Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex intézményellenőrzés

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

Komplex intézményellenőrzés 2010-2011 tanév

1

Bevezetés Az intézményértékelésre a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) komplex intézményellenőrzési és -értékelési programja keretében kerül sor. Az értékelés alapját az intézmény nevelőtestülete által 2010. október 11-én egyhangúlag elfogadott intézményi önértékelés, valamint a 2010. november 24-25-26án folytatott helyszíni szakértői vizsgálat képezi. Az értékelési folyamat során figyelembe vesszük a 2006 szeptemberében folytatott szakértői látogatást követő 2006. október 17-én készült intézményértékelés megállapításait, vizsgáljuk az azóta történt változásokat, fejlődést. A vizsgálatot a címoldalon megnevezett szakértők végezték alulírott vezetésével. Az értékelés a KPSZTI programjában meghatározott területekre terjed ki.

I. Az intézmény erőforrásai

A jánoshalmi Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hatóság fenntartásában működik. Az általános iskola 1993-ban nyitotta meg kapuit, az óvoda 1995-ben. A két intézményt 2007 őszén összevonták. Mint többcélú intézmény összetett nevelési feladatokat lát el. Vállalt feladatai: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés 8 évfolyamon, illetve kollégiumi ellátás. Az intézmény – nevelési programjának megfelelően - világnézetileg elkötelezett intézményként működik, melyben a nevelés és az oktatás megfelel a katolikus tanítás elveinek. Nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják katolikus szellemiségét. I.2.1. Nevelőtestület Az előző komplex vizsgálat óta a nevelőtestület összetételében és végzettségében változások történtek, melynek oka, hogy 32%-kal1 megnőtt az iskola tanulóinak létszáma, valamint az, hogy a Fenntartó 2007-ben az intézményhez csatolta a Kis Szent 1

Önértékelés 2010 12. oldal

2

Teréz Óvodát. Az előző két évben az iskola iránt olyan érdeklődés mutatkozott, hogy két párhuzamos első osztályt tudtak indítani. Az óvoda 75 gyermekét 6 óvodapedagógus és 3 dajka látja el, végzettségük a törvényi előírásoknak és az ellátandó feladatnak megfelel. Egy óvónő szakvizsgázott pedagógus, aki mentori feladatot is ellát. Kedvező a kor szerinti megoszlás, a tapasztalt óvodapedagógusok mellett ott vannak a fiatalok. Az óvónők vallásukat gyakorló pedagógusok.

Az iskola 246 tanulóját 31 pedagógus tanítja, akik közül 7 tartósan távol vannak. A szakos ellátottság javítása érdekében 4 óraadót alkalmaz az angol, a hittan, a rajz és az énekórák ellátásának biztosítására. Sajnos a szakos ellátottság még így sem teljes, a pedagógusok 26%-a, 8 fő nem rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelő végzettséggel. A szükséges végzettségek megszerzése folyamatban van, az angol és informatika tanárok és a gyógypedagógus esetében is. Három fő nyelvvizsga hiánya miatt nem vehette még át a diplomáját. Nőtt a másoddiplomával rendelkező tanítók száma, ők a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez is biztosították a szükséges feltételt. A kollégiumban 16 diák lakik, ellátásukat 3 pedagógus és 4 éjszaka ügyelő pedagógus végzi, végzettségük megfelelő. A nevelőtestület továbbképzési kötelezettségeit időarányosan nagyon jól teljesítette. A TÁMOP pályázat által finanszírozott továbbképzések módszertani megújulást is eredményeztek, 50 tanúsítványt kaptak a kollégák. A pályázat másik, kiemelkedő hozadéka, hogy a belső műhelymunka megerősödött. A számítógép használati ismereteket minden kolléga elsajátította, ECDL vizsgával, vagy számítógépes felhasználói vizsgával rendelkeznek. A KPSZTI Géniusz képzésén való részvétel a tehetséggondozás kérdésének hangsúlyosságát helyezi előtérbe. A nevelőtestület hitét megvalló és e téren példamutató életet élő pedagógusokból áll. Fontos, hogy a személyes példaadás az intézmény falain kívül is érvényesül, hiszen a tantestület nagy része a kisvárosban lakik. Az iskolavezetés tagjai egyházközségi képviselők is. Az évenkénti plébános váltások ellenére a hitélet zavartalansága biztosított. Az egyházi személyek jelenléte az iskola életében példamutatóan jónak mondható, a reggeli áhítatokon, iskolai rendezvényeken, értekezleteken is igyekszenek 3

részt venni, a három hitoktató így a tantestülethez tartozónak érzi magát. A hitélet kérdéskörre adott válaszokból mind a szülők, mind a pedagógusok elégedettsége kiolvasható: általános iskolai szülők: 4,842; általános iskolai tanárok: 4,893. A katolikus értékrend kérdésében az óvodai pedagógusok kicsit pesszimistábbak (4,674). A hit gyakorlati alapjainak megítélésében találkozunk továbbgondolásra érdemes kérdéssel, mert a kollégiumi pedagógusok 4,33, míg a tanulók 4,00 átlaga összecseng. Az évenkénti 2 lelkigyakorlat a nevelőtestület lelkiekben való gazdagodását, fejlődését szolgálja, melyek színvonaláról dr. Bábel Balázs érsek atya is gondoskodik. Az életkori megoszlás szerint a pedagógusok 73%-a 45 év alatti. A fiatal kollégák rugalmasságot, innovációs készséget hoznak, és ötvözik az idősebb kollégák iránti tisztelettel, pedagógusi alázattal, míg az idősebb kollégák befogadó készséggel, a hagyományok közösségépítő erejével, a tudás átadásával és az egész életen át tartó tanulás elvének vallásával járulnak hozzá, hogy a nevelőtestületi klíma jó legyen. A mai világban ez nagy érték, mindenképpen megőrizendő és tovább erősítendő. A törődő odafigyelés, a bátorítás és a napi konzultációk, egymás óráinak látogatása mind ezt támasztja alá. I.2.2. Vezetők Az intézmény vezetőinek létszáma megfelel a törvényi előírásoknak. Az előző komplex óta két igazgatója is volt az iskolának, illetve új gazdasági vezető és új óvodai vezető látja el a feladatokat. A jelenlegi iskolavezetés az idei tanévtől kezdve dolgozik együtt, a tantestületi tagokkal folytatott beszélgetések szerint hatékonyan és innovatívan. Együttműködésük jó, intézmény iránti elkötelezettségük és teherbírásuk maximális. A vezetők iskolai végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak, az igazgató humán szervezői

végzettséggel,

közművelődési

szakvizsgával

és

drámajáték

vezetői

képesítéssel is rendelkezik, de csak az igazgató helyettesnek van közoktatás-vezetői szakvizsgája. Az intézményegyesítés nagy feladatot jelentett, a dokumentumok átdolgozására, összehangolására sok energiát fordítottak, de az intézmény működtetése még így is nagy erőfeszítést igényel. A működtetés keretei adottak. A vezetés nagy gondot fordít a szülőkkel, az egyházi személyekkel való kapcsolattartás újabb formáinak kidolgozására,

2

7. sz. melléklet 2. kérdés 3-4. sz. melléklet 1-2. kérdés 4 1. sz. melléklet 1. kérdés 3

4

a konstruktív együttműködés kereteinek kialakítására. Szeretne egyszerre megszólítani minden nevelésben résztvevő személyt a nevelő-oktató munka zavartalansága és a családias, katolikus szellemiségű iskola fenntartása és működtetése érdekében. A közös gondolkodás, a jövő súlyponti kérdései egyre inkább az intézményi stratégia mielőbbi átgondolását és egyedi arculat kialakítását teszik szükségessé.

I.2.4. Gyermekek, tanulók Az iskolában 246 tanuló tanul, a növekedés a hátrányos helyzetű tanulók arányának növekedésével járt. A tanulók nagy része a városban lakik, de sok a környező településről, tanyavilágból bejáró tanuló, akik közül 16-an kollégiumi ellátásban részesülnek. Az előző komplex óta 2,5 –szeresére nőtt a hátrányos helyzetű tanulók száma és 50 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló is van. Az intézményben 2 gyermek és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, az egyik a diákotthonban segít a felmerülő gondok megoldásában. Az ebből a helyzetből adódó feladatra példás gyorsasággal reagált az intézmény: az újonnan alakult mentálhigiénés csoport Szülők Klubját kezdte működtetni. A keret adott, tartalommal való megtöltése pedig a szülők, pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a védőnő és az iskolában is dolgozó mentálhigiénés szakember feladata. A helyzetet még az is nehezíti, hogy bár az SNI-s tanulók száma nem változott, de nevelési tanácsadó véleményével 13 tanuló rendelkezik, gyógypedagógiai ellátásban 35 tanuló részesül. Cigány kisebbségi oktatás/nevelés az óvoda mindhárom csoportjában van, de a kisebbségi oktatás az általános iskolában még nem jelenik meg. Az óvoda maximális kihasználtsággal, míg az intézmény 92%-os kihasználtsággal működik, ez jelentősen jobb, mint a négy évvel ezelőtti 80%-os kihasználtság. Mindez a növekedés a kollégiumi létszám alakulására nem jellemző (30-ról 16-ra csökkent), itt az érdeklődés csökkent, ezért a párhuzamos első osztályok indításához szükséges osztályt kollégiumi szoba felszámolásával biztosították. I.2.5. Szülők Az eltérő szociokulturális háttér, a különböző nevelési elvek, illetve az a tény, hogy a szülők nagy része nem gyakorolja vallását, nagyban nehezíti az intézmény által közvetített normák beépülését. Bár a szülői szervezettel való együttműködést az intézmény megfelelőnek tartja, a szülőkkel való kapcsolattartás száma is elegendő, de 5

nagyon fontos lenne megnyerni a szülőket minél nagyobb számban az intézményi célok megvalósítása érdekében, a nevelés konkrét területein, különösen az evangelizáció terén. A szülői kérdőív „intézmény elveinek elfogadása” kérdést a szülők 4,6-ra5 értékeltek, míg az általános iskolai tanároknál ez az átlag csak 4,006. Iskolaszék nem működik, nem merült fel igény a működtetésére. Az általános iskolai szülők és pedagógusok nem egységesen ítélik meg a szülők bevonását a döntés előkészítésbe, a szülők ezt kicsit kevésnek tartják (4,23)7, míg a pedagógusok jobbnak érzik (4,68)8. A szülők bevonása az intézmény életébe kérdést viszont a szülők tartják jobbnak (4,499), míg a pedagógusok kevésbé elégedettek (3,8610). A kérdőívekre adott válaszok és a személyes beszélgetések során kiderült, hogy mindkét fél lát még és igényel fejlesztési lehetőséget e téren, tehát az együttműködés újabb színtereinek kidolgozása mielőbb megoldandó feladat az intézmény számára. Az óvodában elégedettek mind a szülők mind a pedagógusok azzal, ahogyan a szülők bevonódnak a nevelési program megvalósításába 4,3311 összátlaggal.

I.3. Fenntartó, környezet A Fenntartó, az Érsek úr, mind a négy intézményének működését fontos nevelési színtérnek tekinti. Az EKIF elnökével való beszélgetés során az a tény kristályosodott ki, hogy ő is jól látja a fejlesztések szükségességét, a súlyponti kérdéseket. Az intézményben folyó vallásos neveléssel elégedett. A működéshez biztosított pénzek rendelkezésre állnak, de többre lenne szükség. A Fenntartóval való kapcsolattartás az előző komplex óta közvetlenebbé és több csatornán működővé vált. A Fenntartó Esélyegyenlőségi felmérést és intézkedési tervet készíttetett, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók számának növekedéséből adódó feladatokkal, valamint a tovább tanulási mutatók alakulásával is foglakozni kívánnak.

I.4. Tárgyi felszereltség

5

6. sz. melléklet 26. kérdés, 7-8. sz. melléklet 30. kérdés 3-4-5. sz. melléklet 46. kérdés 7 7-8. sz. melléklet 30. kérdés 8 3-4-5. sz. melléklet 45. kérdés 9 7-8. sz. melléklet 32. kérdés 10 3-4-5. sz. melléklet 46. kérdés 11 1. sz. melléklet 41-42. és 6. sz. melléklet 26. kérdés 6

6

Az előző időszakhoz képest történtek felújítások, de nem kellő ütemben, az egyik legkevésbé fejlesztett terület, mert forráshiányos. Az óvoda épületének, a berendezési, felszerelési eszközeinek fejlesztése, az udvar állagmegóvása a lehetőségek figyelembe vételével folyamatosan történt. Továbbra is nagyon kicsi az óvoda udvara, nem tud befogadni egyszerre 3 óvodás csoportot. Az utcai csoportszobák ablakait kicserélték, van egy fejlesztő szoba, és egy kisebb közösségi tér az ünnepségek megtartására. Az iskola külső képe esztétikus, egységes, de a nyílászárók cseréjére a belső oldalon is szükség lenne. Elkészült a világítás korszerűsítése, de a hálózat felújítása elmaradt. A fűtés korszerűsítése már nagyon időszerű lenne. Kifestették az iskola felső folyosóját, de több tanterem is tisztasági festésre szorul. Az osztálytermek száma megfelelő, de kevés a szaktanterem, ezek felszereltsége folyamatos fejlesztést igényelne. A létszámnövekedés két új tanterem kialakításával járt, de ennek ára egy szaktanterem és egy 1 kollégiumi hálószoba megszüntetése volt. Ha az intézmény továbbra is két első osztályt tud és akar indítani, akkor a tendencia a kollégium és a szaktantermi rendszer teljes felszámolásához vezethet. A helyzetet mielőbb át kell gondolni. A tantermek dekorációja változatos, nincs egységes elv a kereszt, címer, Himnusz, Szózat kihelyezését illetően. Kevésbé érződik a vallásos elemek megjelenése Az informatika szaktanterem kicsi, festését, dekorációját legkésőbb a hamarosan bekövetkező géppark felújítással egyidejűleg el kellene végezni. A könyvtár nem nyitott polcos, jelenleg több funkciót is ellát, csoportbontásokhoz, fejlesztő foglalkozásokhoz ad teret, a diákotthoni klubszoba feladatát is ellátja egyben. Változatlanul nincs orvosi szoba. A vizesblokkok felújítottak, esztétikusak, bár a szülők a tisztaság terén jeleztek hiányosságokat. Az ebédlő 100 fő befogadására alkalmas, a kulturált étkezések lebonyolítására megfelelő. Az étkezés minőségét és mennyiségét viszont a tanulók kevésbé tartják megfelelőnek, ezt jelzi a 3,812 elégedettségi mutató. Az iskola udvara megfelelő méretű, de felszereltsége hiányos, balesetveszélyes. Az előző komplex is kiemelte a felszereltség és a tornaterem hiányát. A megnövekedett tanulólétszám és a mindennapos testnevelés színvonalasabb biztosítása érdekében a 12

9-10. sz. melléklet 23. kérdés, 11. melléklet 19. kérdés

7

tornaterem építésének kérdése egyre sürgetőbbé válik. A tornaszobában nincs mászórúd, kötél, gyűrű, a mindössze 15 fő befogadására alkalmas szoba a szálló por miatt egészségtelen is. Az iskolában nincsenek közösségi terek, a reggeli áhítatra az alsó folyosón zsúfolódnak össze az osztályok. Az iskolai ünnepélyek, rendezvények megtartása egyre nagyobb szervezést igényel, egy megfelelő méretű tornaterem erre a kérdésre is megoldást jelentene. A TIOP pályázatnak köszönhetően, valamint az informatikai normatíva felhasználásával jelentős fejlesztések történtek az informatikai, kommunikációs technológiai eszközök terén. Interaktív tábla, laptopok, 2 projektor, írásvetítők beszerzése történt. Hamarosan érkezni fog az a 72 tanulói laptop, melyeket szoftverrel felszerelve a kompetencia alapú oktatáshoz használhatnak majd. Az eszközjegyzékben felsorolt eszközök beszerzésének ütemezése megtörtént, de anyagi kondíciók hiányában még nem állnak rendelkezésre. Egyéb taneszköz beszerzések is történtek, pl. térkép, interaktív szoftverek, demonstrációs eszközök, könyvek. Az oktató-nevelő munka biztosításához szükséges eszközellátásban mutatkozó hiányosságra hívják fel a figyelmet a pedagógusok a 4,0913 válasszal, míg a szülők ezt kicsit jobbnak, de ugyancsak fejlesztendőnek tartják a 4,3314 átlaggal.

I.5. Az intézmény gazdasági mutatói Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetési keretek közt önállóan gazdálkodik. Az intézménynek van költségvetése. Az önértékelésben megadott költségvetési adatok a következők: Költségvetésben állami normatív támogatás: 53%, saját bevétel: 5 %, fenntartói kiegészítő támogatás: 42%. A kiadási oldalon a működési kiadások 25 %, a felhalmozás 0 % és a bér és járulékai 75%-ot tesznek ki. A működési kiadások 5 %-át szakmai eszközök beszerzésére, 7 %-át intézményi szakmai ellátáshoz kapcsolódó feladatokra fordítják. A pedagógusok átlag alapbére jelenleg 149200 Ft, a technikai dolgozóké 84300 Ft, az adminisztratív dolgozóké 88333 Ft az önértékelés alapján15. 13 14

1. sz. melléklet 21. kérdés, 2-3. sz. melléklet 23. sz. kérdés 6. sz. melléklet 17. kérdés, 7-8. sz. melléklet 25. sz. kérdés

8

A pedagógusok átlagjövedelme 192200 Ft. Vezetői pótlék 60000 Ft, vezető-helyettesi pótlék 40000 Ft. Az osztályfőnöki pótlék 7600 Ft. A pótlékok az érvényes szabályoknak megfelelnek. Az intézmény a pályázati lehetőségeket igyekszik maximálisan kihasználni, Renovabis (400 ezer), TÁMOP(15 millió), TIOP (4 580ezer) pályázatokon nyertek az utóbbi időben jelentős összegeket. Sajnos tornaterem építésre eddig nem találtak pályázati lehetőséget. Az intézményben két alapítvány is működik. A „Jánoshalmi Szent Anna Katolikus Iskoláért Alapítvány”, célja az iskolai nevelés, oktatás, képességfejlesztés elősegítése. A másik alapítvány a „Jánoshalmi Kis Szent Teréz Óvodáért Alapítvány” az iskolai életre való felkészítést, a szociokulturális hátrányok csökkentését célozza meg.

15

Vö.: Önértékelés I. 39. o.

9

Összegzés: Megtörtént az óvodával való 2007-es összevonás, és jelentősen megnőtt az intézmény általános iskolai tanulóinak létszáma, amely az intézményi struktúra megváltozását eredményezte. A TÁMOP pályázatnak köszönhetően az intézmény dolgozói nagy számban vettek részt különböző továbbképzéseken, melyek hozadéka most kezd beérni a pedagógiai munka során. A jelentősen jobb lett az iskola eszközellátottsága, de ez még közel sem elegendő. Az intézmény vezetésében történt változások még nem értékelhetők egyértelműen az idő rövidsége miatt, de a tantestületi légkör és az elkezdett folyamatok reményt adnak arra, hogy az intézmény megbirkózik a rá háruló egyre nagyobb feladatokkal és kihívásokkal. A Fenntartó nagy figyelmet fordít az intézményre, így várhatóan elvégzi majd azokat az elengedhetetlen fejlesztéseket, melyekkel az intézmény meg tud felelni a mai kor követelményeinek. Továbbra is súlyos gond a tornaterem és a megfelelő méretű közösségi tér hiánya. A szaktantermek feláldozása a párhuzamos osztályok indítása érdekében sok veszteséggel jár, aminek átgondolása stratégiai kérdés. A szülői támogatottság és elfogadottság jónak mondható, de az együttműködés megújítására, újabb lehetőségek kidolgozására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A keresztény értékrend közvetítése, a missziós feladat felvállalása szintén nagy feladat: az intézményvezetés és az egyházi személyek közös gondolkodását igényli, hogy a hagyományosan konvencionális városban milyen módon lehet megújítani, de egyben az értékeket megtartva működtetni a hitéleti tevékenységet az intézményben. Egyik nagy erőforrás az intézmény számára, hogy a Fenntartóval való kapcsolata harmonikus, valamint, hogy az egyházi személyek aktívan részt vesznek az intézmény mindennapjaiban. A másik nagy erőforrás a nagy teherbírású és együttműködésre képes intézményvezetés és az általuk működtetett keresztény értékeket valló nevelőtestület.

10

II. Az intézmény stratégiája II.1. A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott az egységes intézményi dokumentumok elkészítése. Az alapvető stratégiai dokumentumaik készen vannak, a törvényi előírásoknak megfelelnek, hozzáférhetőségük biztosított az érintettek számára.

Pedagógiai Program Az intézmény rendelkezik szakértők által véleményezett pedagógiai programmal (2004, 2010). A program a törvényi, szakmai és formai szempontoknak megfelel, a Pedagógiai Program nevelési program része a jogszabályok által előírt fejezeteket tartalmazza. Az Óvoda nevelési programját augusztusban véleményezte szakértő, véleménye alapján a dokumentum tartalmazza az Alapító okiratban meghatározott feladatokat, de javasolt kiegészítéseket, javításokat, amelyeket már beépítették a programba. A Diákotthonnak van Kollégiumi nevelési programja, a szakértői vélemény a látogatáskor még nem állt rendelkezésre. Az Általános Iskola nevelési programját tartalmazó fejezet tartalmazza a Környezetei nevelési, Egészségnevelési és a Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programokat, feladatokat. A program jól tagolt, világos szerkesztésű, áttekinthető dokumentum. A 9 intézményi cél és a hozzájuk rendelt eljárások, módszerek összhangban vannak. Egyes részei, például a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására vonatkozó rész különösen színvonalas.

Helyi Tanterv A helyi tanterv fejezet az iskola tantárgyi rendszerét tartalmazza. Az Apáczai kerettanterv és a KPSZTI tantervének átdolgozásával készült, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A nem szakrendszerű oktatás, valamint a kompetencia alapú oktatás bevezetésekor a tantervet átdolgozták. A Fenntartó számára többletköltséget jelentő csoportbontások vannak matematikából, magyarból, informatikából, technikából és idegen nyelvekből. A helyi tanterv alapján készült tanmenetek tartalmazzák az intézményi

célokat,

a

hitre

nevelés

kulcskompetenciákat is.

11

feladatait,

a

helyi

sajátosságokat,

A helyi tantervek alapján készülő tanmenetek összehangolása, aktualizálása megkezdődött, az intézményi sajátosságok, az igények és a lehetőségek beépítésével, melyekre az óralátogatások során szép példákat is láttunk. II.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat AZ SZMSZ rendelkezik a szükséges egyetértő és elfogadó nyilatkozatokkal, rendelkezik a nyilvánosságról. Utoljára 2009-ben dolgozták át. Az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára kiterjed a hatálya. Az intézmény dolgozóinak 90%-a ismeri a dokumentumot és annak tartalmát. A használható tartalomjegyzékkel ellátott dokumentum a tartalmi elemeket jól áttekinthető formában jeleníti meg. Mellékletei: Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, Munkaköri leírások, Házirend, A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata,

Az

Iskolaszék Szervezeti

és

Működési Szabályzata,

Szabályzatok, utasítások, Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata, Vonatkozó jogszabályok dokumentumokat. Az intézmény rendelkezik könyvtári gyűjtőköri szabályzattal. A szabályzatok ismételt átnézését, aktualizálását azonban az új iskolavezetésnek meg kell tennie. Célszerű lenne talán kivenni az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ-ből, amíg a Szülői Közösség nem tartja fontosnak ennek működtetését. II.3. Minőségirányítási Program Az intézmény egészen frissen átdolgozott, 2010. szeptember 1-jén hatályba léptetett dokumentuma a Minőségirányítási Program. Az iskolavezetés fontosnak tartja a minőségirányítási rendszer működtetését, mely az összevont intézmény esetében további módosításokat és

átdolgozást igényelt. Az

intézmény jövőképe és

küldetésnyilatkozata tükrözi, hogy az intézmény arculatának, identitástudatának kialakítsa, megfogalmazása fontos intézményi feladat. Az intézmény minőségirányítási programja az intézmény többi dokumentumával harmonizál, egységes szerkesztésű, jól áttekinthető dokumentum, a törvényi előírásoknak megfelel. A folyamatszabályozások az intézményi élet minden meghatározó színterére kiterjednek, a vezetői ellenőrzésre, a munkatársak kiválasztásának szempontjaira, a kiemelt

munkavégzésért

járó

elismerés

12

szempontjaira,

a

partnerekkel

való

kapcsolattartás módjaira, a beiskolázás folyamatszabályozására, továbbképzési és továbbtanulással kapcsolatos feladatokra, továbbá a panaszkezelésre is. A pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének rendszere elkészült, a pedagógusdolgozók esetében már működtetik. A beszélgetésekből kiderült, hogy a kollégák jónak tartják a teljesítményértékelést, igénylik a visszajelzést, megerősítést. A pedagógusok kb. 30%-át értékelik évente, így a 2008-ban kidolgozott rendszer most kerülhet először átfogó felülvizsgálat alá, mert az első értékelési kör az idei tanévben ér véget. A kérdőív alapján a partnerek az általános iskolában és a kollégiumban elégedettek az ellenőrzéssel, értékeléssel, visszajelzéssel (4,6416), de az óvodai pedagógusok még nem érzik magukénak (3,817).

II.4. Házirend A Házirend a 2009. évben módosult, a szülőkkel, tanulókkal, diák-önkormányzati képviselőkkel való megismertetése megtörtént, az érintett felek egyetértő nyilatkozatot tettek. Az intézmény nevelőtestületei elfogadták a dokumentumot, melyet a fenntartó is jóváhagyott. A szülők az első szülői értekezleten, illetve az intézménybe kerüléskor ismerkednek meg a dokumentummal. A házirend az egységes elvek mellett az óvodai, iskolai és diákotthoni sajátosságokat is figyelembe véve külön kitér ezen egységek sajátos nevelési területeire, például a jutalmazás, büntetés területeire, valamint a szülői kapcsolattartás alkalmaira és a szülőkkel való közös feladatokra. A pedagógus kollektíva a fegyelem erősítését tartaná fontosnak, ezt kiemelt intézményi feladatként is megfogalmazták. Mindezt alátámasztja az elégedettségmérés során kapott 4,3218 tanulók (munka)fegyelmére adott érték. A tanulók is éreznek e téren még feladatot, ők is 4,3719 értékelték ezt a kérdéskört. A diákok még fontosnak tartják a tanórák zavartalanságának biztosítását, mint fontos elvárást, ezt 4,1220-re értékelték. A kollégiumban más a helyzet, úgy tűnik, ott nagyobb kihívás a rend fenntartása, különösen a kollégisták 3,621-os átlaga figyelemfelkeltő.

16

2-3. sz. melléklet 23. kérdés 1. sz. melléklet 21. kérdés 18 2-3. sz. melléklet 5. kérdés 19 9-10. sz. melléklet 3. sz. kérdés 20 9-10. sz. melléklet 4. sz. kérdés 21 11. sz. melléklet 4. sz. kérdés 17

13

A szülők a kérdőív és a beszélgetés alapján a közösségi nevelés, tolerancia terén fogalmaztak meg elvárásokat, mely összhangban van az elégedettségi kérdőív 4,2922 értékével.

II. 5. Továbbképzések Az intézmény továbbképzési terve összhangban van az intézmény stratégiai céljaival. A tantestület kis létszáma a másoddiplomák számának növelésével igyekszik a szakos ellátást belső erőforrások felhasználásával megoldani. A

nevelőtestület

97%-ban

továbbképzéseken való

már

teljesítette

továbbképzési

kötelességét.

A

részvétel az iskola szakmai munkájára, módszertani

kultúrájának megújítására is jó hatással volt. A Minőségirányítási program tartalmazza a továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozását.

II.6. Éves munkaterv Az intézmény éves munkaterve valóban munkadokumentum. Az éves munkaterv része az Óvodai, az Általános Iskolai és a Diákotthoni munkaterv. A helyzetelemzésen, a tanév rendjén, az ünnepélyek megnevezésén kívül az értekezletek, a kapcsolatrendszer, a kapcsolattartás módjai, a nevelés- oktatás terén való tevékenységek, a szervezeti kultúra fejlesztése, a mérések is helyt kaptak a dokumentumban. A belső mérések a kompetenciaméréssel megegyező évfolyamokon történnek - kivéve 1. évfolyam -, mely évfolyamok leterheltsége így aránytalanul nagyobb a többi évfolyamhoz képest. Az intézményi dokumentum tartalmazza a dolgozók adott tanévre vonatkozó konkrét feladatait havi lebontásban. Megnevezi azoknak a pedagógusoknak a körét, akiknek az adott tanévben minősítik a munkáját. A tanév kiemelt oktatási-nevelési feladatai összhangban vannak az egyéb intézményi dokumentumokkal. A Munkaterv mellékletei a munkaközösség vezetői munkatervek, a könyvtári, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkaterve, a kollégium munkaterve (célszerű lenne harmonizálni az intézmény többi munkatervével), a minőségirányítási kör munkaterve, az intézmény ellenőrzési terve és nem utolsó sorban a Spirituális vezetővel való együttműködés terve.

22

7-8. sz. melléklet 17. sz. kérdés

14

Összegzés: A 2007-ben a katolikus óvodát az általános iskolához csatolta a Fenntartó, ezért a stratégiai dokumentumok átdolgozása, összehangolása az intézmény egyik kiemelt feladata volt, melyre nagyon sok időt és energiát fordítottak. A dokumentumok, a szabályzatok átnézése és aktualizálása folyamatosan zajlik, hiszen az új igazgató csak augusztus óta áll az intézmény élén.

III. Vezetés és szervezeti kultúra III.1. Együttműködés, munkamegosztás, kapcsolatok Az intézményvezetés tagjai: igazgató, óvodavezető, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető. A kollégium vezetője a kollégium alacsony létszáma miatt munkaközösségi vezetőként látja el feladatát. A vezetés tagjai állandó kapcsolatban állnak egymással, jól kiegészítik egymást, lelkiismereten, odaadóan munkálkodnak a gyerekek, a diákok és az egész intézmény javán. A feladatokat megfelelően körülhatárolták, egymás személyét és munkáját kölcsönösen tisztelik és megbecsülik. Az intézményvezetés a szülőkkel tudatosan igyekszik megfelelő kapcsolatot kialakítani. A szülői közösségek (óvoda, iskola) értekezletein jelen van az igazgató, ezeken konstruktív megbeszélés zajlik. A tanulók felé a vezetés elfogadó szeretettel fordul. A diákönkormányzat fórumokat szervez, amelyeken az igazgató is jelen van. A diákok elmondják véleményüket, megfogalmazzák igényeiket, melyeket az igazgató a lehetőségek szerint beépít az iskola működésébe. Az intézmény minden dolgozójának van érvényes munkaköri leírása. Az intézményen belüli információáramlás az intézményvezetés szerint megfelelő, hetente tartanak intézményi értekezletet, élnek a rendszeres elektronikus levelezés gyakorlatával. A faliújságokra kihelyezik az információkat, s ugyanakkor gyakoriak a személyes megbeszélések. Az információáramlással kapcsolatos pedagógus-meglátások nem ennyire egységesek. Az óvópedagógusok szerint csak 3,5 átlaggal értékelhető e

15

terület23, az alsós, de különösen a felső tanárok elégedettnek mondhatók (4,75; 4,78),24 a kollégiumi nevelők 425 átlaga is mutatja, erősítendő e terület.

III. 2. Vezetési funkciók A vezetési funkciók gyakorlásában a vezető vezetőtársaira és a pedagógusokra egyaránt támaszkodhat. A tervezéskor a nevelőtestület véleményét szóban vagy írásban kikéri, lehetőséget ad a döntési helyzetekben arra, hogy megbeszélést követő szavazással foglaljanak állást a pedagógusok. A nevelőtestület az intézmény életébe való beleszólás lehetőségét 4,47re26 értékelte. A pedagógusok a vezetők világos és egyértelmű feladatkijelölését 4,58 átlaggal értékelték.27 Az óvodai kérdőív 428-es átlaga talán azt mutatja, hogy az óvodapedagógusok határozottabba feladatkijelölést várnának. A pedagógusoknak a szakmai együttműködésre vonatkozó véleménye a magas, 4,7529 átlaggal fejeződik ki. Az intézményvezetés rendszeres ellenőrző munkáját a pedagógusok 4,67 átlaggal értékelték. Az óvoda közössége mintha hiányolná a vezetés rendszeres visszajelzését, erre utalhat a kérdőív 3,830-as átlaga. A vezetői ellenőrzésnek elkészült a dokumentált szempontrendszere, a vezetés közzétett látogatási terv alapján látogat órákat.

III. 3. Vezetés és innováció Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai és a hitbeli fejlődését. Megbeszéléseiken lehetőség nyílik e törekvések megbeszélésére, s az intézmény céljait szolgáló ötleteket lehetőség szerint megvalósítják. A TÁMOP pályázat keretében a tantestület több tagja vett részt továbbképzéseken, melyek során új módszerekkel, eljárásokkal ismerkedtek meg. De részt vesznek a KPSZTI által szervezett 23

1. sz. melléklet 30.sz. kérdés 3-4. sz. melléklet 33. sz. kérdés 25 5. sz. melléklet 33. sz. kérdés 26 1. számú melléklet 35., 3-4-5.sz. melléklet 40.sz. kérdés 27 3-4-5. számú melléklet 27. kérdés 28 1. számú melléklet 24. sz. kérdés 29 3-4-5. számú melléklet 31. kérdés 30 1. számú melléklet 28. kérdés 24

16

továbbképzéseken is, illetve az EKIF tanácskozásain. A pedagógusok ezt a területet 4,9331–ra értékelték, kicsit kevesebb, 4,532 az átlag az óvodában. A vezetés és a pedagógusok innovációs törekvéseit jelzi, hogy közösen döntenek a legfontosabb kérdésekben, megbeszélik a napi feladatokat és hosszú távú fejlődési lehetőségeket.

III. 4. A vezető személyisége Horváthné Sörös Anita ettől a tanévtől, 2010. augusztus 1-jétől az intézmény vezetője. Erősségei,

hogy

jó

kapcsolatra

törekszik

munkatársaival,

igyekszik

az

információáramlást javítani, bevonni a tantestületet a döntési folyamatokba. A szülőkkel partneri kapcsolatot épít ki, ápolja a jó kapcsolatot a településen működő oktatási intézményekkel, a település vezetőivel. A Fenntartóval és a plébános atyával és a helyi egyházközséggel is harmonikus a kapcsolata. Folyamatos önképzéssel sajátítja el a tanügyigazgatással kapcsolatos ismereteket. A tantestület értékeli vezetői kvalitásait, elismerően nyilatkozott személyéről, munkájáról – a kérdőívek33 magas átlagai (4,9-5) is ezt bizonyítják. A pedagógusok elismerik, támogatják munkájában, nyitottak a fejlesztési törekvéseivel szemben is. Sokan meghatározónak ítélik: tájékozott, ismeri a pedagógusokat, diákokat, észreveszi a problémákat, és segít megoldani azokat. Erről mondott véleményt a nevelőtestület, amikor 4,41 átlaggal válaszolt a kérdőív 28. kérdésére.34 A szülők véleménye is megerősíti ezt, akik 4,9-re35 értékelték ezt a területet az iskolában.

III. 5. Szervezeti kultúra A munkaközösségek az adott nevelési-oktatási területen végzik szakmai munkájukat: egységes eljárásrendet alakítanak ki, megvitatják a szakmai kérdéseket. Az intézményben hat munkaközösség működik: alsós, osztályfőnöki, humán, idegen nyelvi és napközis, illetve kollégiumi. Az iskola és óvoda együttműködésére jellemző egymás foglakozásainak látogatása, közös programokat szervezése. A kollégiumi nevelőkkel is napi rendszerességgel tartják a kapcsolatot. A pedagógusok a nevelőtestületi értekezletek színvonalát és légkörét 31

3-4-5. számú melléklet 30. kérdés 1. számú melléklet 27. sz. kérdés 33 1. sz. melléklet 23. és 3-4-5.sz. melléklet 28-29. sz. kérdés 34 2. számú melléklet 28. kérdés 35 4. számú melléklet 24. kérdés 32

17

változó átlaggal értékelték. Az óvópedagógusok 4,2, az iskolai tanárok 4, 67, a kollégiumi nevelők 5 átlaggal36. A hitéletet segítik a közös iskolai tevékenységek: havonta intézményi szentmisén vesznek részt. Megemlékeznek az egyházi ünnepekről, jeles napokról. Az intézmény legfontosabb hagyományai Erzsébet kenyér sütése, Szent Gellért napi kirándulás, mikulásozás, karácsonyi ünneplés. Különféle versenyeket (szavaló, mesemondó, futball stb.) rendeznek.

Összefoglalva: Az új intézményvezetés munkáját a pedagógusok elismerik és támogatják. Az iskolavezetés fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. A tantestületi légkör jó.

IV. Az intézmény kulcsfolyamatai IV.1. A nevelés Az intézmény a „szépre, jóra, igazra és a szentre” nevelési elvet vallja. Nevelés az óvodában Hitre

nevelés

elősegítése

fontos

feladat.

A

gyermekek

megtapasztalják

a

segítőkészséget, a szeretetet, a figyelmet, megsejtik Isten szeretetét. Megismerik a bibliai történeteket, megemlékeznek az egyházi ünnepekről. Az egészséges életmód, a helyes életritmus kialakításához a napi és heti rend ad keretet. Megtartása a hely szűkössége miatt sok fegyelmet, rugalmasságot, követel. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az óvónők szívesen és gyakran mondókáznak, verselnek, ezzel is segítik a gyermekek szókincsének gazdagítását. Az óvodapedagógusok szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó családias légkört alakítottak ki. A különféle szociális hátránnyal érkező gyermekeknél arra törekszenek, hogy ne kerüljenek periférikus helyzetbe az óvodai élet semmilyen területén.

36

1. sz melléklet 29. és 3-4-5. sz. melléklet 32. kérdés

18

A különleges gondozást igénylő gyermekkel heti egy alkalommal logopédus foglalkozik, ezen felül anyanyelvi korrekciós foglakozást tart egy óvónő, szintén heti egy alkalommal. A gyermekek egyéni képességéhez igazodva, életkori sajátosságaikat szem előtt tartva, kreatív eszközökkel és differenciáltan fejlesztik a gyermekeket. A fokozott figyelmet igénylő gyermekek nevelése, felzárkóztatás, tehetséggondozás a differenciált feladatadással tudatos az egyéni fejlesztés keretiben valósul meg.

Nevelés az általános iskolában és a kollégiumban A nevelés az intézmény életében kiemelten fontos terület. A nevelőtestület személyes példája, jelenléte, odafigyelése meghatározó a diákok fejlődése szempontjából. Az interjúk és kérdőíves felmérések alapján megállapítható, hogy nemcsak a tanárok, hanem a diákok is nagyon fontosnak tartják. A diákok megfogalmazták, mennyire fontos nekik a nevelők értük végzett munkája, igénylik és várják a személyes törődést (iskola 4,737, kollégium 3,538). Közvetlen, családias viszony jellemzi a tanárok és a diákok kapcsolatát. A tantestület fiatal, rugalmas, de elvárja a tiszteletet a diákoktól. A diákokat bevonják az őket érintő döntési folyamatokba, a diáktanács minden pénteken védett időpontban találkozik. A diákok értékelik az intézményi hagyományok ápolását, elégedettek a rendezvények, versenyek színvonalával és változatosságával, jónak tartják a diákönkormányzat vezetőjével való közös munkát. A diáktanács munkájának értékelésére évente Diákközgyűlést kell tartani. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása egyre nagyobb teret kap az intézményben, hiszen egyre több a hátrányos helyzetű gyermek. A prevenciós munkát kiemelt területnek tekinti az intézmény. Két pedagógus látja el a feladatokat, és egy mentálhigiénés szakember is besegít a gyermekek jobb ellátása érdekében. A hitéleti nevelés a kérdőívek (1-3., illetve 46. kérdései) és a beszélgetések a szülőkkel, spirituális vezetőkkel bizakodásra adnak okot, melyet a 4 feletti átlagok alátámasztanak. A kollégiumban viszont e téren is mutatkozik tennivaló, ezt jelzi a kollégiumi nevelők 4,3339 és a tanulók 4,0040 átlaga. 37

9-10. sz. melléklet 15. kérdés 11. sz. melléklet 15. kérdés 39 5. sz. melléklet 3. sz. kérdés 40 11. sz. melléklet 1-2. kérdés 38

19

Az iskola katolikus szellemiségben nevel. A hit közvetítése és megélése a mindennapokban az iskola legfontosabb nevelőereje. A szülői kérdőíveken megjelent szöveges kiegészítések nagy része a hitéleti nevelés témaköréhez kapcsolódik. „Az iskola a hitre való nevelést magas színvonalon végzi” – írja egy alsós szülő. Bár ennek ellenkezőjét is olvashatjuk - ahogy a szülőkkel való beszélgetés során is megoszlottak a vélemények -, hiszen egy felsős szülő szerint „a templomba, illetve misére járás túlságosan megkövetelt.” A plébános atya is lát e téren még tennivalót, az intézményvezetéssel közösen gondolkodnak újabb nevelési színtereken. A tanulók miselátogatása javuló tendenciát mutat, de a szülői példa lenne az igazán hiteles számukra. A tanulók a velük folytatott beszélgetéskor egyik fontos vonzerőként említették a vallásos nevelést, értékelik, hogy ebbe az iskolába járhatnak, a lelki napokon „indíttatást kapnak az ünnepekhez”. Akad alsós szülő, aki ezt úgy fogalmazta meg, hogy „A gyerekek imádják a hittant, a ministráns foglakozásokat, játékosan tanulják meg a hittant.” A szülők kollektívájában megjelenő kettős értékrend, valamint az a tendencia, hogy egyre több szülő igyekszik minél több nevelési feladatot az intézményre hárítani, - többek közt a vallásos életvitelt is ide sorolva - még nagyon sok feladatot ad az intézménynek.

Az egészségnevelést a helyes, változatos, egészséges étrend, a mindennapos testmozgás, a napirend kialakítása, a családi életre való felkészülés, a kiegyensúlyozottság és az empátiás készségek fejlesztésével valósítja meg az intézmény. A környezeti nevelés különösen a környezettudatos magatartás erősítésében, pl. az újrahasznosítható hulladékok gyűjtésével, illetve a közlekedésbiztonság erősítésével valósul meg.

IV.2. A tanítás-tanulás folyamata Az iskola tanulóinak 43 %-a hátrányos helyzetű, 24% halmozottan hátrányos helyzetű. Jól látja az intézményvezetés, hogy az intézmény kiemelt feladata a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. Az ezzel kapcsolatos tevékenységeket részben fejlesztő pedagógus, részben a tanórákba épített differenciált foglalkozások, illetve alsó tagozaton a korrepetálások látják el. Az intézmény ezzel kapcsolatos tevékenységét

20

mindhárom érintett fél jónak tartja, 4,6441 felett értékelik a pedagógusok, 4,3442 a tanulók, 4,7543 a szülők átlaga. A kollégiumi tanulók viszont ezzel a területtel sem elégedettek, ezt fejezi ki az általuk adott 3,844 érték. A kollégiumi nevelők a tanulók hitéletének gyakorlati alapjaiban (4,33), a tanulók munkafegyelmében (4,00), kulturált viselkedésében (4,00), az oktatónevelő munkatárgyi feltételeiben(4,05), valamint a szülőkkel kapcsolatos kérdésekben jeleznek tennivalót, mert a szülők intézmény elveinek elfogadását csak 3,8945 –re értékelték. A tanulás-tanítás folyamata kétpólusú, a tehetséggondozásnak is ugyanúgy súlyponti szerepet kell kapnia. Ezt elsősorban a felsős tanulók és a felsős pedagógusok érzik jól funkcionálónak, az alsós kollégákban, illetve a kollégistákban hiányérzet fogalmazódott meg e téren. (4,1146; 3,747). Az intézmény jól érzi ezt, a Pedagógiai Programjában már megfogalmazta ezt a kettősséget: „tanulóink tudás-, képességszintjére a szélsőségek jellemzők. Jelen vannak olyan szülők, akik egyházi középiskolai továbbtanulásra kívánják felkészíttetni a gyermeküket, valamint akik a katolikus iskolától várják magatartási, beilleszkedési, részképesség-zavarokkal küzdő gyermekeik fejlesztését.” A felzárkóztatás inkább alsóban, míg a tehetséggondozást inkább a felsőben hangsúlyosabb. Érdemes lenne talán megkérdezni újra a szülőket, hogy konkrétan mit várnának az intézménytől ezen a területen és a Fenntartóval egyeztetni a nevelőtestületi szabad erőforrások kérdésében, amit a tehetséggondozás területén lehetne kamatoztatni. A Fenntartó már készíttetett esélyegyenlőségi tervet, így egy intézkedési tervben a továbbtanulási mutatók javítása érdekében talán kibővíthetők a tehetséggondozás keretei is.

A pedagógusok készítenek tanmenetet a helyi tanterv és az intézményi éves célokat figyelembe véve. Év közben rögzítik a szükséges változásokat. Érdekes és kihívást jelentő feladatokkal igyekeznek a pedagógusok motiválni a tanulókat. Az IKT eszközök alkalmazása felkelti az érdeklődésüket, de egyes tanulók 41

3-4. sz. melléklet 13. kérdés 9-10. sz. melléklet 12. kérdés 43 6-7. sz. melléklet 17. kérdés 44 11. sz. melléklet 10. kérdés 45 5.sz. melléklet 46 3. sz. melléklet 12. kérdés 47 11. sz. melléklet 9. kérdés 42

21

továbbra is nehezen motiválhatók, őket személyes céljaik felismerésére igyekeznek elvezetni. Az aktivizálás érdekében a pedagógusok fontosnak tartják a tanulók sikerhez juttatását. Különböző képességeik miatt ez csak differenciálással oldható meg, ezért gyakran alkalmaznak csoportmunkát. A korszerű munkaszervezési formákat a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósulási szakaszában a bevont pedagógusok és a tantestület több képzésen sajátította el. Az ott tanultakat (kooperatív munkaformák, differenciálás, IKT eszközök használata) alkalmazzák a tanagyag és a rendelkezésre álló eszközök függvényében.

A látogatás alatt 17 szakórát, 7 óvodai, 1 napközis, 1 kollégiumi, és 1-1 differenciált, korrekciós, illetve fejlesztő foglakozást látogatott meg a szakértői csoport. A tanórák és foglalkozások nagy része jól megtervezett volt. Az IKT eszközök használata kevésbé jellemző, írásvetítővel, és projektorral dolgoztak a nevelők, az interaktív táblát nem használta egyetlen pedagógus sem az óravezetése során. A tanulói teljesítmények értékelése folyamatos, a naplókban elegendő jegy és értékelés van. A naplók vezetése példamutatóan precíz, naprakész. Az általános iskolai tanulók elégedettek a tantárgyi értékeléssel (4,7648), és érdemes felfigyelni rá, hogy itt is, mint minden területen a kollégiumi tanulók átlagai lényegesen alacsonyabbak (4,249).

IV.3. Tanórán kívüli tevékenységek A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások angol és német órák heti 1-1 órában, tehetséggondozás és felzárkóztatás matematikából, furulyatanulás, énekkar és színjátszás. Rendszeres sportfoglalkozásokat is tartanak, a tanulók futball vagy kézilabda/röplabdaedzésre járhatnak. A tanórán kívüli tevékenységek mennyiségével és sokszínűségével elégedettek az iskolai élet résztvevői, a pedagógusok értékelése 4,8250, a szülőké 4,6851, a tanulóké

48

9. sz. melléklet 7. kérdés 11. sz. melléklet 7. kérdés 50 3-4. sz. melléklet 18. kérdés 51 7-8. sz. melléklet 20. kérdés 49

22

4,5852. Az intézmény kapcsolat a városban működő Alapfokú Művészeti Intézménnyel jó, így a kínálatot az általuk tartott foglakozások is színesítik. A szülők által preferált területek az informatika, az angol és a sport, ezért érdemes odafigyelni a szülők idegen nyelvoktatással kapcsolatos értékelésére (4,0953), ez a leggyengébb eredmény a szülői kérdőíven. A szülők a beszélgetés illetve a kérdőív alapján egységesen azt az álláspontot vallják, hogy az idegen oktatásra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jövőben. A délutáni órákban napközis foglalkozások vannak, illetve a második évfolyamon iskolaotthonos oktatás zajlik. Az iskola tanulói színházlátogatásokon is részt vehetnek. Nyári iskolai tábor, illetve hittan táborozási lehetőség is van, bár ez utóbbi csak a nagyobbaknak.

Kollégiumi nevelés sajátságai A diákotthon különösen alkalmas a katolikus intézmények nevelési szolgálatának megerősítésére. A diákotthon – ahogyan a neve is mutatja – otthon lehet nehézsorsú gyermekek számára, akik magukkal vihetik a keresztény életvezetés alapelveit, mindennapi gyakorlatait. A Szent Anna Iskola Diákotthona is ilyen gyermekmegtartó és felnövelő hely. A diákotthon nehéz körülmények között, kicsi létszámmal működik, legfontosabb nevelési tevékenységeit az iskolával együtt végzi. E kis létszámú kollégiumi csoportra jellemző, hogy a nevelők és a diákok szoros kapcsolatban állnak egymással. A 16 diák életkora és motivációs szintje közt nagy a különbség, ezért a tanulási kultúra fejlesztését korcsoportonkénti csoportbontással igyekeznek megvalósítani. A nehezen haladókkal gyógypedagógus is foglalkozik. Az erőfeszítések eredményeit mi sem mutatja jobban, mint hogy a kollégisták átlaga csak kicsivel marad az iskola átlag alatt (iskola átlaga: 3, 75; kollégium átlaga 3,6). Sajátos területe a kollégiumnak a közösségi nevelés. A tanulók az együttélés és a tudatos nevelői ráhatás által megtanulhatnak és el is sajátítanak konfliktuskezelési módokat, megtanulhatják a másik ember tiszteletét és elfogadását. Különlegesen nagy missziós szolgálat megtalálni e gyermekek szívéhez az utat, és segíteni őket képességeik kibontásához.

52 53

3-4. sz. melléklet 17. kérdés 7-8. sz. melléklet 13. kérdés

23

IV.4. Étkezés Az intézmény melegítőkonyhát üzemeltet, a tízórai, uzsonna, vacsora elkészítése helyben történik. Az étkezés körülményei megfelelőek, az ebédlő befogadóképessége 100 fő, egyben a legnagyobb alapterületű helyiség az intézményben. Az étkezések a csengetési rend átalakításával az ebédlőben zajlanak. Étkezés előtt és után közös imát mondanak a felügyelő nevelőkkel. Az étkezés minőségével és mennyiségével a tanulók – mint majdnem mindenhol – elégedetlenek. Az étkezést a kollégista tanulók (3,4), az alsósok (3,83) a felsősök (3,9254)-re minősítették.

IV.5. Adminisztráció Az intézmény pedagógiai adminisztrációja az óralátogatások és a dokumentum ellenőrzések során rendben volt. A naplókat naprakészen vezetik, az adminisztráció folyamatos és ellenőrzött. Az óvodában saját szerkesztésű csoportnaplót használnak minden csoportban. Ennek vezetése napra kész, mintaszerű. Minden gyermekről, személyiségfejlődéséről egyéni fejlesztési naplót vezetnek. A kollégiumban vezetnek beírási naplót, csoportnaplót és foglakozási naplót. A szükséges tanulói és dolgozói nyilvántartásokkal rendelkezik az intézmény. A törvényben előírt szabályzatokat elkészítették, de ezek konkretizálása, aktualizálása még további erőfeszítést igényel. A nyilvántartások egyre inkább elektronikus úton történnek.

Összegzés: Az intézmény kulcsfolyamataiban előrelépést látni a továbbképzések során a pedagógusok tervezési, módszertani kultúrája megerősödött. Az oktatómunka színvonalát a korszerű munkaformák még gyakoribb alkalmazásával, és a jól működő egyénre szabott differenciálással és képességfejlesztéssel lehet még emelni. Az idegen nyelv oktatására fordított energiák hatása még nem igazán mérhető, de a változás elindult. Az intézményvezetés fontosnak tartja az oktató-nevelő munka terén elért eredményeket,

54

9-10-11. melléklet 23. kérdés

24

odafigyel a tanulók sokoldalú fejlesztésére, a testi és egészséges életmódra nevelésre, a környezettudatos szemlélet kialakítására, a lelki nevelésre, a művészeti oktatásra, melyek szükséges feltételei a harmonikus személyiség kialakításának.

V. Eredmények V.1. Elégedettség Az MIP működéséhez kapcsolódóan az intézmény rendelkezik friss elégedettségmérés eredményekkel. Az oktatási folyamat szereplőinek (tanulók, szülők, pedagógusok, nem pedagógus dolgozók, vezetők és fenntartó) elégedettségi mutatatói jók: 4. A vezető megítélésével összevetve teljes az összhang a két értékskála között. A vizsgálat során készített kérdőívek és interjúk eredménye is összhangban áll az intézmény mért eredményeivel, hiszen az iskola szellemiségével, a nevelés hatékonyságával, az oktatás színvonalával a pedagógusok, a szülők és a diákok egyaránt elégedettek voltak, ezt mutatják a 4 fölötti átlagok55. V.2. Mérhető eredmények

Hiányzások: 2008.

2009.

2010.

1,05 nap

0,7 nap

0,73 nap

Az intézményben az igazolatlan hiányzások számában nem történt elmozdulás, kb. évi 0,7 nap. Tanulmányi átlagok:

V.2.2.1. V.2.2.2. 55

Az iskola tanulmányi átlaga, ill. tanulói létszámarányok (a tanulói összlétszámhoz viszonyítva) az utolsó három tanév végén / tanévben Össz-tanulmányi átlag: Hittan:

Vö. 1-11. sz. mellékletek átlagai

25

tanév

2008 3,85 4,14

2009 2010 3,82 3,75 4,25 3,73

V.2.2.3. V.2.2.4. V.2.2.5. V.2.2.6. V.2.2.7. V2.2.8. V.2.2.9. V.2.2.10. V.2.2.11. V.2.2.12.

V.2.2.13.

Magyar nyelv és irodalom: Matematika: Első idegen nyelv: A legeredményesebb (nem készség) tantárgyból: informatika A félév végén elégtelen osztályzatot kapott tanulók aránya: Az év végén elégtelen osztályzatot kapott tanulók aránya: Évismétlők aránya Érettségi átlageredmények Egyetemre, ill. főiskolára felvettek százalékaránya az összes végzős számához viszonyítva: Gimnáziumba, ill. szakközépiskolába felvettek százalékaránya az összes végzős számához viszonyítva: Katolikus intézménybe felvett továbbtanulók aránya az összes végzős számához viszonyítva:

3,55

3,5

3,46

3,33 3,52 4,55

3,29 3,47 4,52

3,55 2,99 4,53

5,3

6

4,2

6,5

4,4

0,5

1,2

0,5

0

67

72

47

17

6

21

Az utolsó 3 év tantárgyi átlagait nézve megállapítható, hogy kicsi hullámzás tapasztalható az eredményekben (2008: 3, 85; 2009: 3, 82; 2010: 3,75). Az is kitűnik, hogy a szülők által jelzett idegen nyelvoktatás terén valóban mérhetően romlott a tantárgyi átlag: 3,52-ről 2,99-re. A másik ilyen tantárgy sajnos a hittan, ahol az átlagok nem ilyen drasztikusan, de romlottak (4,14-ről 3,73-ra). Ennek oka valószínűleg az évenkénti plébános váltásokban kereshető, de most ez a helyzet is stabilizálódni látszik. A hitélettel kapcsolatban még jobban be lehetne vonni a vallásos szülőket, így a közösségi liturgiák összetartó és nevelőereje még hatványozottabban érvényesülhet. Az intézmény tanulói összetételét figyelembe véve az érettségit adó iskolákba való továbbtanulási eredményeik jók (70% körüli értékek), az elmúlt évben tapasztalható visszaesés e téren (47%). Nagyon jó, hogy a katolikus intézményekben való továbbtanulás jelen van, de ennek arányát jó lenne növelni a környék katolikus iskoláiba való jelentkezések erősítésével. Szép, de kevésbé változatos versenyeredményekkel rendelkeznek. A természetismeret, a magyar, (olvasás, szövegértés) mellett 1-1 történelem és technika versenyen értek el eredményeket a tanulók. Örvendetes, hogy országos szintű helyezések is születtek. Talán a tornaterem hiánya ellenére is, szép sport eredményekkel találkoztunk.

26

Az intézményben a kompetenciaméréssel megegyező évfolyamokon belső méréseket is végeznek matematikából, magyarból és idegen nyelvből. Az elsőáldozók száma 15 fő volt, a bérmálás kérdése viszont tovább gondolandó feladat, mert a zömmel nem középiskolában továbbtanuló diákok kikerülve katolikus közösségükből nagy számban nem veszik fel a bérmálás szentségét.

V.3. Fejlesztések Az elmúlt év során is történtek fejlesztések, karbantartások, de a nagyobb beruházásokhoz pályázati pénzekre és Fenntartói segítségre lenne szükség.

Összegzés: A tanulmányi átlagok romlását angol nyelvből a továbbra is figyelemmel kell kísérni. Az

intézmény

tovább

tanulási

mutatóinak

javítását

a

tehetséggondozás

megerősítésével párhuzamosan érdemes kezelni. Az intézmény partnereinek elégedettségmérése fontos az intézmény számára, egyben útmutatás is az elvégzendő feladatok kijelöléséhez. Gratulálunk az intézménynek a szép eredményekhez!

27

VI. Jövőkép

Az utóbbi években örvendetesen nőtt az iskola létszáma, ugyanakkor megnőtt a hátrányosan és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma is. Az egyre nehezebb körülmények között a tantestület elhivatottsága növekedett. A gyermekek befogadása és hatékonyabb nevelése érdekében szükséges lenne az intézmény infrastruktúrájának bővítése, vonzóbbá tétele, illetve az intézmény stratégiai céljainak markánsabb megfogalmazása. Érdemes lenne az általános iskola elvégzése után nagyobb számban a környékbeli katolikus intézményekbe irányítani a tanulókat, hogy mindaz az érték, amit itt gyermekkorukban kaptak, tizenéves korukban ne kioltódjék a környezet hatására, hanem megerősödjék. Az intézmény így még hatásosabban tudná kifejteni nevelői szolgálatát.

28

6.) Utószó

Az intézményellenőrzés alatt mindvégig éreztük az igazgató, az iskolavezetés, a tanárok, dolgozók, szülők és a tanulók készséges, segítőkész együttműködését. Megtisztelő, hogy a fenntartó, Bábel Balázs érsek atya és Solti Kálmán EKIF igazgató személyesen részt vett az intézményellenőrzési folyamatban. Megköszönjük a vizsgálat valamennyi résztvevőjének a segítséget.

Budapest, 2010. december

29

1. számú melléklet Kérdőív óvodapedagógusok számára összetett intézményben – eredmények – átlag 1. Az intézmény arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. 2. Az óvodában a hitre nevelés igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz. 3. Az intézményben megfelelő hangsúlyt kap az erkölcsi nevelés. 4. Az óvoda eredményesen valósítja meg helyi nevelési programját. 5. Az óvodában a helyi nevelési program és a napirend összhangban van. 6. Az óvodai tevékenységi formák között elsődleges a játék.

4,67 4,83 5,00 4,67 4,67 4,50

7. A szabad játék lehetősége biztosított az óvodában.

4,17

Az óvoda eredményesen valósítja meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését (gondozás, testi szükség8. letek, mozgás stb.). 9. Az óvoda biztosítja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. 10. Az óvodai étkeztetés megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és az egészséges életmód elvárásainak. 11. Az óvoda segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. 12. Az óvoda hangsúlyt fektet az érzelmi nevelésre és a szocializáció biztosítására. 13. Az óvodai légkör érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó. Az intézmény hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet 14. alakítására. Az óvodát a jó közösségi szellem jellemzi, valamennyi csoport tevékenyen kapcsolódik be az óvoda egészének 15. életébe. 16. Az óvoda hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, figyelmet fordít a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére. Az óvoda gondot fordít a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, 17. felzárkóztatására. Az óvoda eredményesen valósítja meg a gyermekek értelmi nevelését, fejlesztését, figyelembe véve egyéni 18. tapasztalataikat, képességeiket. 19. Az óvodába járó gyermekek neveltségi szintje életkoruknak megfelelő, a nevelők munkája e téren eredményes. Az óvoda segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások 20. fejlődését. 21. Az óvodában biztosítottak a nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek. 22. Az óvoda épülete és környezete tiszta, kulturált.

5,00 4,17 4,17 4,33 4,83 5,00 4,33 4,50 4,83 4,67 4,67 4,33 4,83 4,00 4,67

Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben: jól tájékozott, ismeri a pedagógusokat, ismeri a 23. gyermekeket, észreveszi, ha valahol nehézségek vannak, segítséget nyújt ezek megoldásában. 24. Az óvodavezető világosan és egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, határozza meg a nevelőtestület feladatait. 25. Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. 26. Az intézményvezető fontosnak tartja a munkatársi közösség hitbeli és lelki fejlődését. 27. Az óvodavezető támogatja a fejlesztési törekvéseket, új megoldások keresésére ösztönzi, biztatja kollégáit.

30

4,00 4,00 4,83 4,83 4,50

átlag Az intézményvezetés rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézményben folyó szakmai munkát, megfelelő, 28. korrekt visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban, elismeri azokat, akik komoly munkát végeznek. A szakmai értekezletek színvonalasak: az óvodavezető jól irányítja a megbeszéléseket, tartalmasak az együttlétek, 29. hatékony az értekezleteken végzett közös munka. 30. Az intézményen belüli információáramlás jól működik.

33. Az óvodában jól képzett óvodapedagógusok dolgoznak, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik. Az óvodapedagógusok készek a szakmai fejlődésre, külső és belső tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek 34. részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják, egymásnak átadják. A pedagógusoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős 35. változásokban és fejlesztésekben véleményt nyilvánítsanak, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában jogaiknak megfelelően részt vegyenek. Az intézményben a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók kapcsolatára az együttműködés, a kölcsönös 36. elismerés és segítőkészség jellemző. 37. Az intézmény munkatársi közösségében meghatározó a katolikus értékrend. 38. A szülők támogatják az óvoda nevelési programjában megfogalmazottakat. 39. Az óvoda segíti a családokat hitük megélésében.

41. 42. 43.

4,50 4,67 5,00 4,83

4,50 4,83 4,67 4,83 4,83

Az óvodában a gyermekek szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, jól működnek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az óvodával és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. A szülőknek megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős változásokban és fejlesztésekben, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában véleményt nyilvánítsanak. A szülők aktívan bekapcsolódnak az óvoda életébe: rendezvényekbe, szellemi, lelki programokba, szerepet vállalnak az óvodai környezet alakításában. A különböző tagintézmények nevelőinek, nevelőtestületeinek kapcsolatára az aktív együttműködés jellemző; tevékenységük a nevelés-oktatás minden lényeges területén összehangolt, egymást erősítő; kölcsönösen elismerik és segítik egymás munkáját.

Vélemények: 

4,20 3,50

Az intézmény nevelőtestülete nevelési kérdésekben egységes. Az intézmény alapvető elveit elfogadják és 31. egységesen képviselik. Az óvodában a nevelőtestületet az együttműködés, segítségnyújtás légköre jellemzi: az óvodapedagógusok 32. segítik egymást.

40.

3,80

A szabadjátékok lehetőségét igyekszünk biztosítani, de mivel helyi adottságaink (pici csoportszobák) miatt ezt nem tudjuk megfelelő mértékben biztosítani.

31

4,67 4,33 4,17

4,00

2. melléklet Kérdőív dajkák számára összetett intézményben – eredmények –

átlag 1. Az intézmény arculatát, nevelési elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. Az óvodapedagógusok törekszenek arra, hogy az óvodai élet során a gyermekeket fogékonnyá tegyék 2. az erkölcsi értékek iránt (pl. egymás segítése, egymás munkájára való odafigyelés, igazmondás stb.). 3. Az óvoda eredményesen valósítja meg helyi nevelési programját. 4. A napirend biztosítja a gyermekek kiegyensúlyozott óvodai életét. 5. Az óvodai tevékenységi formák között elsődleges a játék.

4,67 5,00 4,67 4,33 4,00

Az óvoda eredményesen valósítja meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését (gondozás, testi szükség6. letek, mozgás stb.). 7. Az óvodai étkeztetés megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és az egészséges életmód elvárásainak. 8. Az óvodai légkör érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó. Az óvodát a jó közösségi szellem jellemzi, valamennyi csoport tevékenyen kapcsolódik be az óvoda egészének 9. életébe. 10. Az óvodában biztosítottak a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek. 11. Az óvoda épülete és környezete tiszta, kulturált.

4,67 4,00 5,00 4,50 4,33 5,00

Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben: jól tájékozott, ismeri a munkatársakat, észreveszi, 12. ha valahol nehézségek vannak, segítséget nyújt ezek megoldásában. 13. Az óvodavezető világosan és egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, határozza meg a dajkák feladatait. 14. Az intézményvezető fontosnak tartja a dajkák szakmai fejlődését. 15. Az intézményvezető fontosnak tartja a munkatársi közösség hitbeli és lelki fejlődését. Az óvodavezető kezdeményezésre, munkaterületükön újításokra, új módszerek alkalmazására biztatja 16. a munkatársakat. Az intézményvezetés rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézményben folyó munkát, megfelelő, korrekt 17. visszajelzést ad a dajkáknak munkájukkal kapcsolatban. A munkatársi értekezletek színvonalasak: az óvodavezető jól irányítja a megbeszéléseket, tartalmasak 18. az együttlétek, hatékony az értekezleteken végzett közös munka. 19. Az intézményen belüli információáramlás jól működik.

4,33 5,00 5,00 5,00 4,50 4,33 4,67 4,33

20. A dajkák kapcsolatát az együttműködés jellemzi, a kollégák segítik egymást. 21. Az óvodában jól képzett óvodapedagógusok dolgoznak, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik. 22. A dajkák készek tapasztalataikat egymással megosztani, egymástól tanulni és továbbképzéseken részt venni. A dajkáknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy a saját munkájukat érintő fontos döntésekben, jelentős 23. változásokban és fejlesztésekben véleményt nyilvánítsanak, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában jogaiknak megfelelően részt vegyenek.

32

5,00 5,00 5,00

4,67

24.

Az intézményben a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók (dajka, konyhai dolgozó, karbantartó stb.) kapcsolatára az együttműködés, a kölcsönös elismerés és segítőkészség jellemző.

25. A munkatársi közösségben meghatározó a katolikus értékrend. A szülők aktívan bekapcsolódnak az óvoda életébe: rendezvényekbe, szellemi, lelki programokba, 26. szerepet vállalnak az óvodai környezet alakításában.

33

4,67 4,33 4,33

3.számú

melléklet

Kérdőív pedagógusok számára összetett oktatási intézményben – Alsó tagozat – eredmények –

átlag 1. Az intézmény arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. 2. 3. 4. 5. 6.

Az intézményben a tanulóknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy megismerjék hitük alapjait: a hittan tanítás színvonalas. Tagintézményem/tagozatom olyan lehetőségeket is kínál a tanulóknak, amelyek segítik hitük elmélyülését, tudatos vállalását, nagykorú kereszténnyé érésüket. Tagintézményem/tagozatom diákjaira jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés, a hiányzások elfogadható mennyisége stb. Tagintézményemben/tagozatomon az óra alatti fegyelem megfelelő, a tanítási óra tanítással telik, külső hatások sem zavarnak. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók étkezési és beszédkultúrája, viselkedése az intézményen belül és azon kívül is megfelel az elvárásoknak, tükrözi az intézmény szellemiségét.

7. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16.

Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók tantárgyi értékelése egyértelmű követelmények és szempontok szerint történik, melyekhez minden tanár és nevelő igazodik; az értékelés objektív és reális. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók számára világos és átlátható az ellenőrzés rendszere, tisztában vannak a követelményekkel. Tagintézményemben/tagozatomon a diákok megfelelő visszajelzést kapnak az értékelések eredményeiről, dolgozataikat a tanárok időben kijavítják. Az intézményben a diákoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, megismerjék jogaikat és kötelességeiket, ezekkel és az iskolai/kollégiumi életükkel kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak, változásokat kezdeményezzenek. Tagintézményem/tagozatom eredményesen segíti a tanulókat, hogy felfedezzék és kibontakoztassák egyéni képességeiket, életpályát, hivatást válasszanak. Tagintézményem/tagozatom eredményesen segíti a tanulmányi szempontból hátrányba került, lemaradó tanulókat a felzárkózásban. Az intézmény nem csupán ismereteket ad, hanem széles látókörű, a világban tájékozódni tudó emberekké neveli tanítványait. Tagintézményemben/tagozatomon nagy hangsúlyt kap a közösségi nevelés, az osztályok/tanulócsoportok folyamatosan fejlődve közösségekké kovácsolódnak, jellemző az együttműködés, együttérzés, tolerancia, előítélet-mentesség. Tagintézményemben/tagozatomon az oktatás és a nevelés személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek nemcsak értelmi, de lelki fejlődésükkel is. Minden diák érezheti, hogy személyes gondjával, problémáival, kérdéseivel van kihez fordulnia.

17. Az intézmény elvárásai magatartási, erkölcsi, hitbeli téren reálisak, a tanulók életkorának megfelelőek. Tagintézményem/tagozatom hangsúlyt fektet a tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, programok stb.) 18. szervezésére. Tagintézményem/tagozatom eredményesen valósítja meg a tanulók egészséges életmódra nevelését (testi, lelki 19. és szociális harmónia, a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.). 20. Az intézmény hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). Az intézmény hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet 21. alakítására. Az erkölcsi nevelés kiemelt feladat az intézményben. A nevelők példájukkal és tervszerűen is segítik a 22. jellemformálódást. A tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. 23. Tagintézményemben/tagozatomon megvannak a színvonalas oktató- és nevelőmunka tárgyi feltételei. Tagintézményem/tagozatom biztosítja a tanulók kulturált életvitelre neveléséhez szükséges tárgyi és környezeti 24. feltételeket.

34

4,80 5,00 4,80 4,50 4,30 4,30 4,80 4,80 4,50 4,50

4,40 4,11 4,50 4,50

4,80

4,80 4,80 4,80 4,50 4,60 4,30

4,70 4,00 4,44

átlag 25. Tagintézményemben/tagozatomon az étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben: jól tájékozott, ismeri a pedagógusokat, ismeri a 26. diákokat, észreveszi, ha valahol problémák vannak, segítséget nyújt a kollégáknak ezek megoldásában. A tagintézmény-vezető világosan és egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, határozza meg a nevelőtestület 27. feladatait, nem terheli a tanárokat felesleges feladatokkal. 28. Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. 29. Az intézményvezető hangsúlyt fektet a nevelőtestület hitbeli és lelki fejlődésére. A tagintézmény-vezető kezdeményezésre, új megoldások keresésére, új módszerek alkalmazására biztatja, 30. önálló véleményalkotásra ösztönzi a pedagógusokat. Az intézményvezetés rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézményben folyó szakmai munkát, megfelelő, korrekt 31. visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban; elismeri azokat, akik komoly munkát végeznek. A nevelőtestületi értekezletek színvonala és légköre jó: az intézményvezető jól irányítja a megbeszéléseket, 32. tartalmasak az együttlétek, hatékony az értekezleteken végzett közös munka. 33. Az intézményen belüli információáramlás jól működik.

35. Tagintézményem/tagozatom tantestületét/nevelőtestületét az együttműködés, segítségnyújtás légköre jellemzi. 36. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. 37. Az intézményben jól képzett tanárok tanítanak és nevelnek, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik.

39. 40. 41.

Az intézmény pedagógusaira jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés és befejezés, órák csak indokolt esetben maradnak el stb. Tagintézményemben/tagozatomon a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, külső és belső tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják, egymásnak átadják. A pedagógusoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős változásokban és fejlesztésekben véleményt nyilvánítsanak, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában jogaiknak megfelelően részt vegyenek. Az intézményben a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók kapcsolatára az együttműködés, a kölcsönös elismerés és segítőkészség jellemző.

42. Az intézmény munkatársi közösségében meghatározó a katolikus értékrend. 43. 44. 45. 46. 47.

4,70 4,60 4,90 4,78 4,80 4,40 4,50 4,70

Az intézmény nevelőtestülete nevelési kérdésekben egységes. Az intézmény alapvető elveit elfogadják, 34. az álláspontokat közösen alakítják ki, ezeket mindenki egységesen képviseli.

38.

4,60

A tanulók szülei ismerik, elfogadják és támogatják a katolikus oktatási-nevelési elveket, amelyeket az intézmény képvisel. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, jól működnek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. A szülőknek megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős változásokban és fejlesztésekben, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában véleményt nyilvánítsanak. Tagintézményemben/tagozatomon a szülők aktívan bekapcsolódnak az iskola/kollégium életébe: rendezvények, szellemi, lelki programok stb., szerepet vállalnak az iskolai/kollégiumi környezet alakításában. A különböző tagintézmények/tagozatok nevelőinek, nevelőtestületeinek kapcsolatára az aktív együttműködés jellemző; tevékenységük a nevelés-oktatás minden lényeges területén összehangolt, egymást erősítő; kölcsönösen elismerik és segítik egymás munkáját.

35

4,60 4,70 4,50 4,60 4,70 4,80

4,40 4,60 4,90 4,11

4,50 4,50 4,10

4,40

4. számú melléklet Kérdőív pedagógusok számára összetett oktatási intézményben – felső tagozat – eredmények –

átlag 1. Az intézmény arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. 2. 3. 4. 5. 6.

Az intézményben a tanulóknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy megismerjék hitük alapjait: a hittan tanítás színvonalas. Tagintézményem/tagozatom olyan lehetőségeket is kínál a tanulóknak, amelyek segítik hitük elmélyülését, tudatos vállalását, nagykorú kereszténnyé érésüket. Tagintézményem/tagozatom diákjaira jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés, a hiányzások elfogadható mennyisége stb. Tagintézményemben/tagozatomon az óra alatti fegyelem megfelelő, a tanítási óra tanítással telik, külső hatások sem zavarnak. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók étkezési és beszédkultúrája, viselkedése az intézményen belül és azon kívül is megfelel az elvárásoknak, tükrözi az intézmény szellemiségét.

7. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16.

Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók tantárgyi értékelése egyértelmű követelmények és szempontok szerint történik, melyekhez minden tanár és nevelő igazodik; az értékelés objektív és reális. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók számára világos és átlátható az ellenőrzés rendszere, tisztában vannak a követelményekkel. Tagintézményemben/tagozatomon a diákok megfelelő visszajelzést kapnak az értékelések eredményeiről, dolgozataikat a tanárok időben kijavítják. Az intézményben a diákoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, megismerjék jogaikat és kötelességeiket, ezekkel és az iskolai/kollégiumi életükkel kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak, változásokat kezdeményezzenek. Tagintézményem/tagozatom eredményesen segíti a tanulókat, hogy felfedezzék és kibontakoztassák egyéni képességeiket, életpályát, hivatást válasszanak. Tagintézményem/tagozatom eredményesen segíti a tanulmányi szempontból hátrányba került, lemaradó tanulókat a felzárkózásban. Az intézmény nem csupán ismereteket ad, hanem széles látókörű, a világban tájékozódni tudó emberekké neveli tanítványait. Tagintézményemben/tagozatomon nagy hangsúlyt kap a közösségi nevelés, az osztályok/tanulócsoportok folyamatosan fejlődve közösségekké kovácsolódnak, jellemző az együttműködés, együttérzés, tolerancia, előítélet-mentesség. Tagintézményemben/tagozatomon az oktatás és a nevelés személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek nemcsak értelmi, de lelki fejlődésükkel is. Minden diák érezheti, hogy személyes gondjával, problémáival, kérdéseivel van kihez fordulnia.

17. Az intézmény elvárásai magatartási, erkölcsi, hitbeli téren reálisak, a tanulók életkorának megfelelőek. Tagintézményem/tagozatom hangsúlyt fektet a tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, programok stb.) 18. szervezésére. Tagintézményem/tagozatom eredményesen valósítja meg a tanulók egészséges életmódra nevelését (testi, lelki 19. és szociális harmónia, a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.). 20. Az intézmény hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). Az intézmény hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet 21. alakítására. Az erkölcsi nevelés kiemelt feladat az intézményben. A nevelők példájukkal és tervszerűen is segítik a 22. jellemformálódást. A tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. 23. Tagintézményemben/tagozatomon megvannak a színvonalas oktató- és nevelőmunka tárgyi feltételei. Tagintézményem/tagozatom biztosítja a tanulók kulturált életvitelre neveléséhez szükséges tárgyi és környezeti 24. feltételeket.

36

5,00 5,00 4,67 4,22 4,56 4,00 4,89 5,00 4,78 4,89

4,89 4,63 4,78 4,88

4,67

4,89 4,78 4,78 4,78 4,89 4,75

5,00 4,00 4,22

átlag 25. Tagintézményemben/tagozatomon az étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben: jól tájékozott, ismeri a pedagógusokat, ismeri a 26. diákokat, észreveszi, ha valahol problémák vannak, segítséget nyújt a kollégáknak ezek megoldásában. A tagintézmény-vezető világosan és egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, határozza meg a nevelőtestület 27. feladatait, nem terheli a tanárokat felesleges feladatokkal. 28. Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. 29. Az intézményvezető hangsúlyt fektet a nevelőtestület hitbeli és lelki fejlődésére. A tagintézmény-vezető kezdeményezésre, új megoldások keresésére, új módszerek alkalmazására biztatja, 30. önálló véleményalkotásra ösztönzi a pedagógusokat. Az intézményvezetés rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézményben folyó szakmai munkát, megfelelő, korrekt 31. visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban; elismeri azokat, akik komoly munkát végeznek. A nevelőtestületi értekezletek színvonala és légköre jó: az intézményvezető jól irányítja a megbeszéléseket, 32. tartalmasak az együttlétek, hatékony az értekezleteken végzett közös munka. 33. Az intézményen belüli információáramlás jól működik.

35. Tagintézményem/tagozatom tantestületét/nevelőtestületét az együttműködés, segítségnyújtás légköre jellemzi. 36. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. 37. Az intézményben jól képzett tanárok tanítanak és nevelnek, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik.

39. 40. 41.

Az intézmény pedagógusaira jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés és befejezés, órák csak indokolt esetben maradnak el stb. Tagintézményemben/tagozatomon a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, külső és belső tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják, egymásnak átadják. A pedagógusoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős változásokban és fejlesztésekben véleményt nyilvánítsanak, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában jogaiknak megfelelően részt vegyenek. Az intézményben a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók kapcsolatára az együttműködés, a kölcsönös elismerés és segítőkészség jellemző.

42. Az intézmény munkatársi közösségében meghatározó a katolikus értékrend. 43. 44. 45. 46. 47.

5,00 4,78 5,00 5,00 5,00 4,89 4,89 4,78

Az intézmény nevelőtestülete nevelési kérdésekben egységes. Az intézmény alapvető elveit elfogadják, 34. az álláspontokat közösen alakítják ki, ezeket mindenki egységesen képviseli.

38.

4,56

A tanulók szülei ismerik, elfogadják és támogatják a katolikus oktatási-nevelési elveket, amelyeket az intézmény képvisel. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, jól működnek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. A szülőknek megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős változásokban és fejlesztésekben, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában véleményt nyilvánítsanak. Tagintézményemben/tagozatomon a szülők aktívan bekapcsolódnak az iskola/kollégium életébe: rendezvények, szellemi, lelki programok stb., szerepet vállalnak az iskolai/kollégiumi környezet alakításában. A különböző tagintézmények/tagozatok nevelőinek, nevelőtestületeinek kapcsolatára az aktív együttműködés jellemző; tevékenységük a nevelés-oktatás minden lényeges területén összehangolt, egymást erősítő; kölcsönösen elismerik és segítik egymás munkáját.

Vélemények:  Nagy szükség van interaktív táblára és tornacsarnokra

37

4,89 5,00 4,78 4,89 4,56 5,00

4,89 4,78 4,89 3,89

4,67 4,89 3,67

4,89

5. számú melléklet Kérdőív pedagógusok számára összetett oktatási intézményben - kollégium – eredmények –

átlag 1. Az intézmény arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. 2. 3. 4. 5. 6.

Az intézményben a tanulóknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy megismerjék hitük alapjait: a hittan tanítás színvonalas. Tagintézményem/tagozatom olyan lehetőségeket is kínál a tanulóknak, amelyek segítik hitük elmélyülését, tudatos vállalását, nagykorú kereszténnyé érésüket. Tagintézményem/tagozatom diákjaira jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés, a hiányzások elfogadható mennyisége stb. Tagintézményemben/tagozatomon az óra alatti fegyelem megfelelő, a tanítási óra tanítással telik, külső hatások sem zavarnak. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók étkezési és beszédkultúrája, viselkedése az intézményen belül és azon kívül is megfelel az elvárásoknak, tükrözi az intézmény szellemiségét.

7. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16.

Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók tantárgyi értékelése egyértelmű követelmények és szempontok szerint történik, melyekhez minden tanár és nevelő igazodik; az értékelés objektív és reális. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók számára világos és átlátható az ellenőrzés rendszere, tisztában vannak a követelményekkel. Tagintézményemben/tagozatomon a diákok megfelelő visszajelzést kapnak az értékelések eredményeiről, dolgozataikat a tanárok időben kijavítják. Az intézményben a diákoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, megismerjék jogaikat és kötelességeiket, ezekkel és az iskolai/kollégiumi életükkel kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak, változásokat kezdeményezzenek. Tagintézményem/tagozatom eredményesen segíti a tanulókat, hogy felfedezzék és kibontakoztassák egyéni képességeiket, életpályát, hivatást válasszanak. Tagintézményem/tagozatom eredményesen segíti a tanulmányi szempontból hátrányba került, lemaradó tanulókat a felzárkózásban. Az intézmény nem csupán ismereteket ad, hanem széles látókörű, a világban tájékozódni tudó emberekké neveli tanítványait. Tagintézményemben/tagozatomon nagy hangsúlyt kap a közösségi nevelés, az osztályok/tanulócsoportok folyamatosan fejlődve közösségekké kovácsolódnak, jellemző az együttműködés, együttérzés, tolerancia, előítélet-mentesség. Tagintézményemben/tagozatomon az oktatás és a nevelés személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek nemcsak értelmi, de lelki fejlődésükkel is. Minden diák érezheti, hogy személyes gondjával, problémáival, kérdéseivel van kihez fordulnia.

4,67 4,67 4,33 4,00 4,33 4,00 5,00 5,00 5,00 4,67 4,67 5,00 4,67 4,67 5,00 5,00

17. Az intézmény elvárásai magatartási, erkölcsi, hitbeli téren reálisak, a tanulók életkorának megfelelőek.

5,00

Tagintézményem/tagozatom hangsúlyt fektet a tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, programok stb.) szervezésére. Tagintézményem/tagozatom eredményesen valósítja meg a tanulók egészséges életmódra nevelését (testi, lelki 19. és szociális harmónia, a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.).

5,00

20. Az intézmény hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.).

4,67

Az intézmény hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. Az erkölcsi nevelés kiemelt feladat az intézményben. A nevelők példájukkal és tervszerűen is segítik a 22. jellemformálódást. A tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket.

4,67

23. Tagintézményemben/tagozatomon megvannak a színvonalas oktató- és nevelőmunka tárgyi feltételei.

4,33

18.

21.

24.

Tagintézményem/tagozatom biztosítja a tanulók kulturált életvitelre neveléséhez szükséges tárgyi és környezeti feltételeket.

38

4,67

4,67

4,67

átlag 25. Tagintézményemben/tagozatomon az étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő.

4,67

Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben: jól tájékozott, ismeri a pedagógusokat, ismeri a diákokat, észreveszi, ha valahol problémák vannak, segítséget nyújt a kollégáknak ezek megoldásában. A tagintézmény-vezető világosan és egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, határozza meg a nevelőtestület 27. feladatait, nem terheli a tanárokat felesleges feladatokkal.

5,00

28. Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését.

5,00

29. Az intézményvezető hangsúlyt fektet a nevelőtestület hitbeli és lelki fejlődésére.

5,00

A tagintézmény-vezető kezdeményezésre, új megoldások keresésére, új módszerek alkalmazására biztatja, önálló véleményalkotásra ösztönzi a pedagógusokat. Az intézményvezetés rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézményben folyó szakmai munkát, megfelelő, korrekt 31. visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban; elismeri azokat, akik komoly munkát végeznek. A nevelőtestületi értekezletek színvonala és légköre jó: az intézményvezető jól irányítja a megbeszéléseket, 32. tartalmasak az együttlétek, hatékony az értekezleteken végzett közös munka.

5,00

33. Az intézményen belüli információáramlás jól működik.

4,00

26.

30.

34.

Az intézmény nevelőtestülete nevelési kérdésekben egységes. Az intézmény alapvető elveit elfogadják, az álláspontokat közösen alakítják ki, ezeket mindenki egységesen képviseli.

4,67

4,67 5,00

5,00

35. Tagintézményem/tagozatom tantestületét/nevelőtestületét az együttműködés, segítségnyújtás légköre jellemzi.

5,00

36. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek.

4,67

37. Az intézményben jól képzett tanárok tanítanak és nevelnek, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik.

5,00

Az intézmény pedagógusaira jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés és befejezés, órák csak indokolt esetben maradnak el stb. Tagintézményemben/tagozatomon a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, külső és belső tanfolyamokon, 39. továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják, egymásnak átadják. A pedagógusoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős 40. változásokban és fejlesztésekben véleményt nyilvánítsanak, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában jogaiknak megfelelően részt vegyenek. Az intézményben a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók kapcsolatára az együttműködés, a kölcsönös 41. elismerés és segítőkészség jellemző.

4,67

42. Az intézmény munkatársi közösségében meghatározó a katolikus értékrend.

5,00

38.

43. 44. 45. 46. 47.

A tanulók szülei ismerik, elfogadják és támogatják a katolikus oktatási-nevelési elveket, amelyeket az intézmény képvisel. Tagintézményemben/tagozatomon a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, jól működnek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. A szülőknek megfelelő lehetőségük van arra, hogy az intézmény életét érintő fontos döntésekben, jelentős változásokban és fejlesztésekben, az intézmény stratégiai dokumentumainak kialakításában véleményt nyilvánítsanak. Tagintézményemben/tagozatomon a szülők aktívan bekapcsolódnak az iskola/kollégium életébe: rendezvények, szellemi, lelki programok stb., szerepet vállalnak az iskolai/kollégiumi környezet alakításában. A különböző tagintézmények/tagozatok nevelőinek, nevelőtestületeinek kapcsolatára az aktív együttműködés jellemző; tevékenységük a nevelés-oktatás minden lényeges területén összehangolt, egymást erősítő; kölcsönösen elismerik és segítik egymás munkáját.

39

5,00 5,00 4,67

3,67 4,33 5,00 3,00 5,00

6. számú melléklet Kérdőív szülők számára óvodában – eredmények –

átlag 1. Az óvoda arculatát, nevelési elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. Az óvodai nevelők törekszenek arra, hogy az óvodai élet során a gyermekeket fogékonnyá tegyék az erkölcsi 2. értékek iránt (pl. egymás segítése, egymás munkájára való odafigyelés, igazmondás stb.). 3. Az óvoda eredményesen valósítja meg helyi nevelési programját. 4. A napirend biztosítja a gyermekek kiegyensúlyozott óvodai életét. 5. Az óvodai tevékenységi formák között elsődleges a játék.

4,86 5,00 4,71 4,86 4,67

Az óvoda eredményesen valósítja meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését (gondozás, testi szükség6. letek, mozgás stb.). 7. Az óvodai étkeztetés megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és az egészséges életmód elvárásainak. 8. Az óvoda segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. 9. Az óvoda hangsúlyt fektet az érzelmi nevelésre és a szocializáció biztosítására. 10. Az óvodai légkör érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó. 11. Az óvoda hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. Az óvodát a jó közösségi szellem jellemzi, valamennyi csoport tevékenyen kapcsolódik be az óvoda egészének 12. életébe. 13. Az óvoda hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, figyelmet fordít a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére. Az óvoda gondot fordít a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, 14. felzárkóztatására. Az óvoda eredményesen valósítja meg a gyermekek értelmi nevelését, fejlesztését figyelembe véve egyéni 15. tapasztalataikat, képességeiket. 16. Az óvoda segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 17. Az óvoda tárgyi felszereltsége megfelelő.

4,81 4,71 4,81 4,86 4,76 4,57 4,76 4,57 4,76 4,71 4,86 4,43

18. Az óvoda épülete és környezete tiszta, kulturált.

4,86

Az óvodavezető jelenléte meghatározó az óvodában: jól tájékozott, ismeri a munkatársakat, gyerekeket, szülőket; 19. észreveszi, ha valahol nehézségek vannak, és segítséget nyújt ezek megoldásában. 20. Az óvodavezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. 21. Az óvodavezető fontosnak tartja a munkatársi közösség hitbeli és lelki fejlődését. 22. Az óvodavezető támogatja a fejlesztési törekvéseket, új megoldások keresésére ösztönzi, biztatja kollégáit. 23. Az óvodában jól képzett óvodapedagógusok dolgoznak, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik. Az óvodában a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók kapcsolatára az együttműködés, a kölcsönös 24. elismerés és segítőkészség jellemző. 25. A munkatársi közösségben meghatározó a katolikus értékrend. 26. A szülők támogatják az óvoda nevelési programjában megfogalmazottakat.

40

4,62 4,86 4,81 4,67 4,67 4,81 4,86 4,74

27. Az óvoda segíti a családokat hitük megélésében.

4,50

A gyermekek szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, jól működnek, hatékonyan biztosítják a szülők 28. számára, hogy hozzájussanak az óvodával és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. A szülőknek megfelelő lehetőségük van arra, hogy az óvodát érintő fontos döntésekben, jelentős változásokban 29. és fejlesztésekben, az óvoda stratégiai dokumentumainak kialakításában véleményt nyilvánítsanak. A szülők aktívan bekapcsolódnak az óvoda életébe: rendezvényekbe, szellemi, lelki programokba, 30. szerepet vállalnak az óvodai környezet alakításában.

Vélemények:  Az óvó nénik nagyon segítőkészek, közvetlenek és barátságosak. Ez az óvoda olyan, mint egy család, és mindenkire időt áldoznak. Én a kisfiamat is ebbe az óvodába szeretném beíratni, ahova a nővére éppen jár.  Összegségében nagyon elégedett vagyok az óvodával, örülök, hogy gyermekem ide járhat. A kisgyerek is szeret ide járni.  Az óvoda udvara kicsi, de nagyon jól fel van szerelve játékokkal. A szülői munkaközösség nagyrészt vállal a programok lebonyolításában.  Megjegyzés a 27. kérdéshez: az óvoda segíti a családokat hitük megélésében. Ha ez alatt azt értjük, hogy hitre tanítják a gyerekeket és megélik a gyermekkel, ezt a segítséget én abban érzem, hogy itt keretet adnak hithez, amit a gyermek elsajátít és haza visz. Nem befolyásolja az, hogy melyik felekezethez tartozik a család, pl. ima az étkezéseknél, de a családon múlik, hogyan engedi ezt megélni a gyermeknek, vagy ővele együtt.  A csoportszobák méretét kicsinek tartom, valamint az udvar sem biztosít elegendő mozgásteret a gyerekeknek.  Odafigyelő és szakmailag teljesen felkészültek az óvónők és a dajkák is. Legjobb tudásuk szerint oktatják a gyermekeket.  X Y vagyok, 4 gyermek apukája, és teljes mértékben meg vagyok elégedve az óvoda vezetővel és a dolgozókkal. És köszönet minden segítségükért és figyelmességükért.  Nagyon meg vagyok elégedve az óvónőkkel. Nagyon kis családias csoportok vannak. Meg szeretném köszönni odaadó munkájukat. Szeretettel veszik körül a gyermekeket.

41

4,71 4,71 4,76

7. számú melléklet Kérdőív szülők számára oktatási intézményben – alsó tagozat – eredmények –

átlag 1. Az intézmény arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség.

4,88

2. Az iskolában gyermekem megfelelő segítséget kap, hogy megismerje hitünk alapjait: a hittan tanítás színvonalas.

4,84

3. Az iskolában gyermekem megfelelő segítséget és lehetőséget kap, hogy hite fejlődjön és elmélyüljön.

4,78

4. Az óra alatti fegyelem megfelelő, a tanítási óra tanítással telik, külső hatások sem zavarnak. Az iskolában a diákok megtanulnak kulturáltan viselkedni: tükrözi ezt beszédjük, étkezési kultúrájuk, 5. viselkedésük tanáraikkal, más felnőttekkel és iskolatársaikkal; iskolán kívüli magatartásuk is ennek megfelelő. 6. Gyermekem munkájának tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt.

4,59 4,31 4,84

7. Gyermekemet az iskolában objektívan és reálisan értékelik.

4,88

8. Gyermekem számára világos és átlátható az ellenőrzés rendszere, tisztában van a követelményekkel.

4,75

9. A szülők megfelelő visszajelzést kapnak az értékelések eredményeiről. A diákoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, 10. megismerjék jogaikat és kötelességeiket, ezekkel és az iskolai életükkel kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak, változásokat kezdeményezzenek. Az iskola segíti gyermekemet, hogy megismerje és fejlessze képességeit, s ezeknek megfelelően a lehető legjobb 11. eredményeket érje el. 12. Az iskola eredményesen segíti a tanulókat, hogy életpályát, hivatást válasszanak.

4,69

13. Az iskola eredményesen fejleszti gyermekem idegennyelv-tudását. Ha gyermekem valamit nem ért, vagy pl. hiányzás miatt lemarad a tanulásban, mindig kap segítséget az 14. iskolában, hogy pótolja a hiányosságokat. Az iskola nem csupán ismereteket ad, hanem széles látókörű, a világban tájékozódni tudó emberekké neveli 15. tanítványait. Gyermekem osztályában a tanulók jó kapcsolatban vannak egymással, elfogadják, megbecsülik egymást, 16. szívesen tartoznak ebbe a közösségbe. 17. Az iskolában tanuló diákokra jellemző az együttműködés, együttérzés, tolerancia, előítélet-mentesség. Az iskolában az oktatás és a nevelés személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulók testi és szellemi képes18. ségeit, törődnek nemcsak értelmi, de lelki fejlődésükkel is. Minden diák érezheti, hogy személyes gondjaival, problémáival, kérdéseivel van kihez fordulnia. 19. Az iskola elvárásai magatartási, erkölcsi, hitbeli téren reálisak, a tanulók életkorának megfelelőek.

4,07

20. Az iskola hangsúlyt fektet a tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, programok stb.) szervezésére. Az iskola eredményesen valósítja meg a tanulók egészséges életmódra nevelését (testi, lelki és szociális 21. harmónia, a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.). 22. Az iskola hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.).

4,69

23. Az iskola hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. Az erkölcsi nevelés kiemelt feladat az iskolában. A nevelők példájukkal és tervszerűen is segítik a jellem24. formálódást. A tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. 25. Az iskolában megvannak a színvonalas oktató- és nevelőmunka tárgyi feltételei.

4,81

26. Az iskola biztosítja a tanulók kulturált életvitelre neveléséhez szükséges tárgyi és környezeti feltételeket.

4,44

27. Az iskolai étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az iskolában: jól tájékozott, ismeri a pedagógusokat, ismeri a 28. diákokat, észreveszi, ha valahol problémák vannak, segítséget nyújt ezek megoldásában. Az intézménynek jó a hírneve, jól képzett pedagógusok nevelnek és tanítanak, munkájukat magas szakmai 29. színvonalon végzik.

42

4,29 4,74 4,61

4,84 4,74 4,50 4,32

4,84 4,66

4,66 4,59

4,59 4,22

4,55 4,47 4,84

A tanulók szülei ismerik, elfogadják és támogatják a katolikus oktatási-nevelési elveket, amelyeket az intézmény képvisel. A tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, jól működnek, hatékonyan biztosítják a szülők 31. számára, hogy hozzájussanak az iskolával és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. A szülőknek megfelelő lehetőségük van arra, hogy az iskola életét érintő fontos döntésekben, jelentős válto32. zásokban és fejlesztésekben, az iskola stratégiai dokumentumainak kialakításában véleményt nyilvánítsanak. 33. A szülők aktívan bekapcsolódnak az iskola életébe: rendezvények, szellemi, lelki programok stb. 30.

Vélemények:  Nagyon jó a tanító nénink, következetes. Családias légkör.  Az intézmény nagyon megfelelő gyermekeim számára. Szeretnek ebbe az iskolába járni, jól tanulnak, mert motiváltak. Azt gondolom, szükség lenne, főleg az első osztályban és a felsős diákoknál a technika behozatalára. Értem ez alatt az interaktív táblát és a felszerelést, a segítő anyagokat fizikára, kémiára, biológiára.  A „kéttanáros” oktatás tökéletes. A létszámot nem növelném, az osztályra való tekintettel sem. A követelmény szerintem ÓRIÁSI ebben a környezetben és korban (2. osztály). Lassabb és talán humán tárgyi fejlesztés kellene.  Az idegen nyelvoktatást heti 1 óra helyett heti 3-4 órára kellene emelni. Az intézmény a hitre való nevelést magas színvonalon végzi. A gyerekek imádják a hittan órákat, a ministráns foglalkozásokat. Játékosan tanulják meg a hittant, így nem érzik kötelezőnek a templomba járást sem. Az én gyermekem nagyon szeret ide járni, és a testvérét is ebbe az intézménybe íratjuk be.  Az iskola hitbeli, erkölcsi nevelése nagyon megfelelő. Az iskolaotthonos rendszer azonban nem teszi lehetővé, hogy a tanulók az iskolán kívüli programokon is szabadon részt vehessenek. Csak a tanárok együttműködése teszi lehetővé a szélesebb körű fejlődést. A nyelvi oktatás sajnos szintén nem elég erős. Alsó tagozatban a gyerekek a nyelvi oktatással sokkal mélyebb ismereteket szerezhetnének, csak nagyon szakkör jellegű a nyelvtanítás az első három évfolyamban.  Sok szülő és gyermek is kötelezőnek érzi a szentmiséken való részvételt. Valahogyan ezt kellene megértetni, hogy ez az iskola azért katolikus, mert ezzel együtt jár a szentmiséken való részvétel is, és ez nem kötelező, hanem ez együtt jár a mindennapi életünkkel.  Egy nagyobb tornaterem hiányzik.  Az étkezések során lehetne több gyümölcsöt és zöldséget beiktatni.  Az iskola hitbeli nevelése pozitív irányba változott az utóbbi néhány évben, ez, véleményem szerint a hitoktatók személyének köszönhető. A szülők véleménye a szülői értekezleteken nem szokott ennyire egyöntetű lenni a kötelező misére járás támogatását illetően. Véleményem szerint katolikus iskolában igen is kötelezőnek kell lenni a miselátogatásnak. Az iskolaotthon elhamarkodott döntés volt. Azok a szülők, akik több lehetőséget szeretnének gyermeküknek, azok korlátozva vannak. Pl. színházlátogatásra nem tudnak az iskolaotthonos tanulók járni, mert délutáni órájuk van. A délutáni iskolán kívüli foglalkozásokra csak az osztályfőnökök jóindulatának köszönhető, hogy eljutnak. Az idegen nyelv oktatása szerintem, nem megfelelő, az óvodai külön órákon jobban fejlődnek. A szülő nem tudja követni, gyakoroltatni a tanultakat.  Mindenképpen nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a korai idegennyelv-oktatásra és annak minőségére. A mosdók higiéniai felszereltsége (WC papír, szappan, törülköző) mindenképpen hagy kívánni valót maga után. Egy gyermek sem

43

4,56 4,78 3,97 4,44







járhatna úgy, hogy dolga végeztével rádöbben, nincs WC papír. Egy 7 éves gyermek nem biztos, hogy előre végig gondolja, mi mindent vigyen magával a mosdóba. Vannak zárható WC papír tartók, szappan tartók. Maximálisan elégedettek vagyunk az iskolával és az óvodával is. Kislányaink ovisok, jövőre kezdik az első osztályt az intézményben. Nagyon családcentrikus az intézmény, fő szempont itt az erkölcsös és vallásos nevelés. Ha bármilyen jellegű probléma volt, mindig kaptunk tanácsot és segítséget. A templomba, illetve a misére járás túlságosan megkövetelt. Az alsó tagozatos még keveset tud a miséről. A minden vasárnapi misére járás kötelezővé tétele és fekete ponttal történő büntetése túl szigorú!! Nem attól lesz katolikus szemlélet, ha kötelezővé teszik a misén való részvételt. Az iskolai hittanoktatás és az egyéb szemléletbeli dolgokkal jobban meg lehet szerettetni a gyerekekkel a vallást. Az idegen nyelv szakköri oktatása szintén nagyon gyengének tűnik. Jó a nagy léptekben való haladás, de ott van a veszélye, hogy keveset gyakorolnak az írás terén. Az udvar rendezettebb lehetne. Gyermekem sokat fejlődött a négy év alatt. Magatartása is kiváló lett. Magabiztos, segítőkész, és ez ennek az iskolának köszönhető. Hitvallása kiváló, szeret ministrálni, minden misére önként elmegy.

44

8. melléklet Kérdőív szülők számára oktatási intézményben – felső tagozat – eredmények –

átlag 1. Az intézmény arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség.

4,80

2. Az iskolában gyermekem megfelelő segítséget kap, hogy megismerje hitünk alapjait: a hittan tanítás színvonalas.

5,00

3. Az iskolában gyermekem megfelelő segítséget és lehetőséget kap, hogy hite fejlődjön és elmélyüljön.

4,96

4. Az óra alatti fegyelem megfelelő, a tanítási óra tanítással telik, külső hatások sem zavarnak. Az iskolában a diákok megtanulnak kulturáltan viselkedni: tükrözi ezt beszédjük, étkezési kultúrájuk, 5. viselkedésük tanáraikkal, más felnőttekkel és iskolatársaikkal; iskolán kívüli magatartásuk is ennek megfelelő. 6. Gyermekem munkájának tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt.

4,64 4,64 4,72

7. Gyermekemet az iskolában objektívan és reálisan értékelik.

4,72

8. Gyermekem számára világos és átlátható az ellenőrzés rendszere, tisztában van a követelményekkel.

4,54

9. A szülők megfelelő visszajelzést kapnak az értékelések eredményeiről. A diákoknak megfelelő lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, 10. megismerjék jogaikat és kötelességeiket, ezekkel és az iskolai életükkel kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak, változásokat kezdeményezzenek. Az iskola segíti gyermekemet, hogy megismerje és fejlessze képességeit, s ezeknek megfelelően a lehető legjobb 11. eredményeket érje el. 12. Az iskola eredményesen segíti a tanulókat, hogy életpályát, hivatást válasszanak.

4,56

13. Az iskola eredményesen fejleszti gyermekem idegennyelv-tudását. Ha gyermekem valamit nem ért, vagy pl. hiányzás miatt lemarad a tanulásban, mindig kap segítséget az 14. iskolában, hogy pótolja a hiányosságokat. Az iskola nem csupán ismereteket ad, hanem széles látókörű, a világban tájékozódni tudó emberekké neveli 15. tanítványait. Gyermekem osztályában a tanulók jó kapcsolatban vannak egymással, elfogadják, megbecsülik egymást, 16. szívesen tartoznak ebbe a közösségbe. 17. Az iskolában tanuló diákokra jellemző az együttműködés, együttérzés, tolerancia, előítélet-mentesség. Az iskolában az oktatás és a nevelés személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulók testi és szellemi képes18. ségeit, törődnek nemcsak értelmi, de lelki fejlődésükkel is. Minden diák érezheti, hogy személyes gondjaival, problémáival, kérdéseivel van kihez fordulnia. 19. Az iskola elvárásai magatartási, erkölcsi, hitbeli téren reálisak, a tanulók életkorának megfelelőek.

4,12

20. Az iskola hangsúlyt fektet a tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, programok stb.) szervezésére. Az iskola eredményesen valósítja meg a tanulók egészséges életmódra nevelését (testi, lelki és szociális 21. harmónia, a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.). 22. Az iskola hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.).

4,68

23. Az iskola hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. Az erkölcsi nevelés kiemelt feladat az iskolában. A nevelők példájukkal és tervszerűen is segítik a jellem24. formálódást. A tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. 25. Az iskolában megvannak a színvonalas oktató- és nevelőmunka tárgyi feltételei.

4,58

26. Az iskola biztosítja a tanulók kulturált életvitelre neveléséhez szükséges tárgyi és környezeti feltételeket.

4,56

27. Az iskolai étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az iskolában: jól tájékozott, ismeri a pedagógusokat, ismeri a 28. diákokat, észreveszi, ha valahol problémák vannak, segítséget nyújt ezek megoldásában. Az intézménynek jó a hírneve, jól képzett pedagógusok nevelnek és tanítanak, munkájukat magas szakmai 29. színvonalon végzik.

45

4,68 4,64 4,56

4,64 4,56 4,48 4,24

4,68 4,84

4,76 4,48

4,80 4,48

4,64 4,76 4,88

A tanulók szülei ismerik, elfogadják és támogatják a katolikus oktatási-nevelési elveket, amelyeket az intézmény képvisel. A tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, jól működnek, hatékonyan biztosítják a szülők 31. számára, hogy hozzájussanak az iskolával és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. A szülőknek megfelelő lehetőségük van arra, hogy az iskola életét érintő fontos döntésekben, jelentős válto32. zásokban és fejlesztésekben, az iskola stratégiai dokumentumainak kialakításában véleményt nyilvánítsanak. 33. A szülők aktívan bekapcsolódnak az iskola életébe: rendezvények, szellemi, lelki programok stb. 30.

Vélemények:  A kisebb létszámú iskola bensőségesebb volt.  A felszaporodott gyermeklétszám miatt, aggódásra ad okot, hogy a mennyiség (gyermeklétszám) a minőség rovására megy.

46

4,64 4,88 4,56 4,56

9. melléklet Kérdőív tanulók számára – alsó tagozat – eredmények –

átlag 1. Az iskola arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. 2. Az iskolában segítséget és lehetőséget kapok hitem fejlődéséhez és elmélyüléséhez. 3. A diákokra jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés, a hiányzások elfogadható mennyisége stb. 4. Az iskolában nyugodt, fegyelmezett, körülmények között tanulhatunk, a tanítási órát semmi nem zavarja. 5. 6. 7. 8. 9.

Az iskolai követelmények reálisak: elég sokat kell tanulnom, de mindig csak annyi feladatom van, amennyivel meg tudok birkózni. Feleletnél, dolgozatírásnál mindig tudom, mit várnak el tőlem tanáraim, mi alapján értékelik munkámat, osztályzataim valóban tudásomat tükrözik. Megfelelő visszajelzést kapok az értékelések eredményeiről, dolgozataimat hamar kijavítják a tanárok, a kapott osztályzatot két héten belül megtudom. Az iskolában minden diáknak megvan a lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon a diákokat érintő döntések előkészítésébe. Az iskola segít, hogy megismerjem és fejlesszem képességeimet, s ezeknek megfelelően a lehető legjobb eredményeket érjem el.

10. Az iskola jól felkészít a továbbtanulásra (felvételi előkészítők, nyelvi táborok stb.). 11. Az iskola eredményesen fejleszti idegennyelv-tudásomat.

14. Osztályom összetartó, jó közösség: jó kapcsolatban vagyunk, kölcsönösen odafigyelünk egymásra.

16. 17. 18.

4,83 4,17 4,22 4,70 4,73 4,39 4,13 4,83 4,74 4,52

Ha valamit nem értek, vagy pl. hiányzás miatt lemaradok a tanulásban, az iskolában segítséget kapok, hogy 12. pótoljam a hiányosságokat. Ebben az iskolában nemcsak a tananyagot tanítják meg nekünk, hanem gondolkodásra, kritikus világszemléletre 13. is nevelnek.

15.

4,78

Tanáraimmal nemcsak a tanulásról, hanem személyes gondjaimról és az engem foglalkoztató kérdésekről is tudok beszélgetni. Az iskola sokféle lehetőséget biztosít számunkra, hogy személyes érdeklődésünknek megfelelően is tanulhassunk (szakkörök, versenyek stb.) Iskolánk sokszínű lehetőséget teremt a tanulók számára a tanuláson kívül is (pl. színház- és múzeumlátogatás, színjátszás, tánc, kirándulás, egyéb szabadidős programok). Az iskola eredményesen valósítja meg a diákok egészséges életmódra nevelését (testi-lelki egészség, a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.).

19. Az iskola hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). 20. Az iskola hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. 21. Az iskolában elegendő és megfelelő felszerelésünk van a tanuláshoz, művelődéshez. 22. Az iskolában tiszta, rendezett, kulturált körülmények között tanulhatunk. 23. Az iskolai étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő.

47

4,43 4,78 4,04 4,78 4,70 4,61 4,65 4,83 4,57 4,61 4,70 3,83

24.

Az igazgató jelenléte meghatározó az iskolában: jól tájékozott, ismeri a diákokat, észreveszi, ha valahol problémák vannak, segítséget nyújt ezek megoldásában.

25. Iskolámban jól felkészült tanárok tanítanak, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik. Az iskola ünnepein családom is gyakran részt vesz, örülnek, ha meghívást kapnak a különböző rendezvényekre, 26. programokra.

Vélemények:  Szeretek idejárni, mert sok barátom van, és itt dolgozik az anyukám, és szép az udvar, és szépek az osztályok. Sokat beszélgetünk Istenről és Jézusról. És sok barátom van. Nem sok feladatot adnak. Kicsit keveslem a szüneteket.  Szeretek idejárni, mert szép az udvar, meg itt dolgozik az anyukám, és nagyon sok a barátom Énnekem kedves, mert ha bezárnák, akkor ez a világ vége lenne nekem.  Jó, hogy tanulni lehet.  Ez az iskola nagyon jó.  Igazából semmi baj sincs, csak az osztálytársaim rosszak.  A legjobb ételekből keveset adnak.  Legyen több rendezvény!  Legyen sok rendezvény!  Nagyon jó, tiszta.

48

4,39 4,95 4,45

10. melléklet Kérdőív tanulók számára – felső tagozat – eredmények –

átlag 1. Az iskola arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. 2. Az iskolában segítséget és lehetőséget kapok hitem fejlődéséhez és elmélyüléséhez. 3. A diákokra jellemző a fegyelmezett munka: pontos órakezdés, a hiányzások elfogadható mennyisége stb. 4. Az iskolában nyugodt, fegyelmezett, körülmények között tanulhatunk, a tanítási órát semmi nem zavarja. 5. 6. 7. 8. 9.

Az iskolai követelmények reálisak: elég sokat kell tanulnom, de mindig csak annyi feladatom van, amennyivel meg tudok birkózni. Feleletnél, dolgozatírásnál mindig tudom, mit várnak el tőlem tanáraim, mi alapján értékelik munkámat, osztályzataim valóban tudásomat tükrözik. Megfelelő visszajelzést kapok az értékelések eredményeiről, dolgozataimat hamar kijavítják a tanárok, a kapott osztályzatot két héten belül megtudom. Az iskolában minden diáknak megvan a lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon a diákokat érintő döntések előkészítésébe. Az iskola segít, hogy megismerjem és fejlesszem képességeimet, s ezeknek megfelelően a lehető legjobb eredményeket érjem el.

10. Az iskola jól felkészít a továbbtanulásra (felvételi előkészítők, nyelvi táborok stb.). 11. Az iskola eredményesen fejleszti idegennyelv-tudásomat.

14. Osztályom összetartó, jó közösség: jó kapcsolatban vagyunk, kölcsönösen odafigyelünk egymásra.

16. 17. 18.

4,85 4,46 4,23 4,81 4,77 4,69 4,62 4,85 4,81 4,69

Ha valamit nem értek, vagy pl. hiányzás miatt lemaradok a tanulásban, az iskolában segítséget kapok, hogy 12. pótoljam a hiányosságokat. Ebben az iskolában nemcsak a tananyagot tanítják meg nekünk, hanem gondolkodásra, kritikus világszemléletre 13. is nevelnek.

15.

4,85

Tanáraimmal nemcsak a tanulásról, hanem személyes gondjaimról és az engem foglalkoztató kérdésekről is tudok beszélgetni. Az iskola sokféle lehetőséget biztosít számunkra, hogy személyes érdeklődésünknek megfelelően is tanulhassunk (szakkörök, versenyek stb.) Iskolánk sokszínű lehetőséget teremt a tanulók számára a tanuláson kívül is (pl. színház- és múzeumlátogatás, színjátszás, tánc, kirándulás, egyéb szabadidős programok). Az iskola eredményesen valósítja meg a diákok egészséges életmódra nevelését (testi-lelki egészség, a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.).

19. Az iskola hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). 20. Az iskola hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. 21. Az iskolában elegendő és megfelelő felszerelésünk van a tanuláshoz, művelődéshez. 22. Az iskolában tiszta, rendezett, kulturált körülmények között tanulhatunk. 23. Az iskolai étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő.

49

4,46 4,54 4,69 4,65 4,77 4,65 4,76 4,77 4,52 4,46 4,65 3,92

24.

Az igazgató jelenléte meghatározó az iskolában: jól tájékozott, ismeri a diákokat, észreveszi, ha valahol problémák vannak, segítséget nyújt ezek megoldásában.

25. Iskolámban jól felkészült tanárok tanítanak, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik. Az iskola ünnepein családom is gyakran részt vesz, örülnek, ha meghívást kapnak a különböző rendezvényekre, 26. programokra.

Vélemények:  A szünetek megfelelő mennyiségűek.  Nagyon jó minden, csak a számítógépeket kellene fejleszteni.  Szeretem, hogy ilyen összetartó, családias iskola vagyunk mi. Megértjük egymást, odafigyelünk egymásra. Nagyon jó tanáraink vannak, nagyon szeretem őket.  Én nagyon jónak tartom a sulit. Jó az étel. A tanárok nagyon figyelmesek. Jó a sportfelszerelés. Jó a közösség. Figyelünk egymásra.  Szerintem a kémialabor felszerelésén változtatni kellene, és lassan egy tornaterem kialakítása is esedékes lenne.  A WC-ben nem nagy a tisztaság, és ebédkor nem finom a kaja.  Szerintem a tanárok próbálnak mindig jól teljesíteni.  A tornaterem hiányos felszerelésekben. A tanárok odafigyelnek ránk. Kevés a kaja.  A másik iskolámnál itt jobban a körülmények és a társaság is.  Sajnos támogatóink nem nyújtanak elegendő pénzt ahhoz, hogy a kis tornaszobából egy tornaterem lehessen. Az osztályok felszerelésével elégedett vagyok, de jobban örülnék, ha az osztályok nagy részében kreatív tábla lenne.  Én nagyon szeretem ezt az iskolát, mert itt nincs egy csomó szemét eldobálva, És majdnem mindig kapunk gyümölcsöt is.  Kellene egy tornaterem, ahol rendkívüli dolgokat tudnánk csinálni, és nagyobb terünk lenne.  A továbbtanulásban tanáraink segítséget nyújtanak. Tájékoztatnak, és az érdekeinket nézik.

50

4,62 4,73 4,50

11. melléklet Kérdőív kollégisták számára – eredmények –

átlag 1. A kollégium arculatát, nevelési-oktatási elveit meghatározza, életét áthatja a katolikus szellemiség. 2. A kollégiumban segítséget és lehetőséget kapok hitem fejlődéséhez és elmélyüléséhez. 3. A diákokra jellemző a fegyelmezett munka, a napirend betartása. A kollégiumban nyugodt, fegyelmezett körülmények között élhetünk és tanulhatunk, külső hatások sem zavarják 4. a kollégium életét. 5. Munkámat és magatartásomat a kollégiumban objektívan és reálisan értékelik. 6. Világos és átlátható a kollégiumban az ellenőrzés rendszere, tisztában vagyok a követelményekkel. 7. Megfelelő visszajelzést kapok az értékelések eredményeiről. 8. 9. 10. 11. 12.

4,40 4,00 4,60 3,60 4,20 4,70 4,20

A kollégiumban minden diáknak megvan a lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon a diákokat érintő döntések előkészítésébe. A kollégiumban is segítséget kapok, hogy megismerjem és fejlesszem képességeimet, s ezeknek megfelelően a lehető legjobb eredményt érjem el. Ha valamit nem értek, vagy pl. hiányzás miatt lemaradok a tanulásban, a kollégiumban segítséget kapok, hogy pótoljam a hiányosságokat. A mi kollégiumi csoportunk összetartó, jó közösség: jó kapcsolatban vagyunk, kölcsönösen odafigyelünk egymásra. Nevelőimmel nemcsak a tanulásról, hanem személyes gondjaimról és az engem foglalkoztató kérdésekről is tudok beszélgetni.

13. A kollégium hangsúlyt fektet a szabadidős tevékenységek (szakkörök, programok stb.) szervezésére. A kollégium eredményesen valósítja meg a diákok egészséges életmódra nevelését (testi-lelki egészség, 14. a veszélyeztető tényezők elkerülésének módja stb.). 15. A kollégium hangsúlyt fektet a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). A kollégium hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet 16. alakítására. A kollégiumban elegendő és megfelelő felszerelésünk van a tanuláshoz, a szabadidő tevékeny eltöltéséhez, 17. a művelődéshez. 18. A kollégiumban tiszta, rendezett, kulturált körülmények között élhetünk, tanulhatunk. 19. A kollégiumi étkeztetés minőségileg és mennyiségileg megfelelő. A kollégiumvezető jelenléte meghatározó a kollégiumban: jól tájékozott, ismeri a diákokat, észreveszi, ha valahol 20. problémák vannak, segítséget nyújt ezek megoldásában. 21. A kollégiumban jól felkészült nevelők foglalkoznak velünk, munkájukat magas szakmai színvonalon végzik. A kollégium rendezvényein családom is gyakran részt vesz (lehetőségeinknek, körülményeinknek megfelelően), 22. örülnek, ha meghívást kapnak a különböző programokra.

Vélemények: 51

4,10 3,70 3,80 4,10 4,10 3,80 3,80 3,50 4,00 4,10 4,10 3,40 4,33 4,10 3,90

     

Jobb lenne több szabadidő Jó a kollégium, csak az a baj, ha valami rosszat csinálunk, akkor 500 le kell írnunk, vagy kiabálnak velünk. Ha jobb ételek lennének. Délutánonként zavar a 8. osztályos fiúk viselkedése. A kollégiumban nem mindig a legjobb az ennivaló. Ha jobb ételek lehetnének. Ha több kimenőnk lenne. Szerintem nagyon jó, mert sokat tudok barátkozni és foglalkozni a többiekkel.

52