KEDVES OLVASÓ! BEKÖSZÖNTÔ

BEKÖSZÖNTÔ „Amit mi nevelésnek nevezünk, az nem egyéb, mint az agy programozása abban a korai szakaszban, amelyben még formálható. Az emberiség jövôje a neveléstôl, ettôl a változtatható programrendszertôl függ…. Ebbôl az következik, hogy a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége.” (Szentgyörgyi Albert)

KEDVES OLVASÓ! A 2012–2013-as tanévet záró újságot lapozva elámulhatunk növendékeink tehetségének legszélesebb körû megnyilatkozásán. Tanárok, diákok, szülôk együttmûködésén alapuló örömteli pillanatokon, a közösségi zenélés semmi mással nem pótolható élményének beszámolóin, az iskola híres növendékeinek, egykori igazgatójának napjainkra is érvényes üzenetein, melyek hírünket – a terézvárosi Tóth Aladár Zeneiskola jó hírét – viszik a világba. Az eredmények, az élmények megvalósításához azonban sok hétköznapi, egymásra figyelô és segítô pillanatra, óráról órára való együttmûködésre volt és van szükség. Iskolánk történetének egyik legtöbb változást hozó tanévét zárjuk. Változott székhelyünk, változott az iskola mûködése, a fenntartója. Ez a változás azonban gyermekeink nevelésében, tehetségük gondozásában nem jelentett és nem jelenthet változást. Köszönöm Budapest VI. Tankerület igazgatójának, Debnár László igazgatónak és kollégáinak, Budapest Fôváros Terézváros Önkormányzata képviselô-testületének, Hassay Zsófia polgármesternek, Dunai Mónika oktatási osztályvezetônek és a hivatal munkatársainak, hogy támogatásukkal, figyelmükkel az iskola növendékei változatlan formában fejleszthették tovább tehetségüket. Köszönöm kollégáim áldozatkész munkáját, a szülôk, az iskola támogatóinak figyelmét, melyek nélkül e tanév eredményei nem valósulhattak volna meg. Köszönjük az E10 Közösségi és Kulturális Színtér vezérigazgatójának, Bökönyi Anikónak és munkatársainak, valamint a kerület nevelési intézményeinek az együttmûködések, közös programok lehetôségét. Bízom benne, hogy a nevelés – melynek legfontosabb hatására Szentgyörgyi Albert gondolata oly jól rámutat – pont napjainkban a szükséges változások kialakításával sok-sok évre elôre pozitívan készíti elô gyermekeink jövôjét e helyi közösségben, a zenei neveléssel Terézvárosban. Egyenlô esélyt, támogatást, a lehetôségek széles tárházát biztosítva a személyes képességek fejlesztésére. Csak ezen keresztül lehetséges majd a jövô társadalmában kulturális értékeink megôrzése, fejlesztése, a hétköznapokban való megjelenése. Ebben a megújuló, átszervezôdô nevelésben eddigi értékeink megôrzése mellett az új székhely biztosította lehetôségekkel bôvítve szándékozzuk a tanulók képességeit fejleszteni. Változatlan formában várjuk a legkisebbeket a baba-mama foglalkozásokra, a kerületi általános iskolásokat az élô ének-zene órákra az E10-be. A Kokas-pedagógia, a Kovács-módszer a tanulók képességeinek komplex fejlesztését jelenti. A változás részleteirôl és a következô tanév jubileumi eseményeirôl – 110 éves a Tóth Aladár Zeneiskola – a Szülôi Hírlevélben olvashat. Iskolánk története a magyar hangszeres zeneoktatás fejlôdésének történetével is egybeforrt. E történet mutatja azokat az értékeket, melyekre a világ, mint hungaricumra figyel. Hívjuk és várjuk Önt a 110 éves iskola jelképesen megnyíló kapujában – az Andrássy út 40. szám alatt –, hogy az emlékezô táblát felavathassuk szeptember 1-jén, majd ünnepi programjainkra szépülô iskolánkban, mint ahogy azt sok kis gyermek már megálmodta. Magyar Margit igazgató TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

1

SZÜLÔI HÍRLEVÉL 2012–2013. TANÉV II. FÉLÉV Tisztelt Szülôk! Tájékoztatni szeretném Önöket, hogy a tanév II. félévében milyen változások, események történtek, melyek közvetve vagy közvetlenül érintik iskolánkat. 1. 2013. január 1-jétôl iskolánk fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (www.klik.gov.hu) elnök: Marekné dr. Pintér Aranka 2. 2013. január 1-jétôl iskolánk mûködtetôje: Budapest Fôváros VI. ker. Terézváros Önkormányzata (www.terezvaros.hu) 3. iskolánk jogi státusza: központi költségvetési szerv jogi személyiség nélküli szervezeti egysége 4. Iskolánk közvetlenül a Budapest VI. tankerületéhez tartozik: igazgató: Debnár László a tankerületi igazgatóság munkájában még hat kolléga vesz részt a különbözô feladatok szerint (tanügyigazgatás, pénzügy, személyi ügyek, pályázatok stb.) 5. 2013. április elején, majd az elmúlt hetekben is átdolgozásra került az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Mûködési Szabályzata. A legitimációs folyamat még zajlik. Változik iskolánk alapító okirata is. 6. A fenntartás és a mûködtetés szétválasztása a feladatvégzésben, pénzügyi kezelésben is változást mutat. Az iskola mûködtetôje biztosítja a szükséges tárgyi feltételek karbantartását, javítását a Terézvárosi Vagyonkezelô Zrt. segítségével. 7. Az iskolai programok egy részének finanszírozása – pl. zenei tábor – jelenleg már csak önerôbôl és pályázati forrásból lehetséges. De több más szakmai feladatról is hasonlóan kell gondolkodnunk a jövôben (pl. nemzetközi zenei versenyek). Bízunk benne, hogy támogatókkal, pályázati forrásokkal változatlanul biztosíthatjuk a gyerekek számára fejlôdést jelentô programokat. Ennek érdekében az iskola az elmúlt hónapokban különbözô pályázatokon – pl. Nemzeti Tehetség Program, Tehetséghidak Program – vett részt. A nyertes pályázatok biztosították a nemzetközi versenyeken való részvételt, az I. Fôvárosi Jazz Fesztivál szervezését, a tehetséggondozás feladatainak biztosítását. 8. A közelgô jubileumi rendezvények megvalósításához is már keressük a lehetôségeket. A Tehetséghidak Program Peregrinus-klubjaihoz való csatlakozással az iskola egykori tanulóit szólítjuk meg és mutatjuk be széles körben pályájukat. 9. A Tóth Aladár Zeneiskola 110 éves jubileumi programjait megújuló honlapunkon keresztül (www.tothaladar.hu), vagy közösségi oldalunkhoz (https://www.facebook.com/tothaladar.zeneiskola) csatlakozva kísérhetik majd figyelemmel. A jubileumi programok ismertetése elôtt köszönöm meg figyelmüket, támogatásukat, melyen keresztül gyermekeik a zenei nevelésben részt vehetnek, személyiségük, kreativitásuk sokoldalúan fejlôdhet. Bízom benne, hogy az ünnepi tanévben – az Önök további segítségével is – egyre többen fogják megtudni, hogy e nevelés nélkül a gyerekek személyiségének fejlôdése nem lehet teljes értékû. A 110 éves Tóth Aladár Zeneiskola jubileumi tanévének tervezett programjai: 2013. szeptember 1. – Emléktábla avatás és évnyitó hangverseny 2013. november – „Mi így tanultuk…” - a fôvárosi zene- és mûvészeti iskolások vetélkedôje 2014. február – gyerekopera bemutató 2014. április – „Hidak zenével…” Európai kapcsolataink: a berlini Bartók Zeneiskola látogatása 2014. június – tanévzáró hangverseny Peregrinus klubok, a tanszakok egyéni hangversenyei, elôadásai, kiállítás a magyar hangszeres zeneoktatás „kottatörténetébôl”.

HÍVJUK, VÁRJUK, ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! Magyar Margit igazgató 2

TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

B Ü S Z K E S É G E I N K NEMZETKÖZI

ÉS ORSZÁGOS VERSENYEKEN RÉSZTVEVÔ ÉS DÍJAT NYERT NÖVENDÉKEINK

Antal Júlia Bajusznács Bence Beke Áron Kristóf Dani Norbert Dominkó Levente Dominkó Liliána Ella Dávid Farkas Dániel Forró Fruzsina Földesi Gergely Gaál Julianna Hévizi Virág Jakucs Rita Karakas Benedek Kéringer Dávid

ZENEI

Kis Gergely Domonkos Kovács Klaudia Lakatos Tamás Lenhardt Máté Mohácsi Vilmos Nagy András Márton Nagy Bernadett Rinkó Krisztián Rinkó Sándor Sági Dóra Schwartz Zoltán Szabados Márton Székely Kristóf Széles Márk Tolnay Lea

PÁLYÁN TOVÁBBTANULÓ NÖVENDÉKEINK

Dominkó Levente Horváth Béla Jónás Géza

Oláh Géza Schwartz Zoltán Soós Áron Szelevényi Vito


3

V E R S E N Y E R E XII. ORSZÁGOS OBOA- ÉS FAGOTTVERSENY, BUDAPESTI TERÜLETI VÁLOGATÓ Kalmár Lili – nívódíj • tanára: Liget Regina Széles Márk – kiemelt nívódíj • tanára: Jeszenszkiné Dunavölgyi Mária 12. CITTA DI GORIZIA NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY Forró Fruzsina – 2. díj • tanára: Eckhardt Gábor I. BUDAPESTI GITÁROS KAMARAZENEI TALÁLKOZÓ Bartha Petra – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Fadhil Hermawan – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Gyéresi Norbert – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Horváth Farkas Martin – ezüst oklevél • tanára: Vass Valéria Illés Henrik Kevin – ezüst oklevél • tanára: Vass Valéria Juhai Máté – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Lakatos Domonkos – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Nagy Kristóf – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Solti Dorottya – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Szabó Gyôzô – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa Temesvári Vanda – ezüst oklevél • tanára: Kovácsné Szabó Zsuzsa III. PAPP LAJOS REGIONÁLIS ZONGORAVERSENY Foskolos Bettina – I. díj • tanára: Horváth Vilmosné Horváth Vilmosné – tanári különdíj XII. ORSZÁGOS KLARINÉTVERSENY, BUDAPESTI TERÜLETI VÁLOGATÓ Bajusznács Bence – arany oklevél • tanára: Kohán István Beke Áron Kristóf – arany oklevél • tanára: Kohán István Kovács Klaudia – arany oklevél • tanára: Kohán István Nagy Bernadett – arany oklevél • tanára: Kohán István Ella Dávid – ezüst oklevél • tanára: Kohán István Jakucs Rita – ezüst oklevél • tanára: Kohán István Lenhardt Máté – ezüst oklevél • tanára: Kohán István Szabados Márton – ezüst oklevél • tanára: Kohán István Deim Zoltán – bronz oklevél • tanára: Kohán István Salamon András – bronz oklevél • tanára: Kohán István Siklósi Petra – bronz oklevél • tanára: Kohán István Terenyi Szemôke – bronz oklevél • tanára: Kohán István V. FARKAS FERENC REGIONÁLIS ZONGORAVERSENY Karakas Benedek – I. díj, szakmai közönségdíj • tanára: Réti Tamás Réti Tamás – tanári különdíj I. BUDAPESTI JÁRDÁNYI PÁL SZOLFÉZS- ÉS NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY, ELSÔ FORDULÓ Kocsis Bálint – továbbjutó növendék • tanára: Magyar Margit Jeong Ye Bon – továbbjutó növendék • tanára: Magyar Margit Rácz Nikolett – továbbjutó növendék • tanára: Kiss Anna Hujber Lídia – továbbjutó növendék • tanára: Kiss Anna XII. ORSZÁGOS OBOA- ÉS FAGOTTVERSENY Széles Márk – 2. díj • tanára: Jeszenszkiné Dunavölgyi Mária „TISZÁN INNEN – DUNÁN TÚL” ORSZÁGOS NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY, BUDAPESTI TERÜLETI VÁLOGATÓ Tolnay Lea – kiemelt arany • tanára: Faragó Laura Sági Dóra – arany oklevél • tanára: Faragó Laura BUDAPESTI GITÁRTALÁLKOZÓ Nagy Kristóf, Fadhil Hermawan, Gyéresi Norbert – fellépés a Gálahangversenyen tanáruk: Kovácsné Szabó Zsuzsa Szabó Gyôzô, Temesvári Vanda, Solti Dorottya, Szabó Dániel – fellépés a Gálahangversenyen tanáruk: Kovácsné Szabó Zsuzsa Sárközi József, Farkas Zsolt Márió – fellépés a Gálahangversenyen tanáruk: Vass Valéria Gerics Dorottya, Zombory Nikolett – fellépés a Gálahangversenyen tanáraik: Vass Valéria, Környei Miklós XI. ORSZÁGOS „ALBA-REGIA” KAMARAZENE VERSENY, BUDAPESTI TERÜLETI VÁLOGATÓ Dani Norbert, Mohácsi Vilmos, Rinkó Sándor – arany oklevél • tanáruk: Lukácsházi István Rinkó Krisztián, Rinkó Sándor, Farkas Dániel – ezüst oklevél tanáraik: Dominkó Csilla, Lukácsházi István, Szilágyi Katalin Dominkó Liliána, Dominkó Levente – ezüst oklevél • tanáruk: Dominkó Csilla, Holló Miklós Bualla Lilla, Králik Miklós, Rátkay Áron, Szelevényi Oszkár – bronz oklevél • tanáruk: Dávid Krisztina Brebovszky András, Sárközi Gellért, Domokos Klára, Szabó Zsanett – bronz oklevél tanáraik: Kovácsikné Falvay Edit, Dominkó Csilla XII. ORSZÁGOS KLARINÉTVERSENY Kovács Klaudia – I. díj • tanára: Kohán István

4


D M É N Y E I N K Bajusznács Bence – II. díj • tanára: Kohán István Szabados Márton – III. díj • tanára: Kohán István Kohán István – tanári különdíj Arató Ágnes – korrepetitori díj Tóth Aladár Zeneiskola – a legeredményesebb felkészítô iskola díja XIII. ORSZÁGOS ZONGORAVERSENY, BUDAPESTI TERÜLETI VÁLOGATÓ Karakas Benedek – arany oklevél • tanára: Réti Tamás Lakatos Tamás – arany oklevél • tanárai: Eckhardt Gábor, Halászné Veres Zsuzsa Nagy András Márton – arany oklevél • tanára: Halászné Veres Zsuzsa Székely Kristóf – arany oklevél • tanára: Eckhardt Gábor Ambrus Róza – bronz oklevél • tanára: Halászné Veres Zsuzsa Kocsis Bálint – bronz oklevél • tanára: Réti Tamás Halászné Veres Zsuzsa – tanári különdíj Eckhardt Gábor – tanári különdíj Tóth Aladár Zeneiskola – a legeredményesebb felkészítô iskola díja XX. FÔVÁROSI ÜTÔFESZTIVÁL Jamniczky Dorina – nívódíj • tanára: Rixer Krisztián Engelmann Ákos, Gulyás Benedek, Jamniczky Dorina, Karácsondi Zsolt, Mészáros Gergô Márton – nívódíj tanáruk: Holló Miklós „YOUNG MUSICIAN – TALLINN 2013” NEMZETKÖZI HEGEDÛVERSENY Gaál Julianna – I. díj, különdíj a Bartók-mû elôadásáért • tanára: Ácsné Szily Éva I. BUDAPESTI JÁRDÁNYI PÁL SZOLFÉZS- ÉS NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY Kocsis Bálint – III. díj • tanára: Magyar Margit Rácz Nikolett – III. díj • tanára: Kiss Anna IX. ORSZÁGOS BARTÓK BÉLA HEGEDÛ-DUÓ VERSENY Hévizi Virág, Schwartz Zoltán – I. díj • tanáruk: Ácsné Szily Éva VIII. ORSZÁGOS CZIDRA LÁSZLÓ FURULYAVERSENY, BUDAPESTI TERÜLETI VÁLOGATÓ Kéringer Dávid – kiemelt nívódíj • tanára: Bánfi Balázs Kis Gergely Domonkos – kiemelt nívódíj • tanára: Bánfi Balázs XIII. ORSZÁGOS ZONGORAVERSENY SÁRA JENÔ EMLÉKÉRE Karakas Benedek – I. díj, a Ferenczy György Alapítvány különdíja a romantikus mû elôadásáért tanára: Réti Tamás Lakatos Tamás – III. díj • tanárai: Eckhardt Gábor, Halászné Veres Zsuzsa Székely Kristóf – III. díj • tanára: Eckhardt Gábor Réti Tamás – felkészítô tanári díj, a Ferenczy György Alapítvány díja, a kiemelkedôen elôadott romantikus mû tanításáért Eckhardt Gábor – felkészítô tanári díj Halászné Veres Zsuzsa – felkészítô tanári díj A NEMZETI TEHETSÉGSEGÍTÔ TANÁCS „FELFEDEZETTJEINK – 2013” CÍMÛ PÁLYÁZATA Lakatos Tamás – különdíj • tanára: Eckhardt Gábor VIII. ORSZÁGOS CZIDRA LÁSZLÓ FURULYAVERSENY Kéringer Dávid – II. díj • tanára: Bánfi Balázs Kis Gergely Domonkos – különdíj • tanára: Bánfi Balázs XI. ORSZÁGOS „ALBA-REGIA” KAMARAZENE VERSENY Dani Norbert, Mohácsi Vilmos, Rinkó Sándor – I. díj • tanáruk: Lukácsházi István Rinkó Krisztián, Rinkó Sándor, Farkas Dániel – III. díj tanáraik: Dominkó Csilla, Lukácsházi István, Szilágyi Katalin ZENE- ÉS MÛVÉSZETI ISKOLÁK MAGÁNÉNEK SZAKOS TANULÓINAK 15. BALASSAGYARMATI TALÁLKOZÓJA Antal Júlia – dicséret • tanára: Pallagi Judit Földesi Gergely – II. díj • tanára: Pallagi Judit Feketéné Kurcsinka Erzsébet – korrepetitori különdíj VI. FÔVÁROSI MAGÁNÉNEK FESZTIVÁL Bach Zsófia – dicséret • tanára: Pallagi Judit Oláh Réka – dicséret • tanára: Pallagi Judit Pallagi Judit – felkészítô tanári különdíj „TALENTS FOR EUROPE – DOLNY KUBÍN”, NEMZETKÖZI HEGEDÛVERSENY Schwartz Zoltán – II. díj • tanára: Ácsné Szily Éva Hévizi Virág – III. díj • tanára: Ácsné Szily Éva „TISZÁN INNEN – DUNÁN TÚL” ORSZÁGOS NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY Tolnay Lea – ezüst fokozat • tanára: Faragó Laura


5

ARANYAK, EZÜSTÖK, BRONZOK

VERSENYEK

A XIII. Országos Zongoraverseny – tanári szemmel A háromévente megrendezésre kerülô nyíregyházi országos zongoraverseny fogalom a zongoristák körében. Az összes zongoraverseny közül ez jelenti a legnagyobb megmérettetést az indulók számára, mivel színvonala minden alkalommal rendkívül magas. A verseny négy korcsoportban folyik, és minden résztvevônek kötelezô egy J. S. Bach-mûvet is játszani. A verseny kétfordulós, elôször a területi válogatókat rendezik meg, ahonnan az országos döntôbe bejutni már önmagában is óriási eredménynek számít. A februári budapesti területi válogatón (elôdöntôn) iskolánkat hat kiváló zongorista növendékünk képviselte. Négyen ARANY oklevelet szereztek kiváló produkcióikkal, és továbbjutottak az országos döntôbe: Karakas Benedek, Nagy András Márton, Lakatos Tamás és Székely Kristóf. Ketten BRONZ oklevelet nyertek szép szereplésükkel: Ambrus Róza és Kocsis Bálint. Felkészítô tanári díjban részesült H. Veres Zsuzsa és Eckhardt Gábor, emellett iskolánk elnyerte a „Legeredményesebb felkészítô EREDMÉNYEINK: II. Korcsoport: Karakas Benedek – I. díj és a Ferenczy Alapítvány különdíja a romantikus mû kiemelkedô elôadásáért (tanára: Réti Tamás) III. Korcsoport: Lakatos Tamás – III. díj (tanárai: Eckhardt Gábor, H. Veres Zsuzsa) IV. Korcsoport: Székely Kristóf – III. díj (tanára: Eckhardt Gábor) Felkészítô tanári díj: Réti Tamás, Eckhardt Gábor és H. Veres Zsuzsa Réti Tamás a Ferenczy Alapítvány különdíját is megkapta a kiemelkedôen elôadott romantikus mû tanításáért. Minden versenyzônek és felkészítô tanárnak szívbôl gratulálunk!

6

iskola” díját is. A várva várt országos döntôre március 22. és 24. között került sor Nyíregyházán, a gyönyörû Vikár Sándor Zeneiskolában. A döntô öttagú zsûrijének elnöke Nádor György, a Zeneakadémia professzora volt, s mellette négy alap- és középfokon tanító neves zongoratanár vett részt az értékelésben. A döntô színvonala általában nagyon kiegyenlített, hiszen itt már csak a területi válogatókon legjobb eredményt elért versenyzôk mérik össze tudásukat. A zsûrinek tehát valóban nehéz dolga van! Az „akkor és ott” nyújtott produkciók alapján kell helyezési sorrendet felállítania, eredményt hirdetnie, ami nagyon felelôsségteljes feladat, és egyben mindig szubjektív véleményt is tükröz. A darabok zenei megformálása, az elôadás stílusossága, felszabadultsága, a zongorajáték pillanatnyi ihletettsége, kifejezôereje, koncentráltsága mind-mind fontos elemei egy tehetséges fiatal emlékezetes elôadásának. De hogy egészében a hallgatónak mi tetszik jobban és mi kevésbé, az egyéni ízlés kérdése is. Az I. korcsoportban – érdekes módon – idén sokkal kevesebben versenyeztek a megszokottnál, a II. korcsoportban pedig meglepôen kevés díjat adtak ki. A III. és IV. korcsoportban folyt a legerôsebb küzdelem, és itt adták ki a legtöbb díjat is. Nyíregyházán rendszeresen feltûnnek kiugró tehetségek is, ez most sem volt másként, s róluk bizonyára még hallani fogunk! A mi növendékeink nagyon jó formájukban versenyeztek, remekül helytálltak, s tovább öregbítették a Tóth Aladár Zeneiskola hírnevét. A XIII. Országos Zongoraversenyt a rendezô iskola Sára Jenô emlékének ajánlotta, aki az 1977-ben megvalósult I. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny létrejöttének meghatározó egyénisége, ismert zongoratanár és szakfelügyelô volt. A Vikár Sándor Zeneiskola a verseny ideje alatt kiállítással emlékezett meg munkásságáról és a korábbi zongoraversenyekrôl. Halászné Veres Zsuzsa, tanszakvezetô


K – SIKEREINKRÔL TUDÓSÍTUNK

VERSENYEK

...versenyzôi szemmel Március 22-én délután egy óra körül vidám csapat indult el autóval Nyíregyháza felé öltönyökkel és kottákkal „felfegyverkezve”. A vezetô ülést Eckhardt tanár úr foglalta el, mellette (különféle elôvigyázatossági okokból) Lakatos Tomi ült. Mi ketten – Tomi mamájával – a hátsó üléseken osztoztunk. De hogy is jutottunk idáig? A történet nem itt kezdôdik, hanem jóval korábban: ekkorra már túl voltunk a zongoraverseny budapesti válogatóján – méghozzá sikerrel. Mikor odaértünk Nyíregyházára, a verseny már javában zajlott. Épp jókor érkeztünk, hallhattuk Karakas Benedek produkcióját, aki a nagy közönség elôtt rendkívül magabiztosan és óriási energiával játszott (Nagy Andris szereplésérôl sajnos lekéstünk). Beköltöztünk a meglepôen tiszta és takaros kollégiumi szobáinkba. Egy lakrészt – két szobával! – kapott a Lakatos család, és Eckhardt tanár úrral mi is egy hasonlóban táboroztunk le. Ez után egy kis gyakorlás következett, aminek keretében még néhány utolsó elôtti tanári jótanácsot is kaptunk. Mire beesteledett, a vacsoránál összetalálkozott a teljes csapat (Veres Zsuzsa néni, Réti Tamás tanár úr, Benedek és Andris már elôzô nap megérkeztek). A jóízû vacsora mellett megbeszéltük, hogy másnap este – ha már mindenki túl van a szereplésén – megünnepeljük a sikeres produkciókat. Ez ekkor Benedeknek és Andrisnak volt a legkönnyebb, hiszen ôk már maguk mögött tudhatták az eredményes szereplést, mi viszont – Tomival – még izgalmas nap elôtt álltunk. Este fél tízre mentünk vissza a Tanár Úrral kipróbálni a másnapi fellépés legfontosabb kellékét, a zongorát. A késôi idôpont ellenére még rengetegen gyakoroltak a zeneiskolában, szinte minden terembôl zongoraszó hallatszott ki. Tíz percig ismerkedhettem a hangszerrel, ami meglehetôsen kevésnek bizonyult, de nem volt mit tenni, hamar át kellett adni a „terepet” (este 10-ig folyamatosan zongorapróbák zajlot-

tak). Egy órával késôbb már a kollégiumban aludtam, ezzel is a legjobb feltételeket garantálva a másnapi megmérettetéshez. A kora reggeli kelés után már fél 9 körül a zeneiskolában voltam, ahol Tomi szereplését hallgattam meg. Nem irigyeltem ezért a korai idôpontért, de játéka hamar meggyôzött arról, hogy ôt ez egy cseppet sem hátráltatja. Ezután már csak én maradtam hátra. Kis gyakorlás következett, majd visszamentem a kollégiumba kipihenni a délelôtt fáradalmait egy kis alvással. Egy ilyen izgalommal teli napon ez nem egyszerû, de végül annyira jól ment, hogy az ebédrôl is sikeresen lemaradtam. Ezután már öltönnyel felszerelkezve tértem vissza a zeneiskolába. Néhány kis részt még átjátszottam és kaptam néhány utolsó tanári utasítást. Majd öt óra körül, 13-as sorszámmal én következtem. A nézôtér tömve volt érdeklôdôkkel, és én meglehetôsen halványan kezdtem bele Prokofjev: Ördögi Sugallat címû darabjába. Nagyon izgultam, ezért még a Bach Sarabande-nál (a G-dúr Francia szvitbôl) is remegett a kezem (ez talán jót tett a trilláknak!). Ezután Liszt Rigoletto-parafrázisa következett, amire már szerencsésen megnyugodtam, ezért sokkal jobban ura voltam a helyzetnek (és a zongorának). Sajnos itt néhány igazán fontos helyen melléütöttem a basszushangokat, de

H. Veres Zsuzsa, Nagy András Márton, Réti Tamás, Karakas Benedek, Lakatos Tamás, Székely Kristóf és Eckhardt Gábor


7


VERSENYEK

ennek ellenére ez volt a legjobban sikerült része a fellépésemnek. És a leghatásosabb is: kétszer is visszatapsoltak! A kezdeti elégedetlenkedésem után a családom (eljöttek meghallgatni!) és Eckhardt tanár úr megnyugtattak, de nehéz érzés az, amikor nem sikerül mindent beleadni a szereplésbe… Este vidám összejövetelre átjött a mi lakrészünkbe a teljes csapat, pezsgôket bontottunk, amelyekbôl ki-ki korának megfelelôen (gyerek és felnôtt) választott, így hamarosan jókedvûen, hatalmasakat nevetve átbeszéltük a nap eseményeit, vicceket meséltünk, késô estig játszottunk. Mindenki nagyon jól érezte magát. Biztos vagyok benne, hogy ez az este mindannyiunk meghatározó emléke lesz Nyíregyházáról!

Másnap reggel 10 órára mindenki a zeneiskolában volt az eredményhirdetésre várva. A nagyteremben már nem is fértünk el, olyan sok érdeklôdô volt a díjak kiosztásakor. A nem túl rövid felvezetô-, és köszönôbeszédek után Benedek I. díjat és különdíjat is kapott, Tominak és nekem pedig III. díjat ítélt oda az öttagú zsûri, amivel azért nem lehetek elégedetlen. Így, egy hónap távlatából is nagyon jó visszagondolni erre a három nyíregyházi napra. Kívánom mindenkinek, hogy ilyet átélhessen! Felejthetetlen és pótolhatatlan élmény volt. Aki hasonlóra vágyik, annak ajánlom a három év múlva megrendezésre kerülô XIV. Országos Zongoraversenyt. Érdemes ezért dolgozni, gyakorolni. Székely Kristóf, zongora, 6. B osztály

...és szülôi szemmel Már azt is sikerélményként éltük meg, hogy Benedek bejutott a nyíregyházi döntôbe. A válogató után Réti Tamás tanár úr kicsit pihentette a versenydarabokat, mi már-már aggódtunk a nagy pihentetés miatt, mert közeledett a verseny napja. No de a Tanár Úr tudta, mit csinál, egyszer csak hozzáláttak a gyakorláshoz. Ez nekünk, szülôknek is komoly próbatételt jelentett. Sok idônk ráment egy mondat ismételgetésére: „Ülj már oda ahhoz a zongorához, és gyakorolj!” Szerencsére Tamás bácsi szervezett az órarendi órákon felül is gyakorlást, saját idejét sem kímélve – no meg Babszi néniét és Eckhardt tanár úrét sem. Azután eljött a nagy nap elôtti nap, Zsuzsa néni, Tamás bácsi és tanítványaik – Nagy Andris és Benedek vonatra szálltak. Mi péntek reggel követtük ôket. A tervek szerint Andris anyukája Margit nénit (Magyar Margit igazgatónô – a szerk.) és minket is elvitt volna autóval, de a tervet az élet felülírta, havat és szélvihart ígérve. A vonat ettôl nem ijedt meg annyira, mint mi, azzal eljutottunk Nyíregyházára, ahol a meteorológusok által vélelmezett hónak nyoma sem volt. Telet idézô viharos szélnek vi8

szont igen – ez minket éppen a Vikár Sándor Zeneiskolához fújt. Ott kedvesen fogadtak, minden jól szervezetten zajlott. Irigylésre méltó volt már maga a zeneiskola épülete is. Óriási különbség, ha egy épület eleve zeneiskolának épül. Az állunk akkor esett le igazán, amikor megtudtuk, hogy minden versenyzô saját gyakorlószobát kapott egész napra! Leraktuk a csomagokat, majd irány az ebédlô. Ebéd után még egy kis gyakorlás, aztán eljött a három óra. Közben Margit néni is – vállalva a vonatozást – megérkezett, hogy megnézze növendékeit. A fiúk megtettek mindent, a közönség tapsolt, a többi a zsûrin múlott. Nagyon jól éreztük magunkat a jó hangulatú, jól szervezett eseményen. Maradtunk másnapig. A kollégiumban, ahol a versenyzôk és tanárok megszálltak, mi is eltöltöttünk egy éjszakát. Sajnos a másnapi állatkerti látogatásunkat elfújta a fagyos szél, így a tervezettnél hamarabb mentünk haza Pestre. Vasárnap az eredményhirdetés után telefonált Tamás bácsi, így értesültünk arról, hogy Benedek I. díjat kapott! Karakas Miklós, szülô



VERSENYEK

ÖT NAP ÉSZTORSZÁGBAN 2013. április 4. és 8. között Észtország fôvárosában, Tallinnban rendezték meg a „Young Musician” nemzetközi hegedûversenyt. Iskolánk növendéke, Gaál Julianna (tanára: Ácsné Szily Éva, korrepetitor: Arató Ágnes) elsô díjat nyert a rangos versenyen. Már nagyon vártam, hogy repülhessek. A fölszálláskor fölment a gyomrom a torkomba. Belesüppedtem az ülésbe. Szédelegtem egy kicsit, de azért nagyon élveztem az utat. Késô délután értünk Tallinnba, a szállodába, ahol nagyon takaros kis szobánk volt. Én Keresztmamival voltam egy kétágyas szobában, Éva néni és Ági néni egy másik szobát kapott. Másnap reggel kezdôdtek a próbák, de az elsô nem sikerült jól, mert még nem ébredt föl a fülem. A déli próba sem indult jól… A szálloda kellemes volt, tévé, kád, telefon. Nagyon sok lépcsô volt, zegzugos volt az épület. Sokat kerengtünk, amikor reggelizni mentünk. Szerdán érkeztünk, pénteken volt a verseny elsô fordulója. Tallinn régi városrészében zajlott a verseny. Nekem nem tetszett az a terem, ahol hegedültem, mert sötét lambéria volt a falon és az oszlopokon félig, onnan feljebb pedig fehér, csupasz volt a fal. A fellépésem mégis jól sikerült, a Bartók darab elôadásáért különdíjat kaptam és bejutottam a döntôbe! Két nap múlva, a verseny döntôjén kicsit izgultam. Itt Vivaldi a-moll hegedûversenyét adtam elô zenekarral. A mi korcsoportunk játéka után, amikor ismét bement a terembe a zsûri, mi azt hittük Éva nénivel, hogy a nagyobb korcsoportok következnek, így elmentünk ebédelni. Ági néni még véletlenül a teremben maradt, így hallotta az eredményhirdetést, és azt is, hogy ELSÔ LETTEM! Gyorsan odajött hozzánk, hogy elmondja. Nem hittem a fülemnek. Újra és újra megkérdeztem. Megebédeltünk, aztán az ebédlôben próbáltunk még egyet, most már a gálára. Sok próba volt ezekben a napokban, de azért akadt egy kis szabadidô, amikor sétáltunk a városban. Mentünk a hajómúzeumba, a kikötôbe, ahol láttuk, amint egy nagy hajó kiúszik az öbölbôl. Az észt fôváros nagyon szép, különösen a váron belüli régi rész. Az a baj, hogy szemetelnek az emberek, bár kevésbé, mint Budapesten. Az észt emberek morcosak voltak, és nem kedvesek, lehet, hogy már ôket is zavarta ez a hosszú tél. Ott hidegebb volt, mint itthon, mindenütt hó volt, és jég, és még friss hó is esett hozzá. Nem nagyon foglalkoztak vele az emberek, úgy hagyták. Örülök, hogy Tallinnban lehettem, nagyon jól éreztem magam. Gaál Julianna hegedû, 3. B osztály TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

Ácsné Szily Éva Gaál Julianna, Arató Ágnes

9


VERSENYEK

É LMÉNYEK Iskolánk tanárai az idén öt csoportot készítettek fel a 2013. április 18-i székesfehérvári versenyre: egyet duó, kettôt-kettôt trió és kvartett kategóriában. Sok munkával és megpróbáltatással teli félév van mögöttünk, de diákjainkra igazán büszkék lehetünk. Kitartásból, összetartásból, olykor egymás terhének hordozásából a felnôtteket is megszégyenítô példát mutattak. Ezért mind gyôztesek lettek: Brebovszky András, Dani Norbert, Dominkó Levente, Dominkó Liliána, Domokos Klára, Farkas Dániel, Králik Miklós, Mohácsi Vilmos, Rinkó Krisztián, Rinkó Sándor, Sárközi Gellért, Szabó Zsanett, Szelevényi Oszkár és tanártársaim: Dávid Krisztina, Holló Miklós, Kovácsikné Falvay Edit, Lukácsházi István és Szilágyi Katalin. Szeretnék egy-két személyes élményt megosztani az olvasókkal, mielôtt a konkrét eredményekrôl beszámolnék. Történt ugyanis, hogy a cselló kvartett felkészülése a vége felé veszélybe került Zarka Zsófia vissza-visszatérô betegsége miatt. Már kezdtük volna feladni, amikor Brebovszky András gyors beugrásával megmentette az elsô szólamot, s persze vele az egész produkciót. Nem volt ez könnyû feladat, hisz egy évek óta együtt tanuló, együtt mozgó, baráti jellegû csapathoz kellett alkalmazkodnia, nem csak szakmailag (a darabok elsajátításával, a vonókezelés és az intonációs irányok igazodásával), hanem emberileg is. De mindenki

A

XII. O RSZÁGOS A LBA

mindent megtett, hogy ne csak a Pethô utcai tagiskola falain belül szólaljon meg a muzsika. Vagy mesélhetnék a Rinkó testvérpár hangszercsere okozta harcairól, illetve arról, hogy ôk is új zongoristával dolgoztak, aki (Farkas Dani) szintén nagy áldást jelentett számukra. A Dominkó testvérpárnak is zajos volt ez az idôszaka, hisz Levente 8. osztályosként a továbbtanulás terhével is „birkózott”. Eredményeink 2013. február 28-án a budapesti fordulón egy arany (nagybôgô trió: Dani Norbert, Mohácsi Vilmos és Rinkó Sándor), két ezüst (cselló – nagybôgô – zongora trió: Rinkó Krisztián, Rinkó Sándor, Farkas Dániel; cselló – marimba duó: Dominkó Liliána, Dominkó Levente) és két bronz (cselló kvartettek: Brebovszky András, Domokos Klára, Sárközi Gellért, Szabó Zsanett; Králik Miklós, Szelevényi Oszkár) helyezést értünk el. Így az országos döntôre három csoportunk juthatott tovább. 2013. április 18-án Székesfehérváron egy elsô (nagybôgô trió) és egy harmadik (cselló – nagybôgô – zongora trió) díjjal lettünk gazdagabbak. Persze, mivel a zene szubjektív mûfaj, így nem minden gyermek öröme felhôtlen, de az együttzenélés örömének hamisíthatatlan érzésével zárhattuk az idei tanév kamaracsoportjainak munkáját. Dominkó Csilla, felkészítô tanár

Farkas Dániel – zongora Rinkó Krisztián – cselló Rinkó Sándor – nagybôgô

Mohácsi Vilmos – nagybôgô Dani Norbert – nagybôgô Rinkó Sándor – nagybôgô

➧

➧

➧ Dominkó Liliána – cselló Dominkó Levente – marimba

10



A

VERSENYEK

R EGIA K AMARAZENEI

VERSENYEN

Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy egy kamara trió tagjaként indulhatok a XII. Országos „Alba Regia” Kamarazenei Versenyen. A trió csellóból, nagybôgôbôl és zongorából állt. Felkészítô tanáraink három nagyon mutatós darabot tanítottak nekünk: VIII. Henrik: Szórakozás jó társasággal, Sugár Rezsô: Erdôk, völlt!” A verseny hangu„Ó-Ó-Ó, nagyon jó-ó vo ezzel együtt járt az izlata nagyon megfogott, tunk, az pedig fergegulás is. Amikor játszot agunkat zenélés közteges volt: jól éreztük m megpörgette a csellóben, és amikor Andris gtunk. Amikor lejötját, még jobban vigyoro egyikünk annak örült tünk a színpadról, mind nyire jól együtt vola legjobban, hogy men itt-ott… tunk, még akkor is, ha Sárközi Gellért

gyek és Joseph Küffner: Polka. Ezek közül én a Polkát élveztem a legjobban, mert gyors és játékos. A próbák nagyon jó hangulatban teltek. Társaimmal, Rinkó Krisztiánnal és Rinkó Sándorral A székesfehérvári verse ny számomra nagyon érdekes volt, mert hallh attuk, hogy az ország más-más pontjairól érke zôk hogyan zenélnek. A felkészülés mind ig nehéz, de az eredmény, a közönség báto rító tapsvihara és az utcán gratulálók sokasá gának emléke mindennel felér. És nagyon jó érzés, hogy mi minden tôlünk telhetôt megtettünk. Dominkó Levente

nagyon jól megértettük egymást. Az idô elteltével egyre jobban mentek a darabok. Nagyon élveztem a kamarazenét, mert örömet okozott, hogy másokkal együtt muzsikálhatok. Ez volt

az elsô versenyem, és nagy izgalommal készültem. A budapesti területi válogatón ezüst helyezést értünk el. Ez már adott egy kis bátorságot, és így nagyobb önbizalommal indultunk a székesfehérvári országos versenyre. A hat órai kelés és a hét órai indulás nem volt a kedvencem. Viszont amikor már odaértünk, nagyon bécsi hangulatom volt a macskaköves járdák és a lámpák miatt. Mint minden iskolának, nekünk is volt egy termünk. Vittünk ennivalót és innivalót. Volt egy gyors terempróbánk, és azután jött a verseny. A színpad mögött várva nagyon sok minden járt a fejemben, de fôleg az, hogy milyenek leszünk. Amikor felmentünk a színpadra, elôször nem fogtam fel, hogy én egy országos verse-

Sok idôbe kerü lt a felkészülés, de én azt gondolom, hogy mindent megte ttünk. Nem bánom, hogy így történt, annak is nagyon örü lök, hogy játszh attam az orszá gos döntôben . Dominkó Lil iána nyen vagyok. Nagyon szépen sikerült, de sajnos nem azon a napon volt az eredményhirdetés, hanem a gála napján, így nem tudhattuk meg azonnal, hogy harmadik helyezést értünk el. Nagyon sokan megdicsértek minket. Nagyon-nagyon köszönöm a felkészítô tanároknak és azoknak az embereknek, akik tanácsokkal segítették a munkánkat. Tôlem sokan kérdezték, hogy: „megérte-e”? Én meg mindig azt mondom, hogy: „igen”! Farkas Dániel zongora 3. osztály Izgultunk, de azért jól szórakoztunk, remek volt a hangulat és mindenki remekül játszott. Brebovszky András


11


HÁZUNK

TÁJA

ÜTÔFESZTIVÁLON JÁRTUNK A XX. Fôvárosi Ütôfesztivál megrendezésére 2013. február 23-án került sor, hagyományosan a XX. kerületi Lajtha László Alapfokú Mûvészeti Iskola épületének nagytermében. A program a megnyitót követôen a szóló és duó mûsorszámokkal kezdôdött, majd rövid szünet után a kamaraprodukciókkal folytatódott. A mezônyben képviseltette magát a rendkívül szerteágazó ütôhangszeres mûfaj több jeles irányzata: felcsendültek átiratok, az amerikai katonai dobolás virtuóz menetzenéi, valamint a hangszerek széles skáláját felvonultató kompozíciók. A bemutató koncerten a III. kerületi zeneiskola Aelia Sabina Ütô(s) Bigband koncertjét élvezhettük, ahol népszerû slágerek, musical részletek és filmzenei átiratok szólaltak meg rendkívül magas színvonalú elôadásban. Iskolánkból a szóló kategóriában Jamniczky Dorina Vivaldi: Concertojának elsô tételét, Gulyás Benedek pedig Zempléni László: Üzenetek és Holló Aurél: Micimackó címû darabjainak egy-egy tételét adta elô, Bogár Zsófia kísért zongorán. A kamarazene kategóriában

ütôegyüttesünk a Jamniczky Dorina, Engelmann Ákos, Gulyás Benedek, Karácsondi Zsolt és Mészáros Gergô Márton képviselte felállásban Zempléni László: Párok címû darabját, valamint egy ghánai tradicionális zenét játszott el. A Párok címû darab elôadását a szerzô személyesen is megdicsérte, a rendezvényt követôen pedig több tanár is lelkesen érdeklôdött a ghánai darab iránt. Jamniczky Dorina (felkészítô tanár: Rixer Krisztián) és a kamaraegyüttes (felkészítô tanár: Holló Miklós) egyaránt nívódíjat kapott. Holló Miklós, ütôhangszer tanár

Jamniczky Dorina

Holló Miklós, Gulyás Benedek, Karácsondi Zsolt, Jamniczky Dorina 12


K – SIKEREINKRÔL TUDÓSÍTUNK HÁZUNK

TÁJA

I. BUDAPESTI NAGYBÔGÔ FESZTIVÁL 2013. április 12-én tartották az I. Budapesti Nagybôgô Fesztivált az Erzsébetvárosi Közösségi Házban. Már évekkel korábban felmerült a budapesti zeneiskola-igazgatók értekezletein az ötlet, hogy a nagybôgôzni tanulóknak is legyen versenyük vagy fesztiváljuk, ahol összemérhetik tudásukat, találkozhatnak egymással, és tanáraik kicserélhetik tapasztalataikat. A legmélyebb vonós hangszer volt az egyetlen, melynek nem rendeztek még soha alapfokon ilyen eseményt. Középfokon, a zenemûvészeti szakközépiskolák növendékeinek is csak tíz éve tartanak hivatalos országos nagybôgôversenyt. 2012 ôszén a VII. kerületi Molnár Antal Zeneiskola igazgatója, Kiss Tünde és fiatal nagybôgôtanára, Puporka Ferenc elhatározták, hogy megtörik a nagy hangszer körül ülô csendet, megrendezik a budapesti zeneiskolákban nagybôgôt tanulóknak az elsô fesztivált. A megszervezés apropóját a VII. kerületi Molnár Antal Zeneiskola híres bôgôtanára, Duduj Lajos nyugalomba vonulása adta. Az elsô fesztivált a közismert és sikeres tanár tiszteletére rendezték. A Tóth Aladár Zeneiskola neve már ezen a ponton felmerül, hiszen Duduj Lajos több mint tíz évig, 1986 és 2000 között a TAZI nagybôgôtanára volt. Nagyon sok növendéket küldött zenei pályára, többen közülük nemzetközi karriert futottak be. A leghíresebb Rácz Ödön, a Bécsi Filharmonikusok szólóbôgôse, egykori TAZI-s diák. Az ôszi elôzetes számlálás szerint 70-80 zeneiskolás tanul Budapesten nagybôgôzni. A fesztiválra 23-an jelentkeztek 8 zeneiskolából, a

legfiatalabb résztvevô 10, a legidôsebb 25 éves. Szabadon választhatta minden résztvevô a mûsorát. Általában egy lassú és egy gyors darabot játszott mindegyikük. Zsûri nem volt, hisz a szervezôk fontosnak tartották a fesztivál fesztivál jellegét, ugyanakkor pontozásra felkérték a felkészítô tanárokat (saját növendékre nem lehetett pontot adni) és a vendégként meghívott két zeneakadémiai tanárt, Járdányi Gergely és Fejérvári Zsolt nagybôgômûvészeket. Sok kitûnô produkciót is lehetett hallani. Iskolánk (az egyik legnépesebb csapat voltunk) hat tanulója, Dani Norbert, Devich Benedek, Duka Vilmos, Lakatos Ferenc, Mohácsi Vilmos és Rinkó Sándor nagyon jól szerepelt, a népes közönség megkülönböztetetten nagy tapssal honorálta mindegyiküket, szép játékukkal öregbítették a Tóth Aladár Zeneiskola hírnevét. Valamennyiüket Kertész Rita tanárnô kísérte csodálatosan zongorán. Díjazás nem volt, de a pontok alapján külön kiemeltek versenyzôket nagyszerû játékukért, zeneiskolánkból Devich Benedeket, Duka Vilmost és Rinkó Sándort. Amíg a pontokat számolták, Nemessányi László hangszerkészítô mester mutatott be négy, általa készített nagybôgôt, és tartott rövid elôadást hangszerünkrôl. A fogadás elôtt (mely ezt a nagybôgô délutánt zárta, és ahol a növendékek és tanáraik részletes véleményt hallhattak a meghívott zeneakadémiai tanároktól) a TAZI bôgôtriója: Dani Norbert, Mohácsi Vilmos és Rinkó Sándor Duduj Lajos tanár úr tiszteletére elôadták versenymûsorukat, amit az Országos Kamarazenei Verseny döntôjében hat nap múlva is eljátszottak. Az I. Budapesti Nagybôgô Fesztivál sikeres rendezvény volt, a jelen lévô tanárok nyilatkozatot írtak alá, melyben javasolják, hogy hivatalos országos alapfokú nagybôgôversenyt is írjon ki az Oktatási Hivatal, melynek gazdája az I. Fesztivált is tökéletesen megrendezô Molnár Antal Zeneiskola legyen. Lukácsházi István, nagybôgôtanár 13


VERSENYEK

A Az országos klarinétversenyt háromévenként rendezik meg. A Tóth Aladár Zeneiskolából idén három növendéket, két tanárt – Kohán István mellett Arató Ágnest, mint a „legjobb zongorakísérôt” – jutalmaztak, és maga a TAZI is elnyerte a legjobb felkészítô iskola díjat. Kohán Istvánt arról kérdeztük, mi is a titka harminc év harminc díjának? Kohán István növendékei közül idén tizenketten vettek részt a XII. Országos Klarinétverseny budapesti válogatóján, és nyolcan jutottak tovább az országos döntôbe, ahol összesen hatvanan versenyezhettek. Kohán István: Az 1. korcsoportban Deim Zoltán, Ella Dávid, Lenhardt Máté, Nagy Bernadett és Siklósi Petra indult a budapesti válogatón. Az országos döntôben nem kaptunk díjat, bár a továbbjutó három növendék – Bernadett, Dávid és Máté – nagyon szépen fújt. Bernadett nem sokkal maradhatott le a harmadik helyrôl. A 2. korcsoportban Terenyi Szemôke és Beke Áron indult, Áron tovább is jutott az országos döntôbe, ô is kevéssel maradhatott el a dobogósoktól. A 3. korcsoportban Salamon András és Bajusznács Bence indult, és Bence az országos versenyen a második helyezést szerezte meg. A 4. korcsoportban hárman indultak, Kovács Klaudia, Szabados Márton és Jakucs Rita, mindhárman bejutottak az országos döntôbe, Klaudia elsô díjat kapott, Márton pedig harmadikat. Kovács Klaudia már három éve is megnyerte az országos versenyt. Most érettségizik az Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban, ami igencsak erôs iskola. Klaudia még csak nem is zenei pályára készül, hanem agysebésznek. Kohán István szerint ritka nagy teljesítmény, amit véghez vitt. 14

VERSENYSIKER

K.I.: Tizedszer készítettem föl gyerekeket erre a versenyre, de még nem láttam, hogy valaki duplázott volna a dobogón. Klaudia az a fajta roppant mód terhelhetô gyerek, aki nagyon jól be tudja osztani az energiáját és az idejét, jól szelektál, tudja, mikor mi a fontos, és arra koncentrál, amire éppen a legjobban kell. Kis túlzással minden gyereknél személyre szabott a célravezetô stratégia, de a lényeg a rengeteg gyakorlás – csodák ugyanis nincsenek. A válogatóra való felkészítést – ami november 20-a körül van – a kicsiknél, akik még nyáron is sokat nônek, és nem tudni, hova jutnak el, elég augusztus végén elkezdeni. A nagyoknak viszont, akik zenei pályára készülnek, már az elôzô évi vizsgára megtanítom a versenydarabot, amit majd játszani fognak, mert tudom, hogy a nyár két hónapja alatt nem nagyon nyúlnak a hangszerhez, mert egyik tábor és nyaralás a másikat éri. Hagyom is ôket pihenni, és amit már megtanultunk egyszer nyolcvan százalékosan, azzal szeptembertôl sokkal könnyebb lesz dolgozni, és be lehet osztani a felkészülést. A legnagyobb probléma az szokott lenni, hogy a versenykiírás elôírásai szerint kívülrôl kell játszani. Ez kicsit más erôfeszítést jelent a zongoristáknál vagy a hegedûsöknél, mert ôk sokkal többet tudnak gyakorolni. De a fúvósnak elfárad a szája, az oxigénhiány miatt hamar kopik a koncentrációja. Nem véletlen, hogy ha megnézzük a profi fúvósokat, nagyon sok kottából játszik. Nagyon fontos tehát idôben elkezdeni a memorizálást. Volt olyan növendékem, aki egy nappal a verseny elôtt mondta, hogy nem indul el mégsem, mert fél a kotta nélküli játéktól. A versenyzôk kiválasztása általában tôlem indul el: szólok azoknak a gyerekeknek, akik – úgy érzem – esélyesek arra, hogy sikerélményt szerezzenek, mert az fontos. De persze ôk döntenek. A versenyre készülés éve olyan, mintha kettôt végeznénk egy év alatt. Sokkal



VERSENYEK

EK HÁROM TITKA Kovács Klaudia

többet gyakorolnak, sokkal intenzívebbek a fôtárgy órák, sokkal több koncerten játszanak. Nagyon fontos ugyanis az, hogy megszokják a lámpalázat, ezért minden verseny elôtt legalább 5-6 koncerten játszanak. Ez azért is jó, mert megérzik a verseny komolyságát. Igaz, hogy a verseny is csak játék, azért mégis csak komoly kihívás. Hozzáteszem, én soha nem voltam se próbajátékon, se versenyen, és az a véleményem, hogy a zenét nem lehet versenyeztetni, mert annyira szubjektív a megítélés, hogy a teljesítményeket sokszor nehéz összevetni. Számtalanszor zsûriztem már, és abban általában nagy az egyetértés, hogy ki az elsô helyezett, mert többnyire van egy gyerek, aki kiugróan fölötte van a mezônynek. De a második, a harmadik és a különdíjas fölött már órákig lehetne vitatkozni. Arra a kérdésre, hogy miként lehet a tehetséges gyerekekbôl a maximális teljesítményt kihozni, vajon „vérrel-vassal”, személyes jó kapcsolattal, gyengéd türelemmel, vagy a szorgalmon és a kitartáson múlik-e minden, Kohán István így felelt: K.I.: Ezekre mind szükség van. „Vérre és vasra” talán a legkevésbé, ha idôben elkezdjük a felkészülést, és jól választjuk ki a darabot. Ez utóbbi is nagyon lényeges, mert sokszor kísértésbe esünk, hogy a gyerek nyakába a tudásánál nehezebb darabot akasszunk. A másik legfontosabb az idegrendszer: a színpadon való helytállás roppant megterhelô, nincs annál magányosabb hely. Nagyon sok kiváló muzsikus azért hagyta ott az elôadómûvészi pályát, mert nem bírta az élô koncertezéssel járó stresszt. A harmadik olyan tényezô, amelyen nagyon sok múlik: a korrepetitor személye. Ô az egyetlen, akinek a segítségére még számíthat a versenyzô a legnehezebb pillanatban – rengeteg múlhat az összehangolt közös munkán. Mihalicz Csilla 15

ARANYAK, EZÜSTÖK, BRONZOK HÁZUNK

TÁJA

SIKEREINKRÔL TUDÓSÍTUNK

EMLÉKEK A VIII. ORSZÁGOS FURULYAVERSENYRÔL Idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre az Országos Furulyaverseny, amely 2010 óta Czidra László (1940–2001) furulyamûvész, zenetudós nevét viseli. A verseny háromévenként ad alkalmat a legtehetségesebb, legszorgalmasabb növendékeknek, hogy összemérjék tudásukat és megismerjék, meghallgassák egymást. 2013. április 26. és 28. között rendezték meg a VIII. Országos Czidra László Furulyaversenyt Budapesten, a Szabolcsi Bence Zeneiskolában. A budapesti területi válogatóról az iskolánkból ketten jutottunk tovább: Kéringer Dávid a IV. korcsoportban és én a harmadikban. Antonio Vivaldi „La Notte”, azaz „Az Éjszaka” címû furulyaversenyét játszottam, a kötelezô darab egy J. Quantz szólódarab volt. A Vivaldi furulyaversenyt tavaly Dávid játszotta egy másik versenyen, s nekem akkor nagyon megtetszett. Az elsô félévben Sammartini: F-dúr Koncertjét játszottam, eredetileg ezzel készültünk volna a versenyre, de tanárom, Bánfi Balázs javaslatára a Vivaldi–furulyaversenyt választottam, aminek utólag nagyon örültem, mert a Sammartinit más is játszotta a versenyen. A verseny egy alagsori helyiségben volt, ahol a rendezô iskola koncertterme van. Ablak nem volt, a szellôzôt is kikapcsolták. Nagyon nehéz volt így játszani, nagy fülledtség volt a teremben. Sajnos, emiatt nem sikerült úgy elôadni a darabot, ahogy a mi zeneiskolánkban az

Kis Gergely Domonkos

16

elôzô napon. Egy fúvósnak nagyon fontos, hogy olyan helyen szerepelhessen, ahol van elég levegô. A kötelezô darab elég nehéz volt, sokan elrontották. Nekem a kötelezô darabom jól sikerült, a Vivaldi–furulyaversenyhez kellett volna sokkal több levegô. Különleges hanghatásokat is használtam, ami tetszett a zsûrinek és a közönségnek is. Különdíjat kaptam, Kéringer Dávid II. helyezést ért el. A versenyen nagyon sokan voltak, 84 versenyzô az egész országból: 4 korcsoport és 2 kamarakorcsoport. A zsûrinek nehéz dolga volt, nagyon magas volt a színvonal. A nyitóünnepségen a Musica Historica Együttes játszott nekünk középkori zenét, mindenféle érdekes régi hangszeren. A verseny alatt voltak egyéb programok is. Elôadást tartott Bali János furulyamûvész a kortárs, avantgárd furulyazenérôl, és történeti táncház is volt szombaton este. Az ünnepélyes díjkiosztó után egy rövid gálamûsort is adtak az elsô helyen végzett versenyzôk. Kis Gergely Domonkos furulya, 5. B osztály

Kéringer Dávid


REFERENCIA

INTÉZMÉNY

A ZONGORASZONÁTÁK TITKAI Referencia–intézményként szakmai napot szerveztünk „J. Haydn zongoraszonátáinak elôadási problémái” címmel. Az elôadó, Eckhardt Gábor így mesélt a kurzusról. 2013. február 27-én délelôtt Joseph Haydn szelleme járta át a zeneiskola hangversenytermét. A Mester zongoraszonátáinak tételei (fergeteges vagy ábrándos nyitó szonáta-tételek, egy menüett vagy éppen egy ördöngös finálé) hoztak bennünket lázba. A hallgatóság a zongora

ELÔADOTT MÛVEK: D-dúr szonáta I. tétel (XVI/4) Cela Ilda, I.tk. – tanára: Fenyôsy Dorottya h-moll szonáta II. tétel (XVI/32) Foskolos Bettina, 5.b. tanára: Horváth Vilmosné D-dúr szonáta III. tétel (XVI/14) Xu Bei Li, I.tk. – tanára: Deutsch Nóra Esz-dúr (Eszterházy) szonáta I. tétel (XVI/25) Bolesnikov Andjela, I.tk. tanára: Vadász Zsuzsanna g-moll szonáta I. tétel Kovács Gergely, ZAK elôkészítô tanára: Eckhardt Gábor

tanszakunk és más zeneiskolák tanáraiból verbuválódott, míg a közremûködô diákok a zeneiskola képviseletében játszottak. A több mint háromórás találkozó hivatalosan továbbképzésnek volt meghirdetve, valójában azonban egy szórakoztató, élettel teli, közös felfedezô körút lett belôle. Megismerkedtünk a tételek természetével, karaktereivel, szinte kézzel foghatóvá, lábbal rophatóvá váltak. Kutattuk a fontos zenei csomópontokat, a gesztusok helyét és megszólaltatási módját. A formai tagolás és a lélegzés szerepe sem maradhatott ki, éppen úgy, mint ahogyan a Haydn korabeli hangszerekben rejlô hangzási lehetôségek átültetése a modern zongorára. A díszítések helyes játékmódja, illetve díszítô (nem hivalkodó) szerepe már a közös gondolkodás irányába hatott, a közönség aktivitása sokat segített a téma kibontásában. Nagyszerû délelôttöt töltöttünk együtt, idônként szikrázott a levegô a hangok feszültségétôl. Eckhardt Gábor zongoratanár, a kurzus vezetô tanára

Eckhardt Gábor tanítás közben


17

REFERENCIA

INTÉZMÉNY

„Kistanárok” és „nagy öregek” a hangszeres órákon Annak idején elôdünk, a Fodor Zeneiskola a Zeneakadémia elôkészítô tagozataként jött létre – növendékei az akadémiai tanárok elôtt vizsgáztak, és aki jól megfelelt, egybôl felvételt is nyerhetett a Zeneakadémiára. Ma a Tóth Aladár Zeneiskola, mint a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem gyakorlóhelye vesz részt a jövô tanárainak szakmai felkészítésében: kiváló mentortanárai abban mutatnak mintát, hogyan lehet a hangszeres zeneoktatást igazán jól mûvelni. Vajon mit lehet ebbôl valójában megtanítani? – errôl beszélnek négyen a TAZI mentortanárai közül. MAGYAR MARGIT, igazgató: Az igazán jó tanár mindig meg akar újulni. Nincs egy módszere, hanem sok-sok eszköze, amelyekkel nem rutinból bánik. Azt veszi elô, amelyik éppen az adott helyzetben és az adott növendéknél a leginkább célravezetô. De ez az eszközkészlet nem születik meg magától és azonnal. A TAZI-ban 110 éve jelenség a fiatal tanárjelölt, aki beül a hangszeres órák intim, kétszemélyes világába, és elôbb tanul, majd tanít. Valamikor ezekben az elsô tanári tapasztalatokban alapozódik meg a további pályájuk – eldôl, hogy menynyire tudnak figyelni, és figyelmet felkelteni, együttmûködni és valami tudásmorzsát átadni. Ha ebben sikeresnek érzik magukat, akkor megmaradnak a pályán, és lassan, a saját hibáikból okulva, megszerzik és csiszolgatják azokat az eszközöket, amelyekbôl itt az idôsebb és tapasztalt mentortanárok ízelítôt mutatnak. A tapasztalt kollégák felelôssége tehát nagyon komoly: legelsôsorban is azt kell megmutatniuk, hogy a zenetanítás mennyire szép és vonzó feladat. A tanárképzés az utóbbi években átalakult, a gyakorlóhelyi feladatokat három szakaszban sajátítják el a „kistanárok”. Az elsô a hospitálási idôszak: heti két órában megismerkedhetnek a zeneiskola mûködésével – látogatják az órákat, megismerik az adminisztrációt, a vonatkozó törvényeket, a tantervi programokat, részt vesznek értekezleten, stb. A gyakorlat második szakaszában már kisebb tanítási feladatokat is vállalnak. A har18

madik szakasz a mesterképzés második félévében indul: ekkor az egyetemre már nem nagyon járnak be, ekkor írják a szakdolgozatot, készülnek a vizsgáikra, és a heti 7 órából 3-4 a tanításé, a többi idôt pedig a konzultáció és a hospitálás teszi ki. Gyakorló tanári tapasztalatairól ezúttal két hegedû-, egy zongora- és egy klarinéttanár beszél. HALÁSZNÉ VERES ZSUZSA, zongoratanár: A jövô zongoratanárainak képzésében részt venni óriási szakmai felelôsség és egyben rendkívül megtisztelô feladat. Iskolánkban zongora szakon csak 2010 óta folyik tanítási gyakorlat, tehát gyakorlatvezetô mentortanárként még csak három tanévnyi tapasztalattal rendelkezem. Több mint harminc éves zongoratanári tapasztalatom és szaktudásom sokat segít a hallgatókkal való foglalkozásban. A tanítási gyakorlatban a kiválasztott növendékek általában szívesen vesznek részt, és mindent elkövetnek, hogy segítsenek a kistanárnak. Kicsit még büszkék is magukra, – különösen a kistanár tanítási gyakorlatának záróvizsgáján – és teljesen jogosan. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a gyakorlatvezetô tanár gondosan és körültekintôen válassza ki a kistanárok számára a megfelelô növendékeket a gyakorlathoz, mert nem minden tanuló alkalmas erre. Egy zárkózott, befelé forduló, esetleg gátlásos tanítvány valószínûleg nem érezné magát jól egy ilyen szituációban. Egy nyitott, érdeklôdô, intelligens növendék azonban szívesen veszi a kistanárok jelenlé-


REFERENCIA

tét. Tudja, hogy „biztonságban van”, hisz jelen van a tanára is, aki - ha szükségesnek látja – besegít, tehát tulajdonképp ketten tanítják ôt. Ez fokozott szorgalomra ösztönzi a növendéket, és az ezáltal bekövetkezô gyorsabb fejlôdése a tanítási gyakorlat igazi hozadéka. VÉGHELYI KRISZTA, hegedûtanár: Tizenkét éve vagyok gyakorlatvezetô tanár. Ez azt jelenti, hogy évente két-három hallgató államvizsgázik nálam tanításból, valamint három-négy hallgató hospitál. Komoly szervezési feladat, hogy mindenki több növendéket lásson és tanítson, minél több tanítási problémával találkozzon. Igazgatóhelyettesként viszonylag kevés növendékem van, így – a legkisebbek kivételével – szinte mindenki többször is részt vett már gyakorlati tanítás államvizsgán. Eleinte mindenkit zavar, hogy az egyéni tanítás békés idilljébe „kívülálló idegenek tolakodnak be”, de kis leleményességgel a tanítás hatékonyságát, a fejlôdést segíthetjük a közös munkával. Igazi kreatív mûhelymunka jön létre az államvizsgát megelôzô hetekben tanár, tanárjelölt és növendék között. A közös gondolkodás, gyakorlás, a közös megmérettetés inspiráló mindhármunk számára. A tanítás tudatosabbá, nyitottabbá válik, a koncentráció és a másoktól való tanulás készsége fejlôdik. A gyerekeknek sikerélményt jelent, hiszen mindig büszkék, hogy „segítségére lehettek egy igazi egyetemistának”. KOHÁN ISTVÁN, klarinéttanár: Zenepedagógusnak születni kell – ennek ellenére sokat át lehet adni a szakma fortélyaiból. Mivel nem csoportos, hanem egyéni hangszertanítást folytatunk, a tanár és a diák közt szoros emberi viszony alakul ki – egyikmásik gyerekrôl egy problémás korszakában esetleg többet tudok, mint a saját szülei. Egyrészt nagyon nehéz ebbe a bensôséges viszonyba egy „idegent” beültetni, másrészt viszont jó, ha látják a jövô tanárai, hogy nagyrészt azon múlik az eredményességünk, sike-

INTÉZMÉNY

rül-e a gyerekkel megtalálni a hangot, és rávenni ôt a rendszeres gyakorlásra. Nem segít ebben minket az élet, mert sok szülônek ma fontosabb, hogy a gyerek nyelvet, matekot tanuljon, mintsem hogy zenét. Túlterhelt, nem kiegyensúlyozott gyereket pedig nem lehet eredményesen tanítani. Észre kell venni, amikor többet számít egy negyedórás beszélgetés, mint ha ugyanennyit skáláztatnám. A jövô zenetanárai akkor lesznek eredményesek, ha megtalálják azt a mentortanárt, akitôl a nevelés ezernyi apró, rejtett „emberi” titkát élôben elleshetik. A „kistanárokat” a növendékeim szívesen fogadják, mert izgalmat hoz az életünkbe, valamint megértést, hiszen a gyakorló tanárral általában a pedagógiai hátterét is megbeszélem annak, amit csinálok az órán. De nekem is jó, mert összeszedettebben, tudatosabban tanítok. ÁCSNÉ SZILY ÉVA, hegedûtanár: Húsz éve fogadom az óráimon a tanárjelölteket, de mióta áttértünk a bolognai képzésre, a gyakorlati tanítás óraszámai olyan mértékben csökkentek, amely nem segíti a vezetôtanár és a hallgató munkáját. Míg régen az intenzív munkára két év jutott, addig az új rendszerben a képzés ideje az alapfokú zeneiskolákban három félévre, azaz összesen 18 hétre korlátozódott, további 18 hetet már középfokú iskolában (zenemûvészeti szakközépiskola) kell hospitálni és tanítani. Az ilyenformán nekem jutott, igencsak leszûkült idôt, bár személy szerint keveslem, de igyekszem hasznosan kitölteni. A növendékeimmel való napi munkát – kellô felvezetést követôen – egyáltalán nem akadályozza a tanárjelölt jelenléte. Persze nem lehet bármelyik gyereket kitenni ennek, de aki alkalmas rá, azzal akár azt is kipróbálhatjuk, hogy kisebb feladatokat ôk ketten, önállóan gyakorolnak. A „kistanár” elmondja elôre, hova akar eljutni, utólag megbeszéljük, mi sikerült ebbôl, és ez mindhármunknak tanulságos lesz. Mihalicz Csilla


19

REFERENCIA

INTÉZMÉNY

VÁLTOZATOK JÁNOS Az immár hagyománnyá nemesedett IV. Terézvárosi Tehetségnapon zeneiskolánk újra színes, mondhatni „mesés” koncertprogrammal lépett a Budapesti Operettszínház színpadára. A Tóth Aladár Zeneiskola, Akkreditált Kiváló Tehetségpontként, ebben a szép és patinás környezetben mutatta be zenei együtteseit, kiemelkedô növendékeit – ezzel is ôrizve a névadó szellemiségét. A 2010-tôl megrendezésre kerülô tehetségnapokon évrôl évre egy-egy tematikus mûsor örvendezteti meg a közönséget. A „Zene és tánc” (2010), „Vers és zene” (2011), majd a tavalyi „Népek dalai, táncai” után idén „Változatok János vitéz történetére” címmel hirdettük meg hangversenyünket. Pallagi Judit szerkesztésében különleges mesevilág képein keresztül csendültek fel a zenetörténet egymástól távol esô korszakainak és tájainak zenedarabjai. A mûsor fôvonalát Petôfi Sándor János vitéze adta, amelynek Kacsóh Pongrác által megzenésített dalmûvébôl több részlet is felhangzott az ének tanszak növendékeinek, valamint a TAZI Ifjúsági Zenekarának és Leánykarának elôadásában. A négy képen belül jellegzetes darabok és jellegzetes hangszerek idézték meg az egyszerû Jancsiból János vitézzé váló ifjú történetét. Jancsi faluja (I. kép) a magyar népdalok és népdalfeldolgozások (Bartók, Kodály, Weiner) világát nyitotta meg, jellegzetes hangszereken (furulya, cimbalom, hegedû). A következô képben – Jancsi a katonák között – a katonai indulók, a toborzó és búcsúzó ballada egyszerre láttatta a katonaélet hol büszke és csábító, hol szomorú arcát. A francia király udvara (III. kép) igazi összmûvészeti színpadképet mutatott: ének, zene és tánc idézte meg a nemesi udvarok és a francia zeneirodalom világát, ahol jól megfért egymás mellett a régi zene (Praetorius) és 20

a francia impresszionizmus (Debussy), valamint egy francia népdal variációs feldolgozása (Verrimst). Akárcsak a IV. képben, a „Tündérországi” jazz (Miles Davis) és Prokofjev tovatûnô látomásai, Liszt „manói” és persze Kacsóh Pongrác Tündérországot idézô zenéje. A színpadképet növendékek kivetített díjnyertes rajzai valamint Petôfi költeményébôl felhangzó részletek színesítették. A kulisszák mögül figyelve újabb érdekes világ tárul a beavatottak elé: a növendékeké, és felkészítô tanáraiké, az ötletgazdáké, az operettszínházi ügyelôké… Ami a közönség számára láthatatlan, mégis elengedhetetlen a szép és igényes mûsor elôadásához. A fellépô növendékek és tanáraik számára már jóval a koncert elôtt megkezdôdik a felkészülés. Az ötlet megszületésétôl, a zenedarabok kiválogatásán, megtanulásán és „megérésén” túl, egy nagy múltú zeneiskola növendékeként egy nagyszabású koncerten fellépni különleges élmény – kilépés a „min-


A IV. Terézvárosi Tehetségnapra meghirdetett ra

REFERENCIA

INTÉZMÉNY

VITÉZ TÖRTÉNETÉRE dennapokból”. A zeneszeretô- és értô növendék (és tanára) számára ez több szempontból is igaz. A színpadon zenélés ebben az esetben nem verseny – habár válogató elôzi meg –, mégis látható a színpadra kilépôkön az igényesség, a „mindent beleadás”, a fokozott figyelem.

Remélhetôleg minden drukk, lámpaláz ellenére a belsô élmény az, ami mûködik már bennük. Ez a túlcsordulás az, ami a zene szeretetének és szépségének továbbadására ösztönöz: zenélni és együtt zenélni, hallgatni és együtt hallgatni a muzsikát… Tóth Emese, cimbalomtanár

Hassay Zsófia polgármester, a rendezvény védnöke

ajzverseny díjazottjai


21

REFERENCIA

INTÉZMÉNY

VÁLTOZATOK JÁNOS

22


REFERENCIA

INTÉZMÉNY

VITÉZ TÖRTÉNETÉRE


23

JUBILEUM

CZÖVEK ERNA (1899–1983) ERDÉLYBEN

SZÜLETETT ZENETANÁR, A MAGYAR ZENEOKTATÁS

EGYIK LEGJELESEBB EGYÉNISÉGE, ISKOLÁNK EGYKORI IGAZGATÓJA (1952–1962) ÉS TANÁRA (1952–1971)

Néhányaknak talán ismerôsen csenghet Czövek Erna neve két kotta zongorabillentyûket ábrázoló fedôlapjáról, sokan játszhattak is a Czövek-féle Zongoraiskola köteteibôl zeneiskolai zongoratanulmányaik során. Legtöbbünk számára mégis a felfedezés örömét nyújthatja a megismerkedés a magyar zeneoktatás egy olyan kiemelkedô személyiségével, akirôl eddig keveset, sôt szinte alig hallhattunk, s akinek rendkívül gazdag pályája példamutató a jelen zeneoktatásában tanulók és tanítók, és fôképpen a jövô zeneoktatásáért fáradozók sokaságának. Czövek Erna Orsován született 1899. december 22-én, jómódú polgári családban. Tizenhárom évesen kezdett zongorázni a Fôvárosi Zenetanfolyamon, Földessy Gyuláné Hermann Lula zongoramûvész tanítványaként. A három középosztályt is nála végezte a Budapest Székesfôvárosi Felsô és Középfokú Zenetanfolyamon, mely intézmény már végbizonyítványának megszerzése elôtt óraadó tanári állást adott az akkor 18 éves Czövek Ernának. Az elsô világháború végét követôen ismerkedett meg Szeiler Emil orvostanhallgatóval, akivel 1923-ban házasságot kötöttek. Egyetlen

Édesapjával 1906 körül

24

gyermekük született. 1919–1947 között a Fôvárosi Zenetanfolyam zongoratanáraként dolgozott. Mindig tudatosan készült vállalt feladataira, mint muzsikus és zenetanár továbbképezte magát Varró Margitnál, Kadosa Pálnál, Weiner Leónál. 1945-ben a Zenemûvészek Szabad Szakszervezetének és a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének vezetôivel megismerkedve felajánlotta, hogy megszervezi az addig elszórtan tevékenykedô magántanárok részvételével a zenepedagógusok tagozatát. A hangszeres oktatás módszereit – az iskolai énektanítás Kodály szellemében történt megújításához hasonlóan – új tananyaggal frissítették fel. Célul tûzték ki többek között a hangszeres zene tanításának népzenei alapokra helyezését, ennek eredményeképp született meg 1946-ban a Zongora Ábécé. 1947-ben a Budapest Tankerületi Fôigazgató megbízásából a magániskolák és zenetanfolyamok szakfelügyelôjévé nevezték ki. Ebben az évben jelent meg következô kiadványa, a Három év zongoraetûdjei címû kotta, majd 1948-ban az Útmutató a zongora Ábécé tanításához címû kiadvány. 1947 és 1950 között a Vallás- és Közoktatás-

A gimnazista (1913)


JUBILEUM

ügyi Minisztérium zenei elôadói munkával bízta meg. Ennek keretében feladata a vidéki állami zeneiskolai hálózat megszervezése, valamint a zenetanítás hármas tagozódásának (alsó-, közép- és felsôfok) kiépítése országos viszonylatban, személyi javaslatokkal együtt. Ezt követôen az Erkel Ferenc Zenemûvészeti Szakiskolában (késôbbi Bartók Béla Zenemûvészeti Szakiskola) kapott zongora- és szolfézstanári, valamint tanulmányi vezetôi állást. 1952-ben alakult meg a Fôvárosi Zeneiskola Szervezet, melynek hálózata Budapest teljes területére kiterjedt, körzetenként egy-egy igazgatóval. Az 1. számú Körzet – az egykori Fodor Zeneiskola, ma Tóth Aladár Zeneiskola – élére Czövek Ernát nevezték ki. Ettôl kezdve 1971ig, nyugdíjba vonulásáig, itt dolgozott. Az 1. sz. Körzet élén eltöltött évtized élete legtevékenyebb, leggazdagabb periódusa volt. Az iskolához 12 tanfolyam tartozott, ezek élére idôvel tanfolyamfelelôsöket nevezett ki. Ez a gyakorlat olyan hasznosnak bizonyult, hogy hamarosan más körzetek is átvették. A tanfolyamok száma (a növendékek és oktatók számának gyarapodásával) az 1960-as évek közepére 22-re emelkedett. Czövek Erna céltudatosan gondoskodott munkatársai továbbképzésérôl, szemináriumokat szervezve számukra. Jeles elôadókat hívott meg, köztük Kurtág Györgyöt, aki Bartók Mikrokozmoszáról tartott elôadást a zongoratanároknak. Tantestületének tagjait rendkívüli érzékkel választotta ki. Maga köré gyûjtötte a magyar zeneélet számos kiválóságát, az elméletoktatás nagyhatású pedagógusait: Dobszay László, Durkó Zsolt, Mezô Imre, Nógrádi László, Oberfrank Géza, Papp Lajos, Pálfalvi József, Sári József, Szokolay Sándor. A hangszeres oktatásban ugyancsak a legkiválóbb mûvészek, rangos szakemberek képezték tantestületének tagjait: Béres János, Bántai Vilmos, Dénes László, Kertész Ottó, Miklós György, Tarjáni Tóth Ida... és még folytathatnánk a sort. Vezetôi attitûdje a kreatív kisérletezôkedv bátorítása, így az 1960-as évek elején megjelent új zeneiskolai tantervekhez szükséges hangszeres iskolák legtöbbje éppen az általa vezetett zeneiskolának a mûhelyében formálódott.

Tanítás közben

Néhány példa (a többszerzôs munkák esetén most csak a tantestület tagjait említjük): Czövek Erna: Zongoraiskola I–VI. (1957–62), Dobszay László: Hangok Világa kötetek, Béres János: Furulyaiskola I–III, Bántai Vilmos: Fuvola ABC, Skálaiskola és Fuvola Etûdök, Dénes László és Mezô Imre: Hegedûiskola I–VI, Tarjáni Tóth Ida: Cimbalomiskola. Külön kiemelendô, hogy szintén Czövek Erna munkássága idején indult a fúvós hangszerek oktatása nemcsak az 1. sz. Körzetben, de országos viszonylatban is, akárcsak a cimbalom tanítás újjáélesztése. Nevéhez fûzôdik továbbá az 1. sz. Körzeti Zeneiskola elôdjében, a Fodor Zeneiskolában már meghonosított továbbképzô osztályok újraindítása, a kamarazene fôtanszak beindítása, Dobszay László és Pálfalvi József munkája nyomán a magasabb szintû szolfézsoktatás kidolgozása, a zeneirodalom tanítás kezdetei (mely tárgyat fô- és melléktanszakon is lehet tanulni), valamint a zenei pályára készülô diákok oktatásának különválasztása az átlagos képességûekétôl A- és B-tagozat formájában. Szintén igazgatósága idején került be a frissen indult furulyatanítás az általános iskolai énektanár képzés profiljába is. Az iskola mindeközben pezsgô hangversenyélet helyszíne volt. Évente két-három alkalommal rendeztek körzeti hangversenyt, me-


25

JUBILEUM

lyek közül legalább az egyik tisztán kamarazene mûsorú volt. A tanárok tanszaki koncertjei, valamint a tanfolyamok évi egy önálló hangversenye is színesítette az iskola koncertéletét. Tanárként sajátos megérzéssel fordult a tehetségek felé, objektív szigorral és odaadással nevelte ôket, gondoskodva követte sorsukat. Szabadon, mindig az egyéni alkatnak megfelelôen tanított. Kiemelkedô zenészeket, elméleti szakembereket nevelt, hogy csak néhányat említsünk: zongoramûvészi diplomát szerzett Csalog Gábor, Szokolay Balázs és Gergely, Oberfrank Péter, Szabó Orsolya; karmesteri diplomát Oberfrank Géza, egyházzenei doktorátust Dobszay Ágnes. 1961-ben nyugdíjba vonult, de az 1970-es évek végéig tanított, és támogatta további zeneiskolák alakulását. A Parlando címû zenepedagógiai folyóiratnak kezdettôl szerkesztôségi tagja volt. Számtalan cikke, tanulmánya tanúskodik arról, milyen mély meggyôzôdéssel tevékenykedett a zenei

tömegnevelésért. Folyamatosan írta népzenei alapokon nyugvó zenepedagógiai célú publikációit: Zongoraiskola I–II (1966), Miniatûrök zongorára (1969) valamint Az emberközpontú zenetanítás (1973) címû könyvet. Cikkei, tanulmányai jelentek meg zenei folyóiratokban, angol, német, orosz nyelven is. Zenei társaságok választották tiszteletbeli alapító tagjukká, így például 1973-ban az újjá alakuló Liszt Ferenc Társaság, 1978-ban pedig a Magyar Kodály Társaság. Czövek Erna egyik kezdeményezôje volt a kodályi nemzeti zenekultúra, illetve koncepció megvalósításának a hangszer- és a szolfézs oktatás területén. A kodályi gondolatot tette mûködésének vezérfonalává, azaz a zenét minden társadalmi réteghez, minden zene iránt érdeklôdô gyerekhez közel kívánta juttatni. (Czövek Erna 1978-as önéletrajza, valamint Barth Mártának a Fôvárosi VI. Kerületi Állami Zeneiskola történetét elbeszélô pályázati munkájában Czövek Ernáról írott -Szokolayné Szesztay Sára visszaemlékezésein alapuló- fejezete alapján összeállította H. Kürtösi Mónika.)

Tanítani csak hittel, szeretettel, türelemmel érdemes... Ki másról nevezhette volna el a Tóth Aladár Zeneiskola új székhelyének egyik zongoratermét, mint Czövek Ernáról, az iskola egykori igazgatójáról, a magyar zenepedagógia történetének egyik legmeghatározóbb egyéniségérôl. A teremavató ünnepségen Dobszay Ágnes zenetörténész, Csalog Gábor és Szokolay Balázs zongoramûvészek (valamennyien a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem oktatói) emlékeztek volt tanárukra. A Czövek Ernáról szóló elôadás után a vendégmûvészek zongorajátékukkal örvendeztették meg a közönséget. A program az emlékkiállítás ünnepélyes megnyitásával és a Szokolayné Szesztay Sára által készített plakett átadásával zárult.

amiben örömét leli, még akkor is, ha olykor küzdenie kell érte – ez esetben sokat gyakorolni. Hittel, emberséggel, a szakma iránti legnagyobb elkötelezettséggel tenni a közért – ez az, amit Czövek Ernától tanulhatunk, és ami a jövôben is érvényes lesz. Ismerkedjenek meg azzal a zenepedagógussal, akinek vezetésével a Tóth Aladár Zeneiskolában a hangszertanulás széles körû lehetôsége megszervezôdött! – ajánlotta a közönség figyelmébe a zeneiskola nagy hírû volt vezetôjét Magyar Margit, jelenlegi iskolaigazgató. A közönség soraiban ülô három egykori növendék mindegyike Czövek Ernánál kezdte meg kisgyerekként zongoratanulmányait, és ez az élmény mindhármukat döntôen befolyásol„Úgy tanítsunk, hogy a zene örömforrás ta abban, hogy zenei pályára léptek. legyen a gyermeknek!” – Czövek Erna tanári mottója éppen a pedagógia lényegét ragadja Szigorú volt, mégis szabadságot adott meg, hiszen a gyermek azt tanulja meg igazán, Dobszay László zenetörténész maga is a Tóth 26


JUBILEUM

dául bennem, aki nem voltam igazán „technikás” zongorista, annak hagyta, hogy próbálkozzon. Nem várta el tôlem, hogy brillírozzak, hanem figyelte, ahogyan a valahonnan kihallott zenei elképzelést megpróbáltam megszólaltatni. Ez késôbb bizonyult nagyon hasznosnak, amikor ezeket a mûveket jobban megismertem, és megéreztem a „matériát”, ami valaha a kezemben volt. Nem csak a fényesen tehetséges gyerekeket szerette tanítani. Sôt, a problémás gyerekekben kihívást látott, azt kereste, mit tud belôlük kihozni, nem is annyira zeneileg, mint inkább emberileg formálta ôket. Az irodája ajtaja folyton nyitva volt, úgy dolgozott. Ha a kollégák valamilyen szakmai kérdéssel betértek, mutattak valamit a zongorán, fölnézett és beleszólt. Igazi jó tanári gárdát alaDobszay Ágnes kított ki maga körül. Elment a Zeneakadémia Aladár (akkoriban I. számú Körzeti) Zeneis- végzôsei közé körülnézni, és olyanokat válokola tanára volt, pontosan tudta tehát, kinek a gatott ki, akik nem rigorózus szabályok szerint kezébe adja gyönge testalkatú kislányát. tanítottak, hanem fantáziával, érdeklôdéssel. – Erna néni nemcsak a zongoratanításommal törôdött – emlékszik vissza Dobszay Ág- Nem voltak meglepetések, de nem volt nes. – Ványadt kislány voltam, és amikor már unalom sem ki tudja hányadszor jött ki rajtam a szívizom- – Szüleimnek évfolyamtársa és jó barátja volt gyulladás, azt javasolta a szüleimnek: „kéne Dobszay László, Ági édesapja – meséli Csalog ennek a kislánynak valamit mozognia, ami Gábor –, aki hat éves koromban meghallgatott. nem túl megerôltetô!” Így küldött el engem Valószínûleg úgy látta, hogy tehetséges vamûvészi tornára, ahol harmonikus mozgást ta- gyok, és azt tanácsolta a szüleimnek, hogy Ernítottak kislányoknak, élô zenére. Ô maga is na nénihez vigyenek. Az órák természetes folysokáig volt zongorakísérô olyan mozgásstúdió- tatásai voltak az otthoni légkörnek – Erna néni ban, amelyben ott és akkor, helyben kellett ze- stílusa, szabadelvû nevelési módszere nagyon nét komponálni a mozdulatokhoz – illetve illett hozzám, aki soha semmilyen tananyagot mozgást formálni a zenéhez. Nagy híve volt a nem tudtam „megtanulni”. Ha nem Erna néni múlt század elsô felében divatos mozdulatmûvészeti irányzatnak, sokáig táncolt is, és roppant fontosnak tartotta azt a harmóniát, amit a zene és a tánc egysége teremt. – A tanításban szigorú volt, mégis valamelyest szabadságot adott – folytatja Dobszay Ágnes. – Nem az a fajta tanár, aki az ölébe ültette a gyereket és megsimogatta a fejét. Rezzenéstelen arccal, de érdeklôdôen figyelte a gyerekeket. Mindegyikhez volt egy kulcsa. Akiben meglátta a tehetséget, annak sokat és mélyen tanította a technikát, és szigorúbban próbálta rászorítani a gyakorlásra. De akiben inkább álCsalog Gábor talánosabb zenei érdeklôdést látott, mint pélTÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

27

JUBILEUM

lett volna a tanárom, az ô szabadon engedô szigorúságával, hamar abbahagytam volna a zongorázást, azt hiszem. Jól kijöttünk egymással: tolerált olyasmit is, amit például az általános iskola nem (hamar ki is néztek az osztályból, ezért magántanuló lettem). Más voltam, mint a többiek – a saját útjaimat kerestem. Ha nekem valamit nagyon meg akartak tanítani, arra én biztosan képtelen voltam – így volt ez a nyelvvel is, és a zenével is. 6–12 éves koromig tanított, jól emlékszem az órák légkörére, Erna néni hanghordozására. Szeretetteljes volt, törôdô, figyelmes, de sosem éreztem, hogy ez valami rám telepedô, terhes figyelem lett volna. Csak úgy ott volt. Az egész személyisége kerek egész volt, hiteles és következetes. Nem voltak meglepetések az óráin, de nem volt unalom sem. Elérte, hogy megcsináljam, amit szeretett volna, úgy, hogy közben kicsit hagyta, amit egyébként talán nem lehetett volna. Sokszor volt, hogy föladott valamit, ami nekem nem tetszett, és akkor gyakoroltam mást. De megvoltak a cseles módszerei, melyekkel elérte, hogy azért valamit mégis teljesítsek. De az sem ment mindig tökéletesen, lámpalázas, nehezen nyíló gyerek voltam, és engem nem a zongorázás maga érdekelt, hanem a zene. Erna néni akkor már nem volt igazgató, a hetvenes éveiben járt, amikor engem tanított. Sokáig visszajártam hozzá késôbb is, amikor már nem voltam a növendéke. Volt benne valami kis megkeseredettség – nyilván, mert elveszítette a családját – majdnem aszkézis, ami azért békességgel párosult. Érdekes, hogy ahhoz képest, mennyire sokan jártak hozzá, kevés kiemelkedô karriert befutott muzsikus került ki a keze alól. Talán nem a nagyon céltudatos és sikerorientált növendékekkel volt ô igazán eredményes – illetve talán az efféle dolgokra vágyó szülôk eleve nem is hozzá vitték a gyerekeiket.

Szokolay Balázs

– Két-három éves lehettem, amikor már járt hozzánk Erna (mi így hívtuk) – emlékszik vissza Szokolay Balázs –, mert Gergely bátyámat tanította. Én ötéves koromban kezdtem el nála zongorázni. Fantasztikus kisugárzása és tekintélye volt, pedig soha semmi tekintélyelvû megnyilvánulását nem láttam. Szigorúnak mondanám, de nem úgy, hogy elôírta volna pl. mennyit kell gyakorolni – valahogy megérezte, mennyire hagyhatja meg a szabadságomat. Akkor még nem voltam szorgalmas gyerek, egészen tíz éves koromig. Emlékszem, talán másfél éve tanulhattam nála, amikor lefülelt, hogy még mindig nem tudom az F-kulcsot olvasni, csak hallás után hozzájátszom a balkéz szólamot a jobbhoz. Tudta jól, hogy a szorgalom vagy megvan valakiben, vagy fölösleges erôltetni, mert beérik magától – ha nem, akkor úgyis hiába –, ezért hagyott az utamon járni. Nehéz visszaemlékeznem konkrét megnyilvánulásaira, inkább azt mondanám, hogy a zenéhez való viszonyomban volt nagyon fontos alakító szerepe – például az alkotás iránti tisztelet és alázat megtanulásában. Darabokra emlékszem, melyeket megtanított – Bartóktól a Napkeleten-t nagyon szerettem – meg arra, „Az alkotás iránti tiszteletet és alázatot ta- hogy milyen finom volt a lénye, ahogy ott állt nultam tôle” mellettem. Szokolay Balázs édesapja, Szokolay Sándor zeÉlete utolsó tíz évében sokat járt át hozzánk, neszerzô is tanára volt néhány évig a Tóth Ala- szinte mindennap nálunk ebédelt. Nagyon jó dár Zeneiskolának, ráadásul a családnak sze- barátságban volt anyámmal, aki – kérésére – Hassay Zsófia, polgármester szobrot készített róla. Egészen fiatalon elveszímélyes jó barátja is volt Czövek Erna. 28


JUBILEUM

tette a fiát, és ezzel együtt kicsit az életkedvét is, de tanítás közben ennek nyoma sem volt. Volt benne valami objektivitásra törekvés, de közben folyton kiderült, hogy a mûvészetben mennyire fontosnak tartja a szubjektivitást. Erôs hivatástudat vezérelte. Sugárzott belôle a meggyôzôdés, hogy nincs annál fontosabb, mint hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék a komolyzene értékeit. Ezzel a hittel tanított – fantáziával és játékosan. Ez nagyon nehéz dolog. Én sosem tudnék ilyen türelmesen tanítani Fehér Lászlóné, Kovács Kálmánné, Halászné Veres Zsuzsa, kicsi gyerekeket. Akiben ez a szeEckhardt Gábor, Magyar Margit retettel teli odaadás és alázat nincs meg, és nem érzi kötelességének, hogy átadja a zene örömét, az ne tanítson gyerekeket. Mert nem csak az a cél, hogy tehetséges mûvészeket neveljünk, hanem az is, hogy legyen a koncerteknek értô, igazi közönsége. (A teremavató ünnepséget 2013. április 22-én rendeztük meg a Fodor-teremben. A rendezvény védnöke: Simonffy Márta, Budapest Fôváros Terézváros Önkormányzatának oktatásért felelôs alpolgármestere. Az esemény moderátora a TAZI tanára, Eckhardt Gábor zongoramûvész volt.) Mihalicz Csilla

Pillanatképek a teremavatóról


29

JUBILEUM

25 ÉVES A TÓTH ALADÁR Ispánkiné Gede Éva A jubileumi, az elmúlt negyed évszázadra visszaemlékezô koncertet április 13-án, szombaton délután 5 órakor tartják a Terézvárosi Két Tannyelvû Általános Iskola tornatermében. A VI. kerületi Tóth Aladár Zeneiskola kórusát – akkor még gyermekkarát – 25 évvel ezelôtt, 1987-ben alapította Ispánkiné Gede Éva, aki azóta is a kórus vezetôje. A kezdeti iskolai fellépésekbôl egyre nagyobb sikerek következtek – számos alkalommal jártak Ausztriában, Csehországban, Finnországban, Németországban és Svájcban fesztiválokon, vagy cserekapcsolatok révén. Két ízben jártak más földrészen is: 1997-ben az USA Arizona és Kalifornia államaiban, majd 1999-ben Kínában és Hongkongban, mindenütt hatalmas sikert aratva. Ispánkiné Gede Éva karnagy, a budapesti Tóth Aladár Zeneiskola elmélet tanszakának vezetô tanára. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett diplomát 1978-ban, ezután került a Tóth Aladár Zeneiskolába, ahol 35 éve tanít. Tartott Kodály kurzusokat Argentínában, Uruguayban, több alkalommal Németországban és Svájcban. 1997 óta az ISCCPA (International Society for Children's Choral and Performing Arts) európai koordinátora. Meghívott vendégkarnagyként részt vett az Afrikában, Tanzániában és Zanzibáron, ill. a Thaiföldön megrendezett nemzetközi gyermekkórus fesztiválokon. Ô volt 2001-ben az Európában megrendezett ISCCPA fesztivál fôszervezôje. Munkáját Terézváros Önkormányzata 2002-ben a „Terézváros Közoktatásáért” kitüntetéssel ismerte el.

Fürth Livia: Ismereteim szerint 1987-ben nem létezett zeneiskolában kórus, hiszen oda hangszert tanulni mennek a gyerekek. Hogyan lehetett mégis megalakítani? Ispánkiné Gede Éva: Az akkori igazgatóm, Wambach Ferencné kérdezte meg tôlem, hogy nem akarok-e egy kórust csinálni, mert zenekar már mûködött a zeneiskolában. Mivel az akkori, szépen éneklô negyedik osztályos szolfézscsoportomnak nagyon tetszett a gondolat, megalakítottuk a gyermekkart húsz fôvel. A kórus foglalkozásokat Collegium Musicumnak neveztük el, mert olyan, mint kórus tantárgy nem létezett zeneiskolában. Tizenegy évvel késôbb kaptam megbízást a Mûvelôdési Minisztériumtól a kórus tanterv kidolgozására az alapfokú mûvészetoktatásban. Ezt 1998-ban Fazekas Ágnessel és Nógrádi Lászlóval együtt készítettük el. E pillanattól 30

kezdve hivatalosan mûködhettek a zeneiskolai kórusok. F. L.: Melyek voltak az elsô fellépések? I. G. É.: Természetesen a zeneiskola rendezvényeit színesítettük a zeneiskola zenekarával (melynek vezetôje a jelenlegi igazgató, Magyar Margit volt) közös fellépéseinkkel, részt vettünk az Éneklô Ifjúság hangversenyein, ahol mindig arany minôsítést kaptunk. Itt kell feltétlenül megemlítenem Arató Ágnest, aki a kezdetektôl zongorakísérônk. Mindig az ötödik osztályos szolfézscsoportokból jöttek a tagok, így hamarosan negyven fölé nôtt a létszám. Aztán 1994-ben bemutattuk – a zeneiskola Operastúdiójával közösen – Britten A kis kéményseprô c. gyermekoperáját. Ezt többször is elôadtuk, többek között 1995-ben a IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál felkérésére a budapesti Bábszínházban.


JUBILEUM

R ZENEISKOLA KÓRUSA F. L.: Aztán 1997-ben a kórus élete jelentôsen megváltozott… I. G. É.: Megváltozott, mert ekkor volt az elsô külföldi utunk, ráadásul az Egyesült Államokba, Arizonába. Énekeltünk a Gold Canyonban,

Saffordban, Tucsonban, Phoenixben, és Los Angelesben az ISCCPA Fesztiválon. Láttuk a Grand Canyont, Hollywoodot, fürödtünk a Csendes-óceánban, megnéztük Disneylandet és a Universal Studiót. Hihetetlen élmény volt! Az énekkar akkor lett tagja az International Society for Children's Choral & Performing Arts (ISCCPA) nemzetközi gyerekkórus szervezetnek, melynek jelmondata: „Világ gyermekei harmóniában!” A következô és az azt követô évben Németországban jártunk, de 1999 augusztusában még egy fantasztikus

lehetôség adódott: eljutottunk Kínába: Pekingbe, Tienjinbe és Hongkongba, ahol nemzetközi gyermekkórus fesztiválon léptünk fel. Elképzelhetô, hogy mit jelentett ez a gyerekeknek, és persze nekünk, felnôtteknek is, megismerkedni egy ilyen egzotikus ország kultúrájával, fôleg különleges kóruszenéivel. És a fellépések közötti felejthetetlen kirándulásokról még nem is beszéltünk: a legnagyobb élményt természetesen a Nagy Fal „megmászása” jelentette. Még ebben az évben volt egy harmadik utunk is decemberben, Ausztriába. Bécs – Brno „Híd a városok között” programjában a bécsi Városházán énekelhettünk Bécs város polgármesterének meghívására. 2000ben következett Finnország egy lappföldi kiruccanással, ahol énekeltünk a Mikulásnak és ráállhattunk az északi sarkkörre. A következô évben két németországi és egy ausztriai út, emellett a zeneiskolai és más magyarországi fellépések sora várt ránk. Így visszagondolva szinte nem is értem, hogy csinálták ezt végig a gyerekek még akkor is, ha mindez olyan élményt jelentett számukra, amit egész életükben nem felejtenek el – hogy ez így van, az most a jubileumi koncert szervezésekor is kiderült. F. L.: Melyik úthoz kötôdik olyan személyes élménye, melyet szívesen felelevenítene olvasóinknak? I. G. É.: 2004-ben és 2006-ban jártunk Svájcban – közben Németországban és Csehországban is –, és a második svájci úton egy templomban Kodály Zoltán Esti dalát énekeltük. Mikor elértünk az utolsó csendes akkordhoz – megszólalt a harang! Nagyon sokáig zúgott, és én egészen addig nem tettem le a kezem, amíg a harang szólt. Mikor megfordultam, láttam, hogy mindenkinek könnyes a szeme… F. L.: Eddig a gyermekkórusról beszéltünk, de valójában már két kórusa van a zeneiskolának. Ennek mi a története?


31

JUBILEUM

I. G. É.: Mivel a kórus egykori zeneiskolás növendékei nem akarták abbahagyni az éneklést, így elôbb megalakult a Tóth Aladár Leánykar, majd pedig 2009-ben fiatal zenetanár kollégákkal kiegészülve a Tóth Aladár Nôikar – jött ugyanis egy meghívás egy egyházzenei fesztiválra, de felnôttkórusnak! A bemutatkozó koncert itthon volt májusban, és rögtön elutaztunk Sumperkbe (Csehország). Ez az út különösen jól sikerült, nagyon jól éreztük magunkat. Azóta számos utazáson és szereplésen a két, egyébként külön próbáló és mûködô kórusból vegyesen állnak a színpadra a gyereklányok és a hölgyek. Ami egészen szívet melengetô, az az, hogy a legrégebbi kórustagjaim 1992 óta – tehát több, mint 20 éve – énekelnek velem a különbözô kórusaimban. Úgy gondolom, hogy az egész történet legnagyobb ajándéka számomra az, hogy a tanítványaim ennyi idôn át hûségesek hozzám. F. L.: Összesen hányszor jártak és hol? I. G. É.: Tizenöt utunk volt hét országba! De ha már számokról beszélünk, nekem fontosabb, hogy 525 kórustagom volt eddig összesen, és 170 különbözô gyönyörû mûvet énekeltünk el a 151 fellépésünk során! És végül, de egyáltalán nem utolsósorban, megjelent két CD-nk,

2002-ben egy karácsonyi, 2006-ban a második „Elindultam szép hazámbul…” címû, mely a kórus legkedvesebb mûsorszámait tartalmazza. F. L.: Hogyan találta meg a régi tagokat és hányan tudnak közülük fellépni? I. G. É.: Jelentôs részükkel a mai napig kapcsolatban vagyok, de szerencsére ma már az internet (e-mail és facebook) világában nagyon sokukat sikerült megtalálnom. A jelenlegi tagokkal együtt hetvenen állunk majd fel a dobogóra a 400 színes lufival feldíszített tornateremben. F. L.: És milyen mûveket énekelnek a jubileumi koncerten? I. G. É.: Felsorolhatnám, de 21 mû túl sok lenne. A lényeg, hogy megpróbáltuk a kórustagok szívéhez legközelebb álló, emlékeket felidézô számokból azokat újratanulni (hiszen senki sem énekelte mindegyiket), melyeknek elôadása néhány próbával is megoldható. Talán olyan hangulata lesz az egész koncertnek, mint más koncerten a ráadás – itt mindegyik mû ezt a felfokozott, érzelem teli lelkiállapotot idézi majd. A hangverseny után pedig azokkal a régi kórustagokkal is módunk lesz beszélgetni és nosztalgiázni – miközben a fantasztikus utazásaink képeit vetítjük –, akik a jubileumi koncerten nem énekelnek.

Fürth Livia interjúja Ispánkiné Gede Évával A cikk megjelent a MusiciansWho.hu oldalán 2013. április 13-án. 32


JUBILEUM

A

KÉPEK HANGVERSEN I M U E L YRÔ JUBI L


33

NÉGY NAP LONDONBAN Iskolánk zenekarának hosszú várakozás után májusban végre alkalma nyílt ellátogatni Londonba, a Colourstrings Music School meghívására. A londoni zeneiskola diákjai már két évvel ezelôtt koncerteztek velünk Budapesten, így nagyon vártuk, hogy ismét találkozzunk velük. Utazásunk során három koncertet adtunk. Pénteken és szombaton egy templomban játszottunk. Pénteken „csak” a szólistáink zenéltek, zenekarunk mûsorára a szombati koncerten került sor. Mindkét koncert nagy sikert aratott, zenekarunkat, meglepetésünkre, több mûsorszám után is állva tapsolták. Harmadik – és egyben utolsó – koncertünk hétfôn, a hazaindulás napján volt. Ezt a koncertet egy helyi általános iskolában tartottuk a diákoknak. Margit néni (Magyar Margit igazgató – a szerk.) kérdéseket tett fel a hallgatóságnak a darabjainkkal kapcsolatban, és a helyes válaszokért CD-ket ajándékozott nekik. Az utazás alatt ünnepelte szülinapját Horváth Dorka és Sárközi Gellért. Dorka 16, Gellért pedig 18 éves lett. A szombat esti koncert után angol vendéglátóinktól mindketten tortát kaptak. Nagy meglepetés volt, még a nevüket is ráírták, és az íze is finom volt! Vasárnap alkalmunk nyílt egy kis városnézésre. Az ottani zeneiskola tanárai vezették csoportjainkat. Bár több csoportra oszlottunk, a leghíresebb nevezetességeket – mint a Big Ben, a London Eye, a Westminster apátság vagy a Buckingham-palota – mindenki megnézte. Indulás elôtt Margit néni bejelentette, hogy Londonban a piros esernyôjét kell majd követnünk, de mi azt hittük, hogy csak viccel. De nem... Vasárnap elindultunk várost nézni, és elôkerült az esernyô. Sok esetben hasznosnak bizonyult, bár az egész csoport „japán turista” jelleget öltött miatta. Hajókiránduláson is voltunk a Temzén. A víz maga nem tûnt túl tisztának, de az idegenvezetônk szerint több mint 200 halfajta éldegél benne. Szélességre a folyó kb. akkora, mint a Duna Budapestnél. A hajóból néztük meg a London Eye-t, a Towert, a Harry Potter hatodik részében is szereplô híres gyalogos hidat, a Globe színházat, az újonnan épülô üveg irodaházakat és a rengeteg hidat. Szép volt. 34


N – 2013. MÁJUS 17–20. Az ottani zeneiskola tanárai nagyon kedvesek voltak velünk. Nagyon sokan magyarok voltak közülük, így sok mindenben a segítségünkre tudtak lenni. A városnézésünket is ôk vezették, és velük egy-kettôre megtanultuk a londoni metrók és buszok használatának szokásait. Két szállodában és családoknál lettünk elszállásolva. Azoknak lehetett a legérdekesebb, akik családnál laktak. Lehetôségük nyílt gyakorolni nyelvtudásukat, és megismerkedhettek egy másik kultúrával. Például a tradicionális ételekkel. Pár embert megkérdeztünk, hogy milyen volt családnál lakni, mi volt a legérdekesebb? Karácsondi Zsolt: Az ütôs társammal együtt egy nagyon kedves családhoz kerültünk. Szerencsénkre dobszerkójuk is volt, így „dobpárbajt” is vívtunk. Finom kajákat készítettek nekünk, az ételallergiámra is tekintettel voltak. Sok, felejthetetlen élménnyel gazdagodtunk, még ajándékokat is kaptunk tôlük, köszönjük! Szajkó Dóri: Figyelmes, kedves családnál laktam, akik minden kívánságomat lesték.

Nyárra visszahívtak, hogy menjek ki hozzájuk, amikor csak szeretnék. Az utolsó koncertünk után felszálltunk a különbuszunkra, és elindultunk a reptérre. Nagyon sokat kellett várnunk, ezért táborozó jelleggel elfoglaltuk a reptér padlóját. Végre beállhattunk a sorba, és a beszállókártyák átvétele után 10-15 fôs csoportokban elindultunk a második kapuhoz, az átvilágításhoz. Akik hamar átjutottak, még a benti boltot is meglátogatták, de onnan egyszer csak mindenkit kitereltek, hogy 20 perc múlva indul a gépünk. A beszállást az is bonyolította, hogy a jegyen másik kapu szerepelt, mint amin be kellett mennünk. Elkezdtük megszámolni magunkat, de 15 perccel az indulás elôtt még mindig sokan hiányoztak. Kb. 10 perccel az indulás elôtt már csak Margit néni hiányzott a másnapi érettségizôk legnagyobb örömére. Valami csoda folytán végre valaki elérte telefonon Margit nénit, mi elkezdtük a felszállást, és nemsokára ô is megérkezett… Horváth Dorottya, hegedû, TK./I. Tóbiás Ilona, hegedû, TK./II.


35

Zene, városnézés, csupa móka. Nekem ez mind megvolt pünkösd hétvégéjén. Mindig is nagy vágyam volt, hogy kijussak Londonba, és hála a Tóth Aladár Zeneiskolának, ez teljesült is. Hajnali háromórás kelés, 4:30-kor találkozó a reptéren..., mikor ez eljutott a tudatomig, a szemeim kikerekedtek és az állam padlót fogott. De a kinti élmények kárpótoltak! Mit kárpótoltak, még túl is teljesítették az elvárásaimat! Már itthon tudtuk, hogy jó páran családhoz fogunk kerülni, és én örömmel vállaltam is ezt, míg a többiek vonakodtak az ötlettôl. Nagy örömömre teljesen egyedül kerültem egy angol családhoz, ahol négy gyerek, két szülô, és az ott tartózkodásomig a nagymama lakott. Minden kívánságomat lesték, finomságokkal vártak, mindenhova hoztak-vittek autóval. Végre én is elmondhatom magamról, hogy láttam a Big Bent, a London Eye-t, a Tower Bridge-t és a többi londoni nevezetességet. Szerencsénkre egy csepp esô sem esett a kint tartózkodásunk alatt, igaz csak ritkán sütött a nap, és hûvös volt az idô. Ez az út még jobban összekovácsolta a mi kis zenekarunkat, igazi kis család lettünk. Remélem nem ez volt az utolsó ilyen élményem, bízom benne, hogy ugyanezzel a társasággal sikerül világot látnunk. Ezer köszönet a szervezôknek, és mindenkinek, aki hozzájárult, hogy létrejöjjön ez a „kis kiruccanás”. Szajkó Dóra, hegedû, TK/III. oszt.

36


HÁZUNK

TÁJA

Tóth Aladárra emlékeztünk Iskolánk jubileumi évének elsô nyilvános eseményeként 2013. február 8án megkoszorúztuk Tóth Aladár és Fischer Annie emléktábláját, emlékezve névadónk születésének 115. évfordulójára. A megemlékezésen jelen volt a család képviseletében dr. Tóth Gergely; Simonffy Márta, Budapest Fôváros Terézváros alpolgármestere; Radó Gábor, a XIII. kerületi Önkormányzat vezetô fôtanácsosa; Takács Ferenc, a XIII. kerületi Önkormányzat képviselôje; Uzoni Mária, a Magyar Állami Operaház protokollfônöke és Karczag Márton, az emléktár vezetôje. A koszorúk elhelyezése mellett rövid ünnepi beszédre, és a zeneiskola tanáraiból alakult kórus mûsorára került sor. Simonffy Márta alpolgármester ➧

Utazás Ritmusországba LEGKÖZELEBB TI

IS GYERTEK VELÜNK A

MÜPÁBA!

A költészet napján a Mûvészetek Palotájában jártunk egy zenés-táncos gyerekelôadáson. A ritmus, a zene, a tánc és a vers erejére építô programban a közönség is aktívan részt vehetett. A közremûködôk úgy vonták be a gyerekeket a mûsorba, hogy felhívták ôket a színpadra, és egy kis „zenemûvet” improvizáltak együtt olyan „ütôhangszerekkel”, amelyek minden otthonban megtalálhatóak (lábos fedô, fakanál, pohár, stb.). A szolfézs órákról is ismert név-ritmizálás nagy sikert aratott. Egy-egy gyerek hangszeres kísérettel skandálhatta el a nevét. Természetesen a közös lábdobbantós, tapsolós rögtönzés sem maradhatott el, ami szerintem az egész épület szerkezetét megrengette. Mindenkinek javaslom, hogy egyszer-egyszer jöjjön el velünk a Mûvészetek Palotájába, mert kicsik és nagyok egyaránt találhatnak hasonlóan kalandos, számukra érdekes programokat. Deutsch Nóra, zongoratanár TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

37

„GYÖKEREKKEL –

SZÁRNYAKAT” PROGRAM

A TÓTH ALADÁR ALAPÍTVÁNY

DIÁK- ÉS TANÁR TEHETSÉGGONDOZÓ

ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATOT HIRDET A

2013–2014-ES

TANÉVRE

A pályázat célja, hogy segítse a Tóth Aladár Zeneiskola Akkreditált Kiváló Tehetségpontban tanuló diákokat. Egyénileg fejlessze képességeiket, gondozza tehetségüket személyre szabott program alapján. Az elnyert támogatás ideje alatt a növendékek kiemelt feladata, hogy megismerkedjenek a magyar és az európai kulturális és mûvészeti értékekkel, a kortárs alkotó és elôadómûvészettel, mûvészekkel. A tanári ösztöndíj azoknak a mentortanároknak a munkáját segíti, akik e feladat közvetítését vállalják a nyertes diákok felé az adott tanévben, részt vállalnak a tehetséggondozási programban. (Színház-, koncert-, kiállítás látogatások, a szûkebb környezethez kapcsolható kulturális értékek megismertetése stb.) Az elnyerhetô támogatás mértéke egy tanévre (10 hónapra) diákonként 10 000 Ft/hó, a tanári ösztöndíj 20 000 Ft/hó. A kuratórium egy tanévben elôreláthatólag három diákot részesít támogatásban. Az elnyert vissza nem térítendô támogatás, a pályázó családjával történt egyeztetés után, a tanulmányokkal kapcsolatos kiadásokra (CD, könyv, kotta, hangszertartozékok stb.) használható fel. A kuratórium megoszthatja, illetve viszszatarthatja a beadott pályázatok alapján a díjakat. A pályázat lezárása – a tanár és diák részérôl egyaránt – írásbeli beszámolóval történik. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI:

DIÁKOKNAK: • A Tóth Aladár Zeneiskola tanulójaként legalább három évfolyamot sikerrel elvégzett már, életkora 10–15 év közötti. • A pályázat beadásakor a tanulmányi átlaga eléri a 3.6 átlagot. • Vállalja, hogy a közismereti iskolai tanulmányait szinten tartja vagy fejleszti. (A támogatást a kuratórium visszavonhatja, ha félévkor a diák tanulmányi eredménye viszszaesést mutat.) A pályázathoz csatolni kell: • Rövid, legfeljebb egyoldalas, kézzel írt bemutatkozást, melynek tartalmaznia kell a pályázó nevét, születési idôpontját, lakcímét, telefonszámát, iskolájának nevét, címét, a pályázó eddigi tanulmányi eredményeit, jövôbeni célkitûzését. • A zeneiskolai fôtárgytanár ajánlását. • A 2013/2014-es tanév év végi általános iskolai bizonyítvány osztályfônökkel hitelesített másolatát. • Nyilatkozatot arról, hogy a diák és szülei elfogadják a pályázat célját és feltételeit, a programban részt kívánnak venni.

TANÁROKNAK: • A Tóth Aladár Zeneiskola kinevezett pedagógusa, aki rendelkezik legalább 3 évnyi, a területen szerzett szakmai tapasztalattal. • Vállalja, hogy az adott tanévben a pályázatot nyert diákok munkáját a pályázati célban megfogalmazottak szerint irányítja, szervezi. A pályázathoz csatolni kell: • A tehetségfejlesztô mentorprogram megvalósítására kidolgozott munkatervet. • Szakmai önéletrajzot, mely tartalmazza a pályázó nevét, születési idôpontját, lakcímét, telefonszámát és e-mail címét. Beadási határidô: 2013. augusztus 30. A pályázat eredményét a kuratórium 2013. szeptember 15-ig hozza nyilvánosságra. Az ösztöndíj folyósításának kezdete: 2013. október A kuratórium a program mûködtetéséhez beérkezô támogatásokat elkülönítetten kezeli. Örömmel fogadja a programmal egyetértôk anyagi támogatását a cél megvalósításához (számlaszám: OTP Bank 11706016-20718417). 38 Kérjük, hogy támogatásuknál TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ jelöljék a program címét: „GYÖKEREKKEL – SZÁRNYAKAT”.

TANÁRI

NÉVSOR

AZ ISKOLA TANTESTÜLETE A 2012–2013-AS TANÉVBEN Igazgató: Magyar Margit – szolfézs, zenekar Igazgatóhelyettesek: J. Dunavölgyi Mária – fagott K. Véghelyi Kriszta – hegedû Ács Péterné – hegedû Arató Ágnes – korrepetitor Aszalós Endréné – zongora Bánfi Balázs – furulya Bauernfeind Éva – korrepetitor Bogár Zsófia – korrepetitor Budai Lehel – gitár, gitárzenekar Czékmány Szilvia – gordonka, tücsökzenekar Csuhaj-Barna Tibor – jazz-bôgô Dávid Krisztina – gordonka Dely Róbert – jazz-gitár Derzsi Rita – gitár Deutsch Nóra – zongora Domány István – harsona Dominkó Csilla – gordonka Eckhardt Gábor – zongora Faragó Laura – népi ének F. Dobszay Ágnes – zeneirodalom Feketéné Kurcsinka Erzsébet – korrepetitor Félegyházi Bence – trombita Fenyôsy Dorottya – zongora Frittmann Estilla – szolfézs Garamvölgyi Attila – zongora, korrepetitor Hajdu Klára – jazz-ének Halászné Veres Zsuzsa – zongora Hara Lászlóné – zongora Harsányi Andrea – zongora Holló Miklós – ütô Horváth Vilmosné – zongora Hônigné Kôszegi Adrienn – könyvtár, zongora Ispánki Ferenc – könyvtár Ispánkiné Gede Éva – szolfézs, kórus Jelasity Péter – jazz-szaxofon Jobbágy Boglárka – hegedû Kaiser Adrienne – zongora

Kaskötô Marietta – zeneirodalom Kertész Rita – korrepetitor Kiss Anna – szolfézs Kiss Kamilla – fuvola Kohán István – klarinét, klarinét-együttes Kovács Zsolt – jazz-dob Kovácsikné Falvay Edit – gordonka Kovácsné Szabó Zsuzsa – gitár Környei Miklós – gitár Liget Regina – oboa, furulya, szolfézs Lilik Judit – magánének Lukácsházi István – nagybôgô Márkus Tibor – jazz-elmélet Mihalicz Csilla – könyvtár Pallagi Judit – magánének, operastúdió Pecze Zsófia – szolfézs Pozsár Andrea – zongora Rátonyi Róbert – jazz-zongora Réti Tamás – zongora Rixer Krisztián – ütô Sáróyné Fekete Julianna – hegedû Scholz Melinda – fuvola Serei Zsolt – zeneelmélet Somogyi Zoltán – fagott, furulya Szilágyi Katalin – zongora Szilágyi Pálma – kürt Szilvási Katalin – hegedû Szoucsek Szilveszter – klarinét, klarinét-együttes Tóth Emese – cimbalom Vadász Zsuzsanna – zongora Valus Gábor – nagybôgô Varga Gabriella – fuvola Vass Valéria – gitár Vicziánné Fasang Eszter – hegedû Zalaba Gyöngyi – fuvola, fuvolazenekar


39

NÖVENDÉK

AZ

NÉVSOR

ISKOLA NÖVENDÉKEI A

Alföldi Anna Lujza Almádi Flóra Szilvia Ambrus Róza Júlia Ambrus Zsigmond Ambrus-Tóth Benedek Anda Viktória Nóra Antal Bence Antal Júlia Armbruszt Bence Ábrahám Kíra Ádám Dóra Babácsi Szerafina Babó András Bach Zsófia Bacsevits Ervin Bajomi-Lázár Anna Bajusznács Bence Bakonyi Emma Balázs Ramóna Elza Balogh Fanni Bangó Ernest Barabás Ádám Baranyi Armand Bartha Hunor Bartha Kinga Bartha Petra Bartha Réka Barthelemy Campos Helen Baschán Lili Bauer Bianca Lili Bánfi Bence Bánházi Dorina Bánki Sarolta Bánky Csillag Bárd András Bátonyi György Bátori András Gábor Beke Áron Kristóf Benyó Pál Bertalan Berde Mia Berdinskaia Sofia Bere-Tóth Zsófia Berényi Péter Berényi Sámuel Berta Dóra Bezerédy Zsófia Borbála Béres Petra Effi Bikki Csongor Bíró Danijar Áron Blazsik Dóra Barbara

40

2012–2013-AS

Blázy László Gyula Bobrovics Nóra Bodó-Nagy Helga Bodó-Nagy Szilveszter Bogádi Gitta Bogschütz Alma Bogschütz Illangó Kata Bold Zsófia Amina Bolesnikov Andjela Borbély Mózes Boros Réka Sára Boros Virág Andrea Bouin Ronan Bócz Patrícia Bócz Szilvia Bódi Róbert Bódis Martin Bóka Bernát Bóka Berta Bóna Alexander Bóni Attila Brebovszky András Budai Richárd Bugár-Mészáros Laura Bullás Rozália Lili Burai Kitti Viola Cantwell Ákos Dante Cela Ilda Celichowski Emil Cesarczyk Oliver István Cieklinski Anna Lívia Cifuentes Thomas Cs. Nagy Levente Csalog Borbála Csanálosi László Csapodi Borbála Csáji Gyöngyvér Dorottya Csányi Marcell Csányi Mihály Sándor Csányi Zóra Császár Etelka Villô Csegôdi Bernadett Csekme András Csemer Endre Csepregi Judit Csernovszky Márton Cseszlai Hanna Csetényi Zsombor Csikós Dávid Csobay Léna


TANÉVBEN

Csoknyai Mátyás Nándor Csontos Katalin Veronika Csontos László Menyhért Csóka Balázs Czaha Zsuzsanna Czakó Miklós Czakó-Noll Johanna Czékmány-Wambach Gréta Czine Bernadett Krisztina Czutor Gyôzô Czutor Szonja Dakó Emma Dakó Nelli Dani Norbert Dániel Danó Dániel de Nemesker Angelina de Nemesker Miklós Debreczeni Csanád Nándor Debreczy Csenge Kata Debreczy Lilla Hanna Deim András Deim Zoltán Demes Benedek Demes Márton Derbák Luca Detvay Lili Devich Benedek Dénes Bence Dénes Borka Diallo Diaraye Dominkó Levente Dominkó Liliána Domokos Klára Dorsjuren Iveel Drippey Máté Duka Katalin Duka Vilmos Ella Dávid Márk Elmer Nándor Engelmann András Engelmann Ákos Erdôsi Máté Eszenyi Farkas Barnabás Éder Villô Fadhil Hermawan Farkas Bianka Farkas Dániel Farkas Diána Farkas Hajnal Farkas Izabella

NÖVENDÉK Farkas Líviusz Farkas Máté Farkas Péter András Farkas Vanessza Eliszon Farkas Zsolt Farkas Zsolt Márió Fehér Aurél Áron Fehér István Áron Fehér Judit Ráhel Fehér Szonja Fehér Szonja Kincsô Feka Róbert Fekete-Karai Kyra Feledi Pál Felföldi Ferenc Dániel Felföldi Kata Felföldi Nóra Fruzsina Felkai Lili Fenyeres Andor Tamás Fischer Balázs Forró Fruzsina Foskolos Bettina Földesi Gergely Földesi Richárd Fülöp Jázmin Virág Gaál Julianna Gall Ádám Dániel Ganyi Róbert Garami Eszter Garamszegi Anna Bella Gál Orsolya Gál Virág Gáspár Csaba Gáspár Dorina Gáspár Laura Gelencsér Artúr Géza Gera Júlia Gergelyi Anna Flóra Gerics Dorottya Geröly Mátyás Giannoccaro Graziella Glózik Emese Golarits Anna Gonda Gréta Graning Melina Gressai Ferdinánd Gressai Mánuel Grósz Vendel Ákos Gubicza Klára Gulyás Benedek Gulyás Péter Gurzó Gyöngyi Gurzó József

Gyalay Csilla Gyalay Gyöngyi Gyalay Katica Gyéresi Norbert Gyöngyösi Viola Hadházi-Borsos Mátyás Hajdu Kitti Hajnal Balázs Keve Halas Nina Emma Halász Marcell Halász Renáta Hankó József Harmat Noémi Hámor Anna Csillag Hegedüs Barnabás Hegedüs Boglárka Hegedûs Klára Hegedûs Mihály Hegyesi Borbála Kincsô Helt Dániel Henderson Aaron Joshua Herczeg Rudolf Benedek Heritier Cecile Claire Hévízi Virág Anna Hodosi Dóra Anett Holakovszki Krisztina Holló Mirella Homoki Réka Éva Horváth Ákos Horváth Béla Horváth Dorottya Horváth Farkas Martin Horváth Gábor Horváth Kinga Horváth Lili Horváth Lívia Huiber Lídia Huiber Vencel Hulmány Eszter Illés Barbara Petra Illés Henrik Kevin Ivanich Lilla Iván Márton Jakab Gergely László Jakucs Rita Jamniczky Dorina Jamniczky Karina Jankai Judit Nóra Jassoy Noémi Jádi Laura Anna Jádi Luca Blanka Jánosi Blanka Járay István Péter


NÉVSOR

Jeli Csenge Jelinek Szonja Jeong Ye Bon Jeong Ye Ni Jevuczó Gábor Joachim Dániel Péter Joháczi Krisztina Jónás Fülöp Jónás Géza Jónás József Juhai Máté Balázs Juhász Anna Juhos Fanni Mária Jusufi Vanessza Kaltrina Kalmanovits Anna Kalmár Lili Kalocsa Lora Dorina Karakai Lajos Karakas Benedek Karácsondi Zsolt Karácsony Márton Karácsony Réka Karnai Mihály Efraim Katona Eszter Káli Ambrus Káli Donát Kálmán Manna Zoé Kálmán Róza Kálmán Zia Chloe Károlyi András Simon Kárpáti Izabella Kelecsényi Blanka Keledi Gergely Kelemen András Bendegúz Kelemen Anna Flóra Kelemen Dorka Szilvia Kelemen Gáspár Kellner Lilla Noémi Kemény Gabriella Kemény Péter Kerekes Brigitta Kerekes István Balázs Kerekes Júlia Kerekes Kinga Kereszty Anna Kerényi Krisztián Keskeny Miklós Keszég Zsigmond Mihály Kéringer Dávid Király Hanna Kirschner András Kis Alexandra Kis Gergely Domonkos

41

NÖVENDÉK

NÉVSOR

Kisgyörgy Bálint Imre Kisgyörgy Milán István Kisgyörgy Olivér Ervin Kiss Alexandra Eliza Kiss Artúr András Kiss Balázs Kiss Balázs Márton Kiss Boldizsár Kiss Gréta Zsuzsanna Kiss József Kiss Marcell Kiss-Jakab János Kistamás Leó Kistamás Naomi Klein Mia Klécs Roland Knee Klara Olivia Kocsis Bálint Kocsis Orsolya Koczka Zoé Teodóra Koczkás Réka Kollár Ákos Kolozsi Csongor Komjáthy Hanna Zoé Kostyál Regina Kovács Anna Boglárka Kovács Anna Sára Kovács Ágnes Kovács Bence Kovács Bernadett Fanni Kovács Borbála Kinga Kovács Csenge Kovács Domonkos Döme Kovács Gergely Kovács Gergely Zalán Kovács Klaudia Kovács Lejla Kovács Lili Kovács Lídia Kovács Luca Kovács Orsolya Fanni Kovács Rebeka Bianka Kovács Zétény Joachim Kováts Ambrus György Kovordányi Anna Kozma Zsófia Jázmin Kóródi Botond Kósa Alexandra Kósa Viviána Dominika Köves Míra Kövesdi Luca Kôvári Ádám Kôvári Zoltán

42

Králik Miklós Krähling Nóra Csilla Krähling Péter Kresz Máté Milán Kresz Vince Kuba Nikoletta Kunisch Márta Kurinczky Dóra Zsófia Lakatos András Csaba Lakatos Balázs Levente Lakatos Bálint Zsombor Lakatos Domonkos Lakatos Ferenc Lakatos Lívia Sarolta Lakatos Marcell Lakatos Márió Rafael Lakatos Tamás Lakatos Zsombor Lakner Hanna Lakner Virág Eszter Latham Mina Magdaléna László Zsuzsanna Lázok Virág Vivien Lederhaas Miriam Leitner Gábor Máté Lengyel Máté Lengyel Zsombor Lenhardt Máté Lenhardt Réka Lenhardt Zsófia Lénárd Virág Lévai Angelika Libisch Ábel Liptovszky Abigél Lorx Alíz Izabella Losonczi Lilla Hanna Lovász Borsa Lovász Merse Lôrincz Kristóf András Luczywo Flórián Stefán Lugaro Natalia Lukács Dávid Madarász-Vas Zorka Magyar Csenge Magyar Míra Mónika Majercsik Lili Tamara Major Emese Majsai Roland Gábor Makovi Bíbor Krisztina Markó Dániel Marosfi Lara Eszter Marót Benedek Marót Janka


Maróti Dániel Matyi Dénes Mága Dzsenifer Mága Zoltán Már Benedek Péter McAllister Shannon Megyesi Zsuzsanna Melis Orsolya Kinga Mester Lívia Eszter Mesterházi Dénes Mezei Bernát Mezôssy-Jordán Valér Mészáros Claudia Mészáros Gergô Márton Mészáros Huba Mészáros Zoltán Minniti Raul Mohácsi Anna Luca Mohácsi Blanka Mohácsi Márton Mohácsi Vilmos Molnár Alíz Molnár Barnabás Molnár Fanni Molnár Félix Bulcsú Molnár Maja Molnár Mónika Edina Molnár Sára Topáz Molnár Veronika Anna Muszev Nikola Nagy András Dániel Nagy András Márton Nagy Bernadett Nagy Eszter Blanka Nagy Hajnalka Eszter Nagy Kornél Flórián Nagy Kristóf Nagy Kristóf Nagy Martin Nagy Márton Nagy Milán Nagy Nikolett Nagy Rebeka Nagy Regina Nagy Sarolta Nagy Soma Miksa Nagy Vanessza Nashaat Leoni Isobel Naszagyuk Júlia Naszagyuk Szófia Natratics Adrienn Nádor Ákos Bence Názer Lili

NÖVENDÉK Nedeczky Bodza Bianka Nemesrévi Ákos Neuzer Imre Milán Németh Dávid Nátán Németh Domos Kristóf Németh Fanni Németh Laura Boglárka Németh Natália Némethi Sára Anna Njari Jázmin Novák Janka O. Szabó Eszter Oberfrank Márton Rezsô Olasz Balázs Olasz Kata Oláh Géza Oláh Réka Orbán-Ducos Bogáta Cecília Orbán Lôrinc Orbán Lukács Róbert Orosz Levente Oszkó Ágota Oszkó Botond Oszwald Blanka Hanna Ölbey Luca Pantiru Melania Pap Ádám Máté Pap Dorka Sára Pap Zsombor Papakosztandi Anna Parragi Bálint Partos Bendegúz Paszternák Hanna Pálos Lívia Mira Pápai Viktória Zoé Peregi Dóra Perényi Johanna Perényi Jonka Márta Perniczki-Bózsing Szabolcs Pestalits Ambrus Pesti Anita Petôházi Viktória Petrók-Hanmer M. Csaba Petrók-Hanmer Péter Zsolt Pigniczki Sára Pilbák Dóra Lilla Pintér Borbála Pintér Sára Pirisi Krisztina Nóra Polgár-Szabó Viktória Povázai Jázmin Pozsgai Emil Csanád Pócsik Tünde Tímea

Puszti Dániel Balázs Puszti Zsófia Réka Raffay Rebeka Blanka Rácz Klaudia Mária Rácz Nikolett Rákosi Lili Rákosi Márk Rátesy Melissza Rátkai Panna Dalma Rikli Liliána Rinkó Bianka Rinkó Krisztián Rinkó Sándor Rizdorfer Eszter Rodriguez Mátyás Rohonczi Elina Rontó Lázár Rozmán Amália Zorka Róza Igor Salamon András Sallai Adrienn Sági Dóra Sándor Anna Flóra Sándor Borbála Blanka Sándor Szergej Benedek Sánta Aba Sárközi Gellért Sárközi József Sáróy Mihály Sásdi Vilmos Schäffer Lujza Mária Schmal Júlia Schneider András Schwartz Zoltán Seboek Ethan Seboek Jonathan Sehr Miklós Balázs Selymes Barnabás Sharavdorj Tengisz Sieferer Laura Terézia Siklósi Petra Simon Dénes Simon Evelin Sipos Anasztázia Sipos Jázmin Virág Sipos Lili Sirály Benô György Sirály Farkas Péter Sitinjak Ester Sorya Rifinka Sitkéry Iván Skriba László Sofyan Nabila Quinci Sofyan Nadia Davina


NÉVSOR

Solti Dorottya Somlói Aurélia Somogyi Dalma Somogyi Dorottya Somogyi Nóra Soós Áron Sólyom Dorka Sólyom Noel László Sólyom Réka Sörös Kata Klára Stróbli Márk Suke Sándor Sümegi Anna Napsugár Sütô Napsugár Flóra Szabados Márton Szabolcs Maja Dóra Szabolcs Mátyás Szabó Bence Gyula Szabó Dániel Szabó Dávid Márton Szabó Gyôzô Szabó Lia Lívia Szabó Lili Hilda Szabó Ottó Csaba Szabó Zsanett Szabó Zsófia Szabó Zsuzsa Szajkó Dóra Szakay Miklós Samu Szakács Júlia Szalay Ferenc Szarvasi Péter Szájbély Viktória Liza Szántó Aisa Tünde Szász Eszter Sára Szedmák Eszter Szegedi Petra Szegedy-Maszák Blanka Szeghô Szonja Júlia Szelevényi Oszkár Koppány Szelevényi Vito Szemzô Dávid György Szepes Anna Szeverényi Zsófia Széchenyi Kinga Szécsi Erzsébet Szécsi Sarolta Emma Székeli Zoé Dóra Székely Anikó Székely Kristóf Székely Léna Székely Tekla Széles Borbála

43

NÖVENDÉK

NÉVSOR

Széles Márk Szénási Franciska Szófia Széphelyi Annamária Szigetvári Csenge Réka Szijártó Ágnes Szilágyi Ábel Szilágyi Dániel Péter Szilágyi Eszter Soewarni Szilvási Hanna Szofronyuk Anasztázia Szojka Tamás Benedek Szojka Zsófia Szombath Bence Szûcs Anna Tacey Emily Inez Tacey Tamara Léna Takács Ágota Takács Rozina Sára Takácsy Hara Márk Talmaczi Lilla Tardi Virág Tax Dávid Taylor-Sol Nadia Alina Tábori Iván Szabolcs Tábori Mira Anna Telegdy Zsófia Telek Ágoston Domonkos Temesvári Vanda Tepliczky Adél Tepliczky Olivér Zoltán Terenyi Szemôke Lilla Thompson Emma Tímár Laura Éva Tímár Luca Anna Toldi Balázs Tolnay Lea Torma Emese Zsófia Tóbiás András Tóbiás Ilona Tóth Bence Sándor Tóth Boglárka Tóth Dorottya Berta Tóth Dóra Virág Tóth Hajnalka Tóth Hanna Piroska Tóth Luca Dorka Tóth Luca Sára Tóth Napsugár Anna Tóth Nikoletta Virág Tóth Réka Emese Tóth Viktor Ede Tölgyesi Ivett Tran Thu Ha Tímea

44

Tucker Sára Rebeka Tulkán Csaba Turda Adriana Turschl Csenge Tûzkô Máté Salamon Ujváry-Radics Emma Vadász Tamara Vadász Veronika Vajda Dániel Máté Valach Anikó van de Munt Alfredo van de Munt Nastasha Varga András Ferenc Varga Boglárka Varga Bonifác Ádám Varga Dominik Varga Katalin Varga Luca Varga Veronika Varga Zsombor Dávid Varga Zsófia Varsányi Csaba Vass Petra Vaszil Roxána Vághy Mihály Vámosi Diana Nikol Váncsa Kata Váncsa Anna Váradi Eszter Várnai Szilvia Veisz Rubina Vanessza Veres Dávid Végsô Panna Boglárka Victor Júlia Rebeka Vidák Adrián Márió Vidák András Vilisics Berta Vanda Vincze Jázmin Virágh Gergely Vitéz Júlia Ilona Víz Anita Víz Kata Volford András Wagner Zsolt Waldau Beatrix Anita Waldmann Tamás Weinper Adél Nóra Wellik Larissa Wertán Blanka Klára Wu Zita Wunderlich Nicolette Xu Bei Li Yeboah Darin Benedek


Yeboah Kingsley András Zadravecz Annamária Zarka Júlia Eszter Zarka Lili Anna Zarka Rozina Borbála Zarka Zsófia Orsolya Zelenyánszky Milla Dorka Zombory Gábor István Zombory Nikolett Barbara Zombory Virág Gabrielle Zubály Réka Zsarnovszky Alex Zsámboki Maja Zsoldos Lili

KEDVES OLVASÓ! BEKÖSZÖNTÔ

Recommend Documents