Kedves Olvasó! november 1-jén az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló

Kedves Olvasó! 2005. november 1-jén az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, az Áe. (1957. évi IV. tv.) helyett a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkezõ 2004. évi CXL. törvény lépett hatályba. Az új törvény (a továbbiakban: Ket.) csaknem kétszáz (189 db) paragrafusban foglalja össze szinte valamennyi ügytípusra kiterjedõen a közigazgatási eljárás alapvetõ normáit. Az anyakönyvi igazgatástól a családi ház építkezéséig, a nagyberuházások megvalósításától a fogyasztóvédelemig, a gyermekvédelemtõl a szociális segélyezésig, a hazai és a külföldi ügyfelek magyarországi ügyeinek elintézése ezen az új törvényen alapul. Jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a törvény alkalmazása során a kapcsolódó jogszabályokkal együtt a paragrafusok összefüggései között, és megmutatja, melyiket hogyan kell egyidejûleg alkalmazni, illetve betartani, kiemelten az építéshatósági eljárások vonatkozásában. Rendszerezi az eljárások fajtáit, rögzíti az ezek lefolytatásához szükséges benyújtandó iratokat, rámutat a hatóság, illetve az ügyfelek elvégzendõ feladataira, ezek jogi összefüggéseire mindezt közérthetõ módon, azzal az igénnyel, hogy mindenki számára érthetõ és betartható legyen. Az új törvény megalkotásának igénye szorosan összefüggött a rendszerváltoztatás utáni követelményekkel ugyanis az államszervezet mind az államigazgatás központi, mind helyi-területi szintjein átalakult. Az új törvény létrehozását több további tényezõ is indokolta. Az ország nyitottá vált ami a témánk szempontjából azért jelentõs, mert külföldi állampolgárok jelennek meg itthoni ingatlantulajdonosként, az uniós polgárok a magyar állampolgárokkal sok tekintetben azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát, kérnek letelepedési engedélyt hazánkban. Multinacionális vagy egyéb külföldi vállalkozások fektetik be tõkéjüket hazánkban, valósítanak meg nagyberuházásokat. Mindezek új körülményeket teremtettek, új követelményeket állítanak a közigazgatási hatóságok elé. A technika rohamos fejlõdése kapcsán a számítástechnika is betört a közigazgatásba, ami jelentõsen megváltoztatta a hivatali munkát, s koordináltabbá, ellenõrizhetõbbé tette. A technikai fejlõdés ütemét a közigazgatásnak is át kellett vennie. Ez a fejlõdés tükrözõdik az új törvényben is az elektronikus ügyintézés lehetõvé válásával, amely meggyorsítja az információáramlást és lerövidíti az ügyintézés idejét.

3

Ebben az összeállításban amelyet az olvasó a kezében tart , az új törvény rendelkezéseihez hozzáillesztettük a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó paragrafusait abban a reményben, hogy mind az ügyfelek, mind a köztisztviselõk számára segítséget tudunk nyújtani ezzel az építésügyi eljárások sikeres lefolytatásához. Jelen füzet összeállítása több önkormányzat összefogásának eredménye, ami a közigazgatási szakemberek együtt gondolkodásának, együttmûködésének példaadó mintája, és ez fontos lépés lehet a hatékonyabb, szolgáltató közigazgatás kialakulása felé. A munkában részt vevõ szakemberek: Nagy Péter, Drotárcsik Edit (2. kerület), Rimóczi Gabriella, Seres Mária (11. kerület), Millián György (15. kerület), Szabó Ágnes (16. kerület)

IDÉZETT FONTOSABB JOGSZABÁLYOK

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (Ket.) Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) Az építészeti mûszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirõl szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/ 1997. (XII. 29.) KTM rendelet Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet Az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 46/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. Rendelet a Fõvárosi Szabályozási Kerettervrõl 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. Rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatáról (BVKSZ) Az Országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/ 1997. (XII. 20.) Korm. Rend. (OTÉK) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény Az építõipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Korm. Rendelet

Általános rendelkezések AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA §

Ket. 29. § º (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra együtt kérelem vagy hivatalból indul meg.

Elsõfokú építési eljárások

R i m ó c z i G a b r i e l l a (s z e r k .)

2

Étv. 34. § º Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes meg§ építéséhez, átalakításához, bõvítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerûsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthetõ. Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti-mûszaki szakszerûség követelményeinek. Biztosítja továbbá az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét. Az építésügyi hatósági engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül kell meghozni. Étv 53/a. § º (3) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság: § a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet, b) a kérelemre indult eljárásban a kérelmezõt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet az eljárás hivatalból történt megindításától, illetve a kérelem beérkezésétõl számított öt munkanapon belül értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidõrõl, ügyintézõjérõl és az ügyintézõ hivatali elérhetõségérõl. Ket. 34. § º (1) A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természe§ tes személy, ügyfél azonban kérelmét szóban is elõterjesztheti. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet során az azonnali intézkedést igénylõ ügyben a kérelmet távbeszélõ útján is elõ lehet terjeszteni. (3) Jogszabály elõírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszere-

5

sített nyomtatványon vagy elektronikus ügyintézés esetén ûrlapon nyújtsa be. (4) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerõre emelkedéséig visszavonhatja.

§

TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA Ket. 50. § º A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisz§ tázni. Ha ehhez nem elegendõek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemlérõl készült jegyzõkönyv, a szakértõi vélemény, a hatósági ellenõrzésen készült jegyzõkönyv és a tárgyi bizonyíték.

Étv. 53/C. § º (1) Az építésügyi hatóság megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett, ha az építtetõ kérelme: a) a Ket. 37. § (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérke§ zésétõl számított legkésõbb 10 munkanapon belül, ha b) az ügyfél a hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-mûszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követõ 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetõt. §

SZAKHATÓSÁGI MEGKERESÉS §

§

Ket. 44. § º Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala elõtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni. A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak a hatásköre keretei között kialakított jogszabályon alapuló állásfoglalásához.

Ket. 45. § º (3) Ha a szakhatóság a számára meghatározott ügyintézési határidõn belül nem nyilatkozik, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul. Ket. 33. § º (8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ ha jogszabály másként nem rendelkezik tizenöt nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetõje e határidõt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és errõl az ügyfelet és a megkeresõ hatóságot értesíti.



4

HELYSZÍNI SZEMLE Ket. 56. § º A tényállás tisztázására szemle rendelhetõ el. Jogszabály a szemle § megtartását kötelezõvé teheti. A szemle megtartása során: a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhetõ, b) az eljárással összefüggõ helyszín, illetve az ott levõ tárgy megtekinthetõ (helyszíni szemle). Ha elkerülhetetlen, hogy a hatóság magánlakásban tartson szemlét, ezt úgy kell foganatosítani, hogy az csak a szükséges mértékben korlátozza az érintetteknek a magánélethez való jogát.

7

Étv. 34. § º (3) Az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság kö- § teles helyszíni szemlét tartani. Ket. 89. § º (1) Helyszíni ellenõrzést a hatóság ügyintézõje, a hatóság által § kirendelt szakértõ, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki ellenõrzési jogosultságát az ellenõrzés során köteles igazolni. Ket. 90. §

º

(1) Az ügyfelet a helyszíni ellenõrzésrõl elõzetesen értesíteni kell.

Kivétel ez alól: a) Nem kell értesíteni az ügyfelet, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné. Ekkor az ügyfelet az ellenõrzésrõl a megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. b) Ha az ellenõrzés megkezdése elõtti tájékoztatás veszélyeztetné az ellenõrzés eredményességét, a hatóság az ellenõrzés befejezésekor tájékoztatja az ügyfelet az ellenõrzés lefolytatásáról és annak megállapításairól. c) Mellõzhetõ az ellenõrzésrõl történõ tájékoztatás, ha a helyszíni ellenõrzés az ügyfél közremûködése nélkül, külsõ vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel stb.) elvégezhetõ. [Ket. 90. § (2)(4) bek.]

ä

§

IRATOKBA VALÓ BETEKINTÉS §

Ket. 6869. § º Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselõje útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 18. § º Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyõzõdni arról, hogy a) a szükséges mellékletek rendelkezésre állnak-e, b) az Étv. 1822., illetõleg 31. és 36. §-ban foglaltak biztosítottak-e, § c) a tervezett építési munka és az építészeti-mûszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban elõírt szakmai és tartalmi kö§

§

vetelményeknek, illetõleg az azoktól eltérõ tervezett mûszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhetõ-e, d) az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetõleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, e) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági elõírásoknak, továbbá az általános érvényû táj- és természetvédelmi elõírásoknak, f) az építménnyel összefüggõ tervezett tereprendezési, kertészeti munkák megvalósíthatóak-e .



6

Étv. 36. § º Építésügyi hatósági engedély a jogszabályok keretei között akkor § adható, ha a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 1822. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében elõírtaknak, b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént, c) a tervezett építmény vagy építészeti-mûszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, követelményeknek, d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében káros hatást, e) az építmény rendeltetésszerû és biztonságos használhatóságához szükséges járulékos építmények, közlekedési hálózathoz való csatakozás, valamint a közmû- és energiaellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll, f) a tervezõ jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-mûszaki tervezésre, g) az építtetõ építési jogosultságát hitelt érdemlõen igazolta (kivéve elvi és használatbavételi engedélyezés), h) a tervezõ nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-mûszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvetõ követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékû mûszaki megoldást tartalmaz, i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban elõírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az elõírásoknak.

HATÁROZAT, ÉRDEMI DÖNTÉS Étv. 34. § º (5) Az építésügyi hatósági engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül kell meghozni. Ket. 33. § º Az ügyintézési határidõbe nem számít be: a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ; a szakhatóságok eljárásának idõtartama; az eljárás felfüggesztésének idõtartama; a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idõ; hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének idõtartama. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendõ egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).

§

9

46/1997. (XII. 29. ) KTM rendelet 20. § º Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a) az építtetõ, továbbá ha nem azonos az építtetõvel az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, címét; b) az építési munkával érintett ingatlan címét és helyrajzi számát; c) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését; d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági, szakhatósági elõírást, amelyet az építési munkával kapcsolatban az általános érvényû hatósági elõírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérõen alkalmazni kell; e) az építmény késõbbi kártalanítási igény nélküli átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése; f) az építmény kitûzésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség elõírását; g) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények, építménybontás, tereprendezés, fakivágás, fásítás, parkosítás engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést; h) az engedély érvényességének idõtartamát;

§

§ §

i) az építményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére való utalást. Az építési engedély megadása során az elõzetes hatósági (pl. az elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt elõírások vonatkozásában eltérõ újabb feltételek és kikötések csak akkor írhatók elõ, ha az általános érvényû kötelezõ hatósági elõírások vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok idõközben megváltoztak.



8

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 22. § º Az építési engedély a jogerõssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték és az építés megkezdésétõl számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az építtetõ az engedély érvényességi idejének lejárta elõtt kérheti a meghosszabbítást. Az engedély egy-egy évvel, mindaddig hosszabbítható, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelezõ hatósági elõírások nem változnak.

A HATÁROZAT ÉRTESÍTETTJEI Ket. 78. § º A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A hatóság döntését közölni lehet: a) postai úton; b) személyesen írásban vagy szóban; c) elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján; d) hirdetményi úton; e) kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján; f) a hatóság kézbesítõje útján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követõ tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

§

Postai úton történõ kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell fel§ adni és kézbesíteni. 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 5. § º Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkezõ határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minõsülõ magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekkel és szervekkel, így különösen: a) az építtetõvel, valamint ha nem azonos az építtetõvel az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal, b) a közvetlenül szomszédos a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal, c) a tervezõvel, használatbavételi engedély esetén a felelõs mûszaki vezetõvel, d) a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint e) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közmûvekkel. A külföldi értesítési címmel rendelkezõ ügyfél részére a határozatot az eljáró építésügyi hatóság közvetlenül kézbesíti. A határozat egy másolati példányát minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezõnek, az ügyben közremûködött közmûveknek, a települési önkormányzatnak, és az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények esetében a nyilvántartás vezetése végett a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájának. A tájékoztatottakat jogorvoslati jog nem illeti meg. Az építésügyi hatósági engedélyekrõl értesítendõk közül az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos közös határvonalú (telekhatárú) építési telekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.) a tényállás tisztázásának keretében az építésügyi hatóság hivatalból az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be.

§

11

KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM Ket. 79. § º Ha a postai úton történõ kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat a hatósághoz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot az

ellenkezõ bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. §

JOGORVOSLAT §



10

Ket. 96. § º A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetõvé teszi. Ket. 97. § º (1) Jogorvoslati eljárás lefolytatására az ügyfél, továbbá a döntés rendelkezõ része által érintett személy (a továbbiakban együtt: ügyfél) kérelme alapján kerülhet sor. (2) Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások a) a fellebbezési eljárás, b) a bírósági felülvizsgálat, § c) az újrafelvételi eljárás d) döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. Ket. 98. § º Fellebbezés. Az ügyfél az elsõfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely § okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetõvé teheti. Ket. 99. § º A fellebbezést a döntés közlésétõl számított tizenöt napon belül lehet elõterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidõn belül a fellebbezési jogá§ ról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történõ lemondást jegyzõkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történõ lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Ket. 109. § º Bírósági felülvizsgálat. Az ügyfél a hatóság jogerõs határozatának felülvizsgálatát a másodfokú határozat közlésétõl számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indí§ tásával. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. Ket. 112. § º Újrafelvételi eljárás. Ha az ügyfélnek a jogerõs határozattal lezárt ügyben a határozat jogerõre emelkedését követõen jutott tudomására

13

I. Az építési engedélyezési eljárás

a határozat meghozatala elõtt már meglévõ, az eljárásban még el nem bírált, az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezõbb határozatot eredményezett volna.

1. AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS §

JOGERÕRE EMELKEDÉS Ket. 128. § º (1) A hatóság elsõfokú döntése jogerõssé válik, ha a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidõ letelt, vagy b) fellebbezésrõl lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, illetve c) a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben jogerõre emelkedik a döntés a) ha az ügyfél a kérelmének teljesítése esetén már a döntés közlése elõtt lemondott a fellebbezésrõl, és az ügyben nincs ellenérdekû ügyfél: az elsõfokú döntés közlésekor, b) a fellebbezési határidõ tartama alatti lemondás vagy visszavonás esetén: a lemondás vagy visszavonás napján. (3) Az elsõfokú döntés egyes rendelkezései tekintetében beáll a jogerõ, ha az ügyféltõl nem érkezett fellebbezés, csupán az eljárás egyéb résztvevõje fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen. (4) A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerõssé és végrehajthatóvá.

§

Étv. 31. §

º

Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények:

Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerû és biztonságos használhatóságát; b) az építmény közszolgálati (tûzoltó, mentõ stb.) jármûvel történõ megközelíthetõségét; c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit; d) a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetõséget; e) a rendeltetésszerû telekhasználatot. Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bõvítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerûsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a) az értékes táj- és településkép, építészeti-beépítési jellegzetesség és látvány védelmét, továbbá b) a kedvezõ tájolás, c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tûzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hõvédelem, i) az életvédelem követelményeit. Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bõvítése, helyreállítása, korszerûsítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetõségét; b) hogy az építmény rendeltetésszerû használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl;



12

15

c) a mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek részére az általuk is használt közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, valamint d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. Mind az építmény elhelyezése, mind a külsõ megjelenítését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bõvítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.

2. AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE §

46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 9. § º (1) A következõ építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetõek: a) építmény építése, bõvítése, elmozdítása, kivéve: a háztartási szilárd hulladékgyûjtõt, -tárolót, a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, kerti napkollektor, épített tûzrakóhely, lugas stb.), a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdõmedencét, a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, a zászlórudat, a kerti szabadlépcsõt (tereplépcsõt), a háztartási célú kemencét, húsfüstölõt, zöldségvermet, az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, a síremléket, urnasírt, az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, a zárt, állandó jellegû kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 összszintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt, az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó mûtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerõsítését nem igényli);

b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerûsítése, amely a teherhordó szerkezetet érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) annak szerkezetével együtt megváltoztatja, illetõleg az építményben lévõ önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; c) építményen: portál (üzlethomlokzat), 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, 1,0 m-t meghaladó kiugrású védõtetõ, elõtetõ és kinyitott állapotban e méretet elérõ üzleti ernyõszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: 1,0 m2-nél nagyobb felületû hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, fényreklám, építése, elhelyezése, átalakítása és bõvítése; d) polgári lõtér létesítése; e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenõen: park, sportpálya, játszótér létesítése, szobor elhelyezése, bármilyen kerítés létesítése; f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegû megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan; g) felvonó, mozgólépcsõ és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott fõbb mûszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása; h) építmény homlokzatán a mesterséges szellõztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése; i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetõzetén antenna, antennatartó szerkezet, mûtárgy létesítése; j) az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerõsítését igényli, vagy ha azok bármely mérete: antenna esetében a 4,0 m-t, mûtárgynak minõsülõ antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t meghaladja;



14

17

k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött. (2) Az építési engedély nélkül végezhetõ építési munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényû kötelezõ építésügyi és más hatósági (védõterületi, biztonsági, közegészségügyi, tûzvédelmi, környezetvédelmi, mûemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történõ stb.) elõírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

3. AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA A kérelem benyújtása §

Új építmény építése esetén a kérelemnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia (a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 17. §-ában foglaltak szerint):

szabályosan kitöltött, aláírt kérelmet, az építési jogosultság igazolására érvényes, 90 napnál nem régebbi, eredeti tulajdoni lapot, a tulajdoni lapon szereplõ széljegyekhez tartozó szerzõdéseket, a tulajdoni lapon szereplõ társtulajdonosok és haszonélvezõk hozzájáruló nyilatkozatait, 60 napnál nem régebbi hivatalos térképmásolat eredeti példányát, 4 példány tervdokumentációt (a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben foglalt tartalommal), + további példányok az érintett szakhatósági eljárásokhoz, tervezõi nyilatkozatot kamarai számmal, az érintett közmûvek nyilatkozatait (VÍZMÛ, CSATMÛ, GÁZMÛ, ELMÜ), a kéményseprõ szakvéleményét, külön jogszabályban elõírt esetekben tervtanácsi állásfoglalást, kitöltött építési hulladék tervlapot, kitöltött 1. sz. statisztikai adatlapot, az illetéktörvényben meghatározott illetéket.

Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) 4. AZ ÉPÍTÉS



16

Étv. 38. § º Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési § munkát, egyéb építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik csak a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített jogszabályban elõírt esetekben és módon tervellenõrrel ellenõriztetett , olyan mûszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelõen szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a jogszabályokban meghatározott követelményeknek. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 19. § és Étv. 58. § (7) º Az építési munka § megkezdése elõtt nyolc nappal az építtetõnek a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõjének a nevét, címét és képesítését, valamint az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerzõdéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésrõl szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységgel kapcsolatos alábbi adatokat be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak: a) az építtetõ neve (elnevezése), címe (székhelye), b) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, c) a kivitelezõ (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá d) a felelõs mûszaki vezetõ és az építési mûszaki ellenõr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelõs mûszaki vezetõ személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén annak pótlásáig az építésügyi hatóság az építési munkák végzését leállítja.

II. Az elvi építési engedélyezési eljárás 1. AZ ELVI ÉPÍTÉSI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS Étv 35. § º Az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megkérése elõtt § a telekalakítási, a beépítési, az építészeti kialakítással, a bontással kapcsolatos továbbá a mûemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, közegészségügyi, életvédelmi, valamint a mûszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) elõzetes tisztázása céljából elvi a) telekalakítási, b) építési, c) rendeltetés megváltoztatási engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezõvé teheti. Az elvi engedély a közremûködõ szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerõssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során azokban a kérdésekben, amelyekrõl rendelkezett, akkor is köti, ha idõközben a jogszabályok, valamint a kötelezõ hatósági elõírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhetõ. A jogerõs és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes, az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényû és a helyi jogszabályok, valamint a kötelezõ hatósági elõírások idõközben nem változtak meg. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhetõ.

2. AZ ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA §

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 11. § º Az építési, illetõleg a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély megkérése elõtt a) a településrendezési elõírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetõsége, az építmény elhelyezhetõsége), b) az építmény kialakításának, illetõleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá

19

c) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott elõírásaitól eltérõ mûszaki megoldásának elõzetes tisztázása céljából elvi építési engedély kérhetõ. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 11/A. § º Az építtetõ köteles elvi építési enge§ délyt kérni: a) ha a távközlõ hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni, b) ha mezõgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítõ központot kíván kialakítani. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § º A kérelemhez annak tartalmától füg§ gõen mellékelni kell a) a külön jogszabályban meghatározott építészeti-mûszaki tervdokumentációt 4 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen további 1-1 példányban, b) az érdekelt közmûvek nyilatkozatát 1-1 példányban, c) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-mûszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közmûvekkel a tervezés folyamán egyeztette és a tervezett építészeti-mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) a külön jogszabályban elõírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban, e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban, f) az illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket.

Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) §

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 13. § º Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem tartalmától függõen vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a rendeletben foglaltaknak, az Étv.-ben foglaltak teljesíthetõk-e, a tervezett építési munka és az építészeti-mûszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban elõírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetõleg az azoktól eltérõ tervezett mûszaki megoldás



18

21

a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhetõ-e, a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági elõírásoknak, továbbá az általános érvényû táj- és természetvédelmi elõírásoknak.

3. ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI §

45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3. §, valamint 4. § º Az elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az Étv. 35. §-ában meghatározott tartalommal és részletezettséggel kell kidolgozni. Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési kérelem esetén a tervdokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia ä földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát; ä helyszínrajzot (1 : 1000 méretarányban) égtájjelöléssel, 10 százaléknál nagyobb lejtésû terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telkek és az azokon lévõ valamennyi meglévõ és tervezett építmény méretarányos körvonalrajzával és tetõidomával, valamint rendeltetése (funkciója) feltüntetésével, a tervezett beépítettségre jellemzõ mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb.), az építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével. ä

A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak a tervezett építmény környezetbe illesztése, megjelenése (homlokzatképzése, színezése) bemutatása érdekében szükség szerint tömegvázlatot, fotómontázst, makettfotót vagy utcaképet kell tartalmaznia.

Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény jellegétõl függõen (legalább 1 : 200 méretarányú) az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)bõl, továbbá mûszaki leírásokból és részletrajzokból kell összeállítani. ä A mûemléki, régészeti, természet- és környezetvédelmi, valamint életvédelmi követelményeket is érintõ elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelõzõ tervezõi egyeztetés során a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelõen határozzák meg. ä A mûszaki követelményeket elõzetesen tisztázó az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott elõírásaitól eltérõ mûszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az adott mûszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségû (legalább 1 : 100 méretarányú) tervrajzokból és mûszaki leírásokból kell összeállítani. ä



20

III. Bontási engedélyezési eljárás 1. A BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉS ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § º Csak bontási engedély alapján végez§ hetõ: a) védett területen minden építmény, b) egyéb területen a 200 légköbméternél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény, c) a lakás céljára szolgáló építmény, d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetõleg e) az 1,0 m-nél magasabb támfal lebontása, továbbá f) közterületrõl nyíló vagy az alatt lévõ minden pince, g) egyéb telek területe alatt a 10 m2-t meghaladó pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).

23

46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 26. § º A bontási engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, mûszaki és egyéb szakhatósági követelményeket, továbbá, hogy az építmény nem áll-e védettség alatt. A 45/2004. (VII. 26.) BM Kv-VM együttes rendelet 8. § º értelmében az § építési és bontási hulladék mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének igazolását a hatósági engedélyezési eljárás során kell elvégezni. §



22

2. A BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA A kérelem benyújtása Bontási munkák esetén a kérelemnek különösen az alábbiakat kell tartalmaz§ nia (a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 26. §-ában foglaltak szerint): a) az építtetõ bontási jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban, b) a tervezett bontási munka külön jogszabályban meghatározott építészeti-mûszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen további 1-1 példányban, c) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-mûszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közmûvekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) az illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket. 45/1997. (XII. 29.) KTM rend. 9. §-ában º foglaltak szerint a bontási terv§ dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, mûszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit, bontásra vonatkozó technológiai mûszaki leírást: a mûveleti sor, a munkavédelmi elõírások, valamint az elbontásra kerülõ szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározásával, kitöltött bontási hulladék tervlapot, helyi védelem alá tartozó építmény, illetve mûemléki vagy tájképi jelentõségû területen lévõ építmény elbontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetérõl,

25

helyi védelem alá tartozó építmény elbontása esetén 1 : 100 méretarányú alaprajzo(ka)t minden szintrõl és legalább két egymással szöget bezáró metszetet, zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértõi véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévõ építmények állagvédelmére.

Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) 3. A BONTÁS Étv. 38. § º Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési munkát, egyéb építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik csak a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített jogszabályban elõírt esetekben és módon tervellenõrrel ellenõriztetett , olyan mûszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelõen szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a jogszabályokban meghatározott követelményeknek. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 19. § és Étv. 58. § (7) º A bontási munka § megkezdése elõtt nyolc nappal az építtetõnek a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõjének a nevét, címét és képesítését, valamint az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerzõdéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésrõl szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységgel kapcsolatos alábbi adatokat be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak: a) az építtetõ neve (elnevezése), címe (székhelye), b) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, c) a kivitelezõ (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá §

d) a felelõs mûszaki vezetõ és az építési mûszaki ellenõr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelõs mûszaki vezetõ személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén annak pótlásáig az építésügyi hatóság a bontási munkák végzését leállítja. §

46/ 1997. (XII. 29.) KTM rendelet 26. §(6) bek.-ben º foglaltak szerint amenynyiben az építtetõ a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak.



24

IV. A használatbavételi engedélyezési eljárás

bavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétõl teszi függõvé. A használatbavételi engedély megadása feltétételekhez köthetõ, az engedélyben kikötések tehetõk.

1. A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

ä

Étv. 44. § (1) º Az építtetõnek minden olyan építményre, építményrészre, § amelyre építési engedélyt kellett kérnie ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik-, annak használatbavétele elõtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie.

3. A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA

A kérelem elbírálásához szükséges: a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot mûködtetõ közüzemek és a kéményseprõ (építésügyi szakértõ) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képezõ, a felelõs mûszaki vezetõk jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), az elvégzett szakmunka a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építõipari kivitelezési tevékenységet több kivitelezõ végezte, az építtetõ vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozat a használatbavételi engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.

2. A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE §

27

Étv. 44. § (2) º A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét építési engedélyhez kötött építési munka esetén az engedélynek megfelelõen, rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg.

Étv. 44. § (3) º Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerû használatra § nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot keletkezett az építésügyi hatóság az építmény használat-

Fontos! Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni! [Étv. 44. § (4)]



26

A kérelem benyújtása 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 29. §-a alapján º A használatbavételi enge- § dély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a felelõs mûszaki vezetõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-mûszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelõen, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minõségi és biztonságos használatra alkalmas; b) ha az építési munkát a jogerõs és végrehajtható építési engedélytõl, valamint a jóváhagyott építészeti-mûszaki tervdokumentációtól eltérõen végezték, de az eltérés nem minõsül építési engedélyhez kötött építési munkának, a felelõs mûszaki vezetõ eltérést ismertetõ nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet 4 példányban; c) az érintett közmûvek és a kéményseprõ nyilatkozatát 1-1 példányban; d) szükség szerint, az építmény rendeltetésszerû használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban;. e) kitöltött 2. sz. statisztikai adatlapot; f) illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket.

Tényállás tisztázása (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Szakhatósági megkeresés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Helyszíni szemle (lásd Általános rendelkezések címû fejezet) Határozat, érdemi döntés (lásd Általános rendelkezések címû fejezet)

V. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás 1. A RENDELTETÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § º § Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési tervdokumentációra elõírtakkal. Az építési munkával nem járó, vagy nem építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentációnak tartalmaznia kell: a) a kötelezõen elrendelt hatályos nemzeti szabványok és a szakmai jogszabályok, valamint b) a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elõírásaiban meghatározott követelmények kielégítését bizonyító mûszaki leírásokat (az üzemeléstechnológia, a tûzrendészet, valamint élet- és egészségvédelmi elõírások), szakvéleményeket, fényképeket, illetve indokolt esetben felmérési alaprajzokat és metszeteket 1 : 200 méretarányban, továbbá tehernövekedéssel járó rendeltetés megváltoztatása esetében erõtani igazoló számítást.

§

29

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 37. § º Az engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyõzõdni arról, hogy a rendeltetés tervezett megváltoztatása folytán az építmény megfelel-e az adott rendeltetés változtatást érintõ településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi és más jogszabályi elõírásnak. Amennyiben az építésügyi hatóság az építmény rendeltetésének engedély nélküli tartós megváltoztatását állapítja meg, úgy annak elkövetõjét a) a rendeltetéstõl eltérõ használat megszüntetésére, illetve b) a rendeltetéstõl eltérõ használat engedélyezése iránti kérelem benyújtására kötelezheti.

2. A RENDELTETÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA A kérelem benyújtása §

46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 36. §-ban foglaltak alapján º Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra az építési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.



28

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 37. § º Az építmény építési engedélyhez § nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet meghatározott okiratok csatolása mellett lehet elõterjeszteni az építésügyi hatóságnál. A kérelemhez mellékelni kell: a jogosultság igazolását, a külön jogszabályban meghatározott tervdokumentációt 4 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen további 1-1 példányban, a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban akkor, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében az építményben környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött tevékenységet kívánnak folytatni. tervezõi nyilatkozatot kamarai számmal, az érintett közmûvek nyilatkozatait, (VÍZMÛ, CSATMÛ, GÁZMÛ, ELMÜ) az illetéktörvényben elõírt mértékû illetéket.


VI. A fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás AZ ÉPÍTMÉNY FENNMARADÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE Étv 48.§ º Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az § építésügyi hatóság arra az építtetõ vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetõk és az építtetõ az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt határozattal tudomásul veszi. Az építésügyi hatóság az építtetõt kérelem hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja vagy az eljárást hivatalból az építtetõ költségére lefolytathatja. Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági ellenõrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: a) vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetõek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetõt a fennmaradási engedély feltételeirõl és jogkövetkezményeirõl, és egyben c) legfeljebb 60 napon belüli határidõ kitûzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. Amennyiben az építtetõ az értesítés szerinti határidõig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetõleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidõben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. A fennmaradási engedély építésügyi bírság kiszabása, illetõleg a jogszabályokban elõírt szükségszerû átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejû megállapítása mellett meghatározott idõre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan idõre szóló) vagy végleges jellegû lehet.

31

1. A meghatározott, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély A meghatározott idõ elteltét, illetõleg az engedély visszavonását követõen az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben elõírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli.



30

2. A végleges fennmaradási engedély A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy idõben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésrõl is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

A FENNMARADÁSI ENGEDÉLY JOGSZABÁLYI HÁTTERE Étv. 48. § º Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától szá§ mított egy éven belül, legkésõbb azonban az építés befejezésétõl ha nem állapítható meg az építmény használatbavételétõl számított tíz éven belül intézkedhet. Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves idõtartam kezdetét a meghatározott idõ elteltétõl, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre elõírt teljesítési határidõ lejártától, illetõleg az új eljárás lefolytatását elrendelõ jogerõs határozat keltétõl kell számítani. Az egyéves idõtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdõdik: a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétõl, illetve b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elõ az építtetõ fennmaradási engedélykérelmét, továbbá c) ha az építtetõ kérelmét módosítja vagy visszavonja.

33

Kérelemre a fennmaradási engedély kiadása nem tagadható meg az intézkedési idõ letelte miatt. Ebben az esetben átalakítási kötelezettséget elõírni és építésügyi bírságot megállapítani nem lehet. Fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha: a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehetõ, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidõn belül elhárítható. Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, a lebontását.

3. A fennmaradási engedélyezési eljárás folyamata A kérelem benyújtása Fennmaradási engedélyezés során a kérelemhez mindazon mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna [46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 35. §], így: § szabályosan kitöltött, aláírt kérelmet, az építési jogosultság igazolására érvényes, 90 napnál nem régebbi, eredeti tulajdoni lapot, a tulajdoni lapon szereplõ széljegyekhez tartozó szerzõdéseket, a tulajdoni lapon szereplõ társtulajdonosok és haszonélvezõk hozzájáruló nyilatkozatait, 60 napnál nem régebbi hivatalos térképmásolat eredeti példányát, 4 példány tervdokumentációt (a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben foglalt tartalommal), + további példányok az érintett szakhatósági eljárásokhoz, tervezõi nyilatkozatot kamarai számmal, az érintett közmûvek nyilatkozatait, (VÍZMÛ, CSATMÛ, GÁZMÛ, ELMÜ) kéményseprõ szakvéleményét, külön jogszabályban elõírt esetekben tervtanácsi állásfoglalást, kitöltött építési hulladék tervlapot,

az illetéktörvényben meghatározott illetéket. ha az építkezésnek volt felelõs mûszaki vezetõje annak hiányában építésügyi mûszaki szakértõ szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minõségi elõírások megtartásával, szakszerûen építették meg és az a rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas.




32

VII. Építésügyi hatósági kötelezési eljárás 1. AZ ÉPÍTÉSÜGYI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS Étv. 47. § (1)(4) bek.-ben foglaltak alapján º § (1) Az építésügyi hatóság elrendelheti: a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás elõtti) rendeltetésétõl eltérõ használatának megszüntetését, valamint b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelõzõ állapot helyreállítását, illetõleg a jogerõs és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelõ állapot kialakítását; c) a mûszaki követelményeknek meg nem felelõ építési termékek kicserélését; d) az építmény, építményrész kötelezõ jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezõbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetõleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik; e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép elõnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését; f) az építmény környezetébõl az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építõanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történõ átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését. (2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását amennyiben ez nem lehetséges vagy ha az építtetõ ezt nem vállalja , a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ módon történik; b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését;

35

c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerû és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot keletkezett; d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetõleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. (3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)(2) bekezdés szerint elrendelt jogerõs és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni. (4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülõ költségeket megelõlegezve maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogot jegyeztethet be az ingatlan nyilvántartásba.



34

2. AZ ÉPÍTÉSÜGYI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet 4. § º (1) Az építésügyi hatóság határozattal § kötelezettséget akkor állapíthat meg, ha az érintett a jogszabályban és végrehajtható hatósági határozatban elõírt kötelezettségét önként nem teljesítette. (2) Az építésügyi hatóság a kötelezettséget csak a telek, illetõleg az építmény, építményrész, épületegyüttes vagy az építési munka szabályossá tételéhez feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg. (3) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkálatok és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is elõírható. Ha az elérni kívánt cél érdekében elvégzendõ munkálatok meghatározásához szükséges, elrendelhetõ az érintett ingatlan, illetõleg építmény elõzetes felülvizsgálata, szakértõi vélemény beszerzése és szükség esetén építészeti-mûszaki terv elkészíttetése, továbbá szabálytalan építés esetén fennmaradási engedély, építmény (építményrész) engedély nélküli, rendeltetéstõl eltérõ használata esetén pedig a rendeltetés megváltoztatásának megadása iránti kérelem benyújtása is. (4) A kötelezettség teljesítésének határidejét azonnali beavatkozást igénylõ veszélyhelyzet esetének kivételével az intézkedések megtételének fontosságától, sürgõsségétõl és jellegétõl függõen kell megállapítani.

(5) Ha az építésügyi hatóság olyan kötelezettség teljesítését rendeli el, amelynek végsõ határidejét jogszabály (pl. településrendezési kötelezettség esetében helyi építési szabályzat) általános érvénnyel írja elõ, a teljesítési határidõt legfeljebb a jogszabályban megállapított határidõ lejártáig lehet meghatározni. (6) Ha több személy együttes kötelezése esetén a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit a polgári jog szabályai szerint külön-külön meg kell határozni. (7) Ha valamely jogszabályon alapuló más hatóság megkeresése (környezet-, természet- vagy mûemlékvédelmi, egészségügyi, tûzvédelmi stb. követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, az erre irányuló kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg. Étv. 51. § º Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetõt kell kötelezni. Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére a tulajdonoson, illetve az építtetõn túlmenõen a kivitelezõt is kötelezni kell. Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tûrésére kötelezheti. Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik a kötelezettet terhelik.

3. AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA Az eljárás megindítása §

Ket. 88. § º A hatóság a hatáskörének keretei között ellenõrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerõs vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. A hatósági ellenõrzés keretében a hatóság az ügyféltõl jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását,

37

iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenõrzést tart. Jogszabály idõszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenõrzést is elrendelhet. §

Ket. 92. § º A helyszíni ellenõrzés során az ellenõrzést végzõ személy a hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenõrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet; ott az ellenõrzés tárgyával összefüggõ bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat; az ügyféltõl vagy képviselõjétõl, továbbá az ellenõrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytõl adatot és tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel; a helyszínrõl, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet; egyéb bizonyítást folytathat le.



§

36

Ket. 94. § º Ha a hatóság a hatósági ellenõrzés eredményeként megállapítja, § hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt elõírásokat megsértette: felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidõ megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történõ figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére; hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást; megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkezõ hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntetõ, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. Ket. 71. § º A hatóság az ügy érdemében határozatot (döntést) hoz. § Az építésügyi hatóság a határozattal beépítési, helyrehozatali és beültetési, valamint telekkel, építménnyel, építményrésszel, épületegyüttessel vagy építési munkával kapcsolatos olyan kötelezettség teljesítését rendelheti el, amelyet az Étv. vagy más jogszabály számára lehetõvé, illetõleg kötelezõvé tesz [40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet 2. § (1) bek.]. Ket. 74. § º Ha a döntés kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidõt vagy ha§ tárnapot kell megállapítani. Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történõ teljesítést is megállapíthat (engedélyezhet).

VIII. A végrehajtás

Ket. 125. § º A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni a hatóság § döntésében megállapított kötelezettség érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt. Ket. 129. § º Hivatalból indult eljárásban a hatóság a végrehajtható döntésben § elrendelt kötelezettség teljesítését vizsgálja. Ha a teljesítés a hatóság rendelkezésére álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidõ leteltét, illetve a határnap elmúltát követõ tizenöt napon belül hatósági ellenõrzést tart. A végrehajtás akkor rendelhetõ el, ha a hatóság megállapította, hogy a kötelezettség teljesítése határidõre nem vagy csak részben, illetve nem az elõírásoknak megfelelõen történt meg.

§

§

Ket. 130. § º A döntés végrehajtását ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik az elsõ fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendeli el, a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról a döntést tartalmazó határozatban vagy végzésben kell rendelkezni. Ket. 140. § º (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, b) feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, c) a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki, e) a rendõrség közremûködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

39 §

Ket. 142. § º (1) A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után határoz. A 140. § (1) bekezdésében felsoroltak közül azt az intézkedést kell megtennie, amely az eset összes körülményét mérlegelve a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. (2) A végrehajtást foganatosító szerv a szükséges intézkedést végzéssel rendeli el. A költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és az eljárási bírság megfizetésére kötelezõ végzés ellen fellebbezésnek van helye.



38

Ket. 61. § º (2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, § legmagasabb összege a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén pedig egymillió forint. Ket. 141. § º (1) Ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költ§ ségek egy százaléka az eljárási bírság felsõ határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felsõ határa a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet. (2) Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított újabb határidõ alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

41

IX. A telekalakítási engedélyezési eljárás 1. TELEK FOGALMA, TELEKALAKÍTÁS Étv. 2. § 21. pont º A telek fogalma alatt az egy helyrajzi számon nyilvántartás§ ba vett földterületet értjük. A telekalakítási eljárás a telkek határvonalának, területének, alakjának megváltoztatására irányul, s mint ilyen a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények közül a telekalakítási és a a helyi közút céljára történõ lejegyzés engedélyezésére vonatkozó építésügyi hatósági eljárást foglalja magában.

§

§

Étv. 23. § º (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelõ használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetõsége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. A telkek alakításának feltételeit és módját az OTÉK I. fejezet 2. §-a szerint településszerkezeti tervben (Étv. 11. §) szabályozási tervben (Étv. 12. §) helyi építési szabályzatban (Étv. 13. §) kell meghatározni a fõvárosra vonatkozó sajátos rendelkezések figyelembevételével. A fõvárosi településrendezési tervek: a) fõvárosi településszerkezeti terv b) fõvárosi szabályozási keretterv c) kerületi szabályozási tervek. Telekalakítás csak jogerõs telekalakítási engedély alapján végezhetõ. [Étv. 23. § (2) bek.]

§

Étv. 24. § º Telekalakítás fajtái: a) telekcsoport újraosztása b) telekfelosztás c) telekegyesítés d) telekhatár-rendezés

2. TELEKALAKÍTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE §

1. Étv. 2324. § 2. 85/2000. (XI. 8.) FVM sz. rendelet a telekalakításról 3. 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)



40

3. A TELEKALAKÍTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA Telekalakítási engedély fajtái: 1. elvi telekalakítási engedély kérhetõ: telekalakítás engedélyezési feltételeinek elõzetes tisztázása céljából kötelezõ: ha telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, új beépítésre szánt, vagy jelentõs mértékben átépítésre kerülõ területen történõ telekcsoport újraosztása esetén telektömbönként. 2. telekalakítási engedély A telekalakítási eljárás kérelemre indul. A telekalakítással kapcsolatosan felmerülõ költségek (telekalakítási terv, változási vázrajz, benyújtandó iratok stb.) kérelmezõt terhelik. Étv 24. § º A telekalakítás során a tulajdoni jogviszonyokban bekövetkezõ § változásokat a polgári jog szabályai szerint kell rendezni. 1. Elvi telekalakítási engedélyhez kérelem tartalma: ä kérelmezõ neve, címe, aláírása (érintett telek bármelyik tulajdonosa kérheti), ä felosztás, egyesítés, határrendezés esetén mellékletként: tervezett telekalakítás leírása, ingatlan-nyilvántartási térkép 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolata 5 példányban, ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a tervezett telekalakítás vázlata (a meglévõ és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezõ építményeket fel kell tüntetni), 10%-nál nagyobb lejtésû terepnél szintvonalas térkép;

43 ä ä

kötelezõ elvi engedély kérelem esetén telekalakítási terv minimum 5 példányban elkészítve kérelmezõi és tervezõi aláírással illetéktörvény szerinti illetékbélyeg (vagy befizetésrõl szóló igazolás).

2. Telekalakítási kérelem tartalma: kérelmezõ neve, címe, aláírása (érintett telek tulajdonosa, közös tulajdon esetén bármelyik tulajdonos, telekcsoport újraosztása és 8-nál több építési telek kialakítása esetén a tulajdonostársaknak a terület-nagyság szerinti többsége kérheti), tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolata, elvi engedély esetén annak száma, ingatlan-nyilvántartási térkép 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolata, ingatlan-nyilvántartási térkép másolata feltüntetve a meglévõ és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezõ épületeket, 10 %-nál nagyobb lejtés esetén szintvonalas térkép, földhivatal által záradékolt változási vázrajz minimum 5 példánya (kérelmezõ és tervezõ aláírásával), illetéktörvény szerinti illetékbélyeg.

4. KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNÕ LEJEGYZÉS §

Étv 27. § º A település egyes részeit érintõ kiszolgáló és lakóút létesítését, bõvítését vagy szabályozását elõíró helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv esetén a meghatározott építésügyi hatóság a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. Eljárás indulhat: tulajdonosi kérelemre hivatalból Tulajdonosi kérelem esetén a telekalakítási engedélyezési eljárása vonatkozó elõírások szerint kell a kérelmet benyújtani.

§

Étv 27. § º Az eljárás során szakhatóságot kell bevonni az építésügyi hatóságnak, ha a lejegyzés védett, védelemre tervezett vagy védõ területet érint. A kiszolgáló út céljára lejegyzett területért a tulajdonost kártalanítás illeti meg, melynek összegét a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell megállapítani. Az kártalanítás összegérõl külön határozatban dönt a hatóság. A összeget a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítésébõl, illetõleg az ezzel összefüggõ közmûvesítésbõl eredõ telekérték-növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közmûvesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követõen valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közmûvek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követõ 1 éven belül nem kezdõdik meg, vagy 5 éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe vett telekérték-növekedést a tulajdonos részére az 5 év elteltével, ezt követõen a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 30 napon belül kell megfizetni. Telekérték-növekedés összegének legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg. Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági engedéllyel rendelkezõ, vagy 10 évnél régebbi építmény-építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve ha a kártalanításról az érintettek (tulajdonosok és az önkormányzat) megállapodnak.



42

45

Iratminták

ÉPÍTÉSI MUNKA MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE

ÜGYFÉL ÉRTESÍTÉSE A MEGINDÍTOTT ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓKRÓL. Közigazgatási szerv Elérhetõsége: .......................................... Ügyintézõ neve: ..................................... Ügyirat száma: ....................................... ......................................................... (ügyfél megnevezése) .......................................................... (címe)

Alulírott(ak).................(név)............................szám alatti lakos(ok) bejelenti(k), hogy a ......................................................................................... számú határozattal engedélyezett ....................................................... rendeltetésû épület építését .........................................................................napjától megkezdi(k). Az építkezés helyszíne ........................................................................................ HRSZ száma: ........................................................................................................

Tárgy: ............................................ ügye

Tisztelt ........................ Asszony/Úr! Kérelmére, a tárgyban megjelölt ügyében, az 1997. évi LXXVIII. tv (Étv.) 53/A. § (3) bekezdése értelmében az alábbiakról tájékoztatom: az ügy iktatási száma: ...................................................... az eljárás megindításának napja: az ügyintézési határidõ: az ügy intézõje: ............................................................................. (név, beosztás) .................. emelet, ........................................ (szoba száma) telefon: .................................... ........................................, 200...... év ..................... hó ......... nap .......................................................... (közigazgatási szerv vezetõje)

1. A kivitelezés felelõs mûszaki vezetõjének Neve:............................................................................................................................ Felelõs mûszaki vezetõi névjegyzék száma: ........................................................... Címe, székhelye, és telefonszáma: ........................................................................... Saját kezû aláírása: ...................................................................................................... *2. A kivitelezõ (vállalkozó) Neve: ................................................................................... Címe, székhelye, telefonszáma: .............................................................................. Kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) igazolása: ..................................................................................... Cégszerû aláírás: ..................................................................................... Melléklet: Felelõs Mûszaki Vezetõ Névjegyzékbe való felvételének hitelt érdemlõen való igazolása (határozatmásolat) *Cégkivonat, aláírási címpéldány Budapest, ........................................ Építtetõ(k) aláírása: .................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................. Címe: ............................................................................................................................



44

47 ○

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

neve

címe

jogosultsága

................................... ................................... ...................................

...................................... ...................................... ......................................

.................................... .................................... ....................................

címe ......................................

képesítése .................................... ..... pld ..... pld ..... pld 1 pld 1 pld 1 pld 1 pld 1 pld ..... pld

Kérelem: Alulírott(ak) ................................. engedélyt kérünk a 2. pontban megjelölt ingatlanon építmény elhelyezésére, építésére, átalakítására, bõvítésére, felújítására, helyreállítására, korszerûsítésére, elmozdítására, lebontására, fennmaradására, továbbépítésére, rendeltetésének megváltoztatására, ................... ........................ építési tevékenység végzésére. (A kívánt rész aláhúzandó!)

5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ○

○

8. Mellékletek az ingatlannal való rendelkezési jogosultság igazolása építészeti-mûszaki tervdokumentáció közmûnyilatkozatok (1-1 példányban) tervezõi nyilatkozat felelõs mûszaki vezetõ nyilatkozata szakértõi nyilatkozat, vélemény környezetvédelmi engedély tervtanácsi állásfoglalás egyéb okirat

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása: ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................

○

○

neve ...................................

3. A kérelmezett engedély fajtája: elvi építési engedély építési engedély bontási engedély használatbavételi engedély fennmaradási engedély rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély

○

○

7. Az építési munka (ha már ismert) felelõs mûszaki vezetõjének

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe: ................................................................. .................................................................................................................................. helyrajzi száma: .....................................................................................................

○

○

6. A közremûködõ tervezõ(k)

Adatok: 1. Az építtetõ neve: .................................................................................................. címe: .......................................................................................................................

○

○

Illetékbélyeg helye

Iktatószám: ..................

○

○

Kelt ........................................., ..................... év ........................... hó ............ nap ................................................... aláírás ○

○



46


48

Ügymenetmodell a közigazgatási hatósági eljárás új szabályai szerint AZ ELSÕFOKÚ ELJÁRÁS FÕBB SZAKASZAI Eljárás megindítása

Kérelem vizsgálata

Tisztázás, bizonyítás

Értesítés Felszólítás hiánypótlásra Elutasítás

Tényállás megállapítása

Eljárás megszüntetése

Hatóság döntése

Eljárás felfüggesztése

ÉRTESÍTÉS AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL

kérelem beérkezéstõl számított 5 munkanapon belül; az értesítés mellõzhetõ az alábbi okokból: Egyszerû megítélésû ügy

Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok

Eljárás eredményességének veszélyeztetése Ügy tárgya, iktatási száma

Folyamatos ellenõrzés

AZ ÉRTESÍTÉS TARTALMA

Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetõsége

Eljárás megindításának napja, ügyintézési határidõ

Hivatalból indult eljárásnál erre utalás

Ügyintézõ neve, hivatali elérhetõsége Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetõségérõl

Kérelemre indult eljárásnál a kérelmezõ ügyfél neve

Kedves Olvasó! november 1-jén az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló

Recommend Documents