KBC Securities
Fundamentális elemzés
Gyakorlati tanácsok befektetőknek
Szentirmai Péter Részvényelemző
KBC Securities
Somi András
Vezető elemző
KBC Equitas
Budapest, 2012. május 10.
©Copyright KBC Securities
1
Mi a célja ennek az előadásnak? Hogyan végzi el egy elemző egy tőzsdei cég értékelését? • Módszertani kérdés Miket vizsgál? • Ez a lényeges kérdés!
©Copyright KBC Securities
2
Mi a célja ennek az előadásnak? Hogyan végzi el egy elemző egy tőzsdei cég értékelését? • Módszertani kérdés Miket vizsgál? • Ez a lényeges kérdés!
Miről lesz szó? • Fundamentális szemléletmód a tőzsdén
©Copyright KBC Securities
3
Tartalomjegyzék
Fundamentális elemzés • • • •
Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés Diszkontált cashcash-flow (DCF) modell Relatív értékelés
©Copyright KBC Securities
4
Tartalomjegyzék
Fundamentális elemzés • • • •
Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cashcash-flow (DCF) Relatív értékelés
©Copyright KBC Securities
5
Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés • A cég értékével foglalkozik (félreárazottságot keres) • Feltételezés: a félreárazottság ideiglenes
Technikai elemzés • A részvény piaci ára van a középpontban • Feltételezés: a grafikon tartalmaz minden szükséges információt
Pénzügyi viselkedéstani elemzés • A piaci szereplők érzelmi alapú viselkedését/ döntéseit elemzi • okok: félelem, kapzsiság irracionális viselkedés
©Copyright KBC Securities
6
Tartalomjegyzék
Fundamentális elemzés • • • •
Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cashcash-flow (DCF) Relatív értékelés
©Copyright KBC Securities
7
Részvényelemzés típusai Diszkontált cash-flow • Előrejelzett működési paraméterek • Mekkora a jövőbeni szabad pénzáramlások jelenértéke?
Relatív értékelés • Hasonló működésű, kockázatú cégeket hogy értékel a piac? • Feltételezés: azonos dolgok értéke azonos kell hogy legyen
Egyéb módszerek • Opciós értékelés • Helyettesítési érték (Mennyibe kerülne egy ugyanolyat előállítani?)
©Copyright KBC Securities
8
Tartalomjegyzék
Fundamentális elemzés • • • •
Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cashcash-flow (DCF) Relatív értékelés
©Copyright KBC Securities
9
Diszkontált cash-flow (DCF) - Értékmozaik • A működés
• Kockázati
előrejelzése
tényezők számszerű kifejezése
• Mi lesz a
Pénzáramlás
Diszkontráta
Maradványérték
Érzékenység
• Mi van ha … ?
céggel hosszú távon
©Copyright KBC Securities
10
Miből adódik a vállalat értéke? • A vállalat értéke a szabad pénzáramlások jelenértéke
©Copyright KBC Securities
11
Miből adódik a vállalat értéke? • A vállalat értéke a szabad pénzáramlások jelenértéke
Jelenérték: mai pénzértékben fejezzük ki az összes jövőbeli pénzáramlást = cégérték
Hitel értéke
Saját tőke értéke
Cégérték
©Copyright KBC Securities
12
Érzékenységvizsgálat Bizonyos inputok változása hogyan hat a cégértékre Equity premium (5% 6%)
416
Beta (0.9 - 1.1)
414
Average annual premium (HUF 550k HUF 650k)
472
521
420
New business growth rate (+/- 2pp, 20122015)
320
12/03/2012 closing price: HUF 485
401
Average age of the typical client (+/- 10 years)
Administrative cost (+/10%)
469
473
379
506
367
514
370
420
470
520
Forrás: KBC Securities ©Copyright KBC Securities
13
Mik a főszabályok?
FUNDAMENTÁLIS SZEMLÉLETMÓD
©Copyright KBC Securities
14
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 1) A MÚLT jó kiindulás, de a cégérték a JÖVŐBEN termelődik
MÚLT (a bázis, támpont az előrejelzésnél)
• Milyen az árbevétel dinamika? • Hogyan alakultak a különböző költségek? • Milyen a cég profitabilitása? ©Copyright KBC Securities
15
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 30%
160 140
25%
120 20%
100 80
15%
60
10%
40 5%
20 0
0% 2005
2006
2007
Árbevétel
2008 2009F 2010F 2011F növekedési ütem
Kiindulási alap • 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés ©Copyright KBC Securities
16
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 30%
160 140
25%
120 20%
100 80
15%
60
10%
40 5%
20 0
0% 2005
2006
2007
Árbevétel
2008 2009F 2010F 2011F növekedési ütem
Kiindulási alap • 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés
30%
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
25% 20% 15% 10% 5% 0% 2005
2006
2007
Árbevétel
2008 2009F 2010F 2011F növekedési ütem
Módszer I. • 2008as évből kiindulva átlagos növekedési ütem az elmúlt 4 év alapján ©Copyright KBC Securities
17
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 30%
160 140
25%
120 20%
100 80
15%
60
10%
40 5%
20 0
0% 2005
2006
2007
Árbevétel
2008 2009F 2010F 2011F növekedési ütem
Kiindulási alap • 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2005
2006
2007
Árbevétel
2008 2009F 2010F 2011F növekedési ütem
Módszer II. • 2008as évből kiindulva, de kiszűrve az utolsó év magas növekedését ©Copyright KBC Securities
18
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 30%
160 140
25%
120 100 80 60
2005
2006
2007
Árbevétel
140
6%
120
5%
100
15%
80
4% 3%
60 40
2%
5%
20
1%
0%
0
0%
40 0
7%
20%
10%
20
160
2008 2009F 2010F 2011F növekedési ütem
Kiindulási alap • 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés
2005
2006
2007
2008 2009F 2010F 2011F
Tisztított árbevétel
növekedési ütem
Módszer III. • Tisztított árbevételből és növekedési ütemből kiindulva
©Copyright KBC Securities
19
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 3) Figyeljünk az apró jelekre! I) Osztalékpolitika Mit jelent? Felesleges pénz jobb helyen van máshol Fenntarthatóság, ne okozzon csalódást!
©Copyright KBC Securities
20
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 3) Figyeljünk az apró jelekre! I) Osztalékpolitika Mit jelent? Felesleges pénz jobb helyen van máshol Fenntartható, ne okozzon csalódást II) Részvény visszavásárlások Mit jelent? Bizalom, olcsóság (?) Miért nem osztalékként adják vissza a pénzt ?
©Copyright KBC Securities
21
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 3) Figyeljünk az apró jelekre! I) Osztalékpolitika Mit jelent? Felesleges pénz jobb helyen van máshol Fenntartható, ne okozzon csalódást II) Részvény visszavásárlások Mit jelent? Bizalom, olcsóság (?) Miért nem osztalékként adják vissza a pénzt ? III) Finanszírozási források 1) belső forrás 2) külső forrás 3) tőkeemelés (mit sugall?)
©Copyright KBC Securities
22
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 4) ROE – saját tőkén elért hozam osztalék ROE
d(%) 1-d(%)
visszaforgatás osztalék ROE
d(%) 1-d(%)
visszaforgatás
©Copyright KBC Securities
23
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 5) Vállalatfelvásárlások értelmezése Mi a motiváció? Szinergiák Nincs organikus növekedés (érett cégeknél jellemző) Részvénnyel fizetés vs. pénzzel fizetés
©Copyright KBC Securities
24
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 6) A hitelfinanszírozás bizonyos szintig (!) kedvezőbb, mint a részvénnyel történő finanszírozás
©Copyright KBC Securities
25
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 7) A hosszú távú növekedés becslése Senki se nő gyorsabban a piacánál hosszú távon Általánosságban: reál GDP + infláció (optimista!) Értékesítés átlagos ütemben nő Inflációt teljesen áthárítja a vevőkre
©Copyright KBC Securities
26
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! • A technológia fejlődik • A versenytársak is fejlődnek
©Copyright KBC Securities
27
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! • A technológia fejlődik • A versenytársak is fejlődnek
©Copyright KBC Securities
28
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! • A technológia fejlődik • A versenytársak is fejlődnek
Ami fontos: vásárlóértéken nézve melyik termék mennyibe került!
©Copyright KBC Securities
29
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! • A technológia fejlődik • A versenytársak is fejlődnek
©Copyright KBC Securities
30
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA TEGNAPRÓL A MOL esete az adókulcsokkal
©Copyright KBC Securities
31
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA TEGNAPRÓL A MOL esete az adókulcsokkal
HÍR No1: Háromkulcsos társasági adó, 30%-os kulcs az energiaszolgáltató cégekre
KBC becslés: -1000 Ft Piaci reakció: -800 Ft
©Copyright KBC Securities
32
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA TEGNAPRÓL A MOL esete az adókulcsokkal
Hír No2: 30%= 19% TAO + 11% Robin Hood-adó (korábbi terv: 16%)
KBC becslés: +200/300 Ft Piaci reakció: +700 Ft
©Copyright KBC Securities
33
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY MÁSIK PÉLDA TEGNAPRÓL A Cisco Systems negyedéves jelentése Árbevétel: 11,59 mrd USD (elemzői várakozás: 11,57 mrd USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): 48 cent (várt: 47 cent)
©Copyright KBC Securities
34
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY MÁSIK PÉLDA TEGNAPRÓL A Cisco Systems negyedéves jelentése Árbevétel: 11,59 mrd USD (elemzői várakozás: 11,57 mrd USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): 48 cent (várt: 47 cent)
DE! Menedzsment előrejelzés: 2. negyedéves EPS: 44-46 cent (várt: 48 cent) Éves árbevétel: 11,42-11,75 mrd USD (várt: 12 mrd USD)
-8,5%
Forrás: marketwatch ©Copyright KBC Securities
35
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY JÓ NEGYEDÉVES JELENTÉS Netflix (DVD kölcsönzés, video streaming) Árbevétel: 870 m USD (elemzői várakozás: 866,21 m USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): -8 cent (várt: -27 cent)
©Copyright KBC Securities
36
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY JÓ NEGYEDÉVES JELENTÉS Netflix (DVD kölcsönzés, video streaming) Árbevétel: 870 m USD (elemzői várakozás: 866,21 m USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): -8 cent (várt: -27 cent)
DE! Menedzsment előrejelzés: Második negyedév: 500 ezer új felhasználó (várt: 1,2 millió)
-16%
Forrás: Bloomberg
©Copyright KBC Securities
37
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA RÉGEBBRŐL Nokia előrejelzések
Forrás: Dietz Miklós, egyetemi előadás, BCE, 2009. november 30.
©Copyright KBC Securities
38
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA RÉGEBBRŐL Nokia előrejelzések
Forrás: Dietz Miklós, egyetemi előadás, BCE, 2009. november 30.
Mi lehet a hiba az előrejelzésben? • Technológia változik • Versenytársak reagálnak • Fogyasztói szokások változnak
©Copyright KBC Securities
39
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY MÁSIK PÉLDA RÉGEBBRŐL Coca Cola fogyasztás Kína lakossága: 1,36 mrd fő Mindenki megiszik egy doboz Colát havonta: 5,38 mrd doboz Becsült árbevétel hatás: 8 mrd USD jelenlegi bevétel 17%-a(!) 17% A Coca Cola árbevétele 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012F
2013F
Forrás: Dietz Miklós, egyetemi előadás, BCE, 2009. november 30. alapján
©Copyright KBC Securities
40
Részvényelemzés típusai Diszkontált cash-flow • Előrejelzett működési paraméterek • Mekkora a jövőbeni szabad pénzáramlások jelenértéke?
Relatív értékelés • Hasonló működésű, kockázatú cégeket hogy értékel a piac? • Feltételezés: azonos dolgok értéke azonos kell hogy legyen
Egyéb módszerek • Opciós értékelés • Helyettesítési érték (Mennyibe kerülne egy ugyanolyat előállítani?)
©Copyright KBC Securities
41
Vettem egy gitárpedált
©Copyright KBC Securities
42
Vettem egy gitárpedált
1. kérdés: Mennyibe kerül? – ez még kevés További kérdések: Mit tud ennyi pénzért? Hány csatorna Mekkora memória Mennyi effekt Stb. Azt keressük, hogy adott áron melyik tud a legtöbbet, vagy az azonos tudásúak közül melyik a legolcsóbb
©Copyright KBC Securities
43
Vettem egy gitárpedált
Ilyen a relatív részvényértékelés is! ©Copyright KBC Securities
44
Relatív értékelési mutatók • Alapvető cél: alulalul- és felülértékeltség meghatározása • Összehasonlításon alapul – másik céghez, cégcsoporthoz képest és időbeli tendenciák vizsgálata is • Miért jó: piaci szemléletet tükröz, gyors, egyszerű • Miért rossz: néha túl egyszerű és rosszul használják
©Copyright KBC Securities
45
Relatív értékelési mutatók Leggyakoribb értékelési módszer • A részvényelemzések csaknem 85%-a összehasonlító piaci mutatók alapján készül. • Az akvizíciók legalább 50%-a relatív értékelést alkalmaz. • Gyakoriak a piaci mutatókon alapuló ökölszabályok, sokszor cégértékelésen alapuló döntések alapját is képezik. A tanácsadók és befektetési bankárok által használt DCF értékelések gyakorta álcázott relatív értékelések! • Sok esetben a DCF értékelés célja a relatív értékelés eredményeinek alátámasztása. • A maradványérték sokszor piaci mutatóval kerül becslésre.
©Copyright KBC Securities
46
Így néz ki egy mutató
P árfolyam = E EPS EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény ©Copyright KBC Securities
47
Így néz ki egy mutató Egy részvényre vagy a cég egészére vonatkozó piaci érték (pl. árfolyam, kapitalizáció, Enterprise Value)
P árfolyam = E EPS EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény ©Copyright KBC Securities
48
Így néz ki egy mutató
P árfolyam = E EPS Egy részvényre vagy a cég egészére vonatkozó fundamentális mutató (pl. profit, árbevétel, cash-flow, felhasználószám, stb.)
EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény ©Copyright KBC Securities
49
Relatív értékelési mutatók
Piaci mutatók
Piaci mutató
Rövid leírás
Eszköz nyeresége
• • • •
P/E, PEG EV/EBIT EV/EBITDA EV/Cash Flow
• • • •
árfolyam / eredmény, növekedés cégérték / üzemi eredmény cégérték / (üzemi eredmény+ÉCS) cégérték / pénzáramlás
Eszköz könyv szerinti értéke
• • •
P/BV EV/BV Tobin Q
• • •
árfolyam / könyv szerinti érték cégérték / könyv szerinti érték helyettesítési érték / könyv szerinti érték
Eszköz révén generált árbevétel
• •
P/S EV/S
• •
árfolyam / árbevétel cégérték / árbevétel
Eszköz / iparág specifikus változó
• • •
P/kwh P/szobaszám P/Loan
•
Specifikus tényezők alapján
Forrás: Martin Hajdu György: Budapesti Corvinus Egyetem előadás 2007 * Csak a legtipikusabb tételek kerülnek bemutatásra
©Copyright KBC Securities
50
Relatív értékelési mutatók Relatív értékelési mutatók típusai (iparáganként) Piaci mutató
Iparág
Megjegyzés
Ciklikus iparágak
• P/E, EV/EBITDA
• Gyakran kisimított nyereséggel
Technológia
• PEG, P/S, EV/S
• Nagy növekedés, nincs eredmény
Nehéz infrastruktúra
• EV/EBITDA
• Olajipar, áramszolgáltatók
Pénzügyi intézmények
• P/BV, P/E
Kiskereskedelem
• P/S, EV/S
51
Relatív értékelési mutatók A relatív értékelés menete Rövid leírás 1. Iparág meghatározása 2. Mutatók kiválasztása 3. Összehasonlító csoport 4. Átlagérték kiszámítása 5. Korrekciós tényezık 6. Alul/felülAlul/felülértékeltség megáll.
• Melyik iparágban mőködik a vállalat? Iparági specialitások meghatározása • Példa: Melyik iparágban mőködik a MOL? • A korábban kiválasztott iparágra jellemzı mutatók kiválasztása (fundamentumok és multbeli korrelációk alapján); Pl.: olajipar - EV/DACF, bankok – P/BV, P/E; EV/EBITDA soha!!! • Csak az azonos növekedéssel, kockázati profillal és megtérüléssel rendelkezı vállalatok • Torzítások elkerülése érdekében: nyesett átlag, kiugró értékek figyelmen kívül hagyása, átlag helyett medián vagy súlyozott átlag • Likviditási diszkont/prémium, Kontroll prémium, Egyéb a modellben nehezen kvantifikálható kockázatok • A részvény alul/felülértékeltségének megállapítása a fundamentumok és historikus trendek figyelembe vételével
Forrás: Martin Hajdu György: Budapesti Corvinus Egyetem elıadás 2007
52
Összehasonlító csoport meghatározása: MOL
©Copyright KBC Securities
53
Összehasonlító csoport meghatározása: MOL
©Copyright KBC Securities
54
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple
©Copyright KBC Securities
55
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple
©Copyright KBC Securities
56
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple
©Copyright KBC Securities
57
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple
©Copyright KBC Securities
58
A P/E mutató
P árfolyam = E EPS EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény
©Copyright KBC Securities
59
Az EPS • EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény • Számítása: EPS = nettó profit/részvényszám • Milyen részvényszámot használjunk? • saját részvények megítélése változhat • opció, várható részvénykibocsátás növeli (hígítás)
©Copyright KBC Securities
60
Nem mindegy, melyik EPS • Lényeges különbség az eltérő számítás miatt 250
200
150
100
50
0 Jelenlegi EPS
Gördülő EPS
Előremutató EPS
Hígított EPS, rendkívüli eseményeket nem tartalmaz
Hígított EPS, rendkívüli eseményeket tartalmaz
©Copyright KBC Securities
61
Kapcsolat más módszerekkel • A P/E is a jövőbeli pénzáramlásokat ragadja meg • Reciproka (E/P) az eredményhozam • A P a részvényesek vagyona, az EPS a rendelkezésükre álló nyereség • Az eredményhozam összevethető más eszközök hozamával Állampapírhozam: Kockázati felár: Eredményhozam (E/P): P/E:
7% 4% 11% 9,1
8% 4% 12% 8,3 (!)
(a hozamemelkedés rossz a részvénypiacnak) ©Copyright KBC Securities
62
Előre- vagy visszatekintő P/E? • A visszatekintő P/E tényadatra alapul • Biztos • Folyó (current) EPS • Gördülő (trailing) EPS
• Nem logikus!
• Az előretekintő P/E jövőre vonatkozó EPSEPSbecslésre alapul • Az előrejelzések pénzügyi évre szólnak • Általában 12 havi forward P/EP/E-t nézünk (súlyozott átlagot számolunk) • Ez a logikus megoldás
©Copyright KBC Securities
63
Mitől változik a P/E? 1. Árfolyam változása 2. Profitbecslések változása
1.
2.
©Copyright KBC Securities
64
2012.03.20
2012.01.20
2011.11.20
2011.09.20
2011.07.20
2011.05.20
2011.03.20
2011.01.20
15000
2010.11.20
2010.09.20
2010.07.20
2010.05.20
2010.03.20
2010.01.20
2009.11.20
2009.09.20
2009.07.20
2009.05.20
2009.03.20
2009.01.20
2008.11.20
2008.09.20
2008.07.20
2008.05.20
2008.03.20
Árfolyam
2008.01.20
2007.11.20
30000
2007.09.20
2007.07.20
2007.05.20
2007.03.20
2007.01.20
2006.11.20
Mitől változik a P/E?
1. Árfolyam változása 2. Profitbecslések változása A MOL árfolyama és elıretekintı P/E rátája
35000 16
1. 14
25000 12
10
20000 8
2. 6
10000 4
5000 P/E 2
0 0
©Copyright KBC Securities
65
Vissza a példához: MOL
©Copyright KBC Securities
66
2012.03.20
2012.01.20
2011.11.20
2011.09.20
2011.07.20
2011.05.20
2011.03.20
2011.01.20
2010.11.20
2010.09.20
2010.07.20
2010.05.20
2010.03.20
2010.01.20
2009.11.20
2009.09.20
2009.07.20
2009.05.20
2009.03.20
2009.01.20
2008.11.20
2008.09.20
2008.07.20
2008.05.20
2008.03.20
2008.01.20
2
2007.11.20
4
2007.09.20
6
2007.07.20
2007.05.20
2007.03.20
2007.01.20
2006.11.20
Összehasonlítás a csoporttal Régiós olajcégek elıretekintı P/E rátája
18
16
14
12
10
8
Lotos
MOL
OMV
PKN
0
67
2012.03.20
2012.01.20
2011.11.20
2011.09.20
2011.07.20
2011.05.20
2011.03.20
2011.01.20
2010.11.20
2010.09.20
2010.07.20
2010.05.20
2010.03.20
2010.01.20
2009.11.20
2009.09.20
2009.07.20
2009.05.20
2009.03.20
2009.01.20
2008.11.20
2008.09.20
2008.07.20
2008.05.20
2008.03.20
2008.01.20
2007.11.20
2007.09.20
-20,00%
2007.07.20
-15,00%
2007.05.20
2007.03.20
2007.01.20
2006.11.20
Átlag kiszámítása MOL vs. egyéb CEE olajcégek relatív 12 havi forward P/E ráta
30,00%
25,00%
20,00%
15,00%
10,00%
5,00%
0,00%
-5,00%
-10,00%
Relatív P/E ráta
Átlag
-25,00%
68
Alul/felülárazottság megállapítása A nagyobb jövőbeli növekedést a piac magasabb árfolyammal díjazza NAGYOBB növekedés = MAGASABB P/E
Drága részvények
Olcsó részvények
69
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása • A Google 12 mrd USDUSD-t adott a Motorola Mobilityért • 63 % prémium (!) az árfolyamhoz képest • MegériMegéri-e?
©Copyright KBC Securities
70
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása • P/E és EPSEPS-növekedés tükrében látszólag jó az ár • A P/E mechanikus alkalmazása viszont hiba!
©Copyright KBC Securities
71
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása • P/E és EPSEPS-növekedés tükrében látszólag jó az ár • A P/E mechanikus alkalmazása viszont hiba!
©Copyright KBC Securities
72
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása • P/E és EPSEPS-növekedés tükrében látszólag jó az ár • A P/E mechanikus alkalmazása viszont hiba!
©Copyright KBC Securities
73
Hibák a mechanikus alkalmazásban • A Motorola mély gödörből mászik ki • A 90 százalékos növekedés nem fenntartható • A Google számára fontos a Motorola szabadalmi portfóliója (szubjektív érték!) • A P/E nem foglalkozik a szabadalmak lehetséges értékével (nem szerepelnek az EPSEPS-ben)
• A mutatószámos értékelés kézenfekvő, de nem mindig helyes
©Copyright KBC Securities
74
Tartalomjegyzék
Fundamentális elemzés • • • • • • •
Az érték fogalma Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cashcash-flow (DCF) Relatív értékelés Tanulság Ajánlott irodalom
©Copyright KBC Securities
75
Tanulság A relatív értékelés egyszerűbb mint a fundamentális, DCF alapú értékelés… …azaz az árakat a kereslet és kínálat határozza meg, ami viszont pszichológiai tényezők függvénye… …ezért a tőzsdei árfolyam tartósan elszakadhat annak tényleges értékétől… …de mindig visszatér a FUNDAMENTUMOKHOZ ☺
Sir Isaac Newton: „ Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem tudok számolni az emberek őrületével.” André Kostolany: A kutya és a gazda esete ©Copyright KBC Securities
76
Tartalomjegyzék
Fundamentális elemzés • • • • • • •
Az érték fogalma Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cashcash-flow (DCF) Relatív értékelés Tanulság Ajánlott irodalom
©Copyright KBC Securities
77
Ajánlott irodalom • • • • • •
Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten Jaksity György: A pénz (könnyelmű) természete Michael Lewis: Bróker póker Nicholas Dunbar: A Talált pénz Andre Kostolany: Egy spekuláns bölcsessége (és még sok másik könyve…) Alan Greenspan: A zűrzavar kora
©Copyright KBC Securities
78
Ajánlott irodalom - hírportálok •
Budapesti Értéktőzsde: www.bet.hu
•
Financial Times: www.ft.com
•
Economist: www.economist .com
•
Wall Street Journal: www.wsj.com
•
Portfolio: www.portfolio.hu
•
Budapest Business Journal: www.bbj.hu
•
www.ebroker.hu
•
www.eco.hu
©Copyright KBC Securities
79
KBC Securities
Szentirmai Péter Email:
[email protected]
Somi András Email:
[email protected]
©Copyright KBC Securities
80