Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye

„Fejlesztı mőhelyek az óvodai fejlesztés szolgálatában.”

Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye

2006

—

2007

Készítette: Horváthné Görög Marianna, fejlesztıpedagógus Gyürüsi Sándorné,fejlesztı mentor

Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, Celldömölk,

2007.

2

Gyermekek a szeretetről

Mi a szeretet? ♥

„Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezdjed, akit utálsz.” Nikolett — 6 éves

♥

„Mikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved, valahol érzed, hogy az ő szájában biztonságban van a neved.” Zsolti — 4 éves

♥

„A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit mielőtt elalszom.” Klári — 6 éves

♥

„Tudom, hogy a nővérem szeret engem. Onnan tudom, mert nekem adja az összes régi ruháját, és emiatt neki el kell mennie majd újakat venni.” Laura — 4 éves

♥

„A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást.” Tomi — 6 éves

♥

„A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet hallani.” Robi — 7 éves

♥

„A szeretet az, ami megnevettet, amikor fáradt vagy.” Teri — 4 éves

♥

„A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre ő ezután minden nap csak azt hordja.” Nóri — 7 éves

♥

„A szeretet az, amikor a kutyusom megnyalja az arcom akkor is, ha egész nap nem foglalkoztam vele.” Marika — 4éves

♥

„A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül hogy te kérnél az övéből.” Kriszti — 6 éves

Forrás: Készítette: KISPIX — Gyermekek a szeretetről

A TA RTA LO M B Ó L:

1.

Munkaterv 2006-2007 nevelési évre

4. oldal

2.

Vizuális nevelés

8. oldal

− − − − − − − −

3.

A primer prevenció fontosságáról Mihály nap Óvodában felhasználható versek, dalok, dalos játékok Mihály naphoz Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben A kreativitás fejlesztésének elemei A vizuális nevelés fejlesztı hatása Saját készítéső vásárfiák Szakirodalom ajánlása

Zenei nevelés − − −

4.

Szakmai nap Egyéni módszerek a ritmusfejlesztésre Szakirodalom ajánlása

Drámapedagógia − − − − −

5. − −

54. oldal

Jelmezbe bújtunk ... A Soltis Lajos Színház rövid története Drámapedagógia Dramatizált mesék Szakirodalom ajánlása

Játékmegfigyelés −

41. oldal

102. oldal

A gyermek megismerése a játékban Amit az óvónınek észre kell venni... Szakirodalom ajánlása

6.

Esetmegbeszélés

112. oldal

7.

Záró mőhelyfoglalkozás

117. oldal

8.

Beszámoló a 2006/2007-es nevelési évrıl

121. oldal

9.

Mellékletek

123. oldal


2007.

MUNKATERV 2006 - 2007

Összeállította: Gyürüsi Sándorné mentor, fejlesztı óvodapedagógus

Elfogadta: Komáromy Györgyné Közoktatási szakértı Véghné Gyürüssy Katalin az Óvodai fejlesztés bázisóvodájának vezetıje

Celldömölk, 2006. október 20.

4


2007.

5

Fejlesztı mőhelyünk céljai és feladatai: - A 2006 – 2007. nevelési év kiemelt célja, hogy Fejlesztı Mőhelyünk,

Bázisóvodánk segítse kistérségünk óvodáit a fejlesztı szemlélető nevelés megvalósításában. - Továbbra is feladatunk, hogy Fejlesztı Mőhelyünk, az óvodai fejlesztı

szakirányú anyagokat győjtse, és minden érdeklıdı óvodapedagógus számára hozzáférhetıvé tegye. - Az óvodai nevelés során felmerülı problémákról - magatartási, nevelési -

közösen gondolkodjunk, tapasztalatainkat egymással megosszuk, módszertani ismereteinket gyarapítsuk. Ettıl a nevelési évtıl tervezzük a tagok igénye alapján az Esetmegbeszélı Mőhelyfoglalkozást. - Mivel jelen van intézményeinkben a sajátos nevelési igényő gyermek, ezért

Fejlesztı Mőhelyünk célul tőzi ki, hogy a fejlesztıpedagógus és más szakemberek – gyógypedagógus, logopédus, gyógytestnevelı… - optimális együttmőködésének lehetıségeit feltárja, bemutassa. - A fejlesztı képzésben résztvevı hallgatók részére aktív segítséget

nyújtsanak a már végzett fejlesztıpedagógusok (hospitálási, konzultálási lehetıség). A Fejlesztı mőhely munkájában való részvétel minden esetben díjtalan, feltétel az aktuális programokhoz kapcsolt feladat teljesítése. A nevelési évet egy, az összes foglalkozás elméleti, gyakorlati anyagát tartalmazó kiadvánnyal zárunk, melyet kistérségünk minden óvodája megkap, illetve azok, akik elméleti/gyakorlati munkájukkal hozzájárultak Fejlesztı Mőhelyünk színvonalas mőködéséhez. A Fejlesztı Mőhely állandó tagja lehet bárki, - fejlesztı óvodapedagógus, gyógypedagógus, óvodapedagógus, óvodapedagógus hallgató… - aki bekapcsolódik a Fejlesztı mőhely munkájába. Idıpontok, szervezés: - Kéthónaponkénti Fejlesztı mőhelyfoglalkozás, elıre kijelölt napon,

közösen meghatározott témával. - A foglalkozás 8. 00 órától 11. 00 óráig biztosít konzultációs lehetıséget. - A

Fejlesztı mőhelyfoglalkozások megszervezésének (utazás, hely biztosítása) felelıse: Gyürüsi Sándorné Fejlesztı mőhelyvezetı

- Az elméleti anyagot, a mindenkori Fejlesztı Mőhelyfoglalkozás felelıse

készíti el.


2007.

Fejlesztı mőhely állandó tagjai: Gyürüsi Sándorné

Gasztonyiné Fódi Zita

Szijártó Sándorné Kovács Ágnes

Krizsai Eszter Káldi Krisztina Némethné Babos Mariann Pethıné Takács Zsuzsanna Horváthné Görög Marianna Rózsás Bernadett

Vassné Varga Judit Gulyás Róbertné

Horváth Csabáné

Szabó Judit

József Gréta

Királyné Csiszlér Ilona Lampért Gyöngyi Osváth Anett

mentor, fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda (95/420-142) (30/310-0163) fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Vörösmarty úti Tagóvoda (95/420-142) fejlesztı óvodapedagógus Óvoda Egyházashetye (95/472-030) fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Napsugár Óvoda (95/420-154) fejlesztı óvodapedagógus (20/560-6333) fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Alsóság (95/420-488) fejlesztı óvodapedagógus Városi Óvoda Celldömölk, Napsugár Óvoda (95/420-154) fejlesztı óvodapedagógus Óvoda Mersevát (95/487-001) fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus, Óvoda Boba (95/439-082) beszédfejlesztı óvodapedagógus Kistérségi Logopédiai Szolgálat, Celldömölk (20/220-9884) fejlesztı óvodapedagógus Óvoda, Kemenesmihályfa (30/452-6959) fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Hajnalcsillag Evangélikus Óvoda, Celldömölk (95/421-796) fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus, Óvoda Jánosháza (95/450-137) fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Közösfenntartású Napköziotthonos Óvoda, Kerta (88/822-916) fejlesztı óvodapedagógus képzésben résztvevı (V. féléves) óvodapedagógus Röthy Mihály ÁMK, Német Nemzetiségi Napköziotthonos Óvoda Kislıd (88/246-006) óvodapedagógus Manóvár Óvoda, Kemenesmagasi (95/480-088) gyógypedagógus Gáyer Gyula Általános Iskola (95/420-218) óvodapedagógus hallgató (70/371-9238)

6


2007.

7

Fejlesztı mőhely idıpontjai, témái: 1. foglalkozás: Téma: Belépı: Helye: Felelıs:

2. foglalkozás: Téma: Belépı: Elıadó: Helye: Felelıs:

3. foglalkozás: Téma: Belépı: Helye: Felelıs:



2006. szeptember 29. Mihály napi vásár Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben Saját készítéső vásárfia Napköziotthonos Óvoda, Boba Horváthné Görög Marianna

2006. november 3. „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet…” A zenei nevelés fejlesztı hatása Ritmus és mozgás: 5 db egyéni módszer a ritmusfejlesztésre (egyenletes ritmus, kettes lüktetés, dalritmus… fejlesztésére) dr. Szarka Júlia fıiskolai docens, ELTE TÓFK Városi Óvoda, Celldömölk, Koptik Odó úti Székhelyóvoda Gyürüsi Sándorné

2007. január 18. Drámapedagógia 1 db dramatizált mese leírása Soltis Lajos Színház, Celldömölk Gyürüsi Sándorné

2007. március 22. Játékmegfigyelés, mint a gyermek megismerésének egyik módszere 3 db egyéb egyéni módszer a gyermek megismerésére Óvoda Jánosháza Horváth Csabáné

2007. május 17. Esetmegbeszélés 1 db felmerülı nevelési „probléma” leírása háttér-információkkal Városi Óvoda, Celldömölk, Koptik Odó úti Székhelyóvoda Kovács Ágnes

Zárófoglalkozás: 2007. június 9. A foglalkozásokon való részvételre jelentkezni a 06-95/420-142 telefonszámon kell, a foglalkozást megelızı héten.

Mihály napi vásár Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben

Horváthné Görög Marianna fejlesztı óvodapedagógus óvodapedagógus 2006. szeptember 29. Óvoda, Boba Napköziotthonos Óvoda, Boba


2007.

9

A primer prevenció fontosságáról (1) Horváthné Csapucha Klára fejlesztıpedagógus, vizuális szakelıadó Elsısorban az óvodai nevelést végzı pedagógusok figyelmét szeretném felhívni a prevenció, még pontosabban a primer prevenció fontosságára. Ezen azokat a játékos megoldásokat értem, amelyeket az óvónı a gyerekek ismeretében mindennap alkalmaz, és ezzel csökkenti vagy meg is akadályozhatja a részképesség-gyengeségek kialakulását. A gyerekeknek ezért mielıbb találkozniuk kell tudatosan tervezett játékos helyzetekkel, játékeszközökkel, amelyek az életkori és érettségi szintjüknek megfelelıen segíthetik a fejlıdésüket. Tehát nagyon fontos, hogy hogyan, mivel játszanak, és mikor kezdjük el a prevenciót! A hangsúlyt a mielıbb szóra helyezem, mert gyakran két-három év is eltelik, és csak akkor vesszük észre az elmaradást, a lassabb ütemő fejlıdést. Húsz évig voltam óvónı, és utána tíz évig fejlesztı nevelési tanácsadóban. Sokszor csak az iskolaérettségi vizsgálaton derült ki a lemaradás jellege vagy súlyossága. Ilyenkor a heti egy-kétszeri fejlesztıalkalmak is kevésnek bizonyultak a felzárkóztatásra, de legnagyobb gondot az iskolakezdésig még hátralévı rövidke pár hónap jelentette. Fél év alatt kellett pótolni az elmúlt évek során meg nem szerzett ismereteket. Fájt a szívem a sok elmulasztott lehetıségért és a spontán érdeklıdés vezette örömteli ismeretszerzés elvesztéséért. Ezt a korrektív, felzárkóztató munkát tőzoltásnak tekinthetjük az iskolakezdés elıtt, ami megvisel gyermeket, szülıt és óvónıt egyaránt. Mi az oka annak, hogy bár az óvodai nevelési program pedagógiai útmutatójában mindig hangsúlyozta az egyéni bánásmód elvét, mégis annak alkalmazását érzelmi alapon mindenki lelkiismeretére bízta? A régi kötelezı foglalkozások kéthasábos vázlataiban mindent meg kellett terveznünk, még a gyermeki reakciót is. De bármennyire igyekeztünk is, igen kevés egyéni figyelemjutott a 42 körbeülı gyermek közül egynek-egynek. A frontális munka nem kedvezett az egyénnek. És az egyéni megismerést, fejlesztést nem is tanultuk a fıiskolán, amit csináltunk, azt önmőveléssel szedtük össze, és anyai ösztöneinket használva alkalmaztuk. Majd jött a nagy szabadság, mindent csak kezdeményezve, úgy motiválva, hogy mindenki odajöjjön. De ez sem volt az igazi, a másik véglet buktatóit is gyorsan felismertük! Talán itt kezdıdött el, hogy nagyon sokan elbizonytalanodtunk, és a hatékony megoldás reményében többféle módszert próbálgatva kerestük a nekünk és gyermekeinknek legmegfelelıbbet. A legnagyobb gond szerintem, hogy tanulmányaink alapján a fejlesztésnél még ma is csak foglalkozásokban tudunk gondolkodni, és a játékot, játékos fokozatosságot ritkán alkalmazzuk. Miért van az, hogy sok pedagógus számára a fejlesztés, fejlesztıjáték komoly óvó nénit és mosolytalan gyerekeket jelent? Egy országos továbbképzésen láttam olyan bemutató videofilmet, ami ilyen szellemben állított példát a résztvevık elé. Jól felkészült, a gyermekek szintjét ismerı pedagógus olyan unalmasan vezette a „játékot”, mint a legzordabb iskolában. Mindenki unatkozott, feszengett, még a felnıtt is. Ha játszunk, azt tegyük vidáman, egész szívünket beleadva! Azt, hogy közben differenciálunk, megfigyeléseket teszünk és fejlesztünk, azt a gyerekeknek nem szabad észrevenni. Az oldott, játékos légkör az érzelemvezérelt óvodásoknál alapkövetelmény! Ezt csak játékosan, a gyerekek ismeretében tehetjük magabiztosan és hatékonyan. (1) Forrás: Kisgyermekek, nagy problémák címő kapcsos könyv, (2B) 2005. március, RAABE Kiadó


2007.

10

Mihály nap A nem is olyan régi idıkben a szeptember hónap egyik legkiemelkedıbb napja, Szent Mihály napja volt. A természetben, az idıjárásban ilyenkor változás áll be: pl. Az idı hidegebb lesz, ilyenkor szakad meg a fő gyökere, a halak a víz fenekére húzódnak, megkezdıdik az ıszi vetés. Szent Mihály napja az ısi napéjegyenlıség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. İszi évnegyedkezdı nap. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Az állattartók ilyenkor hajtották vissza a faluba a legelıre hajtott állatokat. Ez a nap, a pásztorok elszámoltatásának, szegıdtetésének idıpontja volt. E nappal megkezdıdött az ún. kisfarsang ideje. Vigadalmakat, lakodalmakat Katalin napjáig (november 25-ig) lehetett tartani, így lett a lakodalmak ıszi idıszaka. Ilyenkorra már megforrt az újbor, beindult a pálinkafızés. Ez az idıjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban fızzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. Szent Mihály napján sok helyen tartottak vásárt. Ilyenkor szerezték be az emberek a téli holmit. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok. A távolabbi helyekrıl akkor még lovas kocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjártók, a szőrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevıket. De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek E naphoz kapcsolódik nıi munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Óvónıi elbeszélés a vásárról gyermekeknek (2) Szeptember 29-e Mihály nap, vásár nap. Régen nem volt ilyen sok szép üzlet, mint ma. Aki vásárolni szeretett volna, vagy eladni, elment a vásárba. A nagy városokban tartották a vásárokat. A távolabbi helyekrıl, akkor még lovaskocsival, vagy ökrösszekérrel mentek a vásárba. A vásártér zsivaját már messzirıl lehetett hallani. Az óriási sokadalomban mindenki tudta mit, hol keressen, mert az árusok mindig ugyanazon a helyen, ugyanabban a sátorban kínálták portékájukat. Ma már sok mindent a gyárban állítanak elı, amit régen kis mőhelyeikben a mesteremberek készítettek. Az elkészült portékákat a mesterek a vásárba vitték eladni. Így árulták a vargák a bocskort, a csizmadiák a csizmát, a kádárok a hordót, a szíjártók a lószerszámot, a szőrszabók a jó meleg, szépen díszített cifraszőröket. Árultak itt gombot, kötelet, madzagot. Sok árus mondókával csalogatta a vevıket. Itt árulták a fazekasok a sok szép cserépedényt, tálakat, korsókat, tányérokat. Cserépbıl még perselyt is készítettek. Ebbıl sokan vettek „vásárfiát". A vásárfia az az ajándék volt, amit a vásárból vittek haza. Régen is, most is árulnak a vásárban a mézeskalácsosok: mézes babát, mézes huszárt, mézes szívet. A mézes szívet szívesen vették a fiúk a lányoknak. Árulják a vásárban a sokféle kosarat, amit vesszıbıl, gyékénybıl készítenek a kosárfonók. Nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek. A vásár befejeztével mindenki hazavitte a megmaradt áruját. (2) Forrás: Napról napra a mi kalendáriumunk címő könyv 2. átdolgozott kiadás 17. oldal, szerzık: a Sinai Miklós utcai Óvoda Nevelıtestülete 1992. Kiadó: Pedellus Bt. Debrecen


2007.

11

Megfigyelések: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkıztet” (Szent Mihály napja után hidegre fordul az idıjárás, Szent György napjával (április 24.) melegszik.) „Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske” (Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg, karácsonykor is enyhe idı várható.) „Szent Mihály lova deres, behozza a telet” „Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér.” (Az égbolt legkönnyebben fölismerhetõ csillagképe a Göncölszekér, amelyet sok vidékünkön Szent Mihály szekerének neveznek. „Mihály-nap felé az idõ Kelet felől jön a felhõ, Sírnak-rínak a bárányok, Szegõdnének a juhászok.” (E napon számoltatják el a pásztorokat. Ha becsülettel gondozta a jószágot, a pásztor ekkor kapja meg éves bérét. Mulatságot is rendeznek, amely reggelig tart, majd a pásztort táncolva kísérik hazáig.) „Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérek tanácsot!” „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet." „Szent Mihály nap után a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.” „Szent Mihály nap után megszőnik a mézelés.” (Pihenıre térnek a méhek.) „A Mihály napi mennydörgés szép ıszt, de kemény telet jelent. „Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár.” „Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe.”

Horváthné Görög Marianna fejlesztıpedagógus


2007.

12

Óvodában felhasználható versek, dalok, dalos játékok a Mihály naphoz Versek: Csokonai Vitéz Mihály: Mihály-napi álom Misi, Misi, Miska, mit eszik a macska? Kívánom is, hogy vidáman egyenek és igyanak Barátságos indulattal s víg szívvel mulassanak. Mind Mihály, mind a nem Mihály, akik itt örvendeznek Töltsenek sok szép szerencsés esztendıket. Éljenek! Weöres Sándor: Vásár címő versébıl: I. Olcsó az alma, Itt van halomba, Aki veszi, meg is eszi, Olcsó az alma!

II. Kis trombitát vegyenek, Pirosat, fehéret, Lilát, sárgát, kéket! Mézesbábot vegyenek, Tükrös-szívet, szépet!

IV. Van-e csizma eladó, Van-e ködmön eladó, Hóba-sárba mindig jó? Szélbe-fagyba mindig jó? Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán, Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán, Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám. Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.

V. Érkezik a vándorcirkusz, Hoznak elefántot, Tarka bohóc vezeti, Füsti Pisti követi, ilyet sose látott.

VII. Jó márc a cseberben, Csuprom telemertem. Tele van a csuprom, Idd már, ki ne fusson.

Weöres Sándor TÁNCNÓTA -

-

Van-e szoknya eladó, tarkabarka suhogó, a derékra simuló, nyárba-télbe jó? Nincsen szoknya vehetı, csak egy régi lepedı, ráncos, rojtos, repedı, üsse meg a kı

-

-

Van-e csizma eladó, patkós sarka kopogó, szattyán-szára ropogó, sárba-vízbe jó? Nincsen csizma vehetı, csak egy rozzant tekenı, ócska egér-etetı, üsse meg a kı.


Kormos István: Vásár -

Kicsi Kati, Hová mész? Piacra. Minek mész a piacra? Vásálni. Mit vásálsz a piacon? Káposztát. Kinek vásálsz káposztát? Kecskémnek. Szereti a káposztát? Szereti. Mit csinál, ha hazamész? Hamm! Azonnal megeszi!

2007.

13

Pinczéri Judit: Piacon - Mit kóstolgat, néném asszony? - Tejföl fölit, édes lelkem! - Ki kevesellné azt, néném asszony? - Macskám orra, édes lelkem! - Mit tenyerezget, néném asszony? - Gyöngynek súlyát, édes lelkem! - Ki ítélné azt, néném asszony? - Madaram szárnya, édes lelkem! - Mit lógázgat, néném asszony? - Huszárkardot, édes lelkem! - Kinek lenne az, néném asszony? - Deli-pötty unokámnak, édes lelkem!

Osváth Erzsébet: Balambér Van egy kutyám, Balambér. Elcserélem galambér! Vagy eladom jó áron vasárnap a vásáron. Akkor aztán vehetek hat galambot, vagy hetet! De hát mivel etetem? Tiszta búzám nincs nekem. Balambérnak jó a csont. A kosztjára semmi gond! Balambér a barátom. Ha eladom, nem látom. Nem adom én Balambért sem pénzért, sem galambért!

Végh György: Kakasom, kakasom

Varsa Zoltán: Félrehallós bolt

Démény Ottó: Boltos

-

Van-e kérem naspolya? Az én lányom Orsolya. Hát színes búgócsiga? Nem megyek én lagziba. Kellene egy babaház. Majd ha nyáron hideg ráz. Akkor piros telefon. Két forint egy nagy pofon!

Kakasom, kakasom, udvari kakasom, nincs kosaram, se kasom, nem tudlak eladni a piacon, Minek vagy akkor kakasom: Udvari kakasom? Kányádi Sándor: Elment Péter Elment Péter tököt venni, elfelejtett pénzzel menni. Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi. De nem volt mit elıvenni. Elmaradt a sülttök-vétel, étlen maradt szegény Péter.

Te leszel a boltos Én meg a vevı: - Mondja kérem, mi tetszik? Minden vehetı! Egy pénz, két pénz, három pénz Csokit, nápolyit? - Csomagolja nagy papírba már megint esik.


T. Nagy Sándor: Mókavásár Eladó, eladó Kiáltja az eladó. Van itt minden Ami kell Ez sípol, az kelepel. Amaz pedig kalapál Áll a vásár, áll a bál. Cirókából, marókából Friss szállítmány érkezett! Egyedembıl, begyedembıl Tessék, kérem, két szelet. Megéri, nem drága Három bukfenc az ára.

2007.

14

Fecske Csaba: Nagy vásár volt Nagy vásár volt Tücsökfalván Ott aludtam éjjel Szalmán. Reggel a vásárba mentem Három kismalacot vettem. Addig számolgattam ıket Amíg a háromból öt lett. Hét malaccal hazamentem S mind a tizet Fölneveltem.


2007.

15

Mondókák: Tessék, tessék jó portéka, egynek sincsen maradéka, ma még vehet, holnap mehet.

Erre, erre ifiasszony, más boltosra ne hallgasson. Ma még vehet, holnap mehet.

Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet, sósat, sósat, jó ropogósat. Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz.

Perecet vegyenek, frissek, még melegek, Ropogósak sósak, szépen mosolygósak.

Olcsó az alma, itt van halomba. Aki veszi meg is, eszi, olcsó az alma.

Csere, bere fogadom, többet vissza nem adom, Aki lovát eladja, többet vissza nem kapja.

Ide nézz, törökméz Fele cukor, fele méz.

Fehér cipó sós túró Éhség ellen igen jó.

Mézes bábot vegyenek, tükrös szívet, szépet. Ide nézz, oda nézz, fele cukor, fele méz.

Túrót vettem, el is tettem, már nem tudom, hová tettem. Nem eladó a túrócska? Nem eladó, nem eladó, csak a vásárba való.

Egy üveg alma két üveg alma három üveg alma négy üveg alma öt üveg alma hat üveg alma hét üveg alma nyolc üveg alma kilenc üveg alma tíz üveg alma Ha nem tiszta, vidd vissza Ott a cica, megissza. (hintáztató)

Ez a malac piacra megy Ez itthon marad Ez kap finom pecsenyét Ez semmit sem kap. Ez a kicsi visít nagyot ujjí- ujjí éhes, vagyok.

Beérett már a kökény, szedjük tele a kötényt. A héja már fekete, Mókus is győjt télire.

Piros alma csüng a fán szakíts le te barna lány. Leszakítom, megeszem, mert az almát szeretem.

Cselédfogadásról (csallóközi énekszöveg):

Vevıcsalogató:

Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják, De amikor már megkapták, Csak fıtt krumplival táplálják

Aludj baba, aludjál, feljött már a csillag. Aranyos kisbárány hazafelé ballag. Így törik a diót kopp, kopp, kopp, Úgy meg a mogyorót ropp, ropp, ropp. (ökölütögetı)

Asszonyok, asszonyok gatyamadzag, pöndölmadzag, vékony madzag, vastag madzag, széles madzag, keskeny madzag, fehér madzag, sárga madzag, Nem dicsérem, jól megmérem, Tessék kérni!


2007.

Dalok, dalos játékok: Forrai Katalin: Ének az óvodában: Gyí, te paci ............................................................................... 33. Itt a köcsög ............................................................................... 38. Jákobnak volt hat fia ................................................................ 39. Kipp, kopp, kalapács ................................................................ 43. Sárga cukor, veres bor.............................................................. 54. Cicukám, kelj fel ...................................................................... 61. Egy üveg alma.......................................................................... 85. Elvesztettem zsebkendımet ..................................................... 86. Hej, a sályi piacon .................................................................... 88. Töröm, töröm a mákot.............................................................. 94. Ennek a kislánynak................................................................... 95. Tekeredik a kígyó................................................................... 109. Most jöttem Bécsbıl............................................................... 131. Benn a bárány, kinn a farkas .................................................. 150. Egyet termett a mogyoró ........................................................ 154. Hogy a csibe? ......................................................................... 195. Túrót ettem ............................................................................. 209. Elvesztettem páromat ............................................................. 213. Egy kis malac, röf-röf-röf....................................................... 244. Azt mondják, hogy a cipı ...................................................... 291. Kicsi üst, nagy a füst .............................................................. 294. Megy az öreg Ádám ............................................................... 326. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Kimenék a szılıhegyre ............................................................ 11. Elmentem a piacra.................................................................... 63. Hej, két tyúkom tavali .............................................................. 79. Jánoshídi vásártéren ................................................................. 87. Én elmentem a vásárba........................................................... 130.

16


2007.

17

Vizuális nevelés a Jeles napra való készülıdésben A természetes anyagok az óvodásoknál rendkívül jól használhatóak. Mindenkit bátorítok a győjtésre. A levelek, kövek, termések, kagylók, pisztáciahéj, dióhéj, maradék bırdarabok, madzagok, papírdarabok, stb. felhasználása jobb, mintha egyszerően a szemétbe dobnánk ıket. A kreativitásban amúgy is jeleskedı óvónénik kellı mintát, segítséget nyújthatnak a kíváncsiskodó szemeknek, kezecskéknek. A kisgyermekek a természetes anyagokkal való tevékenység közben megismerkednek a tárgyak természetes adottságaival, megtanulnak figyelni, alkotni, és érintkezésben maradni a változó világgal. Ezáltal kifejlıdhet egy gondoskodó attitőd a Földdel szemben azáltal, hogy megtanulják az újrafelhasználást: az anyagok hasznosítását ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk azokat. A kisgyermek kísérletezik, téved, kipróbálja saját ötleteit, megítéli azokat, és tovább próbálkozik. Tapasztal, és élvezi az alkotó folyamat izgalmát. Nincs jó vagy rossz végeredménye a feladatoknak, csak az alkotás folyamatának élvezete, öröme. 1. Főzés Ennél a feladatnál olyan alapanyagok szükségesek, amelyeket a kertbıl, az erdıbıl, a partról vagy más természetes helyrıl szereztünk be. Lehetnek különféle magvak, termések, stb. Néhány alapanyagot főzés elıtt vízbe kell áztatni, hogy könnyebben dolgozhassunk vele. A cérna befőzése a tőbe, a tő használata figyelmet, finom ujjmozgást, pontos szem-kéz koordinációt, megfelelı erısségő nyomatékot, türelmet igénylı feladat. A növekvı lánc azonnali, látványos sikerélményt nyújt. Nehezítésképpen sordíszt, mintákat is főzhetünk. Nagyon kedvelt tevékenység, csoportszobában és kint az udvaron is végezhetı, reggeli gyülekezési idıben, délelıtt és délután is. A hozzávalókat egy nagy tálcán tároljuk, és ezt a tálcát visszük oda, ahol épp főzünk.

1.

Beáztatjuk a kukoricát, babot 3. Főzünk a csoportszobában.

2. Eleinte még sokat segítünk. 4. Főzünk kint a babaházban is.


2007.

18

2. Kivágott gyümölcsformára papír gömbölyítése, ragasztása Fıképpen kicsiknek, illetve az ujjak finom mozgásának fejlesztésére, kéztıcsontok erısödésének segítésére, szem-kéz koordináció, csukló finom mozgásának fejlesztésére, figyelem fejlesztésére alkalmas tevékenység a papírgalacsin gömbölyítése. A különféle papírmunkákból megmaradt vékony, győrhetı darabokat cipıs dobozba győjtjük, és ilyenkor kerülnek felhasználásra. Elıször elkészítettük a papírgalacsinokat, majd ebben az esetben gyümölcsformákat töltöttünk ki velük.

3. Termésekbıl lenyomat készítése Félbevágott gyümölcs, zöldség befestése, nyomat hagyása papíron. Ecsethasználattal való ismerkedés úgy, hogy itt nem a festés a lényeg. Ebben az esetben vízfestéket használtunk.

4. Levéllenyomat satírozása zsírkrétával A levélre, levelekre ráterítjük a nem túl vastag papírt, és a zsírkréta oldalával, vagy a vastag színes ceruzával átsatírozzuk, átdörzsöljük a levél felett a papírlapot. Érdekes azt megfigyelni, hogyan jelennek meg a levelek másolatai, különösen a fonákjának erezete a lapon, miközben szorgalmasan satírozunk. A levelek különféle elhelyezésével, különféle színek használatával egyszerő képeket is készíthetünk, ha már gyakorlottak vagyunk. A késıbbiekben majd ezzel a technikával veszünk lenyomatot a különféle fák törzsérıl, és egyéb tárgyakról a környezetünkben, de ezzel a technikával készítettünk a vásárhoz aprópénzt is.


2007.

19

5. İszi mandala színezése A mandala szó, az ısi indiai szent nyelvbıl, a szanszkrítbıl származik. Jelentése: kör, ív, körszelet, korong. Jung szerint a mandala alapmotívuma a személyiség központjának megtapasztalása, valamiféle középpont, ami mindennel összefüggésben van, és az abból kiáradó energia ellenállhatatlan kényszerben mutatkozik meg, hogy törekszünk azzá válni, amik vagyunk. A mandalafestés a teljesség, a belsı egyensúly, és az erı felismerésén keresztül tud bennünket megnyugtatni, ellazítani, kreatív energiánkat mozgósítani, és gyógyítani. A szimmetrikus, geometriai formákon túl, vannak kifejezetten gyermekeknek készült mandalák, melyek évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódnak témájukban. A kisgyermekek szívesen festik, színezik ezeket.

6. Termések ragasztása síkban, térben Finommozgás, figyelem, képzelet, fantázia, vizuális ritmus tartása, monotóniatőrés fejlesztésére alkalmas tevékenység az apró termések ragasztása. Eleinte sík felületet töltünk ki vele, majd a különféle formákat, fıként köröket díszítünk vele, a mandalánál megszokott szimmetrikus módon. Késıbb ugyanezt a tevékenységet gömbölyő felületen, pl. hungarocellgolyón végezzük. A hungarocell-golyó nem egyenes, de sima felület, forgatni kell, és azzal a problémával kell leginkább megküzdeni, hogy a már fent lévı termések, a forgatás hatására ne essen le. Nehéz rá ritmust, mintát kirakni, mert nem lehet hosszan látni rajt a már felragasztott ritmust, ezért fordítani kell, hogy visszanézzük, vagy emlékezni kell rá.


2007.

20

7. Termésbábok készítése A kisgyermekeket érdeklı aktuális dinoszaurusz téma természetesen megjelent az alkotásokban. Az összeállításban sokféle rögzítési módot kipróbáltunk, felhasználtunk.


2007.

21

8. Pisztácia csörgı(3) A pisztáciahéjakra fúrjunk akkora lyukakat, hogy a fonalat át tudjuk húzni rajtuk. Ezzel a lépéssel elıkészítjük a pisztáciákat ahhoz, hogy a gyermekek tudjanak dolgozni velük. Ezután lefesthetjük különbözı színekkel, vagy lakkozhatjuk tetszés szerint. A bırbıl vágjunk ki 17 cm x kb. 5-6 cm-es téglalapokat. Lyukasztóval készítsünk rá lyukakat. A felnıttek kétfelé hajtva egyszerre is át tudják ütni a két oldalt egyszerre. A kalapácsolás, lyukasztás, szem-kéz koordinációt fejleszt, fontos a pontosság, a nyomaték, az ütés erıssége. Azonnal van visszajelzés, mert kilyukadt vagy nem lyukadt ki differenciálás: lesz aki csak kalapálni fog anélkül, hogy kilyukasztaná a bırt. Vágjunk fel kb. 15-18cm-es darabokra fonalat, vagy vékony madzagot, majd ezekre főzzük fel a kilyukasztott pisztáciákat. A pisztáciahéjakra fel is csomózhatjuk ügyesen a félbehajtott szálakat. Két szomszédos lyukba főzzünk be 3-3 felkötött pisztáciahéjat, majd csomózzuk ıket össze úgy, hogy a héjak kb. 2 cm-re lógjanak túl a lyukon, és a csomó, a félbehajtott bır belseje felé nézzen. A csomón túllógó fonalat vágjuk le. Folytassuk ugyanígy a többi lyukkal is a téglalap mindkét végén. Végül a bırdarabot hajtsuk félbe, a két oldalán rögzítsük azzal a fonallal, amire a pisztáciahéjakat főztük fel, vagy vékony bırdarabbal, a saját anyagából. (3) Forrás: Praktika havilap VIII. évfolyam, 9. szám, 23. oldal, (2004. szeptember) — Sanoma Budapest Kiadói Rt.


2007.

22

A kreativitás fejlesztésének elemei (4)

Az önbizalom fejlesztése gyermek ötleteit és erıfeszítéseit méltányoljuk megengedjük, hogy megtapasztalja a megvalósítás örömeit a kreativitásának idıt és teret hagyunk kidolgozhatja az ötleteit, így a fantázia esélyt kap

A másképp gondolkodás elfogadása Tudatjuk a gyerekkel, hogy jó dolog más utakon járni, elszakadni attól, amit mások csinálnak és attól, ahogy azt csinálják.

Felderítés - kutakodás és gondolkodás Bátorítjuk a gyermeket a feladat átgondolására de elıször megengedjük, hogy kritika nélkül felfedezzen és tapasztaljon.

Más ötletekkel való megismertetés Az új tapasztalatokkal, kulturális eseményekkel, játékokkal és feladatokkal való találkozás fejleszti az eredeti gondolkodásmódot és a képzelıerıt. Gondoskodunk olyan alapanyagokról, amelyet a gyermek felfedezhet anélkül, hogy meghatározott végeredményt kapna.

Tisztelet önmagunk és mások iránt A gyermeket arra bátorítjuk, hogy tisztelje a saját és a körülötte lévık ötleteit abból a célból, hogy új ötletek születhessenek. Ha a gyerek munkáját túl közelrıl szemléljük, versenyre buzdítjuk vagy korlátozzuk a döntéseit az akadályozhatja a kibontakozásban.

Engedély a képzelet szabad szárnyalásához Megengedjük a gyermeknek, hogy a kritikától vagy az ellenırzéstıl való félelem nélkül szabadon magával ragadja a képzelete. Azok, akik a szabad képzelıerı birtokában nem érzik jól magukat a bırükben, visszariadnak a kreativitástól. A fantázia érzése számunkra pozitív élmény, és igen: szórakoztató is!

Újszerő gondolkodásra bíztatás Bátorítjuk az újszerő gondolkodást. Kipróbálunk új dolgokat. Kísérletezünk, felfedezünk és követünk el hibákat. A személyes hibákból való tanulás a legjobb amit egy nevelı adhat a gyermeknek. Bátorítjuk a gyermeket, hogy próbálja ki másféleképpen is. Járjon a járatlan úton, a bolondos vagy szokatlan ötleteket is próbálja ki. Új felfedezések nap mint nap születhetnek! (4) Forrás: Kohl, MaryAnn - Gainer, Cindy: Good Earth Art. Environmental Art for Kids,

(Bellingham, WA : Bright Ring, 1991) Darvas Katalin fordítása nyomán


2007.

23

A vizuális nevelés fejlesztı hatása (5) Horváthné Csapucha Klára fejlesztıpedagógus, vizuális szakelıadó Ha hatékonyan szeretnénk dolgozni, és az óvodai nevelés irányelveit szem elıtt tartva tervezzük meg pedagógiai munkánkat, akkor a vizuális nevelést mint fejlesztési lehetıséget is kiemelkedı helyen kell számításba vennünk. • Az ábrázolás, barkácsolás során a gyermek manipulál, játszik és próbálkozik - a tevékenység elvének megfelelıen. • A manipuláláshoz felkeltjük és különbözı ideig fenn is tartjuk érdeklıdését - a motiváció elve szerint. • Ezt mindig játékos keretek között tesszük - a játékosság elveinek szellemében. Az ábrázolás alkalmas arra, hogy a differenciált bánásmódot figyelembe véve segítsünk a gyerekeknek, és az egész tevékenység közben szem elıtt tartsuk az óvodás gyermek legfıbb jellemzıjét, az érzelmi dominanciáját. Ez határozza meg a környezethez és saját magához való viszonyát, szociális kapcsolatrendszerét, amely a rajzokon keresztül segít értelmezni a világot, feldolgozni félelmeit és megjeleníteni vágyait. Az óvodai nevelési folyamatnak három fontos része van: • a tapasztalatszerzés, • az elemi általánosítások, • a gyakorlás. Ezeket az egymásba fonódó tevékenységeket a gyerekekkel végzett valamennyi nevelési területen megfigyelhetjük és alkalmazzuk, mégis a vizuális nevelés során végzett játékok bizonyulnak a leggazdagabb lehetıségeknek a cselekvéses tapasztalatszerzésre, amelyek nagyrészt spontán, a közvetlen környezet egymásra épülı megismerésébıl adódnak. Emellett a szervezett lehetıségek élményt adóan megélve és átélve tartósabb és mélyebb tapasztalatokhoz juttathatják a gyerekeket. Ezeket a tapasztalatokat - amelyek lehetnek vizuális ismeretek, de tapintásos, bırérzékelést fejlesztı ingerek is - megszerezhetik gyakorlás, alkotó, alakító tevékenység útján. A sok tapasztalat belsıvé válva gazdagítja a gyermek személyiségét, vizuális közlı funkcióinak kialakulását és fejlıdését. Az óvodáskor az elemi általánosítások kezdete, ahol a közvetlen tapasztalatokra épülı logikai mőveletek megjelennek a tevékenységek gyakorlása során (például: elázik, elszakad, összefolyik). A sokféle anyag, eszköz és technika alkalmazása során megtanulják a velük való önkifejezés lehetıségeit is. Az elemi általánosítások a megszerzett tapasztalatokra épülnek, és újabbak kipróbálására ösztönzik a gyerekeket. A játékos felfedezés átélt öröme, élménye az indikátor, amely nyitottá és problémakeresıvé teszi a gyerekeket. Az óvodai vizuális nevelésben a gyakorlás az alakító, alkotó tevékenység. Ezzel kommunikálnak, mesélik el élményeiket, és így a kezdetben csak a gyakorlás öröméért végzett játék közlı, kifejezı szándéka kerül elıtérbe. (5) Forrás: Kisgyermekek, nagy problémák címő kapcsos könyv, (2B) 2005. március, RAABE Kiadó


2007.

24

„A különféle próbálkozások, kifejezı formák variálása jelenti sokszor a gyakorlást, s ez új megoldások keresésére ösztönzi a gyermeket, így válik a kreativitás kialakulásának elısegítıjévé." (6) Azért kell különbözı, változatos eszközöket és technikai megoldásokat biztosítani a gyermekek számára, mert így nem válik egyhangúvá az ábrázoló tevékenység, és a gyakorlás során kreatív, játékos megoldások születhetnek. Hiszen az óvodai vizuális nevelés feladata az esztétikai fogékonyság kialakítása, az esztétikai érdeklıdés felkeltése, és hogy az esztétikai élményeket észrevegyék és befogadják a gyerekek. Erre csak felkészült pedagógus alkalmas, aki megfelelı szakmódszertani kultúrával és kellı esztétikai érzékkel rendelkezik. Sokszor hallom továbbképzéseinken, hogy gyakorló szakemberek mennyire megrémülnek, ha egy rajztechnikát ki kell próbálniuk, rajzolniuk kell. Valljuk, hogy nem a felnıttnek kell jól rajzolnia, de kipróbálás során meg kell ismernie az általa tanított technika lépéseit, buktatóit. Tájékozottnak kell lennie a képzımővészeti technikák és kifejezésmódok világában, rugalmasan, alkotó fantáziával és kreativitással kell vezetnie a foglalkozásokat. Ha elfogadjuk a fent összegyőjtött érveket, belátható, hogy az óvodai primer prevenció gazdag eszköztárát találhatjuk meg a vizuális nevelés keretei között. A sikeres megelızı munkának a megfelelı tudású és jó szemlélető pedagógus mellett két meghatározóan fontos összetevıje van még: • vizuális eszközök, • vizuális technikák.

Vizuális eszközök 1. A jó minıség fejlesztı értéke A jó minıségő eszközök könnyen csúsznak a papíron, egyszerően lehet szép, telt színeket készíteni velük. Az elkészült mővek esztétikusak, élvezhetıek. Magasabb áruk ellenére gazdaságosabbak, mert tartósak, karbantartásuk egyszerő. Egymással is jól variálhatóak, változatos felhasználásuk kreativitást fejleszt. Ezzel szemben a gyenge minıségő eszközök színtelenek, használatuk gyakran okoz sikertelenséget, amit a gyerekek saját kudarcukként élnek meg. A ceruza hegye állandóan kitörik, nem tudják kifaragni. Hosszú munkával végzett színezés után is fakó, néha átlyukadt képet lehet csak készíteni. Az olló nem vág, a ragasztott kép azonnal szétesik. A kísérletezı, próbálkozó gyerek miért tegye ki magát ilyen megpróbáltatásoknak? Legközelebb majd mást játszik, amiben sikeresebb lehet. Ennek a motivációnak az elvesztéséért lehetünk felelısek, ha igénytelen és használhatatlan ábrázolóeszközöket adunk a gyerekek kezébe. Szerintem az is az óvónı feladata, hogy jól átgondolt pedagógiai érveivel alátámasztva megindokolja és elfogadtassa a minıségi eszközök fontosságát, mert sikeres nevelı-oktató munkájának hatékonyságát csak így tudja biztosítani. Semmibıl nem lehet várat építeni, pedig most óvodáink többségében ezt a harcot vívják kollégáink. Gyenge tárgyi felszereléssel, sokszor a semmibıl készítenek csodákat, gyönyörő gyerekmunkákat. Ebben a harcban még az út elején vagyunk, de a képzéseinken részt vett pedagógusok elért sikerei alapján állíthatom: érdemes harcolni. (6) Kondacs Mihályné-Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Calibra Kiadó, Budapest, 1993.


2007.

25

2. Ceruzák A ceruza anyagáról és a hegyezésrıl Néhány fontos tudnivaló a legkedveltebb rajzeszközrıl. A ceruza fából és bélbıl áll. A fa faraghatósága a ceruza élettartamát jelenti: amelyik törik és reped, azzal mi, felnıttek sem tudunk mit kezdeni, hát még a gyerekek! Pedig ha ık maguk végzik a faragást, a csuklómozgás finomodik, a két kéz összehangoltsága fejlıdik. A primer prevencióban gondolkodó pedagógus már az igazi rajzolás elıtt ceruzafaragást játszat: „Nyomom, tekerem, és közben többször is ellenırzöm az eredményt!" Ez sok tapasztalásos ismeretszerzésre ad lehetıséget. Az óvodák polcain sok a kitörött hegyő ceruza, amit a felnıttek faragnak, ha idejük engedi. Ezért is fontos, hogy a szokások kialakításánál tanítsuk meg a hegyezı önálló használatát, ami a rajzolást kiegészítı játékos tevékenység is lehet. Tudniuk kell, mibe és hogyan győjtjük a hulladékot, mikor és hová önthetjük, és hogy utána kezet kell mosni. A tevékenység megtanítása a gyerekek utánzáson alapuló ismeretszerzésére épüljön - így az elején mi is sokat faragjunk együtt a gyerekekkel. Ha a színezés közben folyamatosan karbantartják az eszközöket, ez ösztönözheti a gyerekeket több árnyalat kipróbálására, variálására, és a színezett felületek készítésére is nagyban motiválhatja ıket. Nem kell faragógép, tekerıs vagy önmőködı gépcsoda! Legjobbak a jó minıségő, hosszabb élettartamú egyszerő kézi faragók, de ezekbıl több is legyen állandóan a rajzeszközök polcán. A ceruzák másik fontos tartozéka a benne lévı hegy, amelynek anyaga agyag, pigmentek és ragasztó préselt keverékébıl áll. A gyenge minıségő ceruzák hegyében sok a ragasztó, és színezékben szegény festékanyag van bennük. Ettıl olcsóbbak és sajnos közkedveltebbek. Keménységük miatt kaparják a papírt, gyenge rajzolónyomatékkal lehet csak velük dolgozni. Rajzolásnál még látszik a vonal, de színezéskor már csíkos, szemcsés réteget kapunk, gyakran átlyukad a papír, a kép színszegény, kevés esztétikai élményt nyújt. A színezésrıl Miért fontos megtanulnunk a helyes, fedıréteget mutató színezést? Az iskolába kerülı gyerekektıl az írás tanulása során kicsit erısebb és tartósan fennálló nyomaték használatát kívánjuk meg. Ez jól koordinált, vonaltól vonalig tartó, és határozott ívekben megjelenı „szépírás" legyen. A rosszabb eszközökhöz szokott gyerekek ceruzafogása renyhébb, keze fáradékonyabb. Tartós, akár egy-két soros írásnál már rázzák a kezüket, tornáztatják az ujjaikat. Látszik, hogy a folyamatos munkát nem gyakorolták, nem ismerik készség szintjén az írásmozgáshoz szükséges nyomatékot. Hogyan színezzünk helyesen? A jó minıségő ceruza szalad a papíron. A kissé erısebb nyomaték miatt a puhább bél vonalait sőrőn egymás mellé húzva összefüggı (szemcse nélküli) réteget tudunk kialakítani. A festékkeverés a papír felületén történik, szép színátmeneteket is kialakítva, mert egymásra is remekül fognak. A ceruza, a leginkább elterjedt rajzeszköz könnyen kezelhetı, praktikusan tárolható, és hosszú ideig tartósan dolgozhatunk vele. Elıször a vastag ceruzákat használják a gyerekek, amelyeket éretlen kéztıcsontjaikkal is könnyen meg tudnák fogni. Ezeket mielıbb kiegészíthetjük vékonyabb, puha színesekkel, és akkor minden gyerek a fejlettségének megfelelıbıl választhat.


2007.

26

Többféle olyan speciális ceruza kapható, amelynek bele adalékanyagot tartalmaz. Ezáltal a vele történı rajzolás érdekes, figyelemfelkeltı és változatos tevékenység lehet. Biztosítja a gyerekeknek a játékosságot, a különleges effektusok és színhatások tapasztalás útján szerezhetı lehetıségét. Metálceruza A metálceruza hegyét különleges metálos színekben készítik, és általában hagyományos rajzolásra is jól használható. Metálos csillogását csak kissé erısebb nyomatékkal való színezés során lehet igazán látni, így ösztönzi a gyerekeket a fentiekben leírt színezıtechnika helyes megtanulására. Jól használható a szabad rajzok készítésénél a mindennapokban (királylány, robot, katona), de a karácsonyi készülıdések fontos eszköze lehet. Igazán fekete fotókartonra, vagy fekete árnyékpapírra érhetjük el a legszebb hatást, de világos felületen is élvezhetı színeket kaphatunk. Mit fejleszt a metálceruza? A tartósan erısebb nyomatékot, amely az írás alapja. A metálos csillogás elkészítése tartós figyelmet, és kitartó szem-kéz koordinációt, a vizuális észlelést fejleszti. Akvarellceruza Az akvarellceruzával a vízfestés technikáját lehet megismertetni és megszerettetni. Mit tud ez a különleges ceruzaféle? A bél anyagában kevés a ragasztó, ha csak hozzáérünk, a festékanyag beszínezheti az ujjunkat (innen láthatjuk, milyen jó minıségő az eszköz). Rajzoláshoz használhatjuk, mint a hagyományos ceruzát, színezésnél halvány, satírozó mozdulattal dolgozva fedjük le a felületet. A színkeverés a papírfelületén történik, a különbözı árnyalatokat egymás mellé és egymást fedve visszük fel. A fekete szín sötétebbé teheti, a fehér halványíthatja a színek telítettségét. Ha lehetıségünk adódik, dolgozzunk a gyerekekkel akvarellpapírra, amely remekül vezeti a vizet, és lágyan összefolyatja a színek kavalkádját. A 280 gramm feletti papírokat már nem kell kifeszíteni, a felvizezésnél sem hullámosodnak. Az akvarellceruzával történı színezés után egy vízbe mártott ecsettel fellazítjuk, összemossuk az árnyalatokat. Fontos, hogy a színkeverés fortélyait mi, felnıttek jól ismerjük, a világosabb színektıl indulva haladjunk a sötétek felé. Új, tiszta színt úgy nyerhetünk, ha kimossuk elıtte az ecsetet, és úgy folytatjuk a munkát. Sok gyermekkel és pedagógussal játszottam már továbbképzéseken ezt a vizuális játékot, amelyben a tapasztalattal szerzett felfedezés örömét és a rácsodálkozás élményét ismerhették meg. A legkisebbek is készíthetnek színkört a sárga, piros és kék szín elsıdleges és másodlagos keverési lehetıségeivel. Mit fejleszt az akvarellceruza használata? A lágyabb, satírozós színezéssel a differenciáltabb vizuális észlelést és a nem túl erıs rajzolónyomaték ellenére keletkezı színélményt. Megismertet a színek keverésének alapvetı lépéseivel.


2007.

27

3. Tollak Filctoll Az óvodában és az iskola alsó tagozatában a második legkedveltebb rajzolóeszköz a filctoll. Praktikus a vízzel lemosható változatot vásárolni, mert így a legkisebbek is bátran használhatják. A Crayola vastag filctoll kúpos hegye lehetıvé teszi a vonalrajzolást, és kissé megdöntött formában a gyors és esztétikus színezést is. Nyomhagyása egyszerő, színei élénkek, ezért remek eszköz a rajzolás sikerélményen alapuló megkedveltetésére. Varázsfilctoll A filctollak családjába tartozik az a vizuális játék, amely kétféle számmal ellátott varázstollakat tartalmaz. Az egyik sorozat az alapok színezésére, a másik az alapszínre történı rajzolásra való. Lehet formák díszítésére is használni, de alapozás után komplett képet is rajzolhatunk rá. Mit fejlesztünk a varázsfilctollal? Az észlelıképességet, mert az új színek lassan tőnnek elı. Nyomdatoll A nyomdatollak egyszerővé tették a sokszorosítást, a nyomatok készítését. A toll oldalán jelzett mintát készíthetjük el, ha középerıs nyomás után a csuklót körbeforgatjuk úgy, hogy a minta mindenhol érintse az alaplapot. Egyszerő sordíszek és szeriális sorok kialakításának gyors megtanulását teszik lehetıvé a két vagy több toll folyamatos cseréjével. A lenyomatok sőrő egymásutánisága vonalas rajzok készítésére is alkalmas. Mit fejleszt a nyomdatoll? Az írásnyomaték helyes kivitelezését, mivel túl renyhe mozdulatok esetén nem látszanak a minták, a túl erıs nyomás pedig elmosódott pacát eredményez. Fejleszti a figyelmet és megfigyelést, mert a toll forgatásával kell meggyızıdni a minta beállításáról a kívánt irányba. A vonalrajzok készítése fejleszti az alakállandóság (alakkonstancia) és a gestaltlátás képességét is. Metáltoll, zselés toll A metál- és zselés tollakkal a rajzolásnál a finomabb arany és ezüst mintákat lehet megrajzolni, amelyek fekete fotókartonon egy rézkarc mintáira hasonlítanak. A vastag metáltollal fehér papírra is gyönyörően lehet színezni, rajzolni. Mit fejleszt a metáltoll használata? A vizuális észlelést, a különbözı vonalvastagsággal történı rajzolás, a vizuális differenciálás képességét.


2007.

28

4. Kréták Javaslom, hogy a kréták több típusával is találkozzanak már az óvodában a gyerekek, mert különbözı tulajdonságaik miatt más-más tapasztalatot szerezhetnek használatuk közben. Szén, porkréta A szénnek és a porkrétának lágyabb a szerkezete, lágyabb fogás és nyomás megtanulását teszik lehetıvé. Szinte ösztönzi a gyerekeket a vázlatszerő, halványabb, több vonalból felépülı rajzolás megismerésére. A felvitt vonalak egyszerően összekeverhetıek, sok új árnyalatot készíthetünk velük. A kész mőveket fixatív oldattal rögzíthetjük a lapon, így sokáig megmaradnak. Milyen fejlesztı hatása van a porkrétának? Használatával megelızhetı a túl erıs, vésı nyomaték rögzülése, gyakorolható az egyszerő színkeverés és halványabb színárnyalatok biztos észlelése és megkülönböztetése. Zsírkréta A zsírkréták közül az olajpasztell kréták családja az, amelyek színeik és használatuk során szerezhetı tapasztalatok sokaságánál fogva a legtöbb fejlesztı értékkel bírnak a gyermekek számára rajzolás közben. Egyszerően felvihetıek a papírra, csodálatos színei esztétikai élményt nyújtanak. A különbözı árnyalatok szépen fedik egymást, akár a sötétebbre is dolgozhatunk világosabb színnel. Megfelelı vastagságú felhordás után a viaszos felületbe szöggel remek hamisbatik képet kaparhatunk. A kréta használata során megtanulható a felületfedés gyors és esztétikus megvalósítása. Mit fejleszt a zsírkréta használata? A színdifferenciáló képességet, a komplementer színek felismerésének érzékét, megtanulhatják vele, hogy mely színek egészítik ki legszebben egymást, és milyen árnyalat keletkezik két egymásra felvitt krétából. Speciális kréták A speciális kréták közül az ablakrajzoló és a textilkréta használatát javaslom óvodai használatra. Az ablakkréta félkemény, jól csúszik az üveglapon, fólián. Könnyő vele színezni, nagyobb felületeket betölteni. Szép ablakképek, mobilok készülhetnek vele, amelyek az üveglap mindkét oldaláról egyaránt élvezhetı képet nyújtanak. Az ablakról könnyen, egyszerő törlı mozdulattal eltávolítható a nem kívánt kép. A textilrajzoló kréta terítık, pólók rajzolására és színezésére használható. Az anyagszéleket rögzítjük, és mint egy papírfelületre, úgy rajzolnak a gyerekek az anyagdarabra is. Ha elkészültünk, a hátulsó részét megvasalva rögzíthetjük a képet, amely ezáltal moshatóvá válik. Mit fejleszt az ablak- és textilkréta? A különbözı tapintású anyagokkal történı manipulálás során - a hideg, kemény üveg és a lágy textil rajzolása közben - sokféle taktilis ismeretet, tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek.


2007.

29

5. Festékek Az óvodai festıjátékok két fontos kelléke az ecset és a festék. Gyakran panaszolják az óvónık, hogy nem szeretnek festeni a gyerekek. Ha ilyenkor megnézzük a hozzá használt felszereléseket, nem csodálkozunk! A durva szırő, mőanyag ecsettel nem lehet szépen festéket teríteni. A többféle vastagságú, puha szırecset a gyerekek festéséhez elengedhetetlen. Speciális ecset a Finger max elnevezéső ujjecset. Egy mőanyag kúp végén lévı ecsetszırt kell az ujjakra feltekerve rögzíteni. Megtanítja az ujjak egyenként történı kinyitását, és segíti a kéztıcsontok érését. A helyes ceruzafogás megtanításához a korrekciós munkában is nagyon hatékony. Hasonló fontosságú a jó minıségő festék is, amelyik könnyen oldódik és terül, színei figyelemfelkeltıek, és már használat közben is esztétikai élményt nyújt. A festékek különbözı tulajdonságaik miatt más és más fejlesztési lehetıséget kínálnak, ezért érdemes minél többfélét kipróbálni és megtanítani a gyerekeknek. Vízfesték A vízfestékek közül a legismertebb gomb alakú, amelynél fontos, hogy könnyen vissza lehessen oldani, mert dolgozni csak így lehet sikeresen vele, és színei csak így érvényesülnek igazán. Lehet száraz papírra felvinni, de más hatást mutat az elıre vizezett papíron akvarelljelleggel készített kép. A kiscsoporttól rendszeresen festı gyerekek között sokkal kevesebb az elhúzódó lengıfirkás, gyenge finommotorikával rendelkezı. Mit fejlesztünk, miközben a vizes ecsetet a festékkorongon forgatjuk? A csukló finom mozgásait, amit a szem-kéz együttes koordinációjával próbálnak ugyanannál a színnél megtartani gyerekek a munka során. Akvatinta Az akvatinta egy csodálatos folyékony vízfesték, amely felvihetı mártogatott bottal, ecsettel és pipettával is. A botrajzok tiszta vizes ecsettel összemoshatóak, és csupán egy szín alkalmazásával a monokrom jelleg sokféle árnyalatát ismerhetik meg a gyerekek. Mit fejlesztünk, ha az akvatintával játszunk? A mártogatással fejlıdik a szem-kéz koordináció és a finommotorikai készségük, mert a bot forgatásához finom csuklómozgás szükséges. A pipettás festés fejleszti a ceruzafogó három ujj nyomatékát, és a bársonyos, élénk színek segítségével biztos sikerélményt találhatnak. Tempera A temperafestékek sőrőbbek, és fedıhatásuk nagyobb. A tégelyes változatot soha ne adjuk kikevert állapotban a gyerekek elé, hanem tanítsuk meg kis lapáttal kiszedni a keverıtálkába, és víz hozzáadásával festhetı állapotúra kidolgozni. Az OVI-korong egy korong alakúra préselt tempera jellegő festék. Ecsettel könnyen visszamosható, szép, telt színeket lehet vele festeni. A festékszórás, szitázás technikáját ezzel a festékkel lehet a legszebben elkészíteni. A sokszorosításnak ezt a megoldását már a legkisebb gyerekek is el tudják készíteni, ahol egy kivágott sablon üres részeibe szórjuk egy szitán át a fogkefébe győjtött festéket.


2007.

30

Selyemfesték A különleges festékeknek különleges hatása lehet a gyerekek fejlıdésére. A folyékony állagú selyemfestéket lágy bélésselyemre puha ecsettel terítjük fel. Egymással jól keverhetıek, ezért az anyagi lehetıségekben mindig szőkölködı óvodai költségvetésbıl elég csupán a 3 alapszínt megvásárolni (sárga, piros, kék), és ebbıl 12 telt árnyalatot tudunk kikeverni. A felvitt festékek a selymen szétterülnek, egymásba futnak, ezáltal az akvarellezı technika egy új módjával ismertetik meg a gyerekeket. Selymet festeni egy csodálatos játék, és különleges élmény a gyerekeknek. Mit fejlesztünk a selyemfesték használatával? Az anyag lágyságának tapintása bıvíti a gyerekek taktilis ismereteit, a színek finomsága fejleszti vizuális észlelırendszerüket. Üvegfesték Az üvegfestékek közül a vizes bázisú termékeket ajánlom az óvodában, mert semmiféle oldószer nem kell a használatukhoz. Az üvegfelület mellett fóliára, dosszié elejére is felvihetıek ecsettel, és a színek jól keverhetıek egymással. A kontúrozó tollal rajzolt mintát teljesen megszárítjuk, és a hígítás nélküli festéket a különbözı részekbe beleengedjük. Egészen más megmunkálást igényel a festék sőrősége és az alap keménysége miatt: erısebb ecsetkezelést. Milyen készségeket fejleszthetünk üvegfestékkel? A vizuális észlelırendszert az áttetszı elemek felismerése tovább finomítja. A kis részek szétbontása az analizáló és szintetizáló-képességet, az egész kép összehasonlítása a gestaltlátást fejleszti. BioColor festék A BioColor egy környezetbarát és áránál fogva gyerekbarát, ecsetkész festék, mely ragyogó színekben kapható. Ez egy csodálatos vizuális játék! Legnagyobb elınye, hogy nagyon sokféle eszközzel megmunkálható, ezért változatos és különleges megoldásokkal kápráztathatjuk el a gyerekeket. Víz- és fedıfesték, amelyet üveg- és matricafestéknek is használhatunk. Speciális adalékkal ruhafesték lesz belıle, de felvihetjük arcfestéknek és ujjfestéknek is. Az ecset mellett számtalan eszközzel dolgozhatunk a papírra: telefonkártyával lehet teríteni, lapátkával karcolni bele. Lufival márványozni, plexilappal színeket keverni, monotípiát készíteni. A gyönyörő, csillogó színő felületeket kivágva kollázsok készítéséhez is használhatjuk, de a kisebbek alapoknak, kereteknek is felhasználhatják. Mit fejleszthetünk ezzel az univerzális festıjátékkal? Legfontosabb, hogy a gyermekek kreativitását, mert játékos tevékenység közben tapasztalhatják meg, mennyi új és új dolgot lehet egy festékkel kitalálni és egyénileg továbbfejleszteni! Az önbizalmukat és a kísérletezıkedvüket, amely nyitottá teszi ıket problémahelyzetek keresésében és a megoldási lehetıségek kidolgozásában.


2007.

31

A papírmegmunkálás technikáiban rejlı fejlesztési lehetıségek A rajzeszközök felsorolása közben vázoltam azokat az eljárásokat, amelyekkel változatos megoldásokkal, több oldalról is segíthetjük a finommotorika fejlıdését. Nézzük ezeket a lehetıségeket a papírral történı manipulálások technikáinál! A gyerekek aktuális fejlettségi szintje és a felnıtt tudatos tervezımunkájának eredményeként egyre nehezedı sorba lehet összeállítani ezeket a technikákat, így kihasználva a bennük lévı prevenciós és korrekciós lehetıségeket is. Igyekszem minden eszköznél megmutatni a felhasználás sokoldalúságát. Barkácsár és szurkálópárna Használata helyettesítheti az ollóval történı vágást, mert ha a rajzolt forma körvonalát sőrőn egymás mellé szurkáljuk, és a lyukakat összekötjük, akkor a forma stancolódik, kiesik. Ha a szúrt lyukacskák kicsit távolabb esnek, és már tudnak a gyerekek vágni is, akkor a kilyuggatott mintát ki is vágjuk. Ilyenkor a megfordított formákra szép, csipkézett díszítéseket készíthetünk, és tovább használhatjuk felragasztva képek alakításához. Még nehezíthetjük a feladatot, ha nem rajzoljuk elı a formát, hanem a szúrt pontok képezik a vonalat. Ez fejlett alakkonstanciát kíván a gyerekektıl. A kész rajzot a fény felé tartva észlelhetjük csak biztosan a képet, így finomodik, differenciálódik észlelırendszerük. Az eszköz mérsékelten hegyes, de a balesetveszély elkerülése érdekében tanítsuk meg, hogy mindig a párnába szúrva kell tárolni. Milyen fejlesztı hatása van a barkácsárnak? Az ár rendszeres használatával az iskolakezdésre a szem-kéz koordináció beérik, a finommotorika sokat fejlıdik. Ha részképesség - gyengeséggel találkozunk, javaslom, hogy a nagycsoportban felzárkóztatásra szoruló gyerekeknél mindennap játékosan alkalmazzuk. Vágás ollóval A vágás technikáját a napi ábrázolótevékenység közben, játékosan tanulhatják meg a gyerekek, legtöbbször felnıtt segítsége nélkül, egymástól ellesve a lépéseket. Az óvónınek egy fontos dolga van ebben a folyamatban, hogy olyan minıségő olló használatát tegye lehetıvé a gyerekeknek, amivel ez az önfejlesztı tanulás megvalósulhat. Az életlen, nagy, mőanyag nyelő eszközökkel sok kudarc éri ıket, motivációjuk csökken, és egyre kevesebbet használják. Mit fejleszt ez a mővelet? Vágás közben fejlıdik a két kéz együttmozgása. Formakiszúrás A különbözı nagyságú és mintázatú lyukasztók egyszerőbbé teszik a díszítımunkát, és remek vizuális játéklehetıséget rejtenek. A kiesı formák és papíron maradt körvonalaik kreatív felhasználására számtalan játékkal felhívhatjuk a gyerekek figyelmét. Nagyszerő kereteket és szegélyeket, de többféle memóriajátékot is készíthetünk belılük. Egymásra ragasztva és kissé megmunkálva térbeli formákat lehet belılük alakítani. Az óvodába nagyon praktikus a nyeles változat, amelyiknek hosszabb karját kisebb erıkifejtéssel is lehet használni. Formái cserélhetıek, ezért jól kihasználható, gazdaságos eszköz lehet a mindennapi ábrázolásnál. Milyen készséget fejleszt a formalyukasztó? A papírlap behelyezésével és illesztésével a koordináció fejlıdik, a különbözı erısségő nyomaték próbálgatásával a kéztıcsontok erısödnek.


2007.

32

Papírmetszés A papírvágás egy kevésbé ismert módja a papírmetszés, ahol marokfogással vezetett vágókés segítségével lehet kiemelni a nem kívánt részeket az alaplapból. A gyerekek a 80 gramm súlyú papírból tudnak sikeresen vágni. Metszett ablakképek, mobilok egyszerő készítését teszi lehetıvé ez az eszköz. Ha kétszínő, duó jellegő papírt használunk, csipkevágott díszítımintákat készíthetünk, ha a bemetszés mentén áthajtjuk a papírt. Mit fejlesztünk a papírmetszéssel? A felrajzolt vonal pontos követése segíti a koordinált finommozgást, a vágóél különbözı erısségő mozgatása a nyomaték differenciálásának képességét. Papírfőzés Ez a méltánytalanul elfelejtett régi technika reneszánszát élheti a jó minıségő acéltő és a munkát megkönnyítı szélesebb papírcsíkok segítségével. Nemcsak egymásba főzhetjük be a színes papírszeleteket, hanem a gyermekek rajzába is. Ha vágókés segítségével csíkokban bemetsszük az alapot, a vastagabb rajzpapírba könnyebben vezetik be a díszítıszálakat. A kicsikkel kezdhetünk egészen apró felületeket, majd a nagyság és az egyre több szín segítségével nehezíthetı a feladat. Mit fejlesztünk a papírfőzéssel? Fejleszti a papír síkjának vonatkozásában az elıtt, mögött viszonyszavak gyakorlatban való megtapasztalását, a téri irányok érzékelését. Papírfőzés közben fejlıdik a két kéz együttmozgásának képessége, ügyesedik a finomabb koordináció. Papírtekercselés A különbözı szélességő és hosszúságú papírcsíkokat egy kétágú fémvilla segítségével feltekerjük, és a végét leragasztjuk. Majd a három ujj segítségével megformázzuk a papírcsíkokat. A keletkezett alakzatokat felragasztva kollázsképeket, kereteket és díszítéseket tudunk készíteni. Mit fejlesztünk? A tekercsek pödrésekor a ceruzafogó ujjak mozgását, a kéztıcsontok erısödését és a csukló finomabb mozgásait. Papírvarrás Az elıre lyukasztott varrópapírtól a fonalgrafikán át, a fonalakasztás számtalan nehézségő feladatát lehet játszani. A mőveletek során fejlıdik a tő és cérna kezelésének technikája (igazi finommozgás a kis lyukba való beletalálás). Mit fejleszt a papírvarrás? A pontrendszeren való tájékozódást és a gestaltlátást fejleszti a minta megtervezése és felrajzolása. A varrópapír fel-le öltögetésével a téri érzet, a cérna követésével a vizuális figyelem és a szabálytudat fejlıdik.


2007.

33

Saját készítéső vásárfiák

1. Növények üvegben

2. Fakanál báb

3. Gyöngyfőzött állatkák

4. Csuhé babák

5. Textil babák 6. Fonott kosárka

7. Kis béka fordított üvegben


2007.

8. Lisztgyurmából szívecskék 9. Lisztgyurmából hőtımágnes báránykák

10.

Zsugorka technikával készített nyakláncok

34


11.

Kukoricacsuhé virágok

2007.

35


2007.

12.

Papír virágok

13.

Textil virágok

36


13.

2007.

37

14.

Varrott könyvjelzı

15.

Pisztácia csörgı

16.

Katicák dióhéjból

Formanyomott könyvjelzı


2007.

38

SZAKIRODALOM AJÁNLÁSA: 1.

Horváthné Csapucha Klára: Primer prevenció az óvodai vizuális neveléssel KIS GYERMEKEK, NAGY PROBLÉMÁK—CSERELAPOS KÉZIKÖNYV (2B, MÁRCIUS) RAABE KIADÓ 2005.

2.

Zsámboki Károlyné: Bence világot tanul REPROLAN KIADÓ, SOPRON 2001.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 1999-tıl új irányt adott a matematikai nevelésnek. A külsı világ tevékeny megismerése címszó alatt a környezeti és a matematikai nevelést természetes egységben, összeforrva jeleníti meg. Ehhez a szemléletmódhoz kapcsolódik óvodás unokám nevével fémjelezve a „világot tanulás" gondolata. Nemcsak a szakemberek, hanem a szülık számára is meggyızı lehet, hogy a matematikát elıször át kell élni, ahogy felbukkan az életünkben, ahogy hozzátartozik mindennapi tevékenységeinkhez, játékainkhoz, életünkhöz. Ne tekintsék idıpocsékolásnak, hogy ha a gyerekek csak rakosgatják az építıkockákat, mert az idıbıl okosan veszíteni kell, ahogy Bolyai Farkas, egy matematikus zseni édesapja mondta. Aki mindent meg akar nyerni, az sokat veszít! Azt is ı mondta, hogy a tudás kívánása eredeti vágy a lélekben, csak fel kell serkenteni! Nagyon sok ötletet lehet találni a könyvben, amely gyereknek és felnıttnek egyaránt „felserkentı”. A könyv olvasása után másként látják a játszó gyermekek lelkesedését, próbálkozásait, ötleteit, másként hallgatják bölcs mondásaikat, vidám beszélgetéseiket, dalaikat, verseiket, és elhiszik, hogy miközben élik világukat matematikát is tanulnak. 3.

Aszalai Anett—Horváth Judit—Horváthné Csapucha Klára— dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónınek észre kell venni FLACCUS KIADÓ, 2005.

4.

Balázsné Szőcs Judit - Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, játékosan, örömmel A komplex foglalkoztatás kézikönyve 4. KIADÁS, SZORT BT., BUDAPEST, 2002.

A komplex foglalkoztatás kézikönyve vegyes-, és tiszta csoportra. Részletes foglalkoztatási terv három évre lebontva, a különbözı óvodai témakörök konkrét, komplex feldolgozásának leírásával. 5.

Lázár Endréné - Kırösiné Takács Elvira: Karácsonyi varázslatok 1. Különleges rajztechnikák óvodásoknak és kisiskolásoknak SZALAY KÖNYVKIADÓ, KISÚJSZÁLLÁS, 2001.

Az óvodában és az iskolában is újszerőek lehetnek a nem mindennapi módon készülı karácsonyi képek, melyek mindegyike az ünnep hangulatát árasztja. 6.

Lázár Endréné - Kırösiné Takács Elvira: Karácsonyi varázslatok 2. Különleges rajztechnikák óvodásoknak és kisiskolásoknak SZALAY KÖNYVKIADÓ, KISÚJSZÁLLÁS, 2001.

7.

Lázár Endréné - Molnár Anna - Kırösiné Takács Elvira: Ünnepi varázslatok A tavasz ünnepei - Különleges rajztechnikák óvodásoknak és kisiskolásoknak SZALAY KÖNYVKIADÓ, KISÚJSZÁLLÁS, 2002.


8.

2007.

39

Gerı Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma FLACCUS KIADÓ, BUDAPEST, 2003.

„Gerı Zsuzsa (1940-1999) munkássága kivételes érték a gyermekrajz pszichológiájának nemzetközi irodalmában… A gyermekrajz területén kifejtett munkásságában három központi elemet kell kiemelnünk: (1) mitıl esztétikus a gyermekrajz, (2) hogyan jön létre a gyermekrajz esztétikuma, (3) milyen felnıtté válnak az esztétikusan rajzoló gyermekek. ...a könyv alaptézise szerint a gyermekrajzok esztétikumának forrása az emocionális sőrítés. Az élmény feszültségét önti formába a gyermek úgy, hogy az élmény érzelmi elemei is a képi kifejezésbe sőrősödnek. Azok a képi elemek, amelyeket a rajzokon hangsúlyozottaknak, esztétikusaknak élünk meg, azok lesznek az emocionális csomópontok képi megfelelıi. A gyermek számára ezek a képrészletek egyúttal a rajz legfontosabb részei, mert az eredeti emlék, eseménysor a rajzoláskor is jelen van, valahol a képzetáramlás peremén, és ezzel a kifejezés feszültségét növeli (a gyermek szívesen, élvezettel rajzol). A könyv egy vizsgálatot is részletesen bemutat, amely arra keresi a választ, hogy a rajzok esztétikuma, valamint a más módon kifejezett emocionalitás milyen összefüggésben van egymással… Az irodalomban példa nélkül álló, ahogyan bemutatja a gyermek fontos élményeinek elaborációs folyamatait és grafikus kifejezıdési sajátosságait, beleértve a gyermekrajz esztétikumának meghatározását is: a gyermekrajz sajátos szépségét az erıs érzelmiindulati feszültség adja, amely a képekben meghatározott módon ölt testet, és amely az elfogulatlan nézı számára is könnyen felismerhetı.” Vass Zoltán 9.

dr. Balázsné Szőcs Judit: A gyermekközpontú vizuális nevelés SZORT BT, BUDAPEST, 2005.

A szerzı 3-10 éves korig a rajzfejlıdés sajátosságait követi nyomon, és a vizuális nevelés gyakorlati módszeres eljárásait mutatja be. Ez a könyv a NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA, és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával készült. 10.

dr. Balázsné Szőcs Judit: Játék és fejlesztés a mővészetek tükrében SZORT BT, BUDAPEST, 2004.

A kiadvány az Ovizuál Kreatív Mőhely VIII. Országos Konferenciájának elıadásaiból készült, bízva abban, hogy ebben a formában azokhoz a pedagógusokhoz, érdeklıdıkhöz is eljuthatnak ezen gondolatok, akik nem személyesen nem lehettek jelen a szakmai programon. A tartalomból: Tunyogi Erzsébet: A mővészeti nevelés szerepe az érzelmi nevelésben.—Balázs Gabriella: Miért (nem) szeretik a komolyzenét???—Mihalovics Csilla: A zene világa - a hangok hatalma.—Szabó Ágnes: Zavargócska A mozgásfejlıdés - fejlesztés a gyakorlatban.—Karácsony Molnár Erika: Néphagyományaink A karácsonyi ünnepkör.—Bubcsó Klára: Vizuális nevelés: a projektmódszerrıl 11.

Óvónık kincsestára - Módszertani kézikönyv, Cserelapos, négykötetes alapmő kiegészítı kötetekkel, RAABE KIADÓ, BUDAPEST, 2000-tıl

C 4.2 Örömtárgy—és még mi minden! - A vizuális nevelés szerepe az óvodás gyermek életében (Balázsné Szőcs Judit—Horváthné Csapucha Klára) C 4.7 Papírcsodák—A papírmegmunkálás különleges eszközei (Horváthné Csapucha Klára) C 4.11 Fényvarázs—Gyertyakészítés (Mihály Zoltánné)


12.

2007.

40

Balázsné Szőcs Judit: Szivárvány fejlesztı kártyacsalád— 6x36 db-os kártyacsomag 3. KIADÁS, SZORT BT., BUDAPEST, 2003.

A teljes sorozat ( 6 csomag kártya + ismertetı füzet ) Családban, óvodában és iskolában egyaránt játszhatóak. A 6x36 lapos csomagból álló sorozat elsı 5 elemével önmagában is többféle játék játszható, de attól válik „családdá”, hogy mindegyik pakli egy-egy szempontváltás segítségével egy másik kártyával együtt, teljesen új játéklehetıségeket rejt magában - immár 72 db kártyával. (A 6. pakli az összes többivel kombinálva játszható, az új játékban központi szerepet játszik). A 72 lapos játékok mindegyike alkalmat ad a különbözı téri irányok, téri mezık gyakorlására: bal felsı sarok, jobb alsó szomszéd, jobb felsı mezı, stb... A kártyák különbözı színő hátlapjukról ismerhetık fel - így könnyen szét is válogathatóak. Mindkét felüket matt fóliával borítottuk, így nem villog, nem vakít, de védve van az izzadó, maszatos kis kezek hatásaitól. Élettartama így többszöröse a megszokott kártyák élettartamának. Nehezen szakad, nehezen győrıdik, nehezen törik meg, enyhén nedves ruhával tisztítható! A kártyákhoz ismertetı füzet is tartozik, melyben részletes játékleírások és pedagógiai elemzések találhatók. 13.

Összeállította a Sinai Miklós utcai óvoda nevelıtestülete: Napról napra — a mi kalendáriumunk 2. átdolgozott kiadás, PEDELLUS BT., DEBRECEN 1992.

„Az anyag összeállításában az volt a fı szempont, hogy minél „használhatóbb” legyen a gyakorló nevelı számára. Természetesen az összeállításunk nem teljes, csupán felvet egy-egy lehetıséget, ami a téma ismeretében tovább építhetı, szabadon variálható. Talán érzékelhetı az összeállításból, az a nevelıi szándék, amely egy-egy témát több oldalról közelít meg, és így „érleli” a gyermekekben. A népszokásokat, éppúgy mint a kézmővességet, a felnıttek, az óvónık, óvodai dolgozók, a bekapcsolódó szülık— esetenként az iskolások „élik meg” a gyermekek elıtt. Ha kedvükre való, akkor utánzás alapján az óvodások is elsajátítják. A hagyományokban annyi derős, jókedvő csalafintaság van, amire érdemes „rákapatni” a gyermekeket. S a közös játék hatalmas sodró ereje magával viszi az egész gyermekcsoportot…” Zeke Lászlóné óvodavezetı 14.

Kondacs Mihályné-Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában CALIBRA KIADÓ, BUDAPEST, 1993.

15.

PRAKTIKA havilap

Sanoma Budapest Kiadói Rt.

A Praktika egy olyan életmódmagazin, amely szellemes, könnyen megvalósítható ötleteivel hasznos segítséget és inspirációt nyújt az aktív, dinamikus, dolgozó nı mindennapjaiban. A 2001 decemberétıl kibıvült tartalommal megjelenı Praktika új kategóriát teremtett a magyar lappiacon. A lap pillérei: életmód; lakás, kert; kézzel készült ötletek: hangulatváltás, régibıl újat, gyerekekkel együtt, apró dekorációs és olvasói ötletek; szolgáltatás: lelıhelyek, újdonságok, hírek, programajánló, rejtvény, 1:1 arányú szabásminta és sablon melléklet.

A zenei nevelés fejlesztı hatása ”Ki játszik ilyet, majd megmondom, milyet...”

dr. Szarka Júlia fıiskolai docens ELTE TÓFK 2006. november 3. Városi Óvoda, Celldömölk, Koptik Odó úti Székhelyóvoda


2007.

42

Szakmai nap Fejlesztı Mőhelyünk mőködésének 4 éve alatt mindig nagy hangsúlyt fektettünk Szakmai Napunk megrendezésére. A 2006-2007-es nevelési évben dr. Szarka Júlia, az ELTE TÓFK docense fogadta el meghívásunkat. Már a szervezés alatt, a visszajelzések alapján kiderült számunkra, hogy különleges lesz ez az összejövetel, mert nagy volt az érdeklıdés a zenei nevelés, és fejlesztı hatásai iránt.

A város minden kisgyermekneveléssel foglalkozó intézményébıl, a Kistérség óvodáiból volt résztvevı. Vendégül láthattuk dr. Horváth Zoltánnét, Trészit, a BDF Pedagógiai Szolgáltató Központ képviseletében, és Komáromy Györgynét, fejlesztı szaktanácsadónkat.


2007.

43

Az elıadást, a felvállalt témához kapcsolódva, régi óvodásunk, Tarczi Réka gyönyörő furulya játéka indította, ami egyben az érzelmi ráhangolódást is segítette. Julika boldogan hallgatta, és elsı szavaival Rékát dicsérte, majd azokat az óvónéniket, akik felkeltették zenei érdeklıdését. Reményei szerint, sok-sok ilyen zenét szeretı, mővelı gyermek kerülhet ki az óvodákból, és ez elsısorban a nevelık felelıssége. Figyelmünkbe ajánlotta a szeptemberben indult, az Óvodai Nevelésben megjelent cikkeire, melyek a zenei elkötelezettségrıl szólnak. A felsorolt példák között szerepelt a Pethı Intézetben végzett fejlesztı munka zenével, a Vakok Intézetének néptánc csoportjának elıadása, a Dauwn –szindrómások zenekara, akik színes kotta segítségével akár zenemőveket adnak elı. Az összes példa rámutatott arra, hogy a zene minden gyermek számára fejlesztı hatású, építi egész személyiségüket, társas kapcsolataik építésének fontos eszköze. Tisztelgett Porkolábné Balogh Katalin emléke elıtt, mert İ nyitotta meg számára azt az utat, ami a fejlesztést is segítette. Leszögezte, İ zenepárti, és minden gyerekekkel foglalkozónak annak kell lenni, de féltette a gyerekeket a nagy „szabadságtól”, „kötetlenségtıl”. Véleménye szerint ennek „köszönhetı” pl. hogy a fiuk egy része nem tud egyenletesen járni. DE! Ha megtaláljuk a „kulcsot” hozzájuk, menetelıket, fiús játékokat, akkor nyert ügyünk lehet. Az elméletet a gyakorlatba átültetve, a „Szita, szita szolgáló..” dalos játék kapcsán, az egész hallgatóság mozgott, egyenletesen lépett, illetve tapsolta a ritmust. Megtapasztalhattuk, hogy mindenben a mozgás segít, és minden mozgáshoz szükség van mondókára, dalos játékra! Az, ha nincs leírt mozgása, játéka egy dalnak, mondókának, nem lehet probléma! Bátran hagyatkozzunk a gyerekek kreativitására! Ezzel a rövid „gyakorlattal”, a zenei nevelést, már a mozgáshoz, az anyanyelvi neveléshez kapcsolva érzékeltette Julika. Véleménye szerint, Kodály Zoltán volt a legnagyobb „fejlesztı”, mert alapelveivel a zenei fejlesztés alapelveit fogalmazta meg: 1. a gyermek zenei nevelése a születése elıtt, már az édesanya születésével kezdıdjön. A szülık zenei nevelése, legalább olyan fontos, İk is énekeljenek játék közben gyermeküknek, gyermekükkel. Ezzel is visszaéneklésre motiválja gyermekét. 2. A zenei nevelés a népzenébıl, néphagyományokból induljon ki, de jusson el a világzenéig. Az egyszerő dalos játéktól, mondókától, Beethovenig, a megzenésített gyermekversekig. Erre nagyon jók a Grillus dalok, melyekbıl az ÉO-ban is találhatunk párat. Az óvónénik énekeljenek sokat, sokfélét, akár többen kánont is, amivel megörvendeztetik a gyerekeket. A zenei nevelés másik nagy és fontos területe, a zenehallgatás, ami szintén az óvónéni zenei kultúrájának bizonyítéka. Sajnos a ma gyermeke nem hallgat, hall klasszikus zenét, vagy csak keveset, így ez a feladat is az óvodára hárul, természetesen betartva a fokozatosság alapelvét. Minden, amit a gyermek 6-7 éves koráig hall, -Nevelı felelıssége!- meghatározza a zenéhez való viszonyát. A Sajátos Nevelési igény és fejlesztés kapcsolatában fontos szempontként szerepelt, hogy igazából minden gyerek problémás valamiben, a nevelı felelıssége, hogy mit kezd vele. A zenei nevelés az egyik jelentıs „lehetıség”, hogy a sajátos szükségleteket, sajátos nevelési igényt kielégítsük, és ezzel a gyerek személyiségét építsük. Az elıadás végén pedagógusok által készített ritmushangszereket mutatott be Julika, olyanokat, amelyeket akár a gyerekekkel együtt is el tudunk készíteni, ami szintén nagy motivációt jelent a számukra.


2007.

44

Az egyszerő, és könnyen hozzáférhetı tejfölös dobozt öltöztette, gyönyörő ıszi színekbe egy kolléganınk Szalvétatechnikával díszítve és különféle anyagokkal megtöltve valóban egyszerő, m égi s j ó l h as z n á l h at ó ritmusfejlesztı eszköz lehet az óvodai csoportokban.

Amikor karácsonykor az óvónénik gyártják a csengıket, harangokat, gondoljanak arra, hogy készítsenek kisebbet, nagyobbat is belıle, így azokat fel tudják használni a matematikai neveléshez, pl. a kisebb-nagyobb szemléltetéséhez. A kisebb vélhetıen magasabban fog szólni, a nagyobb mélyebben, és máris egy magasabb-mélyebb játék a gyermekeknek. A natúr cserepet szalvétatechnikával díszítette a kolléganı. Nagyon szép, és jól használható ez a cserépbıl készült csengı. A változatos színárnyalatban és mintázatban elıforduló zöldség önmagában is nagyon dekoratív, ám nem csupán csodálatos ıszi dekoráció készíthetı belıle. Az ısz elmúltával, a radiátoron kiszárítható dísztökben benne maradnak a magvak, és ilyen egyszerően már ritmushangszert kapunk. Vagy, miután eltávolítottuk a belsejét, a két kiszárított dísztök az összeütés nyomán kongó, öblös hangot ad. A külsı felület enyhe átcsiszolása után tartósabbá tehetjük festéssel, lakkozással, díszíthetjük kreatívan. A környezet hangjainak, zörejeinek megfigyeltetése a hangszínérzék fejlesztés alapja az óvodáskortól kezdve. A természeti környezet hangjaira való odafigyeléssel magára a környezetre is figyelünk, azzal kommunikációt indítunk el. Hangszínérzék-fejlesztéshez nagyszerőek ezek a ritmushangszerek. Nagyon elfelejtettük az óvodában a hangszínérzék fejlesztését, pedig a természetes anyagok (a különféle termések, magvak, ...) óvodai megjelenésével jól kihasználható lenne.


2007.

45

Sajtos doboz különbözı anyagokkal megtöltve, szépen, ízlésesen feldíszítve. Rázható, vagy saját készítéső dobverıvel is hangoztatható. Egyenletes ritmus képzéséhez, finommotorika fejlesztéséhez kiválóan használható eszköz. A sajtos doboz üres, is lehet, és a két oldalán lógó golyó a dobozhoz ütıdve adhatja a hangot. A léggömbtartó pálcán a Kindertojás belsejébıl a játéktartó, megtöltve önálló hangszer, üresen dobverı.

Kindertojás belsejébıl a mőanyag tojást töltötte meg rizzsel az ötletes kolléganı. A mőanyagot ezután bevonta kukoricacsuhéval, így természetes anyag kerül a gyermek kezébe. Ügyes, ízléses megoldás.

Kasztanyetta óvodás módra kartonpapírból, dióból vagy pisztáciahéjból. A nagyon ügyes óvónéni fejlesztı jelleggel tett rá egy kis akasztót is. Rá van egyszerően kapcsolva, hogy az ujjacskája a gyermeknek benne maradjon ne csússzon ki belıle.

A pisztácia magasabb, a dió mélyebb hangszínnel szól.


2007.

46

Apukák bevonásával is készülhetnek ezek a hangszerek. Gombok vannak felfőzve a villa két szára közé, illetve fém kupakok vannak drótra felfőzve. Ennél jobb fejlesztı eszköz nem is kell nekünk zenében. A fiúk számára is kedvelt ritmushangszerek. Ez egy igazi fejlesztı hangszer, ami jó drága. Ennek nyomán egy ügyes óvónéni készített egy saját hangszert, d e n em ad t a o d a, m ert a gyermekekkel gyakran használják. Most ezt azért mutatom be, talán közületek is kedvet kap ehhez valaki. Ilyen is van, de vajon hogy kell használni? Lehet rázni, de igazán úgy mőködik, hogy a madzagon lévı fagyöngyöket az egyik tenyerünkben összefogjuk, a másik kezünkkel a fogantyú segítségével forgatjuk a belül lévı üreges pl. tököt. Ahogyan a gyöngyök a külsı felületéhez dörzsölıdnek, az adja a hangot. A forgatás ritmusát te szabályozod. A kis okarinát, körtemuzsikát azért mutatom meg, nehogy elfelejtsétek. Biztos errefelé is lehet vásárokon kapni. A kisgyerekek mindent kikönyörögnek, olyan jó lenne, ha néha kerülne egy körtemuzsika is az óvodába. Ennek örüljetek, és engedjétek szólni.

A kedvencem, a fı hangszerem. Nem gégecsı, azt kipróbáltuk, nem jól szól. A talajba fektetve öntözıcsınek használják, apró lyukak vannak rajta. A levegıben gyorsan vagy lassan forgatva különféle hangokat lehet „kicsikarni” belıle. Az óvónénik azt szokták mondani, hogy ezt nem gondoltam komolyan, de igen. Olyankorra, amikor délután már kevés gyermek marad. Én már hallottam és láttam gyermeket ezzel elmélyülten, örömmel játszani.


2007.

47

Az elıadás végén jóérzéssel, jókedvően búcsúztunk Julikától, kérve arra, hogy máskor is fogadja el meghívásunkat, hiszen sok-sok beszélnivalónk lenne még. A szünet után sor került az Évkönyvek átadására, egyben megköszönve a tagoknak és pártolóknak a segítséget.


2007.

Egyéni módszerek a ritmusfejlesztésre

1. Egyenletes lüktetés gyakorlása 1. 2. Egyenletes lüktetés gyakorlása 2. 3. Visszhangjáték 1. 4. Visszhangjáték 2. 5. Titkos nyelv 6. Kiemelıs 7. Tapsold le! 1. 8. Tapsold le! 2. 9. Kórus 10. Mondóka szétrakása térben 11.Mondóka hullámoztatása 12. Ritmus zenekar 13. Labdázás 14. Ritmusvisszhang 15. Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása 16. Esıerdı

48


1.

2007.

49

Egyenletes lüktetés gyakorlása 1.

Eszköz: dió Ahhoz, hogy a gyermekek a lüktetést hosszú idın keresztül érezzék elıször járással éreztethetjük velük. pl. Gyerekek, gyerekek… kezdető mondókára körbe járnak. Kétszeri-háromszori ismétlés után mindenki kap két diót. Az új hangszerükkel állva, majd körbe járva is elütögetjük a mondókát. Ezután a De jó a dió… kezdető gyermekdalt elénekeljük állva és közben az egyenletes lüktetést ütjük a dióval. (A szünet alatt is ütünk.) Mikor ráéreznek a gyerekek, versenyezhetnek. Két csoportra oszthatjuk ıket és soronként / versszakonként felváltva „zenélhetnek”. 2.

Egyenletes lüktetés gyakorlása 2.

Eszköz: köcsög, kártyák A gyerekek körbe állnak. Az Itt a köcsög, mi van benne… kezdető mondókát elmondjuk kétszer és közben úgy teszünk mintha körbe adnánk a köcsögöt. A gyerekeknek elıször a lüktetésre kell ráérezniük. Ezután a köcsögöt is kézrıl kézre adjuk. Az eszköz megfogására és idıben tovább adására is kell figyelniük már. Akinél a mondóka végére marad a köcsög, az húzhat egy kártyát. A kártyákra virágok vannak rajzolva. ( kékibolya, piros rózsa, bazsarózsa) Amelyiket kihúztuk, annak a nevével játsszuk el az Én kis kertet kerteltem… kezdető gyermekdalt. 3.

Visszhangjáték 1.

Erdı, erdı gilice… kezdető dalt énekelve kérjük meg a gyerekeket, hogy mutatkozzanak be. A dal végén a kicsiknek az óvónı szemét figyelve kell rájönni, hogy kinek kell énekelnie a nevét. A társaknak visszhangként utánozni kell, amit hallottak. Mindenki bemutatkozhat egyesével. A gyerekek saját maguk alkothatnak dallamot és ritmust. A kicsik általában negyed és nyolcad ritmust használnak. Szinkópa ill. tizenhatod megismertetéséhez az óvónı által kitalált, a mindennapokkal, gyerekekkel kapcsolatos rövid mondatokat is énekelhetnek vissza. A gyerekek élvezni fogják az énekelve beszélést. 4.

Visszhangjáték 2.

Eszköz : xilofon A játék dalfelismeréssel kezdıdik. Az óvónı által eljátszott, ismert dalokat elıször egyenletes tapssal és énekkel kísérik a gyerekek. Ezután soronként eltapsolhatják a ritmusát. Elıször olyan dalokkal érdemes kezdeni, amelyekben változatosan fordul elı a nyolcadpár és a negyed. A gyerekeknek támaszt nyújt hogy a hangszeren láthatják a helyes ritmust. A 3. játék elıkészítıként is szolgálhat ehhez a játékhoz, ha az ott énekelt neveket és mondatokat tapssal kísérik. 5.

Titkos nyelv

A mondóka szövegét halandzsával helyettesítjük, miközben az egyenletest helyben lépjük.


6.

2007.

50

Kiemelıs a.) Tavasz-nyár-ısz-tél

Körben ülnek a gyerekek. Mondják sorrendben egyenként az évszakokat. Akire a tavasz jut, az hangsúlyosabban mondja, a többiek halkan. Lehet variálni a játékot, a tavasz mellett az ısz is legyen hangos. A gyermekek nem is sejtik, hogy játékos módon a különbözı ütemfajtákat gyakorolják. A legnehezebb feladat, a hármas ütemezés gyakorlása. Egy hangos mondást két halk kövessen, utána megint hangosnak kell következnie. Nehezíthetjük a feladatot, ha játék közben egyenletesen mérızünk is, így a gyermekeknek a tempót is be kell tartaniuk. Az évszakok felsorolása helyett használhatunk b.) Számokat, neveket, a hét napjait vagy verssorokat. A szabály, hogy mindig az egyik eleme az elmondottaknak hangsúlyosabb legyen. pl.: Az elsı gyerek azt mondja: 1, 2, 3, 4 a második: 1, 2, 3, 4 a harmadik: 1, 2, 3, 4 és így tovább. Ugyanez a feladat játszható a hét napjaival is. Fokozatosan lehet bıvíteni. 7.

Tapsold le! 1.

Elmondjuk, eltapsoljuk egymás és saját nevünket ritmikusan. Ha ez már jól megy, kezdıdhet egymás neveinek rejtvény formájában történı feladása. 8.

Tapsold le! 2.

Eszközök: 10-15 szóképpel dolgozunk, amelyeket lerajzolunk. A gyerekeknek mutatjuk, megnevezzük, és közösen letapsoljuk, hogy érezhetı legyen a szavak ritmusa. Csoportosítjuk a szavakat ritmus szerint. pl.: ka-la-pál, ti-ti-tá, lobogó, hegedő… Tá-tá: ci-pı, e-per, ci-ca….. 9.

Kórus

A csoportot két részre osztjuk. Az egyik fele magasan, cincogva, a másik, mélyen, dörmögve mondja a mondókát soronként. A karmester, ha megy a játék, lehet gyerek is! Mondogatás közben, az egyenletes lüktetést magukon ütik a gyerekek. pl.: a cincogók a vállukat, a dörmögık a hasukat. 10.

Mondóka szétrakása térben

A mondóka ritmusát, vagy az egyenletes lüktetését páros kézzel, szimmetrikusan mindig más testrészen ütjük. pl.:1. sor combon, 2. sor hason, 3. sor vállon, 4. sor fejtetın. Nehezítése: Az 1 sor 1 ütemét azonos helyen, míg a többit máshol. pl.:1. sor: comb-váll-váll-váll, a többit ugyanígy. Még nehezebb: pl.: 1 sor: comb-váll-váll-váll 2 sor: comb-fej-fej-fej 3 sor: comb-has-has-has 4 sor: comb-térd-térd-térd. Lehet: mondóka bármilyen térbeli szétrakása, a szöveg megbeszélt helyen való halkításával / hangosításával. PL: mindent, amit combunkon ütünk, mondjuk nagyon hangosan.


11.

2007.

51

Mondóka hullámoztatása

Kezünkkel a levegıben óriási hullámokat rajzolunk, és hangunkkal követjük a hullámzást, a lehetı legnagyobb különbségeket létrehozva a szélsı hangzások között. 12.

Ritmus zenekar

Körben, vagy szétszórtan állva kialakítunk egy ritmust. Pl.: jobb kéz a combra üt, bal kéz a combra üt, taps, taps, csettintés jobb kézzel. Begyakoroljuk. Egy gyermeket kiválasztunk, aki a második csettintésnél valamelyik társa nevét mondja. A továbbiakban erre a gyerekre kell figyelni, miközben végezzük a gyakorlatot, mert most İ fogja megnevezni valamelyik társát. A feladat könnyíthetı, vagy nehezíthetı a gyakorlatok számának csökkentésével, vagy növelésével. 13.

Labdázás

Eszközök: labda A hangsúlyérzéket fejleszthetjük közös labdázással is. Händel Tüzijáték-szvit címő zenemővének menüett tételeire nagyon jó labdázni. Természetesen más zenét is lehet választani. A játék lényege, hogy a gyermekek körbeállnak, az óvónı a zene lüktetésének megfelelıen mindig hangsúlyra dobja a labdát egy gyermeknek, aki a következı hangsúlyos helyen visszadobja a labdát az óvónınek. Akinél éppen nincs labda, tapsolhat a hangsúlyosabb helyeken. Nemcsak zenemőre, hanem dalok éneklésére közben is lehet játszani 14.

Ritmusvisszhang

Mindig a hallott ritmust kell visszatapsolni a gyerekeknek. Négy ütemnél ne legyen több tagja az elhangzottnak. Fontos, hogy a tempója természetes legyen. A középsı csoporttól, lehet szinkópa, éles, nyújtott, és triola is. Csak a nagycsoportban próbáljuk ki a szünetet. Nehezítése: Ha tapsként hangzik el, lábbal kell visszaadni, ill. fordítva. 15.

Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása

Eszközök : cintányér, dob, ritmuspálca, dió, csörgı Minden gyermek kap egy hangszert. Érdemes kipróbálni mindegyiket, összehasonlítani a hangjukat, formájukat. Egy általuk jól ismert dalt elénekelnek, közben az egyenletes lüktetést ütik. Kétszeri, háromszori ismétlés után két csoportra oszthatjuk ıket. Akiknek ritmuspálcájuk és diójuk van ( középsısök ) az egyenletes lüktetést ütik. A cintányért és dobot birtoklók (nagycsoportosok ) a ritmust ütik. Érdemes ıket egymástól pár lépésre állítani. Az óvónı hangszere lehet a csörgı. 16.

Esıerdı

A gyerekek zárt körben ülnek. A felnıtt indítja a „hangot”, és az körbemegy. Mindig a felnıtt vált a következı hangra, de ami már hangzik, annak is körbe kell érni. 1 tenyérdörzsölés 2 csettintés 3 combcsapkodás 4 comb+lábdobbantás 5 csak a comb 6 csettintés 7 tenyérdörzsölés


2007.

52


Bánki Vera-Bálványos Huba: Differenciálás a mővészeti nevelésben OKKER OKTATÁSI ÉS KIADÓI KFT., BUDAPEST, 2002.

2.

Bánki Vera-Kismartoni Katalin: Zene—Játék I. KYRIOS KIADÓ, BUDAPEST, 1999.

3.

Dimény Judit: Hang—Játék ZENEMŐKIADÓ, BUDAPEST, 1981.

4.

Óvónık kincsestára - Módszertani kézikönyv, Cserelapos, négykötetes alapmő kiegészítı kötetekkel, RAABE KIADÓ, BUDAPEST, 2000-tıl C 3.1 Neveljünk zenével! - Az értékek megırzése a zenei nevelés területén (Forrai Katalin) C 3.5 Játék a zenével - Módszerek, ötletek (Mihalovics Csilla)

5.

Hajdú Ágota: Zenei képességfejlesztés óvodás és kisiskolás gyermekek számára MC FLACCUS KIADÓ, 2006.

A kiadvány a zenei képességfejlesztés alapjait mutatja be, és néhány összetett játékot is tartalmaz. A hozzá tartozó kísérıfüzet valamennyi fejlesztési területet érintı, további magasabb szintnek megfelelı játékjavaslatokat közöl. A bemutatott játékok alkalmazhatóak az óvodai és iskolai zenei nevelés során is. Ez utóbbi esetben a tudatosítás elemeinek megfelelıen válogatva, felépítve. A felvétel az Arlói Napköziotthonos Óvodában készült. Terjedelme: 73 perc 6.

Haupt, Evemarie: Hangterápia elméletben és gyakorlatban HONLAP KIADÓ, 2006.

"A könyvet azért írtam meg, hogy összegyőjtsem mindazt, amit egy életen át az éneklésben, a hangpedagógiában és a hangterápián tapasztaltam, kipróbáltam és megértettem. Ezeket a tapasztalatokat szeretném továbbadni abban a reményben, hogy mindazok, akiket éppúgy lenyőgöz a hang jelensége, mint engem, hasznosítani tudják a könyvemet." (a szerzı) 7.

Gerzsányné Juhász Rózsa: Micsoda madarak járják NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, 2003.

Azoknak az óvodapedagógusoknak, tanítóknak és szülıknek ajánljuk ezt a könyvet, akik jóíző mondogatókon, értékes gyermekjátékdalokon, szép megzenésített verseken és népdalokon át szeretnék bevezetni gyermekeiket a zene csodálatos birodalmába. A szerzı olyan dalokat, mondókákat, népköltéseket, népdalokat válogatott a kötetbe, melyek új színfoltok az ismert gyermekdalok mellett, és közel állnak a gyerekek érzelemvilágához. A nevelıket foglalkozásmintákkal, tapasztalatainak átadásával segíti, a szülıket játékra, együtt éneklésre, együtt zenélésre, együttes élmények megszerzésére inspirálja. 8.

Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével ANTOLOGIA KIADÓ Ez a könyv az ének-zenei nevelést a gyakorlatban mutatja be, a szerzı több éves tapasztalatait írja le.


9.

2007.

53

Bollókné Panyik Ilona: Gyermek—nevelés—pedagógusképzés A BUDAPESTI TANÍTÓKÉPZİ FİISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI XVII. KIADVÁNY

10.

Nagy Balázsné: Akadályozzák-e „tényezık” a zenei nevelést? ÓVODAI NEVELÉS 1998/7.

11.

dr. Szarka Júlia: „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud:játékot, zenét, örömet..." I. ÓVODAI NEVELÉS 2006/9.

12.

dr. Szarka Júlia: "Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud:játékot, zenét, örömet..." II. ÓVODAI NEVELÉS 2006/10.

13.

dr. Szarka Júlia: Zenéljünk elkötelezetten—az óvodában is! I. ÓVODAI NEVELÉS 2006/7.

14.

dr. Szarka Júlia: Zenéljünk elkötelezetten—az óvodában is! II. ÓVODAI NEVELÉS 2006/8.

15.

Kodály Zoltán: A zene mindenkié

16.

Forrai Katalin: Ének az óvodában

17.

Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel

18.

Nagy Jenıné: Zenei nevelés az óvodában JNK-SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET, 1995.

19.

Csanádi Gabriella: Bevezetés a korai fejlesztés témakörébe címő könyv Balogh Brigitta írása: Zeneterápia a korai fejlesztésben 170. oldal COMENIUS Bt. PÉCS, 1998.

20.

Gyürüsi Sándorné, Horváthné Görög Marianna: Celldömölki Fejlesztı Klub évkönyve 2003-2004

ZENEMŐKIADÓ, BP. 1975. EDITIO MUSICA, 1993. ZENEMŐKIADÓ, BP. 1972.

2004.

Szeretettel és tisztelettel ajánljuk az érdeklıdık figyelmébe elsı, 2003-2004-es évkönyvünket. Ebben a nevelési évben foglalkoztunk az „Ének – zene, dalos játékok” témával. 2004. május 05.-én, Káldi Krisztina fejlesztı óvodapedagógus tartott bemutató foglalkozást, és győjtött elméleti anyagot. A tartalomból: Zenei nevelés kapcsolódása más területekhez; Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának „megzenésítése”; Mondókák, dalos játékok győjteménye

Drámapedagógia

Solténszky Tibor dramaturg, rendezı 2007. január 18. Soltis Lajos Színház Celldömölk


2007.

55

Jelmezbe bújtunk, és saját elıadásainkból győjtöttünk hasznos tapasztalatokat... Mőhelyünk az elmúlt években sok komoly, és fontos témát vállalt fel, amelyben nehéz helyzetben lévı gyermekekkel, családokkal, sorsukat példaértékően segítı pedagógusokkal ismerkedhettünk meg. Érzékeny pedagógusok lévén gyakran szorult össze a szívünk, átéreztük az egyén tehetetlenségét az intézményi rendszer labirintusában. Egy-két látogatás napokra rányomta bélyegét a mi lelkünkre is, amikor szembesülnünk kellett saját határainkkal, próbára tettük empátiánkat, toleranciánkat. Azóta is meghatározó élmény a tagok számára a Micimackó Óvodában, a Pápai Gyógypedagógiai Iskolában tett látogatás. Ezt ellensúlyozva terveztük erre a nevelési évre, hogy foglalkozunk a színjátszással, a drámapedagógiával. Már nagyon vártuk a játszás megtapasztalását ígérı foglalkozást. Ezt a napot varázslásra, saját lelkünk töltıdésére szántuk. Titkon az volt néhányunk vágya, hogy újra „játszhasson”, elvarázsolódjon a mesék, a jelmezek segítségével. Már a fogadtatás is nagy szeretetrıl árulkodott. A foglalkozásra Nagy Gábornak, a Soltis Lajos Színház vezetıjének köszönhetıen, a színház épületében került sor. A játékos, humoros jelenetekkel teli foglalkozáson a mőhelytagok jelmezbe bújtak, hiszen mindenki saját maga választhatta ki jelmezét a Soltis Színház jelmezei közül. Így beteljesült néhányunk álma. Lehettünk Júlia, királylány, boszorkány, mackó, varázsló, és amit a legközelebb állónak éreztünk lelkünkhöz. Mindenki a saját vágyát teljesíthette. Jó volt figyelni a társaság lázas válogatását, a jelmezek csere-beréjét, az izgatottságot: „jó lesz rám?”, „illik hozzám?” Amint felvettük a jelmezt, elvarázsolódtunk, hiszen abban a pillanatban megváltoztunk, átváltoztunk. Úgy viselkedtünk, beszéltünk, mozogtunk, ahogy azt a ruhánk diktálta. Szakmai segítséget, Solténszky Tibortól, a színház vendég dramaturg-rendezıjétıl kaptunk. Egy rövid bemutatkozás után, - a jelmezünk szerinti - szituációs helyzetekben „játszottunk”. Mindig újabb és újabb szereplı bekapcsolódásával bonyolódott a történet, se eleje, se vége nem volt. Rájöttünk közben, hogy nehéz a már megszokott gátlásainkat levetni, nehéz mások elıtt megnyílni, nehéz más „bırébe” bújni! Izgultunk amikor „sorra kerültünk”, mert produkálnunk kellett, miközben a többiek néztek! Volt, aki minden nehézség nélkül játszott, néhányunk megpróbálta izgalmát legyızni és részese lenni a jelenetnek. Volt, aki nézett bennünket és mosolygott a néha esetlen, de szívbıl jövı, önfeledt „bolondozásunkon”. Ebben az elvarázsolt hangulatban köszönthettem az újonnan végzett fejlesztı pedagógus társainkat, Gulyás Róbertnét, Évát, aki a Hajnalcsillag Óvodában dolgozik, Horváth Csabánét, Katit Jánosházáról, Horváthné Görög Mariannát, és Németh Nórát Bobáról. S miközben repült az idı, és azt hittük, hogy csak „játszunk”, tanultunk, tapasztaltunk, tanácsot kértünk és kaptunk, közelebb kerültünk a régvolt gyermeki énünkhöz! Nehezen vettük tudomásul, hogy az idınk lejárt, le kell venni a jelmezt, és visszaváltozni felnıttnek. Csodás kirándulásban, varázslásban volt részünk, amiért szeretnék köszönetet mondani Nagy Gábornak, a színház igazgatójának, és Solténszky Tibornak, aki irányított, és néha kordában is tartott bennünket.

Gyürüsi Sándorné fejlesztıpedagógus


2007.

56


2007.

57

A Soltis Lajos Színház rövid története (1) „Az együttes megalakulását 1980. február 25-tıl számítjuk…. A sitkei kultúrházban a Ságvári Endrérıl elnevezett KISZ szervezet mőködött. A szervezet „igazi közösség volt”. Minden megmozdulásával a falut szolgálta. Ez a közösség fogadott be engemet -örömmel!- 1980 februárjában. Ez a közösség alapította a sitkei színjátszócsoportot, melyre rövid idı után szinte észrevétlenül ráragadt a "Sitkei Színkör" név... ...Több próbálkozás után e sorok írójának nyakába szakadt a csoportvezetés és a rendezés minden nyőge… 1984-ben már részt vettünk Vépen, a Vas me-gyei Falusi Színjátszók (II.) Találkozóján. A sikereken felbuzdulva – az addigiakhoz képest lényegesen több elıadást tartottunk - egyre inkább az volt a célunk, hogy jó elıadásainkat minél több embertársunknak mutassuk meg. Nem véletlen tehát, hogy nagyobb lélegzetvételő darab tanulásába kezdtünk. Ez, Molière: A képzelt beteg címő vígjátéka volt…. A Sitkei Színkör történetének elsı szakasza 1986-ban lezárult... a fenntartás, mőködtetés módjában alapos változások következtek be… önfejlıdésének szerves következménye, hogy ki kellett mondani: a csoport már nem "szabadidıs" társaság, hanem színpadi mővek létrehozója és a közönség elıtt rendszeresen fellépı színjátszó együttes…. több tagozatúvá vált a társulat: nyáron megalakult a gyermekcsoport…. Elsı bemutatkozásuk nagy közönségsikert hozott. Két darab szerepelt mősorukon: Móra Ferenc: Királyok kenyere valamint Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka. 1987 tavaszán a Gyermekszínjátszók Területi Találkozóján a Móra-darab elıadásáért ezüst minısítést kaptunk…. 1990-ben egy kisebb csoport felnıtt a nagyok szellemiségéhez, és ık jutottak el Gödöllıre az Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál országos gálájára. Fennállásunk óta a legtöbbször, huszonhatszor léptünk fel 1987-ben. İsszel megalakult a "hátrányos helyzetőek" csoportja is. Így a Sitkei Színkör háromtagozatúvá vált. Kezdetben III. csoportként emlegettük ıket. (Az I. számot az un. "nagycsoport" viselte, a II. szám a gyermekcsoportnak dukált.) … Kapcsolatteremtı -, önismereti-és más szituációs játékokkal foglalkoztunk órákon át. Beszélni "tanultunk"… 1990. március 9-én csendben - a 8 ifi és 11 régi színjátszó - megünnepeltük a 10. évfordulót. A régiek vállalták, hogy fellépnek néhány alkalmi rendezvényen. Elsısorban azért, hogy ne feledje el ıket a közönség. Decemberben hozzáfogtunk a múlt évben betanult, Sitkén nagyjából az 1950-es évek végéig gyakorolt pásztorozó játék felújításához. Ebben az évben is sikeresen szerepeltek a gyerekek a sitkei családoknál, sıt felléptek, több kórházban, és idısek otthonában is. (1) Nagy Gábor: Egy alternatív színház mőködése az ezredfordulón, A Soltis Lajos Színház története címő szakdolgozata nyomán (Pécsi Tudományegyetem Felnıttképzési és Emberi Erıforrás Fejlesztési Kar, Mővelıdésszervezı KL szak)


2007.

58

1992 ıszén a sitkei citerazenekarral közösen az erdélyi Hunyad megyében töltöttünk négy napot. Ez volt a színház elsı turnéja. Három alkalommal léptünk fel nagy sikerrel. A színkör fejlıdéstörténetének második szakasza "nagyjából" 1992 ıszéig tartott. Akkor merült fel, hogy „vegyünk elı" annyi feledésbe merült darabot, amennyibıl kitelik egy bérletsorozat. S ha már az átlagosnál nagyobb bevétel is várható, a pénzt fektessük be egy alapítványba….Az eredmények önmagukért beszéltek. Tervünk sikerült, az alapítvány létrehozásához kellı bevétel összejött. A Sitkei Színkör elsı komolyabb vállalkozása volt a bérleti sorozat… Már 1996-ban éreztük, hogy a színkör jó színvonalú elıadásai, valamint a magas elıadás – és nézıszám szétfeszítik az önként vállalt, egyfajta „szakmai bezártság” kereteit. Természetesen mindig hívtunk szakembereket premierjeinkre, ugyanakkor fesztiválmeghívást nem fogadtunk el egészen 1997-ig. Ez évben, június végén zajlott egy mőhelyfesztivál Bagon, ahova elvittünk két rövid commedia dell’ arte stílusú jelenetet. Minden bizonnyal ennek a hétvégének köszönhetı, hogy a pár hónap múlva már az addig, szinte csak Vas megyében ismert Sitkei Színkör országos hírővé vált. A szakmánkban máig „nagy egymásra találás”-nak emlegetik Soltis Lajos színészrendezı- és kiváló színészpedagógusnak a Sitkei Színkörrel való találkozását….Megkérdezte nem lenne-e kedvünk a vezetésével színpadra állítani Gárdonyi Géza, A bor címő antinépszínmővét…. A darab színrevitele során rengeteget tanultunk….Tehát nálunk volt valaki, - Soltis Lajos – aki átadta a tudást és voltak – számosan! – akik át tudták venni a tudást. Fiatalok, sıt egészen fiatalok is! Sitkén volt közösségi szellem és volt becsvágy is. Tény, hogy mi, nagyon sokat dolgozunk a sikerért. Mintegy négy hónap után bemutattuk Adácson, a Falusi Színjátszók Országos Fesztiválján. E fesztiválon nem osztanak díjat – tudtommal azóta sem – de a szakemberek el voltak ragadtatva... A bort meghívták Kazincbarcikára, ’98 nyarán, a magyarországi amatırök kétévenként megrendezésre kerülı nemzeti és nemzetközi fesztiváljára….. A szakmai beszélgetésen egy külföldrıl, hazatelepült úr azzal nyitott, hogy ı bizony elaludt az elıadáson. Általános volt a felhördülés, amelyet Fodor Tamás azzal csendesített le: ”Sajnálhatja, uram, mert mi ébren egy csodálatosan szép álmot láthattunk” Elıadásunk különdíjban részesült. 1998. január elsejétıl már Synge A szentek kútja címő drámáján dolgoztunk. A szentek kútja rövid színpadi élete alatt elnyert minden magyarországi díjat. Ennél jobb elıadása azóta sem született színházunknak… A szentek kútját követıen 1999-ben Lajos „megrendezte” a Jónás könyvét…. 1999 ıszén Katona Imrével kezdtünk el dolgozni…. A középkori erdélyi iskoladrámák és székely népi játékok alapján, általa írt Misztérium a Szent Születésrıl címő darabján kezdtünk el dolgozni…. A tréningek során különféle járás-típusokat gyakoroltunk, illetve fedeztünk fel. Ezekbıl lett a koreográfia…. A gyönyörő, karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, több mint 30 dal betanulására is sok idıt fordítottunk…. 2001-ben a Misztérium lett a „Kultúrával a Nyugat Kapujában” fıcímő felmenı rendszerő országos fesztivál színjátszó szakági versenyének fıdíj nyertese.


2007.

59

1998 tavaszán létrejött a Csalóka Péter címő „(nem) mesejáték” mőfaji megjelölést (a színlapon) viselı elıadásunk, amelyet máig mősoron tartunk (számos felújítást követıen). 2006. februárjában Varázspálca díjat kapott az elıadás – ez a fıdíj, az Ezerlátó Országos Mesefesztiválon. A diáktagozatot abban az idıben Kinszki Judit (országos hírő) drámatanár vezette…. 2000-ben Örkény István nálunk is nagy sikereket megért darabja a Tóték... Herczeg Tamás Színész II. minısítést kapott a szerep megformálásáért. A 2000. tavaszán elkezdett munka a november 5-i premierrel zárult…. A különleges elıadás csiszolgatása, javító próbái azonnal elkezdıdtek és decembertıl került volna mősorra. November 22-én azonban egy autóbaleset során meghalt a Tótot alakító Kurucz László és a rendezı Soltis Lajos is. Meghalt a második szereposztásban Tótnét játszó Figer Szabina is, magam, a segédrendezı, pedig három hónap után hagytam el a kórházat. A Tóték sorsa ezzel nem pecsételıdött meg, mert az elıadás nagyon erıs volt. 2001 nyarán Kurucz László szerepébe beállítottam a közben a zalaegerszegi színháztól hozzánk szerzıdött László Csabát...az elıadás még 2003-ban is az egyik országos fesztivál fıdíjas elıadása volt…. Az átigazítást követıen azonnal átadtam az elıadás gondozását Pápai László rendezınek…. László Csaba, Tót alakításáért kapta meg a Színész I. fokozatot, a Színészkamarának nevezett MASZK Színészegyesület által delegált vizsgabizottságtól. 2001. márciusától megkezdtük áttelepülésünket Celldömölkre…. 2001. február 25-én emlékmősorral búcsúztunk elhalálozott társainktól és attól a falutól, amelyik 21 éven keresztül a Sitkei Színkör székhelye volt. Sıt, 1998-ig az otthona is. Ekkor vette fel a társulat a Soltis Lajos Színház nevet…. Kétségtelenül érezhetı változásokkal, az egyesület sitkei tevékenysége folytatódott… A 2001 tavaszától tartó celldömölki idıszak meglehetısen színes, változatos. Folytatunk néhány régi, színházin kívüli tevékenységet, de vannak újak is…. Rendezınk, tanárunk és barátunk Katona Imre tanácsára Somogyi Istvánt kértük fel a munka vezetésére... A különleges rendezıi személyiség, mőfaját tekintve tragigroteszknek rendezte meg az Elektrát. Május 19-én volt a bemutató… a szép számú közönség hosszasan ünnepelt bennünket. 2001-ben elkészült a Vízkereszt vagy amit akartok – Ecsedi Erzsébet rendezésében… Ugyanakkor mőködött a Tóték. Somogyi István nem kívánta lekötni magát nálunk, de 2004ben megrendezett egy különleges Csongor és Tündét, amelyet máig mősoron tartunk. Az elıadás számos fesztiváldíjat kapott. 2005-ben megrendezte a Benedek Elek nyomán, Katona Imre által írt Többsincs királyfit. Ennek is óriási volt mind a szakmai, mindpedig a közönségsikere. Meghívták a III. Országos Gyermekszínházi Szemlére is. 2002-ben Katona Imre megrendezte a Székely betlehemest, amelyet azóta is nagy szériában játszunk advent idején. A színistúdiósokkal elkészült Stílusgyakorlatok is több elismerésben részesült. Az ugyancsak a stúdiósokkal színre vitt Goldoni darab, a Bugrisok, mint a színiiskolai rendezések általában, sajnos, nem sok elıadást ért meg, holott szakmai értékei alapján máig mősoron lehetne. 2000-tıl – a kezdetektıl – 2002-ig minden évben megrendeztünk egy-két kizárólag a Savaria Karneválon játszható elıadást.


2007.

60

2004 nyarán Herczeg Tamás dolgozott a frissen végzett stúdiósokkal. Fıként a Szkíták címő Weöres Sándor-drámajelenet felhasználásával elkészült egy inkább mozgásszínházi produkció, amelynek zenéjét is Herczeg Tamás szerezte és ı a sok hangszert mőködtetı – zenei kísérıje is az elıadásnak. Az egészen különleges elıadás ısszel elnyerte a Kaleidoszkóp Nemzetközi Versfesztivál fıdíját, majd a következı évben három országos fesztiválon kapott arany minısítést, arany oklevelet, illetve fıdíjat. Herczeg Tamás minden esetben rendezıi díjat kapott. 2005 tavaszán ezzel a „...majd mély csönd leng...” címő darabbal jelentkeztünk a kísérleti színházak Kairóban zajló, 17. világfesztiváljára. Az elküldött DVD alapján meghívták az elıadást Kairóba, ahol két sikeres elıadást is tartottunk a fesztivál tizenegy napja alatt. 2005 kora tavaszán került közönség elé, a már korábban említett Többsincs királyfi. A nyár legelején mutattuk be az Ó, Moli÷re! címő elıadást. Toepler Zoltán fiatal színpadi szerzı színházunknak írt darabját, Solténszky Tibor, Toepler Zoltán korábbi mentora rendezte. İ volt a dramaturg is. A darab, a Fösvény genezise, a szerzı felfogása szerint. Az elıadás egy országos fesztiválon ezüst minısítést kapott. Kifejezetten sanyarú anyagi helyzetünkön kívántunk segíteni egy zenés bohózat színrevitelével. Nóti Károly darabját Ecsedi Erzsébet írta át. Hajdú Sándor a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház akkori zenei vezetıje írt hozzá kísérızenét. Az augusztus végén Legyen a férjem! címmel bemutatott elıadás természetesen nagyon sikeres máig. Magas színvonalú elıadását arany minısítéssel honorálta egy országos fesztivál zsőrije. 2005-ben négy ifjú kollégám úgy döntött, nem megy el felvételizni a Kaposvári Egyetem színészképzı szakára, mondván, a Soltis Színházban jó szakemberek, esetleg jobb színvonalon tanítanak. Kollégáim közül egy, már korábban megszerezte a Színész II. fokozatot, hárman pedig még az ısz folyamán tettek sikeres gyakorlati vizsgát. A kairói fesztiválunkra utazásunk elıtt pár nappal vehettük át a területi Prima díjat, amelyet kultúra és mővészetek kategóriában ítélt meg öt jelölt közül a Soltis Lajos Színháznak egy társadalmi zsőri. A Vállalkozók Országos Szövetsége, valamint ennek Vas megyei szervezete és Demján Sándor által alapított díjat elsı ízben ítélték oda megyénkben – három kategóriában. Kairóból való hazaérkezésünket követıen, október elején, elkezdtünk dolgozni A varázslatos gondola címő darabon. Gianni Rodari regényét Katona Imre fordította magyar nyelvre... A 2005-ös esztendırıl el kell mondanom, hogy a korábbi évek több mint kétszázas elıadásszámával szemben csak 163 elıadást tartottunk, mintegy 50 ezer fınyi közönségnek. Bár nagy szükségünk lett volna a bevételre, de ugyanakkora szükség van a tanulásra, a továbbképzésre. Utóbbihoz különösen nagy segítséget kaptunk Michael Mehlmann amerikai színésztanártól, aki 2005 nyarától a munkatársunk. 2006. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjat adományozott a Soltis Lajos Színháznak.”


2007.

61

Gyermekszínház „...Korábbi kísérleteinket követıen 1998 óta dolgozunk nagyon komolyan gyermekszínházi programokon…. A színháznak óriási a szerepe és még nagyobb a felelıssége a nevelésben. Ezt pedig a gyermekkorúaknál kell elkezdeni…. a gyerekek a legkritikusabb közönség, és ha nem köti le ıket az elıadás, olyan nagy zajjal szórakoztatják magukat és egymást, hogy a kísérıik nem bírnak fegyelmet tartani. Legközelebb a gyerek már azért megy színházba, mert jó volt hülyéskedni a sötét nézıtéren. Pár év múlva, amikor maga dönthet, inkább nem megy színházba…. A Sitkei Színkör esetében nem volt vitás, hogy fontos a gyermekek színházi nevelése. A gyermekcsoport meseelıadásait mindig nagy számban látogatták a gyerekek a szomszédos településekrıl is. Természetesen nem csak elıadások tartásával merült ki a színházi nevelési programunk. Nyílt napokat tartottunk, amelyek alkalmával a gyerekek felmehettek a színpadra, megtekinthették a kulisszák mögötti területeket, de az öltözıket és a raktárakat is. Jelmezbe öltözhettek, sminket kaphattak, a látott elıadással kapcsolatos foglalkozásokon vehettek részt. Szerepelhettek, kérdésekre válaszolhattak, ajándékot nyerhettek, plakátpályázatokon vehettek részt. Ez a módszerünk máig él. A programba óvónıket és drámatanárokat is bevonunk. Nyilvánvaló, hogy az óvónık közül az érdeklıdık jönnek, amíg a drámapedagógusokat kezdettıl megválogattuk. Nekünk 1998-tól adott a lehetıség, hogy az ország legjobb drámapedagógusaival dolgozzunk együtt…. Tevékenységünket segítették az 1998 óta rendszeres színjátszó-szakmai táboraink is... 1995-ben készült el A pofon címő, elsı, felnıtt- és diákszínjátszók által készített meseelıadásunk. Számos elıadást megért, sıt az Országos Diákszínjátszó Fesztivál dunántúli területi válogatójáig eljutott…. 1998 tavaszán készült el felnıtt színjátszókkal a Csalóka Péter, amelyet Weöres Sándor bábelıadásából írt Ecsedi Erzsébet, aki a darab rendezıje is volt egyúttal. Az elıadás – természetesen többszöri felújítással - máig él…. Óriási volt az igény meseelıadásainkra. Kis töredékét tudtuk teljesíteni a meghívásoknak. 2000 ıszére elkészült a következı Ecsedi–rendezés, Csukás István Ágacska címő mesejátéka. Egy tervbe vett következı elıadással már bérletet hirdethettünk volna, ám a színházat ért – korábban említett – tragédia ezt megakadályozta. A 2001/2002-es évadtól folyamatosan vannak gyermekbérleteink! Zalaegerszegen és Sárváron kezdtük el a szervezést…. A 2004/2005. évadban 9 meseelıadást tartottunk mősoron. 83 elıadást tartottunk, több mint 30 ezer gyermeknek. Önálló bérleteink voltak Zalaegerszegen, Szombathelyen, Sárváron, Sümegen, Tapolcán, és Csepregen. Három településen egy-két elıadással szerepeltünk az ott megszervezett gyermekbérletben. Csak egy megjegyzés arról, hogy ifjúsági színházbérletet mindössze pár esetben sikerült szerveznünk. Jelenleg egy nagyon kis létszámú bérletünk van celldömölki székhelyünkön és néhány más település ifjúsági bérletében játszunk egy-egy elıadást.


2007.

62

DRÁMAPEDAGÓGIA „Az oktatás egyénre koncentrál, a dráma az egyediségre, minden emberi lény különleges egyéniségére.” (Peter Slade) Rohanó, megújuló világunkban új normákhoz, körülményekhez kell alkalmazkodnunk, melyhez a saját képességeit használni tudó, fejlett személyiséggel rendelkezı egyén képes. A gyermeki személyiség fejlesztését korán kell elkezdeni, természetesen figyelembe véve a gyermek életkori sajátosságait, képességeit, tudását. Az egyik ilyen személyiségfejlesztı és közösségformáló csoportmódszer a drámapedagógia, drámajáték. A drámajáték egyaránt alakítja az egyéniséget, a közösség, csoport összetartozását. Fejleszti az önkifejezést, az alkotókészséget, a kreativitást. Olyan módszer, mely a gyermek ismereteit, kapcsolatait, képességeit fejleszti csoportmunkában, pedagógus segítségével. Móka János szerint:” A drámapedagógia a pedagógia mővészete”. A „dráma” görög eredető szó, jelentése, tenni, cselekedni. Magyarországon az 1970-es évek végén jelent meg Mezei Éva vezetésével az ilyen jellegő foglalkozások. Ezek a foglalkozások dramatikus improvizációra, drámajátékokra épültek. Az elsı jelentıs mő, amely kifejezetten kézikönyvnek készült, Gabnai Katalin, „Drámajáték gyerekeknek” címmel jelent meg, mely ötletcsokor lehet a pedagógusoknak. A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. Ha feltétel nélküli elfogadást, támogatást érez a gyermek, akkor már elnyertük bizalmát. Ennek a módszernek alapfeltétele a bizalom! Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás, a gyermekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert a beszélgetés során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra. A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzetet, olyan „mesterséges” körülményeket hoz létre, melyek elısegítik a könnyebb megértést, feldolgozást. Fontos, hogy ne hagyja parlagon a gyermek fantáziáját, kreativitását. A kreativitás és fantázia fejlesztése komplex tevékenységet igényel, amiben nemcsak a verbális, hanem a nonverbális készségeket is fejlesztenünk kell. Legfıbb eszközünk ehhez a testbeszéd, a gesztikulálás, a mimika. A gyermekben megvan a tudás, a pedagógus feladata, hogy elıcsalogassa. Jó tanácsok a drámajáték vezetéséhez:- az elsı alkalommal az a siker, ha sok gyerek vesz rész a játékban – a gyermek csak akkor vegyen részt benne, ha ezt szívesen, könnyedén teszi,- a pedagógusnak el kell fogadnia, ha a gyermek nem akar játszani, vagy nem tud hozzászólni de lehetıséget kell adni a szemlélıdésre, a passzív részvételre,- a pedagógus is bekapcsolódhat, mert a helyzettıl függıen játékos, és irányító, de a gyermek a fıszereplı,legfontosabb az oldott, vidám légkör, amelyben a beszédbátorság, a jókedvő hangulat kell, hogy elıtérbe kerüljön, - törekedjen a pedagógus arra, hogy minden gyermek látó, és látható legyen. A játék irányításának fı szempontjai: Mindig az legyen a célunk, hogy a gyermekek aktívan vegyenek részt, és nyitottak legyenek. A játékot irányító pedagógusnak minden gyermeket végig kell hallgatnia. A kialakult vitákat, véleményeket segítse. Ha lehet, mindig a háttérbıl irányítson, a vezetı. A drámajáték bármikor felhasználható. A játékok személyiségfejlesztı hatása domináns. Fejleszti a szóbeli kommunikációt, a kreativitást, gazdagítja az érzelmeket, a nonverbális kifejezést, az önismeretet, a képzeletet, átélhetıvé, élvezetesebbé teszi az ismeretek elsajátítását.


2007.

63

Mit és hogyan? Szempontok a játék tervezéséhez: 1. A csoport és cél egybevetése,- mire képes a csoport, mennyi tapasztalatuk van a dramatikus tevékenységekben,- fı cél, a megértésbeli változás elıidézés,lehetséges célok, közösségformálás, kommunikációs készségfejlesztés. 2. „mintha” jellegő tevékenység zajlik- mintha én/a helyzet/ a tárgy más lenne 3. Távolítás: a képzeletbeli szerep és szituáció pszichés védelmet nyújt 4. Mindvégig lehetıség van a játékból való kilépésre, illetve csatlakozásra. 5. Minden „itt” és „most” történik, a valós élettel megegyezı szabályok szerint.

Drámajátékok (2) Minden pedagógus, aki drámajátékokat vezet, egy idı után saját módszereket talál, de mindenképpen az összpontosításra nevelı, érzékszerveket finomító elıkészítı játékokkal kell indítani. Ez arra is jó, hogy a játék vezetıje, a csoport nevelıje megismerje csoportjának alapvetı szükségleteit, és ennek kielégítéséhez válasszon módszereket. A játéktevékenység felépítése mindig egyedi mérlegelést kíván, hiszen a csoportlétszám, az összeszokottság, az eltérı szociális háttér és ismereti szint alapjában határozza meg, hogy mit lehet, mit kellene, és mit érdemes játszani. Érzékszerveket finomító játékok: Az érzékszervi finomítást eredményezı játékok nagy részét furcsa módon, csukott szemmel kell játszani. Ki kell zárni a vizualitás segítségét, hogy külön-külön és kiemelten dolgoztassuk gyengébb érzékeinket. Elsı szint és javasolható kezdet a látást fejlesztését szolgáló játékok, a lehetı legkevesebb megrendülést okozzák, még annál a csoportnál is, ahol „csak” most kezdik a drámajátékot. Ha nyitva van a szemünk, akkor nézzünk! Keressünk színeket a környezetünkben. Foltokat is kereshetünk, árnyakat megnevezhetünk. Keressünk vonalakat, egyenest, kört, hullámost, háromszöget a környezetben, a tenyerünkön, társunkon. Fontos a körforma, mert állandó és biztonságot jelentı, ahol mindenki lát mindenkit. A hallás finomítására szolgáló játékokat csukott szemmel kell játszani. Kiinduló pont, hogy halljuk környezetünket, az udvar, a szomszéd csoport….hangjait. Ha már meghalljuk, akkor felismerhetjük, megkülönböztethetjük azokat. Ezután kerülhet sor a hallásfinomításra, ahol akár sorrendet is állíthatunk fel, pl. kellemesség szerint. Az ízlelés és szaglás finomításánál is szem elıtt kell tartani a sorrendet, ahol elıször felismerik, azonosítják, megkülönböztetik azokat a gyermekek. Tapintás: „ A kontaktus és a kommunikáció tapasztalatát elıször az érintés nyújtja. Az emberi tapintás azért is olyan fontos, mert az ént kiemeli a külvilágból, másrészt viszont az ént kapcsolatba is hozza a külvilággal.” /Erika Landau/ Határjelzı készülékünk, a bır és a tapintás képességét ritkán használjuk tudatos munkaként, a többi érzékszervünk kerül inkább elıtérbe, s ennek csak kiegészítı funkció marad. Veszély és gyönyörőség észlelésekor koncentrálunk csak rá. Ahhoz, hogy a külvilág ingereit pontosan és helyesen észleljük, tapasztalatokat szerezzünk, beépítsük azokat, minden érzékszervünkre szükség van. Ezért is olyan fontos, hogy ezeket a játékokat lehetıség szerint gyakran játsszuk, a mindennapi tevékenységek során gyakoroljuk. Fontos, hogy szavakkal is próbáljuk meg rögzíteni az élményeket, a hatást. Pl. Mi volt kellemes? Mi volt kellemetlen? Miért? Minden alapozó érzékelı játék együtt jár emlékek felidézésével, újat teremtı képzelıdéssel, fantáziajátékkal. A játékok során azonban mindig biztosnak kell lennie a gyermeknek abban, hogy biztonságban vannak, kellemetlen élmény nem fogja érni a játék során. (2.) Forrás: Gabnai Katalin: Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába, UNIVERSITAS SOROZAT, HELIKON KIADÓ, 2001.


2007.

Dramatizált mesék

1. A buta kisegér 2. A fogfájós nyuszi—Fésős Éva 3. A fortélyos lány 4. A kisréce és a kiscsibe 5. A méhecskék vitája 6. A rátóti csikótojás 7. A tücsök és az egérke lakodalma 8. Az eltévedt kiscica 9. Fenyıünnep—Károlyi Amy 10. Jön a Mikulás!—Rónaszegi Miklós 11.Kistestvér születése 12. Látogatás 13. Mackóébresztés

64


1.

2007.

65

A buta kisegér - kiscsoportnak -

Szereplık: EGÉRMAMA EGEREK KACSA NÉNE CSIGA NYUSZI BÁTYÓ MACKÓ BÁTYÓ LOVACSKA MACSKA NÉNE Bevonulás: Egérmama elıl "farkincájukat" fogva egymás mögött surranva jönnek a szereplık. 2 gyerek karikát tart, ez az egérlyuk bejárata. Gyorsan és halkan énekelnek: Szalma zirren - zörren az udvar szegletén. Nyolc egér jár körbe, hét ifjú és egy vén. Mars a lukba hét egér anyátok is belefér, Mars a lukba hét egér anyátok is belefér. Egérmama: Egerek: Egérmama:

Eljött az este, ideje ágyba bújni. Ó, de még mi nem vagyunk álmosak! Ne ellenkezzetek, tessék gyorsan lefeküdni. Ahhoz, hogy nagyra nıjetek, szükség van az alvásra.

Az egyik kisegér félre áll. Egérmama minden második egérkének párnát ad, közben az alábbi megjegyzéseket teszi. Egérmama:

Egerek: Egérmama: Egerek: Egérmama: Kacsa:

Megmostad a fogacskádat? Jaj, de győrött az ágynemőd! Hadd igazítsam csak meg! Milyen kócos vagy! Megfésülöm a hajacskádat, hogy szép legyél. Vedd föl gyorsan a pizsamádat, még megfázol! Vedd le a papucsodat és bújj az ágyba! Jaj, hogy te milyen mocskos vagy! Hadd mossam meg az arcocskádat! Incifinci mit csinálsz a kamrába? Nyugodj már attól a sajttól, és sipirc az ágyba. Most altatót mondok nektek, attól biztosan elálmosodtok. Hegedül a kisegér.... (Lassan és halkan énekli) Vékonyan cincogsz nagyon, így hát el nem alhatom. Fejezzétek be a rosszalkodást, és tessék aludni! De mi nem vagyunk álmosak! Mit tehetnék, mit tehetnék? Tudom már, elfutok a kacsához. Gyere, gyere kacsa néne, altasd el a fiaimat! Tente csitt, csicsijja, csitt: Feküdjetek csendesen, altatót énekelek: Kis kacsa fürdik....


Egerek: Kacsa: Egérmama: Egerek: Egérmama: Csiga: Egerek: Csiga: Egérmama: Egerek: Egérmama: Nyuszi: Egerek: Nyuszi: Egérmama: Egerek: Egérmama: Mackó: Egerek: Mackó: Egérmama: Egerek: Egérmama: Lovacska: Egerek: Lovacska: Egérmama: Egerek: Egérmama: Macska: Egerek: Macska:

2007.

66

Csúnyán szól az éneked, kacsa néne elmehetsz! Ebbıl elég torkig vagyok! Veletek tovább nem bajlódom! Fejezzétek be a rosszalkodást, és tessék aludni! De mi nem vagyunk álmosak! Mit tehetnék, mit tehetnék? Tudom már, elfutok a csigához. Gyere, gyere csiga néne, altasd el a fiaimat! Tente csitt, csicsijja, csitt: Feküdjetek csendesen, altatót énekelek: Csiga-biga gyere ki... Csúnyán szól az éneked, csiga néne elmehetsz! Ebbıl elég torkig vagyok! Veletek tovább nem bajlódom! Fejezzétek be a rosszalkodást, és tessék aludni! De mi nem vagyunk álmosak! Mit tehetnék, mit tehetnék? Tudom már, elfutok a nyuszihoz. Gyere, gyere nyuszi bátyó, altasd el a fiaimat! Tente csitt, csicsijja, csitt: Feküdjetek csendesen, altatót énekelek: Nyuszi Gyuszi fekszik .... Csúnyán szól az éneked, nyuszi bátyó elmehetsz! Ebbıl elég torkig vagyok! Veletek tovább nem bajlódom! Fejezzétek be a rosszalkodást, és tessék aludni! De mi nem vagyunk álmosak! Mit tehetnék, mit tehetnék? Tudom már, elfutok a mackóhoz. Gyere, gyere mackó bátyó, altasd el a fiaimat! Tente csitt, csicsijja, csitt: Feküdjetek csendesen, altatót énekelek: Mackó, mackó ugorjál... Csúnyán szól az éneked, mackó bátyó elmehetsz! Ebbıl elég torkig vagyok! Veletek tovább nem bajlódom! Fejezzétek be a rosszalkodást, és tessék aludni! De mi nem vagyunk álmosak! Mit tehetnék, mit tehetnék? Tudom már, elfutok a lovacskához. Gyere, gyere lovacska, altasd el a fiaimat! Tente csitt, csicsijja, csitt: Feküdjetek csendesen, altatódalt énekelek: Gyi, paci paripa... Csúnyán szól az éneked, lovacska elmehetsz! Ebbıl elég torkig vagyok! Veletek tovább nem bajlódom! Fejezzétek be a rosszalkodást, és tessék aludni! De mi nem vagyunk álmosak! Mit tehetnék, mit tehetnék? Tudom már, elfutok a macskához. Gyere, gyere macska néne, altasd el a fiaimat! Tente csitt, csicsijja, csitt: Feküdjetek csendesen, altatót énekelek: Cirmos cica haj... Édes hangod van neked, igen szép az éneked. Na ti haszontalan kisegerek, most bekaplak és megeszlek benneteket!

A kisegerek, úgy megijednek a cicától, hogy befutnak az egérlyukba és az anyukájuk ölében elalszanak. Egérmama:

Tente baba tente....

Kivonulás:

Hegedül a kisegér... kazettáról


2.

2007.

67

A fogfájós nyuszi Fésős Éva meséje

Szereplık: MESÉLİ NYUSZKA VADVIRÁG GYÓGYFÜVECSKE MÓKUSKA HARKÁLY DOKTOR RÓKA BÁCSI MESÉLİ:

Egy nyuszikának a mezın megfájdult a foga. Valószínőleg, úgy esett meg a baj, hogy kemény káposztatorzsába harapott. Panaszosan makogott a nyuszi, nem tudta, hogy mi tévı legyen. A pofácskája hamarosan dagadni kezdett.

VADVIRÁG:

Szerbusz nyuszi! Én vagyok a vadvirág. Mi a bajod? Mitıl dagadt ekkorára a pofikád?

NYUSZIKA:

Nagyon fáj a fogam.

VADVIRÁG:

Majd legyezgetem a daganatot, az biztosan segít.

NYUSZIKA:

Jaj, de jól esik, mintha enyhült volna a fájdalom. Á-á-á! Nem használ ez semmit, megint csak fáj és fáj.

VADVIRÁG:

Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni.

GYÓGYFÜVECSKE: Szerbusz nyuszi! Én vagyok a gyógyfüvecske, hallottam hogy nagyon megfájdult a fogad. Azért jöttem, hogy segítsek rajtad. Szakíts le belılem, tegyél a fájós fogacskádra. NYUSZIKA:

Jaj, de jól esik, mintha enyhült volna a fájdalom. Á-á-á! Nem használ ez semmit, megint csak fáj és fáj.

GYÓGYFÜVECSKE: Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni. MÓKUSKA:

Szerbusz nyulacska.

NYUSZIKA:

Mak-mak, de jó neked, mókuska!

MÓKUSKA:

Mi a bajod van nyulacska?

NYUSZIKA:

Fáj a fogam. mókuska!

MÓKUSKA:

Ki kell húzni nyulacska.

NYUSZIKA:

Ki húzná ki, mókuska?

MÓKUSKA:

Harkály doktor nyulacska.

NYUSZIKA:

Nem fog fájni, mókuska?


2007.

68

MÓKUSKA:

Csak egy kicsit, nyulacska.

MESÉLİ:

Gyáva volt a nyuszi, de a foga már annyira fájt, hogy mégis elindult az erdıbe. Messzirıl hallatszott Harkály doktor kopácsolása. Amint közeledett hozzá, egyre jobban inába szállt a bátorsága. Ekkor elétoppant a róka.

RÓKA:

Sárgarépás jó napot! Mi lelte azt a szép nyúlpofikádat, hogy ekkorára dagadt?

NYUSZIKA:

Éppen most megyek fogat húzatni, de nagyon félek, mert harkály doktornak éles a csıre.

RÓKA:

Ó, ó, hiszen nem kell ahhoz harkály. Ide süss, nyulacska! Majd én rákötök egy vékony indát a rossz fogadra, megrántom, és úgy kihúzom, hogy egy csöppet sem fog fájni.

NYUSZIKA:

Komolyan mondod róka bácsi?

RÓKA:

Úgy ám füles öcsém! Sohasem fog többé fájni a fogad! Félre hajolva mondja a róka: Majd az indánál fogva szépen hazavezetem, ezt az ostoba nyulacskát. A fiaimnak éppen ilyen gyönge nyúlhúsra támadt kedvük. No gyere csak közelebb, ne félj, nem bántalak. Tátsd ki szépen a szád! Mond azt, hogy ááá. Így ni! Biz’ ez csúnya fog, de már rajta is a hurok. No gyere szépen velem, amerre vezetlek.

MESÉLİ:

Vitte a róka a megszeppent nyulacskát és már majdnem a rókalyuknál voltak, amikor az egyik rókafi, a legéhesebbik elkiáltotta magát: Hozza papa a pecsenyét!

NYUSZIKA:

Ez csapda! Segítség! Ez csapda! Fusson, akinek kedves az élete!

RÓKA:

Jajj, gurulok a domboldalon lefelé. Mindjárt beleesek a bele a jéghideg patakba.

MESÉLİ:

Felröppentek a madarak a fákról, összeszaladtak az ızek, és makkot dobáltak egymásnak a mókusok, úgy örültek, hogy ravaszdi pórul járt. A nyuszi pedig ahogyan hátrarántotta a fejét, megszabadult a fájós fogától, s ma is vidáman ugrál a mezın. Aki nem hiszi, menjen ki a mezıre és kérdezze meg tıle!


3.

2007.

69

A FORTÉLYOS LÁNY

- Keresztúrfiszéki népmonda nyomán -

Szereplık: AZ OKOS LÁNY A LÁNY APJA MÁTYÁS KIRÁLY I. SZEGÉNY EMBER II. SZEGÉNY EMBER CSACSI Ebben az esetben osztott színpaddal célszerő dolgozni. A paravánokkal határolt rendezıi balon szegényes porta. Egy asztal, két szék. A lány a széken ül (viselete egyszerő szoknya, blúz), éppen varrogat valamit. Az apa (hétköznapi nadrágban, ingben, kopott zakóban) éppen elmenni készül hazulról. A rendezıi jobbon trónszék, rajta ül a király; hosszú, összetekert papírt olvas. Hogy hosszú, az abból derül ki, ahogy elıre halad az olvasásban, úgy mindig több tekeredik le belıle. A két szegényemben mezítláb, lyukas, foltos nadrágban, szakadt ingben játszik. Egyikük fején ócska kalap. A csacsit két erısebb fiú segítségével, jelenítsük meg! A lány eredetileg egy pár galambot visz ajándékba a királynak. (A történet ismerıs: vigyen is valamit, meg ne is!) Mivel idomított galambokkal nem rendelkezünk, az igazi galambokkal meg baj lehet... esetleg oda repülnek, ahová nem kell, s a nézı gyerekek a madarakra, s nem a játékra ,figyelnének... Mi csak EGY madárral játsszunk! Javaslatom: térhatású, de két síklap segítségével elkészített papírgalamb, amelyik cérnán lóg a két szita között. Tehát, amikor a lány felemeli, akkor a repülés látszatát kelti, mert megmozdul. Hogyan tőnik el? A lány miután megmutatta a királynak - ügyes mozdulattal a szita falához fogja! Ezután visszazárja a szitát! (Mint a bevezetıben is említettem, a lány varr, az apa menni készül. A másik oldalon a király olvas!) APA: LÁNY: APA: LÁNY: APA: LÁNY: APA: LÁNY:

(szegényes kabátját veszi fel) Hová ilyen korán, édesapám? Ne is kérdezd, lyányom! A malom udvarára megyek… Mit keres ott, édesapám? (nagyot sóhajt) Én biz' megyek malomkövet nyúzni... (nagyot kacag) Nincs ezen kacagni való, lyányom! A király parancsa ez... Miért parancsolt volna ilyen ostobaságot a mi bölcs királyunk!


APA:

2007.

70

Úgy esett az eset, hogy Mátyás király az országban való jártában-keltében egyszer egy sötét éjszaka a mi falunkon kocsikázott keresztül. A falu végében pedig ott hevert a szekérúton egy nagy buta malomkı. LÁNY: Nem a kı buta, hanem aki ott hagyta az út közepében! APA: Akár így, akár úgy, a király kocsijának kereke nekiment a malomkınek, a kı volt az erısebb, azzal riccs-reccs, a kerék eltörött. A királynak egy rongyos csárdában kellett töltenie az éjszakát. Harmadnapra meg kell nyúznunk ezt a malomkövet, amelyik a bajt okozta, másként a fejünk bánja. LÁNY: (kacag) Ne a malomba menjen, édesapám! APA: Hanem hová, te lyány? LÁNY: Egyenesen a királyhoz! APA: Mit keresnék én ott? LÁNY: Megmondom én azt édesapámnak! Hajoljon csak közelebb! (Súg valamit az apjának, aki lelkesen bólogat. Az apa elmegy a király elébe. A lány tovább varrogat) APA: (már a másik oldalon, a királynál) Adjon Isten, jó napot, felséges királyom! MÁTYÁS: Adjon neked is, atyafi! Miféle szél hozott erre? Tán csak nem engedetlenkedik a malomkı? APA: Engedetlenkedik az, felséges királyom, hogyne engedetlenkedne! Hiszen élı, eleven! Nem is tudjuk addig megnyúzni, amíg felséged vérét nem veteti a malomkınek! MÁTYÁS: (nagyot nevet. Feláll, megveregeti az apa vállát) Jól van, atyafi! Jól van! Hanem azt mondd meg nekem, ki adta ezt a tanácsot neked? A falu nem tudta adni, s nem adhatta sem a jegyzı, sem a bíró... Ez a kettı nem lehetett! Ki volt a tanácsadód? APA: Felséges királyom, életem-halálom kezedben vagyon, a tulajdon lányom adta nekem ezt a tanácsot. MÁTYÁS: Jól van, hiszen nagyon jól! A lányod kihúzta a tövist a falu lábából, s beleütötte a magáéba! Menj vissza a faluba, s mondd meg a népeknek, oktalansággal ne töltsék az idıt, ne foglalkozzanak a malomkerékkel! Hanem annak a te okos lányodnak vidd el ezt a fazekat! (A trón mögül veszi elı) Mondd meg neki, foltozza be, de se folt, se varrás ne látszódjék, mert ha látszik, neked is fejedet vétetem, meg a lányodnak is. APA: (játéka - ettıl kezdve, jó ideig - ide-oda futkosás lesz a színpad bal és jobb oldala, vagyis a két játékrész között. Elıbb azonban körbe-körbe szalad egyet, a színpad szélén, s közben kiabál, értesíti a falusiakat) A király üzenete: nem kell megnyúzni a malomkövet! Nem kell megnyúzni a malomkövet! Nem kell megnyúzni a malomkövet! (Ezután meg a lányához. Lihegve mondja a magáét) Lyányom, lyányom, édes lyányom! Kihúztad a falu lábából a tövist, s ütötted a magadéba! Küldött a király egy fazekat, fótozd be, de nyoma se legyen! LÁNY: Vigye vissza a királynak, édesapám! APA: (értetlenül, csodálkozva néz a lányára) LÁNY: Mondja meg a királynak, hogy... (Ismét a fülébe súgja a választ)


APA:

2007.

71

(rohan) Fölséges, felséges királyom, az én lyányom árvasággal nıtt fel, de nem látta, hogy egy zsákot, egy inget színére megtoldott, megfoldott volna valaki. Hanem, ha a felséges király kifordíttatja ezt a fazekat, ı becsületére fogadja, hogy ügyesen béfödi. MÁTYÁS: (jót kacag) Jól van, jól! Hanem itt van ez a marok kender, ebbıl fonjon minden külsı, belsı emberemnek fehérnemőt! APA: (meghajtja magát, s rohan vissza. Liheg) Édes lyányom, most meg ezt a kendert küldte a király. Azt parancsolja, hogy ebbıl a künnvaló-bennvaló cselédinek, egy kompánia katonájának fehérnemő gúnyát fonjál, máskülönben mindkettınk feje elbúcsúzik a nyakától. LÁNY: (nevet. Lehajol a földre, felvesz két fadarabot) Menjen vissza a királyhoz, édesapám! (Ismét a fülébe súgja az üzenetet) APA: (szalad, s már a másik oldalon liheg) Felséges királyom, az én lyányom árvasággal nıtt fel, nekünk szövıszékünk egy szikra sincs, ezért instálom a fölséges királyt, hogy a lyányom által felségednek küldetett két eszközfából szövıszéket csináltasson, de oly módon, hogy ebbıl (Mutatja a két kis fadarabot!) ki se vegyen, s ehhez ne is tegyen! Akkor az én lyányom is megszövi a marék kenderbıl a töménytelen sok fehérnemőt... MÁTYÁS: (hatalmas nevetés) Helyén van az esze a lányodnak, a helyén! Hány esztendıs a lányod, atyafi? APA: Tizenhét, fölséges királyom! MÁTYÁS: Éppen eladósorban van. Jól van, nagyon jól van! Hanem mondd meg annak a te furfangos lányodnak, hogy látogasson meg engem! Se úton, se útfélen ne jöjjön, se gyalog, se lóháton, s mégis ide jöjjön! Aztán hozzon is ajándékot, s anélkül is jöjjön! APA: (rohan vissza) LÁNY: Mit mondott a király, édesapám? APA: Bizony azt mondta, látni akar! LÁNY: Elmegyek én, szívesen! APA: Se úton, se útfélen, se gyalog, se lóháton, mégis odaérj! Ajándékkal is, meg nélküle is. LÁNY: (csupán egy pillanatig gondolkozik. Nagyot nevet) Mi sem egyszerőbb ennél! Hozza a szamarat, édesapám ! APA: Hozom lyányom, hozom. (Kimegy) LÁNY: Hol a szita? Hová lett? Aha, itt bujkál! (Hátul kilép egy pillanatra) Gyere ide, galambocskám! Ne félj, nem bántalak! (Összezárt szitával belép. Még a szita között lévı galambnak beszél) Meglátogatjuk a király. Azután elrepülhetsz haza! APA: (vezeti a csacsit) LÁNY: Gyere, csacsikám, hadd üljek a hátadra! (Felül, s indul a királyhoz. Kezében a szita. Hamarosan oda is érkezik a királyhoz. Köszön illendıen) Adjon Isten jó napot, felséges király! MÁTYÁS: Isten hozott, te leány! LÁNY: Meg a szamaram, felséges királyom, mert lovon nem jöhettem, parancsolatod szerint. Úton se jöttem, útfélen se jöttem, az útnak kellıs közepén érkeztem...


2007.

72

MÁTYÁS: ...s mi lesz az ajándékkal? LÁNY: Hoztam is... (mutatja) meg nem is! MÁTYÁS: No, te leány, bölcs vagy okos, ásó, kapa, nagyharang, ne válasszon hamarabb el semmi sem! LÁNY: A király akarata szent: ásó, kapa s nagyharang ment egymástól meg bennünket! MÁTYÁS: (leülteti maga mellé a lányt) No, te leány, te immár a feleségem vagy! (Kicsi koronát tesz a fejébe) Hanem azt parancsolom neked, még most elıre, hogy te az én hírem nélkül soha senkinek tanácsot ne adj az én udvaromban, mert másként rosszul lesz dolgod! LÁNY-KIRÁLYNÉ: Úgy lesz az, felséges férjem, úgy lesz! MÁTYÁS: Én most elmegyek vadászni, ne feledd a szavad! LÁNY-KIRÁLYNÉ: Nem feledem, édes uram, nem feledem! (Elbúcsúznak egymástól. Ölelés, puszi) (A király alig tette ki a lábát, máris érkezik a két szegény ember) LÁNY-KIRÁLYNÉ: Ez is jól kezdıdik! Mi a baj, emberek! I. SZEGÉNY EMBER: Felséges királyné, van nekem egy szamaram... II. SZEGÉNY EMBER: ...nekem meg egy talyigám! LÁNY-KIRÁLYNÉ: Mi dolgom velük? I. SZEGÉNY EMBER: Tegnap, amint ránk esteledett, kifogtuk a szamarat a talyigából, osztán lepihentünk. II. SZEGÉNY EMBER: Reggel, mikor fölkeltünk, látjuk ám, I. SZEGÉNY EMBER: ...hogy megellett a talyigám! II. SZEGÉNY EMBER: A kend megháborodott esze tokja, az ellett meg! Az én szamaram, az vót! I. SZEGÉNY EMBER: Már hogyan lett vóna a szamár, amikor a kis csacsi éppen az én talyigám alatt vót! II. SZEGÉNY EMBER: Ha talyiga fiadzott vóna, akkor kis talyiga lett vóna alatta, ezt kend is fölfoghatja azzal a sovány eszivel! I. SZEGÉNY EMBER: Sovány ám a kend esze kereke... II. SZEGÉNY EMBER: A száraz fán se hajt levél, talyiga se fiadzik ám szamarat... I. SZEGÉNY EMBER: Tegyél igazságot, felséges királyné! II. SZEGÉNY EMBER: Igazságot keresünk, királyné asszonyság! LÁNY-KIRÁLYNÉ: Nincs itthon Mátyás király, akkor gyertek, ha itthon lesz! I. SZEGÉNY EMBER: Napokba telhet, míg megérkezik a felséges király... II. SZEGÉNY EMBER: Nem várhatunk mi addig, felséges királyné. I. SZEGÉNY EMBER: Megnyugszunk mi a királyné asszony bölcs ítéletében! LÁNY-KIRÁLYNÉ: Nem bánom... hanem mondok én nektek valamit... Van az én uramnak egy tábla földje a Duna partján. Bevetettük mákkal. A sok hal agyonpocsékolta a mákot. Ezért a felséges király megharagudott, kiment a földre, s mind agyonlövöldözi a halakat.


2007.

73

I. SZEGÉNY EMBER: Királyné asszonyság, hogyan pocsékolhatja a hal a szárazföldön a mákot? LÁNY-KIRÁLYNÉ: Hát az hogy lehet, hogy a száraz fa levelet hajt, a talyigának meg kiscsacsija lesz? Megértettétek a példát? SZEGÉNY EMBEREK: Megértettük, felséges királyné! LÁNY-KIRÁLYNÉ: Akkor menjetek Isten hírével! MÁTYÁS: (visszafelé jövet meglátja a két szegényt. Utánuk néz) Kik voltak ezek az emberek, édes feleségem? LÁNY-KIRÁLYNÉ: Jaj, király uram, nagy bajt csináltam… MÁTYÁS: Mit csináltál, asszony? LEÁNY-KIRÁLYNÉ: Én bizony nálad nélkül igazságot tettem! MÁTYÁS: No, édes feleségem! Mit fogadtál, amikor elvettelek? LÁNY-KIRÁLYNÉ: ...hogy senkinek tanácsot nem adok, igazságot nem teszek! MÁTYÁS: Mégis adtál! Hanem velem többet egy tányérból nem mártasz! Megparancsolom, hogy menj vissza az apád házához! LÁNY-KIRÁLYNÉ: (keservesen sírni kezd) MÁTYÁS: Azért azt megengedem, hogy azt az egyetlen egy dolgot, ami neked a legkedvesebb a palotában, azt elviheted magaddal... Visszaviheted azt a csacsit is, amivel érkeztél! LÁNY-KIRÁLYNÉ: (hirtelen felderül az arca) Édes uram, igyál még meg velem egy búcsúpoharat! MÁTYÁS: Nem bánom, legyen kedved szerint. LÁNY-KIRÁLYNÉ: Hozom, édes uram, hozom... (Hátramegy. Két pohárba tölt egy üvegbıl, például gyümölcsteát. Az egyikbe - csak a közönség látja - port szór, például porcukrot. Ezt a poharat adja a királynak) Egészségedre, édes uram! MÁTYÁS: Egészségedre, állhatatlan asszony! (Megissza) Ejnye, milyen homályos lett hirtelen a világ! (Ledıl a karjára, elalszik) LÁNY-KIRÁLYNÉ: (kiszalad a csacsiért) Gyere, csacsikám! Vigyük magunkkal ezt a bolond, boldog, szeretetre méltó szamarat! (Felfekteti a csacsi hátára, s mennek az apja házához) (Senki sincs itthon. A lány a királyt az egyik székre ülteti, s az asztalra hajtja a fejét) MÁTYÁS: (ébredezik. Körülnéz. Csodálkozik. A feleségét még nem látja, mert az mögötte áll) Mi ez a fura hely? Hol vagyok? LÁNY-KIRÁLYNÉ: Az édesapám házában! MÁTYÁS: Hogy' kerülök én ide? L.EÁNY-KIRÁLYNÉ: Csak úgy édes uram, hogy én a palotából azt, hoztam magammal, azt az egyetlen dolgot, ami nekem a legkedvesebb! (Játékosan) Királyi engedéllyel tettem! (Megölelik egymást) MÁTYÁS: Csodálatos asszony vagy te, kedves feleségem! Gyere, menjünk vissza a palotába! Hívjuk magunkkal édesapádat is! S azt is megengedem, hogy távollétemben igazságot tegyél. {Függöny)


4.

2007.

74

A kisréce és a kiscsibe

Együtt:

Kibújt a tojásból a kisréce és a kiscsibe.

- összekuporodva guggolnak

Kacsa:

Megszülettem, háp-háp-háp...

- fölállnak

Csibe:

Én is, csip-csip-csip

Kacsa:

Sétálni megyek, háp-háp-háp...

Csibe:


Kacsa:

Kapirgálok egy kicsit, háp-háp-háp...

Csibe:


Kacsa:

Gilisztát találtam, háp-háp-háp...

Csibe:


- körbejárja társát

- kapirgálás

- karját elırenyújtja

Kacsa- csibe: együtt hangutánzás

- elıre-hátra húzzák egymást

Kacsa:

Fogtam egy lepkét, háp-háp-háp...

- ujjaival lepkét mutat

Csibe:


Kacsa:

Fürödni megyek, háp-háp-háp...

Csibe:


Kacsa:

Már úszom is, háp-háp-háp...

- hajlított térdekkel körbejár

Csibe:

Én is, csip-csip-csip Segítség megfulladok!

- leguggol

Várj majd én megmentelek, háp-háp-háp...

- hóna alá nyúlva kihúzza

Megint fürödni megyek, háp-háp-háp...

- hajlított térdekkel körbejár

Kacsa:

Csibe:

De én nem, csip-csip-csip KACSATÁNC

- leguggol


5.

2007.

75

A MÉHECSKÉK VITÁJA

Szereplık MESÉLİ LEPKE LENKE ZIZI—1. MÉHECSKE ZÜZÜ—2. MÉHECSKE MESÉLİ: Zizi és Züzü, a két méhecske régi jó barátok voltak. Sokszor jártak együtt virágport győjteni. Egy gyönyörő áprilisi napon mégis nagy vitába keveredtek. Egy szépséges nárcisz volt a vita tárgya, amit mindketten kiszemeltek maguknak. ZÜZÜ:

Jaj, de gyönyörő sárga nárcisz! Biztos Ma különösen nagy zsákmánnyal térhetek haza!

tele

van

virágporral.

ZIZI:

Milyen édes illatot hoz felém a szél. Ó az a nárcisz tele van mézédes nektárral. Ma én fogom a legtöbb virágport győjteni! Felkerülök a kaptár dicsıségtáblájára a legszorgosabb dolgozók közé!

MESÉLİ: Így aztán mindketten azon igyekeztek, hogy elsınek érjenek oda a kiszemelt virághoz. Igen ám, de mindkettı sportos, fürge szárnyú méhecske volt, egyik sem tudta megelızni a másikat. Pont egyszerre értek oda a nárcisz kelyhéhez, és a nagy sietségben még a kobakjuk is összekoppant. Megszédültek és lepottyantak a földre. ZÜZÜ:

Na, miért jöttél nekem? Nem látsz a szemedtıl?

ZIZI:

Még hogy én? Inkább te jöttél nekem, te mafla! Ezt a virágot már messzirıl kinéztem magamnak, erre te jössz, és letaszítasz róla. Hogy tehettél ilyet?

ZÜZÜ:

Nana! Ezt a nárciszt én néztem ki magamnak, nem pedig te! És nem fogom csak úgy átengedni neked! Ez az enyém! (Lökdösıdnek, veszekednek, verekednek. Lepke Lenke szétválasztja ıket.)

LENKE:

Zizi, Züzü mit csináltok? Ne veszekedjetek már! Ti barátok vagytok, vagy nem? A barátok pedig nem irigykednek egymásra! És nézzetek már szét, mennyi szebbnél szebb virág van itt! Ti pedig egyetlen miatt képesek vagytok ölre menni? Micsoda dolog ez? A szép csíkos ruhátok is összepiszkolódott! (Zizi és Züzü egymásra néznek, és elszégyellik magukat.)

ZÜZÜ:

Igazad van, Lenke. Nem is értem, mi ütött belénk.

ZIZI:

Ne haragudj, barátom. Béküljünk ki, jó?

ZÜZÜ:

Jó, de soha többé ne veszekedjünk.

MESÉLİ: És a két méhecske nagy egyetértésben repült tovább virágról virágra.


6.

2007.

76

A RÁTÓTI CSIKÓTOJÁS Magyar népmese

Szereplık CSİSZ BÍRÓ I. ELÖLJÁRÓ II. ELÖLJÁRÓ III. ELÖLJÁRÓ A játéktér elülsı részén veszi kezdetét az elıadás. Néhány nagyobb cserepes növény jelezheti a mezıt. A cserepeket ruhával takarjuk le úgy, mintha dombos, egyenetlen lenne a föld. Itt helyezzük el az úritököt (sütıtököt) is. Kicsivel hátrébb a faluházát jelképezı berendezés: középen egy nagyobb szék a falu fejének, a bírónak; mellette félkörben a többi szék, az elöljárók számától függıen. Egy nagyobb, erısebb asztal kell a székek elé, hiszen majd erre kerül a tojásnak vélt tök, s itt kerül sor a kiköltési kísérletre is... A csısz ruhája az egyszerő, falusi emberé. Nadrág, ing, kiskabát, csizma, kezébe bot, fejére kalap. A nadrágján egy -egy kisebb folt. A bíró sötét nadrágban, fehér ingben, kiskabátban, fején kalap, benne egy díszes toll. İ a legtekintélyesebb, ami egyben azt is jelenti, hogy ı a legkövérebb. A ruhája legyen nagyobb a kelleténél, így remekül ki tudjuk tömni! Az elöljárók viselete azonos, de nekik nem kell a kalapba tollat tőzni. A függönyhuzogatást kerüljük (darabossá, szakadozottá teszi a játékot, az elıadást)! Ne így jelezzük az idı múlását! Mozgással: például a tojáson való kotlás cseréjével, illetve: éjszaka kevesebb fény világítja meg a játékteret, mint nappal. CSİSZ: (sétálgat, nézeget a mezın, idınként megáll, dúdolhat is közben, s a botjára is támaszkodhat. Messzebb is el-elnéz, éppen ezért nem veszi észre, hogy mi van a lába alatt. Jelen esetben a nagyon nagy sütıtök (úritök). Nem csupán megbotlik, hanem látványosan nagyot is esik. Hadd nevessenek a nézık!) Tyő, fékomadta-teremtette, én aztán jó nagy nyúlfélét találtam fogni, ha el nem szaladt. (Ráül a tökre) Nem futott ez sehová sem…(Nézegeti, tapogatja, ütögeti) Fékomadta, fékomadta, nahát, emmá megint mi az Isten csudája? Életembe nem láttam még ilyen teremtményét a jó Istennek. (Nagy nehezen fölemeli, majdnem leejti) Kis híja, hogy a lábomra nem esett. Talán össze is törte vóna… (Nézegeti, sıt meg is szagolja) Meg nem tudom én azt mondani a magam fejíbül, hogy ez mi a csuda… (leteszi)Jó nehéz. Ha nem tudom a magam eszíbül, majd megmondják azok, akiknek ez a dóguk… Ezír fizetjük üket. Bevüszöm a faluházára. Azért elöljárók az elöl járók, hogy mindent tudjanak... Úgyis ilyenkor győlik össze a kupaktanács. (Megtörli a homlokát) No, veselkedjünk neki! (Felveszi a tököt, közben nagyokat nyög.)


2007.

77

(A Bíró és az Elöljárók éppen tárgyalnak valamirıl. Hangzavar hallatszik. Vitatkoznak. Érkezik a Csısz) CSİSZ: Bölcs jó napot adjon az Úristen! ELÖLJÁRÓK, BÍRÓ: Adjon Isten, magának is! BÍRÓ: Aztán mi járatban, mi járatban? CSİSZ: (Leteszi a tököt az asztal közepére. Megtörli a homlokát. Megkönnyebbülten nyög még egyet) Ebben a járatban volnék… (Mind elcsodálkoznak, amikor meglátják a hatalmas tököt.) CSİSZ: Én a magam eszíbül elégedettség nem tudtam dönteni, hogy mi volna ez… mondják meg kentek, nagyságos bíró uram! I. ELÖLJÁRÓ: (a legöregebb, s vélhetıen ezért a legokosabb is. Hogy a legtudálékosabb, az biztos) Hm, hm, sıt: hm-hm-hm… ELÖLJÁRÓK: Mondja már! Mondja! I. ELÖLJÁRÓ: Mondanám én, mondanám... Sok idıt megértem, de ilyen istenteremtményét világéletemben nem láttam még. Mi lehet ez? CSİSZ: Ugye, hogy ugye?! Én is így vótam ezzel. II. ELÖLJÁRÓ: Én is sok mindenen keresztülmentem, de ilyet még én sem ettem életemben. CSİSZ: Szintúgy, szintúgy! Én is így vótam ezzel. III. ELÖLJÁRÓ: Ami azt illeti, én sem vagyok már mai gyerek, de azt én sem tudom, hogy ez mi a csoda lehet. De azért bíró a bíró, hogy ı mindent tudjon. CSİSZ: Én is így vótam ezzel! BÍRÓ: Kend hallgasson. (Nézi, tapogatja a tököt. Aztán nagy bölcsen megszólal) Hát atyafiak, ez gömbölyő is, meg nem is (elfordítja), hosszúkás is, meg nem is… lapos is, meg nem is... ELÖLJÁRÓK: ...is …is ... Éééés? CSİSZ: És? BÍRÓ: Kend hallgasson! Hááát, atyafiak, ez… ez… ELÖLJÁRÓK: Ez... ez... CSİSZ: Ez? BÍRÓ: Kend hallgasson! Eeeez , atyafiak, ez (hirtelen határozott lesz) csakis tojás lehet. ELÖLJÁRÓK: (egyszerre) TOJÁS! Persze hogy tojás! Mi más lehetne? Tojás ez! Tojás! Tojás! BÍRÓ: (büszkén) Megmondtam: tojás! Mondd csak, te Csısz... CSİSZ : Akkor most hallgassak... vagy... Ne hallgassak? BÍRÓ: Most beszélhetsz. CSİSZ : Mit mondjak? BÍRÓ: (a fej éhez kap ) Hol találtad ezt a tojást? C S İS Z : A m ez ı n .


2007.

78

BÍRÓ: Azt mindjárt gondoltam, hogy nem a tyúkok alatt… CSİSZ: Amint mentem, mendegéltem a mezın… BÍRÓ: Röviden! CSİSZ : Röviden! ...de hosszan estem. I. ELÖLJÁRÓ: Attól még mondhatod röviden! C S İS Z: A mezın találtam, két bokor között. Amikor ráleltem, még meleg vót. ELÖLJÁRÓK: Meleg, meleg, csak tojás lehet! BÍRÓ: Megmondtam én azt már régen, hanem... hanem azt is tudni kéne, hogy micsoda tojás ez?! I. ELÖLJÁRÓ: Egy gyíksárkányé! II. ELÖLJÁRÓ: Egy lúdvércé! III. ELÖLJÁRÓ: Egy pattogatott nyavalyát! Amiért meleg vót a tojás, attól még valami igazibb állaté is lehetett! B ÍR Ó: Igazság vagyon a dologban. (A Csıszhöz fordul) Láttál-e valamilyen állatot a határban? Olyant, amilyet még ez idáig nem láttál? CSİSZ: (büszkén, fontossága teljes tudatában) Láttam én. Hogyne láttam vóna! (Hatásszünet) BÍRÓ: Aztán milyen volt? CSİSZ: Futott. BÍRÓ: Nem azt kérdeztem, mit csinált, hanem milyen volt… CSİSZ: Négy lába volt… III. ELÖLJÁRÓ: (az ujjain számolja ki a négyet) CSİSZ: (mutatja) Hosszú szırő farka volt... osztán gyorsan futott. BÍRÓ: És? CSİSZ: (mutatja) Sörénye is vót. Osztán, mikor gyorsan futott, akkor az lobogott utánno. I. ELÖLJÁRÓ: Nem tehén. Nem. II. ELÖLJÁRÓ: Kutya sem lehet. Nem, nem! III. ELÖLJÁRÓ: Macskának meg éppen kicsi. BÍRÓ: Nem is tudjuk, mekkora! (A Csıszhöz szól) Mekkora volt? CSİSZ : (hatásosan mutatja) Ekkora... nem... Ekkora… nem, még ennél is nagyobb. EKKORA! Biztosan ekkora vót! BÍRÓ: Láttam én már ilyet! Csikó! Csikó tojta! Csikótojás! MINDENKI: (csodálkozva) Csikótojás! Nem hiába bíró uram a bíró. İ a legokosabb. Okos tojás. Akarom mondani okos bíró. (Természetesen nem kórusban beszélnek, hanem egyszerre. Hangzavar lesz belıle) Persze, hogy csikó tojta! Mi más tojhatott volna ekkorát?! BÍRÓ: Hallgasson már el mindenki! Hanem a legfontosabbról még nem beszéltünk: Mi legyen a tojással? ELÖLJÁRÓK: (mindegyik úgy csinál, mintha erısen gondolkodna. Látszik rajtuk, hogy fogalmuk sincs, mit kellene csinálni vele) Mi legyen? Mi legyen? BÍRÓ: (a Csıszhöz) Te mehetsz Isten hírével! Ez már nem rád tartozik. Hanem, ha találsz még egy csikótojást, azt rögvest idehozd!


2007.

79

CSİSZ: Hozom én, hogyne hoznám. Isten megáldja kenteket! (Elmegy) MINDENKI: Isten áldjon! BÍRÓ: Mi légyen a tojással? I. ELÖI.JÁRÓ: Fel kellene törni… II. ELÖLJÁRÓ: ...meg kell sütni… III: ELÖLJÁRÓ: ...meg kellene enni! BÍRÓ: Igaz, ami igaz, az egész falu jóllakhatna, egyszer a tojásból. De mi lesz azután, volt nincs... I. ELÖLJÁRÓ: Tegyük üvegkalitkába! II. ELÖLJÁRÓ: Mutassuk meg mindenkinek! III. ELÖLJÁRÓ: Hadd irigykedjen a szomszéd falu, hogy nekünk csikótojásunk is van! I. ELÖLJÁRÓ: Pénzt is szedhetnénk a nézéséért! BÍRÓ: Bölcs gondolat, nagyon bölcs gondolat! Fıként a pénz tenne jót a kasszának, de... ELÖLJÁRÓK: Deeee? BÍRÓ: Az üvegkalitkában elıbb vagy utóbb megzápulna a tojás. I. ELÖLJÁRÓ: A kicsi is büdös, hát még ekkora milyen büdös lehet... BÍRÓ: (ismét nagyon büszkén) Mást mondok én, atyafiak! (Hatásszünet. Ránéz a többiekre) ELÖLJÁRÓK: Mááást? Mit? BÍRÓ: Mit csinál otthon az asszony a tyúktojásokkal? III. ELÖLJÁRÓ: Megsüti nekem. I. ELÖLJÁRÓ: A kotlós alá teszi. BÍRÓ: Ez a megoldás! II. ELÖLJÁRÓ: Ez? Mi? I: ELÖLJÁRÓ: (magyarázza a többieknek) Bíró uram alighancm arra gondol, hogy a csikótojást is ki kellene költetni. BÍRÓ: Úgy bizony! III: ELÖLJÁRÓ: Az egész faluban nincs akkora tyúk… I. ELÖLJÁRÓ: Akkora tyúk legfeljebb a mesében van! II. ELÖLJÁRÓ: Mivel költetjük ki? BÍRÓ: Mivel, mivel? Tudják mit, atyafiak? Amondó vagyok, hogy ezt a drága szép tojást költsük ki magunk! ELÖLJÁRÓK: (a szájuk is tátva marad a csodálkozástól!) BÍRÓ: Én kezdem a sort. (Felmászik az asztalra, ráül a tökre. A többiek—oldalt— sorba állnak. A Bíró ül a tojáson, dudorász néhány pillanatig, majd leváltja az I. Elöljáró, s így tovább. Közben tompulhat a fény, ezzel jelezhetjük, hogy este van. Aki ekkor ül rajta, horkolhat is. A többiek egymásnak dılhetnek, leülhetnek. Aki éppen következik, az ébredjen fel a horkolásra, s váltsa le aki éppen ül a csikótojáson… Felerısödik a fény. Reggel van. Mindenki bóbiskol. Berohan a Csısz. A kiabálásra felriadnak, felijednek) CSİSZ: Bíró uram, bíró uram! BÍRÓ: Mi történt? Ég a faluháza? CSİSZ: Dehogy ég, dehogy ég! ...hanem a szomszéd faluban...


2007.

80

BÍRÓ: Ha a szomszéd faluban ég a községháza, az az ı bajuk! CSİSZ: Ott sem ég semmi! BÍRÓ: Beszélj értelmesen! CSİSZ: A szomszéd faluban arru pletykálnak, hogy a rátóti kupaktanácsra rázápút a csikótojás! Ha nem lenne záp, már régestelen rígen kikeet vóna! III. ELÖLJÁRÓ: Napok óta valami szagot érzek! I. ELÖLJÁRÓ: Ha nem illetlenkedett volna kend, akkor nem érezne! III ELÖLJÁRÓ: A tojásnak van szaga, nem nekem! II. ELÖLJÁRÓ: Én is érzem! BÍRÓ: Hogyan lenne záp? Amikor legutóbb rajta ültem, éreztem, hogy megmozdul benne a kiscsikó. III. ELÖLJÁRÓ: Én nem éreztem semmit! BÍRÓ: (szagolgatja a tojást) Nem zápult ez meg. Nem ám! ELÖLJÁRÓK: Büdös ez! Büdös ám! BÍRÓ: Ha büdös, hát büdös! Ha büdös, akkor dobjuk ki! Föl a dombra vele, hadd guruljon a szomszéd falu felé! I. ELÖLJÁRÓ: Bölcs gondolat! II. ELÖLJÁRÓ: Nagyon bölcs gondolat! III.ELÖLJÁRÓ: Szagolják ık! BÍRÓ: (a csıszhöz) Hozz gyorsan egy talicskát! CSİSZ: Szaladok! (Kimegy. Kisvártatva talicskával tér vissza. Amíg meg nem érkezik, a Bíró szomorúan nézi, simogatja a tököt. Aztán felteszik a talicskára. Tolják kifelé. Az elıtérben kigurítják a színfalak mögé. Koppanás, durranás hallatszik. A Bíró utána néz.) BÍRÓ: A pici csikó! A pici csikó! Fogja már meg valaki! Utána, emberek! Ott szalad a pici csikó! Nem megmondtam, hogy a csikó már mozog a tojásban! Miért is nem ültünk türelemmel még egy-két napig? Szaladjunk, emberek! (A Csısz kivételével mindenki a„csikó " után szalad) CSİSZ: (utánuk néz. Csendesen megjegyzi) Azután osztán futhat bíró uram! Az íletben meg nem fogja. A nyúl igazán gyorsan szalad. (gúnyosan mosolyogva ı is kisétál.)


7.

2007.

81

A tücsök és az egérke lakodalma

Szereplık TÜCSÖK KISASSZONY CICA ASSZONYSÁG ÁLLATOK (bika, ló, szamár, kakas, béka, nyuszi…) EGÉRKE Eszközök: paraván, söprő, garas, bolti kellékek, piros szalag, tükör, fazék, szedıkanál, fejdíszek

Tücsök kisasszony dalolva söprögeti a szobáját. Egyszer csak kopp! - valami koppan a padlón. Tücsök kisasszony fölemeli azt a valamit: Tücsök kisasszony: Jé egy fényes ezüstgaras! Jót nevetet örömében, aztán így töpreng: No, most mit vásároljak magamnak ezért az ezüst garasért? Vegyek egy narancsot? Cseresznyét vásároljak? Inkább elmegyek a boltba és majd meglátom, hogy mi lesz ott. Elmegy a boltba. Tücsök kisasszony: Cica asszonyság: Tücsök kisasszony: Cica asszonyság: Tücsök kisasszony: Cica asszonyság: Tücsök kisasszony: Cica asszonyság: Tücsök kisasszony: Cica asszonyság: Tücsök kisasszony:

Jó napot cica asszonyság! Szerbusz Tücsök kisasszony. Találtam egy ezüst garast, szeretném elkölteni, de nem is tudom mit vásároljak. Sok szép holmi van az én boltomban, biztosan tudsz majd választani! Nézd csak! Itt egy szép virágos szoknya. Nem is tudom, nem is tudom. Szerintem, túl virágos! Nézd, milyen szép piros szalag! Illene a nyakadba! Milyen selymes, milyen szép! Próbáld fel! Gyere segítek neked! – beleköti a nyakába a szalagot. Ó, de jól áll neked ez a piros szalag! Itt a tükör nézd meg megad benne! Máris megveszem ezt a piros szalagot! Viszontlátásra cica asszonyság! Szervusz tücsökkisasszony! Kiülök az ablakomba hadd lássa mindenki az új piros szalagomat!

Egyszer csak az ablak elé ér a bika..., a ló…, a szamár…, a kakas…, a béka. Állatok: Tücsök kisasszony: Állatok: Tücsök kisasszony: Állatok:

Ó, de szép vagy, Tücsök kisasszony! Akarsz-e a feleségem lenni? Elıször énekelj valamit! Búúú…..búúú….- - ue más állatok hangjával Jujj! Csúf a hangod! Hord el magad! Búúú…. A bika szomorúan odébbáll. ue más állatok hangjával Már esteledik, mikor az ablak alá ér az egérke:


Egérke: Tücsök kisasszony: Egérke: Tücsök kisasszony:

2007.

82

Ó, de szép vagy, Tücsök kisasszony! Akarsz-e a feleségem lenni? Elıször énekelj valamit! Cin-cin-cin…… Gyönyörő a hangod! Te leszel a párom, senki más! Gyere be hozzám Egérke, nyomban megfızöm a lakodalmi vacsorát.

Egérke bemegy a Tücsök kisasszony házába. Tücsök kisasszony tőzre teszi (terem közepére)a nagy leves fazekat, s így szól vılegényéhez: Tücsök kisasszony:

Most elmegyek cukros kalácsot vásárolni, addig te vigyázz a levesre, de oda ne égesd!

Egérke meg úgy vigyáz a levesre, olyan buzgón lesi, hogy egyszer csak belepottyan. Hazaér Tücsök kisasszony a cukros kaláccsal, keresi, szólítgatja az Egérkét, mindhiába. Tücsök kisasszony:

Egérke, egérke, hol vagy? Nézd csak meghoztam a finom cukros kalácsot! Vılegényem, merre vagy, hol bujkálsz?

Egyszer csak látja ám, hogy a leveses fazékban úszkál Egérke. Tücsök kisasszony nagy hangosan sírni kezd: Tücsök kisasszony:

Levesbe esett a vılegényem, brühühü!

A nagy sírásra odasietett a bika, a ló, a szamár, a cica, a kakas, a béka Mi ez a nagy sírás-rívás? – kérdezik az állatok sorban Levesbe esett a vılegény!!! ijedten mondják, és együtt bıg, nyerít, iáz, miákol, kukorékol, brekeg a síró-rívó menyasszonnyal.

Állatok:

Egyszer csak kiugrik Egérke a fazékból és megszólalt: Egérke: Tücsök kisasszony:

Mi ez a nagy zenebona? Cin-cin-cin? Hát nem esett bajod? Hát nem esett baja cirip-cipip!!!!! mondja örömmel a bikának, a bika a lónak…… Nyomban abbahagyják a bús sírást.

Egérke:

Gyertek tartsuk meg a lakodalmat! Kaptok egy kanállal a lakodalmi levesbıl, és jut mindenkinek egy harapás a cukros kalácsból. Valamennyien körbetáncolják a menyasszonyt és a vılegényt. Házasodik a tücsök, szúnyoglányát kéri, Csiszeg - csoszog a tető, násznagy akar lenni. Odaugrik a bolha, vıfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni. Fergeteges lakodalmi táncot járnak. Hegedül a kisegér, penget rajta, Csellón játszik a macska vonó a farka, Ez a csuda zenekar, cincog-nyávog, A lagziba a táncot csak erre járod. Zene: az egész csoport együtt járja a táncot!

Mindenki:

Tücsök kisasszony és Egérke esküvıjét azóta is emlegetik hetedhét országban.


8.

2007.

83

Az eltévedt kiscica

Szereplık MESÉLİ CICA GYEREKEK CICAMAMA KUTYA SZARKA KAKAS PETI Mesélı:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiscica, aki nagyon szeretett sétálgatni, ugrándozni a kertben. Egy szép verıfényes délután sétálás közben, úgy eltévedt, hogy nem találta a hazafelé vezetı utat és bánatában sírni kezdett.

Cica:

Brühühühü! Jó napot!

Gyerekek:

Miért sírdogálsz? Mi bajod?

Cica:

Hajhaj! Nagy az én bajom, nem tudom, hogy hol lakom.

Gyerekek:

Jön a kakas, kérdezd meg! Talán segít tenéked.

Kakas: Peti:

Kukoréku! Mi a baj? Mi ez a nagy cica jaj?

Cica:

Haj haj, nagy az én bajom, nem tudom, hogy hol lakom.

Kakas: Peti:

Félre ború búbánat! Hívd ide a mamádat!

Cica:

Nem tudom, hogy kell hívni.

Kakas: Peti:

Kiabálj neki, így ni! Kukoréku!

Cica:

(utánozza) Nyiu, nyiu. Kitörik a nyelvem. Az én édes cicamamám másképp mondta, szebben.

Kakas: Peti:

(haragosan) Híres hangom, rontom, bontom legszebb szó a szemétdombon. Szedtevette teremtette, megtanítlak becsületre!

Gyerekek:

Kedves kakas, menj tovább, ne bántsd a pici cicát.

Cica:

Segítsetek gyerekek! Mondjátok meg, mit tegyek?

Gyerekek:

Jön a szarka, kérdezd meg! Talán segít tenéked.

Szarka:

Csirr-csörr! Csirr-csörr! Mi a baj? Mi ez a nagy cica-jaj?

Cica:

Haj haj, nagy az én bajom, nem tudom, hogy hol lakom.

Szarka:

Félre ború búbánat! Hívd ide a mamádat!


2007.

Cica:

Nem tudom, hogy kell hívni.

Szarka:

Kiabálj neki, így ni! Csirr-csörr! Csirr-csörr!

Cica:

(utánozza) Nyöi, nyöi. Kitörik a nyelvem. Az én édes cicamamám másképp mondta szebben.

Szarka:

(haragosan) Híres hangom, rontom, bontom legszebb szó a rigólombon.

Cica:

Recsegı, ropogó, nem finom cicaszó, macskahívogató. Az én mamám hangja puha.

Szarka:

Még feleselsz te kis buta? (megfenyegeti)

84

Kutyaugatás hallatszik. Cica:

Mi lesz velem? Jön a kutya! Hová bújjak, szaladjak?

Kutya:

Vau, vau, vakk, vakk! Hat lúdnyak! Reggel óta kutatlak! Csavarogni nem való! Mars haza! Te nyávogó!

Cica:

Ne ijesztgess engem! Miaó, miaó. (ijedtében)

Cicamama:

Szólj még egyszer! Merre vagy? Hallottam a hangodat!

Cica:

Jött a mamám! Ó miaó! Miaó, miaó.

Cicamama:

(megfenyegeti) Miért szöktél el te csavargó, cicamama szomorító? Sírva ríva kerestelek!

Cica:

Miaó! Bocsánatot kérek! Miákolni sem tudtam, ijedtemben megtanultam.

Cicamama:

Te kis buta! Mégse járja, hogy a cicát Bodri kutya tanítsa nyávogásra. Cirmos cica.......-ének


9.

2007.

FENYİÜNNEP

- Karácsonyi játék, írta: Károlyi Amy Szereplık: HÓPIHE ÉSZAKI SZÉL FAGY FENYİFA TÉLAPÓ GYEREKEK (Hópihének öltözött gyermek táncolva belibeg.) HÓPIHE

(Énekel) Mint a fehér rózsa szirma, ágyan hullok, lebegek, pihe-puha fehérséggel én pólyálom a telet. Nagy dunnában alszom nyáron, télen útnak eredek, cukorfényő takaróval én pólyálom a telet. (Jön az Északi Szél: lobogó-leples, lobogó-szalagos gyermek.)

SZÉL

FAGY

Eridj innen, Hópihe, mert megrázlak, árkon át és bokron át hajkurászlak. Északi Szél a nevem, ország útját seperem, Pesttıl Pécsig, Piripócsig emlegetik a nevem. Amerre betoppanok, üvöltenek ordasok, a bendımbe, nagykendımbe erdıt, felhıt bekapok. (Jön a Fagy: ezüstruhás, piros orrú, piros kesztyős, piros cipıs gyermek) Hópihékkel én nem szállok, szélvész-módra nem dudálok, ködbıl, légbıl, éjbıl termek, ember, állat, fő megdermed, nincs oly gyors futású szarvas, aki tılem menekülhet.

85


2007.

86

Fújja ujját, fújja orrát, kihez vendégségbe mentem, akit egyszer megöleltem, jégbilincs szorítja menten, patak többé nem csoboghat, az útjára nem eresztem. (Fenyıfának öltözött gyermek jön. A Hópihe kedveskedve fogadja, a Szél megrázza, a Fagy megcsípi.) FENYİ

Örökzöldbe öltözötten, télen-nyáron mindig zölden, egyszer zápor locsol vízzel, máskor a hó pihéz dísszel, szél nem hajlít, fagy nem dermeszt, karácsonykor, fenyı napján körültáncol ezer gyermek. Karácsonykor, fenyı napján elıttem áll Télapóka; gyertyát gyújt a fenyıágon, aranydiót ráz a jókra. Csengıjének szép szavára, jobbról-balról ezer gyermek fut eléje, fut köréje, ujjonganak, énekelnek.

SZÉL

No majd megtáncoltatjuk mi azokat a gyermekeket, ugye Fagy komám? Északi szél a nevem, valamennyit megverem, tudomisten, emlegetik a nevem. Megcsípem az orrukat, meghúzom a hajukat amíg minden fiú, leány elszalad. (Szalagjait libegtetve áttáncol a színpadon.)

FAGY (Óvatosan lopakodva, mégis fenyegetıen lépked a középre) Erre ráduplázok én, vérpirosra festek én minden orrot és fület, paprikával bekenek minden embert, gyereket, tudom, mind megemleget. (Hópihe, a Fagy és a Szél beszéde alatt rémülten visszahúzódott, most ijedt és felháborodott mozdulatokkal elılép.) HÓPIHE

Hogyan lesz itt fenyıünnep, a vendégre ha így várnak? Ilyen gonosz meghívásra a gyerekek el se jönnek.


2007.

87

Micsoda ünnepség az, ahonnan elkergetik a vendéget? Elszaladok Télapóhoz, bírja rá a Szelet, a Fagyot: ne bántsák a gyerekeket. (Elmegy. Csakhamar zsivaj, csilingelés, nevetés hangzik, Télapó s gyermekkísérete megjelenik.) SZÉL FAGY GYEREKEK

No most ugorjunk nekik! Vij-vij-vij! Most harapjunk beléjük: Sz-sz-sz! Ó, hogy tép! Ó, hogy csíp!

TÉLAPÓ

(Fenyegetıen felemeli a botját.) Szél is, Fagy is ide jöjjön, hangos szóval parancsolom! Bajkeverı, békebontó megismeri majd a botom! Szél koma! Bújjál vissza odúdba! Ki hallott már ilyet? Megcsípni a gyereket, ahelyett, hogy csókolnád pirosra! Fagy koma! Bújjál vissza odúdba! Ki hallott már ilyet? Harapni a gyereket, ahelyett, hogy csókolnád pirosra! Büntetésül mind a kettıt bedugom a szatyorba!

GYEREKEK

Ne bántsd ıket, Télapó! A szatyorba mogyoró és csokoládé való. Szélúrfi meg Fagy koma ne üljön a szatyorba a mogyoró helyibe. Mi jut akkor a gyerekek zsebibe?

TÉLAPÓ

Hát akkor mit csináljak a két imposztorral? Büntetésbıl mire ítéljem ıket?

I. GYEREK A forgószél vessen cigánykereket. II. GYEREK A forgószél pörgessen meg engemet. TÉLAPÓ Hányszor? GYEREKEK Egyszer, kétszer, százszor! (Szélúrfi és a gyerekek széltánca.) TÉLAPÓ GYEREKEK I. GYEREK II. GYEREK GYEREKEK

Hát Fagy komát, hogy büntessem? A botommal fejbe üssem? Nem, nem, nem! Vonja be a tavakat síkos padlóval a fagy. Hogy a jégen korcsolyázzunk, korcsolyával táncot járjunk. Így, így, így! (Mutatják.)


2007.

TÉLAPÓ

Így hát igazságot tettünk, aki rossz volt, megbüntettük. Köztetek nincs békerontó? Békességet széjjelbontó?

GYEREKEK

Nincs, nincs, nincs!

TÉLAPÓ

Mert csak a jóknak nyílik a zsákom. A rossz gyerek ne is várjon. Azért, aki haszontalan: jobb, ha mennél távolabb van.

(Néhány gyerek ijedten elhúzódik.) TÉLAPÓ

A rossz gyerek megjavuljon, hogy ölébe dió hulljon.

(Az elszökött rossz gyerekek visszalopakodnak) TÉLAPÓ

Így hát szent köztünk a béke, kezdıdhet a jók öröme, kezdıdhet a jók jutalma, fenyıfának ünnepsége. Hadd halljam az ünnepi dalt, hadd lássam az ünnepi táncot.

(Mindnyájan körültáncolják a Fenyıfát, míg, Télapó leül nézıközönségnek.) (Fiú vagy leány szólóének) Vígan pattog a vén kályha, ég benne a fenyı ága. Duruzsol benn jószagúan, fenyıfának ünnepe van. Az erdın is fenyıillat, az égen nagy fényes csillag, gyermekekre száll a fénye, fenyıünnep békessége.

(Függöny)

(3) Forrás: Jön a Mikulás Unió Kiadó, Diákkönyvmőhely 1994., Válogatta és szerkesztette: Rónaszegi Éva

88


2007.

89

10. JÖN A MIKULÁS! - Bábokkal is elıadható elıjáték. Írta: Rónaszegi Miklós -

Szereplık: MIKULÁS HÍRNÖK HOKKEDLI és NOKKEDLI rossz gyerekek (A gyermekközönség Mikulás-váró énekeket énekel. Amikor véget ér az ének, nagy lihegve befut a Hírnök. Hajlong és széles gesztusokkal, fontoskodva magyaráz.) HÍRNÖK

Szervusztok, gyerekek! Hő, de fáradt vagyok! Hogy én mennyit lótokfutok egész nap. Mert viszem a hírt! Hogy milyen hírt? Hohó, hát hogy jön a Mikulás! Örültök neki? Jól van! Eddig még mindenhol örültek. Én meg futok és örülök. Örülök, hogy örültök! Örültök, hogy örülök? Hát én mindjárt megırülök… Sietek, sietek... Mindjárt itt lesz. Ne féljetek tıle! Nagyszakállú, kedves öreg bácsi. A jó gyerekeket nagyon szereti. Meg is ajándékozza ıket. Most is annyi, de annyi ajándékot hozott, hogy egyedül nem is bírta. Én hoztam el idáig... (Kifut és behúzza az ajándékokkal teli kosarat vagy puttonyt.) Hú, de nehéz. Persze, nem szabad ám hozzányúlni, mert csak a Mikulás oszthatja ki. Jaj, nem is tudom, itt hagyjam-e. Még utóbb megdézsmálja valami rossz gyerek. Mert vannak ám... vannak ám! Köztetek is vannak rossz gyerekek? Nincsenek? Jaj, de jó. Akkor nyugodtan itt hagyom ezt a rengeteg finomságot. Vigyázzatok rá! (Ha a közönségbıl egy merész kópé jelentkezik, hogy ı bizony rossz gyerek, a Hírnök vegyen elı egy cédulát, mintha névsort olvasna és mondja): Aha, aha, hogy is hívnak? Igen... igen... sajnos nem szerepelsz a rossz gyerekek listáján. Biztosan nem is vagy igazán rossz! Na, nekem sietnem kell! (Hírnök el. Jön Hokkedli és Nokkedli. Ingük félregombolva, szemöldökük vastagra rajzolva össze is érhet az orruk fölött, kócosak, maszatosak. İk a„rossz gyerekek".)

HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI

Hallottad, Nokkedli? Hallottam, Hokkedli. Hiszi a piszi! Még hogy jön... hahaha! És hogy ezek itt csupa jó gyerekek... Röhög a vakbelem! És hogy a Mikulás megajándékozza ıket? Honnan tudja a Mikulás, hogy ki a jó gyerek és ki a rossz gyerek? Na? Van egy hosszú névsor... Lehet, hogy te is rajta vagy, Nokkedli. (Gúnyosan.) Hú, de megijedtem, jaj, de megijedtem! Hanem hallod-e, ijesszük meg ezeket a kis töpörtyőket! Jó ötlet! De hogyan?


NOKKEDLI

2007.

90

Van nálam két krampuszálarc! Ha ezeket felvesszük, visítozni fognak az ijedtségtıl. (Gúnyosan nevetnek, ugrálnak, de még nem veszik fel az álarcokat.) HOKKEDLI (Hirtelen megáll és a puttonyra mutat.) Nokkedli! NOKKEDLI Hát ez mi? HOKKEDLI Jaj, Nokkedli, te olyan buta vagy... majdnem olyan buta vagy, mint én. Hát ezek itt a Mikulás ajándékai! NOKKEDLI Aha, aha! HOKKEDLI Mit aha, aha. Rengeteg finom cuki, meg csoki, meg talán más is, nem pedig „aha". Jaj, de buta vagy. Tudod mit, dézsmáljuk meg… (Nagy, bohócos léptekkel körülsettenkedik a puttonyt, bele-belekukkantanak, ha a közönség nem tiltakozik, rá lehet kérdezni: Hát bele szabad nyúlni! Igaz? Vagy nem? Ha már elég nagy a zsivaj, visszakapják a kezüket.) HOKKEDLI Hát engem ez a zajongás nagyon zavar. NOKKEDLI Engem is. HOKKEDLI Így nem lehet dolgozni! NOKKEDLI Zavarnak a munkában! HOKKEDLI Csönd legyen! Ha folyton kiabáltok, nem tudjuk megdézsmálni a Mikulás puttonyát. NOKKEDLI Tudod mit, Hokkedli?! Vedd fel a krampuszálarcot és addig ijesztgesd ıket, amíg én néhány csokit kiveszek. (A nézık felé.) Néhányat. Igazán, csak egyet, kettıt. Éppen csak kóstolóba... Aztán majd cserélünk. HOKKEDLI Jó! (Nagy vidáman felteszi az álarcot és karbafont kézzel megáll a puttony mellett, kissé oldalvást, hogy láthassák Nokkedlit, aki vadul belehajol a puttonyba és láthatólag két kézzel tömi magába a csokit.) Szóval én most ijesztgetek. Amíg ı csak kóstolgat... Ejnye, de sokáig kóstolgat! (Hokkedli Nokkedli felé fordul, aki éppen ekkor veti fel a fejét. A szája csokitól maszatos. Megijed.) NOKKEDLI Jájjáj! A frász töri az embert! Mit hülyéskedsz? (Most ı is felveszi az álarcot.) HOKKEDLI Megijedtél az álarcomtól, mi? Hohó, most rajtam a sor! (Belehajol a puttonyba, aztán mérgesen felordít.) Árulás! Ebben már nincs semmi. Mind megetted! Mind megetted! NOKKEDLI Éppen csak kóstoltam, éppen csak kóstoltam! HOKKEDLI Na megállj, na megállj! (A két rossz gyerek egymást ijesztgetve összeverekszik. Vigyázzunk, hogy csak mímeljék a verekedést, semmiképpen se üssenek. Nagy, lassított mozdulatokkal billegnek egymás körül, de hirtelen megállhatnak, hogy toporzékolni kezdjenek: „Juj, de dühös vagyok! Most mindjárt megverlek!" Aztán folytatódhat a jelképes verekedés.) (Egyszerre csak csengettyőszó hallatszik. A két gyerek hirtelen megáll, remegni kezd kezük-lábuk.) HOKKEDLI Ha-ha-hallod, Nokkedli? NOKKEDLI Haha-hallod, Hokkedli? HOKKEDLI Jön a Mikulás! NOKKEDLI Mindjárt itt lesz. HOKKEDLI Fussunk!


NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI

2007.

91

Nem tudok! Csikar a hasam. A sok csokitól! Én elfutok. Ebben az álarcban. Hihihi! Juj, de csikar... Jaj, nem tudom levenni! Én sem tudom levenni. Varázslat történt! Most már mindig krampuszok leszünk! Brühühü! (Hangosan, mókásan bıgnek, amikor megjelenik a Mikulás.)

MIKULÁS

Szervusztok gyerekek! Csakhogy ide is eljutottam. Nagy hegyeken, völgyeken, széles hómezıkön át jöttem. Nem volt könnyő. Siettem, mert tudtam, hogy itt csupa jó gyerek vár engem. (Észreveszi a két ebadtát.) Ejnye, hát ti miért bıgtök olyan nagyon? Tılem nem kell félni. Én a jó gyerekeket nagyon szeretem. (A közönséghez.) Mit hallok? Hogy nem jó gyerekek? Na, ezt már nem hiszem. Csak akkor, ha ık maguk mondják. Hadd halljam! (Hokkedli és Nokkedli elıre lépnek és egymásra mutogatva hadarnak.)

HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI NOKKEDLI HOKKEDLI MIKULÁS

Mindketten MIKULÁS HOKKEDLI MIKULÁS

İ a rossz gyerek! İ a rossz gyerek! Meg akarta ijeszteni ıket. Azt mondta rájuk, hogy töpörtyők! Nem igaz, nem igaz... Pedig nem is töpörtyők... hanem csak dinnyék! És evett a csokiból! İ is evett! Az egészet megette. İ meg a többit! És verekedett. És ijesztgetett ezzel a buta álarccal. És most nem tudjuk levenni... Ejnye, bejnye, teremtette! Hát itt bizony írhatnám fekete pontokat! Haragudhatnék is, mert nem elég, hogy rosszalkodtok, még árulkodtok is egymásra. Márpedig ez a legcsúnyább. Most mit tegyek? És ez az álarc! Mondjátok csak, csináltatok-e valami jót is? Mert, ha igen, az álarc azonnal lejön. (A két gyerek izgatottan az álarcához kap, mint aki máris levenné. És egyszerre mondják) Igen, igen! Tegnap mi ketten átvezettünk egy öreg nénit az úton. (Az álarcot leveszik.) No, ez szép! De miért ketten...? Mert nem akart átmenni! (Nevet) Elég, elég! Kezdıdjék az ajándékok kiosztása. Ti fogjátok osztani. (A közönséghez): Mit mondtok? Hogy ez a puttony már üres? Dehogy üres! Ez varázsputtony. A jó gyerekeknek mindig jut belıle.

(E kis elıjáték után kezdıdhet a Mikulás -napi ajándékosztás.) (4) Forrás: Jön a Mikulás Unió Kiadó, Diákkönyvmőhely 1994., Válogatta és szerkesztette: Rónaszegi Éva


2007.

92

11. Kistestvér születése Nagy Zoltánné nyomán, Tiszagyulaháza

Szereplık: KISLÁNY KISFIÚ ANYA APA Szín:

A kislány babát fésülget, a kisfiú autót tologat. Középen bölcsı, mögötte négy szék.

Kislány:

Úgy izgulok! Már nagyon türelmetlenül várom, hogy apa és anya hazaérjenek a kisbabával. Te is várod ıket? Aha. Mit gondolsz, milyen lesz a kistestvérkénk? Mit tudom én. Kit érdekel. Gyerekek, gyerekek megérkeztünk! Itt van a kistestvérkétek, a kicsi Marcsika. (odaszalad) Hadd nézzem meg! Jajj, de aranyos! De kis cuki! Ó de drága! Ó de tündér! Milyen szép a szemecskéje! Épp olyan, mint a tiéd. Nézd, milyen aranyosan mosolyog, biztos tündérekkel álmodik. Az a pici győsző szája! Hol mosolyog, hol sírásra áll! Kisfiam gyere te is, nézd meg közelebbrıl Marcsikát. Minek, jól látom én innen is. Ne légy már ilyen barátságtalan! Anya, anya a kezembe foghatom Marcsikát? Kérlek, engedd meg! Még nem lehet, túl kicsi, nagyon kell rá vigyázni. Majd ha megnı játszhatsz vele, talán még eleged is lesz belıle. Most beteszem a bölcsıbe, hadd szunyókáljon a kis szentem.

Kisfiú: Kislány: Kisfiú: Szülık: Kislány: Anya: Apa: Anya: Apa: Anya: Apa: Anya: Kisfiú: Anya: Kislány: Anya:

Aranyszárnyú pillangó, Mondj neki egy szép mesét , hol vagy, te kis csapongó?Fogd be mind a két szemét, Minek szállsz oly messzire Ha ı alszik csendesen, szállj a baba szemire. Anyuka is elpihen.


Ének: Kisfiú:

Kisfiú: Apa: Kisfiú: Apa: Kisfiú:

Anya: Mindenki: Kisfiú: Mindenki: Kisfiú: Mindenki: Kisfiú: Anya: Kisfiú: Apa: Kisfiú:

Mindenki: Apa: Kisfiú: Anya: Kisfiú:

2007.

93

Nagy az ég ablaka... Apa ma hazajött a kórházból anyával meg egy pólyába csomagolt izével. Megvan a véleményem róluk, még egy rendes testvérkét sem tudtak hozni nekem. Ez beszélni sem tud, egészen kopasz, és egyetlen foga sincs. igaz majdnem úgy tud nyávogni, mint a macska, de azért mégsem tetszik. Holnapig még várok, hátha megnı, de ha nem, akkor kicserélem. Apa, apa figyelj csak... Pszt! Csöndbe légy, még felébreszted! Apa focizol velem? Jajj, kisfiam, most ne zavarj...! (panaszosan, szomorúan mondja) A kishúgom három hetes mindenki örömtıl repes: Milyen, okos, ügyes helyes. Már kora reggel hallom a mamát: Megint hízott vagy tíz dekát! Milyen ügyes, okos, nahát! (gúnyosan ismételgetik) Hogyha lenyel egy kis tejet, mit kap megint dicséretet! Milyen ügyes, okos, nahát! (gúnyosan ismételgetik) Ha elaludt, s nem sírdogál: Milyen ügyes, okos, nahát! (gúnyosan ismételgetik) Mama ringatja: Kincsem! Becézgeti Marcsikát, és egyéb gondja nincsen: cseréli a pelenkát. A papa meg ezt kiálltja: Nicsak, a baba ásít, de milyen óriásit! (lelkesen) Nem ismerek a papára! Színes film van a gépében - Marcsika minden képen. Én meg bevertem egy szeget, mégse kaptam dicséretet! Szörnyen bántott ez engem. Merre bújjak, hova menjek? Az ágyra lehevertem, és bıgtem: Oá, oá! A papa bámul és nevet. Hát teveled mi van? Bömbölsz akár egy vadgyerek, nem való ez fiam! Befordultam a falnak én, s csak néztem a falat. A mama sietett felém: Mi baj? Ringassalak? Ne! Nem vagyok már kisbaba! Csak ülj mellém egy kicsit mama. Mesélj anya milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam? És tehozzád hogyan szóltam, amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad mit kívánok?


2007.

94

Mesélj rólam! Hogy szerettél? Engem is a karodba vettél, meleg tejeddel etettél? Akárcsak a testvéremet? Gyönyörködtél akkor bennem, Úgy neveztél: kicsi lelkem? És amikor még nem voltam, a hasadba rugdalóztam, tudtad-e, hogy milyen leszek, milyen szépen énekelek? Sejtetted, hogy kislány leszek? Mesélj anya, mesélj rólam! Milyen lettem, amikor már megszülettem? Sokat sírtam vagy nevettem? Tényleg nem volt egy fogam sem? Ha én nem én lettem volna, akkor is szerettél volna? Anya:

Kisfiú:

Most már ne butáskodj, hiszen mi nagyon szeretünk téged. Gyere, legyen együtt az egész család. Fel a fejjel, pár nap múlva elvisz apa pecázni, sıt, még a nagyit is meglátogatjátok. Ha apuval megszökünk, délig haza se jövünk. A kezünket zsebre vágva Kisétálunk a világba. Még, hogy ı nagy én meg kicsi, talán ez is valami? Lábunk elıtt fut a labda, hol én rúgom hol meg apja.


2007.

95

12. Látogatás

Szín: A babaszobai asztalon 3 baba, az asztal mögött kissé távolabb 3 szék. Luca

Énekel- Csícseriborsó bab lencse...., közben rendezgeti a babákat.

Edina és Lili kopogtatnak Luca

Tessék. Ki az?

Lányok

Én vagyok az Edina. - Én vagyok Lili.

Luca

Sziasztok.

Lányok

Szia Luca.

Luca

Gyertek be. Foglaljatok helyet nálunk.

Edina

Nagy örömmel jöttünk hozzád. Az új babádat szeretnénk látni.

Luca

Itt van...Nézzétek, milyen helyes, milyen szófogadó, milyen engedelmes. Anyukámtól három babát kaptam egyszerre. Akarjátok, hogy nektek adjam?

Lányok

(örömmel) Igen, jaj , de jó! Luca odaad nekik egy-egy babát, megköszönik.

Lili

Milyen jó is a te mamád! Nekünk is vett egy-egy babát.

Edina

Ni, ez szıke, ez meg barna, arca, olyan, mint az alma.

Lili

Tiszta, rendes a ruhája. Meglátszik, hogy ırzi, vigyázz rája.

Luca

(ijedten) Halljátok, hogy sír a babám? Megütötte talán magát?

Edina

Nem látod, itt kék a lába? Nem bír menni óvodába.

Luca

Péter, Péter....

Péter

Tessék itt vagyok.

Luca

Péter hívd gyorsan a doktor bácsit! Gyógyítsa meg a kis Marcsit.

Péter

Marcsi beteg? Nincs baj semmi. Nem könnyő anyának lenni.

Lili

Tegnap én is épp így jártam. Megütöttem, most kék a lábam.

Péter

Gyorsan jártam, mint a madár. Itt van már a tudós tanár! Belép a doktor.

Luca

Édes drága doktor bácsi. Marcsi babám nem bír járni. Fáj szegénynek a lába. Nem bír menni óvodába.

Doktor

Fáj szegénynek a lába? Nem bír menni óvodába? (vizsgálja) Látom, itt van, megütötte. No azért nem megy tönkre. Ettıl lehet még menyasszony. Bıröcskéjét beragasztom. Lefektetjük puha ágyba. Holnap mehet óvodába.


2007.

96

Luca

Köszönöm drága doktor bácsi. Marcsi babám tud már járni.

Doktor

Most aludjon egy jó nagyot. Jó napot, már itt sem vagyok! Tudjátok rengeteg a beteg. Épp ezért mindig sietek. Kezet fognak. Viszontlátásra.

Lányok

Altassuk el babáinkat. Énekelnek egy altatódalt a babákat ringatva, majd leteszik babáikat az asztalra és kimennek a helyükre. Szandi jön sietve, kis gazdasszonynak öltözve fakanál, varrótő a kezében.

Szandi

Lilike, Marcsika, Pannika mi ez a nagy sírás-rívás? Hát itt vagyok már! Mi a baj? Meghúzták a hajadat? Megütötted magadat? Nagyon éhes a kis pocak? (dédelgeti, vigasztalja ıket) Mindjárt, mindjárt várjatok egy kicsit. Azt sem tudom sokszor már, Hogy jajj - mihez is fogjak? Három kényes rossz babám van, S egyre csak nyafognak. Lilikének minden percben eltörik a mécses, Marcsika mindig arra pottyan, Panni folyton éhes. Tegnap már a sok dolgomba belezavarodtam, Bal kezemben fakanál volt, varrótő a jobban. S mikor delet harangoztak, akkor vettem észre, A gombócot foltoztam meg, S zokni lesz ebédre.


2007.

97

13. Mackóébresztés

Szereplık: MACI SUNYI (rókagyerek) FÜLES SÜNI Szín:

Szoba középtájon színes takaróval leterített fekhely

Kellékek: flakon méz, takaró, párna, trombita

Ének:

a gyermekek által ismert dal

Maci:

jobbról jön, lassan, cammogva megy az ágy felé, közben halkan brummog, leül , ásít Jaj de álmos vagyok! /közönséghez/ Most bebújok a takaró alá, /azután felül/ és úgy elalszom, hogy három napig sem nyitom ki a szememet! Bebújik a takaró alá, azután felül, és megigazítja a párnát, forgolódik helyezkedik, majd elcsendesedik. Egyenletesen szuszog.

Füles:

kintrıl halkan kopog….kis szünet után kissé erısebben újra kopog

Maci:

halkan felmordul

Füles:

harmadszor is kopog

Maci:

(dühösen) Ki az?

Füles:

óvatosan bejön, kezében egy flakon mézet tart, megáll, halkan szól Én vagyok a kisnyúl.

Maci:

mozdulatlanul fekszik, álmos hangon kérdezi

Füles:

Csak azért jöttem, mert hoztam neked egy kis mézet, tudom hogy szereted.

Maci:

enyhébb, de álmos hangon Mézet? Azt csakugyan szeretem. De most legjobban aludni szeretnék.

Füles:

Jó, aludj! Már itt sem vagyok! /kifelé indul/

Maci:

brummogva: köszönöm… brumm… brumm…

Füles:

Szívesen Macikám. Aludjál csak tovább, nem zavarlak. Óvatosan kimegy a jobb szélén.

Maci:

szuszogva alszik

Sunyi:

kint erıteljesen kopog, már be is ront a színre

Maci:

szuszog

Sunyi:

Úgy látszik alszik. No majd mindjárt felébresztem.

Mit akarsz Füles?


2007.

98

/ Maci mellé lép. Széles mozdulattal simogatja a fejét, s közben édeskés hangon mondja:/ Maci – Macikám… kelj fel, én vagyok itt, Sunyi a jó barát. Gyere labdázni! Maci:

/morogva/: Hagyj békén! Aludni akarok!

Sunyi:

/éles hangon/ Dehogy hagylak! Mindjárt lehúzom rólad a takarót! /Megfogja a takaró végét/

Maci:

Dehogy húzod! /fülére rántja a takarót/

Sunyi:

Hiába húzod a füledre, úgyis lerántom. /maga felé húzza a takarót/

Maci:

/a takaró után kap, s visszarántja/: Nem rántod!

Sunyi:

De lerántom! /visszahúzza a takarót/

Maci:

/visszarántja a takarót/:Nem!

Sunyi:

/a takarót visszahúzza/: De!

Maci- Sunyi: /a takarót el-és visszahuzigálják, egyre dühösebben kiabálják/:Nem!!!..De!… Nem!!..De! Sunyi:

/elrántja a takarót, s hanyatt vágódik, a feje nagyot koppan, keservesen sír/: Jaj a fejem …Jaj a fejem!

Maci:

/hanyatt esik, s a párnára puffan./

Sunyi:

/ a fejét tapogatja/: Jaj a fejem!

Maci:

Te vagy az oka! Miért nem hagytál aludni?

Sunyi:

/sírós hangon/ El is megyek, a labdát is elviszem. /kimegy a színrıl, de még visszaszól/ Pukkadj meg, te álomszuszék!

Maci:

/felkel, felveszi a takarót, visszafekszik, s az ágyban magára húzza , s közben morog./ Nem hagynak aludni: folyton zavarnak, de most túljárok az eszükön. /közönséghez szól/ Bebújok a takaró alá, és akkor nem látnak meg. Így ni! /a fejére húzza a takarót, de a talpa kilóg alóla. Elıdugja a fejét, s kiszól a közönségnek/ Ugye nem látszom ki a takaró alól?

Közönség:

figyelmezteti

Maci:

Akkor behúzom a talpam. /behúzza/ Így már jó?

Közönség:

felel

Maci:

Akkor most alszom. De meg nem mondjátok senkinek, hogy itthon vagyok! /Kicsit még mocorog, azután elcsendesedik./

Süni:

kintrıl kopog

Maci:

/vidáman/: Aha! Kopognak! De én nem vagyok itthon!

Süni:

bedugja a fejét jobbról: Nyitva az ajtó, de hol van Maci? /körülnéz/ Úgy látszik kiment valahova. No nem baj, majd megvárom. Addig leülök ide. /leül a Macira/: Hő de finom puha ez az ágy! /megsimogatja a takarót/ Ugrálok rajta egy kicsit. /ülve ugrál/ Hopp…hopp… /hirtelen lerepül az ágyról, s a szín szélére pottyan. Ámulva: Nahát… ez az ágy még rúgni is tud. Még egyszer kipróbálom! /elindul az ágy felé/


2007.

99

Úgy

/hirtelen kidugja a fejét a takaró alól, dühösen/: Ide ne gyere, ha kedves az életed! Elég volt a szurkálásból! Olyan a hasam, mint a szita. összeszurkáltad a tüskéiddel!

Süni:

/meglepıdve/: Hát …hát…te voltál az a puha? De miért bújtál a takaró alá?

Maci:

Mert álmos vagyok! És aludni akarok! /dühösen fejére rántja a takarót/

Süni:

Jó! Jó! Azért ne mérgelıdj! Én csak azt akartam mondani, hogy ma ünnep van az óvodában, és a gyerekek téged is meghívtak, hogy gyere el és trombitálj nekik!

Maci:

/széles mozdulattal ledobja a takarót, és kiugrik az ágyból lelkesen/ Ünnep van! És meghívtak az óvodába! Persze, hogy megyek!

Maci:

/Megöleli Sünit/ Köszönöm Sünikém, hogy szóltál! Máris indulhatunk! Süni:

És a trombita?

Maci:

Az ám! A trombita! /balra kiszalad , és trombitát fújva jön vissza/

Süni:

/mögötte menetel, s a trombitált dalt énekelve kimennek a színrıl/


2007.

100


Brezsnyánszky László (szerk.): A bátorító nevelés alapjai ALTERN FÜZETEK 10., BUDAPEST, ISKOLAFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY

Pedagógusok és neveléssel foglalkozó más szakemberek, valamint szülık egyaránt haszonnal forgathatják a kiadványt, amely az Alfred Adler nevével fémjelzett szemléletmód alaptételeit foglalja össze. Az anyag D. Dinkmeyer, R. Dreikurs, V. Scholz, T. Kürthy és O. Spiel tanulmányaira épül. A fordítások eredetileg a Kürthy Tamás aacheni pedagógiai professzor által a debreceni KLTE-n kezdeményezett mentálhigiénés képzésre készültek, s a kötet is mindenekelıtt neki kíván emléket állítani. Ugyanakkor a győjtemény jóval meghaladja az emlékállítás funkcióját, hiszen egy napjainkban is alkalmazható nevelési irányzat alapelvei és módszerei tárulnak fel elıttünk. 2.

Gabnai Katalin: Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába UNIVERSITAS SOROZAT, HELIKON KIADÓ, 2001.

Gabnai Katalin elsısorban pedagógusoknak írta a könyvét. Feltételezi, hogy van bennük annyi érzékenység, kreativitás és elhivatottság, hogy keressék az új, a hatékony megoldásokat a napi munkájukban. A szerzı úgy határozza meg témáját, hogy „drámajátéknak nevezünk minden olyan játékos emberi megnyilvánulást, melyben dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetık föl. A dramatikus folyamat kifejezési formája: a megjelenítés, az utánzás; megjelenési módja: a fölidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció; eszköze: az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idı; tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés”. Olyan jelenségekrıl van szó, amelyek nap mint nap adódnak az óvodai, iskolai munkában és az értı pedagógus nemcsak észreveszi ezeket, hanem használni, tovább építeni is tudja, egyszóval beemeli a nevelési folyamatba. 3.

Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnıtteknek. TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1987.

4.

Gabnai Katalin: Állatosdi MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1984.

Ugye jó lenne bebújni néha mások bırébe?! Eljátszani, hogy felnıtt vagy, hogy cukrász vagy, hogy mozdonyvezetı vagy, hogy te vagy a vadász elıl menekülı kisnyúl, a békára vadászó gólya, a nagy, erıs állatokat okosságával legyızı teknısbéka. Szerepjátékokat kínál neked ez a könyv, farsangi délutánokon, iskolai rendezvényeken, de akár otthon vagy születésnapon is könnyen eljátszható, elıadható rövid mősorokat. Van köztük olyan, amelyhez elég két-három szereplı, de találsz a könyvben olyan darabot is, amelyet nyolcan-tízen is játszhattok. Arra is gondolt Gabnai Katalin, akit a "Játsszunk bábszínházat!" és a "Csörgısipka" címő tévémősorokból jól ismerhettek, hogy megsúgja nektek, hogyan lesz a szövegbıl igazi elıadás. Próbáljatok csak elıadni egy darabot, rögtön rájöttök, nincs nagyszerőbb játék, mint másnak képzelni magunkat, más szemével látni, más eszével gondolkodni, egyszóval más bırébe bújni. 5.

Dr. Elıd Nóra (szerk.): Add tovább! Dráma-játék győjtemény (3. javított kiadás) CANDY KIADÓI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓI BT. 2003.


6.

2007.

101

Dr.Kiss Tihamér: A gyermek értelmi fejlesztése az elsı hat életévben Piaget szellemében HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET, DEBRECEN 1992.

Téli ünnepkör: Ünnepi mősorok összeállításához 1.

Angyal száll az égbıl: A karácsonyi ünnepkör népköltészete válogatta: Pásztó Katalin - Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 1998.

2.

Farkassné Gellért Erzsébet: Mesék, versek a télrıl Ajánló bibliográfia gyermekmősorok összeállítóinak. - Debrecen : Vár. Kvt., 1988.

3.

Gyopáros I. Zsuzsa - Horváth Zoltánné: Néphagyományaink óvodásoknak és kisiskolásoknak Celldömölk, PAUZ Fénymásoló és Mőszaki Tanácsadó GMK, 1990.

4.

Hrutkáné Dávid Mónika: Ünneplapozó: Népi mondókáink az év jeles napjaira Óvónık kincsestára Módszertani kézikönyv C 2.8 modul/ Nagy Jenıné, Bp. Raabe Kiadó

5.

Karácsony boldogsága: Régmúlt idık versei, dalai, mondókai, játékai az óvodamúzeumból és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum anyagából szerkesztette Harcsa Tiborné Hornyák Katalin, M. Petı Rita. - Bp.: OPKM, 1998.

6.

Magyar ünnepek válogatta: Horváth Sarolta, Benke Éva; szerkesztı: Esztergályos Jenı Celldömölk Apáczai Kiadó, 1990.

Játékmegfigyelés

Horváth Csabáné fejlesztıpedagógus 2007. március 22. Óvoda, Jánosháza


2007.

103

A gyermek megismerése a játékban A játék Az Óvodai nevelés országos alapprogram V. fejezet 1. pontja kimondja, hogy „a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék… a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete…” A gyermek általános fejlettsége a játékban, a játék során érhetı tetten a legszembetőnıbben, itt jelenik meg a legplasztikusabban. Miután a játék adja a legtöbb információt, ezért kell különös gonddal figyelnünk a játszó gyerekeket, elemeznünk a látottakat, hallottakat. A játék és a tanulás között igen szoros a kapcsolat, mivel a játékkal mint tevékenységgel elemi jártasságokat, kézségeket, képességeket alakíthatunk ki. Ezek pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy bármilyen sikert érjenek majd el a gyerekek az iskolában. A játék alkalmas a gyermekek megismerésére, mert a gyermek · természetes megnyilvánulása · az élményeit cselekvésbe fordítja át · a játékban felkínálja magát, hozza a problémáját. A gyermek a játékában vall arról, hogy · milyennek látja és milyennek szeretné látni a világot · hogyan magyarázza hogyan éli át helyzetét, kapcsolatait a felnıttek és a gyermekek világában... · milyen problémái vannak kitıl vagy mitıl fél, milyen sérelmei vannak, mit hiányol... · milyen megoldási stratégiái vannak milyen erıfeszítéseket tesz igényei kielégítésére... A játék a feszültségek, vágyak feldolgozásának egyik módja. Minden játék alkalmas arra, hogy a gyermek a feszültségeit belevigye. A feszültség eredıje a gyermek vágyai és lehetıségek közötti ellentmondás. Hátterében áll: ragaszkodás és a biztonság igénye, az agresszív feszültségek, a szeretet elvesztésétıl való félelem, az én érvényesítésének feszültségei... A játék eszköz és lehetıség arra, hogy a gyermek a vele történteket átalakítsa, az élményeket átdolgozza, negatív élményeit „tárgyiasítsa”; legyızze félelmeit; kompenzálja kicsinységét; kitöltse agresszióját; elégtételt vegyen sérelmein; megbirkózzon ellenséges érzelmeivel (pl. féltékenység); feldolgozza titkolt érzéseit (bőntudat, szényen) A játék információt nyújt az óvónınek a gyermek · mozgásfejlıdésérıl (hogyan jár, fut, mászik, ugrál, miképpen tájékozódik a térben…), · finommozgásáról (milyen módon bánik a játéktárgyakkal, melyik kezét, ill. lábát részesíti elınyben, milyen játékokat konstruál, milyen a viszonya különbözı anyagokhoz: víz, homok, agyag…), · beszédfejlıdésérıl (mit mond játék közben, milyen kifejezéseket használ, milyen a beszédértése, beszédhallása...), · szociális érettségérıl (milyen módon képes társaival együttmőködni, képes-e kontrollálni viselkedését, részt vesz-e a csoportos játékokban, felhasználja-e a játéktárgyakat helyettesítésre...)


2007.

104

Játékmegfigyelés A személyiség fejlettségi szintjének megállapítására szolgáló legelterjedtebb és legegyszerőbb módszer a megfigyelés. Általában eszközigénytelen, a nap bármely idıszakában lefolytatható, bármikor megismételhetı. A megfigyelés kritériumai: -

Akkor szerezhetünk valós adatokat, ha a megfigyelés a gyermek természetes környezetében zajlik. Az ismerıs társak, tárgyak biztonságérzetet adnak, a gyermek önmagát adja.

-

A megfigyelés mindig legyen tervszerő és folyamatos. Így arra is fény derülhet, mely szituáció hozza felszínre az egyes jegyeket, kik azok a személyek, akik kiváltják a gyerekben a nem kívánatos viselkedést, mennyi ideig tart, mivel állítható le.

-

A megfigyelés sohasem lehet általános, mindig elıre meg kell határoznunk, mit figyelünk meg. Felhasználható adatokat csak a pontos, konkrét szempontok szerinti megfigyelések adnak, amelyekbıl reális következtetéseket vonhatunk le.

-

A megfigyelés tevékenység közben zajlik. Az aktuális viselkedés mellett azonnal képet kaphatunk a cselekvéshez kapcsolódó mozgásokról is.

A játék egy lehetséges felosztása, és megfigyelési szempontjai: FUNKCIÓS VAGY GYAKORLÓ JÁTÉK Az értelmi fejlettség mutatói: · · · · · · · ·

Mennyire pontosan, helyesen rögzítette, idézte fel az észlelt jelenségeket? Mennyi ideig tart ki a játékban? Mit ragad ki az összképbıl (hang, mozgás)? Milyen új momentumokat épít be a játékba? Mennyire kifejezı, érthetı beszéde? Fellelhetı-e elemi összefüggés, következtetés? Használ-e metakommunikációt? Milyen témájú játékba kapcsolódik szívesen?

Az érzelmi – akarati fejlettség mutatói: · · · · · ·

Mennyire erısek az érzelmei? Megjelenik-e akaratosságra utaló tendencia? Képes-e tartani az egyszerő játékszabályokat? Milyen szerepet részesít elınyben (állat, tárgy, ember)? Vállal-e agresszióra utaló szerepet? Hogyan válaszol a felmerülı problémákra?


2007.

105

Szociális fejlettségi mutatók: · · · ·

Hol tart a társulási foka? Aktív-passzív a kapcsolatteremtésben? Alkalmazkodik-e a változó szituációkhoz? Figyelembe veszi-e a felnıtt megjegyzéseit?

Mozgásfejlettségi mutatók: · · · ·

Mozgásai mennyire pontosak? Nagy vagy finommozgásokat használ gyakrabban? Mozgásaik egyszerőek, összetettek? Mennyire koordináltak?

SZEREPJÁTÉK Értelmi fejlettségi mutatók: · · · · · · · · ·

Mi a szerepjáték témája (család, események)? Milyen tartalommal tölti meg az egyes témákat? Milyen visszatérı tartalmakkal találkozunk? Mennyi ideig játszik egyfolytában? Beszéde mennyire érthetı, folyamatos? Képes-e koncentrálni egy adott feladatra? Van-e figyelemmegosztás? Felismeri-e az ok-okozati összefüggéseket? Hogyan mőködik az analizáló-szintetizáló képessége?

Érzelmi-akarati fejlettség mutatói: · · · ·

Pozitív vagy negatív érzelmek dominálnak? Vezetı vagy alárendelt szerep dominál? „Vezetıi” szerep jellemzıi pl. jó hangulatot teremt vagy parancsolgat, durva, büntet „Alárendelt” viselkedés jellemzıi pl. csendes, szófogadó, bizonytalan, lázong, ellenáll, megtagad

Szociális fejlettségi mutatók: · · · · · · · · ·

A témához, tartalomhoz kapcsolódó szokásokat betartja? Együttmőködik társaival, képes a közös megegyezésre? Elfogadható módon nyilvánítja ki érzelmeit? Kudarc esetén képes magán uralkodni? Kezdeményezı, aktív? Végigjátssza a játékot, vagy látszólag ok nélkül kilép? Mennyire rugalmas a változó helyzetekben? Nyújt-e segítséget rászoruló társának? Mennyire mőködik identifikációs és empátiás képessége?


2007.

Mozgásfejlettségi mutatók: · · · ·

Mozgása nyugodt, ritmikus, kapkodó, aritmikus? Egyszerő vagy összetett mozgások vannak többségben? Mely tevékenységekben használ nagymozgásokat? Melyik cselekvések végzésénél jelennek meg a finommozgások?

SZABÁLYOS KONSTRUKCIÓS JÁTÉK Értelmi fejlettség mutatói: · ·

Elınyben részesíti-e az értelemfejlesztı szabályjátékokat? Könnyen felfogja-e a szabály lényegét?

· · ·

Képes-e szabályt módosítani, vagy újat kitalálni? Betartja-e a szabályt? Észreveszi-e és korrigálja-e a hibáit?

Érzelmi-akarati fejlettség mutatói: · · · ·

Hogyan reagál dicséretre, sikerre? Hogyan reagál elmarasztalásra, kudarcra? Együtt tud-e örülni a többiekkel mások sikerének? Képes-e újrakezdeni tevékenységét hiba esetén?

Szociális fejlettség mutatói: · · · · ·

Kivel kezdeményez elsısorban játékot (gyerek, felnıtt)? Hogyan alkalmazkodik társaihoz a játékba lépésnél? Mennyire együttmőködı? Igényli-e az önállóságot? Milyen konfliktus megoldási módokat használ?

Mozgásfejlettségi mutatók: · ·

Mennyire folyamatos a mozgás? Milyen a tempója, ritmusa (gyors, lassú, egyenletes, hullámzó)?

· · ·

Helyes-e a mozdulatok egymásutánisága? Sikeresek-e a finommozgások? Célszerő-e az eszközhasználat?

Horváth Csabáné fejlesztı óvodapedagógus és Királyné Csiszlér Ilona óvodapedagógus összeállítása

106


2007.

107

Az értékelés szempontjai 1. Megfelel-e a gyermek játéka az életkorának? Az óvónı számára jelzés, ha a csoportjába járó gyermek · általában a fiatalabb gyermekekre jellemzı módon játszik (bizonyos határok elfogadhatóak); · nem tud elmélyedni a játékban; · inadekvát vagy sztereotip, esetleg bizarr módon használja a tárgyakat, vagy tevékenykedik. Ha a ez a játékmód tartósan és rendszeresen megfigyelhetı, szakember tanácsát kell kérni. Rendszerint a gyermek csak bizonyos, körülhatárolt területeken mutat elmaradást, de lehetséges lassúbb értelmi fejlıdés, elmaradottság (retardáció), esetleg fogyatékosság is. 2. Elıfordulnak-e érzelmi konfliktusra utaló elemek a játékban? (Kósáné) Érzelmi kiegyensúlyozatlanságra utaló jelzés, ha a gyermek · agresszíven bánik a tárgyakkal, rombol, társaival szemben támadó viselkedést mutat; · mozdulatai bizonytalanok, félénk, szorongó; · nem tud elmélyülten játszani, kapkod és felületes; · kényszeresen tapad egy-egy játékhoz, játéktémái szegényesek, hiányzik a kezdeményezés.

Az óvónı feladata: · · · · · ·

A gyermek folyamatos megfigyelése (regisztrálja, hol tart a gyermek a fejlıdésben, milyen elmaradások, esetleg érzelmi problémák tapasztalhatók) A gyermek támogatása a játékban Az egyéni fejlesztés módjának, lehetıségeinek megkeresése Lehetıség megteremtése, hogy a gyermek olyan módon vezesse le feszültségét, játssza ki indulatait, amellyel a többi gyermeket nem veszélyezteti Konzultáció a szülıkkel Szakember bevonása (pszichológus, ideggyógyász, logopédus, gyógytornász), ha az óvónı úgy véli, felkészültsége nem elegendı a segítséghez.

Játékterápiák (pszichoterápiák és mozgásos hangsúlyú terápiák...) A szakemberek által leggyakrabban alkalmazott eljárások: · a gyermek szimbolikus játékát felhasználó terápia: Világjáték (Lowenfeld, Polcz), Sceno teszt, bábjáték... · mozgásterápiák: Ayres, Frostig, Delacato speciális mozgásterápiák (sérült gyerekekkel foglalkozók: Tunyogi, Dévényi...)


2007.

108

Amit az óvónınek észre kell venni, a gyermek megismerésének módszerei „Az óvónık jól felkészültek, sok pedagógiai, pszichológiai ismerettel rendelkeznek, s a gyakorlat is mutatja felkészültségük magas szintjét. Minden óvónı tudja, és az óvodai dokumentumokban is szerepel, hogy az óvoda nevelıintézmény, melynek funkciója a gyermekek óvása, védelme, személyiségfejlıdésük segítése, fejlesztésük megvalósítása a családdal együtt... A gyermekeket igen sokféle hatás éri egyidejőleg. Ezek a hatások segítik vagy gátolják a fejlıdésüket. Nehéz megvizsgálni az óvodába kerülı kisgyermek fejlettségi szintjét, hiszen a fejlettségi szint maga is összetett, bonyolult, sok tényezıt magában rejtı fogalom. Pedig ha fejleszteni akarjuk a gyermeket, meg kell ismerni a személyiségét éppúgy, mint fejlıdésének ütemét, menetét s a rá zúduló hatások összességét az óvodába lépés idején – a bemeneti szintet –, hogy össze lehessen vetni majd az óvodai nevelés végeredményével, a kimeneti szinttel… Az iskolaérettség megállapítását a óvodapedagógus kompetenciakörébe utalják. Helyesen! Az az óvodapedagógus, aki két-három, esetleg négy éven át nevelte a gyermeket, figyelte és segítette fejlıdését, minden különösebb „mérés”, „vizsgálat” nélkül, saját folyamatos feljegyzései alapján nagy biztonsággal meg tudja állapítani, elég fejlett-e a gyermek az iskolai élet megkezdéséhez…. Természetesen ehhez ismerni kell az iskolaérettség kritériumait, az iskolai követelményeket és a gyerekek életkori és egyéni sajátosságait egyaránt.”(1) Mi óvodapedagógusok óriási lehetıség birtokosai vagyunk. Úgy és annyit láthatjuk a kicsiket, mint senki más ebben az életszakaszban. Ezért is nagy a felelısségünk, hiszen ha értıen figyeljük İket, sok késıbbi kudarcot elızhetünk meg, javíthatunk, - ha szükséges a szülıgyermek kapcsolaton - illetve kompetenciánkat meghaladó probléma esetén szakember segítségét is idıben kérhetjük. Ez a kapcsolat és felelısség kötelez bennünk arra, hogy észre vegyük ha „baj” van, és a szülınek is jelezzünk -még ha nagyon kínos ismert a gyermek érdeke ezt kívánja. Amit az óvónınek észre kell venni: Az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükséges pszichikus funkciók intenzív fejlıdése az óvodáskorra tehetı. A funkciók egyensúlya, a mőködésük integrációja hatéves korig kialakul, ami azt jelenti, hogy az iskolai kudarcok megfelelı óvodáskori fejlesztéssel megelızhetıek, súlyosságuk csökkenthetı. DE milyen tüneteket kell észrevennünk óvodáskorban? Megfigyelhetünk verbális, auditív vizuális és motoros részképességzavarokat. Sérült lehet ezeknél a területeknél: · · · ·

az analízis-szintézis mővelete, a szerialitás képessége, az emlékezet megbízhatósága a figyelem-, és koncentrálóképesség tartóssága, terjedelme.

(1) W. Mikó Magdolna: Hozzászólás egy pódiumbeszélgetéshez Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-06-np-Miko-Hozzaszolas


2007.

109

A beszéd alaki- és tartalmi zavarára, a beszédészlelési folyamat zavarára utaló tünetek: · ritmuszavarok a beszédben, · szegényes szókincs · helytelen beszédfonetika, · egyszerő társalgást nem tud folytatni, · nem szívesen hallgat mesét, verset, és nehezen tanulja meg, · eseményképrıl felsorolást ad, szegényes beszédprodukció, · díszgrammatikus beszéd, · megkésett beszédfejlıdés, · beszédhang differenciálása gondot okoz. Vizuális és auditív percepció nehézségei: · vizuális- és auditív diszkrimináció fejletlensége, · látás és/vagy hallás útján képtelen hasonlóság-különbözıség felismerésére, · Gestalt látás zavara, · nehezen tud csoportosítani szempont szerint, · képtelen egyszerre több szempont figyelembevételére. Motorium zavara: · diszharmonikus mozgás, · éretlen finommotorika, · vizuo-motoros koordináció zavara (gombolás, vágás…), · konstruktív apraxia (kétdimenziós ábrát nem tud térben összerakni), · grafomotoros fejletlenség, · dysmetria (nem tudja a mozgást idıben befejezni), · ritmuszavarok a mozgásban. Téri tájékozódás, téri észlelés, téri orientáció bizonytalanságai: · hibásan használja a téri irányokat, téri relációkat, · nehezen tájékozódik a körülötte lévı térben, · téri emlékezete fejletlen. Idıérzékelés zavarai: · események sorrendjének megállapítása nehezített, · összekeveri az eseményeket, · nem tud megadott szavakból mondatot alkotni, · idıbeliséget kifejezı szavakat nem használ. Testséma zavarai: · bizonytalanság a testrészek megmutatásakor, megnevezésekor, · mozgások utánzása nehézséget okoz, · mozgásból hiányzik a harmónia, · túl lassú, vagy kapkodó, · szegényes emberrajz Kialakulatlan laterális dominancia, makacs iránytévesztés, rejtett balkezesség, jobb-bal megkülönböztetés nehézsége.


2007.

110

Emlékezet zavarai: · a bevésés hosszú idıt vesz igénybe, · a megırzés rövid idejő, · a felidézés pontatlan, felszínes Szórt figyelem, gyenge koncentrálóképesség: · könnyő elterelhetıség, · rövid távú figyelem, · apró részletek pontos megfigyelésének képtelensége, · akusztikus és vizuális figyelemzavar. Tudatos, értı figyelemmel észre vehetjük ezeket a problémákat és szükség esetén segítséget, kell nyújtanunk a gyermek számára, mert csak így elızhetıek meg a késıbbi iskolai kudarcok. A mőhelyfoglalkozáson megismert Játékmegfigyelés egy, a gyermek megfigyeléséhez, megismeréséhez általunk használható módszerek közül. Általánosan használt és a Fejlıdési naplóban jól dokumentálható módszerek az óvodapedagógusok, fejlesztı óvodapedagógusok körében: ·

·

·

· · · ·

· · ·

Megfigyelések, tényszerő megállapítások rögzítése szempontrendszer mentén. Pl.: dr. Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok az óvodában címő könyvében javasolt szempontok szerinti megfigyelések rögzítése, a gyermek aktuális fejlettségi szintjének elemzése a különbözı nevelési területeken. Egy bizonyos fejlettségi szint elérésének, hiányának jelölése fejlettségmérı lapokon. Pl.: Porkolábné dr. Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolában címő könyvében a fejlettségmérı lapok. Nagy Jenıné „Az óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel” címő választható programja bevezetését és beválás vizsgálatát segítı sorozatának „Csak tiszta forrásból” címő kiadványából az „Egyéni fejlettségmérı és fejlesztést meghatározó” lap bemutatja, hogy a mozgás, érzelmi, akarati megnyilvánulások, társas kapcsolatok, értelmi fejlıdés terén milyen módón tervezik az óvodapedagógusok a fejlesztési feladatokat a gyermekrajzok vizsgálata, elemzése (megfelelı komplex háttérismeretek birtokában) állapot és mozgásvizsgálat (megfelelı komplex háttérismeretek birtokában) beszédészlelési szint vizsgálatára GMP teszt (óvodapedagógusok által használható megfelelı komplex háttérismeretek birtokában) tanulási és magatartászavarok feltárása, és kognitív terápiája, Sindelar 1. 5 éves kortól (óvodapedagógusok által használható, tréningprogram elvégzéséhez kötött vizsgálat és terápia) DIFER, diagnosztikus fejlıdésvizsgáló rendszer 5 éves kortól (óvodapedagógusok által használható megfelelı komplex háttérismeretek birtokában) a közismert szociometriai, aktometriai vizsgálat Háromoszlopos feljegyzés, amelyet célszerő a nehezen szocializálható gyermekek esetében alkalmazni.(Mindig a gyerekkel van a baj? Fıvárosi Pedagógiai Intézet 1997.)


2007.

111


Polcz Alaine: Világjáték. Dinamikus játékdiagnosztika és játékterápia PONT KIADÓ, BUDAPEST, 1999.

2.

Maszler Irén szerk.: Játékpedagógia

3.

Pauli, Sabine; Kisch, Andrea: Amíg nem késı (Hogyan ismerhetı fel idıben a figyelem-és mozgászavar?) DEÁK ÉS TÁRSA KIADÓ BT, 2007.

COMENIUS BT. PÉCS, 1996.

Az Ön gyermeke megfelelıen fejlıdik? A kicsik fejlıdési zavarát a szülık nem mindig észlelik idıben. Pedig a gyermek egész életére kihat, ha mozgás- illetve figyelemzavarát nem ismerik fel mielıbb. A korai diagnózis és a megfelelı terápia óriási lemaradásokat pótolhat. E könyvbıl sokat megtudhatunk az elsı hét év figyelem- és mozgásfejlıdésérıl, a mozgászavarral küszködı gyermekek problémáiról, a megfelelı terápiákról, és az otthoni kezelés lehetıségeirıl. 4.

Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1977.

5.

Ranschburg Jenı: Az én… és a másik OKKER OKTATÁSI, KIADÓI ÉS KERESKEDELMI KFT, 2003.

"Könyvem a 2002-ben megjelent A világ megismerése óvodáskorban címő írásom szerves folytatása. Abban a 3-6 esztendıs gyerekek gondolkodásának, világképének fejlıdését próbáltam meg nyomon követni és ábrázolni, most pedig annak a bemutatására törekszem: hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, és hogyan alakulnak kapcsolatai a felnıttekkel, illetve kortársaival. E könyv elsı részében az „én” megnyilvánulási formáival foglalkozom, lényegében attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát. Bemutatom az „én-kép” alakulását, a „tulajdonított én” megjelenését, és a „felettes én” mőködését." Ranschburg Jenı 6.

Buda Béla: Empátia… A beleélés lélektana

EGO SCHOOL BT, BUDAPEST, 1993.

7.

Cole, Michael-Cole, Sheila R.: Fejlıdéslélektan

8.

Pease Allan: Testbeszéd

9.

C. Rogers: Valakivé válni. A személyiség születése

OSIRIS KIADÓ, 2003. PARK KÖNYVKIADÓ, 2000. EDGE2000, BUDAPEST 2003.

10.

Vigotszkij, L. Sz.: A magasabb pszichikus funkciók fejlıdése GONDOLAT, BUDAPEST, 1971.

11.

D. W. Winnicott: Játszás és valóság

12.

Kósáné Ormai Vera-P. Balogh Katalin-Ritoók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1987.

ANIMULA, BUDAPEST, 1999.

„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen!" Széchenyi István

Esetmegbeszélés

Kirschner Lászlóné klinikai pszichológus 2007. május 17. Városi Óvoda, Celldömölk, Koptik Odó úti székhelyóvoda


2007.

113

„A szakmai közösségek rendelkeznek egy olyan kollektív bölcsességgel, amely általában külön-külön hozzáférhetetlen tagjai számára, ám egy sajátos légkörő csoportos beszélgetésben mindenki meríthet belıle!”dr. Bálint Mihály, pszichoanalitikus Fejlesztı Mőhelyünk folyamatos fejlesztése érdekében évente mérlegeljük mőködésünket, és a mőhelytagok jelezhetik elégedettségüket, elégedetlenségüket, igényeiket. Városi és vidéki pedagógusok részérıl is megfogalmazódott az a vélemény, hogy az óvodai csoportban elıforduló problémák megoldásához más óvónı megközelítésébıl is merítenének tapasztalatot. Tapasztalt pedagógusok számoltak be arról, hogy mivel a más-más módszerekkel, személyiséggel dolgozó óvodapedagógusok más-más helyzeteket élnek meg, egy-egy felvetett probléma kapcsán jöttek rá arra, hogy számtalan esetben tudunk, tudhatunk egymásnak segíteni. Az esetmegbeszélés segíthetne a gyakorlott és kezdı pedagógusoknak egyaránt. Térségünk óvodapedagógusai nyitottak, úgy vélik mindig lehet egy jobb megoldást nyújtó lehetıség, amivel még nem találkoztak. A „Jó pap is holtig tanul” elvet vallják, mivel aki az újnak tanulását elveti, nem tud lépést tartani a fejlıdéssel. Felmerült továbbá az az igény is, hogy a szakmai körben való konzultáció, esetmegbeszélés alkalmával legyen jelen gyógypedagógus, pszichológus szakember, aki szaktudásával segítheti az óvodapedagógusokat. A tapasztalatunk az, hogy a nevelık számára a legtöbb, legnagyobb problémát a magatartásproblémás, viselkedészavaros gyermek jelenti, és a legnagyobb számban velük találkozhatunk az óvodában. A magatartászavarokat mutató gyermek körének meghatározása nehéz, mivel sem a jelenség leírásában, sem a definíciókban nincs egységes álláspont a szakemberek között. A szakirodalmak említést tesznek beilleszkedési zavarról, alkalmazkodási zavarról, nehezen nevelhetı gyermekrıl, hiperaktív vagy viselkedészavarról. Fejlesztıpedagógusként azért kiemelt számunkra ez a téma, mivel a magatartászavart mutató gyermeknél másodlagos tünetként szinte biztos, hogy megjelennek a tanulási zavar bizonyos jeleli. A viselkedés szabályozás problémáival küzdı gyermek nagy kihívást jelent az óvodapedagógusoknak. Gyakran elıfordul, hogy a szülı elıször itt szembesül a ténnyel, hogy gyermekének különleges bánásmódra van szüksége. A közoktatási rendszer elsı lépcsıje az óvoda, kiemelt szerepünk van az együttmőködés jó minıségő kialakításában. Mi tájékoztatjuk a szülıt lehetıségeirıl, jogairól, kötelességérıl. Vegyünk egy példát: A közoktatás rendszerében a Sajátos nevelési igényő gyermeknek a megkülönböztetését törvény írja elı. A gyermek megkülönböztetése azonban nem magától értetıdı, hanem a közoktatási rendszer elıször ıt beazonosítja, mely a gyermek számára kétségtelenül elınyös, mert ezáltal állapotához jobban illeszkedı szolgáltatásokhoz jut. A TKVSZRB szakvéleménye a késıbbiekben lehetıvé teszi a különleges gondoskodást, a többletszolgáltatást. A szakértıi bizottság által végzett vizsgálat a szülı kérésére, illetve intézményi kérés esetén kizárólag a szülı egyetértésével indulhat. A vizsgálat megkezdéséhez a szülı jelenléte szükséges. Az óvoda és a szülı együttmőködésének hiánya tehát beláthatatlan következményeket jelenthet a gyermek számára. Tudunk nem egy olyan esetrıl, hogy nyilvánvalóan mozgásfogyatékos gyermek az óvodai évek alatt, státuszának nem megfelelı ellátásban részesült, mert a szülı nem élt a fent említett lehetıségével, kötelességével. Rendkívüli az a fizikai, lelki erıfeszítés, melyet pedagógusok, dajkák tettek az óvodai évek során.


2007.

114

Óvodai nevelésünk szakmailag felkészült, nyugodt és kiegyensúlyozott pedagógust kíván, olyan embert, aki határozott, döntésképes, érett személyiség. Ebben lehetnek segítségünkre az esetmegbeszélésekre meghívott szakemberek. Az elıbbiekben ismertetett igényeket felismerve terveztünk ebben a nevelési évben az esetmegbeszélı foglalkozást, melynek felelıse Kovács Ágnes fejlesztıpedagógus lett. Célunk olyan szabad véleménycsere légkörének kialakítása volt, amelyben mindenki abban a reményben hozhatja problémáit, hogy segítséget fog nyújtani megoldásukban a többiek tapasztalata, a szakember segítsége. Nem titkolt célunk továbbá, hogy a pedagógusok mentálhigiénés gondozásával növeljük munkájuk hatékonyságát, segítsük ıket abban, hogy elkerülhessék az érzelmi kifáradást, a „kiégést”. Meghívott elıadónk Kirschner Lászlóné klinikai szakpszichológus, családterapeuta, hipnoterapeuta, fókusztréner volt, aki a Vas Megyei Gyermek és Ifjúság pszichiátriai gondozó szakpszichológusa. A Gyermekpszichiátria Szombathelyen a 11-es Huszár út 130. szám alatt található. Telefonszáma: 94/ 311-490 A szülıi felügyeletet gyakorló felnıtt kérhet idıpontot a gyermek vizsgálatára. Szükséges a gyermek TAJ száma, az elérhetıség megadása. Rendel: dr. Lukovics Olga gyermekpszichiáter, dr. Kirschner Lászlóné szakpszichológus segítségükre van még fejlesztıpedagógus, gyógypedagógus Rendelési idı 8-17 óráig Kérnek az óvodapedagógusoktól szakvéleményt, abban azt várják, hogy konkrét problémákat írjanak le, illetve a kritikus helyzetek leírását kérik. A vizsgálatot, az utazást a TB finanszírozza, ennek költsége nem a szülıt terheli (a szülı megelılegezi, utófinanszírozás van). Vendégünk elıször a viselkedésszabályozás problémáiról beszélt röviden, majd a jelenlévık kérdéseket tettek fel, egyedi eseteket tártak fel. Az elhangzottakból világossá vált, hogy a pedagógiai gyakorlatban egyre több az egyéni figyelmet, különös gondoskodást igénylı gyerek, ami a velük dolgozó pedagógusok számára rendkívül nagy érzelmi megterhelést jelenthet. Együttmőködve dolgozni, együtt tevékenykedni a gyermekekért team munkát igényel. Feltétlenül szükséges a szülıvel fenntartott jó kapcsolat, fontosak a családlátogatások, hiszen az intézményi nevelés a családi nevelésre épül. A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak. Ennek megfelelıen minden támogatást meg kell adnunk a családnak, legyen az szakmánkból adódó tájékoztatás, vagy egyéb információk, melyek segítséget nyújtanak a gyermek nevelésében. Ugyanakkor érezzük azt is, hogy az óvodába kerülı gyermekek hozott (lelki) problémái számtalan esetben szakszerő hozzáértést igényelnek. Rendszeres kapcsolatot kell tartanunk szükséges esetekben a védınıvel, gyermekvédelmi felelıssel, fejlesztıpedagógussal, gyógypedagógussal, pszichológussal. Nagy szerepe van munkánkban a most már általánossá vált Fejlıdési naplóknak, ahol dokumentálhatjuk ezeket az együttmőködéseket. A Fejlıdési napló segít abban, hogy a gyermek óvodába lépésekor felvett anamnézisbıl kiindulva folyamatosan nyomon kövessük a fejlıdését. Látjuk, hogy honnét indultunk, és meddig jutottunk. Fokozottabb, tudatos odafigyelést kíván az óvónıtıl.


2007.

115

Az általános vélemény szerint a pedagógusok sajnos egyre eszköztelenebbek a nevelési helyzetek megoldásában, míg a nevelési problémák egyre szélsıségesebbek, és egyre nagyobb terheket okoznak. Az óvodapedagógusok elemi igénye, hogy valódi eszközök legyenek a kezükben. Ezt bizonyította az is, hogy a felhozott esetekre intenzíven, ugyanakkor érzékenyen reagáltak a jelenlévık. A foglalkozás során elhangzottak olyan esetek, melyekkel a pedagógusok nap mint nap küzdenek, illetve nehezen megoldható pedagógiai eseteik, melyekhez szakszerő segítséget kaptunk a pszichológustól. Fontos volt, hogy beszéltünk a kompetenciahatárokról. Rövidnek bizonyult az az idı, melyet a megbeszélésére A mőhelytagok és vendégek véleménye egyöntető volt: Ezt még folytatnunk kell!

szántunk.

Segítségül közreadunk egy szempontsort, mely során egy esetet, amely egy gyermekrıl szól, vagy amely gyermekkel kapcsolatos önállóan feldolgozhatunk, az alább megadott szempontok alapján. Problémafelvetés · Miért pont ezt a gyermeket választotta? · A probléma körbejárása · Hipotézisek A gyermek anamnézise · A gyermek eddigi életútja · Családi, intézményi háttér · Fontosabb életesemények, fordulópontok · Fejlıdés-lélektani háttér, esetleges eltérések A gyermek megfigyelése · A gyermek jelenlegi élete, szokásrendje, kapcsolatai (kortárs, rokoni, intézményi) · A felmerülı érzések, gondolatok, hangulatok · Beszélgetés azon részeinek idézése, ami a problémakör vagy a kapcsolat szempontjából fontos · Interjúrészletek a gyermeket körülvevı személyekkel, szülıvel, nevelıkkel (İk hogyan látják a gyermeket, a problémát) Értékelés · Fejlıdési esélyek, erıforrások · Jelenlegi, illetve lehetséges megoldási formák, módszerek · Konklúzió

Kovács Ágnes fejlesztıpedagógus és Horváthné Görög Marianna fejlesztıpedagógus összeállítása


2007.

116


Martonné Tamás Márta szerk.: Fejlesztı pedagógia ELTE EÖTVÖS KIADÓ, 2002.

A fejlesztés fıbb elméletei és gyakorlati eljárásai. A társadalomban megmutatkozó problémák, a jelenlegi szervezeti keretek mőködési zavarai a mind koraibb prevenció fontosságát támasztják alá. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az óvodás életkorban megvalósuló differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés, valamint az iskolában az átlagtól eltérı, viselkedési és/vagy teljesítmény-problémákkal küszködı gyermekek speciális, korrektív ellátása. A kötet célja, hogy a "fejlesztı pedagógus" munkájában segítsen eligazodni az elmélet és az azt hasznosító gyakorlat útvesztıiben. 2.

Kósáné Ormai Vera—Horányi Annabella: Mi, pedagógusok FLACCUS KIADÓ, 2006.

A pedagógus pálya az emberi kapcsolatokról szól. Az óvónı, a tanító nap mint nap, a legkülönbözıbb helyzetekben találkozik a gyerekekkel, a szülıkkel, kollégáival. Hiába szeretne objektív lenni, lépéseit, döntéseit szakmai tudásán és kreativitásán kívül saját személyisége határozza meg. Mit tart fontosnak, mi jelent értéket számára, mit gondol a gyerekekrıl, mennyire képes beleélni magát mások érzéseibe? A pedagógus munkájában megjelenı képességeket nem lehet egykönnyen megtanulni. Jelen munka eltér a pedagógusokkal foglalkozó írásoktól. Az óvodai, iskolai eseményeket a nevelı belsı, szubjektív szempontjából vizsgálja. A jelenségek elemzésére nem a külsı megfigyelı, a vizsgáló-kutató nézıpontjából, hanem a folyamatban egyéni jellemzıivel, személyiségével részt vevı óvónı, tanító, tanár szempontjából kerül sor. A könyv elsısorban lelkiállapotokról szól, a kellemes, elégedett és a szorongató érzésekrıl, kételyekrıl, vívódásokról, belsı bizonytalanságokról, félelmekrıl. 3.

Kiphard, Ernst J.: Az ügyetlen gyerekek

AKKORD KÖNYVKIADÓ, 2000.

"Nem csupán szépséghiba, ha egy gyerek ügyetlen" - kezdi a könyv egyik fejezetét a szerzı. Tanulási, beilleszkedési nehézségeket, magatartászavart, az egész életre kiható cselekvési inkompetenciát, kisebbrendőségi érzést okozhat a mozgás ügyetlensége. Hogyan lehet ezt felismerni, okait kideríteni és orvosolni? Errıl szól közérthetı stílusban a sorozat újabb kötete. A szülıknek és nevelıknek kor szerinti csoportosításban fejlesztı gyakorlási formákat és eszközöket is kínál az Európában elméleti és gyakorlati szakemberként egyaránt jól ismert szerzı. 4.

Herczog Mária: Gyermekbántalmazás COMPLEX KIADÓ JOGI ÉS ÜZLETI T. KFT 2007.

E könyv arra tesz kísérletet, hogy elemezze az elméleti és gyakorlati problémákat, kategóriák szerint vizsgálja a különféle bántalmazási, elhanyagolási formákat, és egy lehetséges új szó- és fogalomhasználatot, valamint szakmai megközelítést mutasson a korábbi gyermekvédelmi megközelítéshez képest.

Záró mőhelyfoglalkozás

2007. június 9. Tokorcs


2007.

118

A megérdemelt jutalom nap, 2007. június 9. Nevelési évet záró foglalkozásunkat Tokorcson, a Reptéren tartottuk. Na g y ö rö m ü n k r e, Ko m á ro m y Györgyné, Vali is el tudott jönni. Mint kiderült fontos szerepet vállalt a foglalkozáson… ettünk volna, ha ı nincs ott? Valitól szellemi és testi táplálékot is kaptunk ezen a napon. Még most is gondoskodott rólunk. Nyugodt, csendes környezetben idézhettük fel az elmúlt nevelési év eseményeit, örömeit.

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy Szakmai napunk elıadója, dr. Szarka Júlia, mint magánember fogadta el meghívásunkat a „jutalom napunkra”. A mőhelytagok közül legtöbben tanítványai voltunk a fejlesztı képzésben, néhányan nála írták szakdolgozatukat, de a hivatásbeli kapcsolaton túl személyes kötıdés is kialakult Julival, az elmúlt idıben.

Beszámolómban értékeltem az elmúlt évet. Sikeres évet tudhatunk magunk mögött, mert céljainkat elértük, feladatainkat teljesítettük. Úgy gondolom, ezzel megalapoztuk a következı nevelési évre kijelölt terveinket. Jövıre mőködésünk 5. évfordulóját ünnepeljük, és ebben kiemelt szerepet szánunk hagyományos szakmai napunknak.


2007.

119

Szakmai napunk tervezgetése során felmerült egy gyermekeknek szóló rajzpályázat, lehetısége, illetve egy pedagógusoknak szóló irodalmi pályázat megszervezése. Bázisóvodánk vezetıje, Véghné Győrőssy Katalin elvi támogatásáról biztosított bennünket az ötletbörzén. Kati örömmel fogadta, és támogatta elképzelésünket, hogy a szakmai nap elıadójának dr. Zsoldos Mártát nyerjük meg. Javaslatára, már a közeljövıben felveszem vele a kapcsolatot.

A jól sikerült májusi Esetmegbeszélı foglalkozás után jelezték a mőhelytagok, hogy szükségét érzik annak, hogy több ilyen foglalkozást szervezzünk. A felmerülı problémák miatt ezért javasoltam, hogy nevelési évenként két alkalommal, a bázisóvoda szervezzen esetmegbeszélı foglalkozást a kistérségben dolgozó pedagógusok számára. Támogatottság esetén, már betervezhetjük a 2007-2008-as Munkatervünkbe.

A megbeszélés után Juli elmondta, hogy mennyire jól érzi magát közöttünk, mert ritkán van része ilyen lelkes, aktív, szakmáról ilyen komolyan gondolkodó óvónıkkel találkozni, és mindezt úgy, hogy vidéki, egy-két csoportos óvodákban dolgozva, a megyeszékhelytıl, és a fıvárostól távol tesszük. Szívünket melengették dicsérı szavai, hiszen csak a dolgunkat tesszük.


2007.

120

Juli kikérte véleményünket arról, hogy a fejlesztı képzést milyen gyakorlati ötletekkel tudnánk segíteni, számunkra mi hiányzott a fejlesztı képzésbıl. Hosszasan beszélgettünk errıl, hiszen többségünk a közelmúltban szerezte meg fejlesztıpedagógusi diplomáját. Reméljük, ötleteinkkel segíteni tudtunk.

Közben elkészült a finom vadpörkölt, és a tárcsán sütött finom falatok. Közösen megterítettük az asztalt. A jól végzett munka után egyemberként álltunk sorban a „kotla” mellett. Az ínycsiklandozó falatok után, Lia saját terméső borával koccinthattunk, majd jó hangulatban táncra perdültünk. Gyorsan szaladt az idı, és mikor indultunk hazafelé, úgy éreztük, hogy feltöltıdtünk, és nincs számunkra lehetetlen.

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a kiadvány létrejöttéhez elméleti és gyakorlati tudásukkal hozzájárultak. Köszönettel, az évkönyv készítıi: ............................................

.......................................


2007.

121

Beszámoló a 2006-2007-es nevelési évrıl A Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye, négy éve alakult, amikor a Vas Megyei Pedagógiai Intézet felkérte a Városi Óvodát, hogy fejlesztı Bázisóvodaként segítse kistérségünkben a már végzett fejlesztı óvodapedagógusok szakmai munkáját, segítse kistérségünk óvodáit a fejlesztı szemlélető nevelés megvalósításában. Térségünkben jelenleg 14 óvoda mőködik, és büszkék lehetünk arra, hogy több mint felében tíz, szakvizsgázott fejlesztı óvodapedagógus dolgozik. Tagjaink, 18 fı, az állami és egyházi óvodákból egyaránt. A tagok közül, 5-en dolgozunk a Bázisóvodában. Mőhelyünk állandó tagjai fejlesztı óvodapedagógusok, de gyógypedagógusok, fejlesztı tanítók, beszédfejlesztık, logopédusok is csatlakoztak a munkaközösségünkhöz. Nyitottságunk teszi lehetıvé, hogy a kistérségben dolgozó, fejlesztı munka iránt érdeklıdı óvodapedagógusok is aktív részesei, tagjai legyenek Mőhelyünknek. Foglalkozásainkat a térség óvodáiban tartjuk, hogy minden érdeklıdı bepillantást, ízelítıt, szükség szerint segítséget kapjon. Fejlesztı Mőhelyünk a nevelési évre összeállított munkaterv alapján mőködött, amelyben a nevelési év céljait, feladatait is meghatároztuk. A 2006-2007-es nevelési év céljait, a közös gondolkodást, a tapasztalatcserét, a módszertani ismeretek gyarapítását sikerült elérnünk. Kitőzött feladatainkat, megvalósítottuk, a fejlesztı szakirányú anyagokat folyamatosan bıvítjük. Az összegyőjtött anyagok minden érdeklıdı számára hozzáférhetıek. Ebben a nevelési évben 3 tagunk tett sikeres államvizsgát, szakvizsgát. A kéthónaponkénti Mőhelyfoglalkozást elıre kijelölt napokon tartottuk, önként vállalt témával. A felelısök minden esetben teljesítették vállalt feladataikat, elméleti, és gyakorlati anyagot állítottak össze. Ezeket a már hagyományos Évkönyvben fogjuk közreadni a beadott győjteményekkel együtt, melyet a 2007-2008-as Szakmai Napon fogunk átadni. A 2006-2007-es nevelési évet Bobán kezdtük. Horváthné Görög Marianna tartott Mihály-napi vásárt óvodájukban. Hagyományként él ennek a jeles napnak a megtartása, melyen keresztül a vizuális nevelés módszereivel, eszközeivel, fejlesztı hatásaival foglalkoztunk. Természetes anyagokkal „dolgoztak” a gyerekek, főztek, lenyomatokat készítettek, termésekbıl képet ragasztottak. A tevékenységek során a gyerekek megismerkedtek a tárgyak adottságaival, és közben megtanulnak figyelni, alkotni. Lehetıségük volt kísérletezni, tévedni, kipróbálhatták ötleteiket. Nincs jó vagy rossz megoldás, az alkotás öröme volt a cél! Vásárt is rendeztek a gyerekek, amibe mi is bekapcsolódhattunk, részesei lehettünk örömüknek. A megbeszélés során új eszközökkel, azok praktikus használatával, fejlesztı hatásaival és lehetıségeivel ismertetett meg bennünk Marianna. Az Évkönyvben részletes leírás lesz az eszközökrıl, használatukról, fejlesztı hatásukról. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a falu iskolaigazgatója, polgármestere is részt vett a foglalkozáson! A 2006-2007-es nevelési év Szakmai Napja, a Bázisóvodában került megrendezésre. Elıadója dr Szaka Júlia, Az ELTE TOFK docense volt. Interaktív elıadásában, a zenei nevelésben rejlı fejlesztı hatásokról ajánlott figyelmünkbe jó tanácsokat, miközben énekeltünk, mozogtunk. A zenei nevelésnek, éneklésnek mindennaposnak kell lennie az óvodában éppúgy, mint otthon, mert a személyiség minden területét fejleszti. Ez a gyerekekre éppúgy vonatkozik, mint ránk, felnıttekre. Nagy sikerként értékelem, hogy hosszú idı óta városunkban sikerült az összes kisgyermekneveléssel, oktatással foglalkozó intézménybıl vendégeket hívni. Megtisztelték jelenlétükkel Szakmai Napunkat a bölcsödének, a kistérség óvodáinak, az iskoláknak, a zeneiskolának, a Népjóléti Szolgálatnak képviselıi. Vendégeink között köszönthettük dr. Horváth Zoltánnét, a BDF Pedagógiai Szolgáltató Központ képviseletében, és Komáromy Györgynét, fejlesztı szaktanácsadónkat.


2007.

122

2007 januárjában a Soltis Lajos Színházban megszervezett foglalkozásunkon, a színészi, improvizációs készségünket tettük próbára a drámapedagógiai feladatokban, saját alakításainkon keresztül szerezhettünk hasznos tapasztalatokat. A találkozó jelmezválasztással kezdıdött, majd szituációs feladatokban próbáltunk azonosulni öltözetünkkel. A színház vendég dramaturgrendezıje, Solténszky Tibor irányított bennünk, miközben hasznos tanácsokat is kaptunk tıle. Megtapasztalhattuk, milyen az, amikor játszani kell, ki kell állni mások elé és ott beszélni, produkálni kell valamit. Fontos tapasztalatot szereztünk, átélhettük, amit a gyerekek éreznek, örömöt, szorongást, egyaránt. Itt köszönthettük Mőhelyünk decemberben szakvizsgázott tagjait is. Márciusban egy kedves meghívásnak tettünk eleget, amikor Jánosházára látogattunk el. A gyermekek alapvetı tevékenységével, a játékkal, annak megfigyelésével foglalkoztunk. Ebben a nevelési évben ez volt az egyik kiemelt témánk, hiszen a gyermek fejlesztése csak akkor lehetséges, ha tudjuk, hogy mit, hogyan tegyünk. Célunkat csak akkor érjük el, ha ismerjük a gyermeket, de ehhez pontos megfigyelésekre, ismeretekre van szükségünk. A legjobban, játékban, mint alaptevékenységben ismerhetjük meg ıket, viselkedésük, reagálásuk, alapján. Az idı rövidsége, és a téma fontossága miatt, javasolom, hogy a következı nevelési évben is tervezzük be Munkatervünkbe további együttgondolkodásra. A májusi találkozó, több fejlesztı óvodapedagógus által már régóta igényelt esetmegbeszélı foglalkozás volt Bázisóvodánkban. Külsı szakértıként, dr. Kirshner Lászlıné klinikai gyermekpszichológus tájékoztatott bennünket a Gyermek Szakpszichológiai Rendelı tevékenységérıl, elérhetıségének feltételeirıl. Az elméleti ismeretek felelevenítése után, a személyiségi jogokat szem elıtt tartva, konkrét esetek megoldására kaptunk javaslatokat, megerısítést. A felmerülı problémák miatt, újra javasolom, hogy nevelési évenként két alkalommal, a bázisóvoda szervezzen ilyen alkalmat a kistérségben dolgozó óvodapedagógusok számára. Elvi támogatottság esetén, már betervezhetjük a 2007-2008-as Munkatervünkbe. Hagyományainkhoz híven, a nevelési év utolsó találkozóját az elmúlt idıszak megbeszélésével, a következı nevelési év témáinak, foglalkozásainak tervezésével töltöttük. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy dr. Szarka Júlia, Szakmai Napunk elıadója, szintén részt vett ezen a napon. Külön öröm volt számomra, hogy a Mőhely tagjai is szinte minden részt tudtak venni. Fontos volt a jelenlétük, hiszen azon a napon kezdtük tervezni az 5. évfordulónkat is. Egyetértettünk az elıadó személyében, a kísérı programokban. A Bázisóvoda vezetıje, Véghné Győrőssy Katalin biztosított bennünket, hogy minden segítséget megkap a Mőhely a progjamjai szervezéséhez. Ígéretet kaptunk arra is, hogy a sokak által igényelt esetmegbeszélı foglalkozások szervezésében is kapunk támogatást, így ezt a sajátos mőhelyfoglalkozást nevelési évente kétszer, a bázisóvodában tarthatjuk a kistérség érdeklıdı óvodapedagógusai számára. Mőhelyfoglalkozásainkról, Szakmai Napunkról a folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklıdıket a helyi újság, TV segítségével. Munkánk elismeréseként, megtisztelték Bázisóvodánkat azzal, hogy az Elsı Fejlesztı Konferencián bemutathattam a Kemenesalja Fejlesztı Mőhely tevékenységét. Az Évkönyveink nagy sikert arattak, figyelmébe ajánlom minden érdeklıdınek. Találhattok benne győjteményeket testnevelési, matematikai, anyanyelvi, figyelemfejlesztı játékokból, de tartalmaznak helyi mondókákból, saját készítéső matematikai társasjátékokból is ízelítıt. Beszámolóm végén szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét és támogatását, aki hozzájárult Fejlesztı Mőhelyünk sikeres munkájához, és további támogatást, segítséget kérni, hogy Mőhelyünk 5. évfordulóját, a 2007-2008-as nevelési évben alkalomhoz illıen tudjuk megszervezni. További sikerekben, tapasztalatokban gazdag évet kívánok a Bázisóvoda, és a Fejlesztı Mőhely tagjainak. Gyürüsi Sándorné, fejlesztı óvodapedagógus, fejlesztı mentor Celldömölk, 2007. 06. 06.


2007.

Melléklet

123


2007.

124


2007.

125


2007.

126


2007.

127


2007.

128


2007.

129


2007.

130


2007.

131


2007.

132


2007.

133

EMLÉKLAP

Gyürüsi Sándorné részére

a Kemenesalja Fejlesztımőhely mőködésének 5. évfordulója alkalmából meghirdetett, "Két dolgot kell a gyermeknek adni: gyökereket és szárnyakat!"

címő irodalmi pályázatra benyújtott „Csiri - biri” jeligéjő,

1. helyezett munkájáért Gratulálunk! Tisztelettel: a Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye nevében

Bázisóvoda vezetıje Celldömölk, 2007-10-20

EMLÉKLAP Horváthné Görög Marianna részére


címő irodalmi pályázatra benyújtott „unikornis” jeligéjő,

1. helyezett munkájáért Gratulálunk! Tisztelettel: a Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye nevében


Fejlesztı Mőhely mentora

EMLÉKLAP

Osváth Anett részére


címő irodalmi pályázatra benyújtott „mosoly” jeligéjő,

színvonalas munkájáért. Tisztelettel: a Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye nevében

Bázisóvoda vezetıje

Celldömölk, 2007-10-20


EMLÉKLAP részére

aki a Kemenesalja Fejlesztımőhely mőködésének 5. évfordulója alkalmából meghirdetett,

"İsz szele zümmög…” címő rajzpályázatra benyújtott szép munkájáért dicséretben részesül. Tisztelettel: a Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye nevében


Fejlesztı Mőhely mentora Celldömölk, 2007-10-20

EMLÉKLAP részére





EMLÉKLAP részére


"İsz szele zümmög…” címő rajzpályázatra benyújtott szép munkájáért dicséretben részesül. Tisztelettel: a Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye nevében Bázisóvoda vezetıje



EMLÉKLAP részére






EMLÉKLAP részére


"İsz szele zümmög…” címő rajzpályázaton,szép munkájával

1. helyezést nyert el. Gratulálunk! Tisztelettel: a Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye nevében Bázisóvoda vezetıje



EMLÉKLAP részére


"İsz szele zümmög…” címő rajzpályázaton,szép munkájával

különdíjat nyert el. Gratulálunk! Tisztelettel: a Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye nevében Bázisóvoda vezetıje



Kemenesalja Fejlesztı Mőhelye

Recommend Documents