PÖLÖSKEI KORNÉL* PhD hallgató
DR. CZIGÁNY TIBOR* egyetemi docens
1. Bevezetés
2.1. Felhasznált anyagok
A hõre lágyuló mátrixú polimer kompozitok piacán a szilárdsági követelmények mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági szempontok. Ebbõl kifolyólag az egyik legjellemzõbb mátrixanyag a polipropilén, ami olcsósága mellett kiváló tulajdonságokkal rendelkezik (relatív nagy szilárdság, jó feldolgozhatóság, hõállóság stb.) [1]. A nagyobb költséget a kompozitok készítése során azonban nem a mátrix, hanem az erõsítõszál jelenti. Eddig a legjobb megoldásnak, az ár/teljesítmény hányadost tekintve, az üvegszál bizonyult (440 Ft/kg). Az általunk alkalmazott bazaltszál az üveg árának alig 25%-a (100 Ft/kg) [2]. A bazaltszálat korábban elsõsorban kõzetgyapotként használták fel szigetelésekhez, de kedvezõ mechanikai tulajdonságai és alacsony ára miatt kompozit erõsítõanyaként való felhasználása is indokolt [3, 4]. Közleményünkben ezért ezzel a szállal erõsített polipropilén mátrixú kompozitok gyártástechnológiáját és mechanikai vizsgálatait mutatjuk be. A kompozitok szilárdságát határfelületi adalékok segítségével módosítottuk. Számos, a szál-mátrix tapadást elõsegítõ anyag közül a legelterjedtebbek a különféle szilánok (amino-, vinil-, epoxiszilán), ezeket közvetlenül a szálra viszik fel, a maleinsav alapú adalékok, így pl. PP-re ojtott maleinsav anhidrid (PP-g-MA), illetve felületaktív tenzidek [5], amelyeket a mátrixhoz adalékolnak [6]. Kártolással elõállított kompozitok esetén a kiinduló mátrix anyaga is szál formátumú, ezért a technológia jellegébõl adódóan a száloldali kezelés módszerét választottuk.
Mátrixként TVK gyártmányú Tippfil 100 PP szálat, erõsítõanyagként a TOPLAN RT. által Junkers eljárással gyártott, szigetelésekhez alkalmazott bazaltszálakat használtunk, amelyek átlagos szálátmérõje d=10±5 µm, hossza l=50 mm, szakítószilárdsága Rm=600 MPa. A bazaltszálak kémia összetételét a 1. táblázat mutatja.
2. Kompozitok elõállítása és vizsgálati módszerei A bazaltszál egyik hátránya a törékenység, valamint a Junkers-féle gyártástechnológiából adódóan kb. 20% szálfejtartalom, aminek a kompozit mechanikai tulajdonságaira kedvezõtlen hatása van [7]. Ezért a szálakat minél inkább kímélõ, és a szálfejek eltávolítására is alkalmas technológiát választottunk, a kártolást. Az így elõállított paplant tûnemezelõ gépen tömörítettük, majd melegpréseltük. A bazaltszálak határfelületét módosítottuk.
*BME,
1. táblázat. A bazaltszál kémiai összetétele Alkotó
tömeg% 48,10 16,50 9,70 8,50 8,15 3,05 2,20 1,60 0,14 1,35
SiO2 Al2O3 Fe2O3 CaO MgO Na2O TiO2 K2O MnO Egyéb
A bazaltszál alkotói és azok aránya nagyon hasonlítanak az üvegére, így vizsgálatunk elsõsorban arra irányultak, hogy a bazaltszál alkalmas-e az üvegszál helyettesítésére. A kompozitok tulajdonságai jelentõs mértékben függnek a szál és a mátrix között létrejövõ adhéziós kapcsolattól. Amennyiben az erõsített rendszer nem tartalmaz adalékot, a két komponens közvetlenül kapcsolódik egymáshoz. Ebben az esetben − a szál és mátrix szilárdsági paraméterein túlmenõen − a komponensek kapcsolódásának erõssége, a határfelületi adhézió határozzza meg a kompozit mechanikai tulajdonságait. E kapcsolat szilárdsága megfelelõ közvetítõ réteg segítségével tovább fokozható [3, 5]. Olyan kezelõanyagot kell alkalmazni, amely megfelelõ minõségben kapcsolódik mind a szálhoz, mind pedig a mátrixhoz. A bazaltszállal erõsített polipropilén mátrixú rendszer határfelületi módosításának szükségességét az indokolja, hogy a bazaltszál poláris, a polipropilén pedig apoláris. Mindkettõ önmagá-
Polmertechnika Tanszék
2005. 42. évfolyam, 11. szám
MÛANYAG
ÉS
GUMI
449
Kompozitok vizsgálata
Kártolt elõgyártmányból melegpréselt bazaltszál erõsítésû polipropilén mátrixú kompozitok vizsgálata
hoz hasonló szerkezetû anyagokkal képes jó adhéziós kapcsolatot létesíteni, így az adalékanyagnak poláris és apoláris funkció csoportokat is kell tartalmaznia. Ebbõl kiindulva az alábbi anyagkombinációkat hoztuk létre: − kezeletlen kompozit, − glicol G F 31 (metakril-oxipropil-tri-metoxiszilán) adalékkal kezelt kompozit, − GMO-TES (glicerinmonooleát-tetra-etoxiszi1. ábra. A kártológép elvi vázlata. 1 − etetõ asztal; 2 − etetõ hengerpár; 3 − elõbontó henlán) adalékkal kezelt komger; 4 − fordítóhenger; 5 − fõdob; 6 − munkáshenger; 7 − fordítóhenger; 8 − leszepozit. dõ henger; 9 − rezgõpenge; 10 − gyûjtõdob; 11 − kiemelõ henger A hagyományos kezeléseknél a kezelõanyagot pes, a harmadik pedig a legfinomabb csomók bontását szerves vagy szervetlen, esetleg ezek keverékét alkotó végzi. A teljes mértékben kártolt anyagot a rezgõpenge oldószerben feloldják, ebbe behelyezik a kezelni kívánt segítségével a fõdobról leválasztjuk, majd a gyûjtõdobon szálakat, majd meghatározott idõ múlva az oldatból ezeösszegyûjtjük. A kártolást követõen a dobra felcsévélt ket kivéve, az oldószer elpárologtatása után a kezelõvattaszerû anyagot a dob alkotója mentén felvágtuk, s az anyag a szál felületén marad. A módszer elõnye egyszeígy kapott „kártolt paplant” tûnemezeltük. rûsége, hátránya, hogy a felvitt kezelõanyag mennyisége A viszonylag nagy fajlagos térfogatú paplan nem albizonytalan. A probléma kiküszöbölése érdekében finokalmas közvetlenül kompozit elõállítására. Ezért a papmítottunk a kezelés módszerén. Elõzetesen meghatározlant préselés elõtt tûnemezelni kell. A kártolt paplant tuk az alkalmazott bazaltgyapot szálközi vízfelvételét. vízszintes sík mentén csúsztatva, a paplan síkjára merõKis adagokban a gyapotot desztillált vízben teljesen átleges irányban tûket vezetünk át a kártolt anyagon fornedvesítettük, majd a felesleget kézzel kipréseltük és legattyús mechanizmus segítségével. A tûk áthatolása köcsepegtettük. Megállapítottuk, hogy 1 kg bazaltgyapot vetkeztében a szálak kis hányada a tûkkel párhuzamos 3,3 kg vizet képes stabilan magában tartani, ezért 1 kg irányban kötést létesít, ezáltal az anyag tömörödik, és lébazaltszálra szánt kezelõanyag mennyiséget 3,3 liter olnyegesen kezelhetõbbé válik [8]. dószerben oldottunk fel (a glikol G F 31-gyel való kezeA tûzött bunda alkalmas kompozit lemezek elõállítálés desztillált vízben, a GME-TES-sel való kezelés acesára, amelyeket 200°C-ra történõ hevítéssel, 6 MPa-ig ton desztillált vizes oldatában történt). Az így kapott fokozatosan növelt nyomáson, 10 perces hõntartással nedves gyapotot légcirkulációs kemencében 50°C-on tömelegpréseltünk. megállandóságig szárítottuk. A kompozit gyártása során a kezelt és kezeletlen bazaltszálból, illetve PP-bõl elkészített anyagok mechani2.2. A kompozit lapok elõállítása kai tulajdonságait a száltartalom függvényében vizsgálA szál formájában rendelkezésre álló bazaltot és po- tuk [9, 10]. A 2. táblázatban megtalálható továbbá az lipropilént elõbontott állapotban a kártológép asztalára egyes anyagfajták jelölése, névleges és valós száltartalhelyeztük. Az etetõ és elõbontó hengerek a szálakat a fõ- muk tömegszázalékban. Névleges száltartalom alatt a dobra juttatták (1. ábra). kártolás során adagolt bazaltszál tartalmat értjük. A techA fõdob szállította az anyagokat az egyes mûveleti nológia jellegébõl kifolyólag számottevõ mennyiségû ciklusok között. Az elõbontás után 4 lépést különbözte- bazaltszál és szálfej kihullott. Ezért a kész kompozit latünk meg, három bontási szakaszt és a leszedést. A bon- pokból kiégetéssel az MSZ EN ISO 1172:2000 alapján tás elve minden esetben ugyanaz: a fordító henger a fõ- meghatároztuk az egyes anyagok valós erõsítõszál tartaldobról leszedi a bontatlan szálcsomókat, majd errõl a jó- mát. val nagyobb kerületi sebességgel rendelkezõ munkahenA textilipari technológiából adódóan az erõsítõszálak ger veszi át, melyek során a szálcsomó jelentõsen orien- kis mértékû orientációja tapasztalható. Ezért minden tálódik. Az elsõ hengerpár a durvább, a második a köze- egyes vizsgálati eljárás és minden egyes anyagminta
450
MÛANYAG
ÉS
GUMI
2005. 42. évfolyam, 11. szám
esetében hosszés keresztirányú próbatesteket munkáltunk ki.
2. táblázat. A névleges és a valós száltartalom összehasonlítása Kezeletlen bazaltszálat tartalmazó PP kompozit
2.3. Vizsgálati módszerek
Jel
Névleges Valós száltartalom száltartalom
G F 31-el kezelt bazaltszálat tartalmazó PP kompozit Jel
(1)
1,5·Fmax ·L
(2)
E=
b·h 2
, MPa
σ 2 − σ1 , MPa ε 2 − ε1
(3)
ahol σszakító a szakítószilárdság, MPa; Fmax a fellépõ maximális erõ, N; σhajlító a hajlító feszültség, MPa; L az alátámasztási távolság, mm; b a próbatest szélessége, mm; h a próbatest magassága, mm; E a rugalmassági modulusz, MPa; σ2 és σ1 a szakító és hajlító feszültségi értékek az ε2, illetve az ε1 pontban, MPa; ε2 és ε1 a pillanatnyi megnyúlás értéke ε2=0,0025% és ε1=0,0005%. A statikus mechanikai tulajdonságokat ZWICK Z020 típusú anyagvizsgáló gépen, szobahõmérsékleten, 50%os relatív páratartalom mellett vizsgáltuk, szakításnál v=1 mm/perc, hajlításnál v=5 mm/perc vizsgálati sebességet alkalmaztunk. A statikus rugalmassági moduluszok dinamikusakkal történõ összevetése, valamint ezek hõmérséklet függésének megismerése érdekében DMA hárompontos hajlító méréseket végeztünk az EN ISO 6721 alapján PerkinElmer DMA7 típusú gépen. Az alkalmazott próbatest méretei 20×5×2 mm, az alátámasztási távolság 15 mm. A jellemzõ vizsgálati paraméterek: statikus erõ 1000 N, dinamikus erõ 800 N, frekvencia 1 Hz, hõmérséklettartomány −75÷+150°C, felfûtési sebesség 5°C/perc. A mért adatokból a tárolási (a komplex modulusz valós része) rugalmassági moduluszt számítottunk [11].
2005. 42. évfolyam, 11. szám
Jel
Névleges Valós száltartalom száltartalom
tömeg%
F = max , MPa A0
σ hajlító =
Névleges Valós száltartalom száltartalom
tömeg%
M i n d e n KN10 10 2 G12 anyagtípusból KN20 20 5 G24 5−5 szabványos KN30 30 9 G36 KN40 40 16 G48 szakító ISO KN50 50 17 G60 527-1:1993 (E) KN60 60 24 − és hárompontos KN70 70 39 − hajlító ISO 178:2001 (E) próbatesteket készítettünk. A próbatestek szakító- és hajlító szilárdságát, valamint szakító és hajlító rugalmassági moduluszát az (1–3) képletek alapján számítottuk. σ szakító
GMO-TES-el kezelt bazaltszálat tartalmazó PP kompozit
12 24 36 48 60 − −
tömeg% 3 9 15 21 30 − −
T12 T24 T36 T48 T60 − −
12 24 36 48 60 − −
4 11 18 27 46 − −
3. Eredmények értékelése 3.1. Szakító vizsgálatok A kezeletlen kompozit szakítószilárdsága alacsony száltartalomnál (10 tömeg%) kis mértékben csökkent, ami azzal magyarázható, hogy a kompozit mátrix jellegû tönkremenetelt mutatott. A PP-ben a bazaltszálak hibahelyként hatottak, és ezért csökkentették a szilárdságot. 20 tömeg% erõsítõanyag tartalom fölött a szilárdsági értékek növekedtek, tehát a mátrix jellegû tönkremenetelt a kompozit jellegû váltotta fel. Így 35 tömeg%-nál kis mértékben meg is haladta a mátrix szakító szilárdságát. Mindkét kezelõanyag kis mértékben rontotta a szilárdsági értékeket. A kezeletlen esetben tapasztalt tendenciák kisebb mértékben itt is megmutatkoztak. A keresztirányú szakítószilárdsági értékek csökkenõ tendenciát mutattak a száltartalom függvényében (3. táblázat). A mátrix jellegû tönkremenetelt magasabb száltartalom esetében sem tudta felváltani a kompozit jellegû, ami a szerkezetben tapasztalható kismértékû orientációval magyarázható. Vagyis a szálak számottevõ hányada a terhelés irányára merõlegesen helyezkedett el és hibahelyként funkcionált. A húzó rugalmassági modulusz értékek a száltartalom függvényében lineárisan növekedtek. Mindhárom esetben 38−48 tömeg%-os tartományban 2,5-szeres növekedést tapasztaltunk. A kezelõanyagok közül a G F 31 közel azonos mértékû erõsítést mutatott a kezeletlen kompozittal szemben, a GMO-TES kis mértékû romlást okozott. A keresztirányú erõsítés tendenciái hasonlóak a hosszirányúhoz, az erõsítés mértéke elhanyagolható mértékben kisebb. 3.2. Hárompontos hajlító vizsgálatok A hosszirányban kimunkált hárompontos hajlító próbatesteken mért szilárdsági értékek határozottan növekedtek a száltartalom függvényében (4. táblázat). A kezeletlen kompozit esetében 15−20 tömeg% ez a növeke-
MÛANYAG
ÉS
GUMI
451
3. táblázat. A szakítóvizsgálat eredményei Szakítóvizsgálat
GMO-TES
Glikol G F 31
Nincs
Bazaltszál tartalom Kezelés tömeg% 0 2 5 9 16 17 24 39 0 3 9 15 21 30 0 4 11 18 27 46
Hosszirány σszakító Eszakító GPa MPa 32,47±0,22 1,71±0,01 31,60±0,33 1,79±0,04 29,97±0,44 1,88±0,03 29,94±0,35 2,17±0,02 30,69±0,27 2,49±0,10 30,31±0,52 2,68±0,10 31,07±0,35 3,24±0,07 32,49±0,55 3,98±0,05 32,47±0,22 1,71±0,01 30,83±0,15 1,80±0,03 30,09±0,36 2,03±0,06 29,45±0,38 2,52±0,21 29,80±0,12 2,87±0,11 29,86±0,68 3,41±0,10 32,47±0,22 1,71±0,01 31,34±0,39 1,99±0,18 28,65±1,27 2,14±0,04 28,66±0,44 2,72±0,05 28,57±0,33 2,98±0,01 28,40±0,14 4,08 ±0,10
Keresztirány σszakító Eszakító GPa MPa 30,59±0,67 1,67±0,03 32,26±0,38 1,85±0,04 29,78±0,64 1,90±0,11 29,15±0,24 1,95±0,02 27,82±0,29 2,33±0,30 27,99±0,09 2,46±0,01 28,01±0,17 2,81±0,02 28,35±0,29 3,44±0,11 30,59±0,67 1,67±0,03 30,02±0,08 1,86±0,06 27,88±0,25 1,93±0,04 28,48±0,36 2,25±0,07 28,43±0,40 2,68±0,01 27,87±0,08 2,97±0,04 30,59±0,67 1,67±0,03 30,31±0,31 1,83±0,19 28,26±0,18 1,86±0,07 26,71±0,04 2,71±0,23 23,96±0,21 2,42±0,13 23,51±0,33 3,25±0,05
4. táblázat. A hárompontos hajlító vizsgálat eredményei Hajlítóvizsgálat
GMO-TES
Glikol G F 31
Nincs
Bazaltszál tartalom Kezelés tömeg% 0 2 5 9 16 17 24 39 0 3 9 15 21 30 0 4 11 18 27 46
Hosszirány σszakító Eszakító GPa MPa 41,23±1,33 1,55±0,05 43,97±0,85 1,70±0,04 45,37±0,66 1,77±0,08 46,47±0,76 1,99±0,05 50,80±1,17 2,36±0,05 50,80±1,17 2,92±0,08 48,48±0,74 2,56±0,17 51,46±0,96 3,00±0,21 41,23±1,33 1,55±0,05 41,29±0,53 1,46±0,01 43,92±0,28 1,68±0,02 47,50±1,62 2,17±0,10 45,66±1,13 2,17±0,12 53,42±0,83 3,11±0,19 41,23±1,33 1,55±0,05 42,31±0,35 1,54±0,03 42,99±0,74 1,76±0,03 46,56±1,41 2,17±0,20 45,70±0,74 2,64±0,12 50,52±0,85 3,45±0,14
Keresztirány σszakító Eszakító GPa MPa 42,66±0,35 1,59±0,00 43,93±1,18 1,67±0,07 43,94±0,51 1,70±0,06 44,41±0,17 1,86±0,01 45,59±0,39 2,26±0,03 50,10±1,20 2,56±0,17 45,18±0,56 2,27±0,06 47,31±0,66 2,99±0,01 42,66±0,35 1,59±0,00 40,08±0,47 1,41±0,05 43,87±0,60 1,85±0,03 44,75 ±0,35 1,94±0,03 43,68±0,52 1,84±0,04 49,22±0,30 2,79±0,07 42,66±0,35 1,59±0,00 42,01±0,56 1,55±0,02 41,76±0,44 1,66±0,09 45,17±0,45 1,99±0,05 40,91±1,58 2,38±0,10 41,15±1,00 2,89±0,05
dés meghaladta a 15%-ot, majd ezután nem változott. A G F 31-el kezelt kompozit 30 tömeg%-nál több mint 25%-kal nõtt. A GMO-TES kisebb mértékû erõsítést 452
MÛANYAG
ÉS
GUMI
okozott, mint a másik kezelés. A keresztirányú vizsgálati eredmények is növekedést mutattak, de itt az erõsítés mértéke nagyon csekély. Kezeletlen esetben kb. 5%, G F 31 esetében 30 tömeg%-nál 15%, és a GMO-TES-el kezelt bazalt tartalmú kompozit szilárdsága majdnem független a száltartalomtól, vagyis minden mérési pontban a mátrixéval csaknem megegyezõk. A hajlító rugalmassági modulusz értékek tendenciái hasonlóak a szakítóéhoz. A maximális erõsítés értéke itt is majd 2,5-szeres, de ebben az esetben mindkét kezelés hatásosabbnak bizonyult, ugyanis a görbék iránytangense magasabb a kezeletlenénél. A keresztirányú rugalmassági modulusz értékek kb. 15%-kal maradtak el a hosszirányúhoz képest. 3.3. DMA vizsgálatok A növekvõ bazaltszál tartalom hatása kezeletlen esetben is egyértelmûen megmutatkozott a tárolási moduluszokban, a növekedés egyes hõmérséklet tartományokban több mint 3-szoros volt. A szobahõmérsékletén mért értékek jó egyezést mutatnak a statikus hárompontos hajlítás során mért értékekkel. A mátrix és a legmagasabb száltartalmú kompozit között a különbségek a 30–100°C felhasználási tartományban voltak a legnagyobbak. Az üvegesedési hõmérséklet kis mértékben nõtt a száltartalom függvényében. A kezeletlen kompozitok hosszirányú DMA mérési eredményeit a 2. ábra mutatja. A G F 31-el és GMO-TES-sel kezelt kompozitok esetén a görbék hasonló tendenciákat mutattak, mint a kezeletlen kompozitok. 3.4. A határfelületi módosítás ellenõrzése
A határfelületi módosító adalékok felvitelének sikerességét pásztázó elektronmikroszkópos felvételekkel igazoltuk (3. ábra). A kezeletlen határfelületû bazaltot tartalmazó mintáknál tisztán felismerhetõ a szálkihúzódás jelensége, amely a szál és a mátrix közötti megfelelõ határfelületi kapcsolat hiányára utal, amit a mátrixban látható szálak
2005. 42. évfolyam, 11. szám
4. Összefoglalás
2. ábra. Kezeletlen kompozitok DMA görbéi
Bazaltszálat és polipropilén szálat kártoltunk össze, majd az így kapott paplant tûnemezeltük és melegpréseltük. A kompozit lemezekbõl kivágott szabványos próbatesteket szakító- és hárompontos hajlító-vizsgálatokkal jellemeztük. A bazaltszál kismértékben javította a hajlítószilárdságot. Mind a húzás, mind pedig a hajlítás esetén a száltartalom és rugalmassági modulusz között lineáris összefüggés mutatkozott. Az erõsítés mértéke 40 tömeg% bazalttartalom felett meghaladta a 2,5-szerest. A határfelületi módosítások csak kis mértékû változást okoztak, ezért az alkalmazott módszerek további optimalizálása, illetve új adalékok alkalmazása szükséges. Az eredmények megjelenését a TéT (JAP 6/00, D-16/ 02) pályázata támogatta, továbbá köszönjük a Szerveskémiai Technológia Tanszék munkatársainak közremûködését a felületkezelõ anyagok szintetizálásában. Irodalomjegyzék
3. ábra. Kezeletlen bazaltszállal erõsített PP kompozit
4. ábra. GMO-TES adalékkal kezelt bazaltszállal erõsített PP kompozit
melletti üregek is alátámasztanak, bár a mechanikai tulajdonságokban az nem mutatkozik meg, ami a szálak nagyfokú töredezésére vezethetõ vissza. A licol G F 31-el kezelt bazalt tartalmú kompozit esetén (4. ábra) tisztán kivehetõ a szálat körülölelõ kezelõanyag, amely a poláris végei segítségével megfelelõ adhéziós kapcsolatot hozott létre a szállal, az apolárisak pedig a mátrixszal. Megállapítható, hogy a kezelõanyag felvitele sikeres volt. 2005. 42. évfolyam, 11. szám
[1] Füzes, L.: Mûanyagok, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 1994. [2] Wojnárovics, I.; Rendessy, E.: A szilikátszálak mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezõk. Építõanyag, 45, 50−55 (1993). [3] Botev, M.;, Betchev, H.; Bikiaris, D.; Panayiotou, C.: Mechanical properties and viscoelastis behaviour of basalt fiber-reinforced polypropylene. Journal of Applied Polymer Science, 74, 523−531 (1999). [4] Czigány, T.; Vad, J.; Pölöskei, K.: Basalt fiber as a reinforcement of polymer composites. Periodica Politechnica Ser. Mech. Eng., (2004), közlésre elfogadva. [5] Matkó, Sz.; Anna, P.; Marosi, Gy.; Szép, A.; Keszei, S.; Czigány, T; Pölöskei, K.: Use of reactive surfactants in basalt fiber reinforced polypropylene composites, Macromolecular Symposia, 202, 255−267 (2003). [6] Ségard, E.; Benmedahene, S.; Liksimi, A.; Lai, D.: Influence of the fiber-matrix interface on the behaviour of polypropylene reinforced by short glass fiber above glass transition temperature. Composites Science and Technology, 62, 2029−2036 (2002). [7] Pölöskei, K.; Matkó, Sz.; Czigány, T.; Marosi, Gy.: Szálmátrix határfelületi adhézió vizsgálata bazaltszál-erõsítésû polipropilén kompozit rendszerekben. Mûanyag és Gumi, 40, 145−149 (2003). [8] Császi, F.; Takács, Á.; Vas, L. M.: A szálbunda szerkezetének és szálorientációjának modellezése és kísérleti vizsgálata képfeldolgozó eljárással. Magyar Textiltechnika, 47, 14−19 (1994). [9] Lee, N.; Jang, J.: The effect of fiber-content gradient on the mechnical properties of glass-fibre-mat/polypropypelene composites. Composites Science and Technology. 60, 209−217 (2000). [10] Lee, N.; Jang, J.: The effect of fiber content ont the mechanical properties of glass fiber mat/polypropylen composites. Composits: Part A, 30, 815−822 (1999). [11] Czvikovszky, T.; Nagy, P.; Gaál, J.: A polimertechnika alapjai. Mûegyetemi Kiadó, Budapest, 2000.
MÛANYAG
ÉS
GUMI
453
