Képzészáró portfolió. Név: Mihók Melinda. Neptun-kód: UGU14E. Konzultáns: Dr. Havasi Virág

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515

Képzészáró portfolió

Név: Mihók Melinda Neptun-kód: UGU14E Konzultáns: Dr. Havasi Virág

Feladatleírás a portfolió elkészítéséhez Tartalom: I. A hallgató szakmai önéletrajza, mely tartalmazza mindazokat a szakmatanulás szempontjából releváns tanulási tapasztalatokat, melyeket a képzés előtt és közben szerzett II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása (reflektív összefoglalás) III. Záró önértékelés: a képzés előtt és közben megszerzett tudások, képességek, készségek, attitűdök, tapasztalatok IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? Itt több lehetősége van a hallgatónak: 1. Ha abban az intézménytípusban, szolgáltatásban, azzal a klienscsoporttal szeretne dolgozni, ahol az összefüggő gyakorlatát töltötte, akkor esszé formában leírhatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlat során szerzett: a. A szolgáltatási terület szociológiai leírása, a szolgálat missziója, törvényi szabályozása, a szolgálat munkatársai, szolgáltatások, a munkatársi csoport működése (vezetés, hierarchia, folyamatok és eljárások, ismétlődő események, kultúra, stb.); b. A hallgató tevékenységének leírását, reflektív értékelését: kapcsolatok felhasználókkal/munkatársakkal/más szakemberekkel, tevékenységek, elvárások, tervek és teljesítmények, stb. c. A terület speciális ismereteinek elsajátítását bizonyító jegyzeteinek összefoglalása. d. Egy tevékenység esettanulmányszerű leírását (nem okvetlenül esetkezelés!). 2. Ha más területen vagy más klienscsoporttal, más szolgáltatásban, stb. szeretne dolgozni, akkor megteheti, hogy annak a területnek a speciális ismeretanyagát, sajátos problémáit, jellemzőit, stb. foglalja össze. V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései VI. Mellékletek: a hallgató írásbeli munkái, melyek a különböző tudások elsajátítását bizonyítják Formai követelmények: • A hivatkozás szabályait lásd: http://emc.elte.hu/~hargitai/wiki/index.php/A_hivatkoz%C3%A1s_szab%C3%A1lyai (letöltve: 2015. január 18.) • A portfoliót elektronikusan, CD-n kell benyújtani. A portfolió leadási határideje: • Nappali tagozat: 2015. május 6. • Levelező tagozat: 2015. április 20.

2

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon E-mail Állampolgárság Születési idő

Mihók Melinda 3529, Miskolc, Szilvás út 22. 6/3 0620/3858670 [email protected] magyar 1990.08.15.

ELŐZŐ

MUNKAHELYEK/GYAKORLÓHELYEK

• Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

• Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

• Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

2015.01.26. -2015.04.24. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény, Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ, 3526, Miskolc, Kassai út 19. szociális ágazat szakmai gyakornok esetnaplók tanulmányozása, postázás, segítő beszélgetésen és tárgyalásokon való részvétel, adminisztrációs feladatok (nyomtatás, gépelés, fénymásolás), családlátogatás, jelzőrendszeri találkozókon való részvétel, adományozás, kérdőívezés 2014.03.03. -2014.05.12. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény, Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ, 3530, Miskolc, Arany János út 37. szociális ágazat gyakornok szakmai anyagok és szakirodalom feldolgozása, esetnaplók áttanulmányozása, családlátogatás, interjúkészítés, előadásokon való részvétel

2013.09 -2013.12. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény, Módszertani Központ, Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ, 3530, Miskolc, Arany János út 37. szociális ágazat gyakornok adományozás, szakmai anyagok és esetnaplók áttanulmányozása, családlátogatás, interjúkészítés, program szervezésében való részvétel

3

• Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

2013.07.27-2013.08.31. Magyar Szegényellenes Hálózat,1073, Budapest, Erzsébet krt. 17. szociális ágazat kérdezőbiztos kérdőívek lekérdezése és interjúk készítése közfoglalkoztatásban résztvevő emberekkel

• Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

2012.02.01-2012.07.31. Dialóg Közösségekért Közhasznú Egyesület, 3530, Miskolc, Bors vezér út 63-65. civil szektor gyakornok dokumentáció, szervezői feladatok, piackutatás

• Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

2011.10-2013.03. NDI Non- Profit Kft., 1056, Budapest, Váci utca 81. civil szektor programban résztvevő tréningeken való részvétel, dokumentáció, gyakornoki programban való részvétel, projektek előkészítése és megvalósítása

• Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe

2011.08.30-2011.09.19. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma, 3517, Miskolc-Felsőhámor, Palota utca 22. kultúra szakmai gyakornok meghívók szétosztása, szervezői feladatok, szóróanyagok terjesztése, program lebonyolításában való részvétel

• Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök • Időtartam (-tól-ig) • Munkáltató neve és címe • Tevékenység típusa, ágazat • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök

2010.05.04-2010.05.09. Közös tudás” TÁMOP-3.2.3-08/1-2009-0014 kutatás kutatásban résztvevő kérdőívezés a Mezőcsáti kistérség településein, kapott adatok rögzítése és feldolgozása

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)

2013.09.01Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Intézet, Miskolc A szociális munka alapjai, A szociálpolitika alapjai, Intézmény- megismerési és laikus gyakorlat, Szociális esetmunka, A szociális munka adminisztrációja, Esetkezelés a gyakorlatban, Összefüggő szakmai gyakorlat, Szakmai képességfejlesztés szociális munkás asszisztens felsőoktatási szakképzés

4

• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)

2009.09.01-2013.06.30. Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet, Miskolc Antropológiatörténet, Kutatásmódszertan, Vizuális kommunikáció, Kommunikációs tréning, Közép-Európa népei és kultúrái, Terepmunka, Szakmai gyakorlat kulturális antropológus egyetemi alapképzés

2005.09.01.-2009.06.25. Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Encs matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, rajz és vizuális kultúra gimnáziumi érettségi gimnázium

EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek. ANYANYELV

EGYÉB NYELVISMERET

• Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb.

SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb.

Közösségfejlesztés, melynek módszereit gyakornokként és önkéntesként a Dialóg Egyesületnél, valamint az Avasi Ifi Csapatnál sajátítottam el.

magyar

angol

JÓ JÓ JÓ

csapatszellem, megfelelő alkalmazkodási készség multikulturális környezetben, amelyet a közösségfejlesztő egyesületnél végzett munkám során szereztem, jó kommunikációs készségek, melyeket gyakornoki munkáim során sajátítottam el

programok szervezésében való részvétel önkéntes munkában civil szervezetnél, médiaképzéses projekt koordinálása és adminisztrálása, egyéb projektmunkák szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétel

5

TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb. MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

Zene, írás, képzőművészet, stb. EGYÉB KÉSZSÉGEK

Microsoft Office eszközök felhasználói szintű ismerete (Word, Excel, Power Point), Internet használata, Grafikai tervezési alkalmazások alapszintű ismerete (Photoscape,Pixlr)

Zene (zongora), Képzőművészet (rajz és vizuális kultúra érettségi) precizitás, pontosság, kreativitás, együttműködési készség, önálló munkavégzés

ÉS KÉPESSÉGEKET

A fentiekben nem említett képességek.

II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása Tevékenységek a gyakorlat során

Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök –, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában, jártasság a korszerű informatikai technikákban, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában Megfigyelés, felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (empátia, önismeret) Tájékozottság a gyermekjóléti szolgáltatás feladataiban, védelembe vétel eljárásának ismerete Tájékozottság a gyermekjóléti szolgáltatás feladataiban, védelembe vétel eljárásának ismerete A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása Helyismeret, felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (kapcsolatteremtés, kommunikáció) Tájékozottság a szociális munka etikai kódexét, működési szabályzatát illetően, a szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek,

adminisztratív feladatok (fénymásolás, nyomtatás, forgalmi napló, gépelés, borítékok írása)

családlátogatás

védelembe vételi tárgyalásokon való részvétel védelembe vétel felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalásokon való részvétel segítő beszélgetésen való részvétel

postázás

intézményi iratok tanulmányozása, intézmény megismerése

6

működésének és jellemzőinek ismerete Kreativitás, jártasság a korszerű informatikai technikákban (képszerkesztő program, Power Point) A gyermekjóléti szolgálat alaposabb megismerése, információk gyűjtése Környezettanulmány nyomtatványának ismerete, megfigyelés, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában GYSZ adatlapok ismerete, Word magabiztos használata Felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában Odafigyelés és precizitás Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (kapcsolatteremtés, kommunikáció) Szervezőkészség

plakátok készítése jelzőrendszeri találkozókon való részvétel környezettanulmány készítésén való részvétel

Gyermekjóléti Szolgálat adatlapjainak kitöltése esetvezetés írása esetnaplók tanulmányozása és megbeszélése iratrendezés kérdőívezés baba-mama program szervezésében való részvétel

7

III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Erősségemnek éreztem a precizitást, pontosságot (pl.: munkák határidejének betartása), szervezőkészséget, ezen kívül jó kommunikációs készségekkel is rendelkeztem. Azonban volt egy kisebb szorongásom új helyzetekben, és új kapcsolatokat is nehezebben alakítottam ki. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? Az egyetemi szintű képzés során számos új ismeretanyagot sajátítottam el. Többek között az Etikai Kódexet, Alapelveket, a különböző adatlapok és hivatalos dokumentumok kitöltését, törvényeket, melyek meghatározzák a szociális intézmények működését stb. Ezeket az ismereteket a gyakorlatban is megtapasztalhattam és felhasználhattam az Arany János, valamint Kassai úti Területi Szolgáltatási Központban töltött hónapok alatt. Sokat fejlődött a kommunikációs készségem, szerintem bátrabban merek beszélni másokkal. A sok esetnapló tanulmányozása és megbeszélése pedig lehetővé tette számomra, hogy könnyebben ismerjem fel az összefüggéseket különböző problémásabb esetek kapcsán. Eddig is rendelkeztem az empátia képességével, de így, hogy testközelből tapasztalhattam meg a gondozott családok mindennapjait, nehézségeit, úgy gondolom, hogy ez erősödött. Tudások, képességek, készségek, attitűdök

Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette Eddigi tanulmányaim során sajátítottam el többek között Szociálpolitika, Bevezetés a jogtudományba, A pedagógus szakmához tartozó kompetenciák című órákon.

A szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség A szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete

Szociális munka közösségekkel című óra keretében ellátogattunk kis csoportokban az Avasi Közösségi Térbe, ahol megismerkedtünk a Dialóg Egyesület munkájával, futó (illetve lezárt) projektjeivel és egy kicsit besegítettünk. Mi aznap kérdőíveztünk a közeli bérházakban, ahol egy értékekre, problémákra és lehetőségekre fókuszáló kérdéssorral mentünk az ott lakókhoz. Ezen kívül tájékozódtam, hogy milyen szervezettel áll kapcsolatban a Miskolci Egyesített Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény. (1. sz. melléklet) Kulturális antropológia alapszakon több előadáson és szemináriumon sikerült ismereteket szereznem a különböző társadalmi csoportok kultúrájáról többek között Multikulturalitás, Közép-Európa népei és kultúrái, Bevezetés a romológiába,

A különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek

8

Hátrányos helyzetűek életmódja, Mai magyar roma társadalom órákon. Több olyan tantárgyam volt az eddigi tanulmányaim során, ahol ezekkel foglalkoztunk: Hátrányos helyzetűek életmódja, Szociálpolitika, Szociális munka idősekkel. A családlátogatások és a segítő beszélgetések során élőben is tapasztalhattam azokat a szociális problémákat, amelyekről ezelőtt tanultam. (2,3. sz. melléklet) A gyakorlatom során részt vettem segítő beszélgetéseken, valamint családlátogatásokon, ahol közelebbről megismerhettem a klienseket, az ő problémájukat, élethelyzetüket. Az ilyen alkalmak után gyakran megbeszéltük a különböző eseteket, gondolkodtunk, hogy milyen megoldások jöhetnének szóba a problémák leküzdésében. GYSZ adatlapok és a forgalmi napló ismerete. Környezettanulmány készítésén is részt vettem. (4. melléklet) GYSZ adatlapok, amelyek a gyermekek alapvető adatait tartalmazzák. Ezek az adatlapok azonban nem csak a gyermekjóléti szolgálatnál jelennek meg, hanem egyéb más intézményekhez és hatóságokhoz is elküldik a másolatát, ha szükséges. Pl.: ha a Gyámhatóság kéri fel a családgondozót, hogy készítsen el környezettanulmányt, akkor az eredeti dokumentum megmarad a családgondozónál, míg a másolatot elküldik a Gyámhatósághoz. Esettanulmány, esetleírás és filmek megfigyelésének, illetve elemzésének a készítésénél is oda kellett figyelni a részletekre: a lényeges információkat kiemelni és összegezni. (5,6,7,8. sz. melléklet) Különböző programok alkalmazásának elsajátítása és gyakorlása önszorgalomból, melyek használata hasznosnak bizonyult a gyakorlatom során. Pl.: Power Point, Photoscape, Word Ezen ismeretek segítségével alkottam meg a Nyári Napközis Tábor plakátját is. (9. sz. melléklet) Több olyan szemináriumom volt az eddigi képzéseim során, ahol ezeket az

Tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén

A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása

Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak

Jártasság a korszerű informatikai technikákban

Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában 9

(önismeret, kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia)

Felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális munka részfeladatainak ellátására

alapkészségeket elsajátíthattam- Kulturális antropológia alapszakomon volt Önismeret, Konfliktuskezelési technikák, A pedagógus szakmához tartozó kompetenciák, a jelenlegi képzésen pedig Szakmai képességfejlesztés. Ezeken az órákon különböző képességfejlesztő, játékos feladatokat oldottunk meg, kiselőadásokat tartottunk, készítettünk egyéni és csoportos beadandókat. Nagyon hasznosnak bizonyultak az interjúk és kérdőívezési munkák is, amelyek segítségével fejleszthettem a kommunikációs és kapcsolatteremtési készségeimet. (10,11. sz.melléklet) Tanulmányoztam a Szociális munka Etikai kódexét vizsgára való felkészülés idején.

A családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat számos intézménnyel áll kapcsolatban: iskola, óvoda, védőnők, rendőrség, gyámügyi hivatal. Megismerkedtem a közös munka során fellépő feladatokkal, amelyekben részt is vettem: jelzőrendszeri találkozók, családlátogatás közösségi rendőrökkel, védőnőkkel, tárgyalások a Gyámügyi Hivatalban. Alkalmasság a szociális területeken Egyetemi előadásokon megismerkedtem a megjelenő adminisztratív feladatok gyermekjóléti szolgálat Macis adatlapjaival, végzésére a gyakorlatban pedig elsajátítottam azok kitöltését. A családsegítős és gyermekjóléti forgalmi naplót is megmutatták, amibe egy idő után már egyedül is tudtam adatokat bevinni. Alkalmasság a fejlesztésekben, innovációban Ezen az éven vezették be a forgalmi naplót, folytatott adminisztratív tevékenységekre amelyet elektronikusan kell vezetni. Van külön a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatnak is. Ebben minden fel kell jegyezni, ami a kliensekkel kapcsolatos, legyen az egy információnyújtás, környezettanulmány készítése, segítő beszélgetés stb. Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, Korábban részt vettem közösségfejlesztő családi, csoportos és közösségi munkában projektek szervezésében és lebonyolításában szervezési, megvalósítási részfeladatok (gyerekek nyári táboroztatása, Avasi ellátására Akciónap, bérházak lábazatának festése, médiaképzés, Avasi Panellevél) Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? 10

Alkalmasnak tartom maga arra, hogy szociális intézményben dolgozzak, hiszen évek óta olyan közegben mozgok, ahol fő problémaként jelenik meg a pénzhiány, gyermekek nem megfelelő ellátása, az emberek önérdek érvényesítő készségének hiánya stb. Úgy érzem, hogy a gyakorlataim során sokat fejlődött a kommunikációs és kapcsolatteremtő készségem, ami elengedhetetlen a szociális szférában való munkához. Ezen kívül fentebb említettem már, hogy könnyebben felismerem az összefüggéseket, jobban átlátom a bonyolult, kusza dolgokat, és még ezeken kívül az empátia képességével is rendelkezem.

IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért?

2009-ben kezdtem meg az egyetemi tanulmányaimat a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális Antropológia alapszakán. Ehhez kapcsolódóan kíváncsiságból jelentkeztem egy Amerikából induló Közösségi Kapcsolatépítés nevezetű programba kezdetben tagnak, később gyakornoknak. Itt a roma- nem roma kapcsolatokat próbáltuk kiépíteni találkozókkal, különböző programokkal, előadásokkal. A hozzá kapcsolódó gyakornoki programot a Dialóg Egyesületnél végeztem, itt csatlakoztam az Avasi Ifi csapathoz, majd önkéntesként az Egyesületnél maradtam. Nagyon örültem, hogy emberekkel foglalkozhatok, embereknek segíthetek, hiszen az elmúlt években számos projektben dolgozhattam, segédkeztem, e mellett szerveztünk nyári tábort illetve szabadidős tevékenységeket hátrányos helyzetű gyerekeknek, de korrepetálást is szívesen vállaltam. Ezért gondoltam azt, hogy szeretnék még valamit tanulni, így jelentkeztem a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésére. Nagyon hasznosnak ítélem ezt a négy félévemet, hiszen nagyon gyakorlatias volt az egész képzés. Az intézmény megismerési és laikus gyakorlaton még csak ismerkedtem a MESZEGYI intézményrendszer működésével, feladataival, de a második félévben már besegíthettünk a különböző adminisztrációs teendőkbe, családokat látogattunk meg stb. Az összefüggő szakmai gyakorlatra pedig már kiteljesedett a „munkánk” köre, itt már szinte mindent csinálhattunk, amit egy „diák” tehet a gyakorlata során. Számos családlátogatáson és segítő beszélgetésen vettem részt, a postázás alkalmával egyre jobban megismertem a város fontosabb intézményeit, rám bíztak különböző GYSZ adatlapok, hivatalos dokumentumok kitöltését, adományokat vittünk el családokhoz, forgalmi naplóban tevékenykedhettem, és még esetvezetést is írhattam.

11

Úgy érzem, hogy a gyerekekkel nagyon jól kijövök, és örülök, ha segíthetek nekik. Ez az érzés most a gyakorlatom során erősödött bennem, hiszen az elmúlt 3 hónapban főként a gyermekjóléti szolgálat világába nyerhettem mélyebb betekintést. Hasznosnak éreztem magam, amikor egy-egy problémát átbeszéltünk, ellátogattunk a családokhoz, kitöltöttem a szükséges adatlapokat, e mellett pedig úgy gondolom, hogy minden olyan készséggel rendelkezem, amely elengedhetetlen ehhez a szakmához. Talán egy kicsit túl érzékeny vagyok és az emberek problémáit is sokszor a szívemre veszem, de úgy gondolom, hogy képes vagyok reálisan gondolkodni és a probléma megoldására koncentrálni. Az eddigi gyakorlataim során szerintem sikeresen sajátítottam el a gyermekjóléti szolgáltatásban végzett munkához szükséges ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását, így szívesen dolgoznék ezen a területen a későbbiekben.

A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény rövid bemutatása:

Az intézmény Miskolc Megyei Város Tanácsának döntése alapján 1990-ben jött létre. Az elmúlt 25 évben számos változáson ment keresztül: 1991-ben megkapták a Családsegítő Szolgálat nevet, 1997-ben pedig megnyitották a Gyermekjóléti Szolgálatot. 2005-ben új tevékenységi körökkel bővült az intézmény, többek között diszpécser központot hoztak létre, átvállalták a családsegítős feladatokat a Miskolci Kistérségi Többcélú Társulástól, valamint a Gyermekjóléti Központ feladatait is ellátták. 2013-ban több intézmény került összevonásra, így lett Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény, Módszertani Központ. 2014-től a szakellátás kivonult az intézmény kötelékéből, így a ma is használt neve- Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény- lett. (Terepnapló részlet 2014.március 3.) Intézmény alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó neve: Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás 3525 Miskolc, Városház tér 8. Intézmény székhelye: Miskolc, Arany János u. 37. Az intézmény engedélyezett létszámkerete: (2014. január 1-től)

12

szakalkalmazott

589 fő

nem szakalkalmazott

181 fő

létszámkeret összesen:

770 fő

(Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 2014) Az intézményrendszer a következő területekből áll: •

Gyermekek Napközbeni Ellátása Bölcsőde Igazgatóság

•

Célcsoport specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága

•

Családsegítés- Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága

•

Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága

•

Stratégiai Igazgatóság

„A Családsegítés- Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóságának célja, hogy Miskolc városában élő egyének és családok részére szociális, családi és lelki problémáik megoldásához segítséget nyújtsanak. Munkájuk keretében információt szolgáltatnak, segítséget nyújtanak hivatalos ügyek intézéséhez, tanácsot adnak, és nem utolsó sorban együtt gondolkodnak a hozzájuk fordulókkal. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében céljuk a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése.

Speciális szolgáltatások: •

Utcai és lakótelepi szociális munka: a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése

•

Készenléti szolgáltatás: A gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A szolgáltatás elérhető a 06-70/466-4550 –es telefonszámon.

•

Kórházi szociális munka: A szülészeti-nőgyógyászai osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése. 13

•

Kapcsolattartási ügyelet: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas lehetőség biztosítása

A családsegítés keretében céljuk a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési

képesség

megőrzése

céljából

nyújtott

szolgáltatás.

Speciális szolgáltatások: •

Családterápia: családterápia nem csak a már létrejött családi működési zavarokkal foglalkozik, hanem elsődleges célja a zavarok, tünetek, betegségek következő generációra történő „átörökítésének” megelőzése. Olyan hatékony pszichoterápiás módszer, mellyel a szakemberek a tüneteket hordozó egyénnel és annak családjával együttműködve megváltoztatják a család viselkedését, lehetőség szerint optimalizálják a családi rendszer működését.

•

Nyári Napközis tábor, nyári táborok,

•

játszóház, korrepetálás,

•

csoportos szociális munka, iskolai szociális munka

Gyermekek Átmeneti Otthonában nyújtott segítség célja - szervesen kapcsolódva a gyermekvédelmi intézményrendszerbe - hogy speciális segítséget nyújtson a szociálisan, mentálisan teljesítőképességük határára sodródott szülőknek, gyermekeknek problémáik időben történő felismerésében, kezelésében. Az Átmeneti Otthon a gyermek átmeneti kiemelésével, családi krízismenedzseléssel szerepet tud vállalni a családi integráció megőrzésében, a veszélyeztetett gyermek pályára állásában. A Családok Átmeneti Otthonában nyújtott segítség célja, hogy az ideiglenesen lakhatási gondokkal küzdő családok számára lehetőséget biztosítson a család egységének megtartására, önálló életvitelük erősítésében vagy annak visszaállításában.” 1 Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ

1

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (2015) http://segitmiskolc.hu/magunkrolcsalad.html

14

A Családsegítés- Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóságának egyik telephelye. Az általános

tevékenységek

(családsegítés,

gyermekjóléti

szolgálat)

mellett

további

szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek előzetes egyeztetés alapján, ingyenesen vehetők igénybe. Ezek a következők: •

Óvodai- és iskolai szociális munka

•

Börtön szociális munka

•

Jogi tanácsadás péntekenként 10.30 - 12.30

•

Felnőtt pszichológiai tanácsadás szerdánként 12.30 - 14.30

•

Gyermek pszichológiai tanácsadás keddenként 12.30 - 14.30

•

Fejlesztőpedagógiai szolgáltatás

•

Idegen nyelvű korrepetálás

•

Kapcsolattartási ügyelet - péntek (12,00 – 18,00) és szombati (8,00-18,00) napokon 2

Személyi feltételek: 1 fő csoportvezető, 9 fő családgondozó, 3 fő asszisztens, 1 fő fejlesztő pedagógus Tárgyi feltételek: Az épületben 2 fogadószoba, 1 közösségi helyiség, valamint munkatársi szobák állnak a rendelkezésre, amelyeket együtt használnak a családgondozók, és az asszisztensek. Minden dolgozó számára biztosítva van egy külön íróasztal, ahol kényelmesen tudják a napi feladataikat végezni. Az intézmény rendelkezik továbbá 6 számítógéppel, 3 laptoppal, két fénymásoló géppel, illetve 3 nyomtatóval.

Ellátási terület: Közös és egyéni területek. A közös területeken több családgondozónak vannak kliensei, míg akadnak olyan utcák, illetve területek, ahol csak 1-1 családgondozó dolgozik. Ellátási terület többek között a Bábonyibérc, Forrásvölgy, Ágazat dűlő, Szondi telep, József Attila út, Víkend telep, Szentpéteri kapu, Zsarnai telep, Bandzsalgó dűlő, Pozsonyi út, Katowice utca, Selyemrét, Kassai út Programok, események, kultúra: A Kassai úti Területi Szolgáltatási Központban bizonyos időközönként összeülnek a dolgozók, hogy egy csoportmegbeszélés keretében megtárgyalják például: a határidős 2

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (2015) http://segitmiskolc.hu/csaladkontakt.html

15

feladatokat, fontosabb kérdéseket, amelyek felvetődnek, illetve a vezetői értekezleten elhangzottakat, amelyek érintik a dolgozókat stb. További esemény még a MESZEGYI Hét elnevezésű programsorozat, ahol vetélkedőket tartanak, kirándulnak, és szakmai előadásokon vehetnek részt a dolgozók. Nyáron napközis tábort szerveznek, ahova várják a 6-14 éves gyermekeket szabadidős játékokkal, strandolással, kirándulással. Jelzőrendszeri találkozókat is szerveznek a jelzőrendszer tagjaival, ahol átbeszélik a felmerülő problémákat. Mentális napokon a dolgozók kicsit közösen kikapcsolódnak pl.: kirándulni mennek. Filmes klub is működik az intézményben, ahova szívesen várják a dolgozókat.

Gyermekjóléti Szolgálat: „A gyermekjóléti szolgálat olyan- a gyermek érdekeit védő- speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Szereplők: 1. Igénybe vevők •

gyermek szülőjével vagy törvényes képviselőjével együtt,

•

gyermek szülője vagy törvényes képviselője,

•

gyermek egyedül (12 éves kortól),

•

a gyermek tágabb családja, a család barátai, ismerősei (mindazok, akik a gyermek fejlődése szempontjából fontosak),

•

egyéb, a gyermek helyzetének jobbítása szempontjából fontos személyek (barát, ismerős).

2. Szakemberek •

családgondozó asszisztens,

•

családgondozó,

•

egyéb szakember (pl. jogász, pszichológus, fejlesztő pedagógus), 16

•

jelzőrendszeri tagok, akik kapcsolódnak a családhoz, - családgondozó, aki előzőleg gondozta a családot.” 3

„Irányadó rendelkezések a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás tekintetében: •

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

•

15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

•

259/2002.

(XII.18.)

szolgáltatótevékenység

Korm.

rendelet

a

engedélyezéséről,

gyermekjóléti valamint

a

és

gyermekvédelmi

gyermekjóléti

és

gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről •

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

•

1/2004. (I.5.) ESZCSM. rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről

•

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

•

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

•

235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

•

331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

•

328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról” 4

3

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér: Gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátás, Budapest, 2011, 56.old. 4 Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 2014, 4. old.

17

„A gyermekjóléti alapellátás körébe tartozik minden olyan, a gyermekvédelem körébe sorolt szociális segítő szolgáltatás, amely a gyermek családban történő nevelését támogatja. A gyerekek védelme keretében eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és egymással így elősegítve a gyermek családban történő nevelkedését. A segítő szolgáltatások mindig az adott gyermek legjobb érdekét kell, hogy szolgálják. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. A gyermekjóléti szolgálat a rövid, egyszeri segítő szolgáltatás során az igénybevevő önkéntes megkeresésére, általában egy alkalommal nyújt segítséget. Az ilyen típusú segítségnyújtás azt feltételezi, hogy az igénybevevő a segítő tevékenység után képes problémája további kezelésére, rendezésére. Ezek a szolgáltatások a következő: 1. információnyújtás (e tevékenység során a szolgáltatatást nyújtó szakmai ismeretet nem tartalmazó információhoz juttatja az igénybevevőt, vagy valamely intézmény képviselőjét. Az információ átadása történhet személyesen, telefonon, levélben, vagy online szolgáltatás formájában) 2. tájékoztatás (általában egy alkalommal történő, szakmai ismeretet tartalmazó információ nyújtása, amely hozzásegíti a klienst problémája megoldásához) 3. tanácsadás (a családgondozó segíti az igénybevevőt a probléma, cél felismerésében és megítélésében, valamint annak kezelésére alkalmazható alternatívák mérlegelésében) 4. környezettanulmány készítése- családlátogatás (A környezettanulmány olyan, az egyén/család életkörülményeit, életvitelét rögzítő dokumentum, melyet a különböző szakemberek munkájuk során eszközként használnak ahhoz, hogy megalapozottabban hozzanak szakmai döntéseket. Tartalma tehát mindig igazodik ahhoz a célhoz, melynek érdekében eme dokumentum készítése történik. A környezettanulmányhoz a szolgáltatást végző személyesen keresi fel lakóhelyén a klienst annak érdekében, hogy a klienst és mikrokörnyezetét megismerje) 5. ügyintézés (Az igénybevevő hivatalos ügyei intézésében történő közreműködés. Ilyen segítség lehet kérelmek megírása, telefonon történő egyeztetés, nyomtatványok kitöltésének támogatása, előterjesztése. Mindez annak érdekében történik, hogy a kliens minél gyorsabban hozzájuthasson az őt megillető ellátásokhoz, illetve a neki nyújtható segítséghez.)

18

6. más szolgáltatóhoz történő irányítás, közvetítés. (Olyan tevékenység, amely az igénybevevő által hozott probléma megoldását a szolgálat más szolgálathoz való irányítással segíti elő. Erre akkor van szükség, amikor a kliens problémája szakmailag nem kezelhető a szolgálat keretein belül, de a kliens egyedül nem képes a saját problémájának megoldására.” 5 „A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, és a gyermekek átmeneti gondozása. A gyermekjóléti alapellátás missziója a gyermekek jogainak érvényesülése érdekében egyrészt azon családok támogatása és megerősítése, amelyek gyermekeik felnevelésében nélkülözik a szükséges feltételeket, illetve ezeknek megteremtésében támogatásra szorulnak; másrészt a védelem biztosítása a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. A gyermekes családok támogatása és a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében nyújtott szolgáltatások bizonyos előfeltevéseken alapulnak. A gyermekek harmonikus felnevelkedése közös érdeke a - társadalomnak és a gyermekeket nevelő családoknak. A gyermekek harmonikus fejlődéséért elsősorban családjuk a felelős, de a felnövekvő nemzedékért viselt általános társadalmi felelősség letéteményeseként az állam egyrészt gondoskodik azokról a feltételekről, amelyek támogatják a családokat gyermeknevelési feladataik teljesítésében, másrészt szolgáltatásaival, illetve szükség esetén hatósági beavatkozással védelmet biztosít a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. A gyermekvédelmi szakma sajátos értéktételezései, melyek a - gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások felépítésében közrejátszanak, az államnak ebben a felelősségvállalásában gyökereznek. A gyermekekért viselt kettős felelősségből adódó konfliktusok kezelése a gyermekjóléti és gyermekvédelmi munka sajátossága. A gyermekjóléti alapellátások tehát egyrészt támogatják az arra rászoruló családokat, hozzájárulnak a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a gyermekekről történő kielégítő gondoskodás feltételeinek megteremtéséhez, másrészt amennyiben a gyermek megfelelő fejlődését a családjában vagy a közösségben veszély fenyegeti, a gyermek jólétét figyelemmel kísérő intézményeknek beavatkozási kötelességük keletkezik. Ebben az esetben a gondoskodási tevékenység mellett a védelmi és kontrollgyakorlási kötelezettségük is érvénybe lép. A gyermek jogai és legjobb érdeke minden olyan esetben - elsőbbséget élveznek a szülők és a gyermekkel kapcsolatba kerülő mások jogaival és érdekeivel szemben, amely esetekben ezek a jogok és érdekek egymással konfliktusba kerülnek. 5

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér: Gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátás, Budapest, 2011, 15. old.

19

Így a konfliktusos helyzetekben nem kérdéses, hogy az ügyben eljáró szakembereknek mely érdekek mellé kell állniuk. Ez magával hozza a gyermekvédelmi munka sajátosságát, a sorozatos konfliktusok vállalását a gyermekek jogainak és érdekeinek védelme miatt. Ugyanakkor

viszont

a

gyermekek

legalapvetőbb

érdeke,

hogy

saját

családjukban,

szeretetkapcsolatban nevelkedjenek fel, mert csak a bensőséges szülő-gyermek kapcsolat teremthet megfelelő alapot a gyermek felnevelkedéséhez. Ezért a gyermekvédelmi ügyekben eljáró szakembereknek nagyon körültekintően kell eljárniuk. A veszélyeztetés gyanújának felmerülése esetén figyelembe kell venniük a szülő-gyermek kapcsolat sajátosságait, a család értékrendjét, nem indulhatnak ki a saját Gyermekjóléti alapellátás értékrendjükből. Így a gyermeket a családjából kiemelni csak a veszélyeztetés nagyon súlyos, kezelhető szintre nem csökkenthető helyzeteiben, illetve a család és a gyermek közötti viszony ellehetetlenülése esetében lehet. Mindez azt a kötelezettséget jelenti, hogy a gyermekvédelmi munkában a gyermeket körülvevő világot a gyermek szempontjából kell szemlélni, értelmezni és értékelni. A gyermekvédelmi segítő szakma alapelvei: •

a gyermeki jogok figyelembe vétele és tiszteletben tartása

•

a gyermeki jogok védelme

•

a gyermek és családja önrendelkezésének lehető legszélesebb körű meghagyása

•

a segítő folyamat során a gyermek és családja részvételének elősegítés

•

a segítő munka elő kell, hogy segítse, hogy a folyamatban a segítettek (a gyerek és családja) saját érdekeit érvényesíthesse, véleményüket, javaslataikat folyamatosan figyelembe kell venni

•

bár a szociális segítő munka folyamat-központú, mindvégig szem előtt kell tartani az eredményesség alapelvét, azt, hogy a segítő munka az érintett gyerek jólétét, „jobb-létét” szolgálja.

A gyermekjóléti alapellátás nyújtása során a szociális munka etikai kódexének előírásai nyújtanak támpontokat a segítő kapcsolat kialakításában. A gyermekvédelmi szakember egyenlő felekként tárgyal a gyermek fejlődési szükségleteiről, és azok biztosításának feltételeiről a szolgáltatást igénybe vevő családokkal, és életkorukhoz mérten a gyermekek által kifejtett álláspontokat is kihangosítja, figyelembe vételét elősegíti. A szülők ellenében a szakemberek csak akkor tehetnek bármit is, ha erre a gyermek védelme érdekében okvetlenül szükség van, illetve erre hatósági

20

felhatalmazásuk megtörtént. Még ebben az esetben is mind a gyermek, mind szülei számára a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget biztosítani kell.” 6 Jelzőrendszeri találkozók: A gyakorlatom során több jelzőrendszeri találkozón is részt vehettem, ahol amellett, hogy hasznos információkhoz jutottam, megértettem, hogy miért is olyan fontosak ezek az események. „Az 1997. évi XXXI. évi Gyermekvédelmi törvény alapján a következő szervezetek tartoznak a jelzőrendszeri hálózatba, amit a gyermekjóléti szolgálat koordinál: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, k) a munkaügyi hatóság. Helyi gyermekvédelmi szereplők a fentieken túl a gyámhivatal, gyámhatóság, szociális irodák alkalmazottjai, de a rendszerbe bekapcsolódhatnak akár a közművelődési intézmények munkatársai is. A fent felsorolt szervezetekre a jogalkotó kötelezettségeket ró, de jelzőrendszerként fontos funkciót töltenek be a lakóközösségek, szomszédsági rendszerek is. Alapelvek

6

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér: Gyermekjóléti alapellátás, Budapest, 2011, 14-15. old.

21

Önrendelkezés: A jelzőrendszer működtetésének egyik alapfeltétele az együttműködési motiváció megteremtése, illetve fejlesztése. E feltétel megteremtése során is figyelemmel kell lenni a felhasználó (ez esetben a jelzőrendszeri tag) önrendelkezésének, autonómiájának támogatására. Részvétel: A jelzőrendszer működtetése minden elemében a felhasználó (ez esetben a jelzőrendszeri tag) aktív részvételére épül és épít mind a tervezés, mind a megvalósítás, mind pedig az értékelés szakaszában. Érdekérvényesítési esélyek növelése: A jelzőrendszeri tagok a gyermekvédelem helyi rendszerének aktív tagjaként szinte minden esetben szembekerülnek saját ágazatuk érdekeivel, elvárásaival (nem engedik el képzésre, nem mindig támogatják jelzési szándékát, nem engedik el esetkonferenciára, stb.). Így érdekérvényesítési esélyeik növelése is a jelzőrendszer működtetésének egyik eleme. Eredményesség: A jelzőrendszer működésének magas színvonalát tükrözi, ha a településen élő gyermekek legjobb érdekeinek megfelelően zajlik a jelzőrendszeri tagok közti információcsere: minden szükséges esetben megszületik a jelzés, magas színvonalon zajlanak az esetkonferenciák. A legkisebb beavatkozás elve: A gyermekvédelem minden szintjén, úgy az alap-, mint a szakellátásban (a gyermek legjobb érdekének való megfelelőség mellett) mindenkor úgy kell tanácsot adni, segítséget nyújtani, ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben tegyen bármit a felhasználók – jelen protokollban a jelzőrendszeri tagok - helyett, illetve ellenében. Számukra a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget kell biztosítani.” 7 „A gyermekjóléti szolgálat a településen észlelő- és jelzőrendszert működtet, így a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal, gyermekek bántalmazásával kapcsolatos információt, elsősorban a jelzőrendszer tagjaitól vagy egyéb jelzésből, bejelentésből, illetve hivatalból észleli. A jelzéseket írásban kell a címzetthez eljuttatni. A gyermekjóléti szolgálat segíti a jelzőrendszer tagjait a gyermek bántalmazásának, elhanyagolásának felismerésében és

7

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 132-133.old.

22

feltárásában.” 8 „A rendszer kiépítése, illetve optimális működtetése a gyermeki jogok érvényesülésének alapvető feltétele, amely kettős célrendszer mentén történik. „Egyfelől a gyermekvédelem általános és – egyedi esetekhez köthető – konkrét céljai, másfelől az együttműködő csoport generálására és hatékony működtetésére irányuló célok.” 9 Ábra: A jelzőrendszer optimális működtetésének területei 10

„A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésének éves összegzése, értékelése az éves tanácskozás keretében valósul meg. A tanácskozást minden év március 31-ig meg kell szerveznie a gyermekjóléti szolgálatnak. A tanácskozás feladata áttekinteni a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, átfogóan értékelni a jelzőrendszer éves működését, és szükség szerint javaslatot tenni a működés javítására. A tanácskozásra meg kell hívni: a) a települési önkormányzat polgármesterét, a képviselőtestület tagjait, a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, 8

Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete: Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez, Budapest, 2006, 20. old. 9 TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 136.old. 10 TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 136.old.

23

c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, h) a regionális gyámhivatalban működő gyermek és ifjúságvédelmi koordinátort A gyermekjóléti szolgálat írásos megkereséssel él a helyi gyermekvédelmi szereplők felé, megjelölve abban a tanácskozás időpontját, helyszínét, valamint az írásos beszámolók leadási határidejét, módját. A határidőket úgy kell meghatározni, hogy az érintettek megfelelő időt kapjanak arra, hogy írásos anyagaikat elkészíthessék. Társulásban működő gyermekjóléti szolgálat esetén az éves tanácskozást minden településen külön-külön kell megszervezni. A gyermekjóléti szolgálat összefoglaló beszámolóját, értékelését megküldi a regionális gyámhivatalnak, valamint a helyi önkormányzatnak, annak érdekében, hogy ez utóbbi az adott év május 31.-éig átfogó értékelést készíthessen, amelyet a képviselőtestület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A tanácskozás eredménye azonban nem lehet csupán az, hogy a megkapott írásos anyagokat áttekintve, azokat összedolgozva elkészül egy gyermekvédelmi beszámoló. Ebben az esetben ugyanis a tanácskozás nem valósítja meg a jelzőrendszeri működés átfogó értékelését. Az éves tanácskozáson arra is sort kell keríteni, hogy kiderüljön, az egyes résztvevők hogyan fogják fel a településre jellemző (gyermekvédelmi) problémákat. A résztvevők problémafelfogása megmutatja támogatásukat és elköteleződésüket a problémára irányuló cselekvésekben; ha a résztvevők valamit nem értékelnek problémaként – vagy nem olyan módon, ahogyan azt a gyermekjóléti szolgálat látja –, akkor nem lesznek fogékonyak a gyermekvédelmi „üzenetekre”, és nem lesznek hajlandóak aktívan együttműködni a problémára irányuló cselekvésekben. A tanácskozás együttműködésre orientált részének fontosabb szempontjai: •

Vannak-e „lyukak”, „fekete foltok” az észlelő jelzőrendszer helyi hálózatában?

•

A helyi észlelő jelzőrendszer definiálható-e optimálisan működő hálózatként?

•

Megfelelő-e a kommunikáció a tagok között?

•

Megfelelő-e az együttműködés a tagok között? 24

•

A veszélyeztetett gyermek legjobb érdeke mellett megjelennek-e egyéb érdekek is?

Ezek az érdekek nem gátolják-e közös célok kitűzését? •

Egyáltalán, egyértelműen ki vannak-e tűzve a közös célok általában, illetve konkrétan,

az egyes esetekhez kapcsolódóan?”11 A gyakorlatom során sikerült három jelzőrendszeri találkozóra, megbeszélésre elmennem. Ebből az egyik az éves találkozó volt, a másik kettőn pedig pedagógusok, illetve védőnők jelentek meg. Nagyon fontosnak tartom az ilyen találkozókat, illetve a minél szorosabb együttműködést a jelzőrendszer tagjaival, hiszen ha időben észreveszik a problémákat, akkor hatékonyabban lehet fellépni ellenük. Amit én tapasztaltam és hallottam, hogy a jelzőrendszer tagjai vagy későn szólnak, vagy pedig nem is szólnak bizonyos helyzetekben, pedig ez tényleg nagyon fontos lenne. Az egyik családgondozó mesélte, hogy az egyik gyermekről később tudta meg, hogy összegyűlt jóval több, mint 50 igazolatlan hiányzása. Erről is csak egy hivatalos levélből értesült, amit a Gyámügyi Hivatal küldött neki. Ha hamarabb tudott volna a hiányzásokról, akkor beszélhetett volna a családdal a várható következményekről, és talán elkerülhető lett volna, hogy megszüntessék az iskoláztatási támogatás folyósítását, és a védelembe vételi eljárást. Sokszor előfordul, hogy a gyerekek azért nem akarnak menni iskolába, mert esetleg csúfolják, szégyelli magát valami miatt, gyalog kell menni messziről, nem megy neki egy-egy tárgy, vagy esetleg a tanárral nem jön ki jól stb., nem feltétlen azért, mert elcsavarog, vagy pedig nem akar tanulni/iskolába járni. Másrészt egy hátrányos helyzetű családban, ahol nincs más jövedelemforrás- csak a családi pótlékok, gyes, vagy közmunkabérelég nagy kiesés, hogy három hónapig nem kapják az iskoláztatási támogatást. A találkozók azért is hasznosak, mert nem csak általános témákról, problémákról esik szó az ilyen megbeszéléseken, hanem mindenki kérdezhet egyénileg 1-1 gyermekről például a védőnőktől, akik szintén kijárnak a családokhoz, illetve találkoznak velük tanácsadásokon. Úgy gondolom, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás egyik legfontosabb része a jelzőrendszeri hálózat, hiszen megelőzni könnyebb, mint orvosolni a már meglévő problémát.

11

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 140-141.old.

25

Felhasznált irodalom:

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (2014) Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete (2006): Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez, Budapest

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér (2011): Gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátás, Budapest

TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér (2011): Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest TÁMOP 5.4.1. „Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása” pillér (2011): Gyermekjóléti alapellátás, Budapest

Internetes hivatkozások http://segitmiskolc.hu/magunkrolcsalad.html http://segitmiskolc.hu/csaladkontakt.html

V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései

-

Intézmény megismerési és laikus gyakorlat tereptanári értékelése

-

Esetkezelés a gyakorlatban tereptanári értékelése

-

Összefüggő szakmai gyakorlat tereptanári értékelése

26

27

28

29

30

VI. Mellékletek

31

1. sz. melléklet

32

2. sz.melléklet

33

3. sz.melléklet

34

4. sz.melléklet

35

Mihók Melinda Felsőoktatási Szakképzés- Szociális –és ifjúsági munka UGU14E Paul Greengrass: A repülés elmélete c. film irányított megfigyelése Első érzések, gondolatok a film kapcsán: A történet egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, tolószékes lány, Jane életének utolsó napjait, heteit mutatja be, melyben fontos szerepet kap egy férfi, Richard, aki kezdetben a bíróság által kiszabott közhasznú munka keretében segít a lánynak, azonban idővel egyre szorosabb kapcsolat alakul ki közöttük. A film témáját tekintve elég nyomasztó és szomorú is egyben, hiszen egy olyan fiatal lányt ismerhetünk meg, aki 18 éves koráig az egészséges és boldog lányok életét élte, azonban a betegsége ezt az eddigi életét „elvette” tőle. A magatehetetlen lány segítségre szorul, az édesanyja és gondozók segítségével éli mindennapjait. 25 éves korában ismerkedik meg Richarddal, aki megszépíti életének utolsó szakaszát, ráadásul hajlandó a férfi segíteni abban, hogy a lány elérje legnagyobb álmát: elveszítse szüzességét. Azonban ez egy sor bonyodalmat fog eredményezni kettejük életében. Az első gondolatom az volt, hogy mennyire érdekes része a filmnek az, hogy egy tolószékes lány el szeretné veszíteni a szüzességét bárkivel. De talán érthető is Jane álma, hiszen egy olyan dolgot szeretett volna kipróbálni, amelyet a betegsége előtt nem mert megtenni, és ezt megbánta. Azonban nem mondott le arról, hogy ez megtörténjen annak ellenére, hogy beteg. Úgy éreztem, hogy ez egy kicsit kényes téma számomra, mert nem egy mindennapi, szokványos témakört jelenít meg a film, de ahogy továbbgondoltam rájöttem, hogy nem csak ez a fő mondanivalója, hanem megannyi mögöttes tartalommal, szimbólumokkal rendelkezik a történet, és a szexualitáshoz kapcsolódó része egy nem mindennapi példázata ennek a mögöttes tartalomnak. Ugyanúgy, ahogyan a repülőgép készítés sem egy hétköznapi lépés abban az esetben, ha valakinek problémái adódnak mondjuk a kapcsolatában. Tehát két ember sorsán keresztül mutatja be a film azt, hogy mennyire mást jelent minden ember számára egy álom, és ezt mennyire határozza meg az adott élethelyzetünk, életkörülményeink. Látszólag Richardnak normális élete van, mégis ki akar ebből törni. Janenek pedig már nincs, és azt szeretné visszakapni. A férfi életének egy rossz pillanatában dönt úgy, hogy készít egy repülőgépet- úgy, hogy alapvetően nem ért hozzá- azonban számára ez a rossz pillanat elmúlhat. A lánynak azonban nincs esélye a gyógyulásra és a hosszú életre, így egy olyan álmot „kerget”, amely számára normális esetben elérhetetlennek tűnik: szexuális kapcsolat egy egészséges emberrel. A két szereplő egymásra van utalva. Jane-nek Richard lehet az egyetlen esély az álom beteljesülésére, Richardnak pedig Jane a hajtóerő, hiszen a film végén többek között miatta is szeretné megszerelni a gépet és felszállni vele a magasba. Mindketten egymásban megtalálják a boldogságot és a megértést, amely által egy nagyon erős bizalmi kapcsolat alakul ki, így kerülnek olyan helyzetekbe, melyekből mindketten megértik a másik céljának fontosságát, és segítik is a másikat. Szerintem Richard ezért sem adja fel a saját álmát, becsüli a lányt és felnéz rá, ez pedig ösztönző erőként hat rá. Másfelől ezért is segít a lánynak, hogy elveszítse szüzességét, mert rájön, hogy miként számára fontos a 36

repülőgép, úgy a lánynak ennek az érzésnek megtapasztalása központi jelentőségű. Később azonban arra jönnek rá, hogy az emberi kapcsolat az egyik legfontosabb tényező az ember életében, főként a barátság, amely őket is összeköti. A film címe elég kifejező, és mindkét szereplő életében fontos szimbólumként jelenik meg. Ha meghallom azt a szót, hogy repülés, akkor rögtön a szabadság, a végtelenség képe ugrik be ennek a szónak a hallatán. Úgy gondolom, hogy a férfi és a nő is erre vágyik. Richard el szeretne rugaszkodni a valóságtól, kilépni az élet monoton körforgásából, elmenekülni a problémák elől, Jane pedig a normális élet egyik alapfeltételét szeretné megtapasztalni (amit ő úgy gondol, hogy mindenképpen ki kell próbálnia, mert szerinte ez az egyik legfontosabb dolog): mindketten szabadok akarnak lenni a saját elképzeléseik szerint. A film komoly témával rendelkezik ugyan, de a hozzá társuló nyomasztó és szomorú érzést nem lehet végig érzékelni a filmben, ugyanis a poénok, viccesebb párbeszédek, a csúnya szavak használata, Richard viccesebb szituációi, illetve a jelenetek alatt lejátszott zenék kicsit kizökkentettek ebből az állapotomból. Élveztem a történetet, és csak akkor kezdtem el a mélyebb tartalmával foglalkozni, amikor már megnéztem. A film egyik legfontosabb mondanivalója számomra az, hogy az embernek nem kell lemondani az élet adta örömökről, az élet szépségeiről csak azért, mert beteggé vált és mások segítségére szorul. Nem szabad, hogy a betegség az ember börtöne legyen, ki kell ebből szabadulni, és ha ő elfogadja magát, akkor a környezete sem biztos, hogy betegként fog tekinteni rá. Nekik is joguk van arra, hogy álmaik, vágyaik legyenek. Erre nagyon jó példa egy tolószékes, izomsorvadásban szenvedő lány története, aki a televízióban is szerepelt már, és internetes naplót is vezet életéről, valamint a közösségi oldalon is megosztja életének minden fontosabb pillanatát. A normális fiatalok életét éli: bulizni jár a barátaival, randizik, dolgozik, „táncol”, tömegközlekedési eszközökkel jár, csinosan öltözik. Persze a betegségéből adódóan vannak rosszabb napjai, és néha ő is úgy érzi, hogy feladja, de összeszedi magát és továbblép, hiszen saját magának is csalódást okozna a feladással. Belátta, hogy ha csak magányosan, a négy fal között éli le az életét az önsajnálatba temetkezve-, amit nem tudni, hogy meddig tart- akkor a betegségét is nehezebb elviselni, ráadásul emiatt az emberekből is csak sajnálatot fog kiváltani. Másfelől pedig mindenkinek csak egy élete van, és abban kell megtalálni a lehetőségeket. Persze így külső szemlélőként ezt az úgynevezett „hitvallást” könnyű támogatni és hangoztatni, de ennek a lánynak a példája is mutatja, hogy nincs lehetetlen. A filmben Jane megtestesíti ezt a fentebbi sorokban említett lányt: normális szeretne lenni ugyan, de úgy gondolom, hogy a környezete úgymond nem tudja ezt a tényt elfogadni, hogy egy beteg ember is vágyhat olyan dolgokra, amelyekre egy egészséges, pedig én is úgy gondolom, hogy a közvetlen környezetének (barátainak, családtagjainak stb.) alapvetően ebben kellene támogatni a hasonló problémával küzdő személyeket. Ha már változtatni nem tudnak a sorsukon, akkor valahogyan elfogadtatni magukat és segíteni őket bármiben, ami egy elég nehéz feladat. A szereplők és problémáik: A két főszereplő, Richard és Jane között sok hasonlóságot fedeztem fel. Mindkét szereplő egy szabályokat be nem tartó ember, hiszen míg Richard egy repülőgépszerűséggel veti le magát egy épület tetejéről, veszélyeztetve saját és akár mások életét is, addig Jane lop a boltból, ami miatt az 37

édesanyja teljesen összetör. Nem szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit tegyenek, ráadásul határozott elképzeléseik vannak bizonyos témákban, és nem szeretik az átlagos dolgokat. Hasonlóságuk a csúnya szavak használatában is megfigyelhető, hiszen mindketten előszeretettel használják őket, akár nyilvános helyen is. Továbbá nagyon célorientáltak, hiszen míg Richard mindenáron egy saját repülőgépet szeretne elkészíteni, addig Jane egy szexpartnert szeretne, és ez a cél hajtja őket előre. Ez a két hasonló ember talál egymásra, ennek köszönhető az is, hogy megnyílnak a másik előtt, és olyan titkot osztanak meg egymással, amit más, hozzájuk közelebb álló embereknek sem mondanak el. Ezen kívül a legfontosabb közös tulajdonságuk az, hogy álmodozó típusok is, hiszen a repülőgép készítés, illetve a szexpartner találás a két főszereplő élethelyzetét tekintve csak egy álom, de őket, ez cseppet sem zavarja. Gyakran szoktam azt hallani másoktól, hogy a hasonló a hasonlót vonzza, ami ebben a történetben, teljes mértékben megfigyelhető szerintem.

Érdekes párhuzam figyelhető meg a film másik két kulcsfigurája Anne és Julie között is, akik teljesen más típusú emberek, mint a két főszereplő, így egyfajta ellentét feszül Jane és édesanyja, valamint Richard és volt barátnője között. Mindketten racionális, két lábbal a földön álló személyek, akik számára szokatlan az, hogy nem a társadalom által elfogadott nézetek szerint akar cselekedni Richard és Jane. Erre a két lábbal a földön állnak képre ráerősít az, hogy Julie és Anne is felelősségteljes „munkát” végez: egyikőjük egy bankban dolgozik, a másik pedig a gyermekét gondozza és megpróbál mindent megadni neki. Anne-ről még kiderül, hogy egy megtört ember, akit felőrölt a lánya betegsége. Ezért is viselte nehezen például azt, hogy a lánya lopott. Úgy érezte, hogy szégyent hozott rá, és nem ezt érdemli azok után, hogy évek óta mindent feladott érte és csak neki szenteli az idejét. Az ellentét szerintem elsősorban a realitás, illetve az ettől való elrugaszkodás között található meg. Anne és Julie valóságképébe nem fér bele az a fajta felfogás, amit Jane és Richard képvisel. Julie nem érti meg Richardot, Anne pedig nem érti meg a lányát, így visszahúzva őket attól, hogy kiteljesedjenek és megvalósítsák elképzeléseiket. A problémák tehát ebből a másfajta felfogásból adódnak.

A filmben szereplő laikus és professzionális segítők jellemzői:

A két segítő között a legfőbb különbség, hogy míg a professzionális egy hivatás, addig a laikus segítő a szakértelemmel nem rendelkező embereket jelöli, ide elsősorban az önkéntes munkát végző emberek tartoznak szerintem, akik saját elhatározásból döntenek amellett, hogy szabadidejük egy

38

részét feláldozva segítenek másokon. A professzionális segítők pedig amellett, hogy megtanulják a szakma minden fontos elemét, idejük nagy részét erre áldozzák fel.

A filmben Richard nem önkéntesként, hanem kötelező munka keretében testesíti meg a laikus segítőt, hiszen semmilyen szakértelemmel és tapasztalattal nem rendelkezett beteg emberekkel kapcsolatban a Jane-nel való találkozás előtt. Ez egy szokatlan világ a számára. Látszik rajta, hogy kényelmetlenül érzi magát benne, főleg akkor, amikor megtudja, hogy egy tolószékes lánnyal kell majd foglalkoznia, aki alig bír már beszélni gép nélkül, ráadásul már nincs túl sok ideje hátra. Ezen információk hallatán Richard elég nehezen indul el Jane szobája felé, ahol hirtelen nem tud mit kezdeni a helyzettel, és legszívesebben rögtön elmenekülne a feladat elől. Jane azonban érzi a találkozáskor, hogy végre egy olyan ember lesz a társasága, aki nem úgy bánik vele, mint azok a személyek, akiket az édesanyja fogad fel a gondozására. A filmből kiderül, hogy a lánynál sorba jönnek a gondozó-jelöltek, de egyikkel sincs megelégedve, ennek pedig olykor hangot is ad csúnya szavak kíséretében vagy pedig egyszerűen hátat fordít nekik és elmegy. Nem akarja a lány elfogadni, hogy ő beteg, és rosszul esik neki, hogy mások is csak a beteg, gondoskodásra szoruló személyt látják benne. Erre jó példák találhatóak a filmben: a segítők egyike lassan és hangosan beszél vele, mintha azt hinné, hogy a lány szellemileg sem ép, a másik nő pedig folyton mosolyog rá, és kedvesen beszél vele, mintha csak ez az egyetlen érzelem létezne. Ezt nem igazán képes Jane elviselni, hiszen ő egy normális életre vágyik a tolószékében, ahol olykor kiabálnak, veszekednek egymással az emberek, megjelenik a vidámság, szomorúság, düh.

Ezért is válik szimpatikussá számára Richard, aki teljesen más, mint az eddigi segítői. A maga ügyetlenségével, csúnya szavaival, olykor a tehetetlenségével és őszinteségével belopja magát Jane szívébe. Úgy cselekszik és beszél, ahogyan azt az ösztönei, és szíve diktálja. Jane számára pedig ez a meghatározó, csakúgy, mint ahogyan Richard számára is.

5. sz. melléklet

39

Esettanulmány Bevezetés: Gyakorlatomat

a

Miskolci

Egyesített,

Szociális,

Egészségügyi

és

Gyermekjóléti

Intézményben töltöttem. Tereptanárnőm által ismertem meg a Balogh család esetét, mely különböző esetnaplók átnézése közben keltette fel az érdeklődésemet. Elkísértem tereptanárnőmet családlátogatásra, majd a következő látogatás alkalmával információkkal láttuk el a családfőt a gyámsága alatt álló unokája iskolakezdési beiratkozását illetően és telefonon konzultáltunk a kisfiú óvónőjével a gyermekkel kapcsolatban. Előzmény A család 1998 óta található a rendszerben. Tereptanárnőm 2009. július 14-én vette át az ügyet és azóta foglalkozik velük. Alapellátás keretén belül folyamatos családgondozásban részesülnek. A család és a környezet bemutatása: Az apa (57 éves, rokkantnyugdíjas) és az anya (51 éves, jelenleg közfoglalkoztatott) 5 saját gyermekükkel és unokájukkal élnek egy 100nm-es belvárosi lakásban. A család központi szereplője az apa, ő próbál irányítani. Jövedelmüket az édesapa rokkantnyugdíja, az édesanya közmunkáért járó bére, az egyik gyermekük rokkantnyugdíja, valamint a gyermekek után járó családi pótlékok alkotják. Az anya gyengeelméjű, az apa szívproblémákkal küzd. Legidősebb fiúgyermekük nemrég szabadult a börtönből, jelenleg nem rendelkezik jövedelemmel. Második fiúgyermekük rokkantnyugdíjas. Harmadik fiuk szintén nem rendelkezik jövedelemmel. A legkisebb fiúgyermekük harmadik osztályos tanuló, eredményei jók, magatartásával nincsen probléma. Fiatalabb lányuk jelenleg nem jár iskolába, mert túllépte a hiányzása a 250 órát, már betöltötte a 16. életévét, így nem tanköteles. Idősebb lányuk párjával él külön a családtól. Unokájuk jelenleg óvodás, 2012. január 26 óta a nagyapa a gyámja, mert a külön élő lányuk lemondott róla. A család egy négy szoba- konyha- előszoba-fürdőszoba helyiségekből álló gangos, belvárosi bérházban lakik, melynek ők az egyedüli lakói, a szomszédokat korábban kilakoltatták. 40

Problémák: A problémák elég összetettek, amelyek évek óta visszatérnek: a szülői elhanyagolás, a nem megfelelő lakáskörülmények, igazolatlan hiányzások. A gyermekek egy ideig védelembe is lettek véve, mert a család nem nyújtotta számukra azokat a feltételeket, amelyek szükségesek lettek volna. Az anya állandó felügyeletre szorul, irányítani kell. A megbeszélteket nem tartja be, csak ígérget. Minden látogatáskor figyelmeztetni kell őket arra, hogy tartsák rendszeresen a kapcsolatot az iskolával, óvodával, figyeljenek oda a gyerekek ápoltságára és a lakás tisztaságára, különben ismét elvehetik őket. A problémák megoldására gondozási tervet is készítettek. A családsegítő munkatárs pedig látogatja a családot és telefonon tartja velük a kapcsolatot annak érdekében, hogy betartsák a gondozási tervben foglaltakat. E mellett a jelzőrendszer tagjaival - iskolával, óvodával folyamatosan tartják a kapcsolatot. Jelenlegi helyzet: 2014 márciusában a Járási Gyámhivatal felkérést küldött a Gyermekjóléti Szolgálat részére környezettanulmány elkészítéséről, mely alapján megvizsgálják, hogy a gyámság további ellátása megfelelő-e. Még ebben a hónapban a gyermek iskolaérettségét megvizsgálták, ez alapján megkezdheti az első osztályt ősszel egy kisebb létszámú osztályban. 2014.április 14-én tájékoztattuk a családot az iskolába való beiratkozás időpontjáról és az ahhoz szükséges papírok beszerzésére hívtuk fel a figyelmüket. 2014. április 27-28-29-én megtörtént a beiratkozás. 2014 májusában a 16 éves lányuk több napig egy közeli településen tartózkodott a szülők tudta nélkül. Ennek az ügynek a kivizsgálása kezdődött meg. Szubjektív vélemény: A család problémája elég összetett és nehéz megtalálni a gyökerét. Az első találkozás alkalmával folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az anya az apát hibáztatja, az apa pedig az anyát, amiért nincs rend, tisztaság, megfelelő körülmény a gyermekek számára. Ha esetleg történik valami pozitív változás, az csak azért van, mert tudják, hogy a családgondozó meglátogatja őket, nem pedig azért, hogy a gyermekeknek - és nem utolsó sorban maguknak- élhetőbb lakókörnyezetet biztosítsanak. Ráadásul a szülők nem foglalkoznak eleget a gyermekekkel. Az anya napközben alszik, és éjszaka főz, tv-zik. Ez a napirend pedig nem teszi lehetővé azt, hogy megfelelően lássa el a teendőit. Az apa pedig még ha akarna is segíteni, az egészségi állapotából adódóan nem bír.

41

A másik nagy gond a hiányzásokkal van. A 16 éves lány már többször túllépte a hiányzási keretet, legutóbb pedig már el is tanácsolták emiatt, így a következő évre új iskolát kell majd neki keresni. Ezt a helyzetet csak súlyosbítja a több napi távolmaradása, így fontolóra kell venni, hogy a három kiskorú gyermek maradhat-e a családnál vagy pedig ismét védelembe kerülnek. Ez az évek óta ismétlődő procedúra megviseli a gyermekeket lelkileg. Úgy érezhetik, hogy nem szeretik őket, nem elég fontosak a szüleik számára, és elkallódhatnak, rossz társaságba keveredhetnek, vagy akár egy rossz kapcsolatba is menekülhetnek később. Úgy láttam a szülőkön, hogy nem érzik át a helyzet súlyosságát, ráadásul a családgondozó sem örülhet az apróbb pozitív változásoknak, mert eltelik pár hét, hónap és ismét ugyanazok a problémák térnek vissza. Nehéz ebben az ügyben javaslatot tenni azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzet. Úgy gondolom, hogy a rendszeres, akár havi több alkalommal megvalósuló családlátogatás továbbra is segíthet valamennyit, hiszen fontos éreztetni azt a családdal, hogy érdeklődnek utánuk és figyelemmel kísérik a sorsukat. Mivel mindkét szülő egymást hibáztatja, így meg kellene próbálni kompromisszumos megoldást találni. Ha az apának nem megy a takarítás az egészségi állapota miatt, legalább üljön le beszélgetni, játszani a gyermekekkel 1 órára, vagy pedig az egyszerűbb házimunkát végezze el, amely nem igényel nagy fizikai erőfeszítést. Apró lépésekkel kell elérni azt, hogy ne egymást hibáztassák, hanem e helyett a gyermekek érdekeit helyezzék előtérbe. 6. sz. melléklet

42

Mihók Melinda Felsőoktatási Szakképzés- Szociális-és ifjúsági munka UGU14E

Szenvedéstörténet esetelemzés

A szereplő neve, kora, lakóhelye, családi helyzete:

Ibolya egy rokkantnyugdíjas asszony, aki elmeséli saját életének történéseit, mesél továbbá családi helyzetéről, betegségéről, és a mindennapi gondjairól. A történetben nem említi meg pontos életkorát, de az egyik lánya 24 éves, így körülbelül a 40-es évei körül lehet. Jelenleg Kovácsházán él egy, az édesanyja által vásárolt házban. Öt gyermeke, és 28 unokája született.

Élettörténete:

Gyermekkorát Rekovácsházán töltötte, itt élt családjával egy egyszoba-konyhás házban a cigánytelepen. Édesapja marhákkal és disznókkal foglalkozott, édesanyja a termelőszövetkezetben dolgozott napszámosként, e mellett pedig besegített magyar családoknak különböző munkák elvégzésében, mint például meszelés. Ibolya már korán megtapasztalta, milyen a nehéz élet és a nélkülözés, hiszen előfordult az, hogy iskola helyett neki is el kellett mennie napszámosként dolgozni a földekre. Házukat fával fűtötték, amit a közeli erdőből szereztek be. Édesapját korán elvesztette, édesanyja 78 éves korában halt meg. Gyermekeit kezdetben egy kunyhóban nevelte egyedül a falu végén, azonban a rossz időjárási körülmények tönkretették ezt az épületet. Így először anyukájához költöztek, majd pedig egy 400.000 Ft-ért vásárolt házba ( ekkor még ki tudta fizetni az édesanyja ezt az összeget). Ez a ház áll egy konyhából, kamrából, folyosóból, szobából és egy fürdőszobából. Gáz nincsen, így fával, szénnel fűti a helyiségeket. Ibolya eddigi élete során egyszer vállalt munkát, de nem bírta rossz egészségi állapota miatt. Többek között magas a vérnyomása, szédül, fájdalmai vannak(lábfájás, fejfájás), és az egyik fülére süket. Kezelésekre, injekciózásra jár, gyógyszereket szed. Jelenleg is elég nehéz anyagi körülmények között él. Gyermekei próbálják támogatni, ha tudják, bár a családja nagy részének szintén kevés pénzből kell gazdálkodnia. Többek között gyes-t, családi pótlékot kapnak. A gyermekein kívül a falu lakói közül is segítenek neki néhányan: élelmiszert és ruhaféléket adnak.

Jövedelme és kiadásai: 43

Ibolya jelenleg 24.600Ft-ból él. Dolgozni nem tud, így a betegségéből adódóan kapja ezt az összeget. Bizottság elé került orvosi papírjaival, ahol megállapították, hogy 67%-os rokkantsági nyugdíjra jogosult. Ebből a kevés pénzből fizeti a villanyszámlát és a vízszámlát, ami együtt 6000Ft-ot tesz ki. E mellett pedig a hideg időkben szenet vásárol, ami 2300Ft / zsák. Csatorna díjat is kell fizetnie, ami 1000Ft havonta. Bár említi, hogy most néhány hónap elmaradása van belőle. A maradék pénzből még fát és némi élelmiszert vesz, illetve azokat az olcsóbb gyógyszereket váltja ki, amelyek nincsenek közgyógy által felírva. Azonban ruhára és cipőre már nem jut pénze. Problémái:

Az édesanyja által vásárolt házról Ibolya nem rendelkezik megfelelő szerződéssel, mert el lett tépve, és csak egy kis darab maradt, ami érvénytelennek bizonyult. Tanúja van, de sajnos ez nem elegendő, hogy bebizonyítsa, hogy valóban övé már a ház. Az ügyvéd, aki pedig intézte az ügyet, már meghalt. A volt tulajdonos fia azonban követeli a 400.000 Ft-ot. Az asszony ezt csak akkor tudná kifizetni, ha hitelt venne fel, vagy pedig kölcsönkérne. Hitelt nem kaphat, mert nagyon alacsony összegből él, kölcsönt pedig csak nagyon magas kamattal adnának neki. Ha pedig nem fizetné határidőre, akkor súlyos következményei lehetnének. Próbált már a tanácstól segítséget kérni, azonban itt csak annyit válaszoltak megoldásként, hogy vegye meg saját erőből a házat. Azonban erre képtelen. Második fő problémája szorosan kapcsolódik a ház megvásárlásához, hiszen ahhoz is pénzre lenne szüksége, mivel azonban nem képes dolgozni, így a nyugdíja nem elegendő ahhoz, hogy fenn tudja tartani a házat és meg tudjon venni minden fontosabb élelmiszert, gyógyszert. Harmadik problémája pedig, hogy nincsen lehetősége arra, hogy több jövedelme legyen, mert nem akar elmenni napszámosként sem dolgozni, mert fél attól, hogy nem bírná, rokkantként pedig nem is igazán vállalhat fizikai munkát.

Milyen segítséget kapott a szociális szolgáltatásoktól, és miben nem segítettek neki, amiben pedig fontos lett volna?

Ibolya elsősorban a tanácsról beszél. Úgy gondolja, hogy szerinte nem megfelelően, vagy pedig kevés összeggel támogatják a szegényebb sorsú embereket. Két példát is felhozott erre. Legutóbb 1000Ft-ot kapott, azonban abból egy kevés kenyéren és zsíron kívül más egyebet nem tudott venni. Korábban pedig, amikor szüksége lett volna a családjának tüzelőre, nem segített ebben a tanács. Járt a családsegítőnél is, mert már rossz volt az ágya. Ott azonban közölték vele, hogy nem tudnak neki adni másikat, viszont Ibolya szerint más emberek kapnak. Viszont a villanyszámlájának csak egy részét kell fizetnie, de Ibolya úgy gondolja, hogy ebben az esetben is kevesebb támogatást kap, mint mások.

44

Én úgy gondolom, hogy ha segítséget kér akár a tanácstól, akár pedig családsegítő szolgálattól, akkor részletes tájékoztatást kell kapnia, hogy milyen lehetőségei vannak. Erről azonban Ibolya nem tesz említést, hogy elmondták-e neki, hogy mire jogosult és mire nem.

Milyen szolgáltatásokat láttok szükségesnek az esetben?

Az a véleményem, hogy mindenképpen szociális ellátásra szorul Ibolya, hiszen nem igazán van lehetősége arra, hogy javuljon az egészségi állapota. Többek között itt pénzbeli juttatásokra és szociális szolgáltatásra gondolok. Pl.: a napi 1x-i meleg étkeztetést a településnek biztosítania kellene számára, hiszen nincs rá anyagi kerete, hogy ezt meg tudja oldani. Említette azt is Ibolya, hogy majdnem elütötték egyszer, mert nem volt bent a hallókészüléke elem hiányában. Tehát segítségre szorul, hiszen a gyermekei nem tudnak mindig ott lenni vele, amikor éppen orvoshoz akar menni, vagy el kell intéznie bizonyos dolgokat önkormányzatnál, családsegítőnél és így veszélyezteti a saját életét azzal, hogy egyedül indul el otthonról. Ha esetleg lenne lehetőség a településén arra, hogy az önkormányzat pályázzon foglalkoztatási rehabilitációs programra, akkor bizonyos ideig tudnák foglalkoztatni egyszerűbb, akár ülőmunka elvégzésére, ami átmenetileg ugyan, de javítana az anyagi helyzetén. Illetve a gyermekei tudnának még abban segíteni, hogy a közeli városban található szeretetszolgálatot felkeresik annak reményében, hogy kaphasson akár tartós élelmiszert vagy télre vastagabb ruhákat, ami szintén csak egy átmeneti megoldás lenne, de ez is javulás lenne a mostani helyzetéhez képest.

7. sz. melléklet

45

William Golding: A legyek ura Elemzés

Mihók Melinda Szociális és ifjúsági munka UGU14E Bevezetés A történet egy csapat fiatal fiú megpróbáltatásait mutatja be egy lakatlan szigeten, ahova a repülőgépük lezuhanása után kerülnek. Megválasztják egyik társukat, Ralphot vezetőnek, aki szabályokat állít fel és azok szerint próbálnak élni és túlélni: felfedezik a sziget adta lehetőségeket, kunyhót építenek, élelmet keresnek, vadásznak, és tüzet gyújtanak, ami mellett folyamatosan őrködnek: így akarják jelét adni egy esetlegesen felbukkanó repülőnek, hogy a szigeten tartózkodnak. A fő céljuk, hogy megmeneküljenek. Azonban ez a rend nem tart sokáig, konfliktusok sora következik, amelyek eredményeképpen két részre szakadnak és ellenségekké válnak. Ebben a konfliktussorozatban nagy szerepe van Jack-nek, aki alulmaradt a vezető választásban. Csoportok alakítása, fejlődése A gyerekek az új környezetben egy tábort alkotnak, miután találkoznak, azonban a szigetre kerülés előtt néhányan már ismerik egymást, egy kórusnak a tagjai. Ők így egyfajta 46

különálló csoportot alkotnak, és szorosabb kapcsolatban is állnak egymással. A tábor másik fele csak a szigeten ismerkedik meg a többi gyerekkel. Kezdetben a „másik világ”-ból hozott viselkedés jeleit mutatják, együttműködnek, a felállított szabályok szerint végzik a dolgukat és hallgatnak Ralph-ra. Kivéve Jack, aki többször is összetűzésbe keveredik vele, mert bizonyos dolgokban nem értenek egyet. Érezhető, hogy Jacket zavarja az, hogy nem ő lett a vezető. A hatalomvágytól és agressziótól vezérelve indul el több társával disznóra vadászni. Azonban a Ralph által kiszabott feladatot, vagyis a tűz őrzését figyelmen kívül hagyják. Ez a konfliktus helyzet vezet végül a csoport felbomlásához. Innentől kezdve a fele társaság továbbra is a szabályokat próbálja követni, a vadászó csapat pedig kizárólag a hús szerzésére összpontosít, örömüket lelik a vadászatban, brutálisakká válnak és az addigi viselkedésük eltűnik. Noha a két csoport teljesen más értékrend szerint működött tovább, egyvalami mégis összehozta őket egy rövid ideig: a közös ellenség, a szörny legyőzése. Azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy ismét egy csoporttá váljanak. Az elhatalmasodó „állati” ösztönök és a véletlen folytán a vadászó csapat megöli a sötétben Simont, később pedig Röfi is az áldozatukká válik. Innentől kezdve egyetlen céljuk van: Ralphot is megölni, és egyeduralkodóvá válni a szigeten.

Szerepek a csoportban Úgy gondolom, hogy a történetben három meghatározó személy van jelen: Ralph, Jack és Röfi. Ralph egy vezető egyéniség, aki a realitás talaján áll, ráadásul rangidős és erős fizikummal is rendelkezik, ezek a tulajdonságok ebben a helyzetben fontosak: az erőt sugározza. Mindvégig próbál logikusan gondolkodni, és jobb belátásra bírni azokat, akik kiváltak: észérvekkel próbálja újra a rendet megteremteni. Röfi a csoport „okosa”. Ő is tisztán látja a dolgokat, tudja, hogy mit kell tenni. Fontos szerepe van a történetben: segíti Ralphot a vezetésben a tanácsaival, ötleteivel, a szemüvege pedig alkalmas a tűzgyújtáshoz, ami a megmenekülést jelentheti.

47

Jack a lázadó vezéregyéniség. Ő is határozott, céltudatos, azonban fontosabb számára a hatalom birtoklása, minthogy az egész csoport érdekeit nézze. Ő testesíti meg a negatív jellemet a történetben: állatias viselkedés, ölés, fenyítés, félelemben tartás. Csoporton belüli és csoportok közötti viszonyok A két kialakult csoport közötti viszony ellenséges. Viszont ez az ellenségesség inkább a vadászó csoport részéről van jelen. Ezen csoporton belül egy ember szava a mérvadó: Jacké, a többiek pedig mindenben engedelmeskednek. Tehát itt megfigyelhető egyfajta hierarchia. A tagok nem barátok, hanem szövetségesek. A másik csoport esetében nem beszélhetünk hierarchiáról, noha Ralph a vezetőjük. Számukra még mindig egy fő cél létezik: megmenekülni a szigetről. Ralph és Röfi között barátság alakul ki. Dinamika, konfliktusok és kezelésük A konfliktusok kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Jack hatalomvágya, az ismeretlentől való félelem, kétségbeesés, az elhatalmasodó „állati” ösztönök. Ralph emberi módon szerette volna megoldani a felmerülő problémákat, míg Jack úgy gondolta, hogy csak az erőszak segíthet, amivel majdnem el is érte volna a célját, ha nem jelennek meg a katonák a szigeten.

Összegzés A történet számomra nagyon megrázó és tanulságos is volt egyben. Érdekes belegondolni abba, hogy mi mindent válthat ki az emberből a félelem, a hatalom. Ehhez kapcsolódóan jutott eszembe a stanfordi börtönkísérlet, amely csak egy szimuláció volt, mégis olyan érzelmeket hozott a felszínre, amelyek által teljesen kifordultak önmagukból a kísérlet önkéntesei. Ezek után teljes mértékben el tudnám képzelni azt, hogy William Golding regényének cselekménye életre kel. 8. sz. melléklet

48

9. sz. melléklet

49

Mihók Melinda Felsőoktatási Szakképzés- Szociális –és ifjúsági munka UGU14E

Interjú egy szociális munkás hallgatóval

• Hogy hívnak?

Fehér Hedvignek hívnak.

• Mikor születtél?

1995. március 14-én.

• Hol laksz?

Miskolcon, az Avas lakótelepen.

• Kikkel élsz együtt?

A szüleimmel.

• Mit lehet róluk tudni?

Apának főiskolai kereskedelmi végzettsége van. Szántón végzett. Nagyon sokáig dolgozott a Metronál, mint osztályvezető a sajtoknál, tejnél. De volt beszerző is, dolgozott többek között a Sanminánál, Ati Deponál. Nagyon sokféle munkája volt. Tényleg, még a Providentnél is volt, meg pizza futárként is dolgozott. Mindig 2-3 munkahelye volt, hogy legyen elég pénzünk. Anyukám tanárnő egy görög katolikus általános iskolában. Ő Sárospatakon végzett a tanárképzőn.

• Van testvéred?

Van. 25 éves, már elköltözött tőlünk. Debrecenben tanult, pszichológiát. Még nem dolgozott ebben a szakmában, mert férjhez ment és gyermeket szült.

• Milyen iskolai végzettséggel rendelkezel?

Gimnáziumi érettségim van.

• Melyik iskolába jártál, és ott milyen szakon?

Itt Miskolcon tanultam a Zrínyi Ilona Gimnáziumban angol szakon.

• Jelenleg is tanulsz?

Igen.

• Hol és mit?

A Miskolci Egyetemen szociális munka 3,5 éves alapszakán vagyok elsős. 50

• Egyetemi tanulmányaid mellett dolgozol?

Igen.

• Hol?

United Call Centernél.

• Milyen munkakörben?

Vodafone-nak értékesítek telefonon keresztül.

• Ez diákmunka vagy esetleg részmunkaidős állás?

Diákmunka.

• Hogy érzed magad itt az egyetemen?

Jól érzem magam. Tetszik, amit tanulok, tetszik, hogy nincs nagy kötöttség, nem kell korán kelnem és a csoporttársaimmal is jól kijövök.

• Erre a szakra szerettél volna jönni elsősorban? Vagy volt esetleg más „álmod”?

Nyomozói továbbtanulást néztem, meg orvos akartam lenni, de arról lemondtam.

• Miért?

Mert sokat kellett volna tanulni, de végül is van átfedés, mert emberekkel foglalkoznak, mint a szociális munkánál.

• Miért pont erre a szakra esett a választásod végül?

Hát igazából felvin olvastam el a leírást és megtetszett. Meg szomszédom is szociális munkás, ő is mesélt róla. Másfelől volt egy barátnőm a Zrínyiben, akiről lemondott az anyja, az apjának pedig egy „pszichopata” felesége volt, így sokszor én támogattam és segítettem neki. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy végül ezt a szakot választottam.

• Van-e már elképzelésed arról, hogy milyen területen szeretnél dolgozni?

Még fogalmam sincs erről, de talán gyerekkel vagy fogyatékos emberekkel, de még ez nem biztos. Gondoltam arra is, hogy tanítani szeretnék majd az egyetemen szociális munkát.

• Utolsó kérdésem az lenne, hogy szerinted milyen a jó szociális munkás?

Szerintem empatikus, az mindenféleképpen. Meg türelmes és megértő.

10. sz. melléklet

51

52

53

54

11. sz. melléklet

55

Értékelőlap Felsőoktatási szakképzés

A záró portfoliót készítette: Értékelés: A portfolió teljessége (maximum 10 pont) A képzésben kínált tudás elsajátítása (maximum 10 pont) A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont) A megszerzett kompetenciák és azok gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont) Források használata, hivatkozások (maximum 10 pont) A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont) A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont) Összes pontszám (maximum 60 pont) Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50Összefoglaló szöveges értékelés A záróvizsga kérdései: 1. …………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………..

Miskolc, év, hó, nap

A konzultáns aláírása

56