1 1.
Kérelem indoka: a Kbt. 80. § (1) bekezdése a) pontja alapján az ajánlattev vagy részvételre jelentkez jogosult el zetes vitarendezés kezdeményezésére a jogsért eseményr l való tudomásszerzést l számított három munkanapon belül, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsért az ajánlatkér bármely eljárási cselekménye. Kérelmez 2017. 09. 14. napján kézhez vette Ajánlatkér megküldött indokolás kérését.
2.
tárgyi beszerzésben
A megsértett jogszabályi rendelkezés Kbt. 72. § (1) bekezdése, valamint (3) bekezdése Kbt. 2. § (2) (3) bekezdése
3.
Javaslat, észrevétel, valamint az álláspontot alátámasztó adatok, tények:
Kérelmez álláspontja szerint az Ajánlatkér által 2017. 09. 14. napján kelt további indokolás kérése elnevezés dokumentum az alábbiakra tekintettel jogsért . A Kbt. 72.§ (3) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „Az ajánlatkér az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészít indokolást kérhet az ajánlattev l, a többi ajánlattev egyidej értesítése mellett.” A Kbt. 72. § -a szerinti indokoláskérés célja, hogy az Ajánlatkér meggy dhessen arról, hogy az ajánlattev ajánlati ára megalapozott. Ezen cél érdekében tehet meg az Ajánlatkér eljárási cselekményeket, amelynek keretében egyrészt az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást, másrészt pedig, ha az elfogadhatóság kétséges további kiegészít indokolást kérhet. Tekintettel azonban az indokoláskérés jogszabályban rögzített céljára, az indokoláskérés Ajánlatkér általi gyakorolhatósága is e célhoz kötött, és e tekintetben is irányadó a Kbt. azon alapelve, hogy az indokoláskérést a jóhiszem ség és a tisztesség követelményeivel összhangban a joggal való visszaélés mell zésével kell megvalósítani. Ezzel összefüggésben a Kommentár a közbeszerzésekr l szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez (Szerkesztette: Dezs Attila) azt is rögzíti, hogy „a benyújtandó indokolások szempontjait és a megalapozottság megítéléséhez szükségesnek tartott adatkört ajánlatkér nek az esélyegyenl ség és egyenl bánásmód elve alapján valamennyi ajánlattev vel szemben azonos megközelítéssel és mélységben kell meghatároznia kerülve bármilyen hátrányos megkülönböztetést vagy aránytalanságot”. Ajánlatkér nek a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérésre vonatkozó joga (amely egyben kötelezettség is) gyakorlása során tehát figyelemmel kell lennie az indokoláskérés céljára, és az alapelvi kötelezettségeivel összhangban kizárólag az ajánlati ár megalapozottságáról való meggy déséhez szükséges adatok és információk kérésére bír jogosultsággal. Ennek keretében pedig – a Közbeszerzési Dönt bizottság számos határozatában kifejtettek szerint – úgy köteles megfogalmazni a kérdéseit, hogy az azokra vonatkozó válaszok megadásával mindazon információhoz hozzájuthasson, amelyek az ajánlati ár megalapozottsága kérdésében a döntését megalapozzák.
2
Amennyiben pedig az indokolás tartalmából adódóan további kérdése merül fel, amely nélkül az ár megalapozottságáról nem tud döntést hozni, úgy a Kb. 72. § (3) bekezdése alapján kiegészít indokoláskérésre jogosult. A kiegészít indokoláskérés tekintetében is irányadók az indokoláskérésre, valamint az indokoláskérés céljára, és az alapelvekkel összhangban való alkalmazására vonatkozó szabályok azzal a megszorítással azonban, hogy a „további tájékoztatáskérésre csak az ajánlattev által megadott indokolás tekintetében kerülhet sor” (Kommentár a közbeszerzésekr l szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez Szerkesztette: Dezs Attila) Tehát a további indokoláskérés tartalma kizárólag az ajánlattev i válasz tartalmával lehet összefüggésben, és kizárólag a válasz azon elemeire vonatkozó további kérdések megfogalmazását tartalmazhatja, amelyek tekintetében a korábbi kérdésére nem kapott az Ajánlatkér megfelel választ, így az ajánlati ár megalapozottsága továbbra is kétséges. A további indokoláskérés során az Ajánlatkér nem kérhet olyan indokolást, amely túlmutat egyrészt az indokoláskérés jogszabályi célján, vagyis a kért adatok köre nem a megalapozott ár vizsgálatával és vizsgálatának indokoltságával van összefüggésben, másrészt pedig a kért adatok köre nem az ajánlattev által megadott indokolás, illetve a korábbi indokolás-kérés tartalmához kapcsolódik. A Közbeszerzési Dönt bizottság D.439/18/2014. számú határozatában az alábbiakat rögzítette: „...a Dönt bizottság álláspontja szerint az ajánlattev k csak akkor vannak abban a helyzetben, hogy megfelel magyarázatot adjanak az áraikra vonatkozóan, ha ajánlatkér pontosan megfogalmazza, hogy az ajánlati árat milyen okból tartja aggályosnak, annak mely elemeit kifogásolja, valamint megadja, hogy az ajánlattev k az indokolás során milyen vizsgálati szempontokat vegyenek figyelembe.” A D. 323/14/2017. számú eljárásban pedig az alábbiak szerint foglalt állást: „Az ajánlatkér az ajánlati ár indokolásának értékelése során csak olyan elemeket kérhet számon az ajánlattev l, amelyeket a felhívásában vagy a dokumentációban el írt. Jelen esetben az ajánlatkér sem a személyi állományra, sem annak összetételére, számára, sem a munkálatok elvégzésének id pontjára vonatkozóan nem írt el feltételeket, ez az ajánlattev egyedi döntése, kompetenciája.” Kérelmez álláspontja szerint Ajánlatkér nem a fenti szabályoknak és elveknek megfelel , az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat kért kizárólag a Kérelmez l, tekintettel arra, hogy az azt megalapozó szükséges adatok körén és a kiegészít indokolás megadásának módja tekintetében is túlterjeszkedett a törvényi el íráson. A 2017.09.14. napján kelt kiegészít indokolás kérésében Ajánlatkér olyan tartalmú kiegészít indokolás benyújtására hívta fel, amelyre nem volt jogosultsága, és amely a fenti indokok alapján túlmutat a kiegészít indokolás-kérés lehetséges tartalmán. Kérelmez álláspontja szerint mindazon költségelemek továbbin indokolás-kérés körében való bemutatásának el írása jogsért , amelyek az indokolás-kérésben nem kerültek Ajánlatkér részér l konkrétan megfogalmazásra. Az Ajánlatkér ugyanis a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás-kérés körében megvalósított mulasztását a Kbt. 72. § (3) bekezdése szerinti további indokolás-kérése körében nem pótolhatja, az ugyanis joggal való
3 visszaélést valósít meg. Mindazon további árindokolás-kérés körében feltett kérdései jogsért ek az Ajánlatkér nek, amelyek a további indokolás-kérés tartalmi elemeit nem képezték. Kérelmez hangsúlyozza azt is, hogy Ajánlatkér részér l nem jogszer magatartás, ha az árindokolás keretében a szükségesnél, és az árindokolás törvényi céljánál többet kíván meg, és – az árindokolás formáját, bontását is meghatározó - többletkövetelmény teljesítése elé állítja az ajánlattev t. Kérelmez álláspontja szerint ugyancsak túlzó, és a Kbt. 72. §-ával, valamint az Ajánlatkér vel szemben támasztott jóhiszem ség és tisztesség követelményével ellentétes magatartás, s t, Kérelmez álláspontja szerint joggal való visszaélés azon Ajánlatkér i követelmény is, amely azt firtatja, hogy pl. a megváltozott munkaképesség munkavállalók mely munkavégzési helyeken, mekkora létszámban, pontosan milyen milyen mérték rezsióradíj-csökkenést eredményez en kerülnek foglalkoztatásra. Tekintettel arra, hogy az Ajánlatkér a megváltozott munkaképesség munkavállalók alkalmazását nem zárta ki, valamint arra is, hogy ez különösen kiemelt kormányzati érdek, továbbá, hogy a korábbi indokolásában ajánlattev megjelölte azon szakember-létszámot, amely tekintetében megváltozott munkaképesség munkavállalókat kíván alkalmazni a teljesítés során, az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatához túlzott követelmény a fent idézett további követelmények el írása. Kérelmez álláspontja szerint túlzott a pénz -és értékszállításhoz kapcsolódó további teljesítési feltételek bemutatásának el írása (pl. gy jt járat részletes bemutatása, már köd gy jt járatok részletes bemutatása). Ezen információk bemutatását sem az ajánlatadás során, sem pedig a korábbi indokoláskérésében nem kérte az Ajánlatkér , és az indokolás-kérés parttalanná válásának, és visszaélésszer gyakorlásának korlátját képezi az, hogy a kiegészít indokolás tartalmát kizárólag az ajánlattev i válasz tartalmából felmerül és az alapján kétségessé váló kérdések képezhetik. Olyan indokolás-kérésre nem kerülhet sor, amelyre – egyébként – az ajánlattev i válasz ismerete nélkül is jogosultsága lett volna az Ajánlatkér nek, és amelyre már az els indokoláskérésben is sort keríthetett volna. Az indokoláskérés – a magyar és az uniós joggyakorlat alapján is – kontradiktúrius eljárásként arra szolgál, hogy az Ajánlatkér meggy dhessen az ajánlati ár megalapozottságáról. Ennek érdekében pedig el írásait és elvárásait a jogszabályi követelményekkel összhangban kell gyakorolnia különös figyelemmel arra, hogy a megfelel indokolás elkészítéséhez az ajánlattev számára valamennyi szükséges segítséget megadja. Az indokolás-kérésnek nem az a célja, hogy egy általánosan megfogalmazott indokolás-kérés után a további indokoláskérésében számos új kérdést vethessen fel az Ajánlatkér , hanem az, hogy az Ajánlatkér a további indokolás-kérés során csupán azokat a kiegészít információkat kaphassa meg, amelyekre az els indokolás-kérését követen a gondosan megfogalmazott kérdései ellenére nem kapott egyértelm választ. A kiegészít indokoláskérés nem szolgálhat az Ajánlatkér önkényes eszközeként ahhoz, hogy újabb és újabb kérdéseit, amelyek az els indokolás-kérés során fel sem merültek, az ajánlattev i indokolás alapján fogalmazza meg. A Közbeszerzési Dönt bizottság több döntésében, így a D.61/2017. számú döntésében is visszautal a Legfels bb Bíróság általa lefektetett elvekre, amelyre a Kfv.VI.37.118/2009/6. számú ítéletében mutatott rá:
4 „az adott ajánlati elemekkel kapcsolatban felmerült kétségeket kell az adott indokolásban az ajánlattev nek eloszlatnia, amelyhez ha szükséges, olyan bizonyítékokkal kell szolgálnia, amely az állításait alátámasztja. Ez nem jelenti az ajánlathoz képest a kiírás feltételrendszerét meghaladó dokumentáció csatolásának kötelezettségét, csupán a vállalás adott áron történ teljesíthet ségének objektív igazolását.” Figyelemmel arra, hogy az Ajánlatkér a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás-kérése során nem fogalmazott meg az ajánlati elem tartalmát megalapozó adatra, vagy indokra vonatkozó kérdést, ezt a további indokolás-kérése során már nem teheti meg. A további indokoláskérés során az Ajánlatkér nem kérhet olyan indokolást, amely túlmutat a már megtett korábbi indokoláskérés során az Ajánlatkér által bemutatni kért adatkörön. A Kbt. 2. § (3) bekezdése a jóhiszem ség és a tisztesség követelményét várja el a közbeszerzés résztvev it l. Különösen indokolt ezen eljárás tanúsítása a versenyt koordináló, az ajánlatokat bíráló és értékel Ajánlatkér l, aki kizárólagos döntési jogosultsággal bír az eljárás nyertesének meghatározása tekintetében. A jóhiszem ség és tisztesség követelménye általánosított - tehát nem az egyén szubjektív megítélését tükröz - etikai megalapozottságú, a gazdasági életben kialakult elvárásokat megjelenít zsinórmértéket fogalmaz meg az eljárás résztvev ivel szemben. A jóhiszem ség és tisztesség elve pedig szorosan összefügg a verseny tisztaságának elvével. Kérelmez álláspontja szerint az Ajánlatkér azon magatartásával, hogy kiegészít indokolás-kérést nem a jogszabály által lehet vé tett körben, tartalommal, és vizsgálati cél érdekében foganatosította, hanem azt túllépve, új, korábban az indokolás-körébe nem vont költségelemekre is kiterjesztette, és a szükséges, és az ár megalapozottságát alátámasztó indokon felül további felesleges követelmény-rendszert támasztott, olyan jogsértést követett el, amely a Kbt. tételesjogi rendelkezéseinek megsértésén túlmutat. Így a verseny tisztasága, az esélyegyenl ség, és az egyenl bánásmód követelményei is megsértésre kerültek azzal, hogy az Ajánlatkér indokolás-kérési jogosultsága körében felesleges, és id ben is teljesíthetetlen el írásokat tett. Kérelmez álláspontja szerint a fent részletezett jogsértések okán Ajánlatkér jogsért en, a Kbt. 72.§-ába, 2. § (2) és (3) bekezdéseibe ütköz módon hívta fel Kérelmez t kiegészít indokolás benyújtására. Ezért Kérelmez jelen vitarendezés során kéri az Ajánlatkér t, hogy a kiegészít indokolás kérésre vonatkozó döntését a fenti okokból vizsgálja felül, és azt vonja vissza. 2. Csupán jelezni kívánja Kérelmez a T. Ajánlatkér felé azt is, hogy a 44/2017. (III. 17.) Korm. rendeletben rögzített minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2017. évi mértéke (amely 2141.-Ft/óra), a 2018-évre már irányadó munkabér-költség változások, valamint a szolgáltatás 2020-ig tartó ideje, továbbá az Ajánlatkér nek a m szaki leírásban meghatározott többletkövetelményei (tartalékállomány, pszichológus, stb) miatt, illetve a pénz és értékszállításra vonatkozó megajánlások tekintetében a gy jt járatok alkalmazásával és költségeivel összefüggésben eljárása során vizsgálnia kell valamennyi ajánlattev , így az ELIT Security Group Kft. Civil Zrt. MON-DA Kft. MPT Security Kft. NG 12 Kft. Securimaster Kft. közös ajánlattev k vonatkozásában mind az 1.1. ( rzési és portaszolgálati rezsióradíj) mind pedig az 1.2. ( pénzszállítás) értékelési részszempont és a S-System Service Kft. ajánlattev vonatkozásában az 1.1. ( rzési és portaszolgálati rezsióradíj) értékelési részszempontra tett megajánlások teljesíthet ségét is.
5 A 2141.-Ft-os rezsióradíj ugyanis csak a 2017-es évre vonatkozóan és az Ajánlatkér által meghatározott kiegészít szolgáltatások nélkül igazolja önmagában az ajánlatok teljesíthet ségét. A pénz és értékszállítás nettó díja pedig kizárólag a megalapozottságot igazoló részletes költségkimutatás alapján fogadható el Ajánlatkér részér l mind 2.600.Ft/alkalom/helyszín, mind 3.740.-Ft/alkalom/helyszín, mind pedig 5.700.-Ft/alkalom/helyszín összegben. Az ajánlat értékei között nem lehet csupán arra tekintettel különbséget tenni, hogy az egyes ajánlati árak milyen különbséget mutatnak, hiszen itt kizárólag a gy jt fuvar megszervezésének van és lehet jelent sége. Mindezek alapján pedig Ajánlatkér akkor jár el jogszer en, ha a többi ajánlattev vonatkozásában is vizsgálja az 1.1. és 1.2. értékelési részszempontok tartalmi eleminek megalapozottságát. A feladatellátás m szaki tartalma, és annak ajánlattev nként eltér en fennálló körülményei ugyanis nem teszik lehet vé, hogy a megajánlásokat csupán valamely képzett becsült érték alapján, vagy a minimális vagyonvédelmi rezsióradíj 2017-éves adata alapján vegye figyelembe ajánlatkér , így a teljesíthet ség megalapozottságát valamennyi ajánlattev nél külön-külön vizsgálnia kell. Kérelmez javasolja ezt Ajánlatkér nek megtenni, ennek hiányában ennek elmulasztását az eljárást lezáró döntést követ en kénytelen lesz kifogásolni. 3. Kérelmez kifogásolja továbbá azt is, hogy Ajánlatkér a további indokolásra csupán egyetlen teljes munkanapot adott ajánlattev nek annak ellenére, hogy a fentiek szerint is részletezett indokoláskérés tartalma messze túlmutat a korábbi indokolás-kérés tartalmi elvárásain. Kérelmez hangsúlyozza, hogy Ajánlatkér 2017. augusztus 21. napján a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás-kérésének határidejéül 2017. szeptember 25. napját határozta meg. Ajánlatkér tehát mintegy 20 napig értékelte Kérelmez indokolását, majd 2017. szeptember 14. napján (csütörtökön) úgy adta ki a részletes további indokolás-kérést, hogy annak benyújtási határidejét 18-án hétf n délben (12.00 órában) határozta meg. Kérelmez hangsúlyozza, hogy a további indokolás-kérés megadására biztosított határid akkor is jogsért en kevés lenne a feltett kérdések számára és tartalmára figyelemmel, ha egyébként a rendelkezésre álló id jelent s része nem hétvégére esett volna. Így azonban – kétséget kizáróan – megállapítható, hogy Ajánlatkér a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti tisztességes és jóhiszem eljárási kötelezettségét megszegve, jogával visszaélve szándékosan biztosított csupán egy munkanapos határid t, amely alatt az indokolás elkészítése lehetetlen. A határid rendkívüli sz k voltát, és Ajánlatkér jogsért eljárását alátámasztja az is alá, hogy a korábbi, ajánlattev által benyújtott indokolás tanulmányozásával az Ajánlatkér összesen 20 napot töltött el. A közbeszerzési eljárásban biztosítandó határid k Ajánlatkér általi meghatározása körében az Ajánlatkér l elvárható, hogy annak határidejét akként szabja meg, hogy az indokoláskérésben szerepl szempontok szerinti indokolás elkészítésére az ajánlattev nek reális esélye legyen, és az indokolás-kérésben foglaltak teljesítésére megfelel id álljon rendelkezésére. Ennek hiányában a további indokoláskérés nem tölti be célját és rendeltetését, és nem segíti az ajánlattev i eredményes részvételt, hanem éppen akadályozza, vagy ellehetetleníti azt. Kérelmez álláspontja szerint - mint ahogyan a hiánypótlási határid , úgy - az árindokolásra, vagy a kiegészít árindokolásra biztosított határid sem határozható meg akként, hogy az Ajánlatkér által el írt, és elvárt tartalmú indokolás megadását csupán a határid rövidsége meghiúsítsa.
6
És bár a Kbt. a további árindokolás-kérés tekintetében minimális határid t nem állapít meg, azt nyilvánvalóan a törvényi célok, és alapelvek érvényrejuttatása mellett, és figyelembevételével kell meghatározni. A fentiek alapján javasoljuk Ajánlatkér nek egyrészt, hogy a további indokolás-kérés körében felételre kerül kérdéseit gondolja át, és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel és elvekkel összhangban valamennyi ajánlattev felé fogalmazza meg, illetve az indokolás megadására megfelel , legalább 5 teljes munkanapos határid t biztosítson annak érdekében, hogy a Kbtben biztosított árindokolás, és további árindokolás intézménye elérhesse célját. A hivatkozott jogsértés kiküszöbölésének elmaradása esetén Ajánlatkér jogszer tlen eljárása miatt Kérelmez kénytelen lesz a Közbeszerzési Dönt bizottság el tt jogorvoslati eljárást kezdeményezni. A Kérelmez álláspontját alátámasztó dokumentumok: -
Ajánlatkér felhívása, Ajánlatkér 2017. 08. 21. napján kelt indokolás kérése, Ajánlatkér 2017. 09. 14. napján kelt indokolás kérése
Budapest, 2017. szeptember 18.
