KATONAI MŰSZAKI TUDOMÁNYOK
KÖRNYEZETBIZTONSÁG ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TUDOMÁNYSZAK Dr. Pellérdi Rezső nyá. alez (PhD) egyetemi docens ZMNE Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék
A TUDOMÁNYSZAK DEFINICIÓJA A környezetbiztonság és katasztrófavédelem tudományszak a katonai műszaki tudományokon belül a biztonságunk kiemelt részét képező környezeti veszélyforrások kutatásával, a környezetvédelemmel és az esetleges katasztrófák, súlyos balesetek elhárításával, a károk felszámolásával kapcsolatos műszaki kérdések kutatásával foglalkozik.
FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEK: 1. Katasztrófavédelem: 2. Környezetvédelem: 3. Környezetbiztonság: 4. ABV-védelem és polgári védelem: 5. Nukleáris biztonság: 6. Biológiai védelem: 7. Kémiai biztonság: 8. Védelmi egészségtudomány: 9. Veszélyhelyzeti tervezés: 10. Tűzvédelem: 11. Kockázatelemzés: 12. Bioetika: 13. Védelem gazdaságtan:
Prof. Solymosi József DSc Prof. Halász László DSc Dr. Vincze Árpád PhD Dr. Grósz Zoltán PhD Prof. Solymosi József DSc Prof. Fűrész József CSc Prof. Halász László DSc Dr. Kóródi Gyula PhD Dr. Muhoray Árpád, PhD Dr. Cziva Oszkár PhD Dr. Vincze Árpád PhD Dr. Huszár András PhD Dr. Nógrádi György CSc
Környezetbiztonság BIZTONSÁG (A VESZÉLY HIÁNYA)
KÖZVETLEN VESZÉLY
A KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA
•TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK •IPARI BALESETEK •TERRORIZMUS (háború) •STB
KONFLIKTUS HELYZET +EGYÉB TÉNYEZŐK
•GLOBÁLIS HATÁSÚ FOLYAMATOK (PL. üvegházhatás, ózon, stb.) •TÚLNÉPESEDÉS •ERŐFORRÁSOK TÚLZOTT VAGY IGAZSÁGTALAN KIAKNÁZÁSA •STB.
A környezetbiztonság fogalma, értelmezése A “fenntartható fejlődés alapelve” olyan fejlődést jelent, amelynek során a jelen szükségleteinek kielégítése nem veszélyezteti a jövő szükséglet kielégítését. Ez a szélesebb körben értelmezett környezetbiztonság Szűkebb értelemben a környezeti források szűkössége illetve a környezeti károsodás konfliktusokhoz vezet. A környezetbiztonság a biztonsághoz hasonlóan újra értelmezett fogalom. Az EK által elfogadott definíció: “A környezeti biztonság az Európai Közösség azon képességét jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével képes fejlődését biztosítani.”
A természeti erőforrások és típusaik Természeti erőforrás: „a természet által nyújtott, az ember szükségletét kielégítő anyag- és/vagy energiaforrás” Aktuális
Potenciális
? •Tudomány és technológia fejlettsége •gazdaságosság •kultúra, szokások
Természeti erőforrások Meg nem újítható
Folytonos
Nap
Fosszilis tüzelőanyagok
Geotermikus
Fémes ásványok Szél, áramló víz Nemfémes ásványok Megújítható
Tiszta levegő
Tiszta víz
Talaj
Növények, állatok
Fenntartható használat (sustainable use)
A NATO és a környezetbiztonság 1991: NATO Rome Summit A biztonságpolitika komplex tartalma: •politikai, •gazdasági, •katonai (védelmi), •szociális, •humanitárius, •környezetvédelmi tevékenység, valamint •katasztrófa elhárítás.
NATO Summit Washington D.C. 1999: A biztonság öt dimenziója: “The Alliance is committed to a broad approach to security, which recognises the importance of political, economic, social and environmental factors in addition to the indispensable defence dimension....”
Kutatási kérdések: 1. 2. 3. 4. 5.
Melyek azok a környezeti változások amelyek (fegyveres) konfliktushoz vezethetnek? Mi a kapcsolat a környezeti állapot romlása, az erőforrás hiány és konfliktusok között? A Világ mely régióit érinti a probléma leginkább? A probléma milyen kihívásokat jelent a politikának és a társadalomnak? Hogyan kerülhetők el a környezet okán kialakuló konfliktusok?
A környezet és a biztonság kapcsolatának dimenziói 1. Katonai szféra
4. Hadviselés
Környezet változása
3. Társadalmi konfliktusok/biztonság
2. Együttműködés Bizalom erősítés
A környezet okán kialakuló konfliktusok jellemzői: 1. 2. 3. 4. 5.
Döntő szerepük lehet konfliktus helyzetek kialakulásában a negatív környezeti változásoknak és az természeti erőforrások növekvő hiányának. Kezdetben nehezen látható a változások okozta instabilitás. A hatásuk szociális és gazdasági problémákkal ötvöződik, ami bonyolulttá teszi a helyzetet. Általában fejlődő, vagy átalakulóban lévő társadalmak, régiók esetében vezet fegyveres konfliktushoz. A környezetvédelmi politika fontos a konfliktusok elkerülése érdekében.
A környezet okán kialakuló konfliktusok tartalmi összetevői (1) felismerés
(2) sebezhetőség
(3) gazdasági, technológiai és intézményi kapacitás
(4) kulturális és etnikai-politikai tényezők
krízis Természeti erőforráshiány Természetrombolás
(8) békés konfliktus megoldási mechanizmusok ismerete és (7) alkalmazása kölcsönös gazdasági és politikai függőség
Társadalmi-gazdasági problémák
(6) a politikai rendszer stabilitása
(5) erőszak potenciál
A környezetbiztonsági kihívások kezelése 1. Hagyományos gazdasági módszer: •költség-haszon elemzés •optimalizáció A módszer használható a klasszikus környezetvédelmi problémák kezelésekor, de nem megfelelő a környezetbiztonság kezelésére. A környezetbiztonság globális megközelítése szükséges.
A környezetbiztonsági kihívások kezelése 2. A környezetbiztonság megóvása érdekében megelőző intézkedések szükségesek. Ezek: •Kereskedelem politika (Liberalizált kereskedelem, amely biztosítja a szabad forrás elérést) •Fejlesztési segítség (Szerepet játszik a fogyasztási szerkezet átalakításában) •Kutatás-fejlesztési együttműködés, •Nemzetközi szervezetek, egyezmények, •Regionális kooperáció, •Korai figyelmeztetés.
Katasztrófavédelem Mit nevezünk Katasztrófának? Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint "nagyarányú szerencsétlenség, (sors-)csapás". A természeti, és a civilizációs katasztrófák közös jellemzője, hogy nagy területeket és nagy embertömegeket érinthetnek.
Polgári Védelem Nemzetközi Szervezete, 1974 Genf • A következmények megelőzése, illetve felszámolása rendszerint meghaladhatja az érintett község, város, sőt megye erejét. • A katasztrófáknak súlyos egészségügyi és szociális következményei lehetnek. • A sérültek számához képest a rendelkezésre álló egészségügyi erők és eszközök elégtelenek. • Illetéktelen és felkészületlen emberek ragadhatják magukhoz a vezetést.
A katasztrófa fogalma A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései kiterjesztik a fogalmat, és az alábbiak szerint definiálják a katasztrófát: Katasztrófa: „a szükséghelyzet, vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl.. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értéket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”
Földrengés Robbanás
Vegyipari balesetek Közlekedési balesetek
Veszélyeztetettség: ¾Élet ¾Emberi egészség
Földcsuszamlás
Árvíz
Tűz
¾Környezet Radioaktív szennyeződés
Olajkiömlés
¾Vagyon
Erdőtűz Szélsőséges időjárás
Gátszakadás
Katasztrófahelyzet kialakulásának nagybani okai • természeti események; • termelés, üzemeltetés; • szabotázzsal, vagy háborús cselekménnyel összefüggően."
Konfliktusok
Katasztrófák felosztása 1. • Természeti katasztrófa, mint például orkán, forgószél, tornádó, hóvihar, jég, eső, dara, földrengés, áradás, széllökés, szélsőséges hőmérséklet, aszály, lavina, vulkán, árhullám, erdő-, bozóttűz, villám stb.; • Mesterséges katasztrófa, ami az ember szándékos cselekedetéből adódik - mint pl. a háború; • Szociológiai katasztrófa, mint pl. különféle közlekedési, élelmiszer-, víz-, levegőszennyeződés, ipari, robbanás, beomlás, tömegjárvány, nukleáris berendezés, gátszakadás, hídbeomlás, kritikus áruszolgáltatás kiesése stb.
Katasztrófák felosztása 2. • Relatív katasztrófa. Olyan kisebb elemi csapás, amikor a helyi erők és eszközök alkalmazása elegendő a mentő munkák végrehajtására. • Közepes katasztrófa. Súlyosabb elemi csapás, amikor külső erők, eszközök igénybevétele válik szükségessé a következmények teljes felszámolásához. • Abszolút katasztrófa. Igen súlyos csapás, amikor az ország anyagi, erkölcsi helyzete megrendül, mint pl. egy atomháború esetén.
Katasztrófák csoportosítása
Természeti katasztrófák áldozatai a XX. században
Földrengés
Árvíz
Vegyi katasztrófa
Aszály
Vulkánok
Tájfunok
Tornádók
Hurrikánok
Savas eső
Éghajlatváltozás, globális felmelegedés
Nukleáris katasztrófák
Földrengések hatása
Szökőár-Cunami
Szökőár-Cunami
Ökológiai katasztrófák
Katasztrófák csoportosítása, 2
Katasztrófák jellemzői 1. • Nem feltétel a nagy távolság, és a nagy terület, sűrűn lakott területen sokszor nagyobb veszteséggel kell számolni. • Általában nagy kiterjedésű kárterületek keletkeznek, amelyek gyakran kombinatív jellegűek. • Következményeinek felszámolása csak korszerű műszaki és egyéb technikával felszerelt, jól szervezett és kiképzett, mozgékony, különböző szakmai felkészültségű erők azonnali és tömeges bevetésével lehetséges.
Katasztrófák jellemzői 2. • Kiemelt szerepe van az összehangolt, hozzáértő és gyors irányító tevékenységnek. • A műszaki feladatokkal egy időben jelentkezhetnek egészségügyi és járványügyi, vegyivédelmi, rendfenntartási, kitelepítési és egyéb feladatok is. • Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés.
Katasztrófák jellemzői 3. • Az életmentés befejezése után, vagy azzal egy időben - ha arra lehetőség van - a létfenntartáshoz és mindennapi életfunkciókhoz szükséges anyagok kimentését is végre kell hajtani. Megfelelő tároló helyek kialakításával gondoskodni kell a hajléktalanná vált lakosságról. • Egy embernek naponta • 1,3 kg élelemre; • 2,0 kg vízre és • 13,0 kg levegőre van szüksége.
• Ugyanakkor az ember 5 hétig bírja az éhezést; • 5 napig a szomjúságot és csak • 5 percig a levegő hiányát.
•
Katasztrófák jellemzői 4. • Gyakran egy katasztrófa egy másik katasztrófa iniciálója lehet. Földrengés hatására egyes ipari objektumok (pl. vegyi üzemek, gyógyszergyárak stb.) oly mértékben sérülhetnek, hogy a területükön tárolt, feldolgozott szennyező, mérgező anyagok a környezetbe kerülve újabb veszélyforrást alakíthatnak ki DOMINÓHATÁS!!!
SPOLANA, Neratovice
KÖVETKEZMÉNY
Katasztrófavédelem 1. 1. Megelőzés (prevenció) 2. Kárelhárítás 3. Helyreállítás (rehabilitáció) Megelőző intézkedések, tervezés A terv(ek)nek célszerű tartalmazni kell: - a veszélyek elemzését, - a felkészítéssel, - a lakosság (dolgozók) riasztásával, - a védőeszközök beszerzésével és kiosztásával, - a védőlétesítményekkel, - a szükséges tűzoltó, műszaki-mentő, mentesítő, egészségügyi anyagok stb. biztosításával, - az esetleges kimenekítéssel, - a mentő munkák megszervezésével, - a vezetéssel és - az együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.
Katasztrófavédelem 2. Előrejelző rendszerek (működtetés, értékelés, riasztás) Védekezésért felelős szervek, szervezetek, létesítmények Kárelhárítás – Felderítés, – Értékelés – Életmentés – Kitelepítés – Műszaki mentés – Tűzoltás – Rendfenntartás, kommunikáció, PR, stb. (Egyéni és kollektív védelem, mentesítés)
Helyreállítás, rehabilitáció – – – –
Lakosság, Termelés Infrastruktúra Környezet
Magyarország veszélyeztetettsége
A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés
Minősített időszak
Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács
Országos szint
KKB Titkárság
Kormány
Operatív Törzs
Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) (Önkormányzati miniszter irányítja)
GKM
Veszélyhelyzeti Központ
Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai
(OKF bázisán)
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei szint
Operatív Törzs
Megyei Védelmi Bizottságok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Helyi Védelmi Bizottságok
Helyi szint
Gazdálkodó egységek Állampolgárok
Önkormányzati tűzoltóságok Polgármesterek Pv. kirendeltségek
Tudományos Tanács
Önkéntes szerveződések
GKM
dekoncentrált szervei
NATO CIVIL EMERGENCY PLANNING
KÖRNYEZETBIZTONSÁG ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TUDOMÁNYSZAK KUTATÁSI EREDMÉNYEI • A KMDI megalakítása óta (2002) PhD fokozatot szerzett 75 hallgatóból 43 a környezetbiztonsági és katasztrófavédelmi tudományszakon végzett; • Ipari és nukleáris biztonsági elemzések készítése; • Az MTA által indított, a globális klímaváltozás hatásaival foglalkozó (VAHAVA) kutatási programban való részvétel.
Szigorlati kérdés 20. A környezetbiztonság és katasztrófavédelem tudományszak területei, helye és szerepe a katonai műszaki tudományokban.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !
