Karrierutak Foglalkoztatási problémák és megoldások nemzetközi téren
Karrierutak Foglalkoztatási problémák és megoldások nemzetközi térben Tartalom: Bevezetés .......................................................................................................................... 1. oldal Egy program története ...................................................................................................... 1. oldal Fiatalok a munkerő-piacon ............................................................................................... 2. oldal Pályakezdők hátrányos helyzetben ................................................................................... 3. oldal Diszkrimináció ................................................................................................................ 3. oldal A romák, a nemzeti kissebségben élők ............................................................................ 3. oldal A megváltozott munkaképességűek ................................................................................. 5. oldal További problémák .......................................................................................................... 5. oldal Önismeret hiánya.............................................................................................................. 5. oldal Nyelvismeret hiánya ......................................................................................................... 6. oldal Digitális kompetencia hiánya ........................................................................................... 7. oldal Tapasztalat hiánya ............................................................................................................ 7. oldal Megoldások ...................................................................................................................... 8. oldal Life Long Learning .......................................................................................................... 8. oldal Civil szervezetek szerepe ................................................................................................. 9. oldal Pályaorientáció ............................................................................................................... 10. oldal Átjárhatóság fejlesztése .................................................................................................. 10. oldal Felnőtt tanulók motiválása ............................................................................................. 11. oldal Összegzés ....................................................................................................................... 11. oldal Képek ............................................................................................................................. 12. oldal
Foglalkoztatási problémák és megoldások nemzetközi térben
Bevezetés A Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete 2014 során valósította meg az Európai Unió Fiatalok Lendületben Programon belül a Karrierutak című projektet. A projekt fő célja volt, hogy megnöveljük a fiatalok aktivitását helyi szinten, ösztönözzük őket a munkanélküliekkel való együttműködésre, a társadalom aktivizálása érdekében lépéseket tegyünk a fiatalok körében növekvő munkanélküliség ellen. A résztvevők munkanélküli, illetve munkanélküliekkel foglalkozó fiatalok voltak Szerbiából, Törökországból, Azerbajdzsánból és Magyarországról. Céljaink között szerepelt, hogy olyan értékeket közvetítsünk, olyan kompetenciákat fejlesszünk a résztvevők körében, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a fiatalok munkanélkülivé válásának elkerüléséhez, a pályaorientáció segítéséhez, az egyéni életút kialakításához és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok aktív részvételét ösztönözzük, népszerűsítsük körükben az önkéntességet, valamint olyan készségeket, képességeket sajátítsanak el, melyek a későbbi felnőtt élet minden momentumában alkalmazható lehet számukra. A projekt keretében a résztvevők igyekeztek feltérképezni a fiatalok munkaerő-piaci problémáit, valamint megoldási javaslatokat nyújtani, mely a képzés és a munkaerő-piaci igények harmonizálására építve, az egyéni kompetenciákat erősíti meg, s segíti a helyes pályaválasztást, karrierút, életpálya kialakulását. A programban részvevők együtt tanulmányozták át a saját országokon belüli munkaerő-piaci helyzetet, a külföldi munkalehetőségeket, a részmunkaidőben végezhető munkákat és az átképzési lehetőségeket. A programban résztvevő szervezetek közül mindenkinek volt már tapasztalata e téren és éppen ezeket a tapasztalatokat kívánták megosztani, összekapcsolni új munkamódszerek kidolgozásában.
Így zajlott az ifjúsági csere Az első foglalkozási nap során még sokan aggodalmuknak, félelmüknek adtak hangot, abban a tekintetben, hogy más kultúrából érkeztek a csoportok és így nehezebben alakulhat ki az együttműködés és a párbeszéd. A csere előrehaladtával, a kommunikációs, a jégtörő, bemelegítő foglalkozások sokat segítettek annak felismerésében, hogy a különböző kultúrájú 1
emberek, azonos érzelmeket, értékeket vallanak, gondolkodásuk nagyon hasonló. Több feladat hozzájárult ahhoz, hogy rádöbbenjenek a közös probléma feltárás, megoldás fontosságára, a kölcsönös odafigyelésre, toleranciára. Az egymás problémáinak kibeszélése, kölcsönös megoldáskeresés pedig hozzájárult az előítélet, a kirekesztés mentes gondolkodás, viselkedés megteremtéséhez. A programokon való részvétel, a folyamatos személycserék a csoportokban- mindig más csoport összetétel, sorsolás alapján- segített a sokszínűség elfogadásában, természetessé válásában.
A projekt ráépült az Uniós alapjogok egyikére, a személyek szabad mozgásának jogára. A fiatalok leginkább így látogathattak el országunkba. A szabad munkavállalás kiterjedése, a Leonardo, a Commenius programok pedig lehetővé teszik a fiatalok tanulmányi lehetőségeinek-, tapasztalatszerzésének bővítését, jövőbeli munkavállalásuk mobilitását. A programunk ennek fényében elő kívánta segíteni a fiatalok munkaerő-piaci ismereteinek bővítését, a továbbtanulási lehetőségek feltárását, a szervezeteik közötti együttműködés bővítését. A fiatalokban megerősödött a közösségi intézmények ismeretének fontossága, és figyelemmel kísérése. Az EU jövőben bővítésének kérdésének megfelelően részt vettek a török fiatalok is. Az Unió számára mindig fontos a harmadik országgal való együttműködés is, ennek megfelelően kerülhettek a projektbe az azeri fiatalok. Számukra nem csak az országok megismerése, az ifjúságot segítő szervezetek megismerése volt fontos, hanem a közösségi oktatási, szakképzési, ifjúsági politikák megismerése is alapvető fontosságú volt.
Fiatalok a munkerő-piacon A munkanélküliek egyik sajátos csoportját alkotják a fiatal munkanélküliek. Emiatt az Európai Unió foglalkoztatási irányvonalainak egyik kiemelt célja az ifjúsági munkanélküliség csökkentése, megelőzése. Az Európai Bizottság felismerte, hogy a gazdasági hajlandóság a szakképzésben való közvetlen részvételre világszerte csökkent. Pedig a megoldás kulcsa pont a szakképzés fejlesztése lenne. Az Unió által kiadott EU Youth Report kiemeli, hogy a tagállamoknak kötelességük intenzíven fellépni az ifjúsági munkanélküliség ellen. Kiemelten kell kezelni a fiatalok foglalkoztatását, társadalmi befogadását, egészségét és jólétét. A tagállamok a következőkért 2
felelnek: „Minden munkanélküli fiatalnak fel kell ajánlani egy új kezdési lehetőséget, mielőtt munkanélkülisége a hat hónapos időszakot elérné; ez lehet képzés, átképzés, munkahelyi tapasztalatszerzés, állás vagy más, a foglalkoztathatóságukat javító intézkedés. Mindezeknek eredményes munkaerő-piaci integrációjukat kell szolgálni. 1
Pályakezdők hátrányos helyzetben Korosztályonként az elhelyezkedési esélyek változnak, amik különböző okokra vezethetők vissza; a fiataloknál például a tájékozatlanság, a megalapozatlan pályaválasztás, az álláskeresési készség, a motiváció, a képzettség hiánya, a gyakorlati tapasztalatlanság a fő diszkriminációs ok. Ezek azok az okok amiért a fiatalok elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak az idősebbek mellett.
A munkanélküliek csoportján belül különleges helyet foglalnak el a pályakezdők, akiknek elhelyezkedési nehézségei mindenképpen súlyos problémát jelentenek és nagymértékben összekapcsolódnak az iskolázottsággal. A kutatásokból kiderül, hogy a felsőfokú végzettséggel
rendelkezőkhöz
képest
a
középfokú
végzettségűek
2,5-szeres,
a
szakmunkásképzéssel rendelkezőknek 3,5-szeres, a 8 osztályt végzetteknek pedig 5-szörös munkanélküliségi kockázattal kell szembenézniük. A fiatalok ösztönzésére és különböző intézkedésekkel való támogatására több országban tesznek kísérletet. Az ösztönző programok részét képezi sokszor a tankötelezettség meghosszabbítása, állami foglalkoztatási programok indítása különösen a hátrányos helyzetben lévők számára.
Diszkrimináció A romák, a nemzeti kissebségben élők: Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége a cigányság. Helyzetüket tekintve egyben az ország leghátrányosabb helyzetű csoportja is. Munkavállalásukat a munkaerő-piaci diszkrimináció mellett számos tényező nehezíti, mint a társadalmi előítélet; az alacsony képzettségi szint; a szerzett képességeik és elsajátított tudásuk, valamint társadalmi, gazdasági és szociális helyzetük. 1
EU Youth Report
3
Problémáikat fokozza, hogy leginkább a munkalehetőségekben egyébként is szűkölködő elmaradottabb térségeiben élnek az országnak. A rendszerváltás, valamint a gazdasági válság tömeges elbocsájtások első áldozatai ők lettek. A roma háztartások jelentős része tartós munkanélküliségben és szegénységben, a létminimum alatti szinten, kiszolgáltatott, bizonytalan helyzetben él. Sokuknak csak a különféle pótlékok, segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges bevételi forrást. Az iskolából frissen kikerült roma fiatalok között a tartós munkanélküliek száma az azonos végzettségű, de nem roma származású pályakezdők számát 40%-kal haladja meg. A roma munkanélküliek aránya mintegy négyszerese a nem roma munkanélkülieknek.
Az 1999-es Phare-program részeként létrejött az Oktatási Minisztérium és a Szociális és Családügyi minisztérium által kezdeményezett „A halmozottan hátrányos helyzetűek, elsősorban roma származású fiatalok társadalmi befogadásának támogatása” nevű program. A projekt célja az általános iskolából való lemorzsolódás arányának csökkentése, valamint speciális középfokú képzésekben való részvétel biztosítása, illetve továbbtanulási lehetőségeik bővítése volt.
A 2002-ben indult „ESZA típusú kísérleti program a képzésből a munka világába történő átmenet támogatására” elnevezésű projekt célja a szociális és gazdasági kohézió előmozdítása a szakképzés, a felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás fejlesztésével, valamint a foglalkoztathatóság és a szakképzéshez való egyenlő hozzáférés elősegítése volt. Hasonló projekt a Roma Társadalmi Integrációs Program. Célja a mikro-; valamit a regionális fejlesztési tervek és diszkriminációellenes tevékenységek segítségével a romák gazdasági és szociális körülményeinek javítása, továbbá az őket érintő témákkal kapcsolatban a hatékonyabb tájékoztatás biztosítása.
A teljes sikerességhez azonban elengedhetetlen a mindkét fél részéről való befogadás és nyitottság, a teljes hatékonyság érdekében az attitűd megváltozása attól is elvárható, aki segítségre szorul.
4
A megváltozott munkaképességűek Megváltozott munkaképességű személy az, aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkennek. A fogyatékosok a társadalmi kirekesztődés veszélyének leginkább kitett csoportnak számítanak, mivel munkaerő-piaci részvételüket tekintve lehetőségeik jelentősen korlátozottak. Sajnos egyértelműen az iskolai végzettségüket tekintve is hátrányt szenvednek nem fogyatékos társaikkal szemben, ugyanis nagyobb arányuknak csak általános iskolai vagy annál is alacsonyabb végzettsége van. Az aktívakkal szemben a munkanélküliség aránya majdnem kétszeres. A legalacsonyabb foglalkoztatási szint a mozgássérülteknél, a vakoknál, valamint az értelmi fogyatékosoknál jellemző. A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci lehetőségeinek a piacképes, korszerű szaktudás, szakképzettség hiánya gyakori akadálya. Foglalkoztatásukat az állam különböző adókedvezményekkel, foglalkoztatási- és munkahely-keresési támogatással ösztönzi. Ilyen például, hogy a bérköltségüket meghatározott követelményeknek való megfelelés esetén bizonyos ideig, bizonyos mértékig az állam a munkáltatótól átvállalja, segítve ezzel a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piacon való integrációját, illetve re-integrációját.
További problémák
Önismeret hiánya A pályaválasztás legelső, legfontosabb lépcsője a megfelelő önismeret kialakítása. Sajnos az önismeret fejlesztése csak kevés esetben valósul meg családi, vagy iskolai környezetben. A megfelelő karrier utak kiválasztásához szinte elengedhetetlen lenne, mégis szerepéről jelenleg csak kevés szó esik Iskola- szak- szakirány választás során igazán úgy lehet meghozni a jó döntést, ha valaki ismeri önmagát, tudását, énképét, kompetenciáit, attitűdjeit, érzéseit, személyisége jellemzőit. Ezek megismerése, felismerése után, elvégzi a szakot, szakirányt és a kapcsolódó álláslehetőségek közül kezd válogatni. A megfelelő munkahely és tanulmányok kiválasztását az önismereten kívül befolyásolja az anyagi helyzet, szociális háttér, akarat –kitartás, elkötelezettség, valamint a reális célkitűzések megléte. 5
Napjainkban egyre több segítő szervezet, területi kamarák adnak ilyen jellegű segítséget a választási helyzetben lévők számára. Az ifjúsággal foglalkozó szervezeteknek a jövőben egyre inkább kapcsolatot kell keresniük az ilyen segítő szervezetekkel a fiatalok önismeretének fejlesztésének érdekében.
Nyelvismeret hiánya A probléma leginkább két oldalról közelíthető meg, egyes országok nagysága, vagy nyelvének világnyelvnek tekintése hozzájárulhat ahhoz, hogy polgárai más nyelveket nem beszélnek – pl. angol, német, francia, orosz nyelv. Másik oldal a hátrányos helyzetben élők, akik sem megfizetni nem tudják a nyelvoktatással összefüggő kiadásokat, sem pedig utazni nem képesek az adott nyelv nyelvterületen történő gyakorlásához, szinten tartásához. Ugyanakkor általános uniós törekvés a nyelvismeret növelése. A Római és a Maastrichti Szerződés (1987, 1991) létrehozta az egységes európai piacot, de abban a munkaerő-áramlást csak a megfelelően képzett polgárok biztosíthatják. Sok évtizedes nyugati tapasztalat is mutatja, hogy azokkal a nemzetekkel a legjobb a gazdasági együttműködés, amelyeknek a nyelvét sokan beszélik az adott országban. Az Unió alapszerződései a tagországok számára nem határoznak meg az oktatásra vonatkozó közös politikát, csak indirekt módon fejthetnek ki hatást, célzott, jól definiált programoknak nyújtanak támogatást, így a nyelvoktatás területén is. Érthető módon, az oktatás legfelső szintje kapja a legtöbb figyelmet, hiszen a tanárképzés, a tanártovábbképzés a leghatékonyabb beruházás, itt érvényesül leginkább a multiplikáló hatás. A felsőoktatásban az európai dimenzió növeléséhez a megállapodás az alábbi eszközöket ajánlja: hallgatói mobilitás, intézményi együttműködés, idegennyelv-tudás, tanárképzés, tanártovábbképzés (az alsó és középfokú oktatás számára ugyanis elengedhetetlenül fontos, hogy az európai normákról az oktatói kar kellő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezzen). Mindezekhez alapvetően szükség van a nyelvtudásra, nyelvhasználatra, illetve a létrejöttét segítő nyelvtanári felkészültségre.
6
Digitális kompetencia hiánya Életünk felgyorsult, egyre rövidebb idő alatt kell választ adni a kihívásokra. A gazdasági szereplőknek, a munkáltatóknak alapérdeke, hogy minél rövidebb idő alatt keressék meg és dolgozzák fel a rendelkezésre álló információkat. A fokozódó gazdasági verseny a leendő munkavállalókat is érinti. A számítógépes feladatok ellátása ma már nem csak asztali gépekkel látható el, hanem laptoppal, táblagépekkel, okostelefonokkal is. A számítástechnika szerepe ma már a fiatalok körében is módosult, hisz életükben már ezen zajlik a kapcsolattartás, zenehallgatás, filmnézés, információ szerzés, szövegszerkesztés, kép-, video megosztás. Nem csak egyéni életükben fontos a számítástechnika alkalmazása, hanem leendő foglalkoztatójuk már visszaigazolás, levelezések, tervek, jelentések, számlázás, szerkesztések lebonyolítását is digitálisan végzi. Mára szinte alapvető készségnek kell, hogy számítson az internethasználat, kommunikáció, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció, képszerkesztés. Sajnos a hátrányos helyzetű fiatalok körében is előforduló probléma a digitális kompetencia hiánya. Ennek fejlesztése ma már alapvető ahhoz, hogy a fiatalok álláshoz jussanak, hisz hiánya szinte a XXI.sz. analfabétizmusának számít.
Tapasztalat hiánya A munkatapasztalat megléte szinte követelmény a munkaerő-piacra történő belépéshez, azonban az elméleti és a gyakorlati órák száma közötti kiegyensúlyozottság és a hallgatói munka minimális szintje hátráltató tényező. A statisztikák alapján a regisztrált munkanélküliek között egyre nagyobb számban jelennek meg olyanok, akik a képzőintézetekből idő előtt kikerültek, lemorzsolódtak. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye egyenesen arányos az iskolai végzettség növekedésével. A diszkrimináció felszámolása különösen a hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedése miatt lenne fontos, e nélkül ugyanis gyakran lehetetlen az elhelyezkedés.
Manapság általánossá vált, hogy a cégek – saját fennmaradásuk érdekében – gyakorlatot kínálnak a pályakezdőknek részmunkaidős, illetve maghatározott idejű megbízások formájában, ezzel kiváltva a valódi munkaerő felvételét, megspórolva a költségeket. 7
A hátrányos helyzetű rétegekből érkező diákok kevésbé tudnak ezzel a lehetőséggel élni, hiszen sok esetben a család segítése miatt igazi kereső álláshelyre vágynak. Másrészt ezek a gazdálkodó szervezetek zömében nem azokon a területeken működnek, ahol a leginkább rászorulók, leghátrányosabb helyzetűek élnek. Ők ezeket a lehetőségeket pusztán földrajzi okok miatt nem képesek igénybe venni, élni a felkínált lehetőséggel.
Megoldások
Life Long Learning A kilencvenes években fogalmazódott meg mind az UNESCO, mind az OECD és az Európai Unió részéről az egész életen át tartó tanulás koncepciója. Ez az, ami segítheti az egyén lehető legnagyobb fejlődését segítheti, fokozza a gazdasági versenyképességet, valamint a foglalkoztathatóságot, és a társadalmi kirekesztés elleni erőfeszítéseknek is hatékony eszköze lehet. Az Európa Parlament is határozottan támogatja azt az elképzelést, hogy a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kulcsfontosságú az egész életen át tartó tanulás.
Az egész életen át tartó tanulás kora gyermekkortól késő öregkorig tartó folyamat, amely magába foglalja a formális, azaz az iskolai oktatást, a nonformális (bizonyítványt nem adó, kötetlen, a közművelődési jellegű), valamint az informális (családi, munkahelyi, a széles társadalmi környezetben történő) tanulást.
Az egész életen át tartó tanulás jegyei a következők:
A tanulás átfogó szemlélete. Az egész életen át tartó tanulás paradigmája a teljes életciklusban történő önfejlesztő folyamat.
Tanulóközpontú. A tanuló igényeinek kielégítésére irányuló kezdeményezések a tanulás ellátásától a tanulás iránti igényig
Tanulás motiválása, önütemezésű, önirányítású tanulás fontossága.
Többcélú oktatáspolitika kiegyensúlyozott szemlélete. 8
Az oktatásra szánt összegeket, finanszírozást nem szabad kizárólag csak az intézményes tanulásra fordítani, támogatni kellene az egyéneknek azt a törekvését, hogy egy egész életen át tanuljanak, és finanszírozást érdemel a non-formális és informális tanulás rendszere is.
A programban résztvevő országokban az oktatás egyes szektoraiban reformokat vezettek be, amelyek helyet kaptak az egész életen át tartó tanulás koncepcionális keretében. Egyes országokban az egész életen át tartó tanulás indoklásával erősítik meg az iskolai oktatást, más országokban a felnőttképzésre helyezik a hangsúlyt. Az oktatási, nevelési célok hangsúlyai is országonként
változnak,
úgymint:
foglalkoztathatóság,
versenyképesség,
személyiségfejlesztés és állampolgárságra való nevelés.
Civil szervezetek szerepe A civil szféra sok esetben, pont az alulról jövő, helyi, polgári kezdeményezések miatt könnyebben választ tud adni egy-egy problémára. Könnyebben ismerik fel az adott térségek, társadalmi rétegek igényeit, rugalmasak, könnyen motiválják, mozgósítják tagjaikat, vagy környékük lakosságát. Alkalmasak arra, hogy működésükhöz kapcsolódóan akár tapasztalatszerzésre, önkéntes munkára adjanak lehetőséget a fiatalok számára akár a tanulási-, képzési folyamat közben, vagy akár a megszerzett szakma elsajátítása után. Lehetőséget adhatnak a szakmák megismerésére, gyakorlatának elsajátítására is. A civil szervezetek alkalmasak a különféle csere programokon keresztül arra is, hogy külföldi tapasztalatszerzésre adjanak lehetőséget a programjaikban közreműködő fiatalok számára. Ez nem
csak
a
nemzetközi
munkatapasztalat
megszerzésére
alkalmas,
hanem
a
nyelvgyakorlására is. A külföldi programban résztvevő fiatal sok esetben nem csak a fogadó ország nyelvével ismerkedik meg, hanem sok esetben a más országokból érkező fiatalok más közvetítő nyelvet kell, hogy használjanak. A civil szervezetek akár vállalkozási tevékenységet is végezhetnek, amivel sok esetben keresethez is jutathatják a programjukban résztvevő fiatalokat.
9
Pályaorientáció Egyes országokban már az általános iskolai oktatás alatt a tanterv tartalmazza a pályaválasztási tanácsadást, pályaválasztási órák megtartását, hozzá segítve a diákokat ahhoz, hogy a képzés végére megfelelően, sikeresen választhassák meg leendő szakmájukat, hivatásukat. Az újabb felfogások szerint ez a folyamat ugyanúgy elkíséri az egyént, mint az egész életen át tartó tanulás. Az egyén életében nem csak pályaválasztás zajlik, hanem pályamódosítás, akár pályakorrekció. Ennek a tevékenységnek tekintettel kell lennie a gazdasági, valamint a munkaerő-piaci helyzetre, illetve az egyén érdeklődésére, képességére, személyiségére, ennek eredményeként kell megfelelő pályatervet kialakítani. Ez a tevékenység főként pedagógiai feladat, de társintézményi segítséget is kaphat, mind a munkaügyi szervektől, mind pedig a gazdasági szereplőket integráló kamaráktól is, mivel ezek a valós gazdasági térben mozgó szereplők igényeit tudják tolmácsolni az elhelyezkedni vágyók felé.
Átjárhatóság fejlesztése A ’90-es években sok OECD-ország megkísérelte közelíteni a középfokú oktatási iskolatípusok, valamint a főiskola (nem-egyetemi oktatás) utáni tanulás lehetőségeit és eltüntetni a felmerülő, a továbbhaladást akadályozó okokat. Megkísérelték elérni a középfokú általános és szakoktatás nagyobb összhangját, valamit szorosabbá tenni a kapcsolatot a középfokú szakoktatás és a tercieri tanulmányok között. Kísérletet tettek arra, hogy ne legyenek merev válaszfalak a főiskolai és az egyetemi felsőoktatási intézmények között, könnyebb legyen az átjárhatóság a két szint között. A cél az volt, hogy egy szélesebb általános, elméleti tudást és készséget adjanak a tanulóknak, amelyre szükségük lesz majd a munka világában. Mára lehetőség teremtődött arra, hogy a fiatalok szakmájuk, iskolai végzettségük megszerzésének ideje alatt „áthallgassanak” más, akár külföldi iskolákba is, vagy akár szakmai gyakorlatukat más országokban teljesítsék. Ennek a módszernek a népszerűsítése lehetőséget a fiataloknak, hogy az általuk megszerzett végzettség, szakmai ismeret piacképesebb legyen.
10
Felnőtt tanulók motiválása
Ebben a témában kiemelt fontosságú az adekvát tanítási módszerek alkalmazása A kutatások azt mutatják, hogyha a tanítási módszerek nem, vagy kevésbé alkalmazkodnak a felnőttek speciális tanulási követelményeihez, nagy a valószínűsége, hogy lemorzsolódnak. A felnőttek más módon tanulnak, mint a gyermekek. A felnőttek oktatóinak és tanárainak speciális képzésre van szükségük. Fontos, hogy a felnőttek életkori sajátosságainak megfelelő technikát alkalmazzanak, mind a formális, mind az informális oktatásban. A felnőttekre jellemző, hogy az előrehaladás ütemét, gyorsaságát egyénre szabottan kívánják megtervezni, és igénylik, hogy a program és az időbeosztás vegye figyelembe munkaidejüket, a közlekedési körülményeket,
a könnyű
megközelíthetőséget,
a gyermekmegőrzés
szükségességét.
Összegzés A résztvevő fiatalok nem csak felismerték országaik olyan problémáit, ami akadályozhatja az ifjúság optimális munkaerő-piaci helyzetét, hanem megoldásokat kerestek nem csak saját környezetükből, országukból, hanem egy másik ország pozitív megoldását is elemezhették beillesztve azt saját megoldási rendszerűkbe. A résztvevő fiatalok saját szervezeteikben hasznosíthatják a tréning során elsajátított, feldolgozott az előzőkben ismertetett információkat. Nem csak saját országaikban élő fiatalok problémáival találkozhattak, hanem a résztvevő országok sajátosságait, hasonlóságait is megismerhették, információt kaphattak ezekről. A résztvevők saját lokális társadalmukban, országukban animálhatják azokat a folyamatokat, amiket itt a tréning során megkezdtek. Új megoldásokat, módszereket vezethetnek be, további együttműködéseket, projekteket generálhatnak. Folyamatos jövőbeli kapcsolattartásukkal pedig nem csak ezt, hanem a jövőbeli projekteket is fenntarthatóvá tehetik. Motiváltságukkal akár civil szervezeteket hozhatnak létre, amikkel segíthetik
majdani
sorstársaikat
tapasztalatszerzésben,
nyelvismeret,
nyelvgyakorlat
megszerzésében, vagy akár munkához való jutásban. Ezek a motivált, önismerettel, 11
tapasztalattal rendelkező fiatalok segíthetik elő az európai integrációs folyamat további előre mozdítását, a nemzetek közötti együttműködés elősegítését.
12
13
A kiadvány a Fiatalok Lendületben Program pénzügyi támogatásával készült. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete felel, és semmiképpen nem tükrözi az Európai Bizottság álláspontját. Megjelentette a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete a Karrierutak projekt keretében.
