, a közvéleményt a környezetvédelem helyzetérıl, a környezetvédelmi fejlesztésekrıl (városi honlap, Csabai Mérleg, lakossági fórumok, stb.). A lakosság fokozott érdeklıdése, az észrevételek és javaslatok növekedése jelzi, hogy az itt élı embereket érdekli városunk környezeti állapota és szeretnének még jobban tájékozódni a környezetvédelmi fejlesztésekrıl, elképzelésekrıl, szeretnének hatékonyabban részt venni azok megvalósításában (szelektív hulladékgyőjtés, környezetvédelmi akciókban való részvétel, stb.).

A környezetvédelmi törvénnyel és a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a környezetvédelem alapvetı céljai Békéscsaba városban A környezet állapot folyamatos értékelése

A környezeti problémák meghatározása

A célok meghatározása

Környezeti értékek megóvása, a környezeti károk megelızése

A környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, a kialakult környezeti károk felszámolása, a megfelelı környezeti állapot helyreállítása

Problémamegoldás, intézkedési terv


5


ELİZMÉNYEK Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzata az 1995. évi LIII. törvény elıírásai alapján 2002-ben elkészítette a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programját”. A programot a közgyőlés a 354/2002. (VII. 11.) sz. határozatával fogadta el. Az 1995. évi LIII. törvény elıírásai alapján az Önkormányzata elvégezte a környezetvédelmi program felülvizsgálatát, mely felülvizsgálati dokumentumot a közgyőlés az 577/2004. (X. 20.) sz. határozatával elfogadta. A közgyőlés határozata elıírta, hogy a környezetvédelmi program felülvizsgálatát és értékelését a 2006. évben el kell végezni. Az LIII. törvény módosításait és az új helyzetet figyelembe véve az Önkormányzat a környezetvédelmi program értékelését a 2009. évre határozta meg. Az Önkormányzat a környezetvédelmi program értékelésére a Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.-t bízta meg. A tervezési szerzıdést az 1. sz. melléklet tartalmazza. A környezetvédelmi program elkészítésének fıbb szempontjai:

értékelési

tervdokumentációja

(felülvizsgálata)

a) a 2002. év óta eltel fıbb változások bemutatása a városban, b) a környezetben történt változások bemutatása környezeti elemenként, c) a 2002 évi környezetvédelmi programban meghatározott fıbb intézkedések megvalósulásának a bemutatása, d) az új törvényi elıírásoknak és a jelenlegi helyzetnek megfelelıen az új intézkedési terv meghatározása, e) a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Kirendeltségének 54471-009/2009. ikt. számú véleménye Békéscsaba Megyei Jogú Város környezetvédelmi programjával kapcsolatban.

BÉKÉSCSABA VÁROS FİBB KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATAI

A város környezetvédelmi programja a 2002-es évben készült el, az azóta eltelt hét évben a környezeti terhelések területén jelentıs változások történtek városunkban, mely változásokat a következıkben mutatjuk be. Az ipari és mezıgazdasági termelés csökkenésével párhuzamosan csökkentek a nyersanyag és energia felhasználások, ezzel párhuzamosan a környezeti kibocsátások. A környezeti terhelések csökkenését alapvetıen az ipari és mezıgazdasági termelés csökkenései határozták meg, ezzel párhuzamosan azonban az anyag és energiatakarékosság térhódítása, és a környezetkímélı technológiák bevezetése is közrejátszott.


6


A hulladéktermelésben az ipari hulladékok jelentıs csökkenését regisztrálhattuk a fent jelzett okok miatt, egyedül a kommunális hulladékok mennyisége nıtt kis mértékben a kedvezıtlen fogyasztói szokások következtében ( PET palack, csomagoló anyagok, stb.). A kommunális szennyvizek csatornán történı elvezetésében és tisztításában a vizsgált idıszakban alapvetı változások nem történtek, jelenleg van elıkészítés alatt Békéscsaba város teljes területének csatornával való lefedése és a szennyvíztisztító telep fejlesztése. Ezek magvalósítását követıen jelentıs pozitív változások következnek be a talajok és talajvizek minısége terén, illetve a tisztított szennyvíz befogadója az Élıvíz-csatorna vízminıségében. A vizsgált idıszakban megépült a Békéscsabát É-i oldalról elkerülı útvonal, melynek eredményeként érezhetı változások következtek be a város fıútvonalainak forgalmi adataiban, ezen keresztül csökkent a levegıterhelés és a zajterhelés. Ennek ellenére Békéscsaba fı közlekedési útvonalain továbbra is jelentıs a városi és az átmenı forgalom, ennek „eredményeként” a levegıterhelés és a zajterhelés. A legterheltebb útvonalakon (Szarvasi út, Bartók Béla út) a napi gépjármőforgalom több esetben megközelíti a 20.000 E/nap forgalmat. A város területén a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 4 mintavételi ponton végez légszennyezettségi méréseket, melybıl 3 helyen folyamatosan NO2 mintavevıt üzemeltet, 1 mintavételi ponton pedig 2005. évtıl szálló port mér. 2008. évtıl a kén- dioxid és az ülepedı por légszennyezı anyagok mérése megszőnt. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt két év értékelt adatai szerint összességében a szálló por és a nitrogén- dioxid koncentráció határérték alatti, határérték túllépés a szálló por tekintetében a napi mérések során a tavaszi mezıgazdasági munkák, a nyár végi és az ıszi betakarítási, valamint az ıszi vetés elıkészítési munkák idején fordult elı. Demográfiai és egyéb adatok: 1. sz. táblázat Fontosabb mutatók Lakónépesség (fı) Terület (km2) Lakásállomány (db) Egy háztartásra jutó évi vezetékes gázfogyasztás (m3) Egy háztartásra jutó évi villamos energia fogyasztás (kWh) Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás m3 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma (db) Elszállított hulladék (1000 tonna)


2002 66 337 194 27 954 1 136,2

A vizsgált év 2005 65 384 194 28 605 1 297,0

2007 64 852 194 28 926 993

1 750,9

1 802,9

1 727

31,9 90,4

34,4 90,1

35,0 94,8

53,1

53,4

53,9

24 400

24 400

24 400

32

-

23,6

7


Közhasználatú belterületi zöldterület ( m2) Helyi autóbusz-közlekedés szállított utasok száma (1000 fı) Távbeszélı fıvonalak száma (db) Személygépkocsik száma (db.) Játszóterek, tornapályák, pihenıhelyek száma (db)

2 403 000 12 444

1 812 000 10 759

1 134 3031 -

21 982 18 043 72

22 530 19 890 86

22 180 20 623 741

Forrás: KSH évkönyvei - 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának adatszolgáltatása

Békéscsaba lakónépessége a vizsgált idıszakban 1 458 fıvel csökkent, ami kisebb arányú (2,2 %), mint a megye lakosságának csökkenési aránya (5 %). Ebbe közrejátszik, hogy Békéscsaba megyeszékhely és gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, oktatási központ. A jelenlegi gazdasági visszaesést és a jövedelmek visszaesését jelzi, hogy csökkent az egy háztartásra jutó gázfogyasztás és villamos energia felhasználás a vizsgált idıszakban. Városunkban a lakásállomány 3,4 %-kal nıtt a vizsgált idıszakban. Az egy háztartásra jutó vízfogyasztás kis mértékő növekedése tapasztalható, melynek egyik oka, hogy nıtt a vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások száma. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma nagyon kis mértékben növekedett, de még így sem érte el az 54 %-ot. Ezen, viszonylag alacsony szám következtében az elszikkasztott szennyvizek mennyisége jelentıs, ami terheli a város talajait, talajvizeit, és megemeli az amúgy is magas talajvízszinteket. A rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma nem változott, de mivel a város kertvárosi övezeteiben nagy számú családiházas építkezések tapasztalhatóak a hulladékszállításba bevont lakások számának az elkövetkezendı idıszakban emelkedni kell. Az elszállított kommunális szilárdhulladékok mennyiségi adatai a KSH felmérései szerint viszonylag pontatlanok. A pontos adatok a hulladékgazdálkodási fejezetben kerülnek kimunkálásra. A helyi autóbusz-közlekedést igénybe vevık száma csökken, aminek oka egyrészt a személygépkocsik számának a növekedése, másrészt a lakosság számának a csökkenése, illetve az utazási díjak emelkedése. A város belterületi zöldterületeinek mérését a KSH a vizsgált idıszak közepéig végezte. A KSH adatai szerint a zöldterületek nagysága csökkenı tendenciájú. A vizsgált idıszak utolsó évének adatait az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján regisztráltuk, melyben a zöldterületek mérete tovább csökkent, bár itt figyelembe kell venni a KSH adatbázisa és az Önkormányzat adatbázisa közötti valószínősíthetı eltéréseket is. Egy lakosra 28,2 m2 zöldterület jut városunkba, ami a városok közötti összehasonlításban jobb, mint az átlag. A játszóterek száma a vizsgált idıszakban kis mértékő hullámzást mutatott, minıségükben azonban romló tendenciát mutattak a vizsgált idıszak elejéig. Az utóbbi idıben jelentıs felújításokra került sor több játszótérnél.


8


Új játszótér a Fövenyes utcában

A vandál pusztítás nem kímélte a Kımíves Kelemen sori új játszóteret

Békéscsaba belterületén az utcák fásítása, gondozása a középtávú utcafásítási terv szerint folyamatos. A külterületeken a telepített erdık területi aránya azonban igen alacsony. Békéscsaba környékének legnagyobb részét a szántó mőveléső területek, kisebb mértékben a gyep-legelı területek teszik ki. Békéscsaba közigazgatási területén az erdısültség aránya kisebb, mint a megyei erdısültségi arány (4,0 - 4,5 %). Ez azonban nagyon kevés. A nagyobb erdısültség nagyobb környezeti védelmet jelentene a város épített környezetének, az itt élı embereknek (por, zaj, levegıminıség, stb.), illetve a természeti környezetben, a tájban is pozitív változások következhetnének be az újabb erdıtelepítésekkel.


9


Meteorológiai adatok 2. sz. táblázat Fontosabb mutatók Középhımérséklet 0C Maximális hımérséklet 0C Minimális hımérséklet 0C Éves csapadék mm Napsütéses órák száma

1951 12,3 37,1 - 8,4 569 2 073

A vizsgált év 2002 2005 11,9 10,0 38,4 35,9 - 14,7 - 23,7 443 632 2 040 2 256

2007 10,9 36,6 - 13,0 579 2 411

A földünkön tapasztal klímaváltozás hatásait a vizsgált mutatóknál trendszerően nem lehet kimutatni. A meteorológiai mutatókban a szélsıségek régebben is jelen voltak, bár napjaink idıjárási körülményeinél ezek erısebben jelentkeznek. Békéscsabán 1951 óta mérik rendszeresen a meteorológiai körülményeket, és regisztrálják az adatokat. Az elmúlt 58 évben a legmelegebb napokat 1952-ben (39,8 0C) és 2000-ben (41,7 0 C) mérték, a leghidegebb napokat 1954-ben (-25,0 0C) és 1987-ben (- 25,9 0C ) mérték. A legcsapadékosabb év az 1999. év volt 837 mm csapadékkal, a legszárazabb év a 2000. év volt 311 mm-es csapadékkal. A napsütéses órák növekedésében lehet egyedül tendenciát érzékelni.

1. A KÖRNYEZETI ELEMEK BEMUTATÁSA

1.1. Levegı Békés megye levegıtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegıjő térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentıs ipari eredető szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegıszennyezésekért felelıs vegyi- és nehézipari mővek és az erısen levegıszennyezı hıerımővek. A megyére is jellemzı, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredető légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhetı, hogy ezen a téren a jövıben sem fog romlani a helyzet. E kedvezı eredmény okai a termelés jelentıs visszaesésével is magyarázható. A csökkenésben kiemelten szerepel a korszerőbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedésébıl is adódó ésszerőbb energiafelhasználás következtében csökkenı ipari energiafelhasználás. Békés megyében valósult meg az országban elsıként a teljes körő földgáz program. Ezeken túlmenıen a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának csökkenése és az évenkénti környezetvédelmi ellenırzés bevezetése, és nem utolsósorban a közel két évtizede mőködı környezetvédelmi hatósági munka eredményessége is szerepet játszott e kedvezı értékek kialakulásában. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

10


Ezt a képet azonban árnyaltabbá teszik az alábbi problémák: –

Békés megyében az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat keretén belül négy településen, Békéscsabán 4 ponton, Gyulán 1 ponton és Orosházán végeznek a felügyelıségek légszennyezettségi méréseket. A mérések alapján Békéscsaba levegıje a szálló porra vonatkozóan a légszennyezettségi index alapján a 2007. évben jó, a 2008. évben megfelelı minısítést, továbbá a nitrogén- dioxid tekintetében 2007. és 2008. évben is jó minısítést kapott. A megye sajátosságából adódóan a levegı minısége a por miatt kedvezıtlen, ugyanis településeink fı szennyezı anyaga a por, amely fıként helyi, mezıgazdasági és közlekedési eredető. Az utóbbi évek adatai alapján az ülepedı por és a szálló por – amely a löszös talajok következménye - egyes térségekben határérték feletti imissziós értéket eredményezett.

–

A fıközlekedési utak (Békéscsaba, Gyula, Orosháza kivételével) a települések belterületén haladnak át, viszont a megyében a levegı szennyezettségét csak az említett három városban mérik. Változást eredményezett a 44-es számú fıút új, a Békéscsaba belterületét elkerülı szakasza, mely következtében a város belterületén csökkent a közlekedés által okozott légszennyezés (zaj, por, levegıszennyezés).

Békés megyei sajátosság a főtött fóliás növénytermesztés. E tevékenység tekintélyes része belterületen, illetve ahhoz közel folyik. A főtésre használt kazánokban gyakran használnak rossz minıségő, magas kéntartalmú tüzelıanyagot, továbbá használt gumiabroncsokat, fóliát és hulladékot is. Szintén az agrár-jelleggel és a falusias hagyományokkal függ össze a gyakori bőzhatás, amely sok lakossági konfliktus oka. Itt fı okként elsısorban a nagy tömegő, szabálytalan belterületi állattartást lehet megnevezni. Sajnos ezt mérni nem lehet. A megye területén jelentısebb légszennyezést okozó további tevékenységek

kıolaj, földgáz kitermelés, feldolgozás, tégla- és cserépgyártás, gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelés, fa felületkezelés, üveggyártás, vasöntöde, kohászat, élelmiszergazdaság.

Az elıforduló technológiák közül a tégla- és cserépgyártás elsısorban füstgáz kibocsátással és szilárd komponensekkel terhelik a levegıt. A fa ill. fém felületkezelés, valamint nyomdaipari tevékenységek során a jelentıs szerves oldószer kibocsátás okoz légszennyezettséget. A földgáztermelés és feldolgozás kibocsátása mind szénhidrogének, mind szén-monoxid, nitrogén-dioxid komponens tekintetében jelentıs. A mezıgazdaságban és a hozzá tartozó élelmiszeriparban elsısorban a terményszárító- és tisztító berendezések porkibocsátása jelentıs.


11


Békéscsaba légszennyezı anyag kibocsátása Békéscsabán a 2007-es évben 155 telephelyen folytattak olyan tevékenységet, amely a rendelet elıírásai szerint levegı bejelentési kötelezettséggel jár. A légszennyezı anyagok kibocsátásának változásait a vizsgált idıszakban az alábbi táblázat tartalmazza: 3. sz. táblázat Szennyezı anyag SO2 és SO3 CO NOx CO2 Szilárd anyag

2002

2003

2004

2005

2006

2007

25 469 301 537 85 868

29 183 266 205 121 944

25 495 327 738 120 018

59 078 644 719 128 043

32 065 668 072 81 516

38 557 783 616 88 094

Összesen (kg) 209 847 2 991 887 625 483

94 068 400

113 490 876

83 845 561

85 687 470

66 102 806

47 516 009

490 711 122

36 620

41 618

25 878

50 727

43 031

26 131

224 005

A legnagyobb mennyiségő kibocsátást eredményezı széndioxidnál a vizsgált idıszakban jelentıs csökkenés tapasztalható, míg a kéndioxidnál, szénmonoxidnál, nitrogénoxidoknál kis mértékő emelkedés tapasztalható a vizsgált idıszakban. A szilárdanyag kibocsátás mennyiségi kibocsátása évente hullámzó mennyiséget mutatnak, a 2007-es évben mérték a legkevesebb kibocsátást a vizsgált idıszakban. Békéscsaba emissziós forrásai által emittált szilárd légszennyezı anyag terjedési térképét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A levegı minısége szempontjából átfogó és folyamatos képet adnak az imissziós mérıhálózat mérési eredményei Békéscsabán. Békéscsabán három ponton mérik folyamatosan a levegıben lévı NOx és szálló por koncentrációját, a SO2 és az ülepedı por mérése a 2008. évtıl megszőnt.

Mérési pontok: -

Pásztor u. 90. Berényi u. 130. Derkovits sor 2.

A 2007. évi mérési eredményeket alapul véve a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációi sem a főtési szezonban, sem a főtési szezonon kívüli idıszakban nem haladták meg a 14/2001. (VI. 9.) KöM-EüM-FVM rendelet 1. sz. melléklet által elıírt légszennyezettség egészségügyi határértékeket (24 órás). Az ülepedı por 2007. évi mérési eredményei alapul véve a 14/2001. (VI. 9.) KöM-EüMFVM rendelet 1. sz. melléklet által elıírt légszennyezettség egészségügyi határértékeket (24 órás – 16 g/m2*30 nap) csak egy esetben a márciusi mérési idısorban lépte túl. Ez bizonyos mértékő javuló tendenciát mutat. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

12


Imissziós mérıhely (KS-501 F mérıberendezés) a Berényi u. 130. alatti Bútoripari szövetkezetnél

Az imissziós mérıhálózat üzemeltetését a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség debreceni laboratóriuma végzi. A 2008-as évtıl folyamatosan csak a NOx mérése, idıszakonként (negyedévente két hetes intervallumban) a szálló por mérése folyik.

A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a légszennyezettséggel kapcsolatosan: • • • • •

A közlekedésbıl eredı kibocsátások növekedését (szálló por, ülepedı por, NO2). A Település-közeli mezıvédı erdısávok hiánya fontos szerepet játszanak az ülepedıés szálló por terhelés növekedésében. A korszerőtlen közlekedési eszközök magas aránya. A levegı allergén pollenmennyiségének növekedése. Ipari és mezıgazdasági eredető légszennyezés, bőzkibocsátás (belterületi állattartás).

A 2002-2007-es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: •

Elkészült és beüzemelt a várost elkerülı fıútvonal a Gyulai út és a Szarvasi út közötti szakaszon, melynek eredményeként a belterületen csökkent az átmenı forgalom száma, így csökkentek a levegıterhelési emissziók (zaj, por, légszennyezés). Ennek ellenére a belterületi fıútvonalak (Szarvasi út, Bartók Béla út) forgalmi terhelései továbbra is magasak. A városi úthálózat mőszaki állapota, fıleg a téli idıjárást követı idıszakban eléggé problémás, amelynek következtében növekednek a környezeti terhelések (zaj, por, stb.) a kora tavaszi idıszakban. A csapadékmentes, száraz idıszakokban az úthálózatok tisztítása, portalanítása a fıbb útvonalakon folyamatos, de a mellékutakon nem elégséges, ami a porterhelés növekedését eredményezi.


13


•

A települést övezı mezıvédı erdısávok telepítése áll, továbbra is alacsony szintő az erdısültség a város környékén. Ennek következtében a külsı területekrıl érkezı környezeti terhelések (por) csökkentése nem megoldott.

•

A korszerőtlen közlekedési eszközök aránya a vizsgált idıszakban csökkent. A tömegközlekedésben új környezetbarát buszok kerültek beállításra. A személygépkocsi park száma növekedett, ezzel szemben átlagéletkoruk csökkent, ami valószínősíti a mőszaki állapot javulását, a környezeti kibocsátások csökkenését.

•

Az allergiás megbetegedések száma nem csökkent, ami jelzi, hogy az allergizáló növények által termelt pollen mennyisége nem csökkent. Szigorú rendeletek szabályozzák például a parlagfő irtását, ennek ellenére vannak olyan, fıleg külterületi erdık, legelık, mőveletlen mezıgazdasági területek, ahol még nagy egyedszámban fellelhetı a parlagfő. A városi fásítási tervben szerepel az allergizáló fafajok folyamatos cseréje.

•

Jelentıs légszennyezettséget okoz az állattartó telepeken a nem megfelelıen tárolt hígtrágya és almostrágya elhelyezése. A rendeleti elıírások szerint a hígtrágya és almostrágya tárolókat oly módon kell kialakítani, hogy az ne szennyezze a környezetet, a hígtrágya szántóföldön való elhelyezését pedig csak engedéllyel lehet végezni. Annak ellenére, hogy az állattartás csökkenı tendenciát mutat, sok telep nem üzemel, nem mindenütt alakították ki még az új elıírásoknak megfelelı tároló tereket, illetve sok esetben engedély nélkül helyezik el a hígtrágyát a szántóföldeken, legrosszabb esetben a földmedrő csapadékvíz elvezetı csatornákba. Békéscsaba város a regionális hulladékkezelı telepen hígtrágya elhelyezı telepet üzemeltet, ahová a lakosok és a kistermelık folyamatosan beszállíthatják a képzıdı hígtrágyát. A belterületen egyre kevesebb az illegális állattartás és ennek eredményeként az általa okozott bőzterhelés.

Kiépítés alatt a hígtrágya elhelyezı terület befogadó barázdái

•

Légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Békéscsaba város a szálló por (PM10) légszennyezı anyag tekintetében B légszennyezettségi zónába tartozik. A Körös- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség jogszabály elıírásai


14


alapján az Önkormányzat és az illetékes ÁNTSZ közremőködésével a 2004. évben Békéscsaba városra vonatkozó „légszennyezettségi zóna intézkedési programot” készített. Ennek keretében kerül sor a város 1 megadott pontján szálló por mintavételére.

1.2. Földtani közeg és talaj A Kelet-Európára jellemzı zonalitás a Kárpát-medence területén széttöredezik. A szabályos övezetességet az egyedi tájak mozaik-együttese váltja fel. Különösen igaz ez a megállapítás az Alföldre, ahol a táji ökológiai állapot kialakulásában a viszonylag nagy éghajlati különbségekkel, azonos szerep jut a mikrodomborzati, hidrológiai, geológiai, talaj és antropogén beavatkozások sokszínőségének. Békéscsaba város mezıgazdasági jellegő területei úgy a szántóterület, mint a rét, gyep, legelı, vagy erdısült részek különbözı talajadottsággal rendelkeznek. Döntı többségük kiváló minıségő szántóterület, de elıfordul az erısen kötött réti öntéstalajok, valamint a szikes területek és gyepek.

Legjellemzıbb genetikus talajtípusok: • • •

réti csernozjom (45 % , a település D-i, DNy-i részén), réti kötött talajok (35 %, a település É-i, ÉK-i részén, Nagyrét, Kisrét), szikes (5 %, elsısorban a gyepek fordulnak elı ilyen jellegő talajokon).

A talaj védelme kiemelt fontosságú. Nemcsak termelı közeg, a mezıgazdasági termelés alapja, hanem élettér is, amelynek védelmet igényel. A földvédelem során figyelmet kell fordítani az alábbiakra: -

-

a gyenge termıképességő, rossz minıségő talajok esetében a területhasznosítás módjának fokozatos megváltoztatására (erdıtelepítés), a meliorációs beavatkozások között a meliorációk rekonstrukciójának megvalósítására, a meszezéses talajjavító eljárások és a mélylazításos talajmővelés alkalmazásának kiszélesítésére, a talajszennyezı források megszüntetésére, biztonságos szerves- és hígtrágya tároló helyek kialakítására.

A mezıgazdasági termelésbe bevont talajoknál az utóbbi idıszakban bizonyos változások tapasztalhatóak, csökkennek a táblaméretek, csökkennek a tápanyag utánpótlások (szerves, szervetlen), egyre növekvı a területek kivonása (zöldmezıs beruházások), a régebben meliorált területeken a melioráció mőszaki létesítményei nem üzemelnek, csökkent az öntözött területek nagysága. A város belterületeinek antropogén talajait sok terhelı hatás érte az eltelt idıszakban. Ezek közül kiemelkedı a szennyvízcsatorna hálózat közepes mértékő kiépítettsége miatt a képzıdı szennyvizek szikkasztásából eredı terhelések. Az ipari termelésbıl és a közlekedésbıl


15


származó terhelések hatásai a talajra, egyes havária jellegő események, illetve az állattartásból kibocsátott terhelések (hígtrágya elhelyezés). A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a talajainkat érı hatásokkal kapcsolatosan: •

Az illegális szemétlerakók, mint pontszerő talajszennyezı források feltérképezése, tiltó táblák elhelyezése és a megfelelı szankcionálás megszervezése nem megoldott.

•

A város környéki zöldmezıs beruházások számára környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból is elfogadható területek kijelölése, térképezése nem készült el.

•

Vízbázis védelem szempontjából rendkívül fontos a szippantott szennyvizek sorsának nyomon követése, a tiltott elhelyezések szankcionálásának a megszervezése.

•

A város játszótereinek, pihenı parkjainak forgalmas útvonalaktól való, környezetegészségügyi szempontból rendkívül fontos zöldsávos elválasztása nem mindenhol megnyugtatóan megoldott.

•

A belterületi állattartás szabályozása, a környezetveszélyeztetı tevékenységek szigorú szankcionálása.


Az illegális hulladék elhelyezések felmérése megtörtént és az illegális lerakók felszámolása folyamatosan történik. Sajnos a lakosság az illegális elhelyezéseket nem szüntette be teljes mértékben. A közterület felügyelet erıforrásainak megfelelıen ellenırzi az illegális hulladék elhelyezéseket, és koordinálja annak feltérképezését. Az eredmények ellenére az ellenırzéseket fokozni kell és a szankcionálást is alkalmazni kell. Az Önkormányzat az illegális hulladék elhelyezések megakadályozására helyi rendeletében írja elı, hogy a mőködı Békéscsabai Regionális Hulladéklerakó Mőbe a lakosok folyamatosan és ellenszolgáltatás nélkül szállíthatják be az 1 m3 alatti kommunális hulladékaikat. A város lakosai élnek ezzel a lehetıséggel. A potenciális környezeti terhelést jelentı felhagyott Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációs tervei elkészültek, most van pályáztatás alatt (KEOP) a rekultiváció megvalósítása. A pályázat befogadásra került, melynek eredményeként 100 %-os támogatással a rekultiváció a 2012-es évig megvalósítható. Ennek megvalósításával egy jelentıs potenciális szennyezıforrás szőnik meg.

•

A város fejlıdése szempontjából jelentıs zöldmezıs fejlesztések valósultak meg a vizsgált idıszakban. Ezen beruházások döntı többsége a gyengébb minıségő mezıgazdasági területeken, illetve a mővelésbıl kivont területeken valósult meg. Ennek ellenére fontos volna egy olyan tervet készíteni, amely a talajvédelmi intézkedéseket is szem elıtt tartva határozná meg, jelölné ki a fejlesztési területeket.


16


•

A talajok terhelése szempontjából kiemelkedı problémát jelent a csatornázatlan területeken képzıdı kommunális szennyvizek elszikkasztása, illetve a szippantott szennyvizek elhelyezése. A tervezett csatornafejlesztésekkel a város teljes területén megvalósul a képzıdı szennyvizek zárt szennyvízcsatorna hálózaton történı elvezetése, megszőnve ezáltal a jelentıs környezeti terhelés. A szippantott szennyvizek befogadója a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep, ahol a jelenlegi fogadás nem a legkorszerőbb, így annak bizonyos környezeti terhelései jelentkeznek. A szennyvíztisztító telep fejlesztéseivel a szippantott szennvizek környezetkímélı fogadása és kezelése megoldódik. Hasonlóan problémát jelent az állattartás során képzıdı hígtrágyák tárolása, kezelése és elhelyezése napjainkban. Sok esetben a tárolásokat nem az elıírásoknak megfelelıen szigetelt tároló helyeken végzik, az elhelyezések pedig sok esetben illegális helyeken történik. A város a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő területén üzemelteti a hígtrágya elhelyezésére szolgáló területét, ahova a beszállítások nagyon rapszódikusak. Ezen a területen is fokozni kellene az ellenırzéseket és a szankcionálást.

•

A városban található játszóterek fejlesztései folyamatosan történnek, jelentıs számú új játszótér került kialakításra az elıírásoknak és fıleg a gyermekek igényeinek megfelelıen. Sajnos tapasztalható a felújított játszóterek vandál tönkretétele és használata is.

•

A belterületi állattartás rendeletileg szankcionálását kell még erısíteni.

szabályozott,

annak

ellenırzését

és

1.3. Felszíni és felszín alatti vizek Békéscsaba környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a felszín alatti vizek, melyek jelentıs része az emberi beavatkozások következtében már nem az egykori természetes módon győlnek össze, folynak le, és jelentıs a minıségükben tapasztalható problémák is.

1.3.1. Felszíni vizek Vízföldrajzi szempontból a város elég kedvezıtlen helyzető. A legközelebbi természetes folyóvizek 10 – 15 km-re húzódnak a várostól (Fehér-Körös, Kettıs-Körös), ami a hasznosítás szempontjából elég nagy távolság, de az árvízveszély szempontjából nem elhanyagolható távolság. Az 1888-as nagy árvizet követıen építették ki a Békéscsabát K-rıl határoló körgát rendszert, melynek döntı része még napjainkban is funkcionál. Békéscsaba felszíni vízfolyásai a XIX századi nagy vízszabályozások következtében alakultak ki, illetve ezt megelızıen a békéscsabaiak által kiásott (1777) a Fehér-Körössel összeköttetést jelentı Hajós-csatorna által kialakult Élıvíz-csatorna rendszer határozza meg. Az Élıvízcsatorna vízutánpótlása a Gyulavárinál kiépített tömlıs gát (régebben tősgát) által duzzasztott vízbıl történik, döntıen szivornyás (gravitációs) betáplálással.


17


A Fehér-Körös vízhozama, árvizes helyzete azonban ezt a vízbetáplálást nagyon megnehezítik és nem minden esetben tudják biztosítani a szükséges vízmennyiséget az Élıvíz-csatornába. Az Élıvíz-csatorna torkolati szakasza Békésen található, ahol kisvizes idıszakban gravitációsan, nagyvizes idıszakban vízátemeléssel juttatják be a fölös vízmennyiséget a Kettıs-Körösbe. Az Élıvíz-csatorna 923 km2 területrıl győjti össze a belvizeket, illetve a gyulai és a békéscsabai szennyvíztisztító telepeken képzıdı tisztított szennyvizek befogadója is. Az Élıvíz-csatorna vízminısége ezen nagy területrıl érkezı diffúz és pontszerő terhelések következtében nem a legjobb. A nyári kisvizes idıszakban, amikor az Élıvíz-csatorna vízhozama alig éri el a 0,5 m3/sec vízhozamot, a vízminıség sok esetben jelentıs problémát okoz, elsısorban a Békéscsaba alsókörgáti zsilip és Békés felsıkörgáti zsilip között.

Az Élıvíz-csatorna és a körösök vízminıség adatai 2009. I negyedév (KÖRKÖVIZIG): 4. sz. táblázat Mintavételi hely Fehér-Körös Gyulavári 9,3 fkm Kettıs-Körös Mezıberény kh. Élıvíz-csatorna Veszely 24,2 fkm Élıvíz-csatorna Békési torkolat

Mintaszám 3 3 1 3

A. III II III V

B. III I III V

C. V V

D. III III III III

E. II II I II

Jelmagyarázat: A csoport: B csoport: C csoport: D csoport: E csoport:

az oxigénháztartás jellemzıi nitrogén és foszforháztartás jellemzıi mikrobiológiai jellemzık mikroszennyezık toxicitás egyéb jellemzık

I. osztály: II. osztály: III. osztály: IV. osztály: V. osztály:

kiváló víz jó víz tőrhetı víz szennyezett víz erısen szennyezett víz

A táblázatból látható, hogy az Élıvíz-csatorna a diffúz és pontszerő szennyezıdések hatására a torkolati szakaszon az oxigénháztartás, a nitrogén és foszforháztartás és a mikrobiológiai jellemzık alapján erısen szennyezett vízminısítésőek, a mikroszennyezık toxicitás szempontjából tőrhetı, az egyéb jellemzık alapján jó vízminıségő kategóriába esnek. A fenti adatok is bizonyítják, hogy csökkenteni kell az Élıvíz-csatorna terheléseit, melyben az egyik meghatározó terhelı forrás, a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep fejlesztései rövid idın belül megkezdıdnek. Továbbra is megfelelı szinten biztosítani kell az Élıvíz-csatorna vízbetáplálását (legalább 1,0 - 1,5 m3/sec) még a kisvizes és árvizes idıszakban is, ezzel biztosítva a megfelelı mennyiségő hígító víz mennyiségét.


18


Az Élıvíz-csatorna Gyulai zsilip feletti szakasza

Az elmúlt idıszakban a Közép Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete INTERREG pályázaton 380 millió forintot nyert az Élıvíz-csatorna fejlesztéseire, mely keret felhasználásra került. Sólyapályák épültek, elkészült a békési torkolati zsilip elıtt gereb mőtárgya, úszó hínárvágó gép („csibe”) lett vásárolva és beüzemelve. Jelenleg az egyesület az Élıvíz-csatorna fenntartási munkáinak végzésében és a friss víz betáplálásának koordinálásában fejti ki tevékenységét. Jelentıs felszíni vízként említhetjük még a város DNyi-i részén található bányatavakat, mely három nagyobb és 17 kisebb tóból áll, területük mintegy 80 ha. Vízminıségük jó, kiváló sport és rekreációs tevékenységre. Itt említhetjük meg a csapadékvíz záportározóként használt Darányi sori és a Víztároló utcai felszíni vizeket is.

1.3.2. Felszín alatti vizek Békéscsabán jellemzıen a talajvíz szintje a talajszinthez közel van. A belvíz különösen a nem, vagy alig csatornázott településrészeken jelent környezeti szempontból komoly gondot. A háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban győlik, az emelkedı talajvíz, pedig ezeket átöblítve szennyezi helyben (és nagyobb távolságba is eljutva) a talajt és természetesen önmagát is. Ez a környezeti elemek állapotában jelentıs romlást eredményez, használatukat korlátozza, helyreállításuk jelentıs ráfordítást igényel. A környéken a talajvizet a lakosság nagy része hasznosítja, sokan rendelkeznek saját kúttal. A szennyezett talajvíz használata így közegészségügyi és járványtani szempontból kockázatot foglal magában. Békéscsabán a belvíz az utóbbi évtizedekben többször is súlyos problémaként jelentkezett. Az alattomos, fıként a csapadékosabb idıjárásnak köszönhetı esemény komplex védelmielhárítási feladatot jelent. Megjelenésének nemcsak természetes, de antropogén okai is vannak, többek között az elvezetı csatornák elhanyagoltsága, sıt gyakran hiánya, a csatornázottság hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. A talajvíz nyugalmi szintje az egész város területén 1,0 – 2,9 m-re tehetı. A talajvíz átlagos keménysége 20-40o (német keménységi fok).


19


Talajvízviszonyok A szennyvízcsatornázás tervezése során (2008) nagy számú vizsgálat lefolytatására került sor. A vizsgált területen belvizes részek és mély fekvéső területek találhatóak. A fúrásokban mért nyugalmi vízszint 1,0 – 2,9 m volt, bár megjegyezendı, hogy az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a vizsgálat évében. Megjegyzendı, hogy mint minden vízzel ellátott, de nem csatornázott településen, úgy a vizsgáltaknál is megváltoztak a talajvízviszonyok. Ugyanis amíg korábban néhány mélyfúrású „artézi” kút és majdnem minden ház udvarán lévı ásott kút szolgálta a vízigényeket, addig a felsı talajvízréteget állandó jellegő apasztó hatás érte. A vezetékes vízellátással a helyzet megváltozott, a csatorna hiányában jelentıs vízmennyiség jut a talajba, csökken a talajvíz párolgási vesztesége, az ásott kutak többségénél a funkció megváltozott, és ez a talajvízszint megemelkedését eredményezte, vízdómok keletkeztek, melyek szerint legnagyobb mértékő emelkedés a város és a csatolt települések középsı részén tapasztalható, ami a szélek felé csökken. A megváltozott talajvízviszonyok (megemelkedett talajvízszint) következtében számos olyan pince vált használhatatlanná, melyben korábban soha nem volt vízbetörés. Ez a változás a maximális vízszint helyzetében is változást eredményezett, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a települések nagyobb részén a maximális vízszint a terepszint magasságában, vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. Békéscsaba városközponti és déli-délnyugati, nyugati részén a maximális talajvízszint 86,50 – 86,60 mBf, az északi részen 85,00 mBf, a keletin 85,50 mBf, az észak-nyugati városszélen, pedig 87,60 mBf szinten fordult elı a legmagasabb vízszint. Két talajvízfigyelı kút a település északi és a déli részén található, különbözı talajszerkezető területeken, geodéziai magasságkülönbségük 57 cm. Az 1567 kat. számú kút egy kötött fedıréteg nélküli homoklisztes homok talajrétegre lett telepítve, míg a 417 kat. számú kút, egy kötött zárórétegő, agyag fedık után elhelyezkedı szemcsés talajt céloz meg, mélyebben lévı vízadó rétegekkel. Az alábbi táblázat Békéscsaba belterületén található KÖRKÖVIZIG kezelésében lévı talajvízfigyelı kutak, vízszint változásainak tíz éves adatsorát mutatja, a perem szinthez viszonyítva. 5. sz. táblázat

Év\Hó 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Év\Hó

4-es Honvéd utca vége, EOVX: 149110, EOVY: 806920, Perem: 86,99 mBf 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 125 101 83 71 74 71 92 114 153 151 149 140 133 117 116 88 96 76 83 125 160 162 133 105 70 72 64 72 72 72 106 109 76 87 72 62 69 77 86 72 80 95 116 117 95 70 76 88 71 68 95 113 120 86 83 83 74 77 86 110 112 85 59 70 72 73 76 101 130 150 169 177 173 159 140 131 112 90 109 92 89 109 106 124 120 112 97 101 112 130 142 166 159 185 146 129 115 90 85 90 109 149 188 198 204 Berényi út – İszi u. (Temetı) EOVX: 152116, EOVY: 804922, Perem: 87,56 mBf 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11


12 148 159 83 118 86 117 185 116 160 204 12

20


1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

211 247 368

203 247 373 337 237

a.h 248 362 247 302 235

a.h 248 301 192 296 225

200 248 187 192 274 224

208 215 193 274 224 225

208 187 181 217 235 237

216 210 186 247 211 262

218 227 192 283 217 276

224 231 184 300 240 300

243 217 185 319 235 308

250 262 190 330 234 301

346 240 a.h 232 230 263

219 215 261

210 192 257

203 194

256 184 180

220 191 186

225 202 199

249 224 94

278 221 227

209 238

207 250

221 269

A maximális talajvízszint a város nagy részén gyakorlatilag a terepszinten van, így a csatornahálózat állandó talajvíznyomás alatt van. Az átlagos talajvízszint -1,0 – -2,0 m között található, ami azt jelenti, hogy a szennyvízcsatorna hálózat általában 1,0 – 2,0 m víznyomás alatt van.

Ivóvíz-szolgáltatás A város területén beszerezhetı rétegvíz minısége nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek, elsısorban az arzéntartalom miatt. A helyi, egyedi kutakkal történı vízbeszerzés ezért csak a nem ivóvíz-minıségő igények kielégítése céljából jöhet számításba. Békéscsaba város – beleértve Mezımegyert és Gerlát is – közüzemi vízellátása kizárólag a Közép-Békési Regionális Vízmőre (KBRV) mint vízbázisra támaszkodik. A regionális rendszer víztermelı telepei (Kevermes, Medgyesbodzás, esetenként Újkígyós) hosszú távon ki tudja elégíteni a város és környéke vízigényét. Az ivóvíz minısége területén az új EU elıírások fıleg az As és a Mn határértékek betartásánál jelentenek újabb feladatokat. Megkezdıdött a térség ivóvízminıség javító programjának második ütemének az elıkészítése. 2007-ben a város (lakosság, közületek, gazdálkodók, intézmények, önkormányzat) 2.904.489 m3 ivóvizet fogyasztott, melybıl a legnagyobb felhasználó a lakosság volt 2.118.278 m3- es fogyasztással. A napi átlagos ivóvízfogyasztás: 7.957,5 m3 volt. A városban élı lakosság 94,8 %-a rendelkezik ivóvízbekötéssel. Fajlagos ivóvízfogyasztás: 89,48 l/fı/d volt a 2007-es évben. A Békés Megyei Vízmővek Zrt. adatszolgáltatási dokumentumait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A szolgáltatott víz As tartalma az új EU szabványoknak (10 µg/l) megfelelı volt a 2007-es évben, mivel annak értéke a vett minták átlagában 9,243 µg/l volt. A mért paraméterek közül a 2007-es évben mért komponensek átlagkoncentrációi egy esetben sem haladták meg az elıírt (a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. /X. 25./ Kr.) határértékeket.


21


Ennek ellenére a Dél- alföldi Régió Ivóvízminıség- javító Programja keretében az ivóvízminıség javítási program megvalósítása fontos feladat. Jelenleg az elvi vízjogi engedélyes tervek készítése van folyamatban.

Hévizek A településen 6 db termálkút (B-87, B-1019, B-1042, B-880, B-282, B-1018) rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az utóbbi években csak két kút (B-282, B-1018), az Árpád fürdı két kútja üzemel, a többi használaton kívüli. Az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezı jaminai B-953 kataszteri számú hévízfeltáró kút önkormányzati tulajdonú, használaton kívüli kút. A kút által feltárt nátrium- hidrogénkarbonátos víznek a jódid-, fluorid-, metabór- és metakovasav tartalma mellett jelentıs fenol (8,59 mg/l) tartalma is van. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1989. évi értékelésében a kút vizét csak hıcserélın keresztüli hı hasznosítására ajánlja. A magas fenol tartalom miatt a B-953 kataszteri számú kút vize fürdési célra nem alkalmas. Elvi lehetıség van a kút átalakítására, a megnyitott rétegek elcementezésére és sekélyebb termálvízadók megnyitására perforálással. Az Árpád fürdı két gyógyvizes kútja közül a B-282 kataszteri számú kút 1364,0-1959,3 m között 8 db vízadó réteget szőrız be (a kifolyó víz hımérséklete 76 C°). A fürdı másik B-1018 kataszteri számú kútja a 662,0-790,0 m közötti porózus rétegeket hasznosítja (a kifolyó víz hımérséklete 40 C°). Mindkét kút vize gyógyvízzé van minısítve. Amennyiben az Önkormányzat egy új gyógyfürdı létesítését határozza el, akkor a B-953 kataszteri számú kút mőszaki átalakítása helyett célszerőnek látszik egy új kút fúrása a már ismert gyógyvizet szolgáltató rétegekre. Mindkét mőszaki megoldás esetén gondoskodni kell a használt termálvíznek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelı elhelyezésérıl.

A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a felszíni és a felszín alatti vizeinkkel kapcsolatosan: •

Kisvizes idıszakban az Élıvíz-csatorna vízpótlásának hiányai miatt ökológiai és városképi hiányok átmeneti idıszakban jelentkezhetnek a város területén.

•

Az Élıvíz-csatorna idıszakos alacsony terhelhetısége miatt elsısorban a két körgáti anyagárok felıli szennyezıdések a meghatározóak.

•

Az Élıvíz-csatornán elıforduló vízbetáplálási mőszaki zavarok, illetve belvízüzem miatt szintén jelentkezhetnek ökológiai és városképi problémák.

•

A déli anyagárkokba és környezetében (Nádas lecsapoló-csatorna) felhalmozódott szennyezıdések következtében a talajvíz és a felszíni vizet másodlagos szennyezések érik. A termálvizek összetételük miatt (magas szervesanyag,- só-, és fenoltartalom) csak különbözı megszorításokkal és idıszakosan helyezhetık el a befogadókba.

• •

A hévizek felhasználása során – a készletcsökkenésen túl – igen nagy problémát jelent az elfolyó víz elhelyezése.


22


A 2002-es évben készült környezetvédelmi program problémakatasztere csak érintılegesen tartalmazott sok olyan problémát, ami a vízgazdálkodás területén fellelhetı volt már abban az idıszakban is: •

A közmőolló relatíve alacsony szintje miatt (53,9 %) a talajvizek terhelése és szennyezése jelentıs mértékő, illetve a szikkasztások miatt a belterületen a talajvíz szintje tartósan magas állapotú.

•

Nagycsapadékos-belvizes idıszakban az elvezetı rendszerek mőszaki és karbantartási hiányosságai miatt a belvizek, csapadékvizek gyors elvezetése több esetben problémát okozott.

•

A szennyvíztisztító telepi kibocsátások a jelenlegi szennyvíztisztítási technológia mellett nem tudják biztosítani a tisztított szennyvízben a szervesanyag és a foszfor folyamatos határértéken tartását, ennek következtében az Élıvíz-csatorna többletterheléseket kap.

•

Szükséges volna az Élıvíz-csatorna fejlesztései terén az érintett városok (Gyula, Békéscsaba, Békés) hatékonyabb összefogására, támaszkodva a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesületére.

•

Az ivóvízminıség tekintetében az EU szigorúbb követelményeket írt elı, melynek betartására az ivóvízminıség javító program elıkészítését megvalósítását napirenden kell tartani.


Az elmúlt idıszakban a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete koordinálásában az Élıvíz-csatornán 380 milliós fejlesztési program valósult meg. A 2009-es évtıl az egyesület koordinálja a fenntartási és vízbetáplálási munkákat az érintett településeken. A KÖRKÖVIZIG mint üzemeltetı az ökológiai vízellátásban és a vízfelhasználások biztosításában végzi tevékenységét, az egyesület pedig az ezen felül igényelt fenntartási és vízbetáplálási munkákat finanszírozza és koordinálja.

•

Az Élıvíz-csatorna terheléseiben a békéscsabai szennyvíztisztító telepi bevezetések a meghatározóak, emellett jelentı diffúz szennyezıdéseket szállítanak a csatlakozó belvízlevezetı csatornák is, és nem elhanyagolhatóak az illegális pontszerő bevezetések terhelései sem. A környezetvédelmi programban megjelölt és kiemelt két körgáti anyagárok felıl érkezı terhelések arányaiban nem meghatározóak.

•

Az Élıvíz-csatorna frissvíz betáplálásában nem a mőszaki hibák okozzák a fı problémát, hanem a Fehér-Körös kisvizes idıszakaiban és az árvizes idıszakban a garvitációs vízbetáplálás szüneteltetése. Ebben az idıszakban is van lehetıség vízbetáplálásra, de ez már nagyobb költségekkel jár. Ennek szervezésében és a költségek megteremtésében fontos a vízvédelmi egyesület szerepe.


23


•

A termálvizek elhelyezését a befogadóba az elıírásoknak megfelelıen kell megoldani, (hőtés, hígítás, stb.).

•

A talajvizek további terhelésének megszüntetése érdekében a város megindította a csatornahálózat fejlesztéseit, mely során a 2012-es évig a város teljes területén kiépítésre kerül a csatornahálózat, ezzel jelentısen lecsökkennek/megszőnnek a szikkasztásból eredı terhelések.

•

A város folyamatosan végzi a csapadékvíz elvezetı rendszer fenntartási munkáit, melynek eredményeként egyre kevesebb mőszaki probléma jelentkezik a nagycsapadékos idıszakban a csapadékvíz gyors elvezetése terén.

•

A város a csatornahálózat teljes lefedésével párhuzamosan tervezi a szennyvíztisztító telep fejlesztéseit is, mely során olyan tisztítási technológia kerül kialakításra, mely garantálja a tisztított szennyvízben az elıírt kibocsátási paramétereket, ezáltal a befogadó Élıvíz-csatorna terhelései csökkenni fognak, vízminıségében javulás fog bekövetkezni.

•

Kisvizes idıszakban az Élıvíz-csatornában biztosítani kell a minimum 1,0 – 1,5 m3/sec vízhozamot, melynek biztosításában az érintett városok a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesületével közösen megkezdték a munkálatokat. Ebben a munkában az üzemeltetı KÖRKÖVIZIG is sokat segíthet.

1.4. Élıvilág 1.4.1. Táj és természetvédelem Békéscsaba város közigazgatási területén országos védettségő természeti érték nem található. A legközelebbi országos jelentıségő védett terület a „Kígyósi puszták” Békéscsaba településtıl D-i irányban, a belterületi határtól 5 - 6 km távolságra található. Békéscsaba város közigazgatási területén az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) korm. rendelet, valamint az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben kihirdetett európai közösségi jelentıségő védett NATURA 2000 területek az alábbiak: − különleges madárvédelmi területek szempontjából a Kígyós- puszta, − különleges természetmegırzési területnek jelölt terület szempontjából a Körösközierdık, − kiemelt jelentıségő természetmegırzési területnek jelölt trület szempontjából a Gyula- Szabadkígyósi- gyepek. Békéscsaba város közigazgatási területén 28 helyi védettségő természeti érték van helyi rendelettel védetté nyilvánítva.


24


6. sz. táblázat Sorszám

A helyi jelentıségő védett természeti terület neve

Védetté nyilvánító határozat száma

Terület ha)

1.

Fiala Tölgyfa Csárda mellett lévı idıs kocsányos tölgyek

2/1989. (VI.22.) Tr.

2.

Fürjesi vadkörtés ısgyepmaradvány

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

0

3.

I. világháborús hısi temetı a Szarvasi úti híd mellett

2/1989. (VI.22.) Tr.

4.

Jaminai belvíztározó

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

4,6

5.

Negyedik kerületi belvíztározó és környéke

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

14,4

6.

Gyóni Géza úti 32 db-ból álló ezüstjuhar-fasor

2/1989. (VI.22.) Tr.

7.

Kinizsi úti japánakác fasor

2/1989. (VI.22.) Tr.

8.

Öntözött rét

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

9.

Élıvíz-csatorna két oldala Veszelytıl Sikonyig

2/1989. (VI.22.) Tr.

10.

„Cimboraf” (Élıvíz-csatorna, Nagyrét)

2/1985. (XII.19.) tanács r.

0

11.

"Bandikafa" (Élıvíz-csatorna, Nagyrét)

2/1985. (XII.19.) tanács r.

0

12.

Élıvíz-csatorna botoló füzese (35 db)

2/1989. (VI.22.) Tr.

13.

Nagyréti tanya kocsányos tölgye

2/1989. (VI.22.) Tr.

14.

Széchenyi-liget és izraelita temetı

2/1989. (VI.22.) Tr.

15.

Városi Kórház kertjének faállománya

2/1989. (VI.22.) Tr.

16.

Híd- és Vízmő Szakközépiskola Kollégiumi kertjének fái

2/1989. (VI.22.) Tr.

0

17.

Deák utcai hársfasor

2/1989. (VI.22.) Tr.

0

18.

dr. Becsei Oszkár utcai nyírfasor

2/1989. (VI.22.) Tr.

0

19.

Árpád sori vadgesztenyefák és Árpád-ligeti tölgyek

2/1989. (VI.22.) Tr.

0

20.

Lencsési úti kocsányostölgy-fasor

2/1989. (VI.22.) Tr.

0

21.

Parkerdı

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

83

22.

Fényes tanya tölgyfája (1db. kocsányos tölgy)

2/1989. (VI.22.) Tr.

0

23.

Ó-gerlai Kovácsi erdı

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

29

24.

Gerlai platánfasor

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

0,9

25.

Veszelyi csárdai tölgyek

2/1989. (VI.22.) Tr.

26.

Gerlai kastélypark

2/1989. (VI.22.) Tr.

27.

Gerlai védgát és kubikjának növényzete

11/1997. (III.27.) Önkorm. r.

9,6

28.

Pósteleky-kastély parkja

2/1989. (VI.22.) Tr.

14

2,2 1

0 0 143

0 0

0 1

A helyi védett természeti értékek száma eggyel csökkent, mivel a Veszelynél elvégzett útfejlesztések következtében a Veszelyi tölgyfacsoport megsemmisült.

Az útfejlesztéseknek áldozatul esett helyi védett Veszei tölgyfák helye a PP benzinkúttal Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

25


Öreg botoló főz törzse az Élıvíz-csatorna nagyréti szakaszán

A 750 cm törzskör átmérıjő „Cimborafa” az Élıvízcsatorna jobb partjánál

A Széchenyi ligetben lévı Látogató Központ a gyönyörően felújított pavilon épületrészletével


26


Békéscsaba város helyi rendeletben szabályozza a helyi védett értékek védelmét, a területhasználatot. Sajnos az utóbbi években is megfigyelhetı hogy az antropogén hatások miatt egyes helyi védettségő természeti értékünknél kedvezıtlen folyamatok alakultak ki, sıt a Veszei tölgyfák el is tőntek. Az utcai védett fasorok az építkezések miatt sérültek/sérülnek (Gyóni G.u., Kinizsi u, Deák u., Dr. Becsei Oszkár u.), Lencsési tölgyfasor csökkenı állományú, a városi parkerdı jelenlegi állapota, gondozatlansága. Vannak azonban pozitív tapasztalatok is: Lencsési tölgyfasor folyamatos pótlása, Széchenyi liget rendbetétele, a városi parkerdı grandiózus fejlesztései (kaland park), Élıvíz-csatorna fejlesztéseiben, vízpótlásában, fenntartásban elırelépés. A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel a táj és természetvédelemmel kapcsolatosan: •

A város nem rendelkezik átfogó tájrendezési – tájhasznosítási tervvel.

•

A védett és védelemre javasolt területek feltárása, bemutatása nem megoldott.

•

Az egyes szigetszerően védett objektumok fejlesztésére nem készült rekonstrukciós terv.

•

Alacsony az erdısültség aránya.

A 2002-2007-es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: • •

A településrendezési tervben került meghatározásra a város természeti környezetének, zöldfelületeinek feladatai, önálló/átfogó tájrendezési-tájhasznosítási terv még nem készült. Az Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi védett értékek állapotát, helyzetét, annak területhasználatát, a város honlapján, a Csabai Mérlegben, a lakossági fórumokon folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a védett természeti értékek helyzetérıl, állapotáról.

•

A helyi védett természeti értékek közül amelyek fejlesztései kiemelkedık (Széchenyi liget, városi parkerdı, stb.) jól elıkészített tervek alapján történnek, a tervezés idıszakában kikérve a lakosság véleményét is.

•

A város közigazgatási területén jelenleg 1.584.312 m2 erdıterület található, az erdısültség aránya kisebb mint a megyei átlag (4,0 – 4,5 %).

Az országos jelentıségő természetvédelmi területek és a helyi védettségő természeti értékek helyszínrajzait a 4. sz. melléklet tartalmazza.


27


1.5. Környezet-egészségügy A környezet- egészségügy olyan – az emberi egészséget és életminıséget érintı – tényezıkkel foglalkozik, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg. A környezet – egészségügy elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkozik a jelen és a jövı társadalom egészségi állapotának javítása érdekében. Az ember általános egészségi állapota és a fejlıdés szoros összefüggésben áll. Ezen belül az általános egészségi állapot és az elemi környezetvédelem (a levegı, a víz, a talaj tisztasága, az ökonómia egyensúlya, a fajok variabilitása) összefüggései nyilvánvalóak. Az emberi egészség fenntartásában a környezeti hatások mellett – amelyek hatása igen eltérı lehet, a természeti környezet mellett az ipari termelés, a mezıgazdaság, a közlekedés különbözı fejlettségi szintje - természetesen fontosak az alábbi tényezık : - genetikai tényezık, az életmód, lelki tényezık, - társadalmi hatások: jövedelemviszonyok, foglalkoztatottság, képzettség, lakásviszonyok, kriminalitás stb., - nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás színvonala, - míg egyes megbetegedések kialakulását kizárólag kedvezıtlen, környezeti hatások okozzák, a legtöbb betegség esetében a negatív, környezeti hatások áttételesen kockázati tényezıként hatnak. A környezet – egészségügy feladatai természetesen térben és idıben nagyfokú változatosságot mutatnak. Magyarországot az jellemzi, hogy míg a demográfiai mutatók alakulása területén a fejlett országokkal hasonlítható össze, a lakosság általános egészségügyi állapota ennél sokkal rosszabb. Ez határozza meg az Országgyőlés által 2003. március 6-án elfogadott átfogó program – Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja – különleges jelentıségét. A környezet és az egészség közötti kapcsolat a kapcsolatrendszer bonyolultsága miatt talán a demográfiai mutatókban, a megbetegedések – ezen belül a specifikus halálozási adatok – mutatóiban, valamint az egészséget károsító anyagok jelenléte vagy hiánya bemutatásával ábrázolható.

Demográfiai alapadatok Az országos és megyei értékekhez hasonlóan Békéscsaba város demográfiai mutatói is kedvezıtlenek, de jobbak a megyei átlagnál. A város lakosságszáma a vizsgált idıszakban csak kis mértékben csökkent. Békéscsaba város lakossága a 2007. évben 64.852 fı volt, ez a megye lakosságszámának 17,7 %-a. A belföldi vándorlási különbözet Békéscsabán a 2002-es évben – 2,9, a 2007-es – 7,4 volt.


28


A születéskor várható élettartam növekedése az egész fejlett világban az idıskorúak arányának növekedéséhez vezetett. Magyarországon ezt az arány – eltolódást még fokozza a születések csökkenı száma. A 65 év felettiek aránya Békéscsabán a 2007-es évben 17,3 % volt. A születési arányszám 1000 lakosra vetítve a 2002-es évben 8,9 %, a 2007-es évben 8,0 % volt. Az összhalálozás aránya 1000 lakosra vetítve a 2002-es évben 14,1 %, míg a 2007-es évben 15,2 % volt. A természetes fogyás 1000 lakosra vetítve a 2002-es évben – 5,3 %, míg a 2007-es évben – 7,2 % volt. A fenti adatok is bizonyítják, hogy a város demográfiai adataiban a negatív tendenciák erısödtek a vizsgált idıszakban.

Egészségügyi alapadatok Az orvosi alapellátás biztosított a városban, az egészségügyi alapellátást 244 háziorvos és házi gyermekorvos látja el. A Halálozási okok közül kiemelkedı: -

a keringési rendszer betegségei: 2002-ben 3.174 fı, 2007-ben 3.229 fı,

-

a daganatos betegségek:

2002-ben 1.348 fı, 2007-ben 1.378 fı.

Mindkét esetben nıtt az elhalálozottak száma a vizsgált idıszakban, mely adatok erısítik, hogy a környezeti kibocsátásokat és terheléseket, mint a hálálozások okaiban egyik közrejátszó tényezıjét, csökkenteni kell.

A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban problémaként vetették fel az emberi egészségi állapotának környezeti összegfüggései terén: • •

A szálló por és az ülepedı por tartalmából a policiklikus aromás szénhidrogének magas aránya. A rákhalálozások emelkedése.

•

A pollenallergiás megbetegedések számának növekedése a nem adekvát módon kezelt gyomirtás következményeként.

•

A vezetékes ivóvíz bakteriológiai terheltsége.


29


A 2002-2007-es idıszak alatt a problémák megoldására tett intézkedések, eredmények: • Annak ellenére, hogy a szálló és ülepedı por terhelését kiváltó közlekedési eredető terhelések terén az É-i elkerülı fıútvonal megépítése és beüzemelése javulást hozott, a probléma azonban továbbra is fennáll. Ennek okai továbbra is a közlekedési, mezıgazdasági és az ipari termelésben keresendıek. A javulást bizonyítja, hogy a 2007-es évben csak egy mérési intervallumban volt az ülepedı por mennyisége határérték feletti. Nagyon fontos volna a város közigazgatási területén, fıleg a külterületeken az erdıtelepítések fokozása a porterhelés csökkentése érdekében. •

Sajnos a daganatos megbetegedések száma a vizsgált idıszakban továbbra is magas és emelkedı tendenciájú. Ennek csökkentése a környezeti terhelések mérséklésén túl, egy komplex közegészségügyi, környezeti, megelızési program erısítését igényli.

•

Az allergén növények irtásával kapcsolatosan, kiemelten a parlagfő irtásával kapcsolatosan szigorú rendelkezéseket vezettek be az utóbbi idıszakokban. Ennek ellenére továbbra is a gyomflórában jelentıs helyet foglal el a parlagfő. Továbbra is fontos az elıírások szigorú ellenırzése, betartatása és szükség szerint a szigorú szankcionálása.

•

A vezetékes ivóvíz ellátás terén a Közép-Békési Regionális Vízmőrendszerbıl szolgáltatott ivóvíz minısége megfelelt a 2007-es évben a 201/2001. (X. 25.) Kr. elıírásainak.


30


2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÉS AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁG BEMUTATÁSA

2.1. Épített környezet A mai Békéscsaba közigazgatási területén legalább tizenegy középkori település nyomait találták meg, illetve ezek nevei a meghatározott régészeti lelıhelyekhez kötıdnek. Ilyen települések voltak: Ketesd, Püski, Vesze, Fejérem, Csaba, Mezımegyer, Gerla, Ölyved, Szent-Miklós, Sikkony, Kerekegyháza. A település a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett. A település fejlıdésének új korszaka 1717 évben, a felvidéki szlovák betelepítésekkel vette kezdetét. A szlovák építészeti hagyományok a város épített környezetében ma is jelen lévı, arculatformáló elemek. A város épített környezetének kialakításában meghatározó idıszak volt a XIX. sz. közepétıl a század végéig terjedı idıszak (kiegyezés körüli), amikor is kialakult a város történelmi központja, kisvárosias arculata, jelenlegi városszerkezete. Ennek a folyamatnak kiemelkedı részese és irányítója volt Sztraka Ernı város fıépítész. A város lakónépességének növekedésével és az ipari és kereskedelemi tevékenységek bıvülésével a város épített környezetében jelentıs változások következtek be a XX. században. Jelentısen megnıtt a beépített területek nagysága, új, régebben hasznosítatlan területek kerültek bevonásra. A XX. század közepétıl a város belsı területein kedvezıtlen városfejlesztési rekonstrukciók kezdıdtek meg a nagy lakásépítések idıszakában. Ennek áldozatul estek szép, régi polgári épületek is, és a kisvárosias építészeti stílust, a város hagyományos építészeti arculatát figyelmen kívül hagyó paneles lakónegyedek kerültek kiépítésre. A 70-es 80-as években felépült a város legnagyobb lakótelepe a „Lencsési” lakótelep, ahol szintén az akkori tömegigényeket kielégítı paneles és tömbbházas építkezés dominált, azzal a szerencsésnek mondható térbeépítésekkel, amikor is nagy felülető zöldövezetek kerültek kialakításra. A tömeges építkezések befejezését követıen a XX. század vége felé ismét elıtérbe kerültek a kisvárosias, a népi építészeti stílusjegyeket magán viselı, emberléptékő építkezések és felújítások, amelyek a jelenlegi városkép kialakításában meghatározóak. A régi városszerkezet, az egyre növekvı forgalom, a megfelelı mennyiségő és minıségő parkolóhelyek biztosítása a belvárosi fejlesztések terén sok problémát okoznak, melynek következtében létfontosságú egy új közlekedési koncepció kidolgozása és megvalósítása. Napirenden van a belváros komplex rehabilitációs, revitalizációs fejlesztése, melyhez jelentıs Európai Uniós támogatásokat lehet szerezni. A város lakossága figyelemmel kíséri a belváros fejlesztési elképzeléseit és nagyon sokan véleményt nyilvánítanak ahhoz. Szükségszerő és elodázhatatlan a belváros komplex fejlesztési programjának a megvalósítása, mely során kialakul az új közlekedési rend, új parkoló helyek épülnek, megújul a Szent István tér és befejezıdnek a sétáló utca fejlesztései.


31


Ezzel egy kettıs osztatú városközpont kialakítása fejezıdik be. A Csaba Center környéke a kereskedelmi, gazdasági és a nagyobb rendezvények, a Szent István tér a közigazgatás, a kulturális rendezvények és az idegenforgalom központjává alakul, ezzel párhuzamosan befejezıdik a sétáló utca teljes hosszának a felújítása.

A gyönyörő „Angyalos” kút háttérben a Csaba Center a város kereskedelmi, gazdasági és rendezvény központja

Békéscsaba város az épített környezete védelmérıl a 25/2003.(XII.22.) MÖK számú rendeletben az épített örökség helyi értékeinek védelmével összefüggı szabályokról és önkormányzati támogatásról gondoskodik. A mőemléki védelem alatt álló épületek, ingatlanok, melyekre a kulturális örökségvédelmérıl szóló 2001. LXIV. törvény idevonatkozó rendelkezéseit kell betartani. A település területén országos védelem alatt álló épített örökségek (mőemlékek): 1. Jókai színház (Andrássy út 1. sz.) 2. Közgazdasági Szakközépiskola (Andrássy út 3. sz.) 3. Ortodox Templom (Bartók Béla út 51-53 sz.) 4. Lakóházak:

Békési út 13. sz. Békési út 15. sz. Békési út 17. sz. Kinizsi u. 20. sz.

5. Szlovák Nemzetiségi Tájház (Garay u. 21. sz.) 6. Gajdács-tanya, tanyamúzeum (Gyulai út 65. sz.) 7. Beliczey kúria (Gyulai út 2. sz.) 8. Steiner-Omaszta kúria, Munkácsy Emlékház (Gyulai út 5. sz.) 9. Sörház (Kórház u. 4. sz.)


32


10. Hatszintes malomház, magtár (Szabó Dezsı u. 34. sz.) 11. Evangélikus nagytemplom (Szeberényi tér) 12. Evangélikus kistemplom (Szeberényi tér) 13. Evangélikus Rudolf Fıgimnázium (Szeberényi tér 1. sz.) 14. Felvégi evangélikus lelkészlak (Szeberényi tér) 15. Evangélikus paplak (Szeberényi tér 3. sz.) 16. Városháza (Szent István tér 7. sz) 17. Városi bérház (Szent István tér 10. sz.) 18. Evangélikus paplak (Szent István tér 20. sz.) 19. Magtár (Gerla, Bibó u. 4. sz.) 20. Szent-Miklósi csárda (Felsınyomás 314. sz.) 21. Wenckheim kastély (Gerla) 22. Fiume Szálló (Szent István tér 2-4. sz.) 23. Kis Zsinagóga (Luther u. 14.)

A békéscsabai városháza

A Gajdács tanya, tanyamúzeum


33


Békéscsaba jelképe az Evangélikus Nagytemplom és az Evangélikus Kistemplom

A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban meghatározott problémák: •

Az újonnan belterületbe vont településrészek infrastruktúrájának a kiépítettsége nem megfelelı.

•

A város „régebbi” belterületén a már kiépített szennyvízcsatorna hálózat kapacitását a lakosság nem használja ki, lényegesen több lakás rákötése lenne szükséges. A magas talajvízszint csaknem általános.

•

Elengedhetetlen néhány rendkívül rossz állapotban lévı mőemlék (pósteleki kastélyrom) állagának megóvása, felújítása, a felújított vagy újjáépített objektum hasznosítása.

•

Néhány új épülettömb (Csaba Center) nem alkalmazkodik kellı képpen a városközpont sajátos hangulatához (a lakosság és a szakemberek véleménye megoszlik e kérdésben).

•

A város belterületének számos peremrésze (téglagyári-tavak) még mindig elhanyagolt. Rendezésük, építészeti, esztétikai és környezetvédelmi feladat is.


A belterületbe vont új területrészek infrastruktúrájának kiépítése folyamatban van. Folyamatosan épültek ki az alapinfrastruktúra elemei (víz, elektromos áram, gáz).


34


A 2010-es évtıl kezdıdıen kezdıdnek meg a szennyvízcsatorna hálózat építési munkái és ennek befejezését követıen kerülnek kialakításra a szilárd burkolatú utak. •

A jelenleg csatornahálózattal rendelkezı városrészekben a rákötések száma növekvı tendenciát mutat, melyet alapvetıen a környezetterhelési díjak bevezetése inspirált. A 2006-os évben a mőködı rendszerre rákötött ingatlanok száma 17.388 db volt. A szennyvízcsatorna hálózat bıvítésével az ingatlanok bekötési száma további 9.349 dbal nı. Ezzel a lakóingatlanok közel 95 %-a bekapcsolásra kerül a szennyvízcsatorna hálózatba a város területén. Ennek megvalósításával szinte megszőnik a képzıdı szennyvizek szikkasztása, ezáltal a tartósan magas talajvízszint süllyedése is megvalósul.

•

A rossz állapotban lévı mőemlékek felújításában és hasznosításában a város sokat tett az elmúlt idıszakban, eredménye azonban még kevés. Folyamatban van a Szent István tér 10. sz. alatti volt városi bérház hasznosításának az ügye. Többszörösen foglalkozott a város a Gerlai Wenckheim kastély bérbeadásával, ez idáig sikertelenül. Szép példa a mőemlékek hasznosításában a Steiner-Omaszta kúria Munkácsy Emlékházként való üzemeltetése. A Pósteleki kastélyrom környezetének hasznosításában is volt elırelépés a vizsgált idıszakban, a komplex felújítás azonban még nem körvonalazódik.

•

A Csaba Center épülettömbje és fejlesztései egy jól átgondolt fejlesztési elképzelés sikeres gyakorlati megvalósulását mutatja. A Csaba Center a kettıs osztatú városközpont egyik fontos eleme, ahol a látogatottsági számok, a rendezvények nagy száma bizonyítják létjogosultságát.

2.2. Szennyvízkezelés és csatornázottság

Békéscsaba Megyei Jogú Város területén a csatornahálózat kiépítése az 1960-as években kezdıdött, és több ütemben folyamatosan bıvült. Békéscsaba elválasztott rendszerő csatornahálózattal rendelkezik. Jelenleg a város lakosságának több mint 95 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott lakásokban él és 60,5 %-a rendelkezik csatornabekötéssel (nem KSH adat). Békéscsabán a jelenlegi gravitációs csatornahálózatának teljes hossza meghaladja a 127 km-t, a nyomóvezetékek együttes hossza, pedig a 36 km-t. A meglévı házi-bekötések hossza 92,3 km. A jelenleg rákötött ingatlanok száma 17.388 darab. A csatornahálózatra rá nem kötött lakásokban a képzıdı szennyvíz egyedi szennyvízgyőjtı aknákban kerül összegyőjtésre, és onnan kerül kiszállításra szippantó jármővekkel a szennyvíztisztító telepre. Mivel az egyedi szennyvízgyőjtı aknák jelentıs része nem felel meg a jelenlegi elıírásoknak, azokból jelentıs mennyiségő szennyvíz került/kerül ki a talajba, a talajvízbe, megemelve az amúgy is magas talajvízszintet a településen, illetve szennyezve a talajvizeket.


35


Békéscsaba Megyei Jogú Város elhatározta, hogy a település teljes területére kiterjeszti a csatornahálózat kiépítését. A szennyvízelvezetés és tisztítás teljes körővé tétele része a Nemzeti Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programnak, a 86/2009. (IV. 10.) Kormányrendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet szerint önállóan alkot egy agglomerációt, és a rendelet mellékletében a 15.000 LE feletti terheléssel jellemezhetı agglomerációk között szerepel, vagyis a rendeletben elıírt kötelezettségnek legkésıbb 2010. december 31-ig kell eleget tenni. A projekt megvalósítására Békéscsaba Megyei Jogú Város a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül (KEOP 1.2.0.) pályázatott készített a város meglévı csatornahálózatának bıvítésére és az üzemelı szennyvíztisztító telep fejlesztésére. Az NFÜ és Békéscsaba város között kötött támogatási szerzıdés alapján a pályázat elıkészítése során elsı lépésként elızetes megvalósíthatósági tanulmány, majd részletes megvalósíthatósági tanulmány készült a 2007-es évben. Ezek elfogadását követıen elkészült a csatornahálózat vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációja, mely alapján megszületett a vízjogi létesítési engedély. A tervezéssel érintett terület Békéscsaba város lakóövezeti minısítéső területeit érinti, mely területet a tervezés során három fı terület egységre összpontosul. Az egyik terület egység a Budapest–Bukarest vasútvonaltól nyugatra, illetve a Békéscsaba–Szeged közti vasútvonaltól délre található Jamina városrész, a másik terület egység Budapest–Bukarest vasútvonaltól keletre, illetve a Békéscsaba–Szeged közti vasútvonaltól északra található Központi városrész, a harmadik terület egységet a különálló településrészek (Fényes, Gerla, Mezımegyer) alkotják. A három fı terület egységen belül a meglévı szennyvízcsatorna hálózatnak a bıvítése során tervezett munka megvalósításával érintett 39 db. meglévı és 28 db tervezett átemelı körzet jön létre. A város a KEOP páyázaton eredményesen szerepelt és a fejlesztésekre elnyerte az EU forrásokat (14,5 milliárd Ft). A megvalósítás önerejével és a lakossági hozzájárulásokkal a beruházás teljes költsége meghaladja a 17 milliárd forintot. Jelenleg van folyamatban a beruházás mérnöki feladatait ellátó szervezet kiválasztásának pályáztatása, elıkészítés alatt áll a kivitelezıi tender kiírása is. A tervek szerint a beruházásokat 2012 évig be kell fejezni. Szennyvíztisztítás: A szennyvíztisztító telep Békéscsaba város ÉK-i részén helyezkedik el a 47-es közlekedési út mellett a Kisrét elnevezéső külterületi részen. A telep a város belterületi határától 1,5 km-re található. A Békéscsaba városban keletkezı szennyvizek tisztítására az 1977-es évben helyezték üzembe a mechanikus tisztításra alkalmas szennyvíztisztító telepet. Az 1987-es évben megépült a biológiai résztisztítást végzı I. ütem, mőanyagtöltető csepegtetıtestekkel, utóülepítıkkel és recirkulációs átemelıkkel, valamint fertıtlenítı mőtárggyal.


36


A szennyvíztisztítás során keletkezı iszapok elhelyezésére ideiglenes megoldásként földmedencékben történı hideg rothasztást terveztek. A telep 28.000 m3/d befogadó kapacitásra lett tervezve. Jelenleg a szennyvíztisztító telep a Békéscsaba városban keletkezı szennyvizek fogadását és tisztítását végzi. A szennyvizek fogadása a telephelyen két féle módon történik. A fogadott szennyvizek döntı részét, 99,5 %-át a város zárt csatornahálózatában összegyőjtött és a három nyomóvezetéken érkezı szennyvizek teszik ki. A fennmaradó 0,5 % tengelyen (szippantó gépjármővekkel) szállított formában érkezik a telepre. Az elmúl kilenc év átlagában a telep 15.090 m3/d szennyvizet fogadott. Az 1999. évben, amikor az átlagosnál több szennyvíz érkezett a telepre, a napi átlagos szennyvízfogadás 25.247 m3 volt. Ez a nagy mennyiség egyértelmően a csapadékos és belvizes idıszaknak tudható be (infiltrációs hatás). A tisztított szennyvíz befogadója az Élıvíz-csatorna bp. 14+140 km, parti beömléssel.

A telephelyen található létesítmények: A telephely 168.262 m2 alapterülető. A terület kerítéssel körbezárt. Szennyvíztisztítás Mechanikai tisztítás: -

2 db 30 mm-es pálcaköző íves durvarács, 2 db hosszanti átfolyású homokfogó, 2 db Dorr-rendszerő elıülepítı medence, 1 db rácsszemét tároló, 1 db szikkasztóágy (a homokfogóban összegyőlt iszap fogadására).

Az elıülepítı medence háttérben a biológiai tisztító mőtárggyal


37


Biológiai tisztítás: -

recirkulációs gépház, 6 db biológiai tisztító mőtárgy (hexacell töltető csepegtetı testek), 2 db közbensı ülepítı medence, 2 db utóülepítı medence, klórozó mőtárgy, ∅ 1100-as nyomóvezeték.

Az utóülepítı medence

Kihordásos szennyvizek fogadása: 1 db 300 m3-es fogadó mőtárgy, 2 db 10 - 10.000 m3-es tároló tó.

Iszapkezelés: - 1 db iszapgépház, - 2 db iszapsőrítı, - 6 db iszaprothasztó tó (befogadó kapacitás 101.000 m3), - 2 db iszaphomogenizáló medence, - mobil iszap centrifuga, - centrifugált iszap tároló tó, - 1 db iszapkezelı és tároló tér (1.500 m2).


38


Az iker iszapsőrítı mőtárgy

A komposztáló tér, háttérben a csepegtetı testekkel

A szennyvíztisztító teleprıl kibocsátott tisztított szennyvizek a KOI, P és összes- N komponens tekintetében meghaladják a kibocsátási határértékeket. A befogadó Élıvízcsatorna vízminıségi problémái a jelentıs tápanyag és szervesanyag terhelésektıl továbbra sem megnyugtatóak. Ennek elkerülésére szükséges a szennyvíztisztító telep fejlesztésének a megvalósítása. A telephely fejlesztései során tervezett tevékenységek A szennyvíztisztító telep 22.500 m3/d átlagos hidraulikai kapacitásra tervezik. .

A teljes kapacitásra kiépített szennyvíztisztító telep technológiája a következı: • • •

Szippantott szennyvíz fogadó állomás, (új, nem a földmedrő medencékbe kerül elhelyezésre a szippantott szennyvíz) Gépi finomrács, megkerülı kézi ráccsal (új) Homok- és zsírfogó (új)


39


•

• • • • • • • • • •

Biológiai mőtárgy 4 párhuzamos sorral, amely tartalmazza: o Anaerob medence, (új) o Anoxikus medence, (új) o Aerob medence, (új) DORR típusú utóülepítı, (meglévı) Fertıtlenítés (új) Gravitációs sőrítés (meglévı) Sőrített iszap tároló, (meglévı) Gépi sőrítés (új) Aerob termofil elıkezelés (új) Anaerob mezofil rothasztás (új) Víztelenítés (új) Komposztálás (új) Biogáz hasznosítás (új).

A fejlesztések megvalósításával javulnak a kibocsátási paraméterek, csökken az Élıvízcsatorna terhelése. Békéscsabán jelenleg a csatornahálózattal ellátott lakások száma 53-54 %. Ez az jelenti, hogy a többi helyen zárt szennyvízgyőjtı aknákban győjtik a képzıdı szennvizeket. Sajnos annak ellenére, hogy szigorú elıírások szabályozzák a tároló aknák vízzáróságát, jelenleg még sok helyen „szikkasztó” aknaként üzemelnek a tároló aknák, terhelve ezzel a talajainkat és a talajvizeinket. Békéscsabán 1999-ben 35.398 m3 szippantott szennyvíz került kiszállításra a szennyvíztisztító telepre, majd ezt követıen ez a mennyiség fokozatosan csökkent és évi 20.000 m3 körül stabilizálódott. A szennyvízcsatornázás fejlesztéseit követıen ez a mennyiség jelentısen csökkenni fog, hiszen Békéscsaba szinte teljes területe csatornázva lesz, ennek megfelelıen csak a kimaradó, egyedi szennyvízkezelési területekrıl kerül beszállítás a szennyvíztisztító telepre.

A szippantó kocsival kiszállított folyékony hulladék leürítése a szennyvíztisztító telepen Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

40


A békéscsabai szennyvíztisztító telep üzemelése során 80 - 100.000 m3 1,5-2,0 % szervesanyag tartalmú szennyvíziszap képzıdött az elmúlt évek során. A képzıdı szennyvíziszapok egy része a víztelenítést követıen a szennyvíztisztító telepen kialakított földmedrő tároló medencékbe kerül, ahol a szennyvíziszapok rothasztása történik. A szennyvíziszapok másik része víztelenítés nélkül kerül a földmedrő tárolókba, ahol a víztelenített szennyvíziszapok bizonyos víztelenítése is megtörténik. A 6 db földmedrő, mőszaki védelemmel ellátott (természetes agyagásvány szigetelés) medencébe jelenleg megközelítıleg 100.000 m3 szennyvíziszap van tárolva, ami a szennyvíztisztító telep több évtizedes üzemelése során győlt össze. A képzıdı szennyvíziszapok nagyon kis mértékben komposztálásra és ezt követıen hasznosításra kerültek. Nagyon fontos, hogy a szennyvíztisztító telep fejlesztései során a szennyvíziszapok kezelésének és hasznosításának komplex rendszere kerüljön kialakításra. A víztelenített iszapok tervezett hasznosítási irányai: • • •

a víztelenített és pihentetett iszapok mezıgazdasági területen történı elhelyezése, a víztelenített iszapok komposztálása, illetve együttes komposztálása zöldhulladékokkal, a szennyvíziszapok energetikai hasznosítása.

a

A földmedrő, iszaptároló medencékben tárolt szennyvíziszap

A szennyvíztisztító telepi fejlesztések során a földmedrő szennyvíziszap tároló medencéket a szennyvíziszap kitermelését és hasznosítását követıen rekultiválni kell.


41



Nagy a közmőolló nyílása.

•

Az elválasztó rendszerő közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatnak magas az infiltrációja, ami egyrészrıl csapadékos idıben a csatornahálózat (és a szennyvíztisztító telep) magas hidraulikai terhelését, másrészrıl száraz idıben a talaj szennyvízzel történı szennyezését okozza.

•

Az elválasztó rendszerő szennyvízcsatorna hálózat és a csapadékcsatorna hálózat fejlesztések közötti viszony vizsgálatának hiánya.

•

Békéscsabai terhelés okozza az Élıvíz-csatorna alsóbb szakaszán az V. osztályú vízminıséget.

•

A duzzasztott, kis vízhozammal rendelkezı, állóvízi jellegő Kettıs-Körösbe szállítja a szennyezıanyag-terhelést, lerontva ezáltal a folyó vízminıségét.

•

A város 28.000 m3/d kapacitású két lépcsıs biológiai csepegtetı testes szennyvíztisztító telepének tisztítási hatásfoka nem elégíti ki az Élıvíz-csatornára, mint befogadóra a komplex környezetvédelmi követelmények figyelembe vételével meghatározott II. vízminıségi elıírásokat.


Békéscsaba város már több év óta megkezdte a szennyvízcsatorna hálózat fejlesztési munkáit. A tervek elkészültek, és elfogadásra kerültek, az Európai Unió elfogadta és támogatja a fejlesztéseket, melyek 2012-ig valósulnak meg. Ezáltal a város teljes területe lefedésre kerül a közcsatornával, melynek következtében a közmőolló záródik.

•

A csatornázások fejlesztései, illetve a régi vezetékek felújítása során, olyan korszerő vezetékrendszer (gravitációs és nyomóvezetékes) kerül kiépítésre (kıagyag), melynek üzemelése során jelentısen lecsökken az infiltrációs hatás, így a szennyvíztisztító telep hidraulikai terhelései sem nınek nagy mértékben a csapadékos idıszakban.

•

Az elválasztó rendszerő szennyvíz és csapadékvíz hálózat méretezése a tervezések során önállóan kerültek meghatározásra, közöttük kapcsolati viszony csak abban az értelemben van, hogy minél kevesebb legyen a szennyvízcsatorna hálózatba illegálisan bevezetett csapadékvíz mennyisége. Ezt a szolgáltató folyamatosan ellenırzi és szankcionálja.

•

Az Élıvíz-csatorna alsó szakaszán (Békés) a kedvezıtlen vízminıségi problémákat nem csak a békéscsabai terhelések okozzák, hanem a teljes szakaszon felvett (pontszerő, díffúz) szennyezıdések. Az is igaz viszont, hogy az Élıvíz-csatorna összes terheléseibıl a Békéscsabai szennyvíztisztító telep terhelései meghaladják a 40 %-ot.


42


•

A békéscsabai szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadóba való bevezetései hatásának vizsgálati dokumentációját (ökotoxikológiai és hidrobiológiai vizsgálatok) a szolgáltató elvégeztette. A vizsgálatok kimutatták, hogy a bevezetések hatásai ökotoxikológiai szempontból (csíranövényteszt) a bevezetés alatt 1.150 m-ig még gyengén kimutathatóak. A hidrobiológiai felmérések során a bevezetés alatt egy minıségi osztállyal rosszabb eredmény volt kimutatható, ami azt jelenti, hogy a bevezetett tisztított szennyvíz hatásai a bevezetés alatt 1.150 m-re még kimutathatóak voltak. Az 1.650 m-re vett víz és iszapmintákban ökotoxikológiai hatás nem volt kimutatható. A kibocsátások során a szennyezı anyagok nagy része a hatásterületen belül kiülepedik és az iszapban felhalmozódik. Az Élıvíz-csatorna együttes terhelései hatására azonban az alsó szakaszon kisvizes idıszakban a vízminıség nem jó. Ezért az Élıvíz-csatornában folyamatosan biztosítani kell még kisvizes/árvizes idıszakban a minimum 1,0 m3/sec vízmennyiséget, hogy a terhelések megfelelı felhígulása megtörténjen. Az Élıvízcsatorna terheléseinek hatásai a Kettıs-Körösben már jóval nehezebb kimutatni, mivel a Kettıs-Körösbe is más terhelések is érkeznek (Békési Szennyvíztisztító telep). Az Élıvíz-csatorna vízhozama kisvizes idıszakban 0,5 m3/sec, ami a Kettıs-Körös átlagos vízhozamához (2001-ben 48,2 m3/sec) képest kis mennyiség, így a KettısKörös átlagos vízhozamai a bevezetett Élıvíz-csatorna vízhozamának sokszoros hígítását biztosítják. A Kettıs-Körösön a mezıberényi hídnál mért értékeknél az ortofoszfát és a nitit koncentrációi emelkedtek az Élıvíz-csatorna bevezetését követı szakaszon, ami jelzi, hogy a terhelések kis mértékben kimutathatóak.

•

A szennyvíztisztítás hatásfoka a fejlesztéseket követıen (2012) jelentısen javulni fog, a kibocsátott tisztított szennyvíz paraméterei az elıírásoknak megfelelıek lesznek. Ennek eredményekén lecsökken a befogadóba bocsátott terhelések mennyisége, javulni fog az Élıvíz-csatorna vízminısége.

2.3. Hulladékgazdálkodás Békéscsaba Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó alapadatai (2007) •

Lakónépesség:

64.852 fı

•

Lakásállomány:

28.926 db

•

Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások:

24.400 db

Forrás: KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2007.


43


A településen képzıdı hulladékok mennyisége: 7. sz. táblázat Hulladék típus

2002

2007

tonna/év Települési szilárd hulladék 20.213,5 36.503,18* 3 Települési folyékony hulladék 19.444,0 m /év 45.760 m3/év Kommunális szennyvíziszap 84.587 m3 98.640 m3 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.a. n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.a n.a. Építési, bontási és egyéb inert hulladék 4.255,0 9.123,68 * a lomtalanítási hulladékokkal és a szennyvíztelepi rácsszeméttel együtt Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási terv *

A gazdálkodó egységeknél keletkezı veszélyes hulladékok kezelésérıl a rendeletnek megfelelıen az adott gazdasági egység gondoskodik, a hulladékokról az illetékes környezetvédelmi felügyelıség felé kötelezıen elszámol. A kommunális szilárdhulladékokkal Városüzemeltetési Kft.): •

kapcsolatos

(forrás:

Békéscsabai

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő-be beszállított hulladékok mennyisége (2007. évben): 50.518,56 tonna o Ebbıl a Békéscsabáról beszállított hulladékok mennyisége:

•

adatok

36.503,98 tonna

A települési szilárdhulladék anyagcsoportonkénti megoszlása éves átlagban (becsült adatok alapján): 8. sz. táblázat Hulladék fajta

Tömegszázalék

Biohulladék Papír Mőanyag Textil Üveg Fém Építési Egyéb (inert) Veszélyes hulladék Összesen


32,0 18,0 17,0 3,1 4,3 4,4 4,0 17,0 0,2 100,0

Éves mennyiség (∼ ∼ tonna) 11.681,28 6.570,72 6205,68 1.131,63 1.569,68 1.606,17 1.460,15 6.205,67 73 36.503,98

44


A hulladékgazdálkodási törvényen elıírt kigyőjtési mennyiségek: Biohulladék:

2009. július 01. 2016. július 01.

50 % 65 %

5.840 tonna 7.593 tonna

Papír:

2005. július 01.

50 %

3.285 tonna

Mőanyag:

2005. július 01.

50 %

3.103 tonna

Üveg:

2005. július 01.

50 %

784 tonna

A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a 2007. évben Békéscsabán összesen az alábbi hulladékokat győjtötte össze a szelektív hulladékgyőjtés során: Biohulladék:

4.281 tonna

Mőanyag:

71 tonna

Üvegpalackok:

143 tonna

Papír:

116 tonna

A fenti adatokból kitőnik, hogy a hulladékgazdálkodási törvényben elıírt kigyőjtési arányok még nem teljesültek, ami szükségessé teszi a szelektív hulladékgyőjtés hatékonyabb végzését és a kiterjesztését a város teljes területére.

A hulladékgazdálkodási feladatokat végzı szolgáltató Békéscsaba Megyei Jogú Város területén a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. végzi a hulladékgazdálkodás közszolgáltatási feladatait. A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a TAPPE cégcsoport tagja. A szolgáltató a várossal kötött szerzıdés alapján elvégzi a hulladékgyőjtı edényzetek kihelyezését a város egész területén, az összegyőjtött kommunális szilárdhulladékokat rendszeresen elszállítja a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő-be. Üzemelteti a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő-vet. Elvégzi a város területén a szelektív hulladékgyőjtés feladatait, ezen belül a szelektív hulladékgyőjtı edényzetek kihelyezését a kijelölt pontokra, elszállítja a hulladékgyőjtı szigeteken összegyőlt hulladékokat és elvégzi azok átmeneti tárolását és utóválogatását. A kezelt hulladékokat ezt követıen elszállítja a megfelelı feldolgozó, hasznosító üzemekbe. A szolgáltató kihelyezi a biológiailag lebomló szerves hulladékok győjtı edényzetét az igényeknek megfelelıen, az összegyőlt szerves hulladékokat rendszeresen elszállítja a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő-ben lévı komposztáló telepre, ahol elvégzi azok komposztálását. Üzemelteti a Hulladékkezelı Mő területén kialakított mezıgazdasági jellegő szennyvíz (hígtrágya) elhelyezı telepet.


45


A TAPPE Kft. feladata a Békéscsabai Hulladékkezelı Mő területén az I. ütemő depónia telítıdését követıen a II. ütemő depónia megépítése saját költségén. A költségek fedezésére az üzemeltetés során elkülönített számlán kellett a II. ütemő depónia kivitelezési költségeinek fedezetét megteremteni. A II. ütemő depónia építése a 2009. évben esedékessé vált. A mőszaki ellenırzés tapasztalatai alapján a hulladékgazdálkodási feladatokat végzı Békéscsabai Városüzemeltetési Kft., mint a TAPPE cégcsoport tagja az alapvetı szolgáltatási feladatait elvégzi. A szolgáltatás minıségi végzését illetıen azonban voltak lakossági panaszok. A jelzett problémák: - a Kft. tulajdonát képezı edényzetek mőszaki állapota nem minden esetben megfelelı, - a közösségi hulladékgyőjtı helyek nagyon sok helyen rendezetlenek, piszkosak, ami legtöbb esetben nem a szolgáltató hiányossága, - a közösségi győjtıhelyeken nincs megoldva a biológiailag lebomló szerves hulladékok környezetkímélı, esztétikus elhelyezési lehetısége. Szeretnénk megjegyezni, hogy a közösségi győjtıhelyek problémáinál a lakossági hozzáállás is sok esetben kritizálható, hiszen ezen győjtıhelyekre nem csak a körzethez tartozó lakosok helyezik el a hulladékokat, nagyon sok a más területrıl való ráhordás, melynek fogadására a kihelyezett edényzetek nem elegendıek. Ezen a területen sokkal sőrőbb ellenırzéseket kellene végezni és a szabálysértést megfelelıen szankcionálni kellene. A szolgáltató ezen közösségi győjtıhelyeken kellı rendszerességgel elvégzi a győjtıhelyek rendbetételét. Békéscsaba város a rendeleti elıírásoknak megfelelıen megkezdte a közterületeken lévı zárt győjtıhelyek kialakítását. A győjtıhelyek kialakításához a város anyagilag is hozzájárul. A zárt tárolókat a város teljes területén 2012-ig kell megvalósítani.

Példaértékő győjtıpont a Pásztor utcában, mely jelenleg már megszüntetésre került az új zárt tároló kialakítása miatt


46


Sajnos van ilyen hulladékgyőjtı hely is (Kvasz A. u.)

A Kımíves Kelemen soron kialakított új, zárt tároló hely

A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város DK-i részén a Kétegyházi úttól 350 m-re lévı mély fekvéső, nagyrészt nádassal borított 0164 hrsz.-ú területen. A hulladéklerakón a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejezıdött be. A hulladéklerakó semmilyen épített mőszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelı vastagságú, jó vízzáró agyagréteg van az altalajban) azonban a környezeti kibocsátások vertikális és horizontális elmozdulását a talajban, talajvízben erıteljesen korlátozzák. Az üzemelés befejezését követıen a hulladék depónia felsı szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Jelenleg a felügyelıség engedélyével fúrási iszap kerül elhelyezésre a depónia platójára, mely fúrási iszap a rekultiváció során kerül felhasználásra.


47


A hulladéklerakó környezetében 6 db talajvízfigyelı kútpár és 3 db biogáz kút került kialakításra, ahol folyamatosan ellenırzik a hulladéklerakó környezeti terheléseit. A rekultivációs terv elkészítése során részletes geodéziai mérésekre alapozottan pontosan meghatározásra került az elhelyezett hulladék mennyisége. 756.335 m3

567.250 tonna

- a lerakott fúrási iszap mennyisége: 13.115 m3

17.050 tonna

- a lerakott hulladék mennyisége:

Az elıírásoknak megfelelıen 2007. július 30.-án került benyújtásra a hulladéklerakó rekultivációs terve a felügyelıségre. A telep 35426-3-1/2007. ikt. számon kiadott rekultivációra is feljogosító mőködési engedélyét a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Kirendeltsége az 54066-002/2009. ikt. számú határozatával módosította. A rekultivációt követıen egy megfelelı felsı mőszaki rétegrenddel lezárt, megfelelıen tájba illesztett depónia kerül kialakításra. A hulladéklerakó környezeti terhelései minimalizálódnak, az esetleges környezeti terhelések utóellenırzése az utógondozási idıszakban folyamatos lesz. A város a KEOP pályázaton elnyerte a rekultiváció megvalósításához szükséges forrásokat, a rekultiváció 2012-ig megvalósul.

A földdel takart hulladék depónia K-i oldala a kerítéssel és a lovarda megközelítı útjával

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő az 1996-os évben kezdte meg a mőködését. A hulladékkezelı mő a Békéscsaba, 0763/24 hrsz.-ú területen került kialakításra a mezıberényi fıútvonal mellett, a város ÉNy-i részén. A hulladéklerakó 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütemő depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló mőszaki és szociális létesítményei, a komposztáló tér. A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

48


A hulladéklerakó I. ütemő depóniája az akkori elıírásoknak megfelelıen épült ki, biztosítva a megfelelı mőszaki és környezetvédelmi védelmet. A hulladéklerakó maximális befogadó képessége 1.600.000 tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése és a szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése befolyásol. A regionalítás bıvülésével nıtt a beszállított hulladékok mennyisége, melyet a szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése kis mértékben csökkentett. Összevetve a két ellenkezı elıjelő hatást a lerakó élettartama valószínőleg a tervezett 50 éves idıtartamnak megfelel. A hulladéklerakó területén került kialakításra a késıbbiekben kialakítandó depónia területek helyén a mezıgazdasági jellegő szennyvíz (hígtrágya) elhelyezı telepe. A hígtrágya bakhátasmélybarázdás elhelyezése történik a telephelyen. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenırzésére 6 db talajvízfigyelı kút és 2 db technológiai talajvízfigyelı kút került kialakításra, amelyek ellenırzése folyamatos. Az I. ütemő depónia aljzatszigetelésének védelmére a megfelelı talajvízszint tartására 2 db talajvízszint szabályozó kút került kialakításra. A hulladéklerakó I. ütemő depóniája a jelenlegi beszállítói ütemet figyelembe véve 2009. év végén betelik, szükséges a II/A. ütemő depónia kiépítése a 2009. év augusztus hónapjáig. A II. ütemő depónia kiépítésének engedélyes terve elkészült, a kivitelezés a 2008-as év szeptemberében megkezdıdött. A jelenlegi finanszírozási problémák miatt a II/A ütem kiépítése várhatólag augusztus végéig fog befejezıdni.

A II/A ütemő depónia építése, háttérben az I. ütemő depónia K-i oldala

A szelektív hulladékgyőjtés helyzete A szelektív hulladékgyőjtés koncepcióját az Önkormányzat az 1997-es évben elfogadta. Ennek megfelelıen indult el a szelektív hulladékgyőjtés városunkban, elsık között az országban, akkor amikor még annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

49


A koncepció szerint a bevezetı szakaszban 2 db hulladékudvar és 7 db hulladékgyőjtı sziget kiépítése volt tervbe véve. A kiteljesedı szakaszban további 2 db hulladékudvar és 20 hulladékgyőjtı sziget kialakítása volt tervezve. Hulladékgyőjtı sziget: A város közterületein kialakított győjtıpont a szelektíven győjtött hulladékok elhelyezésére. A hulladékgyőjtı szigeteken speciális bedobónyílással ellátott zárt konténerekben kerülnek elhelyezésre a hulladék fajták annak érdekében, hogy a „kukázók” ne tudjanak belenyúlni az edényzetbe. Az edényzetek megfelelı piktogramokkal ellátottak, jelezve, hogy milyen hulladékfajták helyezhetıek el az edényzetbe. A hulladékgyőjtı szigeteken a papír, mőanyag, fém és üveghulladékok helyezhetıek el. Nagyon fontos, hogy a hulladékgyőjtı szigetek közel legyenek a lakosokhoz, a ráhordási távolság lehetıleg 100-200 m legyen. A szelektív hulladékgyőjtés a város területén 33 db lakossági és 21 db közületi győjtıszigeten érhetı el a lakosság és a közületek számára a 2007-es évben. A lakossági győjtıszigetek elhelyezkedését és a hulladékgyőjtı edényzetek frakció szerinti megoszlását a 9. sz. táblázat szemlélteti, a közterületi győjtıszigetekét a 10. sz. táblázat szemlélteti. 9. sz. táblázat Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Elhelyezkedés

Épület

Andrássy u. Andrássy u. Árpád tér Bartók Béla ltp. Bartók Béla út Berényi út Fövenyes u. Gerla Csabai út Gerla Csabai út Haán Lajos tér Hunyadi tér Iskola Centrum Kazinczy ltp. Kazinczy u. Kétegyházi út Kımíves K. sor Kımíves K. sor Lencsési út Lencsési út Máriássy u. Mazán László u. Mezımegyer Millennium ltp.

OBI parkoló Szilvia Market parkoló 39-41. parkoló Shell benzinkút Shell benzinkút Lencsési piactér buszforduló

Frakció *

P+M+Ü (színes és fehér) P (2 db) P+M (2 db )+Ü (színes és fehér) P+M+Ü (színes és fehér) P P P+M (2 db)+Ü P+M (2 db)+Ü (színes és fehér) M+Ü (színes és fehér) P+M+Ü (színes és fehér) Speed Burger P+M+Ü (színes és fehér) P ABC P+M+Ü (színes és fehér) Spar parkoló P+M (2 db)+Ü (színes és fehér) Vállalkozói Centrum P+M+Ü (színes és fehér)+8 m3-es papír Kımíves K. sor vége P Szilvia Market P Fényes ABC P+M+Ü (színes és fehér) 24. M (2 db)+Ü P+M+Ü (színes és fehér) P+M+Ü (színes és fehér) Október 23. tér P+M+Ü (színes és fehér) parkoló P+M


50


24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Paróczay u. Penza ltp. parkoló Petıfi u. Szent László u. Víztorony Tavasz u. Tavasz ABC Thurzó u. Üvegház sörözı Toldi u. bolt Varságh Béla u. buszforduló Víztároló u. Tréning Center Szabó Dezsı u. Piac (LAKSZÖV) *: M: mőanyag, P: papír, Ü: üveg

P+M P+M+Ü (színes és fehér) P+M+Ü P+M+Ü P+M+Ü (színes és fehér) P+M+Ü (színes és fehér) P+M+Ü (színes és fehér) P+M (2 db)+Ü (színes és fehér) P+M+Ü (színes és fehér) P+M+Ü (saját)

10. sz. táblázat Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Elhelyezkedés

Épület

Petıfi u. I. sz. Ált. Iskola Petıfi u. Kemény Gábor Szakközépiskola Szerdahelyi u. VIDIA udvar Garzon szálló Mester u. Mester Club Gyulai út MOL kút Rózsa u. Erzsébethelyi Ált. Iskola Madách u. Iskola Kazinczy u. Tőzoltóság Orosházi út Sütıker Kft. Békési út Bonduelle Kft. Szarvasi út VOLÁN telep Szarvasi út KPM Árpád sor Munkaügyi Központ Gerlai Iskola Tulipán u. Óvoda Haán L. tér Belvárosi Iskola Illyés Gyula u. Liska Pál Berényi út Hungaropharma Deák u. Vízmő Iskola Illésházi u. UNICON *: M: mőanyag, P: papír, Ü: üveg

Frakció * P P P P+Ü M P M M P+M P (2 db) P+M (saját) P P (1,1 m3) P (1,1 m3) P P P (2 db) Ü P (4 db) P (saját) P+M (8 m3)

Szelektíven győjtött hulladék mennyiségek 2007.év: - papír: - mőanyag: - üveg:

116,464 t 71,538 t 143,554 t

Az Önkormányzat évente szervezett győjtési napokat a lakosságnál képzıdı veszélyes hulladékok győjtésére.


51


Hulladékgyőjtı sziget a Lencsési lakótelepen (5 frakciós)

Hulladékgyőjtı udvar: A város jól megközelíthetı helyein kialakított győjtıudvar, ahová a lakosok folyamatosan és ellenırzött módon szállíthatják be a szelektíven győjtött hulladékaikat, beleértve az elektronikai hulladékokat, a nagydarabos háztartási hulladékokat és nagyon fontos, hogy a lakosságnál képzıdı veszélyes hulladékok teljes körét is. Békéscsabán 4 db hulladékgyőjtı udvar kialakítása lenne elfogadható a város településszerkezetét és a ráhordási távolságokat is figyelembe véve. A hulladékudvar körbekerített, zárható telephelyen kerül kialakításra, biztosítva a beszállítói gépjármővek forgalmát, illetve a kiszállításokat. A beszállított hulladékok külön-külön elhelyezett tároló edényzetben kerülnek elhelyezésre, az átvétel során a hulladékok mérésre kerülnek. A veszélyes hulladékok zárt épületben és az elıírásoknak megfelelı zárt tároló edényzetekben kerülnek elhelyezésre. A hulladékudvaron folyamatosan biztosított átvevı személyzet tartózkodik. A hulladékudvaron összegyőjtött hulladékok folyamatosan elszállításra kerülnek. A hulladékudvar környezeti terhelései nem jelentısek (szerves, bomló hulladékok beszállítása nem megengedhetı), esztétikus kialakításuk lehetıvé teszi azt, hogy a város forgalmasabb helyein kialakításra kerülhetnek. Jelenleg Békéscsabán még nem került kialakításra hulladékgyőjtı udvar, de ezt a hiányosságot rövid idın belül pótolni kell (legalább 2 db.).

A szelektíven győjtött hulladékok átmeneti tároló és utóválogató telepe: A hulladékgyőjtı szigeteken és udvarokon összegyőjtött hulladékokat rendszeresen el kell szállítani és el kell végezni azok utóválogatását és kezelését. Ezt a utóválogató és kezelı telepen kell elvégezni. A szelektíven győjtött hulladékok között elıfordul még, hogy más fajta hulladékok kerülnek elhelyezésre a kijelölt hulladékgyőjtı edényzetekbe, ezért kell a hulladékok utóválogatását elvégezni. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

52


Az utóválogatás történhet kézi erıvel, és kombinált módon kézi és gépi válogatással. Az utóválogatott hulladékokat ezt követıen (papír, mőanyag, textil) bálázzák. Az utóválogatott üveg és fémhulladékok a megfelelı átmeneti tároló téren kerülnek elhelyezésre. Az utóválogatott, bálázott hulladékok ezt követıen kerülnek elszállításra a megfelelı feldolgozó és hasznosító üzemekbe. A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a 2008-as évig a Mazán L. u. telephelyén üzemeltette az átmeneti tároló és utóválogató telephelyét. Jelenleg a szelektíven győjtött hulladékok kezelését megbízás alapján a gyulai Tóth és Társa Recycling Kft. végzi.

A zöldhulladékok győjtése, komposztálása A hulladékgazdálkodási törvény elıírásai szerint a biológiailag lebomló szerves hulladékok kigyőjtését egyre nagyobb arányban kell megoldani. A kigyőjtési arányok elıírásai: a) 2009. július 1. napjáig 50 %-ra, b) 2016. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni a kommunális hulladékban lévı zöldhulladékok mennyiségét az 1995. évi országos mennyiséghez képest. A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. az elıírások megvalósítása érdekében az elmúlt években megkezdte a zöldkukák kihelyezését a városban. Jelenleg 1.000 db 240 l-es zárható mőanyag edényzet van kihelyezve, fıleg a családi házas övezetben a zöldhulladékok győjtésére. Nagyon fontos volna, hogy a többszintes lakóházak környezetében esztétikus (faelemes) zöldhulladék tárolók kerülnének kialakításra, mivel ezeken a területeken nem megoldott a zöldhulladékok környezetkímélı és esztétikus győjtése. Fontos továbbá, hogy fokozatosan terjeszteni kellene a házi komposztálási technológiákat (edényzet, ládák), még a tömblakásos lakóövezetekbe is, mely során megoldódna a zöldhulladékok kezelése és nem utolsó sorban jó minıségő komposztföldhöz jutnának azok alkalmazói. A szolgáltató az áprilistól-novemberig tartó idıszakban heti rendszerességgel elszállítja a zöldhulladékokat és azt a Békéscsabai Hulladékkezelı Mő területén kialakított komposztáló téren aprítja és komposztálja. A képzıdı komposztot a hulladéklerakó rekultivációjánál használja fel. A beszállított és kezelt zöldhulladékok mennyisége a 2007-es évben nem érte el a hulladékgazdálkodási törvényben elıírt mennyiséget. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

53


Sajnos a hulladékkezelı mő területén lévı komposztáló telep méretei nem teszik lehetıvé a nagyobb mennyiségő zöldhulladék fogadását és kezelését. Ezért a jövıben szükséges egy új komposztáló tér/üzem kialakítása, ahol lehetıség nyílna a szennyvíziszapok és a zöldhulladékok együttes komposztálására.

Az állati hulladékok győjtése, átmeneti tárolása, ártalmatlanítása Az állategészségügyrıl szóló 1995. évi XCI. törvény 42. § alapján a települési önkormányzatok feladata többek között a településen képzıdı állati hulladék ártalmatlanná tétele. A lakosságnál képzıdı állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen győjti. A telep zárható, az állati hulladékok győjtésére fém konténerek vannak elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által. Az állati hulladék átmeneti tároló és győjtıhely mőszaki állapota nem a legmegfelelıbb, annak felújítása szükséges. A győjtıhelyen nem állnak rendelkezésre a megfelelı mérető, és mennyiségő, zárható konténerek, így az állati tetemek néhány esetben a betonfelületen kerülnek elhelyezésre. A győjtıhely éjszakai ırzése nincs megoldva. A lakosok több esetben az üzemeltetési idın kívül, az állati győjtıhely bejáratánál helyezik el az állati hulladékokat, ami egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan. A teleprıl évente kb 50 tonna állati hulladék kerül elszállításra.

Az állati hulladékok győjtı helye a győjtıkonténerekkel


Nem készült el még a települési hulladékgazdálkodási terv.

•

Nem történt meg a régi lerakó rekultivációja.


54


•

Nem készültek el a városban a tervezett hulladékudvarok.

•

A szelektív győjtési rendszer nem teljesen kiépített.

•

A lakosságnál képzıdı veszélyes hulladékok győjtése nem megoldott.

•

A már szelektíven győjtött hulladékfajták hasznosítása nem megoldott.

•

Az irodai, intézményi hulladékok szelektív győjtése nem megoldott.


A helyi hulladékgazdálkodási terv a 2004-es évben elkészült, melynek végrehajtásáról az elıírásoknak megfelelıen beszámolót az Önkormányzat a 2006-os évben elkészítette. Az Önkormányzat a helyi hulladékgazdálkodási tervet és annak felülvizsgálatát helyi rendelettel elfogadta. Jelenleg készül az új helyi hulladékgazdálkodási terv mely a 2009-2014-es idıszakra határozza meg a hulladékgazdálkodás feladatait.

•

A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó rekultivációs terve elfogadásra került, mely alapján Békéscsaba város más önkormányzatokkal közösen (9 település) a rekultiváció megvalósítására pályázatot nyújtott be (KEOP). A pályázat elfogadásra került, az EU 100 %-os forrást biztosít a rekultiváció megvalósítására. A rekultivációt a 2012-es évig kell megvalósítani.

•

Sajnos a tervezett hulladékudvarok ez idáig még nem készültek el, de a város a DAREH társulással közösen pályázott többek között a hulladékgyőjtı udvarok kialakítására. A pályázat jelenleg nem került befogadásra. Ettıl függetlenül a város más hulladékgazdálkodási feladatainak megvalósítására keresni kell a KEOP pályázati lehetıségek benyújtását (önállóan vagy a DAREH-al).

•

A szelektív hulladékgyőjtı rendszer kiépítése a jelenlegi kezelési, háttéripari és gazdaságossági problémák miatt nem telje kiépítettségő. A városnak el kell döntenie, hogy a hulladékok hasznosítása terén milyen technológiát választ (együttes győjtéskezelés-hasznosítás, fermentálás, pirolízis, stb.), ezen döntést követıen lehet a szelektív hulladékgyőjtés késıbbi feladatait meghatározni.

•

A lakosságnál képzıdött veszélyes hulladékok győjtésére a város évente akciót szervezett, de ez önmagában nem elegendı. Szükséges volna legalább 2 db. hulladékgyőjtı udvart kialakítani, ahová a lakosok folyamatosan szállíthatnák be a szelektíven győjtött hulladékaik teljes köré, kiemelten a veszélyes hulladékokat.

•

A szelektíven győjtött hulladékok kezelését (utóválogatás, bálázás, komposztálás) a szolgáltató elvégezte, a kezelt hulladékokat elszállította a megfelelı feldolgozó/hasznosító üzemekbe, illetve a komposztot a depónia rekultivációjánál hasznosította. A háttéripar nem minden esetben tudta megfelelı áron fogadni a kezelt


55


hulladékokat, aminek „eredményeként” a szelektív hulladékgyőjtés szolgáltatói szinten veszteséges tevékenység. 2.4. Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság

A zöldterület városrendezési, területfelhasználási kategória, ahová a közparkok, közkertek, véderdık tartoznak. A városüzemeltetés e helyeket ligetnek, játszótérnek, erdınek nevezi. A zöldterületek „védettek”, más célra ezeket felhasználni nem lehet.

Zöldfelület minden, olyan egyéb hely a várostestben, amely szabad talajfelülető, növényzettel borított. Ez a felület általában mindig nagyobb, mint a zöldterületi kategóriában lévı területek, s általában több is velük a gond, mert aprók, keskeny sávok, nehezen fenntartható, költségigényes felületet jelentenek. Békéscsaba város rendeletet alkotott az utcák és intézmények melletti zöldfelületek karbantartásáról. A zöldfelületek különleges kategóriája a „zöldterület-jellegő intézmény”, ahová azok a területek sorolhatók, amelyek mőködéséhez nagy szabad felület, fásítottság szükséges, mint pl. a temetıkertek, strandfürdı, sporttelepek, állat-és növénykertek, camping, stb.

A városi nyilvántartások és a statisztikai nyilvántartások (KSH) közötti eltérések a feni besorolások értelmezési különbségeibıl erednek. A város által nyilvántartott zöldfelületek és azok nagysága: “A”

kategória

11. sz. táblázat

Szeberényi tér Kossuth tér Széchenyi u. Szt. István tér Szabadság tér

Összes felület m2 1783 6373 51 2089 3800

Nagy Imre tér Korzó tér U alakú ház Andrássy út Munkácsy tér Petıfi liget 19-esek tere Csaba udvar Volán pályaudvar

Terület megnevezés

Összesen:

Főfelület m2 1285 2516 46 748 1473

Virág felület m2 67 208 46 82

1100 2628 610 2425 9841 3270 3490

316 613 344 384 8075 1801 2598

32 150 136 102

240 200 41 1844 282 250 200

544 1483 250 1484 1002 660

500 5286

229 3424

10 30

216 300

1162

43 246

23852

863

7707

10382


Cserje Burkolat felület m2 2 m 135 318 1290 2610 5 975 314 1734 550

Fa db 32 93 7 93 142

Egyéb m, m2 sövény 75 sövény 280 sövény 140 évelı 100, rózsa 25 évelı 200 sövény 25 -

8 23 8 66 139 31 48 sövény 150, gyk. 513 15 30 110 sövény 15, 150 rózsa 815 1703

56


“B” kategória 12. sz. táblázat Terület megnevezés Posta köz Gızmalom tér + sarok Luther u. Irányi u. Haán u. Lepény Pál u. Munkácsy u. Szabadság tér belsı Széchenyi u. Árpád fejedelem tér Wlassics sétány Baross u. Uszoda környéke Aradi vértanuk ligete Tulipán utca sarok Bartók B. u. Andrássy u. (Jókai u. Vasútállomás) Bartók B. u. templom tér Illésházi u. Gábor Áron u. Jókai u. sarok Kazinczy u. (Szolgáltató ház) Kazinczy ltp (Szerdahelyi u. és Tábor u. között) Kazinczy ltp. Ihász u. – Tinódi u. között Kazinczy ltp. 21-25 között Temetı sor sarok Rábai M. u. Petıfi u. Szoborsétány Dózsa Gy. u. Corvin u. Bánszki u. toronyház Rendezvény tér Jókai u. Lencsési út Bánszki u. belsı Berényi út Összesen:

Összes felület m2 142 1913 951 190 353 189 31 869 132 6386 3574 2068 1312 4501 649 16069 6591

Főfelület m2

Virág felület m2

Cserje Burkolat felület m2 2 m 130 4 158 300 190 353 189 31 669 660 2228 1964 980 30 43 195 114 205 20 250

Fa db

Egyéb m, m2

12 1521 651 200 132 3450 570 2038 1269 3846 320 16069 6341

48 66 -

5 30 108 41 28 39 8 20 6 65 86 77 16 84 12 486 106

3301

2969

-

-

338

11 -

673 490 2751 1539

563 490 1473 1363

68 -

110 530 -

337 144

25 13 25

3831

2531

-

100

-

10 gyk 1200

2460

2460

691

631

-

60

-

- gyk 631

298 807 2606 4744 4296 5984 1377 15388 15813 33644 2391 1649 148 253

213 807 2406 3593 3946 5984 1167 11929 15477 33024 2249 1649 131 843

30 25 237

15 200 76 250 140 1060 336 620 7 525

55 50 956 80 1549 8 194

11 150 190 139 161 35 51 65 265 28 35 2 315

rózsa 12 sövény 30 sövény 25 sövény 140 rózsa 20 sövény 20

gyk 32

94gyöngyk sövény 100 130 sövény 850 murva 142 gyk -

“C” kategória


57


13. sz. táblázat Terület megnevezés Bartók B. út 39-49, Petıfi u. 4-18. között Csaba u. (Jókai u.-nál) Derkovits sor Gızmalom tér Gyóni G. u. Kinizsi u. Kazinczy ltp. 24. Kazinczy ltp. 4. mögött Kazinczy u. (rész terület) İr u. Szabó D. u. Temetı sor Szerdahelyi u. (garázsok) Ihász u. Tolnai u. Kisszik domb Tulipán u. Tinódi u. Élıvíz csatorna Vilim u. - Zsíros u Berényi u. Fıiskola elıtti terület Árpád sor (Gyulai útBajza u. között) Gyulai u. (Puskin u. sarok Békési u. Szarvasi u. Széchenyi liget (temetı melletti rész) Bajza u. (Berzsenyi u.Gyulai u.) Kis Ernı u. Penza ltp. elıtt vízpart Fényes (Veszely, vasút, Köröspart) Lencsési út Kımíves Kelemen sor Féja G. tér József A. isk. elıtt Pásztor u. óvoda mellett Pásztor u. domb mellett Pásztor u. 114-124. Tölgyfa u. garázsok Haán L. tér Haán L. tér garázsok Szabó Pál tér Fövenyes u. 12-16. Fövenyes u. 32-36. Réti csárdával szemben

Összes felület m2 667

Főfelület m2

Cserje felület m2

Burkolat m2

Fa db

667

-

1667 4573 797 85 171 80 2849 2860 6249 615 709 2161 1092 8908 1119 62 10804

1667 4573 797 85 171 80 2849 1650 6214 615 709 2161 1092 8608 1119 62 9804

30 620 80 100 200

26063 8135 2855

25793 8075 2855

270 60 -

-

582 30 45 -

14405

14274

131

-

350 -

5822 15816 2897

5755 15716 2897

67 100 -

-

218 462 10 -

5166

5098

-

68

68 -

147 3273 330

147 2473 330

21 -

-

- 150 200 -

23836 1927 7365 929 6637 2037 3162 498 6706 1053 15119 1367 477 2082

23186 1927 7365 929 6637 2037 3162 498 6691 1053 15094 1367 477 2022

650 15 25 60

-

10 10 3 5 7 5 5 12 13 5 5 -


-

Egyéb m, m2 25 -

- 31 41 30 védett fasor - 5 201 590gyk 41 32 42 24 43 200 60 13 60 250 gyk. 800

-

58


Temetı sor összesen

2346 205 918

2316 201 097

2429

268

32 3 395 -

Játszóterek („C” kategória) 14. sz. táblázat Terület megnevezés

Árpád fejedelem tér Andrássy út, Vas Edény bolt mögött Bánszki u. Petıfi u. belsı Lepény Pál u. Andrássy u. 29-33 sz. Andrássy u. 11-17 sz. Bartók B. út 63-65. Bartók B. út 67-69. Bartók B. út 81-83 Pálya Bartók B. benzinkút Bartók B u. (Petıfi u) Ihász u. Kazinczy u 1-3. Kazinczy u. Báév mögött İr u.-Szabolcs u. İr u.-Álmos u. sarok Paróczay u. Szabó D. U. 7-9sz. Szabó D. u. 17-19 sz. Szabolcs u. Szigligeti u. Temetı sor Tinódi u. Tolnai u - Kisszik u Tolnai u. Herbária Tolnai u. belsı Tulipán u. Vécsey u. 1-5 mögött Vécsey u. 35-42. mögött Lázár u. Áchim ltp.4 Áchim ltp 15 Széchenyi liget Zöldfa u. Alkotmány u.-Halastó u. Erdélyi sor Derkovits sor, Kresz park Varság u - Bankó u. Batthyány u. Vilim u. (óvoda) Pásztor u. 3 József A. isk. mellett Pásztor u. óvoda mellett

Összes felület m2 239 730 129 1030 580 404 290 457 439 976 930 248 400 1517 474 227 493 748 607 615 805 4253 664 173 836 1143 543 161 384 689 1385 611 568 490 2013 1200 833 3768 2146 188 94 320 15130 1371

60 707

Cserje felület m2 20 -

72 984 540 184 229 401 439 200 436 181 1396 266 227 323 732 579 600 3343 628 614 668 145 166 628 1113 31 2007 1069 732 2926 1962 188 24 112 13989 1251

35 15 51 10 6 6 18 10 110 32 64 70 45 33 20 63 21 -

Főfelület m2


Burkolat m2 49 42 110 776 347 43 51 124 630 143 80 84 479 120 25 15 74 72 375 160 178 -

Fa db

Homokoz Gyöngykavió csos felület m2 2 m 3 120 12 18 5 5 6 5 3 21 12 5 53 5 10 15 5 29 2 4 4 23 8 9 62 22

5 32 34 60 16 56 96 50 60 8 30 16 22 9 28 176 36 20 32 34 16 28 36 15 9 7 27 6 24 9 24 24 30 120 120

10 14 6 15 30 273 gumit. 24 350 200 15 755 61 325 257 526 561 463 380 70 1000 -

59


Felsı körös sor – Sirály u. Pásztor u. domb mellett Lencsési út Gyöngy mellett Lencsési út 1-3 Tölgyfa u. 1-3 Tölgyfa u. 5-7 Haán L. tér 6-9 Haán L. tér 10-13. Fövenyes u. 6-8. Fövenyes 18-20. Fövenyes u. 30-32 Szabó Pál tér Kıris u. 8. Menta u. Réti csárda elıtt Kvasz A. – Dobos u. Kvasz A. – Diófás u. Kvasz A. – Lencsési út 73. Térkép szerinti plusz terület Összesen:

200

200

-

-

5

-

-

312 276

312 211

-

-

2

65

-

79 66 302 116 106 185 458 335 226 127 427 1690 895 167 257

19 24 48 111 20 206 28 6 116 415 1657 816 167 221

20 10 10 15 65 10

155 14 164 2 14 -

3 62 5 9 12 -

60 22 182 5 89 30 24 71 56 11 12 33 26

-

1657

1657

-

-

-

-

59 182

46 386

759

4 324

436

2125

15 -

218 207 -

„D” kategória fenntartandó térkép szerint összesen 311 924 m2 ( az alábbiakban közölt részadatok megközelítõ pontosságúak)

15. sz. táblázat Kétegyházi út kerékpárút mellett 1km Dobozi út régi helységnév –ig Kétegyházi út (sorompóig) Bánát u. Bartók B. híd két oldala Bartók B. híd rézső miatti emelés Tulipán u. tömbbelsõk 5350m2 –bıl Illésházi u. Szabó D. építési telek Felsõ-Körös sori zsilip két oldala Szent László u. középsõ 25m széles Körgát Corvin u. – Felsı –Körös sor Körgát Árpád sor - Szõlõ u. Körgát Szõlõ u. Berzsenyi u. Körgát Berzsenyi u. - Degré u. Körgát Degré u. - Bajza u. Körgát Gyulai út - Dobozi út Körgát Dobozi út - Vandháti út Körgát Vandháti út - Varságh u. Körgát rézső miatti emelés Vízmû tanmûhely Víztároló u. - Balassa u. vége


917 5514 7641 450 2743 1183 518 592 300 5550 4130 2078 2701 6655 5656 3905 6434 5635 12342 5400 5200

60


Sikonyi u. Körgát 0-1600-ig Bezerédj u. Melletti körgát 0-1100-ig Természetvédelmi táblák Mezõmegyeri kerékpárút vasúttól kifele Körte sor Munkás u. Ligeti K. sor (Békési út - Zsíros u.) Alsó-Körös sor (Békési út - Zsíros u.) csökkentve 500m2 –vel Köröspart rézső miatti emelés Gyulai út iskola centrum Degré u. buszforduló Orosházi út híd lába Szarvasi úti híd lába + rézsû Parkerdı Póstelek 15000,Gyulai u. 5000 Mokri u. sorompókörnyék Dobozi u. kerékpárút Lencsési út bal oldala a gát mellett Lencsési út jobb oldala a gát mellett Lencsési út Tordai focipálya Lencsési jobb oldal a garázsok környéke Öntözött rét külsı része a Haán L. tér mögött Szabó Pál tér mögött Rezeda u. parkoló Rezeda u. 2. Kıris u. parkoló Bojtorján u. öntözött rét külsı Bojtorján u. – Perje u. Kıris u. 2-4. Lakásszövetkezeti épületek elıtt Dobos I. u. közepe árok mellett Pásztor u. 66-70 óvoda - bölcsıde mögött, mellett Kımíves Kelemen sor Gyöngy mellett a játszótérig Mester u. buszforduló környéke Árpád sor: Körös part Ilosvai u. – Kanális között Árpád sor: Körös part Kanális – Málnás u. között Árpád sor: Körös part Málnás u. – körte sor között Felsı-Körös sor Természetvédelmi táblák

20650 12798 1000 3000 2795 1850 5 894 3 407 1 860 11421 975 3348 10 892 20000 354 4000 8323 510 7006 3084 24 827 12 242 582 641 694 2606 2670 1449 4325 874 5895 4942 5897 2358 4021 5663 4338 18 789 400

Parlagfő mentesítés önkormányzati területen Helyrajzi szám 0478 6220 6213/4 6202/18 6188 6186 6190/2 6193/1 6193/2

Terület megnevezés Bandika fa környéke Földkönyv szerinti nagyság É-i iparterület Berényi út sarok Ipartelep Iparterület Iparterület Iparterület Iparterület Iparterület


Terület nagyság (m2) 8802 24271 18035 8000 2007 3596 1292 1163 2581

61


6202/6 6149 6147 6144/12 6144/11 7938/1 7938/2 6173/1 0594/80 6302 6315 6266/1 6679/47 6679/35 6679/43 6679/52 6679/50 6679/49 6679/51 6741/18 6967-6980 2301/7 8912/1 3618/3 3709/1 3707 3706 3730 3731 0402/62 0518/91 0518/93 0522/75 0526/47 0391/99 0374/143 0374/141 0374/140 0402/3 0594/78 17343/3 15794 17344/1 0543/79 0531/70 0531/76 0531/78 0531/73

Iparterület Iparterület Iparterület Iparterület Iparterület Batsányi u. mögötti utcaszélesítés Batsányi u. mögötti utcaszélesítés Víztároló u. Elkerülı út mellett Vasút sor Vasút sor Csorvási út mellett Nyugati kertváros VGV telep Nyugati kertváros VGV telep Nyugati kertváros VGV telep Nyugati kertváros VGV telep Nyugati kertváros VGV telep Nyugati kertváros VGV telep Nyugati kertváros VGV telep Franklin u. Szoc. Lakások mögött Zsigmond u. telkek Corvin u. belsı telek Repülıhíd melletti terület Vécsey u. önkormányzati raktár Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros Belváros Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Dobos I. belsı telek Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett Elkerülı út mellett


3695 2968 3803 9372 34051 800 786 1654 1452 325 992 9998 4217 357 9068 4248 3278 150 4219 10895 15655 1605 15500 1605 1434 535 409 421 554 665 1465 768 492 649 752 224 1100 665 890 502 450 500 838 2144 862 757 27 32 40 62


0601/52 12903

690 3701 összesen: 240.602 m2

A városban jelenleg 1.584.312 m2 erdıterület van nyilvántartva. A város belterületi zöldterületeinek mérését a KSH a vizsgált idıszak közepéig végezte. A KSH adatai szerint a zöldterületek nagysága csökkenı tendenciájú. A vizsgált idıszak utolsó évének adatait az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján regisztráltuk, melyben a zöldterületek mérete tovább csökkent, bár itt figyelembe kell venni a KSH adatbázisa és az Önkormányzat adatbázisa közötti valószínősíthetı eltéréseket is. Egy lakosra 28,2 m2 zöldterület jut városunkba, ami a városok közötti összehasonlításban jobb, mint az átlag.

„A” kategóriás, felújított park a Szent István téren

„B” kategóriás zöldterület az Élıvíz-csatorna belterületi szakszán lévı szoborsétány


63


„C” kategóriás zöldterület a Széchenyi liget


Kevés a használati értékkel bíró zöldterületek összessége.

•

Az egyes területek ápoltsági-fenntarthatósági színvonala nem minden esetben éri el a kívánatos mértéket, különösen a nagy lakósőrőségő lakótelepeken.

•

A város játszótereinek túlnyomóan nagy hányada nem felel meg azoknak a biztonsági feltételeknek, amelyeket az MSI-EN szabványsorozat ír elı.

•

Hiányoznak a várostestet övezı, védelmi és kondicionáló erdısávok, a lakóterületet az ipari övezetektıl izoláló erdısávok.


A zöldterületek egy fıre vetített aránya alapján Békéscsaba város az országos átlag felett van. A használati érték alapján fıleg az „A” kategóriába, a belvárosban lévı parkok megfelelıen kialakítottak, a „B” és a „C” kategóriába tartozó területek közül néhány e feltételnek nem mindenben felel meg.

•

A zöldfelületek ápolását, gondozását az Önkormányzat által megbízott szolgáltatók végzik, melyek munkáit a megbízott mőszaki ellenır folyamatosan ellenıriz. Ennek ellenére vannak olyan idıszakok, amikor az ápolási munkák megcsúsznak (főnyírás) a zöldterületek ápoltsági szintje nem a elıírtaknak megfelelı. Ennek megszüntetése érdekében fokozottabb ellenırzéssel és számonkéréssel kell élni a szolgáltatók felé.

•

A város játszótereinek felújításában a vizsgált idıszakban jelentıs változások történtek. A felújított játszóterek mindenben megfelelnek az elıírásoknak, gyermekbarátok és funkcionálisan is megfelelıek. Sajnos a vandál pusztítások nem kímélik az új játszótereket sem, ennek megakadályozására sőríteni kellene a közterület ellenırzéseket ezen a területen is.


64


•

A város erdısültsége nagyon kedvezıtlen állapotú, messze elmarad az országos átlagtól, de még a megyei átlagot sem éri el. Nagyon fontos feladat volna a jövıben az erdıterületek növelése a várost övezı rosszabb minıségő mezıgazdasági területek bevonásával.

2.5. Közlekedés Békéscsaba város földrajzi elhelyezkedése, gazdasági, kereskedelmi központi jellege miatt közlekedés szempontjából fontos szerepet tölt be (két országos fıút csomópontja, vasúti fıútvonal, közúti és vasúti határátkelık közelsége), s ez kiemelt jelentıségő a délkeleti régió gazdaságszervezése szempontjából, de jelentıs hatást gyakorol a város környezeti állapotára is. Közúti közlekedés Békéscsaba fontos közlekedési csomópont. Területén halad át a 44-es és a 47-es fıközlekedési útvonal. Az elkerülı út megépítése elıtt az átmenı forgalom a város belterületi átkelı szakaszait vette igénybe. A napi forgalomszámlálási adatok szerint a fıutak közös átkelı szakaszán (Szarvasi út) a napi forgalom meghaladta a 20.000 E/d értéket. A 44-es fıút Gyula felıl érkezı szakaszán a 2006-os forgalomszámlálás során 13.770 E/d, illetve 11.690 jármő/d forgalom haladt el a vizsgált idıpontban. A fıközlekedési útjaink átkelı szakaszain a környezeti terhelések (zaj, por, levegıszennyezés) a forgalom következtében jelentısek voltak, néhány esetben a zajterhelésnél meghaladták a megengedett határértékeket is. Komoly problémát okozott az, hogy a 444-es számú másodrendő fıút (Bajza u) a 44-es fıút részbeni tehermentesítését is szolgálta az elkerülı út megépítését megelızıen. Ennél a szakasznál a tehergépjármővek komoly rezgésterhelést is okoztak az utcában lévı házaknál. A 47-es útvonal átkelı szakaszánál (Berényi út) az útkorrekciókat követıen megnıtt az átmenı forgalom, a forgalomterhelés megközelíti a 11.000 E/d értéket. A Berényi úti imissziós mérıponton mért légszennyezettségi adatok nem haladták meg a határértékeket, de a szálló por tekintetében néhány esetben határérték feletti értékeket detektálta, melynek egyik forrása volt a nagymértékő átmenı forgalom. A város közlekedési hálózata, a fı győjtı útvonalakkal a régebbi városszerkezetet követve alakult ki. Ez az úthálózati szerkezet sok esetben ütközik a városfejlesztési elképzelésekkel, melynek eredményeképpen egy új közlekedési koncepció kidolgozása szükséges. A belváros fejlesztéseit érinti a Szabadság téren, Szent István téren, Kossuth téren áthaladó É-D-i fıgyőjtı útvonal, melynek korrekcióját a fejlesztésekkel párhuzamosan meg kell oldani. A város belterületein, fıleg a peremkerületekben és az új belterületi övezetekben vannak még nem megfelelı utak is. Nincsenek szilárd burkolattal ellátva, a csapadékvíz elvezetés nem megoldott. A vizsgált idıszakban megépült és beüzemelt a Békéscsabát É-ról elkerülı fıútvonal, amely a 44-es és a 47-es fıközlekedési útvonalak átmenı forgalmát jelentısen kivezették a belterületi átkelı utakról. Ennek pozitív környezeti hatásai kimutathatóak. Nagyon fontos, hogy az elkerülı út Dobozi úti és Békési úti keresztezıdéseiben megépültek a körforgalmi csomópontok, melynek eredményeképpen csökkent a keresztezıdésekben a balesetek száma.


65


Tömegközlekedés A helyi és helyközi közlekedést döntı többségben a Körös Volán Zrt. járatai biztosítják. A járatok vonzáskörzete lefedik a város területét, a tömegközlekedés néhány külsı városrész kivételével megfelelnek az igényeknek. A szolgáltató az utóbbi idıben több környezetbarát szállító jármővet állított be. A KSH adatai alapján csökkent a tömegközlekedést igénybevevık száma, amely a lakosság számának csökkenésével, a személygépkocsik számának növekedésével és nem utolsósorban a közlekedési díjtarifák emelkedésével magyarázható. Parkolás Fıleg a belvárosban a parkolási gondok a vizsgált idıszakban is fennálltak. A díjfizetéses parkolási övezetek bevezetése és kiszélesítése nem hozta azt az eredmény, amit elızetesen vártak tıle. Továbbra is nagy gondot okoznak a piac melletti, a Szent István téri, a vasútállomásnál a parkolások. A belvárosban kevés a parkolási hely, kivétel a Csaba Centerhez kapcsolódó parkoló ház, amely kezdetben díjtalan volt, jelenleg itt is új tarifarendszer került bevezetésre. A belváros fejlesztési terveinél nagyon fontos kérdés a megfelelı mennyiségő parkolóhelyek kialakítása. Az adottságok miatt ebben az esetben a parkoló házak kialakítása a célravezetı. Kerékpár közlekedés Békéscsaba jellegzetessége a nagy számú kerékpáros közlekedı jelenléte a közutakon. A belterületi kerékpárutak a fı irányokban kiépültek. Sajnos még megoldatlan a Sétáló utca kerékpáros forgalmának a rendezése. Fontos feladat a városokat összekötı kerékpárutak megépítés (Békés, Gyula, Mezıberény, Szabadkígyós, stb.), melynek eredményeként sok baleset elkerülhetı lenne ezen közlekedési szakaszokon. Szükséges volna az Élıvíz-csatorna teljes szakaszát felölelı (GyulaBékéscsaba-Békés) turisztikai, kirándulási célú kerékpárút kiépítése is, melynek kezdeményezései már meg vannak. Vasúti közlekedés A vasúti személy és teherszállításban a városnak meghatározó szerepe van. Napirenden van a Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal fejlesztése, a vasútállomás fejlesztéseit is magába foglalóan. Légi közlekedés A vizsgált idıszakban megépült a közepes mérető repülıgépek fogadására is alkalmas repülıtér. Kihasználtsága még nem optimális. A régió gazdasági, kereskedelmi fejlıdése, fejlesztései magával hozhatják a légi közlekedés fejlıdését is.


66



A városi elkerülı út hiánya miatt jelentıs és fokozódó tranzitforgalom terheli a belterületet.

•

A fıutak és a győjtıutak mentén tapasztalható idınkénti zajterhelés.

•

A belváros parkolási gondjai.

•

A kerékpárutak kiépítettségének kisebb hiányossága.

•

Néhány közlekedési csomópont forgalmi helyzetének javítása.

•

Egyes összekötı utak nem optimális nyomvonalvezetése.


Megépült a város É-i irányban elkerülı fıútvonal, amely a 44-es és 47-es utak átmenı forgalmának nagy részét elvezeti. Ennek ellenére a belterületi átkelı útszakaszokon továbbra is jelentıs a forgalom, ami jelentıs környezeti terheléseket okoz. A környezeti terhelések közül a zaj és a porterhelések lépik túl egyes idıszakokban az elıírt határértékeket. Nagyon fontos volna a várost D-i irányban elkerülı fıútvonal megépítése, mellyel további átmenı forgalomtól lehetne tehermentesíteni a város belterületi úthálózatát.

•

Annak ellenére, hogy bevezetésre került a fizetı parkolási rend, a parkolási gondok nem enyhültek, sıt a fizetı parkolási zónák határainál tovább fokozódtak. A belváros fejlesztései során tervbe van véve az új parkolási lehetıségek kialakítása (parkolóházak).

•

A kerékpárutak kiépítésénél elsısorban a belvárosban lévı Sétáló utca környékén kellene megoldani a kerékpárutak új elhelyezését. Fontos volna elırelépni a városokat összekötı kerékpárutak fejlesztései terén is.

•

Vannak a városban olyan közlekedési csomópontok, ahol folyamatosan kerültek fejlesztésre a forgalomirányítási eszközök, ennek ellenére vannak csomópontok, ahol csúcsforgalmi idıszakban nagy a várakozási idı.

•

A belváros fejlesztései során kiemelt szerepet kap a győjtıutak (É-D-i irányú) új nyomvonalának a kidolgozása, egy új, komplex közlekedési rend kialakításával párhuzamosan. Ennek keretén belül tehermentesíteni kellene a Szabadság tér, Szent István tér és a Kossuth tér átmenı forgalmát.


67


2.6. Energiagazdálkodás Békéscsaba város felelıs: az önkormányzati intézmények energiaellátásáért, a közvilágításért, a településfejlesztés energetikai vonatkozásának felügyeletéért. Az intézmények energiaellátása folyamatosan biztosított, a költségek is folyamatosan nınek az energiaárak növekedése miatt. Ezért fontos, hogy a város keresse az alternatív energiaforrások hasznosítási lehetıségeit és azok széles körő bevezetését. A térségünkben megvannak az adottságok az alternatív energiák (geotermikus, napenergia) fokozottabb hasznosításában. A fejlesztések nem olcsóak, de a KEOP pályázati rendszerben kiemelten támogatják az új, alternatív energiák bevezetését. Villamos energia ellátás A villamos energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. végzi. Feladatai a fogyasztói hálózat és a közvilágítási hálózat üzemeltetése, karbantartása. A város villamos energia ellátása biztonságos, a szolgáltató rendelkezik azokkal a tartalék kapacitásokkal, melyekkel az ipari és kommunális fejlesztések biztonságos ellátása megvalósítható. Az utóbbi idıszakban a jövedelmek csökkenése és az energiaárak növekedésének hatására csökkent az egy fıre esı villamos energia felhasználás a városban. Gázellátás A város földgázellátását a ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt végzi. Az elosztó rendszer kiépített az ellátás folyamatos és biztonságos. Az utóbbi idıszakban a jövedelmek csökkenése és az energiaárak növekedésének hatására csökkent az egy fıre esı gázfogyasztás a városban. Alternatív energiaforrások Az alternatív energiaforrások (geotermikus, nap, szél, bio) használata még nagyon a kezdeti stádiumban van. A jövıben az egyik fejlesztési terület az alternatív energiaforrások használatának bevezetése, kiszélesítése. Ennek megvalósítása elodázhatatlan, mivel a hagyományos fosszilis energiahordozók árai nagymértékben növekednek, mennyiségük hosszútávon csökken, ami kiszolgáltatottá teheti a fogyasztót. Az alternatív energiák hasznosításának bevezetését az Európai Unió is kiemelten támogatja.


68



Az energia-megtakarítás terén kevés a fejlesztési beruházás.

•

A megújuló energiaforrások alacsony kihasználtsági foka.


Az energia megtakarítások terén a legjellegzetesebb beruházások az elmúlt idıszakban az intézményi épületek hıszigetelése és a nyílászárok cseréje volt. A technikaimőszaki megoldások terén a hagyományos energiahordozók hasznosításában nem voltak jelentısebb energia megtakarításhoz kapcsolódó beruházások.

•

A megújuló energiák használatának bevezetése még nem indult el, a jövıben feltétlenül foglakozni kell a fejlesztések terén ezen új energiák bevezetésérıl (geotermikus, napkollektorok, hıszivattyú). A jelenlegi energiahordozók egyre növekvı árai, mennyiségi csökkenésükbıl eredı kiszolgáltatottság és az új energiák bevezetéséhez a jelentıs EU támogatási források miatt az alternatív energiahordozók hasznosításának bevezetése nagyon fontos feladat.


69


3. KÖRNYEZETBIZTONSÁG Egy település környezetbiztonsági helyzetét sok és sokféle tényezı befolyásol(hat)ja. Alapvetıen természetes (pl. a földrengések) és mesterséges eredetőek (pl. ipari haváriák) ezek, illetve némely esetben a kettı közötti átmenet (pl. árvizek!) határozza meg lényegüket. Ide sorolhatóak azok a rendkívüli események, amelyek a környezet állapotában kedvezıtlen változásokat okoznak és ezáltal az emberi életben, életminıségben is hasonlókat indukálnak. A városi környezetbiztonság különösen azért érzékeny problémakör, mivel a környezeti elemek állapotváltozása viszonylag kis területen jelentıs számú embert és materiális, illetve nem anyagi értéket érinthet. A bekövetkezı események érinthetnek egy- vagy több környezeti elemet, lehetnek egyszeriek, vagy ismétlıdıek, gyakoriak vagy ritkák, tartósak, vagy rövid idı alatt lejátszódóak (ezek csak példák a veszélyek elemezhetı és sokszor mérhetı paraméterei közül). Bekövetkezésük valószínősége és az általuk potenciálisan okozható kár együttesét kockázatnak nevezi az ezzel foglalkozó szakirodalom. A környezet biztonsága jellemezhetı ezzel a kockázattal, a kialakulási okokkal, a mérséklés lehetıségeivel. A korábbi konkrét esetek elemzésével, a potenciális veszélyforrások feltérképezésével, a lehetséges modellezési eljárások alkalmazásával az ellenük való védekezés, megelızésük, elhárításuk és a helyreállítás hatékonyabb, gyorsabb és esetleg olcsóbb is lehet. A környezetbiztonság kérdésének fontossága közismert a döntéshozók számára is, annak megóvását egyre több jogszabály segíti, ezek közül a legfontosabb az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezésérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl, valamint a 114/1995. kormányrendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekrıl, mely konkrét segítséget is ad a szakemberek számára. 2001. január 1-tıl az új struktúra alapján a megelızés, elhárítás és helyreállítás legfıbb szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatósága, ennek területi szervei a megyei igazgatóságok. A települések szintjén a polgármester irányítja és szervezi a felkészülés és védekezés feladatait, gondoskodik a település védelmérıl, a tervek elkészítésérıl, a lakosság tájékoztatásáról és irányítja a katasztrófa elhárítási, és a helyreállítási munkákat, ı a védelmi bizottság vezetıje. A szakmai munka Békéscsaba esetében a Polgári Védelmi Kirendeltségre hárul, karöltve a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltó Parancsnoksággal és adott, speciális esetekben további szervezetekkel együttmőködve. A város rendelkezik összesített veszély-elhárítási tervvel, ezt évente vizsgálják felül a szakemberek. A terv elkészítésének és az abban megfogalmazottak végrehajtásának alapvetı célja a potenciális és egyéb veszélyhelyzetek következményeinek, hatásainak csökkentése, megszüntetése, a lakosság életének és anyagi javainak védelme, mentése, újabb veszélyhelyzetek kialakulásának megakadályozása. Békéscsaba a polgári védelmi besorolás alapján az I. csoportba tartozik. Ezt a város komplex veszélyeztetettsége indokolja: árvízi, vegyi és közlekedési helyzete, illetve a határ közelsége. A besorolás alapja egy 1995-ben az egész megyére kiterjedı veszélyeztetettségi felmérés volt. Békés megye székhelyén 2.610 ha bel- és 20.054 ha külterület áll a közel 68.000 lakos rendelkezésére.


70


Nagyjából 300 fı él egy km2-n, lakásainak száma 27.416 (1999), 180 km a burkolt és 50 km a burkolatlan út hálózza be. A település ipari központ vegyes ipari jelleggel (élelmiszeripar, építıanyagipar, elektronikai ipar, stb.), közlekedési (vasúti és közúti) csomópont, jelentékeny nemzetközi tranzitforgalmat bonyolít. Természetes eredető veszélyként fıként a Kettıs- és Fehér-Körös közelsége, a viszonylagos tektonikai aktivitás és a belvíz alkalmankénti megjelenése értelmezhetı. A földrengés általi veszélyeztetettség szempontjából Békéscsaba helyzetét komolyan befolyásolja, hogy a terület süllyedı térszínen található, szeizmológiailag aktív, több törésvonal (pl. Elek-BékéscsabaBékés-Füzesgyarmat) észlelhetı. Az utóbbi kétszáz évben mintegy negyven regisztrált rengés volt, a legnagyobb 4,8-os erısségő volt és 1978. június 22-én pattant ki békési centrummal. Ez épületkárokkal járt Békéscsabán is, emberi életet azonban nem követelt. A rengések következménye lehet egyrészt az épületek, utak, mőtárgyak károsodása, másrészt az ezeket súlyosbító járulékos események: az elpattanó gázvezetékek tüze, kiszabaduló gázok és veszélyes anyagok. Természetesen mindez az emberi életre komoly veszélyt jelent közvetlen és többek között a környezeti elemeken át közvetett úton is (pl. talajszennyezıdések eltört termékvezetékek miatt, levegıbe kerülı toxikus anyagok, vízbázisok szennyezıdése). A nukleáris balesetek okozta környezetkárosodás a paksi, valamint a bohunicei és mohi (Szlovákia) atomerımővek miatt következhet be. Az objektumok szerencsére elég messze fekszenek a várostól, ám ennek ellenére az ilyen típusú esetekre való felkészülés elengedhetetlen. Az esetleges havária elhárítására évente kerül sor INEX gyakorlatra a Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság és a védelmi feladatokba bevonásra kerülı szervek között. Jelenleg a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok irányítása szerint a Nukleáris Balesetelhárítási Központ osztályának koordinálásával látják el a szakfeladatokat az érintett szervek. A háttérsugárzást és a meteorológiai viszonyokat a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon telepített Területi Információs Központon keresztül kísérik figyelemmel az adatokat értékelve, míg az Országos Sugárfigyelı-, Értékelı- és Jelzırendszer automata mérıállomásainak egyike is Békéscsabán mőködik. Az árvízi veszélyeztetettség oka Békéscsaba esetében a Fehér- és a Kettıs-Körös közelsége. A Körösök vízgyőjtıjének nagyobb része román, fıképpen hegyvidéki területen fekszik. A természetes okokon túl esetleg emberiek – fıképpen romániai vízkészlet-gazdálkodási koncepciókból következık – is nagyban közrejátszanak abban, hogy a vízkészlet ingadozó, az árvízi helyzet olykor kritikussá válik. A téli és kora tavaszi csapadékok nyomán kialakuló árhullámok rendkívül hevesek, esetenként: 24 óra alatt magyar területre érnek, 10-12 óra alatt tetıznek. A folyók kissé szélsıséges vízjárása és vízszállítása a védekezést nehezíti, annak ellenére, hogy a védmővek kiépítettsége megfelelı. A védekezés alapfeltétele az árvízi elırejelzés pontossága. A román féllel való hatékony együttmőködés az információk szolgáltatása tekintetében óriási segítség lehet. Legalább ennyit számít a védekezı szervek összehangolt együttmőködése. A belvíz az utóbbi évtizedekben ciklusosan megjelenve újra súlyos problémaként jelentkezett, Békés megyében különösen. Az alattomos, fıként a csapadékosabb idıjárásnak köszönhetı esemény komplex védelmi-elhárítási feladatot jelent. Megjelenésének nemcsak természetes, de antropogén okai is vannak, többek között az elvezetı csatornák évtizedes elhanyagoltsága, sıt gyakran hiánya, a csatornázottság hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. A város a 12.08. jelzető, Élıvíz-csatorna belvízvédelmi szakaszhoz tartozik Békéssel, Muronnyal, Gyulával, Elekkel, Újkígyóssal, Szabadkígyóssal és Kétegyházával együtt. A belvíz elleni Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

71


védekezésnél figyelembe kell venni, hogy a vízi létesítmények és ahhoz kapcsolódó feladatok a magán-, önkormányzati- és kizárólagos, illetve forgalomképes állami tulajdon alapján kerülnek kiosztásra, ez pedig nem minden esetben könnyíti meg a sikeres végrehajtást. A területi vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) feladata mindezek összehangolása, a védekezés irányítása, koordinálása. 1999-ben Békéscsabán az évi csapadékmennyiség 836 mm volt: ez jelentısen a sokéves átlag (562 mm) felett volt, míg 2000-ben (ami országos viszonylatban is igen száraz évnek számít) mindössze 310 mm hullott. Ennek ellenére a korábbi magasan álló talajvízszintet az év elejei esızések tovább emelték, s ez újabb károkat okozott. A városban a legkomolyabb károk a külsı városrészekben (Jamina, Mezımegyer, Gerla, Fürjes) keletkeztek, de a belsı részek sem mentesültek. A személyi tulajdonú lakóingatlanok tulajdonosai közül 109 kapott kárenyhítést 1999-ben, a felmérések alapján a helyreállítás költségét 29.680 ezer Ft-ban állapította meg az önkormányzat. A belvíz különösen a nem, vagy alig csatornázott településrészeken jelent környezeti szempontból komoly gondot. A háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban győlik, az emelkedı talajvíz pedig ezeket átöblítve szennyezi helyben (és nagyobb távolságba is eljutva) a talajt és természetesen önmagát is. Ez a környezeti elemek állapotában jelentıs romlást eredményez, használatukat korlátozza, helyreállításuk jelentıs ráfordításokat igényel, közegészségügyi és járványtani szempontból adott esetben problémaként jelentkeznek. A haváriás vízszennyezések különös hangsúlyt a tiszai ciánkatasztrófa óta kapnak, de minden olyan esetben említést érdemelnek, ahol a probléma idırıl-idıre felbukkan. Békéscsaba esetében az Élıvíz-csatorna terheléseit kell említeni: pl. 1996-ban Gyulánál érte olajos vízszennyezés a vízfolyást a városi csapadékvíz csatornából, ismeretlen eredettel, feltehetıen illegális rákötés eredményeképpen. Probléma az is, hogy a csatorna vízpótlása Gyulánál a Fehér-Körösbıl történik gravitációsan, a folyót érı romániai vízszennyezésekkor, magas, illetve alacsony vízállásnál, valamint belvizes idıszakokban az utánpótlást megszakítják. Az elsısorban emberi okokra visszavezethetı, úgynevezett civilizációs eredető veszélyhelyzetek a környezetbiztonság legfıbb ellenségei. Ide sorolhatók többek között a közlekedési eredető veszélyhelyzetek, az ipari jellegő haváriák, vagy a veszélyes hulladékok szakszerőtlen tárolásából, illegális lerakásából származó gondok is. Békéscsaba közlekedési veszélyhelyzeti szempontból fontos útvonalai a 44-es és 47-es számú fıutak, valamint a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lıkösháza és a Szeged-Békéscsaba vasútvonalak. A városon át a határ közelsége miatt jelentıs tranzitforgalom bonyolódik, így pl. a kamionforgalom elkerülı út hiányában a városon keresztül bonyolódik. A közlekedési veszélyeztetettség a következı keresztezıdések kiemelendık: Temetı sor - Bartók út Orosházi út, a Szabadság tér - Bánszky u. - Bartók B. út, a Kazinczy u. - Szarvasi út, a Szarvasi út – Szabolcs u., a Kossuth tér, a Békési út – Berényi út és a Szerdahelyi u. – Szabolcs u.. A veszélyes anyagok szállítása csak kis mértékben közúton, jellemzıen vasúton történik, az utóbbi években egyre nagyobb mértékben, fıképpen az ipari üzemekben való felhasználásra. A veszélyes anyagok elıállítása, tárolása és felhasználása környezetbiztonsági kockázatot jelenthet. Ez még akkor is igaz, ha minden elıírás betartásával, a legszigorúbb szabályok szerint történik mindez, hiszen a haváriás esetek fı jellemzıje a kiszámíthatatlanság, esetlegesség (még szándékosságot figyelembe véve is). Az ipari tevékenységet folytató üzemek rendelkeznek a haváriák megelızése és elhárítása szempontjából fontos tervekkel, eszközökkel és felszereléssel, továbbá évente kötelezıen megtartják a veszélyelhárítási Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

72


gyakorlatokat. Veszélyes vegyi anyagot a város területén nem állítanak elı, ugyanakkor felhasználásuk és tárolásuk jellemzı. Jelentıs mennyiség található ammóniából, sósavból, kénsavból, nátrium-hipokloritból, kénsavból, etil-acetátból, xilolból, vas(III)-kloridból, etilalkoholból, néhány száz tonna illetve m3 mennyiségben. Ezeket ipari célokra használják többek között a vízmőveknél, a hőtı-, hús-, gép- és nyomdaipari vállalatoknál, a tisztítókban és közlekedési vállalatoknál, betartva a rájuk vonatkozó igen szigorú elıírásokat. Mezıgazdasági célokból növényvédı szerek és mőtrágya tárolása, valamint felhasználása is jellemzı. A keletkezı hulladékok egy része veszélyes kategóriába esik, ezek tárolására, kezelésére és elszállítására speciális szabályok vonatkoznak, ezeket az üzemek igyekeznek betartani. Környezetbiztonsági szempontból a tüzek is megemlítendık, különösen abban az esetben, ha azok ipari üzemekben történnek vagy éppen veszélyes anyagot szállító közlekedési eszköz gyullad ki, robban fel. Az esetlegesen kiszabaduló veszélyes anyagok, égéstermékek, a korom nagyobb távolságra is eljuthat. Szerencsére eddig ilyen típusú komoly katasztrófahelyzet nem volt, az óvintézkedéseknek megfelelıen várhatóan nem is fog. Az otthonok földgáz- vagy PBalapú energiaellátása hagyományos, de nem elfelejtendı kockázati tényezınek számít, ezzel összefüggésben említhetı a városi földgáz-hálózat öregedésébıl, korróziójából adódó esetleges potenciális veszély. Az önkormányzati tőzoltóság felkészült minden ilyen esetre: tőzoltásra, mőszaki mentésre vonulásaik száma változó, de állandó készültségben állnak. A külterületeken az utóbbi években a hosszú csapadékmentes idıjárásnak köszönhetıen jelentıs kiterjedésben égtek le mezıgazdasági területek, légszennyezést, adott esetben közlekedési veszélyeket okozva. Az utóbbi két évben a felhagyott és üzemelı kommunális szilárdhulladék lerakó telepeken is történtek tőzesetek, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a hulladéklerakók üzemeltetését, ırzését az elıírásoknak megfelelıen kell végezni. A 2002-ben elkészült környezetvédelmi programban meghatározott problémák: •

A belvíz komoly anyagi károkat okozott az utóbbi években, az ellene való védekezés nem teljességében megoldott.

•

A város jelenleg nem rendelkezik elkerülı úttal, így a közlekedésbıl, tranzitforgalomból, szállításból eredı veszélyekkel komolyan kell számolni.


A klímaváltozás erısödésével fokozottabban kell számolni szélsıséges csapadékos idıszakokkal, bár ez bizonyos periódusokkal régebben is megfigyelhetı volt. A jelenlegi klimatikus körülmények között annyiban változott a helyzet, hogy kiszámíthatatlan idıszakban és rövid idı alatt jelentıs csapadékterhelésekkel kell számolni. Ennek megfelelıen a csapadékvíz elvezetı rendszert folyamatosan üzemképes állapotban kell tartani, biztosítani kell a nagycsapadékok gyors elvezetését és befogadóba való bevezetését.

•

A vizsgált idıszakban megépült a várost É-i oldalról elkerülı fıútvonal, mely jelentıs átmenı forgalmat terelt el a belterületekrıl, így csökkent a szállításokból eredı, sőrőn lakott belterületeket érintı potenciális veszély.


73


5. KÖRNYEZETI NEVELÉS

1. Környezeti nevelés és a Nemzeti Környezetvédelmi Program A környezeti nevelés rendszerint elsısorban a természet védelmére, megırzésére irányul. Hagyományosan a természet, az élı táj jelenti a közvélemény számára a környezet szó tartalmát. A környezeti nevelés fogalmának az új évezredben azonban ki kell terjednie a természeti és az épített környezethez főzıdı kapcsolatokra, magatartásformákra is. Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program-2 és ennek részeként a Nemzeti Környezet-egészségi Akcióprogram-2 lendületet és támogatásokat ad azoknak a közoktatási innovációknak, amelyek az Oktatási Minisztérium Közoktatásfejlesztési Stratégiája megvalósulásaként szolgálják a hazai iskolaügy és tanulásfejlesztés törekvéseit. A megújult Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervek elıírják és egyben lehetıvé teszik a közoktatási intézmények számára a környezeti nevelés sokféle formáját, az egyes tantárgyakba beépítve, az erdei iskolák keretében, a szakkörök és ünnepségek alkalmával. A folyamatot jellemzi továbbá, hogy kiadásra került a megújított Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, amely bemutatja a különbözı társadalmi szektorok részvételi lehetıségét a környezeti nevelésben és a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatában. Az oktatás és szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely ez idáig csak érintılegesen játszott szerepet a társadalom különbözı érintett szegmensei életében. A természet- és környezetvédelem megvalósításában a társadalom legkülönbözıbb résztvevıi érintettek. A környezeti nevelés alanyai lehetnek nem csupán a gyerekek, hanem a felnıttek is. Ennek megfelelıen a környezeti nevelés színterei lehetnek a különbözı társadalmi civil szervezıdések, az oktatási intézmények, a könyvtárak, az önkormányzatok, valamint a családok. Ezen egységek mindegyike jelentıs szereppel bír a természetvédelemmel kapcsolatos tudatformálás és ismeretterjesztés területén. Hazánk számos intézményében már ismert a környezeti nevelés, jóllehet a pedagógusképzés még adós azzal, hogy a képzésben általánosan és széleskörően felkészítsen e feladatra. A hatalmas adósságot a pedagógus továbbképzés és a környezeti neveléssel foglalkozó szakmai szervezetek próbálják törleszteni. A pedagógusok értékrendjében, viselkedésében nem kellıen jelenik meg a természet megırzésének fontossága, sokszor a tankönyvírótól, a tanártól, az intézménytıl függ, hogy milyen hangsúlyt kap a környezeti nevelés. Emiatt lényeges, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a környezeti nevelést alulról építkezı módon kell megszervezni. Helyi települési szinten kell bevonni a tervezésbe a helyi közösséget, a családokat, az önkormányzatot, az iskolákat és közösen kidolgozni a környezeti nevelés helyi megvalósítását. 2. A környezeti nevelés megvalósítása Békéscsabán A városi környezeti nevelés létjogosultságát mára nem szükséges bizonygatni, hiszen Magyarország lakosságának 64%-a városokban él. A városi környezeti nevelés célja a városi környezet ökológiai sajátosságainak és összefüggéseinek felismertetése. A városban élık környezeti kölcsönhatásainak megismerésével és tudatosításával, a városlakók szokásainak és


74


életmódjának feltárásával elısegíthetı a környezettudatos magatartás. A cél a környezet és a benne élık együttes fenntarthatósága és életminıség javítása. A városi környezeti nevelés helyi sajátosságokból építkezik, a közvetlen környezet megismerésére és megóvására késztet. Foglalkozik a város múltjával, jelenével és jövıjével. A városi élet fenntarthatósága szempontjából vizsgálja az élılények és a környezeti tényezık egymásra hatását, a város egészséges környezete érdekében segíti a személyes és a kisközösségi felelısség megerısödését. Mindehhez aktív módszereket és iskolán kívüli helyzetek sokaságát igényli. A városi környezeti nevelés össze kell, hogy hangolja a természeti és a társadalmi vonatkozású foglalkozásokat, tantárgyakat, és jó, ha a globális problémákra is figyelmet fordít (levegı-, zaj-szennyezés, hulladékkezelés, ózonpajzs, konfliktus megoldás, másságtolerancia, stb.) Az információszerzés és feldolgozás pontosságára, tudományos módszerek alkalmazására nevelhet, bevezethet a nyomtatott és az elektronikus adatbázisok használatába. Okvetlenül beavat az emberi tényezık problémáiba (egyéni és csoportos döntések, vélemények befolyásolása, meggyızési stratégiák stb.)

a) Környezeti nevelés az óvodákban A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító erejét ma már nem lehet vitatni, sıt egyre többen vallják, hogy ez a nevelés fonala, és a nevelés tevékenységeit (játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás stb.) gyöngyként főzzük fel rá, így lesz komplex egész. A környezeti nevelés alapozza meg a gyerekek tapasztalatait, ami késıbb ismeretté, egész életre szóló tudássá alakul. A környezeti nevelésnek is alapelve, hogy „a születés elıtt kilenc hónappal kell elkezdeni”. Ha ennyire nem is megyünk most vissza, azt mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy mivel az emberi társadalom alapsejtje a család, a családban tapasztalt viselkedési, fogyasztási, életvezetési szokások alapvetıen meghatározzák az ott nevelkedı gyermek környezeti érzékenységét. A környezeti értékrendszer alapjai egész bizonyosan már az iskolába menetel elıtt kialakulnak. Minthogy az intézményes nevelés kezdete az óvoda, az óvodai környezeti nevelésalapozó jellegő, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában.

A környezeti nevelés célja és feladatai az óvodában:

• készségek tudatos fejlesztése, amelyek elısegítik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel — pontosabban az ott lévı értékekkel — olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a természet-, és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését; • a gyermek közvetlen környezetében lévı világ értékeinek megismertetése, megszerettetése; • a természeti és társadalmi környezethez főzıdı pozitív érzelmi viszony alakítása; • az élı és élettelen környezeti tényezık leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával;


75


• a környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése); természetes élethelyzetek kínálta lehetıségek felhasználása: modellezés szenzitív játékokkal. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a következıket írja: „Az óvoda a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságára építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetrıl.” Az ebbıl következı feladatokat is pontosan megfogalmazza: „Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetıvé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, idıt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre.” Ezek megvalósítását a 3-7 éves gyermekek életkori jellemzıi teszik lehetıvé: • • • •

érzelmileg kötıdik az ıt nevelı felnıttekhez, „modellkövetı”, cselekedeteit mindig valamilyen érzelem motiválja, kíséri, tevékeny, aktív, nyitott, kreatív, a körülötte lévı világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg.

A kisgyermekeket lakóhelyismeret-bıvítı terepséták, kirándulások során ismertethetjük meg szőkebb lakóhelyükkel. Megnézhetik a városi természeti környezetet, a közeli tér vagy liget növényeit és állatait, a különbözı házakat, úgymint a posta, rendırség, iskola és más helyi közintézmények épületei. Tekintsük meg a jelentıs közeli mőemlékeket. Figyeljük meg a közlekedést, az utca életét. Milyen kellemetlen jelenségekkel találkozhatnak? (Zaj, szennyezıdések, szemét, por stb.) A sétából visszatérve meg lehet beszélni a látottakat, mesélni a történtekrıl, esetleg lerajzolni azokat. Bábozás tartható a kutyák, galambok és egyéb állatok életérıl. Szituációs játékban játszható el a városlakók magatartása. (Pl. szemetelés, hangoskodás, rongálás, növények pusztítása) Meg lehet hallgatni régi történeteket, szokásokat, például nagyszülıktıl, a régi városról, a régi életmódról (közlekedéstörténet, várostörténet, kultúratörténet). Látogatást lehet tenni a település Tájházában és beszélgetni a látottakról. Össze lehet hasonlítani a város képét a különbözı évszakokban. A környezethez történı pozitív kapcsolat kialakításában tehát már az óvodák is nagy szereppel bírhatnak. Célszerő lenne a városban egy-két óvodát kinevezni, aki felvállalná a környezeti nevelés óvodai nevelési programba való illesztését, esetleg az ezzel kapcsolatos tanácsadást.

b) Környezeti nevelés az iskolákban A környezeti nevelés iskolai oktatásba történı integrálása nem jelent annyira új feladatot, mint azt sokan gondolják. Hiszen Békéscsabán is évek óta foglalkoznak az iskolák az egyes részeivel, ilyen elızmények szinte mindenhol vannak, csak nem így hívták: járták a környéket, szedték a szemetet akcióban vagy anélkül, győjtöttek papírt, elemet. Készültek a Föld napjára, a Madarak és fák napjára.


76


A környezeti nevelés konkrét iskolai alapelveit, céljait, a környezeti nevelési programban kell megfogalmazni úgy, hogy egyértelmően tükrözze az iskola hitvallását, elkötelezettségét a fenntartható fejlıdés, a fenntarthatóság pedagógiájának alapeszméi mellett. Olyan általános és konkrét célokat kell meghatározni, amelyek eléréséhez feladatokat, eszközöket tudnak rendelni. Az összevont iskola környezeti nevelése az országosan elıírt nevelési program alapján történik. Ezen kívül dolgozik egy természet megismerı szakkör és a Zöldszíves program, amely a szabadidıben pedagógusok irányításával zajlik. Egészségnevelési és környezeti Program be van építve a megfelelı tantárgyak tematikájába. A környezeti nevelés célja elısegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását, ezáltal: • • • •

váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt; alakuljon ki bennük egy egyetemes környezeti etika, a jövıre vonatkozó felelısségérzet; ismerjék meg a környezetet befolyásoló globális és helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat; szerezzenek (éljenek meg) személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelésében, megoldásában.

A környezeti nevelés az iskolákban direkt és indirekt módon történhet. Iskolában a tanórákon: • • • • • • • • •

tantervbe beillesztve szakórákon (biológia, kémia, fizika, idegen nyelvek); osztályfınöki munkatervekben célkitőzés az egészségügyi és környezetvédelmi nevelés; mővészeti és humán tárgyaknál a tantervekben kiegészítésként jelenik meg. és a tanórán kívül: megemlékezés a jeles napokról (pl. Föld-Víz napja) – (meghívott elıadók, vetélkedık, kiállítások); a természet- és környezetvédelmi újságok terjesztése; szelektív hulladékgyőjtés: elemgyőjtés, papírgyőjtés; az iskola kertjének, gyakorló kertjének ápolása, a folyosókon, osztálytermekben növények elhelyezése; az iskola tisztaságának megırzése.

Iskolán kívül: • • • •

az osztályok erdei iskolában terepgyakorlaton vehetnek részt; természetjáró kirándulások, kerékpár- és kenutúrák; kirándulás a városi Túraútvonalon és a Tanösvényen; a nyári szünetben táborozások, továbbá részvétel sport- és természetbarát programokon;


77


•

lehetıség szerint bekapcsolódva más környezetvédelmi programokba is, részvétel az ilyen témában szervezett versenyeken.

A környezeti nevelés megvalósítása az iskolák fenntartóira is új feladatokat szab, többek között felül kell vizsgálni az intézmények alapító okiratait, amellyel esetlegesen az intézmény mőködése is módosulhat. Az önkormányzatok számára a legnagyobb feladatot a minıségirányítási programok elkészítése jelentheti. Ennek során viszont a fenntartóknak többek között meg kell fogalmazniuk elvárásaikat intézményeikkel szemben, valamint meg kell tervezniük a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Szükség van a környezeti neveléssel kapcsolatos programok kidolgozására az elkészítık folyamatos konzultációja, vezetéssel és tantestülettel történı információcseréje mellett. A munkafolyamat fı lépései, vagyis mit tartalmazzon a környezet nevelési program: Helyzetelemzés: • •

az iskola eddigi környezeti nevelése, erıssége, gyengesége, fejlesztésre váró feladatok, erıforrásai (személyi, tárgyi). A tantestület által elfogadott alapelvek, célok megfogalmazása, ezekhez feladatok, módszerek, eszközök.

A környezeti nevelés színterei: • •

tanórák, tanórán kívüli tevékenységek - felsorolás, rövid cél és tevékenység ismertetése.

Nagyobb, hagyománnyá váló iskolai programok, projektek leírása, célja, feladata, cselekvési terve - itt az erdei iskolát is. Az akcióterv tartalma: •

projektelem, tevékenység megnevezése, célcsoport, idıskála, szükséges erıforrások: tárgyi, személyi, módszerek, értékelés módja, felelısök, várt eredmények.

Folyamatos akciók: • • • • •

A diákönkormányzat szerepe a környezeti nevelési program megalkotásában, zöld feladatai. A szülık szerepe a környezeti nevelési program megalkotásában. Az iskola, mint „zöld miliı”: o épületek, udvar, kert, büfé "ökosága", o mindennapi környezetgazdálkodás: hulladék, energia, víz. Az iskola pedagógusainak és technikai dolgozóinak példamutatása Ellenırzés, mérés, értékelés, minıségbiztosítás, (mérés, értékelés, kritériumok meghatározása az iskola minıségirányítási programjában).


minıségi

78


Dokumentálás: iskola zöld bemutatója, kiállítások, poszterek, albumok, CD, floppyk stb. Információáramlás: zöldhírek faliújsága, iskolaújság, Internet, iskolarádió, iskolagyőlés stb. Kapcsolatok, támogatók. A környezeti nevelés átfogó célja a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, hogy "a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését." A környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel, a természetet, az élı és élettelen környezetet tisztelı erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása minden gyermeket nevelı intézmény célja. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért az iskolai oktatásnak és nevelésnek elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése. A legfontosabb cél azonban a saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Emellett lényeges szerep jut a lakóhelyen és környékén felmerülı környezeti problémák felkutatásának, a környezeti konfliktusok felismerésének, megoldások keresésének. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség, felelısség és tisztelet. Olyan állampolgárrá váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket.

c) Környezeti nevelés az önkormányzaton és a civil szervezeteken keresztül A környezetvédelemben, a nevelés-oktatásban, közelebbrıl a környezeti nevelésben is érvényesül a szubszidiaritás elve. Eszerint a feladatokat a lehetı legalacsonyabb társadalmi illetve állami szinten kell megoldani. A helyi társadalom önállóságát az önkormányzatiság elve testesíti meg, ami a szubszidiaritással összevetve azt jelenti, hogy a helyi társadalom szintjén az önkormányzatoknak kell elsısorban felelısséget vállalni a környezetvédelmi feladatokért. Ezt az elvet kell követnie Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának is. A környezetvédelmi tevékenység, illetve általában a környezettudatos életvitel kialakítása szempontjából a helyi közösségeknek kiemelkedı fontossága van, mert: • •

•

az emberek életét közvetlenül érintı környezeti problémák jelentıs része helyi szinten keletkezik, és elsısorban helyi szinten kezelhetı; a környezet védelmére irányuló tevékenység legjobban a helyi közösségek szintjén szervezhetı, a helyi közösségek megfelelı környezeti tudatossága az elıfeltétele a regionális és országos szintő kezdeményezések összehangolásának és ezáltal sikerességének; elsısorban helyi szinten szervezhetık sikeres környezetvédelmi akciók, amelyek a lakosság számára tudatosítják a hosszú távú, tágabb - regionális, országos, nemzetközi, globális-szemlélető környezetvédelmi tevékenység illetve környezettudatos életvitel fontosságát.

A helyi közösségek szervezésének legfontosabb intézményi kerete napjainkban a helyi önkormányzat. Rendelkezik a legitimációval, helyismerettel, valamint a közigazgatási és pénzügyi eszközökkel, amelyek képessé és egyben felelıssé teszik e feladat ellátására. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

79


Szükségszerő, hogy a környezeti nevelésben is fontos szerepet játsszon. A helyi közösség környezetvédelmi tevékenységének, környezettudatos életvitelének kialakítása azonban lehetetlen pusztán hatósági, azaz autoriter eszközökkel. A helyi környezeti nevelés illetve társadalmi tudatformálás alapkérdése, hogy van-e a fenntartható fejlıdés szemléletének helyi mozgástere. A helyi környezeti nevelés és tudatformálás lehetséges kiindulópontja a helyi környezeti problémák feltárása és a helyi értékek tudatosítása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen környezet nevelési tudatformálás terén az alábbi feladatokat tőzi ki célul: • • • • • • •

a helyi környezetvédelmi problémák feltárása, dokumentálása és széles körő ismertetése, a helyi környezetvédelmi problémák megoldására vonatkozó tanulmányok készítése és megvitatása helyi fórumokon (képviselı-testület, közmeghallgatás), a település helyi értékeinek bemutatása, propagandája újságokban, interneten (helyi védettségő területek, természeti értékek), a helyi értékek védelmére irányuló tevékenység (rendeletek, ellenırzés, bírságolás), természet- és környezetvédelmi tárgyú ismeretterjesztés a helyi médiákon keresztül, mint intézményfenntartó felügyeli intézményei környezet nevelési programjainak kidolgozását és betartását, környezetvédelmi ügyintézı foglalkoztatása.

A környezeti neveléssel kapcsolatos helyi közösségek szervezése megvalósulhat spontán módon és intézményesített formában. Az elızıekben bemutatott intézményesített formával szemben létezik egy spontán mód is, melyet a társadalmi civil szervezetek jelentenek. A helyi zöld civil szervezetek jelenléte esetén a településeken a környezeti tudatosság erıteljesebben mutatkozik meg a szervezet tevékenységének győrőjében, a körülötte dolgozó társadalmi csoportok soraiban. A helyi szükségletek a helyi társadalom környezeti nevelése terén általában a következık: • • • • • • •

a "saját hely" ismerete (domborzat, felszín, mikroklíma, vizek, talaj, természeti értékek, azok veszélyeztetettsége stb.), a "saját hellyel" való lelki azonosulás, a helyet magáénak vallás, közösségi érzés, tudat, a gondoskodás, a védelem attitődje, állampolgári szintő figyelem, ismeretek a helyi természet illetve környezet védelmének regionális, országos, globális beágyazottságáról, összefüggéseirıl, a környezetpolitika irányultságáról, a helyi természet illetve környezet védelmének stratégiája, eszközei, a megvalósítási készség, a helyi közösség közös erkölcsi rendje, kommunikációja, a "helyi védelem cselekvı részese" attitőd kialakulása, mőködése, a természet- illetve környezetvédelemben való közösségi részvétel természetessé válása.


80


A civil szervezetek által végzett helyi társadalom környezeti nevelésére az alábbi lehetıségek kínálkoznak: • • • • •

a környezetvédelmi törvényben foglalt önkormányzati feladatokban történı együttmőködés, helyi lakossági akcióprogramok szervezése (pl.: szemétgyőjtés, Élıvíz-csatorna tisztítása, fórumok szervezése, stb.), helyi ismeretterjesztés (elıadások szervezése, újságcikkek, szórólapok), „ökoturizmus” népszerősítése, együttmőködés az intézményekkel, iskolákkal, óvodákkal.


81


5. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉSSEL ÖSSZHANGBAN A CÉLÁLLAPOTOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 5.1. Levegı Környezeti célállapot: A jó levegıminıség fenntartása, a város levegıminıségének a további javítása, különösen a szálló por, valamint az allergiát okozó növényi pollenek vonatkozásába. • • • •

A közlekedési eredető emissziók csökkentése. A káros kibocsátásokat csökkentı építészeti, technológiai megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése. A levegı allergén pollentartalmának a csökkentése. A levegıtisztaság- védelmi információs rendszer és mérıhálózat fejlesztése.

Feladatok: • • • • • • • • • • •

A várost D-i oldalról elkerülı fıútvonal kiépítésének elıkészítése, a városon áthaladó forgalom további csökkentése érdekében, ezáltal a levegıszennyezés csökkentése. A kerékpárút-hálózat további fejlesztése a településen belül és kívül, elısegítve ezáltal a fokozottabb személygépkocsi forgalom visszaszorítását, a levegıszennyezés csökkenését. A városi tömegközlekedésben további környezetbarát jármővek beállítása. A megfelelı mezıgazdasági táblaméretek kialakítását követıen a dőlıutak és csatornapartok melletti fásítások növelése. A belterületi állattartási rendelet elıírásainak szigorú betartása, a külterületi állattartó telepeken a hígtrágya és almostrágya tárolás rendelet szerinti megvalósításának elısegítése, a megfelelı elhelyezés szorgalmazása. A parlagfő folyamatos irtása, elterjedésének megakadályozása, a helyi rendeletben megfogalmazottak betartatása, ellenırzése. A belterületi burkolatlan utak szilárd burkolattal való kiépítésének folyamatos végzése. A belterületi utak folyamatos tisztítása, nyári idıszakban a pormentesítı locsolása. A külterületen a dőlıutak és csatornapartok melletti fásítás, a városi zárt véderdı övezet folyamatos bıvítése. A levegı allergén pollentartalmának a csökkentése. A levegıtisztaság- védelmi információs rendszer és mérıhálózat fejlesztése.

5.2. Zaj Környezeti célállapot: •

A közlekedésbıl, ipari és szolgáltató tevékenységekbıl eredı zajszennyezettség csökkentése.


82


Feladatok: • • •

Az ipari és szolgáltató szektorban a veszélyes mértékő zajkibocsátást megakadályozó építészeti , technológiai megoldások ösztönzése. Közlekedési eredető zajemissziók csökkentése. Stratégiai zajtérkép készítése a belterületi jelentıs forgalmú utakra.

5.3. Talaj Nem rendelkezünk olyan tényszerő adatokkal az emberi tevékenység kiváltotta talajdegradációs (fokozódó talajsavanyosodás, másodlagos szikesedés, defláció, vizenyısödés, talajtömörödés, porosodás, szervesanyag tartalom csökkenése stb.), és talajszennyezési jelenségek tekintetében, ám illúzióink nem lehetnek, a település intenzíven mővelt területének nagy részén e kedvezıtlen folyamatok valamelyike minden bizonnyal fellelhetı. Békéscsaba város környezetvédelmi programja, a javasolt fejlesztési irányok, talaj-szempontú feladatok megfogalmazásakor, alapvetıen szükséges leszögeznünk: • •

•

Földünknek ez a vékony takarója a bioszféra egyik alapeleme, önmaga is többszörösen összetett ökoszisztéma, pótolhatatlan, nélküle nemcsak a mezıgazdasági termelés, de az élet is lehetetlenné válna; A talaj igénybevételénél a teljes funkció-együttest (élettér, a természeti erıforrások összegzıje és átalakítója, a Föld felszínét érı kedvezıtlen természetes és mesterséges hatások tompítója, a felszín alatti vízkészletek megóvója) figyelembe kell venni, és ezek ellátására a feltételeket biztosítani; A talaj fizikailag is sérülékeny, térbelileg változékony, tompítóképessége révén a káros hatások hosszú ideig rejtve maradhatnak, a leromlott talaj újraképzıdése lassú folyamat, a talajjal kapcsolatos tevékenységünk a környezet többi elemére is hatással van.

Bármely, a talajt érintı cselekmény csak akkor lehet életképes, ha tudatában van a beavatkozás sokszínő következményeinek, és - a megismerés a törvényszerőségek, a szabályozás elméleti lehetıségeinek feltárása mellett - képes valós, célszerő és gazdaságos változatok kiválasztására, a talaj valamennyi funkciójának maradéktalan megırzése, a talajtermékenység és a megújuló képesség fenntartása végett. Környezeti célállapot: • • • • •

A talaj termıképességének fenntartása, javítása. A belvizes területek csökkentése. A talajok fizikai és kémiai degradációjának megelızése. Ha szükséges új ipari területek kijelölése a kedvezıtlen adottságú területeken. A talajt szennyezı potenciális szennyezı források felszámolása (pl. régi hulladéklerakó rekultivációja, mőszaki védelem nélküli hígtrágya és almos trágya tárolók megszüntetése stb.).


83


Feladatok: • • •

• • • • • • • •

Minden nemő talajszennyezés, tájsebek felszámolása. A környezetkímélı tápanyag gazdálkodás további kiterjesztése (szerves trágya, szennyvíziszap, komposztok stb.). A talajdegradációs folyamatok mérséklése, az agrotechnika valamennyi közismert (okszerő, kíméletes talajmővelés, harmonikus tápanyagellátás, a szerves anyagok, biohulladékok, melléktermékek visszajuttatása, a természeti viszonyokat figyelembe vevı vízgazdálkodás, vetésváltás stb.) eljárásának alkalmazásával. A talajvédelmi munkálatok (meszezés, defláció elleni védelem stb.) elvégzése. A talajadottságok, mővelési ágak, mezıgazdasági termelés intenzitása, gazdasági és környezetvédelmi szempontok összehangolása, Az optimális táblaméretek kialakítását követıen a dőlıutak mentén a talajvédı erdısávok visszatelepítése a defláció megelızése érdekében. A belvízlevezetı csatornák folyamatos karbantartása a felszínen összegyőlt csapadékvizek gyors elvezetése, ezáltal a belvizek kialakulásának megelızése céljából. A rossz minıségő termıterületek újszerő hasznosítása pl. energiafő termesztésére, illetve ipari, kereskedelmi övezetek kialakítására. Az illegális hulladék elhelyezések megszüntetése, az illegális hulladék elhelyezések fokozottabb ellenırzése, szankcionálása. Az állattartó telepeken az elıírás szerinti szigetelt hígtrágya és almostrágya tárolók kiépítése, a hígtrágya elhelyezések engedéllyel történı megvalósítása és szigorúbb ellenırzése. A város forgalmas útvonalai és a játszóterek, pihenıparkok, valamint sétányok zöldsávos lehatárolása, a várost övezı véderdık telepítése.

5.4. Felszíni és felszín alatti vizek Környezeti célállapot:

• A város egyes területrészének nagyfokú belvizes veszélyezettsége, a kiszámíthatatlanabb • • • • •

idıjárási körülmények erısödése miatt a rendkívüli helyzetekre is fel kell készülni. A város vízkészleteinek megırzése és fenntartható vízkészlet gazdálkodás biztosítása. A talajvízbe és a belterületi csapadékvíz árkokba történı illegális lakossági szennyvízbevezetések megszüntetése, a szennyvízcsatorna hálózat teljes körő kiépítésével. Az állattartásból eredı folyékony hulladék elhelyezésének megoldása, az illegális elhelyezések (termıterület, csapadék-szennyvízgyőjtı rendszer) maximális visszaszorítása. Az Élıvíz-csatorna vízforgalmának biztonságosabbá tétele a három város és az üzemeltetı szervezet összefogásával, bevonva ebbe a munkába a Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesületét is. A szennyvízcsatorna hálózat teljes lefedettségének a megvalósítása, a szikkasztásból eredı terhelések minimalizálása, a talajvízszint tartósan magas állásának a csökkentése.


84


• A szennyvíztisztító telep fejlesztésévek a tisztított szennyvízben az elıírt kibocsátási határértékek folyamatos biztosítása, az Élıvíz-csatorna, mint befogadó terheléseinek a csökkentése. • A város bel és külterületén a veszélyeztetettebb területeken a talajvíz megfigyelı rendszer bıvítése és a folyamatos monitorozás biztosítása. Feladatok:

• A belvízvédelmi biztonság fokozása. • A belterületek csapadékvíz elvezetésének biztonságossá tétele, a kül- és belterületi mővek • • •

• • • • • • • •

kapacitásának összehangolása, a lakott területek vízelvezésének elsıdlegességének biztosítása. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a város teljes területének lefedése érdekében 2012ig. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának, technológiai fejlesztésének elvégzése 2012ig. A kibocsátott szennyvizekben az elıírt kibocsátási paraméterek folyamatos biztosítása, ezáltal az Élıvíz-csatorna terheléseinek a csökkentése. Az Élıvíz-csatorna vízhozamának (legalább 1,0 – 1,5 m3/sec) folyamatos biztosítása a kisvizes és árvizes idıszakban a megfelelı ökológiai állapot fenntartásához, a vízhasználatok biztosításához és a kibocsátott tisztított szennyvíz megfelelı hígítóvíz biztosításához. A Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesületének koordinálásával a három város közös feladatainak meghatározása és a finanszírozási támogatások meghatározása. Fokozott együttmőködés a területi vízgazdálkodási szervekkel, szervezetekkel, az információ gyors és zavartalan áramlásának biztosítása érdekében. A potenciális szennyezı források felkutatása. A pontszerő szennyezı források felkutatása, felszámolása. A felhagyott Kétegyházi úti hulladéklerakó komplex rekultivációjának a megvalósítása 2012-ig. Az illegális hulladék elhelyezések fokozottabb ellenırzése és szankcionálása folyamatosan. A lakosságnál és az ıstermelıknél képzıdı állattartásból származó hígtrágya elhelyezésének a biztosítása a jelenleg is üzemelı hígtrágya elhelyezı telep (Hulladékkezelı Mő) folyamatos bıvítésével, üzemeltetésével. Monitoring rendszer bıvítése a város bel és külterületére jellemzı talajvízszint és vízminıség észlelésre. A nyilvántartási rendszer térinformatikai alapokra helyezése és ennek folyamatos vezetése. Az ár- és belvíz védekezési tervek rendszeres felülvizsgálata és karbantartása. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának és technológiai fejlesztésének elvégzését követıen Békéscsaba alsókörgáti zsilip alatt az Élıvíz csatorna végig kotrása.

5.5. Élıvilág A védett és nem védett természeti táj –mint élıhely- védelme kiemelt fontosságú, mert csak ez által valósulhat meg a fajok védelme és a biológiai sokféleség megırzése. A fejlesztések során nem csupán a jelenlegi állapot fenntartását kell elérni, hanem meg kell akadályozni a


85


károsodásnak kitett élıhelyek további degradációját. Az élıvilág védelme szempontjából legnagyobb értéke az erdınek, a külterületen ezen kívül az erdısávrendszernek van. Ez az igény egybeesik a szélerózió elleni védelemmel, a tájesztétikai fejlesztésekkel, a biológiai kondicionálással. Környezeti célállapot és feladatok:

• A város külterületére és belterületére el kell készíteni az ökológiai alapú tájrendezési• • • • • • • •

tájvédelmi-tájhasznosítási tervet. Az élıvilág biodiverzitásának megırzése, növelése. A helyi védett természeti értékek védelmével, használatának szabályozásával és folyamatos ellenırzésével a védett értékek fenntartása, megırzése, új védett értékek kijelölése. A bányatavak rehabilitációjával egy rekreációs központ kialakítása. Rekonstrukciós terv készítése a pósteleki kastélypark és a gerlai kastélypark területére, megakadályozva a további pusztulást. A parkokat „történelmi kertként” kell kezelni, helyreállítása és védelme így jobban megoldható. Erdıállomány növelése, kiemelt figyelemmel a településvédı erdısávokra. Gazdasági erdık telepítése rosszabb minıségő talajok hasznosításával. A város belterületein a zöldterületek gondozásának és ápolásának fokozottabb ellenırzése és a szolgáltatási szerzıdésben meghatározottak hatékonyabb betartatása. A belváros rehabilitációs és revitalizációs fejlesztései során maximálisan figyelembe kell venni a fásítási, parkosítási elıírásokat és igényeket.

5.6. Környezetegészségügy Alapvetı feladat olyan környezet biztosítása a városban, amely lehetıvé teszi az itt élık számára, hogy szép, tiszta és egészséges környezetben éljenek. Ennek érdekében a környezeti terheléseket minimalizálni szükséges, a környezeti kibocsátások tekintetében pedig az elıírt határértékeket szigorúan be kell tartatni, túllépés esetén meg kell hozni a szükséges intézkedéseket (bírságolás, megszüntetés). Környezeti célállapot: • • • • •

Csökkenteni a szálló por és általában a levegıterhelı anyagok kibocsátását. Az átmenı forgalom és ezáltal a légszennyezés csökkentése a települést elkerülı útvonal fokozottabb igénybevételével, az új D-i elkerülı út építésének megvalósításával. Az allergiás megbetegedések számának a visszaszorítása. A felszíni és felszín alatti vizek terhelésének a csökkentése a szennyvízcsatorna hálózat teljes lefedettségének a megvalósításával. Az EU új követelményeinek megfelelı ivóvíz biztosítása.

Feladatok • •

A rendszeres szőrıvizsgálatok megkövetelése, tájékoztatás annak szükségességérıl. A felszíni és felszín alatti vizek átfogó monitoring rendszerének kialakítása.


86


• •

•

A nagyobb légszennyezı kibocsátok fokozottabb ellenırzése. Az allergén növények visszaszorítása érdekében a helyi rendeletben meghatározottak szigorú betartatása. Az ivóvízminıség javító programban való részvétel, a program megvalósítása.

5.7. Szennyvízkezelés és csatornázottság A szennyvízelvezetés teljes lefedettségének a megvalósítása és a szennyvíztisztító telep fejlesztéseinek a megvalósítása fontos feladat, hiszen ezáltal csökkenthetı, megszüntethetı a talajok és talajvizek folyamatos terhelése a szikkasztások megszüntetésével, illetve a szennyvíztisztító telepi kibocsátások csökkentésével érzékelhetı javulás érhetı el az Élıvízcsatorna vízminıségében, élıvilágában. Környezeti célállapot: • • •

•

A szennyvízcsatorna hálózat teljes lefedettségének a megvalósítása 2012-ig, ezáltal a környezeti terhelések minimalizálása, a tartósan magas talajvíz csökkentése. A szennyvíztisztító telepi fejlesztésekkel a kibocsátások csökkentése, az Élıvíz-csatorna terheléseinek a csökkentése, a vízminıség javítása. Az Élıvíz-csatornába a kisvizes és árvizes idıszakban a folyamatos hígítóvíz biztosítás, legalább 1,0 – 1,5 m3/sec mennyiségben, ezáltal a megfelelı vízminıség biztosítása, az ökológiai állapotok javítása. A képzıdı szennyvíziszapok megfelelı hasznosításának az elérése (mezıgazdasági, energetikai, komposztálási).

Feladatok: • • • • •

A város teljes területén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2012-ig. A lakossági rákötése maximalizálása a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, a szikkasztásos szennyvíz elhelyezések teljes mértékő visszaszorítása. A szennyvíztisztító telep fejlesztéseinek megvalósítása 2012-ig, ezáltal folyamatosan biztosítani az elıírt kibocsátási paraméterek betartását, minimalizálni az Élıvíz-csatorna terheléseit. A csapadékvizek szennyvízcsatornába történı bevezetésének megakadályozására a szükséges intézkedések megtétele, helyszíni ellenırzés, bírságolás. A keletkezı szennyvíziszapok hasznosítási irányainak, elhelyezésének a kidolgozása, és gyakorlati bevezetése, a jelenlegi földmedrő tárolók felszámolása, rekultivációjának az elvégzése.

5.8. Hulladékgazdálkodás A hulladéktermelésben az ipari hulladékok jelentıs csökkenése figyelhetı meg, ezzel egy idıben a kommunális szilárdhulladékok mennyisége kis mértékben nı, ami a fogyasztói szokások megváltozásának a következménye. A képzıdı kommunális hulladékokban lévı hasznosítható anyagok kigyőjtése és hasznosítása még nem teljes körő, a képzıdı hulladékok nagy része a hulladéklerakón kerül elhelyezésre.


87


Békés megyében 2009. júliusától csak két regionális hulladéklerakó üzemelhet (békéscsabai, gyomaendrıdi), melynek következtében megnı a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő-be történı beszállítások mennyisége. A szelektív hulladékgyőjtés és a háttéripari problémák figyelembe vételével ki kell alakítani a hulladékok kezelésének és hasznosításának a legoptimálisabb, és a leggazdaságosabb rendszerét. Ez az elkövetkezı idıszak egyik legfontosabb feladata. Környezeti célállapot:

• Egy új hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozása Békéscsabán, mely rendszer biztosítja • • • •

a hulladékok képzıdésének a csökkenését, a képzıdött hulladékok hasznosítási arányainak a maximalizálását és a lerakóba elhelyezett hulladékok minimalizálását. A felhagyott Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációjának az elvégzésével a környezeti kibocsátások minimalizálása, egy tájba illı, környezetét nem terhelı rekultiváció megvalósítása. A szelektív hulladékgyőjtés hatékonyságának növelésével a kigyőjtött hulladékok mennyiségének a fokozása, a kigyőjtött hulladékok kezelésének és hasznosításának a teljes körővé tétele. Az illegális hulladék-elhelyezések megszüntetése egy hatékonyabb ellenırzési, szankcionálási rendszer bevezetésével. Egy újszerő, hatékony és gazdaságos hulladékkezelési/hasznosítási rendszer (MBH, vagy energetikai hasznosítási rendszer) kidolgozása és megvalósítása 2013-ig.

Feladatok:

• A felhagyott Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációs munkáinak az elvégzése 2012• • • • •

•

ig. A szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése érdekében 15 db. új hulladékgyőjtı sziget kialakítása és legalább 2 db. hulladékgyőjtı udvar kialakítása 2010-ig. A zöldhulladékok szelektív győjtésének bıvítésére legalább 500 db. 240 l-es edényzet kihelyezése a családiházas övezetben 2010-ig, és a lakótömbös övezetben a közösségi zöldhulladék győjtıhelyek kialakítása. A rendeleti elıírásoknak megfelelıen a közterületen a zárt hulladékgyőjtı helyek kialakítása 2011-ig. A lakosság minél szélesebb körének bevonása a szelektív hulladékgyőjtésbe egy új érdekeltségi rendszer bevezetésével. A környezeti, gazdasági, üzemeltetési szempontok figyelembe vételével és a rendelkezésre álló technológiai javaslatok alapján egy új hulladékkezelési, hasznosítási rendszer kidolgozása és bevezetése (MBH, energetikai, stb.) a 2013-as évig. A megvalósításhoz a megfelelı pályázati források (KEOP) megszerzése önállóan, kisrégiós szinten, esetleg a DAREH társulás szintjén. Rövid távon el kell dönteni, hogy a város tagja marad e a DAREH társulásnak, ezzel a hulladékgazdálkodási tervezésekben és pályáztatásokban közösen elképzelések mentén dolgoznak együtt, vagy a város önállóan az érdekeltségi területéhez tartozó szőkebb régió bevonásával tervezi és valósítja meg a hosszú távú hulladékgazdálkodási koncepcióját.


88


• A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő-be várhatóan megnövekedı beszállítások miatt az új depónia (II. ütem) kiépítése két ütemben: Az II/A ütem kiépítés 2009. augusztus 31.-ig, a II/B ütem kiépítése 2011-ben. • A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő fejlesztései: o új, megfelelı mérető és technológiájú komposztáló telep kialakítása 2011-ig, o a hídmérleg és belsı úthálózat felújítása 2010-ig, o az I. ütemő depónia rekultivációjának az elvégzése 2013-ig, o a hígtrágya elhelyezésére szolgáló területek folyamatos kialakítása, o a biogáz kezelési és hasznosítási rendszerének a kiépítése 2011-ig. 5.9. Területhasználat, zöldfelület-gazdálkodás, településtisztaság Környezeti célállapot: A város zöldfelületeinek lehetı legnagyobb mértékő fejlesztésével (mind mennyiségi, mind pedig minıségi vonatkozásban), a belterületi zöldfelületek és védıerdık kiterjedésének szinten tartásával esztétikailag kellemessé tenni a város lakókörnyezetét, növelni az itt élık komfortérzetét, lehetıséget teremteni a pihenés, a napi felüdülés, a szabadidı külsı térben történı hasznos eltöltéséhez a különbözı korosztályok rekreációs igényeinek kielégítése céljából. Feladatok: • • • • • •

• • • •

A városi zöldfelületek, parkok, ligetek folyamatos és gyakoribb ápolása, gondozása. A belterületen az intenzíven mővelt területek további bıvítése. Az allergén fafajok kiváltása ıshonos fafajokkal. A ligetekben és a város más zöldterületein az elöregedett, balesetveszélyes faegyedek kivágása ás pótlása. Az utak hómentesítésénél a só használatának a csökkentése, új környezetkímélı módszerek bevezetése. Az ipari és szolgáltatási fejlesztésekre további területek kijelölése. Mezıvédı erdısávok telepítése a dőlıutakon és csatornapartokon. Az ipari és szolgáltatási fejlesztésekre további területek kijelölése. A Széchenyi liget rekonstrukciójának a befejezése (utak felújítása). A városi játszóterek felújítási munkáinak a befejezése.

5.10. Közlekedés Környezeti célállapot: A város közlekedésének olyan szintő megszervezése, amely a közlekedésbiztonság növelése mellett minimálisra csökkenti a közlekedési eredető levegıszennyzést és zajterhelést, javítva ezáltal a környezet-egészségügyi helyzetet, a lakosság komfortérzetét.


89


Növelni az átmenı forgalom minél nagyobb arányú elterelését az elkerülı útra, illetve új elkerülı út építése a város D-i oldalánál, tovább csökkentve a város belterületének környezeti terheléseit. A belváros új közlekedési rendjének a kialakítása, csökkentve, megszőntetve a Szent István téri, Kossuth téri, Szabadság téri, Luther utcai, piac környéki áldatlan állapotokat. Ezzel párhuzamosan kialakítani a belvárosban az új parkolási lehetıségeket, tehermentesítve a belváros utcáit a jármőforgalomtól és parkolásoktól, csökkentve a belváros zaj és levegıterhelését ezáltal. Feladatok: • • • •

Az emberbarát városi közlekedés feltételeinek biztosítása. A belterületi úthálózat korszerősítése, a karbantartások folyamatos elvégzése. A közúti csomópontok további korszerősítése. A tranzitforgalom elterelése a városközpontból az új elkerülı útszakasz fokozottabb igénybevételével, illetve a javasolt D-i elkerülı szakasz megépítésével. • A parkolási lehetıségek megoldása parkolóházak építésével a belvárosban. • A kerékpárút-hálózat bıvítése belterületen és fıleg a külterületi szakaszokon. • A vasút korszerősítése a személyszállítás feltételeinek javítása és a közút teherfuvarozás csökkentése érdekében, ezzel párhuzamosan az állomási rekonstrukció végrehajtása. • A tömegközlekedés feltételeinek további javítása elsısorban a jármőpark korszerősítésével, az autóbuszöblök és várók építésével. 5.11. Energiagazdálkodás Környezeti célállapot: • • •

Komplex energiagazdálkodási terv kialakítása és megvalósítása. Az alternatív energiaforrások használatának bevezetése és az elterjesztése. A fosszilis energiahordozók használatának a fokozatos csökkentése, ezáltal a környezeti terhelések csökkentése.

Feladatok • • • • • •

A város biztonságos energiaellátása. A településfejlesztési célokkal kapcsolatos energiaigény biztonságos kielégítése (ipari park, egyéb ipari, kereskedelmi fejlesztések). A lakossági energiahatékonyság javítása. Fokozottabb tájékoztatás az alternatív energiaforrások használatáról, lehetıségeirıl. Új ösztönzési rendszer kialakítása az alternatív, környezetkímélı energiaforrásokat bevezetık számára. Energiatakarékos közvilágítási korszerősítések folyamatos végzése.


90


5.12. Környezetbiztonság A város életében megtalálhatók azok a veszélyforrások (árvíz, belvíz, ipari, mezıgazdasági szennyezések, közúti haváriák, vízminıség problémák stb.), amelyek veszélyeztethetik a környezetet, az itt élı embereket. A szakmai munka Békéscsaba esetében a Polgári Védelmi Kirendeltségre hárul, karöltve a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltó Parancsnoksággal és adott, speciális esetekben további szervezetekkel együttmőködve. A város rendelkezik összesített veszély-elhárítási tervvel, ezt évente vizsgálják felül a szakemberek. A terv elkészítésének és az abban megfogalmazottak végrehajtásának alapvetı célja a potenciális és egyéb veszélyhelyzetek következményeinek, hatásainak csökkentése, megszüntetése, a lakosság életének és anyagi javainak védelme, mentése, újabb veszélyhelyzetek kialakulásának megakadályozása. Ennek ellenére szükséges volna egy egyeztetı koordinációs bizottság létrehozása, amely bizottságban az érintett önkormányzati, szakmai szervezetek, gazdálkodó egységek, civil szervezetek képviselıi vennének részt és dolgoznák ki a megfelelı intézkedési terveket. Ki kellene építeni a környezeti monitoring hálózat komplex rendszerét, amely segítségével folyamatosan lehetne értékelni a környezeti állapotokat. Ehhez kapcsolódóan létre kell hozni egy környezeti információs rendszert a naprakész tájékoztatás, bemutatás érdekében. Szükséges még egy mozgósítási terv elkészítése is a szükséghelyzetek minél gyorsabb felszámolása érdekében. 5.13. Környezeti nevelés A környezeti nevelés jelenleg még nem átfogóan és szervezetten valósul meg. A környezeti nevelés az oktatási intézményekben nem önálló tananyagként jelenik meg, az fıleg a természettudományi oktatási anyaghoz kapcsolódik, illetve meghatározóan pedagógusfüggı. A felnıtt lakosság környezeti nevelése már sokkal nehezebb terület. A lakosság tájékoztatása, informálása, meggyızése még nem teljes körő. A környezeti nevelés szempontjából legfontosabb fiatal generációt több hatás is éri ezen a téren. A környezeti nevelés akkor hatékony és eredményes ha az iskolai oktatás és nevelés és a családi minta összhangba van és jól kiegészítik egymást. A fiatal korosztály még sok esetben találkozik azzal a ténnyel, hogy mást tanul és mást tapasztal a gyakorlatban. Ennek a kettıségnek a felszámolása alapvetıen fontos a környezettudatos, környezetét szeretı és azért tenni akaró új generáció kialakulásához. Fontos feladat, hogy az iskolákban egy egységes szemlélető és önálló tananyagként jelenjen meg a környezeti nevelés témaköre. Az iskolákban, de a város széles rétegeit érintı programok szervezése a környezeti, természeti értékek minél jobb megismerésére, a környezetvédelmi feladatok konkrét megvalósítására.


91


Nagyon fontos, hogy minél több helyi kezdeményezéső civil szervezet alakuljon, amelyek felvállalják a szőkebb-tágabb környezetük tájékoztatását, mozgósítását és aktív bevonását a környezetvédelmi problémák megoldásárban.


92


6. A PROGRAM ELLENİRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK FELADATAI A környezetvédelmi törvény IV. fejezet 46. §-a határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait: o biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat, o önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá, o a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz, o együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, o elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot, o a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezet állapotjavítását. A 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) bekezdése az 1995. évi LIII. törvény 47. §-át hatályon kívül helyezte, melyben többek között elıírták, hogy a környezetvédelmi programot legalább két évente felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi program értékelésével kapcsolatosan jelenleg a törvény 46. § e) pontja határozza meg az önkormányzat feladatait. Az Önkormányzat szakmai osztályai folyamatosan figyelemmel kísérik a környezetvédelmi program végrehajtását, ha szükséges külsı szervezetektıl kér információkat, illetve megbízás alapján felkér tervezıket-szakértıket a részterületek értékelésére. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kisérte/kíséri a környezetvédelemi program végrehajtását. A különbözı környezeti elemek védelme során több olyan intézkedést kezdeményezett (szennyvízcsatornázás-tisztítás, hulladékgazdálkodás, levegıtisztasági intézkedések, Élıvíz-csatorna fejlesztései, stb.), melyek megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatban van. A komplex intézkedések következtében Békéscsaba város környezeti állapotában bizonyos mértékő javulás tapasztalható, és az elkövetkezı középtávú idıszakban ez a javulás erıteljesebben lesz érzékelhetı. A folyamatos értékelés rendszerébe illeszkedik a környezetvédelmi program jelenlegi felülvizsgálata is, mely során átfogóan kerültek értékelésre a programban meghatározott feladatok, és a jelenlegi helyzetnek és elképzeléseknek megfelelıen lettek meghatározva a következı idıszak feladatai. A város nagy gondot fordított a lakosság folyamatos és érdemi tájékoztatására és minden fontos kérdésben kikérte a város lakosainak véleményét. A lakosság megkérdezése és véleménye nélkül a környezetvédelem területén döntések nem születtek a városban.


93


A tájékoztatás területei, módjai: A város honlapján a környezetvédelemmel kapcsolatos információk, tervek folyamatosan megjelennek, lehetıség van a lakosság véleményeinek is a megtételére. A város újságában a „Csabai Mérleg”-ben rendszeresen közétették a környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztési terveket, információkat. A helyi tévében és rádiókban rendszeres a környezetvédelemhez kapcsolódó információnyújtás, háttérbeszélgetés. A Békés Megyei Hírlapban is sok esetben tájékoztatásra kerül sor a környezetvédelmet érintı fejlesztésekrıl, elképzelésekrıl. A város rendszeresen tart környezetvédelmi fórumokat, ahol tájékoztatja a lakosságot a környezetvédelem aktuális kérdéseirıl, kéri a lakosság véleményét a tervezett fejlesztésekhez. A város folyamatosan üzemelteti a ”zöldszámot”, melyen keresztül a lakosok folyamatosan tehetnek bejelentéseket-, tehetik fel kérdéseiket a környezetvédelemmel kapcsolatosa. Összességében a város a törvényben meghatározott értékelési, ellenırzési feladatait folyamatosan és az elıírásoknak megfelelıen elvégezte. A folyamatos értékelésnek és ellenırzésnek megfelelıen szükség szerint módosította a környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat és azok végrehajtásának idıpontját, készítette el a források megszerzésére pályázatait, és bocsátotta rendelkezésre a város saját erıforrásait. Az értékeléseket és módosításokat minden esetben helyi rendelettel hagyta jóvá a város képviselı-testülete.


94


7. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGIGÉNYEI ÉS AZOK FORRÁSAI 16. sz. táblázat

Tervezett feladat

Becsült költség (nettó Ft)

Az új belterületi részek infrastrukturális ellátottságának a teljes körő kialakítása

A tervezéseket követıen becsülhetı

A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep fejlesztései

17.000.000.000.-

Mőemlékek felújítása, hasznosítása

Egyedi tervezéseket követıen becsülhetı

Élıvíz-csatorna folyamatos fenntartása, vízutánpótlása

Évenként kerül meghatározásra

Zárt hulladéktárolók kialakítása

10.000.000.-

2 db hulladékudvar és 15 db hulladékgyőjtı sziget kialakítása 500 db 240 l-es „zöldkuka” kihelyezése

128.500.000.-

Új hulladékhasznosító mő kiépítése

10.000.000.000.-

5.000.000.-

A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó 600.000.000.rekultivációja A Hulladékkezelı mő II. ütemő depóniájának a 600.000.000.kiépítése Új komposztáló telep kiépítése 150.000.000.Új erdıtelepítése Új elkerülı út elıkészítése (D-i)

A belterület rehabilitációjának és revitalizációjának kivitelezése

Pályázat, önkormányzat, lakossági KEOP, önkormányzat, lakossági Pályázat, önkormányzat, befektetıi források Békés, Békéscsaba, Gyula város, KÖRKÖVIZIG, Vízvédelmi Egyesület, pályázati források Lakóközösségek, önkormányzat Pályázat, önkormányzat Önkormányzat, szolgáltató KEOP pályázat, önkormányzat, befektetıi források KEOP forrás 100 % TAPPE Kft.

KEOP forrás, önkormányzat A tervek elkészítését Pályázat, követıen becsülhetıek önkormányzat A tervezés Magyar Állam szakaszában becsülhetı A végleges tervek Pályázat, elfogadását követıen önkormányzat becsülhetı A tervek elkészülte KEOP pályázat, után becsülhetı önkormányzat 1.500.000.Önkormányzat

Új alternatív energiaforrások bevezetése és alkalmazása az intézményeknél A talajvízfigyelı monitoring hálózat bıvítése (2 db) Bányatavak komplex rekultivációja, rekreációs A tervek elkészülte fejlesztései után becsülhetı A Gerlai kastély és a Pósteleki kastélyrom és terület felújítása, hasznosítása

Forrás

A tervek elkészülte után becsülhetı


Pályázat, önkormányzat, befektetıi források Befektetıi források, önkormányzat

A tervezett megvalósíts idıpontja Folyamatos

2012

Folyamatosan

Folyamatosan

2011 2010 2010 2013

2012 II/A 2009 II/B 2011 2010 Folyamatosan Hosszú távon

Középtávon

Folyamatosan 2010 Hosszú távon

Hosszú távon

95


A „Kalandpark” kiépítése

A tervek elkészülte után becsülhetı

Pályázat, önkormányzat

Középtávú

Békéscsaba, 2009. június 30.

Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı

MELLÉKLETEK

1. sz. Tervezési szerzıdés 2. sz. Az emissziós források által emittált légszennyezı anyagok terjedési térképe 3. sz. A szolgáltató adatszolgáltatása az ivóvízellátással kapcsolatosan 4. sz. Az országos jelentıségő és a helyi védett természeti értékek helyszínrajza 5. sz. Békéscsaba mőemlékeinek elhelyezkedési helyszínrajza


96

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Recommend Documents