A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010

Kozári József

A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében

D

olgozatunkban a közelmúltban a szerző által felfedezett, a Heves megyei Földhivatal irattárában heverő iratcsomó adatainak ismertetésével néhány fontos adatot kívántunk szolgáltatni az ott dívó gazdálkodáshoz, s felhívni a figyelmet a kataszteri iratok jelentőségére. Mátra alján a Mátra hegység nyugati és déli lejtőit, s a hegy lábánál elterülő síkságot kell értenünk. Földrajzi tekintetben ez a térség az északi szélesség 4736’és 4749’, valamint a keleti hosszúság 3717’ és 3754’ közé esik, de a mintegy 1.333 négyzetkilométert magába foglaló terület nemcsak földrajzi, hanem gazdasági értelemben is egységet képez. Ezt igazolják a múlt század második felében elvégzett kataszteri munkálatok, melyek során a szóban forgó területet gyöngyösi becslőjárás néven vették számba, s egy egységként kezelve sorolták földjeit minőségi osztályokba. Itt helyezkedik el az ország egyik méltán híres borvidéke, a gyöngyösi, vagy Mátra-alji borvidék is. A Mátra-alja agrártörténetének egyik legbecsesebb forrása az 1876. október 22-én keletkezett, Csizmadia László királyi biztos, és Csala Sándor járási becslő által készített mezőgazdasági leírás, amely 13 fejezeten keresztül ismereti a terület földrajzi és gazdasági viszonyait.1 A térséget 38 község és 19 puszta határai alkotják. (Lásd a tanulmány végén az 1. számú táblázatot). A terület északi irányban emelkedik. Legalacsonyabb pontja Hatvan 116 méteres tengerszint feletti magassággal, Csány már 125 méteren van, míg Gyöngyös 180, Bene puszta pedig 323 méteren található. Az északi területek meglehetősen zord éghajlatúak, míg a „hegység tövénél elterjedő fennsíkok és rónák éghajlata, enyhe, szelíd – mely a gazdászat minden ágának kedvez – de mely mind a mellett nyáron a tikkasztó hőség, és hervasztó szárazság, télen pedig a kemény hidegek által válik alkalmatlanná.”2 Az uralkodó szélirány az északi, az éves középhőmérséklet 10,08 C. Nem ismeretlenek a szélsőséges időjárási jelenségek sem, amelyek kárt tesznek gyümölcsösben, szőlőben. A terület déli és keleti síkságain az esőhiány okozta forróság teszi tönkre a veteményeket.3 Az ősz szelíd, enyhe lefolyású, az őszi napok gyakran a tél közepébe is benyúlnak, a tél viszont rendetlen, rövidebb, hosszabb, néha száraz faggyal, nagy hideggel, igen sok hóval. A dér és a köd az ősz végén áll be. Szélvészek ritkán fordulnak elő, a záporok sem gyakoriak, és kárt csak a Mátra tövében fekvő községekben okoznak.4 A jég által okozott károk nem gyakoriak, egy-két község 1 A Gyöngyösi Becslőjárás mezőgazdasági leírása 1-5. l. A Gyöngyösi Kataszteri Becslőjárás alapmunkálatai (Továbbiakban GYKBA) Heves Megyei Földhivatal (a továbbiakban HMF) „hideg” irattára 293444/891 III. 26/11 2 A Gyöngyösi Becslőjárás mezőgazdasági leírása 1-5. l. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11 3 Uo. 5. 4 Uo.

307

Kozári József: A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében

határában azonban előfordulnak. A terület északi felén erdőket, erdei legelőket, a fennsíkokon szántókat, réteket, legelőket és szőlőket, míg a déli felén, a „rónán” szántókat, kevés rétet és legelőt találhattunk a múlt század második felében.5 Jóllehet a Mátrában sok forrás található, ezek nyáron többnyire kiszáradnak, vagy csak nagyon kevés víz csörgedez bennük: a terület vízben szegény. Igaz, „tavasszal megindulnak a források is, patakok is, vagy nyári nagy záporok után hirtelen áradnak, amidőn a szomszéd földeket elöntvén sok pusztítást okoznak”.6 Említésre méltó folyók:a térséget nyugatról szegélyező Zagyva, és a délkeleti szélén kanyargó Tarna. A többi vízfolyás, mint a Gyöngyös, a Mérges, a Toka, a tarjáni, a patai, a veresmarti, a visontai, a markazi és a többi kis patak medre csak hóolvadáskor, vagy nagy nyári záporok után telik meg. Említésre méltó a táj közepét átszelő Bene patak, mert „sok malmot hajt, és az iparra nézve ez által fontos víz”.7 A terület északi felén a Mátra hegység talaja trachit alapú márgára és homokkőre települt sárga agyag, vagy sárga agyagos homok, egyes helyeken „sekély rétegű” sárga agyag és homokkő. A hegység déli nyúlványain a sekély rétegű, korhanyban (televényben KJ) szegény szürke agyag sárga agyag altalajjal, és szórványosan sárga agyag talaj a jellemző. A Zagyva völgyben, és az EcsédHort-Csány vonaláig televényes fekete homok, és „korhanyban” szegény homoktalajok találhatóak, míg a Mátrától délre és keletre elterülő „rónaságon” a televényes, de sok helyen a televényben szegény fekete és barnás agyag az uralkodó. A legdélebbi peremen található községek határaiban szórványosan mélyrétegű agyagos, szikes, illetve kavicsos talaj is előfordul.8 A talajviszonyok ismertetését az azok megműveléséhez szükséges erő és idő különbözősége indokolja. Természetesen az agyagtalajok megművelésére több, a homoktalajokéra kevesebb ráfordítás szükséges, de az sem mellékes, hogy sík, vagy „partos” fekvésű-e a terület. Kötött talajon egy katasztrális hold megműveléséhez, tehát az ugaroláshoz, a keverő, majd vetőszántáshoz és a boronáláshoz 11 igás marha egynapi munkájára volt szükség, a napot tíz munkaórával számítva. Homoktalajon ez ¾ nap volt. Szőlőkben könnyű talajon 48, nehézen viszont 58 munkás tudta egy nap alatt, napi 10 órában a szükséges szőlőmunkákat (nyitás, metszés, homlítás, háromszori kapálás, kötés, fedés és szüretelés) egy katasztrális holdon elvégezni.9 Meghatározták a talajviszonyok az előállítható termények körét is. Agyagtalajon a búza, kétszeres, árpa, kukorica, homokon és sárga agyagban a rozs, zab, kukorica és a burgonya volt az uralkodó. Babot, borsót és lencsét csak a szőlők között, és kis mennyiségben termesztettek. Köles és „pohánka” (hajdina KJ.) csak a nagybirtokok „első újtörésű” földjein fordult elő csekély mértékben. A hajdina ott is inkább csak a homoktalajokon. A hegyvidék - nem a magas heUo. 6. Uo. 7 Uo. 7. 8 Uo. 7-10. 9 Uo. 11. 5 6

308


Búza Kétszeres Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya Bor Széna Sarjú

Pozsonyi mérő

Termény

Mértékegység

gyek, ahol csak erdőgazdálkodás volt, hanem a déli lejtők, - fő terménye a szőlő s a bor volt. Csány és Hatvan határában a dinnye és a repce is fontos megélhetési forrást jelentett. Az egy évben előállítható termények mennyiségét az alábbi ábra mutatja:10 Az előállított termények árait 1867 és 1872 között a gyöngyösi hivatalos piaci jegyzék szerint a 2. táblázat mutatja. A táj terményeinek értékesítését nagymértékben elősegítik a tájat átszelő, jó karban lévő utak, a vasúthálózat, s a gyöngyösi gabonapiac. Jó lehetőséget kínál a gyöngyösi gőzmalom, a szeszgyár, mely „a termelőknek némileg biztos vevőkül szolgálnak”.

Akó Mázsa

jó 18 18 16 20 20 22 80 40 30 15

jó talaj közepes rossz évben 12 6 12 6 12 6 12 6 15 8 12 8 40 20 20 8 18 10 6 -

jó 10 10 8 10 10 10 30 10 12 -

silány talaj közepes rossz évben 7 4 7 5 6 4 6 3 6 4 8 4 15 10 7 2 8 4 -

A gazdálkodási rendszer a háromnyomásos volt még a múlt század utolsó harmadában is, tehát termést, csak a szántók kétharmada adott, melyeken a tavaszi, az őszi, és a keverőszántást kellett elvégezni, s ezek mellett az ugarolás is fontos feladatnak számított. Az ugar 1/5-öd részét évente trágyázták, s főleg búzát, kétszerest, rozsot, árpát, zabot, kukoricát, és burgonyát termesztettek. A másik fő terménye a szőlő s a bor volt. A szőlőket többnyire napszámosok művelték. A vízparti réteket kétszeri kaszálás után legeltették, míg a „partos helyeken fekvő” rétekről csak öreg szénát tudtak begyűjteni, vagyis az első kaszálás után legeltetésre voltak jók. A kisbirtokokon a lovak erejét használták, míg a nagy és a középbirtokokon a szarvasmarhát fogták igába. Utóbbiakon már gépeket is alkalmaztak (cséplőés vetőgépek). Állattartásra a nagybirtokon volt lehetőség, mert a tagosítások után a közlegelőket feltörték, s így „a kisebb birtokosoknál csak a legszükségesebb házi szükséglethez megkívántató haszonállatok tartatnak, melyek csak nyomorúságosan tengődhetnek, nem lévén elegendő legelőjük, s ily rossz tartás végett a szaporodás is csekélynek mondható.” 11 (a napszámbéreket az alábbi ábra mutatja). A közölt átlagos napszámbérektől jelentősen eltérnek a gyöngyösiek, ahol a férfinapszám tavaszszal 2 forint, nyáron 1,60, ősszel pedig 1 forint volt. Az eredeti jegyzőkönyv adatait 1876. október 27-én pótjegyzőkönyvvel módosították. A Gyöngyösi Becslőjárás mezőgazdasági leírása 19-20. l. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11 10 11

309


Egy igás marha egynapi munkája szántási munkáknál átlagosan 1 forint. Aratásnál a terményhányad a tizedik rész, csakúgy, mint cséplésnél. A föld termőképességét a járás területén „mesterséges készülékekkel” is igyekeznek fenntartani. Ezen a Zagyva szabályozását érti forrásunk. A folyónak „azelőtt kellő lefolyása nem lévén, gyakori kiáradásai által a rétekben és szántó földekben igen sok károkat okozott. Ezen szabályozás az egyes községek és földbirtokosok által közös erővel hajtatott „mezei gazdasággal” foglalkozó Napszám A szőlővidék végre, és tarttatik jerész 12 lenleg is fenn.” tavasz nyár ősz tavasz nyár ősz A közlekedési viForintban és krajcárban szonyok „jó karban álFérfi 1,20 1,20 60 40 1,00 40 Asszony 60 70 40 30 60 30 lónak” mondhatóak. Gyermek 30 50 30 25 30 20 Két vasúti fővonal, és egy szárnyvonal is található a járásban. A nyugati peremen, észak-déli irányban Hatvant, Apcot, Szurdokpüspökit, Szentjakabot, Pásztót, Hasznost és Tart érintve a BudapestLosonc fővonal húzódik, Hatvanban, Apcon, és Pásztón személy és teherpályaudvarral, Szurdokpüspökin pedig csak személypályaudvarral. A déli szegélyen kelet-nyugati irányban a Budapest-Miskolc fővonal biztosít jó közlekedési lehetőséget. A Hatvan, Hort, Atkár, Vámosgyörk, Adács, Karácsond, Ludas, és Detk határait érintő vasútvonalon Hatvanban, Vámosgyörkön és Ludason személy és teherpályaudvar, míg Horton és Karácsondon személypályaudvar található. A Gyöngyösi szárnyvonal, mint a neve is mutatja, Gyöngyös várost kapcsolja a Budapest-Miskolc fővonalhoz. Bár több község határát érinti, mindössze két pályaudvar található a vonalon, mégpedig a két végpontnál, Gyöngyösön és Vámosgyörkön, amelyek személy és teherforgalmat egyaránt bonyolítanak. A vasutak mellett az országutak is „jó karban” vannak. A legjobb állapotban lévők a Budapestet Kassával összekötő országút vidékünket átszelő szakasza, a Gyöngyösről Losoncra, valamint a Gyöngyösről Jászberénybe vezető út, melyek köves utak, s így a közlekedést nagymértékben előmozdítják. Az elősoroltakon kívül kövezett út köti a főútvonalakhoz Gyöngyöstarjánt, Nagyrédét, Szücsit, Abasárt, Detket, Ludast és Nagyfügedet. A Csányt az országos úthálózatba bekötő köves út forrásunk keletkezésének idején volt épülőben. A jó közlekedés természetesen kedvezően alakította az értékesítési lehetőségeket, s a termelőknek távolabbi piacok elérését is lehetővé tette. A Mátraalján Gyöngyös, Hatvan, Pásztó és Apc piacai kínáltak lehetőséget az értékesítésre. Ezek közül a legjelentősebb a gyöngyösi volt, mely „a kis- és nagykereskedésnek – mint egyszersmind a föld termékeknek is legélénkebb rakhelye” volt. A hatvani főképpen marhavásárairól volt ismert, míg a pásztói, marhavásárairól és gabonapiacáról egyaránt híres volt. Az apci piac nem nagyobb jelentőséggel nem bírt. Gyöngyösön évente 4 országos és 104 hetivásárt tartottak. Hatvanban 6 12

Uo. 22-23.

310


országos és 52 hetivásár, Pásztón 4 országos és 52 heti, Apcon pedig 3 országos vásár követte egymást évente. Legnagyobb mennyiségben búza, rozs, árpa és kukorica cserélt itt gazdát, de - bár kisebb mennyiségben - kétszeres, borsó, bab, lencse, köles és pohánka, azaz hajdina is eladásra került. Ez utóbbi termények a helybéli lakosság ellátását szolgálták, ezért nem kerültek nagyobb mennyiségben a piacra. Jelentős mennyiséggel képviseltette viszont magát a bor, mely a vidék északi területeinek fő kereseti forrását jelentette. Nem elhanyagolható hatást gyakorolhatnak egy táj gazdasági életére a posta, és távíróállomások. Gyöngyös, Hatvan, Pásztó, Apc, Karácsond, Ludas, és Vámosgyörk rendelkezett postahivatallal, míg Gyöngyösön, Hatvanban, Apcon, Ludason és Vámosgyörkön a pályaudvaron távíróállomás is működött. Így minden vasútállomás rendelkezett távíróval, ahol teherforgalom is volt. A népességi viszonyok alakulására később részletesen kitérünk, elöljáróban annyi, hogy a táj korabeli mértékegységgel 19,1 négyszögmérföldet foglalt magába, ami 1332,85 négyzetkilométernek felel meg. E területen a múlt század második felében 71.647 lakos élt, 54 fő négyzetkilométerenként. Ez a népesség nem egyenletesen oszlott el a vidéken, hanem az északi rész hegyes vidékei ritkábban, a déli területek sűrűbben lakottak voltak. Az átlagszámítás az északi területet jelöli sűrűbben lakottnak, hiszen az itt található Gyöngyös 18.110 lakosával eltéríti az átlagszámot a valóságtól. Ami a foglalkozását illeti „egyedüli fő keresete a róna vidéken lakó népnek a mezei gazdálkodásban, a felső vidéken, a Mátra tövében levő vidéknek, a mezei gazdálkodás mellett – mely inkább csak a házi szükségletet fedezi – a bortermelésben áll. Különösen Gyöngyös vidékén ez fő kereseti forrása a népnek, mellékkeresete ezen járás lakosságának nincsen. A takarékossági hajlam a rónavidéken lakó népnél jobban mutatkozik, mint a felső, szőlőkkel bíró községekben.”13 Vidékünkön a 19. század harmadik harmadában 209 nagy- és középbirtokot, valamint 13.893 kisbirtokot találhattunk. A kisbirtokok nagysága általában a jobbágyvilág negyed telkeinek felelt meg, azaz 10 magyar (1200 négyszögöl) holdra terjedt. Így a kisbirtokokra 138.930 katasztrális hold, a közép- és nagybirtokra pedig 52.070 katasztrális hold esett a Mátraalján. A nagybirtok jelentős része a Mátra hegység erdőségeit foglalta magába, melyek szinte kizárólag a nagybirtokosok kezén voltak. Bár a kisbirtok jelentős része tíz holdas parcellákban volt – negyed telket jelentett – sok volt az ennél is kisebb, egy nyolcad, egy tizenhatod kiterjedésű, gazdaságnak már nem nevezhető parasztbirtok. A szőlőkben még nagyobb aprózódás figyelhető meg. Több földtulajdonos bérbe adással igyekezett földjei után jövedelmet szerezni. A haszonbérek alakulásáról forrásunk így tudósít: „A járásnak jobb vidékén egy 225 hold szántóföldből álló birtok után volt a haszonbér 2970 forint, a járásnak közép minőségű talaján volt egy 143 hold szántóföldből álló birtoknak haszonbére 1600 forint, a járásnak legsilányabb talaján volt egy 30 hold szántóföldből álló birtoknak ha13

Uo. 26-27.

311


szonbére 180 forint”.14 Eszerint egy hold jó minőségű szántó haszonbére 13 forint 20 krajcár, közepesé 11 forint 19 krajcár, a silányé pedig 6 forint volt. Ezek az árviszonyok azonban csak az 1867-1872 közötti időszakban voltak jellemzőek. Az 1870-es évek közepétől egy hold jó minőségű szántót már 8-10 forintért is lehetett bérelni, közepeset 6-8, míg silányabbat 4-6 forintért.15 Ha valaki birtokot vásárolt a Mátraalján 1867 és 1872 között, 10 magyar hold kiterjedésű földdarab után jó talajminőség esetén 2.000 forintot kellett fizetnie. Közepes földminőség esetén ekkora terület már 1000 forintért is kapható volt, míg a silány minőség csak 500 forintba került. A 70-es évek közepétől a vételárak tekintetében is változás állott be. Egy Hort község határában található jó minőségű, 248 magyar hold kiterjedésű szántóföld 1876-ban 34.000 forintért kelt el (holdja 136 forintért). Az 1870-es évek második felében kisebb birtoktestek esetén egy katasztrális (1.600 négyszögöl) hold kitűnő minőségű szántóért 150-200 forint közötti vételárat kellett fizetni, a közepes minőségű földnek 100-150 forint között kelt el holdja, míg a rossz földekért 50-100 forint között kellett fizetni. Az alábbi, egy közel egykorú forrás alapján készült táblázat községenként mutatja be a művelési ágak szerinti megoszlást, és az egyes települések határában előállítható kataszteri tiszta jövedelmet is.16 Nagybirtokosok

Kisbirtokosok

Szántó

Rét

Legelő

Erdő

Szőlő

Nádas

Haszonvehetlen

Jövedelem

Község

Adács

2

347

3.541

733

1996

0

0

0

243

21.882,19

Apc

1

234

1.461

641

479

454

220

0

268

15.314,00

Atkár

11

106

3.468

645

310

0

0

0

202

22.581,46

Csány

14

314

4.977

956

2.098

0

28

0

370

24.985,20

Detk, Ugra, Ludas Domoszló, Markaz Ecséd

14

294

6204

1209

1195

0

0

0

333

43.04,21

12

453

3.329

869

821

5.874

229

0

891

25.590,39

8

317

5.388

352

331

520

219

0

266

29.913,10

Encs

1

0

485

70

0

0

0

0

0

3.456,24

Fancsal (Rózsaszentmárto n) Felső Nána (Kisnána)

2

166

1.498

159

281

695

116

0

182

7.543,34

5

218

1.283

377

243

1.622

138

0

237

10.804,03

Uo. 28-29. Uo. 16 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme, Buda, 1865. 140-149. 14 15

312

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 Fajzat puszta

1

0

189

62

181

550

0

0

109

1.348,23

Gyöngyös

2

2627

1157

125

611

3132

1196

0

1156

34.224,04

Gyöngyöshalász

8

477

2968

698

223

0

284

0

190

23.407,40

Gyöngyösoroszi

0

617

575

158

287

2.230

362

0

196

11.385,33

Gyöngyöstarján

5

597

1997

485

1.218

2.632

476

0

225

24.423,30

Gyöngyöspüs pöki Gyöngyöspata

1

260

1.174

177

169

0

143

0

131

10.032,35

7

475

3250

660

1265

4235

455

0

341

25.797,57

Hatvan

4

678

4.975

2.439

2129

222

499

67

778

36.071,09

Hort

6

361

5106

851

1.070

134

45

15

307

33.152,22

Hasznos

15

259

598

644

185

5.933

29

0

332

7.771,59

Halmaj

5

77

1.354

160

207

0

0

0

63

7.362,40

Karácsond

10

259

4.121

240

597

19

69

0

346

23.890,12

Kisréde

2

665

1.079

318

12

0

544

0

60

15.155,00

Nagyréde

6

326

2.415

301

569

298

125

0

181

14.248,10

Nagyfüged

8

194

2.797

858

892

0

0

74

145

19.096,31

Pásztó

10

785

2.258

998

602

731

502

0

558

25.254,12

3

532

1.181

417

1.405

58

531

0

228

15.765,02

1

547

1.480

96

998

8097

309

0

633

18.369,42

5

143

1.211

353

240

675

121

0

121

8. 844,37

Saár (Abasár) Solymos (Gyöngyössolym os) Szent Jakab Szurdokpüspöki

1

141

800

246

191

1.059

120

0

143

7.623,54

Szücsi

6

164

1.560

419

305

535

126

0

140

10.680,53

Tarr

7

253

1.727

494

199

1.983

157

0

158

12.186,31

Tass puszta

1

0

683

228

156

140

0

0

30

6.693,53

Vámosgyörk

4

188

1.858

950

993

0

0

0

212

13.818,31

Veresmart

1

119

42

37

150

644

89

0

59

2.157,58

Visonta

8

426

2.859

176

299

208

476

0

249

22.606,15

Visznek

4

169

1668

774

1159

0

0

0

192

11.289,15

8

150

1.925

1.356

831

0

0

6

220

15.030,43

209

13.938 84.641

20.731

24.897

10.495

662.857,67

Zsadány (Tarnazsadány) ÖSSZESEN

42.680

7.608 162

Táblázatunk adatai többnyire egyeznek a becslőjárás mezőgazdasági leírásában szerepeltetettekkel, mindössze az összterület tér el 214 katasz trális holddal, de ez lehet összeadási hiba is, amelyre sajnos több példa is akad az 1865-ös kiadványban, a kisbirtokosok számának különbsége pedig inkább számok fölcserélésének tűnik, mint valós, bár egyébként jele ntéktelen eltérésnek. Mindenesetre a birtokosok száma esetében konstatá lható 0,3 százalékos, az összterület esetében pedig 0,1 százalékos eltérés 313


nem akkora ellentmondás, amely alapján a két forrás adatai megkérdőjeleznék egymás hitelességét. A táblázatban közölt összjövedelem mennyiségéből sajnos nem következtethetünk az egyes művelési ágak fontosságára, vagyis jövedelmezőségére. Ehhez nem elég az egyes művelési ágak nagyságának, vagy a szokásos haszonbéreknek az ismerete, - adataink a szántóföldekre vannak – hanem azt kell megtudnunk, milyen gazdálkodás dívott az egyes területeken, s milyen művelési költség mellett, mekkora jövedelemre lehetett szert tenni. Ehhez a kataszteri iratok egy másik típusa nyújt segítséget, mégpedig a Minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozatok felállítása iránti javaslat nevet viselő dokumentum. Ez az irattípus – az 1875. évi VII. tc. hívta életre - minőségi osztályokba sorolja a vizsgált terület minden parcelláját, és pontosan megállapítja az azon előállítható tiszta jövedelmet. A kataszteri tiszta jövedelem szolgált a földadó kivetésének alapjául az egész országban, vagyis a becslőbiztosok által meghatározott érték képezte a földterületek aranykorona értékét. Hogy a becslést pontosan mikor végezték el nem tudjuk, mert a Heves megyei Földhivatal hideg irattárában fennmaradt iratcsomó nem teljes, az egyes borítékíveken nem szerepel dátum, de biztos, hogy 1882-ben már készen volt, hiszen az országos összesítés tartalmazza a benne szereplő adatokat. A becslőbiztosok a földminőségben mutatkozó eltérések miatt két osztályozási vidékre osztották a Mátra-alja területét az alábbi megállapításokkal. Az I. osztályozási vidék községei a korabeli névhasználattal Adács, Atkár, Csány, Detk, Encs, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspüspöki, Hatvan, Hort, Karácsond, Ludas, Nagyfüged, Tass, Vámosgyörk, Visznek és Zsadány voltak, a másodiké pedig Apc, Domoszló, Ecséd, Fajzat, Fancsal, Felső-Nána, Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Halmaj, Hasznos, Kisréde, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Saár, Solymos, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Szücsi, Tarr, Ugra, Visonta, Veresmart.17 A szántó művelési ágban mindkét osztályozási vidéken 8-8 minőségi fokozatot állítottak föl. Sajnos a II. osztályozási vidék iratanyaga hiányos, így ott a második, harmadik, és hatodik osztályba sorolt szántók leírása nem ismeretes. Az I. osztályozási vidék I. osztályú szántóinak talaja sárga agyagra települt, közepesen kötött, gazdag televényű, kevés homokkal kevert 2-3 láb mélységű fekete agyag. Fekvésük „emelkedett, vagy kedvezően szelíd lejtésű róna,” mely minden időben jól megművelhető, s megmunkálására csak a „túlságosan nedves időjárás van befolyással.” Nedvtartóssága közepes, „sem eső el nem áztatja, vagy iszapolja, sem szárazság által nem szenved.” Termőereje „igen jó, benne minden gazdasági növény igen díszlik, termései biztosak, de a Mátra közelében feküdvén annak zordonabb szelei által némelykor kártékonyan befolyásoltatnak.” A három nyomásos rendszerben művelt földeken első évben kukoricát, másodikban búzát, harmadikban pedig árpát termesztettek. Az első évben a föld felét ugaron hagyták, azaz pihentették. Minden katasztrális holdra hatévenként 17 A Budapesti Kataszteri Kerület összes becslőjárásainak osztályozási vidékenkénti előleges tisztajövedelmi fokozatai, és sommás osztálykivonatainak összeállítása, Budapest, 1883.

314


270 mázsa trágyát szórtak. Ezen földek értékét növeli a vasút, és a jó karban lévő állami kőutak közelsége, mely megkönnyítette az értékesítést, valamint az is, hogy az I. osztályú szántók a települések közvetlen közelében feküdtek, s így a termények beszállítása sem okozott nagyobb nehézséget. A betakarítható átlagtermés holdanként 13 pozsonyi mérő búza, 16 pozsonyi mérő árpa, és 14 pozsonyi mérő kukorica. Bár Hatvan közelében néhány első osztályba sorolt szántó talaja gyengébb volt, - s így termése sem érte el a fentebb közölt mennyiséget, - a vasútvonal közvetlen közelsége olyan jó értékesítési lehetőséget teremtett, hogy a biztosok indokoltnak látták ezeket a földeket is első osztályba sorolni.18 A II. osztályozási vidék I. osztályú szántói hasonló képet mutattak az előzőekhez. A különbség mindössze annyi, hogy a közepesnél erősebben kötött fekete agyag talajából hiányzik a homok, s „emelkedett, vagy kedvezően szelíd lejtésű sík” vidékek mellett lapos területeken is megtalálhatóak voltak. Termőerejük szintén nagyon jó, termésük „rendes időjárás” mellett igen jó és biztos. Ez azt jelentette, hogy a háromnyomásos rendszerben 12 pozsonyi mérő búza, 16 pozsonyi érő árpa, és 13 mérő kukorica volt róluk betakarítható. Mint a becslőbiztosok megállapították: „ezen osztályozási vidéken ezen talajok a legjobbak, s legsúlyosabb búzát teremnek, továbbá sem az elázás és eliszapolásnak sem pedig szárazságnak nincsenek kitéve: - továbbá a gyöngyösi piachoz, hol termésük mindenkor elértékesíthető, közel feküsznek – továbbá vasúti állomásokkal és jó országutakkal lévén ellátva, értékesítésük könnyű, egyedüli hátrányuk a zord szelek gyakori látogatása.”19 Találhatóak még Pásztó környékén e minőségi osztályba tartozó lapos fekvésű, de árvíztől mentes iszapos, homokos agyagtalajú földek, melyeken inkább csak rozsot termelnek, de „könnyű munkálatú lévén és biztos terméseket adván, a főtalajnemmel egyenlő iga és kézi napszám mellett, valamint a Pásztó-Oderberg, és PásztóBudapest vasútvonalak közvetlen közeliben feküdvén terményük kitűnően értékesíthető.”20 Az I. osztályú földek leírása és számbavétele után a tiszta jövedelem kiszámítása következett. Ezt az alábbi táblázatok mutatják be. Az első osztályozási vidék gazdasági számításai: Megnevezés

Egységár Összesen krajcárban

Nyerstermék értéke Első év 1/2 hold ugarlegelő, a 6 forintos legelő 7 %-a 1/2 hold kukorica termése 7 pozsonyi mérő 1/2 hold szártermés 1 mérő után 80 kg, tehát 560 kg. Összesen Második év 1 hold búzatermés 13 pozsonyi mérő

42 203 25

21 1.421 140 1.582

410

5.330

18 Minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozatok felállítása iránti javaslat, Budapesti Kataszteri Kerület Gyöngyösi Becslőjárás (továbbiakban MBKGY) I. osztályozási vidék szántó I. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11. 19 MBKGY II. osztályozási vidék szántó I. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11. 20 Uo.

315

Kozári József: A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében 1 hold szalmatermés 13 mázsa 1 mérő után 100 kg. 1 hold tarlólegelő a 6 forintos legelő 5 %-a Összesen Harmadik év 1 hold árpatermés 16 mérő 1 hold szalmatermés 1280 kg. 1 mérő után 80 kg. 1 hold tarlólegelő a 6 forintos legelő 5 %-a Összesen 1 katasztrális holdnak 3 évre eső termésértéke 1 katasztrális holdnak 1 évre eső termésértéke Mívelési költség Vetőmag és trágya Kukorica holdanként 4/8-ad mérő 1/2 holdra 2/8 mérő Búza holdanként 2 pozsonyi mérő Árpa holdanként 2 pozsonyi mérő Trágya holdanként 45 mázsa összesen 135 mázsa Összesen Igamunka Ugarszántás holdanként első másfél nap Második egy és egynegyed nap Kukoricának szántás holdanként másfél nap Boronálás holdanként egynegyed nap Simítás holdanként egyötöd nap Behordás egy nap Vetőszántás a búzának holdanként másfél nap Boronálás egynegyed nap Simítás egyötöd nap Behordás háromnegyed nap Vetőszántás az árpának holdanként másfél nap Boronálás egynegyed nap Simítás egyötöd nap Behordás háromnegyed nap Trágya kihordása és elterítése két és fél nap Összesen Kézimunka Kukorica eke utáni elszórása háromnegyed nap Első kapálás fél holdra négy vegyes napszám Második kapálás fél holdra négy vegyes napszám Törés, szárvágás négy vegyes napszám Lemorzsolás 7 mérő után Búza vetése holdanként egynegyed nap Gyomirtás holdanként két nap Aratás a termés 10 %-a Szalmásgabona fel és lerakása háromnegyed nap Cséplés a magtermés 10 %-a Árpa vetése holdanként egynegyed nap Gyomirtás holdanként két nap Aratás a termés 10 %-a Szalmásgabona fel és lerakása háromnegyed nap Cséplés a magtermés 10 %-a Őrzés: csőszbér 3 évi vetésforgó tartamára Összesen Mívelési költség összesen Egy évre eső mívelési költség

316

25

325 30 5.685

185 40

2.960 512 30 3.502 10.739 3.580

203 410 185 5

50 820 370 675 1.915

210 210 210 210 210 210 210 210 210 210 210 210 210 210

288 157 26 21 105 315 52 42 157 315 52 42 157 525 2.254

30 80 illetve 50 100 illetve 60 80 illetve 50 10 80 30

22 260 320 260 70 20 60 565 82 479 20 60 347 82 266 120 3.033 7.202 2.401

110 80 30 110 40

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 Kataszteri tiszta jövedelem

12 forint

Az I. osztályozási vidék I. osztályú szántóföldjein 12 forint tiszta jövedelem volt elérhető, ami mai szóhasználattal 24 aranykoronás földet jelentett. A II. osztályozási vidéken a tisztajövedelem így alakult: Megnevezés

Egységár Összesen Krajcárban

Nyerstermék értéke Első év 1/2 hold ugarlegelő, a 425 krajcáros legelő 10 %-a 1/2 hold kukorica termése 6,5 pozsonyi mérő 1/2 hold szártermés 1 mérő után 80 kg, tehát 520 kg. Második év 1 hold búzatermés 12 pozsonyi mérő 1 hold szalmatermés 12 mázsa 1 mérő után 100 kg. 1 hold tarlólegelő a 425 krajcáros legelő 7 %-a

42 199 25 Összesen

21 1294 130 1445

407 25

4884 300 29 5685

Összesen Harmadik év 1 hold árpatermés 16 mérő 1 hold szalmatermés 1440 kg. 1 mérő után 90 kg. 1 hold tarlólegelő a 425 krajcáros legelő 7 %-a

183 40 Összesen

1 katasztrális holdnak 3 évre eső termésértéke 1 katasztrális holdnak 1 évre eső termésértéke Mívelési költség Vetőmag és trágya Kukorica holdanként 4/8-ad mérő 1/2 holdra 2/8 mérő Búza holdanként 2 pozsonyi mérő Árpa holdanként 2 pozsonyi mérő Trágya holdanként 40 mázsa összesen 120 mázsa Összesen Igamunka Ugarszántás holdanként első másfél nap Második egy és egynegyed nap Kukoricának szántás holdanként másfél nap Boronálás holdanként egynegyed nap Simítás holdanként egyötöd nap Behordás egy nap Vetőszántás a búzának holdanként másfél nap Boronálás egynegyed nap Simítás egyötöd nap Behordás háromnegyed nap Vetőszántás az árpának holdanként másfél nap Boronálás egynegyed nap Simítás egyötöd nap Behordás háromnegyed nap Trágya kihordása és elterítése két és fél nap Összesen Kézimunka Kukorica eke utáni elszórása háromnegyed nap Első kapálás fél holdra négy vegyes napszám

317

2928 576 29 3502 10192 3397

199 407 183 5

48 814 366 600

200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200

150 122 150 25 20 100 300 50 40 150 300 50 40 150 400 2.047

30 80 illetve 50

22 260

Kozári József: A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében Második kapálás fél holdra négy vegyes napszám Törés, szárvágás négy vegyes napszám Lemorzsolás 7 mérő után Búza vetése holdanként egynegyed nap Gyomirtás holdanként két nap Aratás a termés 10 %-a Szalmásgabona fel és lerakása háromnegyed nap Cséplés a magtermés 10 %-a Árpa vetése holdanként egynegyed nap Gyomirtás holdanként két nap Aratás a termés 10 %-a Szalmásgabona fel és lerakása háromnegyed nap Cséplés a magtermés 10 %-a Őrzés: csőszbér 3 évi vetésforgó tartamára Összesen Mívelési költség összesen Egy évre eső mívelési költség Kataszteri tiszta jövedelem

100 illetve 60 80 illetve 50 10 80 30 120 80 30 120 60

320 260 65 20 60 518 90 439 20 60 350 90 263 180 3.017 6.892 2.297 11 forint

A II. osztályozási vidék legjobb szántói 11 forint tiszta jövedelmet hoztak, s így 22 aranykoronásnak számítottak. Az első osztályú földek tisztajövedelme a gyöngyösi piaci árakat figyelembe véve 79 kiló búzaliszt, vagy 20 kiló marhahús, vagy 21 kiló disznóhús, vagy 15 kiló szalonna, vagy 85 kiló só, vagy 110,5 búzakenyér, vagy 554 darab tojás árának felelt meg. Minthogy a gazdák jelentősebb része vidékünkön 10 hold körüli területen gazdálkodott, ennek a tisztajövedelemnek természetesen a tízszeresét könyvelhette el, s ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megmunkálás saját munkaerővel történt, akkor az is nyilvánvaló, hogy ez az összeg nem a gazdaság fenntartására és család élelmezésére volt szükséges, hanem egyéb szükségletek kielégítését szolgálhatta, vagy kellő takarékosság mellett a vagyont gyarapíthatta. Egy magyar tarka fajú tehén abban az időben 35 forintba került, de 30 forintért már egy hitványabb lovat is vehettek a ceglédi vásáron. A többi minőségi osztályba sorolt szántóföldek jövedelmezőségét nem kívánjuk a fenti részletességgel bemutatni, csak jelezzük azokat az eltéréseket, amelyek miatt jövedelmük csekélyebb. A másod- és harmadosztályú szántók annyiban különböznek az elsőktől, hogy „túlságosan sok nedvességet el nem bírnak, és nagy szárazságban aszálynak vannak kitéve”.21 A negyed osztályba tartozók erősen kötött talajúak, ezért megmunkálásuk nehéz. A gyakori esők mindjárt eláztatják őket, s csak nagysokára száradnak ki. Ugyanakkor a „szárazság által is sokat szenvednek”. Mindezek miatt termésük „feltételes”, az időjárásnak nagyon kiszolgáltatott. A domboldalakon fekvő negyedosztályú szántók az elázásnak és az eliszapolódásnak nincsenek kitéve, de a szárazság annál több kárt tesz bennük. A fennsíkokon található ötöd osztályú szántók egy részének közepesen, míg a többinek erősen kötött talaja már nem minden növény termesztésére alkalmas, s a kövesebb fennsíkokon megmunkálásuk is nehéz. A magasabban fekvő földek 21

MBKGY I. szántó II. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11.

318


1. év

2. év

3. év 1.év 2. év 3. év

Ft

319

Második osztályozási Háromnyomásos Termésátgazdálkodási rendlag pozsoszer nyi m.

1. év

2. év

3. év 1. év 2.év 3.év

Kataszteri tisztajöv.

Első osztályozási vidék Háromnyomásos Termésátgazdálkodási rendlag pozsoszer nyi m.

Kataszteri tisztajöv.

Minőségi osztály

csak nedves időjárás mellett hoznak „meglehetős” termést, száraz években aszálynak vannak kitéve. Termőerejük közepes, vagy annál kicsit gyengébb, ráadásul – minthogy kukoricának nem alkalmasak – csak „tiszta ugarlás mellett” használhatók, azaz a háromnyomásos rendszerben az első évben az egész területet pihentetni kell, s így csak az ugarlegelőből származó jövedelemre számíthat ekkor gazdájuk. A magasabb fennsíkokat a búza sem szereti igazán. Bár megterem, de inkább a rozs és a zab e területek fő terménye. Ráadásul az utaktól és a vasutaktól tehát a piactól is távol fekszenek, s ez is csökkenti jövedelmüket. A hatod osztályú szántók a kedvezően sík területeken találhatóak. A laza barna homoktalaj megmunkálása könnyű, az időjárás nem befolyásolja, termőereje azonban a közepesnél gyengébb, s nem is minden növény számára alkalmas. Termése bár biztos de kevés. A búzát nem kedveli, inkább rozsot, kukoricát és zabot terem, s azt is a már fentebb említett „teljes ugarlás” mellett. Hetedosztályú szántókat a domboldalakon és a legmélyebb fekvésű területeken találhattunk. Az „igen lapos”, tehát mély fekvésű hetedosztályú szántók talaja nagyon kötött, igen szikes agyag, mely, ha megszárad, vagy nedves, nem művelhető. Már a legkisebb eső eláztatja, szárazságban pedig „mit sem terem”. Termőereje igen gyenge, búzát és zabot terem teljes ugarlás mellett, termése azonban bizonytalan. A hetedosztályú szántók másik típusát a „partoldalakon”, a dombok oldalán található vörös agyag talaj képviseli. Ez erősen kötött, és nedvtartóssága fekvésénél fogva rossz, hiszen a víz gyorsan lefolyik róla s így hamar kiszárad. Csak néhány gazdasági növény termesztésére alkalmas, de termése bizonytalan, s még rendes időjárás mellett is kevés, szárazságban pedig minden kisül belőle. Teljes ugarlás mellett valamennyi rozsot és zabot terem. Ráadásul az utaktól és a vasutaktól is távol esik. A nyolcad osztályú szántóknak szintén két típusa volt megtalálható vidékünkön. A sík fekvésű szélhordta ritka homok, és a meredek, vízmosásos domboldalakon fekvő vörös agyag. Míg az első teljesen laza homoktalajban a szelek okoznak jelentős károkat, addig az erősen kötött agyagtalaj megművelését a meredek lejtés és a vízmosások nehezítik. Termőerejük igen rossz, homokon nedvesebb időjárás mellett valamivel jobb termésre számíthatnak a gazdák, az agyagtalajon azonban a legkisebb szárazság is kipusztítja a vetéseket. Csak rozsot és zabot teremnek teljes ugarlás mellett. Az egyes minőségi osztályokból nyerhető tiszta jövedelmet az alábbi táblázat mutatja.

Ft

Kozári József: A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében I.

II.

III.

IV.

V.

½Ugar Búza Árpa 14 13 ½ Kukorica ½ Búza Árpa 14 12 Ugar ½ Kukorica ½ugar Búza Árpa 12 11 ½ kukorica ½ugar Búza Árpa 10 10 ½ kukorica Ugar Búza Árpa 9

16

12,0

15 11,00

½ Ugar Búza Árpa 13 ½ Kukorica Nincs adat

14 9,75

13 8,00

11 6,00

12

16 11

9,00*

Nincs adat

½ Ugar Búza Árpa ½ Kukorica Ugar ½ Zab Búza ½Rozs Nincs adat

7,50*

11 9

-

8

13

5,5

1 3

3,8

12

2,2

VI.

Ugar

Rozs ½Kukorica ½ Zab

-

10 12 4,25 12

VII.

Ugar

Búza

Zab

-

7 12 2,50

Ugar

Rozs

Zab

-

8 1 0

1,2

Ugar

Rozs

Zab

-

7 9 1,20

Ugar

Rozs

Zab

-

7 9

0,5

VIII.

A szántóterületek tiszta jövedelmének megállapítása után a kertek számbavétele következik. A becslőbiztosok itt nem állítottak össze a szántókhoz hasonló kimutatást, hanem a szántók jövedelmét vették alapul. Minőségi osztály

Első osztályozási vidék

I.

II.

III.

IV.

Tisztajövedelem forintban

Rövid jellemzés Hasonló a II. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 32 %-ával több Hasonló a III. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 20 %-ával több Hasonló a IV. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 21 %-ával több -

Második osztályozási

Tisztajövedelem forintban

Rövid jellemzés 14,50

Hasonló a II. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 35 %-ával több Hasonló a II. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 18 %-ával több Hasonló a IV. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 45 %-ával több Hasonló a IV. osztályú

11,00

9,00

-

12,00

10,50

8,00

6,50

 A csillaggal jelölt adatok a Budapesti Kataszteri Kerület összes becslőjárásainak osztályozási vidékenkénti előleges tisztajövedelmi fokozatai és sommás osztálykivonatainak összeállítása Budapest 1883 kiadványból valók.

320

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 szántóhoz, de jövedelme annál annak 20 %-ával több

Mint az táblázatunkból is kitűnik a kertek csak négy minőségi osztállyal képviseltették magukat a Mátra-alján. Az első osztályú kertek a lakóterületen belül feküdtek, így kihasználtságuk, és a talaj javításának lehetősége sokkal jobb volt, mint a határban fekvő, hozzájuk hasonló szántóké, ezért jövedelmük is több volt. Nagyobbrészt zöldséget, vagy gyümölcsöt termesztenek rajtuk, jobbára házi szükségletre. Könnyen és korán művelhetők voltak, jó éghajlati viszonyok mellett. A II. osztályúak szintén a belterületen voltak, és bár zöldséget és gyümölcsöt is termesztettek rajtuk, nagyobbrészt „gazdasági melléktermények” - például burgonya, répa, retek - előállítására használták őket. Terményeik „forgalmi czikket nem képezvén, csak házi szükségletre használtatnak”, állapították meg a becslőbiztosok. Lapos fekvésük miatt esős időjárás esetén nagyon eláztak, s ilyenkor a kerti munkák csak későn indulhattak meg. A IV. osztályú kerteket minden közlekedési útvonaltól távol a Mátra hegység magasabb vidékein találhattuk. Ezekben a magas hegyi fekvésű kertekben szintén csak házi szükségletre termesztették kevés zöldség és gyümölcs mellett a burgonyát és a répát. A Mátra-alja mezőgazdasága szempontjából kiemelten fontos művelési ág a rétgazdálkodás volt. Nem elsősorban az innen előállítható jövedelem miatt, bár az sem volt elhanyagolható, hanem mert a rétekről lekaszált széna nélkül a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen igásállatok nem lettek volna kiteleltethetőek, illetve a téli takarmány beszerzése komoly költségeket rótt volna a gazdákra. Rétföldeket öt minőségi osztály képviselte, melyek a következőképen jövedelmeztek: Első osztályú rétek

Krajcár Nyerstermés értéke: 1 hold termése 15 mázsa jó szé- 110 1650 na 8 mázsa jó sarjú 95 760 1 hold tavaszi és őszi legeltetés, 49 a szénaérték 3 %-a Összesen 2459 Mívelési költség Kézi munka: 1 hold széna kaszálása másfél 100 150 nap sarjú kaszálása másfél nap 100 150 Szénaforgatás és gyűjtés 3 60 180 asszony Összerakása a mezőn 1 férfi 100 100

321

Összesen

Egységár

Összesen

Második osztályozási Megnevezés Egységár

Első osztályozási vidék Megnevezés

Krajcár Nyerstermés értéke: 1 hold termése 15 mázsa jó széna mázsa jó sarjú 1 hold tavaszi és őszi legeltetés, a szénaérték 3 %-a

110

1650

95

665 49

Összesen Mívelési költség Kézi munka: 1 hold széna kaszálása másfél 100 nap sarjú kaszálása másfél nap 100 Szénaforgatás és gyűjtés 3 60 asszony Összerakása a mezőn 1 férfi 100

2364

150 150 180 100

Kozári József: A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében Sarjúforgatás és gyűjtés 2 aszszony 1 gyermek Összerakása a mezőn fél férfinapszám Széna és sarjú felrakása és eltevése 1 nap Vakondtúrás elegyengetése 1 gyerek Összesen Igamunka: Széna és sarjú behordása 1 nap Őrzés: Csőszbér Mívelési költség összesen Tisztajövedelem 1 holdra

60

150

Sarjúforgatás és gyűjtés 2 asz- 60 szony

120

30 100

50 100

100 30 100

80

100 30

30

Összerakása a mezőn ½ férfi 1 gyermek Széna és sarjú felrakása és eltevése 1 nap Vakondtúrás elegyengetése 1 gyerek Összesen Igamunka: Széna és sarjú behordása 1 nap Őrzés: Csőszbér Mívelési költség összesen Tisztajövedelem 1 holdra

30

30

910 210

210

40 1160 13,0

100

910 200

200

60 1170 12,0

Az első osztályozási vidék első osztályú rétjeit a Tarna folyó öntözte, míg a másodikét a Zagyva. A folyóparti „hátas”, tehát magasabb fekvésű rétek jó és tápláló füvet adtak, növényzetük sűrű, részben szál, részben aljfüvekből állt. A szálfüvek között megtalálható volt a tippan, a rozsnok, és a perjefélék, míg az aljfüveket a vadlóhere, a vadbükköny, a vadborsó, a komócsin, a somkóró, a sárkerep és a vadlucerna képviselték. Szénájuk minden gazdasági állatnak jó takarmányt jelentett, s ezért értékesítése nem jelentett gondot. Nemcsak a gazdaságok számára volt keresett termék, de a Gyöngyösön és Hatvanban állomásozó katonaság is biztos piacot teremtett számára. Ezeket a réteket évente kétszer kaszálták, és tavasszal és ősszel, kaszálás után legeltettek is rajtuk. A második osztályba tartozó rétek szénatermése bár hasonló minőségű, de már kevesebb volt. Főképpen patakok és források által átszeldelt lapályokon vagy folyóparti szárazabb fekvésű területeken voltak fellelhetőek. A mélyebb fekvésű kaszálók nedvesebb években az elöntésnek voltak kitéve, sőt nagyobb záporok idején a kész szénatermést is elmosta a víz, a magasabban fekvőkben viszont a szárazság tett kárt. Termésük tehát nem volt biztos. Az egyik fajta szárazabb időben, míg a másik esősebb időjárás esetén adott jó és tápláló, minden állat etetésére alkalmas szénát és sarjút. A harmadosztályú réteket már nem a folyó és patakvölgyekben kell keresnünk, hanem a szárazabb fekvésű domboldalakon. Mivel a nedvesség egyetlen forrása ezeken a területeken – természetesen az eső mellett – a hólé, s ez gyorsan lefolyik innen, csak az esős évek kecsegtettek jó szénaterméssel, amely az időjárásnak ily mértékben kiszolgáltatva igen bizonytalan volt. A jó és tápláló növényzet itt már csak közepesen sűrű, vagy annál egy kicsit sűrűbb volt, s közötte a cickafark és a vadzab is előfordult a korábban már felsorolt fűfajtákon kívül. Szénája lovak és birkák etetésére volt alkalmas. A negyedosztályú rétek a Zagyva és a Tarna partjai mentén a mélyen fekvő területeken, patakok és források által szabdalt mélyföldeken és a hegyekben 322


Minőségi osztály

voltak megtalálhatóak. A két folyó melletti gyakran víz alatt álló réteken kaszálható, kizárólag sásból és csátéból álló, rossz, savanyú, szénának alig mondható termény önmagában semmilyen állat etetésére nem volt alkalmas. Csak úgy volt felhasználható, ha jobb takarmánnyal keverték. Bár ezeket a réteket is kétszer kaszálták évente, - mint az előző minőségi osztályba tartozókat - legeltetni itt már csak egyszer, ősszel lehetett, ha nem volt esős az időjárás. A patakok menti lapos mezők békaropkából, sásból, vadlóheréből, vadlucernából és vizimuharból álló dús füve szarvasmarhák etetésére nem alkalmas vegyes szénát adott. Kaszálni itt is kétszer lehetett évente, míg legeltetni csak ősszel. Esősebb években semmilyen termés nem volt innen betakarítható. Ráadásul a közlekedési utaktól is távol estek. A hegyi rétek az előbb ismertetett negyed osztályú réteknél sokkal jobb, de sokkal kevesebb szénát termettek, így jövedelmük ebbe a minőségi osztályba sorolta őket. Ötöd osztályú rétek a legalacsonyabb fekvésű laposokon, vagy a Mátra magasabb lejtőin fordultak elő. A laposokról tisztán csátéból álló igen sok, de értéktelen széna volt betakarítható, míg a magas hegyek sziklás talaján, bár jó de igen kevés széna termett, s annak beszállítása is igen fáradságos volt a nem mindig könnyen járható erdei utakon. A hegyi rétek még esős években sem adtak sok termést, s csak egyszer lehetett kaszálni őket, utána hegyi legelőként szolgáltak. A rétek kataszteri tisztajövedelmének alakulását a következő tábla mutatja:

I. II. III. IV. V.

I. osztályozási vidék Termés máLegeltetés Tiszta zsában jövedelem Széna Sarjú Ft 15 8 Tavasszal – 13,00 ősszel 14 7 Tavasszal 11,00 és ősszel 12 3 Tavasszal 9,50 és ősszel 28 12 Csak ősszel 2,50 -

II. osztályozási vidék Termés LegelTiszta mázsában tetés Jövedelem Ft Széna Sarjú 15

7

13

7

12

5

12 4

5 -

Tavasszal és ősszel Tavasszal és ősszel Tavasszal és ősszel Csak ősszel Kaszálás után

12,00 10,00 8,75 3,60 1,80

Vidékünket igazán ismertté az itt található szőlőültetvények tették. A dokumentumok tanúsága szerint az első osztályozási vidék szőleiben 4, míg a másodikban hét minőségi osztály volt fellelhető. Az első osztályozási vidék szőlei döntően az alföldi részen terültek el, míg a második osztályozási vidéken találhatóak alkották a Mátra-aljai borvidék legfontosabb területeit. Ez indokolttá teszi, hogy részletesen a második osztályozási vidék szőleivel foglalkozzunk, s a becslőjárás déli területein található ültetvényeknek – melyek művelése nem tér el jelentősen az ismertetésre kerülőktől - pusztán a holdankénti kataszteri tiszta jövedelmét vegyük számba egy összesítő táblázatban. 323


A második osztályozási vidék szőlőültetvényei forrásaink szerint tehát a következő képet mutatták. Az első osztályba sorolt szőlőföldek lapos fekvésű, s így minden oldalról jól megközelíthető sárga agyagtalajra települt, erősen kötött, televényes, sötétbarna, két láb mély, nagy nedvtartósságú és igen jó termőerejű agyagtalaján holdanként 10.000 tőkét számláló, tehát sűrű tőkeállású, kövér növényzetű ültetvények díszlettek. A szőlőfajták közül leginkább a törökszőlő volt itt megtalálható, de előfordult a fekete kadarka, a dinka, a góhér, a tökszőlő és a kecskecsöcs is. A két-három szemű csapra metszett tőkékhez karót nem használnak. A kipusztult tőkét döntés által újították. A három láb távolságra ültetett sorok között gyümölcsfák csak elvétve fordultak elő – mint azt forrásunk megállapítja: gyümölcstermése számba nem vehető – a termését viszont fürt alakban a gyöngyösi piacon jól lehetett értékesíteni. A szőlőnél azonban sokkal keresettebb volt a belőle előállított csekély szesztartalmú „közönséges asztali bor”, bár a korai szüretelés nem vált előnyére. Ezek az első osztályú szőlők a legjobb búzatalajokban tenyésztek, és esetenként 80-100 akó (4354 hektoliter) termést is adtak, ugyanakkor sokkal kevesebb ráfordítással voltak műveltethetőek, mint a hegyi szőlők. Ez magyarázza a magas jövedelmet, ami az alábbi terméseredményekből származott: 1 hold termése: 30 akó (15 és fél hektoliter) must, 10 akó törköly, 80 kéve venyige és négy mérő bab.22 1 akó must ára 1 akó törköly ára 1 kéve venyige ára 1 mérő bab ára

320 krajcár23 60 krajcár24 2 krajcár25 349 krajcár26

30 akó ára 10 akó ára 80 kéve ára 43 mérő ára

9600 krajcár 600 krajcár 160 krajcár 1396 krajcár

Egy hold termésének értéke tehát 11756 krajcár, azaz 117,56 forint volt. Ezzel szemben a gazdálkodási költségek a következőképpen alakultak27. munka neve kinyitás metszés venyige kihordás kévébe kötés trágyabehordás döntés első kapálás második kapálás kötözés, tisztogatás harmadik kapálás szüretelés

egy hold megműveléséhez szükséges napszám 8 férfi 5 férfi 2 gyermek 1/2 férfi 1 férfi 4 férfi 6 férfi 6 férfi 10 asszony 6 férfi 4 férfi, 10 asszony

egységár összesen krajcárban 120 960 120 600 70 140 120 60 120 120 120 480 120 720 120 720 100 1000 140 840 120 ill. 80 1280

MBKGY) II. osztályozási vidék szőlő I. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11. Uo. 24 Uo. 25 Uo. 26 Uo. 27 Uo. 22 23

324

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 fedés babültetés babszedés gyalognapszám összesen bab, must, venyige beszállítása trágyakihordás

5 férfi 1 asszony 2 asszony Szükséges igamunka 2 nap

3/4 nap igásnapszám összesen anyagszükséglet és költség 10 kéve zsup a kötözéshez 40 mázsa trágya 8 icce bab őrzés: pásztorbér művelési költség összesen

120 80 100

600 80 200 7800

200

400

200

150 550

10 5 4 80

100 200 32 80 8.762

Egy katasztrális hold első osztályú szőlő művelési költségei tehát 87 forint 62 krajcárt tettek, s ha figyelembe vesszük az előállítható jövedelmet, a fentebb már említett 30 akó mustot, 10 akó törkölyt és 80 kéve venyigét, valamint a 3 mérő babot, tehát összesen 1.1756 krajcárt, akkor azt is könnyen kiszámíthatjuk, hogy ezek a szőlők 29 forint 94 krajcár, kerekítve 30 forint, azaz 60 aranykorona tiszta jövedelmet hoztak gazdájuknak. A gyöngyösi piacon ezért az összegért csaknem négy és fél mázsa búzát, valamivel több mint két mázsa búzalisztet, 53 kiló marhahúst, vagy 58 kiló disznóhúst lehetett vásárolni. A másod osztályba sorolt, a déli lejtőkön fekvő, televényes fekete agyag talajú, közepes nedvtartósságú, igen jó termőerejű földeken nagyobbrészt törökszőlőt termesztettek, de megtalálhatóak voltak a fehér és a fekete kadarka, a dinka, a tökszőlő, a fekete és a fehér góhér, valamint a kecskecsecs fajok is. Egy holdra a talajviszonyoktól függően 8—9.000 tőkét ültettek, de a délnyugati lejtőkön és a laposokon előfordult 10.000 tőke is, melyeket háromszor kapáltak, csapra és kéthárom szemre, a fiatalabbakat pedig simára metszettek, és nem karóztak. A tőkéket döntéssel pótolták. Termésük kitűnő minőségű asztali bort adott, ha megfelelően kezelték. Bár az itt termett szőlőt elsősorban bortermelésre használták, a fürtök is jól értékesíthetőek voltak a gyöngyösi piacon. A betakarítható termés 18 akó, azaz valamivel több mint 9 és fél hektó jó must és 3 mérő bab. Az ebből a mustból előállított bor „kiválóan ismert jó minőségű kereskedelmi czikket képez”.28 A gazdálkodási költségek egy holdra vetítve munka megnevezése kinyitás metszés venyige kihordás kévébe kötés trágyabehordás 28

szükséges napszám 9 férfi 4 férfi 2 gyermek 1/2 férfi 1 férfi

egységár összesen krajcárban 80 720 80 320 40 80 80 40 80 80

MBKGY) II. osztályozási vidék szőlő II. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11.

325

Kozári József: A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében döntés első kapálás második kapálás kötözés, tisztogatás harmadik kapálás szüretelés fedés földelés babültetés babszedés gyalognapszám összesen

4 férfi 8 férfi 8 férfi 8 asszony 7 férfi 4 férfi, 8 asszony 7 férfi 3 férfi 1 asszony 2 asszony

Szükséges igamunka bab, must, venyige beszállítása 1 nap trágyakihordás 3/4 nap igásnapszám összesen anyagszükséglet és költség 10 kéve zsup a kötözéshez 40 mázsa trágya 8 icce bab őrzés: pásztorbér anyagszükséglet és költség összesen művelési költség összesen

80 80 80 60 100 80 ill. 50 80 80 50 60

320 640 640 480 700 320 ill. 400 560 240 50 120 5.750

200 200

200 150 350

10 5 4 80

100 200 32 80 412 6.512

A másod osztályú szőlők holdankénti jövedelme tehát 65 forint 12 krajcárt tett, s ez a gazdálkodási költségek levonása után 22 forint 15 krajcár tiszta jövedelmet jelentett gazdájának.29 Ez az összeg a gyöngyösi piaci árakat figyelembe véve 3 mázsa 26 kiló búza ellenértéke volt, de vásárolhattak rajta 158 kg búzalisztet, vagy 39,5 kiló marhahúst, vagy 42,6 kiló disznóhúst, vagy 30,76 kiló szalonnát, esetleg 170,38 kiló sót. Ugyanennyibe került 221,5 kiló búzakenyér valamint 1107 db. tojás is. A harmad osztályú, sárga agyagtalajú, közepesen kötött és nedvtartós talajon három láb sortávolsággal holdanként 9.000 tőkét számláló ültetvények a nyugati lejtőkön húzódtak, s jellemző szőlőfajuk a törökszőlő volt, de kisebb mennyiségben előfordult a fekete és a fehér góhér, a tökszőlő, a dinka, a fekete és a fehér kadarka, valamint a kecskecsecs is. Művelésük nem különbözött a II. osztályú szőlőkétől, s mint azt forrásunk megjegyzi, „az előbbeni osztálynál talajára nézve rosszabbak, termése azonban nagyobb, mivel a gyöngyösi kapások által míveltetnek, s ezek a szőlőmíveléshez nagyon értenek, s annak minden munkát megadnak, de másrészről a nagyobb napszám, mely Gyöngyösön van, valamint a korai szüretelés ezen szőlők hátrányára lévén, az előbbeni osztálynál kisebb tisztajövedelemmel vétettek fel”.30 A gyöngyösi kapás tehát a rosszabb talajviszonyokat is ellensúlyozni tudta szorgalmával és szakértelmével. Az itt előállítható holdankénti 21 akó mustból keresett asztali bor volt készíthető. A gazdálkodási költségek és az előállítható jövedelem aránya a következőképpen alakult: Gazdálkodási költségek munka

29 30

szükséges

Uo. Uo.

326

egységár

összesen

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 megnevezése Kinyitás metszés venyige kihordás kévébe kötés trágyabehordás döntés első kapálás második kapálás kötözés, tisztogatás harmadik kapálás szüretelés fedés földelés babültetés babszedés gyalognapszám összesen

napszám 8 férfi 4 férfi 2 gyermek 1/2 férfi 1 férfi 4 férfi 7 férfi 7 férfi 8 asszony 7 férfi 4 férfi, 4 asszony 4 gyerek 6 férfi 2 férfi 1 asszony 2 asszony

Szükséges igamunka bab, must, venyige beszállítása 1 nap Trágyakihordás 3/4 nap igásnapszám összesen anyagszükséglet és költség 7 kéve zsup a kötözéshez 40 mázsa trágya 8 icce bab őrzés: pásztorbér anyagszükséglet és költség összesen művelési költség összesen

krajcárban 120 960 120 480 70 140 120 60 120 120 120 480 120 840 120 840 100 800 140 980 120, 80, 70 1.080 120 720 120 240 80 80 100 200 8.020 200 200

200 150 350

10 5 4 80

70 200 32 80 382 8.752

Az 1 kat. holdon előállítható jövedelem 21 akó must 7 akó törköly 60 kéve venyige 4 mérő bab összesen

400 krajcár/akó 60 krajcár/akó 2 krajcár/kéve 349 krajcár/mérő

8400 krajcár 420 krajcár 120 krajcár 1396 krajcár 10.336

A III. osztályú szőlők tiszta jövedelme tehát kerekítve 16 forint volt. A negyed osztályú szőlők nyugati lejtőkre telepített, közepesnél gyengébb nedvtartósságú, és termőerejű sárga agyag talajú, holdanként 9.000 tőkét számláló 3 láb sortávolságú ültetvényein a juhfark, a góhér, a zöldszőlő, a törökszőlő és a cigányszőlő díszlett leginkább. A gazdálkodási költségek, és az előállítható jövedelem részletes ismertetésétől – minthogy az jelentősen nem tér el az előzőekben ismertetettektől - most már eltekintve forrásunkból megállapíthatjuk, hogy a negyed osztályú szőlőkből jó bort szűrtek. A Gyöngyös határában található ültetvények ugyan bővebb termést hoztak, mint a más vidéken találhatóak, de a nagyobb munkaráfordítás és a magasabb napszámbérek mérsékelték a jövedelmet. forrásunk figyelmeztet, hogy a gyöngyösi szőlőket eltérő módon

327


művelték mint az a becslőjárás egyéb vidékein általános. Az előállítható tiszta jövedelem 14 forintot tett.31 Az ötöd osztályú szőlők sortávolsága 3 láb, tőkeszáma holdanként 8.000 volt. Általában a nyugati lejtőket borították, de találhatóak voltak a magasabb fekvésű déli lejtőkön is. Talajuk sziklára települt igen köves v ilágosbarna agyag, melynek mind termőereje, mind nedvtartóssága kevés, mert lejtése miatt a víz lefut róla. Az ültetvények „hozzáférhetősége” is rossz, mert csak az aljáról lehet megközelíteni. Szől őfajtái a törökszőlő, a fehér és a fekete kadarka, a fehér és a fekete góhér és a dinka. Bora viszont jó, és a fürtök is értékesíthetőek a gyöngyösi piacon. Magasabb fekvése miatt elfagyásnak sincs kitéve, s szemben a magasabb osztályba sorolta knál csak kétszer kapálják. Forrásunk ismét külön felhívja a figyelmet a gyöngyösi kapások szakértelmére, amelyet ezek után bá tran mondhatunk kivételesen kimagaslónak: „de tekintve azt is, hogy gyöngyösi kapások mívelik, s így néhány akó borral többet teremnek, mint ha Gyöngyöstől távolabb feküdn ének, hol a nép nem ért úgy mint itt a míveléshez”.32 A holdankénti művelési költség s a megszerezhető jövedelem e minőségi osztályban munka megnevezése kinyitás metszés venyige kihordás kévébe kötés trágyabehordás döntés első kapálás második kapálás kötözés, tisztogatás szüretelés fedés földelés babültetés babszedés gyalognapszám összesen

szükséges napszám 8 férfi 3 férfi 2 gyermek 1/2 férfi 1 férfi 3 férfi 6 férfi 6 férfi 5 asszony 3 férfi, 6 asszony 6 férfi 2 férfi 1/2 asszony 1 asszony

Szükséges igamunka bab, must, venyige beszállítása 3/4 nap trágyakihordás 3/4 nap igásnapszám összesen anyagszükséglet és költség 6 kéve zsup a kötözéshez 40 mázsa trágya 5 icce bab

31 32

Egységár összesen krajcárban 120 960 120 360 70 140 120 60 120 120 120 360 120 720 120 720 100 500 120, 80 840 120 720 120 240 80 40 100 100 5.880 200 200

150 150 300

10 5 4

60 200 20

MBKGY) II. osztályozási vidék szőlő IV. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11. MBKGY) II. osztályozási vidék szőlő V. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11.

328

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 őrzés: pásztorbér anyagszükséglet és költség összesen művelési költség összesen

80

80 360 6.540

Az 1 holdon előállítható jövedelem 16 akó must 5 akó törköly 50 kéve venyige 2 mérő bab összesen

400 krajcár/akó 60 krajcár/akó 2 krajcár/kéve 349 krajcár/mérő

6.400 krajcár 300 krajcár 100 krajcár 698 krajcár 7.498

Az ötöd osztályú szőlők kataszteri tiszta jövedelme kere kítve 9 forint 50 krajcár. 33 A hatod osztályba tartozó szőlőültetvényeknek a nehezen hozzáférhető igen magas keleti lejtőkön elterülő szikla alapú, igen köves, csekély va stagságú termőrétegében a kadarka, a dinka, a góhér, a kecskecsecs és a tökszőlő tenyészett. Egy holdon 3 láb sortávolsággal 6.000 tőke volt található. Ezek a szőlők forrásunk tanúsága szerint „már többnyire elhagyatottak, rendesen nem is míveltetnek, magas fekvésüknél fogva munkálásuk igen nehéz földjüket a legkisebb zápor is lemossa, lehordja, s a tőkék mindinkább kivesznek az újítás pedig a sziklatalaj miatt igen nehéz s nem is szokásos, egyedüli előnyük, hogy olcsó napszámmal munkáltathatók, és kitűnő bár kevés bort adnak... a szőlő bornak ritkán használtatik, hanem fürt alakban vagy a gyöngyösi piacon értékesíttetik, vagy pedig és többnyire házi ellátásra fogy el ”. 34 További előnyei, hogy a fagynak magas fekvésük miatt nincsenek kitéve, és termésük értékesítési lehetőségei kitűnőek. A holdankénti gazdálkodási költségek munka megnevezése metszés venyige kihordás és bekötés első kapálás második kapálás kötözés, tisztogatás szüretelés gyalognapszám összesen

szükséges napszám 1 férfi 1 gyermek 6 férfi 6 férfi 2 asszony 2 férfi, 2 asszony

Szükséges igamunka must, venyige beszállítása 1/2 nap igásnapszám összesen anyagszükséglet és költség

33 34

egységár összesen krajcárban 80 80 40 40 80 480 80 480 60 120 80, 50 260 1460 200

100 100

MBKGY) II. osztályozási vidék szőlő V. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11 MBKGY) II. osztályozási vidék szőlő VI. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11

329

Kozári József: A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében 1 kéve zsup a kötözéshez őrzés: pásztorbér anyagszükséglet és költség összesen művelési költség összesen

10 80

10 80 90 1.650

Az itt előállítható jövedelem 5 akó jó must 2 akó törköly 10 kéve venyige összesen

400 krajcár/akó 60 krajcár/akó 2 krajcár/kéve

2.000 krajcár 120 krajcár 20 krajcár 2.140

A kataszteri tiszta jövedelem tehát kerekítve 5 forint, amin még egy mázsa búzát sem vehettek volna a gyöngyösi piacon, hiszen annak mázsája 6 forint 80 krajcár, s ha a többi árat vizsgáljuk, úgy 50 kiló búzakenyeret, vagy 10 sovány kacsát, esetleg 7 kiló szalonnát vásárolhatott hatod osztályú szőlejének minden holdja után a tulajdonos. A heted osztályú, egyben a legkevesebb tiszta jövedelmet szolgáltató szőlőterületek jellemző fajait a kadarka, a góhér, a dinka, a kecskecsecs és a törökszőlő adták, Termésük, csakúgy mint a hatod osztályúaké, bornak csak igen ritkán szolgált, inkább fürt alakban értékesítették a gyöngyösi piacon. Mivel a fenti dűlők szikla talaján található vékony termőréteget a záporok lemosták, ezért itt a szőlők kiveszőben voltak, hiszen „földelni” őket nem volt szokás, a sziklatalaj miatt a tőkék pótlása csaknem lehetetlen volt, s csak igen magas napszámmal voltak művelhetőek. Ha viszont valaki vette a fáradtságot és a költséget, igen jó minőségű bort szűrhetett a délnyugati magas és meredek lejtők e mostoha fekvésű területeiről. Metszeni itt is két szemre volt szokásos, s itt sem használtak karókat, a tőketávolság 3 öl, a tőkeszám pedig egy holdon 5.000 volt. Költségek 1 kat. Holdon munka megnevezése

szükséges napszám 1 férfi 1 gyermek 4 férfi 4 férfi 2 asszony 2 férfi, 3 gyerek

metszés venyige kihordás és bekötés első kapálás második kapálás tisztogatás szüretelés gyalognapszám összesen Szükséges igamunka must, venyige beszállítása 1/2 nap igásnapszám összesen anyagszükséglet és költség őrzés: pásztorbér anyagszükséglet és költség összesen művelési költség összesen

egységár összesen krajcárban 120 120 70 70 120 480 120 480 100 200 120 70 450 1.800

A jövedelem egy hold után 330

200

100 100

80

80 80 1.980

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 5 akó jó must 2 akó törköly 10 kéve venyige összesen

400 krajcár/akó 60 krajcár/akó 2 krajcár/kéve

2000 krajcár 120 krajcár 20 krajcár 2140

A heted osztályú szőlőkben előállítható kataszteri tiszta jövedelem 160 krajcár, azaz kerekítve 2 forint volt.35 Összesítve Minőségi osztály I. II. III. IV. V. VI. VII.

I. osztályozási v.36

II. osztályozási v.

Kataszteri tisztajövedelem Ft. 30 21 14 8 -

Kataszteri tisztajövedelem Ft. 30,00 22,00 16,00 14,00 9,50 5,00 1,60

A legelők tisztajövedelmének kiszámítása, a kertekéhez hasonlatosan, szintén egy másik művelési ág, ebben az esetben a rétgazdálkodás jövedelméhez arányosítva alakult ki. A becslőbiztosok megállapították, hogy az első osztályozási vidék esetében az első-, másod-, harmad- és negyedosztályú legelők a másodosztályú rétek jövedelmének 68, 53, 28 illetve 13%-át adják, míg az ötödés hatod osztályú legelők a negyed osztály rétek jövedelmének 28, illetve 14%át. Ami a második osztályozási vidék legelőit illeti, azok jövedelmezősége a következőképen alakult: I. osztályú legelő jövedelme egyenlőa II. osztályú rét jövedelmének 40%ával; II. osztályú legelő jövedelme egyenlő a III. oszt. rétek jövedelmének 19%ával; III. osztályú legelő jövedelme egyenlőaz V. oszt. rétek 38%-ával; IV. osztályú legelő jövedelme egyenlőaz V. oszt. rétek 17%-ával; V. osztályú legelő jövedelme egyenlő az V. osztályú rétek 8%-ával. Ez összegszerűen a következőket jelenti: Minőségi osztály I. II. III. IV. V. VI.

35 36

I. osztályozási v.

II. osztályozási v.

Kataszteri tiszta jövedelem Ft.

Kataszteri tiszta jövedelem Ft.

7,75 6,00 3,20 1,50 0,80 0,40

4,25 1,80 0,90 0,40 0,20 -

MBKGY) II. osztályozási vidék szőlő VII. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11. MBKGY) I. osztályozási vidék szőlő I-IV. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11.

331


Nádas csak igen kevés területen feküdt a Mátra-alján, s csak két minőségi osztályt vettek számba belőlük, mindkettőt az I. osztályozási vidéken. Az első osztályú nádasok mély fekvésű - a víznek már nincs elfolyási lehetősége - szikes, vízállásos agyagtalaja, gazdag, dús, sűrű növényzetet hozott. Átlagtermése 220 kéve jó minőségű nád volt, ami igen keresett cikk volt a vidéken. Egy kéve nád ára 10 krajcár volt, s így egy hold nádas teljes jövedelme 22 forintra rúgott, még a termelési költség, tehát a nádvágás, kévekötés, behordás és összerakás a jövedelem egyharmadát vette igénybe. Így a kataszteri tisztajövedelem 14 forint 50 krajcárt tett, ami meghaladta az első osztályú szántókon előállítható értéket. A másodosztályú nádasok növényzete már ritkább volt, mint az elsőké, így termésük is kevesebb lehetett. Innen csak 180 kéve jó minőségű nádat takaríthattak be, így az itt előállítható tiszta jövedelem holdanként 12 forint volt, ami a legjobb minőségű szántókéval egyezett meg. Az erdők jelentős részét borították a Mátra-alja területének, sajnos a becslőbiztosok munkálatainak iratanyaga még nem fellelhető, ezért csak az összesítő adatokat ismerjük. (Ld. az alábbi táblázatot) Minőségi osztály I. II. III. IV. V. VI. VII.

I. osztályozási vidék II. osztályozási vidék Kataszteri tisztajövedelem forintban 3,50 1,70 2,30 1,30 1,00 0,80 0,70 0,50 0,30

Miután pontosan megismertük az egyes művelési ágakban elérhető tisztajövedelmet, megkísérelhetjük a Mátra-alján előállítható jövedelem kiszámítását. Fentebb már részletesen ismertettünk egy 1865-ös felvételt, amely közli ugyan az egyes művelési ágak kiterjedését, de nem szól az azokból előállítható jövedelemről, csak a községek területén összesen előállítható jövedelmet jelöli meg. Az 1870-es évek második felében, a fentebb részletesen ismertetett felmérések eredményeképpen azonban elkészült egy olyan kimutatás is, amely pontosan ismerteti nemcsak a művelési ágak, de a minőségi osztályok kiterjedését is. Így lehetőségünk van a terület jövedelmének meghatározására számításokat végezni. Először a Mátraalja mezőgazdasági művelés alatt lévő területeit, illetve azok változásait célszerű vizsgálat alá vennünk. Év

Szántó

Kert

1865 1882

84.641 101.615

0 2.620

Kh %

16.974 20

2.620

Rét

Szőlő Legelő Nádas Katasztrális holdban 20.734 7.608 24.897 162 13.413 8.553 18.686 106 Növekedés illetve csökkenés -7.321 945 -6.211 -56 35 12 25 35

332

Erdő

Összesen

42.680 37.731

180.719 182.724

-4.949 12

2.005 1


Mint azt táblázatunk mutatja, a művelés alá vett területek 17 év alatt 2.005 holddal nőttek. Ez százalékban kifejezve meglehetősen csekély, abszolút számokban azonban igen tekintélyes növekedés. Különösen a szántógazdálkodás térhódításának lehetünk tanúi, mely még a táblázatban közölt adatoknál is nagyobb lehetett, hiszen 1865-ben ide sorolták a kerteket, amiket 1882-ben már külön művelési ágként vettek számba. Csökkent a rétek, a legelők, az erdők és a nádasok területe, nőtt viszont a szőlőké, amelynek komoly befolyása kellett legyen a jövedelem alakulására. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1865ös adatok bemondás utáni becslésen, míg az 1882-esek részletes felmérésen alapultak, ami valamilyen mértékben szintén hozzájárulhat az adatok közötti eltéréshez. A jövedelem alakulása ugyanebben az időszakban: Év

Szántó

1865 293.414 1882 554.569 Ft %

261.155 89

Kert

Rét

0 14.299

71.876 73.202

14.299 100

1.326 2

Szőlő

Legelő

Nádas

Erdő

Forintban 26.374 86.307 562 147.953 46.678 101.980 579 205.919 Növekedés illetve csökkenés 20.304 15.673 17 57.966 77 18 3 39

Összesen

1 kh átlagjövedelme

662.857 997.226

3,47 5,46

334.369 50

1,99 57

Adataink azt igazolják, hogy a részletes felmérés eredményeképpen sokkal reálisabb kép alakulhat ki a jövedelmekről. Mint látható, valamennyi művelési ág jövedelme magasabb, függetlenül attól, hogy területe nőtt, vagy csökkent a vizsgált időszakban. Ennek fényében az 1865-ös jövedelembecslés eléggé elnagyoltnak tűnik, de ez semmiképpen nem jelentett hátrányt a vidék lakosságának, hiszen a kataszteri tisztajövedelem az adózás alapjául szolgált. Hogy mit jelentett ez a jövedelem a Mátra-alja lakosságának az még részletes elemzésre vár. De az biztos, hogy a döntően 10 katasztrális hold szántóföldön gazdálkodó többségnek évi 55 forint körüli tisztajövedelmet biztosított. Ennyibe került egy gyalogostiszti atilla a magyar honvédség tisztje számára. Huszártiszti mente már nem tellett volna ki belőle. Igaz, a tiszti pálya nem is a volt negyedtelkes jobbágyok leszármazottait várta. Ez az összeg két „hitványabb” ló megvásárlására is elég volt a ceglédi vásáron, de egy magyartarka jól tejelő tehén mellett még 30 kiló szalonna is kitelt volna belőle. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a forrásunkat alkotó kataszteri iratokból egy döntően szántógazdálkodással foglalkozó, de a Mátra hegység lábainál, a hegyre felfutó lejtőkön, - sőt egyes alföldi területeken - számottevő szőlőültetvényt magáénak mondó táj képe bontakozik ki előttünk, melynek jó közlekedési viszonyai megfelelő értékesítési lehetőséget teremtettek a gazdáknak, minek következtében az itt egy holdon előállítható tisztajövedelem meghaladta a Heves megyei átlagot, de maga mögé utasította e téren Jász-NagykunSzolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Esztergom Vármegyéket is. Bár a dolgozat alapjául szolgáló iratcsomó sajnálatosan hiányos, hiszen nem tartalmaz az erdőgazdálkodásra vonatkozóan egyetlen adatot sem, s így az általa megrajzol333


ható kép sem lehet pontos, sok olyan, eddig nem hozzáférhető információt közöl, melyek a 19. századi magyar mezőgazdaság kutatói számára fontos adalékkal szolgálnak, s így talán munkánk sem volt hiábavaló. Táblázatok

334

Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves, ELTE, Budapest, 2010 Község Adács Apc mezőváros Atkár Csány Detk Domoszló Ecséd Encs Fancsal Felső Nána Gyöngyös Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Gyöngyöstarján Gyöngyöspüspöki Gyöngyöspata mezőváros Hatvan mezőváros Hort Hasznos Halmaj Karácsond Ludas Markaz Nagyréde Nagyfüged Pásztó mezőváros Sáár Solymos Szent Jakab Szurdokpüspöki Szücsi Tarr

Puszta

Tarnócza pusztával

Fajzat puszta Bene pusztával Világos pusztával Csereges pusztával

Gombos, Sashalom és Telek pusztákkal Felső- és Alsó-Huta pusztákkal Varjas pusztával Kis Réde puszta

Kisfüged és Tarcsa pusztákkal Muzsla pusztával

Filimes pusztával

Tass puszta Ugra Vámosgyörk Veresmart Visonta Visznek Zsadány Cselőhát és Zsadányhát pusztákkal Összesen: 38 község 19 puszta 1. számú táblázat – a térség községei és pusztái

335

Lakosság 2185 1214 1205 2932 1144 1809 2012 14 879 1198 83 18110 1258 802 1544 830 2207 4200 2344 1040 450 2108 54 666 1041 1499 1313 4555 1950 1591 525 661 754 1247 84 408 1648 366 1086 1368 1263 71647 lakos

A termények

Búza Kétszeres Rozs Árpa Zab Kukorica Borsó Lencse Bab Köles Pohánka Burgonya Őszi szalma Tavaszi szalma Széna Sarjú Must

Mértékegysége


1867

Ft

Kr

Ft

Kr

Ft

Kr

Ft

Kr

Ft

Kr

Ft

Kr

Pozsonyi mérő

5 4 3 2 1 2 6 6 4 5 5 1 -

45 20 67 49 71 89 82 39 19 39 73 40 32 46

4 3 2 1 1 1 6 5 4 5 5 -

39 21 85 94 55 85 73 97 77 42 55 87 28 55

4 2 2 2 1 2 6 6 4 4 4 1 -

4 78 59 6 77 16 34 19 51 86 86 68 32 55

5 3 2 2 1 2 7 7 4 5 6 1 -

10 36 91 41 99 55 41 4 39 95 5 83 31 52

6 3 3 2 1 2 7 6 4 5 5 1 -

4 77 22 39 84 76 37 77 63 14 83 34 29 59

6 4 3 2 1 3 7 7 4 6 7 1 -

34 16 59 84 67 29 15 14 56 64 48 40 28 58

1 20 80 1 25 75 1 15 1 60 1 5 55 95 Akó 5 5 4 5 5 2. számú táblázat – a termények árai 1867 és 1872 között

6

85 65 -

Mázsa

1868

1869

1870

1871

1872

Irodalom ANTALFFY Andor: A magyar állami földmérés. Térképészeti közlöny III. köt. 1-4 füzet Budapest, 1934/35 336


BALI János: Sárszentlőrinc az 1859-es és 1887. évi kataszteri felmérések tükrében, Agrártörténeti Szemle 1966. 1-2 szám BENDEFY László: Levéltáraink kataszteri térképeinek forrásértéke, Levéltári Szemle, 1966 1. sz. EÖTVÖS Károly: A földadó és a kataszter az 1875. Évi VII. tc. szerint, Budapest, 1875. FEGYÓ János: Gelej az 1889. és 1910 évi kataszteri felmérések tükrében. Agrártörténeti Szemle 1966. 1-2 szám FÜR Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén, Budapest, 1966. GERŐ László: Országos földmérések az állami közigazgatás szolgálatában, Budapest, 1934. ORLICSEK József: A kataszteri felmérések főbb terület-megoszlási adatai az 1853-1935. évek között, Történeti Statisztikai Közlemények, 1958. KOZÁRI József: Művelésági és birtokviszonyok Egerben az 1875. évi VII tc. által létrehozott telekkönyv tükrében, Agrártörténeti Szemle 1988 3-4. sz. KOZÁRI József: Gyöngyöspata földbirtokviszonyainak változásai a századfordulón, Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben I. Debrecen 1999. KOZÁRI József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxéravész időszakában, Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve XXXIII. Eger 1997 KOZÁRI Lajos: Gyöngyös város földbirtokviszonyai a kataszteri telekkönyvek tükrében, Studia Miskolcinensia 3. Miskolc 1999. OROSZ István: Mándok birtokviszonyainak változásai, Acta Universitatis Debreceniensis Debrecen 1963. SZABAD György: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek célkitűzéseiről, Agrártörténeti Szemle 1966. 1-2 szám

337

A Mátra-alja mezőgazdasága a kataszteri iratok tükrében

Recommend Documents