Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Forgalmász napok

Sopron, 2013. június 12-13.

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Vincze Tibor [email protected]

1

2013.06.24.

Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos szemlélet

3. Gyakori forgalomtechnikai hibák 4. Vitatott megoldási lehetőségek – bevált példákkal 5. Következtetések

2

2013.06.24. SOPRON FORGALMÁSZ NAPOK

1. Miként látjuk a kerékpárost? Statisztika, híradások, közvélekedés: › A kerékpáros veszélyes elem, szabálytalanul közlekedik. a.) Veszélyes: kire nézve?  csak a gyalogosokra A gyalog-kerékpárutak kialakítása elsődlegesen ezért vitatható: miközben a kerékpárosok biztonságáról beszélünk, veszélyforrást telepítünk a gyalogosok közé. A kerékpáros balesetekben a sérülést túlnyomórészt gépjárművek okozzák – a veszélyes elem nem a kerékpár, hanem a gépjármű. „A járművezetők különös figyelmet, gondosságot tanúsítsanak a legsebezhetőbb közlekedők iránt, úgymint a gyalogosok, kerékpárosok, de mindenek előtt a gyerekek, idősek és fogyatékkal élők iránt.” Bécsi egyezmény II. fejezet 7. cikk 3. pont, a magyar fordítást kiadó hazai jogszabályból (1980. évi 3. Tvr.) véletlenül kimaradt.

3


1. Miként látjuk a kerékpárost? b.) Szabálytalan: „Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.” 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 4. § (1)

A kerékpáros legtöbbször azért szabálytalan, mert így akar közlekedni. A kerékpár jármű, a kerékpáros közlekedés egyenrangú kezelést érdemel.

4


1. Miként látjuk a kerékpárost? Lekezelő sztereotípia helyett támogatandó közlekedési mód.

Címszavak az ÚT 2-1.203. Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése c. műszaki előírásból: › a kerékpáros forgalom nagyobb térnyerése › részarány növelése › területi szemlélet, integrált rendszer

› kerékpárosbarát szempontok: › biztonság › folyamatos, megállítás nélküli, legrövidebb útvonal › gyors, akadálymentes, kényelmes

5


2. Kívánatos szemlélet › Külterületen: › A kerékpározás kiegészítő közlekedési mód, környéki vagy turisztikai jellegű. › Nagyobb forgalmú utakon a nagy sebesség-különbségre tekintettel az elválasztás (kerékpárút) kívánatos.

› Belterületen: › A kerékpározás a napi hivatásforgalom támogatandó szegmense. › Integráltan kell kezelni:

› nem útvonalakban, hanem városrészekben gondolkodva (területi integráció) › nem elválasztva, hanem a járműközlekedésbe illesztve (forgalmi integráció) › Az elválasztás előnyei kevéssé érvényesíthetők (kisebb a sebesség-különbség, gyalogossal vegyített forgalom), hátrányai halmozottan jelentkeznek: a kp. kevésbé észlelhető, jelentős baleseti kockázattal jár a keresztezésekben, sőt, kapubejáróknál. Indirekt kapcsolatokra, kerülőkre kényszerít.

› Hazánkban a pályázati forrásokból megvalósuló kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések túlnyomó része belterületi kerékpárút vagy gyalog-kerékpárút. 6


2. Kívánatos szemlélet Az elkülönített, nem irányhelyes vonalvezetés az útkereszteződésekben sokszorosára növeli a baleseti kockázatot.

Menetirányban 3,4x (Svédo.) 4x (Dánia)

1,8x (USA) 3,5x (Kanada) 7


Menetiránnyal ellentétesen 11x (Svédország) 10x (Finnország) 4,5x (USA) (Forrás: Magyar Kerékpárosklub)

2. Kívánatos szemlélet A kerékpárosok „elvezetése” valóban az ő biztonságukat szolgálja?

Metróber vizsgálata: Budapesten az értékelhető 345 kerékpáros balesetből 239 történt kerékpáros létesítményen, ill. közvetlen közelében. Ennek 77%-a kerékpárút útpályán való átvezetésében. (Idézi: László János)

8


3. Gyakori forgalomtechnikai hibák A hazai gyakorlat a fenti elvektől eltérve a gépjármű-közlekedés forgalmi feltételeivel szemben körültekintő és igényes, ugyanakkor a kerékpáros forgalmi kialakítások sokszor szabálytalanok, betarthatatlanok, veszélyesek, indokolatlanul akadályozók. „A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani - a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére, - az útkereszteződésekre, - a vasúti átjárókra.” 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 4. § (4)

Példálódzás következik a leggyakrabban megsértett szakmai szabályok köréből.

9


3.1. Elsőbbség helytelen szabályozása „A kerékpárutak elsőbbségét általában a vele azonos irányban haladó út elsőbbségével megegyezően kell szabályozni.” 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet, FMSZ 24.3.

„Ha a kerékpárúttal azonos irányban haladó út elsőbbségét az útkereszteződésben jelzőtáblával biztosítják, ezt a jelzőtáblát az útkereszteződésben, az alárendelt irányból a kerékpárút előtt kell elhelyezni.” 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet, JETSZ 11.3.e)

10


3.1. Elsőbbség helytelen szabályozása

11


3.2. Elsőbbség kétértelmű jelzése „Az útkereszteződések forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségét (…) egyértelműen felismerhesse.” 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 7. §

„Tilos egymásnak ellentmondó közúti jelzések együttes alkalmazása.” 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 11. § (3) b)

12


3.2. Elsőbbség kétértelmű jelzése

13


3.3. Átvezetés hiánya „Körforgalmú csomópontban a csomóponti ágakat keresztező kerékpárút esetén az „Utat keresztező kerékpárút” útburkolati jelet minden esetben alkalmazni kell.” 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet, ÚBJSZ 10.2.

14


3.4. Utat keresztező kerékpárosok kieg. tábla A kiegészítő táblát a keresztezés geometriájának megfelelően kell tervezni.

15


3.5. Indokolatlan tiltás „A járművek forgalmára vonatkozó tilalmat, vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni.” 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 10. § (2)

16


3.6. Indokolatlan megszakítás

17


3.7. A minimális szélességek csapdája híd

18


4. Vitatott megoldási lehetőségek – bevált példákkal › Labirintkorlát › Forgalomcsillapítás

› Kerékpársáv – irányhelyes › Direkt átvezetés › Ellenirány megnyitása › Buszmegállók

› Busz-kp.sáv › Osztályozók › Előretolt felállók › Bevezetés körforgalomba

19


Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Recommend Documents