Kedves Kollégák! Csatlakozva és megerősítve a Főtitkár-i Felhívást szeretném kiemelni azt, hogy a hazai közigazgatásban óriási szerepe van az újat teremtő gyakorlatnak. Kritikusan és önkritikusan be kell vallani, hogy ennek értékeit, folyamatosan rendelkezésre álló tartalékait soha nem aknáztuk és használtuk ki eléggé, arra soha nem támaszkodtunk rangjának megfelelően. Meggyőződésem, hogy az e körben szunnyadó és rendelkezésre álló alkotó szellemi energiák fontos inspirálói és determinálói annak a folyamatnak és közös útnak, amelyen most elindultunk. Azt várjuk és reméljük, hogy a Gyakorlati szakemberek, a Szakma elkötelezettjei górcsó alá veszik a jelenlegi közigazgatási jogi szabályozást, és Deregulációs kezdeményezésekkel „bombázzák” az MKKSZ-t, amely majd beépül abba a Programba, amely eljut a felelős döntéshozókhoz. A közös munka és a felelősen alkotó együttgondolkodás megkönnyítéséhez közreadunk egy korábbi időszakhoz kapcsolódó (szándékosan nem mindenben hatályos) példa és esettárat, amely orientációs jelleggel támpontokat és segítséget nyújthat ahhoz, hogy minél többen megfogalmazhassák javaslataikat. Várjuk a Deregulációs Kezdeményezéseket, racionalizálási, debürokratizációs javaslatokat. Legyen ez a Program a Szakma újjászületésének közös kerete, amely szerény eszközeivel is szeretne hozzájárulni közigazgatásunk megújításához. Várjuk megtisztelő, figyelemreméltó javaslataikat. Dr. Dudás Ferenc A Program szakmai Mentora
Támogató Segédlet a Közös Munkához! Példák és támogató esetminták, a: Vegyen részt Ön is a jelenlegi Jogszabálydzsungel kiirtásában, megnevezésű MKKSZ pályázatban résztvevő Kollégák számára A./Esetminták az egyes állami feladat és hatáskörök felülvizsgálatához: 1. A jegyző, körzetközponti jegyző, polgármester, közigazgatási hivatal vezetője hatáskörét, valamint az általános igazgatást érintő egyes javaslatok Jegyző
1.1. A kezdeményezés célja: a jegyzői hatáskörök felülvizsgálata A jegyző jelenlegi hatásköreit tekintve az alábbi konkrét javaslatok fogalmazódnak meg: -
kivenni a hatásköréből a talált dolgokkal kapcsolatos ügyintézést és azt kiszervezni a civil szférába (18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet),
-
kivenni a hatásköréből a szakfordítói és tolmácsigazolvánnyal kapcsolatos feladatokat, a feladatot a Közigazgatási Hivatalokhoz kellene csoportosítani, illetőleg kiszervezhetőek azon felsőfokú intézményekhez, amelyek jogosultak a képzettség megadására (24/1986- (VI. 26.) MT. rendelet),
-
kivenni a hatásköréből a Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatos feladat- és hatáskörök közül a birtok és birtokvédelmi ügyeket, tekintettel a birtokvédelmi ügykör rendhagyó jellegére, ami által kevésbé tagozódik be a közigazgatás rendes ügymenetébe, általános és bevett hatósági feladatai közé. (1959. évi IV. törvény),
-
újragondolni és felülvizsgálni a jelenleg hatályos szabályozást a jegyző szabálysértéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörei vonatkozásában, azaz egységes szabálysértési- kihágási hatóság létrehozását. (1999. évi LXIX. tv. és a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet),
-
a dekoncentrált szervekhez kellene áttenni a jegyző vízügyi igazgatás, környezetvédelem, útügy, állat- és növényegészségügy, szabálysértés, birtokvédelem, adó végrehajtás területen fennálló hatásköreit vagy a kistérségi központ jegyzőjéhez indokolt telepíteni azokat,
-
a jegyző hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok összevonása a független ellenőrzési szervezetbe, a költséghatékonyabb működtetés érdekében.
Az érintett jogi norma: ágazati jogszabályok Az intézkedés hatása: a Speciális szakmai ismereteket igénylő igazgatási feladatokat indokolt a szakhatósághoz telepíteni a hatékonyabb és magasabb színvonalú ügyintézés érdekében.
Önkormányzat 1.2. A kezdeményezés célja: az önkormányzati hatáskörök felülvizsgálata Az önkormányzati hatáskörök tekintetében az alábbi konkrét javaslatok fogalmazódnak meg:
-
az önkormányzati és államigazgatási hatáskörök pontos definíciója és elkülönítése szükséges, célszerű lenne, ha az önkormányzatok a feladataik végrehajtása során PPP jellegű beruházásokat hoznának létre – ehhez meg kell teremteni a jogszabályi feltételeket, az önkormányzati hatásköröket a települések nagyságát és teherbíró képességét is figyelme véve indokolt lenne differenciáltan szabályozni, célszerű bővíteni a polgármester hatáskörét, (pl. meghatározott értékhatárig a kötelezettségvállalási jogosítványok polgármesterhez telepítése, egyes kérdésekben kizárólag a polgármester előterjesztésére dönthetne a testület, az alpolgármester visszahívásának kezdeményezését is célszerű biztosítani, különösen a polgármester személyében bekövetkezett változás esetén)
Az érintett jogi norma: vonatkozó hatályos jogszabályok Az intézkedés hatása: A jelenleginél sokkal hatékonyabb önkormányzati működés
1.3. A kezdeményezés célja: a körzetközponti jegyző hatáskörének felülvizsgálata Konkrét javaslatok: -
a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos ügyintézés ellátható lenne a települési-, esetleg körzetközponti jegyzőknél. Az uniós csatlakozás óta az ügyek száma csökkent, nem indokolt a közigazgatási hivatali ügyintézés. a körzetközponti jegyzőhöz célszerű telepíteni a nagyobb szakértelmet és gyakorlatot, igénylő feladatokat: pl: szabálysértés, természetvédelem, vízgazdálkodás, közúti közlekedés, nem kiemelt építéshatósági ügyek, állampolgársági és névváltoztatási kérelmek, tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek
Az érintett jogi norma: ágazati jogszabályok Az intézkedés hatása: Indokolt lenne bizonyos hatáskörök áttelepítése a körzetközponti jegyzőhöz, mert azon a szinten a feladatellátást magasabb színvonalon lehetne megvalósítani, mint jegyzői hatáskörben. Meghatározott feladatokat, pedig a közigazgatási hivataltól célszerű lenne a körzetközponti jegyzőhöz telepíteni, mert nem indokolt a magasabb szinten történő feladatellátás.
Közigazgatási hivatal 1.4. A kezdeményezés célja: a közigazgatási hivatal vezetője jogkörének felülvizsgálata Konkrét javaslatok:
-
Indokolt lenne, hogy a védelmi feladatok kerüljenek vissza a közigazgatási hivatalokhoz, mivel a védelmi igazgatás állami feladat. A közigazgatási hivatal vezetője a területi államigazgatási szervek vonatkozásában fennálló koordinációs és ellenőrzési jogosítványa segítségével a védelmi igazgatási feladatokat jobban, hatékonyabban tudná ellátni, mint a megyei önkormányzat elnöke.
-
A választási feladatokat is indokolt a közigazgatási hivatal keretein belül végrehajtani, célszerű lenne, ha a választási iroda vezetője a közigazgatási hivatal vezetője lenne. Ezt a megoldást támasztja alá az is, hogy komoly különbség van a megyei önkormányzat hivatala és a megyei közigazgatási hivatal között, a megfelelő hardver és szoftver eszközök a megyei közigazgatási hivatalban állnak rendelkezésre.
-
Megfontolandó lehet, hogy az állami ellenőrzés hatékonysága növelése érdekében a jelenlegi törvényességi ellenőrzés helyett nem lenne-e célszerűbb a törvényességi felügyeletet bevezetni. Ezzel ugyanis átfogóbb irányítási tevékenységet lehetne végezni, melynek során az erőforrásokat sokszor elaprózó, bár kétségtelenül eredményes törvényességi ellenőrzés helyett a felügyeleti jogkör gyakorlásával lehetne biztosítani a meghatározott feladatok törvényes ellátását.
-
Indokolt felülvizsgálni a közigazgatási hivatal vezetőjének a területi államigazgatási szervek vonatkozásában fennálló koordinációs és ellenőrzési jogosítványait, mivel jelenleg nem egyértelmű, hogy mely szervezeti köre terjed ki.
-
A közigazgatási hivatal vezetőjének a területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörei pontosabb megfogalmazásra szorulnak, teljes körűen kellene felsorolni ezeket a feladatokat úgy, hogy összhangba kerüljenek a vonatkozó két törvény rendelkezéseivel.
-
Indokolt lenne, ha a közigazgatási hivatal vezetőjét megilletné a polgármesterrel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárást indítványozásának joga, mely jogosítvánnyal jelenleg a képviselő-testület tagjai rendelkeznek. Ugyanakkor a hatályos jogszabály feljogosítja a közigazgatási hivatal vezetőjét, hogy kezdeményezze a bíróságnál a polgármester összeférhetetlenségének kimondását, amennyiben a képviselő-testület ennek fennállta esetén nem hoz döntést vagy döntése törvénysértő. Az indítványozási jog megadása megteremtené az összhangot a két ellentmondásos rendelkezés között.
-
Ugyancsak indokolt megadni a keresetindítás jogát is a közigazgatási hivatal vezetőjének a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén. Jelenleg ilyen esetben a keresetindítás joga a képviselőtestületet illeti meg, azonban a hivatalvezetőtől szakmailag megalapozottabb, elfogultságtól mentes indítvány előterjesztése inkább elvárható, mint a képviselőtestülettől.
-
Célszerű lenne a közigazgatási hivatalok vezetőinek törvényességi ellenőrzési jogkörét felügyeleti elemekkel bővíteni. Legyen joga a törvénysértő testületi döntés végrehajtásának a felfüggesztésére. Azért, hogy ezen intézkedés ne válhasson formálissá, elő kellene írni, hogy a képviselő-testületi döntések végrehajtásra csupán a jegyzőkönyv hivatalhoz történő beérkezését követő, meghatározott idő elteltével kerülhessen sor.
-
Indokolt annak felülvizsgálata, hogy a közigazgatási hivatal vezetőjének a területi államigazgatási szervek vonatkozásában fennálló ellenőrzési jogosítványa értelmezhető-e akként, hogy jogosult az EU és az EGT tagállamai polgárainak magyarországi ingatlanszerzését ellenőrizni a jegyző és a földhivatal bevonásával. Indokolt annak megfontolása, hogy az anyagi jogi norma érvényesülésének vizsgálata más hatósági szerv jogalkalmazása során lehet-e a hivatalvezető jogosítványa vagy célszerűbb ezt a szakmai felettes szervek gyakorolnia.
-
Indokolt felülvizsgálni, hogy meddig terjed a közigazgatási hivatal vezetőjének azon jogköre, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti, ha feladatköre ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomására. Nem egységes a joggyakorlat a tekintetben, hogy ez a jogosítvány kizárólag az eljárás jogszerűségének vizsgálatára terjedhet ki vagy az e tárgyban hozott döntések valamennyi tartalmi elemére is, kiterjedhet. Célszerű lenne e hatáskör áttekintése, s annak pontos, részletes meghatározása.
-
A közigazgatási hivatalvezető részére nem csupán a szándékosan jogellenes, felelőtlen önkormányzati joggyakorlás esetére javasolt szélesebb hatáskör biztosítása, hanem az önkormányzatok érdekében történő beavatkozás terén is. Különösen, ha a közigazgatási hivatal által lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzat a közösség számára hasznos módon, költségkímélően vagy legalábbis nem pazarlóan valósított meg beruházást, akkor az esetleg eljárási, jogszabálysértések miatt más szervek előtt folyó eljárásban a hivatalvezető javaslatot tehessen a szankció mellőzésére, elengedésére (pl: közbeszerzési eljárás nem szándékos elmulasztása).
Az érintett jogi norma: a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. évi (XII. 17.) Korm. rendelet Az intézkedés hatása: A közigazgatási hivatal vezetője hatáskörének pontos és egyértelmű meghatározása segítené az egységes joggyakorlatot.
Megyei Államigazgatási Kollégium 1.5. A kezdeményezés célja: Célszerű lenne a Megyei Államigazgatási Kollégiumnak jogszabály-kezdeményező hatáskört adni – meghatározott eljárási keretek között. Területi szinten, jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatok alapján szakmailag megalapozottan ítélhető meg, hogy melyek a nem szabályozott élethelyzetek, mely szabályok módosítása indokolt és mely jogszabályokat szükséges hatályon kívül helyezni. Az érintett jogi norma: a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. évi (XII. 17.) Korm. rendelet Az intézkedés hatása: A Kollégium a szakmai tapasztalatai alapján megalapozottan tudna élni a jogszabály-kezdeményező hatáskörével.
Általános igazgatás 1.6. A kezdeményezés célja: a feladatellátás feltételeinek megteremtése a feladat várható nagyságára tekintettel Folyamatos probléma, hogy új feladat-és hatáskör telepítése esetén a címzettek a feladatellátás támogatását szolgáló személyi és/vagy dologi juttatásokból – feltéve, hogy hozzájutnak ilyenhez – azonos mértékben részesülnek, azaz mindenki ugyanannyit, tekintet nélkül az ellátandó feladat várható nagyságára. Pl.: a Ket. végrehajtói szolgálatokat kistérségenként kell megszervezni, holott az egyes kistérségek adottságai között nagyon jelentős eltérések vannak (települések száma, lakó-és üdülőhelyi népesség száma, területi kiterjedés, stb.). Az érintett jogi norma: ágazati jogszabályok Az intézkedés hatása: A feladat- és hatáskörök megfelelő színvonalon és hatékony erőforrásgazdálkodással történő telepítéséhez elengedhetetlen az, hogy az erőforrásokból a feladat várható nagysága szerint részesüljenek az egyes szervek.
1.7. A kezdeményezés célja: a tulajdonosi jog gyakorlásának elválasztása a hatáskörgyakorlástól Tulajdonosi jogok gyakorlására több esetben határoz meg a jogalkotó hatósági eljárási szabályokat. A tulajdonosi jog gyakorlása és a hatósági eljárás más elvi alapon nyugszik, a kettő összeegyeztetése problematikus. Ilyen kérdéskör például a közterület-használat vagy az, hogy a tulajdonosi döntésekre is alkalmazzák a hatáskör-átruházás szabályait. A tulajdonhoz való jog alkotmányos alapjog, tartalmát a magánjog határozza meg, korlátait magánjogi és közjogi korlátok adják. Jogelméleti szempontból közelítve a kérdést ez a gyakorlat – alkotmányellenesen – az alapjog korlátozását kiterjesztően értelmezi, illetve új korlátot teremt, valamint sérti a tulajdoni formák egyenlőségének elvét. Gyakorlati szempontból, pedig azt eredményezi, hogy a vagyonkezelő feladatát ellátni teljeskörűen nem tudja, előkészítő és végrehajtó szerepe marad, a képviselő-testület, pedig olyan kérdésekben is dönteni kényszerül, amelyekben inkompetens. Az érintett jogi norma: ágazati jogszabályok Az intézkedés hatása: hatáskörgyakorlástól.
A
tulajdonosi
jog
gyakorlásának
teljes
elhatárolása
a
C./ Esetpéldák a közigazgatási szervek működésének racionalizálása tárgyában Közigazgatási hivatal 1.4. A kezdeményezés célja: a közigazgatási hivatal vezetője jogkörének felülvizsgálata Konkrét javaslatok: -
Indokolt lenne, hogy a védelmi feladatok kerüljenek vissza a közigazgatási hivatalokhoz, mivel a védelmi igazgatás állami feladat. A közigazgatási hivatal vezetője a területi államigazgatási szervek vonatkozásában fennálló koordinációs és ellenőrzési jogosítványa segítségével a védelmi igazgatási feladatokat jobban, hatékonyabban tudná ellátni, mint a megyei önkormányzat elnöke.
-
A választási feladatokat is indokolt a közigazgatási hivatal keretein belül végrehajtani, célszerű lenne, ha a választási iroda vezetője a közigazgatási hivatal vezetője lenne. Ezt a megoldást támasztja alá az is, hogy komoly különbség van a megyei önkormányzat hivatala és a megyei közigazgatási hivatal között, a megfelelő hardver és szoftver eszközök a megyei közigazgatási hivatalban állnak rendelkezésre.
-
Megfontolandó lehet, hogy az állami ellenőrzés hatékonysága növelése érdekében a jelenlegi törvényességi ellenőrzés helyett nem lenne-e célszerűbb a törvényességi felügyeletet bevezetni. Ezzel ugyanis átfogóbb irányítási tevékenységet lehetne végezni, melynek során az erőforrásokat sokszor elaprózó, bár kétségtelenül eredményes törvényességi ellenőrzés helyett a felügyeleti jogkör gyakorlásával lehetne biztosítani a meghatározott feladatok törvényes ellátását.
-
Indokolt felülvizsgálni a közigazgatási hivatal vezetőjének a területi államigazgatási szervek vonatkozásában fennálló koordinációs és ellenőrzési jogosítványait, mivel nem jelenleg nem egyértelmű, hogy mely szervezeti köre terjed ki.
-
A közigazgatási hivatal vezetőjének a területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörei pontosabb megfogalmazásra szorulnak, teljes körűen kellene felsorolni ezeket a feladatokat úgy, hogy összhangba kerüljenek a vonatkozó két törvény rendelkezéseivel.
-
Indokolt lenne, ha a közigazgatási hivatal vezetőjét megilletné a polgármesterrel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárást indítványozásának joga, mely jogosítvánnyal jelenleg a képviselő-testület tagjai rendelkeznek. Ugyanakkor a hatályos jogszabály feljogosítja a közigazgatási hivatal vezetőjét, hogy kezdeményezze a bíróságnál a polgármester összeférhetetlenségének kimondását, amennyiben a képviselő-testület ennek fennállta esetén nem hoz döntést vagy döntése törvénysértő. Az indítványozási jog megadása megteremtené az összhangot a két ellentmondásos rendelkezés között.
-
Ugyancsak indokolt megadni a keresetindítás jogát is a közigazgatási hivatal vezetőjének a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén. Jelenleg ilyen esetben a keresetindítás joga a képviselőtestületet illeti meg, azonban a hivatalvezetőtől szakmailag megalapozottabb, elfogultságtól mentes indítvány előterjesztése inkább elvárható, mint a képviselőtestülettől.
-
Célszerű lenne közigazgatási hivatalok vezetőinek törvényességi ellenőrzési jogkörét felügyeleti elemekkel bővíteni. Legyen joga a törvénysértő testületi döntés végrehajtásának a felfüggesztésére. Azért, hogy ezen intézkedés ne válhasson formálissá, elő kellene írni, hogy a képviselő-testületi döntések végrehajtásra csupán a jegyzőkönyv hivatalhoz történő beérkezését követő, meghatározott idő elteltével kerülhessen sor.
-
Indokolt annak felülvizsgálata, hogy a közigazgatási hivatal vezetőjének a területi államigazgatási szervek vonatkozásában fennálló ellenőrzési jogosítványa értelmezhető-e akként, hogy jogosult az EU és az EGT tagállamai polgárainak magyarországi ingatlanszerzését ellenőrizni a jegyző és a földhivatal bevonásával. Indokolt annak megfontolása, hogy az anyagi jogi norma érvényesülésének vizsgálata más hatósági szerv jogalkalmazása során lehet-e a hivatalvezető jogosítványa vagy célszerűbb ezt a szakmai felettes szervek gyakorolnia.
-
Indokolt felülvizsgálni, hogy meddig terjed a közigazgatási hivatal vezetőjének azon jogköre, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti, ha feladatköre ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomására. Nem egységes a joggyakorlat a tekintetben, hogy ez a jogosítvány kizárólag az eljárás jogszerűségének vizsgálatára terjedhet ki vagy az e tárgyban hozott döntések valamennyi tartalmi elemére is, kiterjedhet. Célszerű lenne e hatáskör áttekintése, s annak pontos, részletes meghatározása.
-
A közigazgatási hivatalvezető részére nem csupán a szándékosan jogellenes, felelőtlen önkormányzati joggyakorlás esetére javasolt szélesebb hatáskör biztosítása, hanem az önkormányzatok érdekében történő beavatkozás terén is. Különösen, ha a közigazgatási hivatal által lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzat a közösség számára hasznos módon, költségkímélően vagy legalábbis nem pazarlóan valósított meg beruházást, akkor az esetleg eljárási, jogszabálysértések miatt más szervek előtt folyó eljárásban a hivatalvezető javaslatot tehessen a szankció mellőzésére, elengedésére (pl: közbeszerzési eljárás nem szándékos elmulasztása).
Az érintett jogi norma: a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. évi (XII. 17.) Korm. Rendelet Az intézkedés hatása: A közigazgatási hivatal vezetője hatáskörének pontos és egyértelmű meghatározása segítené az egységes joggyakorlatot. C./ Esetpéldák a közigazgatás szervezeti rendszerének és működésének fejlesztését, racionalizálását szolgáló javaslatok tárgykörében
1.1. A kezdeményezés célja: a törvényességi ellenőrzés hatékonyabbá tétele A törvényességi ellenőrzés a jelenlegi szabályozás szerint az érintettek által felterjesztett dokumentumok alapján utólagosan történik. A jegyzők kérésére természetesen szakmai segítségnyújtás keretében előzetes ellenőrzést is végeznek a törvényességi ellenőrök.
Megfontolandó lenne, hogy a rendeletek tekintetében az előzetes kontroll - ha nem is teljes körben – kötelezővé válna. Ezzel elkerülhetővé volna a törvénysértő rendelet relatíve hosszabb idejű hatályban maradása. Indokolt az is, hogy a jövőben nagyságrendileg több tematikus ellenőrzés valósuljon meg, mely témakörök csomópontjait a minisztériumok jelölhetnék meg. Az érintett jogi norma: Tárgykörre vonatkozó jogi szabályozás Az intézkedés hatása: A hatékonyabb ellenőrzési mechanizmus eredményeképpen kevesebb jogszabályt sértő rendelet lenne hatályban.
1.2. A kezdeményezés célja: a munkáltatókra vonatkozó állami ellenőrzés koordinálása A munkáltatók (foglalkoztatók) ellenőrzésére több hatóság rendelkezik hatáskörrel, melyet koordinálatlanul, egymás tevékenységéről nem tudva – gyakran az ellenőrzöttek jogos elégedetlenségét kiváltva – egymáshoz közeli időpontban végeznek. Az ellenőrzés során tett intézkedések eredményéről a kölcsönös tájékoztatás esetleges. Szűk körben hasznosulnak a megállapítás tényei, ugyanazt esetleg más hatóság is megállapítja – feleslegesen (MEP, MNYI, MÁK családtámogatási iroda, OMMF, ÁNTSZ, Munkaügyi központ APEH stb.). E területen változtatásokra, valamilyen koordinációra (területi, országos) lenne szükség a hatékony, költségtakarékos, differenciált hatósági ellenőrzés megvalósítása, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében. Az érintett jogi norma: ágazati jogszabályok Az intézkedés hatása: Az ügyfelek részére tehermentesítést jelentene a párhuzamos ellenőrzések megszüntetése, a közigazgatás oldaláról ez a koordináció a párhuzamos kötelezettségek megszüntetése mellett költségtakarékossággal is járna.
1.3. A kezdeményezés célja: az építés-felügyeleti ellenőrzés szabályainak módosítása A építés-felügyeleti ellenőrzés szabályai módosítást igényelnek, a megoldást az jelentené, hogy minden kiemelt kistérségi közigazgatási hivatalhoz (jelenleg első fokú építésügyi hatósághoz) egy építés-felügyeleti szakembert kellene telepíteni, ennek személyi és dologi költségeit a központi költségvetés vállalná magára. Szükséges lenne továbbá a szabálytalan építkezésekre vonatkozó szankció rendszer szigorítása, a bírságok összegének emelése. A befolyt többletbevételből a létszámnövekmény terhének egy része fedezhető lenne. Az érintett jogi norma: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
Az intézkedés hatása: Az építés-felügyelet megerősítésével az önkéntes jogkövetés és a minőségi munkavégzés színvonala jelentősen javulna.
1.4. A kezdeményezés célja: az állami ellenőrzés hatékonyságának növelése A közigazgatáson belüli ellenőrzés esetében a felettes szervek vizsgálatai eltérő rendszerességűek és mélységűek. Szakmai (nem pénzügyi) belső ellenőrt kevés helyen alkalmaznak, a pozíció elmaradásának elsősorban financiális okai vannak, a szervezeti kultúra, a rossz beidegződések nem ügydöntők. Az ellenőrzési funkció fokozása a közigazgatás hatékonyságát növelhetné. A közigazgatáson kívüli ellenőrzőkkel való kapcsolattartás további előnyöket rejt magában, mert az átfedések helyett azok kiegészíthetik egymást. Az ellenőrzésekhez kapcsolódó túlzott adminisztratív előírások csökkentése az ellenőrzések eredményességét növelhetik. C./ Esetpéldák a Személyi állományt érintő javaslatok ill. a jegyző jogállása tárgykörben 1. 1. A kezdeményezés célja: a jegyző kinevezésének és felmentésének folyamatába az illetékes megyei közigazgatási hivatalvezető szakmai kontrolljának bevonása A jegyző feladat- és hatáskörét tekintve közigazgatási hatósági szakember és nem önkormányzati hatósági szakember. Indokolt volna, hogy ez jellemző – a tisztség „állami” jellege - megjelenjen a kinevezés és felmentés folyamatában is. Megoldásként célszerű lenne, ha az illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetőjét véleményezési vagy egyetértési jog illetné meg a jegyző kinevezése, illetve felmentése során. A véleményt vagy egyetértést a képviselő-testületnek – a polgármesteren keresztül – kötelező lenne beszereznie. (Az állami státusz még határozottabb megerősítése lenne, ha a jegyzőket nem a képviselőtestület nevezné ki, hanem a közigazgatási hivatallal állnának közszolgálati jogviszonyban. ) (Megoldásként felmerülhet még az is, hogy a kinevezési, felmentési jog gyakorlásának módja változatlan marad, de egyes munkáltatói jogok gyakorlásához – minősítés, jutalmazás, fegyelmi felelősségre vonás- szükséges lenne a hivatalvezető egyetértése.) A hivatalvezető e jogosítványa megoldást jelenthetne egyben arra a problémára is, hogy a jegyzők szakmai felkészültségében nagy különbségek tapasztalhatóak, s mivel a jegyzők szakmai felkészültségéről a hivatalvezetők rendelkezhetnek információval az előzetes véleményezési, egyetértési joguk garancia lenne arra, hogy nem megfelelő szaktudással nem pályázhatnak eredményesen jegyzői állásra. Bizonyos esetekben – a hivatalvezető egyet nem értése esetén, vagy ha szakmai vélemény nem kérhető (a pályázó pályakezdő, stb.) – lehetőség lenne a jegyző határozott időtartamú – legfeljebb két éves időtartamú – kinevezésére. A jegyzői állásokra az utóbbi időben tapasztalatok szerint 15 – 20 pályázat érkezik még községi, nagyközségi szinten is. A pályázati eljárás során, még ha meghallgatást, kötetlen beszélgetést is folytatnak, nincs mód a jelöltek szakmai felkészültségének megítélésére. Régi hiányossága a tv-nek, hogy ma sem tartalmazza a versenyvizsga szabályozását, amely az EU
régi tagállamaiban elterjedt. Nagyszámú pályázó esetén a közigazgatási hivatal megszervezhetné ennek lebonyolítását. Mindezt azért lenne indokolt, mert országos méreteket kezd ölteni az a jelenség, hogy néhány pályázóról a kinevezést követően igen hamar az derül ki, hogy mind szakmai ismeretei, mind emberi tulajdonságai kívánni valókat hagy maga után, és bizonyos összeg fejében hajlandók is távozni. A legtöbb esetben fegyelmi eljárás megindítására is sor kerül. Az ilyen kinevezések következtében óriási károkat szenved a helyi szakmaiság (eltávoznak szakemberek), erőteljesen romlik a település törvényességi helyzete is. Ezzel kapcsolatban javasolható az a megoldás, hogy a kinevezést megelőzően, intézményesített formában tájékozódjanak az önkormányzatok a Közigazgatási Hivatalnál a korábban jegyzői munkakört betöltő pályázókkal kapcsolatban. Ebbe a körbe tartozó javaslat, hogy a jegyző kinevezésének indokolatlan elhalasztása, a pályázatok sikertelenné nyilvánítása esetén ne csupán a központi költségvetési támogatás megvonása legyen az egyetlen szankció. Ez ugyanis teljesen hatástalan olyan esetekben, ha a település e támogatás hiányában is működőképes marad. A közigazgatási hivatal vezetője a 6 hónapon keresztül jegyző nélkül működő önkormányzat esetében kijelöli azt a körjegyzőséget, amelyhez az érintett település a jövőben tartozni fog. A hivatalvezető kezdeményezhesse az ilyen önkormányzat pályázati támogatási lehetőségekből való kizárását, már elnyert támogatások, pályázati pénzek zárolását. Az érintett jogi norma: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet Az intézkedés hatása: A jegyzői kinevezés és felmentés folyamatában is kifejeződne a tisztség „állami” jellege, ha a munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület mellett a közigazgatási hivatal vezetője véleményező, egyetértési joggal rendelkezne. Ezen intézkedés hatására növekedhetne az önkormányzatok szakmai munkájának színvonala.
1.2. A kezdeményezés célja: a jegyző határozott idejű kinevezésének lehetősége Célszerű lenne bizonyos esetekre lehetővé tenni a jegyző határozott idejű kinevezését. Így például, ha egy jegyző helyettesítése nem oldható meg egy másik település jegyzője által, akkor a jegyzői feladatok ellátására az eredeti jegyző távollétének idejére (pl: tartós távollét, gyes, nyugdíjazás miatti felmentési idő töltése stb.) legyen lehetőség határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesíteni a pályázóval. Az érintett jogi norma: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Az intézkedés hatása: A jegyzői helyettesítés ezzel a lehetőséggel könnyebben megoldható.
1.3. A kezdeményezés célja: a jegyzői helyettesítés jogintézményének reformja
A jegyző tartós távolléte esetén történő helyettesítésének szabályai a gyakorlati tapasztalatok miatt módosításra szorulnak. A jegyzői tisztség felelős és szakmailag megfelelő színvonalon történő ellátása nem engedi meg, hogy egy jegyző az „anyaönkormányzatnál” betöltött tisztségén kívül egy további jogviszonyt létesítsen egy másik önkormányzatnál. Az eredeti jegyzői kinevezése nem kerül módosításra, továbbra is teljes munkaidőben, a teljes illetményért fog kevesebb vagy nem azonos színvonalú munkát végezni, hiszen ezzel párhuzamosan egy másik önkormányzat jegyzői feladatait is ellátja. Ezért indokolt annak a szabálynak a bevezetése, hogy egy jegyző egy időben csak egy közszolgálati jogviszonnyal rendelkezhet. A helyettesítés megoldására több javaslat is megfogalmazódott: - a jegyző tartós távolléte esetén az adott polgármesteri hivatal vagy körjegyzőség azon köztisztviselője, aki egyébként megfelel a jegyzővé való kinevezés feltételeinek – azaz jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel és legalább 2 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik – jegyzővé való kinevezés nélkül kaphasson megbízást a távollevő jegyző helyettesítésére; - határozott idejű közszolgálati jogviszony létesítésével töltsék be a jegyzői állást a távollét időtartama alatt (lásd 1.2. javaslat); - a kötelezően kinevezendő aljegyző látja el a tartós távollét ideje alatt a jegyzői feladatokat úgy, hogy a helyettesítés időtartama megbízott jegyzőként látja el a jegyzői feladatokat, de aljegyzői feladatok párhuzamosan nem terhelik Ebben az esetben a képviselő-testület határozott idejű jogviszonyt, létesít a korábbi aljegyzővel a jegyzői feladatok ellátására és szintén határozott idejű jogviszony keretében, foglalkoztat egy további személyt az aljegyzői feladatok ellátására. A második esetben lehetséges lenne az a megoldás is, hogy a képviselőtestület kinevez egy – a feltételeknek megfelelő – „megbízott” vagy „helyettesítő” személyt, de akár az a megoldás is elképzelhető, hogy a határozott időtartamra szóló jegyzői állás betöltésére pályázatot ír ki a képviselő-testület. Az érintett jogi norma: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Az intézkedés hatása: A helyettesítés szabályainak módosításával a helyi önkormányzatok magasabb színvonalon tudnák ellátni jegyzői feladataikat.
1.4. A kezdeményezés célja: az aljegyzői jogállás szabályozása Az önkormányzati feladatok színvonalasabb ellátása érdekében kötelezővé kellene tenni valamennyi önkormányzat számára aljegyző kinevezését. A tisztség betöltésére pályázatot azonban továbbra is csak a városokban kellene kiírni. Az aljegyző a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályozása értelmében a jegyző helyettesítését, munkájának segítését szolgálja. Ebbe a körbe azonban nem tartozna bele a jegyző tartós távollétének idejére való helyettesítés (lásd 1.3. javaslat). Az érintett jogi norma: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
A kezdeményezés hatása: Mivel az aljegyzői tisztség megoldása gyakorlatilag a legtöbb esetben az önkormányzaton belül megoldható lenne (az esetek többségében az aljegyző kinevezésére nem függetlenített vezetőként kerül sor, hanem ellátja valamelyik szervezeti egység vezetését is), ezért az önkormányzatot ez a szabályozás nem terhelné meg, azonban a feladatellátás színvonala emelkedne.
1.5. A kezdeményezés célja: a jegyzőre vonatkozó szakképzettség alóli felmentésre irányadó szabályok módosítása A jelenlegi szabályozás értelmében a felmentés az ötezernél kevesebb lakosú települések jegyzőjének adható. Megfontolandó a szabályozás olyan irányú módosítása, hogy felmentés a körjegyzőnek is adható legyen, ha a körjegyző illetékessége alá tartozó települések összlakosság-száma nem éri el az ötezret és a települések száma nem haladja meg a hármat. Indokolatlannak tűnik a különbség fenntartása egy 4000 lakosú település jegyzője és két 500 lakosú település körjegyzője között. A háromnál több település esetében azonban már indokoltnak tűnik a szakképzettség megkövetelése. Az érintett jogi norma: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Az intézkedés hatása: A megszorítás ilyen irányú módosításával könnyebben lehet majd betölteni a körjegyzői tisztséget.
2. Személyi állományt érintő további Esetpéldák és javaslatok a polgármester és a képviselő-testület jogállása tárgykörben 2.1. A kezdeményezés célja: a polgármesteri tisztség betöltésének szabályozása 1000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén Az 1000 fős létszám alatti önkormányzatok esetében célszerű bevezetni azt a szabályozást, hogy a polgármesteri tisztség csak társadalmi megbízatásban legyen betölthető. A település lélekszáma, az ellátandó polgármesteri feladatok volumene, az önkormányzati költségvetés szűkössége nem indokolja a főállású tisztséget. Az érintett jogi norma: a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény Az intézkedés hatása: A szabályozás módosításával az 100 főt meg nem haladó lakosú önkormányzatok költségvetését nem terhelné egy főállású polgármester illetménye, míg a feladatellátás színvonala nem csökken, mert azt társadalmi megbízatásban is megfelelően el lehet végezni.
2.2. A kezdeményezés célja: a képviselő-testületi tagok tiszteletdíjára vonatkozó szabályok módosítása A képviselők tiszteletdíjára vonatkozó szabályok módosításával csökkenteni lehetne az önkormányzatokat, terhelő költségeket. Ez főleg a kis települések számára lenne jelentős könnyebbség, mivel szűkös költségvetési keretek miatt a tiszteletdíjak, kifizetése veszélyezteti a kötelező feladatok ellátás is. A módosítás vonatkozhat valamennyi önkormányzat képviselőtestületére vagy csak az 1000 lakos alatti kistelepülések önkormányzatára. A kistelepülések esetében indokoltabb ez a megszorítás, mivel a testületi tagokat itt kevesebb feladat terheli, és arányaiban a költségvetés viszonylag nagy részét teszik ki ezek a költségek. Az érintett jogi norma: a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény A kezdeményezés hatása: Ezáltal csökkennének az önkormányzatokat sújtó terhek, és az ÖNHIKI-s települések száma is mérséklődhet.
2.3. A kezdeményezés célja: a tanácsnok tisztség létrehozására vonatkozó szabályok módosítása Célszerű lenne – költségtakarékossági okokból -, ha tanácsnoki megbízásra kizárólag községekben kerülhetne sor, és csak olyan feladatra, amire a képviselő-testület nem hoz létre bizottságot. Az érintett jogi norma: a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény Az intézkedés hatása: A tanácsnoki tisztség létrehozására vonatkozó megszorító szabályok az önkormányzatok számára költségmegtakarítást jelentenének, valamint a módosítás megszüntetné a párhuzamosságokat a feladatellátásban.
