KERTVÁROSI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
"Fivérem a Szél, Levegő és ég Nyisd ki szemem, hogy lássam ami szép." (Assisi Szent Ferenc)
KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK
A Kertvárosi Óvoda olyan óvodai nevelést biztosít - amely a családi nevelést kiegészítve boldog óvodás éveket nyújt, - ahol jól érzik magukat és elégedettek a gyermekek, a szülők és nevelésben résztvevő alkalmazottak, - ahol a gyermekek alkotó részesei az óvoda mindennapi életének, - ahol érvényesülnek a gyermeki és szülői jogok, - ahol érték az - egészség - a helyes viselkedés, - a természeti és társadalmi környezet, - a másság elfogadása és a tolerancia, - ahol a gyermekek képessé válnak az önkifejezésre és befogadásra, - ahol az óvoda nyitottságával, rugalmasságával képes a társadalmi környezet változó igényeihez alkalmazkodni a belső értékstabilitás megtartásával.
2
a
Tartalom 1. BEVEZETŐ 1.1. Gyermekkép 1.2. Óvodakép 2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATA 2.1. Óvodai nevelésünk célja és feladata 2.2. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében 2.3. A gyermek egészségének védelme 2.4. Érzelmi nevelés 2.5. Tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében 2.6. A képességek szerepe a cél elérésében 3. A FEJLESZTÉS TARTALMA 3.1. A játék 3.2. A tanulás 3.3. A társas - közösségi tevékenység 3.4. Munkatevékenység 3.5. Szabadidős tevékenység 4. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 4.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 4.1.1. Anyanyelv 4.1.2. Matematika 4.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 4.2.1. Természet - társadalom - ember 4.2.2. Művészeti tevékenységek 4.2.3.Vizuális tevékenységek 4.2.4. Ének-zene, énekes játék 4.2.5. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 4.2.6. Mindennapi testnevelés 5. A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI 6. CSALÁD-ÓVODA KAPCSOLATA Felhasznált irodalom
3
NEVELÉSI GYAKORLATUNK RENDSZERÁBRÁJA Gyermekkép
Óvodakép
A nevelés célja
A nevelés feladata
A fejlesztés tartalma 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas, közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység
N E V E
Komplex foglalkozások rendszere 1. Anyanyelv 2. Matematika 3. Természet - társadalom - ember 4. Művészeti tevékenység 5. Mindennapi testnevelés
Nevelés tervezése, időkeretei
A program kapcsolatrendszere
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére
4
L É S
1. BEVEZETŐ Óvodánk a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeként a város legszebb, zöldövezeti részén a Kertvárosban két vegyes életkorú gyermekcsoporttal működik. A Tiszaliget, a Holt-Tisza, a Városi Sportcentrum közelsége, a 727 m2-es hatalmas, zöld, fás udvarunk megfelelő lehetőséget biztosít környezeti és egészséges életmódra nevelésünk hangsúlyossá tételéhez. Óvodánkat 1964-ben családi házból alakították át, mai formáját 1989-ben nyerte el. A gyermekekkel 3 szakképzett, felsőfokú óvónőképzőt végzett óvodapedagógus foglalkozik, nevelőmunkánkat 1 fejlesztőpedagógus és 1 logopédus kolléganő segíti, pedagógiai segítőtársaink száma 3 fő. Udvarunk gondozottságáért, rendjéért 1 részmunkaidőben foglalkoztatott karbantartó felel.
1.2 Gyermekkép Olyan gyermekek nevelése, akik érzelmileg kiegyensúlyozottak, nyitottak az őket körülvevő világra. Szeretik és óvják a természetet, tudnak felfedezni, rácsodálkozni, fogékonyak a szépre. Jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, önkifejezőek, kreatívak. Óvodáskor végére önállóak, iskolaérettek, pozitív személyiségjegyekkel (toleráns, segítőkész, együttműködő, tisztelettudó, a másságot elfogadó) rendelkeznek.
1.1 Óvodakép Nevelési alapelveink megvalósulásáért - gyermekszeretet, pedagógiai optimizmus, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat erősítő óvodai élet - óvodánk valamennyi dolgozója igényességgel, felelősséggel törekszik. Mit kínál az óvodánk? - A gyermekek középpontba helyezését. - A nevelési funkció kiteljesítését. - Érzelmi alapokon nyugvó óvodai mindennapokat. - A gyermekek testi-lelki szükségleteinek maximális figyelembevételét. - Családias, barátságos, szeretetteljes légkört, bizalmat és odafigyelést. - Az egészséges életmódra nevelés keretén belül az egészséges életmód-életvitel megalapozását. (vízhez-szoktatás) - Rendszeres mozgáslehetőséget a gyermekek számára - Színes, változatos tevékenységek biztosításával a képességek széles körének fejlesztését. - Olyan magatartás- és szemléletforma csíráinak lerakását, amely a természet megismerésén és megszerettetésén túl a megóvást is feladatának tekinti. - Egészséges és esztétikus külső és belső környezetet.
5
- A játék kiemelt szerepet kap nevelési gyakorlatunkban. - A gyermekek életkori sajátosságain alapuló, kényszertől, teljesítmény nyomásától mentes, differenciált fejlesztést. - Hagyományaink, kapcsolataink ápolását, értékeinek megőrzését. - A szülői igények és a társadalmi elvárások lehetőség szerinti teljesítését. - A szülői házzal nyílt, őszinte, bizalomra épülő partneri viszonyra törekvést. - Óvodásaink társadalmi életre való felkészítését az együttműködési és érintkezési képességek kiemelt jelentőségű fejlesztésével. Mindennapjainkra a céltudatos személyiségfejlesztés, a gyermekek életének és tevékenységének pedagógiai szándékú irányítása a meghatározó. A gyermek-, a szakmaszeretet, az elkötelezettség, a jövő iránti felelősség vezeti munkánkat, életvitelünket és emberi kapcsolatainkat. Hisszük, hogy érzéseink, tetteink, magatartásunk jó példát mutat azoknak a gyermekeknek és szülőknek, akikért dolgozunk. Nevelési gyakorlatunk adaptáció. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési programjának (Bp. OKI 1996) cél – feladat - tevékenységrendszerét megtartva belső tartalmát igazítottuk saját gyakorlatunkhoz, helyi sajátosságainkhoz. Rendszere jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez, tapasztalatainkhoz.
2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATA Óvodánk nevelő intézmény, a gyermeki személyiség kibontakoztatására, fejlesztésére törekszik, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. Kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermeket, a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztésével. Óvodai nevelésünk célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: • a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. • az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül • a környezet, a természet megismerésére, szeretetére építő életvitel, életmód megalapozását.
6
2.1. Óvodai nevelésünk feladata: Az életfeladatokra való orientálással • gyermekeink szükségleteinek kielégítése • változatos, sokszínű tevékenységek biztosítása • óvodásaink képességeinek fejlesztése Programunk kitűzött nevelési célját, a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermekek egyéni adottságaiból kiindulva próbáljuk megvalósítani. Óvodánk a fő feladatokon belül kiemelten nagy hangsúlyt fektet: - az egészséges életmódra nevelésre, - a környezetünk megismerésére, megszerettetésére és megóvására.
2.2. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak, melyeket igyekszünk kielégíteni. Egészséges életmódra nevelésünk célja: A gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, a testi fejlődésük elősegítése. Feladataink: • Az egészséges óvodai környezet megteremtése, nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. • A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető testi, fizikai szükségleteinek kielégítése. • A gyermekek egészségének védelme. Az óvoda belső terét - a nevelési és fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével - az óvónők esztétikusan rendezték be. A csoportszobák barátságosak, otthonosak, a többféle játéktevékenységhez elkülönített részeket, "kuckó"-kat alakítottunk ki. A több funkciót betöltő csoportszobák alkalmasak a szabad játékra, a különböző tevékenységek végzésére, alvásra, pihenésre. Az öltözők berendezése biztosít minden
7
feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Óvodánk egyik legfontosabb fejlesztési terének 727 m 2-es udvarunkat tekintjük. A szabadban a gyermekek mozgását, edzését biztonságos, megfelelő méretű felszerelési tárgyak, eszközök szolgálják, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori igényeinek. A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető testi, fizikai szükségleteinek kielégítése. Óvodánkban az életritmus, a táplálkozás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés feltételeinek megteremtésével, az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyermekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteknek megfelelően osztjuk be. Az étkezés megszervezését és kultúrált lebonyolítását fontos gondozási feladatnak tekintjük. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásai vannak és ezt a felnőttek kellő toleranciával fogadják. A testápolás során a gyermekek tisztasági igényének kialakítását ösztönözzük. A gyermekeket szükségleteinek, kívánságainak jelzésére, szóbeli kifejezésére késztetjük. Törekszünk az óvodai és a családi szokások összehangolására. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, testápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC-használathoz a felnőttek megteremtik a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék a tennivalókat. A gyermekek mozgásigényének kielégítését a testnevelési foglalkozások és a mindennapi szabad mozgás szolgálja. A szervezett séták, kirándulások a mozgásigény kielégítésén kívül együttes élményt is jelentenek a gyermekek számára. Az egészség megőrzését fontosnak tartjuk, óvodánkban a vízhez-szoktatással erősítjük. Őszi és tavaszi időszakban 2-2 hét időtartamban nagycsoportosaink részére uszodalátogatást szervezünk, ahol a vízhez-szoktatást, az úszás alapjainak lerakását úszómester segítségével végezzük. A pihenés, az alvás alatti nyugalmat fenntartva nem erőszakoljuk a mozdulatlanságot, a csendet, az alvást. A gyermekek egyéni alvásigényét figyelembevéve teremtjük meg a pihenés feltételeit.
2.3. A gyermek egészségének védelme Az óvodában megbetegedett gyermek szüleit értesítjük, megérkezésükig elkülönítve gondoskodunk a gyermekről. Gyakori szellőztetéssel, a páratartalom biztosításával, edzéssel, megfelelő öltözködéssel igyekszünk meggátolni a fertőzéseket. Étkezési szokásaink helyes alakításában az időrendiség, a rendszeresség, vitamindús zöldség, gyümölcs fogyasztása a meghatározó. A gyermekek egészségügyi szűrése rendszeres (általános szűrés, látás- hallásvizsgálat).
8
Az egészség megóvásához a napfény, a víz, a levegő edzőhatását, minél több szabadban történő mozgást, s a mindenkori folyadékigény kielégítését nélkülözhetetlennek tartjuk. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A testápolási szokások belső igénnyé váltak. - Teljes önállósággal használják a tisztálkodási eszközöket. - Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére. - Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. - Tudják az evőeszközök helyes használatát. - Önállóan eldöntik, mennyi ételt fogyasztanak. - Önállóan töltenek vizet a kancsóból. - Étkezés közben kultúráltan viselkednek. - Teljes önállósággal öltöznek. - Ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal látják el.
2.4. Az érzelmi nevelés Célja: Óvodásaink egészséges, harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése Feladataink: • • • • • •
Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése. A szeretet, kötődés képességeinek fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességeinek fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.
Óvodánkban arra törekszünk, hogy a gyermekeket érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül a mindennapokban. Már a beszoktatásnál érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki. Családias légkörben erősödik a gyermekek érzelmi kötődése társadalomhoz, felnőttekhez egyaránt. Sok-sok közös élmény biztosításával, tevékenység szervezésével olyan erkölcsi tulajdonságok kialakulását próbáljuk elősegíteni, mint a tolerancia, a figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. Óvodánk felnőtt közössége modellként segíti a gyermekek pozitív kapcsolatainak, bizalmának, biztonságérzetének kialakulását. A család-óvoda kapcsolatában a kölcsönös bizalomra építünk.
9
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Ragaszkodnak óvodájukhoz, amit érzelmekben, szavakban, tettekben fejeznek ki. - A felnőttek kérése nélkül is segítenek egymásnak. - Tisztelettudóan viselkednek. - Együttműködnek a közös cél érdekében. - Örülnek a csoport közös sikereinek. - Ismerik és értik az óvónő metakommunikatív jelzéseit. - Képesek konfliktushelyzetek egymás közötti megoldására.
2.5. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében Célunk: Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése egyes tevékenységek iránt. Feladataink: • Biztosítjuk minél többfajta tevékenység egyidőben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket. • A tevékenységek megszervezésében támaszkodunk a gyermek tapasztalataira, aktuális élményvilágára. • A tevékenységek pedagógiai előkészítése, megszervezése. • Élmények nyújtásával segítjük a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását. • Biztosítjuk a sokoldalú tapasztalatszerzést. • A gyermekek számára igyekszünk megadni a lehetőséget az önállóan megválasztott, bensőből fakadó tevékenységekre. • A játék, a munka, a tanulás egységes tevékenységrendszerének megvalósítására törekszünk a játék elsődlegességének meghagyásával. Helyi gyakorlatunkban kulcsfontosságúak a tevékenységek, mert nevelési célunkat, feladatainkat a tevékenységek által, tevékenységeken keresztül valósítjuk meg. Szem előtt tartjuk fejlesztésünk során az egyéni adottságokat, az életkort, mert ezek határozzák meg a tevékenységek mennyiségét, minőségét. Kiemelt szerepet kapnak óvodai gyakorlatunkban az egészséges életmódra, a környezet megismerésére, megszerettetésére, megóvására nevelés, tevékenységeinkben e területek erősítését célzó megvalósítási módok. Segítjük azokat a gyerekeket, akik kevésbé fejlettek társaikhoz viszonyítva, kevésbé kreatívak, ötletszegények.
10
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel. - A tevékenységeket türelmesen befejezik. - Kialakul az együttérzés, toleranciakészség, együttműködési készség társaikkal, csoporttal szemben. - Tevékenységük során egyre önállóbbak. - Magatartás- és viselkedéskultúrájuk az elvárásoknak megfelelően pozitívan hat. - Kifejezik, megvalósítják önmagukat. - Óvják munkájuk eredményét.
2.6. A képességek szerepe a cél elérésében Célunk: A társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Feladataink: • A gyermekek számára biztosítjuk a képességek kibontakoztatásához szükséges tevékenységek lehetőségét. • Folyamatos megfigyelés útján alkossunk tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjünk a képességek fejlesztésére. • Minden gyermek képességét önmagához viszonyítva fejlesszük. • A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradt gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljunk hatást. • A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés során előtérbe helyezzük a kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztését, mellyel az életre való felkészítésüket kívánjuk segíteni. • A képességek kibontakoztatásához szükséges feltételek, hely, idő, eszköz folyamatos biztosítása. Óvodánkban az együttműködéshez és érintkezéshez szükséges képességet folyamatos tevékenykedtetés és gyakorlás közben alakítjuk ki. A gyermekek képességfejlesztése során törekszünk az érzékelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlődésének elősegítésére. A mindennapi élet nagyon sok lehetőséget biztosít a látás, hallás, tapintási érzékelés fejlesztésére. Arra törekszünk, hogy a gyerekek aktívan vegyenek részt a fejlesztési folyamatban, megismerési, tevékenységi vágyukra építünk.
11
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - Tetteikben a belső motiváltság, tudásvágy, érdeklődés, kíváncsiság nyilvánul meg. - Előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. - A szokás- szabályrendszert betartják. - Képesek önállóan gondolkodni, tevékenykedni, feladatokat végezni. - Elsajátították a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat.
3. A FEJLESZTÉS TARTALMA 3.1. A játék Célja: A játék szabadságának tiszteletben tartásával, egyéni képességek figyelembevételével olyan tulajdonságok fejlődésének elősegítése, ami később a társadalomba való beilleszkedésüket megkönnyíti. Feladataink: • Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. • Ötletek, helyzetek, lehetőségek teremtése a sokszínű játékhoz. • Egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. • Napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. • Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel. • A játékhoz olyan esztétikus, inspiráló hatású eszközök biztosítása, amelyek a nap minden időszakában a gyermekek rendelkezésére állnak a megszokott helyen. • A mozgásos-, szerep-, építő-konstruáló-, szabályjáték, dramatizálás, bábozás tartalmának és minőségének a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz való igazítása. • Ötletekkel, megfelelő eszközökkel, kellő játéktérrel alkotó kedvű légkör biztosításával a kreatív játék fejlesztése. A csoportszobában állandó "Kuckó"-kat alakítottunk ki, de lehetőség van a spontán átrendezésre is a gyermekek élményeit figyelembevéve. Óvodánk nyugodt, tiszta levegőjű kertvárosi környezetben helyezkedik el, ezért élünk a lehetőséggel, hogy minél több mozgásos-, szabály-, ügyességi játékot tervezzünk a szabadban. Óvodapedagógusaink játékkezdeményező, modellt nyújtó játszótársak. A játékhelyzetekben támogatók, engedők, elfogadók. Segítjük a kevésbé kreatíva-
12
kat, ötletszegényeket. A játék során alakítjuk a társas kapcsolataikat, gazdagítjuk érzelmeiket, bővítjük a világról szerzett tapasztalataikat, ismereteiket. Jót és jól játszani - ez a legfőbb törekvésünk. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A különböző mozgásos játékot játszó gyermekek tekintettel vannak egymásra, kímélik egymás játékát. - Kialakult az önkéntes szerepvállalás, egymás között szerepeket osztanak. - Kialakult az együttjátszás igénye. - Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, vállalják a kevésbé érdekes szerepeket is. - Képesek vezetni, irányítani, de képesek lemondani, alkalmazkodni is. - Eszközöket készítenek játékaikhoz, ötleteikre támaszkodnak. - Fantáziájuk szerint tevékenykednek, kezdeményeznek, játékhelyzetek létrehozására képesek.
3.2. A tanulás Célja: Több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés útján a közvetlen környezet megismertetése.
Feladataink: • A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. • Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, amiben megismerhetik a kutatás, felfedezés örömét. • A gyermekek önállóságának, kitartásának, figyelmének, feladattudatának fejlesztése. • Értelmi képességek fejlesztése, kifejezőkészség erősítése. • Segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben megismerheti saját teljesítőképességét a gyermek. • Egyéni érdeklődésüknek megfelelő tevékenységek biztosítása. • Egyszerre, egyidőben kevesebb, de minőségében és használhatóságában minél több ismeret nyújtása. • A gyermekek minél több sikerélményhez juttatása, kudarctűrő képesség fejlesztése.
13
Gyakorlatunkban a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. Óvodánkban a játék a tanulás egyik legfontosabb színtere. Ehhez társulnak az általunk szerzett tanulási lehetőségek, megfigyelések, tapasztalatszerzések, élményszerző séták. Arra törekszünk, hogy a tanulás ne szűküljön le az ismeretszerzésre, mindig a gyermekeink aktivitásával párosuljon. Minden spontán adódó helyzetet kihasználunk a gyermekek ismereteinek bővítésére. A tanulás formái: - spontán játékos tapasztalatszerzés - a gyermeki felvetésekre épülő ismeretszerzés - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás (szokások alakítása) - az általunk irányított megfigyelés- és tapasztalatszerzés - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás - a nevelők által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - Gazdag ismeretekkel rendelkeznek önmagukról, környezetükről, mindezeket gondolati síkon is képesek kifejezni. - Tudnak kisebb csoportokban együttműködve dolgozni, képesek az önirányításra (beszéd, figyelem). - Ok-okozati összefüggések meglátására képesek. - Aktív szókincsük gazdag, érthetően, folyamatosan beszélnek, bátran kommunikálnak. - Tartalmasan, tartósan, elmélyülten tevékenykednek. - Az együttélési szabályokat betartják, a közös munkához szükséges alkalmazkodási képesség kialakult. - Kitartásuk megfelelő, feladattudatuk kialakult, figyelemösszpontosításra képesek. - Nyitott érdeklődéssel készen állnak az iskolába lépésre.
3.3. A társas-közösségi tevékenység Célja: A közösségi magatartás megalapozása. Az óvodában eltöltött évek során tanuljon meg közösségben élni a gyermek, másokkal együttműködve, együttjátszva, együttdolgozva. A gyermekek képességeinek, magatartásbeli tulajdonságainak fejlesztésével eljuttatni minden gyermeket az együttléttől az együvétartozásig.
14
Feladataink: • Nyugodt, érzelemgazdag, félelemmentes mindennapok biztosítása, amelyben lehetőség nyílik a gyermekek egymás közötti, valamint a gyermekek-felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. • A közösségi normák, viselkedési szabályok gyakoroltatása a mindennapokban. • Az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és az egymásért érzett felelősség formálása, erősítése. • A konfliktushelyzet kezelése indokolt esetben a felnőtt részéről, másrészt egymás között is legyenek képesek megoldani azokat. • Arra nevelni óvodásainkat, hogy egymás iránt tanúsítsanak megértést, toleranciát. • Optimális család-óvoda kapcsolat kialakítása beszoktatástól az óvodáskor végéig. • Ünnepek, megemlékezések, hagyományok ápolása. Óvodánk ideális létszámmal működik, napjában többször nyílik alkalom egy-egy gyermek megsimogatására, elbeszélgetésre, az egyéni bánásmód alkalmazására. Gyermek- és felnőtt közösségünk olyan, mint egy "nagy család". Nevelőmunkánk fontos részének tekintjük a felnőttek magatartásformáló, példaadó mintaadását, mely később megjelenik a gyermekek társas kapcsolataiban. Nagy közösségformáló erőt tulajdonítunk ünnepeinknek, hagyományainknak. A szülők az óvodai életbe betekintést nyerhetnek, láthatják gyermekeik közösségben történő megnyilvánulásait. Nyílt nap keretében várjuk a Télapót. A szeretet ünnepére fő feladatunk az érzelmi ráhangolás, tevékenykedtetés, készülődés, sütés-főzés, ajándékkészítés. A szervezési előkészületekbe aktívan bekapcsolódnak a szülők, nagyszülők. Hazafias ünnepünkön, március 15-én a szoborlátogatás, zászló- kokárda készítés, képek gyűjtése a hagyomány. Május elsejét a szabadban ünnepeljük. Fát díszítünk, táncolunk, tavaszi dalokat, verseket mondogatunk. Az Anyák-napi megemlékezés előtti készülődés, sütés, ajándékkészítés, teremdekorálás érzelmileg előkészíti a gyermekeket, nevelőértéke páratlanul hasznos. Gyermeknap alkalmából kirándulást, a szülőkkel közös programot szervezünk gyermekeink részére. Törekvésünk, hogy felszabadult, örömteli együttlétet, együttes játékot jelentsen számukra ez a nap, amely csak az övék. A tanévzáró ünnepség is nyílt, egész éves munkánkat tükrözi. Megemlékezünk a természet ünnepeiről, mivel egészséges természeti környezetben lehet kiteljesedett életet élni. Kötelességünk óvni, vigyázni a természetet. A víz világnapja (március 22.) alkalmával ellátogatunk a Holt-Tisza partjára, beszélünk a víz fontosságáról, a takarékosságról, a folyók, tavak szennyezettségéről, tisztaságának megóvásáról.
15
Kirándulunk a Felszíni Vízműhöz, ahonnan a tiszta ivóvizet kapjuk. Az élményszerzés után ötletes rajzokkal díszítjük a faliújságot. A Föld napja (április 22.) alkalmából rendbe tesszük az udvart (felszedjük a szemetet, gyomnövényeket), ültetünk facsemetét, rózsabokrot.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a közösségben. - Érdeklődnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra. - Észreveszik a hiányzókat, örülnek a visszatérőknek. - Meghallgatják egymást, figyelnek egymás munkáira, értékelik azokat. - Őszinte bizalommal fordulnak az óvodapedagógushoz. - Közös tevékenységekben aktívak. - Tisztelettel vannak az óvoda valamennyi dolgozója, egymás szülei, a felnőttek iránt. - Örülnek a közösen elért eredményeknek, a csoportszellem kialakult. - Felelősséget éreznek a megkezdett munka iránt, ha nehézségek merülnek fel, kellő feladattudattal rendelkeznek. - Képesek egyéni érdekeik háttérbe helyezésére, ha a közösség érdeke úgy kívánja. - A kialakult jó szokások (udvariasság, segítőkészség, figyelmesség, türelem) a gyermekek igényévé válnak. - Elfogadják és követik a felnőtt kérését, útmutatását. - Képesek önálló véleményalkotásra, természetes számukra az igazmondás. - A környezetükkel való kapcsolatrendszerük széleskörű, nyitottak és közvetlenek.
3.4. Munkatevékenység Célja: Óvodai munkatevékenységek lehetőségeinek kiaknázásával társadalmi életre való felkészítés, a munka megkedveltetése. Feladataink: • Minden gyermek számára lehetőség biztosítása arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint végezhesse feladatait (önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, valamint a közösség érdekében végzett munkatevékenységet).
16
• Folyamatosan biztosítjuk a szükséges eszközöket, melyek higiénikusak, testi épségüket nem veszélyeztetik. • Olyan megszokott, jól hozzáférhető helyen tároljuk az eszközöket, ahol szükség szerint bármikor elérhetik azokat. • Figyeljünk arra, hogy örömet jelentsen a munkatevékenység, fizikai képességét ne haladja meg a gyermeknek. • Siettetés nélkül, kellő időráfordítással, jó hangulatban végezzék önellátó és közösségi teendőiket. • Segítségnyújtás egyéni fejlettségtől függően a felnőttek részéről. • Közös céljaink megvalósításához a szülők bevonása, megnyerése. • Munka iránti tisztelet megalapozása, eredményének, fontosságának és hasznosságának tudatosítása. Munka jellegű tevékenységek főbb területei gyakorlatunkban: Önkiszolgálás: saját személyük kiszolgálása, testápolás, öltözködés, étkezés, saját maguk, környezetük rendbentartása Közösségért végzett munkatevékenységek: segítés a felnőtt munkájában, naposi munka, a környezet rendben tartásához kapcsolódó tevékenységek, teremrendezés, alkalmi megbízások, élősarok gondozása, kerti munka A munkatevékenység megszervezésénél nagy szükség van a dajkákkal való együttműködésre. Ha több helyszínen folyik a munka egyidőben, ő is olyan szinten segít, követel, mint az óvónő. Munkavégzés során biztosítjuk az önállóságot, a rendszerességet és folyamatosságot, beépül az óvodai élet mindennapjaiba. A közösségért végzett tevékenység elősegíti a társas - illetve közösségi kapcsolatok alakulását, bensőségessé válását. A pozitív megerősítésnek nagy jelentőséget tulajdonítunk. A munka konkrét tartalmi meghatározását a gyermekek fejlettségétől és a gyermekcsoport sajátosságaitól tesszük függővé. Fontosnak tartjuk, hogy a folyamatnál jelen legyünk, biztonságot nyújtva a gyermekeknek. Az önkéntességet, játékos jelleget biztosítva fokozatosan kedveltetjük meg a munkajellegű tevékenységeket. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Kialakult a feladattudat, felelősségtudat.
17
- Figyelemmel kísérik a csoportszoba rendjét, a munkavégzéshez szükséges esz közöket a helyükre teszik. - Segítségére vannak az óvónőnek az eszközök kiosztásában. - Észreveszik az elromlott, megrongálódott játékokat, jelzik a felnőttnek, közösen megjavítják azokat. - Tudatosan vállalják a munkát. - Szívesen tevékenykednek, képesek megosztani a feladatokat. - Részt vesznek a csoportszoba takarításában, átrendezésében, egyéni ötleteiket megvalósítják. - Figyelik az élősarok és a kert növényeinek fejlődését, szükség szerint gondozzák. - Figyelik hol kell segíteni a kisebbeknek ötleteikkel, munkájukkal. - Kialakult bennük, hogy a feladatvégzés felelősségteljes, fontos a közösség számára.
3.5. Szabadidős tevékenység Célja: A teljes kötetlenség megteremtésével a gyermekek döntési képességének, önállóságának, kezdeményezőkészségének, öntevékenységének fejlesztése, miközben lazít, pihen, szórakozik, kapcsolatokat teremt. Feladataink: • A teljes kötetlenség biztosítása. • A gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát felkeltő szabadidős választási lehetőségek felkínálása. • Mozgás és tevékenységterek bővítése. • Választási lehetőségek folyamatos biztosítása, a változtatások lehetőségének és szükségességének időszakonkénti átgondolása. • A választásra felkínált tevékenységek listájának bővítése. • A gyermekek egyéni érdeklődésének, kedvenc időtöltésének megismerése. • Öntevékenységük fokozása, önálló döntésre ösztönzés. • Pihenőidőben és a délután folyamán keressünk és kínáljunk lehetőséget az egyéni képességek kibontakoztatására, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére, a differenciált fejlesztésre. • A gyermeki fantázia fejlődésének elősegítése általunk és a gyermekek által készített eszközökkel. • Nyugodt, barátságos, támogató légkör, változatos eszközök, biztonságos hely, elegendő idő biztosítása.
18
Családias óvodánkban a meleg, elfogadó légkör, a változatos eszközkészlet jó alapot ad a gyermekek öntevékenységéhez. Kis közösségünkben rövid idő alatt megismerjük a gyermekek igényeit, kedvenc tevékenységét, érdeklődési körét. Ezek feltárásában a családok is segítségünkre vannak. Felkínált, választható szabadidős tevékenységek óvodánkban: barkácsolás, bábozás, társas-játék, szövés-fonás, vizuális tevékenységek, dramatizálás, mese-vers, zenetánc, filmvetítés, kommunikációs és nyelvi játékok, építőjátékok. Legtöbb időt a szabadban igyekszünk tölteni, ahol a mozgásos játékok kerülnek előtérbe. A szabadidős tevékenység során a gyermek maga választja meg a helyszínt, barátait. A kitágított élet- és mozgástér segíti gyermekeink önállóságának, kezdeményezőképességének és döntési képességének fejlődését. A szabadidőt az óvodai élet igen hasznos részeként fogjuk fel, mert kedvezően hat a gyermekek fejlődésére, baráti kapcsolatokat alakíthat ki, kipróbálhatja lehetőségeit, megismerheti, megmérheti saját magát, megvalósíthatja elképzeléseit, megtanulja irányítani önmagát. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Bátran mozognak az óvodai környezetben, ahol jól kiismerik magukat. - Bizalommal fordulnak minden felnőtt dolgozóhoz, társaikkal tudnak kapcsolatot teremteni. - A különböző játszócsoportok tudnak nyugodtan alkotni, tevékenykedni. - Élnek a szabadon választott tevékenységek lehetőségével. - Értékelik mások munkáját, megbecsülik azt. - Megfelelő önfegyelemmel, önellenőrzési képességgel rendelkeznek, vélemény nyilvánításra képesek. - Jól gazdálkodnak - igényüknek, szükségletüknek megfelelően - a rendelkezésre álló idővel. - Önállóak, kezdeményezők, döntésképesek.
4. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE Célja: Kifejleszteni óvodásainkban a tanulás indítékait, a készségek és az ismeretek elsajátításának igényét. A gyermekek belső érése és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése.
19
Feladataink: • Megfelelő légkör, elegendő idő, változatos, tevékenységekre inspiráló eszköztár biztosítása. • A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket. • A gyermekek cselekvő aktivitásának, az érzékszerveket foglalkoztató megtapasztaltatás lehetőségének biztosítása. • Differenciált, egyéni fejlesztés megvalósítása az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével.
4.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 4.1.1. Anyanyelv Anyanyelvi nevelésünk célja: Az anyanyelvi és kommunikációs képességfejlesztés megvalósítása. A gyermekek jó kommunikációs készségének kialakítása, amely elősegíti a szociális kapcsolatok fejlődését, a jó kifejezőkészség kialakulását. Anyanyelvi nevelésünk feladatai: • A gyermekek beszédkedvének felébresztése, fenntartása, szókincsük bővítése, a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. • A könyv, irodalom megszerettetése. • A felnőttek modell szerepének biztosítása. • Beszédhelyzetek megteremtése, a gyermeki kérdések megválaszolása. • Az óvodai élet minden területét átfogó komplex folyamat keretében a kommunikációs és kooperációs készségek fejlesztése. • Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. • A beszédszínvonal emelése. • A beszédhibák megfelelő javítása, szükség esetén speciális szakember bevonása Óvodánk gyakorlata: Kiindulási alap a gyermekek környezetének, beszédkultúrájának, egyéni képességeinek megismerése. Az óvodai anyanyelvi nevelésünk komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. A gyermekeket körülvevő családias, bensőséges légkör segíti a kommunikációs és metakommunikációs képességek alapozását, formálását.
20
Mesemondáskor, képeskönyv nézegetés közben értelmezzük az ismeretlen szavakat, mozdulatokat, bővítjük szókincsüket, fejlesztjük megértő képességüket. A gyermekek beszédaktivitását, beszédkedvét változatos kommunikációs játékok segítségével fejlesztjük. Teret engedünk a gyermeki kérdéseknek, fontosnak tartjuk azok megválaszolását. Anyanyelvi fejlettségüket folyamatosan figyelemmel kísérjük, súlyosabb beszédhiba, beszédbeli elmaradás esetén óvodásainkat logopédiai szakemberhez irányítjuk. Nagyon fontosnak tartjuk az óvoda valamennyi dolgozójának helyes, érthető, tiszta szép beszédét, példaadását. Eredményesebb munkánk fokozása érdekében a szülőkkel kialakított bizalomra épülő jó partnerkapcsolatunk erősítésére törekszünk. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Érthetően, tisztán, választékosan fejezik ki magukat. - Aktívan használják szókincsüket. - Nyugodtan és figyelmesen végighallgatják az óvónőt és egymást. - Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg a kapcsolatot. - Megfelelő tempóban, hangsúllyal, hanglejtéssel és hangerővel tudják kifejezni gondolataikat, érzelmeiket. - Értik és használják a különféle metakommunikációs jelzéseket. - Kommunikációs és kooperációs készségük fejlett.
4.1.2. Matematika A matematikai nevelésünk célja: A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai szemlélet megalapozása, a matematika megszerettetése. A matematikai nevelésünk feladatai: • A gyermekek mennyiségi, nagyságbeli, alaki, tér- és síkbeli szemléletének alakítása, fejlesztése. • Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátíttatása. • A gyakorlati életben való eligazodás segítése. • A gyermekeket körülvevő valóságos világ összefüggéseinek mennyiségi, térbeli viszonyainak, formáinak természetes napi szituációkban való megfigyeltetése, megértetése összhangban a gyermekek fejlődési ütemével.
21
Óvodánk gyakorlata: Nevelési gyakorlatunkban a matematikai tartalom állandóan jelen van: - a játékban: építő, utánzó, dramatikus, mozgásos, szellemi játékokban. - munkajellegű tevékenységekben: eszközök számossága, tulajdonsága. - mozgástevékenységekben: a használatos eszközök mennyisége, formája, nagysága. - vizuális tevékenységekben: az eszközök mennyisége, formája, nagysága. - mese-versben: a meseszereplők száma, tulajdonságaik - ének-zenében: ritmus, mozgás. Arra törekszünk, hogy a gyermekek tevékenység közben maguk lássák meg a problémákat, maguk keressék az összefüggéseket és maguk igyekezzenek megoldani azokat. A játékosságot érvényesítjük, ami segíti a matematikai kíváncsiság és érdeklődés felkeltését és vágyat ébreszt bennük mennyiségi problémák megoldására. A gyermekek igényeire, élményeire való támaszkodás meghatározza a tartalmi munkákat. A foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A tárgyakat megszámlálják tő- és sorszámlálással kb. 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint. - Felismerik a különbözőségeket és azonosságokat. - Tudnak a térben tájékozódni, mozgásokat végezni, megkülönböztetik a jobbrabalra irányokat. - Értik és használják a névutókat. - Szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert problémák megoldására, egymás állításainak, igazságainak megítélésére, kijavítására. - Kitartásuk, feladattudatuk megfelelő. - Nyitottak, érdeklődőek, önállóak.
4.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások.
22
4.2.1. Természet – társadalom - ember Nevelésünk célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti, emberi és tárgyi világ értékei iránt. A környezetvédő magatartás formálása. Feladataink: • Olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését. • Megismertetni gyermekeinket azzal a természeti és társadalmi környezettel, amelyben élnek, felhívni figyelmüket szépségeire, értékeire. • Megfigyelőképesség, gondolkodás, emlékezet fejlesztése. • Pozitív kapcsolat kiépítése a családokkal, a környező intézményekkel. • Mások érzéseinek, véleményének tiszteletben tartására, toleranciára nevelni a gyermekeket. • A kommunikációs és kooperációs készségek fejlesztése. • Az óvodai dolgozók példaadásával a gyermekek környezetvédő magatartásának formálása. Óvodánk gyakorlata: Kiindulópontnak tekintjük a feltételek megteremtését a tapasztalatszerzéshez. Nagy hangsúlyt helyezünk a környezetünk megismertetésére, megszerettetésére. Lehetőségeinkhez mérten óvjuk, védjük a természetet, megismertetjük a gyermekeket az életkoruknak megfelelő természetvédelmi feladatokkal. Megünnepeljük a Föld- és a Víz Világnapját. Biztosítjuk a folyamatos élménygyűjtési lehetőségeket a természeti és társadalmi környezetünkből pl.: múzeumlátogatás, szülők munkahelyének meglátogatása, élősarok, udvar, veteményeskert folyamatos gondozása, Tisza, Holt-Tisza parti séták, kirándulások stb.
Megfigyeljük: - szűkebb és tágabb társadalmi környezetünk változásait, az emberek életmódját, kultúráját, nevezetességeinket, ünnepeinket, hagyományainkat. - természeti változások, időjárás hatását emberre, növény- és állatvilágra. Gyakoroljuk a viselkedési mintákat, köszönés, kérés, udvariasság, segítőkészség, egymásra való odafigyelés, másság elfogadása.
23
Kommunikációs és kooperációs készségek fejlesztése során arra törekszünk, hogy gyermekeink képesek legyenek megfelelni az elvárható együttműködési, alkalmazkodási követelményeknek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyermekek tudják lakáscímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. - Tudják saját születési helyüket, idejüket. - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak a természet szépségeiben. - Ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. - Felismerik az időjárás és öltözködés ok-okozati összefüggéseit. - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket. - Ismerik közvetlen környezetüket, a lakókörzet intézményeit. - Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. - Társaikkal jól együttműködőek, alkalmazkodóak.
4.2.2. Művészeti tevékenységek Mese, vers, dramatizálás, bábozás A tevékenység célja: Az irodalom eszközeivel élménynyújtás, örömszerzés. Az irodalom iránti érdeklődés, szeretet megalapozása. Feladataink: • • • • • • •
Az irodalmi anyag igényes, változatos összeállítása. A mesehallgatás, versmondás mindennapi biztosítása. A könyv iránti szeretet, megbecsülés kialakítása. Belső képteremtés képességének fejlesztése. A bábozás, dramatizálás feltételeinek megteremtése. A gyermekek nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése. Személyes előadásunkkal, lényünkkel közvetíteni a gyermekek felé az irodalmi élményeket, segíteni ízlésformálásukat. • Kommunikációs, kooperációs készségek fejlesztése.
24
Óvodánk gyakorlata: A csoportban minden nap szerepel mese, vers vagy dramatikus játék. Tevékenységeinkhez, élményeinkhez igyekszünk mindig valamilyen irodalmi alkotást is kapcsolni. Gyűjteményeinkben a magyar népmeséket és magyar szerzők meséit, verseit helyezzük előtérbe. Ezt egészítjük ki klasszikus külföldi meseírók és költők alkotásaival. Kisebb gyermekeknél dal, mondókajáték, állathangutánzó és felelgetős mesemondókákkal, halmozó, láncmesékkel és versekkel biztosítjuk az élményforrást. Nagyobb gyermekeknél az állat-, nép-, tündér-, tréfásmesék, fokozatosan bonyolódó prózai mesék, történetek adnak mindennapi örömet óvodásainknak. Irodalmi anyagunk kiválasztásakor a gyermekek fejlettségét, érdeklődését vesszük. figyelembe. Kedvelt tevékenység a mesék, mondókák, versek dramatizálása, bábozása. Az irodalmi élmények feldolgozását, elmélyítését segítjük elő a tevékenységekhez szükséges kellékekkel, eszközökkel, melyeket közösen készítünk el.
Az irodalmi anyag összeállításunk alapjául szolgáló könyvek a következők: - Icinke-picinke népmesék óvodásoknak - Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény - Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában szöveggyűjtemény - Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese - Benedek Elek: A vitéz szabólegény - Benedek Elek: Világszép nádszálkisasszony - Weöres Sándor: Bóbita - Versek óvodásoknak - a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet kiadványa - Cini-cini muzsika óvodások verseskönyve A fejlődés várható eredménye: - A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. - Várják, igénylik a mesehallgatást. - Szívesen mesélnek, báboznak egymásnak. - Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 16-18 mesét. - Tudnak meséket, történeteket kitalálni, azokat mozgással megjeleníteni, kifejezni, élvezettel és érthetően előadni. - Vigyáznak a könyvekre
4.2.3. Vizuális tevékenységek
25
A tevékenység célja: A gyermekek fantáziavilágának gazdagításával az önkifejezés, az alkotókedv felébresztésével a kreativitás, az alkotó gondolkodás fejlesztése. A gyermekek esztétikai érzékenységének, szép iránti fogékonyságának, igényességének alakítása. Feladataink: • A vizuális tevékenységek feltételeinek megteremtése nyugodt, meghitt, szeretetteljes légkör, elegendő idő, hely, sokoldalú technikák, inspiráló anyagok, eszközök, élményszerzési lehetőségek biztosításával. • A gyermekek képességeihez mérten a munkák tartalmának, minőségének fejlesztése. • A gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósításához segítségnyújtás. • A gyermek tér-, forma-, színképzetének alakítása. • Az élmény- és fantáziavilág gazdagítása, az önkifejezés és közlés lehetőségének biztosítása, esztétikai ízlésformálás. • Együttműködési és érintkezési készségek fejlesztése. Óvodánk gyakorlata: Óvodánkban a tevékenységekhez szükséges eszközök a gyermekek által elérhető helyen mindig a rendelkezésükre állnak. A gyermekek folyamatosan használják a ceruzát, zsírkrétát, gyurmát, ollót, ragasztót, különböző fonalakat, papírokat, körmöcskét stb. Ezek használatát fokozatosan tanítjuk meg. Igyekszünk minél több, a fejlettségüknek megfelelő technikát megismertetni óvodásainkkal. Pl.: rajzolás, festés, tépés, vágás, hajtogatás, ragasztás, fonalmunkák, varrás, körmöcskézés, plasztikai munkák, papírfűzés, szövés, fonás, alkalmi ajándékok készítése, különböző építések, díszítés. A dramatizáláshoz, bábozáshoz és játékhoz szükséges kiegészítőket közösen készítjük el a gyerekekkel. Megpróbáljuk úgy irányítani óvodásainkat, hogy élményeiket a képi és a plasztikai kifejezés eszközeivel is próbálják megjeleníteni. Az udvar adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk: gallyakkal rajzolgatnak a homokba, földre, krétával a betonra. A homokozóban várat építenek, különböző formákat mintáznak. Télen a hó nyújt kitűnő lehetőséget a gömbölyítés, lapítás technikájának gyakorlására, hófestésre stb. A városban tett séták alkalmával megismerkedünk egy-egy nevezetes épülettel, szoborral, gyönyörködünk szépségében. Látogatást szervezünk a múzeumba, képtárba. Folyamatosan gondoskodunk közösen átélt élményekről, gyűjtögetésről, a környezetünkben végbemenő változások és azok színeinek megfigyeltetéséről.
26
A vizuális tevékenységek mindig oldott hangulatban zajlanak, közben énekelgetünk, verselünk, a gyermekek kommunikációs és kooperációs képességének fejlesztése folyamatos. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. - A gyermekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek harmonikus alkalmazása. - Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. - Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. - Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. - Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat. - Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. - Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.
4.2.4. Ének-zene, énekes játék Ének-zenei nevelésünk célja: A gyermekek zenei kultúrájának megalapozása, olyan élményekhez juttatás, amelyek felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket. Ének-zenei nevelésünk feladata: • A zenei tapasztalatszerzés alapvető feltételeinek megteremtése; hely, idő, élménynyújtás. • Igényes anyag összeállítása. • A gyermekek életkorának, fejlettségének, képességeinek megfelelően az éneklési készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei formaérzék, a zenei alkotókészség fejlesztése, a zene hallgatására nevelés. • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. • Megszerettetni a gyermekekkel a közös éneklést, a közös énekes-játék örömét. Óvodánk gyakorlata: Óvodánkban minden alkalmat kihasználunk, hogy énekeljünk a gyermekekkel, illetve énekeljünk nekik olyan dalokat, amelyek kapcsolódnak a tevékenységekhez, a témákhoz, amelyekkel foglalkozunk.
27
Kodály Zoltán útmutatásai alapján a Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés az alapja tartalmi munkánknak. Ez ad támpontot ének-zenei kultúránk megalapozásához. Figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, a csoport fejlettségi szintjét. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismertetését, továbbélését segítik. Komplex képességfejlesztésre törekszünk. Fejlesztjük a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A játszóudvarunk adta lehetőségeket (hatalmas fás, füves terület, tiszta levegő) maximálisan kihasználjuk. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyerekek örömmel énekelnek, élvezettel játszanak énekes játékokat. - Tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek egyénileg és csoportosan is. - A bemutatott zenehallgatási anyagot figyelmesen hallgatják. - Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. - Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. - Megkülönböztetik, érzik az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát. - Érzékelik a zenei motívum hosszát. - Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással, kézfogással. - Egyszerű játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek. - Használják az ütőhangszereket. - Érzékenyek a természet és környezet hangjaira, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon. - Megjegyeznek 4-6 mondókát, 16-20 gyermekjátékdalt, és 5-6 műdalt.
4.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek. 4..3.1. Mindennapi nevelés A mindennapi testnevelés célja: - A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése. - A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.
28
Feladataink: • A testi nevelés feltételeinek megteremtése - elegendő idő, megfelelő környezet, hely, balesetmentes eszközök biztosítása. • A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése. • A motoros képességek fejlesztése. • A vázizomzat fejlesztése, erősítése. • A mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése. • A természet erőivel (napfény-, víz-, levegő) történő edzés hatásfokának kihasználása. Óvodánk gyakorlata: Programunk az egészséges életmód szokásainak megalapozását hangsúlyosan kezeli. A mozgás megszerettetését, a mozgásigény kielégítését, a motoros képességek fejlesztését az óvodai nevelés fontos feladatának tartjuk. A mindennapi testnevelés csoportunkban kötött szervezeti formában történik. A tevékenységeket döntő mértékben az udvaron szervezzük, kihasználva az udvari szerek adta lehetőségeket. A természet erőivel - napfény, levegő - történő edzés kedvező hatását óvodánk adottságai miatt jól ki tudjuk használni. (727 m2-es játszóudvar, megfelelő felszereltség) A gyermekek mozgásigényének kielégítését, motoros képességeinek fejlesztését udvarunkon a következő játékszerek, eszközök segítik elő: - lengőhinta, a medence, homokozó széle az egyensúlyérzék fejlesztésére alkalmas, - mászókáink függeszkedésre, mászásra, bújásra adnak lehetőséget, - udvarunk füves része a futó-, fogó-, versenyjátékok helyszíne, - téri tájékozódásukat, koordinációs készségüket fejleszti a kosárpalánk - a labda, kerékpár használata rendszeres, a gyermekek sokoldalú fejlesztését szolgálja. Csoportszobai feltételeink: - a csoportszoba berendezési tárgyaiból (asztalok, székek, Wesco-tégla stb.) akadálypályát építve gyakoroljuk a bújást, kúszást, mászást, csúszást, egyensúlyozó járást stb. - a bordásfal a függést, váll erősítését, nyújtást szolgálja. - a trambulin egyensúlyérzéküket, lábizomzatukat erősíti.
29
Az iskola tornatermében a nagy mozgásteret kihasználva megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgással a különböző eszközök (bordásfal, tornapad, zsámoly, szőnyeg, karikák, labdák, babzsákok stb.) felhasználásával biztosítjuk a gyermekek állóképességének, mozgáskészségének, motoros képességeinek fejlesztését. Őszi és tavaszi időszakban két-két hét időtartamban a nagycsoportosaink részére uszodalátogatást szervezünk ahol gyermekeink szakember segítségével ismerkednek az úszás alaptechnikáival. Mindennapi testnevelésünk tartalma: Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. módszertani könyv alapján. A mozgásanyag kiválasztásánál figyelembe vesszük az évszak adta lehetőségeket, a csoport összetételét, a gyermekek egyéni képességeit. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. - Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékelésük kialakult. - Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. - Betartják a versenyjátékok szabályait. Kialakul az egészséges versenyszellem. - Tudnak ütemtartással járni, a gyakorlatokat esztétikusan végzik. - Eszközhasználatuk megbízható, labdavezetésre képesek. - Kitartóak a futásban. - Feladattudatuk, együttműködő képességük fejlett. - A gyermekek egészségesek, szervezetük ellenálló, állóképességük jó.
5. A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI
A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Fontosnak tartjuk a nevelési folyamat tudatos átgondolását még akkor is, ha jelentősen építünk a spontán gyermeki ötletekre. A gyermeki tevékenységeket, a fejlesztéseket a 4-es feladatrendszerünkből kiindulva tervezzük. A nevelés és tanulás tervezését egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítjuk meg. A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon (éves, féléves periódusban), de konkrét formában csak egy, illetve két hetes periódusban tervezzük. A tervezésné nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan különböző
30
nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt, figyelembe vesszük a gyermekek fejlődési ütemének különbözőségét. Heti ütemtervünk megírása egyben a napi vázlatot is megadja. A gyermekek fejlődési üteméről konkrét feljegyzéseket vezetünk, ami alapot ad a differenciált fejlesztés megtervezéséhez.
A fejlesztés módszere Óvodánkban az egyénre szabott, differenciált fejlesztés a gyakorlat a csoport keretein belül. A fejlesztés formáját nem a gyermekek életkora, hanem a fejlettségi szintje határozza meg számunkra. Arra törekszünk, hogy a gyermek mindig cselekvés közben, a cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Napi gyakorlatunk során gondoskodunk a lassabban fejlődő, visszamaradott gyermekek felzárkóztatásáról, a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztéséről. A nevelőmunkánkat elemezzük, értékeljük, az értékelés tapasztalatai támpontokat adnak számunkra a további feladatok meghatározásához. A fejlesztés kerete - a teljes nevelési folyamat, amely a vegyes életkorú gyermekcsoporton belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és a sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. - a nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat részei: • önálló és irányított tapasztalatszerzés • komplex foglalkozások rendszere, kötetlen vagy kötött kezdeményezések és foglalkozások A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja gyermekeink számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését.
31
Napirend Napirendünk lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszúidejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül legtöbb időt a játék kapja. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermekeink számára. A megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát - a napirenden belül a jó szokásrendszer meghonosításával biztosítjuk. A napirend általános időkeretei: • • • •
Játék és szabadidős tevékenység Étkezés, pihenés Öltözködés, tisztálkodási tevékenység Komplex foglalkozások naponta
5 óra 3 óra 1,5 óra 0,5 óra
A napirenden belül az egyes tevékenységekre fordítható időt rugalmasan változtatjuk a körülmények, az évszakok, a váratlan események hatására. Hetirend A hetirend kerete és egyben alapja a ritmikus és rendszerint ismétlődő napi tevékenységeknek és megvalósítandó feladatoknak. A tevékenységek állandó helye és időtartama biztonságot és nyugalmat ad a gyermekek számára. A hetirend lehetséges változata: Általános tartalom és maximális időkeretek: Naponta 20-30 perc
Naponta 20-30 perc
Hétfő:
Mindennapi testnevelés Mese - vers
Művészeti tevékenység (énekes játék)
Kedd:
Mindennapi testnevelés Mese - vers
Szerda:
Mindennapi testnevelés Mese - vers
Matematika
Csütörtök: Mindennapi testnevelés Mese - vers
Művészeti tevékenység (vizuális)
32
Péntek:
Mindennapi testnevelés Mese - vers
Természet - társadalom - ember
Az óvodapedagógus döntésének függvénye, hogy mindennapi testnevelés keretén belül mikor tartja szükségesnek az úgynevezett nagytestnevelés foglalkozás tervezését. A foglalkozások helyeit és időkereteit a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével változtatjuk.
Az óvodapedagógus feladatai a nevelő munka dokumentálásával kapcsolatban: • Éves terv összeállítása - Szokás és szabályrendszer tervezés Időkerete: fél év - Programterv: ünnepek, események, kirándulások, különböző programok Időkerete: 1 hónap - A tevékenység fejlesztési terve: foglalkozási program, a fejlesztés célja, feladatai tevékenységek Időkerete: 1 hónap lebontása 1 illetve 2 hétre
• Napirend és hetirend összeállítása: • A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése Időkerete: folyamatos • A nevelőmunka értékelése Időkerete: folyamatos
33
6. KAPCSOLATRENDSZERÜNK ÓVODA - CSALÁD Az óvoda és a család egymásra utaltsága, egymás kölcsönös segítése a gyermekek nevelésében egyre inkább igényli az összefogást, összedolgozást. A család és az óvoda jó kapcsolata semmi mással nem pótolható pedagógiai hatások forrása. Célunk: A szülők és az óvodapedagógusok váljanak egymást segítő, megbecsülő nevelőpartnerekké annak érdekében, hogy a gyermekek személyiségfejlődése kiegyensúlyozott legyen.
A célkitűzés megvalósítását segítő feladatok: • Óvodánk legyen egészen nyitott, hogy a szülők is sajátjuknak érezzék. A nyitottság ne csak azt jelentse, hogy a szülők bármikor bemehessenek az óvodai csoportba, hanem azt is, hogy az óvoda képes fogadni a szülők, nagyszülők által közvetített ismereteket. • Mind a családban, mind az óvodában megközelítőleg azonos követelményeket állítsunk a gyermekek elé. • A szülők ismerjék meg a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságait. Pl.: ne tartsák rossznak a gyermeket nagyfokú mozgékonyságáért, örökös kérdezősködéséért, tapasztalatvágyáért, erős akaratáért stb., értékeljék pozitívan a gyermek másságát. • Érjük el, hogy a szülők az óvodában szervezett eseményekbe, tevékenységekbe aktívan kapcsolódjanak be, mondják el ötleteiket, javaslataikat, és ezek a javaslatok - ha lehetséges - valósuljanak meg. • Tanulják meg tisztelni a gyermeket, érezzék meg a nevelésben a távlat jelentőségét, a nevelés váljon egyre tudatosabbá. Váljanak újra értékessé a szülők szemében is az olyan tulajdonságok, mint a szerénység, kedvesség, udvariasság, segítőkészség stb. • Ismerjék meg a szülők az óvodai életet, az óvodai dolgozók és az óvodapedagógusok lelkiismeretes munkáját. Lássanak sok jó példát a konfliktushelyzetek megoldására, a differenciált foglalkoztatásra, a változatos, játékos tanulási helyzetekre, módszerekre. • Az óvoda dolgozói emberi magatartásukban, szakmai felkészültségükben legyenek példák a szülők számára.
34
Együttműködési formáink: • • • • • • • • • •
beiratkozás - az első személyes kapcsolat felvétele napi kapcsolattartás szülői értekezletek - évente legalább három alkalommal fogadóórák - kéthavonta, illetve szükség szerint nyílt napok - fokozatosan, bármikor családlátogatások - az óvodai évek alatt legalább egyszer minden családhoz, ahová szükséges, gyakrabban is megbeszélések, szükség szerinti időközönként szülői fórumok, a szülők igénye szerint óvodai ünnepségek, közös rendezvények a szülők bevonásával közös kirándulások
A szülőkkel való kapcsolattartás alapvető fejlesztési tennivalói: -
-
A pedagógusok és a szülők között hatékony munkamegosztásra törekvés, a felelősség egyenrangú érvényesülésével. Az óvodapedagógusok és a szülők nevelési kultúrájának emelése. Fontos annak megértése, hogy a szülők és az óvónők együttműködésüket egy folyamatnak (3-4 éves), ne pedig csak időszakos cselekvések sorának fogják fel. Az óvodai demokratizmus erősítése a szülők javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepének érvényesítésével. Az óvodai nevelési célok és a gyakorlat világos és szemléletes közvetítése. Hatékony segítségnyújtás a családi neveléshez.
A gyermekek fejlődése és mindennapi életének boldogabbá tétele érdekében a kapcsolat középpontjában mindig a gyermek álljon.
Felhasznált irodalom 1. A környezetismeret és a szabadidő kapcsolata az óvodákban. Szolnok, SZMPI, 1989. 2. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program útmutatói. Miskolc. FABULA Humán Szolgáltató BT., 1998. 3. Az óvodai nevelés országos alapprogramja. Magyar Közlöny, 1996. 71. sz. 35
4. Az óvodai nevelés programja. Bp. OPI, 1989. 5. Bakonyi Anna: Irányzatok, alternativitás az óvodai nevelés területén. Tanulmányok a kisgyermeknevelésről. Bp. OKKER 6. Benedek István: Óvodavezetés másképpen?! Bp. OKKER Okt. Iroda, 1996. 7. Dankó Ervinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban. Bp. Dinasztia Kiadó, 1993. 8. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program. Bp. OKI., 1996. 9. Fejlesztő pedagógia. Ember és természet. Bp. Pedagógiai szakfolyóirat. Mentor-Szamator Kft., 1996. (5-6.) 10. Fejlesztő pedagógia. Művészetek. Pedagógiai szakfolyóirat. Bp. Mentor-Szamator Kft., 1997. (2-3.) 11. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Bp. Edito Musica, 1974. 12. dr. Füle Sándor: A helyi pedagógiai programok kidolgozása. Bp. OKKER. Okt. Iroda, 1996. 13. dr. Gáspár László: Innovációs folyamatok menedzselése az iskolában. Bp. OKKER Okt. Iroda, 1996. 14. Herczeg Györgyné: Óvodai programkészítés – szaktanácsadás. Óvodai Élet, 1997. V. évf. 3. sz. 15. Kovács György-Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen. Szerzői kiadás, 1995. 16. Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák Közművelődési Kiadó. 17. Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból. Szolnok, 1996. 18. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés. Bp. OKKER Kiadó, 1997. 19. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok, 1997. 20. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Bp. Országos Közoktatási Intézet, 1996. 21. Nagy Jenőné: Segédlet a helyi óvodai nevelési program elkészítéséhez. Szolnok, 1996. 22. Négyszínvirág. A Vésztői Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési programja. 1998. 23. Óvoda az ezredfordulón. Bp. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998. 24. Óvodavezetők kézikönyve IV-V. kötet. Bp. OKKER. Okt. Iroda, 1996., 1997. 25. Pedagógiai programkészítés az óvodában. Módszertani segédanyagok. Debrecen, 1996. 26. Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai Nevelési Program (HOP) szakmai feltételrendszere. Bp. ALCIUS BT. , 1997.
36
27. Pereszlényi Éva: Az óvodák pedagógiai programjának új feladatai, lehetőségei, távlatai. Korszerű iskolavezetés. RAABE Kiadó. 28. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Bp. Alex-Typó, 1992. 29. Székely Lajos: Egészségvédelem, egészségnevelés. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata. Bp. 1998. 30. dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp. FER-CO-Váci Ofszet Kft., 1994. 31. Zilahi Józsefné: Mese – vers az óvodában I. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 32. Zsámboki Károlyné-Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel. Bp. OKKER Okt. Iroda.
37
