KATONA JÓZSEF GIMNÁZIUM. Szervezeti Működési Szabályzat

KATONA JÓZSEF GIMNÁZIUM

Szervezeti Működési Szabályzat

2011


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 4 1.1. Az SzMSz személyi hatálya ........................................................................................ 4 1.2. Az SzMSz területi hatálya ........................................................................................... 4 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya ............................................................................................. 4 1.4. Az SzMSz szabályozási elvei ...................................................................................... 5 1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya ................................................................ 5 1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata ....................................................................... 5 1.7. Az SzMSz és más dokumentumok nyilvánossága ...................................................... 6 II. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI RENDELKEZÉSEK ................................. 6 2.1. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALAPADATOK ÉS AZONOSÍTÓSZÁMOK ................................ 6 2.2. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK.................................. 7 2.2.1. Alaptevékenység ........................................................................................................... 7 2.2.2. Az intézmény alaptevékenységének jogszabályi háttere ............................................... 7 2.2.3. Az intézményhez rendelt más jogi személyek................................................................ 9 2.2.4. Belső ellenőrzés ............................................................................................................ 9 2.3. FOGLALKOZTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK .................................... 9 2.3.1. Foglalkoztatási forma .................................................................................................. 9 2.3.2. Munkáltatói jogok gyakorlása ...................................................................................... 9 2.3.3. Vezetői megbízások .................................................................................................... 10 2.3.4. Vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség ...................................................................... 10 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVETI FELÉPÍTÉSE ................................................................... 10 3.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................ 10 3.2. GAZDASÁGI HIVATAL ............................................................................................. 10 3.3. BELSŐ ELLENŐRZÉS ................................................................................................ 11 3.4. KÖNYVTÁR ................................................................................................................ 12 IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS KÖZÖSSÉGEI .......................................................... 13 4.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE .................................................................................... 13 4.1.1. Az igazgató, felelőssége és feladatai ...................................................................... 13 4.1.2. Az igazgató irányítási jogköre................................................................................ 14 4.1.3. Az intézmény képviselete....................................................................................... 15 4.1.4. Igazgatóhelyettesek ................................................................................................ 15 4.1.5. Gazdasági vezető .................................................................................................... 16 4.1.6. A helyettesítés rendje ............................................................................................. 17 4.1.7. A vezetők kapcsolattartása ..................................................................................... 17 4.2. A NEVELŐTESTÜLET ............................................................................................... 18 4.2.1. A nevelőtestület feladata, jogkörei ......................................................................... 18 4.2.2. A nevelőtestületi értekezlet működési rendje......................................................... 19 4.3. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG ................................................................................ 20 4.4. ALKALMI MUNKACSOPORTOK............................................................................. 22 4.5. SZÜLŐI SZERVEZET ................................................................................................. 22 4.6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ...................................................................................... 23 4.6.1. Osztályközösségek ................................................................................................. 23 4.6.2. Diákkörök ............................................................................................................... 24 4.6.3. Diákönkormányzat ................................................................................................. 24 4.6.4. Diákközgyűlés ........................................................................................................ 25 4.7. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ................................................................................. 26 4.8. EGYÉB DOLGOZÓI KÖZÖSSÉGEK ......................................................................... 26 4.9. A KÖZÖSSÉGEK MŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI .................................................................................................................................. 26 2



V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ......................................................................... 27 5.1. AZ INTÉZMÉNY NYITVATARTÁSA ...................................................................... 27 5.2. A KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK .......................................................................... 27 5.3. A NEM KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK ................................................................ 28 5.3.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ............................................................... 28 5.3.2. Alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások ......................................... 29 5.4. A MINDENNAPI TESTEDZÉS ................................................................................... 29 5.4.1. A mindennapi testedzés formái: ............................................................................. 30 5.4.2. Az iskolai sportkör feladatainak ellátása ................................................................ 30 5.5. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ÉS KÉPZÉSEK ........................................................... 30 5.6. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ............................................ 31 5.7. KÜLSŐ SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK ÉS BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................................................... 31 5.8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................ 31 5.9. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ..................................................... 33 5.10. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ................................................................................. 33 5.11. TANKÖNYVELLÁTÁS ............................................................................................ 35 5.12. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE ................................................................... 35 5.13. A TANULÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ...................... 36 5.14. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ...................................................................... 37 5.15. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .............................................................. 38 5.15.1. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló kötelezettségek .................................... 38 5.15.2. A tanulóbaleset bekövetkezése esetén szükséges teendők ................................... 40 5.16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................. 40 5.17. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ......................................... 42 5.17.1. Kapcsolat a fenntartóval ....................................................................................... 42 5.17.2. Személyes kapcsolat a tanulók szüleivel .............................................................. 43 5.17.3. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal ................................................................. 43 5.17.4. Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval 43 5.17.5. Kapcsolat más szervezetekkel, személyekkel ...................................................... 44 VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 44 6.1. Tanuló díjazására vonatkozó szabályok .................................................................... 44 6.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei...................................... 44 6.3. Reklámtevékenység az intézményben ....................................................................... 45 6.4. Arany János Tehetséggondozó Program ................................................................... 45 VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 45

3



A Katona József Gimnázium (továbbiakban: intézmény) – nevelőtestülete, - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, - az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, - a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény, - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet felhatalmazása alapján, - Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint irányító szerv által elfogadott alapító okirat figyelembe vételével és keretei között, - a közoktatási jogszabályokban megnevezett közösségek egyetértésével, illetve vélemény-nyilvánítása mellett, - a névadó életműve és munkássága előtt tisztelettel adózva, az intézmény szervezetére, működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzatot – továbbiakban: SzMSz – az alábbiakban határozza meg. I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.1. Az SzMSz személyi hatálya Az SzMSz személyi hatálya kiterjed az intézmény - vezetőire, - foglalkoztatottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül, - tanulóira, - közösségeire. Az SzMSz hatálya kiterjed továbbá mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják annak helyiségeit, létesítményeit, igénybe veszik annak szolgáltatásait. 1.2. Az SzMSz területi hatálya Az SzMSz előírásai érvényesülnek az intézmény területén (telekhatárán és épületein) belül, valamint az intézmény által külső helyszíneken szervezett rendezvényeken is. 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya Az SzMSz-ben azokat a tárgyköröket kell szabályozni, melyeket a mindenkor hatályos – különösen is a közoktatási és államháztartási – jogszabályok az SzMSz szabályozási körébe utalnak.

4



Az SzMSz-ben olyan tárgyköröket is lehet szabályozni, melyeket a hatályos jogszabályok nem írnak elő kötelező jelleggel, de az intézmény szervezeti és működési rendje szempontjából jelentőséggel bírnak. 1.4. Az SzMSz szabályozási elvei Az SzMSz-ben kerülni kell a hatályos jogszabályok normaszövegének idézését, valamint a párhuzamos szabályozást. Az SzMSz szövegezésében törekedni kell a normaszöveg megfelelő adaptációjára, a jogharmonizációra, a szöveg koherenciájának és közérthetőségének érvényesülésére. Az SzMSz mellékleteként, vagy függelékeként kell szabályozni azokat a tárgyköröket és eljárásrendeket, melyeket a jogszabályok az SzMSz mellékleteként, függelékeként írnak elő. Az SzMSz mellékleteként, függelékeként lehet szabályozni az előzőekbe nem tartozó egyes tárgykörök és eljárásrendek végrehajtására vonatkozó kérdéseket. Az SzMSz – ideértve annak mellékletét, függelékét is – nem lehet ellentétes jogszabállyal, az irányító és a fenntartó határozatával. A melléklet, függelék nem lehet ellenétes az SzMSz-szel sem. Az ellentétes rendelkezés nem alkalmazható. 1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya Az SzMSz érvényességéhez a jogszabályokban meghatározott szervezetek, közösségek egyetértése, illetve véleményezési jogának gyakorlása, továbbá a fenntartó jóváhagyása szükséges. Az SzMSz, a fenntartó jóváhagyását követő napon lép hatályba. 1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata Az SzMSz módosításakor az elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az SzMSz azon rendelkezései, melyek jogszabály, vagy az alapító okirat tételes rendelkezésével egyezőek, a tételes rendelkezés módosítása esetén automatikusan módosulnak. Az SzMSz azon rendelkezéseit, melyek jogszabályon, az alapító okiraton, vagy az irányító, fenntartó más határozatán alapulnak, ezek módosítását követően haladéktalanul módosítani kell. Az SzMSz-t folyamatosan felül kell vizsgálni, egyrészt a jogszabályokkal, az alapító okirattal, valamint az irányító, fenntartó határozataival való összhang, másrészt a gyakorlati érvényesülés szempontjából. A felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal aktualizálni kell a szöveget.

5



1.7. Az SzMSz és más dokumentumok nyilvánossága Az intézmény www.kjg.hu címen saját honlapot üzemeltet. A honlapon kerülnek közzétételre: - a mindenkor hatályos SzMSz, házirend, intézményi minőségirányítási program és pedagógiai program, - a jogszabályokban meghatározott közérdekből nyilvános adatok, - az általános és különös közzétételi listák, valamint - más, közérdeklődésre számot tartó dokumentumok, hirdetmények, adatok, információk, hírek. Amennyiben jogszabály, vagy más jogi előírás „helyben szokásos módon történő közzétételt” említ, úgy azon a honlapon történő közzétételt kell érteni. A hatályos SzMSz, házirend, intézményi minőségirányítási program és pedagógiai program nyomtatott változatban elérhető továbbá a tanári szobában, és az igazgatónál. Az igazgató, illetve az általa kijelölt pedagógusok – az intézmény hirdetőtábláin, illetve a honlapon közzétett fogadóórán, vagy szükség esetén előre egyeztetett időpontban – szintén tájékoztatást adnak az SzMSz-ről, a házirendről, az intézményi minőségirányítási programról, illetve a pedagógiai programról. A szülők és a tanulók, a tanév kezdetekor, illetve ha a tanulói jogviszony tanév közben jön létre akkor ebben az időpontban, részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak az SzMSzről, a házirendről, az intézményi minőségirányítási programról, illetve a pedagógiai programról. A házirend egy-egy példányát a szülőknek és a tanulóknak a beiratkozáskor, illetve a házirend érdemi változásakor is át kell adni. II. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI RENDELKEZÉSEK

2.1. ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALAPADATOK ÉS AZONOSÍTÓSZÁMOK Az intézmény neve: Katona József Gimnázium Az intézmény székhelye: 6000 Kecskemét, Dózsa György út 3. Az intézmény alapítója és fenntartója: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) Az alapításának éve intézménytörténeti szempontból: 1948. Hatályos alapító okirat kelte és száma: 027944/2009/c, melyet Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a 176/2011. (V. 26.) KH. határozattal hagyott jóvá. Jogállása: jogi személy Státusza: közoktatási intézmény, azon belül gimnázium

6



Gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény irányító szerve: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) OM azonosító száma: 027944 Törzskönyvi száma: PIR 337638 Számlavezetője: OTP Bank Nyrt. Bankszámlaszám: 11732002-15337630 Adószám: 15337630-2-03

2.2. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK 2.2.1. Alaptevékenység Államháztartási szakágazati besorolás: o 853100 Általános középfokú oktatás Alaptevékenységek államháztartási szakfeladat szerinti besorolása: o 562913 Iskolai intézményi étkeztetés o 562917 Munkahelyi étkeztetés o 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai o 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása (5 – 8. évfolyam) o 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása o 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása o 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás o 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása o 853113 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9 – 12/13. évfolyam) o 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése o 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés o 931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása o 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás o 890442 Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása o 890443 Egyéb közfoglalkoztatás Az intézmény rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 2.2.2. Az intézmény alaptevékenységének jogszabályi háttere Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerinti tevékenység Az alaptevékenységet és a működést szabályozó fontosabb jogszabályok: Közoktatásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

7


o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o


307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet A pedagógiai szakszolgálatokról 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

Közalkalmazottakra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről o 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról o 2004. évi CXXII. törvény a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról o 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról o 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről o 388/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokról o 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről o 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben Államháztartásra és vagyongazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről o 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről o 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról o 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről o 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről o 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről o 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól o Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2003. (VI.02.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról

8



2.2.3. Az intézményhez rendelt más jogi személyek Az intézményhez rendelt más költségvetési szervek, a hozzárendelés tárgya szerint: o Az intézmény ellátja az önállóan működő Bányai Júlia Gimnázium, Bolyai János Gimnázium és Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatokat. o Az intézmény ellátja a Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Bányai Júlia Gimnázium, Bolyai János Gimnázium és Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A hozzárendelt feladatok ellátásának módját az SzMSz gazdasági szervezetre (Gazdasági Hivatalra) és a belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései tartalmazzák részletesen. Az intézmény nem gyakorol alapítói, vagy tulajdonosi jogokat más gazdálkodó szervezetek felett. 2.2.4. Belső ellenőrzés A belső kontrollrendszer keretén belül, az intézményben egy fő főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott belső ellenőr látja el a belső ellenőrzési kötelezettségből eredő feladatokat. A belső ellenőr kizárólag az intézmény vezetőjének alárendelten végzi munkáját, a jogszabályi előírásokban, valamint a közzétett hazai és nemzetközi standardok szerint. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az SzMSz 2. számú melléklete tartalmazza.

2.3. FOGLALKOZTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK 2.3.1. Foglalkoztatási forma Az intézményben történő foglalkoztatás jellemző formája a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartási jogszabályok által megengedett esetben, valamely feladat ellátására a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti megbízási jogviszony is létesíthető. 2.3.2. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogokat – a jogszabályokban tételesen meghatározott eseteket, valamint a jelen szabályzat szerinti átruházott munkáltatói jogokat kivéve –, az intézmény vezetője gyakorolja. A gazdasági vezető, átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a Gazdasági Hivatal alkalmazottai felett a munkavégzésre történő utasítás adás, a munkavégzés ellenőrzése, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés 2 munkanapnál nem hosszabb időtartamra történő engedélyezése és a rendes szabadság kiadása tekintetében. A munkáltatói jogkör gyakorolása során – ideértve az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó tárgyköröket – be kell tartani a foglalkoztatási, vagy az ágazati jogszabályokban tételesen meghatározott egyeztetési rendet, továbbá az egyetértési, vagy véleményezési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. Figyelembe kell továbbá venni az

9



intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 2.3.3. Vezetői megbízások Az intézményben az alábbi vezetői megbízások adhatók ki: Magasabb vezetői megbízás: - igazgató - igazgató helyettes - gazdasági vezető Vezető megbízás: - belső ellenőr 2.3.4. Vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséggel járó vezetői megbízásokat és munkaköröket az SzMSz függeléke tartalmazza.

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVETI FELÉPÍTÉSE

3.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény, szakmailag önálló szervezeti egységekkel (intézményegységekkel) nem rendelkezik. Az intézmény gazdasági szervezettel rendelkezik. Az intézménynek nincsenek jogi személyiségű szervezeti egységei. Az intézményben könyvtári feladatokat ellátó szervezeti egység működik. Az intézmény szervezeti felépítését bemutató ábra (organogram) az SzMSz 1. számú mellékletét képezi. Az intézmény engedélyezett létszámkeretét a fenntartó határozza meg. Az intézmény egészére 51 fő szakmai és 13,25 fő technikai létszámkeret engedélyezett. Ebből a Gazdasági Hivatal technikai létszámkerete 13,25 fő.

3.2. GAZDASÁGI HIVATAL Az intézmény, Gazdasági Hivatal elnevezéssel, gazdasági szervezeti egységgel rendelkezik. A Gazdasági Hivatal felelős az intézmény működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért. 10



A Gazdasági Hivatal a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység. A Gazdasági Hivatal feladata: - a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással kapcsolatos feladatok ellátása, - az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással kapcsolatos feladatok koordinálása, illetve ellátása, - a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása, - a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, ide nem értve azonban a munkáltatói jogkörbe tartozó döntéseket, - a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása, - adatszolgáltatás, - pályázatok nyilvántartása, elszámolása, közreműködés a pályázati költségvetés elkészítésében. A Gazdasági Hivatal ellátja még az alapító okirat szerint hozzá rendelt az önállóan működő Bányai Júlia Gimnázium, Bolyai János Gimnázium és Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatokat az alábbiak szerint: - a Bányai Júlia Gimnáziumban a Gazdasági Hivatal állományából kihelyezett 1 fő látja a pénztárosi, és a pénzkezeléssel összefüggő egyéb feladatokat, - a Bólyai János Gimnáziumban a Gazdasági Hivatal állományából kihelyezett 1 fő látja a pénztárosi, és a pénzkezeléssel összefüggő egyéb feladatokat, - a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiumban 1 fő, a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium állományába tartozó gazdasági ügyintéző látja el a pénztárosi, és a pénzkezeléssel összefüggő egyéb feladatokat, valamint a kiegészítő tevékenységből (szálláshely-szolgáltatás) eredő gazdasági jellegű adminisztratív feladatokat. A hozzárendelt költségvetési szerveknél lévő, előbb említett személyek a Katona József Gimnáziumban lévő főpénztárossal, illetve a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium gazdasági ügyintézője a gazdasági vezetővel tart közvetlen munkakapcsolatot. Az intézményben, az intézményi étkeztetési, épülettakarítási, karbantartási és őrzés-védelmi feladatok ellátása, az irányító szerv által meghatározottak szerint, elsődlegesen szolgáltatás megrendeléssel történik. A Gazdasági Hivatal önálló szervezeti egységekkel (csoportokkal) nem rendelkezik. A Gazdasági Hivatal dolgozóinak feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A Gazdasági Hivatal az ügyrendjében rögzíti részletesen az általa ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladatés hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját.

3.3. BELSŐ ELLENŐRZÉS Az intézmény belső ellenőrzési szervezeti egységgel nem rendelkezik. Az intézmény belső ellenőrzési feladatait egy fő, főállásba kinevezett belső ellenőr látja el. A belső ellenőr, az 11



intézményt érintően közvetlenül az igazgatónak alárendelten látja el a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat. Az intézmény, az irányító szerv döntése alapján ellátja még a Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Bányai Júlia Gimnázium, a Bolyai János Gimnázium és a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat is. Az intézmény és a belső ellenőrzéssel érintett intézmények között megállapodás rendezi a belső ellenőr munkavégzésének rendjét, különösen is a munkavégzés helyét, heti osztott időtartamát. A belső ellenőr, az ellenőrzött intézmények vonatkozásában csak az érintett intézmény vezetőjének alárendelten végzi munkáját.

3.4. KÖNYVTÁR A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár tartós könyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az intézmény könyvtára nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. A könyvtár szolgáltatásit csak az intézmény tanulói és foglalkoztatottjai vehetik igénybe, külön beiratkozási kötelezettség nélkül. A könyvtár szolgáltatásai ingyenesek. A könyvtár kapcsolatot tart a többi közoktatási intézmény könyvtárával, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a Katona József Megyei Könyvtárral és más nyilvános könyvtárakkal, a Megyei Levéltárral. A könyvtár alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, ideértve a könyvtárhasználónak történő segítségnyújtást is a megfelelő irodalom, dokumentum felkutatásában, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A könyvtár kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása a szerzői jogi és az államháztartási szabályok betartásával, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása, - közreműködés a tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 12



A könyvtárat a könyvtáros vezeti. A könyvtáros főbb feladatai: - irányítja és ellenőrzi a könyvtár működését, - végrehajtja a feladatkörbe utalt, az éves és távlati munkatervekben rögzített feladatokat, - biztosítja és felügyeli a könyvtárhasználat rendjét, - elkészíti a könyvtár munkatervét, fejlesztési terveit, beszámolóit, jelenéseit, - kapcsolatot tart a tevékenységével összefüggő külső szervekkel, - gondoskodik a könyvtár munka-, baleset- és tűzvédelmének megszervezéséről, illetve a vonatkozó szabályok megtartásáról. A könyvtáros munkáját az igazgató által kijelölt szaktanár, illetve eseti jelleggel a többi szaktanár segíti. A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A könyvtár gyűjtőkörét a gyűjtőköri szabályzat határozza meg, amely az SzMSz 4. számú mellékletét képezi. A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre a nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. A könyvtár gyűjteményét a tanulók és pedagógusok igényét figyelembe véve kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A többkötetes dokumentumok kötetenként külön leltári számon kerülnek az egyedi címleltárkönyv és a számítógépes adatbázis bevételezési nyilvántartásába. A könyvtárhasználat rendjét az SzMSz 5. része tartalmazza. IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS KÖZÖSSÉGEI

4.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 4.1.1. Az igazgató, felelőssége és feladatai Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, törvényes képviselője és a munkáltatói jogok gyakorlója az igazgató. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt a működéssel kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. 13



Az igazgató felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók egészségügyi felügyeletének megszervezéséért, a személyes adatok védelméért, a közérdekű adatok nyilvánosságáért, az intézményen belüli információáramlás megfelelőségéért.

Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: -

az intézmény vezetése, az intézmény feladatellátásnak megszervezése és biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatok ellátása, a szakmai, számviteli, államháztartási, statisztikai beszámolók és jelentések elkészítése, a belső pénzügyi ellenőrzés rendszerének kialakítása és működtetése, a munkáltatói jog gyakorlása, az intézmény képviseleti jogának gyakorlása, kiadmányozási jog gyakorlása, jelen szabályzat tervezetének és az intézmény belső szabályzatainak elkészítése, a belső szabályozás rendjének érvényesítése, az intézményi munkatervek, feladattervek, ellenőrzési tervek, munkaprogramok előkészítése, vagy előkészítésük koordinálása, ezek végrehajtása, vagy végrehajtásuk ellenőrzése, a belső kontrollrendszer működtetése és ennek keretén belül a belső ellenőr tevékenységének közvetlen irányítása, a nevelőtestület vezetése, az annak jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, az intézmény vezető testületeinek irányítása, az intézmény közösségeivel való kapcsolattartás és együttműködés, az intézmény külső kapcsolatrendszerének fenntartása, ápolása, tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, a tankönyvellátás megszervezése és biztosítása, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, rendkívüli szünet elrendelése a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezésekor, a személyes adatok védelmének és az adatkezelés biztonságának biztosítása, az adatok minősítése, a közérdekű adatok, valamint az általános és különös közzétételi listák nyilvánosságra hozatala, az intézményen belüli informatikai rendszer működtetése, döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy belső szabályzat nem utal más hatáskörébe.

4.1.2. Az igazgató irányítási jogköre Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva betartja és betartatja a jogszabályokban foglaltakat, az irányító szerv és a fenntartó előírásait, épít az intézmény közösségeinek véleményére. Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva utasítást adhat ki. Az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. 14



Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 4.1.3. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli. Az igazgató, képviseleti jogkörében eljárva, az intézmény nevében jognyilatkozatot tesz, jogokat szerez, kötelezettségeket vállal. A gazdasági jellegű kötelezettségvállalás tekintetében be kell tartani az államháztartási jogszabályok, valamint az irányító szerv és a fenntartó előírásait is. A képviseleti jog, esetenként, illetve az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházható. A képviseleti jog átruházása alapulhat az SzMSz tételes rendelkezésén, vagy eseti jelleggel, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazáson. A meghatalmazáson meg kell jelölni az ügy tárgyát, az átruházott képviseleti jog terjedelmét és a meghatalmazás időtartamát. Az átruházott képviseleti jog nem ruházható tovább. Az intézmény képviselete akként történik, hogy az igazgató, a intézmény előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott neve alá, vagy fölé a nevét önállóan írja. Az intézmény által használt körbélyegző lenyomata:

Az intézmény által használt normál bélyegző lenyomata:

A bélyegzőhasználatra – különösen is a kiadmányozásra, nyilvántartásra, tárolásra, használati jogosultságra, érvényességre – vonatkozó szabályokat igazgatói utasítás határozza meg. A bankszámla feletti rendelkezéshez két személy együttes aláírása szükséges. 4.1.4. Igazgatóhelyettesek Az igazgató munkáját két, egymáshoz képest mellérendeltségi viszonyban lévő igazgatóhelyettes segíti. Feladataikat megbízott vezetőként, az SzMSz-ben és a vezetői megbízásban rögzített munkaterületeken tervszerűen és felelősséggel végzik, az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett. Az I. igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik különösen: - a hozzá beosztott munkaközösség-vezetők munkájának irányítása, - a tantárgyfelosztás előkészítése, órarend elkészítése, - a 2. félévben a pedagógusok helyettesítésre történő beosztása, a túlóra és a mulasztások nyilvántartása, - a tanulmányi versenyek szervezése, a versenyeredmények nyilvántartása, - a szakkörök szervezése, - a mérések, az alapvizsga megszervezése, - az iskolai ünnepségek megszervezése. 15



A II. igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik különösen: - az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel irányítása, - a hozzá beosztott munkaközösség-vezetők és a munkaközösségekhez nem tartozó tanárok munkájának irányítása, - az érettségi vizsgák megszervezése, adminisztrációja, - a végzősök továbbtanulásával kapcsolatos felkészítő feladatok ellátása, - az iskolai statisztikai adatszolgáltatással, a tanulmányi adminisztrációval kapcsolatos feladatok ellátása, - a pedagógus továbbképzések megszervezése, - a beiskolázással kapcsolatos rendezvények megszervezése, - a tanulók egészségi szűrővizsgálatának megszervezése, - az 1. félévben a pedagógusok helyettesítésre történő beosztása, a túlóra és a mulasztások nyilvántartása, - a tanórán kívüli rendezvények, előadások szervezése, - az iskolai évkönyv kiadása. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, melynek jellemző formája: - heti rendszerességgel, személyes megbeszélés formájában, az intézmény folyamatban lévő ügyeire kiterjedően, - napi rendszerességgel, személyes megbeszélés formájában, a vezetői benntartózkodást érintő kérdésekben, - eseti jelleggel, telefonon bármikor, ha rendkívüli esemény, vagy halasztást nem tűrő intézkedés szükségessége azt indokolttá teszi. 4.1.5. Gazdasági vezető A gazdasági vezető felelős az intézmény pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért. A gazdasági vezető az igazgató közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el feladatait, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az igazgató helyettese. A gazdasági vezető fontosabb feladatai: - közvetlenül vezeti és ellenőrzi a Gazdasági Hivatalt, - irányítja és koordinálja a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek munkáját, ezen szakterületek vonatkozásában, iránymutatást ad számukra és ellenőrzi azok betartását, - gazdasági intézkedéseket hoz, - felelős a gazdasági szervezet feladatainak jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, - ellenjegyzési jogot gyakorol. A gazdasági vezető, irányítási jogkörében eljárva, a pénzügyi-gazdasági tárgykörökben, az intézményre kiterjedő hatállyal, utasítást adhat ki.

jellegű

A gazdasági vezető ellenjegyzi az intézményt terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalást, követelés előírást, intézkedést. Ellenjegyzési jogot gyakorol továbbá a Bányai Júlia Gimnáziumot, a Bolyai János Gimnáziumot és a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiumot terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalás, követelés előírás, intézkedés vonatkozásában is. A gazdasági vezető jogosult arra, hogy kötelezettségvállalás 16



ellenjegyzésére kijelöljön jogszabály szerinti képesítéssel rendelkező más személyt is. A kijelölés meghatározott időtartamra, vagy visszavonásig szólhat. A kijelölésben meg kell határozni az ellenjegyzés felső értékhatárát. A kijelölésről értesíteni kell az érintett vezetőket. 4.1.6. A helyettesítés rendje Az igazgatót, távollétében, illetve akadályoztatása esetén – a gazdasági és pénzügyi tárgykörök, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása kivételével – az I. igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az I. igazgatóhelyettes is távol vagy akadályoztatva van, akkor az igazgatót a II. igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatót, a pénzügyi-gazdasági tárgykörökben a gazdasági vezető helyettesíti. Az igazgató, a munkáltatói jogkörök gyakorlását illetően, a fenti rend szerint csak akkor helyettesíthető, ha a távolléte, illetve akadályoztatása meghaladja a tizenöt napot. Amennyiben az igazgató és az igazgatóhelyettesek együttesen vannak távol, vagy akadályoztatva, akkor az igazgatót a Közalkalmazotti Tanács elnöke, vagy valamely jelenlévő tagja helyettesíti azzal, hogy felelőssége, intézkedési jogköre kizárólag az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az igazgató, a fenntartó előírásai szerint folyamatosan tájékoztatást ad a fenntartónak a helyettesítés rendjéről, a helyettesítők személyéről. Az igazgatóhelyettes, illetve a helyettesítés miatt vezetői feladatokat ellátó személy haladéktalanul köteles megkeresni a fenntartót, ha az igazgató akadályoztatásának jellege ezt szükségessé teszi. 4.1.7. A vezetők kapcsolattartása Az előzőekben felsorolt vezetők a hetenként tartott vezetői értekezletek által tartanak rendszeres kapcsolatot egymással. A vezetői értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. Az értekezletről emlékeztető készül, melyben rögzítik a megvitatott ügyeket, az elhangzott tájékoztatásokat, a feladatok, felelősök és a határidők meghatározásával együtt. A vezetők, a téma jellegétől és sürgősségétől függően, eseti jelleggel, külön-külön is kapcsolatot tartank egymással, szóban, illetve írásban, a vezetői értekezleten való utólagos tájékoztatás kötelezettségével. Az előzőekben felsorolt vezetők, a közalkalmazotti tanács vezetőjével és a szakszervezetek képviselőivel kiegészülve, havi rendszerességgel un. kibővített vezetői értekezletet tartanak. A kibővített vezetői értekezlet célja a konzultáció, tájékoztatás, tájékozódás, javaslattétel, vélemény-nyilvánítás és eszmecsere a dolgozókat érintő kérdésekről, tervekről. Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. Az értekezletről emlékeztető készül, melyben rögzítik a megvitatott ügyeket, az elhangzott tájékoztatásokat.

17



4.2. A NEVELŐTESTÜLET 4.2.1. A nevelőtestület feladata, jogkörei A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik - a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - az SzMSz és módosításának elfogadása, - az éves munkatervének elkészítése, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat is, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend és módosításának elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program és módosításának elfogadása tárgykörben a vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az igazgató pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - a pedagógiai program, valamint az SzMSz jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, - jogszabályban, SzMSz-ben meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - a felvételi követelmények meghatározásához, - jogszabályban, SzMSz-ben meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület, a pedagógiai program, az SzMSz, a házirend és a minőségirányítási program elfogadása kivételével, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 18



Az átruházott jogkör gyakorlója, az átruházott jogkörben hozott döntést, és a kapcsolódó jegyzőkönyvet, vagy jegyzőkönyv-kivonatot, az ülésezést követő nyolc napon belül köteles megküldeni az igazgatónak. A nevelőtestület rendszeres jelleggel, határozatlan időre az alábbi feladatköreit ruházza át: - az adott osztályban tanító tanárokból és az intézmény vezetőiből álló közösség jogkörébe: a tanulók magasabb évfolyamba való lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, - a szakmai munkaközösségek jogkörébe: a tantárgyfelosztás elfogadás előtti véleményezése. A rendszeres jelleggel átruházott jogkör gyakorlója – amennyiben a nevelőtestület nem kér soron kívüli tájékoztatást – félévenként számol be a nevelőtestületnek tevékenységéről, döntéseiről. 4.2.2. A nevelőtestületi értekezlet működési rendje A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az óraadó tanár szintén tagja a nevelőtestületnek, de csak a jogszabályban meghatározott tárgykörökben rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület rendes értekezletei: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - az első félév munkáját értékelő értekezlet, - minden félévben a nevelési értekezlet. A nevelőtestületi értekezletet – a fenti alkalmakon túlmenően – az igazgató bármikor összehívhatja. Harminc napon belüli időpontra össze kell hívni a nevelőtestület értekezletét, ha azt a tagok legalább egyharmada, a napirendi javaslat megnevezésével kéri. Ha a szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (rendkívüli értekezletek) A nevelőtestület értekezletét az igazgató hívja össze, a tanári szobában hirdetmény kifüggesztésével. A hirdetmény tartalmazza az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét. A hirdetményt, az értekezlet megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban kell kifüggeszteni. A rendkívüli értekezlet – indokolt esetben – nyolc napnál rövidebb időtartamon belülre is összehívható. Az értekezletet az igazgató, vagy az általa felkért igazgatóhelyettes vezeti (levezető). Az értekezlet megnyitása után a levezető – a jelenléti ív alapján – megállapítja a határozatképességet. A nevelőtestület értekezlete – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – akkor határozatképes, ha azon a jogosultak több mint a fele jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét, eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott értekezletre felkért jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők közül felkért két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az igazgató, 19



vagy a jegyzőkönyv-vezető hitelesít aláírásával. A jelenlévők felsorolását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív tartalmazza. A nevelőtestület – a jogszabályokban, illetve az SzMSz-ben rögzített esetek kivételével – nyílt szavazási eljárásban hozza határozatait. A határozatban – szükség esetén – meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt, valamint a végrehajtás határidejét. A tagok „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A határozathozatalhoz – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – a jelenlévő tagok több mint a felének egyetértése szükséges. Bármely tag kérheti, hogy a jegyzőkönyv név szerint is rögzítse szavazatát. Bármely tag indítványozhatja továbbá a titkos szavazással történő határozathozatalt is. Ebben az esetben a tagok, a szavazást megelőzően döntenek a nyílt, vagy titkos szavazási módról. A nevelőtestület titkos szavazással dönt a jogszabályokban, illetve az SzMSz-ben meghatározott esetekben, valamint ha a tagok – erre vonatkozó indítvány esetén – titkos szavazási módról döntöttek. A titkos szavazás rendje: - A szavazás szavazólappal történik, melyen fel kell tüntetni a szavazás tárgyát, az arra vonatkozó egyértelmű, eldöntendő kérdéssel, valamint az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazat megtételére szolgáló helyet. - Amennyiben azonos tárgykörben több személyről, alternatíváról kell szavazni, úgy az egyes személyekre, alternatívákra azonos típusú szavazat is adható. - Ha a nevelőtestület valamely tagját illetően történik a szavazás, a személyében érintett tag – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – zavartalanul élhet szavazati jogával. - A titkos szavazás érvényességét és eredményességét három jelenlévőből választott szavazatszámláló bizottság állapítja meg. - A szavazat abban az esetben érvényes, ha a tag vélemény-nyilvánítása egyértelműen megállapítható. - A szavazás akkor eredményes, ha a tagok több mint a fele egyetértőleg nyilatkozott. - Amennyiben azonos tárgykörben több személy, illetve alternatíva is elérte a szavazattöbbséget, úgy közöttük a több „igen” szavazat, azok azonossága esetén a több „tartózkodom” szavazat dönt. - Eredménytelen, vagy eredményes, de több személy, alternatíva között teljes egyenlőséget mutató szavazás esetén a levezető elrendelheti, hogy a vélemény megfontolására adott rövid szünet után a titkos szavazás megismétlésre kerüljön. A nevelőtestület értekezletéről készült jegyzőkönyvet nyolc napon belül meg kell küldeni a gazdasági vezetőnek.

4.3. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre, az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként, szakmacsoportonként. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - magyar nyelv és irodalom, - történelem, - angol nyelv, 20


-


német nyelv, további idegen nyelvek, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, testnevelés, osztályfőnöki.

A szakmai munkaközösség feladata különösen: - a nevelő és oktató munka szakmai színvonalának, minőségének javítása, - a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztése, - a módszertani eljárások tökéletesítése, - részvétel a szakmai munka belső ellenőrzésében, - a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, lebonyolítása, elbírálása, az eredmények kihirdetése, - egységes követelményrendszer kialakítása, - a tanulók tudás- és ismeretszintjének felmérése és értékelése, - a pedagógusok továbbképzésének szervezése, és az arra vonatkozó javaslattétel, - szakmai segítségnyújtás a pedagógusoknak, - pedagógiai innovációs tevékenység folytatása, - javaslattétel a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - a pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása, - javaslattétel a munkaközösség vezetőjének személyére, - a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátása. A szakmai munkaközösség dönt: - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - a továbbképzési programokról, - a tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – a szakterületét érintően – véleményt nyilvánít: - a pedagógiai munka eredményességéről és javaslatot tesz továbbfejlesztésére, - a pedagógiai programról, - a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról, - a felvételi követelmények meghatározásáról, - a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásáról. A szakmai munkaközösség maga határozza meg működésének rendjét, és munkatervét. Önálló működési rend hiányában a nevelőtestületi értekezlet működési rendjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösség javaslata alapján, egy tanévre. A megbízás többször is meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség a vezetőjén keresztül tart kapcsolatot az intézmény vezetésével és más közösségeivel. A kapcsolattartás az igazgatóval és a többi munkaközösség vezetőjével 21



rendszeres, legalább negyedéves gyakoriságú, jellemző formája a személyes megbeszélés. Más személyekkel, illetve közösségekkel alkalmilag, szükség szerint tart kapcsolatot a vezető. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai közé tartozik különösen: - a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása (szeptember 30-ig), - összefoglaló elemzés, beszámoló készítése a munkaközösség éves tevékenységéről (a tanévzáró értekezletet megelőző hétig), - javaslattétel a tantárgyfelosztásra, - módszertani és szaktárgyi értekezlet tartása, bemutató foglalkozás szervezése, - a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének irányítása, gondoskodás a szakmai segítségnyújtás megfelelő módjáról, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, a továbbképzés irányítása, - javaslattétel a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - a munkaközösség képviselete, - a munkaközösségi tagok szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, - a szakmai munka belső ellenőrzésében való részvétel, a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelés figyelemmel kísérése.

4.4. ALKALMI MUNKACSOPORTOK Az intézményben folyó munka egyes aktuális, a napi rendes munkamenetbe be nem illeszthető feladatainak elvégzésére, a vezetés bármely tagja, illetve valamely közösség kezdeményezésére alkalmi jellegű munkacsoport hozható létre. A munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait, a kapcsolattartás módját és gyakoriságát, valamint a feladat elvégzéséről való beszámolás rendjét és határidejét az igazgató határozza meg.

4.5. SZÜLŐI SZERVEZET A szülők, jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik különösen: - saját működési rendjének elfogadása, módosítása, - munkatervének elfogadása, módosítása, - tisztségviselőinek megválasztása, - iskolaszék létrehozásának kezdeményezése, - a szülőket képviselő személy megválasztása, 22


-


a nevelőtestület által átruházott jogkörben történő eljárás.

A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol: - a jogszabályban meghatározott tárgykörökben az SzMSz elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor, - az intézményben üzemelő élelmiszerárusító egység nyitvatartási meghatározásakor, - jogszabályokban, SzMSz-ben meghatározott egyéb tárgykörökben.

rendjének

A szülői szervezet véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét: - a pedagógiai program elfogadásakor, - az intézményi minőségirányítási program elfogadásakor és módosításakor, - az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelésekor, - az éves munkaterv meghatározásakor, - az iskolai tankönyvellátás és támogatás kérdésében, - jogszabályban, vagy SzMSz-ben meghatározott egyéb esetekben. A szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény erre kijelölt helyiségét és annak berendezését. A szülői szervezet létrehozható osztályonként, valamint intézményi szinten. Az intézményi szinten létrehozott szülői szervezettel – annak vezetője útján – az igazgató tart kapcsolatot. A kapcsolattartás rendszeres, formája legalább negyedévente a személyes megbeszélés, minden más esetben – szükség szerint – a személyesen, vagy telefonon történő egyeztetés, megbeszélés. Az osztályonként létrehozott szülői szervezettel az osztályfőnök tart folyamatos kapcsolatot. Az intézmény más vezetőivel, közösségeivel az intézményi szinten létrehozott szülői szervezet vezetője tart kapcsolatot alkalmilag, szükség szerint.

4.6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 4.6.1. Osztályközösségek Az intézmény – oktatási-nevelési szempontok szerinti – alapegységei az osztályok, melyek élén az igazgató által kijelölt osztályfőnök áll. 23



Az osztályokba történő beosztásról, illetve a beosztás módosításáról az igazgató dönt. 4.6.2. Diákkörök A tanulók, közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. 4.6.3. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat tevékenységében az intézmény valamennyi tanulója részt vehet, munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (patrónus) segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolai faliújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: - jogszabályban meghatározott ügyekben az SzMSz elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, - minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez, - az intézményben üzemelő élelmiszerárusító egység nyitvatartási rendjének meghatározásakor, - jogszabályokban, SzMSz-ben meghatározott egyéb tárgykörökben. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 24


-


az intézményi minőségirányítási program elfogadásakor és módosításakor, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, az iskolai tankönyvellátás és támogatás kérdésében, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, külön jogszabályokban, SzMSz-ben meghatározott egyéb tárgykörökben.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat, a feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény erre kijelölt helyiségét és annak berendezését. Az intézmény, a diákönkormányzat működéséhez, a költségvetésben elkülönített pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával járul hozzá, prioritást biztosítva azonban az intézményi szintű programok megvalósításának, és a tájékoztatási rendszer (faliújság, iskolarádió) működtetésének. A diákönkormányzattal – annak vezetői, vagy megbízás esetén patrónusa útján – az igazgató tart kapcsolatot. A kapcsolattartás rendszeres formája havonta egy alkalommal személyes megbeszélés, minden más esetben – szükség szerint – a személyesen, vagy telefonon történő egyeztetés, megbeszélés. 4.6.4. Diákközgyűlés Az intézményben évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. (évi rendes diákközgyűlés) A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az igazgató kezdeményezheti. A diákközgyűlés összehívását, az időpont, a helyszín és a napirendek közlésével, a közgyűlés megrendezése előtt legalább tizenöt nappal korábban, a tájékoztatási rendszeren keresztül (faliújság, iskolarádió) nyilvánosságra kell hozni. A tervezett napirendeken kívüli új napirend felvételét a diákönkormányzat vezetőjénél lehet kérni, a közgyűlést megelőző ötödik napig. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az igazgató beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. 25



4.7. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG Az alkalmazotti közösség gyűlését a jogszabályokban meghatározott esetekben, valamint szükség szerint, az intézmény egészét érintő kérdések megtárgyalására kell összehívni. Az alkalmazotti közösség gyűlésére – a jogszabályokban meghatározott eltérő szabályok kivételével – a nevelőtestület működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4.8. EGYÉB DOLGOZÓI KÖZÖSSÉGEK A Közalkalmazotti Tanácsot, valamint a reprezentatív szakszervezetet a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. A Közalkalmazotti Tanáccsal, valamint a reprezentatív szakszervezetekkel az igazgató, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója tartja a kapcsolatot. A dolgozói szervezetekkel való kapcsolattartás formái: - igazgatóval történő személyes megbeszélés, egyeztetés, - kibővített vezetői értekezlet, - vezetőségi vagy közösségi megbeszélésen, értekezleten való részvétel, - dolgozói fórum tartása. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A kapcsolattartás általános szabálya a kellő időben történő meghívás, a tárgykör (napirend) előzetes közlése, a nyilatkozat írásba foglalása (jegyzőkönyvben, vagy külön iraton).

4.9. A KÖZÖSSÉGEK MŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI Azok a közösségek, amelyek saját maguk jogosultak működési rendjüket meghatározni, saját eljárásrendet (ügyrendet, működési rendet) alkotnak, és eszerint járnak el. Saját eljárásrend hiányában a nevelőtestület működésére vonatkozó eljárásrend alkalmazása javasolt. Minden más közösség tekintetében a nevelőtestület működésére vonatkozó szabályok az irányadók, a jogszabályokban, vagy az SzMSz-ben foglalt eltérő rendelkezés hiányában, ugyanakkor a jogi előírásokat értelemszerűen, rendeltetésükkel összhangban alkalmazva. Minden közösség vonatkozásában alapvető követelmény, hogy tevékenysége, ülésezése ne veszélyeztesse a tanórai, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő feladatellátást, illetve az azokon való részvételt. Az intézmény közösségei, a közösségek vezetőin, vagy a közösség által kijelölt kapcsolattartókon keresztül tartanak kapcsolatot egymással. A kapcsolattartás – annak 26



tárgyától, jellegétől függően – lehet rendszeres vagy eseti, formáját illetően jellemzően szóbeli. A közösségek tagjai, a közösség vezetőjén keresztül értesülnek az intézmény vezetésével, illetve más közösségekkel való kapcsolat, együttműködés eredményéről. A közösségek, a saját tagjaik vonatkozásában biztosítják a közösségen belüli megfelelő információáramlást, ennek keretében egyrészt a tagok kéréseinek, kérdéseinek, kezdeményezéseinek a kompetens személyhez, testülethez történő eljuttatását, vagy a közösség saját döntéshozatalát, másrészt a döntésekről, állásfoglalásokról, közösségen kívüli megkeresésekről a közösség tagjainak informálását. Az információáramlás mindkét irányban, a közösségi fórumok alkalmával jellemzően szóbeli, minden más esetben jellemzően írásbeli. Írásbeli tájékoztatás alatt a honlapon, valamint a közösség számára fenntartott hirdetőtáblákon történő közzététel értendő. V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

5.1. AZ INTÉZMÉNY NYITVATARTÁSA Az intézmény rendszeres nyitvatartási ideje a szorgalmi időszak tanítási napjain: 06.00-tól 22.00-ig. A nyári szünet időtartama alatt az intézmény ügyeletet szervez, melynek napjairól és időtartamáról legkésőbb az utolsó tanítási napon ad tájékoztatást, illetve az ügyeleti rendet az intézmény bejáratához is kifüggeszti. Az iskolai rendezvények miatti eltérő nyitvatartási idő, az iskolai hirdetőtáblákon, illetve az osztályfőnökök által kerül közzétételre. A nem iskolai rendezvények miatti eltérő nyitvatartási idő, a rendezvény szervezőjével kötött megállapodásban kerül meghatározásra. A tanítás nélküli pihenőnapokon, illetve az előzőekben nem említett időtartamokban csak a rendészet teljesít szolgálatot az intézményben. Szorgalmi időben a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 09.00 és 15.30 óra között. A gazdasági jellegű ügyeket a Gazdasági Hivatal irodájában 09.00 és 15.30 óra között intézhetik a dolgozók és a tanulók.

5.2. A KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK Az intézményben kötelező foglalkozásoknak minősülnek a tanórák. Az intézményben a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap, tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik. 27



A tanórák heti, illetve napi beosztását az órarend tartalmazza, melyet legkésőbb az első tanítási napon a tanulók rendelkezésére kell bocsátani. A kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a jogszabályokban meghatározott mértéket. A tanórák kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanórák vége előtt öt perccel rövid előcsengetés figyelmeztet a tanóra végére. A tanórák között szünetet kell tartani. A napi tanítási idő kezdete: 07.45 óra. A csengetési rend az alábbi: - 1. óra: 07.45 – 08.30 - 2. óra: 08.40 – 09.25 - 3. óra: 09.35 – 10.20 - 4. óra: 10.35 – 11.20 - 5. óra: 11.30 – 12.15 - 6. óra: 12.25 – 13.10 - 7. óra: 13.15 – 14.00 A gyógytestnevelés órák ideje a kijelölt napokon 0. vagy 8. óra is lehet. A tanórák negyvenöt percesek. Az igazgató, iskolai rendezvény, vagy rendkívüli esemény miatt – kivételes jelleggel – ennél rövidebb tanítási órákat is szervezhet, a jogszabályban foglalt megkötésekkel. Eltérő rendelkezés hiányában a rövidített tanítási órák csengetési rendje: - 1. óra: 07.45 – 08.25 - 2. óra: 08.35 – 09.25 - 3. óra: 09.25 – 10.05 - 4. óra: 10.20 – 11.00 - 5. óra: 11.10 – 11.50 - 6. óra: 12.00 – 12.40 - 7. óra: 12.45 – 13.30 A kötelező foglalkozások rendjét, az azokról történő mulasztás igazolásának módját, illetve az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit jogszabály és a házirend rögzíti.

5.3. A NEM KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK Az intézmény a tanulók érdeklődése, igénye szerint rendszeresen, illetve alkalmanként nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, a jogszabályban és a fenntartó döntése szerinti heti időkeretben. A nem kötelező foglalkozások rendjét a házirend tartalmazza. 5.3.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Rendszeres jelleggel szervezhető tanórán kívüli foglalkozások formái: - szakkör, - énekkar, 28


-


diákszínpad, felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás, egyéni foglalkozás, diáksport-egyesület foglalkozása, tanulószobai foglalkozás.

A tanulók jelentkezése – a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes, a jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. Az adott tanévre szóló rendszeres tanórán kívüli foglalkozások meghirdetéséről – azok megnevezése, heti óraszáma, vezetője, működésének időtartama megjelölésével – minden tanév elején az intézmény vezetői döntenek. A foglalkozás vezetőjét az igazgató jelöli ki, illetve bízza meg. A foglalkozások időtartama heti 45 vagy 2 × 45 perc. A foglalkozásokat az utolsó óra után lehet megkezdeni és 18.00-ig be kell fejezni. A tanulószobai foglalkozásokat, a jogszabály által kötelezővé nem tett esetekben csak kellő számú jelentkező esetén szervezi az intézmény. 5.3.2. Alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások Az intézmény, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltése érdekében, a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. Az intézmény a pedagógiai programmal összhangban a következő tanórán kívüli foglalkozásokat szervezheti: - rendhagyó óra, - kulturális és sportrendezvény, - színház- és múzeumlátogatás, - klubdélután, - táncos rendezvény, iskolabál, - verseny, - tanulmányi kirándulás, - tábor, - külföldi utazás, - üzemlátogatás. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők viselik. Az alkalmi jellegű foglalkozásokra a kihirdetéskor meghatározottak szerint kell jelentkezni. A foglalkozások csak pedagógus felügyeletével szervezhetők.

5.4. A MINDENNAPI TESTEDZÉS Az intézmény biztosítja a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör feladatait ellátó diáksport egyesület működését.

29



Az intézmény, egyrészt az órarend szerinti testnevelés órákkal, másrészt a nem kötelező foglalkozásként meghirdetett tanórán kívüli foglalkozásokkal biztosítja a tanulók mindennapos testedzésének lehetőségét. 5.4.1. A mindennapi testedzés formái: Tanórai foglalkozások: - 7-8. évfolyamon heti 2,5 testnevelés óra, - 9-12. évfolyamon heti 2 testnevelés óra, Tanórán kívüli foglalkozások: - a diáksport egyesület szakosztályainak egy-egy sportágban szervezett rendszeres foglalkozásai, - a hét minden napján szervezett tömegsport-foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak A tanórán kívüli sportfoglalkozásokon minden tanuló jogosult részt venni. 5.4.2. Az iskolai sportkör feladatainak ellátása Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő Katona József Gimnázium Diáksport Egyesület (DSE) látja el. A DSE saját alapszabálya, szervezeti és működési rendje szerint látja el feladatait, az intézménnyel együttműködve. A tanórán kívüli szervezett tömegsport- és szakosztályi foglalkozásokon való részvételhez az intézmény biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem, a díszterem, az edzőterem, a testnevelő tanárok felügyelete mellett, a közösen megállapított foglalkozások ideje alatt a tanulók számára nyitva legyen. A szakosztályi foglalkozások időpontjait az iskolakezdéstől számított két héten belül közli a DSE vezetése. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben vagy a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. A DSE-vel az igazgató folyamatos kapcsolatot tart. Ennek keretében a DSE elnöke és az igazgató áttekintik a sportköri feladatok ellátására kötött megállapodás teljesítését, és évente felülvizsgálják a megállapodás feltételrendszerét.

5.5. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ÉS KÉPZÉSEK Az intézményben felnőttoktatási tevékenység nem folyik. Az intézményben a tanulók számára, igazgatói engedéllyel és a szülő írásbeli hozzájárulással önköltséges tanfolyamok is szervezhetők. A tanfolyamokra – a képzés jellegétől és tárgyától 30



függően – az adott képzésre vonatkozó általános és különös jogszabályi előírások rendelkezéseit kell alkalmazni. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak szervezhetnek hit- és vallásoktatást. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz termet biztosít az órarendhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

5.6. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A napi rendes munkaidő alatt az igazgató és az igazgatóhelyettesek közül egyikük mindig az intézményben tartózkodik. Amennyiben valamennyi vezető akadályoztatott a benntartózkodásában, úgy a helyettesítési rendre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

5.7. KÜLSŐ SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK ÉS BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Jelen rendelkezés vonatkozásában külső személy alatt azok értendők, akik az intézménnyel nem állnak foglalkoztatási, illetve tanulói jogviszonyban. A külső személyek belépését, tartózkodási célját és kilépését a portaszolgálat regisztrálja. A portaszolgálat útbaigazítást ad, szükség esetén – további intézkedésig – várakozásra szólít fel, illetve tájékoztatást ad a keresett személy távollétéről. Az intézmény területén - a foglalkoztatottak és a tanulók, a munkarend, illetve a nyitvatartási rend szerint, - a hivatalos ügyet intéző külső személyek, - az igazgató egyedi engedélyévek rendelkező személyek, valamint - az intézménnyel kötött szerződés alapján belépésre, használatra jogosultságot szerzett személyek tartózkodhatnak.

5.8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének lényeges eleme a kitűzött célok és eredmények összehasonlítása, melynek megszervezéséért és hatékony működtetésért az igazgató felelős. A belső ellenőrzés feladatai: - biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az igazgató és az intézmény vezetése számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, 31


-


szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Ellenőrzésre jogosultak: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - szakmai munkaközösség vezetője, vagy ezzel külön megbízott tagja, - az igazgató vagy a fenntartó által felkért személy. Kiemelt ellenőrzési szempontok a pedagógiai munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanterv és a tanmenetek időarányos teljesítése, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala tanítási órákon, - a tanulók tudása, fejlődése, - az órára történő előzetes felkészülés tervezése, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. Az ellenőrzés jellemző módszerei: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, - írásos dokumentumok vizsgálata, - összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, eredményességére vonatkozóan, - beszámoltatás szóban és írásban.

nevelési

terület

Az ellenőrzés célja: - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - eredményesség, problémák feltárása, - a minőségi munkavégzés fejlesztése. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza az éves munkaterv mellékleteként. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben az ellenőrzési tervben feltüntetett ellenőrzéstől el lehet térni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolyásáról az igazgató dönt. A pedagógiai munka ellenőrzése mindig az igazgató és az ellenőrzött pedagógus tudtával történhet.

32



Az ellenőrzések eredményeit írásban rögzíteni kell és a tapasztalatokat egyénileg, a szakmai munkaközösségeken belül vagy a nevelőtestületi értekezleteken meg kell beszélni.

5.9. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Az intézmény az október 23-ai és a március 15-ei állami ünnep alkalmából ünnepi rendezvényt tart. Az ünnepélyen csak az intézmény foglalkoztatottjai és tanulói vesznek részt. A tanévnyitó, a tanévzáró és ballagási ünnepségeken a tanulók szülei és meghívottak is részt vehetnek. Az ünnepélyeken való részvétel mind a foglalkoztatottaknak, mind a tanulóknak kötelező. Az ünnepélyeken ünnepi viseletben kell megjelenni. Az intézmény tanulóinak ünnepi viselete: - fiúknál: sötét színű öltöny, fehér ing, egységes katonás nyakkendő, iskolai jelvény és az öltönyhöz illő alkalmi cipő, - lányoknál: sötétkék szoknya, ugyanilyen anyagból készült V-alakú nyakkivágású és hosszú ujjú felsőrész, amelyre egységes gallér, kézelő és iskolai jelvény kerül. A lányok az egyenruhához illő alkalmi cipőt viselnek. A gallér és a nyakkendő beszerzése az intézményen keresztül történik, a beiratkozás alkalmával. Az ünnepi egyenruha használata a tanév rendjében meghatározott ünnepségeken kötelező. Az intézmény az alábbi alkalmakkor ünnepi megemlékezést tart: - október 6. – megemlékezés az Aradi Vértanúkról, - november 11. – Katona József születésének évfordulója, - február 25. – megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól, - április 15. – holokauszt emléknap, - június 4. – megemlékezés a Trianoni szerződésről. Az ünnepi megemlékezésekre – az éves munkatervben rögzítettek szerint – intézményi vagy osztályközösségi szinten kerül sor. Az ünnepélyek és megemlékezések időpontját és szervezőjét az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepélyek és megemlékezések pontos helye és kezdési időpontja a hirdetőtáblákon és az osztályfőnökök által külön is kihirdetésre kerül. Az intézmény, a fenntartó által szervezett hivatalos városi ünnepségeken is képviselteti magát.

5.10. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az intézmény, saját történetének folyamatos kutatásával és dokumentálásával, névadója életművének és munkásságának kutatásával, példaként állításával, továbbá hagyományos rendezvényei által segíti elő az intézmény jó hírnevének megőrzését, közösségi életének fejlődését, a közösségi együvé tartozás érzésének erősítését, az egymás iránti tiszteletre nevelést. 33



Katona Józsefnek emlékét születésnapjához (november 11.) és halálának évfordulójához (április 16.) kötődve ápolja az intézmény, elsősorban iskolai megemlékezésekkel, kapcsolódva továbbá a városi rendezvényekhez. Katona József szobrát a mindenkori 9. évfolyam gondozza. Az intézmény jelmondata: „Becsület és dicsőség az érdemesnek!” (Katona József: István a magyarok első királya) Az intézmény zászlója: A zászló piros fehér zöld színű, selyemből készült nemzeti lobogó, melyre az iskola címere és jelmondata rá van hímezve. Hétköznapokon a díszteremben van elhelyezve. Az ünnepélyek helyszínére a szervező tanár megbízásából, az arra érdemes tanulók viszik a zászlót. Az iskola címerét és jelvényét – melyek színben és formában azonosak – az SzMSz … számú melléklete tartalmazza. A címer használatát, felhasználását az igazgató engedélyezi. A jelvényt a beiratkozó tanulók a beiratkozáskor vásárolják meg az intézményben. A jelvény viselése az iskolai ünnepségeken kötelező. A hagyományok ápolásában és a hagyományos rendezvények megtartásában az intézmény épít az Alapítvány a Kecskeméti Katona József Gimnáziumért munkájára, együttműködésére. Az intézmény hagyományos rendezvényei: - Gólyabál, - Katonás Napok (Katona József születésnapjához igazodva), - Karácsonyi ünnepély, - Szalagavató, - Ballagás. A rendezvények időpontját és szervezőjét az éves munkaterv rögzíti. Az intézmény és egykori tanulói kapcsolattartását szolgálják: - a pályakövetési rendszer, - az érettségi és öregdiák találkozók, - az Alapítvány a Kecskeméti Katona József Gimnáziumért rendezvényei. Az intézmény – lehetőségeihez mérten évente – iskolai évkönyvet jelentet meg. Az évkönyv átfogó képet ad a tanév munkájáról, eredményeiről. „Büszkeségeink”–tabló: Általában évente, a tanév során kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókról tabló készül, mely a folyosón kerül elhelyezésre. Az intézmény folyamatosan gyűjti az iskolatörténeti emlékeket, melyeket időszaki kiállításokon mutat be. Iskolaújság: Évente néhány alkalommal megjelenő diáklap, melyet a tanulók készítenek a pedagógusok segítségével. Az iskolaújság terjesztésére elsősorban intézményen belül kerül sor. 34



Iskolarádió: Az iskolarádió, a pedagógusok irányításával és a tanulók közreműködésével sugároz adást, a 3. és 4. tanóra közötti szünetben. Ettől eltérő időpontban történő sugárzásra az igazgató ad engedélyt. Honlap: az intézmény – a közoktatási jogszabályokban előírt nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségének teljesítése érdekében – honlapot tart fenn. A honlap készítésében, tartalmi és formai frissítésében, megújításában az igazgató által kijelölt pedagógusok vesznek részt. A honlap készítésében a szaktanárok által kiválasztott tanulók is részt vesznek.

5.11. TANKÖNYVELLÁTÁS Az intézményben a tanulók tankönyvellátásának megszervezéséért az igazgató tartozik általános felelősséggel. Az iskolai tankönyvellátás rendjét, a támogatás egyes kérdéseit az igazgató határozza meg, a jogszabályokban foglaltak szerint. A tankönyvellátás és támogatás kérdéseiben az igazgató kikéri a szakmai munkaközösség, a szülői szervezet és diákönkormányzat véleményét. Az éves munkatervben kell meghatározni azt a felelős dolgozó(ka)t, aki az adott tanévben elkészíti az tankönyvrendelést, valamint részt vesz a tankönyvterjesztésben. (tankönyvfelelős) A tankönyvfelelőssel az intézmény megállapodást köt a feladatok, a határidő, a tankönyvterjesztés helye, módja, ideje valamint a díjazás kérdéseiben. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az oktatásban felhasználható tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzéke a szakmai munkaközösségek, és pedagógusok rendelkezésére álljon. A tankönyvrendelés alapja a szakmai munkaközösségek által kiválasztott tankönyvek jegyzéke. Az iskolai tankönyvellátás tankönyvforgalmazón keresztül is megszervezhető. Ebben az esetben a munkamegosztás jellemző módja, hogy a tankönyveket – a tankönyvrendelés alapján – a tankönyvforgalmazó szerzi be és szállítja le az intézményhez, míg az intézmény gondoskodik a tankönyveknek a tanulókhoz történő eljuttatásáról. Az intézmény és a tankönyvforgalmazó a jogszabályban meghatározott tartalommal tankönyvellátási szerződést köt egymással. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét a házirend tartalmazza.

5.12. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE A könyvtár minden tanítási napon 08.30 vagy 09.30 és 14.30 között van nyitva. A könyvtárhasználók az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése. 35



A könyvtári kölcsönzés feltétele, a könyvtárhasználó olvasójeggyel történő ellátása. Az olvasójegy számát, tulajdonosának nevét – tanulók esetén osztályát – a könyvtári nyilvántartásba is be kell jegyezni. A kölcsönzés szabályai: - A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található szabadpolcról kiválasztható. - A kölcsönzés feltétele, a kölcsönzés tényének és idejének rögzítése az olvasójegyen, valamint a könyvtár saját nyilvántartási rendszerében. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi dokumentumkategóriák különböztethetők meg: - kölcsönözhető dokumentumok, - részlegesen kölcsönözhető dokumentumok (pl. tankönyvek), - csak helyben használható dokumentumok (pl. kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, egy példányban meglévő könyvek, időszaki kiadványok, muzeális értékű dokumentumok, szoftverek, multimédiás kiadványok). A helyben használat alól kivételt képez a pedagógusok részére, az egy tanórán való használatra kikért dokumentum. A könyvtári állományba tartozó dokumentum kölcsönzéséről, valamint a nem kölcsönzés jogcímén történő kiviteléről nyilvántartást kell vezetni, minimálisan a használatra átvett dokumentum és a használó nevének, valamint a kölcsönzési idő rögzítésével. A kölcsönzési idő – az előzetesen meghatározott használati időtől függetlenül – lejár a tanév végén, a tanulói, foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, valamint a kötelező leltári évben a leltár megkezdését megelőző napon. A kölcsönzés ideje – a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével – két hét, mely időtartam két alkalommal meghosszabbítható. A kölcsönzési idő eltelte után, a használót írásban kell felszólítani a dokumentum visszavitelére, ennek elmaradása esetére a forgalmi értéken történő igényérvényesítésre történő figyelmeztetéssel. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumokat ugyancsak forgalmi értéken kell megtéríteni. Kölcsönzött tankönyvek esetén, az igazgató a forgalmi értéken történő megtéríttetéstől – méltányossági alapon, az eset összes körülményeit mérlegelve – részben vagy egészben eltekinthet.

5.13. A TANULÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Az intézmény a jogszabályokban foglaltak szerint gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. A tanulók, a fenntartó által kijelölt iskolaorvosi és fogorvosi szolgálatnál részesülnek az iskola-egészségügyi ellátásban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz.

36



Az intézményben a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás megszervezéséről, valamint a szükséges feltételek biztosításáról az igazgató gondoskodik, az erre kijelölt munkatársa, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök közreműködésével. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetbe jegyzi be. A tanulók orvosi vizsgálatokon való megjelenéséről az osztályfőnökök gondoskodnak. A tanulók egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, vagy más szakember, az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A felvilágosítás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulók, az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

5.14. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst jelöl ki, valamint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kijelöléséről, valamint a munkájához szükséges feltételek biztosításáról az igazgató gondoskodik. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata különösen: - az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, - a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, - gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, - a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, - a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, - a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, 37


-


drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, a pedagógiai program, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

5.15. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 5.15.1. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló kötelezettségek Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A pedagógiai program alapján, a tanórai foglalkozások keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok, a kötelező és nem kötelező foglakozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle foglalkozásokon a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglakozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő alkalmakkor: - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - A tanórán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve az intézményben, vagy azon kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a naplóba be kell jegyezni. A pedagógusoknak visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a diákok elsajátítottáke a szükséges ismereteket. 38



Az igazgató - az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében szakemberek bevonásával rendszeresen ellenőrzi (a munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza), - a pedagógusok rendszeres beszámoltatásával, illetve a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal történő kapcsolattartás során folyamatosan tájékozódik a védő és óvó előírások megtartásának helyzetéről, - a pedagógus és tanulói észrevételek alapján intézkedik a balesetveszélyes eszközök, berendezések megjavíttatásáról, illetve használatuk megtiltásáról, a balesetveszélyes helyzetek, baleseti források megszüntetéséről, illetve elkerülhetőségének biztosításáról, - baleset bekövetkezésekor gondoskodik a sérült(ek) megfelelő ellátáshoz juttatásáról, a baleset jelentéséről, dokumentálásáról, kivizsgálásáról és a szükséges intézkedések megtételéről. A pedagógus - a tanulókkal történő kapcsolattartás során folyamatosan tájékozódik a védő és óvó előírások megtartásának helyzetéről, - figyelemmel kíséri a felügyelete alatt lévő tanulók által használt eszközöket, és balesetveszély, vagy balesetveszélyes helyzet észlelése esetén maga intézkedik annak megszüntetéséről, illetve – amennyiben az jogi, vagy fizikai lehetőségeit meghaladja – haladéktalanul értesíti az igazgatót, - baleset bekövetkezésekor gondoskodik az elsősegélyről, illetve a sérült megfelelő ellátáshoz juttatásáról, és a baleset jelentéséről az igazgatónak. A tanuló nem használhat olyan gépeket, eszközöket, amelyekkel az intézmény külső részein, vagy az épületen, helyiségeken belül építési, szerelési munkát végezne, ideértve a karbantartás, vagy a helyiségdekoráció körébe tartozó munkákat is; valamint a jogszabályokban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépeket, eszközöket. A tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható berendezési és felszerelési tárgyak, gépek, eszközök: - oktatástechnikai eszközök, - számítógép, - szemléltető eszközök, - a fizika, kémia, és biológia szertárak tanulókísérleti eszközei, - a testnevelés szertár eszközei, - a kondícináló terem eszközei, - az iskolától meghatározott időre kölcsönözhető sportszerek (pl. sífelszerelés, korcsolya, kerékpár) - filmfelvevő kamera, fényképezőgép, - valamint a jogszabályokban megnevezett további gépek, eszközök. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos véleményezésével további korlátozások alkalmazhatók. A pedagógus, az általa készített, használt pedagógiai eszközöket, felszereléseket csak abban az esetben viheti be az intézménybe, ha 39


-


annak a nevelő és oktató munkában történő felhasználása a pedagógiai programmal összhangban áll, annak megvalósításához szükséges, az intézmény nem rendelkezik ilyen pedagógiai eszközzel és más intézményi eszközzel sem helyettesíthető, az igazgató engedélyezte, megfelel a szabványos és munkavédelmi előírásoknak, rendeltetésszerű használatra alkalmas, életet, testi épséget és egészséget nem veszélyeztet, folyamatos felügyelete biztosított.

5.15.2. A tanulóbaleset bekövetkezése esetén szükséges teendők A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak. Súlyos baleset az a tanulóbaleset, amely - a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. A tanulóbaleseteket a jogszabályokban előírtak szerint kell jegyzőkönyvezni és nyilvántartani, a három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket pedig haladéktalanul ki is kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A baleset kivizsgálásában a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője részt vehet, ezen joguk gyakorolhatóságáról szóban, vagy írásban kell értesíteni az érintetteket. A balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

5.16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 40



Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- és oktatómunka szokásos menetét akadályozza, illetve a tanulók és dolgozók biztonságát, egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben a fentiekben fel nem sorolt természeti jelenség (pl. hőségriadó, havazás) idéz elő rendkívüli helyzetet, úgy az SzMSz-ben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen és arányosan, az országos riasztási rendszer valamint a fenntartó utasításainak megfelelően kell alkalmazni. Amennyiben bármely tanulónak vagy dolgozónak az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az igazgatóval, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - gazdasági vezető. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja.

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület, épületrész kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékletében található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére foglalkozást tartó pedagógusok, és az ügyeletes pedagógus a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó pedagógusnak a helységen kívül (pl.: mosdóban, hálószobákban stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell, - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, - a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus, illetve ügyeletes pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetleg valaki az épületben, - a tanulókat az épület elhagyása után a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolni. 41



Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek, illetve ügyeletes pedagógusnak, és a szolgálatban lévő technikai dolgozóknak a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófavédelmi szerv vezetőjét az igazgatónak vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgek), - a közmű (víz-, gáz-, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait mindenkinek be kell tartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az igazgató a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell, a gyakorlat megszervezéséért az igazgató a felelős. A tűzriadó tervben, a hőségriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

5.17. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE 5.17.1. Kapcsolat a fenntartóval Az intézmény fenntartójával, irányító szervével az igazgató tart kapcsolatot, melyről rendszeresen tájékoztatást ad az igazgatóhelyetteseknek és a gazdasági vezetőnek. 42



A gazdasági vezető, az intézmény pénzügyi-gazdasági kérdéseit illetően maga is jogosult a közvetlen kapcsolattartásra. A kapcsolat jellege: folyamatos; formája: elsődlegesen írásbeli 5.17.2. Személyes kapcsolat a tanulók szüleivel Az intézmény célja, hogy a tanulók szüleivel eredményes együttműködés alakuljon ki. Az intézmény feladata, hogy a szülők minél részletesebb tájékoztatást kapjanak a tanulók iskolai munkájáról, tanulmányi előrehaladásáról, esetlegesen iskolán kívüli tevékenységéről – a vonatkozó adatvédelmi és egyéb korlátozások betartásával. A szülők személyes tájékoztatását szolgálják az osztályfőnök által tartott szülői értekezletek, valamint a szaktanár által tartott fogadó órák. Ezek időpontjáról az intézmény írásban értesíti a szülőket. Az igazgató, az osztályfőnök, a szaktanár – szükség esetén, előzetes időpont egyeztetéssel – más időpontokban is fogadhatják a szülőket. Az igazgató, az osztályfőnök, a szaktanár, a jogszabályban meghatározott esetekben, illetve szükség szerint írásban is köteles értesíteni a szülőket a tanuló iskolai munkájáról, magatartásáról, tanulmányi előrehaladásáról, esetlegesen iskolán kívüli tevékenységéről. Szükség esetén személyes találkozás is kérhető a szülőtől. A tanulói szüleivel való kapcsolattartás rendszeres dokumentuma az ellenőrző könyv, eseti dokumentuma a hivatalos levél. A szülőt, a tanulóval kapcsolatos, halasztást nem tűrő intézkedés szükségessége esetén rövid úton (telefonon keresztül) is értesíteni kell. 5.17.3. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal az igazgató tart rendszeres kapcsolatot, indokolt esetben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve az osztályfőnök bevonásával. A kapcsolattartás jellege: folyamatos; formája: írásbeli, személyes egyeztetések. 5.17.4. Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval az igazgató tart kapcsolatot, az osztályfőnökök bevonásával. A kapcsolattartás jellege: rendszeres; formája: írásbeli, személyes egyeztetések

43



5.17.5. Kapcsolat más szervezetekkel, személyekkel Az intézmény – a képviseleti jog gyakorlására vonatkozó szabályok szerint –, elsősorban az igazgatón keresztül tart hivatalos kapcsolatot más szervezetekkel és személyekkel. A kapcsolat jellege: tevékenységtől, részvételtől függően folyamatos, vagy eseti; formája: írásbeli, személyes egyeztetések, tájékoztatók. VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK 6.1. Tanuló díjazására vonatkozó szabályok Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában, a tanuló jogutódjaként az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha az intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megfelelő díjazásban a tanuló és az intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. A díj meghatározásakor figyelembe kell venni a dolog előállításának anyagköltségét, a dolog jellegére figyelemmel a közüzemi, illetve intézményi infrastruktúra használatára megállapított rezsihányadot, valamint az intézmény foglalkoztatottjának a dolog létrehozásában való közrehatási hányadát. Szellemi alkotás esetén a díjazás megállapítható úgy is, hogy a tanuló a kollégiumhoz befolyt használati díjból meghatározott hányadra jogosult eseti, vagy meghatározott időszakonkénti elszámolással. 6.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A kereset-kiegészítést a jogszabályok, a fenntartó által előírt feltételek, valamint a teljesítményértékelés eredményeinek figyelembevételével és a költségvetés sarokszámainak ismeretében kell meghatározni. Kereset-kiegészítéssel ismerhető el: - a szakmai munka kiemelkedő színvonala, - minőségfejlesztési munkában való részvétel, - kiemelkedően igényes külső kapcsolattartás, - a tehetséggondozás különböző területein végzett kiemelkedő munka, - a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában végzett kiemelkedő tevékenység, - egyéb jellegű kiemelkedő minőségű többletmunka, 44


-


az intézményben folyó szakmai munka népszerűsítéséért, az intézmény arculatának pozitív alakításáért végzett munka.

6.3. Reklámtevékenység az intézményben Az intézmény területén csak az igazgató engedélyével helyezhető el reklám. Az igazgató a reklámra történő feljegyzéssel (aláírás, bélyegző) jelzi a reklám kihelyezésének engedélyezését és a kihelyezés határidejét. A társadalmi, illetve a közösségi célú reklámok kihelyezéséért nem kell ellenértéket fizetni, minden más reklám kihelyezése ellenérték köteles. Az engedély nélkül kihelyezett reklám bármikor és bárki által eltávolítható. A tantermekben az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok, míg a többi helyiségben és a közösségi tereken a helyiségfelelős, illetve ügyeletes pedagógus szemrevételezéssel ellenőrzi a reklámok engedélyezettségét. 6.4. Arany János Tehetséggondozó Program Az intézmény a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiummal közösen részt vesz a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában. A Program szakmai és szervezeti irányítását a programgazda végzi, aki rendszeres kapcsolatban áll a kollégiummal, a társszervezettel, a Program miniszteriális szintű irányító szerveivel. Munkájáról rendszeresen, de legalább félévente beszámol a nevelőtestületnek. A Programba történő felvétel és részvétel szabályait a vonatkozó jogszabályok, valamint az Oktatás és Kulturális Minisztérium pályázati kiírásai tartalmazzák. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SzMSz mellékletét képezik az alábbi szabályzatok: - Szervezeti felépítés (1. sz. melléklet) - Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (2. sz. melléklet) - Adatkezelési szabályzat (3. sz. melléklet) - Gyűjtőköri szabályzat (4. sz. melléklet) - Az iskola címere és jelvénye (5. sz. melléklet) Az SzMSz függelékét képezik az alábbi szabályzatok: - Vagyonnyilatkozat-tételre köteles közalkalmazottak (1. sz. függelék)

45

KATONA JÓZSEF GIMNÁZIUM. Szervezeti Működési Szabályzat

Recommend Documents