Képeslapok a Dunáról Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán
„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.” Részlet: József Attila Dunánál c. verséből
Eredete A legtöbb írás szerint a Fekete-erdőben ered, a Fürstenberg hercegek parkjában, ahol egy medence és egy jelképes szoborcsoport jelzi emléktáblával a Duna eredetét.
Adatok A Duna Európa második leghosszabb és legbővízűbb folyója a Volga után, hossza 2860 km. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. A Duna mélysége, szélessége és sebessége szakaszonként változó.
A Duna tájformáló szerepe A Duna tájformáló szerepe kettős, egyszerre épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. Épít:
Rombol:
szigeteket Pl. Margitsziget
kőszirtek pusztítása pl. Visegrádi-szoros
A Duna építő-romboló munkája csodálatos természeti képződményeket hozott létre a Kárpát-medencében, mint például a Szigetköz, a Csallóköz és a Duna-kanyar.
Hidak a Dunán A Duna-hidak száma jelenleg 295, a hajózható Duna-ágakon 47 híd található. A Duna-hidak mérete rendkívül széles határok között változik: a legrövidebb híd 25 m, a leghosszabb 2250 m.
A Duna leghosszabb hídja, a Beška viadukt (Szerbia).
Nemzeti parkok A Dunát sok, Európa más folyóival összehasonlítva viszont viszonylag kevés környezeti kár érte, élővilága nagyrészt megmaradt. Ezt az adottságot felismerve az 1970-es évektől folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek a Duna árterében. Ezek a nemzeti parkok jelenleg a következők:
Felső-Duna Nemzeti Park Dunamenti erdő Neuburg és Ingolstadt között Donauleiten Természetvédelmi Terület (Passau környéke) Donau-Auen Nemzeti Park (Bécstől délre) Szigetközi Tájvédelmi Körzet Dunamenti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet Duna–Ipoly Nemzeti Park Duna–Dráva Nemzeti Park – része: Gemenci-erdő Kopácsi rét Nemzeti Park Felső Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum Deliblatska peščara Rezervátum Vaskapu Nemzeti Park Kazán-szoros Nemzeti Park Persina Natúrpark Kalimok-Brushlen Természetvédelmi Terület Srebarna bioszféra rezervátum Duna-delta Nemzeti Park
Képzeletbeli hajóút a Duna magyarországi szakaszán
Hajóutunk első állomása: Győr Győr Magyarország dinamikusan fejlődő térsége, amely a BécsPozsony-Győr háromszögben helyezkedik el. Számtalan multinacionális vállalkozás Győrt választotta Közép-európai központjának. Ilyenek például: az Audi és a Philips. A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontja. Győr egyben fontos vallási központ is. A katolikus és az evangélikus egyház püspöki székhelye.
Hajóutunk második állomása: Komárom Komárom a Kisalföld keleti szélén, a folyó jobb partján fekvő város. Közúti és vasúti híd köti össze a Szlovákiához tartozó Komárnóval. Komárom nevezetessége: erődrendszere, mely világörökség jelölt.
Hajóutunk harmadik állomása: Esztergom Esztergom fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében. Érseki és a tatárjárásig királyi székhely. Belvárosa műemléki védelem alatt áll. Itt található a városközpont, azaz a Széchenyi tér és a Királyi város is. A Várhegyen található Esztergom egyik legnevezetesebb épülete, mely egyben a város jelképe is, az esztergomi bazilika.
Hajóutunk negyedik állomása: Visegrád A Duna jobb partján, a Visegrádi- hegységhez tartozó hegyek koszorújában található. A Várhegy tetején található a Fellegvár. A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát.
Hajóutunk ötödik állomása: Szentendre Szentendre város Pest megyében fekszik. Nevezetessége a skanzen, mely sok külföldi és hazai turistát vonz a városba.
A városban több neves múzeum található, (Barcsay,Czóbel, Kovács Margit)
Hajóutunk hatodik állomása: Budapest Fővárosunk, az ország központja. Két város (Buda, Pest) egyesülésével jött létre 1873-ban, melyeket addig a Duna választ el. Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza.
Hajóutunk hatodik állomása: Budapest Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. Kiemelkedő jelentőségűek a reumás és orthopédiai problémák kezelésére, az asztmás és légúti panaszok enyhítésére szolgáló vizek.
Hajóutunk hetedik állomása: Dunaújváros Fejér megye nyugati részén, a Duna jobb partján található. Itt van ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma (Dunaferr Rt.), amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdaságikulturális életében és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.
Hajóutunk nyolcadik állomása: Paks Paks város Tolna megyében található, a Paksi kistérség központja. Nevezetessége, hazánk egyetlen atomerőműve, mely az ország energiaellátásában nagy jelentőséggel bír.
Hajóutunk kilencedik állomása: Mohács A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. A város legnagyobb ipari üzeme, a farostlemezgyár az ártéri erdők faanyagát dolgozza föl,termékei viszont részben a mohácsi bútorgyárban kerülnek felhasználásra. A vonzereje a busójárás, amikor az emberek maskarákba öltöztetve búcsúztatják a telet.
Itt véget ér a magyarországi szakasz, de képzeletben tovább utazhatnánk a Fekete-tengeri delta-vidékhez. A Duna-delta 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött,Románia és Ukrajna területén. 1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.
Köszönjük a figyelmet!
