Kreatív interakció/Képzőművészet népszerűsítése Egerben Projektzáró 2012. április 24.
1. A pályázat megnevezése, célja · ·
A pályázat jelzése: TÁMOP 3.2.11/10-1-2010-0145 A konstrukció címe: Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása · A projekt címe: Kreatív interakció/Képzőművészet népszerűsítése Egerben · A projekt időbeli ütemezése: 2011. március 1. – 2012. április 30. · Elnyert összeg: 34.000.000 Ft A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt rövid összefoglalása: A Művészetek Háza Eger Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. fenntartásában működő Zsinagóga Galéria három képzőművészeti kiállítására, valamint a Kepes György Vizuális Központ Kepes György festőművész állandó kiállítására épülő múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására, a művészeti ismeretek elmélyítésére irányult a projekt. A Zsinagóga Galériában a Kreatív interakció/Képzőművészet népszerűsítése projekt keretében három képzőművészeti kiállítást rendeztünk, valamint ezekhez kapcsolódó kiállítási katalógust és múzeumpedagógiai feladatlapot jelentettünk meg. A projekt célja: A középiskolás diákok művészeti vagy más humánpályára orientálása, az emelt szintű érettségire való felkészülés segítése, múzeumlátogató közönség nevelése, a különböző ábrázolási módok tanulmányozása. Célunk az Arany János program keretében tanuló diákok általános műveltség területén történő felzárkóztatása, a művészetek iránti nyitottság kialakítása. Az életkori sajátosságok figyelembevételével képző- és iparművészeti technikák oktatása. A művészettörténeti korszakok, irányzatok és stílusok új szempontok szerinti bemutatása, az analógiás gondolkodás fejlesztése elméleti és gyakorlati feladatokon keresztül.
2. Kiállítások rövid összefoglalása Álmok, mesék, mítoszok
Az Antal-Lusztig Gyűjtemény a Zsinagóga Galériában 2011. március 31-június 19.
Álmok, mesék, mítoszok című kiállítás Helyszín: Zsinagóga Galéria, Eger, Kossuth L. út 17. Belépő: felnőtt: 800 Ft; diák, nyugdíjas: 400 Ft Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10-18 óra; hétfő: zárva Információ: Művészetek Háza Eger N. K. K. Kft. 36/785-027 · www.mheger.hu
1. 2011. március 30. kiállítás megnyitó Álmok, mesék, mítoszok (Válogatás az Antal-Lusztig Gyűjteményből) Nyitva tartás: 2011. március 31. - június 19. A több mint háromezer darabból álló Antal–Lusztig Gyűjtemény kiváló alapját képezte egy olyan kiállításnak, melyben elsősorban a 20. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alkotóinak művein keresztül bepillantást nyerhettünk a zsidó-keresztény szakrális kultúrába. A kiállításon szereplő munkák áttekintést nyújtottak a mitikus gondolkodás alakulásáról, az azt befolyásoló társadalmi tényezők változásáról, valamint arról, hogy a mai mítoszok, vallási és filozófiai irányzatok hogyan kapcsolódnak a régi korok istenképeihez. Az alkotások témái nem a hétköznapi misztikák nyelvén szólnak, megjelennek a vallási, a világnézeti, a hétköznapok és az ünnepek szakralitásának szimbólumai, az ember és Isten kapcsolatának ábrázolásai, a hites és a hitetlen embernek, a lét misztikájának vizuális megfogalmazásai. A szakrális és kultikus témájú alkotások mellett szerepeltek az álmok és mesék világa ihlette képek is. A tárlaton találkozhattunk többek között Csontváry Kosztka Tivadar, Bálint Endre, Kondor Béla, Samu Géza, Mattis Teutsch János, Tóth Menyhért, Ország Lili, Keserű Ilona, Vajda Lajos, Vajda Júlia, Földi Péter, Csernus Tibor műveivel. A kiállításra a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ is rendelkezésünkre bocsátott műtárgyakat az Antal-Lusztig Gyűjtemény letéti anyagából.
2. 2011. október 4. kiállítás megnyitó Természeti és épített tájak a festők szemével (Válogatás az Antal-Lusztig Gyűjteményből) Nyitva tartás: 2011. október 5. - december 30. A 19–21. szazì adi magyar festmen ì yek a kep ì zo?mu?vesì zet elì vonalab ì a tartozo,ì a tajì kep ì festesì zetben is jelento?set alkotoì mu?vesì zek munkaiì . A kiaìllítasì az ember esì az alì tala alakított, befolyasì olt tajì viszonyatì , a termesì zeti ko¨rnyezetet, a mestersegì es ku¨lso?esì belso?ko¨rnyezetet, valosì esì valotì lan tereket mutatta be, s mindezt a benne elì o?,s azt alakítoì ember tu¨kreb ì en. A kep ì zo?mu?vesì zet to¨bb ezer esztendo?s to¨rten ì ete soran ì a tajì kep ì , az emberi ko¨rnyezet sajatì os megjelenítesì e viszonylag kesì o?re teheto?. Alarì endelt elemken ì t ugyan szinte a kezdetekto?lkíserì i a festesì zetet, o¨nalì loì mu?fajjaì azonban elo?szo¨r a tavì ol-keleti mu?vesì zetben, elso?sorban Kínab ì an esì Japan ì ban valì t. Az europ ì ai pikturì ab ì an a tajì tiszta formajì ab ì an elo?szo¨r csak a 17. szazì adi nem ì etalfo¨ldi tajì kep ì festo?k kep ì ein latì hato.ì A tajì festesì zet to¨rten ì eteb ì en a legnagyobb valì tozasì t a 19. szazì ad hozta. A festo?k elhagytakì a mu?termek so¨tetì jetì esì a szabad egì alatt megtanultakì elì vezni a termesì zet szep ì segì eit. A termesì zetben mindenu¨tt ujì hangulatokat talalì tak, s a tajì kep ì elo?ttu¨k nem jelenet, hanem lelki alì lapot volt. Ez a mu?vesì zet a francia impresszionizmusban csucì sosodott ki. Hatasì uk a mai napig erì zekì elheto? a festesì zetben.
A modern tajì kep ì festesì zetben a tajì ak a kep ì eken ido?nken ì t egesì zen a fo?ero?vonalakig egyszeru?so¨dnek, masì kor lirì ai, dram ì ai torzulasì okat szenvednek, megint masì kor sajatì os belso?tajì akkaì vagy lelì ektajì akkaì alakulnak. A fotografì ia megjelenesì e is arra sarkallja a mu?vesì zeket, hogy to¨bbek legyenek a termesì zet egyszeru?masì oloiì nalì . Ezen kep ì ek megalkotasì an ì alì mindig fontos kesì zitì o?ju¨k szemelì yisegì e esì stílusa. Masì kep ì p ko¨zelít a tajì hoz a kubista, s masì kep ì p egy konstruktivista. A kialì lítasì on latì hattunk a 19. szazì ad nagy klasszikusait ko¨veto?k mellett modern ujì ítokì at is, legyen az nagyban ì yai indíttatasì u,ì vagy szentendrei konstruktivizmusba hajloì mu?vesì z, vagy csak belso?utakon jarì o,ì stílusba be nem sorolhatoì magan ì yos szellem. Ennek erì zekì eltetesì erì e csak neh ì an ì y nevì , a teljessegì igen ì ye nelì ku¨l: Barcsay Jeno?,Korniss Dezso?,Vajda Lajos, Gulacì sy Lajos, Mednyasì zky Lasì zlo,ì Tihanyi Lajos, Koszta Jozì sef, Tornyai Jan ì os, Szo?nyi Istvan ì .
3. 2012. február 2. kiállítás megnyitó Jelenetek-jellemek (Válogatás az Antal-Lusztig Gyűjteményből) Nyitva tartás: 2012.február 13.- április 29. A Jelenetek, jellemek címu? tarì lat a 19. szazì adtolì napjainkig az emberab ì razì olasì esì portrefì estesì zet vilagì ab ì a kalauzolta el latì ogatoiì t. A valì ogatasì tematikajì ab ì an igyekezett ko¨vetkezetes lenni, de a gyu?jtemen ì y nagysagì a esì tartalma korlatì okat szabott, ennek ellenerì e elmondhatoì, hogy az emberaìbraìzolaìs fo?bb iraìnyvonalai joìl ko¨vetheto?k voltak. Az alkotokì kvalitasì a leheto?veì tette a magas színvonaluì mu?vek bemutatasì atì . A kialì lítasì vegì igko¨vette a portrefì estesì zet alakulasì atì , jellegzetessegì eit, bemutatva az arckep ì et, o¨narckep ì et, a híres emberek ab ì razì olasì ait. Az arckep ì a valosì agì ot igyekszik megjeleníteni, de megì sem ez a legfo?bb celì ja. Az arckep ì akkor igazan ì mu?vesì zi alkotasì , ha a kevesì beì len ì yeges resì zletek mello?zesì evì el, az ab ì razì oltnak jellemetì , erko¨lcsi tartasì atì , szellemi esì lelki kisugarì zasì atì is kifejezi. Az eredmen ì y tuì lmutat a puszta fizikai azonossaì gon eì s segiì t az ember megismeresì eb ì en is. A mu?vesì z a portretì kesì zítheti megrendelesì re, tiszteletbo?l, megemlekì ezesì bo?l, ihletettsegì bo?l. A mu?vek ko¨zo¨tt nagy lehet a mino?seì g beli ku¨lo¨n bseì g , de a remekmu?v ekben a lelì ekab ì razì olasì mindig tetten erì heto?. A taìrlat eìrzeìkeltette azt a színes vaìltozatossaìgot, amit a keìpzo?mu?veìszet o¨ro¨kkeì forrongoì, stilaìris sokfeìleseìgben megnyilvaì n uloì vilaì ga nyuì j t, legyen az realista, kubista vagy expresszionista megfogalmazasì a a portren ì ak vagy az emberek ko¨zo¨tti viszonyoknak. A tarì laton to¨bbek ko¨zo¨tt latì hatokì voltak Mednyan ì szky Lasì zlo,ì Gulacì sy Lajos, Czob ì el Belì a, Egry Jozì sef, Fen ì yes Adolf, Aba-Novakì Vilmos, Vaszary Jan ì os alkotasì ai.
3. Tevékenységi formák · · · ·
Havi rendszerességgel működő múzeumi rendhagyó órák középiskolai és kollégiumi csoportok részére meghívott előadókkal színvonalas művészettörténeti, vallás és művelődéstörténeti előadásokon keresztül valósult meg. Heti rendszerességgel működő képző és iparművészeti szakkörök középiskolás és kollégiumi csoportok részére program a Zsinagóga Galériában, a Kepes Központban és az iskolák műhelyeiben zajlottak. Múzeumpedagógiai elméleti és gyakorlati órákon keresztül valósítottuk meg a „látásra nevelést”. Tehetséggondozó foglalkozásokon a modern technika alkalmazásán keresztül ismerkedtek meg a fiatalok az alkalmazott grafikai designtervezéssel. A témanapok interdiszciplináris előadásokra épültek. Igyekeztünk a kiállítások témáit felhasználni és a képzőművészeti, művelődéstörténeti előadások mellé színházi előadásokat, koncerteket párosítani. Egy-egy témát a lehető legszínesebben jártunk körül.
3/1. Múzeumi órák, művelődéstörténeti előadássorozat A három kiállítás témája köré összesen 13 előadást szerveztünk középiskolásoknak. A rendhagyó tárlatvezetéseket Zsolnay László művészettörténész tartotta. Mindhárom témában hívtunk meg művészettörténészt, de fontosnak tartottuk az adott témák más szempontú bemutatását is. Így az Álmok, mesék, mítoszok témában Bollók Csaba filmrendező, A természeti és épített tájak témában Baráz Csaba kutató, Gyenis Tibor fotóművész, Vukoszávlyev Zorán építészmérnök, a Jelenetek, jellemek témában Gyergyádesz László művészettörténész, dr. Kárpáti Andrea művészettörténész-pszichológus, Szigeti Csongor médiaművész és dr. Vass Zoltán pszichológus volt a vendégünk. A múzeumi órák keretében megvalósult előadássorozat nyújtotta a legtöbb új ismeretet a lehető legszélesebb műveltségi területen.
3/2. Témanapok 1. Álmok, mesék, mítoszok témanap: · Időpontja: 2011. május 12. · Helyszín: Neumann János Középiskola és Kollégium · Kortárs bábművészeti bemutató: Mesebolt Bábszínház (Szombathely) · Gyergyádesz László művészettörténész (Kecskeméti Képtár igazgatója): Szakralitás a modern képzőművészetben előadás · Beregi Tamás filmesztéta: Sötétségből a fénybe. A vámpír alakja a filmekben. · A magyar népzene szakralitása: Dsupin Pál és Pál István koncertje 2. Fénnyel komponálva témanap: · Időpontja: 2011. június 18. 9.30 - 24.00 óra · Helyszín: Dobó-tér · Kiégő Izzók csoport fényfestése: Kepes György festőművész fényművészeti munkásságának szellemében bemutató · Ladányi Andrea táncművész és a Lézerszínház táncművészeti előadása · Cakó Ferenc grafikusművész homok animációs előadása · Sc. Art zenekar Jól temperált univerzum című koncertje 3. Jelenetek, jellemek témanap: · Időpontja: 2012. március 01. 9.00 – 13.00 óra · Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház · Varró Emese színművész: Vágyaink ritmusa c. monodráma előadás · Harsányi Judit írónő Vágyaink és viszonyaink című előadása · Okos Tibor népzenész Zenélő pásztorok és cigányzenészek című előadása · Gajdos Zenekar koncertje
Mindhárom témanap programja a szórakoztatva nevelés és oktatás célját szolgálta. Neves előadóművészeket hívtunk meg, akik az adott témakörhöz illő műsorukat integrálták be elképzeléseinkbe. A diákok és a nagyközönség körében is a legsikeresebb foglalkoztatási formák egyike volt.
3/3. Képző-és iparművészeti szakkörök A heti rendszerességgel működő művészeti szakkörök megszervezését az együttműködő intézmények tanárai vállalták. Az iskolákban már meglevő, esetleg évek óta működő alkotócsoportjaikat vonták be a projektbe. Közösen kialakított tematika alapján zajlott a műhelymunka. A kiállítások szolgálták az inspirációt, teremtettek lehetőséget számtalan művészeti technika oktatására. A nyolc alkotócsoport kedvenc technikái voltak: festészet, grafikai technikák, textiltechnikák és a tűzzománc. A diákok lehetőséget kaptak a művészi készségeik fejlesztésére a rajzolás, a festés, a mintázás, a tervezés területén, ehhez kaptak magas színvonalú szakmai segítséget. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium fogadta be a diákalkotók kiállítását, amiben keresztmetszetet kaptak a projektben részt vevők egymás munkájáról, a többi diák, tanár és érdeklődő a műhelyekben folyó tevékenységekről. A kiállítás célja, hogy a diákok a művészetek irányába egymást tegyék nyitottá, megteremtsék az alkotó és a befogadó közötti kapcsolatot.
3/4. Tehetséggondozó szakkör Szigeti Csongor médiaművész vezetésével 3 iskola 6 diákja részesült kortárs művészeti oktatásban. Számítógépes grafikai designtervezést, a kiállítások arculatának tervezését: meghívó, plakát, szórólap nyomdai előkészítését tanulták a diákok.
6
4. Együttműködő intézmények A projekt a programjaival a középiskolás korosztályt célozta meg. A pályázati kiírás elvárásának megfelelően egy óvodai csoportot is foglalkoztattunk egy képzett óvodapedagógus segítségével, a heti rendszerességgel működő szakkörben. Egy hátrányos helyzetű kistérségből egy középiskola bevonását is vállaltuk. · Neumann János Középiskola és Kollégium (sima középiskolás csoport és az Arany János program keretében tanuló diákok) · Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (sima középiskolás csoport és az Arany János program keretében tanuló diákok · Dobó István Gimnázium · Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium · Remenyik Zsigmond Gimnázium és Középiskola Füzesabony (hátrányos helyzetű kistérség) · Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma (kollégiumi csoport) · Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (kollégiumi csoport) · Csillagfény Óvoda (egy óvodai csoport)
5. Összegzés Programjaink az informális tanulás körébe tartoztak és két tanév három félévében, a tanítás rendjéhez igazodva valósultak meg. A 256 tanulási alkalom során közel 3380 diák részesült művészeti oktatásban. Céljaink igazán hosszútávon fognak beteljesedni. A projekt sikeressége részben a pályaválasztásban, részben a múzeum és kiállítás látogató közönség számában fog megmutatkozni. A vizuális tehetség egy későn megnyilvánuló tehetségfajta, leginkább a pályaválasztás környékén mutatkozik meg, a középiskolás időszak végén. A vizuális képességek nem csak a művészeti pályákhoz szükségesek, hanem az élet számtalan területén alkalmazhatók. Kísérletek bizonyítják, hogy a művészeti nevelés és az általános intelligencia szintje szoros kapcsolatban áll egymással. A tanárok és a diákok visszajelzései alapján biztosak lehetünk abban, hogy a diákok jól érezték magukat programjainkon, hasznosnak ítélték az itt szerzett ismereteket, és ami a legfontosabb, hogy sokakat sikerült megszabadítani attól a kamaszkori frusztráltságtól, miszerint rajzolni, festeni csak a kicsik és a nagy művészek szoktak. A kiállítás bizonyította, hogy a kamaszok számára is fontos az alkotás, a teremtés. Az esztétikai nevelés a műtárgyak befogadásán és megértésén túl hosszútávon meg fog mutatkozni a lakás, az öltözködés és a tárgykultúrában is. A művészeti oktatáshoz teremtett feltételt a pályázat, és nyújtottunk szakmai segítséget.
