Kell-e közmunkaprogram? Lehet vitába szállni azzal, hogy kell-e az államnak munkát biztosítani mindenki számára. Sokan nyilván a szocializmust vizionálják-e szavak hallatán, pedig, mint általában minden esetben, az ördög itt is a részletekben rejtőzik. Mai, agyonszabályozott világunkban a legapróbb mozzanatig az állam mondja meg, jogszabályok révén, hogy mit, miként lehet tenni, az állam szabja a kereteket. Például, hogy kenyérkereső munkát hogyan lehet teremteni, adni és kapni. Ezek a keretek manapság rendkívül szűkek, inkább korlátok, a lehetőségeket gyakorlatilag minimalizálják, az adó-, járulék-, és bírság bevételek reményében, illetve a munkaadók és munkavállalók vélt vagy valós védelme ürügyén. Egy valami nem változott az évtizedek, évszázadok során: az embereknek enniük kell, fedél kell a fejük fölé, télen meleg kell, a gyermekeiket fel kell nevelniük, emberi, a kor követelményeinek megfelelő módon – ez bizony társadalmi érdek is. Ha az állam a szigorú (és sokszor értelmetlen) szabályok révén nem teszi lehetővé az önálló megélhetést, az még nem jelentheti azt, hogy törvényileg kötelezheti az embereket, hogy éhen haljanak, megfagyjanak, nyomorogjanak. A lehetőségek szűkítése miatt az államnak fel kell vállalnia bizonyos, ha tetszik, szociális szempontú kompenzációt. Ha a megadott piaci keretek közt átmenetileg, vagy akár hosszabb távon sem tudja a megélhetését biztosítani az egyén, akkor biztosítani kell más irányú lehetőséget a túlélésre. Hangsúlyozom, lehetőséget. Hogy ezzel él-e, és hajlandó-e dolgozni, ez már az egyén döntése, és felelőssége. Minél szűkebbek a keretek, annál jobban megnő a kompenzációs rész. Az elmúlt két évtizedben ezt kizárólag a szociális segélyek kimeríthetetlennek vélt tárháza jelentette, a visszaélések végtelen sorát eredményezve. Belátható, hogy sem gazdaságilag, sem közteherviselés, társadalmi igazságosság szempontjából nem tartható az a rendszer, amiben a lusták a dolgosokon élősködnek, minden elvárt ellentételezés nélkül. A rossz rendszer része az is, hogy a helyi közösségekben segélyért jelentkezni egyenlő volt a lumpen, dologtalan réteghez tartozás elismerésével. Így azok, akik valóban megérdemelték volna az átmeneti segítséget, emberi tartásuk, büszkeségük miatt tudatosan nem vették igénybe az egyébként jogosan járó, pont az arra érdemesek támogatására felépített segélyrendszert. Ezért a Jobbik alapelvnek tekinti, hogy annak, aki képes dolgozni, csak akkor jár bármilyen támogatás, segély, ha hajlandó is. Azokat pedig, akik nem csak hajlandóak, de akarnak, mert értékrendjükben a munka az elsők közt szerepel, minden körülmények közt munkához kell segíteni. A kormány feladata a lehetőségek megteremtése, mind a versenyszférában a gazdasági környezet megfelelő alakításával, mind az államiban a közigazgatás, közszolgálat működtetésével, mind a szociális háló részét képező közmunka terén. Az egyén döntése és felelőssége pedig, hogy él-e ezekkel.
1
Látszólag ilyesmiket hangoztatta a szocialista-liberális, és most a Fidesz-KDNP kormány is. Azonban az is látszik, hogy nem gondolták komolyan. A szocialisták közmunkaprogramja teljes mértékben a látszattevékenységre épült, és nulla eredménnyel került sok pénzbe, mellette a pazarló segélyezés is működött, párhuzamosan. A Fideszé pedig még pénzbe sem kerül, mert csak papíron létezik, itt-ott, szigetszerűen, leginkább a „neve legyen a gyereknek” elv alapján működik. Pont arra jó, hogy a kormány közeli újságokban bemutathassák, és azt sugallják: minden tökéletes. A második Orbán kormány idején állt elő az a helyzet, hogy se munka, se segély, se közmunka – illetve, ha valakinek ezek bármelyikéből jut is, olyan kevés pénzt kap érte, hogy a megélhetés szempontjából nyugodtan lehet semminek nevezni. Az pedig, hogy valóban, országosan, rendszer szemléletben, hosszú távra készítsenek közmunkaprogramot, még egyik kormánynak sem sikerült. A Jobbikban mi ezt próbáltuk felépíteni, ezt a rendszert tartalmazza a mellékelt tanulmány, és ezt fogjuk majd egyszer megvalósítani, az aktuális adottságokhoz igazítva. És, igen, persze, lehet kérdezni, hogy honnan lesz rá pénz, és mi most mit kezdenénk ilyen gazdasági környezetben? Természetesen, erre is van válasz, még a jelenlegi, elképesztően hibás gazdaságpolitika mentén is. Jól meg kell gondolni például, hogy a társadalom, gazdaság jelenlegi helyzetében biztosan sportstadionokra van-e szükség, több tízmilliárdért, melyből elenyésző rész kerül például közmunkásokhoz majd. Számos olyan költségvetési kiadási tétel van, ami egyébként támogatható és szükséges, de nem ilyen helyzetben. Mert az ország lakosságának többsége számára már nem a jólét van veszélyben, hanem a lét. Tehát, az induláshoz szükséges finanszírozási forrás most is előteremthető lenne, ha akarná a kormány. A cél pedig már középtávon az, hogy országos szinten önfenntartó legyen a közmunka rendszere. Fő szabály szerint azt tudomásul kell venni, hogy az állam, akár mekkora a csődveszély, a hiány, akármit kiabál az EU, az IMF, egyszerűen nem hagyhatja, akárcsak közvetve is, éhen halni az állampolgárait, mert se munka, se segély, se közmunka – itt természetesen azt is értem, hogy olyan mértékű bérről, közmunkabérről, segélyről kell beszélni, ami reálisan lehetővé teszi a megélhetést. A piaci munkahelyteremtés feltételeit, ha tetszik, ha nem, a kormányok biztosítják, vagy – leginkább – nem biztosítják. Ez az ő felelősségük, ezek azok a bizonyos korlátok, amikről fentebb szó volt. Tehát, a szűkre szabott korlátok miatt kell a kompenzáció. Ami, bárki beláthatja, sokkal jobb, ha munka ellenében jár, mintha csak úgy. Azzal még soha, senki nem élt vissza, hogy több munkát akarjon felvenni, mint amennyi járna… Bertha Szilvia
2
JOBBIK KÖZMUNKAPROGRAM Alapelvek: A Jobbik Magyarországért Mozgalom közmunkaprogramjának egyik központi eleme az a szemlélet, hogy az ember nem profittermelő eszköz, tárgy, hanem méltósággal rendelkező személy, akinek az életében, küldetésében a munka fontos, központi szerepet tölt be. A másik elem mely szintén meghatározza a közmunkaprogramot és ezzel párhuzamos, válasz az elmúlt évtizedek elhibázott segélyezési rendszerére; azaz segély helyett munkát. E két fontos alapvetés, a munka becsületének visszaállítása, és az igazságtalan, pazarló segélyezési rendszer átalakítása, mely meghatározza szakmailag átgondolt, jelen gazdasági és társadalmi problémákra valósválaszokat adó programunkat. A közmunkaprogram célja: A közmunka program célja több szinten határozható meg. A szociális háló elemeként lehetőséget, munkát, átképzést biztosíthat átmenetileg azoknak a személyeknek, akik önhibájukon kívül nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Társadalompolitikai eszközként segít visszatérni, beilleszkedni a munka világába azok számára, akik vagy hosszú ideje, vagy még soha nem dolgoztak. Ezt a visszailleszkedést oktatás, de adott esetben nevelés is segítheti. Az országosan vezérelt, de helyi szinten megvalósuló közmunkaprogram az önkormányzatok számára jelentősen csökkenti az infrastrukturális beruházások és az életminőséget helyi szinten befolyásolható fejlesztési, fenntartási költségeket, valamint lehetőséget teremt a vidéki lakosság számára a hagyományos vidéki életmódhoz történő visszatéréshez. Közmunka program szintjei, feltételei: Intenzív álláskeresési időszak Mindenkivel előfordulhat, hogy időlegesen elveszíti munkáját, ebben az esetben indokolt egy átmeneti időszakban megélhetéséhez áthidaló segítséget biztosítani, különös tekintettel arra, hogy azt megelőzően járulékot (hozzájárulást, illetve mikor mivé nevezik át) fizetett a munkaerőpiacon dolgozó személy. Éppen ezért, meghatározott ideig járadékra jogosulttá válik a munkanélkülivé vált személy biztosítva ezzel a megélhetést az álláskeresés időszakára is. Ebben az időszakban nem „kötelező” a közmunka, hiszen a fő cél a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, de külön kérelemre lehetőség van már ekkor csatlakozni a programhoz. Járadék: A járadék összege: az utolsó két év munkavállalói járulék alap naptári napi átlagának 60%-a lenne naptári naponként, de maximum a minimálbér 150%-a. A járadék jogosultsági ideje: Az utolsó 10 év munkaviszonya alapján, 10 naponként egy nap jogosultsági idő. 50 éves korig maximum 180 nap, 51-55 között, minimum 25 év munkaviszonnyal maximum 270 nap, 56 felett, minimum 30 év munkaviszonnyal maximum 360 nap.
3
Közmunka program Amennyiben a meghatározott idő lejárta után sem tud valaki elhelyezkedni a munkaerőpiacon, úgy az érintett jelentkezhet a közmunkaprogramra. A közmunkáért járó juttatás bérnek számít, szolgálati időt ad, és bármilyen szociális segélyre, állami, önkormányzati ellátásra, közhasznú alapítványi támogatásra csak úgy jogosult a közmunkás, mint bármelyik másik bérből és fizetésből élő dolgozó. Amennyiben nem vállalja valaki a közmunkát, vagy önhibájából kizárja magát belőle, semmilyen szociális ellátásra nem lesz jogosult; ki nem dolgozik, ne is egyék! A közmunka keretei közt végezhető munkákat, munkaköröket szakminisztérium állapítja meg, az előzetesen minden egyes önkormányzattól bekért információk alapján, négy évente, négy évre (minisztériumi alosztály), figyelembe véve a nemzetgazdasági célokat, nagy állami beruházási terveket. A közmunka osztálynak minden közmunkás számára a rendelkezésre álló lehetőségek közül a végzettségének, tapasztalatainak leginkább megfelelőt kell felajánlani, élve az 50 km-es szórás lehetőségével. A Jobbik országos közmunka programjának foglalkoztatási területei Önkormányzati, állami feladatok ellátásába bevonásuk: 1. Településüzemeltetési feladatok széles körű tevékenysége, szakmai alkalmazott vezetésével. 2. Szakképzettséget nem igénylő, családokat, fogyatékkal élőket és időseket látogató asszisztens. E munkakör betöltését alkalmassági teszt előzi meg. 3. Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halgazdálkodási terület. 4. Belvíz, árvíz, öntözőcsatornák, csatornahálózat, kommunális hulladék kezelés területe. 5. Infrastrukturális fejlesztések, építkezések, állagmegóvás, felújítás. 6. Közbiztonság, közrend megteremtésében civil közreműködőként (mezőőrök, erdőőrök, halőrök, polgárőrök, rendőrök mellett, egyfajta asszisztenciaként) E munkakörök betöltését alkalmassági teszt előzi meg. 7. Az inváziós növények visszaszorítására (pl. parlagfű) irtásával kapcsolatos területek. 8. A lakótelepi, közösségi terek kiépítésének, fenntartásának feladatai. Piaci szféra bevonása: 1. Közmunka projektet vihetnek végig vállalkozók, teljes felelősséggel – pályázni lehet önkormányzati, állami munkára, amelyben a munkaerőt az állam adja közmunkások formájában. 2. A vállalkozás pályázhat állami támogatásra, pl. infrastruktúra fejlesztésre, amit az állam végez el, közmunkásokkal, állami pénzen megvalósuló fejlesztés (útépítés, közművek kialakítása, stb…) formájában. Ennek jellemzően a zöld mezős beruházásoknál lehet jelentősége.
4
A közmunka időtartama: 1. A közmunka elsősorban napi 8 órás munkavégzéssel vállalható. 2. Az esetleg még soha munkát nem végzett személyek munkába állásakor egyfajta tolerancia időszakban részesülhetnek, illetve az első 3 hónapban választható a 6 órás munka, arányosan kevesebb bérért. Ennek előnye lehet, hogy a munkára szoktatás követi a fokozatosság elvét.
Járulékos segítségek a program keretében A közmunkaprogramban résztvevőknek kötelező havonta egyszer a munkaügyi központban megjelenni, az álláslehetőségekről tájékozódni, és a minimál-képzésben részt venni. Ez tartalmazza többek közt az állásra jelentkezés folyamatára, az állás interjúra felkészítést, az emberekkel szemben a munkakeresés során támasztott elvárások megismertetését, az álláskeresés íratlan etikettjét és kultúráját, az önéletrajz megírását, munkahelyi morál elsajátítását, alapvető életvezetési tanácsadást. Ezenkívül rendelkezésére áll havonta még egy munkanap, amit felhasználhat akár több részletre bontva is az álláskereséshez szükséges interjúkon történő megjelenésekre. Adminisztráció Közmunkás kiskönyvet (=közmunka igazolvány) kap minden közmunkás, ebbe, az adatain túl regisztrálásra kerül, hogy milyen munkára fogható, hogy mikor, hol, mit dolgozott, illetve dolgozik (ez az ingyenes közlekedés igénybevételéhez is szükséges), a megjelenések a kötelező minimálképzéseken, illetve az állásinterjúkról a felvételiztető hivatalos aláírása és pecsétje az időpont és időtartam megjelölésével. Több körös képzési lehetőség 1. Első körben: Gyakorlati „betanított munka”. A közmunka során a munkavezető lehetőség szerint az adott munkához szükséges, tartós munkanélküli szakember, aki a gyakorlati munkavégzés közben egyben oktat is. Így rögtön, életben tanulhatnak meg több mindent is, betanított munkás szintjén. Ez esély arra, hogy kiderülhessen a közmunkás valamely szakma iránti affinitása, és következményeként azt esetleg a felnőttképzési rendszerben, iskolában is megtanulja, szakmunkás végzettséget szerezzen. 2. Második körben: Amennyiben önként kíván tanulni valamit, azt egy évnyi folyamatos közmunka után az állam olyan formán támogatja (az első szakma megszerzését), hogy munkaidő kedvezményt ad és ingyen végezheti el az iskolát (felnőttképzés). Azonban, ha nem lesz sikeres a vizsga, akkor a képzés költsége tartozásként jelenik meg, melyet a közmunkabérből részletekben le lehet vonni, vagy adók módjára behajtani (tehát végszükség esetén szabadságvesztéssel „törlesztheti”).
5
3. Harmadik kör: A tanulásra alkalmas, de rossz szakmával rendelkezők átképzése, nemzetgazdasági hiányágazatokra. Itt is munkaidő kedvezmény és ingyenes képzés jár. Ingyen közlekedés a közmunkahelyre A Jobbik közmunkaprogramja elsősorban a helyben végzett tevékenységet tekinti megoldásként, azonban a kereslet-kínálat alakulásának függvényében az ésszerű munkaerő átcsoportosításra, 50 km-es körzeten belül, lehetőséget kell teremteni. Tekintve, hogy teljességgel kiszámíthatatlan, hogy mikor, hol, mennyi ideig dolgozik a közmunkás, továbbá, mivel bérük bár a segélyeknél kedvezőbb lesz, de mértéke mindenképp a piaci munkavállalás ösztönzését célozza majd, így indokolt az utazást részükre ingyenesség tenni. Munkaalkalmasság A közmunkás által, egészségügyi állapotából adódóan betölthető munkakörök megállapítására, üzemorvosi vizsgálatra jelentkezhet. A vizsgálat nem kivizsgálás, hanem a meglévő leletek, egészségügyi dokumentumok alapján a betölthető munkakörök, illetve végezhető munkák meghatározása. A vizsgálat nem kötelező, amennyiben nem jelentkezik, úgy teljes értékű munkavállalónak kell tekinteni. Mindkét esetben a nyilvántartási rendszerbe, valamint a kiskönyvbe is felvezetésre kerül az állapot. Amennyiben a munkavállalónak állapotáról nincs orvosi lelete, igazolása, úgy a közmunkás kötelessége, hogy munkaidőn túl, normál orvosi utat végigjárva, beszerezze azokat. A piaci elhelyezkedés további támogatása A munkáltató (állandó lakhely szerinti önkormányzat) a munkavezető/felügyelő véleménye alapján jogosult ajánlólevelet kiállítani a közmunkás munkavégzésének minőségéről, időtartamáról, az elvégzett munkákról (amennyiben más településen végzett közmunkát, úgy írásbeli véleményt kérhet az ottani munkafelügyelőtől) – ezzel is segítve az elsődleges munkaerőpiacra történő belépést, visszatérést. Az önkormányzati státuszokra kiírt pályázatról az önkormányzat köteles külön értesíteni a hasonló munkakörben dolgozó közmunkást. Szankciók Aki nem végez elvárható minőségű munkát, igazolatlanul nem veszi fel a munkát, távol marad a munkavégzéstől, továbbá munkavégzés közben nem követi az munkavégzési szabályokat, rendszeresen, súlyosan megszegi az általános társadalmi normákat, ezzel mások munkavégzését is akadályozza, azok közmunka programban való részvétele felfüggesztésre kerül. A programban való részvétel lehetősége a megszüntetéstől számított 2 hónap után áll vissza. Ez alatt az idő alatt semmilyen juttatásra nem jogosult. A külön nem szabályozott kérdésekben mindig a hatályos Munka Törvénykönyve a mérvadó.
6
Bérezés Külön közmunkabér táblát szükséges kialakítani, mely figyelembe veszi a végzett munka típusát, a szükséges szaktudást, végzettséget, tehát a munkavégzést érdemben honorálja, de a piaci bérektől lényegesen elmarad, egyfajta szintezéses bérminimum kialakításával. Főszempont, hogy a közmunka programban való részvétel bárki számára lehetőség legyen átmeneti időszak átvészelésére, de a továbblépésre ösztönözzön, ne végső célállomásként tekintsenek rá. A bértáblában szükséges egy rendelkezésre állási állományi meghatározás, naptári napra lebontva, amit abban az esetben folyósít az állam, ha nem tud folyamatosan munkát adni (pl. esetleg télen kevesebb van, mert még hó sincs, hogy havat lapátoljanak). Ez a mindenkori minimálbér 60%-a (az álláskeresési járadék alsó határa), amit kiegészíthet az esetleges pár napos munkavégzésért járó bér (aznapra nem a rendelkezésre állási napidíjat kapja, hanem a főállású bérnek a napiját). Ebbe csak azok kerülhetnek, akik előzetesen minimum 30 napnyi álláskeresési járadékban is részesültek (tehát előtte érdemi időtartamú munkát végeztek, és nem életforma szerűen nyáron idénymunkáznak/alkalmi munkáznak, télen rendelkezésre állásin vannak...). Fontos szempont, hogy az eddigi közmunkaprogramokkal ellentétben, ne látszattevékenységeket végezzenek a közmunkások, hanem valódi, értékteremtő munkát, valóban szükséges szolgáltatásokat nyújtsanak, lehetőség szerint az önkormányzat költségeit összességébe véve csökkentve, a lakókörnyezet karbantartása, fejlesztése révén a közösség hasznos, megbecsült tagjaiként. Mindez a program hosszú távú fenntarthatóságát, illetve önfenntartását garantálja. A program indulásaként, tekintve az ország gazdasági helyzetét és a közmunka finanszírozási költségeit, mindenképpen a valódi érték előállítást, tehát a mezőgazdaságot kell célterületnek tekinteni. Közmunka program háttér feltétele Országos szintű, az egyes ellátási szegmensek (segélyjogosultság, közmunkában részvétel, gyermekvédelem, álláskeresési járadék jogosultság stb…) tekintetében egymással kommunikáló, illetve a munkaügyi központokkal és az önkormányzatokkal kapcsolatban álló informatikai rendszer, amiben a minisztériumi alosztály által 4 évre kialakított munkakörök, munkák rögzítésre kerülnek településenként, folyamatosan frissítve a szabad és lekötött kapacitást, személyre szólóan. Lehetőséget kell hagyni a munkakörök, munkák időközi módosítására is, a módosítást mindig az illetékes minisztériumi alosztállyal kell engedélyeztetni, és bevetetni a rendszerbe. A program kivitelezhetőségéhez számos területen van szükség törvénymódosításokra, illetve valódi végrehajtásra, így a rendvédelem, szociális- és családjog, gyermekvédelem és felnőttképzés területén is. Jobbik Magyarországért Mozgalom
7
