A Magyar Pax Romana és a MKTT Szakrális Kommunikáció Szakosztálya "Egyház és kommunikáció, egyház és média" c. konferenciája Pannon Egyetem, Veszprém, 2007. február 24. Ferenczy Judit Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Katolikus Rádió
Kereszténység a médiában: tartalom vagy forma? II. rész: Rádió
A címben közölt különbségtétel azt sugallja, mintha szét lehetne választani egy megnyilvánulás tartalmát annak formájától. Ez a megkülönböztetés a valóságban természetesen nem létezik, hiszen a kommunikáció során ahogyan mondunk valamit, az szerves kapcsolatban áll azzal, amit mondunk. Ha a kommunikáció vizsgálatában nem szorítkozunk kizárólag a szavak szintjére, a Kapcsold be a rádiót! és a Lenne szíves bekapcsolni a rádiót? mondatok közötti különbség több, mint formai. A szigorúan vett kérő beszédaktuson kívül ezek a megszólalások tükrözik a világról való tudást (pl. a rádió elektromosan
működik,
bekapcsolásával
befoghatók
a
különböző
frekvenciájú
rádióhullámok), a beszédhelyzetet (pl. utazás közben), a beszélő viszonyát a hallgatóhoz (pl. családi, baráti vagy formális), a beszélő verbális készségeit (pl. meg tudja választani a helyzetnek megfelelő regisztert és stílust) stb. Egy kommunikációs aktus jelentése tehát mindig összetett – Halliday funkcionális grammatikájában például legalább háromrétű: ideációs, azaz tartalmi/fogalmi, a tapasztalat reprezentálását célzó; interperszonális, azaz a személyközi cselekvésnek egy formáját adó; és végül textuális, vagyis a szövegbeli megformáltságra vonatkozó jelentés (Halliday 1985:53, Tolcsvai Nagy 2005:351). Tartalom és forma eme összeforrottsága alól a médiában zajló kommunikáció sem kivétel. Ezen belül az egyházi médium sajátos színtér, mely egyszerre ad helyet a szakrális kommunikáció bizonyos formáinak (ld. Horányi, Korpics, jelen konferencia) és a tömegkommunikációnak. E dolgozat vázlatos áttekintést ad arról, hogyan valósul meg a kereszténység és azon belül a katolicitás mint tartalom a Magyar Katolikus Rádió nyújtotta formában.
1. A médium Az országos Magyar Katolikus Rádió (a továbbiakban MKR) – mely nem egyezik meg a ma már Szent István Rádió nevet viselő, egri központú regionális adóval, sem pedig a Mária
Rádióval
–
2004.
Pünkösdjén
(május
30-án)
sugározta
első
adását.
Küldetésnyilatkozata szerint a rádiót „a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azzal a céllal hozta létre, hogy a magyar társadalomban keresztény életfelfogást megerősítse és terjessze. Szerepet vállalunk a Katolikus Egyház tanításának hirdetésében, a magyar és az egyetemes kultúra, valamint anyanyelvünk értékeinek megőrzésében határon innen és túl” (www.katolikusradio.hu,
kiem. tőlem, FJ). Látszik tehát, hogy a médium nemcsak a katolikus
tanítást és életszemléletet, hanem a tágabban vett kultúrát, és azon belül az anyanyelv értékes, kívánatos formáit is képviselni szándékozik. Mindehhez hozzátartozik még a rádió sugárzási engedélyébe
foglalt
közműsor-szolgáltató
jelleg.
Óhatatlan
tehát,
hogy
bizonyos
identitásfeszültség adódik a fenntartóval (a katolikus egyházzal) szembeni lojalitás és a közszolgálatiság adta kötelezettségek között. Ehhez adódnak még a közönségtől származó elvárások. A bonyolult követelményrendszernek való megfelelés finom egyensúlyérzéket igényel a napi szerkesztői munkában. Az intézményben négy szakmai egység működik: a közéleti, a kulturális, az egyházi és a zenei szerkesztőség. A médium neve sugallta közhiedelemmel ellentétben a MKR műsoridejének csak töredéke az, ami kifejezetten kegyességi tartalmat nyújt. A dolgozat megírásának pillanatában a négy szerkesztőség által jegyzett műsorok heti aránya az 1. ábrán látható.
1. ábra. A heti műsoridő százalékos megoszlása szerkesztőségek szerint 35,0
33,1
Műsorarány (%)
30,0 23,3
25,0 20,0
17,1
15,0
13,5
13,0
Zenei
Szerkesztőségen kívüli
10,0 5,0 0,0 Közéleti
Kulturális
Vallási
Szerkesztőség
A legnagyobb műsoridőt tehát a közéleti, a legkevesebbet pedig a zenei szerkesztőség tölti ki, a vallási műsorok aránya pedig mindössze 17,1%. Zenei műsorokon a szerkesztett, műfajhoz illesztett műsorokat kell érteni, bár a zenei szerkesztőség munkája nem merül ki ebben: a zenei szerkesztők felelősek az egyes közéleti ill. kulturális műsorok zenei betéteiért, valamint a műsorok közti hiátusok kitöltéséért. Ez utóbbit – a szignálokkal, bemondói megszólalásokkal, műsorajánlókkal, közérdekű közleményekkel és reklámokkal együtt – a “szerkesztőségen kívüli” kategóriába soroltuk. A műsortípusok heti megoszlása – amint azt a 2. ábra mutatja – a következő: a közéleti szerkesztőség által szolgáltatott műsorok reprezentáltsága hétfői napon a legnagyobb; ez a hétvégi közéleti eseménytelenség és az ennek megfelelő alacsony műsorrészesedés után logikusnak tűnik. A következő közéleti csúcsérték a hét közepére, az utolsó teljes értékű munkanapra, csütörtökre tevődik. A kulturális műsorok aránya a hét vége felé haladva enyhén emelkedik. A vallási műsorok részesedése érthető módon vasárnap a legmagasabb, ami „az Úr napja megszentelésének” szép példája, és kapcsolatban áll a hosszabb szentmiseközvetítéssel is. A zenei műsorok aránya nagyjából állandó, kivéve a vasárnapot, amikor látványosan megugrik. A szerkesztőségen kívüli adások mértéke alig változik a hét folyamán.
2. ábra. A műsoreloszlás változása a hét napjain
Műsorarány (%)
45 40 35 30 25
Közéleti Kulturális Vallási
20 15 10
Zenei Szerkesztőségen kívüli
5 0 Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
A grafikonokból kirajzolódó, a közéleti műsoroknak a legnagyobb teret szánó adásrendi koncepció tehát megfelel annak a törekvésnek, mely a fentebb idézett küldetési nyilatkozatban első helyre a keresztény életfelfogás terjesztését és nem a Katolikus Egyház tanítását helyezi. Kiviláglik, hogy a MKR nem egyszerűen a kegyességi színterek számát kívánja növelni, és nem egyfajta elektronikus katekézis akar lenni, hanem az ország és a világ minél több ügyéről kíván tájékoztatni, abban állást foglalni, és még színvonalas szórakozást is nyújtani akar hallgatóinak.
2. A katolikus üzenet módozatai
Az elektronikusan olvasható formába öntött sajtótermékek tartalomelemzése könnyebbé vált azóta, hogy különböző, erre alkalmas programok jelentek meg (ld. Máté-Tóth, jelen kötet). Statisztikailag releváns mennyiségű magyar hangzóanyag ilyen jellegű szövegelemzése még várat magára, hiszen a beszélt nyelv lejegyzése rendkívül időigényes feladat: egy szövegnek még a szó szerinti, ortografikus leírása is több mint tízszer annyi ideig tart, mint a szöveg maga (szünetek, hangsúlyok és egyéb fontos prozódiás jegyek jelölése nélkül). Angol nyelvterületen léteznek már digitális audio- illetve videofelvételek szövegének transkripciójára és elemzésére alkalmas szoftverek (VoiceWalker, Transcriber, Transana, EXMARaLDA stb.), a magyar kutatók azonban még híján vannak ezeknek az eszközöknek. Megfelelő technikai ellátottság híján egy hazai médiakutató legfeljebb néhány műsor kvalitatív elemzésére vállalkozhat, ami azonban nem ad áttekintő képet egy médium teljes tartalmáról.
Jelen dolgozat tehát nem tűz ki célul tartalomelemzést. Amikor tehát „tartalomról” beszél, akkor valójában feltételezi, hogy egy adott műsor címe, alcíme és műfaja meghatározza annak tematikáját is. Egy Agrárvilág című műsor besorolása esetén például abból indul ki, hogy a cím adta forma mezőgazdasági tartalmat takar. A most következő áttekintés a MKR műsortípusai adta kereteket veszi számba, és azokból próbál következtetéseket levonni a tartalmat illetően. A katolikus üzenet módozatai eszerint három csoportba: a vallási, a világi és a zenei kategóriába oszthatók. 2.1 Vallási jellegű sugárzott anyag A katolikus üzenet legszembeszökőbb (fülbemászóbb) formája maga az adóazonosító, mely az Isten, hazánkért kezdetű népének dallamát és az adó nevét foglalja magában. Továbbá korán reggel a hallgató a következő bemondói beköszönést hallja: „Dicsértessék a Jézus Krisztus”. Bár nem minden köszönés hangzik így a nap folyamán, ez mégis egyértelmű megnyilvánulása a katolikus üzenetnek. A katolicitás másik fóruma a kegyességi műsor: szentmise-közvetítés, különféle imádságok, ájtatosságok, ú.m. rózsafüzér, Úr angyala, keresztút stb. Ide tartozik még a napi evangélium felolvasása és a nap szentjéről való megemlékezés. A MKR napi háromszor húsz percben a Vatikáni Rádió magyar adását is átveszi. Az egyházi jelleg további formáit a hitigazságokra és egyházi megnyilvánulásokra fókuszáló vallási műsorok adják (pl Hit-vallás, Magvetés). 2.2 Világi jellegű sugárzott anyag A „legrádiósabb” műfajnak tartott hírek a MKR-ban is központi helyet foglalnak el. Az aktuális és hírműsorok kategóriájába tartoznak a rövid hírek, a hírmagazin, a lapszemle, a sportkrónika stb. A vallási momentum itt csak olyan szinten valósul meg, mint például a hírelemek sorrendje, mely a mindenkori hírszerkesztőnek az egyes hír fontosságára vonatkozó meglátását tükrözi: vagyis a jelentősnek ítélt hírek a hírműsor elején foglalnak helyet. Eszerint a MKR hírműsoraiban egy egyházi vonatkozású hír a hierarchiában valószínűleg magasabb szintre lép, mint más adókon. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott összmagyar szemlélet a hírműsorokban úgy jelenik meg, hogy a határokon túli magyar vonatkozású hírek nem a külföldiek között fog elhangzani. A szakmaiságra való törekvés természetesen a hírszerkesztésben is megnyilvánul, például a hírérték szem előtt tartásával. A negativitás például a világ minden médiumában magas hírértéknek számít (Bell 1991:156-158), vagyis ha
minden rendben van, az nem jelenik meg a hírekben, de ha valahol katasztrófa történik, az igen. A MKR Jóhír-világ című műsora, mely – amint a címe is mutatja – csupa kellemes, örömteli, jó dologról informál, nem a hírek között jelenik meg, hanem teljesen más helyen. A világi jelleg további fórumai a közéleti elemző és hírháttérműsorok, a heti összefoglalók. A MKR igyekszik annak a szlogennek az ellenében hatni, miszerint „az egyház prédikáljon, és ne politizáljon”: a rádió minden közéleti kérdésben (például adózás, törvényi módosítások, gazdasági jelenségek, közlekedés stb.) megszólal és megszólaltat. Nem szócsöve, de nyitott csatornája kíván lenni a Katolikus Egyháznak, akár a nyílt állásfoglalásig (pl. az eutanázia vagy az abortusz kérdésében). Az arányokra itt is ügyel a szerkesztő: a 2007. február 17-i heti összefoglaló műsor, A héten történt egy óráját kiadó nyolc elemből például csak egy kapcsolódik a (református) egyházhoz, az is csak érintőlegesen: az interjú arról szól, hogyan befolyásolja az egészségügyi reform az egyházi fenntartású Bethesda Gyermekkórház helyzetét. Szintén közéleti természetűek a riportműsorok, melyek azonban nemcsak egyházi, hanem világi eseményekről is tudósítanak. A hírérték itt sem vész el: az, hogy valahol karácsonykor éjféli misét tartanak, nem kap helyet a műsorban. Az összmagyar szemlélet itt is megvalósul: a Régiók üzenete című riportműsor a teljes Kárpát-medence hétköznapjairól hírt ad határon belül és kívül dolgozó magyar tudósítók segítségével. Nem elsősorban egyházi jellegűek a szolgáltató és életviteli műsorok sem: például a családi, ifjúsági, egészségügyi, gasztronómiai vagy pedagógiai magazin, a jogi, gazdasági, uniós, civil és agrárműsor. Ha mégis egyházi tartalmat kap a műsor, a MKR igyekszik kényes témákról is szót ejteni: az Életre-való című családi magazinban például felvetődött már az elváltak helyzete is. Az arányosságra itt is figyelem fordul: a szintén 2007. február 17-én sugárzott Jegygyűrű című párkapcsolati magazinban egy montázs- és három interjúból egyetlen megszólaló volt egyházi: a Bálint-napi szokásokról fiatal párok, egy virágárus, egy fogyasztásszociológus és egy áldozópap mondta el véleményét. A MKR tehát egyáltalán nem zárkózik el attól, hogy nagyon is világias vagy éppen gyakorlati témákat tűzzön műsorra (a gyermek szemüvegessé válása, kirándultatása ugyanúgy téma lehet, mint a hitoktatás). Világi jellegűek az ismeretterjesztő műsorok is: a tudományos, az építészeti, a divattörténeti magazin, az évfordulókhoz kötött vagy egyéb történelmi illetve néprajzi műsorok. A meghívott vendégek sem feltétlenül csak hívő vagy akár konzervatív nézeteket valló személyek, hiszen szakmai kérdésekben a hozzáértés kerül inkább előtérbe. Természetesen az egyházi vonatkozású helyszínek vagy tárgyak (pl. harang) is helyet kapnak a műsorban, hiszen a MKR egyben azt is vallja: hol, ha nem ezen a frekvencián, essék szó ezekről a dolgokról. A portréműsorokban sem csak egyházi személyiségek szólalnak meg:
tudósok, művészek és egyéb közéleti személyiségek, sőt, „az utca emberének” arcéle is kirajzolódik. A kulturális műsorok, az irodalmi, színház- és egyéb művészeteket bemutató valamint anyanyelvi műsorok, a publicisztikák szintén olyanok, hogy bármelyik színvonalas közszolgálati médiumban elhangozhatnának. A MKR műsorpalettáján programajánlók is helyet kapnak: az egyházi eseményeket figyelembe ajánló Venite heti egyszer 10 percben, az elsősorban világi kulturális programokat kínáló Meghívó viszont heti kétszer 30 percben hangzik el. A 2007. február 17-i Meghívóban például nyolc ajánlatból egy kötődik az egyházhoz: az is egy bábműsorra, a Faludi Ferenc Akadémia új, befogadó bábszínházának előadására hívja fel a figyelmet. Nem tekinthetők egyházi jellegűnek a zenés közönségműsorok, a heti több órában sugárzott kívánságműsorok és interaktív, betelefonálós adások sem.
2.3 Zenei sugárzott anyag A MKR szerkesztett zenei műsorainak nagy része műfajokhoz, stílusokhoz kötött műsor: például opera, dzsessz, country, sanzon, népzene és végül egyházzene. Vannak zenei ajánló műsorok, azaz lemezbemutatók, koncertajánlók is. A közéleti illetve kulturális műsorok zenei szerkesztése illeszkedik azok világi/egyházi tartalmához. 3. Kereszténység a MKR-ban – összefoglalás A MKR katolicitása tehát több szinten valósul meg. Ami a formát illeti, egyértelmű katolikus üzenet jelenik meg a köszönésekben és egyéb kötött nyelvi formákban (pl. imádságokban), valamint a nyelvezetben: bizonyos szimbólumok és metaforák (pl. jó pásztor) nagyobb valószínűséggel szerepelnek a MKR műsoraiban, mint más adókon, vagy például a világ szó szekuláris (és nem geográfiai) értelme feltehetőleg gyakrabban használatos ebben a rádióban, mint máshol. Ami a tartalomra vonatkozik, a katolicitás inkább egyfajta keresztény/katolikus szemléletben, mint kifejezett vallásos tartalomban nyilvánul meg (mint láttuk, a közéleti és kulturális szerkesztőség összevont műsorkészítési aránya több mint 46%, a vallási szerkesztőség által jegyzett műsorok aránya alig haladja meg a 17%-ot). Általában elmondható, hogy – miközben a MKR megfelel a közszolgálatiság standardjainak – egy világi fenntartású közszolgálati médiummal összehasonlítva ezen a frekvencián feltehetőleg magasabb reprezentáltsága van: a) az egyházi vonatkozású, magas hírértékű eseményeknek és
témáknak; b) a megszólaltatottak közt a keresztény szempontból modellértékűeknek (pl. az egyházi iskoláknak, egy gyermekáldást nem elutasító családnak, a házas- és nem élettársi kapcsolatnak stb.). Mindazonáltal, a világi és egyházi tartalom egészséges belső arányosságára a szerkesztők fokozottan figyelnek. A médium által sugallt hallgatói modell egy, a transzcendens iránt érzékeny, de a világban (és a Kárpát-medencében) két lábon járó ember.
Hivatkozások
Bell, A. 1991. The Language of News Media. Oxford UK and Cambridge MA: Blackwell Halliday, M.A.K. 1985. An Introduction to Functional Grammar. London: Edward Arnold Tolcsvai Nagy G. 2005. Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr 129/3. 348-362
