MEMO/11/349 Brüsszel, 2011. május 27.
Kérdések és válaszok: küzdelem a dohányzás ellen az EU-ban Milyen hatással van a dohányzás az uniós polgárok egészségére? A becslések szerint mintegy 650 000 uniós polgár hal meg idő előtt a dohányzás következtében. Ez a szám a nem dohányzókat is magában foglalja. Konzervatív becslések szerint 2002-ben az EU-15 országaiban körülbelül 80 000 felnőtt, köztük közel 20 000 nem dohányzó személy vesztette életét az otthon és a munkahelyen belélegzett dohányfüst okozta betegségekben. Az EU 27 tagállamában mintegy 13 millió ember szenved a dohányzással kapcsolatba hozható hat fő betegségtípus valamelyikétől1. Ezek a következők: 1. Hörghurut és az alsó légutak egyéb fertőzései 2. Krónikus obstruktív légúti megbetegedések 3. Szélütés, szívinfarktus, érszűkület (különösen a lábakban), valamint egyéb szívés érrendszeri betegségek 4. Asztma 5. Tüdőrák 6. Egyéb rákos megbetegedések, pl. hasnyálmirigy-, nyelőcső- és gyomorrák
A dohányzás-ellenőrzés feladatai és szereplői az EU-ban Az EU és a tagállamok hatóságai együttműködnek a dohányzás-ellenőrzés terén. A dohányzás-ellenőrzés központi pillérét a dohánytermékekről és a dohánytermékek hirdetéséről szóló uniós jogszabályok jelentik. E jogszabályok célja a belső piacra vonatkozó célkitűzések összeegyeztetése a közegészség Unión belüli magas szintű védelmének biztosításával. Az Európai Bizottság felel e jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséért és a szükséges felülvizsgálatokra történő javaslattételért.
1
Forrás: az „ASPECT” vizsgálat: http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/Tobacco/Documents/tobacco_fr_en.pdf
A dohánytermékekről szóló irányelv (2001) minden, az EU területén belül értékesített dohánytermék esetében kettő darab szöveges figyelmeztetés feltüntetését írja elő: az első kötelező figyelmeztetés vagy „a dohányzás halált okoz”, vagy „a dohányzás súlyosan károsíthatja Ön és környezete egészségét”. A második egy 14 figyelmeztetést tartalmazó listából válaszható ki, és magában foglalja „a dohányzás halálos tüdőrákot okoz” szöveget. Az irányelv ezen túlmenően megtiltja az olyan félrevezető kifejezések használatát, mint „light”, „mild” vagy „alacsony kátránytartalmú”, és arra kötelezi a gyártókat, hogy az általuk használt összetevőket jelentsék be a Bizottságnak. Az irányelv a szájon át alkalmazandó dohánytermékeket is betiltotta és maximális határértéket határozott meg a cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmára vonatkozóan. A dohánytermékek reklámozásáról szóló irányelv (2003) betiltotta a dohánytermékek határokon átnyúló reklámozását a nyomtatott sajtóban, rádióban és online szolgáltatásokban, valamint a határokon átnyúló események szponzorálását is. A dohánytermékek televízióban történő reklámozása és a dohánytermékek által történő szponzorálást már 1989-ben betiltották. A dohányzás-ellenőrzés egyéb területein, például füstmentes környezet esetében a megfelelő kialakításának felelőssége az egyes tagállamokat az EU feladata a nemzeti erőfeszítések támogatása, Az EU az alábbi ajánlásokat tette a tagállamok felé:
a megelőzés, leszokás és szabályok és struktúrák terheli. Ezeken a területeken kiegészítése és koordinálása.
A dohányzás megelőzéséről szóló tanácsi ajánlás (2003) arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a dohánytermékek promóciójának és fiatalkorúaknak való értékesítésének minden formáját ellenőrizzék és javítsák a közegészségügyi tájékozottságot és oktatást. A dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás (2009) arra kérte fel a tagállamokat, hogy az állampolgáraikat a zárt nyilvános helyeken, munkahelyeken és tömegközlekedési eszközökön a dohányfüsttől védő jogszabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre. Az ajánlás a dohányzásellenes törvények szigorítására is tartalmaz felhívást, a gyermekek védelmét, a dohányzásról való leszokás támogatását és figyelmeztető piktogrammok cigarettacsomagokon való elhelyezését elősegítő intézkedések bevezetésével.
Hol vezettek már be nemzeti dohányzásellenes törvényeket? Egyelőre 15 tagállam rendelkezik átfogó, állampolgáraikat a dohányfüst ellen védő jogszabályokkal. A zárt légterű nyilvános helyekre, a munkahelyekre – a bárokat és éttermeket is beleértve –Írország, az Egyesült Királyság, Görögország és Magyarország vezetett be teljes dohányzási tilalmat. Olaszországban, Máltán, Svédországban, Lettországban, Finnországban, Szlovéniában, Franciaországban, Cipruson és Lengyelországban olyan dohányzásellenes törvények vannak hatályban, amelyek engedélyezik külön dohányzó helyiségek kijelölését. A többi tagállamban a dohányzásellenes törvények mentességeket biztosítanak egyes nyilvános helyek, például bárok és éttermek számára.
2
Az egyes tagállamok által elfogadott, állampolgáraikat a dohányfüsttől védő jelenlegi jogszabályokat a következő címen tekintheti meg: http://ec.europa.eu/health/tobacco/law/free_environments/index_en.htm A lakosság egészségének védelme érdekében ezeket a jogszabályokat eredményesen be kell tartatni. Amennyiben ezeket a nemzeti hatóságok nem alkalmazzák megfelelően, még a legszigorúbb dohányfüst-ellenes rendelkezések sem biztosítanak védelmet a dohányfüst ellen a beltéri munkahelyeken és nyilvános helyeken. A tavalyi dohányzásmentes világnap óta számos ország fokozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy dohányfüstmentes környezetet biztosítson állampolgáraik számára. Magyarország például 2011 áprilisában átfogó dohányzásellenes jogszabályt fogadott el. A dohányzást 2012 januárjától minden zárt nyilvános helyen és munkahelyen be fogják tiltani, a vendéglátóegységeket és tömegközlekedést is beleértve. Egyes kültéri helyszínek, például buszmegállók és játszóterek öt méteres körzetében sem lehet majd dohányozni. Egy másik példa Spanyolország, ahol a 2011 januárjában életbe lépett új jogszabály minden nyilvános helyen betiltja a dohányzást, beleértve a bárokat, éttermeket, diszkókat, szórakoztatóipari helyiségeket és tömegközlekedési megállóhelyeket is. A dohányzás ezenkívül be lett tiltva a játszótereken, valamint az egészségügyi és oktatási intézményekben, a kizárólag felnőttképzést végző intézmények kivételével. Bajorországban a 2010. júliusi népszavazás után lépett hatályba a dohányzás minden bárban és étteremben történő teljes tiltása. Ezenkívül Finnországban 2010. szeptemberben lépett hatályba az első olyan nemzeti törvény, melynek célja a dohánytermékek felhasználásának teljes visszaszorítása, a dohánytermékek és cigaretta-automaták kihelyezésének tilalmával, valamint a dohányzási tilalom szabadtéri létesítményekre és szállodai szobákra történő kiterjesztésével foglalkozó rendelkezésekkel.
Valóban eredményes a dohányzásellenes politika? Bizonyított tény, hogy a dohányzási tilalom a dohánytermékek fogyasztásának és a dohányfüstnek való kitettség csökkentése által pozitív hatással jár az egészségre. Bár az eredmények teljes körű értékeléséhez 20–30 évre lenne szükség, a dohányfüstmentes országokból származó adatok reményt keltőek: a beltéri levegőminőség a dohányzási tilalom életbe lépése óta nagymértékben javult, az írországii és skóciaiii bárokban például 83%, illetve 86%-kal csökkent a levegő szilárdanyag-koncentrációja. A jobb levegőminőség a szívinfarktusok számának jelentős csökkenéséhez vezetett: a csökkenés mértéke Írországbaniii és Olaszországbaniv 11%, Skóciábanv 17%, és az Egyesült Államok egyes területein még ennél is nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg. Számos tanulmány is jelentős javulást mutatott a vendéglátó-ipari ágazatban dolgozók légzőszervi egészségében a dohányzásellenes jogszabályok vi eredményeképpen . Egyes jelentések azt is megállapították, hogy a dohányzásellenes politika a dohányzásról való leszokásra ösztönöz és csökkenti a dohánytermékek fogyasztását is.
3
Mik a dohányzás-ellenőrzés következő lépései az EU-ban? A Bizottság jelenleg a dohánytermékekről szóló 2001-es irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslat benyújtását mérlegeli. A tavalyi évben indított nyilvános konzultációt és a felülvizsgálati lehetőségek hatásvizsgálat keretében történő elemzését követően arra jutottak, hogy az irányelvet helyénvaló lenne megerősíteni, valamint a nemzetközi dohányzás-ellenőrzési kötelezettségvállalásokhoz, a dohánytermékek piacán történő új fejleményekhez és a tudományos fejlődéshez igazítani. A jelenleg vizsgált lehetséges intézkedések a következőkre terjednek ki: - Az újszerű, füstmentes dohány- és nikotintartalmú termékekre vonatkozó szabályozási megoldások. - A fogyasztók jobb tájékoztatása. Például nagyobb és kétoldalas figyelmeztető képek, szabványosított csomagolás és tájékoztatás az egészségre káros anyagokról. - A dohánytermékek összetevőire vonatkozó szabályozás, különösen tekintettel azokra, amelyek még vonzóbbá és függőséget okozóvá teszik a dohánytermékeket és különösen a fiatalokat célozzák meg, mint például vaníliaés gyümölcsízesítés. - A dohánytermékek értékesítési szabályainak felülvizsgálata.
Támogatja a Bizottság ismeretterjesztést?
a
dohányzás
veszélyeivel
kapcsolatos
Igen, az Európai Bizottság által alkalmazott megközelítés része az európai polgárok segítése a dohányzás okozta egészségi kockázat megértésében. A Bizottság 2005óta az EU egészére kiterjedő tájékoztató kampányokat finanszíroz. A 2005–2010 között lezajlott „HELP” kampány a dohányzás megelőzésére koncentrált a fiatalok körében. Az elkövetkező hetekben a Bizottság „A leszokott dohányosok megállíthatatlanok” címmel új kampányt fog indítani. A kampány célja, hogy a 25– 34 év közötti fiatal felnőtteket a dohányzásról való leszokásra ösztönözze. Ez a célcsoport hozzávetőlegesen 145 millió uniós polgárt jelent. Az új kampány központi témáját a dohányzás veszélyei helyett a dohányzásról való leszokás előnyei jelentik, már leszokott dohányosokat és az általuk elért sikereket állítva követendő példaként.
Mi az EU szerepe a nemzetközi szintű dohányzás-ellenőrzésben? Az EU aktív szerepet játszik a világszintű dohányzás-ellenőrzésben. Az EU az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005. február 24-én hatályba lépett dohányzás-ellenőrzési keretegyezményében is jelentős szerepet töltött be. Ez az egyezmény az Egészségügyi Világszervezet első, kötelező jogérvényű, világszerte végrehajtandó megállapodása. Az egyezménynek jelenleg 172 részes fele van, köztük az Európai Unió és annak EU 26 tagállamavii. A keretegyezmény nemzetközi szabályozási keretet biztosít a dohányzás-ellenőrzés számára. Rendelkezéseket tartalmaz a csomagolásra és címkézésére, a reklámozásra, promócióra és szponzorálásra, a dohányfüst elleni védelemre, a dohánytartalom szabályozására, az illegális kereskedelemre, árazási és adóztatási intézkedésekre, valamint a dohánytermelők számára biztosítandó gazdaságilag életképes alternatívákra vonatkozóan. i
Secondhand smoke exposure and risk following the Irish smoking ban: an assessment of salivary nicotine concentrations in hotel workers and air nicotine levels in bars [A másodlagos
4
dohányfüstnek való kitettség és kockázat az írországi dohányzási tilalom bevezetését követően: szállodai dolgozók nyálban található nikotinkoncentráció és a levegő nikotinszintje bárokban], M Mulcahy et al. Tob Control 2005;14:384-388 doi:10.1136/tc.2005.011635 ii Secondhand smoke levels in Scottish pubs: the effect of smoke-free legislation [A másodlagos dohányfüst szintje skóciai kocsmákban: a dohányzásellenes jogszabályok hatása], Semple et al. Tob Control 2007;16:127-132 doi:10.1136/tc.2006.018119 iii
http://www.independent.ie/national-news/fall-in-heart-attacks-as-smoking-ban-takes-full-effect-1071344.html
iv
Effect of the Italian Smoking Ban on Population Rates of Acute Coronary Events [Az olaszországi dohányzási tilalom hatása az akut szívkoszorúér-események előfordulására], G Cesaroni et al. 2008. február 11-én kiadott körlevél, doi:10.1161/CIRCULATIONAHA.107.72988 v International review of the health and economic impact of the regulation of smoking in public places [A nyilvános helyen történő dohányzás szabályozása egészségügyi és gazdasági hatásainak nemzetközi áttekintése], A Ludbrook et al. (2005) Edinburgh. vi A tanulmányokkal kapcsolatos részletes információkért lásd a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumot és hatásvizsgálatot. {COM(2009) 328 végleges} {SEC(2009) 894}. vii A Cseh Köztársaság kivételével az összes tagállam.
5
