2
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
A külföldön kiállított anyakönyvi iratok átírásáról A határok átjárhatósága, a lakóhely szabad megválasztása és napjaink megannyi, az elõbbiekhez kapcsolódó valósága, elsõsorban az, hogy állampolgáraink milliói élnek, dolgoznak külföldön, újszerû szabályok megalkotását igényelte a lakosságnyilvántartás, az anyakönyvezés területén is. Az újdonságot az jelenti, hogy ezek a külföldön lakó, tartózkodó, élõ román állampolgárok más ország területén születnek, kötnek házasságot, távoznak el az élõk sorából, s ezeket a tényeket, történéseket külföldön anyakönyvezik. A kiállátott anyakönyvi bizonylatok, kivonatok a kiállító ország szabályai szerintiek, de Romániában csak akkor lesz bizonyító erejük, ha az ezekben szereplõ tényeket a hazai anyakönyvi nyilvántartásokba is bevezetik, ha ezeket átírják. (Înscrierere sau transcriere în registrele de stare civilã române.) Ezt így tételesen az anyakönyvekrõl szóló 1996. évi 119. törvényt módosító 2004. évi 94. törvényben olvashatjuk (lásd a 2004. április 15-i 326. számú Hivatalos Közlönyben), amely a fentieket az alaptörvény 43. szakaszának 3. bekezdésébe iktatta be. A jogszabály egyértelmûen mondja ki azt is, hogy a külföldön kiállított anyakönyvi iratokat a hazai
nyilvántartásba kötelezõ lesz bevezetni, átíratni, éspedig attól a naptól számított 6 hónapon belül, hogy az érintett személy visszatért az országba, más esetben a külföldön kiállított iratnak a címzettel történõ közlésétõl, az iratnak beérkezésétõl, átvételétõl. Az átírást az érintettnek az itthoni lakóhelye szerint illetékes helyi tanács (az önkormányzat) személynyilvántartó közhivatalánál, régi nevén: anyakönyvi hivatalánál kell kérnie. (Serviciul public comunitar local de evidenþã a persoanelor.) E kötelezettség elmulasztása szabálysértésnek minõsül, amit tehát érdemes lesz az átírás igénylésével megelõzni, elkerülni! A fentiek mellett a törvénymódosítás azt a helyzetet is szabályozza, amikor az érintett román állampolgárt valamikor Romániához, ma viszont már más országhoz tartozó település illetékes hatósága anyakönyvezte, házasságát, elhunytát ott jegyezték be. Ilyen helyzetben elõbb a Országos Levéltártól kell beszerezni az ott õrzött anyakönyvi iratok kivonatát, amelyek alapján maga az átírás elvégezhetõ, és a mai nyomtatványon a hivatalos anyakönyvi bizonylat kiállítható. Ehhez azonban be kell szerezni a Közigazgatási- és Belügyminisztérium jóváhagyását. (119. törvény, 43. szakasz, 4. bekezdés.) Ennek az ismertetõnek nem az a célja, hogy választott témánk megannyi részletét összefoglalja és pontokba szedje, hanem arra kíván minden érintettet figyelmeztetni, hogy román állampolgárságának megtartása esetén minden külföldön élõ számára és családtagjai számára kiállított anyakönyvi iratot, okmányt itthon is be kell jegyez-
tetnie, elõbbieket át kell iratnia. Ezért nem sorolom külön-külön az irat tartalma, az abban foglalt tény jellege (születés, házasság, elhalálozás) szerint a csatolandó bizonyítékokat, amelyek közül elsõ helyen szerepel maga a külföldi anyakönyvi irat, bizonylat. Akinek van internet hozzáférhetõsége, az láthatja, tanusíthatja, hogy nagyon sok anyakönyvi hivatal részben más, több vagy kevesebb bizonyító iratot kér csatolni a kérelemhez. A legjobb lesz az itthoni lakóhely szerinti hivatalt elõbb személyesen vagy megbízott személyen keresztül felkeresni. Magam is ezt tettem, mikor például a külföldi anyakönyvi iratnak apostille záradékkal történõ ellátása kérdésében pertinens, ma érvényes információért a Dévai Municípiumi Tanács helyi személynyilvántartó közhivatalát felkerestem. Ott tudtam meg a következõket: az anyakönyvi hivataloknál létezik egy olyan jegyzék, amely azokat az országokat sorolja, amelyek kiállított anyakönyvi iratait nem kell még külön apostille záradékkal ellátni, mely szabály vagy gyakorlat fordítva is mûködik, tehát az itthon kiállított és a jegyzékben felsorolt 20 országban (Magyarországon, Ukrajnában, Szlovákiában, Szlovéniában, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Albániában, Kínában, Csehországban, Horvátországban, Kubában, Lengyelországban, Oroszországban, Szerbiában, Moldovában, Bulgáriában, a Koreai NDK-ban, Mongoliában, Bosznia-Hercegovinában) felhasználásra kerülõ iratoknál sem követelik meg az apostille plusz záradékot, azaz elfogadják csak a hivatalos, a hatóság kiállította, aláírt, pecséttel ellátott
születési, halotti bizonyítványt, házasságlevelet, egyéb anyakönyvi iratot. A többi országban szükség van a külföldi anyakönyvi iratnak apostille záradékkal történõ ellátására is, ez azoknál az országoknál, amelyek aláírói (kezdettõl vagy késõbbi csatlakozás nyomán) a Hágai Egyezménynek (1961. október 30.), amelyhez Románia is tartozik. Az egyezményen kívüli országokban kiállított anyakönyvi iratokat pedig továbbra is felül kell hitelesíteni (supralegalizarea actului), a külföldi felhasználású hazaiakat az 1992. évi, a nemzetközi magánjog szabályait tartalmazó 105. törvényben foglaltak szerint. Deák Levente
Figyelem! Lapunk szerkesztõbizottsága a fenti ismertetõt jegyzõ állandó munkatársunk bevonásával jogi tanácsokkal szeretné segíteni erre rászoruló olvasóit. Aki tehát a rendszeresen megjelentetett törvénymagyarázatok kapcsán vagy bármilyen más eseti ügyben jogi tanácsot igényel, a pontos és valósághû tényállást tartalmazó levelével (e-mail-en keresztül is lehet) forduljon szerkesztõségünkhöz, egyben jelezve azt is, hogy a választ zárt levélben vagy pedig a lapban, névreszólóan vagy esetleg név nélkül kéri! Szerkesztõségünk postacíme: Deva, Str. Iuliu Maniu, Bl. L2. E-mail cím:
[email protected]
Hasmenés, vagy diarre Akkor beszélünk hasmenésrõl amikor az ember naponta többször híg székletet ürít. Ez akkor fordul elõ, amikor az elfogyasztott ételek gyorsabban haladnak át az emésztõcsatornán. Oka lehet egy vírusos, vagy bakteriális fertõzés, de megjelenhet stressz, bizonyos ételekkel szembeni túlérzékenység, mérgezések, egyes fertõzõ betegségek tüneteként. Kísérheti puffadás, hányinger, hányás, szelek ürítése, láz, hasi görcsök. A hosszantartó, megismétlõdõ hasmenés, krónikus betegségek jelenlétére utal: érzékeny vastagbél, krónikus vastagbél gyulladás, hiperaktív pajzsmirigy stb. Ritkábban a hasmenés egy bélrákos folyamat tünete lehet. Megelõzése: Az egyéni higiéniás szabályok betartása a naponta többszöri, de minden étkezés elõtti kézmosás. WC-re menés után mossunk kezet, ha közvécét használtunk, szárítsuk meg jól a kezünket, vagy ha erre nincs mód, töröljünk kezet egyszer használatos papír törülközõvel. Vigyázzunk a helyes étkezési szabályok betartására. Ételeinket vásároljuk tiszta helyrõl. Használjunk mindig friss tojásokat. Rucatojást csak megfõzve fogyasszunk. Terhesség ideje alatt csak pasztörizált tejet fogyasszunk, ne fogyasszunk puha, fermentált túrókészítményeket. Ne együnk megolvadt, újrafagyasztott fagylaltot. A sa-
látákat csak jól megmosott zöldségekbõl készítsük. Ne fogyasszunk semmilyen élelmet a csomagoláson feltütnetett szavatossági idõ lejárása után. Ha valamilyen konzervünk megpuffadt, azt dobjuk el. A nyers húst fõzzük, vagy süssük meg jól. Az egyik napról a másikra eltett ételeket melegítsük fel jól használat elõtt. Ha fagyasztott ételeket készítünk, azokat a hûtõszekrényben, nem szobahõmérsékleten olvasszuk ki. A hûtõszekrényben a friss és elkészített ételeket helyezzük el külön polcon. Mossuk ki rendszeresen a hûtõszekrényünket, mélyhûtõnket, és mossuk le a konyhabútorokat is. Fertõtlenítsük rendszeresen, mosogató edényeinket és segédeszközeinket. Hasmenésben szenvedõ emberek ne szakácskodjanak.
konyhasót, 2 kávéskanál mézet, és ezt töltsük fel vízzel 1 literre. Ebbõl a keverékbõl fogyasszunk félóránként egy pohárral, a tünetek enyhüléséig. A fogyasztott gyógytea lehet kamilla-, csombor-, gyömbér-, vagy menta. Ezek a növények, csillapítják a hasmenést, fertõtlenítõ hatásuk van és enyhítik a görcsös fájdalmakat. A bélgyulladás enyhítésére C vitamin tartalma miatt ajánlott fekete ribizli-, vagy bodza bogyóból készült lé, édesítés nélkül. Miután a beteg jobban érzi magát, lassan rátérhet a normális étrendre. Ajánlatos az étkezést rizzsel kezdeni. Utána naponta fogyasszunk joghurtot a bélflóra normalizálása végett. A vitaminpótlékok és ásványi anyagok fogyasztása erõsíti a szervezetet. Ha a hasmenés 24 óra alatt nem szûnt meg, használhatunk homeopátiás gyógyszereket is. Ételmérgezések esetén, ajánlottak az arsenicum készítmények, míg hasi görcsök esetén jót tesz a Colocynthis használata. A fürdõvízbe cseppentett (2-3 csepp) gyömbér és mentaolaj, javítja a beteg közérzetét. Melegített illóolaj keverékkel (teaág olaj, menta olaj, keserû mandula olaj, és olíva olaj) végzett hasfali masszázs, csökkenti a bélmozgás okozta görcsöket.
Kezelése: Pihenés, a folyadékveszteség pótlása, fõleg ha a hasmenés hányással is társul. A kiszáradás veszélye fokozott gyerekeknél, idõseknél, és azoknál akiknek immunrendszere legyengült. A hasmenéses beteg fogyasszon sok víz alapú folyadékot (cukor nélküli gyógyteák). Ha hányás is fellépett, fogyasszuk a folyadékot apró kortyokban, hidegen, gyakran kis mennyiséget. Pótoljuk a sóveszteséget is. Cukor helyett tegyünk Mikor forduljunk orvoshoz? mézet a teába. Természetgyógyászok a köCsecsemõk és kisgyermekek esetében, vetkezõ keveréket ajánlják: két kicsavart – ha egy enyhe hasmenés nem szûnik meg narancs levéhez keverjünk 1/2 kávéskanál 24 óra-, illetve egy súlyos hasmenés 12 óra
alatt. Nagyobb gyerekek és felnõttek esetében, ha egy enyhe hasmenés több mint 3-, egy súlyos hasmenés pedig 2 napnál tovább tart. Ha idõs a beteg, vagy általános egészségi állapota gyenge. Ha gyakran lépnek fel az illetõnél, különbözõ fertõzések, vagy antibiotikum, vagy corticoterápiás kezelés alatt áll. Ha a hasmenés a család más tagjainál is fellép. Nõk esetében, ha erõs hasmenés lép fel fogamzásgátló tabletták fogyasztása idején. Ha a székletben, piros, vagy feketeszínû vér jelenik meg. Mikor forduljunk azonnal orvoshoz? Ha a gyerek erõsen hányik, nem marad benne a lenyelt étel, vagy folyadék, vagy nem hajlandó enni. Ha a gyereken jelen vannak a dehidratáció tünetei: száraz hámló bõr, beesett szemgolyók, száraz száj és száraz pelenkák. A dehidratáció következtében a kutacsok (a feje lágya) bemélyülhetnek. Ha a gyermek, egyfolytában sír, lázas, véres székletet ürít, vagy egyéb szokatlan tüneteket észlelünk. Ha fenn áll a gyanú, hogy a gyermek valamilyen mérgezõ anyagot nyelt le. Felnõttek esetében, ha a súlyos dehidratáció jelei jelennek meg: aluszékonyság, üveges szemek, hámló száraz bõr, sötét, kis mennyiségû vizelet ürítése. Dr. Hauer Erich
3
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Fontos tudnivalók a népszámlálásról
Minden magyar számít! Mikor szervezik meg a népszámlálást? – Október végén. Az összeírás 20-án kezdõdik és 31én fejezõdik be. Miért fontos a népszámlálás? – A népszámlálás egy olyan alapvetõ adatfelvétel, ami a társadalomról való képünket évekre (akár egy évtizedre) meghatározza. Sok olyan kérdés van, ami enélkül nem válaszolható meg. Például kiderülhet, hogy hányan hagyták el az utóbbi tíz évben az országot, vagy mekkora arányban nõtt az egyetemet végzettek száma. Ezek a társadalmi és gazdasági tervezés szempontjából központi kérdések, amelyekre az egyéb (népszámlálástól eltérõ) statisztikai adatfelvételek összehangolatlansága, a regisztráció hiányosságai miatt nem kapható megfelelõ válasz. Mit kell tennem a népszámlálás során? – Állampolgárként semmit nem kell tenni. A kérdezõbiztos házhoz jön, és feleleteink alapján kitölti a kérdõíveket. Az adatközlõk kizárólag nagykorú, szellemileg egészséges személyek lehetnek. Az írni-olvasni nem tudók ismerõsük vagy rokonuk segítségét kérhetik, hiszen ismerniük kell a kérdõív tartalmát, mivel ennek kitöltését követõen aláírásukkal kell hitelesíteniük a közölt információkat. Miért kampányolnak azért, hogy mindenki vállalja az etnikai hovatartozását? – A népszámlálási kampány egy teljesen szokványos dolog, az etnikai kisebbségektõl a fogyatékkal élõkig sok csoport él ezzel a lehetõséggel. A csoport képviselõi számára létérdek, hogy a csoport jelentõségére rámutassanak, ami a számokon keresztül a leginkább kézenfekvõ. Fontos az is, hogy Románia nemzetállam: a hivatalos álláspont szerint az ország lakossága román, és akár kimondva, akár burkoltan ezt sulykolják minden állampolgárba. Mindez számos területen, például a nyelvhasználatban nyilvánul meg. A fele-fele arányban románok, illetve magyarok lakta Marosvásárhelyen a románok számára természetes, hogy a mindennapi kommunikáció nyelve a román, nekik pedig nem kell a magyar nyelvet elsajátítaniuk. A kisebbség számára elõnytelen hatalmi viszonyok a családi viszonyokat is áthatják. Ez okozza például azt, hogy a magyar-román vegyes házasságokban születettek (statisztikai értelemben) a többségi identitás, kultúra fele gravitálnak. Az identitás-kampányra azért van szükség, hogy ezt a hatást legalább részben ellensúlyozza, a kisebbségek számára elõnytelen aszimmetriát feloldja. Nyilván vannak az erdélyi magyar közösségnek olyan szegmensei, amelyek számbeli súlyuk, intézményes erejük folytán ellensúlyozni tudják a nemzetállami nyomást. A Székelyföldön élõk számára például a magyar identitás megélése nem nevezhetõ problematikusnak, a szórványban, vagy vegyes házasságban élõk számára viszont igen. Ez utóbbi csoportokban szükséges a magyar identitásvállalás erõsítése. A kampány abban segíthet, hogy ezen emberek számára a magyarság vállalása ne valamilyen deviáns dolognak, hanem természetesnek tûnjön. Miért fontos az, hogy minél több magyar kérdezõbiztost alkalmazzanak? – A népszámlálások tapasztalata szerint az identitásválasztás szabadsága abban az esetben érvényesül a legteljesebb formában, ha a kérdezett anyanyelvén válaszolhat a feltett kérdésekre. Ez az ügymenet szempontjából is fontos, hiszen a népszámlálás során az ingatlanokat is összeírják, ahol több, elég összetett kérdésre kell választ adni. Mi történik akkor, ha nem tudok románul, a kérdezõbiztos azonban román? – Elvileg azokon a településeken ahol jelentõs számban élnek magyarok, a kérdezõbiztosoknál ott lesz a népszámlálási kérdõívek magyar nyelvû fordítása is. Így a számozás alapján össze lehet vetni a kérdéseket. Lehet online válaszolni? – Noha Európa-szerte élõ gyakorlat az online válaszadás, Romániában erre nincs lehetõség. Mi történik akkor, ha nem magyarnak, hanem székelynek, vagy csángónak vallom magam? – Az anyanyelv használatával kapcsolatos kisebbségi jogok alkalmazása egy kisebbség adott településen meglévõ arányától függ, ami jelenleg 20%.
Fontos leszögezni, hogy a kisebbségi nyelvi jogok a nemzetiségi, és nem az anyanyelvi arányoktól függenek. Így például – egy abszurd helyzetben – ha egy településen a székelyek aránya 80 százalék fölé emelkedik, a közösség elveszti magyar nyelvû jogait. Ebbõl a szempontból a leginkább célszerû, hogy a magyar nyelvû közösség tagjai magyar nemzetiségûnek regisztráltatják magukat. A lekérdezéskor az ûrlapban nyílt kérdésként jelenik meg a nemzetiség és az anyanyelv is, tehát nem kell kódot beírni. Utólag kódolják majd a válaszokat. A kódolás mikéntjére még nincs hivatalos döntés a népszámlálási útmutató szerint. Az egyetlen garancia arra, hogy a magyar közösség alcsoportjait mesterségesen ne válasszák külön az, ha a székelyek, a barcasági és gyimesi csángók magyar nemzetiségûnek vallják magukat. A moldvai csángók helyzete sajátos. Az õket képviselõ szervezetek döntése, hogy a magyar anyanyelv és a csángó nemzetiség vállalása mellett kampányolnak. Ezen szervezetek megítélése szerint a csángó identitás és a magyar anyanyelv írja le legpontosabban sajátos helyzetüket. De legalább ennyire fontos, hogy ne nevezzenek meg a válaszadók olyan helyi identitásokat, mint például: erdélyi, szatmári, kolozsvári, gyimesi, barcasági, háromszéki, vagy vásárhelyi stb. Ezeket ugyanis a román nemzetiség kategóriájába fogják besorolni. Hogyan számolják össze a hajléktalanokat? – A polgármesteri hivatalok az elmúlt fél évben személyazonossági igazolványt állítottak ki azon személyek számára, akik valamilyen oknál fogva nem rendelkeztek ilyesmivel. Ennek során a hajléktalanokat meghatározott címekre jelentették be. Így õket ezeken a címeken regisztrálják, vagy a hajléktalan szállásokon, vagy a hajléktalanokat ellátó szociális intézményekben. Az így nem regisztrált személyeket vagy az önkormányzatok szociális munkásai írják össze, vagy pedig a számlálóbiztosok, a hozzájuk tartozó körzetek alapján (pl. épület alagsora, park). Hogyan számolják össze az ideiglenesen más településen tartózkodókat? – Az ideiglenesen távol tartózkodó személyekrõl az otthon tartózkodó családtagoknak kell információt szolgáltatniuk. Kötelezõ a válaszadás? – Igen. Milyen kérdésekre kell válaszolnom? – A lakás állapotára vonatkozó ûrlapban – az olyan nyilvánvaló kérdések mellett, mint például hasznos felület mérete – a fûtésrendszerre, a hõszigetelésre, a konyha, fürdõszoba létére, az ablakok kereteinek anyagára is rákérdeznek. A személyekre vonatkozó ûrlapokban a demográfiai adatok mellett a házasság vagy együttélés tényére is rákérdeznek. Sõt ebben az ûrlapban nemi diszkriminációt is felfedeztünk: a háztartásbeli opciónak románul csak a nõnemû megfelelõjét adták meg (casnicã). A másik furcsaság: a háztartásban lakókat hierarchizálni kell: meg kell nevezni a családfõt. Milyen ûrlapokat kell kitölteni? – A tervek szerint három-hat fajta rövid kérdõívet töltenek majd ki minden család esetében: egyet a lakásról, épületrõl, egyet a háztartásról általában, illetve egyet a háztartás tagjainak legfontosabb jellemzõirõl – minden személyrõl külön-külön. Kik lehetnek biztosok? – Bárki lehet kérdezõbiztos, ha román állampolgársággal rendelkezik, nagykorú, és jól ismeri a román nyelvet. Továbbá a számlálóbiztosnak büntetlen elõéletûnek kell lennie, és legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Egyéb feltételek a terepen való munka képessége, a megfelelõ magatartás tanúsítása, és megfelelõ nyelvezet alkalmazása. A népszámlálási biztos nem lehet beszédhibás, olvashatóan kell írnia és el kell tudnia olvasni az apró betûvel szedett szöveget. Aki népszámlálási biztosnak akar jelentkezni, az érdeklõdjön az adott település polgármesteri hivatalában. Különösen fontos ez olyan nagyvárosokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, ahol még lehet jelentkezni, és kiemelt jelentõsége van, hogy minél nagyobb arányban legyenek magyar kérdezõk is.
Ki lehet-e tölteni magyar nyelven a kérdõívet? – Nem. A kérdõívek kitöltése román nyelven történik. Azonban a 20% feletti magyar településeken a kérdezõbiztosnak kötelezõ módon magánál kell tartania a magyar nyelvû minta-kérdõíveket. Ez segítséget jelenthet a kitöltésben. Mennyi ideig tart a kérdõív kitöltése? – Változó: attól függ, hogy hány családtag adatait kell bevezetni az ûrlapokra. Mi történik, ha nem találnak otthon a kérdezõbiztosok? – A kérdõívre nem kell feltétlenül személyesen válaszolni, elegendõ, ha egyik családtag diktálja be az adatokat a kérdezõbiztosnak. Amennyiben a kérdezõbiztos senkit sem talál otthon, egy cédulán üzenetet hagy, amelyben értesíti a lakókat a legközelebbi látogatásának idõpontjáról. Amennyiben a népszámlálás teljes idõtartama alatt hiányzik egy lakás összes lakója, akkor az összeíróbiztos a szomszédoktól, vagy az ingatlan adminisztrátorától gyûjti be az információkat. Ebben az esetben az etno-kulturális identitást firtató kérdések megválaszolatlanok maradnak. Ki választja ki a biztosokat? – A biztosokat az erre vonatkozó pályázatot kiíró helyi önkormányzatok választják ki. A politikusok hogyan használhatják fel a népszámlálás eredményeit a választási kampány során? – A megszólítandó választók száma, területi-települési bontása egy választási kampány tervezésének alapját képezi. A népszámlálás keretében olyan adatokra derülhet fény, mint például a lakosság nemzetiségi, felekezeti megoszlása, a vidéki meg a városi népesség részaránya, az egyes települések, illetve területi-közigazgatási egységek lélekszáma stb. Ezek az adatok sokat elárulnak a helyi közösség erejérõl, dinamikájáról, ami egyben politikai alternatíváikat, a gazdasági-társadalmi lehetõségeiket is meghatározza. Emellett az egyes megyék törvényhozóinak száma az illetõ megye lakosságának számától függ. Hogyan történik a kérdõívek kiértékelése, mikorra várható az adatok feldolgozása? – A népszámlálási biztosok összesítik az általuk lekérdezett ûrlapokat. Ezen jelentések országos összesítésével valamikor 2012 tavaszán közzéteszik a népszámlálás ideiglenes eredményét. Közben a népszámlálás minden egyes ûrlapjának adatait számítógépbe viszik, valamikor 2012 végén közzéteszik a népszámlálás végeredményét. Hol nézhetem meg a legutóbbi népszámlálás eredményeit? A 2002-ben lezajlott népszámlálás eredményeirõl a www.nepszamlalas.ro honlapon lehet tájékozódni. Ott szakértõk által készített anyagokat, formanyomtatványokat is le lehet tölteni. Hol igényelhetek további információkat? A nepszamlalas.ro honlap célja a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók magyar nyelven történõ ismertetése. A honlap egyszerre próbálja megszólítani a válaszadókat, az összeírásban résztvevõ számlálóbiztosokat, illetve a szervezésbe bekapcsolódó intézményeket. Az ide látogatók hasznos technikai információkat találnak általában a népszámlálás folyamatáról, illetve a számlálóbiztosok toborzásáról, jelentkezési mikéntjérõl, képzésérõl. A honlapon az érdeklõdõk közvetlenül is kérdéseket intézhetnek a szerkesztõkhöz, amelyekre nyilvános választ kapnak néhány órán belül. Az anyag összeállításához hozzájárult: Székely István, politológus, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetõje, Kiss Tamás, szociológus, a népszámlálás.ro szerkesztõje, Szász Alpár Zoltán, politológus, Barna Gergõ, a népszámlálás.ro szerkesztõje, Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási bizottságának vezetõje, László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. További információk: népszámlálás.ro, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálással kapcsolatos holnapja
4
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Bemutatjuk templomainkat
Lozsád – Református templom Hunyad megye magyarlakta települései között jelentõs helyet foglal el Lozsád. A falu Szászvárostól délnyugatra egy szûk völgyben terül el. Hunyad megyében a magyarság már a honfoglalás után a Maros, a Sztrigy és a Cserna mentén keresett magának lakható helyet. A faluról az elsõ feljegyzés 1320-ból való, amikor az írások Losad néven említik. 1358-ban Losady, 1366-ban Losad, 1380-ban Losaad, 1511-ben Lozad, és ekkor már a birtokosok nevei is elõkerülnek. A tatárjárás után székelyeket telepítenek e vidékre. Ekkor már a következõ családnevekrõl tudunk:
Lozsádi, Bucs, Farkas, Fekete, Lukácsi, Nagy, Zudor, Zsoldos, Gõse, Herczeg. Ezen családnevek nagyrésze ma is létezik. 1497-ben egy Losady István nevû ember, szászvárosi esküdt volt, majd Szászvárosszék királyi bírája lett. A falu valmikor a Maros balpartjához közel levõ domb északi részén terült el, de az ellenség elõl menekülve a hegy déli oldalán egy völgyben keresett menedéket. A falu népe reformáció hatására áttért a református hitre. Volt egy régi templom, amely 1612-ben épült. A messzirõl jól látható új templom részben a régi alapjaira épült északdél irányba 1898-ban. Sajnos a domb állandóan csúszik, így a templom elé épített magas torony is lassan távolodik a templom testétõl. Az évtizedek során többször is javították a templomot. 1998-ban megemlékeztek a templom építésének száz éves évfordulójáról. Több mint egy évtizede a torony és a templom falai repedezni kezdtek. Az utóbbi években komoly aláfalazás történt, de biztonsági okokból most sem lehet istentiszteletet tartani a templomban. Lozsáddal kapcsolatban még meg kell jegyezni, hogy itt sokáig a régi magyar nyelvjárást használták: jöve, vala, mene, hoza stb. A faluban az egyháznak megvolt a jól kialakult rendje, de ez sajnos lassan fellazult. Sokáig csak egymás közt, a falun belül házasodtak. A második világháború után 8-9 leány jött férjhez Maros és Fehér megyébõl. Az idõben egy kis reménységet adott, hogy a falu megerõsödik, tovább szaporodik. A gyülekezet lélekszáma egy évszázad alatt megapadt. 1910-ben 470 körül volt, 1940ben még 350-en voltak. A múlt század hatvanas éveiben 250 körül volt a lélekszám. Az utóbbi negyed században pedig rohamosan apadt. 1987-ben még 178 volt, 2011-ben már nem éri el a 100-at sem. A magyar oktatás 1970-ben szünt meg. Egyre több a temetés, és sajnos az utóbbi 3-4 évben közel 10 vegyesházasság volt. A feljegyzések szerint pontosan lehet ismerni a lelké-
szek neveit 1640-tõl napjainkig és a tanítók neveit 17401919 között. A Lozsádon szolgáló lelkészek a következõk voltak : Balai György 1640, Csalánosi János 1649, Margitai István 1665, Zilahi István1685, Zilahi Pál 1717, Herepei István 1755, Ventz István 1766, Vitályos Gábor 1779, Baló István 1819, Benedek Dávid 1840, Benkõ György 1846, Lengyel István1885, Kiss Mózes 1886, Csiki József 1890, Kovács Lajos 1893, Pásztohi Dénes 1906, Pap Áron, lévita 1922, Gyenge Sámuel, lévita 1923, Gyenge Áron, lévita 1926, Bagnócki Géza 1929, Kusztos Dénes 1930, Nagy Sándor 1933, Benedek Vilmos 1937, Szabó Zoltán, beszolgáló 1940, Benedekffi Samu 1942, Fazakas Sándor, beszolgáló 1942, Nagy Sándor 1946, Fazakas Sándor, beszolgáló 1949, Máthé István 1955, Bedõ Béla 1957, Kiss Endre, a falu szülötte 1958, Bányai László 1969, Szilágyi Endre, beszolgáló 1971, Fogarasi István 1971, Albert István 1973, Szilágyi Endre, beszolgáló 1976, Kiss Levente 1978, Balázs Lajos 1983, Albert István, beszolgáló 1985, Kun Árpád 1987, Kun Árpád, beszolgáló 1992, Sipos Szabolcs, beszolgáló 2002. Az évszámok a szolgálat kezdetét jelzik. A tanítók névsora (az évszám itt is a szolgálati év kezdetét jelzi): Bora Márton 1740, Székely Sámuel 1755, Kolozsi Ferenc 1757, László István 1759, Csiszér Simon 1752, Borbáth László 1790, Vas József 1793, Borsos Sámuel 1801, Moss István 1805, Uttzás József 1807, Magyari Bucsi János 1809, Albert József 1821, Vitályos Áron 1828, Bakcsi István 1833, Váró Gábor 1838, Lengyel Bálint 1844, Szilágyi József 1847, László Ferenc 1870, Demeter Mózes 1871, Szilágyi József 1874, Gál István 1886, Szõcs János 1888, Pap József 1889, Görög József 1902, Mikola Lajos 1919. A toronyban két harang lakik, és minden délben harangoznak. Kun Árpád, ny. lp.
Papnék hete Cserefalván-Maros megye Mottó: ,,Bölcs emberek szerint minden motivációnk vagy a szeretetbõl vagy a félelembõl táplálkozik. Attól függõen, hogy melyik érzés határozza meg a gondolatainkat, érzéseinket, teljesen más irányba fog haladni az életünk.’’ Mireiderné Kolláth Borbála Nem tartom elsõdleges dolognak (sõt nem is látom szükségesnek) azt vitatni, hogy ki-ki mennyit értett meg belõle, de hogy mély vizeken eveztünk az biztos, azon a lelkészfeleségek hetén, melyet Soós Noémi, a Romániai Keresztyén Nõk Ökumenikus Fórumának elnöke, és egyben cserefalvi lelkipásztor szervezett, a nyárádmenti Cserefalván, 2011. augusztus 15-20 között. Már maga a hely, mely oázisként ölelt magához minket, az augusztusi hõségben és életünk forró sivatagában, megnyugvást, békességet és menedéket nyújtott számunkra. Reményen felül sikerült ez a szép találkozás, hiszen néhány nappal a kezdés elõtt alig volt jelentkezõ. Itt is az Isten munkájának köszönhetõen történt meg a csoda, hogy már az elsõ napon 24-en vettek részt az elõadásokon, és egész héten több mint 30-an fordultak meg körünkben. Kár lett volna kimaradni, mert olyan témák merültek fel, amirõl gyakrabban kellene beszélnünk. Öt nap hitmélyítõ, lelki felüdülés, szakmai segítség, pihenés, szórakozás volt ez azoknak a lelkészfeleségeknek, akik társ, anya, papné szerepükben való erõsítésre, szolgálatukban való támogatásra, valamint pihenésre, testvéri közösségre vágytak. A témák között szerepelt a szorongás, a krízishelyzetek kezelése, a párkapcsolat, az intimitás, az önismeret, a lelkész gyermekek nevelése, istenképek, gyülekezetépítés, és egyebek. Egy ilyen rövid beszámolóban nem lehet részleteiben elmondani azt a sok szép elõadást, melyek által fõleg lelkiekben gazdagodtunk, ráismertünk a problémáinkra és magunkra, picit elmélyülhettünk a gondolatainkban, saját megéléseinket, tapasztalatainkat tárhattuk fel egymás e-
lõtt, kidomborítva a papné életének és munkakörének nehézségeit és szépségeit egyaránt. A fõ témákon túl olyan élményekben volt részünk, amilyenekben a mindennapokban nem igazán, test- és mozgáskultúra, zeneterápia, hangterápia, … bemutathattuk ,,ki mit tud’’ alapon a gyöngyfûzést, a különbözõ alkalmakhoz szabott diszítésmódokat, s aminek különösen örülhettünk kihangsúlyozottan említést nyert, az igényességgel élt pap-
problémáinak megoldásában, azok rendszerezésében, fontossági sorrendek felállításában, átgondolásában. A jövõre nézve új témákat javasoltunk a lelkészfeleségek hetével kapcsolatosan, olyan helyzetekben, amit érdemes továbbgondolni, vagy éppen újakat, fiatal, kezdõ, vagy éppen lebúcsúzó, nyugdíjazás elõtt álló lelkészcsaládok gondjairól, lelki felkészülésérõl.
né szerepe, a gyülekezet építését szolgáló mindennapi életünk fontossága, anélkül, hogy idõnap elõtt kiégnénk. Különösen az önbecsülésrõl és az energiatartalékról szóló elõadások erõsítettek meg hitünkben, mely által mi is táplálhatjuk a ránk bízott közösségeket, a lelkészt, aki társunk és a mi támaszunk, és nem utolsó sorban a gyermekeinket. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik elõadásaikkal segítettek magunkra figyelni, értékeinket felfedezni, önbizalmunkat erõsíteni ebben a szép, nemes de nem igazán könnyû szerepben, a gyülekezetek százrétû
Hálával tartozunk mindazoknak, akik foglalkoztak velünk és gondjainkkal. Megerõsödtünk abban, hogy ahhoz, hogy mi magunk segíteni tudjunk a gyülekezetekben és a saját családunkban, nagyon fontos ismerni önmagunkat. Megnyilvánulásainban, gondolkodásunkban mindig a tiszta hit, a jóindulat a mértékletesség, az igényesség és az értelem kell vezessen. Kun Kriza Ilona – óvónõ, lelkészné
5
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Köszönjük a lángot Biztos vagyok benne, hogy nem csak jómagam vagyok így minden alkalommal egy jól sikerült továbbképzõ után, mégsem szorulhat belém a szó, amit most igyekszem rövidebbre szabni a szokásosnál. Válaszúton jártunk újra a Kallós Zoltán Alapítvány táborközpontjában, és ugyanazzal a jó érzéssel távoztunk, akárcsak
mindig képes a megfigyelõ szavakba önteni. Pörögtünk mi is, a szó szoros értelmében, hiszen annyit táncolhattunk, amenynyit kedvünk tartotta, illetve amennyit a lábunk, és szívünk ,,megengedett”. De pörgött, égett a kezünk alatt a munka, sõt a nyelvünk is dalolás közben. Ami szép és kellemes volt az mind megtaláltatott ebben
festett bútorlapok mellett ott ékeskedtek a kesicével írott tojások, a gyékény-remekek, és zengett a népdal, csattogott a csûr betonja a talpak alatt. Köszönjük az éjt nappallá tevõ szervezõknek, Szabó Gábornak, a képzés programfelelõsének, kolozsvári tanfelügyelõnek (aki különben mindig jóban ,,sántikált”), külön és kiemelten Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatónak, aki ezt a helyet megálmodta és megteremtette, valamint annak a csillagnak, ami alatt született, hiszen ez a hely számunkra már fogalom, forrás, láng, anyanyelv, identitás, … válaszút. Kedves és lelkes elõadóinknak csupán
a nevét sorolom fel, beszéljenek a fotók: Kallós Zoltán, Sántha Emõke, Székely Melinda, Butuza Mária Katalin, Szász Margit és Ferenc, Lázár Éva és Csaba, Tálas Ágnes, Kiss Zsolt, akiktõl a gyöngyfûzéstõl a gyermekjátékokig, népdaltanulástól, a néptáncig, agyagozástól gyékényfonásig, tojásírásig mindent kipróbálhattunk. Örültünk minden pillanatnak, a fiatal zenészeknek, az adatközlõknek, a finom és bõséges falatoknak, de még a két aranyos fekete kutyusnak Sajónak és Tiszának is. Nagybetûs KÖSZÖNET mindenkinek. Kun Kriza Ilona
Tanévnyitó Vajdahunyadon 2011. szeptember 12-én, hétfõn újra besereglett a sok kisdiák az iskolák padjaiba. Idén Vajdahunyadon a Matei Corvin iskola magyar tagozatán 62 diák kezdi el tanévet, amibõl 12 gyermek lépett elsõ osztályba. A kis elsõsöket Bárány Enikõ tanßtónõ fogadta nagy szeretettel. A legkisebbek névsora a következõ: Csatlós Elõd, Deák Metavaly. Mintha felvillanyoztak volna bennünket, annyi minden történt ott, és olyan ,,pörgõsen”, hogy szinte szusszanásnyi idõnk sem volt, ha nem szerettünk volna semmit elszalasztani, ki nem próbálni. Tudom, volt már hivatásos beszámoló is, de amit, mint résztvevõ érez az ember, azt nem
lánia, Domahidi Noémi Izabella, Domahidi Lujza Erzsébet, Kásler Tamás Szilárd, Lolescu András, Márton Renáta, Mindrean Andrea Maria, Paniti Noémi, Popescu Ionut, Sebestyén Eduard Erik és Suta András. Sok sikert kivánunk mindannyiuknak a tanulásban! K. K. I.
a válaszúti továbbképzésben, kevés a szó, elmondani és megköszönni mindazoknak, akik lelküket adták bele és azt a lángot, amit, nagyon remélem, míg élünk soha ki nem olthat belõlünk semmiféle rossz szél. Öröm volt nézni a befejezõ napon a gazdag kiállítást, ahol a csodaszép gyöngyök és
Tábor Körösbányán Idén is nagy sikerrel rendeztük meg augusztus közepén a körösbányai tábort. A nyáridõben alapítványunknál nevelkedõ közel 30 gyermek, és ezek kísérõi vehettek részt az egykori ferences kolostorban megrendezett közel egy hetes táborban. Az épület és udvara, az elmúlt évek tapasztalataiból, ideális helynek bizonyult tábori programok lezajlásához. A gyerekek mint egy várat vették birtokba a felújított kolostort, s a templomi csendet vidám kacaj tölthette meg. Az augusztus 15-tõl 22-ig tartó tábort a Communitas alapítvány támogatta, így lehetõség volt a környezõ nevezetességeket meglátogatni, ezzel olyan programot
tudtunk boztosítani mely változatossá tette a tábori napokat. Többek között ellátogattunk Félixfürdõre, móc vidékre, megnéztük a csodálatos Medve- barlangot, végigmentünk a felejthetetlen Aranyos-völgyén. Különös élmény volt az utazásra brádi kisvasúttal. A tábor ideje alatt sok ügyességi vetélkedõn, természetismereti foglalkozáson és szabadtéri játékon vehettek részt gyermekeink. Ezúton köszönjük a Communitas alapítvány támogatását, mellyel idén is mosolyt varázsolhattunk gyermekeink arcára. Varga Csaba Szent Ferenc Alapítvány
Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napok A lupényi RMDSZ és az Eben Haezer egyesület szervezésében 2011. szeptember 30. és 2011. október 2. között kerül sor, immár nyolcadik alkalommal a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatra. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt. Bõvebb információt és részletes programot a www. hunyadmegyeihirmondo.ro honlapon találnak.
Keressen bennünket a világhálón is! A Hunyad megyei magyar közösségek életének fontos mozzanatairól már a világhálón is informálódhat. Keressen bennünket a www.rmdszhunyad.ro és a www.hunyadmegyeihirmondo.ro internetes oldalakon. A lapban megjelenõ írásokon kívül friss, közérdekû híreket is talál.
6
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Küldöttség a szombathelyi Savaria Történelmi Karneválon A Hunyad megyei magyar közösség küldöttsége is részt vett az augusztus végi, szombathelyi Savaria Történelmi Karneválon. Szombathely és Vajdahunyad között még 1990 februárjában alakult ki testvérkapcsolat, az országban az elsõk között, az évek folyamán azonban elsõsorban a két polgármesteri hivatal tartotta a kapcsolatot. Idén tavasszal a magyar közösség meghívására érkezett szombathelyi küldöttség a második alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napokra, most pedig
a hivatalos román vajdahunyadi delegáció mellett a magyar közösséget is meghívták a szombathelyi rendezvényre. Babos Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke szerint a látogatás tartalmas együttmûködés elkezdésére adott lehetõséget, oktatási, egészségügyi, valamint turizmus területén keresték a közös pontokat, ugyanakkor ifjúsági szervezetek is felvették egymással a kapcsolatot. „Kórházi együttmûködésrõl, óvodai testvérkapcsolat kialakításáról egyeztettünk,
közös európai programokban gondolkodunk, ugyanakkor szeretnénk Hunyad megyét jobban bekapcsolni a magyarországi diákok erdélyi kirándulásaiba” – számolt be a látogatás eredményeirõl Babos Aranka. Babos Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke, Kofity Zoltán ügyvezetõ elnök, Bende Barna, vajdahunyadi kórházigazgató, RMDSZ választmányi tag, Kun Kriza Ilona óvónõ, RMDSZ választmányi tag és Ferenczi István vállalkozó, RMDSZ
Temetõ a templom felett Egyik nyárelejei számunkban röviden beszámoltunk arról, hogy Gyulafehérváron, a római katolikus székesegyház elõtti téren folyó ásatások alkalmával, Erdély legrégebbi keresztény templomának maradványaira bukkantak a régészek. A sajtóbeszámoló szerint, feltehetõleg a 10. század második felében vagy a 11. század elején épült templomot sikerült teljes egészében megtalálni. Dr. Daniela Marcu Istrate középkorkutatással foglalkozó régész szerint, ez a templom a 11. század végén már romokban hevert. Megállapították, hogy a jelenlegi székesegyháznál régebbi, pontos építési dátumát azonban egyelõre nem sikerült tisztázni. A székesegyház elõtti téren folyó ásatások helyszínén, a templom maradványai feletti rétegben, most megközelítõleg háromszáz sírból álló temetõre bukkantak és tártak fel a régészek.
Marton József, egyháztörténelmi professzor szerint, a templomot a Gyula vezér által Erdélybe hozott Hierotheosz térítõ püspök építette. A romok fölé való temetkezés természetes dolognak számított. Gyulafehérváron 1241-ben a tatárjárás, 1277-ben szász betörés pusztított, ami mintegy kétezer ember halálát okozta. Elképzelhetõ, hogy részben azoknak a csontjairól is lehet szó. Ezt az idõszakot igazolják a csontok is, a 12. század végét, a 13. századot. A kereszténység Erdélyben Gyulafehérvár központtal honosodott meg. Szent István király miután legyõzte nagybátyját, 1003-1009 között létrehozta a püspökséget, és feltehetõen ehhez is kötõdhetett a templomépítés. Szász János az érsekség gazdasági igazgatója elmondta, hogy a 11. századtól Szent László rendelete szerint a templom környé-
kén volt a temetkezési hely, így a 12. században, amikor felépült a székesegyház, köréje temetkezhettek. A kérdésre, hogy a feltárás alatt álló templom lehet-e bizánci jellegû, elmondta: „A magyarság a kereszténységgel elõször Bizáncban találkozott, még az egyházszakadást megelõzõen. Szent István elsõként fordult nyugat felé, amikor a koronát kérte, addig a bizánci kereszténységgel volt kapcsolatban. Ami az ezres évek környékén történt, az még bizánci eredetû volt a magyarok kereszténységében is.” Marton József szerint, a lelet történelmi tényeket támaszt alá, jelenlétünket, állításainkat igazolja. Az ásatások nagy igazságot fognak felderíteni, amit egyes történészek megpróbáltak megmásítani – fûzte hozzá. Schreiber István
Dr. Ocskay László szélmalomharca Még mindig nem tisztázódott végérvényesen a piskitelepi Ocskay-park néven közismert dendrológiai park jogi helyzete. Ez a 18. században telepített, jelenleg „nemzeti parkmûvészeti mûemlék”, Erdély egyik legszebb és leggazdagabb arborétuma. Gróf Gyulay Ferenc váradi alkapitány, I. Rákóczy György híres generálisának kertjét a késõbbi Kuun, Fáy és Ocskay családok más vidékekrõl, de hasonló éghajlati övezetbõl származó fa – és cserjefajok behozatalával fejlesztették ki. Az arborétum tájpark jellege, a szívet-lelket felüdítõ erdei kert, látogatóit számos fafajból álló páratlan szépségû tájjal, tavakkal, nyílt
területeken égbe nyúló gigantikus fákkal és erdei szépségû építészeti kompozíciókkal gyönyörködteti. A magnóliák bõséges virágzása és változatos színárnyalatai nagy hatással vannak a látogatóra. Márciustól júliusig a magnóliák szimfóniája tündérkertté varázsolja a parkot. Az arborétum 50 parcellája kb. 2000 növényrendszertani alakot tartalmaz. Az arborétum legfigyelemreméltóbb teljesítménye a nagyszámú egzotikus növény – cserje és nemes fa sikeres honosítása, éghajlatunkhoz való szoktatása. Az 1949-es államosítás után, a piskitelepi Erdõkerületi Hatóság vette át a parkot. 1952 után Kísérleti Erdõkerületté nyílvá-
nították. 1954-ben létrehozták a piskitelepi Kutatási és Kísérleti Erdészeti Állomást, és ez vette át a dendrológiai park egész bázisát. A természeti Emlékvédelmi Bizottság javaslatára a parkot dendrológiai természetvédelmi mûemlékké nyilvánították. Az Ocskay-család mindeddig sikertelenül visszaigényli kisajátított tulajdonát. Az 1949-es kilakoltatás óta Marosvásárhelyen élõ, 92 éves Dr. Ocskay László perek sorozatával Bukarestig jutva, a család nevében, visszautasítja a felajánlott pénzbeli kártérítést és a tulajdon (kastély és park) visszaadását követeli. Schreiber István
tag vett részt augusztus 26. és 28. között a szombathelyi látogatáson. Szombathelyen idén 12. alkalommal szervezték meg a Savaria Történelmi Karnevált, amely Közép-Európa legnagyobb historikus fesztiválja. A rendezvény során Savaria történelmi múltjának felelevenítése mellett koncertekkel, történelmi játékokkal, vásári forgataggal, kézmûves vásárral, rabszolgavásárral, jelmezes felvonulással, gyerekprogramokkal és gasztronómiai élményekkel is várták a látogatókat.
Október végétõl egy mûholdról sugározza mûsorait a Duna televízió A tervek szerint, október 24-tõl, kettõ helyett egy mûholdról sugározza mûsorait a Duna Televízió, így egy parabolaantennával az összes közszolgálati mûsor elérhetõ lesz – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) az MTI-t. „A döntést a párhuzamosságok megszûntetése és a nézõk kényelmének biztosítása indokolja” – hangsúlyozza a közleményt. Mint írták, a Duna TV és Duna Autonómia jelenleg két mûholdról érhetõ el: az egyik közszolgálati multiplexet sugárzó Eurobird 9A mûhold (benne az m1, m2HD, Duna, Duna HD, Duna II és a Magyar Rádió öt csatornája), a másik a Thor mûhold, amely csak a Duna TV mûsorait továbbítja. A jövõben a Thor mûholdon megszûnik a Duna TV kódolatlan sugárzása. A megszûnõ mûholdról sugárzott mûsorok nézõit szeptember közepétõl a képernyõ alján futó feliratok folyamatosan tájékoztatja az átállásról és a teendõkrõl. Célszerû minél hamarabb arra az állásra átfordítani a parabolaantennát, ahol jelenleg is elérhetõek a Duna Televízió mûsorai. Ehhez legtöbbször antenna-szerelõt kell hívni. A kábeltévé- és mûholdas tévé elõfizetõinek vagy kisközösségi antennahálózatok használóinak nincs teendõjük, esetükben a szolgáltató végzi el az átállást. A tengeren túli nézõket nem érinti a változás. Sch. I.
7
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
„Itt vagyunk mi még” Üzenetként szól az idézet egy dalból magyar testvéreinkhez, kikkel múltunk és nyelvünk összeköt. A nemzeti ünnep alkalmával Petrilla város magyarsága augusztus 21-én istentisztelettel, azt követõen ünnepi mûsorral fejezte ki kötõdését az egységes nemzethez. Az itt élõ magyarok Erdély legdélebbi magyar „végvár” közösségét alkotják, megfogyva, olykor megtörve, de ragaszkodva az Úrhoz, és általa egymáshoz. Sok, sötét, súlyos évtized után Ady Endre szavaival sokan kérdezhetnék közülünk: „Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?” Mások válaszolnak: „Mégiscsak száll új szárnyakon a dal”, mert az amit belül élünk meg, az mindig új és magyar. A református templomba igen nagy számban jöttek el idõsek és ifjak, reformátusok és katolikusok, helybéliek, hazalátogatók és vendégek. Régi ige szólt: „Én az Úr vagyok a te Istened”(2 Mózes 20, 2), mely egy egész közösséget szólít meg beleértve nemzetünket is. Isten kiválasztó akarata mentette meg egykor Izráel fiait a kétségbeejtõen kilátástalan egyiptomi szolgaságtól, utat
Megjelent a Dévai EMKE-füzetek 10. száma A Communitas Alapítvány támogatásával, a dévai Corvin Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelent füzet, a valamikor nagyjelentõségû és híressé vált Hunyad megyei Nopcsa-család fennmaradt nyomainak felkutatásáról számol be az olvasónak. A XIX. század folyamán, a Nopcsacsalád három fõispánt adott a megyének, de az Erdélyi nagyfejedelemség fõkancellárjaként, illetve Erzsébet császárné és Magyarország királynéjának fõudvarmestereként is feltûntek tagjai. Általában hatalomvágyó, erõszakos, mûvészet vagy tudománykedvelõ, romantikus hajlamú, kalandvágyó emberek voltak. A Nopcsa bárók annyi legendás történetnek voltak fõszereplõi, hogy egykor még Jókai érdeklõdését is felkeltették. Egyes Nopcsa bárók közismert arisztokrata illetve titokzatos rablóvezér, vagy világhírû tudós, illetve osztrák-magyar kém szerepében, érdekes, kettõs életük révén tettek hírnévre szert. A füzet rövid beszámolót is közöl az utolsó Nopcsa báró világhírû kutatásairól, a valamikori Nopcsa-uradalmak területén napjainkban is zajló, nagyjelentõségû õslénytani dinoszaurusz-kutatás eredményeirõl. A gazdagon illusztrált füzet bemutatja a turisták által gyakran felkeresett Nopcsa, illetve Fatia Negra Hátszeg-vidéki emlékhelyeket, a valamikori Hunyad megyei fõispáni galéria három Nopcsa képét, valamint az utolsó Nopcsa báró sírhelyét keresve, a bécsi urnatemetõben készített felvételeket. Schreiber István
mutatott neki egy helyre, ígéretet adott egy a jövendõrõl, ha nem szakad el tõle. Isten akarata volt, ma is az, hogy a magyar népnek élete legyen, a népvándorlások létbizonytalanságában Isten ujja csodásan irányt mutatott a Kárpát-medencébe, ahol ma is élünk, általa vagyunk. Hálásak lehetünk elõdeinkért, akik példaértékû életet éltek a hitben, a bölcsességben, cselekedetekben, közülük ma I. István királyra, a honalapítóra és egyházszervezõre gondoljunk, aki tettei nyomán méltán érdemelte ki a „szent” nevet is. Volt idõ, mikor Izráel fiai szóban és cselekedetben lázadtak Isten és szövetsége ellen, mondván jobb volt Egyiptomban, ahol ennivaló és lakóhely mégiscsak volt. Hamar elfelejtették, hogy a bálványok földjén éltek, ahol lassú beolvadás veszélye fenyegette õket, a sok megaláztatás, kegyetlenség, félelem, szegénység azonban Isten hatalmas keze által szünt meg, és az ajándékként kapott szabadságban, úgy tûnik, mintha már nem lenne jó társ a szabadító Isten. Népünket a változatlan szabadító Isten vezette egyik korból, rendszerbõl a változásba, és közben aggódva látjuk, hogy
a régiek hibáit ugyanúgy elkövetjük, néha visszavágyunk a bálványozók szerepébe, pedig azok a szobrok, hamis jelképek sehol nincsenek már, de Isten ma is szól hozzánk, ami külön öröm, hogy nyelvünkön, magyarul szól az Õ igéje határtalanul. A választott nép, szabadságot kapott egykor és most, de a szabadságnak vannak belsõ lelki feltételei, ezek nélkül ismét rabságba eshetünk. A rabság külsõ keserves tényét adják hírül a történelemkönyvek, vagy személyes emlékeink, a belsõ rabságról legteljesebben az tud, aki a legjobban ismeri az emberi lelket, Õ az élõ Isten, aki mint Szabadító van jelen köztünk, ha már ketten vagy hárman bizalommal vagyunk iránta. Isten segítségével szabadulunk meg a népünk életébe jelen levõ közönyösségtõl, borúlátástól, lemondásról, és sok más ártó valóságtól. Õ visz ki minket egy járható útra, ez is a szabadság útja, de nem istentelenül, nem céltalanul, hanem Õvele, aki így szól hozzánk: „Én vagyok a te Istened.” „Mi most a magyar?” Nem lesz hitvány, gyenge báb, Istennel lesz hazája, otthona „Ott hol mondhatja: szabad vagyok, ott
hazáját fogja találni, minden ember” – Eötvös József idézettel vette kezdetét az ünnepi mûsor. Az Úr asztaláról a gyülekezet felé tiszteletet, méltóságot tükrözött a címeres magyar zászló.Szavalatok hangzottak el Kutasi Enikõ, Mogos Alexandra, Tinca Júlia és Bartha Árpád részérõl, prózai formában Vincze Aranka és Tinca Gizella az ünnep eredetérõl, célzatáról, tartalmi változásairól tájékoztattak, melynek eleinte egyházi késõbb kultúrális és politikai célzatai is voltak. Ma régi és új tartalmi elemek egyaránt szerepelnek: István király áldott emlékezete, mint egyházszervezõ, valamint a magyar nemzetállam fennállása õsiségének ünnepe is. Magyar szívekhez szóló énekek hangzottak el, ritka és felemelõ esemény volt együtt énekelni a Székely Himnuszt, a szívekbõl újra elõtörtek a régóta eltett szavak, egyre erõsödött a hangunk is, végül, mint egy fohász hangzott a végszó: „Ne hagyd elveszni, Erdélyt Istenünk.”
Kovács-Szabadi Levente, Lp. Petrilla
Hunyadi fiatalok a III. Háromszéki Szabadegyetemen Július 13.-án, szerdán reggel, vontattal indultunk Háromszékre, hogy részt vegyünk a zabolai Csipkés táborban megszervezett III. Háromszéki Szabadegyetem rendezvényein. Délben nagy szeretettel vártak minket a Háromszéki fiatalok. Ismerkerdõ est következett, különféle játékokkal majd a tábor közel 100 résztvevõjét csoportokba szervezték. Napi két elõadáson vettünk részt, ahol politikusok, szakemberek beszéltek az unió és országunk foglalkoztatási és oktatáspolitikájáról, Székelyföld fejlesztését, népszerûsítését célzó programokról, a székely -szórvány testvérközösségi kapcsolatokról. A mûhelyfoglalkozások alatt a sepsi-
szentgyörgyi Europe Direct iroda jóvoltából alkalmunk adódott játékosan ismerkedni. Ezek mellett pszihológusok segítségével párkapcsolat témakörben a szerelem és a szexualitás szerepét boncolgattuk. Betekinthettünk a HITI önkéntes központ tevékenységeibe. A szabadegyetem ideje alatt zaljó verseny alkalmával a csapatoknak egy olyan vállalkozást kellett kitalálniuk, amely által Háromszék turizmusát fejlesztenénk. A gyõztes csapat egy 10 személyes heti belépõt nyert a Tuborg Greenfest Félsziget Fesztiválra. A Kovászna Megyei Mentõszolgálat és a Megyei Tûzoltóság munkatársai közre-
mûködésével interaktív bemutatón vehettünk részt, ahol testközelbõl követhettünk figyelemmel egy életmentõ akciót. Találkozhattunk László Attilával is. A Csillag születik idei gyõztese nekünk, fitaloknak és a környékbeli rajongóknak nyíltan beszélt arról, hogy hogyan változott meg az élete a mûsor után. Babos Aranka, Hunyad megyei RMDSZ elnök, bemutatta a 2010-2011es Hunyad megyei Magyar Napokat. A Háromszéki Szabadegyetem kiváló alkalmat nyújtott az ismerkedésre, tartalmas szakmai beszélgetésekre, valamint a kikapcsolódásra.
A testvéri összefogás emberbaráti megnyilvánulásai Megérkezett Dévára Kozma Zsolt, aki harmadmagával egy egyedülálló akcióra vállalkozott: a Böjte Csaba által vezetett gyermekotthon lakóinak elhozta a segélynyújtást, a humánum üzenetét. A budapesti férfi ötszáz kilométert gyalogolt Déváig. Elmondta, hogy útja eredményes volt. Kezdeményezésükre sokan támogatták az alapítványt. Jövõre, szeretné megismételni a zarándoklatot. Szeptember tízedikén megérkezett Dévára a nemzet búzájából õrölt liszt. A Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonai
számára, az anyaország egész területérõl adományozott búzából õrölt 8 tonna liszt hatalmas emberbaráti segítség az alapítvány egész erdélyi hálózata gyermekotthonaiban nevelkedõ 2500 gyermek számára. Az idén immár hetedik alkalommal rendezték meg az erdélyi és magyarországi motorosok jótékonysági akcióját, a „Déva Motoros Segélytúrát”. A szervezõk közleményben emlékeztették az adakozni szándékozókat, hogy a kijelölt csatlakozási helyszínen ifj. Pálffy Béla székelyföldi szervezõ
Kawasaki Z 1000-én levõ tulipános ládába helyezzék el adományaikat, hagyomány szerint egy tank benzin árát. A motorosok karavánja Székelyudvarhelyrõl illetve Nagylakról indult. A két csapat Déván találkozott, ahol a hálaadó szentmisét és a közös ebédet követõen, gyermekmotorozással örvendeztették meg a dévai otthon kis lakóit. A közös szállást a marosnémeti Toldi-kastély biztosította. A szállítást és étkezést a részvételi díjból fedezték.
Sch. I.
Hunyad Megyei Hírmondó – Közéleti havilap – Kiadja a dévai Corvin Kiadó Igazgató: Varga Károly, Felelõs szerkesztõ: Csatlós Erzsébet Mûszaki szerkesztõ: Pál Annamária Munkatársak: Deák Piroska, Deák Levente, Doboly Beatrix, dr. Hauer Erich, Kun Kriza Ilona, Kun Árpád, Lukács Lajos, Schreiber István, Pop Erzsébet A szerkesztõség postacíme: RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete, Deva, Str. Iuliu Maniu bl. L2, Tel.: 0254-217524, E-mail:
[email protected] Készült a dévai Grapho Tipex nyomdában, Igazgató: Farkas László, Tel.: 0254-234500. A lapban megjelent írásokért a szerzõk vállalják a felelõsséget ISSN 1582-3997
