Kedvenc költım, Ady Endre családjának története

Kedvenc költım, Ady Endre családjának története

Készítette: Cserpes Írisz 9. szk. tanuló Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép-és Felsıfokú Szakképzı Iskola 9371 Vitnyéd - Csermajor www.ujhelyi.sulinet.hu Segítı tanár: Pappné Szabó Alexandra

Tanuló: Segítı tanár:

Cserpes Írisz 9. szk. osztály Pappné Szabó Alexandra

Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsıfokú Szakképzı Iskola 9371 Vitnyéd-Csermajor -----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nyolcadik osztályos koromban olvastam elıször Ady-verset:a Párizsban járt az ısz címőt. A vers stílusa azonnal megtetszett. Azóta már sok versét elolvastam, és igyekszem a költırıl, Ady Endrérıl is minél többet megtudni.

Ady Endre (1877-1919)

Ady Endre nagy jelentıséget tulajdonított származásának, és verseiben, leveleiben is gyakran foglalkozott vele. Egyik levelében írta: „Rólunk hétszáz éves krónikák úgy szólnak, hogy hatujjúak vagyunk, én is hatujjú voltam, s az ilyesmit nem tudják a kakukkok szállítani.” Édesapjának és egyik testvérének is hat ujja volt. Ady Endre ujjcsökevényét a születés után hamarosan eltávolították: a „tudósasszonynak” számító bába vékony cérnával szoros hurkot kötött a tövére, ezért a növedék lassan elsorvadt. A sokujjúság jelentkezése a költınél sajátos jelentıséget kap: honfoglaló ıseinknél a jósvarázsló-orvos szerepét a sámán vagy táltos névvel jelölt személyek látták el. E küldetésnek azonban olyan testi jelei voltak, pl. a születéskor is meglévı (ún. táltos-) fog vagy a sokujjúság., melyek megjelenése a kiválasztottságnak szembetőnı jele, amit a közösség elfogad. Szilágyban is táltosjelnek tartották a hatujjúságot. Így amikor a kis Endre megszületett, és kiderült róla a hatujjúság, a faluban azt suttogták: Adyéknak „táltosfiuk” született. Ady Endre is sokaknak mutogatta kezének kis hegét mint táltosságának a bizonyítékát. Ady Endre e küldetéstudata verseiben is tetten érhetı. Ady Endrének a hatujjúságnál és mindkét oldalt lenıtt fülénél azonban nagyobb bajai is voltak, amelyek már kedvezıtlenül befolyásolták egészségi állapotát. Feltőnıen nagy szeme rövidlátással társult. Hiúságból nem hordott szemüveget, de olvasni-írni csak a papírhoz közel hajolva tudott. Járásának bizonytalanságát gyenge és vézna lábai okozták, nagy bütykei miatt pedig speciális cipıket hordott. Késıbb e baját tetézte köszvénye.

Ady apai ısei Ady Endre öccse, Lajos szerint a legrégibb ismert ısük a XIII. században élt László, aki 1217–18-ban részt vett II. Endre király eredménytelen keresztes hadjáratában a Szentföldön. Az ı fia vagy unokája az az Illés, aki 1296-ban adományként kapta Kis- és Nagy-Guth birtoklását, amelybıl azután törzsi nevük: Gutheled, illetve a Kis- és Nagy-Guthi családnév ered.

2




E törzs 1323-ban három családra bomlott: – A legidısebb fiú, László leszármazottja a Guthy és az Országh család. – A középsı fiú, Boldizsár maradékai kapták az Ody nevet. – A legkisebb fiú, János a Haraklány család ıse.

Az idısebb és középsı fiú leszármazottai 1345-ben már pereskedtek egymással a birtok további osztozásán, s ettıl kezdve az Adikra az állandó pereskedés a jellemzı. A XV. századtól kezdve szegényedtek el az Adik a Szilágyságban. Egyik águk Erdélybe, a Székelyföldre települt. Az Ady család központja a XVIII–XIX. század fordulóján Szilágyfıkeresztúr lehetett, itt lakott 1705-ben egy másik Ady István, aki földbirtokosként II. Rákóczi Ferenc fejedelem lelkes hívének számított. Ady Bálint, a költı dédapjai Szilágyszentkirályon született, és késıbb is itt élt birtokosként. Az ı gyermeke - József - és a költı nagyapja: Ady Dániel, aki a Wesselényiek számtartójaként ismert. Ady Dániel Viski Juliannát vette feleségül, mégpedig a másik dédapa, Viski Dániel akarata ellenére. Viski Dániel pap volt, de pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. İ volt Kalotaszeg „bankára”. Viski Dániel felesége, Szabó Anna is református papnak a lánya. A Viskiek állítólag rokonságban álltak Dózsa György családjával, emiatt is írhatta a költı: „Dózsa György unokája vagyok én, / Népért síró, bús, bocskoros nemes” (Dózsa György unokája.) Viski Dánielnek és Szabó Annának három felnıttkort lánya volt: Anna, Julianna - Ady Endre apai nagyanyja – és Rozália. Viski Dániel a középsı lányát, Juliannát másnak szánta, de ı megmakacsolta magát, és a szülık által választott férj helyett Ady Dánielhez, az elszegényedett nemeshez kívánt feleségül menni. Hosszas családi perpatvar után sikerült csak az akaratát keresztülvinnie. De már az esküvı is igazolta szüleinek aggodalmát: a vılegény elkésett a szertartásról, mert belefelejtkezett a legénybúcsúba. Ady Dániel bohém életvitele és összeférhetetlen természete következtében anyagi helyzetük hamarosan válságosra fordult. A 300-400 holdas birtokot elmulatta és elpereskedte, ami azután meghatározta gyermekei sorsát is. Állítólag a feleség halálát is a férj egyik rossz tréfája okozta. Télen Hadadról tértek haza Lompértra lovas szekéren. A feleségnek le kellett szállnia, szükségét elvégezni, a férj meg ráijesztett: otthagyta. Az asszony ijedten futott utána, és úgy megfázott, hogy tüdıgyulladásban hamarosan meghalt. Felesége halála után Ady Dániel legidısebb fiához került. 3




Ady Dániel és Viski Julianna négy gyermeke közül Sándor Hadadon lett jegyzı, Lırinc - Ady Endre édesapja - másodszülöttként, 1851. augusztus 15-én jött a világra. A harmadik testvér, János Szilágycsehiben lett jegyzı. A házaspár legkisebb gyermeke Julianna, második férje Séra Lajos volt, aki jól ismert a költı életrajzából: volt idı, amikor Ady Endre náluk lakott Zilahon. Séra Lajos szorgalmas és jó gazdának bizonyult, tekintélyes birtokká növelte felesége hozományát. Ady Juliannát nagyon szerették a faluban, ı volt a betegek gyógyítója és az árvák istápolója.

Az anyai ısök Ady Endre édesanyja, tiszaeszlári Pásztor Mária apai ágú ısei a költı ükapjáig, az 1760-ban született Pásztor Jánosig vezethetık vissza. A családi hagyománynak megfelelıen ı is református pap lett, de összekülönbözött feletteseivel, ezért meg kellett válnia állásától, és legidısebb fiához, Józsefhez költözött. Az ükszülıknek öt gyermeke született. A legidısebb, József lett a költı egyik dédapja, aki Sárospatakon tanult és református lelkészként 1804-ben Kolozsvári Borbálát vette feleségül. Ady Endre e dédszüleinek, Pásztor József és Kolozsvári Borbála házasságából öt gyermek született: Zsuzsanna, Dániel (Ady Endre anyai nagyapja), I. István és János (İket csecsemıkorukban elvesztették.) Az utolsó gyermek is az István nevet kapta, aki református pap lett. Ady Endre anyai nagyapja, Pásztor Dániel Kabay Rozáliát vezette oltárhoz Érmindszenten 1842-ben. Pásztor Dánielnek és Kabay Rozáliának öt gyermekük született. Az elsı, Róza háztartási alkalmazottként élt. A következı a sorban Ida, nagyon szép asszony, akinek viselkedése is feltőnést keltett a családban, de tágabb környezetében is. Mint színésznı ugyanis a mővészek akkor szabadosnak mondott életét élte. A sokat tapasztalt, olvasott, élénk képzelető nagynéni gyakori érmindszenti látogatásai során nagy hatást gyakorolt a gyermek Ady Endrére, aki szerint: „a színpad ölte meg” 1916-ban. A harmadik gyermek, Lajos papnak készült, de a tanárairól írt gúnyversei miatt kicsapták, katonának állt, s végül öngyilkos lett. Pásztor Miklós a gimnáziumot, majd a katolikus papneveldét végezte el Szatmárban, de a felszentelés elıtt megszökött, és a parasztgazdák juhászbojtára lett Szatmárudvariban. Egy parasztlányt – Szilágyi Borbálát– vett feleségül. Nyolc gyermekük született. Pásztor Dániel és Kabay Rozália legkisebb gyermeke volt Pásztor Mária, Ady Endre édesanyja, aki Szatmáron született 1858. július 4-én. Ady Endréhez édesanyja, az „Édes-Ides” állt legközelebb, és az ı szívében is költı fia foglalta el az elsı helyet. A katolikus Pásztor 4




Mária 4 és fél éves volt, amikor harminchat éves édesanyja epebetegségben meghalt. Két esztendıvel késıbb agyvérzésben elhunyt ötvenhárom éves édesapja is. Akkor nagybátyja, ifj. Kabay Gábor és felesége, Sipos Julianna - „Julcsa mama” - vette magához és nevelte Érmindszenten. A kislány csak néhány elemi osztályt végzett, késıbb sem olvasott könyveket. Állítólag nevelıszülei „kimerülésig” dolgoztatták, és elsı kérıjének odaadták a tizenhat éves lányt. A költı édesanyja 1937. november 28-án Budapesten egy villamosmegállóban, váratlan hirtelenséggel, szívinfarktusban halt meg, életének nyolcvanadik évében.

Apjáról írta Ady Endre: „Nagyszerő úr ám az én apám: családjának egyetlen tagja, aki elrúgta magától a latin iskolákat, ennek folytán zabolázhatatlan, igaz és természetes, ısi és zsarnok magyar maradt.” A költı apja, Ady Lırinc makacs, dühös, önérzetes ember volt: ı nem akármilyen paraszt, hanem a Gut-Kelet nemzetségbıl származó Odi, Adi família leszármazottja. Szülei azonban semmi pénzt nem hagytak rá, csupán az úrhatnámságot. Ady Lırinc csak két-három gimnáziumot végzett Zilahon, késıbb sem igen olvasott, még újságot sem. Érmindszentre költözött, és a felesége révén kapott több mint százéves kétszobakonyhás zsúpfedeles parasztházban alapított családot. Ady Endre is itt született: „Ez itt falu, az én falum, / Innen jöttem és ide térek. Mindszentnek hívják…”1 Fia szerint apja „pontosan hajnali öt órakor káromkodja el magát az alsó udvarban”, és kezdi mindennapos munkáját. Dolgozott kora hajnaltól késı estig, és végül a rossz-szikes földön sikeres parasztgazdaságot hozott létre. 1908-ban megépíthették a telkükön azt a többszobás lakóházat, amit azután Ady-kúriának neveztek a falubeliek. Ady Lırincet késıbb a Szilágy megyei törvényhatósági bizottság tagjának, az érmindszenti református eklézsia fıgondnokának (noha templomba nemigen járt), sıt a falu bírójának is megválasztották. Kortársai talányos észjárású, rapszodikus, szaggatott beszédmodorú, erıszakos, mokány magyarként emlékeztek rá, akiben élt az Adyk pereskedı hajlama. Csípıs megjegyzéseivel sokakat és gyakorta megbántott. Az apa és fia közt sem volt ritka a konfliktus.

1

Részlet Ady Séta bölcsı-helyem körül c. versébıl

5




Ady Lırinc is nagyon szerette a nıket. Élete fı szomorúsága kezdetben az volt, hogy Endre fia – a remélt szolgabíróság helyett – a költészetre adta a fejét (talán ezért is hozzá Lajos állt közelebb), késıbb pedig az, hogy egyetlen unokát sem nemzettek számára a fiai. Idıskorát a mind gyakrabban jelentkezı asztmás rohamok keserítették meg. Erıs dohányos volt. Hetvennyolc éves korában tuberkulózisban halt meg, 1929. április 22-én.

Ady Endre gyermek és ifjúkora Ady Endre szüleinek házassága nem volt boldognak mondható. Emiatt írta édesanyjáról: „Szeme, vágya, eper-ajka, / Szíve, csókja mindig könnyes”2 Erıszakos férje sok beleszólást nem engedett a család életébe, sıt ıfelette is basáskodott. Pásztor Máriának három gyermeke született: az elsı lány, Ilona korán meghalt. A második volt a sorban Endre, aki – a keresztlevél tanúsága alapján az András nevet kapta. A család ismerıi szerint az édesanyjára hasonlított, sötét bırét, haját és szeme színét is tıle örökölhette. Ady 1877. november 22-én született Érmindszenten, egy késı ıszi napon. A babonás néphit különbözı erıkkel ruházta fel azt az embert, aki foggal vagy hat ujjal jött a világra. Nos, Ady Endrének eggyel több ujja volt, de édesanyja lekötötte és a vérellátás hiánya miatt leszáradt. A költı élete nem kezdıdött – nem is folytatódott jól. Csecsemıként olyan fejletlen, kicsi, csúnyácska és vézna volt, hogy rögtön keresztvíz alá tartották. Hamarjában a naptárban következı nevet kapta: András. Aztán mégis úgy döntöttek, hogy az elıkelıbb hangzású Endre nevet választják, mivel Mihaszna András a korabeli otromba viccek semmirekellı rendıre volt.

A legfiatalabb testvér Lajos volt, aki négy év két hónappal volt fiatalabb a költınél. A két fiú az érmindszenti gyermekkor után négy évig a zilahi kollégiumban együtt tanult. Ady Lajos a kolozsvári egyetemet végezte el, és gimnáziumi tanár lett, elıbb Zilahon, majd Budapesten. 1919-tıl debreceni tankerületi fıigazgató és tanügyi fıtanácsos. Jól illeszkedett be kora társadalmába a Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztıjeként és a tanártársadalom egyik vezetıjeként. Bátyja példájának vonzásában megkísértette a költıiírói hivatás is, amitıl Ady Endre erıteljesen eltanácsolta („Egy családból elég egy bolond!”). Emiatt a fiatal korában írt novellákat késıbb már csak tanulmányok és tankönyvek követték. 1923-ban azonban ı írta meg a költı elsı életrajzát, és az Ady-családfa összeállítására is elsıként vállalkozott. Ady Lajos a szomszéd falubeli, jómódú földbirtokos idısebb lányát, Kaizler Annát vette feleségül. Házasságuk gyermektelen maradt. Ady Lajos korán agyvérzést kapott, ezt túlélve sokat szenvedett 1940-ben, ötvennyolc éves korában bekövetkezı haláláig. 2

Részlet Ady Az anyám és én c. versébıl

6




Ady Endre nagyon szerette az édesanyját. Nemcsak a költı, de még a falubeliek is úgy vélték, hogy édesanyja a megtestesült szelídség, jóság. Apró termető, mégis teherbíró asszony volt, ki a kertet tekintette birodalmának. Ady Endre gyermekkorában otthon egészen különösen viselkedett. Mindig azt kellett játszani, amit ı diktált, és mindig parancsolgatott. Ugyanakkor a közösségben megértette a többieket, kikérte mások véleményét. Gyermekkorában – mint bármelyik parasztfiúnak – játszóhelye a szérőskert, a birkaól, a temetı, az Ér patak partja volt, és duzzogni mindig a tehénistállóba ment. Még nem volt 6 éves, amikor 1883 ıszén a helybeli református iskolába íratták, ahonnan édesapja rövidesen a katolikusokhoz íratta gyermekét. Fıszolgát szeretett volna fiából, aki két osztályt járt a katolikus iskolában, majd a nagykárolyi piarista gimnáziumban. Itt került Ady az irodalom vonzásába. Foglalkoztatni kezdte a vers, és még lapot is szerkesztett. Magát az iskolát nem kedvelte, és kevés kivétellel tanáraiért sem rajongott. Nagykároly áporodott levegıje, gyertyaszaga mély nyomott hagyott benne: „Volt egyszer egy városka, talán Nagykárolynak hívták, ahol egy tavaszon tőrhetetlenül elhatalmasodott a szerelem, ez a nagy baj.”3 1892-ben a zilahi református kollégiumba került, amely sokkal demokratikusabb intézet volt, mint a nagykárolyi. Itt nagyon jól érezte magát Ady, bizonyítványa is ezt tanúsítja: szín tiszta jeles, az osztály legjobb tanulója. Ha iskolára gondol a késıbbiekben, mindig Zilahot említi, ha tanárokról szól, akkor is e város pedagógusaira utal. A költınek ezek voltak a legszebb, legkedvesebb diákévei. Ezek után azt hihetnénk, hogy ezek az évek gond nélkül teltek el, de ez nem így volt. Hiába szerepelt jól, és hiába szerették – 3

Ady Endre: Ottilia és Bella címő írásából

7




mindig többre vágyott. Zilahon újra lapot készít Ifjúság címmel. Verseit Yda és Muzsafy álnéven írja. Ady Endre már hétéves korában megírta elsı költeményét (öccse tetteit foglalta gúnyversbe), és tizenéves korában már rendszeres versíró. Kossuth-verse jelent meg elıször nyomtatásban, 1896. március 22-én a Szilágyban, ekkor tizenkilenc éves volt.

Ady szerelmei: Léda és Csinszka

Ady Endre nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél (keresztnevének visszafelé olvasása: Léda) volt. Az apai nagyszülıket, Brüll Lipótot és feleségét Nagyvárad leggazdagabb zsidó családjai közt tartották számon. Az apa, Brüll Sámuel a vagyon jelentıs részét azonban tızsdén elvesztette, és ezáltal három lányukat is nehéz helyzetbe hozta. Így a feltőnı szépségő elsıszülött lányt, Adélt nem szerelme, Ordódy Pál fıhadnagy, az úri társaság képviselıje, hanem a helyi cégfestı kisiparos fia, Diósi Ödön vette feleségül 1897-ben. A másodszülött Brüll lány, Margit értelmi fogyatékosnak bizonyult, míg a legkisebbel, Bertával Ady Endre kezdetben barátságba, késıbb bizalmas viszonyba került. Ady Endre 1903 nyarán ismerte meg Lédát, kavargott a pletyka a nı körül. Léda Párizsba készült, de elıször Budapestre utazott, s ott idızött pár hetet. Ady mindenféle ürüggyel éjszakákat tölt a vonaton, csakhogy egy-egy órácskát imádott asszonnyal lehessen. Léda Párizsba utazik, a költı pedig visszautazik Érmindszentre, hogy franciául tanuljon, felkészüljön a párizsi utazásra. Kapcsolatuk 1912-ig tartott. Léda 1907. augusztus 26-án halva született lánya igen nagy valószínőséggel Ady Endrétıl származott. Léda sokat cigarettázott, még a terhesség alatt is. Léda halva született lányának anyakönyvi kivonatában apaként Diósi Ödön kereskedı szerepel, hiszen ide mindig a törvényes férj nevét jegyzik be. Ady mély aggodalommal és féltı gondoskodással kísérte végig Léda terhességét. Léda a vajúdás kezdetekor Adyt hívta Budapestrıl Nagyváradra. Róla Léda szülése után Vészi Margit4 a következıket írta 4

Vészi Margit (Bp., 1885. ápr. 27. - Palma de Mallorca, Spanyolország, 1961. júl. 11.): újságíró. Festınek készült, Bihari Sándor tanítványa volt. Néhány külföldi kiállításon és egy bp.-i kollektív kiállításon (1911)

8




naplójába: „Ady elıkerült halálsápadtan, üveges, sírós szemekkel. Beszélni nem tudott…” Diósi csak szeptember közepén látogatta meg feleségét, és ezután vetette fel a válás gondolatát. Ady minden kötetébıl dedikált példányt küldött Vészi Margitnak, és ha nem érkezett postafordultával Margit kritikája, komolyan megbántódott. Kettejük kapcsolatának fontos dokumentuma Vészi Margit naplója, amelyben Ady halva született leányáról is ír. Az írásban utal a Lédától született gyermek hatodik ujjára is! 1912-ben Léda Budapestre utazott, ott asszonyi dühében arcul csapta a költıt, aki erre válaszul megírta az Elbocsátó, szép üzenet címő versét. Léda egy évig magába roskadt, majd újra jelentkezett, de Ady nem válaszolt levelére és a találkára sem ment el. Mindez ellenállhatatlanul vezette a költıt az ifjú hölgy, Boncza Berta felé. Egy levelében ekkor ezt írta: „Vagy megházasodok, vagy elzüllök, vagy meghalok.”

Csinszka születésekor - 1894. június 7-én - édesanyja meghalt gyermekágyi lázban, ezért az édesapja lelencházba kívánta adni, de ezt a nagymama nem engedte, és maga nevelte a kislányt. Bertát tízéves korában a pesti Erzsébet nıiskolába adták, majd 1911-ben a svájci Lutry leányinternátusába került. 1911 novemberében innen írta elsı levelét Ady Endrének. Boncza Berta 16 esztendıs volt, mikor a harmincöt éves Ady válaszol levelére.

szerepelt is festményeivel és grafikáival. Azután az újságírásra tért át, elıbb a Pester Lloydnak, majd Az Estnek a munkatársa. Sokat utazott külföldön, ezért elsısorban tárcákat és úti riportokat írt. Az I. világháborúban haditudósítóként mőködött. Elsı férje Molnár Ferenc volt. A válás után Rómába, késıbb az USA-ba költözött; a két világháború között hosszabb ideig Hollywoodban különbözı filmvállalatoknál dolgozott.

9




Közben a költı számos más fiatal nıvel is levelezett, és Berta is kapcsolatban állt más fiatalemberekkel. Svájcban találkozott Tabéry Gézával5, a késıbbi erdélyi íróval, majd Csucsára történı visszatérése után eljegyezte a mérnökjelölt Lám Béla6. Ady Endre csaknem egy idıben Berta eljegyzésével megkérte Dénes Zsófia7 kezét, sikertelenül. Az ifjú özvegy, Dénes Zsófia személyében Ady észreveszi a méltó társat. Hirtelen fellobban a szerelem, melyhez elég volt néhány találkozás. Dénes Zsófia okos, mővelt nı, aki Ady társa lehetett volna. Zsófia meg is érti ıt. Már-már létre is jön a házasság, kitőzik az esküvı idıpontját is. Sok tény azt igazolja – és így írja ezt le Dénes Zsófia visszaemlékezéseiben –, hogy az ı édesanyjának féltı, szeretetteljes, ám zsarnoki természete akadályozta meg a házasságot, mert ı rettegett attól, hogy lánya másodszor is beteg férfihez menjen feleségül, s ismét megözvegyüljön.

1914. április 23-án került sor Ady csucsai látogatására, Boncza Miklós kastélyában, Kolozsvár és Nagyvárad között a Körös partján fekvı kis községben, Csucsán. Adynak tetszett Berta és szülei is nagyon örültek, hogy végre egy elıkelı és gazdag erdélyi család lányával jegyezné el magát. Így került sor a második látogatásra június 6-án, amikor Berta megszakította kapcsolatát Lám Bélával.

1914. június 26-án keltezett levelében kérte meg Boncza Miklóstól lánya kezét. „Mélyen tisztelt Uram és Bátyám, röviden és kertelés nélkül nagyon fontos ügyben kell írnom és sürgısen, mert ennek İn elé tárását halasztani részben ártó, részben inkorrekt volna...” kezdi sorait Ady. Majd azt írja: „Az én vonzalmam Bertukához annyira nemes és mély, hogy csak ıérette minden akadály félretolására elszánt leszek. S ha úgy történnék, hogy beváltani nem tudnám boldogságvágyait és jogait, még halálos fájdalmamat is elrejtve, szeretettel további ırizéssel engedném ıt oda, ahhoz, ahol s akitıl több boldogságot remélhet...” ”…kérjük sorsunknak olyan elintézésébe való belenyugvását, melyet szívünk szerint s joggal mi, Bertuka és én elhatároztunk. Igaz, mély tisztelettel híve és öccse Ady Endre”

5

Tabéry Géza (1890–1958): Az erdélyi történelmi regényírás úttörı képviselıje. Lám Béla (Medgyes, 1892. febr. 18. – Kolozsvár, 1973. aug. 29.): író, gépészmérnök. Budapesten és Kolozsvárott az államvasutaknál kapott állást. Ebben az idıben kötött barátságot Boncza Bertával, eljegyezte, de jegyességét Ady Endre közbelépése miatt felbontotta. Az I. világháború idején Galíciában megsebesült és orosz fogságba került. Hat évet töltött Szibériában. A hadifogságból hazatérve (1921) Kolozsvárott ismét az államvasutaknál teljesített szolgálatot. Az általa szabadalmaztatott gızmozdonyok mőködését szabályozó porlasztó ma is Lám Béla-porlasztó néven ismert. 7 Dénes Zsófia (Budapest, 1885. jan. 14. – Budapest, 1987. jan. 21.): írónı. Irodalom és mővészettörténet szakon tanult az egyetemen. 1912-tıl a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója lett. 1913 ıszén ismerkedett meg Ady Endrével. 1937-tıl írásaiból élt, melyek élményalapja Adyhoz főzıdı barátsága volt. 6

10




A fiatal lány megkérését a költı hamar megbánta, de mivel Boncza Miklós megtagadta a lánykérést, Ady harcba kezdett házasságáért. Így csaknem egyéves, konfliktussal terhelt (Ady 1915. február 12-én majdnem belehalt a túladagolás miatti veronálmérgezésébe) eljegyzésük után tartották meg az esküvıt, 1915. március 27-én. A szigorú apa csak nehezen adta be a derekát, Ady Lajos elıtt tett fogadalmat, hogy: „...becsületszóra fogadom, hogy házasságuk második évfordulóján én megyek hozzájuk, én térdelek le elibük, és kérek bocsánatot tılük...De hát ez úgysem fog bekövetkezni...” Valóban nem következett be, három hónappal a második házassági évfordulójuk elıtt meghalt.

E kapcsolatnak köszönhetık az Ady Endre költészetében is különleges helyet elfoglaló Csinszka-versek. Boncza Berta Csacsinszkynak nevezte Adyt, ı viszont Csacsinszkának Bertát. Ennek rövidítésébıl keletkezett a Csinszka név.

A két túlérzékeny, szeszélyes, önzı személyiség magánélete semmiképpen sem alakulhatott harmonikusan, amit az I. világháború okozta gondok, a költı betegségei és iszákossága, valamint az anyagi gondok csak tetéztek. Csinszka megpróbálta Ady Endre italozását kordában tartani, ami viszont a költıbıl viharos reakciókat váltott ki.

11




Csinszka Ady halála után felkereste Babitsot, késıbb Harsányi Zsolttal8 is barátkozott. Végül 1920 augusztusában Márffy Ödön9 festımővész felesége lett. Gyermeke késıbb sem született. 1931-ben saját kiadásban Csinszka Versei címen megjelentette költeményeit. Kereste helyét a mővészetben és az életben (kereste a kapcsolatot Bárczy István fıpolgármesterrel és Mikes Lajos10 szerkesztıvel). Állandó fejfájásainak hátterében érszőkületet állapítottak meg, de nem kezeltette magát. Így Csinszka 1934. október 24-én, negyvenéves korában agyvérzésben halt meg.

Ady Endre betegségei és halála Ady Endre sajnos mértéktelenül fogyasztott szeszesitalt. E szenvedélye már tizenéves korában kialakult, és egész életét elkísérte. A költı is tisztában volt ezzel az önpusztítással, de nem volt elég erıs akarata felvenni a harcot az italozással szemben. Akaratgyengeségére azonban inkább magyarázatokat keresett. Egyrészt az ıseiben, mivel náluk ugyancsak gyakran elıfordult a mértéktelen és veszélyes kimenetelő italozás. A költı úgy érezte: a borozás segítette verseit kicsiholni agyából. A komolyabb italozás azonban kizárta a versírást Ady Endrénél is. Édesanyja is azzal szokott reggelente hozzá benyitni: „Hát ivás vagy írás volt-e az este, Bandikám?…” Ady Endre nagyon sokat cigarettázott (állítólag némelykor naponta hetven–száznegyven szálat is elszívott, de hatvan-hetven cigarettát rendszeresen), aminek közvetlen ártalmas hatása elsısorban állandó rekedtségén, idült hörghurutján, tüdıtágulatán, illetve gyakori nehézlégzésein, sıt asztmaszerő fulladásain voltak lemérhetık. A dohányzás miatti érrendszeri szövıdményei közrejátszhattak a vérbaj és alkohol okozta szívbajának súlyosbodásában is.

8

Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. jan. 27. – Bp., 1943. nov. 29.): író, újságíró, mőfordító. A kolozsvári egyetemen bölcsészetet, majd jogot hallgatott. 1913-ban a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idık állandó munkatársa. A Magyar Pen Club fıtitkára; 1938-ban a Vígszínház igazgatója. Divatos, technikailag ügyesen megoldott, de tartalmilag elég felszínes életrajzi regényeivel aratott sikereket. İ írta Paulini Bélával Kodály Háry János c. dalmővének szövegét (1926). Színdarabokat, verses mőveket is írt. 9 Márffy Ödön (1878, Budapest - 1959, Budapest): Festı. Párizsban folytatott mővészeti tanulmányokat. 1907ben hazatért és kollektív kiállításon mutatta be plein air törekvésekbıl kiinduló, lírai hangulatú mőveit. Elıbb a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) mővészcsoport, majd hosszabb olaszországi út után a Nyolcak egyik alapító tagja és a posztimpresszionista törekvések egyik vezetı mestere lett. Barátja volt Ady Endrének. 1922-ben nıül vette Ady özvegyét, Csinszkát. Gobelin-tervei mellett kiválóak voltak litográfiái és arcképfestészete is. 10 Mikes Lajos (Pest, 1872- Bécs, 1930) – Újságíró, szerkesztı, mőfordító. 1895-tıl több napi- és hetilap munkatársa. 1913-tól a Tolnai Világlexikon szerkesztıje, 1918-tól az Athenaeum fordítója és lektora, valamint haláláig az Est Lapok irodalmi szerkesztıje. Verseskötete és színdarabja jelent meg, pályájának azonban a magyar irodalom- és mővelıdéstörténet szempontjából legjelentısebb korszakában részt vett sok fiatal, tehetséges költı és író felfedezésében (Szabó Lırinc, Kodolányi János, Fodor József, Illés Endre, Pap Károly, Ady Endre), anyagi és szakmai támogatást nyújtva számukra.

12




Meg kell még említenünk kártya-, de fıleg szerencsejáték-szenvedélyét is. Monte-Carlóban gyakorta elvesztette még a hazautazásra félretett pénzüket is. Gyötrelmes álmatlanságát nyugtatókkal-altatókkal próbálta kezelni, de az erıs álomporoktól nem tudott másnap felkelni. Olyan mértékben hozzá is szokott a már kábítószer jellegő Veronálhoz és a többi erıs altatóhoz, hogy nélkülük nem is tudott meglenni. E gyógyszerek önmagukban is pusztították szervezetét, emellett azonban az ébredés után olyan kábulatot okoztak, amelyet viszont kávéval, nikotinnal, alkohollal kellett csökkentenie. Ijesztı álmok is gyötörték gyermekkora óta. Vészi Margit írta róla: „egy furcsa szokása volt: elalvása pillanatában, mint ı mondta, mindig az az érzése volt, hogy megáll a szíve, meghal, a sötétségbe hull. Ebben a pillanatban vérfagyasztóan kiáltott mindig.” Ady Endre leveleiben tetten érhetı depressziója is. Fıleg alkotókészségének elvesztésétıl rettegett. „…Félek, hogy halálom elıtt meghalok. De nem védekezhetek. Iszom, sok altatóport szedek, pénzt szórok, mikor van. Ez az életem… Ez borzasztó: tudom, hogy most kellene írni legtöbbet, legjobban, legmásképpen és – nem tudok”11 Párizsban 1911. március 11-én öngyilkosságot kísérelt meg. A lelki egyensúlyának megbomlásától való félelem vitte el Ferenczi Sándorhoz 1913-ban. A neves pszichológus azonban nem vállalta kezelését, mivel „ı lángészhez nyúlni nem mer”.

Nagyváradon 1902 nyarán Novák (mővésznevén: Rienzi) Mária orfeum-énekesnıtıl kapott vérbajt, mely Ady Endrében súlyos lelki konfliktust okozott, meghatározva még a szeretteihez való viszonyát is: „Akit én csókolok, elsápad, / Nem merem megcsókolni / Az anyámat”12 1917-ben elhagyta a csucsai kastélyt, és a fıvárosba költözött. De egészsége egyre romlik, ettıl kezdve szinte ki sem mozdul ágyából. Súlyos betegen még egyszer ellátogatott Csucsára, majd az 1918 -as forradalom izgalma és az utazás fáradalmai miatt a betegség leverte lábáról. Októberben agyvérzést kapott, decemberben tüdıgyulladásban betegedett meg. Beszélni is alig tud már.

11 12

Részlet Ady Kollányi Boldizsárhoz írt levelébıl Részlet Ady Akit én csókolok címő versébıl

13




Egy éjszaka összetépi kedvenc Bibliáját, melybe az volt beleírva: „Ady Endre véndiák kedves bibliája” és a fedılapjára írja: „Eli, Eli, Lama, Sabaktani,13 1918. okt. 23” Öccsére támaszkodva még elment a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére, ahol néhány szót dadogott: „A forradalommal...ránk szakadt...szabadságban és gyászban…íme, mi magyar írók...összejöttünk megbúvni…Nemcsak megbúvás ez...hanem...hanem....” , és innen nem tudta tovább folytatni. Késıbb megkapta a spanyol influenzát is, amely tüdıgyulladást okozott. Betegségében gondos ápolóra talál feleségében. 1919 januárjában a Liget Szanatóriumba szállították, a hátramaradottaknak csak annyit mondott: „Semmit sem fordíthattok meg!” Kéthetes ápolás után, 1919. január 27-én meghalt. Haláláról az ıt gondozó nıvér, Papp Márta számolt be: „…Este megvacsorázott. Aztán elaludt csendesen. A láza ekkor pontosan 39,9 volt. Éjfél felé én is lefeküdtem, és reggel nyolc óra után arra ébredtem, hogy a beteg lélegzete nem normális és arca hirtelen elfehéredik. Megijedtem, hozzáugrottam, és kérdeztem: fáj, mi fáj? Hívjak orvost? Nem válaszolt, aludt. Rémületemben nem mertem otthagyni a szobában, elkezdtem tapsolni hangosan, mint a színházban szokás, hogy valaki észrevegyen a folyosóról. Úgy küldték fel Reiss doktorkisasszonyt. İ volt az inspekciós… Kámfor- és koffeininjekciókat kapott, majd elkezdett hörögni, de még mindig nem ébredt fel. Pár pillanatig tartott az egész, negyed kilenckor álmában meghalt.” Negyvenkét éves volt. Mennyi szép verset írhatott volna még!

13

Arámi nyelven: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? – Jézus utolsó szavai a keresztfán.

14




Felhasznált irodalom 1. Belia György: Ady Endre levelei, Szépirodalmi Könyvkiadó-Budapest-1983. 2. Czeizel Endre: Költık, gének, titkok Galenus Kiadó, Budapest 2000. 3. Írók, képek (szerk.: Szabó Ödönné) Tankönyvkiadó, Budapest 1979. 4. Száz rejtély a magyar irodalomból Gesta Kiadó, Budapest 1996. 5. Új Magyar Irodalmi Lexikon 1. kötet Akadémiai Kiadó, Budapest 1994. 6. http://www.jamk.hu/ujforras/9709_13.htm 7. http://www.csillagszemek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=903 8. http://www.netmozaik.hu/irodalom/ady1.html 9. http://66.249.93.104/search?q=cache:TPk8l7zMvrkJ:www.lkg.hu/download/magy/ eletrajzmu/ady.doc+%22ady+lajos%22&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=30&client=fi refox-a 10. http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rah/0/21619/1 11. http://www.noimuveszek.freeblog.hu/archives/2006_Mar_noimuveszek.htm 12. http://www.hhrf.org/biharinaplo/00maj/bn00527.htm 13. http://mektukor.oszk.hu/02200/02228/html/06/488.html 14. http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=181148&rid=PT1RTTVBVE0= 15. http://www.jamk.hu/ujforras/971011.htm 16. http://kereso.hu/yrk/Ryrgenwm/16397 17. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06017.htm 18. http://keptar.demasz.hu/keptar/magyar/m/marffy/index.html 19. http://archivum.iti.mta.hu/kutatasieredmenyek/KISLEXIKON2.htm 15

Kedvenc költım, Ady Endre családjának története

Recommend Documents