Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. Szolnok, december

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola

Szervezeti és Működési Szabályzata

Szolnok, 2004. december

SZMSZ

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Szolnok, 2004. december

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ....................................................................................................... 1 1.

A DOKUMENTUM JOGI SZABÁLYOZÁSAI................................................................................................... 6

2.

AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK ADATAI ............................................................................................ 6

3. AZ INTÉZMÉNY SZERKEZETE, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI EGYSÉGEINEK FELÉPÍTÉSE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ...................................................................................................................................... 6 3.1 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETÉNEK BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 6 3.1.1 Az iskola meghatározása .................................................................................................................................. 6 3.1.2. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete: .................................................................................................. 7 3.1.3. Szervezeti ábrát .............................................................................................................................................. 7 3.2 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI EGYSÉGEINEK FELÉPÍTÉSE, FELADAT ÉS HATÁSKÖREI ............................ 7 3.2.1 Az iskola felelős vezetője az igazgató,.............................................................................................................. 7 3.2.2. Az iskola igazgatósága .................................................................................................................................. 7 3.2.3. Az iskola vezetősége ...................................................................................................................................... 8 3.2.4. Az iskola dolgozói.......................................................................................................................................... 8 3.2.5. Az iskola szervezeti egységei ......................................................................................................................... 9 4.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................................ 9 4.1. AZ ISKOLAÉPÜLET NYITVATARTÁSI RENDJE ............................................................................................................ 9 4.2. A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ............................................................................. 9 4.3. AZ ISKOLA MUNKARENDJE ..................................................................................................................................... 10 4.4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ........................................................................................................... 11 4.5. A VEZETŐK AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE .................................................................... 11 4.6. AZ ISKOLA RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁNAK RENDJE .................................................................................. 11 4.7. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENT TARTÓZKODÁS RENDJE, AZOK RÉSZÉRE AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL .................................................................................................................... 11 4.8. AZ INTÉZMÉNYI VAGYON VÉDELME ...................................................................................................................... 11 4.9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA ........................................................ 12

5.

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATTARTÁSA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ....... 12 5.1. ISKOLAKÖZÖSSÉG ................................................................................................................................................. 12 5.1.1. Az iskolaközösség tagjai............................................................................................................................... 12 5.1.2. Az iskolaközösség érdekképviselete.............................................................................................................. 12 5.2. AZ ISKOLASZÉK..................................................................................................................................................... 12 5.2.1 Az iskolaszék tagjai ....................................................................................................................................... 12 5.2.2. Az iskolaszék létszáma: 4 fő...................................................................................................................... 12 5.2.3. Az iskolaszék tagjainak megválasztása ........................................................................................................ 12 5.2.4. Az iskolaszék működése ................................................................................................................................ 13 5.2.5. Az iskolaszék jogköre ................................................................................................................................... 13 5.3. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE ........................................................................................................... 13 5.4. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGEI ....................................................................................................................................... 13 5.4.1. A nevelőtestület ............................................................................................................................................ 13 5.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei............................................................................................................ 15 5.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok............................................................................................... 16 5.5. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI ......................................................................................................................................... 16 5.5.1. Az osztályok szülői munkaközösségei ........................................................................................................... 16 5.5.2. A szülők Tanácsának tagjai, jogkörei........................................................................................................... 16 5.6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ...................................................................................................................................... 17 5.6.1. Az osztályközösségek .................................................................................................................................... 17 5.6.2. A diákkörök .................................................................................................................................................. 17 5.6.3. A diákönkormányzat..................................................................................................................................... 18 5.7. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ............................................................................................... 18 5.7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület ................................................................................................................ 18 5.7.2. Az iskolaszék és az iskola ............................................................................................................................. 19 5.7.3. A nevelők és a tanulók .................................................................................................................................. 19 5.7.4. A nevelők és a szülők..................................................................................................................................... 19

6.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ..................................... 20 6.1. AZ IGAZGATÓSÁG INTÉZMÉNYI KAPCSOLATAI ...................................................................................................... 20

2/47

SZMSZ


6.2. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI KAPCSOLATAI ............................................................................................................. 21 6.3. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI KAPCSOLATAI.................................................................................... 21 6.4. KÜLSŐ KAPCSOLAT TILTÓ SZABÁLYOZÁSA ........................................................................................................... 21 7.

AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK............................................................................................................................................. 21

8.

AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI, ELVEI, RENDJE .............................. 22

9.

AZ ISKOLAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE .............................. 22 9.1. ISKOLAI SZIMBÓLUMOK ........................................................................................................................................ 22 9.2. ÉVKÖNYV.............................................................................................................................................................. 22 9.3. ÜNNEPSÉGEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE ................................................................................. 22 9.4. KITÜNTETÉSEK ...................................................................................................................................................... 23 9.4.1. Megyei és országos kitüntetésekre való felterjesztés rendje ......................................................................... 23 9.4.2. „PRO KERO” Pedagógus díj iskolai szabályozása..................................................................................... 23 9.4.3. „PRO KERO” Dolgozói díj iskolai szabályozása ........................................................................................ 24 9.4.4. A „KERO Kiváló Diákja” és a „KERO Kiváló Sportolója” plakett odaítélésének szabályozása ............... 25 9.5. AZ ISKOLAÚJSÁG ÉS AZ ISKOLARÁDIÓ MŰKÖDTETÉSE ........................................................................................... 26 9.5.1. Az iskolaújság működtetésének rendje ......................................................................................................... 26 9.5.2. Az iskolarádió működtetésének rendje ......................................................................................................... 26

10. A TANULÓK INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK ÉS A FOLYAMATOS FELÜGYELET BIZTOSÍTÁSÁNAK RENDJE ..................................................................................................................................... 26 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 11.5. 12.

A TANULÓI TÁVOLMARADÁS, MULASZTÁS IGAZOLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA .................... 26 A TÁVOLMARADÁS DOKUMENTÁLÁSA ................................................................................................................ 26 A TÁVOLMARADÁS ENGEDÉLYEZÉSE .................................................................................................................. 27 AZ ELŐZETES ENGEDÉLY NÉLKÜLI MULASZTÁSOK ESETÉN SZÜKSÉGES ELJÁRÁSI REND...................................... 27 A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSÁNAK RENDJE ....................................................................................................... 27 ELJÁRÁSOK IGAZOLATLAN MULASZTÁSOK ESETÉN ............................................................................................. 27 A TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSOK................... 29

12.1. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ ELLENÉBEN FOLYÓ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA ............................... 29 12.2. A TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS A TANDÍJ MÉRTÉKE, ILL. KEDVEZMÉNYEI ................................................................................ 29 12.3. A BEFIZETÉS, ILL. A VISSZAFIZETÉS RENDJE ........................................................................................................ 29 13.

A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILLETVE SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK SZABÁLYOZÁSI ELVEI . 29

13.1. A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE ........................................................................................... 29 13.2. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK FELTÉTELEI ........................................................................................................... 30 13.3. A TANKÖNYVVÁSÁRLÁSI TÁMOGATÁS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE........................................................................ 30 14. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETÉNEK ELLÁTÁSI FORMÁI, RENDJE .......................................................................................................................................................................... 30 14.1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET BIZTOSÍTÁSA .................................................................................................... 30 14.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ELLÁTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE .................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 15.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK RENDJE.......................................................................... 31

15.1. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ÉS ELLÁTÁSUK RENDJE .............................................................. 31 15.2. A GYERMEK- ÉS TANULÓBALESET MEGELŐZÉS FELADATAI, ILLETVE A BALESET ESETÉN TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK RENDJE ......................................................................................................................................................................... 31 15.2.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban......................... 31 15.2.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .......................................................................... 32 15.3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK SZABÁLYOZÁSA ............................................................... 33 15.3.1. Tűzriadó szabályozása ............................................................................................................................... 33 15.3.2.Eljárás bombariadó esetén: ......................................................................................................................... 33 16. A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS FELTÉTELEI MAGTEREMTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK RENDJE ............................................................. 34 16.1. 16.2. 16.3. 16.4.

AZ INTÉZMÉNY KÖTELESSÉGEI ............................................................................................................................ 34 ORVOSI VIZSGÁLAT RENDJE ................................................................................................................................ 34 A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE:................................................................................................................. 34 A DOLGOZÓK FELELŐSSÉGE ................................................................................................................................ 34

3/47

SZMSZ


17. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A JELENTKEZÉS RENDJE, MŰKÖDÉSE ................................................................................................................................................................... 34 17.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI................................................................................ 35 17.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA JELENTKEZÉS RENDJE ......................................................................... 35 17.3. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSE .............................................................................................. 35 17.4. A FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁST BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁS RENDJE .............................................................. 35 17.5. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB LEHETŐSÉGEINEK SZABÁLYOZÁSA ................... 35 17.5.1. Tanulmányi kirándulás............................................................................................................................... 35 17.5.2. Túrák táborok............................................................................................................................................. 36 17.5.3. Versenyek, vetélkedők................................................................................................................................. 36 17.5.4. Iskolai könyvtár .......................................................................................................................................... 36 18.

A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI, RENDJE .............................................................................. 36

18.1. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI.................................................................................................................. 36 18.2. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS RENDJE .................................................................................................................. 36 19.

AZ ISKOLAI SPORTKÖR MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, FELADATAI .................................................. 37

19.1. AZ ISKOLAI SPORTKÖR SZERVEZÉSE, SZAKMAI PROGRAMJA ............................................................................... 37 19.2. AZ ISKOLAI SPORTKÖR MŰKÖDÉSI RENDJE .......................................................................................................... 37 20.

A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁJA, RENDJE..................................... 37

21.

A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE ................................................. 38

22.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI, RENDJE .......................................................... 38

22.1. A TANULÓI JUTALMAZÁS ALAPELVEI .................................................................................................................. 38 22.2. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI ....................................................................................................................... 38 22.3. A TANULÓI JUTALMAZÁSOK RENDJE ................................................................................................................... 39 23. A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK FORMÁI, AZ ALKALMAZÁS ELVEI, RENDJE............................................................................................................................................................ 39 23.1. 23.2. 23.3. 23.4.

FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSBEN RÉSZESÍTHETŐK KÖRE ........................................................................................ 39 AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI ....................................................................................................................... 40 AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK ALAPELVE ................................................................................................................... 40 A FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE ............................................................................................................................. 40

24.

A TANULÓK ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA ........................................................... 40

25.

AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA ........................................ 41

25.1. A TANULÓI SZEMÉLYI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDJE ..................................................................................... 41 25.2. INTÉZMÉNYI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG VÁLLALÁS ............................................................................................. 41 26.

A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI, MŰKÖDÉSI RENDJE ....................................................................... 41

26.1. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI .............................................................................................................................. 41 26.2. A FELNŐTTOKTATÁS MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................................. 41 27. AZ ÁLLAMI NYELVVIZSGA BIZONYÍTVÁNYNAK A TANULMÁNYOKBA VALÓ BESZÁMÍTÁSA, ILLETVE AZ IDEGEN-NYELVÓRÁK ALÓLI FELMENTÉS SZABÁLYOZÁSA............... 41 28.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI, FELADATAI, RENDJE.................................. 42

29. A SZÁMONKÉRÉS, BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS FORMAI ELVEI, RENDJE .......................................................................................................................................................................... 42 29.1. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, GYAKORLATI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE........................................................ 42 29.2. A BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI ........................................................................................................................... 42 29.3. AZ ÉRTÉKELÉS ELVEI .......................................................................................................................................... 42 30. AZ OSZTÁLYOZÓ-, JAVÍTÓ-, KÜLÖNBÖZETI-, KÖZTES-, FELVÉTELI VIZSGÁK SZABÁLYAI, ELJÁRÁSI RENDJE...................................................................................................................................................... 43 31.

A TANTÁRGYI, TANÉVI FELMENTÉSEK SZABÁLYAI....................................................................... 43

32.

A JOGORVOSLAT ÉS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK SZABÁLYOZÁSA ......................................... 43

33.

EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK ......................................................................................................................... 43

4/47

SZMSZ


33.1. ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ..................................................................................................................... 44 33.1.1. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................... 44 33.1.2. Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok .............................................................................. 44 33.1.3. A tanulók iskolai életével összefüggő hagyományok .................................................................................. 44 33.2. A DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉSI ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSI RENDJE................................................................................ 44 33.2.1. A 9. évfolyamos tanulókra vonatkozó szabályok ......................................................................................... 45 33.2.2. Felsőbb évfolyamos tanulókra vonatkozó szabályok................................................................................... 45 33.2.3. Diákigazolvány bevonása............................................................................................................................ 45 33.3. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................................................................................................... 45 33.3.1. A tankönyvellátás megszervezése ............................................................................................................... 45 33.3.2. A tankönyvterjesztési megállapodás tartalma ............................................................................................ 45 33.3.3. Egyéb tankönyvellátással kapcsolatos intézkedések................................................................................... 46 34. 34.1. 34.2. 34.3. 34.4. 35.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................................................ 46 A SZABÁLYZAT HATÁLYBA LÉPÉSE, HATÁLYA .................................................................................................... 46 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ........................................................ 46 A DOKUMENTUM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE............................................................................................... 46 A DOKUMENTUM INTÉZMÉNYVEZETŐ ÁLTALI HITELESÍTÉSE............................................................................... 47 MELLÉKLETEK............................................................................................................................................. 48

5/47

SZMSZ


1. A dokumentum jogi szabályozásai A szervezeti és működési szabályzatra utaló rendelkezéseket, elfogadásának rendjét, tartalmi elemeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvénye – Kt. 12.§, 40.§, 102.§ és 103.§-a -, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30) Korm. rendelet – 10.§ és 17.§ -, a katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X.12) OM rendelet, illetve a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet határozza meg.

2. Az iskola alapító okiratának adatai Az intézmény neve: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Az intézmény telephelye: Szolnok Az iskola postacíme: 5000 Szolnok Károly Róbert utca 2. (Pf. 102.) Telefon (fax) száma: 56/413-363; 56/413-365. Az iskola tagintézményének telephelye: Élelmiszer kabinet, Szolnok Dr. Szana A u. 28. Az alapító okirat törzsszáma: 409272 Az alapító okirat kelte: 1976., módosítások hitelesítése: 2004. (lásd 1. számú melléklet)

3. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat- és hatáskörei 3.1 Az intézmény szervezetének bemutatása 3.1.1 Az iskola meghatározása

Az intézmény neve:

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola

OM-azonosítója:

036027

székhelye: fenntartója: alaptevékenysége:

Szolnok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az alapító okiratban meghatározottak szerint

Az intézményben az oktatást-nevelést, a vizsgákra való felkészítést, kinevezett szaktanárok, szakoktatók, további jogviszonyban alkalmazott szakemberek, óraadók végzik. Külső személlyel, vagy szervezettel - szellemi tevékenység végzésére vonatkozó - szolgáltatási szerződés köthető, pl.: órák, előadások, továbbképzések, vizsgáztatások tartására. Ezen szerződések csak akkor, és csak olyan mértékben köthetők, amire az intézmény költségvetése 6/47

SZMSZ


fedezetet nyújt, nem vehetők figyelembe a dologi kiadások éves költségvetési rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatai. Belső munkavállalók esetén nem alaptevékenység elvégzésére köthető hasonló szerződés. 3.1.2. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete: Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy, a fenntartó önálló gazdálkodási joggal ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. 3.1.3. Szervezeti ábrát lásd a dokumentum utolsó oldalán. 3.2 Az intézmény szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei 3.2.1 Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Munkaköri leírása az SZMSZ 2. számú mellékletében található. 3.2.2. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják:

az igazgatóhelyettesek a gazdasági vezető a gyakorlatioktatás-vezetők a gyakorlatioktatás-vezető helyettesek

Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes tagozatvezető igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettesek megbízását - a tantestület véleményének kikérésével - az igazgató adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. 7/47

SZMSZ


Az igazgatóhelyettesek és a többi vezető beosztású dolgozó munkáját munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ 3. és 4. számú mellékletében találhatók. Az igazgatóság rendszeresen, hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról, illetve a feladatoktól függően szükség szerint. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 3.2.3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:

igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági vezető gyakorlatioktatás-vezető gyakorlatioktatás-vezető helyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői a diákönkormányzat elnöke a közalkalmazotti tanács elnöke az iskolaszék elnöke a reprezentatív szakszervezet vezetője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége üléseit a mindenkori feladatok függvényében szervezi. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének az azzal megbízott tagjai - a Belső Ellenőrzési Szabályzatban foglaltak szerint – ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályzatát az SZMSZ 12. számú melléklete tartalmazza. 3.2.4. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit - a magasabb jogszabályok előírásai, és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre - az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola pedagógusai nevelő-oktató munkájukat a magasabb jogszabályokban foglaltak szerint, valamint egyéb igazgatói felkérés, megbízás alapján végzik. A nem pedagógus alkalmazottak munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ 5. számú mellékletében találhatók.

8/47

SZMSZ


3.2.5. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei:

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak:

az alkalmazotti közösség

igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlatioktatás-vezetők, gyakorlatioktatás-vezető helyettesek, gazdasági vezető

pedagógus közösség

igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlatioktatás-vezetők, gyakorlatioktatás-vezető helyettesek

nem pedagógus közösség

gazdasági vezető,

a tanulók közösségei •

•

szakközépiskola nappali tagozat - érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó, 9-12. évfolyamon tanulók - érettségire épülő szakképzés 1/13 – 2/14. évfolyamán tanulók szakiskola nappali tagozat - általános műveltséget megalapozó 9-10. évfolyamán tanulók - szakképzési évfolyamon (1/11. 2/12., és cukrász tanulók esetében 3/13.) tanulók

•

érettségire felkészítő iskolarendszerű levelező tagozaton tanulók (4 éves középiskola, előtanulmányok beszámításával)

•

iskolarendszeren kívüli szakképző tanfolyam résztvevői

4. Az intézmény működési rendje 4.1. Az iskolaépület nyitvatartási rendje Az iskolai épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig

dolgozók számára reggel 600 órától este 2000 óráig, a tanulók számára reggel 700 órától délután a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2000 óráig tart nyitva.

A fenti időponttól való eltérést az igazgató eseti kérelmek alapján engedélyezi. 4.2 A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 700 óra és délután 1700 óra között az igazgatóság egyik tagjának az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az év elején elkészített ügyeleti rend tartalmazza. 9/47

SZMSZ


Az iskolában a hivatalos ügyintézés 730 és 1530 között történik. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógusok felelősek az iskola működésének rendjéért, valamint ők jogosultak és kötelesek a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 4.3 Az iskola munkarendje Az iskolában a tanítási órákat a nappali tagozaton 730 óra és 1750 óra között kell megszervezni. -

A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 725 órára kell beérkezniük az iskolába. A korábban érkező bejáró tanulók a földszinti folyosón, illetve a földszinti club II. tanteremben gyülekeznek 730 óráig. A tanári és diákügyelet 715 órakor kezdődik. Azon tanulók, kiknek a tanítás nem 730 órakor kezdődik, kötelesek az első tanítási óra előtt 5 perccel korábban megérkezni. A tanulók az I. emeleti folyosóra kifüggesztett teremrend szerint tartózkodhatnak az osztálytermekben.

A délutáni tanítás általában 1205-kor kezdődik, levelező tagozaton, valamint a tanfolyamokon 1345 és 1840 között folyik a tanítás. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc. -

-

-

A tanítási óra kezdetét és végét csengő jelzi. A tanítás kezdete előtt 725-kor jelző csengő szól. Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. Az iskolában reggel 715 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes nevelők felelősségi területeit a tanév elején elkészített ügyeleti beosztás tartalmazza. A tanuló a tanítási órák idején csak az orvos, vagy a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgatóság adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni, ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik a kiírt ügyintézési időben. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója a fenntartó elvárása alapján 10/47

SZMSZ

-

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Szolnok, 2004. december határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben a nyitva tartás ideje alatt ügyeletet szerdai napokon 900-1300 óráig biztosítjuk.

4.4 A vezetők közötti feladatmegosztás Részletes felsorolása a munkaköri leírásokban található. (Melléklet: 2.3.4.) 4.5. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót - távollétében - teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, akadályoztatása esetén a napi ügyek intézésében az igazgatóság bármely tagja, és az ő akadályoztatásuk esetén az igazgató által megbízott pedagógus helyettesíti. 4.6. Az iskola rendeltetésszerű használatának rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskolai SZMSZ-ben és tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy megbízott felnőtt felügyeletével használhatják. 4.7. Az intézménybe való belépés és bent tartózkodás rendje, azok részére akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel -

Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.

4.8. Az intézményi vagyon védelme -

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

11/47

SZMSZ


4.9. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályozása Az intézményben reklámtevékenység nem folytatható.

5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolattartása egymással és a vezetéssel 5.1. Iskolaközösség 5.1.1. Az iskolaközösség tagjai Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. 5.1.2. Az iskolaközösség érdekképviselete Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 5.2. Az iskolaszék 5.2.1 Az iskolaszék tagjai Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. 5.2.2. Az iskolaszék létszáma:4 fő

a szülőket a nevelőtestületet az iskolai diákönkormányzatot az iskolaszék tagja még

1 fő 1 fő 1 fő képviseli 1 fő a fenntartó részéről.

5.2.3. Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőjét a szülői munkaközösség iskolai választmánya, a Szülők Tanácsa nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselője a mindenkori diákelnök. A tantestület képviselőjét a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg. 12/47

SZMSZ


Ha az iskolaszék szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az iskola igazgatója felelős. 5.2.4. Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját működési rendje, és munkaprogramja alapján működik. 5.2.5. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. 5.3. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt., Kt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződés rögzíti. 5.4. A nevelők közösségei 5.4.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: könyvtáros tanár rendszergazda A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre, illetve bizottságokra az alábbi jogokat ruházza át: a döntési jogkörök közül - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátását - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását 13/47

SZMSZ


a kötelező véleményezési jogkörök közül - a tantárgyfelosztást 5.4.1.1. A nevelőtestület bizottságai Az iskola nevelőtestülete - feladatkörének részleges ellátására - az alábbi állandó bizottságokat és munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság (munkacsoport) neve:

A feladat- és hatáskör:

1. Fegyelmi bizottság

a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás és döntés

2. Egy osztályban tanító nevelők munkacsoportja

magasabb évfolyamra lépés – határozattal

3. Szakmai munkaközösségek

tantárgyfelosztás – javaslattétel

Rendkívüli esetben az átruházott döntési jogköröket a nevelőtestület saját hatáskörébe visszavonhatja. Az állandó bizottságok tagjait - ezen tisztségükben - a nevelőtestület évente egyszer megerősíti. Az állandó bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 5.4.1.2. A nevelőtestületi értekezletek munkarendje, kompetenciája Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

tanévnyitó értekezlet félévi nevelőtestületi értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezletek

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a + 1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, kivétel az intézményvezetői pályázat véleményezése. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 14/47

SZMSZ


A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet, emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet, pl.: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete 5.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: magyar matematika, fizika történelem idegen nyelv áruismeret, élelmiszerismeret, kémia, biológia, földrajz szakmacsoport kereskedelmi-vendéglátóipari kereskedő szakmai gyakorlat vendéglátó szakmai gyakorlat informatikai testnevelés Az iskolában osztályfőnöki munkaközösség is működik. 5.4.2.1. A szakmai munkaközösségek jogköre A szakmai munkaközösségekre - a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl - a nevelőtestület még további jogköröket ruházhat át: javaslattétel a tantárgyfelosztásra

5.4.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:

a szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, ösztönzik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, szükség esetén összeállítják az érettségi és a szakmai vizsgák tételsorait, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a Munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemezések, értékelések elkészítéséhez, javaslatot tesznek a tankönyvekre, egyéb tanulmányi segédletekre, javaslatot tesznek a helyettesítésre, 15/47

SZMSZ

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Szolnok, 2004. december A szakmai munkaközösség az iskola Pedagógiai Programja, Munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló Munkaterv szerint tevékenykedik.

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. 5.4.2.3. A munkaközösség vezetőjét - a munkaközösség tagjainak javaslatára - az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ 6. számú mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. 5.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatinak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozz létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 5.5. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek – a Közoktatási Törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, és kötelességük teljesítése érdekében – osztályszülői munkaközösséget (SZMK) és a Szülők Tanácsát kell létrehozniuk. 5.5.1. Az osztályok szülői munkaközösségei Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök elnökhelyettes Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola igazgatóságához. 5.5.2. A szülők Tanácsának tagjai, jogkörei Az iskolai szülői munkaközösségek legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola SZMK választmánya, a Szülők Tanácsa. A Szülők Tanácsának munkájában az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei vesznek részt.

16/47

SZMSZ


A Szülők Tanácsának tisztségviselői: elnök elnökhelyettes A Szülők Tanácsa akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Szülők Tanácsát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről, eredményeiről, gondjairól. A Szülők Tanácsát az alábbi jogok illetik meg:

megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőjét az iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, képviseli a szülőket a Közoktatási Törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola Pedagógiai Programját, Házirendjét, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatot, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskolával kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5.6. A tanulók közösségei 5.6.1. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus-vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 7. számú mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:

osztálytitkár osztálytitkár-helyettes gazdasági felelős

Az osztálytitkár képviseli osztályát a DÖK ülésein, akadályoztatása esetén valamelyik tisztségviselő, vagy az osztályfőnök által kijelölt tanuló köteles e feladatot ellátni. 5.6.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a Házirend tartalmazza.

17/47

SZMSZ


5.6.3. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el (továbbiakban DÖK). Az iskolai DÖK jogosítványait az iskolai DÖK, illetve esetenként az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő képviseli, ilyen esetben azonban a javaslattétel, illetve a véleményezés előtt az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérnie. Az iskolai DÖK a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. Az iskolai DÖK tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. Az iskolai DÖK munkáját segítő nevelőt - a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Feladatait az SZMSZ 8. számú melléklete tartalmazza. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A DÖK 1 év időtartamra - a tanulók javaslatai alapján - 1 fő diákképviselőt választ a Városi Diákbizottságba. 5.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és választott képviselők útján, valamint közvetlenül valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:

az igazgatóság ülései az iskolavezetőség ülései a különböző értekezletek megbeszélések

Ezen fórumok tervezhető időpontját az iskolai Munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásban, tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 18/47

SZMSZ


5.7.2. Az iskolaszék és az iskola Az iskolaszék az iskola közösségeivel, az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai: rendszeres időközönként (évente legalább 1 alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbiak vehetnek részt: az iskola igazgatója a Szülők Tanácsa elnökhelyettese Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket. 5.7.3. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztat: az iskolai DÖK ülésén és a diákközgyűlésen rendszeres (évente legalább 1 alkalommal), a tanulói hirdetőkönyv útján, valamint az osztályfőnökök által, általában az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulókat és a tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőit útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 5.7.4. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a Szülők Tanácsának értekezletén, illetve az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek fogadó órák írásbeli tájékoztatók esetenként családlátogatások 19/47

SZMSZ


A szülői értekezletek, és fogadóórák idejét az iskolai Munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 6.1. Az igazgatóság intézményi kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Fenntartóval: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út)

Helyi önkormányzati képviselőtestülettel és a Polgármesteri Hivatallal: Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (5000 Szolnok, Kossuth tér)

Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay út 10-14.)

Országos Közoktatási és Értékelő Vizsgaközpont (OKÉV) Kelet-Magyarországi Területi Iroda (4025 Debrecen, Simonffy út 2/A.)

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet (5000 Szolnok, Mária út 19.)

Szolnok város helyi oktatási intézményei

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út)

Gyakorlati képzőhelyek

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (5000 Szolnok, Verseghy park 8.)

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Államháztartási Hival (TÁH) (5000 Szolnok, Liget út 6.) „Impulzus” Alapítvány Pályakezdők Munkaszocializációjával Foglalkozó Szakemberek Egyesülete (5000 Szolnok Szapáry út 23.)

20/47

SZMSZ


Humán Szolgáltató Központ (5000 Szolnok, Városmajor út 67/A.)

Szolnok Városi Rendőrkapitányság (5000 Szolnok, Városmajor út )

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 6.2. Az iskola egészségügyi kapcsolatai A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a kijelölt egészségügyi szervezetekkel, az iskolaorvossal, az ő segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

6.3. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi kapcsolatai A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettesek a felelősek. 6.4. Külső kapcsolat tiltó szabályozása A Közoktatási Törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

7. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és Házirendjéről az iskola igazgatóságának tagjaitól kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában, az iskola titkárságán, az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseknél, gyakorlatioktatás-vezetőknél, és a gazdasági vezetőnél. 21/47

SZMSZ


8. Az intézmény belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje Az iskola belső ellenőrzési szabályzata a 12. számú mellékletben található.

9. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje 9.1. Iskolai szimbólumok -

Az iskola zászlója. Az iskola jelvénye. (A vendéglátós szakmákat szimbolizáló tálcán helyezkedik el Hermésznek, a kereskedők istenének szárnya. )

Beszerzése tanév elején, viselése az iskolát reprezentáló rendezvényeken, és iskolai rendezvényeken ajánlott.

9.2. Évkönyv Az iskola évkönyve. Az évkönyvet 1996-ban jelentettük meg, kiegészítése 5 évenként tervezett. 9.3. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények rendje

a 9. évfolyamosok avatása szalagtűzés ballagási ünnepség farsang diáknap alapítványi est nemzeti vacsoraest házibajnokságok állami ünnepek tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek.

Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet: Lányoknak: fekete szoknya vagy nadrág fehér blúz Fiúknak: sötét zakó és nadrág fehér ing. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 22/47

SZMSZ


9.4. Kitüntetések 9.4.1. Megyei és országos kitüntetésekre való felterjesztés rendje Városi Pedagógiai Díj Megyei Pedagógiai Díj Pedagógus Szolgálatért Érdemérem A felterjesztést az iskola igazgatósága végzi, a munkaközösségek, a DÖK, és a Szülői Munkaközösség véleményének kikérésével.

9.4.2. „PRO KERO” Pedagógus díj iskolai szabályozása "PRO KERÓ" PEDAGÓGUS DÍJ belső kitüntetési szabályzata A díj: Átadása:

emlékplakett + 1 havi pedagógusi átlagos garantált illetmény évenként pedagógusnap alkalmából

a díjazottak nevének közzététele az iskolarádióban, a faliújságon és az iskolaújságban Díjazottak száma: 1-2 fő az iskola anyagi lehetőségeinek és a szabályzatnak való megfelelés függvényében A díj odaítélésének menete: a.) A díjra jelölhetők listáját minden év április utolsó péntekén kihelyezzük a hirdetőtáblára. A fenti díjra jelölhetők azok a kinevezett pedagógusok, akik legalább 8 éves munkaviszonnyal rendelkeznek iskolánkban, továbbá akik 10 éven belül nem kapták meg e díjat. b.) Május első péntekén minden szavazásra jogosult kollega a jelölhetők listáján megjelöl 3 nevet, ezennel titkosan szavaz. c.) A szavazólistára azon pedagógusok neve kerül fel (maximum 5 fő), akik a titkos szavazás során minimum 10 jelölést kaptak. A szavazólistára a kollegák névsor szerint kerülnek fel. d.) A végső szavazás előtt a jelölt kollega munkaközösség-vezetője nyilvánosan értékeli a jelölt munkáját. e.) Ezután történik a végső titkos szavazás. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak (a kinevezett pedagógusok (+) a gazdasági vezető (-) a gyesen, a gyeden és a katonai szolgálaton lévők) legalább 80%-a szavazott. A kialakult rangsor I-II. helyezettje részesül a díjban, ha minimum a szavazatok 1/3-át (a szavazók arányában) megkapta. f.) Szavazategyenlőség esetén az iskolában eltöltött hosszabb idő dönt g.) Ha a szavazatok száma a minimális értéket nem éri el, a díj nem kerül odaítélésre. h.) A jelölésről és a szavazásról a Közalkalmazotti Tanács jegyzőkönyvet készít. A jelölőlistát és a szavazócédulákat a jelölést illetve a szavazást követő három munkanapig 23/47

SZMSZ

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Szolnok, 2004. december kell megőrizni, majd megsemmisíteni. A jegyzőkönyveket a közalkalmazotti tanács elnöke köteles 10 évig megőrizni.

A díj odaítélésének feltétele, szempontjai: Az iskolában eltöltött minimum 8 éves kinevezett munkaviszony. Feltétele: ( a munkába lépéstől számított) 10 éven belül nem részesült a díjban. A jelöltállítás szempontjai lehetnek: kiemelkedő nevelő-oktató munka (versenyeredmény, problémás közösségek sikeres kezelése stb.) az iskola hírnevét öregbítő alkotói, marketingtevékenység átlagon felüli terhek vállalása az iskoláért, a tanulókért új és korszerű, hatékony módszerek megismerése és alkalmazása az oktató-nevelő munkában stb. A díj alapítva: Módosítva:

2001. évben 2003. évben

9.4.3. „PRO KERO” Dolgozói díj iskolai szabályozása "PRO KERÓ" DOLGOZÓI DÍJ A díj: emlékplakett + 1 havi nem pedagógus dolgozók átlagbére Átadása:

évenként, illetve kétévenként pedagógusnap alkalmából

Díjazottak száma:

1 fő az iskola anyagi lehetőségeinek és a szabályzatnak való megfelelés függvényében

A díj odaítélésének menete: a.) A jelöltekre javaslatot indoklással együtt a gazdasági vezető - a dolgozók véleményének kikérésével - és az igazgatóság tesz. b.)A jelöltekre a kinevezett nem pedagógus dolgozók és az igazgató titkos szavazással szavaz. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak (a kinevezett nem pedagógus dolgozók mínusz a gyesen, a gyeden és a katonai szolgálaton lévők) legalább 80%-a szavazott. A kialakult rangsor I. helyezettje részesül a díjban, ha minimum a szavazatok 1/3-át (a szavazók arányában) megkapta. Ha a szavazatok száma a minimális értéket nem éri el, a díj nem kerül odaítélésre.

24/47

SZMSZ


A díj odaítélésének feltétele, szempontjai: Feltétele:

Az iskolában eltöltött minimum 8 éves kinevezett munkaviszony. (a munkába lépéstől számított) Egy dolgozó 10 éven belül egy alkalommal részesülhet a díjban.

Szempontok: - lelkiismeretes, igényes, fegyelmezett, eredményes munkavégzés - szükség esetén önkéntes pluszterhek vállalása A díj alapítva: Módosítva:

2001. évben 2003. évben

9.4.4. A „KERO Kiváló Diákja” és a „KERO Kiváló Sportolója” plakett odaítélésének szabályozása A „KERO KIVÁLÓ DIÁKJA” ÉS A „KERO KIVÁLÓ SPORTOLÓJA” PLAKETT ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYZATA

I.

A „KERO KIVÁLÓ DIÁKJA” plakettben részesülnek: Az SZKTVSZKTV-n és az OSZTVOSZTV-n döntőbe jutott tanulók A közismereti tárgyak megyei versenyeinek első helyezettjei Más megyei versenyek I. és országos, országos, valamint nemzetközi versenyek helyezettjeinek díjazásáról a munkaközösség vezetők és az iskolavezetés szavazással dönt. /Előző tanév végén és az aktuális félévben bármely tárgyból való bukás kizáró tényező/

II.

A „KERO KIVÁLÓ SPORTOLÓJA” plakettben részesülnek: részesülnek: azok a 12. évfolyamos diákok, akik az országos versenyeken 11-3. helyezést érnek el, továbbá a négy év során az iskola színeiben sikereket érnek el a diákolimpián. A jelöltekre a testnevelő munkaközösség tesz javaslatot, a díjazottakról az igazgatóság igazgatóság dönt. /Előző tanév végén és az aktuális félévben bármely tárgyból való bukás, valamint igazgatói büntetés kizáró tényező/ (Esetenként az igazgatóság méltányossági kivételt tehet.)

A Díjak átadása: minden év tavaszán az SZKTV és OSZTV döntők után kerül sorra, fogadás keretében

25/47

SZMSZ


9.5. Az iskolaújság és az iskolarádió működtetése 9.5.1. Az iskolaújság működtetésének rendje Az újság neve KEROZIN, Felelős szerkesztő: megbízott tanár A szerkesztő bizottság tagjai: 5 fő tanuló (a DÖK egyetértésével) Az iskolai élettel kapcsolatos, a diákokat foglalkoztató valamennyi kérdésről írások, fotók, képek megjelenhetnek (amelyek az iskolai szabályzatokba illetve hatályos törvényekbe nem ütköznek, és a személyiségi jogokat nem sértik). Az iskolaújság kiadásáról a DÖK gondoskodik, a terjesztés csak intézményen belül történik. Egy megjelenés 100 példányszámú. 9.5.2. Az iskolarádió működtetésének rendje • Az iskola stúdióját csak megbízott tanulók kezelhetik. • A kezeléssel megbízott tanulókat a DŐK jelöli ki, és az iskola igazgatója hagyja jóvá. • A kezelők anyagi felelősséggel tartoznak a stúdió eszközeiért, felszereléseiért.

10. A tanulók intézményben tartózkodásának és a folyamatos felügyelet biztosításának rendje Részletes leírása a 4. fejezetben, az intézmény működési rendjének leírásában olvasható.

11. A tanulói távolmaradás, mulasztás igazolásának szabályozása 11.1. A távolmaradás dokumentálása • •

A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap lezárásával összesíteni kell.

26/47

SZMSZ


11.2. A távolmaradás engedélyezése A szülő - előzetes írásbeli kérelmére - a tanuló az osztályfőnök engedélyével tanévenként összesen három napot az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A sport és kulturális rendezvényekre szóló kikérőt az igazgató engedélyezi, az osztályfőnök láttamozza, ez a dokumentum egyben a hiányzás igazolására is szolgál. 11.3. Az előzetes engedély nélküli mulasztások esetén szükséges eljárási rend A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak alapos indok esetén maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles aznap bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, vagy üzenetként jegyeztesse fel a portán. (Az aznapi postai bélyegzős levél is elfogadható). Amennyiben ez elmaradt, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 2 napon belül. • A mulasztó tanuló köteles igazolni mulasztását iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán, a szülő aláírásával ellátott orvosi igazolással. 11.4. A távolmaradás igazolásának rendje Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló a szülő írásbeli kérelmére a 11.2. pont alapján engedélyt kapott a távolmaradásra, ha a tanuló beteg volt, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, és azt a 11.3. első bekezdés szerint igazolja.

11.5. Eljárások igazolatlan mulasztások esetén Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnökök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló ” Jegyzet” rovatában írásban rögzíteni kell.

Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még ne kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni.

Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

27/47

SZMSZ


Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles a „Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét is értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Az ifjúságvédelmi felelős feladatait is az SZMSZ 8. számú melléklete tartalmazza. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen -

a Közoktatási Törvény 8.§-a (1) bekezdésének c.) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,

-

a Közoktatási Törvény 8.§-a (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

-

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

A gyakorlati képzésről való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg: A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 24.§-ának (3)-(4) bekezdése szerint, ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az említett mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szerezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

28/47

SZMSZ


12. A térítési díj és tandíj befizetésével kapcsolatos szabályozások 12.1. Térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységek meghatározása Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket - az iskola Pedagógiai Programja alapján - tanévenként az iskola Munkatervében kell meghatározni. 12.2. A térítési díj és a tandíj mértéke, ill. kedvezményei A Közoktatási Törvény előírásai alapján - az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint - az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: az iskolaszék a nevelőtestület a Szülők Tanácsa (nappali tagozat esetén) véleményét. 12.3. A befizetés, ill. a visszafizetés rendje •

•

• •

A térítési és tandíjakat félévente - a közgyűlési rendeletnek megfelelő időpontig személyesen az iskola pénztárosánál vagy átutalási postautalványon kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak időarányos részének visszafizetéséről postai úton, vagy a házipénztárból az iskola igazgatója és a gazdasági vezető gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, és azt a tanuló kéri, vagy ha nincs előzetes megállapodás ettől eltérő megoldásra. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, a dolgozó minden hó 5. napjáig, a tanuló minden hó 11-15. napja között személyesen a házipénztárba köteles befizetni. Az iskola igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat (megelőző nap 1000 óráig lemondott) túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a pénztárból visszafizeti. Az ebédjegyet azonban utólag is szükséges visszaadni, mert csak így lehetséges a térítés visszatérítése. Pótbefizetés minden hó utolsó pénteki napján történik.

13. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatások szabályozási elvei 13.1. A szociális juttatások elbírálásának rendje A tanulók részére biztosított szociális támogatások (esetleg szociális ösztöndíjak) odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – az iskola igazgatója dönt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő, az osztályfőnök és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető véleményének kikérése után.

29/47

SZMSZ


13.2. A szociális támogatások feltételei A szociális támogatások esetleg szociális ösztöndíjak odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:

akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el mindenkori minimálbér évenként meghatározott %-át, akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, aki állami gondozott, vagy árva. 13.3. A tankönyvvásárlási támogatás elbírálásának rendje

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra az igényeket az osztályfőnökhöz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a család jövedelmi viszonyaival kapcsolatos igazolásokat. A benyújtott kérelmeket – 1 főre jutó jövedelem, valamint egyéb méltányolható szempontok alapján – az osztályfőnökök rangsorolják, és az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse gyűjti össze. A támogatás mértékéről az igazgató dönt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslata alapján.

14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének ellátási formái, rendje 14.1. Az egészségügyi felügyelet biztosítása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi Szolgálata útján látja el, amely az Önkormányzat saját intézménye.

Ennek megfelelően biztosítja: az iskolaorvos legalább heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat, évente egy alkalommal - tüdőszűrés - belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak az ifjúsági védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát (A szűrővizsgálat idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak), munkahelyi gyakorlat (1/11. évfolyam évközi, illetve nyári gyakorlata) megkezdése előtt az egészségügyi nyilatkozat kitöltését, 30/47

SZMSZ


a kötelező oltások megszervezését, a könnyített és gyógytestnevelési besorolások elvégzését. Az iskolaorvos mellett ifjúsági védőnő is dolgozik az iskolában előre meghatározott és közzétett időben.

15. Az intézményi védő, óvó előírások rendje 15.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok és ellátásuk rendje • •

Az iskola gyermekvédelmi munkáját az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. Intézményünkben Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős irányításával végzik osztályfőnökök és a pedagógusok e területen a munkát. Feladatuk: -

az

a gyermeki személyiségfejlődés védelme a devianciák kialakulásának megakadályozása, illetve korrigálása közreműködés a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében dokumentációs- és statisztikai adatszolgáltatás

15.2. A gyermek- és tanulóbaleset megelőzés feladatai, illetve a baleset esetén teendő intézkedések rendje Az iskola minden dolgozójának alapvető feladati közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 15.2.1. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ 10-11. számú mellékleteiben található Munkavédelmi Szabályzat, valamint a Tűzvédelmi utasítás és a Tűzriadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve (a kerettanterveket figyelembe véve) alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. 31/47

SZMSZ


Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a Házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét. • tanulmányi kirándulások, túrák előtt, • rendkívüli események után, • a tanév végén pedig a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlatioktatást-vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.

15.2.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • • •

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívnia, a baleset, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy igazgatóságának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 32/47

SZMSZ


A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: -

-

a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola - igény esetén - biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ 10. számú mellékletében található Munkaügyi Szabályzat rögzíti. 15.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők szabályozása Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetében az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 11. számú mellékletében található Tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Minden rendkívüli eseményről a fenntartót írásban is értesíteni kell. 15.3.1. Tűzriadó szabályozása A Tűzriadó tervben meg kell határozni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), - az iskola helyszínrajzát, - az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival). 15.3.2. Eljárás bombariadó esetén: Amennyiben a tanítás rendjét bombariadó zavarja meg, annak bejelentésétől, illetve az iskola átvizsgálásától függően kerül sor a tanítási órák későbbi folytatására, vagy pótlására, vagy a tanév tanítási nappal történő meghosszabbítására. 1-2. órában történő bejelentés esetén az átvizsgálás után folytatódik a tanítás. A tanítási nap komolyabb sérülése esetén csak a pótlás – szombat, tanév meghosszabbítása – jöhet számításba. 33/47

SZMSZ


Teendők bombariadók esetén: -

értesíteni a rendőrséget, tájékoztatni a tanulókat a tanítás folytatásáról vagy pótlásáról, kiüríteni az iskola épületét, azaz gondoskodni a tanulók biztonságos elhelyezéséről, értesíteni a fenntartót.

16. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei magteremtésével összefüggő tevékenységek rendje 16.1. Az intézmény kötelességei Az iskolának gondoskodnia kell az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséről, az iskolát használók egészének munkavégző képességének megóvásáról. 16.2. Orvosi vizsgálat rendje A munkaviszony létesítésekor kötelező a tüdőszűrő vizsgálat, melyet a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan érvényesíteni kell. Érvényes tüdőszűrő nélkül a dolgozó munkát nem végezhet. Kétévenként a dolgozóknak munka-alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. 16.3. A munkavédelmi oktatás rendje: Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a dolgozókat munkába lépés előtt, és a munkaviszony fennállása alatt, tanévkezdés előtt. Anyagát, és a munkavédelem általános és speciális szabályait az SZMSZ 10. számú melléklete tartalmazza. 16.4. A dolgozók felelőssége Az SZMSZ 10. számú mellékletében szereplő óvó-védő rendszabályok megismeréséért, betartásáért és betartatásáért a dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak.

17. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, a jelentkezés rendje, működése

34/47

SZMSZ


17.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek:

szakkörök énekkar iskolai sportkörök, tömegsport felzárkóztató foglalkoztatások, korrepetálások tehetségfejlesztő, záróvizsgára felkészítő foglalkozások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások 17.2. A tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés rendje

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. Amennyiben a tanuló az ezeken való részvételt önkéntesen vállalja, és erről írásban nyilatkozik, akkor a foglalkozásokon való részvétel kötelező. 17.3. A tanórán kívüli foglalkozások működése A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket - lehetőség szerint - figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 17.4. A fakultatív hit- és vallásoktatást biztosító eljárás rendje Az iskolában - a területileg illetékes bejegyzett egyházak - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

17.5. Az iskolai oktató-nevelő munka tanórán kívüli egyéb lehetőségeinek szabályozása 17.5.1. Tanulmányi kirándulás

35/47

SZMSZ


Az osztályfőnökök - a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente maximum egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok száma 1-2 nap lehet. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben rögzíteniük kell. 17.5.2. Túrák táborok Az iskola nevelői - az igazgató előzetes engedélyével - a tanulók számára túrákat, táborokat szervezhetnek, melyekhez szülői segítséget is igénybe vehetnek. 17.5.3. Versenyek, vetélkedők Az iskola - a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében - tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 17.5.4. Iskolai könyvtár A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az iskola könyvtárának SZMSZ 9. számú melléklete tartalmazza.

18. A mindennapos testedzés formái, rendje 18.1. A mindennapos testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 18.2. A mindennapos testedzés rendje A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a konditerem, téli időszakban: a tornaterem, konditerem. a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét minden napján rendelkezésre álljon. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai órarend tartalmazza.

36/47

SZMSZ


19. Az iskolai sportkör működésének rendje, feladatai 19.1. Az iskolai sportkör szervezése, szakmai programja A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör (továbbiakban ISK) és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az ISK diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti (ISK) elnök. A szakmai program a testnevelői munkaközösség és a DÖK javaslata alapján készül. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskola Munkatervének részeként kell elfogadni. 19.2. Az iskolai sportkör működési rendje Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program alapján végzi munkáját. A testnevelő munkaközösség méri fel március 31-ig a tanulói igényeket hogy milyen foglalkozások megszervezését igénylik a következő tanévre. A szakmai program összeállításánál a DÖK véleményét is kikérik. Az iskola vezetése, illetve a testnevelési munkaközösség az iskola adottságait, lehetőségeit figyelembe véve heti 2 alkalommal 2 X 45 percben két sportcsoportot működtet. Az iskolai sportcsoportok foglalkozásain részt vehetnek azok a tanulók, akik az iskola nappali tagozatos hallgatói. 19.3. Az iskolai sportkör feladatai A sportcsoportok működésének feladatai: - Diák Olimpiai versenyeztetés (szükség esetén más labdajátékkal bővítve) - Az adott sportág iránt érdeklődő, de versenyezni nem kívánó tanulók mozgásvágyának kielégítése - Felmenő rendszerben a folytonosság megtartása - Kupa rendszerű tornák szervezése, illetve azokon való részvétel A sportcsoportok vezetését két testnevelő kolléga végzi az iskolavezetéssel megkötött sportcsoport vezetői szerződésekben foglaltak szerint. Az ISK vezetője a tanév végén beszámolót készít az év során végzett munkáról.

20. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formája, rendje A nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyekről az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. 37/47

SZMSZ


Felelősök: osztályfőnökök A kiemelten fontos eseményekről a hirdetőkönyvben, valamint csütörtöki tanítási napon a 3. és 8. óra utáni szünetben az iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelősök: a kijelölt igazgatóhelyettes és az iskolarádió munkáját segítő tanár Az ellenőrzőbe az osztályfőnök íratja be a tanulóval a szülői értekezlet, a fogadónap időpontját, a dicséreteket, a büntetéseket, a rövid tájékoztatókat (kirándulás, pénzbeszedés, tankönyvtámogatás átvétele stb). Felelős: igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető

21. A tanulók véleménynyilvánításának formái, rendje •

•

• •

A tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthat az intézményt és őt érintő minden kérdésről. E jogának érvényesítésére évente egy alkalommal a DÖK közgyűlésen van lehetősége. A tanuló az iskola igazgatójához, a DŐK-höz fordulhat aktuális kérdéseivel, javaslataival, észrevételeivel, véleményével. Ezt írásban az iskola titkárságán kell leadnia, melyre 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől. A tanuló az iskola igazgatójától írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola – mint adatkezelő szerv – milyen személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról. A tanuló az osztályfőnöktől felvilágosítást kérhet a naplóban nyilvántartott személyes adatairól, érdemjegyeiről.

22. A tanulók jutalmazásának elvei, formái, rendje 22.1. A tanulói jutalmazás alapelvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

22.2. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret 38/47

SZMSZ

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Szolnok, 2004. december - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: -

szaktárgyi teljesítményéért, példamutató magatartásáért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén kiváló eredményt elért tanulók oklevelet, illetve könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az osztályközösség vagy az iskola közössége előtt vehetnek át Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A magasabb szintű versenyeredményeket az igazgatóság külön is díjazhatja. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az elismerés lehet torta, jutalomkirándulás, színház-, hangversenylátogatás.

22.3. A tanulói jutalmazások rendje A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló „Megjegyzés” rovatába be kell jegyezni.

23. A tanulókra vonatkozó fegyelmi intézkedések formái, az alkalmazás elvei, rendje

23.1. Fegyelmező intézkedésben részesíthetők köre Az a tanuló, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói Házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy 39/47

SZMSZ


büntetésben részesül. 23.2. Az iskolai büntetések formái

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás

23.3. Az iskolai büntetések alapelve Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben - a magasabb jogszabályokban előírtak szerint - fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskolai igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, igazgató, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló „Megjegyzés” rovatába be kell jegyezni.

23.4. A fegyelmi eljárás rendje A törvényi szabályozás szerint.

24. A tanulók anyagi kártérítésének szabályozása A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője - a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben - kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

40/47

SZMSZ


25. Az intézmény kártérítési felelősségének szabályozása 25.1. A tanulói személyi tulajdon védelmének rendje A tanuló kötelessége, hogy védje személyi tulajdonát. A személyi tulajdon biztonságos elhelyezésének lehetőségéről az intézmény gondoskodik. 25.2. Intézményi kártérítési felelősség vállalás Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért.

26. A felnőttoktatás formái, működési rendje 26.1. A felnőttoktatás formái Az iskolában felnőttoktatási tagozat működik, négy éves középiskola (előtanulmányok beszámításával) a 10. évfolyamtól a 12. évfolyamig. A felnőttoktatás folyik.

a tanulók elfoglaltságához igazodva – jelenleg levelező munkarendben

26.2. A felnőttoktatás működési rendje A tanítás a hét két napján 1345 és 1840 között folyik. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele elvárt. A levelező oktatásban résztvevő tanulók minden félév végén beszámolnak. Igény szerint a levelező oktatásban résztvevő tanulók számára - nem kötelező jelleggel - konzultációs napokat lehet tartani, az anyagi és egyéb kötöttségek figyelembe vételével. A felnőttoktatásra vonatkozó szabályokat az SZMSZ 13. számú melléklete tartalmazza. Az iskola – kiegészítő tevékenységként – vállalkozik iskolarendszeren kívüli szakképző tanfolyamok tartására és vizsgáztatására a Felnőttképzési Törvénynek megfelelően.

27. Az állami nyelvvizsga bizonyítványnak a tanulmányokba való beszámítása, illetve az idegen-nyelvórák alóli felmentés szabályozása Az intézmény nem él az idegen nyelvi órák alóli felmentéssel.

41/47

SZMSZ


28. Az iskolai könyvtár működési szabályai, feladatai, rendje A témakör az SZMSZ 9. számú mellékletében olvasható

29. A számonkérés, beszámoltatás, értékelés, osztályozás formai elvei, rendje 29.1. Az iskolai írásbeli, gyakorlati, szóbeli beszámoltatások rendje Az iskolai írásbeli, gyakorlati, szóbeli beszámoltatások témáját, formáit a szaktanár állapítja meg, az értékelést is ő végzi. A beszámoltatások célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat közben minősítő információkat adjon a tanár a tanulónak a felkészültségéről. 29.2. A beszámoltatások formái -

diagnosztikus felmérések formatív felmérések szummatív felmérések

29.3. Az értékelés elvei az értékelést a pedagógus a követelmények figyelembevételével végzi a kiegészítő anyagrészek ismeretét plusz teljesítményként jutalmazhatja, melynek módját maga tervezheti, döntheti el • az értékelés történhet írásban szóban szövegesen érdemjeggyel (1-5 fokú skálán) (Nem lehet osztályozni a diagnosztikus értékelés céljára készült dolgozatokat.) • az írásbeli munkák kijavításának, értékelésének határideje a mindenkori érvényes házirend szerint történik • érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre - írásbeli munkára - önálló kiselőadásra - tanórai munkára - tárgyi, tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésre - gyűjtőmunkára, album- és tablókészítésre - egyéni kutatómunkára - házi dolgozatokra és „szakdolgozatokra”

• •

42/47

SZMSZ


30. Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, felvételi vizsgák szabályai, eljárási rendje Osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgát tevő tanulók 3 tagú vizsgabizottság - két tag (szaktanár), és egy elnök (iskola igazgatósági képviselő) - előtt adnak számot tudásukról. Az osztályozó és a különböző vizsgák engedélyezése írásos kérelemre történik. A fenti vizsgák írásban és/vagy szóban történnek. Felvételi vizsga: a szakközépiskolába jelentkező általános iskolás tanulóknak kötelező részt venni az általános felvételi eljárást megelőző írásbeli felvételin (anyanyelv és matematika) az országosan megadott időpontban. A szakiskolába jelentkező tanulók számára nem írunk elő sem felvételi, sem alkalmassági vizsgát, a hozott jegyek alapján számítjuk a felvételhez szükséges pontokat.

31. A tantárgyi, tanévi felmentések szabályai A tanuló részben vagy egészben - az osztályfőnökhöz írásban benyújtott. kérvényben - kérheti felmentését - a tanórák látogatása - az értékelés alól. Döntési joga az iskola igazgatójának van. A döntésről a kérvény benyújtásától számított 10 munkanapon belül kap választ a tanuló.

32. A jogorvoslat és eljárási rendelkezések szabályozása • • •

A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához. A tanuló felülbírálati kérelemet nyújthat be az iskola igazgatójához akkor, ha jogsértés nem, hanem számára hátrányos, érdekeit sértő eset történt. A tanuló törvényességi kérelmet nyújthat be az intézmény fenntartójához, jogszabálysértés esetén.

33. Egyéb szabályozások

43/47

SZMSZ


33.1. Iskolai hagyományok ápolása 33.1.1. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás külsőségei:

az intézmény zászlója a tanulók kötelező ünnepi viselete (fehér blúz, ing, sötét szoknya, nadrág).

Iskolatörténeti emlékek gyűjtése. Az iskolai ünnepségeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meghívandók köre:

szülői munkaközösség iskolaszék kollégium képviselői

A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök bejegyzi az osztálynaplóba. 33.1.2. Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok

pedagógusnap megünneplése nyugdíjba vonulók, munkahely-változtatók ünnepélyes búcsúztatása évzáró összejövetel karácsony előtt 33.1.3. A tanulók iskolai életével összefüggő hagyományok

• • • • • • • •

tanévnyitó, illetve tanévzáró ünnepség a nemzeti ünnepekről való megemlékezés elsős avatás alapítványi műsoros est diáknap – 24 órás vetélkedő farsangi mulatság bolond ballagás ballagás

33.2. A diákigazolvány igénylési és érvényesítési rendje

44/47

SZMSZ


33.2.1. A 9. évfolyamos tanulókra vonatkozó szabályok A 9. évfolyamos diákok a beiratkozás napján töltik ki igénylő lapjaikat, melyeket legkésőbb két héten belül az iskola titkárságára vissza kell juttatni. (Az igénylőlap kétpéldányos, melyeket szétszedni, illetve félbehajtani nem szabad!). A diák lássa el aláírásával az első lap (piros színű nyomtatvány) mindkét oldalát, míg a szülő (gondviselő) egy helyen ír alá. Az igénylő lapok alapján történik az igazolványok megrendelése, illetve elkészíttetése. A kitöltött igénylőlap 2. példányát (zöld színű nyomtatvány) az iskola köteles irattárában elhelyezni és megőrizni. Az elkészült igazolványokat az osztályfőnökök segítségével – aláírás ellenében – a titkárság átadja. 33.2.2. Felsőbb évfolyamos tanulókra vonatkozó szabályok A felsőbb évfolyamokon a matricával történő diákigazolványok érvényesítéshez az osztályfőnökök a matricák megérkezése után összegyűjtik az igazolványokat, leadják a titkárságra, ahol a matricás érvényesítést elvégzik, majd a titkárság dolgozója – aláírás ellenében – a tanulónak az érvényesített igazolványokat átadja.

33.2.3. Diákigazolvány bevonása Ha a tanuló tanulói jogviszonya iskolánkban megszűnik, diákigazolványát köteles a titkárságon leadni. 33.3. A tankönyvellátás rendje 33.3.1. A tankönyvellátás megszervezése Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és gazdasági vezetője felelős. Az iskola éves Munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

33.3.2. A tankönyvterjesztési megállapodás tartalma A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. 45/47

SZMSZ


A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 33.3.3. Egyéb tankönyvellátással kapcsolatos intézkedések

Az iskola igazgatója - a tankönyvjegyzék megjelenése után - kikéri az iskolaszék és DÖK véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből - az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével - a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tartós tankönyvek vásárlását is ekkor kell megtervezni.

34. Záró rendelkezések 34.1. A szabályzat hatályba lépése, hatálya Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának ………………………. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata kihirdetést követő négy évig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzat és annak mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 34.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánosságra hozatala Az intézményi SZMSZ nyilvánosságara hozatalának időpontja ……………………. A dokumentum hozzáférhetőségével kapcsolatos információk a 7. pontban találhatók.

34.3. A dokumentum felülvizsgálatának rendje Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: 46/47

SZMSZ


a fenntartó a nevelőtestület az iskola igazgatója az iskolaszék a Szülők Tanácsa a diákönkormányzat.

A módosítást kezdeményező személyek, szervezetek száma csökkenthető, vagy bővíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően. Az intézmény eredményes, és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket további önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmaznak. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékleteinek tekintendők. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. 34.4. A dokumentum intézményvezető általi hitelesítése A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola (5000 Szolnok, Károly Róbert utca 2.) - közoktatási intézmény – szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2004. év december hó 16. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolaszék.

…………………………………………….. igazgató

intézményi bélyegző

47/47

SZMSZ


35. Mellékletek 1. sz. Alapító okirat 2. sz. Igazgató munkaköri leírása 3. sz. Igazgatóhelyettes, vezető beosztású dolgozók munkaköri leírása 4. sz. Iskola vezetőségének munkaköri leírása 5. sz. Az iskola nem pedagógus dolgozóinak munkaköri leírása 6. sz. Munkaközösség-vezetők munkaköri leírása 7. sz. Osztályfőnökök munkaköri leírása 8. sz. A DÖK munkáját segítő nevelő munkaköri leírása 9. sz. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata 10. sz. Munkavédelmi szabályzat 11. sz. Tűzvédelmi szabályzat 12. sz. Belső ellenőrzési szabályzat 13. sz. Szakmunkások Szakközépiskolája Levelező Tagozat és Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata 14. sz. Jegyzőkönyv a DÖK egyetértéséről 15. sz. Jegyzőkönyv az Iskolaszék egyetértéséről 16. sz. Jegyzőkönyv a tantestület SZMSZ-t elfogadó értekezletéről

48/47

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. Szolnok, december

Recommend Documents