Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda
Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba lépés
Kistérség (körzet)
1987 1991
1992
1993
1994
1995
település − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések
− Elmaradott térségek települései, − Munkahelyteremtı beruházások szempontjából támogatható foglalkoztatási körzetek települései − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, nagyrészt kedvezıtlen adottságú térségek − Országos munkanélküliségi rátát kétszeresen meghaladó munkanélküliséggel sújtott foglalkoztatási körzetek − Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott foglalkoztatási körzet, − Országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküli arányú foglalkoztatási körzet − Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott foglalkoztatási körzet, − Országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküli arányú foglalkoztatási körzet − Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott foglalkoztatási körzet, − Országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküli arányú foglalkoztatási körzet
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés
− Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település
− Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település
− Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település
Kedvezményezett térségek lehatárolása II. Hatályba lépés 1996 1997.jan. 1997.jún. 1998.jan 1998.feb 2000 2001 2003 2004 2006 2007
Kistérség (körzet) − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, − Ipari szerkezetátalakítás térségei − Mezıgazdasági vidékfejlesztés térségei − Jelentıs munkanélküliséggel sújtott térségek − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, − Ipari szerkezetátalakítás térségei − Mezıgazdasági vidékfejlesztés térségei − Tartós munkanélküliséggel sújtott térségek − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, − Ipari szerkezetátalakítás térségei − Mezıgazdasági vidékfejlesztés térségei − Tartós munkanélküliséggel sújtott térségek − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, − Ipari szerkezetátalakítás térségei − Vidékfejlesztési térségek − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, − Ipari szerkezetátalakítás térségei − Vidékfejlesztési térségek (Hátrányosabb helyzető, Leghátrányosabb helyzető térség) − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, (Hátrányosabb helyzető, Leghátrányosabb helyzető, Komplex programmal segítendı leghátrányosabb helyzető térség)
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés
település − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település − Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település − Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település − Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település − Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település − Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település − Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település
Kedvezményezettség koncentrációja
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés
Elmaradottság területi szintje
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés
Kistérségtípusok
Forrás : Kormányrendeletek alapján, saját szerkesztés
A komplex kistérségi elmaradottság indikátorai
•
Folyamatosan vizsgált tényezık
•
Idınként mellızött tényezık
•
Újonnan bekerülı tényezık
•
Idıvel elhagyott tényezık
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Vándorlás Korszerkezet Urbanitás,településszerkezet Munkanélküliség Jövedelmi viszonyok Gépkocsi ellátottság Lakásépítés üteme Ivóvíz-ellátottság telefonellátottság Iskolázottság Foglalkoztatási szerkezet Vállalkozássőrőség Turizmus (forgalom) Gázellátottság csatornázottság Kutatás-fejlesztés Szociális támogatások Helyi adók Hulladékgyőjtés Elérhetıség Kábeltelevízó ellátottság Internetellátottság Mezıgazdasági adottságok
Forrás : Országgyőlési határozatok alapján, saját szerkesztés
Rangkorreláció a 174 kistérség különbözı mutatócsoportok alapján felállított fejlettségi rangsorai között
1 1 m u ta tó
1 5 m u ta tó
2 8 m u ta tó
1 9 m u ta tó
3 1 m u ta tó
1 m u ta tó
1 1 m u ta tó
1 ,0 0 0
0 ,9 8 9
0 ,9 8 2
0 ,9 6 9
0 ,9 7 6
0 ,9 1 9
1 5 m u ta tó
0 ,9 8 9
1 ,0 0 0
0 ,9 8 8
0 ,9 6 9
0 ,9 7 4
0 ,9 0 3
2 8 m u ta tó
0 ,9 8 2
0 ,9 8 8
1 ,0 0 0
0 ,9 7 7
0 ,9 8 4
0 ,9 1 2
1 9 m u ta tó
0 ,9 6 9
0 ,9 6 9
0 ,9 7 7
1 ,0 0 0
0 ,9 8 3
0 ,8 9 1
3 1 m u ta tó
0 ,9 7 6
0 ,9 7 4
0 ,9 8 4
0 ,9 8 3
1 ,0 0 0
0 ,9 3 4
1 m u ta tó
0 ,9 1 9
0 ,9 0 3
0 ,9 1 2
0 ,8 9 1
0 ,9 3 4
1 ,0 0 0
Forrás : KSH adatok alapján, saját szerkesztés
Elmaradottság komplex mutató, és egy fıre jutó jövedelem alapján Elmaradott térségek lehatárolásának összehasonlítása a 2007-es kistérségek szintjén
Jelmagyarázat elmaradotti státuszt eredményezı mutatócsoportok száma (6 mutatócsoportból) 6 5 4 3 2 1 0
Forrás : KSH adatok alapján, saját szerkesztés
Többszörösen figyelembe vett tényezık
té n y e z ı J ö v e d e le m T e r ü le ti k o n c e n tr á c ió
M u n k a n é lk ü lis é g
A k tiv itá s
S z o c iá lis s e g é l y e z é s
m u ta tó k E g y la k o s r a ju tó jö v e d e le m / E g y la k o s r a ju tó S Z J A N é p ső rő sé g / G a z d a s á g i s z e r v e z e te k , e g y é n i v á lla lk o z á s o k te r ü le ti s ő r ő s é g e M u n k a n é lk ü lis é g i r á ta / T a r tó s m u n k a n é lk ü lis é g i r á ta A k tiv itá s i r á ta / F o g la lk o z ta to tt n é lk ü li h á z ta r tá s o k a r á n y a A k tiv itá s i r á ta / M u n k a n é lk ü lis é g i r á ta R e n d s z e r e s s z o c iá lis s e g é l y b e n r é s z e s ü lı k a r á n y a / M u n k a n é lk ü lis é g i r á ta R e n d s z e r e s s z o c iá lis s e g é l y b e n r é s z e s ü lı k a r á n y a / T a r tó s m u n k a n é lk ü lis é g i r á ta R e n d s z e r e s s z o c iá lis s e g é l y b e n r é s z e s ü lı k a r á n y a / R e n d s z e r e s g y e r m e k v é d e lm i tá m o g a tá s b a n r é s z e s ü lı k a r á n y a
Forrás : KSH adatok alapján, saját szerkesztés
le h a t á r o lá s 1997 1998 1997 1998
R 0 ,9 8 1 0 ,9 7 6 0 ,9 1 7 0 ,8 8 8
1997 1998 2001 2007 2007
0 ,9 4 0 - 0 ,9 6 3 * 0 ,8 2 2 - 0 ,9 5 8 * 0 ,9 7 8 0 ,9 7 8 - 0 ,9 4 6
2007
- 0 ,8 4 7
2007
0 ,9 5 9
2007
0 ,9 5 5
2007
0 ,9 2 2
Területfejlesztési források allokációja Egy fıre jutó támogatás kistérségenként, 1996-2008
Jelmagyarázat Ft/lakos
120001 - 340000 80001 - 120000 50001 - 80000 20001 - 50000 6700 - 20000
Forrás : VÁTI, TEÉMI
Kedvezményezettség jelentısége A kedvezményezett térségek számára rendelkezésre álló források, az összes nemzetgazdasági beruházás arányában (1996-2007, 2007. évi áron) 10,0 9,0 8,0 7,0
5,0 4,0 3,0 2,0 1,0
Forrás : VÁTI, TEÉMI
Bu da pe st
Fe jé r
-E G yı r-M -S
ár om
Pe st
Ko m
Va s
Za la
H ev es Ve sz pr ém
To ln a
Bé ké s
Já sz -n -S Bá z cs -K is ku n Bo rs od -A -Z So m og y Ba ra ny H a aj dú -B ih ar C so ng rá d
0,0
N óg Sz rá ab d ol cs -S zB
százalék
6,0
A területfejlesztési politika módszertanának összefoglaló értékelése • • • •
• • •
Az alkalmazott módszertan a fejlettség általános mérését célozza, annak érdekében, hogy meghatározza a területfejlesztési politika beavatkozási területeit, rögzítve a legelmaradottabb térségek körét. A komplex elmaradottságon kívül korábban egyéb típusai is voltak a kedvezményezettségnek, ezek a túlzott átfedés miatt megszőntek. A különbözı típusú kedvezményezett térségek lehatárolása helyett, az elmaradottság mértéke szerinti besorolás vált egyre hangsúlyosabbá. Mivel közpénzek felhasználása kötıdik ezekhez a térségekhez, ezért sajátos szempont, hogy a lehatárolás nyomon követhetı, újraszámolható legyen. Így az alapmutatókból egyszerőbb pontozásos módszerrel történik a komplex mutatók elıállítása. A lehatárolás több évig hatályos, ezért lehetıség van nem minden évben rendelkezésre álló adatok felhasználására is. Így népszámlálási adatok is részét képzik a lehatárolások során alkalmazott alapadatoknak. A társadalmi, gazdasági, infrastrukturális mutatók mellett a környezeti állapotra vonatkozó adatok teljes egészében hiányoznak (a tématerülethez leginkább a csatornázottság infrastrukturális mutatója köthetı). Mivel a területfejlesztési támogatások elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket, munkahelyteremtést céloznak, ezért a komplex mutatóhoz használt alapmutatók közt a foglalkoztatási, infrastrukturális mutatók mindig túlreprezentáltak voltak. A gazdasági mutatók kevésbé voltak hangsúlyosak.
• •
• • • • • •
A felhasznált mutatók száma jelentısen változott, legutóbb számottevıen nıtt, egyes tényezıcsoportok (pl. foglalkoztatás) több, egymással összefüggı mutatón keresztül is megjelentek. A komplex elmaradottsági mutató kialakítása több lépcsıben történt, így jelentısége volt annak is, hogy az egyes alapmutatók, milyen csoportba kerültek. Mivel az egymással összefüggı társadalmi mutatók több csoportban jelentek meg, a komplex mutatóban felülreprezentálttá váltak. Az alapadatok közt már önmagában is összetett mutató is akadt, a területi különbségeket igen erısen meghatározó térségi elérhetıségé. A kistérségi fejlettséghez hasonlóan készültek települési szintő lehatárolások is, ezek azonban nem mindig azonos idıpontban, így azonos bázison. Az adatok frissessége sokszor kifogásolható volt, így pl. 2004-ben 1990-es népszámlálási adatok is alkalmazásra kerültek, de a 2007-es lehatárolás is használ 2001-es népszámlálási adatokat. Az egyes lehatárolások eredménye nem összehasonlítható, fejlettségi kutatásokhoz nem használható, nem csak a kistérségi beosztás változása, hanem a felhasznált adatok körének változása miatt sem. A mutatók számának változása nem eredményez jelentıs változást a lehatárolt térségeket illetıen. Egyetlen fejlettségi mutató (egy lakosra jutó jövedelem) gyakorlatilag szinte azonos eredményt hoz, mint több. Idıben jelentıs az átfedés a lehatárolt területek közt, számottevı változást, a lehatárolt terület nagyságának változása, a kistérségbeosztás változása eredményezett.
Köszönöm a figyelmet !
