eresztyén
K
Marcalmenti
III. évfolyam 3. szám
Marcalmenti Reformátusok időszaki lapja
Nyári élmények – avagy feltöltöttük-e az akkumulátorainkat?
E
lőre elnézést kérek a Kedves Olvasóktól, de ezúttal a Kút címoldalán nem egy valamilyen ünnephez kötődő, de még csak nem is egyházi vagy gyülekezeti eseményhez, alkalomhoz kapcsolódó írást olvashatnak, hanem egy privát úti beszámolót! Augusztus 4. és 15. között testvéremmel Erdélyben, pontosabban a Szilágyságban jártunk – kerékpárral… Ha röviden, egy szóban kellene összegezni utunkat, azt mondhatnánk, hogy feltöltődtünk… Ha kicsit bővebben, akkor feltöltődtünk a természet szépségeivel! Méhkeréknél átgurulva a határon, még a Király-erdőben nagy nehezen megtaláltuk a horroros hangzású Vércsorogi vízesést. Másnap – kis túlzással – megjártuk a „poklot és a mennyet”: Egyrészt leszálltunk két barlangba is, a Nagy Magyar Barlangba és az 1903-ban, Veres István református lelkész által feltárt csodálatos Zichy Cseppkőbarlangba, másrészt feltekertünk a Királyhágóra, ahonnan szép kilátás nyílt „előre”, a történelmi Erdélyre, illetve visszafelé, Partiumra. Utunk legnagyobb része a „hepehupás vén szilágyban” (Ady) vezetett, nekem legjobban tetsző szakasza pedig az Ilosvai hegységben, azon belül is a Bába-szoroson haladt keresztül. Aztán nemcsak a természeti, hanem a történelmi, kulturális látnivalókkal is feltöltekeztünk! Megnéztük Szilágyság négy legnagyobb városát, központját: Szilágysomlyót a szívszorító módon elhanyagolt Báthory-kastéllyal, Zilahot, Ady iskolavárosát, Zsibót, amely a Wesselényiek birtoka volt, ma pedig nagyon szép botanikus kert látható a kastélyparkban, végül Szilágycsehet. Felkerekeztünk egészen Nagybányáig, majd kiruccantunk a néhány kilométerre lévő Koltóra. Itt, a Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit
ÚT
2014 ősze
Petőfi Szendrey Júliával 1847. szeptepber 9. és okt. 19. között, s itt egy somfa alatt írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, a Szeptember végén-t. Végül rengeteg lelki élménnyel gazdagodtunk! Jó volt esténként tábort verni, szalonnát sütni és jókat beszélgetni János öcsémmel! Felemelő volt abban az „érzelmi menetszélben” tekerni, hogy – határok ide vagy oda – ez a mi földünk, ugyanakkor az is előfordult, hogy amikor eltévedtünk, egy fél román falu összecsődült, hogy megmutassák a helyes irányt… Örömteli volt hallani lelkészektől, kántoroktól, gyülekezeti tagoktól, hogy a kinti magyar reformátusság áldozatos hűséggel őrzi templomos hitét, de olyan faluban is jártunk, ahol 30 éve még 500 lelkes magyar református gyülekezet virágzott, ma 1 magyar ember él Magyarfodorházán… Döbbenetes volt látni Hadadon azt, ahogy lassan összedől egy XV. sz-i, gótikus, kazettás, műemléktemplom, s lélekemelő volt vasárnap délelőtt az önerőből, csodálatosan felújított krasznai templomban hallgatni az igehirdetést a 38 éve beteg ember meggyógyításának története alapján (Jn 5). Jézus gyógyító hatalmáról, a testi-lelki megújulásról, a feltöltekezésről… Igen, hálásak vagyunk Istennek, hogy ezen a nyáron, ezen az úton sikerült feltölteni lelki akkumulátorainkat! És a Kedves Olvasóknak? -nt-
2
!
Keresztyén ÚT!
2014 ősze
Isten dicsőségéhez illően... Sok kis gyülekezetnek óriási problémája, hogy kántor híján a meglévő lehetőségekkel kell megelégednie. Van, ahol zenei kíséret nélkül énekelnek, van, ahol egy kézzel egy szólamban játszik valaki. Ugye nem kell mondanom, hogy nem ez lenne a cél. A cél az, hogy az ének is Isten dicsőségét szolgálja, és a lehető legszebben szóljon, úgy, ahogyan az Istenhez valóban méltó. Az ember egyébként bármit is tesz, csak ez lehet a mérce. Saját szervezésű tábor helyett idén központilag szervezett táborokba küldtük az érdeklődőket. Az egyik ilyen „tábor” a Dunántúli Református Kántorképző Tanfolyam volt, ahova idén már két gyermeket is tudtunk küldeni Csögléről: Garai Nórát és Bódis Dávidot. Dávid egyébként már nyolcéves kora óta lelkes tagja a kántorképző „(mákos)csirke-óljának” – így hívja magát a fiúcsapat, szeretettel átadom kedvcsinálóként a érdeklődőknek azokat a linkeket, ahol ők is megtekinthetők a kántorképző egyéb felvételeivel egyetemben. A több mint 20 éves dunántúli kántorképzőt Pápán mindig is jó hangulat, családias légkör jellemezte. Ennek elérésében nagy része volt Veressné Petrőcz Máriának, a kántorképző lelkes és lelkesítő vezetőjének, akit a testvérek is ismernek. Alig telik le a három hét, a növendékek már alig várják, hogy újra jöhessenek. Szállóigévé vált az „újra vághatjuk a 365-ös centit”. A megfeszített tanulás mellett mindig van idő a szórakozásra, kikapcsolódásra, ismerkedésre, tartalmas beszélgetésekre a társakkal, tanárokkal, a Ki Mit Tud?-ra készülésre, de emellett a legnagyobb élményt mégis a zene jelenti, főként, amikor a hang-szer a saját kéz alatt szólal meg. A közös éneklés a kórusban felemelő élmény, még közelebb hoz Istenhez, egymáshoz. A lelki fejlődést a reggeli és esti áhítatok is szolgálják, vannak, akiknek lelki gyógyulást hoztak ezek az alkalmak, de mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy a leendő kántorok egyre inkább szolgálatnak tekintsék a zenét, ne csupán szakmának. Tapasztalhatjuk, hogy tökéletesen megfér egymás mellett a hit, a humor és a jókedv. A harmadik hét utolsó napjaiban mindenki vizsgát tesz, ezzel léphet egy év múlva a következő fokozatba. A tantárgyak között karvezetés, énektanítás, zeneelmélet, harmónium-, ill. orgonajáték, zenetörténet, orgonaismeret szerepel, s mire a diák eljut a kántorvizsgáig, megtanulja a református énekeskönyv minden énekét. Végül kántorvizsgával válik hivatalos kántorrá a jelölt. 2014-ben 42 növendéke volt a tanfolyamnak, ebből 20 gyermek 6-15 év közötti volt, a többiek 17-35 év közöttiek, sőt néhányan még idősebb korban is rászánták magukat a tanulásra. Más lehetőségekkel szemben ide zenei előképzettség
!nélkül is jelentkezhet bárki, és mindenki a saját tem-
pójában haladhat. A jó hangulat koronája az utolsó napok egyikén megszervezett Ki Mit Tud?. Fergeteges hangulatban zajlik, a tanárok is bemutatják tudásukat, amit nemcsak itt ismerhetnek meg a növendékek, hanem a záró istentiszteleten is, ahol a tanári kar külön kórust alakítva énekel. Idén nem kis áldozatot vállalva 12 tanár vezette a tanfolyamot. Nem csoda, ha a jó hangulatban még a megfeszített tanulás is könnyebben megy, és aki egyszer belekóstolt a dunántúli kántorképzőbe, az nem akar többé kimaradni belőle. Néhány gondolat a két résztvevőtől: „A nyári szünetben részt vettem a Református Kántorképzőn Pápán. Sok barátot szereztem, és sok új dolgot tanultam. Tanultunk harmóniumozni, és énekkaron is részt vettünk. Az utolsó estén részt vettünk a Ki Mit Tud?-on. Nagyon jól éreztem magam, és remélem, jövő nyáron is mehetek, és új dolgokat tanulhatok, és találkozhatok azokkal, akiket idén megismertem!” (Garai Nóri) „Minden évben rajtam kívül legalább 35-40 ember várja június 3. hetét, a kántorképző kezdetét. Aki egyszer elmegy oda, többé nem szabadul a kántorvizsgáig, mert olyan jó: a rengeteg tanulás ellenére minden évben jól érzi magát az ember, ez köszönhető a társaságnak (mind tanár, mind diák) és a tanulásnak. A kántorképzőben mindenki örömmel tanul – pedig tanulnivaló bőven akad –, mert mindezt élvezetesen teheti. A tanárok nagyon megértőek és szinte pótszülők: ha valakinek valami baja van, azt rögtön észreveszik, és ilyenkor azonnal próbálnak segíteni. Én például 8 évesen (akkor voltam ott először) nagyon kifáradtam a koncentrálástól és a tanulástól, ezt a volt harmóniumtanárom rögtön észrevette, elküldött aludni, és kikért a többi óráról is. Tanáraink vagy híres művészek, vagy itt végzett kántorok, így sok ismerős arc is van, akik pár éve még diákként voltak közöttünk. Nagyon jól érzem magam minden évben, és csak ajánlani tudom mindenkinek. Hálát adok Istennek, hogy megengedte, hogy itt eljuthattam arra az ismeretre, amivel már kísérni tudom gyülekezetem istentiszteleti énekeit.” (Bódis Dávid) Bár a gyermekek szavai meggyőzőek, mivel szülőként és lelkészként is láttam azt a sok örömet, sikerélményt amit ez a tanfolyam a két gyermeknek adott, bátorítom kedves olvasóinkat, hogy biztassák gyülekezetük, családjuk gyermekeit a részvételre, hogy ebből az örömből minél többen részesüljenek, és valóban Isten még nagyobb dicsőségére szolgáljon az éneklés. -bt-
3
Keresztyén ÚT!
2014 ősze!
Mikor az ég megharsan…
100 éve halt meg Pósa Lajos író, dalszerző és újságszerkesztő. Halálának e kerek évfordulóján néhány versével emlékezünk a gyermekirodalom méltatlanul elfeledett szerzőjére. 1850-ben született Radnóton református földműves szülők gyermekeként. Hite, hitvallása egész életét végigkísérte. Imádságai egyszerű szavakkal beszélnek Isten nagyságáról, dicséretéről. Elsősorban gyermekek számára írt. Az idősebbek még nyilván emlékeznek Pósa bácsi meséire, vagy Pósa néni meséire (hiszen felesége is meseíró volt). Hazaszeretetről szóló versei könnyen érthetőek a kicsik számára is. Benedek Elekkel együtt szerkesztette Az én újságom című lapot egészen 1914-ben bekövetkezett haláláig. Verseit Dankó Pista és Lányi Géza is megzenésítette. Néhány istenes verse mellett az aradi vértanúk halálának évfordulójára emlékezve álljon itt egy hazafias verse is.
!
Mikor az ég megharsan:
Isten szól a viharban.
Szava: dörgő kiáltás.
Szeme fénye: villámlás. Mikor az Úr megbékűl:
Lemosolyog az égbűl.
Béke leng nagy világán,
Szeme fénye: szivárvány.
!
Magyar vagyok Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám! Lerajzolta képed szívem közepébe;
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját! Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba.
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi! Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje
!
Isten
Hálát adok, én Istenem,
Hogy jóságod dicsérhetem.
Őrző szemed mindig rajtam,
Soh'se hagysz el semmi bajban.
Gondod van egy harmatcseppre,
Mint a zúgó tengerekre.
A kis bogárt csak úgy látod,
Mint az egész nagy világot.
Ha nézek a csillagokba:
Téged dicsér mind ragyogva...
Én is, én is gyönge porszem,
Veled kelek, veled fekszem,
Te vagy lelkem foglalatja:
Mindnyájunknak édes atyja!
Nagy a világ,
Én csak porszem vagyok,
Isten napja
Én reám is ragyog. Isten csókját
Homlokomon érzem:
Jóban, rosszban
Csillagom ez nékem. Ott van, ott van
Mindenütt az Isten:
Mennyben, földön,
Itt van a szivemben!
Imádság
4
!
Keresztyén ÚT!
2014 ősze
Fák, füvek, virágok
A
Celldömölki gyermekek idén is három nyári táborban vettek részt, a középiskolások és a felső tagozatosok Balatonfenyvesen, az alsósok pedig az Őrségben, Szalafőn. Ez utóbbiról szeretnék néhány mondatban beszámolni. Kísérőkkel együtt 30-an voltunk, délelőttönként áhítatokon és foglalkozásokon ismerkedhettek meg a gyermekek olyan bibliai történetekkel, melyekben fák, füvek és virágok szerepelnek. Ezek segítségével próbálták az őrségi lelkészek megéreztetni e gyermekekkel Isten bűnbocsátó, gondviselő és üdvösséget adó szeretetét! Délutánonként pedig kerékpárra pattantunk, és suhantunk fák, füvek és virágok között... Jártunk Orfaluban a Füveskertben, ahol Csilla nénivel egy kis séta keretében megismerhettünk különböző gyógynövényeket, míg Gyula méhész a méhek birodalmába kalauzolt el bennünket! Egy másik nap Márokföldön, a Kalandparkban próbálhattuk ki bátorságunkat, magas fák között kifeszített köteleken csúsztunk-másztunk! Az utolsó kerékpáros kirándulás során pedig Kerkafalván, a gyümölcsfák alatt izgalmas és mulatságos vetélkedőn vettünk részt, majd szép őrségi templomokat néztünk meg: Szentgyörgyvölgyön még csak a mennyezet volt fából (fakazettás), Magyarföldön már az egész templom… Persze, volt még sok minden más, ami egy táborban lenni szokott: Játék, foci, fürdés, aztán nevetés, móka és kacagás, persze ezzel együtt fegyelmezés, büntetés, pityergés, összességében tanulás, pihenés és szórakozás, s hogy ne feledjük: fák, füvek, virágok… -nt-
p p p p p p p a lelkészgyerekekkel együtt még az éjszaUtazás Tarzuszi Pállal tek kát is itt töltötték, azaz nekik nem kellett
I
dei hittanos táborozásunkat az előző évektől eltérően nem „ottalvósra” szerveztük, hanem az adorjánházai Gyülekezeti Ház (Bét-Seán) adott otthont napközis hittanos táborunknak. Mindennap 9 órára (legtöbbször jóval hamarabb) érkeztek Adorjánházáról és Egeraljáról a résztvevők (a messzebről érkezet-
érkezniük reggel). Délelőttönként Tarzuszi Pál utazásai adták a témát a beszélgetéshez és a kezes foglalkozáshoz is. Így beszélgettünk arról, hogy mit is csomagoljunk egy hosszú utazásra, kikkel is találkozhatunk utazásunk ideje alatt, akadályokról, veszélyes helyzetekről és végül az érkezésről.
Keresztyén ÚT!
2014 ősze!
p
p
p
5
Mindennap délután pedig mi magunk is felkerekedtünk. Így töltöttük ki délutánjainkat vidám játékkal, sportos (de azért átalakítottuk ám a sportágak megszokott szabályait) vetélkedővel, kerékpártúrával a Somlóhoz (még a várhoz is felmentünk, ahol egy fergeteges órát töltöttünk), strandolással a borgátai fürdőben, illetve a sümegi vár „bevételével”. Este 5 órakor (vagy utána, ha késtünk a hazaérkezéssel) mindenki mehetett haza és mesélhette napi élményeit. A tábor leggyakrabban használt eszköze az udvaron felállított trambulin volt, melyet még képesek voltak a fárasztó kerékpározás után is használni. Nem volt olyan nap, hogy legalább egyszer ne ugrált volna benne mindenki. Az utolsó este pedig tábortűzzel, szalonna- és virslisütéssel fejeztük be a hetet. Ekkor kapta meg mindenki a magáét (jutalmakat osztottunk a heti teljesítmények alapján – mindenki kapott valamit). Köszönjük a szorgos asszonykezeknek, hogy sok finomságot készítettek a gyerekszájaknak tízóraira illetve uzsonnára, valamint az utazásainkban való segítséget. Reméljük, hogy az élmények sokáig ott maradnak a résztvevők életében, illetve hogy a kövezkezőkben is számíthatunk Istenünk áldásaira. -fg-
p
p p p Konfirmáció 2014. június 8.
Pünkösdvasárnap
6
Keresztyén ÚT!
!
A!
2014 ősze
Körkérdés a REND-ről
z Őriszentpéteren megrendezett Református Egyházi Napok – Dunántúl rendezvényein résztevők közül válaszoltak néhányan kérdéseinkre:
Milyen váradalmakkal indult az idei REND-re?
KEMENDI JUDIT Én egyrészt az őrségi táj szépsége miatt vártam már nagyon a REND-et, másrészt azért, mert ilyenkor van lehetőség találkozni hívő testvérekkel, régi ismerősökkel, akikkel más egyházi rendezvényekről ismerjük egymást. Jó velük keresztyén testvéri légkörben együtt lenni, akik között egész más lelkületet, lelkiséget érezhet át az ember, mint máshol.
Mi érintette meg leginkább? MARTON GÁBOR A hatalmas tömeg, amely eljött Isten igéjének meghallgatására, befogadására. Találkoztam egy régen látott kedves rokonommal. A látott előadások magas színvonala, mondanivalója. Az elfogyasztott sör meg sültkolbász. A Csík zenekar élő koncertje. A jó hangulatú oda-visszaút.
BENDE DÉNESNÉ Reménységgel, hogy minél többen összegyűlnek és hallgatják Isten igéjét. Egyfajta kiváncsisággal is, hogy a nagyobb városok után egy „viszonylag kicsi” település és gyülekezet hogyan old meg egy ekkora feladatot. MARTON BÉLÁNÉ A gyülekezetből a REND-en résztvevők nevében is válaszolok a feltett kérdésekre. Azt vártuk előzetesen ettől az egyházi találkozótól, hogy egyrészt adjon lelki muníciót, feltöltődést, másrészt, hogy azonos cél érdekében lehessünk együtt! ERDÉLYI ZOLTÁN A hat REND rendezvény alkalmaiból az utóbbi négyen feleségemmel együtt vettünk részt. Eközben az idő múlásával életünkben is eltelt nyolc esztendő, hitünkben megerősödve, de egészségünkben meggyengülve. Ennek ellenére nagyon vártuk az őrségi rendezvényt. Részben azért, mert az Őrségben még egyikünk sem járt. Másrészt az eddigi rendezvények alkalmával hitben megerősödve és feltöltődve tértünk haza. MARTON GÁBOR Hogy részt vegyek egy kulturális rendezvé-nyen, aminek alapja a hit. Kíváncsi voltam, hogy váltják valóra a rendezvény jelmondatát a különböző előadásokon, fórumokon. Szerettem volna egy értelmes, tartalmas hétvégét tölteni barátaimmal. Megismerni egy különlegesen szép környéket. Egy élő koncert hangulatát élvezni. PIRINÉ BENDE HAJNALKA Már régóta szerettem volna eljutni a REND-re, az őriszentpéteri volt első, amin részt tudtam venni. Nagyon motiváló volt számomra az Igeválasztás: „Őrhelyemre állok…”, érdekeltek az előadások témái. Várakozással töltött el, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvény mennyire tud mozgósítani bennünket, reformátusokat. HAJMÁSY ZOLTÁN Imádkoztam, hogy jóidő legyen, és szerencsésen bejárjuk az oda- és visszafele vezető utat.
ERDÉLYI ZOLTÁN A rendezvények alkalmával meggyőződhettünk arról, hogy a református keresztyén egyházban van összetartó erő és közösség. Jóleső érzéssel hallgattuk az őriszentpéteri polgármester köszöntését, melyből kitűnt a majdnem csak kettőezer fős kisváros vendégváró szeretete. Ez is mutatja, ahol a polgármester együtt él és érez a gyülekezettel, ott a kis egyház is erős és eredményes tud lenni. Ez példamutatás, és ezt köszönjük nekik. A sok értékes és tartalmas program közül nagyon tetszett az ünnepi megnyitó, majd az azt követő előadás és a Veszprémi Légierő Zenekar koncertje.
Keresztyén ÚT!
2014 ősze!
KEMENDI JUDIT Tetszett a programok sokszínűsége, az, hogy mindenki kiválaszthatta a neki megfelelő lelki, kulturális vagy zenei programot. Aztán tetszett az egész rendezvénynek a vidám, barátságos hangvétele is, így mindenki betekintést kaphatott abba, hogy az egyház nem egy búskomor intézmény... De leginkább az idei REND-en Köntös László főjegyző úr igehirdetése fogott meg: amilyen határozottan, de mégse arrogáns módon megfogalmazta, hogy mit is jelent ma őrségben lenni, hogy lehet hűséggel, hittel kitartani Krisztus egyházában! HAJMÁSY ZOLTÁN Az, hogy még vannak hívő reformátusok, és aránylag sokan megjelentek a rendezvényen. PIRINÉ BENDE HAJNALKA A változatos programok, színvonalas előadások, melyek közt minden korosztály megtalálhatta az életkorának és érdeklődésének megfelelőt, de ami leginkább magával ragadott az az Istentisztelet közössége, és Mészáros János Elek bizonyságtétele életével, szavaival, énekével. BENDE DÉNESNÉ A színes programok, előadások, igehirdetések és különböző kiállítások közül külön kiemelni egyet sem tudok. Számomra az egész rendezvényen mindenhonnan a nyugalom, az alázat érzése áradt. Lehet, hogy a helyszín tette!? Hitben megerősödve és lelkileg feltöltődve tértem haza. Hiszem, hogy Isten most is ott volt köztünk, velünk. Köszönjük!
MARTON BÉLÁNÉ Dicséret illeti a szervezőket, hogy figyeltek arra, hogy ne egy időpontban legyenek az előadások vagy a különböző zenei programok. Aztán azért is, hogy bemutatták a múltat, nagyon tanulságos volt a kiállítás az egyházmegye gyülekezeteinek kincseiből. Legjobban azonban Mészáros János Elek bizonyságtétele ragadott meg bennünket, magyarságtudata, reformátussága, hitvallása és természetesen csodálatos éneklése!
7
Hiányolt-e valamit? PIRINÉ BENDE HAJNALKA Nem fogalmazódott meg bennem, hogy valami hiányozna. HAJMÁSY ZOLTÁN BENDE DÉNESNÉ Nem. Nem. MARTON BÉLÁNÉ A REND egyik fő témája, a hit és megmaradás a nemzetben nem került kifejtésre. ERDÉLYI ZOLTÁN Sajnos a további programokra nem maradt időnk, mert az utazásra kapott járművünk délután 3 órakor már visszaindult velünk. Így a további programokról lemaradtunk. MARTON GÁBOR A rutintalanságunk miatt pár előadásra késve érkeztünk. Hiányoltam még egy kürtöskalács sütőt, így sokat kellett sorban állni. KEMENDI JUDIT Meglátásom szerint a sportpályát jobban ki lehetett volna használni, így közelebb lehettek volna egymáshoz a rendezvények és a REND-en résztvevő emberek!
!
8
Keresztyén ÚT!
!
2014 ősze
Anyakönyvi hírek
Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket. Zsolt 7,11
CELLDÖMÖLK Farkas Istvánné Bordács Katalin 56 év (2014.08.02.) Vargyai Istvánné Farkas Etelka 66 év (2014.08.29., Jánosháza) CSÖGLE NAGYPIRIT Kiss József 63 év (2014.07.30.) Káldos Lászlóné Gyömörey Irma 87 év (2014.05.30.) Ambrus Péter 26 év (2014.09.06.) CELLDÖMÖLK Lohonya Csilla 23 év (2014.09.06.) Fülöp Noémi és Remete Gergő ökumenikus, Celldömölk, ev. templom, 2014 08.16. Balogh Judit és Losonczy Balázs CSÖGLE Celldömölk, ref. templom, 2014.08.23. Németh Zsanett (Németh András és Mezei Magdolna gyermeke) szül.: 2003.09.25., keresztelve: 2014.06.15. ADORJÁNHÁZA Németh András Sándor 2014. június 8. (Németh András és Mezei Magdolna gyermeke) szül.: 2004.10.23., keresztelve: 2014.06.15.) Füstös Julianna Pődör Boglárka Mária (Füstös Gábor és (Pődör István és Tóth Orsolya gyermeke) Pécsy Zsuzsanna gyermeke) szül.: 2014.06.02., keresztelve: 2014.06.07.) szül.: Budapest, 2001.03.29. CELLDÖMÖLK Marton Fruzsina Szabó Armand 2014. június 8. (Marton Attila és (Szabó Sándor és Bolla Katalin gyermeke) Szász Katalin gyermeke) Hegedűs Fanni szül.: Celldömölk, 2000.07.26. szül.: Celldömölk, 1999.12.10. (Hegedűs Zsolt és Szeness Roberta Szabó Dominika Szalai Éva gyermeke) (Szeness Tibor és (Szabó Balázs és szül.: Szeged, 1999.12.10. Kovács Katalin gyermeke) Bakonyi Tímea gyermeke) Kovács Friderika szül.: Celldömölk, 2001.04.02. szül.: Celldömölk, 1999.09.04. (Kovács Ferenc és Tóth Zoltán (Tóth Zoltán és Szalóky Polett Szász Julianna gyermeke) Bende Éva gyermeke) (Szalóky Zoltán és szül.: Szombathely, 1999.03.14. szül.: Celldömölk, 2000.07.22.) Bereczky Vivien gyermeke) Svendor Dominika szül.: Celldömölk, 1999.03.23. (Svendor Dániel és CSÖGLE Tamás Luca Katalin Dékány Mária gyermeke) 2014. június 8. (Tamás János és szül.: Celldömölk, 1999.12.10. Nagy Ildikó gyermeke) Kolmont Dávid Barcza Anna szül.: Celldömölk, 1999.10.27. (Kolmont László és (Barcza Károly és Nagy Tímea gyermeke) Fülöp Krisztina gyermeke) Marcalmenti Keresztyén ÚT szül.: Ózd, 2000.01.22. szül.: Ajka, 1999.11.09. A celldömölki, adorjánházai, egeraljai, csöglei, kispiriti és Nagy Natália Bódis Dávid nagypiriti reformátusok időszaki lapja (Nagy László és Megjelenik évente 5 alkalommal. (Bódis Tamás és Megrendelhető a Lelkészi Hivatalokban: Horváth Valéria gyermeke) Makai Erzsébet gyermeke) 9500 Celldömölk, Gábor Á. u. 2. szül.: Sárvár, 2002.03.27. szül.: Ajka, 2000.03.02. 8497 Adorjánháza, Fő u. 45. Patyi Ádám László Gáncs Bence Balázs 8495 Csögle, Rákóczi u. 116. (Patyi László Ferenc és Szerkesztők: (Gáncs Balázs és Bódis Tamás, Füstös Gábor, Németh Tamás Piriti Magdolna Mária gyermeke) Csengeri Anita gyermeke) Szerkesztőség: 8497 Adorjánháza, Fő u. 45. szül.: Ajka, 2000.12.10. szül.: Ajka, 1999.11.16.
!
!
!
!
! ! ! !
