Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
Kereskedelmi igazgatás
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október
Kereskedelmi igazgatás A Ket.-novellával, valamint a szolgáltatási törvénnyel összefüggő, a kereskedelmi igazgatáshoz tartozó jogszabály-módosításokról készítendő tansegédlethez részanyag A Ket.-novellával valamint a szolgáltatási törvénnyel összefüggően jelentősen változtak a kereskedelmi tevékenység folytatásával összefüggő szabályok. A Ketnovellából eredően elsősorban az eljárási szabályok, az ügyintézés határidejének számítása, továbbá az eljárásban érintettek értesítése miatt kellett az ágazati jogszabályokat módosítani, addig a szolgáltatási törvényből adódóan lényegi változások következtek be a kereskedelmi szabályozásban, amely a vállalkozások számára egyszerűbb vállalkozás indítást tesz lehetővé a kereskedelemben. Ugyanakkor a kereskedelmi jogszabályok mellett a kereskedőknek és a jegyzőknek a Ket. és a Szolg. Tv. rendelkezéseit is alkalmazni kell. 1. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLV. törvény módosítása 1.1. Változott a törvény 2. §-a, amely a fogalom rendszert tartalmazza, a betűrendi felsorolás helyett számozott felsorolás került a törvénybe, mivel több új fogalom is bekerült. Új fogalomként jelenik meg a törvényben a bevásárlóközpont, a közterületi értékesítés, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység, a közvetlen értékesítés, a mozgóbolt, továbbá a szálláshely, szálláshely szolgáltatás, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység fogalma. 1.2. Megszűnt az a fő elv, hogy kereskedelmi tevékenység csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható. A törvény 3. § -a szerint a jövőben a kereskedés formáját a kereskedő választja meg, amely lehet üzlet, üzleten kívüli kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, közterületi értékesítés, mozgóbolti árusítás, automatából történő árusítás, bevásárlóközpontokban, valamint vásárokon és piacokon történő árusítás. 1.3. Alapelvként - 3. § (1) - mondja ki a törvény, hogy a kereskedelmi tevékenységre irányuló szándékot – az engedélyköteles tevékenység kivételével - a kereskedőnek be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnál. 1.4. Az irányelvvel összhangban előírja a törvény (3. § (3)- (4)) azt is, hogy közérdekű kényszerítő ok fennállása esetén jogszabály bizonyos termékek forgalmazását a felsorolt kereskedelmi formák valamelyikéhez kötheti, illetve külön törvény, vagy kormány-rendelet egyes termékek forgalmazását hatósági engedélyhez kötheti. Ugyancsak jogszabályi felhatalmazás van arra, hogy az egyes kereskedelmi formákban értékesíthető termékeket, - amennyiben az indokolt – korlátozza a végrehajtási rendelet. (ilyen pl. a közterületi árusítás).
1.5. Amennyiben közérdekű kényszerítő ok, vagy az Európa Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, az üzlet csak a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedéllyel üzemeltethető. (3. § (6) ). A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét a meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. E termékkört a törvény nem, hanem annak végrehajtási rendelete szabályozza. 1.6. A törvény általában nem határozza meg a külön engedélyhez kötött termékeket, hiszen azokat egyéb törvények, kormány-rendeletek határozhatják meg, kivételt tesz azonban a nemesfémből készült ékszerek, tárgyak, díszműáruk tekintetében, ahol kimondja, hogy e termékek csak a kereskedelmi hatóság külön engedélyével forgalmazhatók, s meghatározza az engedély azon feltételeit (büntetlen előélet, köztartozás mentesség) amelyeket csak törvény határozhat meg. (4. §) 1.7. A törvény új 6/A §-a rendelkezik a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételeiről, amely új elemként rendelkezik a bevásárlóközpont üzemeltetésének bejelentési, valamint a vásár-piac működésének vásár- , illetve piacüzemeltetési engedélyéről. Ezek részletes feltételeit kormány-rendelet határozza meg. 1.8. Ugyancsak új, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység folytatásának általános feltételeiről szóló fejezet, amelynek keretében a 6/B § rendelkezik az idegenvezetői tevékenység feltételeiről, a 6/C § a lovas szolgáltatás feltételeiről, a 6/D § a szálláshely szolgáltatás szálláshely-üzemeltetési engedélyhez kötéséről, a 6/E § a tartós szálláshasználati szolgáltatás bejelentési kötelezettségéről, továbbá annak egyéb feltételeiről (büntetlenség). 1.9. A 6/F § az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéshez kötöttségéről, valamint annak fontosabb feltételeiről rendelkezik. 1.10. A kereskedőkről, bejelentett és a működési engedéllyel rendelkező üzletekről, továbbá más, bejelentésre, vagy engedélyre kötelezett kereskedelmi formákról, továbbá kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységről a kereskedelmi hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie a 6/G § szerint. 1.11. A változásokkal összhangban rendezi továbbá a törvény a 9. § módosításával, a kereskedelmi hatóság jogkörét, a nyitva tartás éjszakai korlátozását zajvédelmi okokból. 1.12. Felhatalmazásokkal rendezi a törvény a kapcsolódó kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű szabályozását is. 2. A kereskedelmi tevékenységek 210/2009(IX.9.) Korm. rendelet
végzésének
feltételeiről
szóló
A kormány-rendelet felváltja az e kérdéseket korábban szabályozó 133/2007 (VI.13.) Korm.- rendeletet, s a kereskedelmi törvénnyel, valamint a szolgáltatási törvénnyel és a Ket –novellával összefüggésben új rendeletben határozza meg a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit. Tekintettel arra, hogy a
rendelet zömében a tevékenység folytatásával kapcsolatos hatósági eljárásokra vonatkozik, az ezzel kapcsolatos általános rendelkezéseket a jogszabály nem ismétli meg, mivel azok a Ket-ből következnek, s azokat a Ket. tartalmazza. Ugyancsak nem ismétel meg a jogszabály számos tájékoztatási szabályt, valamint a panaszintézés szabályait, mivel azok általános követelményként a Szolg. tv.-ben kerültek szabályozásra. 2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
2.5.
2.6. 2.7.
A jogszabály 2. §-a kereskedelmi hatóságként a mozgóboltok, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli (házaló)kereskedelem esetén a kereskedő székhelye szerinti település (a fővárosban a kerületi) jegyzőt jelöli ki. Minden más kereskedelmi forma esetében a tevékenység helye szerinti település jegyző a kijelölt kereskedelmi hatóság, akár a működési engedély, akár a bejelentés esetében. Tekintettel arra, hogy egyes termékek forgalmazása külön törvényben, vagy kormány-rendeletben, továbbá az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyezési kötelezettség állapítható meg, a jogszabály ilyen eljárásokban közreműködő hatóságot jelöl ki. A 3. és 4. § szabályozza a kereskedelmi hatóság közreműködő hatóságként történő működését, eljárását. Ennek lényege, hogy a kereskedő - amennyiben az adott termék forgalmazása hatósági engedélyhez kötött – a bejelentéssel, vagy a működési engedély kérelemmel együtt a külön engedély iránti kérelmét is benyújthatja a kereskedelmi hatósághoz, amely továbbítja a külön engedély iránti kérelmet a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságnak. Ugyanakkor az ügyfél a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságnak is benyújthatja mind a külön engedély iránti kérelmét, mind a bejelentését, vagy a működési engedély iránti kérelmét, amely hatóságnak továbbítania kell a bejelentési és a működési iránti kérelmeket a kereskedelmi hatóságnak. Külön rendelkezik a jogszabály (5.§) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott környezeti zajkibocsájtási határérték megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban, ahol a kereskedelmi hatóságnak ezt a kérelmet a környezetvédelmi hatóság felé kell továbbítani. A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárást a jogszabály 6. § szabályozza, amely utal a R. 1. sz. mellékletének „A” pontjára, ahol meghatározza a rendelkezés, hogy a kereskedőnek milyen adatokat kell közölnie a bejelentéskor. Többek között nevét, címét, vállalkozásának azonosító adatait, a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formáját, és jellegét, helyét, a forgalmazni kívánt termékeket a R. 6. sz. melléklete alapján, a nyitva tartási időt, az üzlet alapterületét, továbbá üzletben folytatott tevékenység esetén csatolni kell a nem saját tulajdonú ingatlan esetén a bérlemény használatára jogosító okiratokat. A jegyző a bejelentést nyilvántartásba veszi, amelynek adattartalmát a R. 2. sz. mellékletének „A” pontja tartalmazza. A nyilvántartás nyilvános, azt az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A nyilvántartásba vételt követően a jegyző a bejelentés másolatát, a nyilvántartási számmal együtt megküldi az ellenőrző hatóságoknak, továbbá az érintett szakhatóságoknak, valamint az illetékes rendőrkapitányságnak, továbbá jövedéki termék esetében az illetékes vámhatóságnak, élelmiszer,
2.8.
2.9.
2.10.
2.11.
2.12.
2.13.
2.14.
takarmány, állatgyógyászati termék és termésnövelő anyag esetén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSzH), amely nem szakhatóság, hanem ellenőrző hatóság. A R. nem rendelkezik arról, hogy a bejelentést és a nyilvántartás vissza kell igazolni a bejelentőnek is, mivel az a Ket-ből következik (78.§) Az érintett szakhatóságok, valamint az MgSzH a bejelentés kézhezvételétől számított 22 munkanapon köteles hatósági ellenőrzést folytatni az adott helyen, ahol a kereskedelmi tevékenységet folytatják. Ezzel egyfajta utólagos ellenőrzés valósul meg, mivel a kereskedőnek már a tevékenység megkezdésekor rendelkeznie mindazokkal a feltételekkel, amelyek egyes termékek forgalmazására egyéb jogszabályokban elő vannak írva. Az ellenőrzés eredményéről a hatóságok, szakhatóságok értesítik a jegyzőt öt munkanapon belül. Amennyiben az ellenőrzés olyan hiányosságot állapít meg, amely jogszabályban ütközik, a jegyző a bejelentőt a nyilvántartásba vétel módosításával értesíti, illetve a rendeletben meghatározott szankciókat alkalmazza. A kereskedőnek a bejelentésben bekövetkező változásokról a jegyzőt haladéktalanul, a nyitva tartási időt illetően öt munkanapon belül tájékoztatni kell. A jegyző ennek alapján módosítja a nyilvántartást, s arról az érintetteket tájékoztatja. A kizárólag üzletben forgalmazható termékek működési engedélyezési eljárását a R. 7-10. §-ai tartalmazzák. A R. 3. sz. melléklete határozza meg azokat a termékeket, amelyeket közrendi, közbiztonsági, vagy egészségvédelmi, környezetvédelmi okokból csak működési engedéllyel rendelkező üzletben lehet árusítani. Ezek a dohány, a veszélyes anyagok, a festékek, lakkok, állatgyógyászati készítmények, fegyver, lőszer, robbanószer, növényvédőszerek, a nem veszélyes hulladékok, valamint az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt termékek, kivéve a jövedéki törvény szerinti üzemanyagokat. Fontos könnyítés a vállalkozások számára, hogy az a kereskedő, aki egyidejűleg forgalmaz működési engedélyköteles és bejelentés-köteles árut, a bejelentési kötelezettségét a működési engedély kérelemmel egyidejűleg megteheti a rendeletben meghatározott adattartalommal. A kereskedőnek e termékek forgalmazása esetén működési engedélyt kell kérnie az üzlet helye szerint illetékes jegyzőtől, a R. 1. sz. mellékletének „B” pontja alapján. Ebben a kereskedő, valamint az üzlet adatait, a forgalmazni kívánt terméket, továbbá az üzlet alapterületét, nyitva tartási idejét, valamint a használati jogosultságot kell igazolni, illetve közölni. A jegyző a működési engedélyezési eljárásba, a termék alapján érintett szakhatóságokat bevonja, s a kereskedő kérelmére helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemlén résztvevő szakhatóságok jegyzőkönyvbe mondják állásfoglalásukat. A jegyző a működési engedély megadásával együtt az üzletet nyilvántartásba veszi a R. 2. sz. mellékletének „B” pontja szerinti adatokkal, s igazolást ad ki, amelynek tartalmát a R. 4. sz. melléklete tartalmazza. E határozatról értesíti az ellenőrző és az eljárásban résztvevő szakhatóságokat (Ket. 78. §), az illetékes rendőrkapitányságot, jövedéki termék esetében a vámhatóságot. A kereskedőnek a működési engedély kérelemben bekövetkezett változásokról haladéktalanul értesítenie kell a jegyzőt, a nyitva tartási idő változásáról pedig öt napon belül. E változásokat a jegyző a nyilvántartásba bejegyzi. A működési engedély tartalmát is érintő változások esetén a korábbi
engedély – igazolás bevonásával egyidejűleg új engedély-igazolást ad ki. E változásokról a jegyző értesíti mindazon hatóságokat, szakhatóságokat, amelyek az eredeti működési engedély-igazolásról is tájékoztatást kaptak. 2.15. A jegyzőnek a R. 11. §-a alapján a kizárólag külön engedély birtokában folytatható tevékenységekről is nyilvántartást kell vezetnie a külön engedélyre feljogosított hatóságok értesítése alapján. 2.16. Egyes kereskedelmi formákban korlátozza a rendelet a forgalmazható termékek körét, (12-18.§) illetve feltételekhez köti a tevékenységet, kikötve ugyanakkor, hogy minden kereskedési formában be kell tartani a termékekre vonatkozó, külön jogszabályban előírt feltételeket, illetve meg kell szerezni a hatósági engedélyeket, továbbá e formákban is tájékoztatni kell a vásárlókat a kereskedő nevéről, székhelyéről. Közterületi értékesítés keretében csak a R. 5. sz. mellékletében meghatározott termékek forgalmazhatók. Lehetővé teszi ugyanakkor a R., hogy bizonyos ünnepi alkalmakkor, vagy helyi hagyományokhoz kötődően az alkalomhoz illő tárgyak is forgalmazhatók, az adott ünnepen, illetve az azt megelőző 20 napban. Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, valamint szeszesital. Mozgóboltban szintén nem értékesíthetőek a nemesfém tárgyak, továbbá jövedéki termékek – a dohány kivételével – csak a jövedéki törvényben meghatározott feltételekkel értékesíthető. A mozgóboltokra vonatkozó szabályozás a korábbihoz képest lényegesen változott, mivel a mozgóbolt nem minősül üzletnek, így mozgóboltban gyakorlatilag minden olyan termék árusítható, amely nem üzlethez kötött, továbbá külön hatósági engedélyek lehetővé teszik azok árusítását. Alkalmi rendezvényen szeszesitalt csak a jövedéki törvény 110. § (11) bekezdésében foglalt feltételekkel lehet, amely lényegében azt jelenti, hogy a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni a szeszesital forgalmazást a vámhatóságnak. Csomagküldő kereskedés során a termékről, illetve a tevékenységről szóló tájékoztatóban közölni kell az adatvédelmi nyilvántartás számát. Üzleten kívüli (házaló ) kereskedés útján nem forgalmazhatók kábítószer és kábítószer jellegű anyagok, gyógyszerek, gyógyhatású eszközök és gyógyászati segédeszközök, élelmiszerek, ideértve a gombát is, de a zöldség-gyümölcsöt lehet, a tűz-és robbanásveszélyes termékeket, veszélyes hulladékot, drágakövet, nemesfémből készült ékszereket, tárgyakat, jövedéki terméket, illetve minden olyan terméket, amelyek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti. Tilos a fogyasztót 19 óra és 9 óra között a lakásán felkeresni, továbbá igazolni kell a házalásra való jogosultságot, ha a kereskedő nem saját nevében jár el. 2.17. A jogszabály egyes termékek forgalmazására vonatkozóan is rendelkezéseket határoz meg (19-22. §). Vegyipari termékek csak zárt csomagolásban, megfelelő tájékoztatás mellett hozhatók forgalomba, szexuális termékeket tilos kirakatba és közszemlére tenni, továbbá nevelési, oktatási, vallási intézmények bejáratától számított 200 m-teres távolságon belül forgalmazni, s a többi terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban forgalmazható, kivéve a szaküzleteket. Szeszital forgalmazása tilos a diáksport egyesületek, nevelési oktatási intézmények sportlétesítményeiben, ha azon 18 éven aluliak is részt vesznek. Tilos továbbá 5 %-nál magasabb alkoholtartalmú termék árusítása sportrendezvényeken, továbbá a melegkonyhás vendéglátóhelyek kivételével a nevelési, oktatási, egészségügyi intézmények bejáratától számított 200 méteres távolságon
2.18.
2.19.
2.20.
2.21.
2.22. 2.23.
belül. Ezen intézmények működési idejének lejárta után a jegyző a rendőrhatóság, valamint a vámhatóság véleményének figyelembe vételével engedélyezheti s szeszesital kimérést. Vendéglátó üzletben zeneszolgáltatás a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet követelményeinek betartásával nyújtható, szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék csak a szerencsejátékok szervezésről szóló törvényben foglalt feltételekkel folytatható. A rendelet 23-25. §-ai a forgalmazással kapcsolatos egyéb rendelkezéseket tartalmazza. Köteles a kereskedő a megvásárolt terméket jellegének megfelelően becsomagolni, a fogyasztó számára a megvásárolt áru mérlegelésére mérési lehetőséget biztosítani, a használt és minőséghibás árut az újtól elkülöníteni, okirattal igazolni, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, illetve, hogy rendelkezik működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályokban előírt feltéteknek. Tájékoztatni kell a vásárlókat a biztonsági szolgálat nevéről, székhelyéről. Minden kereskedelmi formában hitelesített vásárlók könyvével kell rendelkezni, az abba történő bejegyzéseket a fogyasztóvédelmi törvény szabályai szerint kell intézni, amelyet a hatóságok két évre visszamenőleg ellenőriznek. A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére és a szankciókra a rendelet 2627. §-ai határoznak meg rendelkezéseket. Meghatározza pontosan a jogszabály, hogy mely esetekben jár el a fogyasztóvédelmi hatóság. Ezek elsősorban a fogyasztók tájékoztatásával, a vásárlók könyvével, a méréssel és csomagolással kapcsolatos szabályok. Minden más esetben, amely a kereskedő tevékenységét, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó szabályokat illeti a jegyző jár el, s ennek során az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, az üzletet ideiglenesen bezárathatja. A működési engedélyt a jegyző visszavonja, ha a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, ha a kereskedő nem tesz eleget a jegyző határozatában foglalt ideiglenes intézkedéseknek, ha a kereskedő nem tesz eleget a zajjal kapcsolatos határozatnak, s az elrendelt kötelező éjszakai zárva tartás ellenére továbbra is nyitva tart, vagy a tiltott, hanghatást okozó eszközt továbbra is használja. Amennyiben működési engedélyre kötelezett terméket működési engedély nélkül árusít a kereskedő, a jegyző az üzletet köteles azonnal bezáratni. A rendelet (28.§) új fogalmakat tartalmaz a rendelkező részben érintett, s a kereskedelemről szóló törvényben nem meghatározott tevékenységre, árukra. Így például meghatározza az alkalmi rendezvény, a büfétermék, a dohánytermék, a melegkonyhás vendéglátóhely, a szeszesital, valamint aszexuális termék fogalmát. A rendelet október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni kell. A rendelet hatályba lépésekor már működő és hatályos működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek csak az adatokban bekövetkezett változás esetében kell új működési engedélyt kérni, vagy a bejelentését megtenni. A jegyzőknek a korábban hatályos 133/2007. (VI.13.) Korm. rendelet szerint vezetett nyilvántartásokat, 2009. december 31-ig kell átvezetni az október 1-től hatályos rendelet 2. sz. melléklete szerinti formába. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az üzletek működéséről szóló 133/2007. (VI.13.) Korm.- rendelet.
3. A vásárokról és piacokról szóló 55/ 2009 (III.13.) kormányrendelet módosítása A kormány-rendelet módosítását a kereskedelmi törvény módosítása indokolta, amely módosítás lényege a következő: 3.1. 3.2. 3.3.
3.4.
3.5. 3.6.
3.7.
3.8.
3.9.
A rendelet hatálya a korábbihoz képest kiterjed a bevásárlóközpontokra is, így a rendelet címe is változott, „a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról” címre. A fenntartó és az üzemeltető fogalma kiegészült a bevásárlóközpont fenntartóival, üzemeltetőivel. Módosult a rendelet 2. §-a, amelyből kikerült az üzletek működésére, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó előírás, mivel azokat a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormány-rendelet tartalmazza. A kereskedelmi hatóság kijelölésére vonatkozó rendelkezés (4.§ (1) bekezdése) érdemben nem módosult, továbbra is a kistérség székhelye szerinti jegyző a kijelölt kereskedelmi hatóság, azonban a kijelölési felhatalmazások a kereskedelemről szóló törvény megváltozott §-aira, valamint a szolgáltatási törvényre hivatkozik. Változott az engedélyezés ügyintézési határideje 15 napról 10 munkanapra (4. § (5) bekezdés) Kiegészült a rendelet egy új 4/A. §-al, amely a bevásárlóközpontok üzemeltetésére irányuló bejelentési kötelezettségről rendelkezik, meghatározva bejelentés adattartalmát. Ennek során be kell jelenteni a működtetni kívánt bevásárlóközpont fenntartójának és üzemeletetőjének nevét, címét, vállalkozásának adatait, a bevásárlóközpont helyét, elnevezését, területhasználati jogcímét, nyitva tartási, üzemeltetési idejét, az üzletek és más árusítóhelyek számát. A kistérség székhelye szerinti települési jegyző a bevásárlóközpontokat nyilvántartásba vesz, amelynek adattartalmát szintén meghatározza a jogszabály. A nyilvántartásba vételről és a bejelentés másolatáról a jegyző értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, a munkavédelmi hatóságot, valamint az illetékes rendőrkapitányságot. Hatályon kívül helyezi a módosítás a rendelet 5. § (1) bekezdését, amely meghatározta a vásárokon és piacokon kizárólag üzletben forgalmazható termékek körét. Erre a rendelkezésre azért nincs szükség, mivel e kérdést a 210/2009 (IX.29) Korm. rendelet rendezi, ezért annak rendelkezéseit kell alkalmazni a vásárokon és piacokon is. A hatályon kívül helyezett részek helyett új 5. § került a rendeletbe, a korábbi megmaradó bekezdéseinek tartalmával, kiegészülve azzal, hogy szeszesitalt vásáron, piacon, csak a jövedéki törvényben meghatározott feltételekkel lehet árusítani. Változott a rendelet 6. §-a is, részben kikerültek a korábbi rendelkezésből a telefonszám megadására vonatkozó kötelezettségek a vásár –piac üzemeltetőjére, valamint az ott árusítókra vonatkozóan, másrészt megváltozott a panasz ügyintézésre vonatkozó szabályozás, amely nem visszahivatkozással, hanem itt szabályozza a panasz elintézésnek módját.
3.10. A rendelet 9. § (5) bekezdésében a hivatkozások számainak változása miatt kellett megváltoztatni a bekezdést, amely érdemi változást nem jelent. 3.11. A rendeletmódosítás 2009. október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008 (XII.31.) Korm. rendelet módosítása 4.1. A módosítás során kiegészült a rendelet 4. § b) pontja egy bd) ponttal, amely szerint a telepengedély kiadási eljárásban mérlegelni kell a természetvédelmi szempontokat is, ha a telep védett területen, a NATURA 2000 területén, vagy barlang védőövezetében létesül. 4.2. Az 5. § módosítása lényegében tartalmi változást nem jelent, csupán más logikai rendbe rendeződtek a rendelkezések, illetve a Ket-el összhangban történt meg az ügyfél minősítése, továbbá a helyszíni szemle megtartásáról készült jegyzőkönyv megküldése is a Ket-el összhangban került átfogalmazásra. 4.3. Ugyancsak a Ket-el összhangban módosultak a rendelkezés 6-10. §-ainak egyes bekezdései, a határozatról értesítendők körét illetően. 4.4. Kiegészült a rendelet egy új 10/A §-al, a z engedéllyel és a bejelentéssel kapcsolatos adatok módosítása után szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget ír elő. A 11. § felhatalmazza az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a díj mértékét, beszedésének kezelését, nyilvántartását, visszatérítését rendeletben határozza meg. 4.5. A módosítások szintén 2009. október 1-jén lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésüket követő és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 5. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 26/2008 (II.14.) Korm. rendelet módosítása 5.1. A rendelet egy új 3/A §-al egészül ki, amely előírja, hogy a hegesztett szerkezet szerelésénél, átalakításánál, javításánál az ömlesztő-hegesztés és az ezzel összefüggő tevékenység csak a miniszteri rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető, s ezekről a Hivatal nyilvántartást vezet. 5.2. Ugyanebben a szakaszban a miniszteri rendeletben meghatározott kazánok és a hozzá tartozó berendezések, továbbá az egyéb nyomástartó berendezések vegyi kezelésére irányuló tevékenység csak a miniszteri rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető, s ezekről is nyilvántartást vezet a Hivatal. 5.3. A továbbiakban felhatalmazást tartalmaz a rendelet az előzőekben hivatkozott miniszteri rendeletek megalkotására.
5.4. A rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba, s rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
