Első évfolyam.
4 . Szám.
Szeptember 1. 1875.
Kataszteri Kalauz szak-közlöny,
kataszteri t i s z t v i s e l ő k , k ö z s é g i - é s j á r á s i b i z o t t s á g o k - é s a kataszteri m u n k á l a t o k érdeklődő földbirtokosok Megjelenik e szaklap Beszterczebányán, minden holnap 1-én és 15-én, egy vagy másfél iven. A szerkesztőséghez küldeudő értekezések illően dijaztatnak.
számára.
Szerkeszti s kiadja .. GYURKY ANTAL.
Uj előfizetést nyitunk
Lapunkra Szeptember 1-től kezdve, az év hátralévő négy holnapjára. Mely időre 1 forint 50 krajczárjával lehet e lapra előfizetni. Kérjük tisztelt előfizetőinket, legyenek szí vesek körökben erre figyelmeztettni a kataszteri bizottságokat s körjegyző urakat, kik közül máitöbben ugy nyilatkoztak, hogy e lap a benne fog lalt felvilágosítások s magyarázatoknál fogva r e á jok nézve valóságos jótétemény. Minthogy a kataszteri munkálatok által első sorban a birtokos osztály van érdekelve, m á r több uradalom megrendelte ezen lapot, azon tisztjei szá niára, kik a munkálatoknál az uradalom érdekeit képviselik. Ezek részéről szintén birunk nyilatko zatokat, melyben elismerésöket fejezékki a lap iránt, m e r t — ú g y m o n d — nagyon megkönyiti eljá rásukat, miután itt minden előfordulható esetre nézve felvilágosítást találnak.
iránt
Előfizetési ár télévre, vagyis az év végéig postán bérmentve küldve: 2 forint, melyet a szer kesztő nevére czimezve lieszterczebányára ké| rünk küldeni.
lapot a földbirtokosok által m á r elfoglal atott, de a törvényszéki hitelesítés még nem hajtatott végre vagy pedig ha a kihasitás még nem is történt meg, de az még az év folytán bizonynyal várható ? Miután az első esetben a birtok állapot m á r tettleg változott, a második esetben pedig annak meg változtatása legközelebbi jövőben várható, termé szetes, hogy ilyenkor a régi telekkönyben lévő birtokállapotnak kiigazítása m á r a czélnak nem felelne meg, hanem oda kell törekedni, hogy az uj birtokállapot az úrbéri bíróság által mielőbb megállapittassék, hogy annak alapján az új telek könyv az emiitett utasitás 3-ik §-ának a. pontja szerint elkészíttethessék. —
Ennélfogva utasítom a kataszteri igazgatósá got, hogy előforduló hasonló esetben az igazság ügyministeriumnak f. é. június 29-én 17159 sz. a. a. törvényszéki elnökökhöz bocsátott, és a f. é. július 14-iki 37G0. 3. sz. alatti körrendelettel kö zölt rendeletére Váló hivatkozással, haladék nélkül Ennélfogva szabad reménylenünk, hogy ha e az illető törvényszékhez azon megkereséssel for lap létéről mások is tudomást szereznek, többen is duljon, miszerint az uj birtokállapot kihasitását megfogják azt rendelni. illetőleg hol az m á r megtörtént, annak hitelesítését, A szerkesztőség. egyszóval a tagositási mivelet befejezését és a tagositási térképek és földkönyveknek az igazgató ságnak való átküldését lehetőleg siettesse, vagy pe dig ha oly esetek fordulnak elő, hogy a kihasitás A Nagyméltóságú Pénzügyminister ur és birtokbavétel m á r megtörtént, de annak hitele 36,882 s z á m ú rendelete. sítése különféle okoknál fogva ez évben m á r nem Kérdés merülvén fel, mi teendő, tekintettel a volna várható, ez esetben a tagositási telekköny kiigazítási munkálatok foganatosítása érdekében k i - vet adná k i az igazgatóságnak a végből, hogy an bocsájtott utasitás 3 §-ára oly esetekben, ha egy nak alapján a földadótelekkönyv a tényleges bir községben a tagosítás m á r annyira előre haladt, tokállapot szerint a hitelesítés előtt is elkészíthes hogy a kihasitás m á r megtörtént, az új birtokál sék, oly fentartás mellett, hogy ha a hitelesítés fuly-
26 tán netalán változás tétetnék, e változás szerint az uj adótelekkönyv utólag kiigazittassék. — H a ily megkeresésnek az illető törvény nél kül kellő sikere nem lenne, akkor ide jelentés te endő, hogy innen az igazságügyministerium a meg felelő intézkedés megtétele végett megkerestethes sék. — Budapest, 1875. július 30-án.
Szintén á Nagyméltóságú Pénzügyminister u r 39,155. s z á m ú rendelete. A részletes kataszteri felmérés alapján k é szült azon birtokrészleti jegyzőkönyvek, melyekről másodlatok nem léteznek, a most folyamatban lévő katasteri kiigazítás czéljára nem lesznek másolandók, hanem ezen munkálatoknál eredetében hasz nálatba veendők épen úgy mint a másodlatok, — a következő módozatok mellett; 1) a községi bizottság azokat külön vételismervény mellett átveszi, és maga idején azokat épségben visszaszolgáltatni tartozik; 2) a községi bizottság ezen eredeti birtok részleti jegyzőkönyvet a felülvizsgálat és kiigazítás alapjául veszi, és a kiigazítás után annak ered ménye szerint az adó, az ezen eredeti birtokrész leti jegyzőkönyvből készített birtokivek alapján fog kivettetni. 3) a birtokváltozások, a hol a fenálió föld részletnek birtokosa egyszerűen változott, — ezen birtokrészleti jegyzőkönyvbe (ne pedig a külön i v re is) olykép bevezetendők, hogy r aj z o n n a 1 k i törlendő az eredetileg beirt név, és fölébe Írandó a jelenlegi birtokos neve, — 4) ha a mivelési ág változott, az előbb be jegyzett mivelési ág törlése mellett, a tényleges mivelési ág azon eddig üresen hagyott rovatba t é n t á v a l bejegyzendő, melynek fejezetében azon megjegyzés áll: „az osztályba sorozásnál"; 5) az osztály bejegyzésére szolgáló rovatba t e n t á v a l azon osztály bejegyzendő, melybe a birtokrészlet a 29.294. számú utasitás 6-ik §-a illetőleg 9 §-a szerint tartozik. 6) a birtokrészleti jegyzőkönyvben bejegyzett helyrajzi számot és az a mellé beirt térfogatot k i törülni vagy megváltoztatni semmi szín alatt nem azabad; ha azonban valamely földrészlet feloszta tott vagy a földrészletnél részben a mivelési ág változott a birtokrészleti jegyzőkönyvben a „jegy zi rovatában fetlegyzendö: „lásd a külön ivet," a külön ivben pedig a változás a 10. §. rendele tei szerint keresztül vezetendő, de úgy, hogy az
új földrészletek külön számai mindig az eredeti helyrajzi szám alatt törtszám alakjában Írassanak, az eredeti szám pedig mindig megmaradjon, s úgy szintén a térfogatnak mindig ugyanannak kell ma radnia a főösszegben, bármennyi részre is lett fel osztva az előbbeni birtokrészlet és térfogata. A z ekképen a községi bízottság által elinté zett és a becslőbiztos által felülvizsgált és meg állapított munkálat az idézett 29.294 számú uta sitás 12. 13. 14 és 15. §§-ai szerinti tárgyaláso kon keresztül viendő és végre a 16. §. értelmé ben a kataszteri igazgatóság abból azonnal osz tály kivonatot készített (az ezen czélra újból k i nyomatott s k é t tiszta jövedelmi rovattal ellátott nyomtatványon kiszámíttatja a tiszta jövedelmet osztályonként és földrészletenként, azt átvezetteti a birtokivekbe, s azokból a sommázatba azon czélra, hogy ennek megtörténte után az eredeti jegyző könyv az illető térkép-tárnak vissza adandó. — Budapest, 1875. augusztus hó 4-én.
Hol van helye a közigazgatási közegek közbenjárásának a kataszteri munkálatoknál? A kataszteri kerületi felügyelök, hivatalos uta zások alkalmával több kerületben azt tapasztal ták, sőt a becslőbiztosok közül is többen aziránt panaszkodtak: hogy a munka menetét felette h á tráltatja a közigazgatási közegeknek ezen ügyirán ti részvétlensége, s itt ott mulasztása. M i onnan származik, hogy az illetők nem tudják kötelességöket, vagy felnem fogják, mikint a kataszter or szágos érdekű s oly fontos ügy, melynek keresz tülvitelére közreműködni nemesak a törvényható ságoknak, közigazgatási közegeknek, de minden j ó hazafinak kötelessége. Mert csak igy lehet e nagy fontosságú ügyet, sikerrel s egy megfelelő időalatt végre hajtani, és csak a közös hozzájárulás által lehet a czélt utolérni, hogy egy tökéletes és igaz ságos földadó kulcsa legyen az országnak s a munka olyan legyen melyen ne kelessék idő foly tával mindig foltozgatni s javítgatni. Némely hatóság, különösen pedig a hatósági tisztviselők ugy vélekednek, hogy a kataszteri tes tület egy elszigetelt szervezett, mely semmi v i szonyban sem áll más hatóságokkal s igy alig látják szükségesnek arról csak tudomásai is birni. Igaz, hogy ha a Ministeriumtól valamel speciális esetre rendelet érkezik a törvényhatóságokhoz, azt közzé teszik, s annak a végrehajtásával nem k é s nek, de ezzel még nincsen a dolgon segítve, mert minden legkisebb tárgyban utasítást nem lehet ad-
27 ni, hanem ott van a törvény, ott vannak a sza mint a munkaidejére az elöljáróságnak kel kije bályrendeletek, abból mindenki tudhatja, mikor és lölni az iroda helyiséget, szükség esetében kiren mily esetekben van szükség arra, hogy a köz delni kocsit sat. H a tehát bármily esetben az elöl igazgatási közegek támogassák a Becslőbiztosok el j á r ó k megtagadnák a Becslőbiztosnak a szolgála tot, kihez forduljon ez segítségért mind a szolga járását. A Nagyméltóságú Pénzügyministerium, kinek bíróhoz, a kinek az i l y ügyekbeni intézkedés ha egyik legfőbb gondját képezi a kataszteri ügy, a tásköréhez tartozik. legnagyobb erőfeszítéssel vezeti ezen ügyet, csak hogy pontosan s gyorsan haladjon előre, ha tehát itt ott valami hátramaradás történik, annak okát csak abban lehet keresni, hogy egy vagy más o l Tapasztalatok a kiigazítási munkák körül. dalról azok követtek el mulasztást, kiknek köteTekintve ezen lapnak gyakorlati irányát, ugy teleségök lenne egész buzgósággal támogatni a vég hisszük j ó szolgálatot teszünk ha némely eseteket rehajtást. elsorolunk, melyek a kiigazításnál itt ott felmerül Lássuk m á r most, melyek azon esetek, m i tek, és a melyek, másoknak is tanúságul, vagy t á dőn e közigazgatási közegek közbenjárására van jékozásul szolgálhatnak. szükség? R - b e n azon eset fordult e l ő : hogy tr.bb föld 1) a községi bizottságok megválasztását, a részlet a Bima-folyó mentén fekszik, melyből az szolgabirák eszközlik; oly esetekben tehát, midőn utolsó kataszteri felmérés óta, a víz jó mennyisé vagy az egész bizottság, vagy annak egyes tagja get elmosott, ezen földrészek területi kiterjedése lemond (mi gyakori eset) az uj választást a szol tehát megapadt, és igy kérdés merült fel az iránt, gabírónak kel eszközölni. Mennyire hátráltatja mal hogy a régi mérték szerint irassanak-e be? most a munka menetét, ha a Szolgabíró vagy épen A kiígazitásnak a tényleges állapot szerint figyelem nélkül hagyja a Becslőbiztos ebéli felszól- kel történni, tehát csak oly területet lehet felvenni, litását, vagy csak nagy sokára telyesiti. a minő jelenleg találtatik, ennek kitudása végett tehát a földrészletek felmérendők. 2) majdan átalányos eset, hogy a községi bi Ezután azon kérdés merült fel : hogy a fel zottságok jegyzői a terhes munkát dijnélkül elmérés, kiáltal s kinek a költségére történjék ? mi válalni nem akarják, s addig nem is dolgoztak, még re illetékes helyről az választatott, hogy a birto legalább egy szerény munkadijt nem biztosított részökre a Becslőbiztos vagy a bizottság. Pedig a kos tulajdonosnak áll érdekében kimutattni, m i község r o v á s á r a sem a Becslőbiztos, sem a katasz kint földjének területe kisebb mint a régi telek teri bizottság nem alkudozhat, ezt csak a község könyvben bejegyezve van, neki kötelessége tehát közigazgatási bizottsága teheti, és pedig a szol azt felméretni.*) gabíró befolyásával. H a tehát ily esetben vonakod B-ben, egy kis dülő szőlős lett elhagyva, mely nék a szolgabíró eljárni, a kiigazítási munkának ből m á r a tőkék is kivesztek s csak még néhány megkellene akadni, a mint e végett számtalan he gyümölcsfa létezik ott. E z t a kiigazítással foglal lyen meg is akadt. kozó bizottság kertnek akarta beírni, mivel gyü mölcsfák vannak benne, az ellen azonban a birto 3) ilyen eset az ügyvezetők választása is, mert noha minden községi bizottság tartozik a katasz kosok feljajdultak; mert ezen tért átalában nem teri igazgatóságnak bejelenteni a megválasztott képesek máskint mint legellőnek használni, miután egyént, s az igazgatóságnak joga van azt elneni a termőföldet is lehordotta a viz, a gyümölcsfák fogadni, ha ellene akár erkölcsi, akár képességi pedig ritkán teremnek, s termésöket is nehéz meg tekintetben kifogása van, ugy annak díjazása a őrizni. Eszerint e terület mint első osztályú legelközség gondjai közé tartozván, azzal az alkut a lő íratott be. L . . . án, egy erdőterület egyrésze kiirtaközségi bizottság csak a szolgabíró közbenjárásá val kötheti meg. 4) több esetben igényben kel venni a becs lőbiztosnak, a községi elöljárók közbenjárását s velök érintkezni kel. Például az átvett okmányok ért a községi elöljáróság felelős, azokról tehát annak kell elismervényt kiállítani, de az elöljáró ságnak kel közzé tenni a biztos rendeleteit, vala
*) A felmérést bármely okleveles mérnök eszközölheti, mi ről hiteles okmányt kel kiállítania. Ha azonban a mérés hiteles sége ellen akár a Becslőbiztosnak, akár a járási bizottságnak ki fogása lenne, azt lehet hitelesitettni. — Több bizottság apró par cellák felmérése végett is a kataszteri igazgatósághoz folyamodott mérnökkért, mi elég hiba, mert onnan mérnököket küldeni apró mérésekre se nem lehetséges, sem nem szükséges, vannak ugyao ott beosztva mérnökök, de ezek feladata más.
28 tott, mely részint szőlővé részint szántófölddé alakitaíott át. A kérdés e mellett az volt: mikép kel ezen teriileteket felosztani, mire nem lehetett más felelett, mint az, hogy felkeli mérni minden növe lés ág területét, és amint a felmerésből kitűnik, ugy kel az egyik részt földnek, másikat szőlőnek s a kiirtatlan maradt területet erdőnek beirni, A . L . . . on. Három év előtt egy legellő rész feltöretvén búzával vetetett be, és akkor igen szép termést adott. Tavai szintén buza volt e földbe vetve, de mély fekvésénél fogva árviz ál tal beiszapoltatott, s semmi hasznot nem adott, ez évben pedig nem vétetett mivelés alá, melysze rint a tulajdonos azt iparkodott bebizonyítani, hogy a tényleges állapot szerint e föld legellő, s igy mint ilyen iktattassék a telekkönyvbe. A kataszteri bizottság azonban mint vető-földet irta be, és pe dig a törvény 33 §-a értelmében, mivel úgymond — e földrész már három év előtt töretét fel, s búzaföldnek használtatott, „a gazdálkodási r e n d s z e r s z e r i n t ' tehát (mire a törvény 33. §-a hivatkozik) most az ugarnak tekintetik, nem pedig legeilőnek. A tulajdonos azt állitá: hogy mi után e föld vízjárásnak van kitéve nem alkalmatus vetés alá, azért már többé nem is szándéko zik felszántattni. A felelet erre az volt, hogy ha három évig szántatlan marad, akkor ismét legelő nek lesz beírandó. A kérdés felett a járási bi zottság fog határozni, miután a tulajdonos felebbezést jelentett be. V.-Falváti, tagosítás történt, melyszerint, a régi telekkönyv alapján nem lehetett a kiigazítást eszközölni, hanem ügyvezető által uj telekkönyv ké>zitetett. E z könnyen ment, mert a birtokosok szétszórt földjei összesítettek a tagosítás által és a néhány ezer parcellából csak néhány száz parcalla lett. A községi bizottság a munkát jónak ta lálta, és az osztályozást maga eszközölte, és pe dig saját véleménye szerint azon dölőt és földeket melyeket legjobbaknak tartott az I-ső, azután a nézete szerinti gyengébb természetiteket a Il-ik, IU-ilc sat. osztályba sorozta. Ezen osztályozás azon ban eltért az ötvenes években készült kataszteri munkában foglalt osztályozástót A becslőbiztos te hát ezen osztályozást megsemmisítette, és a régi kataszteri telekkönyvben bejegyzett osztályokat al kalmazta, mert a ministeri utasitás világossan igy rendeli. (Jövőre is folytatjuk). 1
Figyelmeztetésül a községi bizottságoknak. M á r fordultak elő
esetek,
midőn a községi
bizottságok a kiigazítási munkát bevégezték, és igy egy bizottság a bevégzett munkát, anélkül, hogy azt a Becslőbiztos felülvizsgálta volna, közvetlen a kataszteri, — sőt egy község a pénzügyi igaz gatósághoz küldötte. Más bizottságok ismét abban hibáztak, hogy a felülvizsgált munkát a szabályok ellen küldöttek a járási bizottságnak. Ennélfogva nem lesz felesleg a fenforgó esetekre vonatkozó szabályokat itt röviden közleni. E l ő s z ö r : H a a községi bizottság a kiigazítási munkával elkészült, tartozik azt a Becslőbiztosnak bejelenteni. Noha arra a határidőt a Becslőbiztos tűzte ki, és azt neki nyilvántartani kötelessége. A becslőbiztos előleges értesítés után kimén a községben, s ott átvizsgálja a kiigazított mun kát a községi bizottság, és azérdekeltek jelenlété ben és meghallgatásával, tekintettel az 1868: X X V . és az 1875: V I I . tezikk 31. 35. §-aira, a változásokat megállapítja és az illető rovatokban vörös téntával bejegyzi, és áz ekkép kiegésitett külön ívre ráírja a felszólalási határidőt is, azt azután keltezi, aláírja és a községi elöljáróságnak (nem bizottságnak) átadja. Másodszor : A községi elöljáróság, az átvet külön iveket az ideiglenes adótelekkönyvvel együt 8 n a p o n á t közszemlére kitenni, s erről a bir tokosokat értesíteni tartozik, hogy ha bárkinek is ezen ivekben foglalt tételek ellen alapos kifogása van az ellen felszólalhasson. A 8 nap elteltével a községi elöljáróság által adja ezen irományokat a k ö z s é g i k a t a s z t e r i b i z o t t s á g n a k , és azok itt (t. i . a bizottságnál) még 15 n a p i g maradnak, mely idő alatt a felszólalá sokat a bizottság külön ivre feljegyezi, történt bár a felszólalás szóval, vagy írásban adatot be. A tizenöt nap elteltével a községi bizottsági elnök aláírja a felszólalásról vezetett jegyzőköny vet s azt az összes iratokkal a községi elöljáró ságnak adja át. (tehát nem maga küldi tovább.) A községi elöljáróság pedig ezen iratokat rögtön az illető helyre küldi el és pedig: h a f e l s z ó l a l á s o k t ö r t é n t e k , akkor az iratok a j á r á s i k a t a s z t e r i b i z o t t s á g e l n ö k é h e z küldetuek át, ha s e m m i f e l s z ó l a l á s nem t ö r t é n t , akkor az összes iratok közvetlen a k a t a s z t e r i i g a z g a t ó s á g h o z küldetnek, de bekel a járási bizottság elnökének is jelenteni, hogy ezen és ezen község kataszteri munkálata, miután arra semmiféle felszólalás nem történt a kataszteri igaz gatósághoz felküldetett.
29 A becslőbiztosok ügyviteli könyvei. Most már megvan állapítva, hogy minő köny veket kell a a becslőbiztos uraknak vezetni. V a n iktatókönyvök, naplójok, mutató- és p o s t a - k ö n y v ö k , e mellett havonkint t á b l á s k i m u t a t á s t k e l l n e k i k előterjeszteni tevékenységekről. É s mind ez valóban szükséges a nyilvántartás, és az ügymenet pontossága végett, de most m á r arra kell vigyázniuk, hogy ezen könyveik tételei öszszevágjanak, azért naponkint minden hallogatás nélkül be kell mindent jegyezni, mert a hibák nemcsak hanyagságra, de a kezellésbeni tájékozat lanságra mutattnának. Nagy könyebbségére szolgál az a biztos urak nak, hogy mindenre rovatozott nyomtatott iveket kaptak, s már a rovatok fejezete mutatja, hogy azok mikint töltendők be. Lesz azonban még egy kimutatás, melyre még a rovatolt ivek k i nem osz tattak, ez pedig a l e l t á r i s n y o m t a t v á n y i szá m a d á s . Igaz, hogy e számadást csak az év végé vel kell beadni, de ha most mindent fel nem je gyeznek a biztos urak, bajos lesz hasból elkészí teni az évvégével ezen számadást. Melyre vonat kozó rendeletet a P é n z ü g y i K ö z l ö n y 36. sz. után közölni jónak láttam. A III. rész II. fejezet 76. §-a ezt tartalmazza: „A becslőbiztos a 72. §. b) é s c ) pótja alatt emiitett leltári és nyomtatvány számadásokat a 74. és 75. §§-ban előadott módozat szerint vezetni szintén köteles, s azokat az év végével az igaz gatóságnak küldi be, hol azok az igazgatósági lel tári és nyomtatványi számadások mellékletét képezik. A nyomtatvány számadást bevételeinek ok* m á n y o l á s á u l az igazgatóság megfelelő rendeletei, a k i a d á s okmányolásául pedig a községek elismervényei, valamint a biztos által felhasználtakra néz ve az elhasználási kimutatások szolgálnak." Ezen számadásban bekel vezetni mindazon iratokat és pedig külön rovatokban, melyeket az igazgatóságtól a becslőbiztosok átvettek, például: valomány- vagy telekkönyv, betüsorozati névjegy zék, földtermési táblázat, osztályozási kivonat, bir tok-ivek, sat., ugy a napló, havi-kimutatásra sat. felhasználandó rovatos ivek, szám szerint. Mindez először a bevételi rovatba bevezetendő, s mint a rendelet tartalmazza a bevétel okmányulasául az igazgatósági rendelet melekelendő, a kiadást pedig részint a községek elismervényeivel kel igazolni, részint kivált oly tárgyakat, melyeket a biztos ma ga használt f l , " . m. naplóivek, havi kimutatási ivek sat. a napló által igazolandók. Ezen számadás bezáratván, külön rovatban kimutatandó a bevée
u
tel, a kiadás és a jövő évre megmaradt J ó ezt előre tudni.
készlet.
Irodalom. Eddig a magyar irodalomban a kataszterre vonatkozó 3 mű jelent meg, u. m. 1) „ M a g y a r F ö l d a d ó - K a t a s z t e r " az 1875-ik év március 30. V I I . alaptörvény s az ezzel kapcsolatban álló kor mányrendeletek, szakmüveleti utasítások elméleti s gyakorlati magyarázatával, számos rovatos t á b lázat, mintadolgozat s irománypéldákkal e l l á t v a : földadó-kataszteri országos, kerületi, megyei bizott ságok, becslőbiztosok, községelöljárók s földbirto kosok használatára. Irta : M é s z á r o s K á r ó l y . h. ügyvéd, Ungmegye tiszt, főjegyzője, iskola-ta nácsosa, a körjegyzői vizsgáló-bizottság s a kassa kerületi ipar- és kereskedelmi kamara és a szobránczi becslőjárási bizottság tagja. stb. Budapest, 1875. Franklin-Társulat magy. írod. intézet és könyvnyomda. Ára 2 forint. 2) „ N é p s z e r ű ma g y a r á z a t a a f ö l d a d ó s z a b á l y o z á s á r a vonat k o z ó 1875.' VII. t ö r v é n y c z i k k n e k " irta G y ü r k y A n t a l , kiadta Pfeifer Ferdinánd Budapest 1875. 3) F ö l d a d ó é s Kataszter az 1875. M I . törvéuyczikk szerint" Budapesten, 1875. kiadta az Athenaeum-társulat. E z utóbbi ismertetését jövőre közöljük, a 2. müvet a n é p s z e r ű m a g y a r á z a t czíműt. pedig már a napisajtó eléggé kedvezően ismertette, s igy áttérünk az l-re. a Mészáros K . müvére. Ezen veterán irónk. k i számos jeles műve által nevet szerzett magának irodalmunkban, sokat foglalkozott a nemzetgazdászattal, és ezen beható tanulmányai nak tulajdonithatni azon nézpontokat. melyek e müvet jellemezik. Mindenekelőtt jónak véljük e műből néhány mutatványt közleni, és pedig oly czikkeket, melyek a mostani kiigazítási müveletekre vonatkoznak. Nevezetesen az adómentes földekről a 48. lapon ez á l l : Azt mondja ugyanis a törvény: hogy oly földrészlet, mely a földadó tárgyát nem képezi, vagy ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem a saját községe telekkönyvébe iktattatott be. ugy szintén, ha a tulajdonos hibásan van beje gyezve, e hibák bármikor is ismertessenek föl. azonnal s hivatalból kiigazitandók (52. 46. í=) áj b) pontjai), minél fogva a földbirtok tiszta jöve delme ily esetekben is fölveendő s megadóztatan dó ugyan, de csak azután, ha földrészletek az uj felosztás szerint már az uj vagy jogszerű birtoko* nevére írattak és azoknak térfogata mérnöki mun kálat alapján vétetett föl.
30 A földadójövedelem alapjául pedig sem föl nem i T o v á b b á ezt irja: a földadó kivetésének kezdete, kul vétetnek, sem a katasterbe föl nem iktattathatnak, a csa, mennyisége s természetéről. tövrény 4. 5. és 6-ík §-a i) és e) pontjai alatt megje II. Eddigi fejtegetéseinkből is niegértheiő vala: lölt birtokrészletek s esetek, különösen pedig az 1871. hogy a földadó tárgya, minden gazdasági müvelésre al 39. s 40-ik, illetőleg az 1840. X-ik t. czikk oltalma alá kalmas földbirtok; alapja azon tiszta jövedelem, mely helyezett védtöltések és csatornák. Minthogy az adóka minden egyes község számára késitendő földsorozati taszteri szabályzat ez esetekre vonatkozólag, csak hi vagyis kataszteri munkálatban az egyes földrészletek vatkozik a törvényre, iine ide iktatjuk annak az érdek után meg fog állapíttatni ; kulcsa azonban jövőre és lett tárgyakat érintő pontjait: pedig jó huzamos időkig egészen különböző leend at „1871. XXXIX. t. cz, 1. §. Mindennemű folyók tól, mint a mely eddig, és pedig az 1868: XXV-ik 2. és vizek mellett fekvő, vizmentes magaslatok által ha §-sában kijelölve volt. Ezen törvény határozmánya sze tárolt, s ekkép magában egy egészet képező ártér vagy rint ugyanis: a még akkoron is fönállott földsorozati valamely sziget birtokosai, jogosítva vannak ármente- munkálatban kimutatott egész évi tiszta jövedelemnek Magyaroszágon állami adófejében 20 /ioo; — földtesitő társulatot alaki tni." hermentesitési járulék fejében 9, — összesen tehát „1871. XL. t. cz. 1. §. Mindazon védgátak (tölté 29 % százalékban, — Erdélyben állami törzsadó fejé sek), gátrészek vagy egész gátrendszer, úgyszintén a ben 10, az addigi pótlékok helyett 3; fóldtehermentegátakhoz tartozó vizlecsapoló árkok, zsilipek, faültet- sitési járulék fejében 9: tehát összesen 22 szálaiékában vények, padkák, melyek egyes veszélyeztetett vidékek állapíttatott meg. vagy községi határoknak árviz elleni védelmére, illeté Nagyon természetes, hogy, miután azon idő óta is kes hatóság által helybenhagyott terv szerint készültek számtalan földrészlet, rét, legelő, ármentesitett térségek, vagy készülnek: jelen törvény különös oltalma alá he erdők, stb., melyek a régi kataszterbe föl sem vétettek, lyeztetnek." ma már használható s jövedelmező állapotban találtat 33. §. Azon gátak és védnnivek, melyeket egyes ván, de az ujabb földsorozat munkálatoktól nagyobb birtokosok vagy községek saját erejükből birtokuk vé eredményeket lehetvén eredményleni: az adónak is oly delmére az 1840. X. t. cz. 5. 6. 7. szakaszai értelmé forrásai nyilandnak meg, melyek mi alatt az állam köz ben emeltek vagy emelnek, egyedül az illető birtoko jövedelmeit tetemesen szaporítják, a földadó kulcsára sok vagy községek gondviselésére bizatnak, s azok meg is jótékony befolyást gyakorolnak. De éppen azért, mint rongálása a jelen törvény értelmében szigorúan meg hogy ama reményit jövedelmi források még most nem büntetendő." ismeretesek, de maga a kataszteri művelet is csak kü szöbön van: a törvényhozás csak elvet mondott ki s < Az itt jelzett térségek adómentességre pedig a annyit határozott: hogy a földadó azon évtől kezdve, földadókataszter szabályozásáról szóló törvény f>3-ik melyben az adószabályozási törvény szerinti adókivetés §-ának harmadik pontja következőleg rendelkezik: életbe lép: a tiszta jövedelem után minden földrész Áttérben fekvő birtokoknál, melyek a jelen tör letre egyenlő külön adótörvény által megállapítandó szá vény szerint* adókivetés életbeléptetése után, az 1871 • zalékokban vettetik ki (2. §.). A törvényhozás tehát, XXXIX. és X L . törvéuyczikk értelmében kés/itett és ekkép nem csak szabad kezet engedett magának, de kezelt védmüvek által akár egyes birtokos, akár érdekazon jogát biztosította, hogz a földjövedelmet mintegy társulatok költségén ármentesitettek: azon kataszteri jö tőkepénznek tekintve, valamint erre, ugy amarra is vedelem, mely az egyes földrészletekre az ármentesítés s z á z a l é k o k a t vethessen ki a földadóban. Ez pedig előtt megállapítva volt, a védmüvek készítésétől számí nagy elvi, s igen fontos neinzetgazdászati s pénzügyi tandó 15 évig változás alá nem jöhet, habár ezen tizenöt kérdés egyszersmind, melylyel szükség, hogy e helyütt év alatt az ország egész területére uj földadószabályo némileg közelebbről megismerkedjünk. zás eszközöltotnék is." Annak megfejtése, hogy az államadók biztos és Ezen sorokból világos: hogy tizenöt év íartama aránylagos teljesítése tekintetében egyazon kategóriába alatt, habár a kérdéses védmüvek fekhelyein a íönjelölt sorozható-e a f ö l d b i r t o k a tőkepénzzel, nem a jelen ártérben fekvő birtokok részben vagy egészben egyéb mü szük keretébe tartozik: — neküuk elég, ha az adó jövedelmezésre is alkalmasokká válandottak : földadó fizetés tekintetében csak azon viszony természetét vizs val egy időközben életbeléptethető uj s átalános katagáljuk, mely azzal keletkezik, midőn földbirtok ős tö ster által sem terheltethetnek. kepénz egyimísnak rovására terheltetnek adóval. Extra mély viszonynak földerítése által igazolva leend tör vényhozásunk azon bölcs intentiója is, mely szerint a 76
;
n
31 földbiríoki j ö v e d e l m e t h a s o n l ó módon, mint a tó'kepénzt, egész v i l á g o n szokás, s z á z a l é k o k b a n s z á n d é k o z i k m e g a d ó z t a t n i . S m i azt mondjuk: h o g y igen helyesen; mert m i n d k e t ö l é n y e g e s nemzeti v a g y o n r é s z t képez, h a b á r a földbirtok n é m i előszeretetet s k i m é l y t m é l t á n k ö v e t e l h e t is. M i é r t ? Mert ha a f ö l d b i r t o k j ö v e d e l m e rend szerint á l l a n d ó b b s biztosabb i s : m é g i s á l t a l á ban i n g a d o z ó b b , v á l t o z ó b b s h a t á r o z a t l a n a b b , m i n t a tó'kepénz kamatozása.
reségétől, és végre, m a g á n a k a m u n k á s n a k , az iparosnak b é r e vagy j u t a l m á t ó l föltételeztetik. (Folyt, köv.)
Vegyesek. — A z i l l e t m é n y e k a kataszteri m n n k á l a toknál,a törvény értelmében következőkép álla pitattak meg a N a g y m é l o s á g u ministerium ál tal, nevezetessen; a) a járási kataszteri b i z o t t s á g elnökeinek napidija 5 frt. b) a bizottsági tagok napidija 3 frt. c) a j á r á s i becslő napidija h a b á r nem a b i z o t t s á g kebeléből választott is 3 frt. M i n d é g és m i n d e n i k n é l csak azon napra értettik, m i d ő n hivatalosan el van foglalva. Emellet az e l n ö k , a b i z o t t s á g i tagok s j á r á s i becslő hivatalos u t a z á s a a l k a l m á v a l gőzhajón az I. v a s ú t o n a II. osztályú helydiját, és a v a s ú t hoz menet, vagy o n n é t elmenet bérkocsidij fe j é b e n egy-egy forintot — t e n g e l y e n pedig mföldenkint l frt. s z á m i t h a t fel. A felsámitást a j á r á s i b i z o t t s á g elnöke, m i n den ü l é s u t á n a kerületi i g a z g a t ó s á g n a k utal v á n y o z á s végett felterjeszti. A napidijak s uta zási k ö l t s é g u t a l v á n y o z á s u t á n az illető adóhi v a t a l n á l b é l y e g e s nyugta mellett v e e n d ő fel, a b é l y e g i l l e t é k azonban csak a napidíj u t á n j ö n s z á m i t á s b a n , noha ugyanazon a n y u g t á n van az utazási költség összege is kitéve, ez u t ó b b i azon ban nem tartozik b é l y e g illeték a l á .
A m i mindezen á l l a m i v a g y o n r é s z e k m i n d e g y i k é n e k é r t é k é t i l l e t i : ez u t ó b b i a terme l é s ü k és e l ő á l l i t á s u k r a fordított kisebb vagy nagyobb m u n k a m e n n y i s é g t ő l , s az é l é n k e b b vagy l a z á b b forgalmi v i s z o n y t ó l függ. u g y a u y n y i r a , hogy csakis ezek h a t á r o z z á k meg a z u t á u a t ö b b i dolgok vagy javak ú g y n e v e z e t t t e r m é szetes becsét és árát, m e l y t ő l meg k e l l k ü l ö n böztetni az ú g y n e v e z e t t piaczárt, vagyis az egyes j a v a k kicserélésénél jelentkező azon á r t , m e l y a forgalomban m u t a t k o z ó k í n á l a t vagy kereslet közti a r á n y t ó l , illetőleg azon viszony tól föltételeztetik, melyben a t e r m e l ő k t ő l a p i aczra kihozott és á r u b a bocsájtott javak menyn y i s é g e . s az ezen javakat szükséodő és vevő f o g y a s z t ó k s z á m a s v a g y o n o s s á g a közt létezik. A z t t e h á t a maga l é n y e g é b e n k é t v a g y o r r é s z nek forgalmi é r t é k e közti viszony, m e l y egy bizonyos, a cserét * közveti tő é r t é k b e n , vagyis p é n z b e n szokott kifejezést n y e r n i . A „ p é n z " , tagadhatlanul, egyike a leghatalmasabb forgal m i e s z k ö z ö k n e k ; egyik alkateleme a nemzeti vagyonnak és g a z d a s á g n a k s nagy j e l e n t ő s é g ű A k e r ü l e t i b i z o t t s á g tagjainak napidija 5 r u g ó j a az összes gazdászati mozgalomnak, á m frt, utazási i l l e t m é n y e i pedig é p p e n azok mint b á r b i z o n y á r a t é v e d n e k mindazok, k i k abban az e l ő b b emlitetetteké. E z e k a k ö l t s é g e i k fel a n é p e k v a g y o n o s s á g a e g y e d ü l i alapját s fölté s z á m í t á s á t k ó z v e t l e n a kataszteri I g a z g a t ó n a k telét vélik rejleni, s k i k é p p e n azért szem elől terjesztik be. távesztik, miszerint a p é n z csak addig b i r fon A z országos b i z o t t s á g tagjainak napidija, t o s s á g és államgazdászati j e l e n t ő s é g g e l , meddig (de csak müködésc-k idejére) naponkint 10 frt. a nemzeti ipar és forgalom s z ü k s é g l e t e annak E z e k u t a z á s i k ö l t s é g fejében a v a s ú t o n I gőz h a s z n á l a t á t feltételezik. A nemzeti j a v a k ter hajón s z i n t é n 1. o s z t á l y ú hely diját, — m é r t mészeti ára, m e l y minden csereérték valódi m é r földenkiDt pedig 2 forintot s z á m i t h a t n a k fel,va v é t képezi, azon i d ő t ő l fogva, a m i ó t a a f ö l d lamint a v a s ú t h o z és gőzhajóhoz menet, és on é s t e l e k m a g á n t u l a j d o n b a , e g y é n i birtokba nan elmenet 2. 2. frt bérkocsi-dijt. Ezek költ ment át, a t ö k e pedig g y ű j t e t n i , s a t e r m e l ő ségeik felszámítását a m i n i s t e r i u m n á l terjeszvagyonalap t á m o g a t á s á r a fölhasználtatni kez szti be. dett: nem csak m a g á b ó l a m u n k a j ö v e d e l e m b ő l ** A k a t a s z t e r i ö s s z e s t i s z t i k a r vagyis a m u n k á s fáradsága, szorgalma d i j á n a k aug. 24-én az az Lajos napkor, igen g y e n g é d n a g y s á g á t ó l b a t á r o z t a t i k meg, hanem m á s h á m ó d o n b i z o n y i t á be tiszteletét és elismerését rom t é n y e z ö t ö l is, v a g j i s az ős anyagot szol A n d r é L a j o s miniszteri o s z t á l y t a n á c s o s u r g á l t a t ó földbirtokos j ö v e d e l m é t ő l , a m u n k a k ö iránt, kit n é v n a p j a a l k a l m á b ó l , egy v á l a s z t m á n y zegeket és t ő k é k e t szolgáltató t ő k e p é n z e s e k nye igen é r t é k e s albummal lépet meg, mely v a l a -
32 m e n n y i kataszteri tisztviselő fényképét, m a g á b a n A kataszter i r á n t nagy érdekelt fosrlalia. A kataszteri h a t ó s á g szervezése, a ka- s é g e t t a n u s i t a G ö m ö r megyei n é p . Itt a taszteri t ö r v é n y életbeléptetése s m u n k á l a t o k n é p azt j ó n a k és s z ü k s é g e s n e k tartja azért, hogy m e g i n d í t á s a , a P é n z ü g y m i n i s t e r ur ő nagy mél ennek alapján az a d ó i g a z s á g o s s a b b a n leend k i t ó s á g á n a k , azt lehet mondani, hogy minden ere vetve; ennélfogva szívesen hozzájárul — amenyjét, éjjelét s n a p p a l á t i g é n y b e n vette, s ha m a nyire i g é n y b e vétetik, — az ü g y k e r e s z t ü l v i t e g á b a n véve is a p é n z ü g y i legnehezebb t á r e z a léhez. nem volna is k e z é b e n , m á r maga a kataszter ** A b e s z t e r c z e b á n y a i k a t . k e r ü k é p e s lenne egész, idejét elfoglalni; illő volt l e t b e n , h á r o m becslő j á r á s b a n , melyek rend t e h á t a tisztviselőknek m e g e m l é k e z n i azon je k í v ü l nagy kiterjedésüek, E r d ő b e c s l ő k k ü l d e t les férfiról, k i a Minister u r n á k a nagyfontos tek a m i n i s t e r i u m á l t a l a b e c s l ő b i z t o s o k segít s á g ú , s felette terhes ü g y b e n , m i n t a kataszteri ségére, m i u t á n m é g a kinevezett e r d ő b e c s l ő k osztály vezetője segítségére volt. az erdei b e c s l é s e k n é l nincsenek elfoglalva. — E g y n a g y község, m é l y í t e k föld — Ú j o n n a n k i n e v e z e t t j á r á s i becs b i r t o k o s a i s e m m i f ö l d - de m é g f e j a d ó t lőbiztosok: O d r y Zoltán, a szegedi i g a z g a t ó s á g i s e m f i z e t n e k , és i g y mit sem g o n d o l n ó k b á r k e r ü l e t ti teli j á r á s b a n . P a p S á m u e l a szat mennyire szaporodjék is a kataszteri m u n k á l a t m á r i kerület m u n k á c s i j á r á s á b a n . S z a m o s E . által a földadó alap, és b á r m i l y nagy legyen is a kolozsvári k e r ü l e t kolozsvári j á r á s á b a n . H o ra földadó. Ezen k ö z s é g N a g y - R ő c z e n i . v á r o s v á t h K . a s z a t m á r i k e r ü l e t tecsői j á r á s á b a n . G ö m o r m e p y é b e n , mely felette nagy kiterje — M i l y n e h é z n á l u n k az u t a z á s , arról elég alkal d é s ű h a t á r r a l bar, de a v á r o s n a k j ö v e d e l m e is ma volt már meggyőződést szerezni a Becslőbiztosoknak s leg közelebb a kerületi Felügyelőknek. A becslőbiztosok közül többen o l y a n vau, hogy m i n d e n egyes birtokos föld beszélik, hogy sokszor két órai távolságra 5 forintot kénytelenek adóját, s minden lakus fejadóját a v á r o s k ö fizetni a fogadott kocsisnak. Egyik felügyelő a Szatmári kerület ben 3 mértíoldni távolságra 6 forintot volt kénytelen fizetni, a zös j ö v e d e l m é b ő l fizeti, és i g y ezen a d ó a l a p k i miért ő az államtól 4 frt. 20 kr. kapót. Egy másik felügyelő számítása, az adókivetése s fizetése csak a vá négy és fél mértföldet utazott, de ez egész napját igényben vette, mert útközben két községben tartott felülvizsgálati beoktatás, igy rost é r d e k l i , az egyes birtokosok pedig eziránt egy közbe esö fogadóba ebédelt, egy kis városkába pedig halt, és következő költsége volt: kocsibért fizetet 8 Irt., mert a korcs egészen k ö z ö m b ö s ö k . máros egész napra adta át fogatját. Egy rosz ebédért útközben *** E g y p o l i t i k a i lap czélzatos megjegy 1 frt. 70 kr. a kis városi fogadóba vacsora, szoba és reggeliért 3 frt 70 kr. összesen: 13 frt. fizetet, mi sokkal felül haladta az ő zést közölt, h o g y a becslőbiztosok kinevezésé napi díját s útiköltségeit. De azért egyne? sem csügged az erélye n é l a k o r m á n y nem j á r t el k e l l ő szigorral, s tevékenysége. m i u t á n m á r t ö b b e t k é n y t e l e n volt k ö z ü l ö k el** A beszterczebányai kat. igazgatóság központi tisztikara b o c s á j t a n i , k i k ezen s z o l g á l a t r a alkalmatlanok André Lajos osztály tanácsost Lajos napján táviratilag üdvözölte. voltak. E z e n k ö z l e m é n y á l t a l az emiitett lap akarata ellen a magas k o r m á n y e r é l y e mellet Szerkesztőségi levelek. tett t a n ú s á g o t , mert é p p e n az, hogy az alkal — Dr. Z s i s z k a y A. u r n á k . Kiadó hivatalunkat utasí matlan e g y é n e k e l b o c s á t t a t n a k , azt bizonyitja, tottuk, hogy lapját reudesseu küldje. Az egy szám bizonyosan h o g y itt senkire é s semmire nincsen tekintett, postán tévedt el. — K u b i n y i M i h á l y becslőbiztos ur fogadja köszöne csak az ü g y fontosságára, s az ü g y m e n e t pon tünket az előfizetők gyűjtéséért. t o s s á g á r a , minélfogva a k ö z ö n s é g egészen n y u — K é r j ü k mindazokat, kik az előfizetéssel hátralókban godt lehet a z i r á n t , hogy a kataszteri ü g y o l y vannak, szíveskedjenek az illetéket mielőbb beküldeni, mert a kezekben van, m e l y i r á n t telyes m e g n y u g v á s nyomdai- kiadói- s posta költségeket egy pillanatig sem hagyhat juk fedezetlenül. sal, és bizalommal lehet. E z e n testület r é s z r e — E g y e l ő f i z e t ő neve, kinek lapja a Liptó-Szt.-Miklósi h a j l a t l a n s á g a - szorgalma s p o n t o s s á g a által b i postán jár olvashatatlan, kérjük legyen szives egy levelezési lapon zonyosan fog is tudni m a g á n a k tiszteletet sze nevét megírni. — A z uj e l ő f i z e t ő k , kik 1 frt. 50. krajezárt fognak rezni, mert nemcsak, hogy m á r t ö b b nem al fizetui, a lapot csak első septembertől kapják egész az év végéig. kalmatos e g y é n elbocsájtátott, de ha t a l á l k o z i k — M. K á r o l y barátunk bocsásson meg, hogy igen érde m é g olyan, a k i b á r m i l y tekintetben meg nem kes czikke a jövő számban maradt. Itt a nyomdai kesellés nehe zebb mint Pesten, a czikkeket változtatni itt napokba kerül, holü t i a m é r t é k e t , az is elfog bocsájtattni. ott az a fővárosban egy óra müve. T a r t a l o m : U j előfizetést n y i t u n k l a p u n k r a — A N a g y m é l t ó s á g ú P é D z ü g y m i n i s t e r ur 36,882 s z á m ú rendelete. — Szintén a N a g y m é l t ó s á g ú P é n z ü g y m i n i s t e r ur 39,155. s z á m ú rendelete. — H o l van helye a k ö z i g a z g a t á s i k ö z e g e k k ö z b e n j á r á s á n a k a kataszteri m u n k á l a t o k n á l ? — T a pasztalatok a kiigazítási m u n k á k k ö r ü l . — F i g y e l m e z t e t é s ü l a községi b i z o t t s á g o k n a k . — A becs lőbiztosok ügyviteli k ö n y v e i . — Irodalom. — Vegyesek. — Szerkesztőségi levelek. Beszterczebányan, nyomatott Macbold F.-nél.
