Kedves Pedagógusok, érettségire készülő Diákok!

megoldások

2

Kedves Pedagógusok, érettségire készülő Diákok! A feladatgyűjtemény első kötetének megoldásaival egyező szerkezetű a második kötet megoldókulcsa is. Alapesetben csak a feladatok számát és a hozzájuk tartozó válaszokat közöljük; az összetettebb feladatoknál ismételjük meg a kérdéseket is. Zárt válaszú feladatoknál a pontos megoldást (kivétel az egyéni válaszok), míg a nyíltvégű feladatoknál és esszé (szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk. A megoldások végére helyeztük a még érvényben lévő érettségi tematikához való besorolást. A tematikai bontás a középszintű vizsgára készülőket segítik a feladatok közötti eligazodásban. Az emelt szinten vizsgázóknál alapvető elvárás a teljes középiskolai tananyag (munkafüzet) ismerete. A feladatokat nem soroltuk be külön kompetenciákhoz: a források és a feladatok ös�szeállítása tudatosan történt, így a feladatgyűjtemény teljes feldolgozásával biztosan elsajátítja a vizsgára készülő a szükséges kompetenciákat. Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánunk! A szerzők

4

Tartalom 1. Ismétlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A VILÁG A KORA-ÚJKORBAN (A „HOSSZÚ” XVI. SZÁZAD) 2. Bevezetés a kora újkor történetébe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Amerika ősi kultúrái. A földrajzi felfedezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A nagy földrajzi felfedezések következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Reformáció és katolikus megújulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Az abszolutizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Az angol forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. A tudományos világkép átalakulása. A barokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10 11 12 14 16 18 19 20

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 10. A mohácsi csata előzményeitől az ország három részre szakadásáig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. A részekre szakadt Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1 A királyi Magyarország és Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2 A végvári világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3 A török hódoltság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. Gazdaság és társadalom a XVI–XVII. századi Magyar­országon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Az országegyesítés kérdése. Függetlenségi harcok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. A török kiűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. A Rákóczi-szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. Összefoglalás – A kora újkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. Bevezetés a XVIII–XIX. század történetébe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 22 23 24 25 26 27 30 31 33 35

A FELVILÁGOSODÁS KORA. MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE A XVIII. SZÁZADBAN 18. A felvilágosodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. Hatalmi viszonyok a XVIII. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22. II. József uralkodása Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23. Összefoglalás – A „rövid” XVIII. Század . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36 39 41 42 45 46

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS A FORRADALMAK KORA 24. Az első ipari forradalom és hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. A nagy francia forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26. A napóleoni háborúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27. A Szent Szövetség Európája. Európa nagyhatalmai a XIX. század első felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28. A XIX. század eszméi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

47 49 51 52 53

A POLGÁROSODÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON. REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 29. Magyarország 1790–1825 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30. A rendi országgyűlés és a megyerendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31. A reformkor I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32. A reformkor II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33. Az 1848-as forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34. Az 1848/1849-es szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35. A kettős forradalom korának művészeti élete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36. Összefoglalás – A kettős forradalom kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37. Érettségi útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54 55 56 58 60 62 64 65 66 5

6

1. Ismétlés 1.a A: Buddha – buddhizmus, megvilágosodás, nirvána, középút, Visnu kilencedik megtestesülése B: Augustus – principátus, princepsz, Pannónia, a római császárkor kezdete C: Szent István – a magyar államalapítás, apostoli hatalom, egyházmegyék, királyi vármegye D: Nagy Károly – Frank Birodalom, grófság, őrgrófság E: Periklész – athéni demokrácia, sztratégosz F: Hunyadi Mátyás – zsoldoshadsereg, füstpénz, harmincad (koronavám) 1.1.b 1.b

C, F D

D B

E A

1.c AE AE e. 3000 Kr.Kr. e. 3000

e. 2000 Kr.Kr. e. 2000

e. 1000 Kr.Kr. e. 1000

BB

DD CC

időszámításunk kezdete időszámításunk kezdete Kr.Kr. u. 1u. 1

u. 1000 Kr.Kr. u. 1000

FF u. 2000 Kr.Kr. u. 2000

1.d ŐŐ sksokror Kr.e.e.3000 3000 Kr. e. 3000 Kr.Kr. e. 3000

ÓÓ kokror e. 2000 Kr.Kr. e. 2000

e. 1000 Kr.Kr. e. 1000

476 476 időszámításunk kezdete időszámításunk kezdete Kr.Kr. u. 1u. 1

Középkor Újkor ÚjkorXX. XX.század század Középkor 1500 1901 1901 1500 2009 2009 u. 1000 Kr.Kr. u. 1000

u. 2000 Kr.Kr. u. 2000

7

2. a. H

Periklész idején Athén államformája arisztokratikus köztársaság volt. Hamis, mert: 1. területi alapon szerveződött és nem a származási elv érvényesült 2. demokratikus elvek domináltak. A hatalmi ágakat szétválasztották.

I

Igaz, mert a bírói (héliaia), a törvényhozói (ekklészia) és a végrehajtói (bulé) hatalom elkülönült. H

A politikai életben a körüllakók is részt vehettek. Hamis, mert csak a teljes jogú athéni állampolgárok vehettek részt a politikai életben. A területiség elve a népgyűlésben is érvényesült.

I

Igaz, mert az athéni demokrácia területi alapon szerveződött.

2.b

– a Kr. e. V. század közepén – a sztratégoszi címé (tisztségé) – Periklész – törvényhozás: ekklészia – végrehajtás: bulé – bíráskodás: héliaia – Az ekklészia és az osztrakiszmosz tekinthető az athéni demokrácia alappilléreinek, mivel a népgyűlés fejezte ki a teljes jogú athéni állampolgárok akaratát; másrészt az osztrakiszmosz biztosította a zsarnoki uralom elkerülését.

3.

– A hun–magyar elméletet írja le. – Szabadok voltak, másrészt rendelkeztek a birtokadományozás jogával. – Fejedelmi nemesi rangra emelés; egyéni válaszok – A közösségtől – Korlátlan, de a közösségtől függő – Középkorban – A rendiséget



– Törvényes eljárás nélkül nem tartóztathatták le őket; egyetlen uruk a király; jövedelmeikkel szabadon rendelkezhettek. – Az ellenállás joga – Teljes adómentesség, csak honvédő háborúban voltak kötelesek részt venni. – II. András, 1205–1235 – A keresztes hadjáratokban való részvételre – Az Aranybulla, 1222 – A harmincegyedik pontját – Amennyiben az uralkodó nem tartotta be az Aranybulla pontjait, hűtlenség vádja nélkül felléphettek ellene. – A rendek érvényesíthették akaratukat az uralkodóval szemben. – A koronázási esküt – A magyar rendek egyik fontos eszköze volt a XVI–XVII. században akaratuk érvényesítésében.



8



1. §. [... ] E Magyarországnak minden főpap, egyházfő és báró urai és többi mágnásai, nemesei és előkelői nemességükre és világi javaikra nézve a szabadság, kivételesség és adómentesség egy és ugyanazon előjogát élvezik; nincs is valamely úrnak nagyobb és valamely nemesnek kisebb szabadsága. Innen egy és ugyanazon törvénnyel és szokással, és a törvényszékeken szintén ugyanazzal a törvénykezési eljárással is élnek, egyedül csak a vérdíj mennyisége tekintetében különböznek egymástól.



– Az Aranybulla 1351. évi felújítását – Módosította a nemesi végrendelkezés szabadságát (ún. ősiség törvénye); egységessé tette a jobbágyok terheit (kilenced törvény) – ez a köznemesek érdekeit szolgálta



– Egységesítette a nemesi társadalmat. A jogilag egységes nemesség létrejöttében volt fontos állomás a dokumentum.

4. vár (az uradalom központja) legelő jobbágytelkek 5.

erdő szántó ugar tó

adók adó (dézsma – tized) robot, kilenced, ajándék

6. Államtípus és század: rendi monarchia (XIII–XVI. század) Államtípus és század: antik demokrácia, ókori Görögország Államtípus és század: hűbéri állam (XI–XIII. század) 7. A: ókori Görögország – Niké-templom (a Kr. e. V. sz. közepe) – ión oszlopok használata B: ókori Róma – vízvezetékrészlet – boltívek használata C: dzsámi – iszlám művészet – középkor – gazdag, csipkeszerű díszítés D: A sienai dóm Gótikus stílus – középkor – csúcsívek, fiatornyok, magas belmagasság (XII–XV. század) E: diósgyőri vár – középkor – Magyarország – gótikus stílus (XII–XV. század) F: Palazzo Vecchio, Firenze – középkor – Itália – az „ezerkétszázas évek” művészete; „palota” – zárt belső udvar, a reneszánsz felé mutató homlokzati tagolás (XII–XV. század) G: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (vagy La Gioconda) (1503) – reneszánsz stílus (XIV–XVI. század) – a táj és az ember összhangja, fény-árnyék füstszerű átmenete

9

A VILÁG A KORA-ÚJKORBAN (A „HOSSZÚ” XVI. SZÁZAD) 2. Bevezetés a kora újkor történetébe 1. írásbeliség, kultúra elterjedése, társadalmi mobilitást elősegíti, közvetve hozzájárul a reformáció sikeréhez

a középkorban a tudás keveseké, a társadalmi mobilitás korlátozott, az újkor társadalmi változásaihoz nagyban hozzájárult az információ terjesztésének új eszköze

a Bizánci Birodalom bukása, Európa ráébred a török veszély valós méreteire → ennek ellenére sem történik a későbbiekben semmi

az Oszmán-török Birodalom megveti a lábát Európában, több évszázadra meghatározva az egész kontinens történelmét

nemesércek beáramlása, további felfedezőutak újabb ismeretlen területek felé, a világkereskedelemhez vezető út első lépése

az új kontinens felfedezése fellendítette a kereskedelmet, az ipart, és újabb felfedezéskehez vezetett, új állat- és növényfajok jelentek meg Európában, az európai államok számára az amerikai terjeszkedés vált egyre inkább prioritássá, teljesen megváltoztatva Európa történelmének vélhető menetét

új vallások létrejötte, a katolikus egyház teljes átalakulása, a katolikus dogmák megkérdőjelezése, szabad gondolkodás igénye

anyanyelv erősödése az élet minden területén, évszázadokon keresztül meghatározó vallási színezetű (valójában hatalmi természetű) háborúk Európában, a felvilágosodáshoz vezető gondolatszabadság első lépése

2.a A: XIV. Lajos 1638–1715 B: Luther Márton 1483–1546 C: Zrínyi Miklós 1620–1664 D: II. Rákóczi Ferenc 1676–1735

E: Bocskai István 1557–1606 F: Bethlen Gábor 1580–1629 G: Zrínyi Ilona 1643–1703 I: Kolumbusz Kristóf 1450-1506

2.b Kolumbusz Kristóf (1450–1506) G E

B

1450

1500

1550

F

A C

1600

1650

D

1700

1750

2.c

igaz, nem, nem

3.

reformáció, parlament, pasa, kuruc

4.

– híres felfedezők a XV–XVI. században – várkapitányok a török hódítás korában – egy családot alkottak, férj, feleség, gyermek – reformációval kapcsolatos fogalmak – török katonasággal (janicsár, szpáhi) és közigazgatással (pasa, bég) kapcsolatos elnevezések – a magyar reformáció híres városai – Rákóczi-szabadságharc eseményeinek színhelyei

10

3. Amerika ősi kultúrái. A földrajzi felfedezések 1. a, b, i c, f, g, h d, e, j, k 2.

– Európa, Ázsia, Afrika – az égtájakat és a méretarányt – nem gondolta, hogy India (Nyugat) felé hajózva egy új földrészt talál – azt hitte Indiába érkezett – Amerigo Vespucci – Kolumbia, Dél-Amerikában

3. a A megoldás balról jobbra haladva: D, A, C, B 3.b Az elnevezés a XVI.században született, amikor még Amerika még új volt az európaiak számára, akik számára a teljes világ Európából, Ázsiából és Afrikából állt („Óvilág”). – Amerika, Ausztrália 4.

– hollandok, spanyolok, angolok, franciák – spanyolok, portugálok – portugálok, Vasco da Gama 1498-ban – Észak-Amerikában – Spanyolország és Portugália között jött létre, két délkör jelölte ki a spanyol és portugál gyarmatosítás határait

5.

maják: A, H, E aztékok: B, D, F inkák: C, G

6. Egyéni válaszok, kulcsgondolatok: Az aztékok a hódítókat egy istenség küldötteinek hitték, így nagy becsben bántak a spanyolokkal: ajándékokkal, áldozatokkal halmozták el őket. A spanyol hódítók azonban túszul ejtették őket, majd magukkal hurcolták. A spanyol hódítás nem volt akadálymentes-újabb kutatások már bizonyítékokat is találtak a helyiek fegyveres ellenállására: az aztékok elfogtak, rituálisan feláldoztak, illetve részben megettek több száz spanyol hódítót.

11

4. A nagy földrajzi felfedezések következményei 1.

Válaszában az alábbiakra térjen ki:

A távolsági kereskedelem helyszíne a Földközi-tenger helyett egyrészt az Atlanti – partira helyeződött át – bekapcsolódott a kereskedelem az összes akkor ismert földrész (szerepüket lásd a második ábrán), míg korábban legfeljebb csak a három ismert földrész állt egymással kapcsolatban. Az európai gazdaság és ezzel együtt a kereskedelem átalakulása, a kontinentális munkamegosztás következményeként (lásd ábra). 2.

– nőtt a gabona ára, mert nőtt a népesség és a kereslet, növekedett a városlakók száma, csökkent a vetésterület nagysága Nyugat-Európában – Franciaországban/Angliában – Ausztriában – háromszoros – Ausztria nem vett részt a gyarmatosításban, távolabb esett a kereskedelmi útvonalaktól, így nem indultak be a nyugat-európaihoz hasonló gazdasági folyamatok. A feudális viszonyok tovább éltek, Kelet-Európa elégítette ki Nyugat élelmiszerszükségleteit.

3. –

fonás

szövés

kártolás

4.



szövés

200

gyapjúfestők

100

fonás

200

gyapjúszedegetők

150

gyapjúnyírók

50

vetélősök

80

festőműhely

40

kallómalom

20

– XVI. században, posztóipar/textilipar – többet és olcsóbban termelt – bérmunkások – a jobbágyság száma csökken, az ipari bérmunkások száma nő

5. Egyéni válaszok a megadott kulcsmondatok szerint

12

6.

– a birtokos a jobbágyoktól elvette örökbérletű földjeiket – legelővé alakította és juhot tenyésztett rajta – megnőtt a gyapjú iránti kereslet, nagy haszonnal lehetett értékesíteni – a földjét vesztett parasztság elvesztette megélhetését, az állam elesett adói egy részétől

7.

– a nemesi családok száma növekedett,a növekedés mögött egy új nemesi réteg kialakulásával találkozunk (taláros/ruha nemessége) – a kialakult nemesség nem származása, hanem vagyona alapján jutott nemesi ranghoz-erre utal az elnevezésük is; a tőkés árutermelésbe bekapcsolódottak nemesi rangot vásároltak;



8.

– polgári forradalmak – jobbágyfelkelések – a kontinentális munkamegosztás Kelet-Európában az árutermelő nagybirtok és ezzel együtt a feudális viszonyok továbbélést hozta magával, amely meghatározta a társadalmi viszonyokat is

13

5. Reformáció és katolikus megújulás 1. Válaszában a következőkre térjen ki: Az egyház folyamatosan elvilágiasodik és egyre komolyabb hatalomra tör: – világuralmi törekvések – keresztes hadjáratokkal bővítené területeit és javait – a reneszánsz pápák korára világi szervezet, botrányok: lejáratódik sokak szemében Reformálásra törekvő lépések és eredményeik: – szerzetesi mozgalom már a legkorábbi időkben – eretnekmozgalmak – erőszakkal felszámolják őket – keleti egyházszakadás – máig tart – Husz János – megégetik – konstanzi zsinat – apróbb eredmények – reformáció – a katolikus egyház monopóliuma megszűnik A reformáció mellé állók indíttatásai: – őszintén hisz a reformáció eszméiben – a földesura nyomására vallást vált – a nagybirtokosok, uralkodók elvehették az olcsó egyházat hirdető reformátorok tanításai alapján a katolikus egyház javait – anyagi érdekük a reformáció mellé állni 2.



3.

14

– a búcsúcédula karikatúra értelmezése: a szerzetes szegény habitusát,fogadalmát felhasználva tart görbetükröt a készítő: a szerzetes a búcsúcédulát árulja, feje körül aranyból van a glória, előtte pénzes ládika található – Luther karikatúra: a katolikusok Luthert az ördög szószólójaként mutatják be: a feje egy skótduda teste,amelyet levegővel maga az ördög fúj tele református, Kálvin János anabaptista, Münzer Tamás anglikán (és gallikán) egyház, VIII. Henrik evangélikus, Luther Márton antitrinitárius, Servet Mihály

4. Jellemző

Vallás/egyház katolikus

szerzetesség

+

egyházi vagyon

+

anyanyelvű igehirdetés cölibátus

+

szentek tisztelete

+

szigorú egyházi hierarchia

+

evangélikus

református

unitárius

anabaptista

+

+

+

+

a Szentháromság tagadása a hit forrása a Biblia és az egyházi hagyomány

+ +

az üdvözülés biztosítékai a hit és a jó cselekedetek

+

+

+

+

két szentség van: a keresztség és az úrvacsora

+

+

+

+

hét szentség van: keresztség, bérmálás, bűnbánat (gyónás), oltáriszentség, házasság, papi rend, utolsó kenet

+

5.

– a néptől – görög és római – a zsarnokölési elvet – az athéni államban a demokrácia korában nem volt senatus

6.

– hitehagyás, tiltott könyvek, kálvinizmus – varázslás, többnejűség, vadházasság – hamis tanúzás, szodómia – Fokozatosan csökken, mivel az új vallások bebetonozták magukat, és ugyanaz a folyamat játszódott le, mint a katolikus egyház és a Római Birodalom viszonyában 1500 évvel korábban: üldözés → tiltás → elfogadás; + ellenreformáció sikere – a kálvinizmus kivételével a számuk csökken, sikeres volt az ellenreformáció – ateizmus: az Istenben való hit hiánya – hitehagyás: a hit (vallás) elhagyása, más vallásra való áttérés – tiltott könyvek: Minden olyan könyv, ami a katolikus hitet és az egyház működését hatalmát bírálja. Például a reformátorok könyvei, Kálvin, Luther stb., ezeket betiltották.



15

6. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában 1.a A spanyol Habsburgok területei

Az osztrák Habsburgok területei

Németalföld

Szilézia Hercegség

Burgundia

Cseh Királyság

Luxemburg Hercegség

Magyar Királyság

Milánói Hercegség

Krajnai Hercegség

Nápolyi Királyság

Karintiai Hercegség

1.b Közép és Dél-Amerikai gyarmatokat. 2. Válaszában a következőket emelje ki Spanyolország hanyatlásának okaiként: a behozott nemesfémet felélik, nem forgatják vissza a gazdaságba; nincsenek befektetések; földrajzi előnyüket nem használják ki; iparukat nem modernizálják; iparuk-kereskedelmük nem spanyol kézben volt 3.

1. Spanyolország; 2. majákat; 3. aztékokat; 4. inkákat; 5. 1519; 6. II. Fülöp; 7. abszolút/korlátlan; 8. rendek (cortezek); 9. szakemberek; 10. zsoldos; 11. gyarmatokról; 12. hódításokra; 13. XVIII.; 14. 1566– 1609; 15. Angliától; 16. Nagy Armada; 17. franciáktól

4. A Habsburgok megerősödése:c, d, e, f, g, h A Habsburgok központosítási kísérletei: a, b, i, j A Habsburgok ellenreformációs törekvései:a,b,i,j 5.

– másodlagosan igen, mindkettő feldolgozás(művészi), de mindenképpen korabeli élményeket örökít meg – nagy terheket rótt a helyi lakosságra, mind az adók,mind pedig a pusztítás

6.

– Poroszország; Hollandia és Svájc függetlenségét ekkor ismerték el – Német-római Császárság, Csehország – Svédország, Franciaország

7.a 1479: Spanyolország létrejötte 1494–1559: a franciák kiszorulnak Itáliából 1516: az abszolutizmus kezdete 1566–1609: németalföldi szab. harc, Hollandia tőkés mintaállam 1618–1648: harmincéves háború Habsburgok↔ Német-római Császárság protestáns fejedelmei vesztfáliai béke eredményei: Németrómai Birodalom széttagoltságát szentesíti, Hollandi, Svájc önállóságát 1700–1720: Oroszország nagyhatalom 1701–1714: spanyol örökösödési háború Franciaország ↔ Habsburg Birodalom eredménye: a francia hegemónia összeomlik Európa nagyhatalmai: Anglia, Oroszország, Habsburg Birodalom 16

7.b Egyéni válaszok 8. – minden tartomány és város önálló marad,kiváltságaikat megtarthatják, vallásszabadság, kölcsönös védelem és segítségnyújtás – meghatározza az államban résztvevők alapvető jogait, egységes pénzügyekben és mértékegységrendszerben gondolkoznak 9.





V. Károly: spanyol király (1516–1556), német-római császár (1529–1558), uralkodása idején volt legnagyobb kiterjedésű a birodalom. II. Fülöp: 1556-ban V. Károly utódai között felosztotta a birodalmat Fülöpé lett a spanyol trón, 1556– 1598-ig uralkodott. Uralkodása alatt bontakozott ki a németalföldi szabadságharc és szenvedett vereséget a Nagy Armada I. Erzsébet hajóitól. Don Juan de Ausztria: II. Fülöp testvére, hadvezér, Lepantónál vezetésével győzik le a spanyolok a törököket, később Németalföld helytartója lett. Pármai Margit: V. Károly lánya Németalföld helytartója a szabadságharc kirobbanása (1566) idején. II. Ferdinánd: A birodalom felosztása után Ferdinánd örökölte az osztrák Habsburg trónt. 1620-ban a fehérhegyi csatában legyőzte a cseh rendeket, Csehország a birodalom örökös tartományává vált. II. Gusztáv Adolf: Svéd király, a protestánsok oldalán kapcsolódott be a harmincéves háborúba. XIV. Lajos: Francia uralkodó (1643–1715), Franciaország uralkodása alatt tovább növeli nagyhatalmi szerepét, létrejött a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke, a Habsburgokkal szemben támogatta a Rákóczi szabadságharcot, egyesíteni akarta Spanyolországot és Franciaországot ami miatt kitört a spanyol örökösödési háború. I. Frigyes: Az ő idején (1640–1688) kezdődik meg Poroszország felemelkedése, képzett hivatalnokokra és ütőképes hadseregre támaszkodott.

10. – A németalföldi szabadságharc győzelme. – Már a középkorban jelentős gazdasági fejlettséggel bírt, a Hanza kereskedői révén a posztófeldolgozás központja lett, a földrajzi felfedezések korában fejlett ipara, kereskedelme miatt gyarmatosítani kezdett. – Textilipar, hajóépítés, kereskedelem. 11. – Éves szinten nőtt a megművelt terület aránya, mert megszűnt az ugar. Évente más növény került az adott területre így nem merült ki a talaj. – Kapás- és takarmánynövényeket. – A takarmánynövények (lucerna, lóhere) termesztése az istállózó állattartás miatt vált fontossá, valamint termesztése növeli a talaj táperejét. A kapásnövények termesztése (répa, burgonya, kukorica) élelmezési és ipari szempontból volt fontos. – istállózó állattartás, fokozott trágyázás, belterjes mezőgazdaság (pl. virágkertészet), szélkerék, cséplőgép 12. Válaszában a következőkre térjen ki: magja a Brandenburgi fejedelemség volt (központja: Berlin); folyamatos területi növekedés a XVI.századtól; jövedelmének jelentős részét a hadseregre fordítja (adó); korszerű, szakemberekből álló hivatalszervezet; egységes adó- és pénzügyek; korszerű és jól kiképzett hadsereg; 13.

– 1572: Zsigmond Ágosttal kihalt a Jagelló-ház férfiága; a köznemesség Valois Henrikre, a francia király testvérére szavazott; – nemesi köztársaság; – a rendek erősödnek a királyi hatalommal szemben: királyválasztás joga, követküldés, háború – béke joga a parlamenthez kötve 17

7. Az abszolutizmus 1. I, H, H, I, 2. 3.

– nem nevezett ki főminisztert, minisztereit időről időre „kikérdezte”, ellenőrizte – jogi kérdésekben a kancellár, a négy államtitkár pedig a tanácsban segíti a király munkáját – szakértelmükkel, tapasztalataikkal segítik a király munkáját, de az államot érintő döntéseket a király egymaga hozza meg, – Azokat választotta, – akiket a véletlen visz a király közelébe, – akik már valamilyen tisztséget betöltöttek, – akik becsvágyuk és tehetségük révén jutottak a király közelébe. – nem vesznek rész az állam irányításában, a törvényalkotásban; hatalmukat elveszítik, de kiváltságai­ kat megtarthatják – nem vesznek részt az állam irányításában, kiváltságuk nincs, adót fizetnek – a jobbágyság helyzete nem változott – a rendi gyűlés, mert a rendek így nem tudták korlátozni a király politikai hatalmát – nem hívta össze a király a rendi gyűlést

4.

– adóbérlet, kiviteli és behozatali vám, királyi birtokokról származó jövedelmek, birtokmegváltási illeték, különböző tisztségek eladásából származó jövedelmek, élelmiszer és szeszes italok forgalmazására kivetett adók



– rendszeres központi bevételek terhére fizetett járadékok, igazságügyi és pénzügyi tisztviselők illetménye, központi adóbehajtás költségei, híd- és útkarbantartási költségek, hadsereg fizetése és felszerelése, építkezések, királyi manufaktúrák és kereskedőtársaságok költségei



– Merkantilizmus. Célja: pénzfelhalmozás az országon belül, a kivitelnek (export) magasabbnak kell lenni, mint a behozatalnak (import), ezért magas behozatali és alacsony kiviteli vámokat alkalmaznak, állami manufaktúrákat és kereskedőtársaságokat alapítanak.



– Colbert, XIV. Lajos államminisztere

18

8. Az angol forradalom 1. A beírandó számok sorrendben a lap tetejéről kezdve: 1625–1649 1640 1642 1649–1653 1649 1649 1651 1653 1660–1688 1689 2.



– 1. „Hogy a törvények ideiglenes hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül törvénytelen...” – 4. „Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bármilyen ürügy vagy kiváltságok alapján a parlament hozzájárulása nélkül, hosszabb időre és más módon, mint ahogyan a megajánlás megszabta vagy meg fogja szabni, törvénytelen.” – Az 1., 2., 4., 6., 13. pontban foglaltak. – A 6. és 13. pont utal a forradalom előtti időszakra

3. Vázlat: Abszolutizmus: a király – nem hívja össze a rendi gyűlést, – rendeleti úton kormányoz, – rendektől független: hadsereg, hivatalnok szervezet, bíróságok, – kiszorítja a nemességet a hatalomból Alkotmányos királyság: a király – hatalma névleges, összehívja a parlamentet, kinevezi a kormány tagjait, Törvényhozó hatalom a parlament, végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány. A parlament két házból áll: lordok háza, tagjait a király bízza meg, az alsóház, tagjai cenzuson alapuló választás útján az ország lakosaiból kerülnek ki.

19

9. A tudományos világkép átalakulása. A barokk 1. Vázlat: – a skolasztika világképe – a reneszánsz világszemlélete és ennek hatása a tudományra: – a csillagászat,matematika, fizika,földrajz és az orvostudomány megújulása. 2. A kép betűjele

Képleírás

A

mozgalmasság, díszítettség, lenyűgöző hatás

B

mozgalmasság, díszítettség, érzelmek, színpadiasság

C

polgárság élete, színpadiasság

D

túlzások, díszítettség, meggyőzés, lenyűgöző hatás

E

díszítettség, lenyűgöző hatás

3.

20

Férfiviselet

Csipke gallérú, térdig érő kabátot viseltek, ami alatt mellény volt. A kabát lehetett egyszerű vagy kidolgozott díszítésekkel ékesített. Ujja felhajtásban végződött, ami lehetett díszes vagy egyszerű. Nadrág térdig ért és selyem harisnyát viseltek. A paróka viselete nemesi, főúri divat kellékévé vált.

Női viselet

Merész kivágású, deréktól bő szabású, dúsan redőzött, abroncsos ruhát viseltek, társadalmi rangtól függően csipkéset, gazdagon díszítettet divat volt egyaránt a nőknél és a férfiaknál is a nyaklánc.

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 10. A mohácsi csata előzményeitől az ország három részre szakadásáig 1. Válaszában az alábbiakra térjen ki: Mátyás halála után a középkori magyar állam bomlásnak indult, gyenge királyi hatalom (rendek tudatos politikája), széteső hivatalszervezet (ez kihatással volt a befojt adókra, valamint a hadseregre is, valamint a töröktől vásárolt béke megszűnésére is); Külpolitikailag a Habsburg-Jagello házassági szerződésnek köszönhetően belesodródunk a Habsburg-ellenes európai politikába és így a török támadásába is; A magyar vezetés nem készül a török reguláris haderő támadására:rossz színtérválasztás,szervezetlen és kevés létszámú hadsereg. 2. Válaszában az alábbiakra térjen ki: 1526. augusztus 29. mohácsi csatasík; körülbelül kétórás küzdelem, szervezetlen, képzetlen és vezetés nélküli magyar haderő; a török haderő ezzel szemben legalább kétszeres túlerőben-szervezett; általános menekülés jellemzi a magyarokat – II.Lajos király a Csele patakba fulladt, a csata után a török Buda felé indult – ez inkább a lakosság megfélemlítése volt 3.



– Szapolyai halála után – még ha fia születik is – a magyar trón és az általa birtokolt területek V. Ferdinándra vagy utódaira szállnak. – A Szapolyait támogató törökök sikertelen hadjáratokat vezettek Bécs ellen, ezt követően a szultán elismerte Ferdinánd jogát Nyugat-Magyarországra, az ország másik fele Szapolyaié lett. Szapolyainak így esélye maradhatott a királyi Magyarország egyesítésére. – Szapolyainak János Zsigmond néven fi a született, a béke nem valósult meg.

21

11. A részekre szakadt Magyarország 1.a Királyi Magyarország

Török hódoltság

Erdély

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala.

Somogy, Baranya, Fejér, Tolna, Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Csongrád.

Részben: Békés Hajdú-Bihar

Részben: Komárom-Esztergom, Heves, Hajdú-Bihar, Békés

1.b Egyéni válaszok

22

Részben: Komárom-Esztergom, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves

11.1 A királyi Magyarország és Erdély 1.



– A császár kormányzót nevezett ki Magyarország élére, aki a Magyar Tanáccsal együtt végezte az ország irányítását, de a hadügy és a pénzügy a császári udvarhoz tartozott. – A rendek jogai megmaradtak – országgyűlések összehívása, adók megajánlása – a megyék szerepe így megerősödött. A nemességnek szüksége volt az udvar segítségére a török veszély miatt, de a birodalom nagyhatalmi érdekei gyakran fontosabbak voltak, mint Magyarország védelme. – A Habsburgok a vármegyerendszert érintetlenül hagyták, mert szükségük volt a nemesség támogatására, így helyi igazgatás a vármegyei nemesség kezében maradt. Az országgyűlésbe követeket küldhettek, akiken keresztül befolyást gyakorolhattak az országos politikára.

2.a – Abszolutisztikus hatalma volt, a rendi gyűlésnek szűkebb jogköre volt – jóváhagyási jog – mint Magyarországon, a fejedelmi tanácsnak is csak véleményezési joga volt. A hadügyet, pénzügyet és a közigazgatást a fejedelem irányította. 2.b Nemzetiség

Vallás

szász (német)

evangélikus

román

görögkeleti

magyar

kálvinista

székely

katolikus

A Megyegyűlésen, Székely Széki Gyűlésen, Szász Széki Gyűlésen, ahonnan képviselőket küldtek a rendi gyűlésbe. 3.

A-Bethlen Gábor; B-gazdasági; C-monopólium; D-merkantilista; E-egyesítése; F-harmincéves háború; G-Szenci Molnár Albert

4. Válaszában a következőkre térjen ki: a lutheri irányzat a szászok segítségével honosodott meg (Erdély), míg a kálvini irányzat a végvárak és a mezővárosok lakóin körében volt népszerű. 1567-ben Méliusz Juhász Péter a debreceni zsinattal megalapította a magyrországi református egyházat, 1568ban a tordai országgyűlésen megszületik a 4 bevett vallás fogalma;protestáns kollégiumok alakultak (Patak, Pápa, Debrecen) 1590-ben Károli Gáspár bibliafordítása – korai nyelvújító mozgalom megindulása; Comenius Patakon, nyomdák alakulnak, Apáczai Csere János és Szenczi Molnár Albert munkássága.

23

11.2 A végvári világ 1. A várak elhelyezkedése

Melyik korhoz, uralkodóhoz köthetők?

Kik ellen épültek?

Három-három példa

Az ország egész területén

Tatárjárás előtt épültek, Szent Istvántól kezdve

Belső-külső védelem

Pécs, Bihar, Szabolcs

Észak-Magyarországon

A tatárjárás után IV. Béla

Tatárok és külső támadások ellen

Csesznek, Pozsony, Visegrád

Dél-Magyarországon

Zsigmond, Mátyás

Török elleni végvárrendszer

Jajca, Szabács, Szendrő

Török hódoltsági határ mentén

Habsburg-házi királyok

Török ellen

Lippa, Ónod, Tata

2. A vár neve

Száma a térképen

Évszám

Várparancsnok

Eredmény

Mohács

6

1526

Tomori Pál

vereség

Buda

2

1541

Kőszeg

1

1532

Jurisics Miklós

vereség

Temesvár

7

1552

Losonczi István

vereség

Drégely

3

1552

Szondi György

vereség

Eger

4

1552

Dobó István

győzelem

Szigetvár

5

1566

Zrínyi Miklós

vereség

vereség

3. Az oldalazó tüzelés a védelmi biztonságot növelte. Az ó és újolasz bástya ékként nyúlik előre és ezzel még jobban lehet fokozni ezt, sőt több ágyú elhelyezésére nyílik lehetőség. 4.

24

– Balassi hősi, idilli szabad, de kemény életnek írja le, Pálffy az árnyoldalait: hosszú szolgálati idő ellenére nincsenek megbecsülve. – privilégiumokra törekedtek, bekapcsolódtak az árutermelésbe – Tinódi Lantos Sebestyén – Egervár históriájáról szóló ének

11.3 A török hódoltság 1.

2.

Képleírás

Kapcsolódó betűjelek

Karcsú, magas torony az imakiáltó (müezzin) számára; egyik legszebb magyarországi példája Egerben található.

B, C

Muzulmán főtemplom; a pénteki ima helyszíne.

A

Török fürdő.

F

Sírkamra, mauzóleum.

D, E, G

egyéni válaszok a leírás alapján

25

12. Gazdaság és társadalom a XVI–XVII. századi Magyar­országon Válaszában a következőkre térjen ki: Meghatározó a kialakult kontinentális munkamegosztás, Magyarország mezőgazdasági exportőr lett, torz gazdaság, Magyarország nyersanyagot, élő állatot és élelmiszert exportál és készárut importál (térjen ki a célországokra!) kevés a hazai feldolgozóipari központ, noha nyersanyagbőség van – a nemesség nem fektet be az iparba A társadalom szerkezete ennek megfelelően szintén torz: nincs igazi polgárság, mely az ipar és a kereskedelem bevételeiből élne, a vagyon alapja szinte kizárólag a földbirtok, és a rajta levő vagy megtermelhető javak a torz gazdasági és társadalmi viszonyok eredményei a jobbágyokat súlyosan érintő törvények, a zselléresedés (nincs a jobbágyivadékokat felszívó ipar!),jellemzőek a jobbágyfelkeléseklásd a táblázatban.

26

13. Az országegyesítés kérdése. Függetlenségi harcok 1.

– Habsburgokat és a törököket – a királyné távozása után Ferdinánd vegye birtokba Szapolyai országrészét, és bízzon meg egy személyt az -ország irányításával – ha Izabella távozik, akkor az urak átpártolnak a törökhöz és királyt kérnek a szultántól – az ország újraegyesítése – Ferdinánd bevonul Gyulafehérvárra és meggyilkoltatja Frátert

2. Habsburg-házi királyainkat Erdélyt, bár a szultán hűbérese, de magyar fejedelme van Erdélynek nincs más választása, mint a törökkel való jó viszony fenntartása. A hűbéri függés viszonylag nagy szabadságot ad, önálló maradhat. A Habsburgoktól – hiába keresztény uralkodók –, nem remélhet segítséget. Bocskai a töröktől nem fogadta el a koronát, nem akarta elkötelezni Erdélyt a török mellett, a Habsburgokkal való jó viszony fenntartását szorgalmazta. Bocskai által a Habsburgoktól visszafoglalt várakra és területekre a török tartott igényt, gyengítve ezzel a magyar végvárrendszert, így fogadta el a Habsburgok békeajánlatát, a bécsi békét. Báthory Zsigmond 3.

– az európai hatalmak szembenállásának megszüntetése; török kiűzése Európából – a nagyhatalmak szövetséget kötnek a török ellen, és esküvel erősítik meg, hogy nem támadják meg egymást – csekély, mert akkor még zajlott a harmincéves háború a nagyhatalmak között – Pázmány elgondolása alapvetően jó

4. Település

Száma a térképen

Események

Sárospatak

10

A Wesselényi-féle összesküvés résztvevői itt tanácskoztak a vár „sub rosa” termében.

Szerencs

2

1605-ös országgyűlésen itt választották Bocskait Magyarország fejedelmévé.

Pozsony

4

1620-ban Bethlent Magyarország fejedelmévé választották.

Bécs

3

1606-ban itt kötött békét Bocskai a Habsburgokkal.

Nagyszombat

5

1615-ben Bécs elismeri Bethlen erdélyi fejedelmi címét.

Besztercebánya

6

1620-ban az országgyűlésen Bethlen Gábort Magyarország királyává választják.

Eszék

7

1664-ben Zrínyi felégeti az eszéki hidat elvágva ezzel a török utánpótlás vonalát.

Szentgotthárd

8

1664-ben a császári seregek legyőzik a törököket.

Vasvár

9

1664-ben a császár békét köt a törökkel, az ún. szégyenteljes béke.

Korpona

1

1606-ban az országgyűlésen itt fogadták el a bécsi béke pontjait.

Sopron

11

1681. Az országgyűlés megerősíti a bécsi béke pontjait.

27

5. Az erdélyi fejedelmek harcai Bocskai István Kiindulási országrész: Bihar, az ország keleti része. Cél: Habsburg sérelmek elleni harc. Társadalmi bázis: Erdélyi, Kelet-Magyarországi nemesség, hajdúk. Események: 1604. álmosdi győzelem, 1605. szerencsi országgyűlés. Eredmény: 1606. Bécsi béke. Bethlen Gábor Kiindulási országrész: Erdély Cél: Magyarország egyesítése. Társadalmi bázis: Kelet-magyarországi és erdélyi nemesség. Események: 1619. bekapcsolódik a harmincéves háborúba. 1620. Bethlent Magyarország királyává választják. Eredmény: 1621. Nikolsburgi béke.

Katolikus restauráció Pázmány Péter Kiindulási országrész: Királyi Magyarország. Cél: A katolikus megújulás, a vallásegység helyreállítása. Társadalmi bázis: főnemesség. Események: Nagyszombati egyetem alapítása, katolikus biblia, iskolák alapítása. Eredmény: főúri családok rekatolizálása.

Rendi kísérletek Zrínyi Miklós Kiindulási országrész: Királyi Magyarország. Cél: török kiűzése. Társadalmi bázis: nemesség. Események: 1664 eszéki, szentgotthárdi csata. Eredmény: 1664 vasvári béke. Wesselényi Ferenc Kiindulási országrész: Királyi Magyarország. Cél: elszakadás a Habsburg birodalomtól. Társadalmi bázis: nemesség. Események: nem kap megfelelő támogatást a töröktől. Eredmény: 1671-ben résztvevők kivégzése.

28

Kuruc mozgalom Thököly Imre Kiindulási országrész: Erdély. Cél: az ország egyesítése Társadalmi bázis: nemesség. Események: Felvidék, Felső-Magyarország elfoglalása, 1682 – Felső-Magyarország fejedelme Thököly. Eredmény: 1681 Soproni országgyűlés.

6.

Válaszában a következőkre térjen ki: – Zrínyi irodalmi tevékenységével ágyaz meg katonai akcióinak, világos programot készít – felhívja a figyelmet a múltban elkövetett hibákra: kapkodás, tunyaság, felkészületlenség – mivel kívülről nem várhat segítséget, az udvar ellen fordul – hadjáratai sikeresek, a török nem tud átjutni a Dunántúlon, sőt sok területről kiszorítja őket; 1664ben Szentgotthárdnál – hiába győz, az udvar olyan békét köt, mintha ők vesztettek volna, mivel a nyugat-európai eseményekre akar koncentrálni – Zrínyiben erősödik az udvartól való elszakadás vágya, de váratlanul meghal.

29

14. A török kiűzése 1.

2.







30

Válaszában a következőkre térjen ki: – elégedetlenség Magyarországon a Habsburgok impotens keleti politikája miatt – Lipót nem hívja össze időben az országgyűlést, a magyar nemeseket kihagyja az ország vezetéséből, 1670-től fejedelmi abszolutizmust vezet be – Zrínyi, Wesselényi az udvar ellen fordul, előbbi meghal, utóbbit kivégzik – jogeljátszás elmélete – Th ököly folytatja a Bécs elleni harcot, és Felső-Magyarország fejedelme lesz – az udvar megijed és visszaállítja a rendi intézményeket, majd megkezdődik a török kiűzése – az udvar Magyarországot megszállt területként kezeli, katonái szabadon pusztítanak, a protestánsokat és a főnemeseket üldözik, az ország területét saját embereiknek játsszák át, hatalmas adókat vetnek ki – Schulhof Izsák a török uralom alatt élő budai zsidó hitközség tevékenykedett. Prágában született; Budán élt, annak 1683-as és 1686-os ostromait átélte. Buda visszavívásakor a királyi hadaknak foglya lett. 1733 ban halt meg Prágában. – A középkorban, igaz nem állandó jelleggel, de a korabeli európai viszonyoknál nyugodtabb körülmények között élhettek Magyarországon a zsidók. IV. Béla 1251-ben adott ki kiváltságlevelet a zsidóság számára. A 15. században a megerősödő városokba egyre több zsidó költözött, kialakultak a „történelmi hitközségek” (Buda, Óbuda, Esztergom, Sopron, Tata), majd Mátyás létrehozta a zsidó prefektus (elöljáró) országos hatáskörű hivatalát. – Az ország három részre szakadása után eltérő volt az egyes országrészeken a zsidóság sorsa: a királyi Magyarország zsidóságát, míg a török hódoltság területén ezzel szemben nyugodtan élhettek. Schulhof Izsák is ez utóbbi életet élt. – Buda visszavívásakor személyes tragédiák sora kísérte életét: feleségét megölték,fiát elragadták mellőle. – a háborúk mind anyagilag, mind emberáldozatokat tekintve komoly veszteséget okozott; míg a magyarok számára felszabadulást és egységet jelentett,addig a hódoltsági terület kereskedői számára átmeneti megtorpanást;

15. A Rákóczi-szabadságharc 1. Település

Kapcsolata Rákóczival

Ország 1700 körül

ma

Borsi

Itt született

Magyarország

Szlovákia

Munkács

Három évi Habsburg ostrom után 1688ban édesanyja Zrínyi Ilona feladta a várat Rákóczit Bécsbe vitték

Magyarország

Ukrajna

Prága

Itt nevelkedett egy jezsuita iskolában

Habsburg Birodalom

Csehország

Brezán

A Bécsújhely börtönből ide szökött. Itt adta ki kiáltványát.

Lengyelország

Lengyelország

Rodostó

Itt élt száműzetésben haláláig 1735-ig

Törökország

Törökország

Kassa

Itt nyugszanak Rákóczi hamvai 1906 óta

Magyarország

Szlovákia

2. Válaszában a következőkre térjen ki: – a király megszegte az ősi törvényeket (tk. az „alkotmányt”): szabad királyválasztás eltörlése (1687) Aranybulla ellenállási záradékának kiiktatása – az ország hadi potecniálja felett idegenek rendelkeznek (Hadi Tanács Bécsben ülésezik, tagjai császári tábornokok) – az újszerzeményi joggal kisemmizték a magyar földesurakat, a földeket átjátszották az udvar hadi szállítóinak, tábornokoknak – az udvar elképesztő adókat vetett ki, a vagyonos főnemeseket üldözték, a reformátusokat hasonlóképpen 3. Helyszín

Száma a térképen

Évszám és esemény

Brezán

5

1703. Kiáltványban szólította az országot harcba a Habsburgok ellen.

Höchstädt

9

1704. Itt szenvedtek vereséget a francia-bajor seregek a habsburg– angol seregektől.

Nagyszombat

6

1704. Kiáltványban tájékoztatta a nagyhatalmakat a magyarországi állapotokról és céljairól.

Vetés

1

1703. Pátensében mentette fel a katonákat és családtagjaikat az adófizetés alól.

Szécsény

4

1705. Országgyűlés. A rendek Rákóczit Magyarország fejedelmévé választották.

Ónod

3

1707. Országgyűlés. Habsburg-ház trónfosztása.

Trencsén

7

1708. A kuruc seregek vereséget szenvednek a Habsburgoktól.

Romhány

8

1710. A kuruc–labanc összecsapás színhelye.

Szatmár

2

1711. A szabadságharcot lezáró béke aláírásának helyszíne.

31

4. A béke általános közkegyelmet biztosított.

I H

Vallási kérdésekben érvényben maradtak az 1681-es és 1686-os országgyűléseken elfogadott törvények, Erdélyben viszont érvényét vesztette a Diploma Leopoldium.

5.



32

A rendeket biztosították arról, hogy nem zárják ki őket a törvényhozás folyamatából.

I

Az uralkodó ígéretet tett arra, hogy a sérelmek orvoslására országgyűlést hív össze.

I

Válaszában a következőkre térjen ki: – a franciák támogatják Rákóczit a Habsburg Birodalom keleti oldalán, de csak pénzzel, katonával nem (nincs elvonható haderő) – a franciák folyamatosan vonultak vissza, a Habsburgok Párizsig is eljutottak, az ország összeomlott – a Habsburgok katonai értelemben megerősödtek, a nyugati fronton végeztek ellenfelükkel – Rákóczi az orosz cárban keresett új támogatót: Nagy Péter látszólag támogatta, valójában csak tehermentesíteni akarta magát az északi háborúra, így innét sem remélhetett semmit. Miután Péter nyert, nem tárgyalt többé Rákóczival. – Rákóczi idegen személyt is meghívott volna a trónra a trónfosztás után, hogy pénzt és katonát szerezzen, de Miksa Emánuel bajor fejedelem és Frigyes Vilmos is visszautasította a felkérést.

16. Összefoglalás – A kora újkor 1.



– Bizánci Császárság, Szerb Fejedelemség, Horvát Királyság, Lengyelország, Kijevi Nagyfejedelemség, Angol Királyság, Wales, Írország, Skót Királyság, Almoravida Birodalom, Fatimida Kalifátus, Navarrai Királyság, Aragóniai Királyság, Barcelonai Királyság, León-Kasztília Királyság – Oszmán Birodalom, Oroszország, Porosz Királyság, Habsburg Birodalom, Spanyolország, Hollandia, Svájc – Német-római Birodalom, Francia Királyság, Magyar Királyság, Pápai Állam, Szicíliai Kettős Királyság – Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom

2.

– 38 millióval nőtt – éhínség (1315–1317 között), pestisjárvány (1347–1350 között) – folyamatos népességszám-emelkedés, összesen 36 millió fővel – A harmincéves háború (1618–1648) jelentős emberáldozatokat követelt Európától.



3. Ország

Kapcsolódó betűjelek

Portugál Királyság

a, b

Spanyol Királyság

a, b, i, p

Francia Királyság

a, b, h, s, sz

Angol Királyság (Nagy-Britannia)

a, b, c, d, e, f, h, j, n, t, u, v, x, y

Németalföld

d, e, f, g, h

Német-római Birodalom

d, e, f, g, h, i, sz, ü, z

Magyarország

d, k, l, m, n, o, ö, sz, w, z, zs

Oszmán-török Birodalom

k, l, m

44444443332 4. H, B, D, G, F, E, A, C 5.





6.

– A felfedezések után átalakuló európai gazdasági rendszer jellemzője lesz, hogy Nyugat-Európa elsősorban iparcikk előállító és élelmiszer/mezőgazdasági termékek felvásárló területe lesz, míg Kelet-Európa iparcikk-felvásárló és mezőgazdasági termékeket előállító területté válik. Kelet-Európában földbirtokosok/földesurak számára előnyösebb volt a jobbágyi rendszer konzerválása (második jobbágyság), mivel így a termelés nagyobb nyereséget hozott a jobbágyi terményjáradék és robot révén. – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) a magyar állam függetlenségének visszaállítása érdekében három ízben kapcsolódott be a harmincéves háborúba. A maximális nyereséget azonban már 1621-ben elérte: II. Ferdinánd kötelezte magát a bécsi béke és az 1608. évi törvények megtartására. – A szabadságharc kimenetele nagy mértékben függött az örökösödési háborútól. XIV. Lajos – nem egyenrangú szövetségesként – pénzzel és szakértőkkel segítette Rákóczit. 1710-től a franciák vesztésre álltak, más külpolitikai segítség nem akadt – egyre többen a béke irányába fordultak. – Anglia, Németalföld, É-Itália, Franciaország, Német Császárság nyugati és déli része – földrajzi elhelyezkedésük kedvező (kereskedelmi szempontból); gazdasági-társadalmi berendezkedésük (olcsó bérmunkások); manufaktúrák jelenléte – textilipar – Az olcsó textíliák felvevőpiaca Kelet-Közép-Európa. Megnőtt a gyapjú iránti igény. 33

7.

– manufaktúra – az egyes emberek más-más munkafázist végeznek – termelékenyebb, alacsony előállítási költség, gyorsabb előállítás, versenyszellem – bérmunkások

8.

1490: Mátyás halála, a magyar állam fénykorának vége a Fekete Sereg széthullik. belpolitikai harcok (főurak ↔ rendek) gyengekezű uralkodóház (Jagellók) Habsburg–Jagello házassági szerződés, majd sodródás az európai politikával:, mohácsi csatavesztés (1526), az ország három részre szakadása (1541)



1517: Luther Márton kifüggesztette 95 pontból álló tételsorát a wittembergi vártemplom kapujára a reformáció kezdete; a nyugati kereszténység több ágra szakad (1530: ágostai hitvallás) kulturális hatások egyike: az anyanyelvi kultúra fejlődése



Bocskai István erdélyi fejedelem kísérlete Magyarország egységének helyreállítására. Politikai végrendeletének fő gondolata az volt, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva kell egyesíteni. Hasonló politikai célja volt Bethlen Gábornak is, aki így kapcsolódott be a harmincéves háborúba. Az egységet nem sikerült megvalósítaniuk, eredményeik elsősorban a rendeknek kedveztek.

Zrínyi Miklós (1620–1664) az ország egyesítő törekvések szempontjából a rendi kísérletekhez kapcsolható. Alapvető problémaként Zrínyi a nemzeti összefogás hiányát látta. Programjában a nemzeti uralkodó szerepét hangsúlyozta (példaképe Hunyadi Mátyás volt), illetve a nemzeti hadsereg felállítását. Nevéhez fűződik az 1663–1664-es téli hadjárat vezetése, amely az ún. „szégyenteljes” vasvári békével zárult. 1664-ben Zrínyit egy vadkan halálra sebezte. II. Rákóczi Ferenc a török kiűzése után az 1703 és 1711 közt lezajlott szabadságharc vezetője volt. A szabadságharcban alapvetően minden társadalmi réteg részt vett, amely szembefordult a Habsburgokkal. A szabadságharc kimenetelét jelentősen befolyásolta a franciák segítsége; az ónodi országgyűlésen (1707) első alkalommal mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. Részben a külpolitikai helyzet romlása miatt – a franciák támogatása elmaradt, az oroszok is csak ígéretek szintjén segítettek – Károlyi Sándor a fegyverletétel mellett döntött. A körülmények ellenére a szatmári béke (1711) kompromisszum az udvar és a magyarok között. A XVI-XVII. századoktól kezdődően a tudományos világkép átalakult Európában. Jellemzővé vált a racionális gondolkodás, amely teljes mértékben csak a XVIII. században, a felvilágosodás idején bontakozott ki. Mindezek hátterében a táguló világkép (új földrész felfedezése), az anatómia és az orvostudomány, valamint a fizika és a csillagászat (Isaac Newton, Johannes KepLer kutatásai) fejlődése állt. A XV-XVI. századokban új államtípus alakult ki, az abszolutizmus, amelyet a történészek a modern állam alapjának tekintenek. Jellemzői: a közjogi hatalom közvetlen kapcsolatba kerül a népességgel, az állam az élet minden területét irányítja, az országok jogi és etnikai széttagoltsága csökken vagy megszűnik. Az állam vezetéséből a rendek kimaradnak, szakértő hivatalnokok veszik át a helyüket, a hadseregben zsoldos katonák szolgálnak. Az abszolutizmus mintapéldája XIV. Lajos (1643–1715) Franciaországa.

34

17. Bevezetés a XVIII–XIX. század történetébe 1.

F, H, A, C, B, D, G, E

2.

George Washington: AZ USA első elnöke, részt vett a függetlenségi háború ban, az Egyesült Államok alkotmányának megírásában. Napóleon: francia tábornok, hadvezér, politikus, a franciák császára; ragadványnevein a korzikai vagy a kis káplár, Széchenyi István: reformkori politikus Magyarországon, nemesi származása ellenére a tőkés átalakulás híve volt; számos írásos alkotása (Hitel,Világ,Stádium), illetve gyakorlati alkotása (Lánchíd,MTA) ismert Kossuth Lajos: reformkori politikus, Monokon született, a Batthyány kormány pénzügyminisztere,majd a honvédelmi kormány kormányzója, 3.

4.

Anglia

Franciaország

Magyarország

a, b, c, f, g, h, i, r

a, b, c, d, j, r

a, e, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, z

Egyéni válaszok az alábbiak szerint: Sieyes abbé röpirata-francia forradalom; Függetlenségi nyilatkozat-USA létrejötte; Francia forradalom jelszava; Batsányi János A franciaországi változásokra Kölcsey Ferenc szállóigéje, magyar reformkor Kosstuh Lajos gondoltat Széchenyi Istvánról,magyar reformkor

35

A FELVILÁGOSODÁS KORA. MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE A XVIII. SZÁZADBAN 18. A felvilágosodás 1. Igaz, mert a felvilágosodást korai szakaszában, a megelőző korszakok hagyományait mellőzve, szigorúan csak az ésszerű, az anyagban hívő gondolkodás jellemezte. Igaz, mert minden dolog (így az emberi test) működését a természettudományokhoz hasonlóan és annak segítségével igyekeztek leírni, megmagyarázni. Igaz, erre utalnak Newton és La Mettrie gondolatai is.

Hamis, mert a filozófusok egy része kezdetben tagadta (ateizmus), másik része pedig csak részben fogadta el (deizmus).



Hamis, mert elsősorban a tapasztalás és a racionalizmus határozta meg azt.

2. – A, B – C, D, E – A, B – C, D, E Az empirizmus módszere az indukció, míg a racionalizmusé a dedukció. 3.a. A közösség céljáról ugyanúgy kell ítélni, mint az egyes ember céljáról. (K) […] Ha – teszem azt – mind az egyes embernek, mind a közösségnek a végcélja testi volna, tudniillik a test élete és egészsége, a kormányzás tiszte (K) az orvosra hárulna. Ha pedig a végső cél a vagyon bősége volna, akkor valami gazdász lenne a király. Ha a közösség elérhető nagy java az igazság megismerése volna, akkor a király hivatása (K)volna tanítani. Ámde úgy látszik, hogy a közösség célja helyesen élni. Azért gyülekeznek közösségbe az emberek, hogy együttesen nemesen éljenek; s ezt egyedül nem tudnák elérni. (Aquinói Szent Tamás, XIII. századi teológus) Az embert (aki természettől fogva szereti a szabadságot és a mások feletti uralmat) azoknak az önkorlátozó intézkedéseknek a bevezetésére, amelyek közt, mint látjuk, az államban él, végső soron csakis az a szándék készteti, hogy ily módon önfenntartásáról és élete zavartalanabb folyásáról gondoskodjék. Vagyis szabadulni akar abból a nyomorúságos hadiállapotból, amely […] az ember természetes érzelmeinek mind az ideig szükségszerű következménye, amíg nincs valamilyen látható hatalom, hogy kordában tartsa: a büntetéstől való félelem eszközével a természeti törvények megtartására kényszerítse. A szuverén képviselő uralkodó nem követhet el semmit alattvalóival szemben, amit bármilyen alapon indokoltan igazságtalanságnak vagy jogtalanságnak lehetne nevezni, hisz minden alattvaló értelmi szerzője az uralkodó minden cselekedetének.(K) Az uralkodó jogainak tehát csak az szab korlátot, hogy ő maga Isten alattvalója, amiért is köteles a természeti törvényeket megtartani. (S) (Thomas Hobbes, 1651)

36





Az ember […] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. (S) Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt. A természet nem csak arra ad jogot, hogy megvédje javait – azaz életét, szabadságát és vagyonát – mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntethesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. Ha rendkívül súlyos bűnről van szó, még halállal is sújthatja a vétkest. Ámde az államban ez nem lehetséges: az államban a polgárok meg vannak fosztva természeti jogaiktól. (S) Ez a jog az államra van átruházva, amellyel ez a szükséghez képest intézkedik,(K) de ezek az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna. A magánbíráskodás megszűnésével a szuverenitás az államra száll át.(S) Törvényeket fognak hozni. Másrészt a közösség megbíz egyeseket a törvények végrehajtásával.(S) Ezek az emberek megszüntetik a polgárok közt felmerülő ellentéteket, és a törvényben megszabott büntetéssel sújtják azokat, akik a társadalom egésze vagy annak egyes tagjai ellen vétenek. […] mivel a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben mind a törvényhozó hatalmat, mind a törvények végrehajtásának hatalmát, megfelelően rendezett államokban, ahol úgy veszik figyelembe az egész érdekét, ahogyan kell, a törvényhozó hatalom külön személyek kezébe van letéve(S), akiknek, ha megfelelő módon összegyűlnek, hatalmuk van arra, magukban vagy másokkal együtt, hogy törvényeket alkossanak, de miután megalkották, ezeket elkülönítik tőlük, és ők maguk is alá lesznek vetve az általuk hozott törvényeknek. (John Locke, 1683)

A szerződés a következőkben áll. Minden személy, valamennyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül,(K) és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát […] csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen.(K) Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá; az ilyen törvény nem törvény. […] A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyeket akarata ellenére fogadtak el, és azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat – ez teszi őket polgárrá és szabad emberré. Amikor valamilyen törvényt terjesztenek a népgyűlés elé, voltaképpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e vagy sem az általános akaratnak, vagyis a nép akaratának. (S) Azzal, hogy leadja szavazatát, mindenki véleményt mond a kérdésben, és a szavazatok összeszámlálása nyilvánítja ki az általános akaratot. […] Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész testület fogja engedelmességre kényszeríteni; más szóval: kényszeríteni kell őt, hogy szabad legyen. (Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762) 3.b John Locke gondolatai mutatnak hasonlóságot Rousseau társadalmi szerződésével. Locke szerint az emberek jogaikat (természeti jogaik) az államra ruházták, és az állam ezzel a szükséghez képest intézkedik (pl. a törvényhozás szintjén). Rousseau-nál ezek a gondolatok a népképviseletben jelennek meg. A népképviselők megbízottai a népnek és a törvények születésénél arról döntenek, hogy azok megfelelnek-e vagy sem az általános akaratnak 4.

állam: az emberek társulásával létrejött, az egyének fölött álló személy (köztársaság, politikai társadalom) polgár: a főhatalom részesei, az állam egyenkénti alkotói Az állam fogalmába ma bevonjuk a feladatait is (a társadalom egész életét irányító intézmények rendszere), nem csak az alkotóelemeit határozzuk meg. A polgár szó a XVIII. században a hatalom részeseit jelentette, míg ma ez ettől tágabb fogalom (a magyar állampolgár 18 év feletti, politikailag aktív személy).

37

5. Válaszában az alábbiakra térjen ki: Locke az angol felvilágosodás szerzője, a hatalmat és az államot a társadalmi szerződés hozta létre, két hatalmi ágat különböztet meg: törvényhozó és végrehajtó hatalom; mintaképe az alkotmányos monarchia; Montesquieu a francia felvilágosodás szerzője,mintaképe az alkotmányos monarchia, három hatalmi ágat különböztet meg:bírói,törvényhozói és a végrehajtói hatalom; ellensúlyként szembeállítja azokat egymással-ellenőrzés gondolata Mindkét szerzőnél közös gondolat, hogy a hatalmi ágakat nem szabad összemosni, mivel az önkényhez vezetne. 6. Turgot: ellenzi az állami beavatkozást, a gazdasági liberalizmus híve Adam Smith: Az állam csak megteremtheti a gazdasági élet alapfeltételeit, a fejlődés hajtómotorja a munka. alapvetően mindkét szerző ellenezte 7. A: az ember természeti jogai B: népszuverenitás C: az antik zsarnokölési elv 8.

– középkori,céhes mintára: „IV. A mesterekről, felügyelőkről, legényekről és inasokról.” – a felvilágosdás hatására a szellem szabadságát hirdetni, javítószándékkal – akit beavattak, rendelkezik tudással és végigjárja a ranglétrát – vallásosak, az érvényes egyházakról-különösen a nemzetiekről– úgy gondolták, hogy azok akadályozzák a szellem kiteljesedését – W.A.Mozart, Csokonai Vitéz Mihály, Martinovics Ignác

9. A magyar nyelv elavult – a szókészlet nem felelt meg a kor elvárásainak. Nyelvújítás gondolata. – A magyar nép és a kultúra, tudományok felvirágzásának záloga a nyelv megújítása, a latin mellőzése. – a korai nyelvújító mozgalom (XVI–XVII. század) – reformáció – Ágis tragédiája, 1772

38

19. Hatalmi viszonyok a XVIII. században 1.

HO

1 2 3 4 5 6 7 8

Z OS OR

R.

I ZK S RO

BI

L DA O R

O

NÉMETPO RÓMAI BIRODALOM Cseho. LOM ria ODA s zt R I FRANCIA u B A RG KIRÁLYSÁG SVÁJC SBU B MAGYAR HA KIRÁLYSÁG 1 V

2 34 5 6

CE EN EL

SPANYOL KIRÁLYSÁG

DIA AN L L

SZÁRD KIRÁLYSÁG

PORTUGÁL KIR.

M

ÁN ÉS D ÉG SÁG RV Y NO KIRÁL

NAGY-BRITANNIA

a Lengyel Királyság határa 1771-ben

SVÉD KIR.

7

IK

ÖZ

SZICÍLIAI KETTŐS KIRÁLYSÁG

T.

8

OS ZM ÁN -TÖ

RÖ KB IRO

DALO M

Milánói Hercegség Genovai Köztársaság Pármai Hercegség Modenai Hercegség Luccai Köztársaság Toszkána Pápai Állam Montenegró

iktusok: 2. spanyol – 1470 és 1760 között az európai hadseregek létszáma 85 000-ről 1 175 000-re nőtt (közel 14-szeres 1. örökösödési háború (1701–1712) 2. északi háború (1700–1721 növekedés) 3. örökösödési háború (1740–1748) osztrák – Oroszország 4. (1756–1763) hétéves – azháború ország lakosságának nagysága, az állam berendezkedése, gazdasági helyzete , ráfordításai 5. Lengyelország felosztása (1772, 1793, 1795) – Poroszország – A költségvetés 85%-át a hadseregre fordította. Jól felfegyverzett és alaposan képzett hadsereggel rendelkezett. – Szilézia, Nyugat-Poroszország 3. Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki: Modernizáció elemei:új naptár,manufaktúrák engedélyezése, Feudális elem:a jobbágyrendszer megléte; Elkésettség elemei: nemesi jogok egységesítése; városi jogok adományozása-egységesítése; iparalapítási jog feltételekhez kötve

39

4.

Nagy Katalin (1762–1796) cárnő megerősödött hadseregével több sikeres háborút vívott, és jelentős területekkel növelte Oroszország területét (pl. D-i irányban; illetve Lengyelország felosztása). Távlati célja az Oszmán Birodalom elleni háború volt, erre utal a karikatúra.

5.

Lengyelország felosztása: 1772, 1793 és 1795-ben, résztvevő hatalmak: Poroszország, Ausztria, Oroszország

6. A XVIII. századi, felvilágosult abszolutista uralkodók (II. József, II. [Nagy] Frigyes, II. [Nagy] Katalin) alapvető célja az állam feltétlen szolgálata volt. A hangsúlyozott javító szándék (újítások, modernizációs kísérletek) eszmei alapját a felvilágosodásban kell keresni; de gyakorlatilag a rendszer a korábbi korszakokat konzerválta (pl. a feudalizmust Magyarországon és Oroszországban). 7.

g, i

b, j a d, h

c, f

40

e

20. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja 1.

ol

sp



an

yo

an go l

fr a

n

c

ia

*

g an

l

*A francia területek 1763-ra angol kézre kerültek.

2. Az angol–francia hétéves háború (1756–1763) után (amely angol győzelemmel zárult) fokozatosan erősödött a 13 gyarmat függése Angliától. Az 1776-ban kiadott Függetlenségi Nyilatkozat világosan megfogalmazza a konfliktus okait. Korlátozta Anglia a gyarmatok kereskedelmét; hozzájárulásuk nélkül adókat vettettek ki rájuk; növelték a vámterheket. Belső önállóságukat fokozatosan megszüntették, beavatkozott (Anglia) a bírói, törvényhozói testületek működésébe; korlátozta a bevándorlást. A gyarmatok saját hivatalrendszere mellett Anglia önkényesen új (angol) hivatalnokokat küldött ki. 3.a.

3.b

Hatalmi ág

Intézmény, hivatal, testület

Törvényhozás

Kongresszus, a 13 szövetségi állam parlamentje

Végrehajtó hatalom

Elnök, miniszterek, szövetségi hivatalok és kormányok

Igazságszolgáltatás

Legfelső bíróság, szövetségi bíróságok

– Az adott állam törvényhozása szerint, de alapvetően a felnőtt fehér férfiak. – 25 év feletti, hét éve amerikai állampolgár, a választás idején az adott állam lakosa és nem fekete – a paritás (arányosság) elvét – A szenátusba államonként 2-2 szenátor jutott be, függetlenül a tagállam létszámától. – A kölcsönös ellenőrzés és korlátozás biztosította a hatalmi ágak szétválasztása mellett a demokrácia működését. – Az egyes államok külön törvényhozással (belső törvényekkel) rendelkeznek. 41

21. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 1.

2.

Nemzetiség

A letelepedés módja

Honnan érkeztek?

Horvátok

bevándorlás

Délről, a törökök elől menekültek

Németek (svábok)

betelepítés

Rajna mente

Románok

bevándorlás

Havasalföld, Moldva

Szerbek

bevándorlás

Délről, a törökök elől menekültek

Szlovákok

belső vándorlás

É-Dunántúl, Alföld, peremvidékek

Ukránok(ruszinok)

bevándorlás

Kárpátok felől

– Középszinten szétválasztották, de a király személye/ellenőrzése összekapcsolta őket. – helytartótanács, állandóan működő bíróságok – feljebbviteli fórumok: Királyi Tábla, Hétszemélyes Tábla – az udvari hivataloknak: kamara, haditanács, konferencia/központi tanácsadó szerv – A Habsburg Birodalom része lett és Magyarország külön kormányzatát megerősítették. – a rendi gyűlés és az uralkodó erőviszonyaitól függően – a vármegye nemesi vármegye, függetlenségével a központi hatalom ellenpólusa

3. Igaz, mert ezt fogalmazta meg a vámrendelet bevezető része is. Hamis, mert az importcikkekre magas volt a vám, míg az exportra az alacsony vám volt jellemző. Igaz, mert Magyarország kiviteli termékeinek jelentős része mezőgazdasági jellegű volt. Hamis, mert iparcikkekből behozatalra szorult, és Magyarország elsősorban mezőgazdasági ország volt. 4.

Az 1767-es Urbárium kiadásának birodalmon belüli célját elsősorban az adózás kérdése határozta meg. Az adómegajánlás joga a rendek egyik fontos joga volt az országgyűléseken (az újoncozás mellett); és fontos eleme volt a rendi dualizmus rendszerének (ezt erősítette meg az 1712–1715. évi országgyűlés is). Magyarország a birodalmon belül mind területileg, mind adóbevételeket tekintve jelentős részt képviselt. A birodalom által folytatott háborúk (1741–1748: osztrák örökösödési és 1756–1763: hétéves háború) is indokolták az adóbevételek növelését. Azonban erre a XVIII. sz. első felének országgyűlésein nem vagy csak kis mértékben került sor, így Mária Terézia a rendek kizárásával (1765-től nem hívott össze országgyűlést) rendeleti úton vette védelmébe a jobbágyságot (1767: az Urbárium kiadása).

5.

– Az eszmei adóegység az egy jobbágytelek volt, amely két pozsonyi mérő nagyságú belső részből és külső tartozékokból állt. A külső tartozékok: helységenként a földterület minősége alapján meghatározott nagyságú szántó (általában 8–12 hektár), rét és kaszáló. – az eszmei adóegységhez viszonyítva arányosan kevesebben – munkajáradék: heti 1 nap igás (állattal végzett munka) vagy 2 napi kézi (állatok nélkül végzett) robot, melyet beszámítással dologidőben (vetés, aratás, begyűjtés stb.) duplán lehetett igénybe venni. Pénzzel való megváltását erőltetni nem lehetett. – terményjáradék: kilenced, hegyvám a kötelező; a többi a heti szolgálatba beszámítható – pénzjáradék: évi 1 Ft két részletben



42



– porció, a borkimérés, mint földesúri jog, malomhasználat – a jobbágyság, mint eszmei adóalap védelme

6.

– elavult kormányzati rendszer, kevés az adóbevétel – vármegyei nemesség, az Erdély és a Határőrvidék és a jobbágyság, mivel a mágnások/nemesek már szembehelyezkedtek az udvarral – Erdély és Határőrvidék felkarolását javasolta Kaunitz elsőként, mivel a hasonló reformokat csak ezek után lehet Magyarországon is véghezvinni. 1. A felvilágosult abszolutizmus gondolata – Mária Terézia, II. József rendeletei 2. Az uralkodói abszolutizmus megvalósítása – Mária Terézia 1765-től nincs országgyűlés 3. Erdély, Határőrvidék: nem csatolták vissza 4. 1767 – Urbárium – Mária Terézia – a felvilágosult abszolutista uralkodó eszményképe

7.





Miután semmi sem fekszik annyira szívünkön, mint az Istentől kormányzásunk alá rendelt országok jóléte, gondoskodni kívánunk arról, hogy a mindkét nembeli ifjak nevelése, amely a nemzetek boldogulásának legfontosabb alapja, nagyobb figyelemben részesüljön. […] Mert a helyes neveléstől függ az emberek egész jövendő életmódja, a nagy elmék kiképzése és a népek gondolkodásának formálása, amely sosem érhető el, ha jól megválasztott nevelési és oktatási rendelkezések a tudatlanság sötétjét meg nem világosítják, s ha nem részesül mindenki társadalmi állásának megfelelő oktatásban. […] Az oktatásban pedig nem szabad csupán az emlékezetet terhelni, s az ifjakat a szükségesnél több fejből megtanulandó ismerettel gyötörni, hanem arra kell törekedni, hogy az elméjüket fölvilágosítsuk, mindent megértessünk velük, s rávezessük őket arra, hogy a megtanultakat nyugodtan és teljesen kifejezzék. Mindkét nembeli gyermekeknek, kivétel nélkül, iskolába kell járniuk hatodik életévüktől fogva, ameddig csak a jövendő társadalmi állásuknak és életmódjuknak megfelelő tárgyakat teljesen el nem sajátították, ami a tizenkettedik életév előtt aligha történhet meg. (Allgemeine Schulordnung, 1774)

Mindig fontos szerepet játszott a jó erkölcsű népek körében az ifjúság helyes nevelése és az egész oktatás irányítása, mert úgy látták: ez az ország szilárd alapja, ettől függ a közjólét. […] Arra kell törekedni, 1. hogy mindegyik nemzetiség – amennyire ez kivihető – saját anyanyelvi iskolákkal rendelkezzék, s ezeket olyan tanítók vezessék, akik nemcsak anyanyelvüket beszélik, hanem az országban szélesebb körben használt más nyelvekben is járatosak annyira, hogy – ha a helyzet úgy kívánja – azokat taníthassák. […] 3. hogy ennek a király által elrendelt oktatásnak a jótékony hatása egyenlőképpen kiterjedjen az állampolgároknak minden egyes rétegére, a falusiakra, a mezővárosiakra, a szabad királyi városiakra, a megyék és a hadsereg tisztségviselőire stb. egyaránt. […] I. Kezdjük a nép fiain, és oktatásukban arra figyeljünk, hogy azokat a készségeket alakítsuk ki bennük, amelyek elsősorban az alázatos és igaz keresztény kötelességeinek teljesítésére vonatkoznak; továbbá azokat, amelyek az ilyen növendékek különféle életpályájának feladatát teszik, amennyiben felnőtt korukban vagy földművelők, vagy mesteremberek, vagy családfők, vagy végre az emberi társadalom bármely más tagjává lesznek: egyszóval, hogy azok, akiknek a természet nagyobb szellemi tehetséget juttatott, felsőbb tanulmányaikra az alkalmas alapot a nép-, vagyis nemzeti iskolákban vessék meg. […] II. A népiskolák felállítása után gondoskodni kell azokról az ifjakról, akik ezek elvégzése után tovább folytatják tanulmányaikat, és a latiniskolákban eltöltött néhány év múlva abbahagyván a tudományokat, más intézményekhez lépnek át.

43





Nevezetesen: 1. valamely iparág gyakorlására vagy kereskedelmi pályára, 2. mezei gazdálkodásra vagy kincstári és más,magánosoknál vállalt szolgálatba, 3. községi vagy városi kisebb hivatalokba, 4. katonai pályára, 5. bányászatra és pénzverő hivatalba, 6. saját otthonuk és vagyonuk gondozására, 7. népiskolai tanítóságra, 8. végre komolyabb tudományok tanítására. (Ratio Educationis, 1777)



– nemzetiségi nyelvű tanítás – általánosan kiterjedt minden településformára – modernizált, többlépcsős iskolarendszer – Nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is tanítanak. – az ifj úság helyes nevelése – ettől függ az állam jóléte – gyakorlati tanulmányok/tantárgyak – népiskola – általános iskola – latiniskola – középiskola – „más intézmények” – szakképző iskola, felsőoktatás

44

22. II. József uralkodása Magyarországon 1. – a türelmi rendelet (1781) – a vallási türelem szűkebb jogokat biztosít a szabad vallásgyakorlathoz képest: a vallás gyakorlásának csak bizonyos feltételeit adta meg (engedélyezett helyek, hivatalviselés). – a keleti keresztényeket – a vallás autokefál (önálló) jellegére utal – az 1731. évire, amely az 1681. évi alapokhoz tért vissza – az állami alkalmazottak hivatali esküjére (korábban a protestánsoknak is katolikus esküt kellett [volna] letenni) – nyelvrendelet (1784) – latin: ha az adott nemzet nem műveli, akkor nem használható – magyar: nem mindenütt elterjedt és a tájszólások is nehezítették az alkalmazását a hivatalos életben – az egységes birodalom gondolata – népszámlálás, közigazgatási rendelet

– jobbágyrendelet (1785) – megszünteti a jobbágy elnevezést – szabadon tanulhattak – örökíthették a javaikat – az 1514. évi – a röghöz kötést tartalmazta – Nem jelentett valódi jobbágyfelszabadítást, mivel személyében nem szabadították fel a jobbágyot; csak nevét és javait örökíthette. – az adóalap védelme, hasonlóan Mária Teréziához

2. – kb. 5,5 millió fővel nőtt – a XVIII. század eleji újranépesítés (betelepítés, betelepülés, belső vándorlás), illetve a bel- és külpolitikai nyugalom – 58,45%. – magyar, román, szlovák, horvát, német Erdély: román – Magyarország: magyar Határőrvidék: szerb – sokác Szlavónia: szerb – sokác Horvátország: horvát – bunyevác – Magyarország lakosságát a XVIII. század végére a kb. 5,5 millió fős növekedésen kívül az etnikai viszonyok változása is jellemezte. Bár a magyarság aránya ekkor 58,45%, az etnikai tarkaság is jellemző. A legnagyobb lélekszámú nemzetiségek a magyaron kívül ekkor a románok, szlovákok, horvátok és a németek voltak. Létszámbeli növekedésük gyökere a XVIII. század eleji újranépesítés volt (betelepítés, betelepülés és belső jobbágyvándorlás) a török kiűzése után. 3.



II. József (1780–90) uralkodását áttekintve joggal nevezhetjük felvilágosult abszolutista uralkodónak. Alapvető célja az állam érdekének szolgálata volt. Ezt nemcsak az emlékirata, hanem Kaunitz kancellár és Kazinczy Ferenc visszaemlékezése is megerősíti. Uralkodói pályájára tudatosan készült. Mária Terézia uralkodása (1740–80) idején „közvetítőként” dolgozott a nép és a királynő között. Példaképe a porosz II. Frigyes volt az európai uralkodók közül. Céljának megvalósításához eszközként az abszolutista kormányzást választotta; tízéves uralkodása alatt kb. 6000 rendeletet adott ki. Rendeleteinek egy része a birodalmi egység gondolatához kapcsolhatók (1784: német nyelv államnyelvvé tétele vagy a hivatalnokszervezet kiépítése), míg egy másik csoportja a társadalmi bázis kiépítését segítette (1781: türelmi rendelete, 1785: jobbágyrendelete). Magyarországon a jobbágyság és a protestánsokon kívül a haladó gondolkodású nemesek is támogatták (pl. Széchenyi Ferenc, Teleki Sámuel, Kazinczy Ferenc). Politikáját természetesen támadták is. Halálos ágyán három rendelet kivételével az összeset visszavonta. Ez volt az ún. „nevezetes tollvonás”. 45

23. Összefoglalás – A „rövid” XVIII. Század 1. Pozsony

Magyar Királyság (Habsburg Birodalom

Szlovákia

+

Philadelphia

Új-angliai gyarmat

USA

Berlin

Poroszország

Németország

+

Bécs

Habsburg Birodalom

Ausztria

+

Szentpétervár

Oroszország

Oroszország

2. II. Frigyes Thomas Jefferson II. Katalin Jean-Jacques Rousseau George Washington 3. Gazdaság elmélettel kapcsolatos fogalmak a XVIII. századból. A merkantilizmus az állami beavatkozást hangsúlyozta, a fiziokratizmus ugyanezt ellenezte. A gazdasági liberalizmus a szabadverseny híve volt. Magyarország XVIII. század eleji újranépesítésével kapcsolatos fogalmak. Irányát tekintve is vannak különbségek (kívülről: betelepítés, bevándorlás – belülről: belső vándorlás) és jellegét tekintve is (a kormányzat hatása: betelepítés, önálló: bevándorlás, belső vándorlás). 4. III. Károly, mivel nem volt kapcsolata a felvilágosodással. Locke, mivel ő az angol felvilágosodás képviselője, míg a többiek a franciáé 1775–83 az Egyesült Államokkal kapcsolatos évszám, a többi Magyarországhoz kapcsolható. 5.

– a felvilágosodáshoz kapcsolható fogalmak – Mária Terézia személyével/uralkodásával kapcsolatos fogalmak és intézkedések (rendeletek) – a hatalommegosztás elve

6. D, B, C, A, E

46

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS A FORRADALMAK KORA 24. Az első ipari forradalom és hatásai 1.

eredeti tőkefelhalmozás: kialakultak a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei: tőke, bérmunkásság manufaktúrák: a modern termeléshez kedvezőbb technológiai rendszer, mint a céh gyarmatok: nyersanyagkitermelő hely ; felvevőpiac polgári forradalom: lebontja a feudális gátakat, társadalmi rendszert nincs háború a szigeten: a nyugodt belpolitikai helyzet kedvez a belső átalakulásnak Angol Nemzeti Bank: tőkét, elsősorban hitelt biztosított 2. A: szövőgép: Cartwright 1769 (Nagy-Britannia), Jacquard 1805 (Franciaország) B: fonógép: Arkwright 1787 (Nagy-Britannia) C: gőzgép: Watt 1769 (Nagy-Britannia) D: gőzhajó: Fulton 1807 (USA!) E: gőzmozdony: Stephenson 1814 (Nagy-Britannia) F: eszterga: Maudslay 1797 (Nagy-Britannia) 3.

szenet vasúton szenet vasúton vasércet vasúton szerszámgépek, gőzgépek textilipari gépeket vasúton nyersanyag szövő-, fonógép, gőzgép Tevékenységük szorosabban összekapcsolódott, a közlekedés fejlődésével a nyersanyagok/alapanyagok feldolgozása inkább a forráshelyen történt. elsősorban a gőzgépet, mivel ez működtette az egyes gépeket (vasút, szerszámgép, munkagép)

4. hasonlóságok: manufaktúra, női dolgozók, gyártulajdonos különbségek: gépesítés (gőz), kevesebb munkaerő (emberi) Az ipari forradalom találmányaival már kevesebb emberi munkára volt szükség. Az emberek feladata inkább az ellenőrzés volt. gyártelepek, iparvidékek kialakulása, a természet átalakítása kibontakozott az ipari forradalom, 1769-től használták a gőzgépet levegő- és vízszennyezés 5. elsősorban a déli területekre: London, Bristol iparvidékeknek kedvezőbb területek: hegyek (szén, vasérc) közlekedési szempontból is előnyösebb területek Az északabbi területek népsűrűsége is növekszik: Manchester, Skócia D-i része. az ipari forradalom elterjedése, kedvezőbb életfeltételek, városok kialakulása, növekedése

47

6. 38% város

7.

vidék 62%

város 60%

40% vidék

400%, 800%, 314% Földrajzi adottságai (kontinensnyi méretű állammá növekedett) miatt. Európa pedig több országot foglal magába. Nem kapcsolódtak be az ipari forradalomba.

8.

n.a.

Elemzési szempont: Mely államok népessége növekedett számottevően 1700–1800 között? Elemzés: Habsburg Birodalom 8,0-ról 28 millióra Poroszország 2-ről 9,5 millióra Elemzési szempont: 1800-ban melyik állam emelkedett ki lakosságszám szempontjából? Elemzés: Oroszország (37 millió fő) Elemzési szempont: Milyen általános tendencia figyelhető meg a diagramokon? Elemzés: 1700–1800 között jelentős a lakosságszám emelkedése

48

25. A nagy francia forradalom 1.

Az 1789-ben kirobbant francia forradalom nem csupán XVI. Lajos (1774–1792) személyéhez köthető, az okokat tekintve figyelembe kell venni az uralkodása előtti időszak eseményeit/jelenségeit is. A francia társadalom még 1789-ben is feudális volt; a polgári társadalom elemei nem voltak fajsúlyosak, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kiváltságosokat (szűz réteg) a harmadik rend és a parasztság tartotta el. Az elavult államgépezet, a súlyosbodó pénzügyi problémák (jelentős kiadások: hadsereg, udvartartás és az államadósság kamatai), a rendszeresen visszatérő éhínség mellett az előnytelen képviseleti rendszer (a harmadik rend nem tudta jogait érvényesíteni) is növelte a feszültséget.

2. A: a három császár szövetsége B: a labdaházi eskü C: XVI. Lajos kivégzése D: az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata E: a Bastille ostroma F: a francia nép terhei G: a királyság halotti menete H: a kofák menete

F, B, E, H, D, G, C, A

3. különbségek: Franciaországban az aktív polgárok a közigazgatásban is részt vettek. egyezések: szétválasztott hatalmi ágak cenzusos választójog: nem a teljes lakosság vesz részt a politikai életben Az angol kétkamarás rendszerű, míg a francia törvényhozó testület az elektori rendszerrel egészült ki. Franciaországban: kidolgozottabb közép- és alapszinten, és az aktív polgárok is részt vettek benne. Angliában: a miniszterek 1-1 részterületet irányítottak, de a kormány tetteiért közösen vállalták a felelősséget a parlament előtt. A király Franciaországban részt vett az állami életben (törvények szentesítése, vétó, a kormány kinevezése, ellenőrzése) míg Angliában formális a király szerepe. 4.

F Első cikkely. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak. F 2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás. F 3. Minden főhatalom lényegénél fogva a nemzettől származik. Semmiféle testület és semmiféle egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered. […] F. 6. A törvény a közakarat kifejeződése. Minden állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselői útján részt venni a törvények megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minthogy az állampolgárok a törvény előtt egyenlők, az erkölcs és tehetség szerinti megkülönböztetésen túl minden polgár megkaphat bármilyen méltóságot, állást és közhivatalt. […] M 10. Senkit sem szabad meggyőződése, még vallási meggyőződése miatt sem zaklatni, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet. 49

M 11. A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, a törvény által meghatározott esetekben az e jogával való visszaélés miatt azonban felelnie kell.

gondolat- és véleményszabadság vallási, etnikai és más identitásbeli meggyőződések elfogadása

5.

1792 augusztusában XVI. Lajost és családját a Temple börtönébe zárták. XVI. Lajos szökési kísérlete, porosz- és osztrák katonai sikerek 1793 őszéig köztársaság

6.

1. térfogat v (m3) 2. tömeg m [kg] 3. hosszúság l [m]

7.

A: XVI. Lajos (1774–1792): francia uralkodó, aki inkább a vadászatokon és lakatosműhelyben töltötte az idejét, mintsem az országgal foglalkozott. B: Marie Antoinette: Mária Terézia lánya, XVI. Lajos felesége, „a gyűlölt osztrák nő” C: Saint-Just: a „terror arkangyala” ,Robespierre jobbkeze D: Marat: a Jakobinus Klub tagja, eredetileg orvos, majd újságíró. Charlotte Corday gyilkolta meg. E: Robespierre: eredetileg a „hegypárt” tagja, majd a jakobinus diktatúra idején a „centrum” irányzat képviselője. 1794-ben kivégezték. F: La Fayette: a nemzetőrség parancsnoka, az amerikai függetlenségi háború hőse. G: Danton: eredetileg népszónok. A jakobinusok mérsékelt irányzatának képviselője volt: célja a terror és a diktatúra mérséklése, a háború befejezése. 8. D, A, E, F, B, C 9. Az 1793. június 2-től 1794. július 27-ig (thermidor 9-ig) tartó időszakot a francia forradalom történetében a jakobinus diktatúra időszakának nevezzük. Megítélése a történeti irodalomban sokszor ellentétes. A király kivégzése után (1793. január 21.) Franciaország helyzete válságosra fordult: polgárháborús belső viszonyok, Anglia, Ausztria, Poroszország irányából pedig külső fenyegetettség volt jellemző. A polgári forradalom félbemaradt vívmányai, feudális rendszer megszüntetése, földosztás véghezvitele, ehhez a korszakhoz kapcsolható. (Általános választójog terve is – ezt nem vezették be.) Háború kérdésében a jakobinusok a folytatás hívei voltak, ehhez kapcsolható az 1793. szeptember 29-i ármaximáló rendelet is. Belsőleg azonban számos ellentmondással találkozunk: erőteljes központosítás, a szabadságjogok megvonása és a diktatúra fokozása: 1793. szeptember 17-i gyanúsakról szóló törvény. A forradalmi törvényszékek egyre több elitéltet küldtek a guillotine alá. A terror a francia seregek győzelmei után sem szűntek meg, bár erre már nem volt szükség. Az öncélúvá váló terrort a konvent összeesküvése döntötte meg 1794. thermidor 9-én (július 27-én). Robespierre-t (a korszak vezetőjét) és híveit kivégezték.

50

26. A napóleoni háborúk 1.

a) térképvázlat számainak sorrendje a szövegben: 5, 4, 3, 7, 2, 6, 1



b) 1. 1793; 2. 1799. november 9. (brumaire 18.); 3. első konzulja; 4. konzulátus; 5. polgári törvénykönyvet; 6. közoktatást; 7. 1804; 8. trafalgari; 9. kontinentális zárlat; 10. Oroszország; 11. Portugáliával; 12. 1812; 13. Borogyino; 14. „népek csatájában”; 15. Waterloo; 16. 1821;

2. Oroszország, Portugál Királyság, Oszmán Birodalom, Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága Norvégia, Poroszország, Osztrák Császárság, Magyar Királyság Spanyolország, Rajnai Szövetség, Varsói Nagyhercegség, Nápolyi Királyság, Svájc Hollandia, Belgium, Itáliából: Milano, Etruria, Illyria

3. alagút légi vízi egyiket sem, helyette gazdasági blokádot vezetett be lásd előző kérdések – egyéni válaszok

51

27. A Szent Szövetség Európája. Európa nagyhatalmai a XIX. század első felében 1. az orosz cár, az osztrák császár és a porosz uralkodó: I. Sándor, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos a napóleoni háborúk után a „Szentháromságra” utalva: vallás, béke és igazság Anglia, Törökország és a Pápai Állam kivételével az európai államok sorra csatlakoztak konzervativizmus a francia forradalom eseménysorára utal A francia polgári forradalom a jakobinus diktatúrába, majd közjátékkal Napóleon uralmába torkollott. A lassú ívű változásokat elfogadja. 2.

1820-as évek Görögország 1830-as évek Belgium, Spanyolország,

3. A polgári átalakulásért és az önállóságért küzdő Európában a XIX. század első felében több ízben forradalmi hullámok törtek ki. Ezek közül a legjelentősebb 1848 tavaszán volt (Bécs, Pest, Párizs). A napóleoni háborúk után létrejött Szent Szövetség alapjaiban ellenezte az ilyen jellegű változásokat, így Oroszország, valamint a porosz állam szabad kezet kapott a forradalmak leverésére. (Anglia az egyensúlypolitika híve, a francia polgárság nem támogatta a forradalmakat Európa más országaiban.)

52

28. A XIX. század eszméi 1. Hamis, mert a lassú és átgondolt reformokat elfogadja. Hamis, mert ez a „gonoszság” táptalaja. Hamis, mert létezett a reformkonzervatív irányzat. Igaz, lásd különösen XVI. Gergely pápa gondolatai. 2. nacionalizmus etnikai alapon – olasz származás A középkori nemzetfogalom a papokat és a nemeseket takarta, míg a XIX. századi a társadalmi helyzet szerint szélesebb körben értelmeződött (etnikai alapon). a Risorgimentohoz Önállóan, az olasz nemzet magában teremti meg az egységét. 3. az egyén szabadsága Az egyénnel szemben alkalmazott ellenőrző és kényszerítő tevékenységnek egyetlen alapja lehet: az önvédelem. Itt az egyént a képességeinek birtokában lévő felnőttként értelmezi (kimaradnak a gyermekek, nem nagykorúak, fejletlen társadalmak tagjai). Jogok és kötelességek egyenlősége. Él a népszuverenitás elve. A tiszta demokrácia szinte lehetetlen és alapvetően nem ellentéte a monarchiának. az ókori Görögországban (Athénban) arisztokratikus és demokratikus a demokratikust, mert itt megvalósulhat (biztosabban) az egyén szabadsága 4.

proletariátus – a XIX. század dolgozó osztálya burzsoázia – a gépek, gyárak tulajdonosai



jellemző a magántulajdon és a vagyoni különbségek nincs magántulajdon, helyette a közös megállapodás szerinti elosztás és a vagyonközösség a jellemző nem – egyéni válaszok igen, vagyoni alapon

5.

Az elnevezés eredete

Központi gondolata

Képviselői

conservo (megőriz)

hagyomány (társadalmi, politikai értelemben)

Burke, XVI. Gergely pápa

liber (szabad)

egyén

Mill, Smith

natio (nemzet)

nemzet

Mazzini

szocio-, szociális (közösség) socius ~társ

a közösség, a társadalom

Marx, Engels, Saint Simon

53

A POLGÁROSODÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON. REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 29. Magyarország 1790–1825 1.

Elválaszthatatlanul és felosztathatatlanul a birodalom része lett. Kormányzatilag független. Uralkodója az osztrákcsászár – magyar trónon királyi címmel. Dalmát-, Horvátország és Szlavónia igazgatása a magyar királyi Helytartótanács alá került.



Háromévenkénti országgyűlés összehívását szavatolta az uralkodó. A karok és rendek a működést nem akadályozzák. Az újoncozás kérdése kikerült az országgyűlés témái közül. Az engedmények (viszonylagosak) az abszolutizmustól való eltérésnek köszönhetőek. 2.

Szabadság és Egyenlőség Társasága

54

• köztársaság kikiáltása • • teljes polgári átalakulás • • a nemesi kiváltságok eltörlése • • a Habsburg-uralom megdöntése • • tagjai a megyei nemesség soraiból kerültek ki • • káté formában írták meg programjukat • • az ország területét a nemzetiségek lakóhelye szerinti autonóm területekre osztották volna • • a beszervezett tagok nem ismerték egymást, titoktartást fogadtak • • a jobbágyrendszer felszámolását szorgalmazták, de a jobbágyot pusztán telke bérlőjévé akarták tenni • • a hatalmat közvetlenül a nép kezébe kívánták adni •

Reformátorok Társasága

30. A rendi országgyűlés és a megyerendszer 1. A törvényhozás menete a reformkorban szentesíti

KIRÁLY KIRÁLY vagy

felirat

felsőtábla FELSŐTÁBLA tagjai főpapok és főnemesek

elutasítja

a törvényjavaslatokat (felirat formájában eléterjesztve)

visszaküldi újratárgyalásra

üzenetváltások

vármegye

ALSÓtábla ALSÓTÁBLA tagjai vármegyék, szabad királyi városok, káptalanok, szabad keületek, a felső táblán jelen nem levő nemesek küldöttei követutasítások

2.

Az 1791. évi 13. törvénycikk értelmében a reformkori országgyűléseket háromévenként hívták össze, bár a gyakorlatban a bécsi politikát ténylegesen irányító államférfiaktól függött az országgyűlés ös�szehívása és feloszlatása. A megyei közgyűléseken és a kerületi üléseken dőlt el, hogy az alsótáblára küldött követek milyen álláspontot képviseljenek. A törvényhozás folyamatát lassították a korlátlan időtartamú felszólalások, a két tábla közötti üzenetváltások. A táblák által elfogadott törvényjavaslatot a rendek feliratban közölték az uralkodóval (aki szentesítette vagy elutasította). Ennek az ügyvitelnek köszönhetően számos tárgyalt téma csak évtizedes késéssel válhatott törvén�nyé. 3.

D, E, A, B, C

55

31. A reformkor I. 1. a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar Magyarország adottságai elsősorban a mezőgazdaságnak kedveztek, másrészt a kettős vámrendelet (1754) is ezt erősítette tovább. az ország északi része: hegyvidék – itt a vasipar és gépgyártás volt jellemző; míg az Alföldön a mezőgazdasághoz kapcsolható: cukor-, bőripar, illetve szeszgyártás mezőgazdasági exportőr és iparcikk-felvevőhely volt 2. jobbágyság alacsony arány a társadalomban (Nyugat-Európához képest viszont nagyon magas!), eladósodottság Feudális társadalomszerkezet (a százalékos aránya), birtokuk aprózódott, a modernizáció a hitelrendszer hiánya miatt lehetetlen volt. a zselléresedés – telkük nagysága 1/8 jobbágytelekké zsugorodott (vagy kisebb volt) népességnövekedés, illetve az árutermelő majorságok növekedése 3.

4.

– földbirtokosok (nagy-és kisbirtokosok),polgárság (hivatlanokok-értelmiség-kereskedő) – származás – középkori – I.(Nagy) Lajos – a nemesi rang megléte alapvető cezúra: kiváltságosok (nemesek) és azzal nem rendelkezők (nem nemesek) – származástudat rögzülése; a származás és a vagyoni helyzet elkülönítése; – a különböző társadalmi rétegek egymással kapcsolatot teremtve,gondolataikat megosztva,előrébb mozdíthatják az átalakulást Válaszában a következőkre térjen ki: a nemesi társadalom viszonya a reformokhoz nem volt egységes; az arisztokrácia (Széchenyitől és Wesselényitől eltekintve) a közügyektől elzárkózott; töretlen tekintélyük viszont a reformügyeknek is használt; a köznemesség célja a feudalizmus épületének lebontása volt, figyelemmel is kísérték az egyes eseményeket is; a kisnemesség elsősorban előjogaihoz ragaszkodott.

5.a A sorrend az óramutató járásának megfelelően halad, a magyarokkal kezdve

56

5.b Elemzési szempont: Hogyan változott a magyarság aránya 1840-re 1790-hez képest? Következtetés: 41,55%-ról 37,6%-ra csökkent Elemzési szempont: Mi jellemezte etnikailag Magyarországot? Következtetés: A XVIII. századhoz hasonlóan a tarkaság Elemzési szempont: Nevezze meg a legfontosabb nemzetiségeket! Következtetés: magyar, román, szlovák, német 6.

1. 1791; 2. Széchenyi Ferenc; 3. Georgikon; 4. lipcsei/győri; 5. Anglia; 6. Török Birodalom; 7. 1825; 8. Magyar Tudományos Akadémia; 9. Lovakrul; 10. Hitel; 11. Wesselényi Miklós; 12. Világ; 13. Stádium; 14. Batthyány; 15. 1860

7.

– elavult szisztéma (robot, feudális viszonyok) és közgondolkozást is át kell alakítani – nincs szabad munkaerő, a nemesi birtok hitelképtelen; a gondolkodásmód átalakítása elengedhetetlen ezeknek a végigviteléhez;

8.a Gazdasági reformok

1, 2, 3, 4, 7, 8, 9

Társadalmi reformok

5, 6, 10, (11), 12

8.b egyéni válaszok a táblázat és ismeretei alapján 9. Egyéni válaszok Válaszában a következő szempontokat érvényesítse: – gazdasági elképzelések: úthálózat fejlesztése, folyamszabályozások, iparfejlesztés, a kereskedelem segítése – társadalmi elképzelések: államnyelv kezelése, a szellemi elit összefogása

57

32. A reformkor II. 1.

B, L, H, I, E, F, J, G, D, A, M, C, K, N

2.

Egyéni válaszok – válaszában a következő szempontok szerint dolgozzon: – gazdasági elképzelések: ősiség eltörlése, polgári tulajdonviszonyok kialakítása, kötelező örökváltság, önálló nemzeti ipar – társadalmi elképzelések: jogegyenlőség, közteherviselés, szabadságjogok – egy politikai nemzet gondolata



3. Széchenyi: könyvek, országgyűlés, – ősiség megszüntetése, polgári tulajdonviszonyok, iparfejlesztés, – önkéntes, törvény előtti egyenlőség, részleges közteherviselés, a birodalmon belül mérsékelt autonómia, türelmes-óvatos politika Kossuth: újságcikkek, közélet, – ősiség megszüntetése, polgári tulajdonviszonyok, önálló nemzeti ipar, – általánosan kötelező – állami kárpótlással, jogegyenlőség, közteherviselés, nagyfokú önállóság, egy politikai nemzet 4.

Egyéni válaszok a táblázat és a 31/8-9. és a 32/2. feladatok alapján

5.

– a vita 1841-1848 tavasza között „zajlott”, de a felek megmaradtak eredeti álláspontjuk mellett; – Széchenyi félve a reformmozgalom esetleges megsemmisítésétől, nem akart szembe kerülni Béc�csel, ezért az ellenzékiség helyett a felülről jövő reformokban bízott, így nyíltan Kossuth ellen fordult (A kelet népe). – Kossuth a Felelet címmel válaszolt az őt ért támadásra. – A liberális közvélemény a gyorsabb ütemű átalakítást pártolta, ezért Kossuth gondolatait fogadta el. Széchenyi emiatt politikailag elszigetelődött. – Kossuth és Széchenyi valóban egyetértettek a végcélban; de a megvalósítás taktikája azonban minden elemben eltért. Széchenyi a reformmozgalom irányítását a magyar arisztokráciára kívánta bízni és úgy megvalósítani, Kossuth ezzel szemben a köznemességben látta a változások bázisát. – szembe tűnőbb különbség, hogy míg Széchenyi kerüli a közjogi kérdéseket, s Magyarország és Ausztria viszonyát, addig Kossuth a magyar polgári nemzetállam megvalósítására törekedett.





6.

1840. évi törvény: önkéntes örökváltság 1848. évi törvény: általánosan kötelező örökváltság

Az 1848. évi törvény által megfogalmazott általánosan kötelező örökváltság volt a jobbágyság számára a kedvezőbb. Ez a változat az alacsonyabb helyzetű jobbágyokra is vonatkozott; ugyanis nem kellett a megváltáshoz szükséges pénzösszeget összegyűjteni. A törvény hatályba lépésével a feudális rend teljesen megszűnt.

földdel vagy föld nélküli felszabadítás ki fizeti a földesúrnak a kárpótlást?

7.

1832–36; 1825; 1839–40; 1829–30

58

8.

A: Széchenyi István (1791–1860): a 30-as évek politikai alakja, a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere B: Báró Wesselényi Miklós (1794–1850): erdélyi arisztokrata család tagja, Széchenyi bírálója: Balítéletekről (1831) C: Kölcsey Ferenc (1790–1838): a Himnusz szerzője; az 1832–36-os országgyűlésen szónokolt D: Kossuth Lajos (1802–1894): birtoktalan nemesi családban született, jogot tanult, a 40-es évek politikai alakja, a Batthyány kormány pénzügyminisztere E: Deák Ferenc: „a haza bölcse”, a reformkorban is aktív volt, a Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, a kiegyezés (1867) központi alakja 9.

– választójog kiterjesztése, törvény előtti egyenlőség – úrbéri viszonyok kármentesítés melletti eltörlése, ősiség megszüntetése; – alkotmányos keretek, melynek alapjai a Pragmatica Sanctio és az 1791.évi 10.tc.

59

33. Az 1848-as forradalom 1.a

1 a sajtószabadság bevezetése 2. a végrehajtó hatalom Buda-Pesten legyen, ne Bécsben 3. a törvényhozó hatalom Pesten ülésezzen, ne Pozsonyban 4. jogegyenlőség megvalósulása 5. magyar honvédelem megszervezése 6. közös adózás, nemesi adómentesség megszüntetése 7. a feudalizmus épületének lebontása 8. a politizálók körének kiterjesztése 9. magyar bank létrehozása, a hitelélet felélénkítése 10.magyar honvédelem 11. a politikai elítélteket engedjék szabadon 12. Erdéllyel való egyesülés

1b. 1, 11 4, 8 6, 7, 9 2, 3, 5, 9, 10, 12

2.a Helyszín

Esemény

Pilvax kávéház

Petőfi , Jókai, Vasvári vezetésével innen indultak el.

Landerer nyomdája

Lefoglalták, majd a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot.

Nemzeti Múzeum Városháza

Délután itt gyülekezett a tömeg.

Helyszín

A múzeumtól ide érkező tömeghez csatlakozott a liberális nemesség egykét vezetője (Nyáry Pál, Klauzál Gábor)

Budai Vár/Helytartótanács

Kiszabadították a bebörtönzött Vasvári Pált.

Nemzeti Színház

Este a korábban betiltott Bánk-bánt adták elő.

2.b 16.2.b híd

hajó

Pilvax kávéház Városháza

Nemzeti Színház

Landerer és Heckenast nyomdája Nemzeti Múzeum

60

3. Képi szám

4.a

Név

Tisztség

1.

Batthyányi Lajos

miniszterelnök

2.

Szemere Bertalan

belügyminiszter

3.

Herceg Eszterházy Pál

a király személye körüli miniszter

4.

Klauzál Gábor

ipar és földművelésügyi miniszter

5.

Kossuth Lajos

pénzügyminiszter

6.

Mészáros Lázár

hadügyminiszter

7.

Széchenyi István

közlekedés- és közmunkaügyi miniszter

8.

Báró Eötvös József

vallás- és közoktatásügyi miniszter

9.

Deák Ferenc

igazságügyi miniszter

feudalizmus felszámolását segítő 9, 10, 12, 14 8, 9, 10, 110, 13, 15, 18, 20 polgári átalakulást segítő 4, 5, 16, 17, 23, 24 3, 22, 30 7, 19, 21, 22, 30

4.b – Habsburg Birodalom és Magyarország kapcsolata, önálló magyar külügyminisztérium – elsősorban polgári forradalomról volt szó, a birodalom és Magyarország viszonyát később kívánták részletesen rendezni (bár a törvényekből a magyar szándékok tökéletesen kiolvashatók) 5.



az ország- és a kapcsolt részek szülöttei, vagy honosították magukat 20 éves, büntetlen férfi , vagyoni cenzusnak megfelelnek a fentieken túl: 300 ezüstforint értékű házzal, földdel rendelkeztek; vagy saját tulajdonú műhellyel, kereskedelmi teleppel, gyárral bírtak; kézműves és legalább 1 segéddel dolgoztak; évi 100 ezüstforint jövedelem; értelmiség; városi polgárok 24 éves, magyarul beszéltek 20 év alatti nők, gyermekek, büntetettek

Százalékos arányukat tekintve kedvező, mivel Angliában (1832-ben) a lakosság 4,8%, addig Magyarország 7–9%-ára terjedt ki a választójog.

– magyar állampolgár – korhatár – büntetlen előélet (közügyektől nincs eltiltva)

61

34. Az 1848/1849-es szabadságharc 1. Térképi betűjel

2. 3.

Helynév

Leírás

5.

Pákozd

1848. szeptember 29.: Mága János vezetésével a magyarok legyőzték Jellasics seregét

1.

Schwechat

1848. október 30.: a magyar csapatok vereséget szenvedtek (Mága János vezetésével)

8.

Kápolna

1849. február 26–27.: Dembinszky Henrik – Windischgrätz (Győr)

7.

Hatvan

A tavaszi hadjárat – 1849. április 2.: a magyar csapatok győztek

9.

Tápióbicske

Tavaszi hadjárat – 1849. április 4.: a magyar csapatok győztek

6.

Isaszeg

Tavaszi hadjárat – 1849. április 6.: a magyar csapatok győztek

4.

Vác

Görgey Artúr itt aratott győzelmet 1849. április 10-én

2.

Nagysalló

Görgey a fősereggel itt aratott győzelmet 1849. április 19-én

10.

Debrecen

1848. december 30-tól a magyar kormány székhelye, 1849. április 14.: Függetlenségi Nyilatkozat

12.

Temesvár

1849. augusztus 9. Bem József vezette csata – magyar vereség

11.

Világos

1849. augusztus 13-án Görgey Artúr itt tette le a fegyvert.

3.

Komárom

az utolsó magyar kézen maradt vár

Válaszában a következő elemekre térjen ki: 1791:10 tc.: Magyarország: megerősítették, hogy az ország elválaszthatatlanul és oszthatatlanul a Habsburg Birodalom része, de független, saját állami léttel és törvényekkel bír 1848. április 11.: ! rendezetlen kérdés a Birodalomhoz fűződő viszony 1849. március 4.: szorosabb kötelék a Birodalomhoz 1849. április 14.: Magyarország független – trónfosztás az események mozgatórugói: – a birodalmi érdek – a polgári forradalom – a szabadságharc sikerei, csatavesztései A Habsburg-ház Magyarországot törvényes önállóságától és alkotmányos szabadságától megfosztotta. a tavaszi hadjárat sikerei (1849 áprilisa)

Magyarország (a vele egyesült Erdéllyel) független állam a Habsburg-ház trónfosztása békére törekszik az ország kormányzati rendszerét a nemzetgyűlés rendezi – addig Kossuth Lajos a kormányzó USA, 1776. július 4. Függetlenségi Nyilatkozat

62

4. Válaszában a következő szempontokra térjen ki: 1. – a Függetlenségi Nyilatkozat ellenére az ország külpolitikailag elszigetelődött: Anglia: nem érdeke a Habsburg Birodalom bomlása – ez ellensúlyozza az orosz és a francia expanziós törekvéseket Franciaország: hasonló Angliához, ellenezte a német egységet, illetve az orosz befolyás növekedését Oroszország: a lengyel kérdés miatt szükséges a poroszokkal és az osztrákokkal való együttműködés 2. a magyar haditerv: külön-külön legyőzni a támadókat (sikertelen) – összpontosítás: Komáromnál, Szegednél – sem sikerült – folyamatos katonai sikertelenségek – jelentős katonai túlélő 3. belső problémák – Kossuth és Görgey ellentéte – ingadozó tisztikar 1849. augusztus 11.: a haditanács és a kormány Görgeyt tejhatalommal ruházta fel, Kossuth lemondott – a tényezőket figyelembe véve: Görgey döntése reálpolitikai döntés 5.

Magyarország etnikailag meglehetősen tarka volt a jelzett időszakban. A korszak egyik eszméje, a nacionalizmus jelentős hatással volt a Magyarországon élő nemzetiségekre (pl. anyanyelvű igehirdetés igénye).

Az egy politikai nemzet gondolata. A kitűzött reformok Magyarország teljes lakosságára vonatkoztak nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Külön nemzetiségi politika nem létezett. A magyarok ellen fordította a nemzetiségek egy részét az udvar. Ezt használta ki a szabadságharc elindulásakor: 1848. szeptember 11. Jellasics átkelt a Dráván.

63

35. A kettős forradalom korának művészeti élete 1. Klasszicizmus 1, 2, 3, 4, Biedermeier 8 Romantika 10, 7 „Plain air” 9 2.

Alekszandr Szergejevics Puskin: Anyegin Stendhal: Vörös és fekete Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Zalán futása Wolfgang Amadeus Mozart: Varázsfuvola; Don Giovanni Joseph Haydn: Teremtés; Évszakok; „Üstdob”-szimfónia Petőfi Sándor: Nemzeti dal Arany János: Toldi Honoré de Balzac: Goriot apó Johann Wolfgang Goethe: A rémkirály Ludwig van Beethoven: Egmont-nyitány Bessenyei György: Ágis tragédiája Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya

3. A XIX. század első felének jellemző művészeti stílusa a romantika. Közép-Európában és Európa azon területein, ahol ekkor zajlottak a polgári átalakulás küzdelmei, sajátos színezetet kapott a stílus. A művészek alapelve volt a „művészet a haladásért”. A művészek a saját eszközeikkel, a műalkotásokkal adtak bíztatást az átalakulásoknak („vátesz szerep” – Petőfi idézett költeménye). A múlt értelmezése is sajátos: a dicső múltat elevenítették fel példaképként – akkor is erős volt a magyar nemzet (Katona: Bánk bán, Erkel: Hunyadi László).

64

36. Összefoglalás – A kettős forradalom kora 1. Térképi betűjel

Helyszín megnevezése

Rövid leírás

1

Anglia

az ipari forradalom hazája

2

Oroszország

Európa „csendőre”

3

Korzika

itt született Napóleon

4

Görögország

az 1820-as évek mozgalmai közül csak itt vívták ki a függetlenséget

5

Párizs

a polgári forradalmak XIX. századi mintaképe

6

Berlin

forradalmi mozgalom helyszíne: 1833, 1848

7

Bécs

az Osztrák Császárság fővárosa

8

Pozsony

a magyar országgyűlések helyszíne a reformkorban

9

Pest-Buda

forradalmi helyszín 1848-ban

10

Debrecen

itt mondták ki a Habsburg-ház második trónfosztását

11

Arad

itt végezték ki 1848/49-es szabadságharc (magyar szabadságharc) főtisztjeit

2.a

L 1780

1790

KA

C 1800

I 1810

1820

F

G, E 1830

D, J 1840

B, H 1850

2.b jakobinus diktatúra Franciaországban, mozgalom Magyarországon (K–A) a reformkor kezdete Magyarországon (G–E) forradalom M.o.-n, Európában (B – H) 2.c Egyéni válaszok 3. Terület neve

Kapcsolható fogalom betűjele

Anglia

4, 6, 11, 18, 19, 20, 22, 29, 30, 31, 32

Franciaország

3, 10, 17, 29, 30, 31, 32

Német területek

1, 5, 6, 15

Itália

1, 33

Oroszország

21, 23, 33

Magyarország

2, 3, 7, 8, 9, 10, 13, 14, 16, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 33

4. Egyéni válaszok 5.

1. A 2. C 3. D

4. E 5. C 6. A

7. E

65

37. Érettségi útmutató Az útmutató csak a középszintű érettségihez sorolható feladatsorozatokat/feladatszámokat tartalmazza. A középszintű vizsgához javasoljuk továbbá még az egyes korszakokat bevezető, illetve összefoglaló feladatsorokat is. Emelt szintű vizsgához a feladatgyűjtemény egésze javasolt. TÉMÁK

TÉMAKÖRÖK

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. (3) Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás.(3, 4)

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). (5/2, 3, 4, 5, 7) A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. (5/6) A barokk stílus jellemzői. (9/2, 3)

4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. (7) Az alkotmányos monarchia működése. (8/2, 3)

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. (9/1; 18/2, 4, 5, 6, 7, 8; 20/3)

5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. (10) Végvári küzdelmek (11.2)

5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). (11.1./2)

5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc

A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. (15) A szatmári béke. (15)

5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. (21/1; 22/2) Mária Terézia és II. József reformjai. (21/3, 5, 7; 22/1)

5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. (11.1./4;)

6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. (25/4) Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. (25/5)

6.3. A XIX. század eszméi

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. (28) A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).

6.4. Az ipari forradalom és következményei

Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya.(24) Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). (24)

6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek századfordulón

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. (20)

7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

A reformkor fő kérdései. (30/2; 32/6, 7, 8, 9) Széchenyi és Kossuth reformprogramja. (31/6, 7, 8, 9; 32/1, 2, 3, 4, 5;)

66

7.2. A reformkori művelődés,kultúra

A korszak kulturális életének főbb jellemzői. (35)

7.3. A polgári forradalom

A pesti forradalom eseményei. (33) Az áprilisi törvények. (33)

7.4. A szabadságharc

A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. (34) A Függetlenségi Nyilatkozat. (34)

67

68