Vállalkozások hitelezése - jegybanki szemmel
Karvalits Ferenc „Finanszírozás – kockázatkezelés – csaláskutatás” Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 2012.10.05
Magyarországon a válság kitörése óta folyamatosan csökken a vállalati hitelállomány A vállalati hitelek negyedéves nettó változása 500
Mrd Ft
Mrd Ft
500
400
400
300
300
200
200
100
100
0
0 -100
-200
-200
-300
-300
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II.
-100
Banki hosszú
Banki rövid
Nembanki rövid
Összesen
Nembanki hosszú
Forrás: MNB.
2
Egyre kevesebb vállalat vesz fel hitelt/jut hitelhez… Az adott évben hitelt felvevő vállalatok száma 2007 és 2011 között 60
ezer db
ezer db
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0 2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: KHR.
3
…melynek következtében a vállalati hitelállomány növekedési üteme tartósan a régiós átlag alatt alakult A vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatástól megtisztítva (2008. október=100) 115
%
%
115 110
105
105
100
100
95
95
90
90
85
85
80
80
75
75 2008. okt. nov. dec. 2009. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2010. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2011. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2012. jan. feb. márc. ápr. máj. jún.
110
BG
PL
CZ
HU
RO
SK
Balti államok
Eurozóna
Forrás: nemzeti jegybankok
4
A kamatfelárak a válság óta emelkedtek, azonban a 2,5-3 százalékpontos felár még kedvezőnek tekinthető… A vállalati hitelkamatok és kamatfelárak alakulása új kihelyezések esetén
15
%
Magyarország
%
5 5
%
Magyarország és Eurozóna (kamatfelárak)
%
5 4
9
3 3
3
6
2 2
2
3
1 1
1
0
0 0
0
Eurokamatok Forintkamatok Forint kamatfelár (jobb skála) Euro kamatfelár (jobb skála)
2005. jan. júl. 2006. jan. júl. 2007. jan. júl. 2008. jan. júl. 2009. jan. júl. 2010. jan. júl. 2011. jan. júl. 2012. jan.
4 4
2005. jan. júl. 2006. jan. júl. 2007. jan. júl. 2008. jan. júl. 2009. jan. júl. 2010. jan. júl. 2011. jan. júl. 2012. jan.
12
Eurozóna - 1 millió euro alatti hitelek Magyarország - 1 millió euro alatti hitelek Magyarország - 1 millió euro feletti hitelek Eurozóna - 1 millió euro feletti hitelek
Megjegyzés: 3-havi mozgóátlaggal simított értékek. 3-hónapos BUBOR és EURIBOR feletti kamatfelár. Szerződés összegével súlyozott értékek. 5 Forrás: MNB.
…ugyanakkor nem minden vállalat jut hitelhez ezen a feláron A kamatkondíciók alakulása 2011 második felében
EUR
HUF
Átlagos felár (százalékpontpont)
Átlagos kamatfelár 2011 második félévében (megvalósult ügyletek alapján)
Két legkockázatosabb (de még hitelképes) minősítési kategóriába sorolt ügyfélkör
Mikro- és kisvállalkozások Középvállalkozások
4.3 2.6
6.0 4.5
Nagyvállalati Teljes vállalati
1.5
2.4 N/A
Mikro- és kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalati Teljes vállalati
5.6 3.2 2.6
2.4
2.6
8.0 6.0 3.0 N/A
Megjegyzés: A teljes vállalati kamat az MNB kamatstatisztikák alapján teljes bankrendszer. Forrás: MNB banki válaszok alapján.
6
A hitelezés visszaesése keresleti és kínálati okokra vezethető vissza, melyek közül az utóbbi a domináns A vállalati hitelállomány éves növekedési ütemének dekompozíciója Sóvágó (2011) alapján 5
%
%
5
Keresleti komponens
II.
2012. I.
IV.
III.
-25
II.
-25
2011. I.
-20
IV.
-20
III.
-15
II.
-15
2010. I.
-10
IV.
-10
III.
-5
II.
-5
2009. I.
0
2008. IV.
0
Kínálati komponens
Megjegyzés: bővebben Sóvágó, S. (2011): Keresleti és kínálati tényezők a vállalati hitelezésben. MNB Tanulmányok 94. Forrás: MNB.
7
A hitelkínálat szűkülése a hitelfeltételek szigorításában érhető tetten A vállalati hitelezési feltételek alakulása és a vállalati hitelállomány árfolyamszűrt éves változása 100
%
%
25
80
20
60
15
40
10
20
5
0
0
Hitelezési feltételek
II.f.év (e.)
II. n.év
2012.I. n.év
IV.n.év
III. n.év
II. n.év
2011.I. n.év
IV.n.év
III. n.év
II. n.év
2010.I. n.év
IV.n.év
III. n.év
II. n.év
2009.I. n.év
II. félév
2008.I. félév
II. félév
2007.I. félév
-25 II. félév
-100 2006.I. félév
-20
II. félév
-80
2005.I. félév
-15
II. félév
-60
2004.I. félév
-10
II. félév
-40
2003.I. félév
-5
2002.II. félév
-20
Hitelállomány változása (év/év) (jobb skála)
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja. Forrás: MNB.
8
A hitelezési feltételek szigorítása elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóságra vezethető vissza… A hitelezési feltételek változása és a változáshoz hozzájáruló tényezők Magyarországon
Szigorítás
100
%
%
80
100
2008 III.n.év és 2012.II.n.év közötti kumulált hozzájárulás
80
60
60
40
40
20
20
0
0
5%
9%
-20
-20
73%
2008.III-IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II.
Enyhítés
13%
Tőkehelyzet (hitelezési képesség)
Likviditás, forráshoz jutás (hitelezési képesség)
Ciklikus tényezők (hitelezési hajlandóság)
Verseny (hitelezési hajlandóság)
Hitelezési feltételek változása
Forrás: MNB.
9
…a romló gazdasági környezet a bankokat óvatosabbá teszi A GDP-növekedés és komponenseinek alakulása 8
%
%
8
6
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10
-12
-12 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Lakossági fogyasztás
Közösségi fogyasztás
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Készletváltozás
Nettó export
GDP
Forrás: MNB.
10
A recesszióval egyúttal mérséklődik a vállalatok hitelkereslete is A privát beruházás, az ipari termelés és a vállalati hitelezés alakulása %
%
21 18 15 12 9 6 3 0 -3 -6 -9 -12 -15 -18 -21 -24
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II.
21 18 15 12 9 6 3 0 -3 -6 -9 -12 -15 -18 -21 -24
Beruházás
Ipari termelés
Vállalati hitelezés
Forrás: MNB.
11
A háztartások fogyasztását előretekintve is az óvatosság jellemezheti A reálbérek, a háztartási fogyasztás és a fogyasztói bizalmi index alakulása 8
%
64
6
48
4
32
2
16
0
0 -16
-4
-32
-6
-48
-8
-64
-10
-80
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II.
-2
Reálbér
Fogyasztás
Fogyasztói bizalmi index (jobb skála)
Forrás: MNB.
12
És a növekvő aktivitás mellett a munkapiaci feltételek továbbra is lazák maradnak Foglalkoztatás és munkanélküliség a nemzetgazdaságban %
%
2
2014
48
2013
4
2012
50
2011
6
2010
52
2009
8
2008
54
2007
10
2006
56
2005
12
2004
58
2003
14
2002
60
Aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta (jobb tengely)
Forrás: MNB.
13
A hitelezési képesség szerepe a további szigorításokban visszaszorult egyrészt a csökkenő refinanszírozási költségek miatt… Az 5 éves szuverén CDS felár és az anyabankok CDS felárának változása
800
bázispont
bázispont
800
700
700
600
600
500
500
400
400
300
300
200
200
100
100
Anyabankok átlaga
2012. szept.
2012. júl.
2012. máj.
2012. márc.
2012. jan.
2011. nov.
2011. szept.
2011. júl.
2011. máj.
2011. márc.
2011. jan.
2010. nov.
2010. szept.
2010. júl.
2010. máj.
2010. márc.
2010. jan.
2009. nov.
2009. szept.
2009. júl.
2009. máj.
2009. márc.
2009. jan.
2008. nov.
2008. szept.
2008. júl.
2008. máj.
2008. márc.
0
2008. jan.
0
Magyar szuverén
Forrás: KSH, MNB.
14
…másrészt a lassuló forráskiáramlás miatt, azonban az erőltetett kiáramlás továbbra is kockázat (eurozóna bankrendszerének mérlegalkalmazkodása) A külföldi forrásállomány tényadatai és becsült változása 38
Mrd EUR
Mrd EUR
38 36
34
34
32
32
30
30
28
28
26
26
24
24
22
22
20
20
2009.dec 2010.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2011.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2012.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec
36
Külföldi források - előrejelzési sáv (jobb skála)
Külföldi források (jobb skála)
Forrás: MNB.
15
ERŐSEBB
100
2008.II. félév 2009.I. n.év 2009.II. n.év 2009.III. n.év 2009.IV.n.év 2010.I. n.év 2010.II. n.év 2010.III. n.év 2010.IV. n.év 2011.I. n.év 2011.II. n.év 2011.III. n.év 2011.IV. n.év 2012.I. n.év 2012.II. n.év 2012.II.f.év (e.) 2008.II. félév 2009.I. n.év 2009.II. n.év 2009.III. n.év 2009.IV.n.év 2010.I. n.év 2010.II. n.év 2010.III. n.év 2010.IV. n.év 2011.I. n.év 2011.II. n.év 2011.III. n.év 2011.IV. n.év 2012.I. n.év 2012.II. n.év 2012.II.f.év (e.)
GYENGÉBB
A bankok által észlelt keresletet nézve kettősség figyelhető meg
A bankok által észlelt hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) %
80
60
40
20
0
-20
-40
-60
-80
-100
Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek
Forrás: MNB Hitelezési felmérés. 16
A vállalati hitelek előrejelzése alapján a következő két évben nem várható fordulat A vállalati hitelek negyedéves nettó változása és előrejelzése 25
%
%
25 20
15
15
10
10
5
5
0
0
-5
-5
-10
-10
-15
-15
2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV.
20
Tény
Előrejelzés
Forrás: MNB.
17
Hitelezés nélküli gazdasági növekedés Definíció: • • •
A hitelezés nélküli gazdasági kilábalás („Creditless recovery”) elsősorban a feltörekvő országokat jellemző válság utáni jelenség A válságokat követő időszakban a reál GDP növekedése nem párosul a hitelállomány növekedésével Feltörekvő piaci tapasztalat: a válság mélypontja után két évvel a hitelállomány majdnem visszatér a mélypont előtt mért szintjéhez
A kialakulásának lehetséges okai: •
Bankválság, válság előtti hitelboom, valuta- és szuverén válság, folyó fiz. mérleg hiány, különösen súlyos válság (Abiad és szerzőtársai, 2011; Bijsterbosch és szerzőtársai, 2011)
Következménye: növekedési áldozat • •
A reál GDP lassabban tér vissza a normál növekedési trendjéhez A gazdasági szerkezet torzulása: a nagyobb hiteligényű szektorok mérete aránytalanul lecsökken
18
Beszélhetünk-e hitelösszeomlásról? Hitelszűke: •
a hitelkínálat visszaesése következtében csak a termelő kapacitások szinten tartásához szükséges beruházás tud megvalósulni
•
Az elmaradt beruházásokon keresztül csökkenti a potenciális kibocsátást
Hitelösszeomlás (drasztikus hitelszűke): •
A hitelkínálat szigorúsága a tőkeállomány amortizálódását eredményezi
•
Az elmaradt beruházásokon és az életképes vállalatok csődjén keresztül okoz jelentően alacsonyabb potenciális GDP növekedést
•
Becsléseink alapján a hitelkínálat visszaesése a projekthitelek esetében magyarázza a csődráták emelkedését
Jelenleg hitelszűkéről beszélhetünk, de hitelösszeomlásról nem
19
Gazdaságpolitikai implikációk 1. Hitelezési hajlandóság növelése - Kockázat csökkentés, vagy kockázat megosztás – garanciaszervezetek szerepe - Kiszámítható politikai és gazdaságpolitikai légkör kiépítése, a bizonytalanság csökkentése 2. Hitelezési képesség megerősítése, megtartása - Erőltetett külföldi forráskiáramlást megszűntetése (EU/IMF megállapodás, Vienna Initiative 2.0) - MNB „nemkonvencionális” eszközei a likviditás biztosítása érdekében (jelenleg nem korlátozó tényező)
20
A hitelezési hajlandóság növelésének eszköze lehet a garanciaszervezetek kapacitásának növelése Garanciaszervezetek tőkeellátottsága a bankrendszer tőkeállományának arányában, nemzetközi összehasonlításban 5.0
%
%
5.0
1.0
1.0
0.5
0.5
0.0
0.0
2009
Magyarország
1.5
Románia
1.5
Csehország
2.0
Lengyelország
2.0
Szlovénia
2.5
Litvánia
2.5
Portugália
3.0
Olaszország
3.0
Észtország
3.5
Lettország
3.5
Spanyolország
4.0
Franciaország
4.0
Németország
4.5
Ausztria
4.5
2010
Forrás: EKB, AECM.
21
