Katonai szállítások. 12 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM

XI. Évfolyam.

27. (986.) szám.

Budapest, 1901. április hó !

KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI

LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S KÖZLÖNYE, M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

Felhívás. A „Magyar Vendéglős- -és Kávésipar" czimü lap szerkesztősége oly czélból, hogy vendéglős és szállodás előfizetői közvetlenül a termelőktől szerezhessék be boraikat, késznek nyilatkozott arra, hogy lapjában mindazon bortermelő gazdák névsorát állandóan közölje, kiknek eladó boruk van. Ezen állandó táblázatos hirdetésért a szerkesztőség n e m kér semmiféle dij ázást mindaddig, mig az eladó eredményt nem ér el és eredmény esetén is az eladó termelőre bizza a hirdetés dijának megfizetését. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét nevezett lap szerkesztőségének ezen áldozatkészségére és felkérjük különösen szőlősgazdáinkat, hogy e kínálkozó alkalmat s a j á t érdekükben felhasználva bejelentéseikkel minél számosabban forduljanak a .,Magyar Vendéglős- és Kávés-Ipar" szerkesztőségéhez (Budapest, VIII. lter., Józsefkörut 30. í. em.) — A bejelentésnél a pontos czim, a legközelebbi vasútállomás, a bor czime, kora, á r a s annak megjelölése kívántatik, vájjon ki van az eladással megbizva.

Közgazdasági szakosztály illése. (1901. Jelen voltak gróf Zselénski Róbert elnöklete alatt gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke, gróf Andrdssy Sándor, Bálás Árpád, dr. Baross János, dr. Bartóky József, Bernát István, dr, Csillag Gyula, gróf Dessewffy Emil, dr. Herczegh Mihály, Jancsó Dezső, Landesz József, Löherer Andor, Propper Samu, dr. Tóth Jenő szakosztályi tagok, a tisztviselőkar "részéről Forster Géza igazgató, Szilassy Zoltán szerkesztőtitkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok, de Pottere Brúnó segédtitkár és Bubinek Gyula ügyvezető-titkár, mint előadó. Gróf Zselénski Róbert elnök üdvözli a megjelent tagokat, az ülést megnyitja, melynek első tárgya a kivándorlási-bizottság tegnapi üléséről átutalt előadás a székely turistikáról,

I ^ o n c l o n i

Ajs O r s z á g o s H a g y . G a z d a s á g i E g y e s ü l e t tnlajAona. .

Szerkesztőség ős kiadóhivatal: B u d a p e s t (Közteleit), C l l ö l - ű t 3 5 . i

lz OMGE. igazgatója. Kéziratokat a szerkesztőség n

felkéri Forster Gézát az élő adás megtartására. Forster Géza megtartja előadását, az alábbi határozati javaslatot terjesztve a szakosztály e l é : 1. Tanulmányozandó volna egy összekötő vonal, amely Magyarország északi részét az erdélyi keleti részekkel összeköttetésbe hozná, hogy ugy az idegen forgalom megszakítás nélkül Észak-Magyarországból kiindulva, keresztül az erdélyi részeken, egész az aldunai zuhata.gokig egy összefüggő egészet képezne. 2. A még hiányzó vasúti összeköttetéseknek lehető olcsón való kiépítése a Svájczban dívó rendszerű, keskeny vágányvonalakalapján. 3. Jegyfüzeteknek Összeállítása, hogy az idegen az egész vonalon jegyváltás nélkül az utat megtehesse. 4. A viczinális vonalokon, — ahol azt a személyforgalom megkívánná, — a vonatok menetsebességének emelése • és a fő közlekedési vonatokkal a viczinális vonalaknak, csatlakozásai összhangzásba hozása. 5. Az igy megalapítandó tarifális útvonalról pontos térkép készítendő; továbbá idegen nyelven leírások írandók arról és ezek ismertető füzetek alakjában különféle nyelveken kinyomatva lehetőleg külföldön terj esztendők. Különösen alkalmas volna erre a svájezi hotelekben és a külföldi fürdőkben azoknak ingyen való kiosztása. 6. Azon vidékeken, ahol még turistikai egyesületek nincsenek, azoknak alakítása és az egész ügy csak egy központból való vezetése. Löherer Andor üdvözli a Forster által fölvetett eszmét, melynek megvalósításával nemcsak az idegenforgalom ós hazai fürdőink látogatottsága emeltetnék, de a fölvidéki inség és munkahiányon is nagyrészben segítve lenne. Az összekötő vonalak kiépitése stratégiai szempontból is fontos. Az előadó által fölvetett kérdést figyelmébe kéri ajánlani a balneologiai társulatnak is. Gróf Zselénski Róbert elnök ezután határozatként kimondja, hogy a szakosztály Forster Géza határozati javaslatát egyhangúlag elfogadja s Forster Gézának érdekes előadásáért a szakosztály nevében köszönetet mond.

r é z j e g y z é s h e z

a l k a l x n a z k o d y a

a

m a i

Ezután: „Az

uzsoráról a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetben"

czimmel dr. Csillag Gyula tartott előadást, összefoglalva az előadás tartalmát, kiemeli, hogy mig eddigi törvényeink csak a hitelezési uzsora ellen léptek fel, a polgári törvénykönyv tervezete m á r a dologi uzsora ellen i s h a t á r o z mányokat tartalmaz. Általán minden kétoldalú ügyletnél alkalmazható a 957. §., mély szerint semmis minden oly szerződés, mely által egyik fél a másik fél tapasztalatlanságának, könnyelműségének, vagy szorult helyzetének felhasználásával a saját szolgáltatásának értékét aránytalanul meghaladó ellenszolgáltatást köt ki magának. E szakasz, mely lényegileg a német polgári törvénykönyvből vétetett át, a dologi uzsora korlátozására vezethet. Azonban a semmisség, mely fölétlenül helyes és igazságos elv, n e m fog a károsodott fél által mindig érvényesíttethetni, mert az előbbeni állapotba való visszahelyezés, mely a semmisséggel együtt jár, n e m mindig lehetséges. Módot kell tehát a megrövidített félnek nyújtani arra, hogy ha bár a semmiséget • n e m akarja érvényesíteni, őt aránytalan vagyoni hátrány ne sújtsa, nevezetesen a 957. §. mellett fentartani a megrövidített félnek azon jogot is, hogy az ügylet megsemmisítése helyett a szerződési megállapodásokban kikötött ellenszolgáltatásnak leszállítását, illetve mérséklését, birói uton szorgalmazza, a mint ezt az] 1900. november 1-én életbelépett u j angol uzsoratörvény is rendeli. A tervezet 1135. §-a szerint 8 % - n á l magasabb kamat birói uton nem érvényesíthető. A kamat-maximumot a hitelezési ügyleteknél czélszerü törvényes zsinór mértékül venni, de a 8 % kamatmaximum még sem tekinthető hosszú időkre vonatkozólag állandó érvényű, változhatatlan tételnek. Czélszerübb volna a polgári törvénykönyvben csak azt kimondani, hogy „külön törvény állapítja meg azon legmagasabb kamatlábat, melyen tui a kamat birói uton ekkor sem érvényesíthető, h a okosabban van kikötve". A kamat-maximum azután az

n a p t ó l

v i s s z a v o n á s i g -

LESZÁLLÍTOTTUK

a vegytiszta a u s s i g i és „ H u n g á r i a "

rézgálicznak

~

árát

nagyobb m e n n y i s é g vételénél ._ ... 6 4 k o r o n á r a kisebb „ „ .... ... ... ... ... _„ ... 65 „ IOO kgr.-ként ab budapesti r a k t á r u n k

„MAGTAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, T , Alkotmány-u. 31. M a i s z á m u n k 30 oldal.

12

KÖZTELEK,

1901. ÁPRILIS HÓ 3.

életbeléptetési, vagy külön törvényben állapit- ris uton való módosítását intendálja. _ Nagy panasza a Sárosmegyei gazd. egyesületnek, ható meg s később esetleg le is szállítható. A 957. §. kiegészítéséül továbbá kimon- hogy az ily gazdaközönséget érintő törvénydandó, hogy a törvény ezen elvei alkalmazan- javaslatoknak a törvényhozás elé terjesztése dók azon esetekre is, midőn valamely kötele- előtt a gazd. egyesületek véleményét nem kéri zettség elhalasztásánál az egyik szerződő fél a ki a földmivelési kormányzat. másikkal szemben magának aránytalan vagyoni Erre nézve előadó megjegyzi, hogy az előnyöket köt ki, mert a tervezet csak szolgálta- érintett törvény ankétszerü tárgyalására az tásról és ellenszolgáltatásról szól, de nem em- OMGE.-nek is oly rövid idő adatott, hogy a líti fel a kötelmi ügyletek teljesítése körüli gazdaközönség támasztható óhajait és nézetét halasztásokat, melyeket az uzsorások ujabb kellően ki nem domboríthatta. vagyoni előnyökre igen szeretnek kiaknázni. A sárosmegyeiek memorandumában felUgyanezen jogelvek alkalmazandók volná- sorolt kívánalmak egyrésze olyan, amely meg nak némi körülírással a gabona-elővételi ügy- se valósitható a törvényben. Jogosultnak látszik leteknél is, melyekről ezélszerüségi tekintetek- azonban az, hogy a törvény révén a Felvidék nél fogva külön törvény volna alkotandó. Ki- gazdáira jelentékeny teher hárul, mert ott a mondá itt ezenfelül, hogy a szerződő gazda cseléd nincs azon helyzetben, hogy a biztosítöbbre és másra, mint saját termésének szol- tási diját fizethesse. Erre nézve a Sárosmegyei gáltatására nem kötelezhető, hogy a szerződés gazd. egyesület a törvény oly értelmű módosíszerinti vételár és akkor érvényes piaczi ár közt tását sürgeti, hogy: fennálló nagy mérvű aránytalanság az ügylet „azon 50 éven felüli cselédek is biztomegsemmisítését vonja maga után, vagy jogot ad a megrövidített félnek az aránytalan ellen- sithatók legyenek, kik ez időszerint életkoruk szolgáltatás leszállításának birói uton szorgal- ötvenedik évét ugyan már betöltötték, de jelenlegi szolgálatukban egyhuzamban már 10 évi mazására, ha a 957. §-ban említett föltételek fenforognak. Végül az uzsorások elleni jog- szolgálatot felmutatni és beigazolni képesek." Ez a kívánalom azonban' a törvény szelvédelem szükségességére utalva jogvédő bizottságokat kiván a gazdasági egyletek körében, lemével ellenkezik és meg nem valósítható a melyekhez a gazdák tanácsadás czéljából biza- pénztár jelen alapja jelentékeny megbolygatása s az állam nagyobb megterhelése nélkül. Egyetlommal fordulhatnának. len megoldási mód volna, ha a birtokos, vagy A szakosztály dr. Csillag Gyula előadásá- cseléd 10 évre visszamenőleg megfizetné a nak részletes tárgyalásába nem fogott, hanem biztosítási dijat. Ez oly áldozat, amely nem áll elismerésének kifejezése mellett kiadta azt a arányban az illető birtokos hasznával. kodifikáló-bizottságnak. A memorandum második kívánalma, hogy módon kártaianittasSárosvármegyei gazdasági egyesület emlék- a birtokos valamely irata a gazdasági munkás- és cseléd-segély- sék azon általa befizetett összegekért, melyeket az őt ok nélkül elhagyó cselédekért' bepénztár ügyélben. Rubinelc Gyula előadó; A Sárosmegyei fizetett. Ez összegek tehát visszapótlandók. gazdasági egyesület megküldte az OMGE.-nek a Szóló megjegyzi, hogy a törvény tárgyalásáfoldmivelési miniszterhez fölterjesztett azon nál kifejezésre jutott, hogy bizonyos patriarchalis memorandumát, melyben a cselédtörvény reví- viszonyt létesítsen a törvény a birtokos és zióját és a gazdasági cseléd- és munkássegély- cselédje között. Ezen viszonynak és szellemnek pénztárról szóló törvény novelláris módosítását a beplántálása némileg sikerült is, mert az kéri. Nevezett egyesület e két óhaját azzal eredeti törvényjavaslat az ankéten jelentékeny indokolja, hogy a Felvidéken a cseléd- és módosításon ment keresztül. A sárosmegyei munkásviszonyok abnormisok, ugy hogy ott óhaj összefügg azzal, ami az OMGE.-ben is kicselédet egyáltalán kapni nem lehet a kiván- fejezésre jutott, mert az rendkívüli erkölcsi és dorlás folytán s kénytelenek a gazdák lengyel anyagi hatalmat biztositana a gazdának, ha az cselédeket fogadni s az aratási munkára pedig öt oknélkül elhagyó cseléd dijait megvonhatná, .tiszavidéki munkásokat hozatni. Ehhez járul, de ez sok esetben visszaélésekre vezethetné. hogy a munkások és cselédek igényei emelke- De ez a kívánalom teljesen felesleges, mert a dése mellett a földbirtok terhei jelentékenyen törvény 39. §-ban szankczió van arra, hogy ha a cseléd' ok nélkül 5 éven belül elhagyja a nagyobbak, mint a múltban. gazdát, az ezáltal befizetett dijak visszatéríEz állapotokon a Sárosmegyei gazd. egy- tendők, illetve a gazdának visszkereseti joga let a cselédtörvény revíziójával vél segíteni. lehet a cseléddel szemben. Előadó megjegyzi, hogy az OMGE. az Szóló tehát nem tartaná opportunusnak, alföldi agrárszocziális viszonyok nyomása alatt a belügyminisztérium fölkérésére behatóan fog- hogy a törvény, melynek gyakorlati hatása még lalkozott a cselédtörvény revíziójával . s erre nem ismeretes, novelláris uton módosítassák. vonatkozó javaslatait föl is terjesztette a tör- Ellenben a memorandumnak a cselédtörvény vény módosításokat szakaszokba foglalva, azon- revíziójára irányuló követelménye jogosult alapon ban e javaslatokat a kormányzat és törvény- nyugszik s javasolja szóló, hogy az OMGE. irjon fel a földmivelésügyi és belügyminiszterekhez s hozás konkrét formába még nem öltötte. A Sárosmegyei gazdasági egyesület emii- a törvény revízióját sürgesse. tett memorandumában a cseléd magaviseletét Gróf Dessewff'y Aurél méltányosnak és és indok nélküli helyváltoztatását törvényhozási igazságosnak tartja a "Sárosmegyei gazdasági intézkedéssel akarja korlátozni. Ez általános egyesület azon óhajtását, hogy a régi állandó társadalmi baj a szóló szerint, ezen tehát nem cselédek, kik 50 éven felüli korban vannak, törvényes intézkedéssel, hanem társadalmi ak- szintén biztosithatók legyenek, azonban kényczióval lehet segíteni. telen elismerni, hogy a probabilitási számitások Figyelemre méltóbb és könnyebben sza- nem nyújtanak kilátást ennek megvalósítására. nálható a sárosmegyei memorandumbán fog- Figyelmébe ajánlaná azonban a minisztériumnak lalt kívánalmak második pontja, mely az ad- azt, hogy tegye megfontolás tárgyává, vájjon minisztráczió lassúságát hozza fel. Az igazság- egy bizonyos nagyobb biztosítási hányaddal szolgáltatás közvetlensége és gyorsasága ellen nem-e lehetne ezen jótékony intézményben részefölhozott panasz jogosult. Ennek orvoslása tehitt síteni az 50 éven felüli korban levő cselédeket is. kérelmezendő volna. A memorandum harmadik kívánalmát, • Dr. Bartóley József a szakosztály megmely a kivándorlás legszigorúbb megakadályo- nyugtatására kijelenti, hogy a földmivelésügyi zását szorgalmazza, szóló tárgyalás és javas- minisztérium igyekezni fog a szerzendő tapaszlat-tétel végett kiadni kéri a kivándorlási bizott- talatok nyomán kiépíteni ezen intézményt és ságnak. kiterjeszteni az 50 éven felüli korban levő A sárosmegyei memorandum második cselédekre is a biztosítást. része a most életbe léptetett gazdasági cselédA szakosztály előadó javaslatait gróf és munkás-segélypénztárról szóló törvény novellá- Dessewff'y Aurél módosításával fogadja el.

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. A Magyar Malátagyárosok Országos Egyesületének átirata. Előadd előterjeszti, hogy a Magyar Malátagyárosok Országos Egyesülete emlékiratot terjesztett a kereskedelmi miniszterhez a vám- és kereskedelmi szerződések megújítása alkalmából érvényrejuttatandó kívánalmaik tárgyában. A memorandumot az egyesület megküldte az OMGE.-nek is pártolás végett s felsorolja azon kívánalmakat, melyeket malátaiparunk föllenditése érdekében a kereskedelmi szerződések megkötése alkalmával figyelembe venni óhajt. A memorandum rámutat azon titkos kedvezményekre, melyeket Németország a malátaiparnak ad. Ez mindenesetre érdekes jelenség és helyes, hogy az egylet rámutatott erre épen ami kormányunknál, mely kívánatos hogy ami félgyártmányaink kivitelét tarifális kedvezményekkel ép a külföld példájára előmozdítsa. A memorandum kiemelkedő része, hogy a Malátagyárosok egyesülete állást foglal minden Tcihészitési eljárás és vámkedvezmény ellen, — úgyszintén sürgeti a szerződések megkötésénél az árpa és maláta közötti helyes arány megtartását s feltetlenül kizárandónak tart minden vám és szállítási visszatérítési kedvezményt. E kívánalmak mind olyanok, melyek pártolásához az 0. M. G. E. hozzájárulhat; a memorandumnak csak egyetlen pontja ellen emelhetünk kifogást, mely a mai tarifák alapján kívánja a vámok megállapítását. Javasolja előadó, hogy a Magyar Malátagyárosok Országos Egyesülete emlékiratát pártolólag terjeszsze föl a szakosztály a Kereskedelemügyi miniszterhez s erről értesítse az egyesületet azzal, hogy mint rokon természetű ügyekkel foglalkozó egylet lépjen be a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének kötelékébe. A szakosztály előadó javaslatához hozzájárul. Végül: Előadó előterjesztésére a Temesmegyei Gazdasági Egyesület azon átirata felett, hogy az 0. M. G. E. a tüzkárelleni biztosításoknál fölmerülő eljárási dijak apasztása szempontjából keresse meg az összes biztosító intézeteket oly irányban, hogy az 500 koronáig terjedő tüzeseteket a községi elöljáróságok becsülhessék meg, — a szakosztály napirendre tért, miután az átiratban foglaltak téves informáczión alapulnak. Ezzel az ülés véget ért.

Katonai szállítások. A modern államháztartás legnagyobb szükségleteit a világ minden államában a katonai igények kielégítése támasztja. Oly nagy terhekkel jár a militarizmus a modern államok polgáraira, hogy ezzel szemben egészen természetesnek kell találnunk azt a törekvést, hogy a közadók utján a katonai szükségletek fedezésére hozott áldozatok ezen szükségleteknek a nemzet polgárai által való fedezéséből egy rész ismét visszaszereztessék. Sajnos, Magyarországon abban a kedvezőtlen helyzetben vagyunk, hogy iparunk fejletlensége következtében mindazoknak a katonai czikkeknek legnagyobbrésze, melyek az ipartól szereztetnek be, mint a ruházati és fegyverfölszerelések, a fckülföld iparának emelésére rés a külföldi polgárok gazdagítására szolgálnak és ebben a tekintetben még annyiban sem részesülünk a katonaság ipari szükségleteinek fedezésénél, amennyi a katonai szükségletek fedezésénél a kvóta arányában bennünket megilletne. De nem csekély összegre rug a katonaságnak az

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. ipari czikkek mellett a terményszükséglete, amelyet viszont Magyarországnak, mint a monarchia nyers termelő államának kellene szállítania, hogy a katonaság érdekeinek hozott óriási közáldozataink legalább némi részben megtérüljenek. És mit látunk ezen a téren is ? Azt, hogy a katonaság terménybeli szükségleteit is legnagyobbrészt külföldi — bécsi — szállítók elégítik ki. Igaz, hogy ezek a szállítók a dolog természeténél fogva ezeknek a terményeknek legnagyobb részét Magyarországon szerzik be, ámde azt is tudjuk, hogy a katonai szállítások nyeresége jelentékeny szokott lenni, amelytől a termelők ilyenformán teljesen elesnek, mert a magyar termelő olcsón vesztegeti el terményét és a nyereség tejfölét az idegen szállító fölözi le. Másfelől azonban ennek az eljárásnak a katonai kincstárra az a hátránya van, hogy ő maga mindig drágábban vásárol, mint ha a termelőtől közvetlenül szerezné be szükségleteit, mivel a termelő csekélyebb nyereséggel is még mindig jobb üzletet tenne a közvetlen szállításnál, mint amekkora nyereséggel a katonai szükségleteket közvetítő szállítók dolgoznak. A katonai kincstár maga is régóta érzi a helyzet visszásságát ugy a nagy áldozatokat hozó termelőkkel szemben, valamint magával a rosszabbul járó kincstárral szemben és régóta törekszik a terményszükségleteket közvetlenül a termelőktől beszerezni. Be kell vallanunk, hogy eddig kevés sikerrel és pedig azért, mert a termelők teljesen szervezetlenek. Pedig hogy a termelők szervezettsége mekkora előnynyel járhat a katonai szükségletek közvetlen fedezésénél, arra csak Németország példáját kell idéznünk — amely országra pedig még a rosszakarat sem foghatja rá, hogy a katonai érdekekkel nem eléggé törődnék — ahol a katonai hatóságoknak kötelességükké van téve, hogy a terményszükségletüket a gazdasági szövetkezetektől szerezzék be és csak akkor, ha ez nem lehetséges, forduljanak a közvetítőkhöz. A német gazdák tehát szervezkedtek és az utóbbi időben alig van eset már arra, hogy a katonaság terméhyszükségleteit a gazdáktól közvetlenül be ne szerezhetné. A szövetkezetek rendes jegyzékeket vezetnek a bejelentett katonai szükségletekről, közlönyeikben ezeket állandóan közhírré teszik, szükség esetén a kisebb gazdákat maguk szervezik a közös szállításra, az átadásnál a szövetkezetek közreműködnek és a termelők érdekeit képviselik, Mi áll ujában annak, hogy a katonaság szükségleteit Magyarországon is a termelők közvetlenül fedezzék? Semmi egyéb, mint hagyományos ázsiai kényelemszeretetünk. Magyarországnak is vannak már hála Isten gazdasági szervezetei, amelyek a katonai szállításokat szervezhetnék és ugy a katonai kincstár, valamint a termelők megelégedésére lebonyolíthatnák. Nálunk is van már példa arra, hogy a mi gazdasági szervezeteink is alkalmasak ily szállítások teljesítésére. Itt

Köztelek,

iooi.

április

hó

3.

van első sorban a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, amely már évek óta sikerrel foglalkozik katonai terményszállitásokkal. Itt van ujabban az Aradvármegyei gazdasági egyesület, mely a katonai terményszállitások terén is dicséretre érdemes tevekenységet fejtett ki. A példa tehát meg van, És miért ne lehetne az összes vármegyei gazdasági egyesületeknek az Aradvármegyei egyesülethez hasonlólag szervezkedniük a katonai szállításokra? Sőt tovább megyünk. Az Országos Központi Hitelszövetkezet legutóbbi évi jelentésében olvastuk, hogy a központ kötelékében már eddig is 16 terményértékesitéssel foglalkozó szövetkezet van. Mi áll annak útjában, hogy több hasonló szövetkezet alakuljon és ezek valamennyie a maga vidékén állomásozó katonai csapatok terményszükségletének szállítójává legyen? Persze, nem elég, hogy a gazdasági egyesületek és szövetkezetek pusztán a szállításra vállalkozzanak, azt megkapják, hanem szükséges, hogy magukra vállalt kötelezettségeiknek eleget is tegyenek.Ha azonban az egyesületek és szövetkezetek megfelelő módon szervezkednek, akkor meg is fognak felelhetni elvállalt kötelezettségeiknek s akkor a katonai kincstár is nagyobb bizalommal levén irántuk, a szükségletek beszerzését hajlandóbb lesz deczentralizálni olykép, hogy az egyes hadcsapatok szükségleteit a csapat állomáshelyének vidékén székelő egyesület vagy szövetkezet utján fogja beszerezni ahelyett, hogy mint ma, nagy készleteket szerezzen be, amelyeket az egyes csapatoknak szét kell osztatnia, elkeli küldetnie s ezáltal a terményszükségletek beszerzése nemcsak több munkával, hanem nagyobb költséggel is jár. Nézetem szerint nem elegendő a szervezkedésnél, hogy a gazdasági egyesületek vagy szövetkezetek valamely katonai terményszállitásra vállalkoznak azon tudakozódások alapján, melyeket tagjaik sorában tettek, hanem szükséges, hogy kötelezőleg nyilatkozzanak az egyes gazdák egyesületükkel, vagy szövetkezetükkel szemben. A katonaságtól engedélyezett árat mindenki megtudhatja, ezen árat alapul véve a költségek leszámítása után maradó összegért a szállításra bárki vállalkozhatik. De ennek a vállalkozásnak az egyesülettel szemben törvényesen is kötelezőnek kell lennie, nehogy az egyesület az ily ígéretekben bízva a szállításokra vállalkozzék s mikor a szállításra kerül a sor, a szállítást a börzén kelljen fedeznie. A gazdáknak egyesületükkel, vagy szövetkezetükkelszemben bizalommal kell viseltetniök és egyesületükben vagy szövetkezetükben époly reális közvetítőt kell látniok, aminőnek a többi hadseregszállitókat tartják. A tavasz megnyílt. A katonai szükségletek biztosítására szolgáló hirdetmények nemsokára köztudomásra fognak jutni. Azt hiszszük jobb tanácsot a mai alacsony terményárak mellett nem adhatunk, mint azt, hogy igyekezzenek a gazdák a termények értékesítésénél elérhető minden

559 fillér magasabb árat maguknak biztosítani azáltal, hogy idejében szervezkedjenek a katonaság terményszükségletének sikeres fedezésére. A vármegyei egyesületek dolgozzanak ki szabályzatokat, tartsanak értekezleteket, biztosítsák a gazdák közreműködését és teljes erővel induljanak a katonai szállítások biztosítására. Ha sikerül a katonaság terményszükségletének ily módon közvetlenül való fedezése, ezáltal nemcsak a magyar gazdák fogják terményeiket előnyösebben értékesíthetni, hanem a magyar államnak a katonaság fentartására hozott áldozataiból is legalább egy rész az áldozatokat hozott polgárok zsebébe fog visszajutni.

TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó litván.

A párisi nemzetközi takarmányozási kongresszus munkálatai. ív. A gabona mint

takarmány.

Ezen kérdést, mely alacsony búzaárak esetén mindig felmerül, Marcel Vackor a Société Nationale dAgricuIture tagja ismertette, előadásában főképen avval foglalkozva, mely alakb a n ajánlatos a búzát állatok etetésére, illetőleg azok hizlalására használni és v á j j o n gazdaságos-e ezen takarmány m á s takarmányhoz képest. A buza átlag 13-2% fehérjét tartalmaz, az á r p a 10%-ot, a zab 12°/o-ot, miből a buza fölénye ezen utóbbi gabonanemüek fölött kitűnik. A buza ötféle alakban etethető.az állatokk a l : 1. természetes állapotban, 2. mint liszt, 3. összezúzva, 4. kenyér alakjában, 5. főzve. Tekintsük röviden ezen különböző etetési módok előnyeit, illetőleg hátrányait. 1. Egészszemü buza. A búzának természetes állapotban való etetése igen egyszerű eljárás, mert a buza minden előkészítés nélkül etethető. De kérődzők, különösen szarvasmarhák etetésénél csakhamar meggyőződünk, hogy az egész szemekben etetett buza igen rosszul lesz kihasználva, mert a szemeknek 4 0 — 5 0 százalékát találjuk az ürülékben, még pedig teljesen ép, csírázásra képes állapotban. Ebből kitűnik, hogy a szarvasmarhákkal ily módon etetett buza egyáltalában n e m ad gazdaságos eredményt. Az egygyomru, teljes fogazattal biró sertés jobban használja ki az egészszemü búzát, amennyiben annak 8 /4-részét hasznosítja. Jó eredménynyel etethető a szemes buza lovakkal. A lovak a takarmányt a lenyelés előtt jól összerágják és szótőrlik, ami a szemek megemésztését megkönnyíti. Müntz és Girard tanárok kísérletei szerint lovak ily módon etetve, a buza fehérjéinek 9 0 % - t , a ezukrot meg keményítőt pedig teljesen megemésztik. Lovaknak egész szemű vagy főtt búzával való etetését ellenben kedvezőtlen tapasztalatai alapján Lovalard helyteleníti, mig Grandeau és sok gazda a zabot búzával részb e n helyettesíti, 100 kg. búzát 130 kg. zabbal egyenértékűnek véve. Mindezekből kitűnik, hogy e részben a gazdák és tudósok Ítélete még meg nem állapodott, de kétségtelennek látszik, hogy lépésben járó és dolgozó igás lovak etetésénél a búzát a napi adag rendes és gazdaságos alkatrészéül alkalmazhatjuk. Valószínű, hogy a gyors menetben dolgozó lovaknál a buza n e m helyettesitheti a zabot, mert niíjcs benne az avenin, mely egyedül a z a b b a n v a n meg, s mely az idegekekre izgatóan hatva a lovat gyors mozgásra képesiti. Természetesen, ha zabot helyettesitünk búzával, n e m szabad térfogat szerint helyettesíteni, h a n e m , — és ez

27. SZÁM Íi-ÍK ÉVFOLYAM. minden helyettesítésre vonatkozik, — a chemíai összetételt és a takarmányok eltérő fajsnlyát is számításba kell venni. 2. Liszt. Ha a búzalisztet langyos pép alakjában adjuk az állatoknak, akkor ezt könynyen emésztik, s ezen anyag pl. 'üríik táplálására előnyösen használható, mert azok 350 gr. liszt napi adag mellett gyorsan híznak. Nem alkalmas azonban a liszt ökrök és sertések hizlalására. Ez utóbbiak száját már az igen híg lisztpép beragasztja, ugy hogy minden etetésnél igen sok tápanyagot hagynak vissza. E veszteségen kivül az b őrlés költségei is megdrágítják a liszt etetését s nem szabad .figyelmen kivül hagyni, hogy a liszt m á r nem foglalja m a g á b a n a korpát, mely magába z á r j a a buza zsírjának legnagyobb részét. Ezen okoknál fogva a liszt, főképen szarvasmarhák hizlalására egyáltalában nem alkalmas. 3. Zúzott buza. A zúzott búzát az állatok sokkal jobban szeretik,- mint a lisztet, bármilyen durván legyen is az megőrölve. A zúzott gabonát valamennyi állat szívesen eszi és igen jól kihasználja s ezért ezen takarmányozási mód be fog válni mindenütt, a hol a gabona zúzása lóerőre járó vagy motoros gépek segé: lyével történhetik, ellenben az emberi erővel való zúzás túlságos költségesnek bizonyul, mert 1 kg. búzának szétzúzása Bingelmann tanár Szerint 2000—3000 kílogram-méter mechanikai , munkát igényel. Mig tehát egy munkí|s kézzel , működtetett zuzóval 10 kg. búzát zuz szét, addig ló segélyével 85—90 kilogramm, egylóerejü gép segélyével pedig 110—150 kilogramm ^ b u z a zuzatik szét. Egy métermázsa buza zuzási költségei az első ecetben 3 frank 60 centimot, a második esetben 0'95 frankot, a harmadik esetben pedig 0"50—0'60 frankot tesznek ki. Ebből kitűnik, hogy a buza szétzúzása akkor a leggazdaságosabb, h a ez motoros géppel történik, miért is ezen előkészítési mód. főleg csak nagy gazdaságokban alkalmazható. 4. Kenyér. Francziaországban több jónevü gazda már hosszabb időn át igen jó eredménynyel eteti szarvasmarháit és lovait kenyérrel. A kenyér alkalmazhatóságát bizonyítja még azon ismeretes tény is, hogy az Alpesekben a kirándulásra használt lovak, melyek huzamos és 'rendkívül fárasztó szolgálatot végeznek, csaknem kizárólag szénával és kenyérrel tápláltatnak. Állatok etetésére szolgáló kenyér készítéséhez durván őrölt korpáslisztet kell venni. A megsütött kenyeret apró koczkákra vágják, melyek etetés előtt 1—2 óráig vizben áztattatnak. Szarvasmarhák, birkák és sertéseknél jobb, h a gyengén főzött, langyos, kissé sózott leves alakjában etetjük a kenyeret. Az őrlés és sütés költségei daczára is igen gazdaságos a búzának ilyetén etetése, azonban nem szabad egyszerre túlságos sok kenyeret sütni, mert különben megpenészedik. Pluchet roye-i gazda 1893 óta alkalmazta ménesében a búzát a lov-ak napi adagjainak kiegészítésére. Termésének 20 ü /o-t és pedig a kis szemű magvakat őrölteti és a lisztből kenyeret süttet. 100 kilogramm búzából 127 kg. kenyeret kap, a sütés költségei 4 7 5 frankot tesznek ki. 3 kg. kenyérrel 3'75 kg. zabot helyettesit, mi rendes árak mellett megtakarítást eredményez. Pluchet lovalnak a kenyéren kivül még 100 gr. lenmagot ad s az így táplált lovak ép ugy híztak és ép oly jól dolgoztak, mint tisztán zab etetés mellett. 5. Főzött , buza. Az előadó a legjobb eredményeket főzött buza etetésével érte el, melyet valamennyi állat szívesen eszik és j ó l . emészt. A búzát főzés előtt vizben kell áztatnunk, míg kissé felduzzad, mire nagy tartályokba áttéve gőzzel főzzük, miáltal a keményítő, elcsirizesedik. A főzött búzát most .12—i 5 óráig állni hagyjuk, miközben az gyengén megsavanyosodik. Etetés, előtt hozzáöntünk langyos vizet és gyengén megsózzuk. buza főzésekor- szétfől, miáltal emésztő nedvek minden részét áthathatják. Ennek előnyös voltát bizonyítja az is, hogy a

szerint a hizlalásra fordított főzött buza 100 kgm.-ja gyakran 31 franc-cal fizet, de annyi kétségtelennek látszik, hogv az 18 franc-nál többet fizet. Nem mint fentartó, hanem mint hizlaló takarmány válik be a buza, ha azt az egyes állatfajok szerint kellőkép elkészítve, gondos körültekintéssel alkalmazzuk. A tárgyhoz hozzászólva báró Peers belga tejgazda kifejti, hogy Belgiumban is kénytelenek gyakran a gazdák a. búzát, — ha annak ára 15—16 franc alá esik, — mint takarmányt hasznosítani. Tapasztalatai szerint, ha a főzött búzát kissé megsavanyodni hagyta, a hizlalási eredményt hasonlithatlanul jobbnak találta, mint eltérő esetben. Tehenei etetésénél egyenlő mennyiségben kever rozs-, árpa- és kukoriczalisztet, a keveréket főzi ős savanyodni hagyja. A sava" A buza mint takarmány kiterjedt mérvben nyodás előnyéről győződött meg sértései és főképen mint kenyer és főzött állapotban alkal- süldői etetésénél is. " maztatik és ezért tekintsük át néhány példán A kérdéshez még hozzászólt Mir senator. a napi adagok összeállítását. Hosszú ideig kísérletezik a buza takarmányoDampierre. marquis lovainak napi adagja zásával szarvasmarha hizlalásánál. Mikor főzött búzát etetett, az ürülékben annak egyes részeit a következő: 5 kgr. szalma, 2 kgr. széna, 10 liter zab és .2 kgr. kenyér. Petiot szarvasmar- megtalálta, miből azt következteti, hogy nem háinál télen a napi adag 2 kgr. kenyér, 15 kgr. szabad gyenge főzéssel megelégedni, h a n e m a répa, 2 kgr. szalma-szecska, 5 kgr. korpa. főzésnek igen tökéletesnek kell lennie. Jobb Pluchet, szarvasmarhái hizlalásánál 4 kgr. eredményeket kapott, mikor kenyér alakjában olajpogácsát 5 kgr. kenyérrel helyettesit. Lovai etette a búzát, b á r lehetségesnek tartja, hogy etetésénél pedig már négy éven át igen. jó oly vidékeken, hol. a kenyérsütés költségei eredménynyel helyettesit 2'5 kgr. zabot, 2"5 kgr. nagyok, gazdaságosabb a főzött buza etetése. főzött rozszsal. Ugyanezen gazda érdekes kísér- Tapasztalatai alapján azonban távol áll attól, letet végzett hizott ökröknek főzött búzával való hogy a buza takarmányozását egyéb takaretetésével. Ökreit két részre osztotta s az egyik mányozási módszereknél előnyösebbnek jelentse résznek naponta 2 kgr. lenmag pogácsát, a má- ki, sőt ellenkezőleg. Ha 7 0 0 - 900 kg. sulyu. siknak 2 kg. főzött búzát adott, mig a napi ökreit 30—40 kg. besavanyított répával, 8 kg. adag egyéb részei teljesen egyformák marad- száraz szalmaszecskával és 4 kg. gyapotpogátak. A főzött búzával etetett ökrök 43 n a p alatt csával eteti, akkor ezen 0'90 frankba kerülő 705 kg.-ról 771 kg.-ig híztak, a lenmagpogá- adaggal fejenként naponta 2 kg.-ot híznak, a csával tartott ökrök hízása 13 kg.-al keve- hizlalás tehát sokkal olcsóbb, mint buza etetése esetén. A répához a besavanyitás alkalmával sebb volt. nagy mennyiségű szalmaszecskát vagy rossz Az előadó 800—900 kg. sulyu szarvas- minőségű szénaszecskát kever, mely absorbeáló marháinak befejező hizlalásánál szintén alkal- anyagok a répáié nagy részének kárbaveszését mazza a főtt búzát egyéb takarmányfélék he- gátolják. 1—lVs hónap alatt a savanvodás belyettesítésére, mint ez a két következő takar- fejeződött és a r é p a etethető. A buza takarmányszabványból kitűnik : mányképeni használata tehát nem általánosítható, az általánosítás a mezőgazdaságban egy1. Hizó ökör rendes napi adagja: általában nincs helyén. Széna 6 kg. A gazdák előtt, — kik búzát etettek, nagyobb Főtt burgonya .. 15 „ mennyiségben állataikkal, — főképen az a czél Zab, á r p a és liszt 5 „ lebegett, hogy az apró szemű silányabb buzájuOlajpogácsa .. 3 „ kat feletetve, csak a nagyszemü búzát bocsásAz itatott viz .. 25—28 liter. sák áruba. Ha sok gazda követné bő búzatermés esetén ezen eljárást, a buza árának hanyatlása 2. Hizó ökör helyettesitett napi adagja: némileg gátoltatnék. Dr. Zaitschek Arthur. Főtt burgonya .. főzött burgonya tápértéke kétszer akkora, mint a nyersé. A főzés költségei Bingelmann t a n á r szerint métermázsánkint legfeljebb 4 0 centimet tesznek ki tehát kisebbek, mint a. buza bármely más előkészítésével járó költségek. A főzés által .a buza térfogata m a j d n e m megkétszereződik, igy pl. 10 liter buza f ő i é s után 16—18 liter térfogatot vesz fel. Főzött buza etetésénél a legnagyobb elővigyázattal kell e l j á r n i ; az etetést 1—2 kg.-nyi adaggal kell kezdeni s azt lassan nagyobbítva, nagy állatoknál 8—10 kilogammig mehetünk. Ezen takarmány igen konczentrált s túlságos nagy mennyiségben etetve emésztési zavarokat okoz, minek elkerülésére a. főzött magvakkal együtt mindig elegendő mennyiségű szénát va,gy szalmát kell az( állatoknak adnunk.

Főzött buza Olajpogácsa Az itatott viz ..

25—28 liter.

Kitűnik tehát, hogy a 10 kg. főzött buza, 5 kg. zab, árpa és lisztkeveréket, 2 kg. olajpogácsát és 9 kg, burgonyát helyettesit s megjegyzendő, hogy főzött búzával etetett állatokkal a hízás gyorsabban fejeződött be. Rendszerint 1 — 1 2 5 kg.-nyi napi élősulyszaporulat volt felmutatható ezen hizlalással, melyet a két, legfeljebb négy utolsó hónapon át alkalmaznak a legelőről visszatért, m á r jó húsban levő pihent állatoknál. A feltüntetett napi adag drága arra, hogy hosszabb időn át adagolható lenne, sőt rövid, idei alkalmazhatósága is az összes gazdasági körülményektől függ. így az előadó azért találta a leirt napi adagot alkalmasnak, mert sok és rosszabb minőségű buza' és burgonya állott rendelkezésére és csökkenteni akarta az olajpogácsa, a zab és az árpa fogyasztását; a leirt hizlalás mellett szólt még, hogy igen szegény, köves talaja lévén, okvetlen gazdag talajra volt szüksége, melyet ily módon meg is szerzett. Előadásának befejező részében Vacher arra az eredményre jön, hogy az állatok, főképen a szarvasmarhák a hizlalásnál a főzött búzát jól értekesitik. Távolról sem tekinthetők általános érvényűnek azon vélemények, melyek

NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti Sándor.

A murokrépa. (Vége) A murokrépa kiszedésével nem kell sietni,. • mert az őszi fagy nem árt neki, a' növekedése pedig addig tart, míg az állandó fagyok beállanak, ezért csak akkor szedjük ki, midőn a többi gyök- és gumósnövények kiszedésével már elkészültünk. A kiszedést keskeny de hosszú ásóval eszközöljük; a közönséges ásó azért n e m alkalmas erre, mert azzal sok répát kettétörünk. Kiszedés előtt fogatos erővel is •meglazíthatjuk a sorokat, mely, esetben kézzel huzhatjuk ki a murokrépát a földből. A kiszedett gyököket ugy hányjuk halomra, hogy a lombja egy oldalra kerüljön, mert h a összevissza hányjuk, akkor nagyon piszkos lesz a lombja, melyet pedig szintén föl szoktunk takannányozni. Ezután késsel levágjuk a lombot, de a répa fejéből n e m metszünk le semmit, s most prizmába rakjuk a gyököket a máimegbeszélt módok valamelyike szerint. Végül czélszerü még a murokrépa földjét fölszántani, mely alkalommal egy fiút járatunk az eke után,

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. ki a földben felejtett, de szántás folytán napfényre kerülő gyököket összeszedi., A murókrépa termesztési eljárásának e rövid ismertetéséből azt látjuk, hogy a semmivel sem komplikáltabb mint a takarmányrépa t e r m e s z t é s e ; legföljebb hogy a szántásban r é m i külömbség, amennyiben ugyanis a murokr é p a számára mélyebben tanácsos a földet megszántani mint más gyök- és gumósnövény számára. Ellenben a nyuri kultura talán még egyszerűbb a murokrépánál mint a takarmányrépánál, mert előbbinél ugy az egyezés valamint a töltögetés is elhagyható. Eszerint tehát azt mondhatjuk a murokrépáról, hogy sem termesztési költségei, sem téli eltartása, de még termésének mekkorasága sem indokolja azt a közönyt, melylyel iránta viseltetünk. Ha még meggondoljuk, hogy a murokrépánál egészségesebb téli takarmányunk nincs, mindenesetre érdemes volna azt legalább oly kiterjedésben termeszteni, hogy a lovak, csikók és más értékesebb növendékállatok egész télen murokrépát kaphassanak.

KŐZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. magasvérü lovaik és csikóik s z á m á r a sárgaré-. pát termeszszenek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogya minő kívánatosnak tartjuk télen, hogy a csikók és lovak murokrépát kapjanak, másrészt annak túlzásától is óvakodnunk kell, mert a tulnagy mennyiségben etetett murokrépától lágyak s izzadásra hajlandók lesznek a lovak, a csikók pedig csontbetegségeket is kaphatnak tőle, mert a murókrépa kevés foszforsavas meszet tartalmaz, minélfogva mindazon esetekben, midőn a csikókkal sok murokrépát etettünk, a r r a is. kell ügyelnünk, hogy azok a többi takarmánynyal elegendő foszforsavas meszet kapjanak, vagy, hogy precipált meszet, csontlisztet stb. adjunk nekik, mert a csikók csontozata annál szilárdabb s nagyobb fajsúlyú lesz, minél több foszforsavas, meszet tartalmaz a takarmányuk.

Lótenyésztési munkákban gyakran azt olvashatjuk, hogy a murókrépa a zabot is t u d j a bizonyos mértékig helyettesíteni. Wrangel gróf pl. azt irja, hogy 2 ' 5 1. zab és 2 5 1. fölaprózott murókrépa ugy hat a Áttérve a murokrépára, mint takarmányra, lóra mint 5 1. z a b ; Schwarzenecher is azt megemlítjük, hogy vegyi összetételben nincse- mondja, hogy Amerikában ugy vélekednek, nek föltűnő előnyei a takarmányrépával szem- miszerint 3 font sárgarépa és 3 font zab annyit ben, mert a kettőnek átlagos nyers összetétele ér a lónak, mint 6 font zab. De h a meggona következő (%>): doljuk, hogy a murókrépa egészen m á s arányban tartalmazza a különféle tápanyagokat mint vagy kevesebb a zab, mert mig előbbiben. 10—12-szer annyi az emészthető nitrogénmentes tápanyag mint a - 2-1 580 85-9 Viz fehérje, addig, utóbbi csak mintegy 7-szer annyi - 0-2 N. tartalmú anyag 1"3 nitrogénmentes tápanyagot tartalmaz mint fehér- 0'15 0-25 Zsir. jét, beláthatjuk azt is, hogy a murókrépa nem - 0-5 9-6 N, mentes vonat 9-1 helyettesitheti a zabot a szó szoros értelmében. Nyersrost 1-9 0'9 Nehéz munkaidőben tehát semmi esetre sem - 0-2 Hamu 1-0 0'8 fogjuk a lovak abrakját megkevesbíteni s helyette Kerek számokban azt mondhatjuk, hogy mukorrépát a d n i ; de midőn a lovak sokat vegyi összetételénél fogva 90 kg. murókrépa hevernek vagy midőn, csak könnyű munkát annyit ér, mint 100 kg. takarmányrépa. Ez a yégeznek, akkor b á t r a n megtakaríthatjuk a zab10°/o-nyi különbség n e m nagyon szól a muróknak egy részét ős meglehetős sok murokrépát répa termesztése mellett, de tulajdonképen nem is etethetünk velük, egészen elvonni azonban is ez az, mi miatt termesztését ajánljuk, mert még ilyenkor sem fogjuk a zabot, mert a a murókrépa értéke n e m annyira táptartalmámurókrépa, mely inkább csak életrendi szemban, mint inkább életrendi hatásaiban rejlik, pontból fontos, nem képes az izmokat azzal az melyek sok irányban nyilvánulnak, nevezetesen erőtermelőképességgel fölruházni, mint a zab, abban, hogy a murókrépa nagyon előnyösen •melyet e tekintetben tudvalevőleg semmiféle tabefolyásolja a gyomor- és bélmüködést, hogy a karmány sem ér el. Megemlítjük, hogy huzaganajt lágyítja s a hugyelválasztást előmozdítja, mosan heverő lovakkal 25 kg. murokrépát is továbbá, hogy étvágytalanság, emésztési zavarok étettek m á r naponta, de nehezebb munkát végző bélférgek, mellbetegségek pl. idült köhögés al-. lovaknál alig tanácsos naponta 5 kg. fölé menni. kalmával valóságos orvosságnak tekinthető', hogy a lovaknál a szörváltást könnyíti s a A csikót illetőleg különösen a második szőrözetet simábbá s fényesebbé teszi. Kitűnő évtől kezdve fontos a murókrépa etetése, mig életrendi szolgálatokat tesz továbbá őszszel a .első évben azért kevésbbé fontos, mert akkor legeltetésről a téli etetésre s tavaszszal a téli legtöbbet nő a csikó, a növekedést pedig jobban etetésről a legeltetésre való átmenetnél, vala- támogatja a zab, mint a murókrépa. De ha az mint akkor is, midőn a lovak hereszénát vagy .élső évben n e m is szabad a csikónál' holmi hüvelyes magvakat kapnak, mert utóbbiak zabniegtakar itások r a gondolnunk, izlelőül mégis székrekedést szoktak okozni. adhatunk neki néhány murokrépát is, melynek ; Miután a murókrépa a tejelválasztásra mennyiségét tavaszig folyton fokozhatjuk. Ellenhasonlóan hat, sőt miután a tejelést fokozó bén a következő s a harmadik télen, midőn a hatása- még feltűnőbb, mint a takarmányrépáé, csikó m á r keveset nő, midőn tehát terimésebb annálfogva a mürokrépának nagy jelentőségé anyagokkal is táplálhatjuk, jelentékenyen megvan a szoptató kanczák etetésénél is, különösen apaszthatjuk a zab adagját, sőt közönségesebb akkor, /ha korán etetünk, mi a használati, lo- csikóknál egészen el is hagyhatjuk azt s most vaknál annyira kívánatos, mert h a a v e m h e s s é g elegendő szénán s némi korpán kivül szecskávége, s a szoptatás eleje a téli hónapokra esik, val vagy polyvávai kevert murokrépát is etetjobban kímélhetjük a kanczát, mint tavaszszal. hetünk vele, pl- naponta 5 kg.-ot, de nemesebb Ha tehát a korai csikókat a szoptatás alkal-, vérű csikókkal inkább csak 3 — 4 kg.-ot. mával hasonló előnyökben akarjuk részesíteni, A csikók é s lovak nagyon szerétik a mint a későieket, melyeknek anyái zöld takar- murokrépát, mint egyáltalán minden édes izü mánynyal vagy legelőn táplálkozva bőven tejel- (czukortartalmu) snyagot. A szakírók is mindig nek, akkor a télen ellő kanczákkal okvetlenül jobban és jobban kezdik a czukrot mint tápmurokrépát kell etetnünk, mert a téli lőtakar- anyagot méltatni, mert most már nemcsak hő-, mányok közül csak ez hat speczifikusan a tej- de erőforrásnak is, sőt az erő egyik főforrásáelválasztásra. nak kezdik azt tekinteni. Ezen mindinkább A takarmányrépát és burgonyát is főleg meggyőződéssé váló körülmény egyengette a életrendi s tejelválasztást fokozó hatásai miatt lovaknál a melassze etetés útját is, mi Nyugatszoktuk állatjainkkal etetni, s ha azok a ló s európában már igen nagy mérveket öltött, csikó számára elég természetszerűnek lennének amennyiben pl. Németországban a mult évben 1'5 millió q. tőzegmelasszet gyártva, annak akkor egy szavunk se volna a s á r g a r é p a mellett, de miután a takarmányrépát s burgonyát nem nagyobb részét lovakkal etették, de sokan etethetjük jobb vérű lovainkkal, murokrépát cseppfolyó melasszet is etettek lovaikkal. Ebből kell számukra termesztenünk, mert azt még a a szempontból tehát már n e m csak az életrendi telivérlóval is előnynyel etetjük ; hiszen az in- szempont az, mely a murókrépa etetését indodítja állami ménesbirtokosainkat is arra, hogy kolja, h a n e m az is, hogy a murókrépa czukor-

l-l o-'i

- í-o

561 ban, vagyis éppen abban a tápanyagban gazdag, melynek az erőtermelő állatok táplálásánál mindinkább növekedő fontosságot kezdünktulajdonítani. A csikóval legczélszerübben ugy etetjük a murokrépát, hogy közönséges répavágóval szeletekre metszve, szalmaszecskával vagy buzapolyvával keverjük össze. Igy etetve jól megrágják a csikók a murokrépát s aránylag sokpolvvát is fogyasztanak vele, miáltal a fölnevelésük olcsóbbá válik, amire pedig közönségesebb csikóknál nagyon kell néznünk, mert • azoknál csak az olcsó fölnevelés hálálja meg magát. Ha a csikók és lovak abrakot is kapnak, akkor azt is hozzákeverhetjük a szecskával vagy a polyvávai vegyitett murokrépához. Magától érthető, hogy a lovak és csikókkal etetendő mürokrépának egészségesnek kell lenni, mert a fagyos és rothadó murókrépa ártalmassá válhat. A murókrépa etetése iránt azonban nemcsak a ló, de a m a r h a is igen hálás, csakhogy marhával azért nem szoktuk etetni, mert annak a takarmányrépa is elég j ó ; , miután pedig a takarmányrépa nagyobb • termést ád, inkább azt termesztjük számára. A ló részére azonban okvetlenül czélszerü murokrépát termeszteni, ami mint láttuk, nem is j á r oly nehézségekkel, mint ahogy azt általán gondolni szokták. Cs. I.

GAZDASAGI GÉPÉSZÉT. Rovatvezető : i f j . Sporzon Pál.

Tengerimorzsolás gőzcséplogéppel. " A gőzcséplőgéppel való tengerimorzsolás kérdése már régi idő óta kisért a gazdaközönség körében s többféle, niópon igyekeztek azt lehetővé tenni. A „Köztelel" egyik utóbbi szám á b a n is ismertetve volt egy ilyen mód, melynél a tengerimorzsolót a gőzcséplőgépre szerelve, végzik a morzsolást. A m. kir. államvasutak gépgyárának mezőgazdasági géposztálya szintén foglalkozott e kérdés megoldásával s amnnyire a szerkezeti megoldásból kövdtkeztetni lehet, nagyon valószínű, hogy sikeresen és jól oldotta azt meg. A MÁV. gépgyár cséplőgépre szerelt tengerimorzsoló készüléke, mint az a 49. sz. ábrából látható, elég egyszerű. Felszerelése abból áll, hogy a cséplőgépből kivétetik a rendes kosár és dob s helyébe az 48. sz. á b r á n látható morzsolókosár és szárnyas morzsoló dob tétetik be. A szárnyas dob a rendes dobtengelyre huzatik fel. Ezenkívül a gabonatörekrosta helyett egy külön e czélra készített tengeri csutkarész vagy törek-elválasztó rosta helyeztetik be a nagy rázószekrénybe. S ezzel a cséplőgép át van alakítva tengerimorzsoló géppé. Hogy pedig az etetés könnyebb legyen, a géphez egy kisebb méretű tengericsőfelhordó elevátor lesz állítva, olyan, minőt a gőztengerimorzsolóknál szoktak használni, mely felhordja a dobhoz morzsolandó tengericsövet s h a j t á s á t a szalmarázótengelyre húzott kerékről nyeri szijáttéttel. Maga a tulajdonképeni morzsoló-készülék áll. tehát, a morzsolókosárból és szárnyas-dobból. Az előbbi a rendesen használt kosártartó rudakra lesz félfüggesztve. A kosár erős, merev szerkezetű és kosárpálczái közt a szem és kisebb csutkatöredékek átesnek. Etető n y í l á s á val ellenkező végén van a súlyzóval terhelt csapóajtóval záródó kiömlő nyílás. E csapóajtóból kinyúló vaskaron van az eltolható suly, melylyel szabályozható a kiömlés s ezzel a morzsolás is. Minél j o b b a n kifelé tolatik a suly a karon, annál nehezebben nyilik a kiömlő nyílás a j t a j a s ennek következtében annál tovább marad benn a dobban a lemorzsolandó tengericső, tehát annál hosszabb ideig van a dob és kosár közti morzsolásnak

17 KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. be. De ehhez az összeghez, h a hozzávetőlegesen is, oda kell számítani a hazai fogyasztó piaczokon értékesített baromfitermékek árát s végre a tenyésztő által saját háztartásánál elfogyasztott baromfitermékeket is, hogy tiszta képet alkothassunk magunknak arról, mily kincs, mily vagyon fekszik a baromfitenyésztésben? Számokat n e m mondok, kiki tetszése szerint számítsa, mily összeget tesz' ki évente az országban tenyésztett baromfiak és azok termékeinek, minők a tojás, toll, • húsféle és egyéb dolgok fogyasztási értéke. És kérdem mindazokat, kik n e m általják állítani, hogy magyar baromfi n e m létezik, minő baromfiból kerül • mindez elő ? Talán a külföldről '4 jfe behozott s itt mint nemes tenyész'V'i anyagban tovább fentartott baroinVi' fiákból? Bizony nem. Amit mi eddig I eladtunk, az kizárólag magyar ba; .y romfi volt, magyar tyúk, magyar i: kacsa és magyar • pulyka. Hogy I, eredeti tiszta vérű (ha ennek egy• í általán nevezhető), magyar baromfi m a már csalt elvétve található, az természetes, de h a a múltb a n czéltudatlanul, s a jelenben czéltudatosan keresztezve is van a magyar baromfi, k további generácziókban mégis megtartja és hovatovább viszanyeri ős és átörökitőbb jellegét: a magyart. Tessék csak — aki szavaimb a n kételkedik — megkérdezni a baromfikiviteli nagy czégek tulajdonosait, a kik évente 1 0 — l o 48."'ábra. A gőzcséplő-gépre szerelhető MÁV. gépgyári gőz-tengeri ' morzsoló-készülék szárnyas dobja, kosara és törek-rostája. millió baromfit szállítanak külföldre, részint élő, részint vágott állatengerimorzsolók ái'a — tisztitószerkezettel — potban, van-e magyar baromfi? A felelet a z : van bizeny és ez a világ 2000 koronánál nagyobb, míg ez a mo& zsoló készülék a hozzátartozó etető készü- legjobb baromfia volna, h a kissé súlyosabb lékkel 900 korona árban kerül forgalomba, lenne. Ime^tehát van. mindenesetre jelentős és hasznos ujitás számba mehet az ott, hol gőzcséplőgép m á r van a gazdaságban. A morzsoló készülék felszerelése egyszerű, könnyű és gyors munka. Miután a tengerimorzsolás ideje már jórészt elmúlt, ezen újdonságról most még csak említést lehet tenni. De tekintve czélszerü szerkezetét, igen valószínű, hogy a gőzcséplőgéppel való tengerimorzsolás kérdése megoldottnak mondható. Ha azonban még akad gazdaság, hol van morzsolni való tengeri, csak a gazdaközönségnek tenne az illető gazdaság nagy szolgálatot, h a kísérletet tenne ezen morzsolószerkezettel s a kísérlet eredményeit a gazdaközönség okulására közzé tenné e lap hasábjain. ifj. Sporzon Pál.

kitéve. A gépből kikerülő csutkák mutatják m e g a szabályozás mérvét. Ha esetleg m a r a d n a r a j tuk szem, a csapóajtó súlyzója küljebb tolásával lehet a morzsolást fokozni, azonkívül, h a ez n e m lenne elegendő, a kosár szűkebbre állítása is lehető. A dob, valamint a kosár is ugyanaz, aminő a rendes gőztengerimorzsolóknál használtatik, tehát a m u n k a minősége is ugyanaz kell, hogy legyen. Ami pedig a munkamennyiséget illeti, az szintén ugyanannyi, mint a hasonló szélességű gőztengeri morzsolóé. Tekintettel arra, hogy a különálló goz-

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. testben nagyobbodjék, tojása nagyobb és tolla finomabb legyen. Mondhatjuk, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter ur azon intézkedéssel, hogy a hazai baromfiak nemesítésére a nemes baromfiak himeit a d a t j a ki közönséges hímekért cserébe, baromfitenyésztésünket fellendíti, mert nemcsak a külföldi piaczra kerülő jobb minőségű baromfi és tojás után nyert nagyobb bevétel képezi a gazdáknak nagyobb és u j a b b jövedelmét, de különösen a nemes baromfiért, melyet az állam köztenyésztési czélokra és a magántenyésztők baromfiállományuk nemesítésére megvesznek, nagy arányokban emelkedett a gazdák bevétele. Az 1900. évi bevásárlási kimutatás szerint kisgazdáktól és m á s baromfi-tenyésztőktől 3650 nemes langsán és plimut . kakas, 1500 emdeni gunár, 500 pekingi gácsér, 800 bronz és- franczia pulykakakas, összesen tehát 6450 darab nagytestű nemes baromfi vásároltatott és adatott M kisgazdáknak baromfiállományuk nemesítésére, holott ugyané czélból 1899-ben 3310, 1898-ban 1100 darab és 1897-ben csak 45 darab lett kiosztva. íme, látjuk a haladást s konstatálnunk kell, hogy ezen bevásárolt baromfiakért a tenyésztők közel 40,000 koronát kaptak a kincstártól. A baromfitenyésztéssel érdemes foglalkozni s nem egy tenyésztőt tudnánk itt felemlíteni, a ki néhány darab nemes baromfi után tenyésztett állatokért 400—1000 korona bevételt képes volt elérni. Legszebb eredményt ért el az országban a gazdasági baromfinemesítésnél Magyar-Pécska (Aradmegye) község, a hol sokan foglalkoznak már a nemes baromfiak tenyésztésével. A folyó évben csupán Pécskán 2000 darabnál több nemes baromfi ajánltatott megvételre s abból mintegy 400 db legszebb példány, közel 5000 korona árban meg is lett vásárolva. De ez mind csekélység! Ez egy csepp a tengerben, a fő, a nagy jövedelmet csak a

BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hreblay Emil.

A magyar baromfi. Mint sok mindent hazánkban, ugy ezt is fel kellett fedeznünk előbb, hogy m e g t u d j u k : birtokunkban vari. Pedig mekkora kincset, mekkora vagyont birunk magyar baromfiban. Csak nem régen a földmivelésügyi költségvetés tárgyalásánál jelentette ki a földmivelésügyi miniszter ur, hogy hazánkban a baromfitenyésztés fellendítése igen lényeges és fontos feladat, mert e tenyésztési ágazat az elmúlt évben az országból kivitt termékeiért körülbelül 72 millió koronát vettünk be, melynek legnagyobb része a legkisebb emberek kezébe került. Íme 72 milLó korona. Nagy pénz ez s még fontosabbá, még nagyobbá lesz szemünk előtt a baromfitenyésztés fejlesztésének létjogosultsága, h a meggondoljuk, hogy ezt a horrobilis összeget, mely túlhaladja gabonakivitelünk összegét, csak a .külföldön értékesített fölöslegünkből vettük

49. ábra. Tengeri morzsolásra szerelt gőzcséplő-gép. Hogy teste nem elég súlyos, tehát kisebb annál, aminőt a külföldi piaczok keresnek, az b a j volt régóta és b a j m a is s ezen a földmivelésügyi kormány 4 év óta ugy segit, hogy évente sok n e m e s himbaromfit oszt ki a gazdák közt ugyanannyi himbaromfiért cserébe, azon czélból, hogy e n e m e s (nagyobb testű) hímekkel gyorsan hasson oda, hogy a magyar baromfi

hazai baromfi tömeges tenyésztése a d j a ! A leghelyesebb és legjobb nemesitési mód, a hazai baromfinak önmagába való nemesítése lenne, ez azonban hosszadalmas és bizonytalan. Hosszadalmas azért, mert évek kellenek, mig kiválasztás és továbbtenyésztés által a kivánt nagy testet és a nagyobb tojást, illetve a jobb minőségű tollat, tenyésztési eredmény-

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. ként elérhetjük. E tér nem m a r a d azért üresen. Van hazánkban számos tenyésztő, a ki életczélul tűzte ki a magyar baromfit ö n m a g á b a n nemesíteni, testben, jó tulajdonságaiban fejleszteni. Bizonytalan ez eljárás azért, mert sokszor hosszú évek fáradságos munkáját egy fertőző baromfi-betegség néhány n a p alatt tönkre teheti. Mindezek után határozottan állítom azon kicsinyes és tudákos fejtegetésekkel szemben, melyeket sokszor van alkalmam hallani, hogy magyar baromfi van s ez a mi „közönséges" névvel illetett baromfink, a mely edzett, a mély szapora, a melynek husa Ízletes, kitűnő és aránylag (csontjaihoz mérten) sok. Csak ennek tenyésztését ajánlom általánosan és nagyban, mert csak ez való a főúr, a birtokos, a gazdatiszt, a parasztgazda, a zsellér és a szegény napszámos udvarára. Á ki teheti, nemesítse ezt az állam által javasolt nemes himbaromfiakkal, de mindenki óvakodjék attól, hogy — lelkiismeretlen tanácsokra hallgatva — piaczi értékesítés czéljából tisztavérü nemes baromfit tenyészen, mert a ki ezt megkísérli az feltétlenül belebukik és jövedelem helyett vesztesége, — még pedig érzékeny vesztesége lesz. Újból ismételem azt, amit már sokszor mondtam : Az edzettség, fürgeség, élelmesség, gyors fejlődés, husizletesség, bő tojóképesség: tehát mindazok a tulajdonságok, amelyeket hazai viszonyaink között különösen meg kell becsülni, együttesen a magyar baromfiban sokkal fokozottabb mértékben találhatók fel mint bármely külföldi fajtában, miért is ez utóbbiak a köztenyésztésben tisztán tenyésztve a magyar baromfiakkal a versenyt fel nem vehetik. Viszont azonban bizonyos kívánalmaknak elérése czéljából, ngy mint a testnagyság növelésére, a tojás minőségének javítására, azaz egyenletes alakúvá, a kereskedelem igényeinek megfelelő sárgás héjjuvá tételére a külföldi fajták a köztenyésztés javításánál nem mellőzhetők. E czélra a minisztérium által ajánlott nemesfajták himjei a legmegfelelőbbeknek ígérkeznek, az alapanyagnak azonban a magyar baromfinak kéli megmaradni. Ha valaki ezen fejtegetésekkel nincs egy nézeten szívesen veszszük, ha tárgyilagos nézeteit kifejti, mert mindig az volt a meggyőződésünk, hogy a jobb a jónál többet ő r : ennélfogva, a ki a mostaninál jobb baromfi köztenyésztési országos intézkedést tud tanácsolni, annak szava az egész országnak válnék hasznára. Hreblay Emil.

A mai épületfa. A közelmúltban „a nagyváradi igazságügyi palota veszedelme 8 czimen rendelt rovatot nyitottak a napilapok és azokban tűnődtek a veszedelem okozata felett; persze meddő maradt a vitatkozás; mert hiszen a hivatalos vizsgálat is felmentette a vállalkozót és csak annyit állapított meg, hógy a mennyezet rejtett gerendái elrothadtak és azért szakadt l e az több helyen. Első pillanatra n e m látszik ezen dolog komolynak; mert hisz máskor is már előfordult, hogy szórványosan idő előtt elkorhadt egyes épületek faalkatrésze, a mikor az alig a vízből kihúzott tutajnak fáit azonnal kifaragta az ács és be sem várva a vizrész elpárolgását, felhasználta az ily gerendát oly alkalmazással, hogy az többé levegővel n e m érintkeztetvén, ki n e m száradhatott és igy egy év alatt elkorhadt rejtett helyén teljesen. Az ily esetek szórványosak és csakis az illető építész lelkiismeretlen eljárásán alapulnak; megtorlásuk és kártalanításuknak megállapítása azonban mégis nagy nehézségekbe ütközik; mert kényes dolog ráfogni a vállalkozóra, hogy a bajnak pusztán az ő szabályellenes eljárása, mondjuk lelkiismeretlensége volt az okozója, holott a legtöbbször az épületfát termelő czégek járnak el lelkiismeretlenül, a midőn időn tul, a tavaszba, messzebenyulóan döntetik le az élőfákat.

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. Mintegy két évtized előtt olvastam egy 50 éven át pontosan megejtett próbáról, a mely a különböző időben döntött élőfáknak tartósságát, vagyis ennek kipuhátolását tűzte ki czélj á u l ; az eredmény, a mennyire vissza tudok emlékezni a következő volt: a deczember hónap folytán ledöntött fenyőgerenda ötvenéves korában a korhadásnak még semmiféle jelét sem mutatta. A j a n u á r havi vágás 40 éves korában m á r erősen meg volt támadva. A februári vágású harmincz éves korában igen korhadt állapotban volt. A mároziusi vágás 10 évig, az áprilisi öt évig sem állta meg helyét. Ezen próbákból látható, hogy közgazdaságilag minő nagy horderővel bíró körülmény az épületfának megfelelő időben való ledöntése és minő óriási károkat okozhat egy lelkiismeretlen erdőkezelőnek szabálytalan eljárása, az építkező feleknek, anélkül, hogy bármiféle kártérítésre, a törvény határain belül igényük lehetne.

18

sikereket ért el az erdélyrészi birtokosság. A juhtenyésztés is szépen fejlődik s az erdélyi viszonyok közt m a n a p is a raczka-juh tenyésztése a legelőnyösebb. Ellenben hanyatlás mutatkozik a ló- és sertéstenyésztésben. Az előbbinél a főhiba a rossz kanczaanyagban rejlik, mely bajon mielőbb kellene segíteni, utóbbinál a folyton megujuló sertésvész okolja a számb a n való hanyatlást. Az állattenyésztési viszonyok átlagban kedvezők voltak. A földmivelésügyi tárcza ezévi költségelőirányzata főbb tételeinek rövid felsorolása és a mult évben hozott' köz- és mezőgazdasági jelentőségű törvények méltatása után, a jelentés áttér magának az egyesületnek a m u l t évben kifejtett működésének ismertetésére. Nagy tért enged a jelentés az „Erdélyi Gazda", az egyesület közlönye méltatására. A könyvkiadó-vállalat kiadásában a mult évben a 41. füzet jelent meg Heigel Lipóttól: „A és illetékekről." Sokszor megfordultam a volt északkeleti fogyasztási adókról, jövedékekvasút, jelenleg közlekedési minisztériumnak Az egylet a szakismeretek terjesztéséhez a házipalotájában az építése utáni legközelebbi évek- ipari tanfolyamok rendezésével járult, melyeket ben és igen jól emlékezem, hogy alig öt évi a földmivelésügyi kormány anyagi támogatásáfennállása után a mennyezet-gerendák jelen- val Kolozs vármegye több községében tartott. A tékeny részét ujakkal kellett kicserélni; m e r t ' háromszékvármegyei gazda-bizottsággal karöltve az egyesület mult évi jun. hó 5-én országos korhadtságuk folytán szakadozni kezdettek. Öt év előtt egy igen nagy • és. széles gazdaértekezletet tartott Sepsi-Szt-Gyö'rgyön; az birkaistállóhoz való erős fenyőgerendázatot egyik ezen tartott érdekes előadásokat a jelentés legnagyobb komáromi czég szállította fürészelt egész terjedelmükben mellékletkép közli. fenyőfából 2600 korona értékben, a mult évben Mult évi aug. hó 31., szept. 1., 2. és 3-án ezen összes gerendázatot le kellett szedetnem; az egyesület ugyancsak a földmivelésügyi kormert annyira elkorhadtak, hogy minden pilla- mány nagy anyagi támogatása mellett megtarnatban várható volt azok le szakadása. Ezen totta évi nagy állatkiállitását, melylyel kapcso20/23 cm. erős gerendáknál öt év alatt a kor- latban tavaly rendezett az egyesület először hadás oly teljes volt, hogy legbenső részükből mezőgazdasági gép- ős eszközkiállítást. A kisem lehetett valamit felhasználni, pedig ezek állítás, mely gyönyörű időben folyt le, kin e m is voltak rejtett helyen és a birkaistálló válóan sikerült számos kitüntetés kiadása nagy kapuin és ablakain át elég levegővel mellett. érintkeztek, tehát kiszáradhattak naponta kellően. Az egyesület heremagtisztitó r a k t á r j á b a n Ezen néhány adat is már kellő bizonyíték; az elmúlt idény alatt is számos gazda és de hány hasonló károsodásról nem t u d u n k ; kereskedő tisztíttatta ki és plomboztatta lómért a mig a középületek bajait — a nagy- heréjét. váradihoz hasonlóan — a zsurnalisztika néha Az egyesület tavaly nagyobb dijakkal feltárja, addig a magánosok hallgatnak és orvos- országos jellegű tejelő-versenyt rendezett havonlás hiányában csendben tűrik a nekik okozott kénti próbafejésekkel állami felügyelet mellett. nagy kárt. Áz egyesület a mult évben határozta el Azt hiszem tehát, hogy nem végzek feles- egy u j szakosztály létesítését külön szervezettel leges munkát, midőn földmivelésügyi miniszterünk és külön tőkével „Az Erdélyi Gazdasági Egyefigyelmét felhívom ezen körülményre, miután sület értékesítési és kiviteli szakosztálya, mint elsősorban is a kincstári erdők — mint legtöbb szövetkezet" czim alatt. Az u j szákosztály léteépületfát szolgáltató komplexumok — favágási sítésének czélja a mindenféle drága közvetítés üzemét kell megrendszabályozni és ugy ezek- kizárásával a gazdák terményei értékesítését és nek bérlőit, mint szinte a magántulajdont képező kivitelét kellőkép szervezni és ezzel megerdők kihasználását élvezőket, a fának időn tul könnyíteni. való ledöntésétől a lehető legszigorúbb, m é g A mult év végén határozta el az egyesület, szabadságvesztéssel is sújtható büntetés terhe hogy az állatkiállitási helyiségekben egy állandó alatt eltiltani; mert a mig ez meg nem történik, gazdasági és háztartási gépkiállítást rendezzen. addig az egyes fél mindig ki lesz annak téve, Á rendezése azóta m á r elkészült, amennyiben hogy m a megépített háza vagy istállója néhány a kiállítás f. évi márczius hó 10-én megnyílt. év alatt összedűl, annál inkább is, mert nincsen Az egyesület számos felterjesztést intézett olyan szakértő, a ki a márcziusi vágású fát a a földmivelésügyi kormányhoz, melyek közül deczember hóban vágöttól meg tudná külön- egyike a legfontosabbaknak a vámtarifa ügyéböztetni. ben történt felterjesztése. E felterjesztésében az egyesület különösen Lintner Sándor. az erdélyi gyümölcstermelés és gyümölcsfeldolgozás fejlesztésére hivja fel a miniszter figyelm é t ; friss gyümölcs, szőlő, tojás, lóher- és luczernamag ós komlóra igen magas védvámokat Rovatvezető : de Pottere Brúnó. kér és különösen az olasz borklauzula további Az Erdélyi gazdasági egyesület mult hó fentartása ellen kel ki. A proponált vámtételek 31-én tartotta évi rendes közgyűlését, mely nagyjában megegyeznek a Szövetség által javaselé az egyesület' mult évi működéséről szóló latba hozott vámdijtételekkel. Egy másik felterjesztésében, melyben a jelentés terjesztetett elő. A jelentés, mely a tagok közt szétosztatott, vastag kötet és sor- fedezetlen gabonahatáridőüzlettel foglalkozik, rendben az egyesületnek VI. ezirányu ki- az egyesület azon kívánságának ad kifejezést, hogy az áru közbenjötte nélkül lebonyolított adványa. Á jelentés első sorban a mult év gazda- határidőüzlet, vagy különbözeti játék lehetetsági viszonyait irja le, megemlékezvén a gyenge lenné tétessék egy olyan jogi forma által, mely termésről, a rossz árakról, kedvezőtlen idő- nemcsak a fedezetlen határidő kötését tiltsa járási viszonyokról az egyes termények átlag- meg, h a n e m az abból származó követeléseket terméseiről közöl statisztikai adatokat. Az állat- is semmisnek m o n d j a ki. Az egyesület vagyona közel 300.000 korona tenyésztési viszonyok Erdélyben tavaly sok tekintetben javultak s különösen az erdélyi- értékű. Az 1901. évi költségelőirányzatban magyar f a j t á j ú szarvasmarha további kifejlesz- 40.835 kor. bevételekkel szemben 38.922 kor. tésében nagy buzgalmat fejtett ki és szép kiadás van fölvéve.

Gazdasági egyesületek mozgalma.

564

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

A jelentés végül a mult év fontosabb a fedezetlen határidőüzlet reformja ügyében üléseinek jegyzőkönyveit, a sepsi-szent-györgyi ős Bécs község tanácsának az ellen a hagazdaértekezlet előadásait és a tagok névsorát tározata ellen, hogy a felhajtott marhákért tartalmazza. az eladó fizesse meg a fogyasztási adót. A A jelentés, mely ellen, legfölebb az a földmivelésügyi miniszter jutalomdijaiból az kifogásunk lehet indokolt, hogy sok helyen na- egyesület 17 érdemes cselédet és munkást jugyon terjengős, egészben véve szép tanúságot talmazott. A jövő évi költségelőirányzatot 13,127 tesz az Erdélyi Gazdasági Egyesület mult évi korona 46 fillérben és ugyanennyi kiadásban sokoldalú tevékenységéről és állandó fejlődésé- állapitotta meg a közgyűlés s a tisztújítást egy ről. Örömmel konstatálhatjuk, hogy ez egyesület április hó folyamán tartandó rendkívüli közegész működési iránya teljes összhangban van gyűlésen határozta el" megtartani. többi társegyesületeink működésével, melynek A Liptóvármegyei gazdasági egyesület keretében az Erdélyi Gazdasági Egyesület méltó Andaházy Géza elnöklete alatt márczius hó helyet foglal el. 18-án igazgató-választmányi ülést tartott, meA Debreczeni gazdasági egyesület Váczi lyen az egyesület által rendezendő tavaszi János elnöklete alatt márczius 24-én tartotta állatdijázások programmja állapíttatott meg. Az évzáró közgyűlését. Az egyesület mult évi mű- igazgatóválasztmány Schwarcz Árpád titkár jaködéséről szóló jelentést Bácz Lájos ügyvezető- vaslatára egy, a megye területén létesítendő titkár terjesztette elő. A 35 éves múlttal biró fogyasztási és értékesítő szövetkezet alakítását egyesület sokszor a rideg közönynyel küzdve, határozta el és annak alapszabályait az április az utóbbi években életképességénék adta jeleit, hó 2-án tartandó közgyűlés elé terjeszti jóvámi főkép a város gazdaközönségében felébredt hagyás végett. Az igazgató-vátasztmány a gazdák összetartozandóság érzetének köszönhető. — A biztosító szövetkezete képviselőségének elvállakülterjes gazdálkodáshoz szokott debreczeni lása tárgyában a közgyűlés elé szintén javaslaföldmivelő osztálynak a belterjes gazdálkodásra tokkal járul. való terelése képezte az egyesület főgondját. A Szegedi gazdasági egyesület márczius Az egyesület a mult év folyamán a városi hó 25-én tartotta évi rendes közgyűlését Zsótér hatósággal, tárgyalásokat folytatott egy kiviteli Andor elnöklete alatt. A közgyűlés az egyesület sertéshizlaló telep létesítése tárgyában; a szo- mult évi tevékenységéről szóló elnöki jelentést kásos tenyészló kiállítást és díjazást, ügető- helyeslőleg vette tudomásul s a tiszti karnak a versenyeket az egyesület a mult évben is ren- felmentvényt megadta. A beterjesztett zárdezte, a Gazdák Biztosító Szövetkezete képvise- számadást,' mely szerint az egyesületnek a mult letét elvállalta és elhatározta, hogy az uj szö- .év folyamán 4911 korona 99 fillér bevételével vetkezetet egész erkölcsi súlyával támogatni szemben 2944 korona 78 fillér kiadása volt, a fogja és felhívja a gazdaközönséget, hogy tűz- közgyűlés szintén tudomásul vette s ezután és jégbiztosításait a szövetkezetnél kösse meg. megállapította az egyesület folyó évi munka— Az egyesület vagyoni állapota a jelentés programmját. Az egyesület a folyó. évben az szerint: 3997 korona 09 fillér bevétel és alsó- és felsőtanyákon szőlőmetszési és gyü3645. korona 30 fillér kiadást tüntet fel s a mölcsnemesitési gyakorlati előadásokat fog tartényleges vagyon a mult év végén 23672 kor. tani kapcsolatban a rovarok mikénti irtásának 45 fillér volt. Az egyesületnek 3J4 tagja van. ismertetésével, továbbá permetezési előadást — A közgyűlés a folyó évi költségvetést permetező gőpversenynyel; az egyesület kerü2728 korona bevétel és 2584 korona kiadásban leti jellegű szarvasmarha- ŐS' sertés-díjazást állapította meg. Az ez évi munkaprogrammba is fog tartani állami segélyezés mellett; aratóa Hortobágy-pusztán évenként rendezni szokott gépversenyt, marokvető és kévekötő gépekkel, tenyészló kiállítást és díjazást újból felveszi az kerületi jellegű őszi gyümölcs, szőlő, konyhaegyesület azzal, hogy a lóállomány necsak mint kertészeti, konzervgyümölcs, bor- és pálinkatenyészanyag biráltassék el, hanem hasznosítás kiállitást fog rendezni s ezenkívül a baromfitekintetéből ügetőversenyekben is mutattassék tenyésztés emelése érdekében tenyész-törzseket be, mely czélból az egyesület a folyó év folya- fog beszerezni az állami telepekről s azokat a mán ügetőversenyt és díjkiosztást fog rendezni. kisgazdák között kiosztja. A folyó évben ren•— Tervbevette az egyesület az idén is a tanul- dezett népszerű gazdasági előadások tartását mányi rándulások rendezését. — A közgyűlésen még fokozottabb mérvben fogja folytatni, végül Őri Mihály indítványára elhatározták, hogy az elhatározta a közgyűlés, hogy belép tagul a egyesület megkeresi a városi tanácsot az gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba 100 erdőségi legeltetési tilalom és erdőségi kaszái- korona alapitványnyal s ezenkívül a legerélyesebben fog odahatni, hogy pénztári tagok gyűjtatás ügyének mielőbbi rendezése végett. A Biharvármegyei Gazdasági Egyesület tése által a cselédsegélypénztár Szegeden is márczius 20-án tartotta rendes évi közgyűlését minél előbb megalakuljon. A közgyűlés a folyó Szabó József elnöklete alatt, melyen Weingaertner évi költségvetést 4256 korona 99 fillér bevételAndor titkár terjesztette elő az egyesület mult lel szemben 3765 korona kiadásban állapitotta évi működéséről szóló elnöki jelentést. A jelen- meg. A közgyűlés elnökül újból Zsótér Andort tés szerint az egyesület mult évi bevétele választotta meg egyhangúlag, aki azonban hi13374 korona 20 fillér, a kiadás pedig 13043 vatkozással magas korára, az elnöki tisztet nem korona 74 fillér volt, a pénztári maradvány fogadta el, mire a közgyűlés örökös disz-elnökpedig 330 korona 70 fillér. Az egyesület fais- nek választotta meg. Elnökül Lichtenberg Mórt, koláját nagy erőfeszítéssel sikerült a vértetü igazgató-alelnökül Bokor Pált s egyesületi titpusztításától megmenteni; a faiskolából 4639 kárrá Bernátski János gazdasági szakírót vádarab facsemete adatott el, 15 község ingyen lasztotta meg egyhangúlag a közgyűlés. láttatott el facsemetékkel. Az egyesület Nagyvárad város hegyválasztmányával karöltve Nagyváradon permetező kiállítást,Berettyó-Újfaluban szántásversenyt rendezett. Az egyesület akcziót fejtett ki a nagy-szalontai és derecskei gazdasági ismétlő iskolák felállítása ügyében, Kérdés. melyekben az 5—20 holdas gazdák fognak kitaníttatni a jövedelmezőbb és okszerűbb Figyelmeztetés. gazdálkodási módokra. Tavaly az egyesület 9 Felkérjük lapunknak mindazon t. olvasóit, községben tartott előadásokat a gazdák nagy a kik hozzánk bármilyen ügyben kérdés intézérdeklődése mellett. Tenkén állatkiállitást, nek, hogy ne csak a „kérdés és felelet" Székelyhidon pedig szarvasmarha és lókiállitást rovatját nézzék át, hanem a szerkesztői rendezett az egyesület a földmivelésügyi mi- üzeneteket is, mert olyan dolgokra vonatkozónisztérium támogatása mellett s akcziót indított lag, amelyek nem közérdekűek és amelyekre a tőzsdei uj egységsuly és a bihari búzának a röviden lehet válaszolni, a szerkesztői üzenetőzsdén a hasonló minőségű tiszai búzánál ol- tekben adjuk meg a szükséges felvilágitásokat. csóbb jegyzése ellen. Felirt a kormányhoz Szerli.

LEVÉLSZEKRÉNY.

27. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. 231. kérdés. Egy közös legelőt tartunk öten, mindegyikünknek sajátja, melyet kizárólag jószágtenyésztősre használunk, de mindegyikünk saját jószágát hajtja ki és van 3 db magyar bikánk. — Kérek arra nézve felvilágosítást, hogy tartozunk-e mi bikáinkat vizsgáló-bizottság elé állítani és ha igen, minthogy a lakásunk nem abban a járásban van, ahol a legelőnk, elegendő lesz-e, ha ott azzal a járási-bizottsággal megvizsgáltatjuk, ahol lakunk, vagyis hogy tartozik-e elfogadni egyik járásbeli bizottság a másik járásbeli bizottság .eljárását. T. L. 232. kérdés. Mi lehet az oka annak, hogy teheneim közül kettőnek teje forralásközben igen erősen pattog és föcsög s fólforralás után igen kellemetlen, megsavanyodott szaga van, ami természetesen a belőle készített vajon is erősen érezhető. Az a megfoghatatlan, hogy e két tehén éppen oly tisztán lesz kezelve s éppen ugy etetve s itatva, szóval ugy él minden tekintetben, mint a többi; se nem régi fejősek. jy. j . 233. kérdés. Itt tavaly megalakult egy tejszövetkezet; a tej minőségének ellenőrzésére különféle készüléket szereztünk . be, de nem adtak megbízható eredményt; többi között egy kecskeméti czégtől egy kettős üvegcső, melyben mindegyikében egy üveg olócska van és állítólag a normális tej fajsülyán alapszik, vele tehát a vizezett tejet ki lehet mutatni ha a hamisítás 10% nagyobb volt. Tényleg áll-e e z ? és gyors próbatételre mennyire megbízható? Szereztünk egy acydbutyrometert 4 próbára. A kénsavat itt szereztük és fizetünk 150 grm. üvegestől 60 k r t ; ez drága ; a közeli gyógyszertárban kivételes "árt 80 krt szabtak 1 kgr. kénsavért (95°/o) nem tudván ott a kénsav kiadására szóló engedélyt kieszközölni, vettem egy droguistánál 65° kénsavat kilóját 12 krért és ellenpróbaként volt még egy kevés vegytiszta kénsavam is. Megcsinálván a tejpróbát a butyrmeter a 6 5 % kénsawal 0'1%-kal több zsírt mutatott mint a vegytiszta kénsavpróba. Miután ezen kereskedelmi kénsav olcsóbb és nekünk otóvégre 0'1 vagy 0'5% különbözet a tagoktóli tejátvételnél nem nagy különbség. Arról kérek felvilágosítást, vájjon a kereskedelmi kénsav 6 5 % elég jó-e a tej zsírtartalmának megállapítására, avagy éppen szükséges-e hozzá vegytiszta kénsav ? Ha igen, hol kapható legjutányosabb áron ? Milyen viszonyban van az acydbutyrometer a Loster-féle lactodensimeterhez; az előbbi a zsírtartalmat %-ban mutatja, az utóbbinál mit kell érteni, pld. 29 vagy 34°; ez is zsírtartalom? Az acydbutyrometer a legmegbizhatóbb-e ? Milyen eredményt érnek el vele, ha a tej vizzel van" hamisítva, vagy ha le van felezve, akkor is biztosan mutatja a % zsirt? H ' m. 234. kérdés. Gazdaságom 15percznyire esik V. községtől, hol néhány év előtt tejszövetkezet alakult. Minden darab tehen után 14 korona tagsági dijat kell a szövetkezet pénztárába befizetni. Elődöm tagja volt már a tejszövetkezetnek, tőle a teheneket átvettem, a tagsági dij a szövetkezet pénztáraban maradt. A tehén állományt szaporítottam és minden uj tehén után befizettem a 14 koronát. A szövetkezet vezetősége, mely nem áll sem gazdákból sem pedig intelligens emberekből, az elődöm által egy ízben már befizetett minden drb tehén után járó 14 korona befizetést tőlem uiból kérik. Jogos-e a szövetkezet ezen követelése? Valószínűleg a szövetkezet alapszabályai a mérvadók. Az alapszabályzat azonban erre nem terjeszkedik ki. Ezen követelést a szövetkezet vezetősége önkényt határozta meg. A szövetkezet vezetősége az alapszabályoktól eltérőleg gyakran hoz önként határozatokat. A szövetkezet tagjainak külömben sincs alkalmuk az alapszabályokat megismerni, mert csak egy irott példányban és azt az elnök magánál őrzi.

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. 20

Szabad-e ennek előfordulni és a tagok hol kereshetnek orvoslást? L. M. 235. kérdés. Kérek felvilágosítást arra nézve, hogy egy 200 holdas birtokon, amely eddig 5—6 tulajdonosé volt, de most már egy tulajdonosé a birtokon levő mezei düllő utakon, melyek a birtokon tul tovább n e m vezetnek és amelyeknek más czéljok nem volt, mint ezen Zöldekhez a közlekedést lehetővé tenni a tulajdonos felszánthatja-e ? Van-e erre nézve valami törvény vagy intézkedés ? Kérem világosabb részletezés végett az ide rajzolt részletet is tekintetbe venni, mert a birtok ilyen fekvést mutat.

Az első és negyedik ut az a többi földtulajdonosok közlekedési utjai. A második és harmadik ut pedig a most egygyé lett 200 hold birtoké ennélfogva a Il-ik és a fél Ill-ik ut felszántható-e? vagy egyáltalában müvelés alá vehető-e ? vagy sem. Mit kell tenem ha erről valami törvény intézkedik ? D. B. 236. kérdés. Elődöm jogigényt támaszt az általa ültetett kerti fákra, ribizli, egres és rózsabokrokra s azokat elakarja vinni vagy pedig kárpótlást követel, kérdés van-e hozzá joga, akkor midőn helyét saját kérelmezésére hagyta itt. Helyén 4 évig működött és ezen négy év alatt ültetgette a fákat. Az uraság utódjától tette függővé az egész dolgot. P. B.

Felelet. Tenyészbikák vizsgáló-bizottság elé állítása. (Felelet a 231. sz. kérdésre) A járási mezőgazdasági bizottságok által csak is a köznyésztésre szánt apaállatokat kell megvizsgáltatni s ez esetben, h a a bikák m a g á n tulajdont képeznek és a legelő sem közös, oda mások állatjait n e m eresztik sem bérért, sem pedig ingyen, ugy a bikákat n e m kötelesek megvizsgálás végett elővezetni, mert az 1894. évi XII. t.-ez.-ben csakis a köztenyésztés ellenőrzése v a n kimondva. Egyik járási bizottságnak határozata a másikéra nem mérvadó. 8.

Jobb 6s

Hibás tej. (.Felelet a 232. sz. Mrdésre.) A tej hibát, ha abban tehenei közül éppen csak kettő szenved, valószínűleg valamely baktérium okozza, melynek oka a tőgy betegségében keresendő. Kísérelje meg a két tehenet másképen takarmányozni s ha n e m javulna a tej, vizsgáltassa meg a tőgyet állatorvossal, feltétlenül abban lesz a baj. A tej zsírtartalma megállapítása. (Felelet a 233. Icérdésre.) A tejnek vizzel való keverés vagy lefölözés által történt hamisítását, nem lehet egyedül fajsulymérővel vagy egyéb forgalomban levő crometerrel megállapítani. A lactodensimeter, megmutatja a fajsúlyt s miután a tejnek fajsúlya 1 "029—1 "033 között váltakozik, az ennél kisebb vagy nagyobb fajsúlyú tej gyanús és ínár acydbutyrometerrel meghatározandó a zsírtartalom. A hol ügyesebbek az emberek és tudnak a lactodensi-meterrel bánni, ott részben lefölözik és azután vizezik a tejet, hogy a fajsulymérő normális számot mutasson. De hát épen ezért van ott a Gerber-féle acydbutyremeter, melylyel meghatározzák a zsírtartalmat s ha hamisítás gyanúja forog fenn, megtartják az istállópróbát, amidőn a hamisítás egész bizonyossággal megállapítható, mert az igazgatósági tagok jelenlétében fejt tejnek ugyanolyan zsírtartalommal kell bírnia, mint amelyet a tag előzőleg beszállított. Egy-két tized fok külömbözet ugyan előfordulhat a reggeli és esteli fejés között, de hiszen, ha a tej hamisítva van, akkor n e m tized, h a n e m egész fok eltérést, szokott mutatni. A tejvizsgálatok eszközlésére igen jó útmutatást irt Heischl Vilmos tejgazdasági tanitó Sárvár, Pa-Láner. Szerezze meg e könyvet, abból könnyen elsajátítja a tejvizsgálatot. A kereskedelmi, illetve droguista üzletben szerzett kénsav is alkalmas, ha ugyan nincsen hamisítva, a mi ritkán fordul elő, a tejvizsgálathoz. Tessék előbb keveset venni belőle s c-sak h a megfelelőnek találja, vegyen abból nagyobb mennyiséget. S. Szövetkezet czégjegyzése. (Félélet a 234. sz. kérdésre) Ha a szövetkezet alapszabályai a részjegy átruházását megengedik, akkor a követelés jogtalan. Esetleges visszaélések ellen az illetékes törvényszéknél, mint czéghatóságnál kereshető orvoslás az esetben ha az emiitett szövetkezet czégbejegyeztetési kötelezettségének eleget tett, mert ellenkező esetben, mint ilyen, a szövetkezet n e m is létezik. Sz. í . Milyen utat lehet felszántani. (Felélet a 235. sz.Jcérdésre) Az 1890. -évi I. t.-cz. különbséget tesz „tisztán községi (közdüllő) u t a k " és magánosok czéljaira használt diilőutak között. Az előbbieket csak hatósági rendelettel lehet megszüntetni, az utóbbiakat a földbirtokos tetszése szerint felszánthatja. Hogy valamely ut s igy a kérdésttevő által említett utak is milyen osztályába vannak sorozva a düllőutaknak, az a hiteles telekkönyvi térképről kitűnik. Sz. F. Gazdatiszt jogigénye utódjával szemben. (Felelet a 236. sz. kérdésre.) Maga az a puszta tény, hogy egyik gazdatiszt hivatalában elődje,

megbízhatóbb

nem is ajánlhatunk, mint a minőket

M a u t h n e r

gp

vagy utódja a másiknak a kettő között a szigorú jog szerint semmiféle jogviszonyt meg nem állapítván, nincs jogosítva egyik sem e czimen a másiktól bármi szolgáltatást is követelni. Ebben a kérdésben tehát csak a méltányosság lehet az irányadó. Sz. F.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal OMGE. közleményei. ... __. ... . 557 Katonai szállítások. ... .. 558 A mai épületfa. ... 563 Gazdasági egyesületek mozgalma 563 Takarmányozás. A párisi nemzetk. takarm. kongresszus munkálatai. 559 Növénytermesztés. A murokrépa

561 ... 562 ... 564 565 567 568

A gazdaközönség figyelmébe. A mezőgazdasági munkák megkezdése idejében a földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztálya gondoskodott arról, hogy a szükséges munkások beszerzése a törvényhatóságoknál a most szervezett munkásközvetitők utján legyen eszközölhető. Lapunk mai számához egy felhívást mellékeltünk, melyből ki-ki . tájékozást szerezhet arról, hogy a törvényhatósági munkásközvetitők közreműködését miként lehet legkényelmesebben igénybe venni és előfizetőink könnyebbségére kész levelezőlapok is vannak mellékelve, melyeket csak le kell vágni és kitöltve a törvényhatósági munkásközvetitőnek beküldeni. Az egész ügyet t. olvasóink jóakaratú figyelmébe ajánljuk. Díjlovaglás. Az OMGE. május hő 23-án rendezendő díjlovagló versenyeire a nevezések már érkeznek. A versenyek czéljaira eddig tiszteletdijat a d o m á n y o z t a k : Ö felsége a király, Ottó és Frigyes főherczegek, Lobkovüz herczeg, a földmivelésügyi és honvédelmi miniszterek, a magyar urlovasok szövetkezete, a magyar lovaregylet. a közös hadügyminiszter és a cs. kir. Landwehr miniszter. Egy gazdasági szaktanár búcsúja. Megh a t ó a n búcsúzott el a keszthelyi gazd. tanintézet tanári kara és hallgatói Kiss József nyugalmazott tanártól, aki 27 évi munkásságával

m 3 g v a hat

27 év óta

Ö d ö n

560

Gazdasági gépészet. Tengerimorzsolás gőzcséplőgéppel. Baromfitenyésztés. A magyar baromfi. Levélszekrény. Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. .. Szerkesztői üzenetek.

^ü

csász. és kir. udvari magkereskedése VII., Rottenbiller-utoza 33 sz. VI., Andrássy-ut 23 sz. s z á l l í t .

566 nagyban hozzájárult a gazdasági szaktudomány terjesztése és az ifjúság neveléséhez. A márczius 23-án rendezett bucsuvacsorán a tanári kar és az ifjúság szeretetével és tiszteletével tüntette ki a távozó tanárt s azt kivánta, hogy a nyugalomba vonulása után boldogságban töltse napjait és elvesztett egészségét mielőbb nyerje vissza a gazdasági tudomány javára. A Tejtermelők Egyesületének közgyűlése. A Tejtermelők Egyesülete márcz. hó 31-én tartotta rendes évi közgyűlését báró Harkányi János elnöklete alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Paizs Gyula és Zaleslcy Jenő tagok küldettek ki, Ezután JeszenszJcy Pál terjesztette elő az Egyesület mult évi működéséről szóló választmányi jelentést. A jelentés részletesen ismerteti a budapesti tejpiacz viszonyait, feltüntetve azokat a fázisokat, melyből kitűnik, hogy az egyesület tagjai érdekeinek megóvására és biztosítására sokszor közbenjárt. Behatón szólva a tejpiacz purifikálása végett indított mozgalomról, mely egy a földmivelésügyi miniszterhez intézett memorandumában összpontosult, ügyvivő titkár jelentést tett a mult évi tagmozgalomról s az egyesület zárószámadásáról. Ugy ezt, mint a választmány jelentését a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette. A jövő évi' költségvetés megállapítása után megejtették a választásokat. Elnökké egyhangúlag nagy lelkesedéssel WeJcerle Sándor v. b. t. t. — közigazgatási bíróság elnökét választották meg. WeJcerle Sándor megköszönve megválasztatását, örömét fejezte ki afölött, hogy nagy társadalmi elfoglaltsága mellett is ezen választással nemcsak a tejtermelők érdékeit, hanem egyúttal a magyar mezőgazdaságot és az egész közgazdaságot szolgálhatja. Alelnökké báró Harkányi Sándort és Forster Gézát választották. Választmányi tagok lettek: Boronkáy György, Gosztonyi Tibor, Griebsch Béla, dr. Paizs Gyula. Sehricker Imre, dr. Vanesó Gyula és Végh Béla. Számvizsgálók Baráth Gyula, Lindtner Sándor és Ondrejovich László. Végül dr. Paizs Gyula indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott gróf Nádasdy Ferencznek az egyesület volt elnökének és br. Harkányi Jánosnak, az alelnöknek. A kassai m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága kebelében egy ifjúsági gazdasági egyesület alakult azon czélzattal, hogy. egyrészt ápolja és fejleszsze a mezőgazdasági tudományok iránti érdeklődést, másrészt tagjai kölcsönös baráti viszonyára jótékonyan hasson. E kettős czél elérésére szolgálnak a szakülések és a pályakérdések kitűzése. A pálykérdések száma ez évben 3, melyekre összegen 120 korona pályadíj fordittatik. Az egyesület tiszteletbeli elnökségét Varga Kálmán a növénytermesztés tanára vállalta el, elnök Kun Gyula, főjegyző Szintay Kálmán, pénztárnok Márk Béla 111-ad éves hallgatók. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle Vili. évfolyamának 2—3-ik füzete most jelent meg, az uj szerkesztő dr. Kovács Ferencz szerkesztésében. Legelőbb is hét éven át buzgó harczosa, főmunkatársa és utóbb szerkesztőjétől Tagányi Károlytól búcsúzik a munkatársak nevében a szerkesztőség, ki lelkesedésének egész hevével, gazdag szaktudományának bő kincseivel támogatta, ápolta, nevelte a hazai történetírás e fiatal csemetéjét. Érdekes értekezés továbbá Ortutay Tivadar „Az állatvilág és a gazdasági kultúra" czimü czikke, melyhez sorakoznak azon kataszteri főimérési adatok, melyket 1789-ben Pest vármegyében végeztek. Ezen összeírás rendkívüli ritkaságánál, valamint nagy részletezésénél fogva egyike hazánk mezőgazdasági történelme legfontosabb okmányainak. Hadadi Vesselényi Ferencz uram, vitézlő Saramkó Imre uramhoz irt instrukcziója 1652-ből zárja be az értekezések sorozatát, melyet még különböző adatok és gazdaságtörténelmi müvekre vonatkozó értesítő követ. A Tattersall r.-t. közgyűlése. A budapesti Tattersall r.-t. márczius 30-án tartotta évi közgyűlését báró Üchtritz Zsigmond elnöklete

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. alatt. A megjelentek elfogadták ugy az igazgatósági mint a felügyelő-bizottsági jelentést, egyszersmind jóváhagyták az előterjesztetett mérleget, mely 17,603 kor. 8 fillér tiszta nyereséggel zárult. A nyereségből az igazgatóság javaslatára részvényenként 10 koronát (5o/o) fognak osztalékul kifizetni. A hiányzó igazgatósági tagságra Baross Károlyt és Förster Aurélt választották meg, a felügyelő-bizottságba pedig Pál Józsefet és megyeri Krausz Lajost. Tenyészállatkiállitás és vásár Gyöngyösön. A „Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület" márczius 25-én Gyöngyösön vásárral kapcsolatos tenyészállat-kiállítást rendezettt. Felhajtatott körülbelül: 150 pirostarka tenyészállat. A Borhy Gyögy elnöklete alatt működött bírálóbizottság a kistenyésztők állatainak díjazására 800 koronát osztott ki, melyet Darányi földmivelésügyi miniszter adományozott ezen czélra, Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XlX-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 5-én délután és május hó 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A mult évben is 500 darab különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekújvári rendőókapitányi hivatalnál rendelhetők. A magyar állatbiztosító szövetkezet közgyűlése. A magyar kölcsönös állatbiztosító társaság mint szövetkezet, márczius 31-én tartotta rendes évi/ közgyűlését a Köztelken, Záleski Jenő, a szövetkezet alelnökének élnöklete alatt. A igazgatóság jelentését, a mult évi zárszámadást és a mérleget, úgyszintén a felügyelőbizottság jelentését a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette s felolvasás után a felmentvényt megadta. Az előterjesztett mérleg szerint a szövetkezetet a mult évben 19728 kor. 80 fillér veszteség érte, mely veszteséget a szervezés nehéz munkája indokolttá teszi s az állatbiztosítás eszméje iránt minden téren mutatkozó idegenkedés, amely azonban mióta a szövetkezet uj vezetés alá került, tisztességes eljárásával és á felek érdekeinek kielégítésé-, vei nagy részt oszlófélben van. A mérleg s a zárszámadások jóváhagyása után a közgyűlés egyhangúlag beválasztotta az igazgatóságba a kilépett tagok helyett Lestyánszky Sándor min. tanácsost, Leitner Zsigmondot a magyar takarékpénztárak közp. jelzálogbankjának vezérigazgatóját, Oosztonyi Tibort és gróf Szapáry Ivánt. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen a szövetkezet elnökévé Ivánka Oszkár c-s. és kir. kamarás orsz. képviselőt, alelnöké Zaleski Jenőt a magy. jelzáloghitelbank gazdasági tanácsosát s báró Ambrózy Gyula földbirtokost választották meg. Tanácskozás egy felállítandó burgonyalisztgyár tárgyában. Az „OMGE" ipari és kereskedelmi szakosztályában mult hó 31-én szükebbkörü tanácskozás folyt egy Fej érmegyében felállítandó burgonya-keményítő- és burgonyaliszt-gyárról. A tanácskozás eredménye az volt, hogy a szakosztály által kidolgozott tervezetből kiindulva kisebb méretű kísérletezések ejtettnek meg abból a czélból, hogy a tervnek gyakorlati eredményei alapján a nagyobb alapokra fektetendő gyárnak létesítését még a nyár folyamán megkezdeni lehessen. Minthogy a burgonyaliszt gyártásával egy uj mezőgazdasági iparág lendülhetne fel, a mely a gazdák anyagi érdekeivel is szorosan összefügg, kívánatos volna, hogy a burgonyalisztgyártás nálunk is meghonosodjék. A mezei rendőrség felfegyverezése. A földmivelésügyi miniszter foglalkozik azon tervvel, hogy a mezei rendőrséget az egész országban, a most használatban lévő forgópisztolyok helyett fegyverekkel lássa el. Ily módon megvalósulna a mezőrendőri törvénynek azon ren-

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. delkezése, hogy a mezőrendőrség a közbiztonsági szervezetnek minden tekintetben megfelelő részévé váljék. A magyar Agrár és Járadékbank április 1-én tartotta V. rendes közgyűlését Hieronymi Károly v. b. t. t. igazgatósági elnök - elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentés kiemeli, hogy az ország gazdasági viszonyai a lefolyt üzleti időszakban sem javultak. A befektetési értékek piacza hasonlóképpen hanyatlást tüntet föl, ezért a bank czimleteinek elhelyezése nem nyerhetett lendületet. A kedvezőtlen viszonyok daczára is a külömböző czimletekből mintegy 5'6 millió korona értékű nyert elhelyezést. A folyó év eleje óta bekövetkezett javulás máris érezhető, amennyiben az előterjesztett mérlegben kitüntetett készletekből nagyobb tételek voltak elhelyezhetők és a czimletek fokozódó rendszeres elhelyezésére lehet számítani. A mult évben megszavazott jelzálogos kölcsönökből 1.838,778 korona 18 fillér lett folyósítva, miáltal a jelzálogos kölcsönök őszszege az 1900. év végén 25.223,772 koronára emelkedett. Szőlőkölcsönöket az elmúlt évben 1350 kölcsönvevő részére 3.336,453 kor. 16 fillér erejéig folyósittatott. A szőlőkölcsön-állomány 1900. év deczember végéig 29.383,981 kor. 80 fillér. Az előterjesztett mérleg 1.400,370 kor. és 13 fillér tiszta nyereséget tüntet fel. Az igazgatóság azt javasolta, hogy ebből részvényenkint 20 korona, vagyis 5 százalék osztalék fejében kifizetessék, 50,000 korona a külön tartalékalap javára írassék és ezenfelül fenmaradó 150,370 korona és 15 fillér uj számlára vitessék -át. A közgyűlés a jelentést . jóváhagyólag tudomásul véve, a felmentvényt ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadta és elhatározta, hogy az 1.400,3700 korona 13 fillér tiszta nyereségből 1.200,000 korona vagyis 5 százalák tehát részvényenkinkint husz korona, fizettessék ki, a fennmaradó 2C0,370 korona 13 fillér nyereségből a külön tartalékalap számára 50,000 korona utaltassák át és az ezen felül fennmaradó 150,370 korona 13 fillér uj számlára vitessék át. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Hironymi Károly V. b. t. tanácsos elnökké és Bujanovics Sándor elnökhelyettessé újból megválasztatott. Az ügyvivő-igazgatóságba ismét Barta Arnold. Bujanovics Sándor, esetei Herzog Péter, Hieronymi Károly és Leipziger Vilmos küdettek ki. Szőlő- és borgazdasági tanfolyamok. A hazai szőlőmivelés és bortermelés kiválóbb helyein alkalmazott néptanítók számára négy hétre terjedő szőlő- és közgazdasági tanfolyamokat szerez a földmivelési miniszter. Ilyen tanfolyamok lesznek Szent-Endrén, Tapolczán, Pozsonyban, Egerben, Tarczalon, Bihar-Diószegen, Ménesen és Nagy-Enyeden. A tanfolyamokra első sorban olyan néptanítók fognak felvétetni, akik — tekintet nélkül arra, vájjon községi vagy felekezeti iskolánál vannak alkalmazva — oly községekben működnek, ahol a filloxera a szőlőket már megtámadta vagy máiéi is pusztította s ahol a lakosság első sorban a szőlőmivelésre, illetőleg az elpusztult szőlők felújítására van utalva. A tanfolyam két részben tartatik meg és pedig a tanfolyam első része tavaszszal a második pedig őszszel 14—14 napon á t ; a tavaszi tanfolyam április 29-én kezdődik. A tanfolyamokra felvett néptanítók utazási és élelmezési költségeik fedezésére az egész négy heti időre egyenkint 120 korona átalányt kapnak a földmivelésügyi minisztertől. A felvétel iránti kérvények folyó évi április hó 10Jéig az illetékes kir. tanfelügyelők utján, ahoz a szőlészeti és borászati felügyelőhöz nyújtandók be, a melynek kerületében a folyamodó néptanítók jelenleg működnek. A londoni gyapjuárak. A londoni gyapjuaukezió szilárdan zárult. A kinált 168.000 bálból 160.000 kelt el, miből Angolország 44.000, a kontinens 62.000, Amerika pedig 9000 bált vett. A merinógyapju 5—10 százalékkal drágább, mint januárban. A finom keresztezett gyapjúk az aukezió kezdetén vesztett 5

27. SZÁM. 11 -IK

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

ÉVFOLYAM.

százalékot az aukczió folyamán ismét visszanyerték, ellenben - a durva és alárendeltebb fajták 5—7 1 /' százalékkal olcsóbbak, mint j a n u á r b a n voltak. Bikaárverés Bábolnáit. A földmivelésügyi m . kir. minisztérium értesitése szerint Báboln á n a m. kir. áll. ménesbirtokon április hó 30-án 12 db tuberculinra n e m reagáló fiatal szimmentháli tenyészbika fog nyilvános árverés u t j á n eladatni. Ezen árverésre vonatkozó közelebbi adatok lapunk hirdetési rovatában találhatók. „Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére" czimii kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések,. minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, n e m fogadtatnak el. Kérjen mezőgazdasági, kertészeti és szőlészeti eszközökről képes árjegyzéket Keleti J. Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 17 sz. alatti müszergyárostól. Szölönemesitésére szolgáló gumiszalagok a legolcsóbb nagybani árak mellett kaphatók. Minták kívánatra ingyen és bérmentve. Nagy raktár leérti ollók, kerti ojtokéseh, nyirógépekben stb.

NYILTTÉR*) Most jelent m e g

M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. Q. E. titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár 1901-*e.

A .Köztelek Zsebnaptár* ezen h e t e d l K évf o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetövé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek* előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt — =

3 korona 50 fillér. Megrendelhető

= —

a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. márczius 30. Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára borús volt és havazás alakjában csapadék is néhányszor fordult elő. E mellett a hőmérséklet is hűvös volt és közönként a fagypont körül mozgott. A vetések állása felől nem panaszkodnak. A tavaszi munkálatok folyamatban vannak, habár az időjárás miatt azokat gyakrabban kellett félbeszakítani. A vízállás alig változott. A külföldön ugyancsak hűvös volt az időjárás. Középeurópából havazást és fagyot jelentettek. A külföldi piaezok üzletmenete alig változott. Az áralakulás inkább állandó volt ugyan, a forgalom azonban gyenge maradt. Amerikában csak lényegtelen árváltozások voltak, melyek csak a későbbi határidőkben eredményeznek Va c. emelkedést. A látható búzakészletek a Bradstreets becslése szerint 1.169,000 bushellel csökkentek. Az argentiniai terméseredmény éppúgy mint Ausztráliában ugy látszik mégis csak jobb mint a hogy ezt eddig féltételezni akarták, az elszállítások legalább folyton nagyobbodnak és az Európa felé uszó készlet a nrnlt hét végén az 5 millió Quarterst közel érte. Rendes viszonyok mellett a beviteli államok szükséglete igy fedezve látszik és a kereslet az európai piaezokon tényleg korlátolt is. Angliában az árak változatlan tartottak maradtak, éppúgy a német piaezokon is. Francziaországban kedvezőtlen időjárásra kezdetben, szilárd volt a hangulat, utóbb az irányzat azonban csendesebb lett. A többi continentális piaezokon a fogyasztási viszonyok kevéssé elégítenek ki ugyan, az áralakulásban azonban alig van változás. Nálunk a hangulat ismét ellanyhult és gyengébb kereslet mellett kenyérmagvak csökkenőek voltak. Takarmányczikkekben is korlátolt volt a forgalom, az árak azonban nem változtak. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Buza az egész hét folyamán csendes maradt. A malmok állandóan tartózkodóak voltak és alig vásároltak, mert jelenleg beérkező és előre vásárolt hajórakományaik átvételével vannak teljes mérvben elfoglalva. A napiforgalom igy csak nagyon korlátolt maradt és a tulajdonosok gyakrabbi engedményekre voltak kényszerülve, melyek egyenlegként az árak ca. 12V2 fillért tévő visszaesését eredményezik. A csendes hangulat a hét végével is tartott és az összforgalom nem több 85,000 mm,-nál. a behozatal a statisztikai hivatal kimutatása szerint 170,000 mm.-át tesz ki, melyből 928 Rozs állandóan csak gyengén van kinálva, a kereslet azonban ugyancsak mérsékelt és az üzlet igy csak nehézkesen fejlődött ki. A helyi fogyasztás éppúgy mint az export vevők tartózkodóak voltak és az árak 5 fillért vesztettek. Minőség szerint 12:80—120 IC. jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származéké rozsban alig volt fnrga)
A husértékesités szervezése Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m . kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németo r s z á g és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA

J e s z e n s z k y Pál az O. M. G. E. titkára.

Á r a :

2

korona.

Megrendelhető a z O. M . G . E . t i t k á r i

hivatalában.

•) Az e rovat alatt közlőitekért nem válal felelősséget a szerkesztőség.

567 Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. április 2. 1000. métermázsa „magyar" és 258.000. métermázsa „nemzetközi" buza szállítását hirdette tegnap az elszámoló iroda, de az áprilisi buza a gabonacsarnok bezártával csak megmaradt a szombati 7.54 filléres jegyzésén. Egyelőre tehát ezen óriási felmondott mennyiség a búzaárakra hatást nem gyakorolt és meg kell várnunk az ünnepek elmultát, hogy megtudjuk, mennyi kerül majd a felmondott áruból tényleg szállításra. Különben már nagyban megindultak a,fedezések és csakis ennek tulajdonitható, hogy a mai 1,5/8. centes amerikai áresés, valamint a szép meleg tavaszi idő daczára ma délben is a tegnapi árfolyamon áll a buza. Készbuza ma mérsékelt kínálat és a mabnok gyenge vételkedve mellett csendes irányzatban mozgott.. Elkelt összesen körülbelül 18.000 métermázsa változatlan árakon. A malmok a közeli ünnepekre való tekintettel, nem igen sietnek vételeikkel. Rozsban az irányzat változatlan, a kínálat mérsékelt, árak alig tartottak. Helyben és helybeli egyenértékre 14-90-^15-10 koronát jegyzünk, elsőrendű minőségű áruért pedig 15.20 koronát fizetnek, árak készpénzben, azonnali szállításra értve. Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat és árak változatlanok. Helyben 13.10 koronát, jobb áruért 13.50 koronát fizetnek. Zabban szilárdabb hangulat észlelhető, a kínálat azonban mérsékelt és a forgalom ezáltal korlátolt. Minőség szerint helyben 12.70—13.10 koronát, elsőrendű áruért 13.50 koronát jegyzünk. Tengeri mérsékelt kínálat mellett változatlan, inkább csendes irányzatot követ; azonnal szállítandó áruért 10-65—IQ'70 korona érhető el budapesti egyenértékre, Kőbányán 10"9Q koronáig fizetnek Állomásokon, ugyancsak a készen álló áruért a következő árakat fizetik: Gyomán 10.10, Dévaványán 9.90, TöröÉ-SzentMiklóson 10.30, Fegyverneken 10.30, Karczagon 10.25, Kenderesen 10.1b, Nagy-Kikindán 9.90 és Zsombolyán . 9-80 kzrvnát. Szeszüzlet. A szeszüzletben e hétnek elején a forgalom élénkebb volt és nagyobb áruajánlatok folytán finomított szesz nagyban Va koronával olcsóbban kelt azonnali szállításra," mig ellenben későbbi szállításra változatlan árjegyzés. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 116—116.50 koronáig, adózatlanul 46—46.50 koronáig. Elesztőszesz gyérebb kereslet folytán szilárd és változatlan áron kelt el. Denaturált szesz nagyban 35.50—36.— korona. Az adózott nversszesz ára 50 fillérrel olcsóbb. Vidéki "finomitógyárak részéről finomított szesz élénken volt ajánlva és lanyhább irányzat folytán 1 K. . olcsóbban kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e hétnek elején gyérebben volt ajánlva és a kináll tételek 40 koronáig találtak vevőre. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 41.20—41.60. korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 111.50 .— korona adózott és 38.50 .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 16.50—17— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelünk e hétnek elején néhány kocsirakomány finomított szeszt vásároltak. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz 116. 116-50 117.50—118.50 Élesztőszesz 117. 117.50 118. 119.— Nyersszesz adózva — 114. 114'50 115.——116.— Denaturáltszesz 35.50—36.— 37. 37.50 Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Hedrich és Strauss „Királymalom" üzleti tüdő sitása a ,Köztelek" részére. 1901. márcz. 29-éa. Rozsliszt Szám: 0 0/J. I. WR. II. II/B ÜL Ár : Kor. 24.75 24.— 23.20 22.70 21 50 1.9— 16.50 Köleskása: 3 4 Szám 0 1 2 Ar: Kor. 25.— 24.23.— 22.— 20.50 Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 9.80 K. 10.20 K. 10.80 K. Rozskorpa 9.80

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

568 ólomzárolása. *)' Budapest, 1901. márczius 31. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az 1900—1-901. idényben, azaz 1900. évi julius hő 1-őtől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelöknél a következő vetőmagmennyiségeket

Mauthner Ödön, Budapest M. Mezőgazdák Szöv., Budapest Haldek Ignácz, Budapest . Frommer A. H. ut., Budapest— Deutsch Gyula, Budapest ._. ... Klein Vilmos, Szatmár Ifj. Freund Sámuel, Szatmár ... Boross és Szalay, Budapest . . . Kohn Mór fiai, Uzon Beimel ésfia,Budapest Arnstein és Handley, Szombathely Funkelstein József, Arad Lamberger Károly, Budapest ... Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat Kramer Lipót, Budapest Radwaner és Rónai, Budapest... Singer Zsigmond, Budapest Szávoszt Emil, Budapest Gróf Teleki Árvéd, Drassó... ._. Klein Vilmos örökösei, Temesvár Schm'éichler testvérek, Bécs ... Nöthling Vilmos, Budapest Weisz Albert, Ököritó Hummer Mihály, B.-Gyarmat . ...

m é t e 2302 20i28 — 4330 817 1873 276 1201 146) 11 654 991 — 407 648 — 94 711 — 47 743 — 316 404 — 11 327 — 159 151 — 27 245 — 78 171 — 98 140 — 27 203 — 55 145 —. 82 81 — 61 84 — 80 '63 — 25 99 • 5 10 110 -4, — 60 — 12 11 23 1 10 — — 2 — 6564 10760 315 17639

hurkát, _„. ... . húst, — kg. disznósajtot, — kg. .(— drb) sonkát, —: töpörtőt. . Vidékről és pedig : a szokott' helyekről 120 darab sertést és 0 drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a kővetkezők : Friss téshus 1 kg. 92—96 fillér, 1 q 92—96 korona, süldőhus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q — korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 110—120 korona, szalonna zsírnak 1 kg. 100—104 fillér, 1 q korona, füstölt, szalonna 1 kg. 128— 36 fillér, 1 q korona, háj 1 kg. 108—112 fillér, 1 q — korona, disznózsír 1 kg. 120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 60^-64 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , disznósajt 1 kg. , hurka 1 drb , töpörtő 1 kg. fillér. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. április 2-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,,Köztelek" részére.) Felhozatott a : szokott községekből 157 szekér réti széna, 58. szekér muhar; 26 szekér zsüpszalma, 14 szekér alomszalma, 2 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 10 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb), 400 zsák szecska. A forgalom 'élénk. Árak fillérekben q-ként. a következők : réti széna 360j—580, muhar 530—600, zsüpszalma 300—340, alomszalma 260—280, takarmányszalma. 360—400, tengeriszár , egyéb takarmány , zabosbükköny 480—600, lóhere , luczerna —, köles , sarjú 440—;460, szalmaszecska 360—400. Összes kocsiszám 371. Összes suly 500850 kg.

Budapesti szurómarhavásár. 1901. márcz. hó 29-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 1444 db, eladatott 1444 db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el— drb, növendék élőborju 6 db, eladatott A hét második felében üzletmenetünk rendkívül 6adatott drb, élő bárány 41 db, eladatott 41 drb ; ölött belföldi élénk lefolyású volt és most is húsfélék, különösén 1 drb, eladatott 1 drb, galicziai — drb, eladatott — tömegesen érkezett bárányok, borjuk, továbbá nagyobb drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, tételben beérkezett tojásküldemények elhelyezéséből eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott drb, ölött bárány 288 drb, eladatott 288 drb, élő állott. Bárányok iránt a húsvéti ünnepek közeledtével kecske •— drb, eladatott — drb. élénk érdeklődés támadt, különösen szép nehéz báráA vásár hangulata élénk volt, az árak emel. nyok magasabb áron keltek el. A tojásüzlet kedvezőtle- kedtek, a készlet mind elfogyott. nebb. A növekvő felhozatalokkal szemben az árak Árak a következők: Élő borjuk: belföldi rohamosan estek, a hét végéig az árkülömbözet 10 koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 46"—78"— koronát tesz ki ládánként. Tejtermékekben az irányzat koronáig, kivételesen 80- koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, folyton szilárd. Vágott baromfi nagyobb mennyiségben koronáig súlyra, tiroli koronáig került eladásra. Élő baromfi elhelyezése szinte jó áron kiv, kiv. •——— koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , • — koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—44 Eladásaink: koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : Husnemüek: Prima, nehéz bárányokat 18—20, belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, • középminőségüeket 11—13 koronával helyeztünk el galicziai koronáig kiv. koronáig - koronáig, kiv. koronáig páronként. Jó minőségű borjukért 80—90 fillért értünk súlyra, tiroli drbonkint, bécsi koronáig priv. koronáig el egészben hosszan levonás nélkül. súlyra, kecske koronáig, kiv. Tejtermékek: Prima teavaj 220—230, főzővaj koronáig páronkint, élő bárány 10" 13'—• koronáig 180, friss tehéntúró 26—32 filléren nyert kgként páronkint, ölött bárány 8' 11-— koronáig párja. Budapesti juhvásár. (1901. április hó 1-én. A eladtunk prima bácskai árut 58—62, székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztelek" részére). erdélyit 56 koronával eredeti ládánként. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 111 darab, Vágott baromfiból elkeltek'prima pulykák 150— eladatott 111 drb, feljavított juhok 100 drb, eladatott 180, kacsák 150—160 filléren kilója. Pulárdok 200—280, 100 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, csirkék 150—160, kappanok 280—300 filléren darabja. kiverő juh — drb, eladatott drb, bárány — drb, Élőbaromfiból idei rántani való csirke 240—320, eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai db. filléren volt forgalomban. Erdei szalonka 3.00 koroná- —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, val kelt darabonként. durvaszőrü — db, eladatott — db. ; 5—6 koronával A vásár hangulata csekély felhajtás folytán jelentéktelen volt. Árak a következők : Belf. hizl. ürü 36—38.— (—) K. ttídeghusvásár az Orczi-uti élelmi píaczon. 1901. páronkint, 42—44 (46) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavíáprilis hó 2-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság tott juhok —•-—•— K. páronkint, •— (—) K.-ig jelentése a „Köztélek" részére.) Felhozott Budapestről 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig 37 árus 133 drb sertést, — árus — drb süldőt, 1400 kg. páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, friss hust, 4000 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 300 kiverő juhok — • — — K.-ig páronkint, K.-ig 100 kl. kg. hájat, — kg. kocsonyahúst. élős. sz., bárány — K., kecske —•—• K. páronkint, Forgalom élénk. Árak a következők : Friss sertés- durvaszőrű —. •— K. páronkint, K.-ig 100 hús 1 kg. 96—104 fillér, 1 q K., süldőhus 1 kg. kiló élősúly s/.erinl, szerbiai —•— K. páronkint, — fillér, 1 q K., füstölt sertéshús 1 kg. angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, K., szalonna zsírnak 1 kg. romániai — K. páronkint, raczkajuhok —• '— K. 112—124 fillér, 1 q 96—104 fillér, 1 q — K., füstölt szalonna 1 kg. páronkint, —. .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. 104—112 fillér, 1 q K., háj 1 kg. 108—112 fillér, Bécsi sertésvásár. 1901. április 2-án. (Schleiffelder 1 q K„ disznózsír 1 kg. 112—120 fillér, 1 q és társai K., kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, füstölt részére). bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek," " sonka 1 kg. 128—144 fillér, 1 q K. Felhajtás: 4270 lengyel, 6392 magyar összesen 10662 drb. A vásár lanyha volt. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyiban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete iizleti jelentése. 1901. márcz. 27.

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 85—87 fillér kivételesen 88 fillér, közepes 67—83 fillér könnyű fillér, süldő 60—80 fillér.

Vetőmagvak

Szerkesztői üzenetek. Többeknek. A lap szellemi részét illető közleményeket, mint pl. a czikkeket, tárczákat, kérdéseket méltóztassék a szerkesztőséghez intézni, míg ellenben a hirdetési, expediálási és előfizetési ügyekben a kiadóhivatalhoz tessék fordulni, nehogy a czimzés felcserélése miatt, a hoz ánk intézett ügy elintézése késést szenvedjen. B. Tessék a gépkisérleti állomáshoz fordulni, Budapest, M. kir. Műegyetem. M. E. urnák, Deménd. A kérdezett lapnál senki sem kaphat árkedvezményt, mert az ugy is eléggé olcsó. P. Gy. ur czime: Heves (Hevesmegye) vagy Budapest, I., Vár, Uri-utcza 43. A Gazdatisztek Országos Nyugdijegyesületénél intézkedtünk, hogy az alapszabályokat Önnek megküldjék. B. J . urnák, Maradék.. A tagosításról szóló törvényeket bármely könyvkereskedés utján meg lehet (í. G. urnák, Helpa: Tessék a m. kir. kertészeti tanintézet igazgatóságához fordulni Buda,pest, II. ker., Ménesi-ut. A. B. urnák, M.-Nagy-Csány. Részünkről csak azt ajánlhatjuk, hogy hirdesse a „Köztelek"-ben a széna eladását, mert ez a mód vezet leghamarabb czélhoz. Cs. urnák, Batta. Mi nem ajánlhatunk senkit, ahol magnak való mákot lehet kapni, tessék talán Mauthner Ödön magkereskedéséhez fordulni Budapest, VI., Andrássy-ut. | K. Gy. urnák, Nagy-Lapás. 1. A kérdezett'- esetben kivethető joggal az igas közmunka ; 2. nem ajánlatos. Gy. G. urnák, Zala-Gógánfa. Mi ugy tudjuk, természetesen meg kell fizetni a jó vetőmag árát. szünkröl az ügy érdeméhez mást nem szólhatunk. F. J . urnák, Nagy-Hantos. Tessék Kvassay Jenő miniszteri tanácsos úrhoz fordulni, Budapest, V. ker. Nádor-utcza, földmivelésügyi minisztérium. Egy .előfizető Dévaványa. A mennyiben névtelen levelekre nem válaszolunk, kérjük b. czimét velünk tudatni. Ny. J . urnák, Enying. Szakrovátvezetőnk véleményét a „Köztelek" márczius 23-án megjelent számában a szerkesztői üzenetekben már közöltük. Tessék figyelemmel kisérni. M. M. Zs. urnák. Köszönjük szites sorait, de azokat közzé nem tehetjük, nehogy azt mondhassa valaki,-hogy mi akárkinek a háta mögé bujunk. A mi eljárásunk a Kölcsönös Biztosító Szövetkezet ügyében teljesen tiszta és egyenes, amint hogy minden tetteinket ez a két vezérelv irányítja. Korántsem voltunk mi beugratva, hanem igenis, mikor láttuk, hogy a szövetkezetet az előzőleg elkövetett hibák miatt talpra állítani nem lehet, otthagytuk, hogy egy egészséges szövetkezet, alakításában közreműködjünk. " Mc»
Elismeri kltQnö hazai gyártmány!

1600 gűzcséplőkészlet özemben!

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM.

2V«, 3»/«,

**/«> 8, 8, 10, IS lőerejüek.

magánjárók (uti

mazdonyok.)

KérJOk minden azakbavágó kérdéaael bizalommal hozzánk fordulni, kéaz$*ggel adunk kimerít* *« fel»llágo»ítá válaazt.

7 ""TrtJX

K Ö Z T E L E K , 1 9 0 1 . Á P R I L I S HÓ 3.

2 7 . SZÁM. 11 -IK É V F O L Y A M .

F l A ^ á e ! KLKeifcKS<SI

f « v á l n l r i « a C Z C I U K r d

a

z< , r s z á

t

o s

569

eliemiai intézet a központi vegykisérleti állomás regyelmezése alapján,

: legjobban ajánlható saját gyártmányú::

rízstakarmányHsztünk

Királymalmi —s=^=derczénk

regji Zsir _

vegyi összetétele: ...

Protein M. mentes a n y a g

...

13.74%

Zsír

15.40%

Protein

18.78%

47.55%

K

57.78%

M i n t á k k a l és felvilágosítással szívesen szolgálunk.

•leírni sztrek értékesitélét eszközük az előL Irt °/o mellett Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyqjt tagok és nem tagoknak.

6.14%

mentes anyag

M i n t á k k a l és felvilágosítással szívesen szolgálunk.

Töglymakk Éiliíehl

"S" Magyar Gazdák ^ Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete H A T Ó S Á G I KÖZVETÍTŐ BUDAPEST S Z É K E S F Ő V Á R O S KÖZPONTI VÁSÁRCSARNQKABAN. Q Sürgönyczim: Aurora—Budapest, (p^

Hnsnemfikct, füstölt hnst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapótban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i

fa cserje és gyümölcsmagot 3290

ajánl a

Magy. magpergetö-gyár

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása H B g a z d á k é s hizlalók használatára. I r t a K. Riaffy F á i . Ara portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c i á r .

Faragó Béla Zala-Egerszegen; m i n d e n kiállitáson k i t ü n t e t v e , l e g utóbb Párisban ezüst éremmel. Árjegyzék bérmentve.

gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. unlv.

Hajőjáratjegyzék.

Dr. FABINYI A D R I A v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9—3-lg; este 6—8-igr. BUDAPESTEM,

magy. kir. tengerhajózási részv.-társ.

Vezérügynöksége Hoifmann S. és V.

1901. április MM a következő gőzösök indulnak

V I I . ker., E r z s é b e t - k ö r u t 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

a gőzös neve

áprüi;

P á l y á z a t . A győrmegyei gazdasági egyesület

titkári

Tavaszi trágyázásnál bámulatos eredmény érhető el az összes kalászosok takarmányvetések, kapások, r é t e k e n stb.

Prospektusok ingyen és bérmentve

Budapest-Kőbányai Trágyaszáritó-Gyár BosányL Schietrumpf és Társa. B u d a p e s t , V . , B á l v á n y - u t c z a S.

állásra

pályázatot hirdet. Feltételek : 1. Pályázhat minden gazdasági szakismerettel biró, lehetőleg gazdasági tanintézet végzett magyar állampolgár, a ki a levelezés és egyéb fogalmazás terén kellő gyakorlattal bír. 2. A pályázó szakképzettségét, illetőleg minősítését igazoló okmányok a kérvényhez csatolandók. 3. A titkár illetménye évi 2000 korona fizetés és 400 korona lakbér. 4. A pályázati kérvények a „Győrmegyei gazdasági egyesület" közgyűléséhez intézve a titkári hivatalhoz Győrött czimzendők. 5. Pályázati határidő 1901. május hó l-ig, később beérkezett kérvények figyelembe nem vehetők. Kelt Győrött, 1901. márczius 4. F r i c k e E m i l s. L 3654 első alelnök.

H o v á

Glasgow ^

a gőzös neve

ast—Fiume , Vesia (O. I

'az* igazgatósági fenta litmánybe nem8 jelei a jogot e kikötőket nf A «-gal j g ^ ^ g ^ „Árpid" 10-én, „Zrínyi" 18-án és „Tisza" 25-én. MARSEILLEBŐL: „Tisza" 7-én, Adria 14-én, „Ráki „Árpád;- - • • • •

á p r i iis

KÖZTELEK 1901. ÁPRILIS HO 3

570

Tenyészkanok i

27

SZÁM.

II-IK

ÉVFOLYAM.

22735/901. számhoz.

Bérleti hirdetmény. ( A somlyóvásárhelyi vallásalap. urad.

j 12 drb egy éves és 12 drb kétéves vészen átment j

| maiigaliczák |

t ö b b s z ö r díjazott t e n y é s z e t b ő l eladók. =

|

megtekinthetők

j a

söregi

|

gazdaságiban J

posta és vasútállomás T á p i ó - S z e l e . Magy. kir. államvasutak. Igazgatóság.

3641

•

33196/C—11/901. szám

Hirdetmény.

Osztrák-lindau vorarlbergi vasúti kötelék. (A petróleum szállítására érvényes 25. számú kivételes díjszabás hatályon kivül helyezése). Az 1C96. márczius 1-től érvényes II. rész 2. füzet, illetve az 1897. évi október 1-től és 1900. é.i április 1-től érvényes II., illetve V. számú pótlékban nyers és finomított petróleumra, kék- és zöldolajra stb. érvényes 25. számú kivételes díjszabás tételei 1901. márcziu3 31-vel hatályon kivül helyeztetnék. Ezen díjtételek helyébe a „Vasúti és Közlekedési Közlöny'-ben egyidejűleg közzéteendő hirdetmény utján f. évi április hó 1-vel visszavonásig, de legkésőbb 1901. deczember hó 31-éig uj díjtételek lépnek életbe. Budapest, 1901. márczius 11. A magy. kir. államvasutak a részes vasutak nevében is Kizárólagm a g y a r i g á s é s

elsőrendű

e r d é l y i

f a j

ö k ö r

n ö v e n d é k

m a r h a

gazdag választékban kapható

LÁSZLÓ TESTVÉREK Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás

t u l a j d o n á h o z tartozó, Veszprémmegyében

Kis-Acsád község határában fekvő 644^fo kat. hoBd kiterjedésű „Újfalu" pusztai birtok a rajta lévő g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l együtt az alólirott minisztérium IX-ik ügyosztályában (V. kerület Vadász-utcza 33. sz.)

f. 1901. évi május hó 15-én tartandó nyilvános zárt ajánlatu verseny utján 1901. évi október hó 1-től kezdődő 15 évi bértartamra haszonbérbe fog adatni. A 2000 korona bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 1 koronás bélyeggel Írásbeli zárt ajánlatok a fent jelzett nap délelőtti 10 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, valamint a somlyóvásárhelyi közalap, kir. gazdasági felügyelőségnél a hivatalos órák alatt bétekinthetők. Budapest, 1901. évi márczius hó 28 án. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól.

3689

a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében. Magy. kir. államvasutak. 5372/901. szám.

Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira az 1901. és évekre évenként szükséges mintegy 1850 m3 telítetlen bükkfakoczka és mintegy 267,000 mtr. == 21-5 m3 hézaglécz szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló .ajánlati felhívás" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesületnél, a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. államvasutak üzletvezetőség nél megtekinthető és a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési (A III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II. em. 44. ajtó) az ajánlattételre szolgáló űrlappal együtt kapható. A pályázati feltételek kiegészítő részét képező általános szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak budapesti nyorntatványtáránál szerezhetők meg. A szabályszerűen kiállított ivenként egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel. ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felirattal: „Ajánlat 5372/901. számhoz" ellátva legkésőbb folyó évi április hó 17-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetve posta utján oda beküldendők. Ugyanezen időpontig átadandók ugyan- ott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének 5% a készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására kitűzött határidőt megelőző nap déli 12 óráig az alulírott igazgatóság budapesti főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint az' olyanok, melyek nem pontosan és nem a részletes módozatok betartása mellett tétetnek, valamint az olyanok is, a melyekre nézve az aláirt bánatpénz le nem tétetett, nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1901. márczius. A magy. kir. államvasutak igazgatósága.

M M <

< A < M

Tenyészkos eladás. Méltóságos Gróf Károlyi Lajos ur tótmegyeri merinó electoral negretti törzsnyájában 80 drb k é t

ó v e s

Ivo>-i

e l a d ó .

Uradalmi felügyelőség.

Pályázat. 20157/901. C/I1I. Hirdetmény. (Tj személydijszabás életbeléptetése az ó-becse-ujvidéki-titeli h. é. vasúton.) Ezen vasúton folyó évi május hó 1-én uj személydijszabás lép életbe, amely által a menetdijak részint leszállittattak, részint :felemeltettek. Az uj díjszabás melylyel, a megnyitás napján életbe lépett díjszabás érvényen -kivül helyeztetik, a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33. sz.) 20 fi'lérért kapható. Budapest, 1901. február 26-án. Az igazgatóság

A Békésmegyei G a z d a s á g i Egylet-nél a

titkári

állás

lemondás folytán megüresedvén, ezen állásra pályázat nyittatík. Javadalma : Készpénzben, mely havonként előre fizettetik, 2400 korona és 200 kor. irodabér, illetve természetben irodahelyiség. — A litkár az egylet székhelyén B.-Csabán tartozik' lakni. — Ö vezeti a. gyűlések, szakosztályok és bizottságok jegyzőkönyveit; végzi az egylet Írásbeli teendőit, őrzi az egylet iratait, szerkeszti az egylet értesítőjét, végrehajtja az ig. választmány határozatait. Esetleg a pénztárt is kezeli. — Megkívántatik, hogy ugy elméleti mint gyakorlati ismeretekkel bírjon a mezőgazdaság terén, fogalmazásban jártas legyen. Előnyben részesülnek a kiknek akadémiai képesítésük van és szövetkezeti ügyekben jártasok. — Választása határozatlan időre történik. — A kik ezen á'lást elnyerni óhajtják, szabályszerűen felszerelt kérvényüket, melyben a pályázó kora, vallása, képesítése, eddigi alkalmaztatása igazolva legyen, f. évi április hó 15-ig az egylet alulirt igazgató elnökéhez nyújtsák be. — A megválasztott állását lehetőleg mindjárt a megválasztás után elfoglalni tartozik. Kelt B-Csabán, 1901. márczius 25-én. Békésmegyei Gazdasági Egyesület: Dr. Zsilinszky Endre, igazgató elnök.

3705

KAINIT nagyban é s kicsinyben. Megrendelhető

ae Országos hivatalánál

Magyar Gazdasági Egyesület titkári (Budapest Köztelek), A r a k : nagyban waggon-rakományonkónt ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból e g y e sületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők.

27 SZÁM. lí-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 3

57 í

572

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

A

s z ő l ő

és

burgonya

p e r o n o n p o r á j á n a k a l e g b i z t o s a b b , k é n y e l m e s e b b (a rézgálicznál) é s o l c s ó b b

a dr. Aschenbrandt-féle

ellenszere

a szöiő

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

O

I

D

l e g b i z t o s a b b , o l c s ó é s a s z ő l ő t e g y é b b a j o k t ó l is v é d ő

bordói-por. a dr. Aschenbrandt-féle

Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 50 kgos zsákokban ... ... á kg. 76 fillér. 10 kgos zsákokban ... ... ... ... á kg. 80 5 kgos zsákokban „ ... á kg. 80 , M T " A szőlő első permetezéséhez l°/o—ÍVs%, második permetezéséhez ÍVa—2°/o; harmadik permetezéséhez Í%-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. bordói por, 25—3ff>/o-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliezból. A port konyhaszitán a vizbe szitállak és kész az oldat.

I

U

M

(lisztharmat) betegségének,

Ára Budapesten a „Magjar tárában : 50 kg. zsákokban 10 kg. zsákokban 5 kg. zsákokban ...

réz-kénpor.

Mezőgazdák ...

ellenszere

Szövetkezete" ...

rak-

á kg. 52 fillér. á kg. 56 . á kg. 56 ,

MT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk s másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz 15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a közönséges kénporból.

M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , vagy u t á n v é t e l e l l e n é b e n a

„ M a g y a r M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t é h e z " intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni.

( M T

4 5 0 i n t e l l i g e n s m a g y a r gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l e g y ü t t b á r k i n e k m e g k ü l d i a s z ö v e t k e z e t . " V I

ÍOOO. 1. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei. P u s z t a - V i l á g o s (Heves vm.). Az idei peronoszpóra-járvány alkalmával bordói por oldattal szőlőmet teljesen megbírtam ezen betegségtől óvni. Kár, hogy még a birtokosok közül kevesen ismerik ezen u j és igen jó permetező anyagot, a minek különösen az idei folytonos esőzések miatt sokan kárát vallották. Pilisi István, szőlőbirtokos. P á s z t ó (Heves vm.). A „bordói jjor"-oldatot két izben használtam permetezésre 2, illetőleg 3°/o-os oldatot készíttetvén. A por kellő keverés mellett könnyen oldódott, a perme jól tapadt a levélzethez. A por elterjesztése érdekében kívánatos volna, hogy ha helyben is raktár állíttatnék fel a porokból. Müge Márton, szőlőbirtokos. — J á s z á r o k s z á l l á s (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A peronoszpóra ellen, az idén kétszer permeteztem a bordói por 1% illetőleg 2°/o-os oldatával és az erős invázió daczára szőlőmet teljesen megóvtam. A „bordói pornak" előnye, h o g y könnyebben, oldódik és kevesebb üledéket képez mint az eddig általam használt szerek. Papp Ferencz, szőlőbirtokos. K u n - H e g y e s (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A helytelenül kezelt szőlőt az idén a peronoszpóra tökéletesen tönkre tette. É n három izben védekeztem „bordói porral" és pedig május 20, junius 17. és julius végén. Megfigyelésem szerint a perme tapadása a levelekhez kitűnő és soha perzselést nem okoz. A „bordói port" annyira megkedveltük, hogy jövőben általánosan kívánjuk használni. .Tákó Elek, jegyző. K i s ú j s z á l l á s (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A helytelenül kezelt szőlőkben a peronoszpóra az idén is igen erősan lépett fel, mig az enyémben, a hol mind annyiszor „bordói porral'1 permeteztem, peronoszpóra egyáltalán nem volt. Daczára a juniusi viharos, majd & napos csendes esőnek a, perme a lombozaton jól tartotta magát. É p e n azért, ha más előnyét ezen pornak nem is említem., már az, hogy az esőnek oda sem néz, tökéletesen eiég, mert eddig épen az volt a baj, hogy a kis eső is lemosta a permét és igy az ember gyakran hiába védekezett a rézgáliczlével; a mellett a legzsengébb levélzeten sem fordul elő perzselés. Én a jövőben más szert nem fogok használni. „Városi szőlő telep" Szendrey István, felügyelő.

2.

A

dr.

Aschenbrandt-féle

r é z k é n p o r

elismerő

levelei. B a b o c s a (Somogy vm.). A lisztharmat.'. a ,nem porozott szőlőkben az idén is nagymértékben fellépett' és a termést , felerészben tönkre tette. Éli kétszer használtam „rézkénport"-, először, a midőn a fürtök virágzás után teljesen megtisztultak, másodízben, midőn a bogyók teljesen kinőttek. Az én szőlőmben egyáltalán nem lépett fel a védekezés folytán az oidium. Minthogy egyébként is semmi. káros utóhatását nem tapasztaltam a „rézkénpornak'', azt mint teljesen czélra vezetőt mindenkinek ajánlhatom. Megjegyzem, hogy a, kénmáj alkalmazásával nálunk néhány gazda ugyancsak megjárta, mert alkalmazása folytán a termés és levélzet nagy része leperzselödött. Kenyeres Lajos, plébános. P a m u k (Somogy vm.). Az idén kisebb mértékben lépvén fel az oidium, kétszeri „rézkénpor" alkalmazása tökéletesen elegendőnek bizonyult. Örömmel tapasztaltam, h o g y a „rézkénpor" a mellett, h o g y a fürtök érését is nagyban előmozdította, a másodszori porozás a harmadszori permetezést feleslegessé tette. Miután semmi káros utóhatása a szernek nem mutatkozott, jövőben csakis „rézkénport mint az eddig ismert legjobb szert, fogok használni. Ember József, szőlőbirtokos. I h a r o s b e r é n y (Somogy vm.). Bár az idén a lisztharjnfit nagyobb mértékben nem lépett fel, mégis ajánlatosnak tartottam virágzás előtt és után szőlőmet „rézkénporral' kezelni, melynek hatása az volt, h o g y . oidium a szőlőmben egyáltalán nem volt tapasztalható és a mellett a por a szőlő és vessző érését nagyon gyorsította. Minthogy tapasztalatom szerint a a „rézkénpor" határozottan jobb, mint a közönséges kénpor, jövőre is ezen szert fogom, használni. Németh János, szőlőbirtokos. ' S u r d (Somogy vm.). Mig a nem porozott szőlők az idén a lisztharmat fellépése folytán 50—70°/o kárt szenvedtek, addig én a „rézkénpor" háromszori alkalmazásával teljes eredményt értem el a védekezés'terén. A másodszori és harmadszori porozás az itt-ott mutatkozó lisztharmat által a megtámadott bogyókat meggyógyította, a betegség továbbterjedés,ét azonnal megakasztotta, azért is ezen szert a lisztharmat támadásai ellen a legmelegebben ajánlom. Nem mulaszthatom el ez alkalommal azt , is felemlíteni, h o g y nálam az oly tőkék, mélyek több éven keresztül sárgaságban szenvedtek az első porozás után egy hét alatt szép üde szint öltöttek. Szalóky Elek, szőlőbirtokos.

K u n h e g y e s (Jász-N.-K.-Sz. vm.). Daczára a peronoszpóra erős fellépésének kétszeri permetezéssel még pedig sí „bordói por1', először VJv, másodszor 2°/o-os oldatával szőlőmet teljesen megóvtam. A dr. Aschenbrandt-féle „bordói pornak" n a g y előnye, hogy a fecskendő mindig tisztán marad, soha nem dugul be és perzselést nem okoz, az oldat. Elek János, szőlőbirtokos.

~ C s o k o n y a (Somogy vm.). Az idei „rézkénporral" való porozásnál azt tapasztaltam, h o g y az oidium terjedésé a porozás után azonnal'megszűnik és a fürtök a porozott szőlőkben hamarabb érnek meg. Egyéb ajánlatt szerekkel szemben tapasztalatom szerint a rézkénpor legjobbnak'mondható. Lukács Lajos, szőlőbirtokos.

K u n h e g y e s (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A dr. Aschenbrandt-féle „hordóipornak11 az idén igen jó hasznát vettük, mert ennek perméje a tartós esőt igen jól állotta, u g y h o g y e tekintetben az összes ismert permetező anyagokat jóságban felülmúlja. D. Ács Márton, községi tanácsnok.

Ktttse (Somogy vm.). Kétszeri „rézkénporozássál" szőlőmet az idén teljesen megóvtam a bár gyenge, oidium-inváziótól. Káros utóhatását egyébként sem tapasztalván, ezen szert feltétlenül alkalmasabbnak tartom az eddig ismert védekező szerek közt. Miklós Dezső, szőlőbirtokos.

(Folyt, köv.)

(Folyt, köv.)

Megbízottak

k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.

Blsö m a g y a r általános biztosító t á r s a s á g Budapesten.

KÖZTELEK

i a legjobb

és leghathatósabb

szer

nem maró,

nem

' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, | legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok.

és penészrnedvesség ellen. fest

szeszgyárak — Egyedüli

körében a gyárosai:

Hirdetmény.

Festékgyárak:

\ Lutz Ede és Társa, Pozsony. H i r d e t é s e k l

biadóhivatálban

i. s z á m Köztelek.

1

tyetömagőurgonya,

bötermö, duskeményitőtartalmu fajburgonyák, M a r k i s c h e Z w i e b e l , M a g n u m B o n u m , Odine, Kan-

A bábolnai m. kir, állami ménesbirtokon folyó évi április hó 30-án délután I ó r a k o r

12 darab tiiberkiiliiira nem reagáld fiatal simiiiciitlinli tenyészbika fog* nyilvános szóbeli árverés utján eladatni. Előzetes bejelentésre kocsik küldetnek az ácsi és a nagy-igmándi állomásra. Az árverésre kerülő állatok közelebbi leírását tartalmazó jegyzék az árverési feltételekkel együtt a ménesbirtok igazgatóságától megszerezhető.

ti t b a I métermázsánkint 4 korona árban, vevő zsákjaiban, franeo állomás eladó. Waggonvételnél árengedmény. — Bővebb értesítés

Lovag Keiszler Gusztáv, Pa-Csorflakut, u. p. Bicske. Klfliburgroiiya íá?rtgTaia^™tőkénzsJkoítól

lóherét

27 SZÁM, 11 IK gFOLYAM

r

tagomba, falmállás, nyálka ! gomba valamint ezek okozta és dohos levegő Szagtalan,

1091. Áf>RlL*S HÓ 3.

Birtoklbérlet!! 10 magyar hold szántóföld egy t, 200 hold legelő, szép fek-

Az utolsó években oly kedveltté vált

Budapesten, 1901. évi márczius hó 23-án. 3688

M. kir. földmivelésügyi miniszter.

Vaariat-

Legjobb erfurti kertimagvak

1500 klg. hordképességü erős vaskorláttal 2Va méter hosszú Vfe m. széles

szállitom

Radwaner

3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.

3 drb Marhamérleg

4 drb Hídmérleg

még szállít

a drassói

eredeti importált j«5 minőségiben

32'2 koronával

i

Rónai magkereskedésében

Budapest, V„ Nádor-u, 8.

DÉNES MANÓ

SO k i l ó n k é n t .

Tejgaz.

Gazdák magnagykereskedése

Becserélek ócska marhamázsákat u j marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tartás mellett.

s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett

mérlegmüszerész

BUDAPEST, VII., Dohány-utcza 78.

József főherczeg ő cs. 3 k o r . 30

'egrendelhetők szerzőnél, lega egyszerűbben pénz előleges be-

ffll.

Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllői-

és kir. fensége udvari szállítója

BUDAPEST, Károly-körnt 9. Magyar Kincs eredeti burgonya kapható 1< te sitijénél,

50°/o-al olcsóbb mint bármely más vilátjltó anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus Ingyen ét bér

Burián Vilmos veje,

Birtoként cserélendő

nóló 18M. íri III. lönínjnikk, a végrehajtására vonatkozó

miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara bérmej

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. 11

M KIS HIRDETESEK Owth »ly i e r e l e h f Ttlmaiolimk, m e l y e k k e l

BKTÖLTEÜDÖ ÁLLÁS

Felvétetik azonnali belépéssel egy gazdadőkben ; számvitelben is gya-

Gazdasági s e g é d t i s z t illetve KazdasílKi ^yakor11 olt teljes ellátással (lakás, élelmezés, kiszolgálás, fUtés és világítás) ci ogyelöre 600 pénzjavadalmazással, bftrO Drasche RichArd tolnai

Bájra u. p. Tokaj küldendők, llátá B^ 400-ktO™na ' elje *

évlV megfefeTo^tróbaízólgáia után a végleges kinevrzés és fntézétbe826^9/Tét 1 Srtflk"

feUtéSre.1'pflí'ts?káMiks"t G.vS?"

bizonyitváoynyal és lehetőleg fényképpel^ felszerelt ajánla-

I>rasche rlngr 5.

von ei1

'

Hartin'

Pe

s'l7

Tapasztalt megblzliatö praktikus ga da-

Gépészkovács vizsgázóiba. ki^a lóvasalást kerestetik" 'cséplőgép mellé beÍépésre.JUMe|felelő haslnálhatóság esetén állandó alkalmazás kilátásba helyeztetik. Ajánlatok eddigi szolgálati bizonyítványokkal beküldenhez Ildttaszéken. 3682 A liisböresöki fAolát^végfe^tnS^oVfefüfyelő

Lovász ^ k e r e s t e t i k kötelezettségének a lovasságnál eleget tett légyen. Fizetés megállapodás szerint. Uradalmi Intézőség, KisPályázati hirdetmény. A veszprémi káptalan egy gazdasági irnokl ílliasra pályázatot hirdet. A katona kötelezettségüknek eleget tett pályázni kívánók sajátkezüleg irt pályázati kérvényükhöz csatolják felsőbb gazd. tanintézeti végbizonyítványukat és egyéb ide vonatkozó okmányaikat s ezeket >Z3mélyesen 1801. ápril 16 ig az urad. jószágfelügyelöségnél

nyeí meSgjeWléséve^Zei£lsh«rcsöltl gazdaság,^ Gazdasági

Két gazdasági segédtiszt felvétetik méltóságos grótMVlmpffen Siegfried letelte után osetlegcs v'églego-

laká™UfUtííakLSzto8lgálás'.rUN-é metül sajátkezüleg irt folya mod-.ányok, az előképz. okiratokraásolatávaUmelviratok 15-ig fogadtatnak el az ercsi uradalmi tiszttartóságnál. Csak az uradalom által felfogadott két pályázó értosittotik május l-ig, a fel nem fogadott pályázók értesítésre igényt nem tarthatnak. 3658 A nagyméltóságú makói uradalmaiban egy

rJndetkezi^aállást ^keres^nmérii Szíves megkeresés8^kiadóhivatalba „A. M." jel alatt

te'jes'férfi, ki eddig is gazdai szolgált, miről jó bízonyitváuy^Mnal0ist!e1lfoglíihaya. Czlme a kiadóhivatalba. 3497

elsőrendű Oki. gazdatiszt, a r kíadó°hiiö" ata!ban. ' " 3621 gokból évi Gyakorlattal, belépés: e 'állást keres. Aján-

Állást k e r e s mi^sSolát b8égPz£ett^ 13 '"évi keresztény gazda, a gazdaság minden ágában, különöstn a

Kulcsári vagy felügyelői állást keres egy tapasztalt gyakorlati gazda, ki a gazdaság minden ágában jártas. Ozim a kiadóhivatalban. 3650 G y a k o r l o t t gazda, a gazdászat minden ágában, úgyszintén a szőlőmüvelésben és állattenyésztésztésben^ va lli^azgatóilTv?gynilpánl8áUást keres Erdélyben, vagy Dél-

gyors fejlöd|sü; edzetten nevelt

magyar ii

d r a s s ó i uradalmában u. p. t. és v. áll.: Koncza, hová az aradi gyorsvonaton direct kocsi megy. Kaphatók még: Pekingi kacsák és tojásaik.

tinó

ígSyü, íly^áUás?9lréres8,Zmflyy

Segédi állást gazdasági iskolát v-zett, gyafizetés és mosáson klvlll teljea magyar és német'n, e'lvet peí birja.'szives megkereséseket a fizetési igények megjelölésémegtörténni! ^miko^^is a vel : ^„Agrárius 22." alatt a kikészpénzfizetés 600 koronára Kiszolgált d?kozók "kérvényeike", akadémiai vagy gazdasági tan- honvéd szflmvevö őrmesintézeti bizonyitványniásola- ter gazdaságban írnoki, raktárno i, felügyelő vagy ehhez legkésőbb április hő 13-ig a mulntl uradalmi tiszttar. Weisz^° Sándor, Pécs^Radnícst
fogadhat^ évi gyakorlattal bir, az ^ állást bármikor eItf^|Ial"

éseaz18Iősszes "szlávnyeíveke't be-zélí, . szakképzettségéhez ^lépésre bb ' "^ven0"^! önálfómfspánUszolgáítb Szíves megkeresések Szakul János, (blUcs) llfilin czímre kéretnek. 3698

tojásdad. R

Kleln és Spitzer Kis-CzsSlí kér Megrendelések egj

üsző

kaphatók ll.Ö dtrabjakét kc é t l»r. Hetéuyi Mdrni Apostag, Pestmegye. 31

Páris: Grand Prix.

Eredeti

Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

Gróf Herberstein Albert 3m

kizárólag itt kapható. 1900-ban 30mm.-át, 1901. szintén 30 mm.-át szállítottunk a kisgazdákból álló magyaróvári szarvasmarha tenyésztő egyletnek.

uradalmi Igazgatóságánál StrileK, Morvaország.

O t a t ó répa

Hanoa vetőárpa

m a még a legelterjedtebb.

mig a készlet tart lOOkgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól. Kiadó ,bb felvilágoiösége Tarna.

m a

budapesti magvizsgáló állomás ólomzára alatt.

Prairie királyné Székely tengeri.

legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való Skrök eladására és későbbi szerződésre legolcsóbb árért vállalkoznak

Székelykincs burgonya, diófák, sorfák, csemeték. P e k i n g i gácsérok, tojások még k a p h a t ó k :

WEÍLE^ Bf> i m i \ Kis-Czelli kereskedők.

Adai földmlvos-lskolát végzett és gyermekkorától a gazdaság minden ágaiban gyakorlatilag képzett, bácsmegyei^születésü,

épaagy, gömSöiyü.

úgyszintén leerprim&bb lekötni való és j á r m o e Ün-Sket legjatányosabb^rakm aján-

il kitüntetett Hampedo-wn-kosok eladatnak, ebb felvilágosítással s. ol-

Vöröstarka

Tehenész gazdának,

117

Spárgagyökér,

Számtartó

magáugyakornok volt, teljesen jártas ugy a gazdaság vezeté-

igen szép, válogatott vör3s1- -'-menthali jellegű 1—2,

növendék ökör és üsző borjakat

Lovag; B i e d e r m a n n

vefezés b e i^eU e 8 en^jáHa-T^tö b^)

sze^irodai teendőkben^'teíjesen megkereséseket „Állandd

SOMA

' gügynek»ége6rm

Buda,pest, VII., Kerepesi-út 10-

ÍO

és egészséges,^s'zerény^igényű.

vfhMetésífrodSáhoT^Budapestre, IV., Váczi-utcza 20. „K.^B. ÍOO" jelige alattié.

Okleveles kon négy éve, mia| segédtiszt

csupasz (jeruzsálemi) á r p á t , egyéb gazdasági magot legnagyobb á r o n é r t é k e s í t és m i n t á z o t t ajánlatot kér 3691

WOLF

Számtartó ^

megbízható, af™évi április 1-ro' megfelelö^álláit keres. ^Szíves

Csiky Testvérek :vSé8Zfethete?S'jegytel>en intól félvér, 164 cm. magas. . Hibátlan, igazolvány.

mag

Tebtenészgazda állást keres április elsejére. A sárvári magy. királyi tejgazdasági szakiskolát jó sikerrel végezte, jő bizonyítvánnyal rend.lkezik, a tejgazdaság minden|ágábaq jártas úgy a tehenészetben, bortermelés, ápolás, teikezelésben, s»jt, vajkészités! éves, róm.'katholikus. Ozim a kiadóhivatalban. 365Í

Gazdai,

ALLATOK, Bánok-Szt.-Györg;yi

kaidenek.

VEGYESEI,

Sinunenthali iát darab borjas telién elk Ditrói Puskás Bélánál.

Gazdatiszti á l l á s t

Slavoniai uradalomba gépész, esetleg

ÁLLÁST KEEESfe,

Földmivesiskolát

országban alkalmazva volt, a kertészetnek minden . ágában

Ság, pénztárkezelésben alaposan jártas. Czime a kiadóhivatalban. 3616

]

némeWs 'magya?"nyelvben! egyformán tökéletes jártassággal Dirjou. lífi fizetés : 410 io onaj^szpénzben,^ hektó-

i szrttksiég-es l e v é l b é l y e f f e t T » g y í e r ® l e ® 6 1 a p o t

Kitűnő mükertész.

azonnali belépésref°«gy ápill. 15 lg. Mosás és ágy-

megállapődás szerint. Fo yaintézendők Palís'zállásra, u. p. A kinevezett egy évi próba- Kancanica. 3692 idő sikeres eltöltése után fog Számtartói állást 1901. julius 1-én elfog- állás betöltendő az „Ihárosi lalni. 3661 Bérntikségnél" llirtros, u. p. Ihílros-Berény (Somogymegye). Pályázhatnak gaid. Azonnali tanintézetet végzett s a mezőnoWéSduaset480!I1korona évi gazdaság minden ágában jáiflzetSs, mosáson kívül tei;es lattal biró nős gazdatisz'ek. ellátás, fűtés és világítással. Pályázhat intelligens s gya- Fizetés megállapodás szerint. 3695

ffbttfl'usy szóban minUrás' intézőséghez^Mikosd'per Zahi-

yála,

Oísk mezőgazdák és s szakirodalom terményei, továbbá állást keresik sa adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

B r a c h l e l d Lajos rtr Puszta-Eörsi birtokán 200 darab igen szép két és három éve a anyajuh van eladó. Posta Mány, Fehér— melynek tenyészképességeértszavatosság vállaltatík. — 260 frtért eladó a „Kőrös. szegi és K.-Apáti urada-

Gyula gazdaságához

drassói uradalmában, u. p., t. és v. áll.: Koncza,

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

27. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gőzekével

Jl

kqludi ragjuk tlrálaUii; épú»y

m é i y r i g o l o z á s t

szőlő-telepitésekhez. Kitűnő minőségű hasított, hegyezett és tisztított tölgyfa szőlőkaró 1*60, 1-80 és 2 méter hosszban bármely állomásra szállitva minden mennyiségben kapható:

Érdfklíálk kéretlek, kegy ftlaiti uúnenliez fordaljamk. gízszántási rillalkozé

W O L F F ERNŐ,

BUDAPEST-KELENFÖLD.

ATATAVATATAVATATAVATATAT

N E Y

100 kgr. 18 Koronával a füzesgyarmati állomáshoz szállitva kapható 3055

iBóni gyártelepi =

=

=

=

fakereskedönél

iEladé tehenészet. I

Pósta- és vasút állomás Füzesgyarmat (Békésmegye).

és mezőgazdasági

Á R M I N

K o l o z s v á r t t , K o r n i s - u t c z a I. s z . A karók 2 0 d a r a b o s csomagokba vannak dróttal 3643 kötve.

Eredeti székelymagtengeri

pészvénytársasái

J I | | | {

Gróf Hadik B a r k ó c z y E n d r e u r ő m é l t ó s á g a t a varaai (Zemplénmegye) uradalmában, 22 darab t e h é n é s 2 4 d a r a b k ü l ö n f é l e n e m l i é s k o r a i növ e n d é k b ő l álló, o r s z . t ö r z s k ö n y v e z e t t é s t u b e r culinozott sammentháli t e h e n é s z e t eladó. Bővebb felvilágosítással

J

a > z

u

r

a

d

a

l

m

i

t i s z t t a r t ó s á g

T a v a r n á n szolgál.

e z e l ő t t Mandcl E d u á r d é s T á r s a i = NYÍRBÁTORBAN ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott

[ 9 | ) | | |

3652 Z

Lapunk bekötési táblája

2 tengelyű „Bóni" eketaligáit. ...„.._ : Nyírbátorban fentic

2 kor.

PESTEN KANJÍés HELLER ozégrnél, " „Magyar Mozog-a^dák S--—"

72 fill.

k a p h a t ó Az

(portómentesen)

k i a d ó h i v a t a l u n k b a n .

Országos

Magyar

Gazdasági

Egyesdet

tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen kisajátítás folytán a következő felszerelések és ojtvány szőlővesszők az alább jelzett árban

ELADÓK: Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fehér ojtv. db kint 3000 50,0 500 „ , „ „ „ 1 éves Chasselas blanc ojtvány 1 „ Eelair permetező gép használt ... 1 „ Mabil rendszerű borprés l'/3 hectoliteres űrtartalommal : kevéssé használt Az árak a Palota-újpesti állomásra állítva értendők, az ojtványuk lásáért ezrenkint 2 koronát számítunk. Megrendelések az

A salán ki uradalom nyir vasvíri-i i ÍBidasága részére Önök iltal szillitott : Min án szab. kéttengelyű „Bőni" eka14 dib szab. állitbatő „Bóni" eketaliga I taligájuk ózélszerU szerkezetéről és tairendkiviili egyszerűsége,Hartős szerkezete i tósságáröl hos»zabb használat után moáós pillanat alatt eszközölheti állitl.a.o / 1 i i d ilmi Kazdas& taligát kiszolgáltatni. Kiválö tisztelettel Nagy J

,

—.'.20

„ - ,i0 , 20.— „ 110.— csomago-

O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s i i l e t igazgatójához intézendők.

M c C O R I I I C K

H A R V E S T I N G

M

C

H

D

I

E

(

O

M

I

'

W

l

(Chicagói aratógépgyár.)

Kévekötő aratógép ^ Fükaszálógép 2Köszörükészülék

„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonai gyártmányai.

- g IVe v á s á r o l j o i i , mig- g é p e i n k e t n e m l á t t a s 3 árainkat nem kérdezte I T Olcsó tartalékrészek óriási r a k t á r a , s

Tessék mintakönyvet k é r n i !

W i l l i a m J. S t i l l m a n igazgató B u d a p e s t , V . , "Váczi-ut 3 0 . .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)