Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve

Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve

2013

●

●

●

„Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal” Péld 27, 33 ●

●

●

Tanulmánykötet készítői: Bacsó Róbert, PhD Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Gazdasági Tanszék)

Barkaszi Ferenc, MsC Agrármérnök, gazdálkodó

Berghauer Sándor, PhD Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Földtudományi Tanszék)

Darcsi Karolina, MsC Oktató, kutató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Történelem és Társadalomtudományi Tanszék, Lehoczky Tivadar Intézet)

Fejes Norbert, MsC Tanulmányi hely: Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Világgazdasági Tanszék

Pataki Gábor, MsC Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Gazdasági Tanszék)

Virág László Elnök, Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége

Beregszász, 2013* * A termék szellemi termék, amely a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége kiadásában jelent meg 2013. november 21-én.

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Tartalomjegyzék Bevezető (Preambulum) ..................................................................................................................3 I. Helyzetelemzés ..............................................................................................................................5 1. Makro elemzés ...........................................................................................................................5 1.1. Ukrajna társadalmi helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban ........................... 5 1.2. Ukrajna gazdasági helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban ............................ 8 2. Kárpátalja társadalmi-gazdasági és természetföldrajzi helyzetének értékelése.......................11 2.1. Kárpátalja társadalmi helyzete és tendenciái ........................................................ 11 2.1.1. Kárpátalja mint közigazgatási egység .................................................................. 11 2.1.2. Népesség ............................................................................................................... 11 2.1.3. Magyarság ............................................................................................................ 12 2.1.4. Demográfiai mutatók ............................................................................................ 12 2.1.5. Politikai aktivitás .................................................................................................. 13 2.1.6. A magyarság problémái........................................................................................ 14 2.1.7. Oktatás .................................................................................................................. 14 2.2. Kárpátalja gazdasági helyzete és tendenciái ......................................................... 15 2.2.1. A megye gazdasági helyzetének általános változásai a rendszerváltás óta.......... 15 2.2.2. Munkaerő piaci adottságok................................................................................... 17 2.2.3. Ipari szerkezet sajátosságai .................................................................................. 21 2.2.4. Kárpátalja agrárgazdasági sajátosságai.............................................................. 22 2.2.5. Kárpátalja külkereskedelmi tevékenységének áttekintése..................................... 23 2.2.6. Logisztikai sajátosságok ....................................................................................... 26 2.2.7. Külföldi működőtőke Kárpátalján......................................................................... 31 2.2.8. A lakossági vagyoni, jövedelmi helyzetének elemzése .......................................... 32 2.2.9. Vállalkozói szerkezet vizsgálata............................................................................ 34 2.2.10. Fehér-, szürke-, feketegazdaság súlyarányaira vonatkozó becslések és hatásuk a teljes gazdasági spektrumra.................................................................................................. 36 2.3. Kárpátalja természetföldrajzi adottságai............................................................... 39 2.3.1. Földrajzi fekvés..................................................................................................... 39 2.3.2. Domborzat............................................................................................................. 39 2.3.3. Éghajlat................................................................................................................. 40 2.3.4. Vízrajzi adottságok................................................................................................ 41 2.3.5. Ásványkincsek ....................................................................................................... 41 2.3.6. Élővilág és természetvédelem ............................................................................... 42 3. Lokalitás és globalitás összefüggéseinek a vizsgálata .............................................................44 3.1. Határ menti magyar lakta térség helyzetének vizsgálata ...................................... 45 3.2. Lokális térségek kijelölése és összehasonlítása .................................................... 46 3.3. A kárpátaljai magyarság kereskedelemteremtő és tőkevonzó szerepe ................. 49 4. Átfogó SWOT elemzés ............................................................................................................56 II. Lehetőségelemzés ......................................................................................................................59 1. Agrár-SWOT........................................................................................................................60 2. Turisztikai lehetőségek ........................................................................................................65 3. Logisztikai és kereskedelmi lehetőségek .............................................................................67 4. Ipari és termelési szférában lévő lehetőségek ......................................................................68

1

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve III. Fejlesztési stratégia kijelölése.................................................................................................69 1. Agrárgazdaság fejlesztési koncepciója ................................................................................72 2. Turisztikai-fejlesztési terv....................................................................................................73 3. Logisztikai és kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési terve ................................................75 4. Ipari parkok és a feldolgozóipar fejlesztési terve ................................................................76 Összefoglaló és előretekintés .........................................................................................................77 Irodalomjegyzék.............................................................................................................................81 Mellékletek......................................................................................................................................86

2

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Bevezető (Preambulum) Virág László – Pataki Gábor

Napjaink egyik legnagyobb veszélye a határon túli magyarság szórványosodása. Neves szakemberek osztják azt a véleményt, hogy a szórványosodás attól függ, hogy az anyanemzet milyen fokon tudja integrálni önmagába az adott nemzetrészt. A határon túli magyarság térvesztése csakis ezzel állítható meg és ezzel fordítható vissza az egyre gyorsuló asszimilációs folyamat. A rendszerváltást követő években a határon túli magyarságban élt egy erős vágy, hogy pótolja önmaga számára azt az érzelmi hiányt, amit az anyanemzettől való elszakítás jelentett számára. Ez többé-kevésbé sikerült is a határok megnyitásával, az információ szabad áramlásával, a rokoni szálak újraélesztésével. Az elszakított nemzetrészek összefogására létrejött politikai érdekvédelmi szervezetek megteremtették az összetartozást jelentő kapcsolattartási folyamatok feltételeit. Tették mindezt érzelmi alapon, és ahogy az anyaországban változtak a kormányzati ciklusok, úgy változott az érzelmi befolyás a határon túli magyar emberekre. Ez erősen visszavetette azt a rendszerváltás idejében magasra csapott fellángolást, így mára egyféle politikai káosz alakult ki az emberek gondolatvilágában. Egy dolog viszont megmaradt változatlan – a megélhetés biztonságára való törekvés. A mindennapi kenyér fontossága, a családjaink anyagi biztonsága sok esetben felülír bizonyos érzelmi kötődéseket. A halandó kárpátaljai ember, ha a szükség arra kényszeríti, belső Ukrajnában, Oroszországban, természetes módon Magyarországon vagy éppen Spanyolországban vállal munkát, hogy biztosítsa családja számára a megélhetést. Ez a migráns életmód számos esetben a családok széthullásához, idegen földre költözéshez vezet. Nem érdemes a szórványosodás okait fejtegetni, hisz világosan látszik, hogy a megélhetés meghatározó szerepet játszik ebben. Ezért mindazon társadalmi szervezetnek, amely bármilyen fokon felelősséget vállal a kárpátaljai magyarságért, és érdekvédelmi szervezetként definiálja önmagát, kötelessége felvállalni a reá eső részt a kárpátaljai magyarság megélhetését biztosító feltételek megteremtéséből. Ezt tette a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, amikor eldöntötte, hogy hozzálát a kárpátaljai magyarság gazdasági stratégiájának kidolgozásához. Annál is inkább, hogy más határon túli területek szervezetei ezt már megtették. Nem kevésbé fontos az a tény, hogy az anyaországnak jelenleg kisebbségbarát, s az elszakított nemzetrészek határon átívelő egyesítését előirányzó kormányzata van. A kárpátaljai gazdasági program vezérfonala – az itt élő magyarság gazdasági életének integrálása az összkárpát-medencei magyar gazdasági életbe. A regnáló magyar kormány miniszterelnöke az elmúlt hónapokban többször is utalt arra, hogy a következő kormányzati ciklus a határon túli magyarság gazdasági életének megszilárdítását fogja szolgálni. Ez hittel tölt el bennünket, és ez szolgál alappillérként az általunk kidolgozott gazdasági stratégia számára is. Hisszük, hogy programunkkal sikerül pótolni egy súlyos mulasztást, és meg tudjuk mutatni azt az irányt, amely a kárpátaljai magyarság egységes gazdasági önállósulásához fog vezetni. Nagy szükségünk van erre, mivel a kárpátaljai magyarság máig keresi a helyét a rendszerváltás óta kialakult gazdasági viszonyok között. Az itt megfogalmazott gazdasági terv legfontosabb gyakorlati célja az, hogy valós képet fessen azokról az ukrajnai, kárpátaljai, határ menti magyar lakta járások társadalmi-gazdasági

3

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve viszonyairól, amelyből kiindulva egy átfogó, de mégis a magyarság érdekeire fókuszáló gazdaságstratégiai tervet fektet le. A tanulmány a közelítés módszerét alkalmazza úgy, hogy egy hármas bontásban jutunk el a helyzetképtől a stratégiáig: I. fejezet: Helyzetelemzés, II. fejezet: Lehetőségelemzés, III. fejezet: Fejlesztési stratégia kijelölése. A közelítés módszere azt jelenti, hogy a helyzetelemzésnél kiindulunk az ukrajnai és kárpátaljai makro adatokból és ismeretanyagból, majd közelebb kerülve megyénk társadalmi-gazdasági helyzetének megismeréséhez eljutunk a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetéig (1. ábra). 1. ábra: Tanulmány logikai ábrája

Forrás: Saját szerkesztés.

Nem célunk operatív fejlesztési tervet adni azoknál az országos, ukrán állami, illetve nemzetközi területekhez kapcsolódó problémákra vonatkozóan (bár megjegyezzük a fő stratégiai irányokat ezeken a területeken is), viszont azokon a területeken, ahol a kárpátaljai magyar civil szervezetek, magánvállalkozások, valamint a velünk partner kapcsolatot aktív szinten ápoló magyar kormányzat esetében meghatározunk egy elsődleges cselekvési tervet. Ez a cselekvési terv iránymutató, további közös gondolkodást elindító kíván lenni, mivel a feladatokat a jövőben olyan kormányzati (GO) és nem-kormányzati (NGO) civil- és profitorientált szervezetekhez kell delegálni, amelyek bevonása további egyeztetések és munkák eredménye kell, hogy legyen. A tanulmány elsődlegesen szekunder adatokra támaszkodik, mely információk országos és megyei statisztikai hivataltól, további tanulmányok eredményéből származnak. Közvetett módon olyan jelleggel primőr információk is vannak a munkában, hogy az egyes fejezetek szerzői saját kutatásukat, megjelent publikációikat felhasználva határozták meg témájuk mondanivalóját.

4

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve I. Helyzetelemzés Az alábbi fejezet makro elemzési megközelítésénél az országos szempontokat vettük figyelembe, ahol azt vizsgáltuk, hogy társadalmi és gazdasági viszonyok bontakoztak ki a rendszerváltás óta vidékünk tágabb környezetében.

1. Makro elemzés 1.1.

Ukrajna társadalmi helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban Darcsi Karolina

A Szovjetunió szétesésével 1991-ben függetlenné vált Ukrajna 52 millió lakosságú államként, 603 700 km2-nyi területen kezdte meg történetét, komoly gazdasági potenciállal, atomfegyverekkel, amelyhez értelemszerűen hozzájárultak a szocializmussal együtt járó problémák is. A függetlenné válás alapvető gazdasági-társadalmi és politikai változásokat hozott. Ukrajna a demokrácia intézményének kiépítését és a piacgazdaságra való áttérést tűzte ki céljául. Államformája köztársaság lett, az irányítás tekintetében ötvöződnek mind az elnöki, mind a parlamentáris köztársaság elemei. A rendszerváltással együtt járt a gazdaság mélyrepülése, a Szovjetuniónak mint gazdasági egységnek a megszűnése komoly problémákkal szembesítette a független Ukrajnát. Az egykor virágzó szocialista nagyvállalatok sorra válságba kerültek, a tulajdonviszonyok megváltozása, a munkahelyek megszűnése, a kialakuló áruhiány, a befagyasztott és évekig ki nem fizetett nyugdíjak és bérek, valamint a növekvő munkanélküliség maga után vonta a társadalom korábbi stabilitásának megszűnését. A kiterjedt feketegazdaság és a hatalmas méreteket öltő korrupció tovább nehezítette a válságból való kilábalást. A gazdaság teljesítménye az 1990. évi szinthez képest 1999-re megközelítőleg 60%-al esett vissza, az országnak egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy stabilizálni tudja a helyzetet és kijöjjön a válságból. Az ukrán gazdasági rendszer azóta sem vált önfenntartóvá, a gazdaság nem képes megtermelni a hivatalos államapparátus és szociális szféra fenntartásához szükséges eszközöket, így az ukrán politikai rendszer mozgásban tartásához elengedhetetlenül szükséges a külső segítség. A két fő forrás, ahonnét ehhez Ukrajna hozzájut Oroszország és a Nyugat. A függetlenné válással járó folyamatok nagyban befolyásolták az ország demográfiai helyzetének alakulását is. A közel 52 millió fős ország lakossága az elmúlt két évtizedben megközelítőleg 10%-kal csökkent. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Ukrajna lakosságának száma nem sokkal haladta meg a 48 milliót, becslések szerint a népesség száma jelenleg mintegy 45,5 millióra tehető. Az erőteljes népességfogyás egyik oka a természetes szaporodás számának jelentős visszaesése (Molnár 2005). A kedvezőtlen gazdasági körülmények negatívan befolyásolták a gyerekvállalási kedvet, a hivatalos statisztikák szerint az ukrán családok kétharmada egy gyermekes. Az elmúlt húsz évben jelentősen visszaesett a házasságkötések száma, a válások száma viszont növekedett, mindemellett negyedével emelkedett a halálozások száma. Az így kialakuló természetes fogyás következtében az ukrán lakosság évente átlagosan 286,1 ezer fővel csökkent. A nemek arányát tekintve Ukrajna esetében nőtöbblet jellemző. Jelentős változások

5

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve következtek be az elmúlt két évtizedben az ország lakosságának korösszetételében, a gyermekkorúak aránya csökkent, míg az idősebb lakosság aránya növekedett, ami egy elöregedő társadalom képét vetíti előre. (Dancs 2009, pp. 25-35) Az ukrán népességszám drasztikus csökkenésének másik oka a nemzetközi migrációban keresendő. Az alacsony jövedelmek és a kedvezőtlen munkavállalási lehetősek következtében a függetlenné válás óta ukránok százezrei vállalnak munkát különböző külföldi országokban. A huzamosan külföldön tartózkodó ukrán ·állampolgárok száma jelenleg is milliós nagyságrendre tehető. A nyugati országok közül elsősorban Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Csehországban vállalnak munkát, de jelentős számú ukrán vendégmunkás él Oroszországban és a volt szovjet tagköztársaságok közül Kazahsztánban is. Az ország nemzetiségi összetételét tekintve a hivatalos statisztikai adatok alapján a lakosság 77,8%-a ukrán, 17,3%-a orosz, 0,6%-a belorusz, 0,5%-a moldáv, 0,5%-a krími tatár, 0,4%-a bolgár, 0,3%-a magyar, 0,3%-a román, 0,3 %-a lengyel és 2%-a egyéb nemzetiségű. Az ország lakosságának nemzetiségi hovatartozását a népszámlálások alkalmával mérik fel, az így készített statisztikák azonban nem fedik teljesen a valóságot, ugyanis csupán a szovjetek által elfogadott nemzetiségi csoportokat veszik számba, ahonnan kimaradnak az olyan nemzetiségi kisebbségek, mint például a ruszinok. Tovább rontja a valós képet az is, hogy az anyanyelv nem mindig esik egybe az etnikai identitással. Az ukrán anyanyelvű ukránok és az orosz anyanyelvű oroszok mellett külön csoportot alkotnak az orosz anyanyelvű ukrán identitással rendelkezők, mely felosztás a nyugatról keletre haladó földrajzi mintákat is követi. Az államalkotó ukránok mellett a legjelentősebb szerepet a nagyszámú orosz kisebbség játssza. Az oroszokhoz képest jóval kisebb arányban van jelen az országban a többi kisebbség. A népesség területi elhelyezkedésének tekintetében a keleti megyékben elsősorban oroszok, Kárpátalján magyarok, Bukovinában románok, a Krímen a tatárok élek. Tisztán ukránok által lakott területek az ország középső és nyugati részében találhatóak, a fennmaradó területek többnemzetiségűek (Hrytsenko 2008, pp: 197-222). A jelenlegi Ukrajna területének jelentős része a 20. századot megelőzően, évszázadokon keresztül az orosz birodalomhoz, Lengyelországhoz és az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak. A különböző területek társadalmi-gazdasági fejlődése eltérő módon alakult, ami területi, kulturális és nyelvi megosztottságot eredményezett. Történelmi, gazdasági és természetföldrajzi szempontból Ukrajna négy nagyobb régióra osztható: Nyugat, Középnyugat, Kelet és Dél. A régiók tekintetében erős különbözőség van a népesség etnikai, demográfiai, urbanizációs viszonyai és politikai beállítottsága között. Nyugat magába foglalja Kárpátalját, Galíciát, Volhíniát és Bukovinát, központja Lemberg. A Krímet leszámítva ez a terület vált legkésőbb az USZSZK részévé és itt a legerősebb a közép-európai öntudat. A nyugati országrész társadalmát, a polgárosodás útján előrehaladott, erős nemzeti öntudattal rendelkező többségi ukránok és különböző nemzetiségi kisebbségek alkotják. A nyugati régió számít az ukrán nemzeti erők központjának, innen indultak az első nemzeti demokrata mozgalmak, megmozdulások. Középnyugat a centrum, a régió mintegy két évszázada orosz érdekszféra alá tartozik. A fővárost magába foglaló oroszok és ukránok által vegyesen lakott régióban a közép-európai tradíciók a Kijevi Rusz kulturális örökségére épültek rá. A keleti országrész számít a harmadik nagy makrorégiónak. A későn benépesített terület a XX. század folyamán az ország ipari fellegvárává vált. Az elsősorban oroszok által lakott, erősen urbanizált régió, vagyis a donbászdnyepropetrovszki terület adja a nemzeti össztermék jelentős részét. A térség központja Harkov,

6

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Dnyipropetrovszk és Donyeck. A régió ipari-munkás társadalma jellegzetes lokális Doneci öntudattal rendelkezik, ami részben azt jelenti, hogy a keleti lakosság is ukránnak vallja magát, csak ukránságát másként ítéli meg. A déli terület társadalmi-gazdasági szempontból a XX. század elejéig a keleti régióhoz hasonlóan fejlődött, annyi különbséggel, hogy itt kisebb mértékű volt az iparosítás (Karácsony 2006). A területhez tartozik a Krím Autonóm Köztársaság, Ukrajna egyetlen autonóm státusszal bíró közigazgatási egysége. Az 1954-ben Szovjet-Ukrajnához csatolt Krím félsziget lakossága 1,9 millió fő, nemzetiségi összetételét tekintve 58%-a orosz, 24%-a ukrán és 12%-a krími tatár. A keleti és nyugati régiók között fennálló különbségek a legélesebbek az országban. A felsorolt régiókon belül külön kategóriát képez a nyugati területhez tartozó soknemzetiségű Kárpátalja, mely terület történelmi múltjából és határ menti fekvéséből adódóan számos tekintetben különbözik a nyugat ukrán területektől. A posztkommunista térség egyik jellegzetessége, a gazdasági és politikai rendszer sajátos összefonódása. A rendszerváltást követően a hatalmat átvevő új elit három csoportból tevődött össze: az első csoportba tartoznak a korábbi rendszerrel szembenálló nemzeti erők, a másodikba a régi rendszerből átkerült egykori párt és nomenklatúra elit, míg a harmadikba a gazdaságot irányító különböző oligarchikus csoportok. A csoportok között zajló pozícióharc az ukrán társadalom legintenzívebb érdekkonfliktusát jelenti (Hroch 2004). A függetlenség elnyerése óta Ukrajnában nem sikerült teljes mértékben meghonosítani a nyugati típusú demokratikus intézményrendszert. A választások eredményét az elmúlt húsz évben számos tényező befolyásolta. Ezen tényezők közé tartoznak a különböző választási csalások, a szavazatvásárlás, a megfélemlítés, a választási korrupció, valamint az úgynevezett „adminreszursz” vagy más néven adminisztratív erőforrás felhasználása. Az Economist magazin által évente kiadott Demokrácia Index kiadványban különböző szempontok figyelembevételével a világ országainak demokratikus szintjét mérik. A 2011-es adatok alapján Ukrajna a 79. a rangsorban nem sokkal Hong-Kongot, Szingapúrt és Guatemalát megelőzve. Egy 10-es skálán az ország demokratikus indexe 5,94 pont, a politikai kultúra szintje 4,38 pont volt. Az ún. Economist Intelligence Units (EIU) elemzési módszerrel készített jelentés négy különböző kategóriába sorolta az országokat: teljes demokrácia, törékeny demokrácia, hibrid rendszer és tekintélyelvű rendszer. Ukrajna a hibrid rendszer besorolásba került (Economist Intelligence Unit 2011). A legutóbbi parlamenti választást követően a nemzetközi megfigyelők erősen bírálták Ukrajnát, nyilatkozataikban a demokratikus fejlődés szempontjából visszalépésnek minősítették a 2012-es ukrajnai választásokat. Egybehangzó véleményük szerint a választásokon nem voltak biztosítva az egyenlő feltételek. A szavazás menetét, illetve a szavazatok leadását különféle manipulációk és csalások kísérték. Az ukrán társadalom politikai ingerküszöbét nehéz átlépni, a társadalom jelentős része elnézi a választási csalásokat, a szavazatok megvásárlását, eltűri a nyomásgyakorlást, ami azzal magyarázható, hogy a felnőtt lakosság jelentős része a szovjet éra alatt szocializálódott, ahol nem voltak hagyományai a demokráciának s az elmúlt két évtizedben jelentősebb minőségi változást nem tapasztalt a demokrácia magatartásformáit illetően. A „narancsos forradalom” volt az egyetlen nagyobb szervezett megmozdulás, ahol az ukrán társadalom felemelte hangját az uralkodó elit választási csalásaival szemben.

7

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 1.2.

Ukrajna gazdasági helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban dr. Bacsó Róbert

Ukrajna 1991-től a piacgazdaság útjára lépet. Ez az út pedig az árak addigi állandóságából a liberalizáció felé mozdult el. A gazdasági szerkezet nagyipari jellegű volt és a gazdaság működésének ez volt mozgatórúgója és egyben „achillesi sarka” is. A volt szovjet államokkal lévő gazdasági kapcsolatok megszűntek és a nagy ipari gyárak bezártak vagy sokkal kisebb kapacitáson működtek. A már független Ukrajna gazdasága a 90-es évek elején állandóan zsugorodott és 1995ben a GDP csak a 44%-át tette ki az 1990-es értéknek. A gazdasági teljesítmény csökkenésének egyik fő tényezője volt az árak és ezen belül az energiaárak liberalizációja. Ennek következményeként már 1992-ben az árak harmincszorosára emelkedtek egy év alatt, a nyersolaj ára több mint a hússzorosára, a földgázára pedig huszonötszörösére emelkedett, hisz a beszerzői árat a piacgazdaság mechanizmusa diktálta. A 90-es évek eleje Ukrajnában a magas infláció időszaka is volt: 1991-ben 390%, 1992-ben 2100%, 1994-ben pedig 501%, de az abszolút rekord 1993-ban volt, amikor is az IMF számításai alapján az ukrajnai hiperinfláció mértéke 10256% volt és a világon a legnagyobb volt abban az évben. Ilyen makrogazdasági körülmények között megszakadtak a monetáris kapcsolatok a gazdaság szereplői között, amelyek áttértek a direkt árucserére (barter). Ekkor már a gazdasági szereplők közötti „fizetésképtelenség” elérte a GDP 40%-át és növelte a vállalatok között a pénzügyi bizalomvesztést. A fentiek fényében magasra nőtt a bértartozás mértéke és annak kifizetési ideje. Az állami szférában dolgozóknak fél éves, de akár 1 éves bértartozásuk is volt, hisz az állami költségvetés állandó deficittel harcolt. A 90-es években zajlott le a privatizációs folyamat, 1995-ig, vagyis 3,5 év alatt, az állami tulajdon aránya 96%-ról 62%-ra csökkent. Az akkori ún. „értékpapíros privatizáció”-nak köszönhetően több tíz millió dollár értékű ipari vállalkozások, gyárak áron alul kerültek magántulajdonba. Ez a privatizációs forma 1999-ig tartott. Ez után elkezdődött a pénzalapú privatizáció, ami még máig is tart. A negatív gazdasági változások kihatással voltak az emberek életszínvonalára. 1991-95 között a reálbér értékvesztése elérte a 67%-ot. A havi átlagbér a 90-es évek végén 50 USD körül mozgott és a lakosság 80%-a a létminimum alatt élt. A munkanélküliségi ráta ekkor 40% volt. Az egyik legnagyobb csapás a lakosság számára az volt, hogy szovjet takarékbankban lévő betéteket zárolták és azokat nem fizették ki. A Szovjetunió széthullásakor (1991-ben) az ukrán SZSZK lakosság betéteinek értéke meghaladta a 116 mrd. szovjet rubelt, ami az akkori reális (fekete)piaci árfolyamon számítva elérte a 10 mrd. USD-t. A gazdasági stabilitás érdekében 1996-ban volt lebonyolítva a pénzügyi reform, mikor az ukrán karbovenec a jelenlegi nemzeti valutára, a hrivnyára volt beváltva 100000:1 arányban. 2000-től kezdődően figyelhető meg az ukrán gazdaság fellendülése, 2008-ig a progresszió töretlen volt: a GDP magas ütemben, évi 7-8%-al nőtt. Kezdetben a kohászat és vegyipar nemzetközi konjunktúrája jelentette a növekedés motorját, majd 2005-től a belső kereslet (hitel expanziótól is fűtött) ugrásszerű bővülése is hozzájárult ehhez. A 2008 második félévétől kibontakozó pénzügyi-

8

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve gazdasági válságot Ukrajna kedvezőtlen belső feltételekkel fogadta: jelentős külső eladósodottság, nagy és gyorsan növekvő külkereskedelmi mérleghiány; túlfűtött belső kereslet; nagymértékű lakossági eladósodottság; a lakosság alsóbb jövedelmű rétegeinek gyorsuló leszakadása jellemezte. Ukrajna 2005-től folytatott, belső fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikája, a teherbíró képességét jelentősen meghaladó szociálpolitikája, és a szükséges szerkezetváltás elmaradása miatt 2008 közepére a globális folyamatoktól függetlenül is válság közeli helyzetbe került. 2009-ben Ukrajnát egyaránt sújtotta a pénzügyi válság, a hitelforrások beszűkülése és a gazdaság meghatározó ágazatainak (kohászat, vegyipar, építőipar) nemzetközi és belföldi recessziója. A válság előidézte több bank megszülését és pénzpiaci pánikot okozott, ami miatt több hónapig befagyasztotta a betétek levételét a banki szektorból. Az ukrán nemzeti valuta ebben az időben 60%-al devalvált és a külföldi tőke kiáramlását idézte elő, és az ukrán bankszektorból kivonultak olyan nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Swedbank, Pireus bank, Forum, ING, Generali stb. Ukrajna egyik legnagyobb jelenlegi problémája a magas államadósság. Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna államadóssággal kapcsolatos problémái nem újszerűek, hisz már a 90-es években is ádáz harcot vívtak vele az akkori kormányok. 2012 végére az államadósság meghaladta az 500 mrd.hrn. (65 mrd.USD) és a GDP 39,2%, a kamatkifizetések abban az évben 35 mrd. hrn. volt (2. ábra). 2. ábra: Az ukrán GDP-arányos államadósság és a kamatkifizetési kötelezettség a GDP százalékában a függetlenség kikiátlása óta 70

50

9

56,1

60 45,9

5,5

40,6

40 3,4

30 20

25,2

10 0,3

0,8

10 9 8 45,3 7 39,5 39,2 36,5 36,3 6 34,8 33,5 29 5 24,7 4 17,7 14,8 20 3,4 3 2,8 12,3 2,6 2,5 2,5 3,1 2,5 2,32 1,8 1,7 1,5 1,2 1 0,8 0,6 0

19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12

0

30,5

2,7

48,1

61

Évek GDP-arányos államadósság, %

Kamatkifizetési kötelezettség a GDP százalékában

Forrás: Saját szerkesztés az Ukrán Nemzeti Bank adatai alapján A magas államadósság, törlesztő részletek folyamatos kifizetése az IMF-nek és újak folyósításának felfüggesztése, kamatfizetés növekedésé, valamint Ukrajna állandósulóvá vált fizetési mérlegének deficitje ahhoz vezetett, hogy az ország valutatartalékai rekordmélységre zuhant, és 2013 novemberében 20,2 mrd. USD volt, ami rekordmélységű 2005 óta. Jelenleg az ukrán valutatartalékok már az 1/3-ot sem teszik ki az államadósság összegének, ezért csak refinanszírozással történhet az államadósság rövidtávú megoldása.

9

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

1. táblázat: Ukrajna nemzetközi valutatartalékainak változása a 2004-2012 években Év végi állomány, ml. $. Évközi változás, ml. $ Változás üteme, % 9 714,78 2 771,78 +39,92 19 390,58 9 675,80 +99,60 22 358,10 2 967,52 +15,30 32 479,06 10 120,96 +45,27 31 543,20 -935,86 -2,88 26 505,11 -5 038,09 -15,97 34 576,40 8 071,29 +30,45 31 794,61 -2 781,79 -8,05 24 546,19 -7 248,42 -22,80

Forrás: Saját számítás az Ukrán Nemzeti Bank adatai alapján. A gazdaság zsugorodásának és a gazdasági konjunktúra csökkenésének következtében az állami költségvetésben óriási deficit keletkezett, amit az Ukrán Nyugdíjalap állandó „pénzszegénysége” is tetéz. A 2012-ben életbe léptetett nyugdíjreform nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat – nem tudta csökkenteni az Ukrán Nyugdíjalap deficites működését. Ahogy a költségvetési adatok előrejelzik, még nagyobb deficittel zárja a 2013. évet az alap, mint az előzőt. Hiába emelték meg a nők számára a korhatárt és a minimálisan ledolgozott évek számát 10 évvel mind a nők, mind a férfiak számára is. A gyors ütemű ukrán államadósság-növekedés a következő tényezők hatására történt: az Ukrán Nyugdíjalap állandó deficitje; a 2012-es közös lengyel-ukrán rendezésű futball Európa Bajnokság rendezési költségeinek állandó növekedése; az ukrán Naftogaz tarifakülönbségek kiegyenlítésére felvett kölcsönök; az olcsóbb hitelek drágábbakkal való lecserélése (refinanszírozása); az államadósság növekedésének következtében a felvett hitelek kamatkifizetés százalékainak növekedéséhez is vezetett (amennyiben 2008-ban csak 3,2 mrd hrn. tettek ki a kamatkifizetések, akkor 2013 – már 35 mrd.hrn. tesz ki); az állam által garantált hitelállomány növekedése (Ukravtodor, Naftogaz hiteleinek ugrásszerű növekedése, amelyeknél az állam kezességet vállal). A pénztelenséget bizonyítja az a tény, hogy 2013. november 1-én az Egységes Kincstári számlán az ukrán államnak összességében 410 ml. hrn. volt, ami a 2003 óta a legcsekélyebb számlaegyenleg. Ez ahhoz vezetett, hogy a 90-es évek óta először az állami intézmények dolgozói több hetes késedelemmell kapják bérüket, a szociális juttatásokon élők pedig néhány napos késedelemmel kapják meg a nyugdíjakat és segélyeket. Több elemző is úgy véli, hogy az ukrán gazdaság mély recesszióba zuhant.

10

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2. Kárpátalja társadalmi-gazdasági és természetföldrajzi helyzetének értékelése 2.1.

Kárpátalja társadalmi helyzete és tendenciái Darcsi Karolina

2.1.1. Kárpátalja mint közigazgatási egység Kárpátalja jelenleg „Zakarpatszka Oblaszty” néven Ukrajna egyik nyugati megyéje, központja Ungvár. A vidék a történelem során többször is gazdát cserélt, mintegy ezer esztendeig a történelmi Magyarország részét képezte, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia kapta meg. Az 1938-as első bécsi döntés rövid ideig visszacsatolta a területet Magyarországhoz, majd 1945-ben a Szovjetunióhoz, azon belül az USZSZK-hoz került egészen a rendszerváltásig. A gyakori „ország-váltásokkal” együtt járt a politikai berendezkedésnek, a nyelvnek, a közigazgatás szerkezetének a váltása is, ami nagyban meghatározta a vidék és az itt élő emberek sorsát. (Orosz, 2007). A megyét 13 járás (Beregszászi-, Huszti-, Ilosvai-, Munkácsi-, Nagybereznai-, Nagyszőlősi-, Ökörmezői-, Perecsenyi-, Rahói-, Szolyvai-, Técsői-, Ungvári-, és Volóci járás) és 5 megyei alárendeltségű város (Beregszász, Csap, Huszt, Munkács, Ungvár) alkotja, melyhez 6 járási jogú város, 19 városi típusú település és 579 falu tartozik. A független Ukrajna létrejötte óta a megye közigazgatásának változásai között említhető, hogy 3 várost megyei alárendeltségű szintre emeltek, egy városi típusú település megkapta a járási jogú státuszt, e mellett 31 új falusi tanács alakult, és további 9 település állította vissza önállóságát, melyeket korábban egyesítettek. Már 1991-ben megkezdődött a települések történelmi neveinek visszaállítása, összesen 43 település nyerte vissza régi elnevezését (Jogszabályi rendelkezések Ukrajna területi-közigazgatási rendszeréről 1991-2009). A közigazgatási egységekben a lakosság egyenlőtlenül oszlik el. 2.1.2. Népesség Az elmúlt két évtizedben az összukrajnai átlaghoz képest a megye demográfiai mutatói kedvezőbben alakultak. Kárpátalja összlakossága az 1989-es népszámlálási adatokhoz képest jelentősen nem változott. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a megye lakossága 1 253 160 főt tett ki, a 2008-as statisztikai adatok alapján a megye állandó népessége 1 239,8 ezer fő, ami az ország népességének 2,7 %-át jelenti, így 17. helyen szerepel a megyék rangsorában (Molnár 2009). A régió lakossága a 2010-ben 1 2 44,8 ezer fő. 2. táblázat: A Kárpátalja területen élő nemzetiségek lélekszámának alakulása 1989 és 2001 között

lélekszám Nemzetiség ukrán magyar román orosz cigány szlovák német belorusz egyéb össznépesség

1989 2001 976 749 1 010 127 155 711 151 516 29 485 32 152 49 458 30 993 12 131 14 004 7329 5695 3478 3582 2521 1540 8756 5005 1 245 618 1 254 614 Forrás: Molnár 2005, pp. 20.

11

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Kárpátalja egyik sajátossága a változatos nemzetiségi összetétel, a legutóbbi népszámlálási adatok alapján több mint 90 nemzetiség képviselője él a területen. Legnagyobb számban vannak az ukránok (ruszinok), arányuk 80,5%-ot tesz ki. A sajátos nyelvvel és kultúrával rendelkező helyi szláv lakosság nemzetiségi hovatartozásának megítélése erősen megosztja ukrán tudományosságot (Orosz 2007:15), a ruszinok ügye a rendszerváltás óta vissza-visszatérő politikai napirendi kérdések közé tartozik. A megye lakosai között a második helyen szerepelnek a magyarok, arányuk 12,1% -ot tesz ki a megye összlakosságából. A többi kisebbség lélekszáma nem éri el a 3 %-ot, köztük jelentősebb számú közösség a román (2,6%), az orosz (2,5%), a cigány (1,1%), a szlovák (0,5%) és a német (0,3%) kisebbség (Dövényi 2012: 964-966). A nemzetiségek együttélésére az elkülönülés jellemző, a vegyes-házasságok aránya nem túl magas. A területen élő nemzetiségek toleránsan viszonyulnak egymáshoz. Az ukrán szélsőségesek részéről indított magyarellenes kirohanásokat leszámítva, melyek az utóbbi években elszaporodtak, általánosságban jónak mondható a magyarok és a többségi nemzethez tartozó ukrán, ruszin lakosság közötti viszony. Szintén jó a magyarok viszonya az oroszokkal és más nemzetiséghez tartozókkal. A megye népességének 37%-a városokban, 63%-a falvakban él. Nemi összetétel szerint a nők vannak többségben. Az elmúlt húsz évben a népesség migrációjában a kivándorlási többlet volt jellemző. A megyét elhagyók jelentős része különböző nyugati országokba telepedett le, illetve Ukrajna más területeire költöztek, míg az ide települők túlnyomó többsége ország többi megyéjéből érkezett. 2.1.3. Magyarság A kárpátaljai magyarság – mint nemzeti kényszerkisebbség – a trianoni békeszerződés után jelent meg. Helyzetét nagyban determinálták a történelem folyamán többször változott államhatárok módosulásai, melynek következtében a kisebbségi helyzetbe került magyar közösség mindvégig szembe kellett nézzen a többségi nemzet részéről indított asszimilációs törekvésekkel. Lélekszámában és össznépességen belüli arányában jelentős változások történtek. A szovjet rendszerben megtizedelt és háttérbe szorított magyarság helyzete a független Ukrajna keretén belül sem rendeződött megfelelően. Kisebbségi helyzetük ma is olyan problémákat vet fel, melyek megoldása nélkül nem képzelhető el a közösség identitásának megőrzése és megmaradása. 2.1.4. Demográfiai mutatók A 2001-es népszámlálási adatok alapján a magyar lakosság lélekszáma 151,5 ezer fő, amely az ukrajnai magyarság 96,8 %-át teszi ki. A magyarság lélekszáma rendszerváltás óta csökkenőben van, ami elsősorban az anyaországba történő kivándorlásnak, az alacsony gyerekvállalási kedvnek, másrészt az asszimilációs folyamatoknak köszönhető. Területi megoszlás szerint a járások összlakosságához viszonyítva egyedül a Beregszászi járásban alkotnak többséget a magyarok, arányuk 76,1 % (41163 fő); a Nagyszőlősi járásban 26,2 % (30874 fő); az Ungvári járásban 33,4 % (24822 fő); a Munkácsi járásban 12,7% (12871 fő); a Técsői- Huszti- Rahói járásokban pedig 5000 fő alatti a magyar lakosság lélekszáma. A többi járásban a magyarok aránya nem haladja meg az 1 %-ot. Beregszász városban mára 50% alá esett a magyarok aránya (12785 fő), a többi városban ez az arány 10 % alatt van. A kárpátaljai magyarság a határ menti sávban, többségében egységes magyar nyelvterületen, tömbszerűen helyezkedik el. Falvakban él

12

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 64,6% -uk, további 8,8 % úgynevezett városi típusú településen, 26,6% pedig városokban (Molnár 2005, 20-39). A felekezeti hovatartozást illetően kárpátaljai magyarság három felekezet között gyakorolja vallását: legtöbben a magyarok közül – mintegy százezren – a református egyházközösséghez tartoznak, megközelítőleg 20 %-ot tesznek ki a római katolikusok és 8% a görög katolikusok aránya. Az ukrán lakosság zöme ortodox, kisebb részük görög katolikus, vagyis felekezeti hovatartozásban eltér a magyar nemzetiségűektől. 2.1.5. Politikai aktivitás A demokráciára való áttérés kétségtelenül minőségi változást jelentett a kárpát-medencében élő nemzeti kisebbségek – köztük a magyarok – helyzetét illetően is. A kárpátaljai magyarság számára is a rendszerváltás időszakában nyílt lehetőség az önszerveződés útjára lépni. Ekkor fogalmazódik meg a helyi magyarságnak az önrendelkezéshez való jog iránti igénye is, mely a rendszerváltás időszakában zajló sikertelen autonómiatörekvésekkel folytatódott. Bár voltak ígéretek és különböző politikai alkuk az autonómia megadására vonatkozóan, azonban az ügy véghezviteléhez szükséges politikai akarat mindvégig hiányzott a többségi nemzet részéről. Az újonnan létrejövő erősen centralizált, unitárius államberendezkedésű Ukrajna a nemzeti eszme irányvonala mentén próbálta megteremteni és megerősíteni államiságát, melybe a kárpátaljai magyarok számára megígért autonómia nem fért bele. A magyar közösség ezen irányú törekvéseit az ukrán politikai elit nagy része máig negatívan értelmezi, s a szeparatizmus lehetőségét látva benne elutasítják azokat. A független Ukrajna létrejötte óta számos magyar szakmai-, civil-, kulturális- és politikai szerveződés alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar közösség fennmaradását elősegítsék, érdekeiket a független ukrán államban képviseljék. A magyarság az eddig megtartott valamennyi ukrajnai választáson valamilyen formában részt vett, a parlamenti- és helyhatósági választások alkalmával a magyar érdekek képviseletére saját jelölteket állított mind parlamenti, mind helyhatósági szinteken. A két legjelentősebb magyar politikai szervezet és párt napjainkban: a KMKSZ (KMKSZ - UMP)1 és az UMDSZ (UMDP)2. Szakmai szervezetek közül kiemelkedő a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség.

1

KMKSZ – Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. 1989-ben alakult Ungváron, a kárpátaljai magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezeteként, elnökévé Fodó Sándort választották, 1996tól a szövetség elnöke Kovács Miklós. A KMKSZ kiépült alapszervezeti hálózattal rendelkezik. A 2010-es évben a Szövetség 40190 tagot számlált, 110 alapszervezettel és 5 középszintű szervezettel rendelkezik. Kárpátalján jelentős politikai erőnek számító nemzetiségi szervezet. KMKSZ UMP – KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt, 2006-ban alakult, alapítója a KMKSZ. Elnöke: Kovács Miklós. 2 UMDSZ – Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. A KMKSZ hívta életre 1991-ben, az Ukrajnában élő magyarok ernyőszervezeteként. Alapítói voltak a KMKSZ, a Lembergi Magyarok Szövetsége valamint a Kijevi Magyarok Egyesülete, elnökének Fodó Sándort választották. A szövetség megalakítását követően érdekellentétek alakultak ki az alapítók között. Mivel a tagoknak nem sikerült közös álláspontra jutni KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZben. A demokrata szövetség új elnökének 1996-ban Tóth Mihályt választották meg, ami a későbbiekben maga után vonta a KMKSZ-UMDSZ szembenállás kialakulását. Az UMDSZ 2002-ig jelentősebb tagsággal nem rendelkezett, ekkor került sor a szervezet megújítására, elnökévé Gajdos Istvánt választották és elkezdték a KMKSZ-hez hasonló szervezeti struktúra és a tagság kiépítését. Az UMDSZ 2006-os hivatalos kiadványa szerint a demokrata szövetség 12 középszintű, 13 regionális és 143 alapszervezettel rendelkezik, tagsága 22761 fő. A szövetségnek 14 kollektív tagszervezete van. Mára az UMDSZ-t a KMKSZ ellenszervezeteként, riválisaként tartják számon.

13

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2.1.6. A magyarság problémái A kárpátaljai magyarság problémáit Gulácsy Géza négy problémakörbe csoportosította: gazdasági, szociális, politikai-adminisztratív és kulturális. A gazdasági problémák az országban élő valamennyi nemzetiséget érintik, így azok megoldására a magyarság önállóan nem képes. A szociális problémák a lokális érdekvédelem és a hatékony szociális védelem hiányából valamint a demográfiai és migrációs folyamatokból adódnak. A politikai-adminisztratív problémákhoz tartozik a szovjet rendszerből átvett, a magyarság szempontjából negatív közigazgatási felosztás és az önigazgatás lehetőségének korlátozottsága, melynek következtében a magyarság szétszórtan vesz részt a területi politikai döntések meghozatalában. További problémát jelent, hogy számarányához képest jóval alacsonyabb a magyarok képviselete a végrehajtó és döntéshozó szervekben, így nem tudják érvényre juttatni saját érdekeiket. A kulturális problémák körébe tartoznak az oktatás-nevelés, művészet, kétnyelvűség és közművelődés területén felvetődő gondok (Gulácsy 2009). A fent említett problémaköröket Gulácsy még 1990-ben fogalmazta meg, megoldásukra azóta sem került sor, sőt az elmúlt húsz évben meghozott intézkedések a felsorolt problémák súlyosbodásához vezettek, sok esetben ellehetetlenítve a kisebbségek, köztük a magyarság helyzetét is. 2.1.7. Oktatás Egy nemzeti kisebbség megmaradásában fontos szerepet játszanak az anyanyelvű oktatást biztosító intézmények, melyek a kisebbség nyelvének és kultúrájának hordozói. Kárpátalján közel 100 magyar állami oktatási intézmény működik: köztük óvodák, általános iskolák, középiskolák, a működésükhöz szükséges feltételek azonban az elmúlt húsz évben nem voltak megfelelően biztosítva. Az ukrán oktatást sújtó általános problémák mellett, a kisebbségi oktatási intézmények további gondokkal is küzdenek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar fiatalok jelentős része a középiskolai tanulmányai során nem tanul meg ukránul. A nemzetiségi iskolákban ugyanis helytelen az ukrán nyelv oktatásának módszertana, továbbá hiányoznak a megfelelő tankönyvek és a szótárak, ami megnehezíti az államnyelv elsajátítását. A magyar iskolákból kikerülő diákok – a továbbtanulás terén – hátrányosabb helyzetben vannak ukrán társaikkal szemben. Jelentős szerepet vállalnak a kárpátaljai magyar oktatásban az egyházi fenntartású és működtetésű líceumok és gimnáziumok, melyek a rendszerváltást követő időszakban jöttek létre és mára jelentős tehetséggondozó műhelyekké nőtték ki magukat. A többségi nemzethez képest a magyar lakosság iskolázottsági mutató rosszabbak, ami elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában mutatkozik meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés alappillérét képezi az alapítványi fenntartású II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, mely 1996-ban Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolaként kezdte meg működését s mára olyan szellemi, kulturális és tudományos központtá nőtte ki magát, amely nagyban hozzájárul a kárpátaljai magyar közösség túlélési esélyeinek növeléséhez.

14

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2.2.

Kárpátalja gazdasági helyzete és tendenciái 2.2.1.

A megye gazdasági helyzetének általános változásai a rendszerváltás óta dr. Bacsó Róbert

Amennyiben megvizsgáljuk Ukrajna főbb gazdasági mutatóit a rendszerváltás óta (recesszió a 90es évek elején, majd hosszú depresszió, az új évezred elején történő felemelkedés, majd a gazdasági válság) azt a képet kapjuk, hogy a számok intenzív és dinamikus változásokat tükröznek (összehasonlítva fejlett országok gazdaságával). Megtapasztaltunk ebben a bő két évtizedben hiperinflációt, rekord munkanélküliséget, kétszámjegyű GDP növekedést. Ezek az adatok viszont nem a dinamikus változást tükrözik, hanem a bizonytalanságot, az alacsony bázis pedig relatíve magas gazdasági változásokat jelezhetnének elő. Nézzük most meg tágabb időhorizontban és konkrétan a vizsgált korszakban a megye gazdaságának sajátosságait. Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta kardinális változások mentek végbe a megye gazdasági struktúrájában. A szovjet érában az ipar részaránya évről-évre drasztikusan növekedett, ami foglalkoztatottak számának növekedéséhez vezetett. Párhuzamosan a mezőgazdaság aránya és az itt foglalkoztatottak száma csökkenő tendenciát mutatott. Az utóbbi 20 évben növekedett a mezőgazdaság és szolgáltatói szféra szerepe a regionális gazdaság struktúrájában, miközben jelentősen visszaesett az iparé és az építőiparé. A 90-es évek elején olyan jelentős ipari gyárak, üzemek szüntették be tevékenységüket, mint az „Elekrodvigately” (autóipar), „Mas-zavod” (hadipar), „Uzgorodprilad” (elekronika), „FMK” (bútorgyártás), „APK „Uzgorodskij” (agrár feldolgozó ipar), „Molokozavod” (feldolgozóipar), „Geliosz” (margaringyár). A legnagyobb oka az ipari csökkenésnek az volt, hogy a Szovjetunió széthullásával egyidejűleg megszakadtak a gazdasági kapcsolatok a volt tagállamok között, ami nem csak a beszerzési oldalon jelent meg, hanem az eladóin is, hisz megszűntek az akkor jól működő, államilag rendszerezett kereskedelmi kapcsolatok. A hirtelen jött „szabadság” ahhoz vezetett, hogy néhány éven belül az legtöbb gyár vagy teljesen beszüntette a gyártást, vagy csak nagyon kicsi kapacitáson folytatta. Az akkori legnagyobb gyár, az „Elekrodvigately”, mely a rendszerváltásig három műszakban termelt, a 90-es évek legeléjen több mint 5000 munkást bocsátott el, ami az akkori ungvári munkaképes lakosság kb. 15%-át jelentette. Az ágazatokban dolgozók számának változásai az 3. táblázatban láthatók. 3. táblázat: Kárpátalja legnagyobb gazdasági ágaiban foglalkoztatottak aránya 1990-2009, %* Évek Ágazatok 1990 2007 2008 2009 2010 2011 Ipar és építőipar 42,9 18,0 17,6 18,6 18,1 17,6 Mező-, hal-, vadgazdaság és 17,8 26,4 25,3 23,4 23,3 23,7 erdőgazdálkodás Közlekedés és hírközlés 6,6 5,7 5,8 6,4 6,3 6,1 Nem termelői szféra 32,7 49,9 51,3 51,6 52,3 52,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 * Saját számítás a 2009. és 2011. Kárpátaljai Statisztikai Évkönyvek alapján.

2011 /1990 -25,3 +5,9 -0,5 +19,9 -

15

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve A fenti adatokból kiderül, hogy Kárpátalján a nem termelői szféra foglalkoztatottsága a rendszerváltás óta egyfolytában növekvő tendenciát mutat. Kárpátalja Ukrajna legkisebb területtel, szántófölddel és urbanizációs szinttel rendelkező megyéje és ennek köszönhetően a sereghajtók közé sorolják az ipari és mezőgazdasági termelés alapján. A munkanélküliek alacsony aránya az államhatárok közelségének köszönhető (4. táblázat), ami a szezonális vagy állandó munkavállalást segíti elő az EU-s és más országokban. 4. táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása Kárpátalján 1996-2012 között, % Évek Mutatók 1996 2002 2006 2008 2009 0,9 13,0 3,4 2,3 3,0 Munkanélküliségi ráta, % Forrás: A 2009. és 2011. Kárpátaljai Statisztikai Évkönyvek.

2010 1,7

2011 1,8

2012 1,6

Kárpátalján már a II. világháború előtti és a két világégés közötti időszakra jellemző volt a kifelé irányuló migráció. Jelenleg ez a fajta munkavállalással kapcsolatos ingázás nagyobb szerepet kapott az schengeni határok kiterjesztése kapcsán. A kárpátaljai románok fő célországai Oroszország, Olaszország, valamint az ukrajnai Odessza megye. A magyar ajkú munkavállalók Magyarországot, Ausztriát, valamint az EU más országait választják. A szláv nemzetiségűek (ukránok, oroszok, szlovákok, ruszinok) nagy számban a Csehországi, valamint a szlovákiai munkavállalást részesítik előnyben. Ezen kívül a potenciális munkavállalók nagy előszeretettel vállalnak munkát a spanyolországi, olaszországi, portugáliai mezőgazdaságban, építőiparban, valamint a nem termelői szférában. És, bár a gazdasági válság negatívan hatott eme országok gazdasági mutatóira, a kivándorolt munkavállalók legnagyobb része nem tervezi a Kárpátaljára való visszatérést. Az a része a munkavállalóknak, amely valamilyen ok folytán nem az EU-s országokat választják, Oroszország felé veszik az irányt. Ott a moszkvai és szentpétervári, valamint környékein lévő építkezéseken vállalnak munkát. Itt havonta a kárpátaljai átlagjövedelem tízszeresét is megkeresik. A többi ukrajnai régióhoz képest a gazdaságát jellemző mutatók terén a sereghajtók közé tartozik, bár humán fejlődés, külföldi tőkebefektetések, valamint a biztosítási szolgáltatások ellátottsága terén az élmezőnybe tartozik. 5. táblázat: Kárpátalja helye Ukrajna régiói között, 2007-2011* Évek Mutató/Helyezés 2001 2005 2007 A meglévő lakosság száma 20 17 17 Munkanélküliségi ráta 5 11 11 Havi átlagbér 17 16 17 Ipari termelés növekedése 25 24 22 Bruttó mezőgazdasági 24 25 23 össztermelés Egy főre jutó külföldi 6 8 13 tőkebefektetés A regionális össztermék súlya az 24 22 21 Ukrajnai GDP-ben Biztosítási szolgáltatások ... 3 5 igénybevétele** Humán fejlődési index 11 6 8

2008 17 11 18 22 24

2009 17 9-11 17 23 24

2010 17 11 17 24 24

2011 17 10 22 24 25

14

14

13

15

22

23

23

...

3

9

13

11

9

12

8

...

* Forrás: Kárpátalja statisztikai évkönyve, 2009, 2011. ** Forrás: Pojda-Nosik N., Bacsó R., Timcsák M. (2012):.

16

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve A legfrissebb, 2012 évi kutatásokból, melyek Ukrajna régióinak versenyképességét értékeli, kiderül, hogy Kárpátalja a 27 régió közül a 17. helyen áll. A régió erősségei a viszonylag minőségi orvosi ellátásban és az elemi iskolai oktatásban van. A legnagyobb problémát a vállalkozási tevékenység nehézségében és az állami politika állandó változásában, valamint a komoly változásokon átment adópolitikában látják a gazdasági szereplők.

2.2.2.

Munkaerő piaci adottságok Fejes Norbert

Az ukrajnai koncepció szerint Kárpátalján a munkaképes korú lakosságba beletartoznak a 15 és 70 éves kor közötti mindkét nemnek a képviselői, akik valamely terület munkaerő-kínálatát képezik az árutermelés vagy a szolgáltatásnyújtás számára (Baranyi, 2009: 215.). A munkaképes korú lakosság száma a 2011-es adatok szerint elérte a 923 ezer főt, melynek 51,5%-a nő, 48,5%-a pedig férfi. A munkaképes korú lakosság összetételének alakulását a 3. ábra szemlélteti 2000-2011 között. 3. ábra: A munkaképes korú lakosság összetétele 2000-2011

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012 Az ukrán statisztikai hivatalok a munkaképes korú lakosságot két csoportra osztják: gazdaságilag aktívakra és inaktívakra. A gazdaságilag aktív lakosságon belül pedig, ahogy az ábrából is látjuk, megkülönböztetik a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket.3 (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) 3

Ukrajnában a foglalkoztatottak közé azok a személyek tartoznak, akik a statisztikai megfigyelés hetén legalább egy órát dolgoztak pénzért vagy bármilyen más természetbeni juttatásért önállóan vagy valamelyik vállalatnál; továbbá azok a személyek, akik a megfigyelés ideje alatt ideiglenesen nem dolgoztak, de formálisan tulajdonosai, vagy alkalmazottai valamely vállalkozásnak. A munkanélküliek behatárolását a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elvei alapján készítik Ukrajnában is. E meghatározás szerint ahhoz, hogy valakit munkanélkülivé nyilvánítsanak, 3 feltételnek kell teljesülnie:1) nincs munkahelye; 2) az utolsó négy hétben aktívan munkát keresett; 3) a következő két hétben bármikor képes azonnali hatállyal munkába állni. A gazdaságilag inaktívak közé pedig azokat a személyeket sorolják, akik értelemszerűen nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem pedig a munkanélküliek körébe. Viszont

17

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 4. ábra: A munkanélküliségi ráta Kárpátalján 2001-2011 között

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján Az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerinti munkanélküliségi rátát a 4. ábra mutatja be 2001-2011 között. Láthatjuk, hogy a munkanélküliségi ráta Kárpátalján az új évezred elején még 13% volt, s jóval meghaladta az országos átlagot. 2003-ban azonban közel a felére csökkent, s az ukrajnai érték alá került. Az ezt követő években nagyjából együtt mozgott az országos és a megyei érték, s 2008-ig, a gazdasági válságig folyamatosan csökkentek. Ekkor azonban mind az országos, mind pedig a megyei ráta nőtt, s utóbbi az ukrajnai átlag fölé került. A munkanélküliségi ráta így 2011-ben 9,6% volt Kárpátalján, közel 2%-kal magasabb értékkel, mint Ukrajnában.4 (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján) A 4. ábrából már láthattuk, hogy a foglalkoztatottak, vagy más szóhasználattal élve az aktív keresők száma 2011-ben 522,7 ezer fő volt, ami a 2001-es érték 116%-a, viszont a 2005-ös érték csupán 95%-a. Az tehát látszik, hogy a gazdasági világválság Kárpátalján is érzékenyen érintette a munkaerőpiacot. A teljes lakosság 2011 végén 1247,9 ezer főt számlált, ami azt jelenti, hogy a vidék aktivitási rátája 41,9%. A statisztikákban nyilvántartott munkanélküliek száma – szintén a 4. ábra alapján – 55,2 ezer fő. Ez, ahogy a 3. ábrából láttuk, 9,6%-os munkanélküliségi rátát jelent. A fő gondot azonban nem a regisztrált munkanélküliség jelenti, hanem a valós, úgynevezett rejtett munkanélküliség, ami óvatos becsléssel is ennek az értéknek a három-négyszerese is lehet (Baranyi, 2009: 215. és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján).

lehetnek: tanulók vagy diákok; nyugdíjasok; háztartásbeliek; azok a munkaképes korú személyek, akik már feladták a munkakeresést; azok, akik úgy vélik, hogy nincs számukra megfelelő munka és nem is tudják, hol kereshetnék azt; valamint azok, akik nem szorulnak rá, hogy dolgozzanak, tehát eltartják őket. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012: 345-347.) 4 A regisztrált munkanélküliségi ráta ugyanakkor ettől jelentősen eltér, ami a fogalom meghatározásából adódik. Az alapvető különbség a két munkanélküliségi ráta között, hogy míg az itt bemutatott ILO-szabvány szerinti ráta a munkanélküliek gazdaságilag aktív lakossághoz viszonyított aránya, addig a regisztrált munkanélküliségi rátát a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal úgy számítja, hogy csupán az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál beregisztrált munkanélküliek számát viszonyítja a munkaképes korú lakosság évi átlagához. Így fordulhat elő tehát az, hogy a regisztrált munkanélküliségi ráta 2011-ben csupán 2,0% volt, szemben az ILO-szabvány szerint számított és fent már megfigyelhető rátával, amely 9,6% volt.

18

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 6. táblázat: : A foglalkoztatottak megoszlása Kárpátalján 2003-2011 között

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján

Az alacsony munkanélküliségi rátára és a rejtett munkanélküliségre adhat magyarázatot a 6. táblázat, amely a foglalkoztatottak megoszlását mutatja be 2003 és 2011 között. A táblázat az ukrajnai statisztikai hivatalok meghatározása alapján nyilvántartott összes foglalkoztatottat és a közülük állandó munkahellyel rendelkezők számát és arányát foglalja össze öt évre vonatkozóan. Az első vizsgált évben, 2003-ban a foglalkoztatottként feltüntetettek száma elérte az 551,2 ezer főt, ugyanakkor ezeknek közel a fele rendelkezett csupán állandó munkahellyel. 2011-ben pedig ez az arány már 37%-ra csökkent.5 (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján) A 7. táblázat a foglalkoztatottak gazdasági tevékenységének típusai szerinti megoszlását mutatja be 2011-re vonatkozóan. Az első oszlop a foglalkoztatottként nyilvántartottak számát ábrázolja, míg a harmadik oszlop az ezen belül állandó munkahellyel rendelkezők számát tűnteti fel. 7. táblázat: A foglalkoztatottak száma a gazdasági tevékenységek típusa szerint Kárpátalján 2011-ben

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján

A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy az 522,7 ezer foglalkoztatott 23,74%-a a mezőgazdaságban, 20,87%-a a kereskedelem és szervizelés területén, míg 11,71%-a az iparban dolgozik. Az állandó munkahellyel rendelkezők számát figyelembe véve ugyanakkor ezek az arányok jelentősen módosulnak, hiszen ha csak e dolgozókat vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy 23,57% az oktatásban (45,9 ezer fő), 22,8% az iparban (44,4 ezer fő), míg 15,05% az egészségvédelem és a szociális juttatások terén (29,3 ezer fő) van foglalkoztatva. A másik módszer szerint első két helyen szereplő mezőgazdaság és kereskedelem ez alapján már csupán 2,88%, illetve 5,96%-kal részesedik, tehát az ezen a két területen dolgozók jelentős része csak 5

Joggal felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy a foglalkoztatottak másik, nagyobbik része vajon hol dolgozik?! A válasz a korábban már bemutatott ukrajnai módszertanban keresendő, mely szerint foglalkoztatottként könyvelnek el minden olyan munkaképes korú személyt, aki egy héten legalább egy órát dolgozik bármilyen ellenjuttatás fejében.

19

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve alkalmi jelleggel van foglalkoztatva, illetve ők alkotják a rejtett munkanélküliek döntő hányadát. (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján). A foglalkoztatottság településtípusonkénti megoszlását illetően a 2006-os adatok alapján elmondhatjuk, hogy a falvakban valamivel jobb volt a helyzet, mint a városokban, hiszen a vidéki lakosság 60,3%-a (a teljes lakossághoz képest) volt aktív kereső, míg a városi településeken ez az arány csak 57%-ot tett ki. (Baranyi, 2009: 215.). Az állandó munkahellyel rendelkező személyek 47,25%-a 2011-ben viszont már a külön közigazgatási egységként szereplő öt megyei jogú város valamelyikében volt foglalkoztatva, 52,75%-uk pedig a járásokban. Figyelembe véve, hogy a járásokon belül is elsősorban a városokban – mint Nagyszőlős, Szolyva, Rahó, Técső, Ilosva vagy Perecseny – élők rendelkeznek állandó munkahellyel, elmondhatjuk, hogy Kárpátalján a városi lakosság adja a munkavállalók jelentős hányadát.6 (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján) A lakosság havi átlagbére Kárpátalján az országos átlag alatt volt folyamatosan a Szovjetunió felbomlását követő években, 1995-től kezdődően egészen napjainkig. Ez olyannyira igaz, hogy 1995-1997 között a régióban fizetett átlagbér volt a legalacsonyabb Ukrajnában, s mindössze az országos átlag 68%-át tette ki. 1998-tól kezdődően azonban az átlagfizetések emelkedni kezdtek, és egyre jobban megközelítették az országos átlagot (2006-ban már elérték a 83%-át). Ez a tendencia 2010-ig tartott, 2011-re azonban ismét visszaesett a havi átlagkereset az ukrajnai átlagos szint 78,5%-ára. A visszaesés az országos rangsorban is megmutatkozik, hiszen 2006-ban Kárpátalja az ukrán régiók átlagbérre vonatkozó adatait figyelembe véve még a 15. helyen szerepelt, viszont 2011-re hátraszorult a 22. helyre. 2011-ben a havi átlagkereset a megyében 2069 UAH volt, s csupán a szegényebb nyugati régiókat előzte meg. (Imre, 2008: 77. és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján). A közigazgatási egységek közötti megoszlást tekintve a legmagasabb havi átlagkereset 2011-ben Csap megyei jogú városát jellemezte (3006 UAH), közel 1000 UAH-val a megyében mért átlag fölött. Csapot követően Ungvár, az Ungvári járás, Munkács és a Perecsenyi járás következik, amelyek még a területi átlag fölötti átlagbérrel rendelkeznek. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a legmagasabb a magyarság részaránya, azaz Beregszászon és a Beregszászi járásban a havi átlagkereset a megyei átlag 83-84%-át éri el. (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján) A gazdasági tevékenységek típusai szerint a legmagasabb átlagkereset a pénzügyi szférában dolgozókat illeti meg (2011-ben 3353 UAH), majd őket követik az állami szféra alkalmazottai és a szállítmányozás területén tevékenykedők (2667 és 2647 UAH). A magyar közvetlen befektetések több mint 50%-a a feldolgozóiparba, 30%-a pedig az ingatlanközvetítésbe érkezett 2011-ben. Ezen a két területen a havi átlagbér nem sokkal a megyei átlag alatt volt az elmúlt években, s 2011-ben előbbi 1989 UAH-val, míg utóbbi 1978 UAH-val zárt. A feldolgozóiparban a havi átlagkereset növekedési üteme volt az egyik legnagyobb az elmúlt évtizedben, hiszen 2011-ben az átlagbérek nominális értéke a 2000-es érték tizennégyszerese volt. Ennél nagyobb növekedés csak a mezőgazdaságban és az oktatásban volt tapasztalható. (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján)

6

Bővebben 1. számú melléklet

20

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2.2.3.

Ipari szerkezet sajátosságai dr. Bacsó Róbert

Kárpátalja jelenleg viszonylag elenyésző szerepet játszik Ukrajna gazdaságában. Az utóbbi években az ukrajnai ipari össztermelés 0,7-0,9% volt Kárpátalján generálva. Az ipari össztermelés magas ütemű növekedést mutatott a 2002-2006 közötti években, ami a meglévő speciális (szabad) gazdasági övezet működésének volt köszönhető. 2004-ben a Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezetben 19 vállalkozás működött. A működtetés éveiben az övezetben 4319 új munkahely jött létre, s a foglalkoztatottak átlagbére 61,1%-kal volt, nagyobb, mint az átlagos kárpátaljai fizetés. Az övezet ipari termelése a kárpátaljai ipari termelés 41%-át teszi ki. A Narancsos Forradalom utáni időszakban az ukrajnai törvények (2005. március 25.) megszüntették azokat a preferenciákat, melyek a Szabad Gazdasági Övezeteket jellemezték. Később egy kormányrendeletnek köszönhetően, mely 2005. november 30-án keletkezett, néhány komoly súllyal bíró befektetőnek visszaadták az azelőtt megvont preferenciákat. Kárpátalján e három befektető között van a „Jabil Circuit Ukraine Limited” Kft., a „Yadzaki Ukraine” Kft., valamint a „PBM” Kft., melyek aktív tevékenységet folytatnak az Ungvári járás Ketergény és Minaj községeiben. A fentebb említettek fényében az Ungvári és Munkácsi járások a megye iparának több mint a 60%-át teszik ki. Jelenleg a megye ipari termelésének 81,1%-át a feldolgozó ágazatok adják, az energia-, gáz-, víztermelés-elosztás 17,8%-ot tesz ki. A gázgyártás az ipari termelés majdnem felét (48,5%) teszi ki. Az ipar a megye gazdaságában fontos szerepet játszik, hisz a GRP 13,9%-át alkotja 2012-ben (5 ábra). 5. ábra: Kárpátalja iparának szerkezete (%), 2012 Вányászat Könnyűipar Energiatermelés és elosztás Egyéb

0,4

6,7

Élelmiszeripar Erdő- és fafeldolgozó ipar Kohászat

6,7

1,1

Gépgyártás Cellulóz- és papírgyártás Vegyipar

10,9

17,8

0,4 3,9

3,6

48,5

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal előzetes gyorsjelentése, 2013

A 2012. évi statisztikai adatok alapján a vegyipar és a cellulóz- és papírgyártás mutatott növekedést a 2011-es adatokhoz képest. Átlagban a kárpátaljai ipari termelés csökkenése 2012ben elérte a 7,7%-ot, a megye ipara már második éve zsugorodik.

21

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2.2.4.

Kárpátalja agrárgazdasági sajátosságai Barkaszi Ferenc

Kárpátalja összterülete 12800 km2, amelynek mindössze egyharmadán lehet valamilyen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozni. A fennmaradó területeket erdőségekkel borított, meredek hegyek uralják. A művelhető földterületek szűkössége ellenére sűrűn lakott területnek (98 fő/km2) tekinthető. Az össznépességen belül a vidéken élő lakosság aránya 67% (Somi, 2008). Természeti-gazdasági-nemzetiségi szempontból a terület két fő zónára tagolódik: síkvidéki és hegyvidéki zónára. Érthető módon zonálisan a művelési ágak egymáshoz való aránya sajátos és jelentős eltéréseket mutat. Míg a hegyvidéki zóna művelt területein belül a szántó aránya mindössze 26,5%, addig a síkvidéket elfoglaló négy, zömmel magyarlakta járás (Ungvári, Munkácsi, Beregszászi, Nagyszőlősi) területén ugyanez 66,7%-ra tehető. A gyepterületek megoszlása ezzel ellentétes, és az összes művelésben tartott földterületek felét foglalják el. Mezőgazdasági termelés a 2006-os statisztikai adatok alapján összesen 454269 hektáron folyik, ami az össznépesség egészére vetítve mindössze 0.35 hektár egy főre eső művelt földterületet jelent (Somi, 2008). Az Ukrán Statisztikai Hivatal 2011-es adatai alapján, az egy főre eső termelés a legfontosabb élelmezési cikkekből a következők szerint alakult: szemestermény 258 kg, burgonya 472 kg, zöldség 210 kg, hús 41 kg, tej 312 liter, tojás 263 db. A mezőgazdaság üzemszerkezetére jellemző a szétaprózottság és a heterogenitás. A megművelt földterületek 88%-án, azaz 399629 hektáron, családi gazdaságok, a maradék terület 12%-án pedig, vagyis 54 640 hektáron, mezőgazdasági üzemek gazdálkodnak. A felaprózottságot jól szemlélteti, hogy a gazdaságok száma meghaladja a 322 ezret, és az átlagos birtokméret alig nagyobb, mint 1 hektár. (Somi, 2008). Az üzemszerkezeti sajátosságokból már feltételezhető, hogy a mezőgazdasági termelés elsősorban a vidéki lakosság önellátását szolgálja. Kárpátalja jelenlegi szántóföldi termelését az alacsony termésátlagok jellemzik. A termesztett növények tekintetében a hegyvidéki szántókon főleg a burgonya és a zab dominál, míg a síkvidéki szántó területek hasznosítása jóval szerteágazóbb. A mezőkön elsősorban takarmánynövényekkel (ősziek, zab, kukorica, hüvelyesek), burgonyával, ipari növényekkel (napraforgó, dohány) találkozhatunk, a kertekben és az egyéb belterületeken pedig a nagyobb értéket képviselő zöldség, gyümölcs és szőlő termesztése folyik. Külön meg kell említeni a fóliás zöldséghajtatás jelentőségét, mivel az egyes hajtatási körzetekben (Dobrony, Dercen, Feketepatak, Péterfalva, Zaricsa) és azokon kívül is, kulcsszerepet játszik nagyon sok család mindennapi megélhetésében. Az itt megtermelt paradicsom, uborka, paprika, retek, káposzta nagy része közvetve vagy közvetlenül főként a hágón túli piacokon (Lemberg, Kijev) kerül értékesítésre. A szőlő- és gyümölcs ágazat a kedvező klimatikus és egyéb adottságok ellenére, fejletlennek mondható. Jelenleg a két ágazat által hasznosított termőfelület alig haladja meg a 6%-ot. A nagyobb, egybefüggő ültetvények állami-, vagy magánüzemi tulajdonban vannak. Jelentősebb háztáji termesztés főleg a kedvező adottságú termőtájak (kaszonyi, benei, muzsalyi, beregszászi, nagyszőlősi, gyulai, stb.) környékén tapasztalható.

22

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Kárpátalján a gyepfelületek bősége (az összes művelésben tartott termőföld kb. fele), valamint a szántóföldön előállítható takarmánybázis szűkössége folytán a legeltetéses állattartás mind máig általánosan meghatározó jelentőséggel bír. A gyepek hasznosítása főleg szarvasmarhával történik, de nem kevésbé jelentős a juh- és kecskeállomány jelentősége sem. A helyben megtermelt hús és tejtermékek elsősorban az azt megtermelő családok önellátását biztosítják, a felesleg a közeli piacokon kerül értékesítésre. Az állatállomány összetételén belül, az Ukrán Statisztikai Hivatal 2011-es adatai alapján, szarvasmarha 147000 db, melyből tehén 100700 db, sertés 275300 db, juh és kecske 138800 db, valamint baromfi 3282000 db volt regisztrálva. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2011.) A sertés és baromfi ágazat fejletlen és nagyrészt háztáji jellegű. Ez részben azzal függ össze, hogy Kárpátalja viszonyai között, köszönhetően mindkét ágazat jelentős szemestakarmány-igényének, a gazdaságos termeléshez szükséges feltételek, csak igen korlátozottan vannak jelen. Jelentősnek mondható még a méhészeti ágazat termelése, mely fő termékének a méz mellett, a főleg Oroszország irányába értékesített műrajokat tekinti. Az utóbbi időszakban kibontakozó orosz-ukrán gazdasági háború talán ezt az ágazatot érintheti majd a legérzékenyebben. A haltenyésztés Kárpátalján fejlődőben van. A terület bőséges vízellátottsága, a hegyi patakok, víztározók nyújtotta változatos lehetőségek ideális körülményeket teremtenek bármely édesvízi halfaj gazdaságos tenyésztéséhez és az ágazat további fejlődéséhez. Kárpátalján az erdőgazdaság és vadgazdálkodás teljes egészében állami felügyelet és irányítás alatt áll. Az ágazaton belül előállított jelentős termelési érték (ami főként a kitermelt erdő), valamint a kapcsolódó iparágak termeléséből származó bevételek, magasan pozícionálják az ágazat agrárgazdaságon belüli, illetve a nemzetgazdaság egészét érintő jelentőségét.

2.2.5.

Kárpátalja külkereskedelmi tevékenységének áttekintése Fejes Norbert

Kárpátalja külgazdasági tevékenysége az elmúlt években gyors fejlődésnek indult. 2000-ben a külkereskedelmi áru- és szolgáltatásforgalom teljes összege még csupán 415,6 millió USD-t tett ki. Magyarország 2004-es csatlakozása után azonban Kárpátalja az Európai Unió közvetlen határa lett, ami ösztönzőleg hatott a megye export- és importtevékenységére, s nagyrészt ennek köszönhetően a külkereskedelmi forgalom 5 év alatt a háromszorosára nőtt, s 2005-re elérte a 1297,2 millió USD-t. A gazdasági világválság értelemszerűen Ukrajnát, s azon belül Kárpátalját is negatívan érintette, aminek következtében 2009-re mind az import, mind pedig az export jelentősen visszaesett: az import a 2008-as évi érték 51,2%-ára, míg az export a 76,1%-ára csökkent. Ez a visszaesés ugyanakkor csak átmeneti volt, hiszen 2010-ben ismételten nőtt a megye külkereskedelmi egyenlege (32,5%-kal), s ez a tendencia a 2011-es évre is megfigyelhető. 2011ben a külkereskedelmi áru- és szolgáltatásforgalom már elérte a 3509,21 millió USD-t, amely

23

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2010-hez képest 35,3%-os növekedést eredményezett. Az adatok tehát jól tükrözik Kárpátalja külgazdasági tevékenységének fejlődését, hiszen az ezredforduló óta a külkereskedelmi áru- és szolgáltatásforgalom több mint nyolcszorosára nőtt (844,3%-ra) 2011-re. (A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal (később: KMKH): Звіт 2011 és Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012-es kiadványának adatai alapján) Az árukereskedelem gazdasági tevékenységek szerinti megoszlását tekintve a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján elmondható, hogy Kárpátalja legfontosabb külgazdasági szektora az ipar. Az Unió szomszédjává való válást követő években (2005-2011) a megye áruexportját 92-94%-ban az ipar, s azon belül majdnem teljes egészében a feldolgozóipar tette ki. Ez véleményem szerint nagyban összefügg a kárpátaljai bérmunka-tevékenységgel. A fennmaradó részt a kereskedelem és szervizelés (4-5%-ban) és egyéb szektorok egészítették ki, különösebb strukturális változás nélkül. Az áruimport adatait figyelembe véve azonban észrevehető, hogy bár itt is az ipar, s azon belül a feldolgozóipar a domináns külgazdasági szektor, de jóval kisebb mértékben, mint az áruexport esetében, s a válságot követő években részaránya folyamatosan csökken: a 2005-ben megfigyelt 81,8%-ról 2011-re 61,5%-ra esett vissza. Ez egyrészt betudható a recesszióval együtt járó fizetőképes kereslet gyengülésének, de az importra épülő ágazatok átstrukturálódásának is. A kereskedelem és szervizelés részaránya ugyanis 2005-től kezdve folyamatosan nő, s 2011-ben már több mint 20%-os részesedést jelentett a megye áruimportjában, de a szállítmányozás és távközlés 2011-ben megugrott értéke – az előző évi 1%-os részesedéshez képest 10% – szintén jelentősen befolyásolta az áruimport szerkezetét. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) Kárpátalja első számú kereskedelmi partnerei földrajzi helyzetéből adódóan az Európai Unió tagországai. Az uniós államokkal folytatott árukereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 65,5%-át teszi ki. Az Európai Unió országait a Független Államok Közösségének (FÁK) államai (19% 2011-ben), valamint az ázsiai térség országai követik (13,3%). Rendkívül nagy a szomszédos országokkal való külgazdasági kapcsolatok jelentősége az árukereskedelem szempontjából, hiszen Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Románia a külkereskedelmi forgalom 31,7%-át adta 2011-ben 1075,3 millió USD-vel. (A KMKH: Звіт 2011 és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) A 8. táblázat a legfontosabb külkereskedelmi partnerekkel folytatott teljes áruforgalmat foglalja össze 2000-től napjainkig. 8. táblázat: Kárpátalja fő külkereskedelmi partnereinek megoszlása 2000-2011 között (ezer USD)

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012

24

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Kárpátalja legfontosabb külkereskedelmi partnere a 2011-es adatok alapján továbbra is Magyarország 803,1 millió USD-vel és 23,65%-os részesedéssel a teljes kereskedelmi áruforgalom megközelítőleg negyedét teszi ki. A megye másik két jelentős külkereskedelmi partnere az Orosz Föderáció és Németország rendre 13,68%-os és 11,31%-os részaránnyal. Ez a három ország tehát a teljes külkereskedelmi áruforgalom csaknem felét adja. A táblázatból azonban láthatjuk, hogy a Magyarországgal folytatott árukereskedelem tekintetében nem csupán egyszeri esetről beszélünk, hiszen az ezredforduló óta a magyar részarány (a táblázatban pirossal) rendre meghaladta a 20%-ot, s a feltüntetett években folyamatos növekedést mutatott. 2000-ben még csupán a harmadik helyet foglalta el Ausztria és Németország mögött, azonban Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően egyedül a magyar részesedés maradt 20% fölött, köszönhetően annak, hogy a külkereskedelmi áruforgalom értéke több mint háromszorosára nőtt öt év alatt ebben az összevetésben. A Magyarországgal folytatott külkereskedelmi áruforgalom növekedési üteme a következő ötéves periódusban, 2005 és 2010 között, vélhetően a válság következtében valamelyest csökkent, de még így is jelentős volt, szám szerint 2,5-szörös. A táblázatból láthatjuk, hogy egyedül az Orosz Föderációval folytatott árukereskedelem növekedési üteme volt csupán nagyobb a magyarországinál. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a 2000-es évek elején még Oroszország roppant kis szerepet játszott Kárpátalja külkereskedelmi tevékenységében, s ezáltal az azóta megtapasztalt forgalom-növekedés is sokkal szembeötlőbb, másrészt viszont a volt szovjet utódállam folyamatos fejlődése, s a világgazdaságban elfoglalt pozíciójának erősödése is komoly szerepet játszott az Unióval közvetlenül határos ukrajnai megyével folytatott külkereskedelem fellendülésében. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem 2011-ben több mint megduplázódott az egy évvel azt megelőző értékhez képest, s ez volt a legfőbb oka a Magyarországgal bonyolított forgalom arány csökkenésének. Ennek ellenére azonban az adatok hűen bizonyítják, hogy Kárpátalja legfontosabb és egyben legkiegyensúlyozottabb kereskedelmi partnere Magyarország volt az elmúlt bő 10 évben. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) A 9. táblázat Kárpátalja fő külkereskedelmi mutatóit foglalja össze 2000-2011 között. 9. táblázat: Kárpátalja fő külkereskedelmi mutatói 2000-2011

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012

A megye külkereskedelmi tevékenységében az elmúlt tíz évben, mint láthatjuk, a forgalom viszonylag egyenletesen oszlott meg az export és az import viszonylatában, tehát egészen 2011-ig nem volt tapasztalható jelentősebb különbség az áruk és szolgáltatások be- és kifelé irányuló

25

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve forgalmának értékei között. Ezáltal a külkereskedelmi egyenleg sem mutatott jelentősebb hiányt vagy többletet a legutóbbi vizsgált évig. Az import exporthoz viszonyított nagyobb mértékű felerősödése még 2010-ben kezdődött, s 2011-ben tovább folytatódott.7 2010-ben és 2011-ben miközben az exportindex csupán 120% körül mozgott, addig az import előző évhez viszonyított növekedési üteme előbb 141%, majd 147%-os értéket ért el, így az exportforgalom importhoz viszonyított aránya 2010-ben 2005 után újra az 1-es érték alá került, s 2011-re már 0,72-re csökkent. A külkereskedelmi egyenleg ennek következtében a 2000-es évek első néhány évében megtapasztalható pozitívuma után az évtized második felére, s különösen a válságot követő években egyre inkább negatívvá vált. (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012)

2.2.6.

Logisztikai sajátosságok Pataki Gábor

Először határozzuk meg, hogy mit is értünk logisztikai sajátosságok alatt, majd pedig vizsgáljuk meg ennek a területnek a relevanciáját Kárpátaljára vonatkozóan. Bár a logisztika kifejezését több vetületben lehetne használni8, viszont jelen vidékfejlesztési, régiós tanulmány keretében főleg a logisztikai központok és szolgáltatások aspektusából tartom értelmezhetőnek e gazdasági tudományág bevonását tanulmányunkba. A logisztikai központoknak két meghatározása áll a tudatban: • áruforgalmi központok: „Az áruforgalmi központ speciális, csomópont-orientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje.” (Halászné [1998] 138. old.) • logisztikai szolgáltató központ: „logisztikai szolgáltató központoknál nem az átrakás funkció dominál, hanem az, hogy a központ a régió gazdaságának integráns része” (Halászné [1998] 143. old.) Viszont ezekhez a meghatározások mellé érdemes még hozzákapcsolni azokat a funkciókat, melyeket ezek a logisztikai központok eredményeznek egy adott befogadó térség számára: Vegyes ágazati struktúrából ide vonzza a vállalatokat, vállalkozásokat. A logisztikai szolgáltató komplexum lehetőséget nyújt multifunkcionális tevékenységek végzésére (nincs elzárva, mint egy átrakó telephely, a külső gazdasági élettől). 7

Az import felerősödése elsősorban az Orosz Föderáció felől érkező áruimportnak volt köszönhető, amely két év alatt (2009-2011) csaknem a 7-szeresére nőtt. Az Oroszországból érkező áruimport mellett jelentősen nőtt a fehéroroszországi, a csehországi, a lengyelországi, a németországi és nem utolsósorban a kínai import is (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) 8 Például az egyik alap definíció ez: A logisztika energia, információ, személy és különösen anyag (nyers, félkész-, késztermék) egyes rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szabályozása, megvalósítása és kontrollja, amelynek célja az áramlási folyamatokhoz járuló optimális összköltség és a legmagasabb szolgáltatás minőség elérése. (Pataki, 2009).

26

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve A központ bizonyos marketing funkciókat is átvállal (pl. teljes rendelés-lebonyolítás, piackutatás, eladásösztönzés), rendelkezésre áll a centrum informatikai infrastruktúrája, továbbá jelen vannak különbféle pénzintézetek is. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk ezeket a fogalmakat Kárpátaljára vonatkozóan, valamint ennek gazdasági hasznát realizáljuk szükséges egy logisztikai térszerkezet-vizsgálatot alapul venni, melyet korábbi tanulmányból adaptálunk jelen tanulmányhoz. A logisztikai térségeket alapvetően négy szempont alapján célszerű vizsgálni (6. ábra): 6. ábra: Logisztikai térségek vizsgálata. 1. a régió közlekedésilogisztikai infrastrukturális ellátottsága

4. a régió külső – szabályozási, gazdasági, stb. – környezete

Logisztikai térségek vizsgálata

2. a logisztikai szolgáltatások iránti igény a térségben

3. a logisztikai szolgáltatások kínálata a térségben

Forrás: Önálló szerkesztés, Keller (2006) tanulmány alapján

Közlekedéslogisztikai infrastrukturális ellátottság (1) Ukrajna és azon belül Kárpátalja közlekedéslogisztikai infrastruktúrája nagy minőségi változékonyságot mutat. Vannak jobban kiépített főútvonalak, viszont a terület jelentős részét közepesen rossz, illetve igen hiányos úthálózat borítja. Országos szinten a fő és regionális úthálózat 16,3 ezer km (ennek a minősége többnyire megfelelő), a helyi, vidéki utak pedig 153,1 ezer km hosszúságú hálózatot ölelnek fel (minőségi szempontból inkább alatta van a kívánatosnak). (Klympush [2006]) Ukrajna területén 8 főút halad át. Ezek közül az egyik a Csap – Kijev vonal, amely 840,2 km hosszúságú és minőségileg viszonylag jó kategóriába sorolható. Ukrajna közlekedéslogisztikai előnye a szomszédos országokhoz képest (mint pl. Magyarország) abban nyilvánul meg, hogy a nyugat-keleti, illetve észak-déli kereskedelmi áramlatok az ország területi kiterjedtségéből, földrajzi pozíciójából kifolyólag több helyen is átszelik az országot. Tehát, míg például Záhony megkerülhető a szlovákiai Ágcsernyő versenytárs irányába, addig az említett szlovák konkurens szintén Kárpátalján kell, hogy a fuvarozást lebonyolítsa. Az általános kárpátaljai közúthelyzetről megállapítható, hogy a közutak állapota elhanyagolt, különösen rossz, illetve tragikus helyzetet mutat, különösen a periférikus határzónában. Ennek több oka is van: - forráshiány és a meglévő források aránytalan redisztribúciója (politikai, lobbi okok)

27

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve - a vasúti forgalom csökkenésével a közutat terheli a forgalom jelentős része - az utak tervezéskori kapacitása nem áll arányban a megnövekedett forgalommal (kapacitásbeli hiányosságok). Kárpátalján a vasutak minősége az elmúlt évek során jelentősen romlott. A kiépített vasúti szállítókapacitás a mai kihasználtsági szint többszörösére képes. Jellemző az ukrán vasúttársaságra, mint állami tulajdonban lévő monopóliumra, hogy rendkívül rugalmatlan, a piaci versenyhez alkalmazkodó logisztikai szolgáltató vállalatok nehezen tudnak hatékony partneri kapcsolatot kiépíteni vele. A kapacitások kihasználatlansága abban is megnyilvánul, hogy a tulajdonban lévő eszközök (gépek, berendezések) nagy része kihasználatlanul holt teherként, eszközlekötési tényezőként fekszik a vasúttársaság egyes telepein. Viszont más területen (pl. az áruszállításhoz szükséges vasúti kocsiknál) jelentős hiányok tapasztalhatóak, aminek következtében sok esetben napokig várakoznak külföldről a csapi állomásra érkező szállítmányok. Hiába van tehát Kárpátaljának stratégia előnye – földrajzi fekvéséből, több országgal való határhelyzetéből, a nyomtávváltás szükségszerű árumegállítási kényszerűségéből – ha ezek az előnyök a közlekedési szektor rugalmatlan, korszerűtlen, rossz menedzsmentstratégiájából kifolyólag elpárolognak. További lehetőség a multimodális közlekedés egy másik változata: a vízi közlekedést. A térség szempontjából ez a Tisza mint áruszállításból releváns vízi út merülhet fel. Itt azonban sok ellentmondással találjuk szembe magunkat. Először is Kárpátalja vonatkozásában, mint megyén belüli szállítási útvonal, nehezen jöhet szóba (a Felső-Tisza vidékén az erős sodrás, alacsony vízmélység (stb.) miatt). Viszont mivel a magyarországi szakasz után (Vásárosnamény térsége) visszakanyarodik és a Záhonyi-Csap logisztikai térségen is áthalad, így lehetőséget teremet arra, hogy szállítási kapacitást lehessen rajta megvalósítani. Viszont közlekedéslogisztikai szempontokat vizsgálva több okból kifolyólag is bizonytalan a használata, s ezért üzleti szempontból kockázatos: befolyásolja a Tiszalöki vízlépcső üzemelése, a vízjárás minőségét pedig a Bodrog az alsó szakaszon, a mederszélesedés folytán a vízmélység folyamatosan csökken, nagy a hordalék-lerakódás, rossz jéglevezetési lehetőség. A nemzetközi kereskedelem szemszögéből vizsgálva a közlekedéslogisztikai infrastruktúrát fontos figyelembe venni a határátkelők helyzetét is. Problémát jelent a magyar-ukrán határátkelők szűk keresztmetszete (de a többi határszakaszra is érvényes ez a megállapítás), a logisztikai és egyéb szolgáltatások alacsony színvonala (vasút, kamionterminál), valamint a hosszú várakozási idő.

Logisztikai szolgáltatások iránti igény (2) A térszerkezet-vizsgálat második eleme a szolgáltatások felmérése. Hogy állunk ezzel Kárpátalján? Belső kereslet meghatározása szempontjából – tovább lépve - arra a kérdésre kell még választ kapnunk, hogy Kárpátalja nyugati területén van-e kellő termelőkapacitás, ami igényt teremthet export-import árumozgásra; milyen termelővállalatok honosodtak meg ebben a térségben; milyen változások, tendenciák várhatóak a belső ipari szerkezetet illetően.

28

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Az ipari fejezetben bemutattak alapján látható, hogy bár a logisztikai övezet (Csap-Ungvár térsége) viszonylag magasabb ipari szinttel rendelkezik, de még ez sem nevezhető olyan szintűnek, mint amit a potenciális logisztikai kapacitás (korszerűsítés mellett) el tudna látni. Tehát kínálati többlet van (lehet) ezen a téren. A logisztikai szolgáltatások iránt külső keresletnek is meg kell lennie ahhoz, hogy a logisztikai központ igazán hatékonyan működjön. Kárpátalja és azon belül a Csapi Logisztikai Központ szempontjából a nemzetközi áruáramlásban betöltött funkció, az ún. „kapu” szerepkör kihasználása és a jövőben a hatékonyabb megvalósítás kínál igazán jelentős fejlődési lehetőségeket. Természetesen hibás felfogás lenne az, ha csak a tranzitforgalmat kívánnánk lefölözni és nem vennénk figyelembe az árumegállításhoz kapcsolódó hozzáadott értékeket. Viszont nem mellékes jövedelemszerző és gazdaságélénkítő hatása lehet a nemzetközi kereskedelem régiónkon keresztül történő áramlásának. Minden gazdasági elemző az ázsiai lehetőségek potenciális nagyságát méltatja és Kínán, illetve az egyéb feltörekvő kis-ázsiai országokon kívül – mint mondják – az erősödő orosz gazdaságot is figyelemmel kell kísérni. Bár Észak-Európa irányában a II. számú folyosó elkerülési lehetőséget biztosít Fehéroroszországnál, illetve a III. korridor által is elkerüli a forgalom Kárpátalját (igaz ez utóbbi Ukrajnán halad át, Lembergnél lépve át a lengyel-ukrán határt), viszont a Dél-Európába tartó kereskedelmi utak a Csap-Záhony (Magyarország) illetve a Csap-Ágcsernyő (Szlovákia) útvonalon tud végighaladni. Tehát attól függetlenül, hogy Záhonyon keresztül a magyarországi utat választják vagy pedig az V. folyosó szlovákiai ágát, mindkét variáció azt eredményezi, hogy logisztikai szolgáltatás iránti kereslet lép fel a Csapi Logisztikai Központ és logisztikai térség területén.

Logisztikai szolgáltatások kínálata a térségben (3) Az alábbiakban néhány olyan vállalatot szeretnénk felsorolni, akik érintettek a logisztikai kínálat terén Kárpátalján: PACOBO Kft. a térség első magánvállalkozása volt ebben az üzletágban. Szolgáltatásai: átrakás, folyékonygáz átfejtő terminál, raktározás, szállítás és fuvarozás, vámszolgáltatások, csomagolás és árukezelés, fuvarlevél váltás. A cég a 2000-es évek végéig komoly fejlődésen ment keresztül, viszont a gazdasági válság éveitől számítva jelentősen vesztett szerepéből. Terminál-Kárpáti Kft. szintén csapi telephellyel, valamint bátyúi logisztikai terminállal rendelkezik. Viszonylag magas áteresztő képessége van: napi 110 vagon be- és kirakodására van mód. Nyugat-Ukrajnai Logisztikai Központ 2000-ben alakult, amelyhez jogi személyiség nélkül csatlakozott három vállalat: a Zakarpatinterport Zrt, a Variant Logistik Kft és a Magistral LTD. Ezen túl természetesen vannak még kisebb fuvarozással, szállítmányozással foglalkozó vállalkozások, viszont a klasszikus nagyok, melyek tevékenysége kimerítik a logisztika fogalmát, ezek mondhatóak Kárpátalján.

29

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve A logisztikai térség külső környezete (4) A külső környezetet vizsgálva a vizsgálódás fő szempontja esetünkben annak kell lenni, hogy melyek azok a tényezők, melyeket tudunk kontrollálni és melyek a nem kontrollálható hatások. 7. ábra: A nemzetközi logisztikai folyamatok kontrollálható és nem kontrollálható tényezői

Forrás: Lambert – Stock (1993). Az 7. ábra belső köre azt mutatja be számunkra, hogy milyen tényezőkre tudnak hatni a logisztikai vállalatok, illetve az a civil intézményrendszer, amely hatást tud gyakorolni a minőségjavulásra, az ágazat hatékonyságának a bővülésre. A külső szektorban pedig olyan gazdasági rendszer sajátosságok, makro tényezők kapnak helyet, amelyek befolyásolására a vállalatnak nincs módja és eszköze, valamint a térség civil szférája is nehezen tud hatást gyakorolni.

30

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2.2.7.

Külföldi működőtőke Kárpátalján Fejes Norbert

Kárpátalja gazdaságában 2011 végére nagyságrendileg 350 millió USD értékben volt jelen külföldi közvetlen tőkebefektetés. Ezzel az értékkel Kárpátalja a 14. helyet foglalja el az ukrajnai megyék közötti rangsorban. Az egy főre jutó tőkebefektetés a megyében így 282 USD-t tesz ki, ami a 15. pozícióhoz elég országos viszonylatban. (KMKH: Звіт 2011) 10. táblázat: A külföldi közvetlen befektetések alakulása Kárpátalján 2011-ben

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012

Éves átlagban mintegy 20-30 millió USD külföldi tőkebefektetés érkezik a megye gazdaságába. A 10. táblázatból láthatjuk, hogy a 2011-es év elején, a Kárpátalján jelenlévő külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke meghaladta a 364 millió USD-t. 2011-ben 30,429 millió USD külföldi közvetlen tőkebefektetés érkezett – melyet a táblázatban részvénytőke-növekedésként tüntetnek fel –, ami 12,6 millió USD-ral nagyobb, mint egy évvel korábban. Ez egy év alatt 1,7-szeres növekedést jelent. Ennek jelentős része, közel 96%-a az Európai Unió országaiból érkezett. 2011 végére azonban a megye gazdaságában jelenlévő külföldi tőke értéke 349,1 millió USD-re csökkent. Ennek oka elsősorban az év folyamán tapasztalható, a beérkezett tőkéhez képest nagyobb mértékű részvénytőke-kiáramlás, valamint részvénytőke- és árfolyamveszteség. (KMKH: Звіт 2011 és Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) A Kárpátalján jelen lévő külföldi közvetlen tőkeállomány struktúráját tekintve a megyei közigazgatási hivatal adatai szerint 15% ingó-, illetve ingatlan eszközbe való befektetés, míg 85% forgóeszközként érkezett a megye gazdaságába. 2011-ben Kárpátalján 924 vállalat működött külföldi tőkebefektetéssel, ami a 2010-es évi számhoz képest 48 vállalattal többet jelent. A Megyei Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint az ipari vállalatok mintegy 50.0%-át finanszírozzák külföldi forrásból. (KMKH: Звіт 2011) A 8. ábra a külföldi közvetlen befektetések gazdasági tevékenységek szerinti megoszlását szemlélteti. Láthatjuk, hogy magasan a legtöbb külföldi befektetés az iparba érkezik. 2011 végére az iparban 273 millió USD értékben volt jelen külföldi tőke, ami a teljes működőtőke több mint 78%-át tette ki. Az iparágakon belül a feldolgozóiparba érkezett a legtöbb tőke 265,5 millió USD értékben, melyből a gépgyártás 93,5 millió USD-ral részesült. Az ipart a szállítmányozás és

31

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve távközlés követte, ahová a külföldi tőke 8,51%-a érkezett. Ez közel 30 millió USD-t jelentett. 5% feletti részesedéssel már csupán az ingatlan-közvetítés rendelkezett, a többi szektor részaránya elenyésző volt: kereskedelem és szervizelés – 3,03%, vendéglátás – 2,63%, mezőgazdaság – 0,73%, építőipar – 0,66%. Az ipar külföldi befektetésekből való jelentős részarányának súlyát bizonyítja, hogy 2011-ben a külföldi forrásból üzemelő ipari vállalatok a megyében értékesített összes termék 76%-át realizálták. (KMKH: Звіт 2011 és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) 8. ábra: Az FDI szektorális megoszlása Kárpátalján 2011 végén.

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012

9. ábra: Az FDI megoszlása országok szerint

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012

A Megyei Közigazgatási Hivatal 2011-es adatai szerint Kárpátaljára 53 országból érkeznek különféle tőkeberuházások. A tíz legnagyobb partner részesedése viszont a teljes külföldi közvetlen befektetés közel 83%-át teszi ki. Azt már az 3. táblázatból is láthattuk, hogy a legtöbb tőke (az összes külföldi tőke 64%-a) az Európai Unió országaiból érkezik Kárpátaljára, ami nagyban köszönhető a megye földrajzi helyzetének. A FÁK országainak részesedése viszont csekélynek mondható, hiszen a 3 millió USD-t sem éri el. Az Európai Unió jelentős részaránya ellenére, a legtöbb befektetés mégis két EU-n kívüli országból érkezik Kárpátaljára: Japánból és az USA-ból 44,8-44,8 millió USD 12,8-12,8%-ban (9. ábra). Ezt a két országot Ausztria (38,6 millió USD), Németország (36,2 millió USD) és Lengyelország követi (32,2 millió USD) rendre 11,03%, 10,34% és 9,2%-kal. Magyarország részesedése (8,26%) 2010-hez képest visszaesett annak következtében, hogy 2011 végére, két év alatt több mint 4 millió USD-ral csökkent a Magyarországról származó tőke Kárpátalja gazdaságában, 33 millió USD-t meghaladó értékről 28,9 millió USD-re. Ezáltal Magyarország a kárpátaljai külföldi befektetők rangsorában visszacsúszott a 6. helyre. Magyarországot az első tízben még Málta (17,8 millió USD és 5,09%os részesedés), Olaszország (17,4 millió USD, 4,97%), Ciprus (16,8 millió USD, 4,80%) és Svájc (10,4 millió USD, 2,97%) követi. (KMKH: Звіт 2011 és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012)

2.2.8.

A lakossági vagyoni, jövedelmi helyzetének elemzése dr. Bacsó Róbert

A kárpátaljai lakosság vagyoni és jövedelmi vizsgálata háztartásokra való bontással tekinthető át. Megfigyelhető, hogy az átlagos kárpátaljai háztartás ⅓-dal nagyobb, mint az ukrajnai átlag, ami a pozitív demográfiai helyzetnek is köszönhető (11. táblázat).

32

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve

11. táblázat: A Kárpátaljai és Ukrajnai háztartások kompartív összehasonlítása* Mutató 2000 2005 2007 Átlagos kárpátaljai háztartás nagysága, fő 3,18 3,41 3,41 Átlagos ukrajnai háztartás nagysága, fő 2,76 2,61 2,60 Foglalkoztatottakkal rendelkező kárpátaljai háztartások 60,3 83,9 81,4 aránya, % Foglalkoztatottakkal rendelkező ukrajnai háztartások aránya, 63,1 68,7 69,3 % 1 háztartásra átszámított foglalkoztatottak aránya 0,9 1,5 1,5 Kárpátalján, fő 1 háztartásra átszámított foglalkoztatottak aránya 1,0 1,2 1,2 Ukrajnában, fő

2008 3,41 2,60

2009 3,42 2,60

2010 3,43 2,59

2011 3,44 2,59

80,0

83,3

77,7

82,0

70,1

69,3

63,7

70,6

1,5

1,5

1,4

1,5

1,2

1,2

1,0

1,2

* Forrás: Kárpátalja Statisztikai Évkönyve, 2009-2011. Foglalkoztatottság terén a kárpátaljai háztartások több mint 80%-ban van aktív munkát vállaló és foglalkoztatott személy, ami 2000-től mindig meghaladta az országos átlagot. A statisztikai adatokat átszámítva egy háztartásban 1,5 személy van foglalkoztatva, ami a háztartások jövedelmének növekedéséhez vezetett. A lakosság jövedelmének vizsgálatakor megjegyezendő hogy a bérezés csupán a lakosság jövedelemének ⅓-át teszi ki és a lakossági jövedelmek legnagyobb részét a szociális juttatások és transzferek alkotják (12. táblázat). 12. táblázat: A kárpátaljai lakosság jövedelmének alakulása 2000-2011 között* Mutatók 2001 % 2007 % 2008 % 2009 Összjövedelem, mln.hrn. 2881 100 12103 100 16033 100 16492 ebből: Bérezés 1086 37,7 4452 36,8 5716 35,7 5642 profit és fix jövedelemforrások 856 29,7 2607 21,5 3470 21,6 3448 15 0,5 166 1,4 282 1,8 252 tulajdoni bevételek Szociális juttatások és transzferek 915 31,8 4878 40,3 6565 40,9 7150 ebből szociális juttatás 423 14,7 2326 19,2 3297 20,6 3839

% 100

2010 % 20841 100

2011 % 23888 100

34,2 20,9 1,5 43,4 23,3

6861 4115 869 8996 4703

7882 5019 713 10274 5414

32,9 19,7 4,2 43,2 22,6

33,0 21,0 3,0 43,0 22,7

Forrás: Saját számítás a Kárpátalja 2009-2011. c. statisztikai kiadvány alapján. Az utóbbiak részaránya évről-évre emelkedik és elérte a lakossági jövedelmek 43%-át. Konkrétan szociális juttatások (ezekhez tartoznak a nyugdíjak, GYED, GYES, munkanélküli segélyek, rokkantsági segélyek és juttatások, valamint a betegállományban lévők szociális juttatásai) a lakossági jövedelem 23%-át teszik ki. Az ún. transzferek közé a gáz- és villanyáram árkiigazítására irányuló juttatások értelmezhetők. A fentebb említettekből kivehető, hogy a lakossági jövedelem nagy része az állami költségvetésből jön és a lakosság szociális érzékenysége viszonylag magas. Kárpátalján az átlagbér nagymértékben eltér a többi ukrajnai régiótól és 2011-ben 2069 hrn-t tett ki, ami az országos átlag 78,6%-át tette ki. A gazdasági szektorban a legnagyobb átlagbér a pénzügyi szektorban (3353 hrn.) és az állami szférában (2667 hrn.), a legkisebb pedig az egészségügyben (1685 hrn.), valamint az építőiparban (1567 hrn.). Az alacsony jövedelem és a szociális juttatások és transzferek magas aránya jelzi, hogy a kárpátaljai lakosság körében magas a szegénységi mutató, valamint alacsony az életszínvonal. Megjegyezendő, hogy 2010-ben a lakosság 50,2%-a a megélhetési minimum (843,17 hrn.) alatti havi átlagjövedelemmel rendelkezik. 2002-ben ez az arány 98,9% volt. Bár a lakosság felének jövedelme nem éri el a létminimumot, külföldről utalt pénzforgalomnak köszönhetően a lakosság csupán 20%-a rendelkezik a létminimum alatti összjövedelemmel. A

33

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve határon túli munkavállalók megkeresett jövedelmük egy részét visszaküldik a megyében maradt családtagoknak. Ennek köszönhető az, hogy a kárpátaljaiak aktívan kötik le megtakarításaikat a banki és hitelszövetkezeti szektorban (13. táblázat). 13. táblázat: A kárpátaljai lakosság megtakarításinak pénzpiacon történő lekötésének alakulása a 2006-2011 években* Mutató 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Banki betétek értéke, mln.grn. 1017,1 1796,5 2305,0 2114,1 2606,6 2701,3 Hitelszövetkezeti betétek értéke, mln.hrn. 61,9 105,1 130,9 96,5 39,3 44,5 Összes lakossági betét értéke, mln.hrn.** 1079,0 1901,6 2435,9 2210,6 2645,9 2745,8 Egy főre jutó betét értéke, hrn.** 870,2 1533,5 1964,4 1782,7 2133,8 2214,4 Betétek aránya a jövedelemhez viszonyítva, %** 11,8 15,7 12,3 10,8 10,2 11,5

* Forrás: Ukrán Nemzeti Bank adatsorai, Ukrán Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatsorai. ** Saját számítás. Bár a gazdasági válság nagyban sújtotta a lakossági megtakarítások mértékét, az ezt követő években az egy főre jutó lakossági betétek értékének növekedését állapíthatjuk meg. A betétek aránya a jövedelemben 10-12%-ot tesznek ki. A lakosság viszonylag alacsony jövedelme miatt a fogyasztói kiadások a jövedelem 84,6%-át tették ki 2011-ben, ami ugyan kisebb, mint a 2005-ös arány (91,1%), de még mindig messze van az európai átlagtól. A fentebb említettek miatt nem is csoda hogy a GFK adatai alapján Ukrajna (és beleértve Kárpátalját is) Európa második legszegényebb országának számít Moldova után. 2.2.9.

Vállalkozói szerkezet vizsgálata dr. Bacsó Róbert

Kárpátalja gazdaságának egyik jellegzetessége, hogy majdnem az összes gazdasági ágazatban a kis- és középvállalkozások dominálnak. Ez annak az eredménye, hogy a rendszerváltás után ők voltak azok, akik a leggyorsabban álltak át a piacgazdaság követelményrendszerére, elősegítették a gazdaság strukturális változásait, formálták a konkurencia környezetet, a foglalkoztatottság problémáinak fő megoldóivá váltak. Jelenleg a kisvállalkozások a kárpátaljai gazdaság hatodát termelik, ez az arány 2010-től csökkenést mutat, ami a 2011. január 1-én életbe léptetett adókódex negatív hatásának vélhető. A kisvállalkozások a vállalkozói szektor munkavállalóinak harmadát foglalkoztatja. Átlagosan egy kisvállalkozás 5-6 munkavállalót foglalkoztatott (14. táblázat). 14. táblázat: A kisvállalkozói szektor általános mutatói 2004-2011 között* Mutató 2004 2007 2008 Kisvállalkozások részesedése a regionális 9,2 22,7 23,9 gazdaságban, % Kisvállalkozások száma 7560 7564 7602 Foglalkoztatottak száma, fő 39914 38283 38371 Foglalkoztatottak részaránya a vállalkozói 31,5 33,0 34,0 szektorban, % Átlagos foglalkoztatottak száma, fő 5 5 6

2009

2010

2011

24,3

21,1

18,3

7610 37063

4216 35283

5217 31592

35,8

35,0

33,0

5

8

6

Forrás: Kárpátalja 2009., 2011. 2011-ben a kárpátaljai kisvállalkozások a mező-, vad- és erdőgazdaság a munkavállalóinak 32,4%-át foglalkoztatta, az ipar 14,6%-át, az építőipar 73,7%-át, valamint a hotelszféra 83,8%-át. Kárpátalján a vállalkozói szerkezet vizsgálata kapcsán megjegyezhető, hogy az összukrajnai adatokhoz viszonyítva is Kárpátalján a kis- és középvállalkozások alkotják a gazdaság

34

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve szereplőinek túlnyomó részét. Ezen belül a Kárpátaljai kistérségek fejlődésében aktív szerepet játszanak a magánvállalkozások, amelyek nagy része családi vállalkozásként működik. 2011-ig a regisztrált magánvállalkozások száma évről-évre növekedett, ami nemcsak foglalkoztatottak számának növekedéséhez, hanem az önkormányzatok bevételeinek növekedéséhez is vezetett. A magánvállalkozók többsége az egységes adózást választotta, ami azt tette lehetővé, hogy havi max. 200 hrn. adójárulék befizetésével éves átlagban max. 500.000 hrn. értékben végezhet üzleti tevékenységet. A 2005-2009-es években az egységes adójárulék a helyi önkormányzatok bevételeinek 7-10%-át tették ki. Ez a viszonylag liberális adópolitika már 2010ben különböző törvénymódosítások révén kezdett „szűkülni” és a 2011 elején életbe léptetett Adókódexszel teljesen megváltozott. A magánvállalkozók egy része már 2010-ben is megkezdte magánvállalkozói tevékenységének beszüntetését (15. táblázat). 15. táblázat: Kárpátalján regisztrált magánvállalkozások száma és aránya, db. (az év elejére) Mutató 2001 2006 2007 2008 2009 2010 Magánvállalkozások száma 3313 2960 3040 3181 3252 3256 Összesen regisztrált gazdasági egységek 15476 17810 18964 19852 20510 20747 száma Magánvállalkozások részaránya az összes regisztrált gazdasági egységek számában, 21,4 16,6 16,0 16,0 15,9 15,7 % Magánvállalkozók aránya a 56,7 38,0 40,1 41,8 42,7 77,2 kisvállalkozásokban, %

2011 3322

2012 3110

21399

21376

15,5

14,5

63,7

59,6

Forrás: Saját számítás (Kárpátaljai Statisztikai Évkönyv, 2009; 2011). A Kódex elfogadásától már több mint 60 módosítást vittek végbe, ami ahhoz vezetett, hogy Kárpátalján 2012 elejére a regisztrált magánvállalkozások száma 2011-hez képest 3322-ről 3110re csökkent. Megfigyelhető, hogy a magánvállalkozók a kisvállalkozások legnagyobb részét alkotják és 2009ben több mint a ¾-át tették ki. Az utóbbi időben ez az arány csökkent, de így is 60% körül mozog. A pénzügyi ágazatot illetően jelenleg Kárpátalján 1 bejegyzett bank és 41 bankfiók, 33 hitelszövetkezet és azok kirendeltségei, 1 bejegyzett biztosító és több mint 80 biztosítói kirendeltség működik. Ezeken kívül 12 regionális fejlesztési iroda, 8 business-centrum, 2 business-inkubátor, valamint 6 vállalkozói alap nyújt segítséget a kárpátaljai vállalkozóknak. Kárpátalja földrajzi elhelyezkedése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a megyében nagyszámú a külföldi tőkével működő vállalkozás (16. táblázat). 16. táblázat: Külföldi tőkével működő vállalkozás Kárpátalján (az év elejére)* Mutató 1996 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Külföldi tőkével működő 237 669 773 825 847 834 876 vállalkozás, db. FDI, ml. USD. 18 261,3 295,0 345,3 355,8 363,7 364,3

2012 924 349,2

Forrás: Külföldi beruházások Kárpátalján 2008-2011. Az utóbbi 12 évben a külföldi tőkével működő vállalkozások száma megnégyszereződött az FDI összege pedig 2012 elején majdnem a hússzorosát teszi ki az 1996-os értéknek. 2011-ben a befektetések 80%-a az iparba folyik és az ipari vállalkozások 42,3%-a külföldi tőkével működik. A Kárpátalján regisztrált összes vállalkozás 6%-a külföldi tőkével működik. Kárpátalján a közvetlen külföldi beruházások 69,7%-a az Európai Unió országaiból jött. A fentebb említettek fényében a kárpátaljai vállalkozói szektor mérvadó eleme és a regionális gazdaság mozgatórúgója a KKV szektor.

35

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve

2.2.10.

Fehér-, szürke-, feketegazdaság súlyarányaira vonatkozó becslések és hatásuk a teljes gazdasági spektrumra dr. Bacsó Róbert

Az ukrajnai és ezen belül a kárpátaljai gazdaságban is jelen van a szürke- és a feketegazdaság. Megfigyelhető, hogy a szürkegazdaság növekedése szorosan kapcsolódik a gazdasági konjunktúra változásához, ezért a gazdasági recesszió időszakában a szürkegazdaság részaránya növekszik. Fontos megjegyezni, hogy a kárpátaljai gazdaság valós kapacitásának felmérése érdekében értékelni kell a szürkegazdaság arányát és volumenét, hisz a vállalkozások, munkavállalók és a háztartások teljes értékű összjövedelmét (bevételét), a vállalkozói kiadások valós értékét csak így lehet átlátni és értékelni. A legfrissebb, 2013-ban végzett kutatásokból kiderül (Stratégiai Kutatások Intézete, 2013), hogy a GRP (regionális össztermék) nagysága nagyban függ a szürkegazdaság arányától. Az elvégzett számításokból kiderül, hogy a szürkegazdaság gyorsabban igazodik a külső és belső változásokhoz, vagyis a kárpátaljai szürke-GRP növekedési üteme meghaladja a legális GRP-t. A legális GRP növekedési ütem csökkenése sarkallja a vállalkozókat a szürke (borítékban fizetett) munkabérek csökkentéséhez, ezért figyelhető meg a kárpátaljai szürkegazdaság arányának csökkenése (lásd a 10. ábrát). 10. ábra: A kárpátaljai szürkegazdaság aránya a 2000-2012-es években, % a legális GRP-ben

Forrás: Stratégiai Kutatások Intézete, 2013

A szürkegazdaság mértékének növekedésében nagy szerepet kapott az ukrajnai Adózási Kódex elfogadása és 2011-es életbe léptetése. A magánvállalkozók egy része úgy döntött, hogy teljesen felhagy addigi legálisan végzett tevékenységével, másik része viszont úgy döntött, hogy a szürkegazdaság állományában folytatja tovább. A szürkegazdasági szektor megléte arról tanúskodik, hogy a megyének még van gazdasági potenciálja – kb. 6 mrd. hrn (11. ábra).

36

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 11. ábra: Kárpátalja legális-, szürke- és potenciális-GRP értéke 2000-2012 között

legális-GRP

szürke-GRP

Teljes GRP

Forrás: Stratégiai Kutatások Intézete, 2013 A megye szociális és gazdasági fejlődésének visszatartó ereje szürke bérfizetés és az illegális (be nem jelentett) foglalkoztatottság. Az illegális munkavállalást elősegítő tényező a gazdasági teljesítmény csökkenése, a magas szegénység a lakosság körében, a legálisan működő vállalkozások magas adóterhe, beleértve a magas arányú szociális juttatásokat, a gazdasági szereplők általi be nem tartása az ukrajnai törvényeknek stb. Felhasználva az általános és prognosztizált statisztikai adatokat a munkaképes és foglalkoztatott személyeket illetően, ki lehet számítani az illegálisan foglalkoztatottak számát a szürkegazdaságban működő tőke alapján (12. ábra). 12. ábra: Az illegálisan foglalkoztatottak változása (a) és aránya a teljes foglalkoztatottságban Illegálisan foglalkoztatottak, ezer fő

Az illegális foglalkoztatottság aránya, %

a

b

Forrás: Stratégiai Kutatások Intézete, 2013 2012-ben az illegálisan foglalkoztatottak száma elérte a 78 ezer főt, ami a teljes lakosság 14,2%-át tette ki. A borítékban kifizetett fizetés negatívan hat mind a regionális gazdaságra, mind a gazdasági szereplőkre is, hisz az illegálisan foglalkoztatottak vagy egyáltalán nem vehetik igénybe az állami szociális juttatásokat és segélyeket, vagy csak minimális szinten. A regionális gazdaság szempontjából a helyi és állami költségvetés bevételeinek kiesése nemcsak pénzügyi, hanem szociális és állambiztonsági problémákat is vet fel. Az illegális bérek számításánál az illegális fizetés a legális 53,3%-át tette ki, ami egy magas értéknek mondható.

37

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Ha Kárpátalja gazdasági szerkezetéhez viszonyítjuk az elemzést, megállapíthatjuk, hogy a szürkegazdaság mértéke legmagasabb az iparban és építőiparban, legkisebb az arány a közlekedésben és hírközlésben, illetve a mezőgazdaságban. A szürkegazdaság volumenét nézve a legnagyobb része az iparra esik, mely értékben 10-szerese a többi ágazatnak, vagyis a kárpátaljai szürke-GRP 75%-ot teszi ki. Az iparban és építőiparban az illegálisan foglalkoztatottak bére 1,7szer több a legálisnál. A többi ágazatban az borítékban megkapott bér 30-60%-a a legálisnak. A feketegazdaság méretét illetően nincs becsült adat, de a közeli EU-s határoknak köszönhetően Kárpátalja vonzóvá vált az ember- és cigarettacsempészet, valamint az illegális áruimport szempontjából9.

9

Lásd a 3.3-as alfejezetben a Csempészet témakörének kifejtésénél.

38

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2.3.

Kárpátalja természetföldrajzi adottságai Dr. Berghauer Sándor

2.3.1. Földrajzi fekvés Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb megyéje és az ország kis „oblasztjai” közé tartozik (Ukrajna területének 2,1%-át foglalja el). Földrajzi fekvése sajátos, részben periférikusnak mondható, másrészt nagyon kedvezőnek. Ukrajnai viszonylatában a központtól való nagy távolság negatívumként értékelhető, és kiemelendő, hogy az ország többi részétől egy jelentős természeti egység, a Kárpátok vonulata választja el. Kárpátalja fekvésének kedvező vonása, hogy négy országgal (északon Lengyelországgal, nyugaton Szlovákiával, délnyugaton Magyarországgal, délen Romániával), valamint két ukrajnai területi egységgel (északkeleten a Lvivi /Lembergi/ és délkeleten az Ivano-Frankivszki megyékkel) is határos. A fentiek kedvezően hatnak Kárpátalja nemzetközi közlekedésben betöltött szerepére, hiszen közúti, vasúti, csővezetékes, áramvezetékes forgalma igen jelentősnek mondható. Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolat fenntartását segítik elő a több évezrede ismert és használt hágók: Uzsoki (889 m), Vereckei (839 m), Kisszolyvai (Beszkid, 1014 m), a Toronyai (Toruni, 930 m) és a Tatár (Jablunyivkai, 931 m) (Kovács S. 2003; Berghauer S. 2012). 2.3.2. Domborzat Kárpátalja gazdasági, társadalmi fejlődésére jelentős hatást gyakorol felszínének nagymértékű tagoltsága. Földszerkezeti alapját két egység alkotja: a Kárpátaljai-süllyedék és a Gyűrt-Kárpátok. Területének csaknem 80%-át alacsony és középmagas hegyvidéki domborzat foglalja el. Kárpátalja hegyvidéki területe három részre osztható: Vízválasztó-vonulat, Havasi-vonulat és Vihorlát-Gutini vulkáni vonulat. Északkeleten, ahol Kárpátalja határos Lemberg (Lviv) és IvanoFrankivszk megyékkel, húzódik a Vízválasztó-vonulat (1000–1700 m), mely egységnek egy jelentős része Kárpátalja határain túl helyezkedik el. Délebbre találjuk a Havasi-vonulat nyúlványait, amely több havasra tagolódik: Róna-havas (Rivne, 1000–1400 m), Borzsa-havas (Borzsa, 1200–1600 m), Kraszna-havas (Kraszna, 1200–1500 m), Fagyalos (Szvidovec, 1500– 1800 m), Csornohorai-masszívum (1400–2000 m) és a Rahói-hegyek (1700–1900 m). Délkeleten található a Vihorlát-Gutini vulkáni vonulat (Vihorlát, Makovica, Szinyák, Borló-Gyil, Hát-gerinc, Nagyszőlősi-hegység, Avas, Kőhát, Gutin), melynek nyúlványait folyóvölgyek szabdalnak fel. Kárpátalja délnyugati részén terül el a Kárpátaljai-alföld. Északi határát a Vihorlát-Gutini vonulat alkotja, északnyugaton átnyúlik a mai Szlovákia területére és Kelet-Szlovákiai-Alföldként folytatódik, délen, délkeleten pedig a Magyarország területén lévő Nagy-Magyar-Alföldhöz csatlakozik, annak északkeleti részét képezi. Átlagos tengerszint fölötti magassága 100–120 méter között változik. A Kárpátaljai-alföld kelet–nyugati kiterjedése 80–90 km, szélessége 22–35 km (Gönczy S. 2009; Berghauer S. 2010).

39

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 13. ábra: Kárpátalja domborzata

Forrás: Berghauer S. 2010 2.3.3. Éghajlat A megye klímája az Aliszov-féle éghajlati osztályozás szerint a nedves kontinentális éghajlattípushoz tartozik, de a terület nagyobb részét képező Kárpátok területén ennek hegyvidéki változata a jellemző. Kárpátalja éghajlatának kialakulásában az Északkeleti-Kárpátoknak különösen nagy jelentősége van, ugyanis a kiterjedt hegység jelentősen módosítja a klimatikus feltételeket, többek között gyakran gyengíti a szibériai maximum hatását. A változatos domborzat növeli a konvekciós légmozgást, ezzel a vidéken időnként heves esőket, árvizeket okozva (Molnár J. 2009). A domborzat nagy hatással van a hőmérséklet és csapadék területi eloszlására, mennyiségére, így többek között jelentős hatást fejt ki a terület gazdasági hasznosítására. Az évi középhőmérséklet az alföldi részen 9-10˚C (Beregszász 10˚C), a magasabb hegygerinceken, 1000 m felett 0 és 3˚C között alakul. A megyében a leghidegebbet Oroszmokrán (Técsői járás) mérték -36˚C, a legmelegebbet pedig Beregszászon +41°C. Kárpátalja – a Kárpát-medence egyik legcsapadékosabb része. Mennyisége a síkvidéken 650–700 mm, a magasabban fekvő területeken eléri a 1500 mm-t. A legmagasabb értékeket a Plaj meteorológiai állomáson mérték, évi 1736 mm-t. A csapadékos napok száma 140–190 között mozog és éves járása enyhe nyári maximumot mutat. A hótakaró csak a hegyvidéken tartós, november közepén jelenik meg és 90–100 napig marad, de a hegytetőkön akár 6 hónapon át is látható hótakaró (Bodnar, V. 1987; Molnár J. 2009).

40

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2.3.4. Vízrajzi adottságok A kedvező domborzati és éghajlati viszonyoknak köszönhetően Kárpátalja vízhálózata sűrűnek tekinthető és a hegyvidéki területeken több ismert vízesés található (Sipot-, Pliska-, Lumsorivízesés). Kárpátalján 10 km-nél rövidebb folyók száma 9277, továbbá 152 olyan folyó ismert, melynek hossza 10 km-nél több, és négy – a Tisza, a Latorca, az Ung és a Borzsa –, melyeknek hossza meghaladja a 100 km-t. Valamennyi folyó vizét a Tisza gyűjti össze és szállítja a Dunába, Fekete-tengerbe. A Tisza, amely Kárpátalján veszi kezdetét teljes hosszából (966km) 275km-t tesz meg a megye területén és Csapnál lép ki véglegesen Ukrajna területéről. Kárpátalján 137 tavat találunk, ebből 32 keletkezett természetes módon. A természetes tavak többsége kisméretű, területük nem haladja meg az 1 ha-t. Ezek a tavak nagyobbrészt a jégkorszaki idejében a gleccserek munkája által alakultak ki, melyek közül a Brebeneszkul-tó Ukrajna legmagasabban fekvő tava – 1801 m. A nagyobb méretű tavak zömében mesterséges eredetűek, melyek közül a megyében a Fornosi-víztározó (halastó) mérete (285 ha) a legnagyobb. A tavak egy részét rekreációs – turisztikai célokkal hasznosítják. Jelentős turisztikai vonzerővel rendelkeznek az aknaszlatinai sóstavak, Dédai-tó és a Szinevéri-tó (a Szinevéri Nemzeti Park gyöngyszeme) (Molnár J. 2009; Berghauer S. – Gyuricza L. 2011). Kárpátalja vízrajzi adottságai jelenleg nincsenek kellőképpen hasznosítva. Jellegükből adódóan a folyók hajózásra nem alkalmasak, de számos gazdasági hasznosításuk ma is megvalósul. A folyókból közvetlen, illetve közvetett módon származó vízkivétel a lakosság és gazdaság számára jelentős ivóvíz és ipari víz készletet biztosít. Nagy lehetőségek rejlenek a vízenergia-készlet hasznosításában, amelyeket egyelőre csak kis mértékben hasznosítják. A Talabor-Nagyág völgyi vízerőmű a legismertebb példa a fentiekre, amely évi áramtermelése 139 m kWh. A felsorolt lehetőségek mellett a megye vízkészlete jelentős veszélyeket is hordoz. Jól ismertek az elmúlt időszak árvizei, de gyakorta jelent problémát a lakosság és a gazdaság szereplőinek, elsősorban a síkvidéken, a belvíz, a hegyvidéken pedig a folyók intenzív eróziós munkája. Itt kell megemlíteni az utóbbi évtizedekben egyre jelentősebb és szembetűnőbb mértékű felszíni és felszínalatti vizeket érintő szennyeződést (Bodnar, V. 1987; Molnár J. 2009). 2.3.5. Ásványkincsek Kárpátalja természeti erőforrásai az ország készleteinek 2,1%-át képezi. A megye területén 217 ásványi nyersanyag lelőhelyet tartanak nyílván és a legjelentősebb készletekkel a Beregszászi, a Técsői és a Huszti járások rendelkeznek. A fellelhető ásványi kincsek elhelyezkedése szoros összefüggést mutat a földtani adottságokkal, így jól elkülöníthető a Vihorlát-Gutini vulkáni vonulat, a Flis-Kárpátok, a Máramarosi-masszívum és a Kárpátaljai-alföld területéhez fűződő nyersanyagkészlet (Izsák T. 2009). A fosszilis energiahordozók tekintetében barnaszén lelőhelyből van a legtöbb, közel ötven, de ezek is csak helyi jelentőségűek. A legnagyobbak az ungvári, az iloncai, a kisardai és a beregszőlősi lelőhelyek. Nagybégányban (Beregszászi járás) lignitlelőhelyet tártak fel, melynek összetételében jelentős mennyiségű germániumot mutattak ki (182 g/t). A megye földgázlelőhelyei közül az aknaszlatinai (352 millió tonna), az oroszkomoróci (2044 millió tonna) készleteket becsülik a legnagyobbra, de ezek is csak helyi jelentőségűeknek tekinthetőek (Zasztavecka, O. V. et al. 1996; Pop, Sz. 2003). Kárpátalján több helyen is tártak fel érclelőhelyet, ezek zöme színesfémeket tartalmaz. Két helyen ismert arany megléte – Nagymuzsaly és Nagybocskó. Időszakos kitermelés az utóbbi években

41

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve csak a nagymuzsalyi bányában folyt, melynek területén az átlagos aranytartalom 5-6 g/t. Polimetalikus ércek elsősorban a Beregszászi dombvidék területén fordulnak elő. Becslések alapján az ólomkészlet 300 ezer tonnára, a cinkkészlet 694 ezer tonnára tehető. Jelentős barit (súlypát) lelőhely húzódik Nagybégány mellett, a készleteket 5,7 millió tonnára becsülik. Higanyérc lelőhely Visk mellett található, melynek kitermelése a szovjet időszakban volt folyamatos. A nemfémes ásványi nyersanyagok közül Kárpátalja jelentős sókészletekkel rendelkezik (360 millió tonna). A legismertebb sóbánya Aknaszlatinán működött, melynek területén az ipari hasznosítás mellett a sóbányák 300 méter mélyen lévő vájataiban légúti megbetegedések kezelésére allergológiai kórházat működtettek. Napjaikban viszont a sóbánya és a kórházi részleg víz alá került, a település ma, mint katasztrófa sújtotta terület ismert elsősorban. A megye területén 30 márvány lelőhely (Terebesfejérpatak, Rahó, Szolyva), Szeklence és Kisapsa települések mellett zeolit, Visk és Kissarkad települések határában pedig bentonit lelőhelyeket tártak fel. Kárpátalja területén e fentieken kívül több helyen termelnek ki terméskövet, perlitet, margát, illetve tégla és cserép előállítására alkalmas agyagot (Pop, Sz. 2003; Izsák T. 2009). Kárpátalja felszín alatti vizekben gazdag terület, melyek közül kiemelten kezelendő a megye ásvány- és termálvízkészlete. Az ásványvízforrások becsült napi hozama eléri a 2698m3-t. Az Ukrajnában nyilvántartott 36 különböző típusú ásványvíz közül 32 típus Kárpátalján megtalálható. A megyében fellelhető ásvány- és gyógyvizek elhelyezkedése szorosan összefügg a terület geológiai adottságaival. A vidék termálvízkészletének kétharmada Kárpátalja síkvidéki részén található (Beregszász, Mezőkaszony, Gut, Nagyszőlős). Az ásványvízlelőhelyek sokkal nagyobb szórást mutatnak és a jelentősebbek az Északkeleti-Kárpátok vonulatainak mezsgyéjén helyezkednek el, azok mélytörés-rendszeréhez kötődnek. A legismertebb ásványvízforrások Polen, Saján, Vízköz, Királyszálás, Gyertyánliget települések közelében találhatóak. Az ásványés gyógyvizek eltérő összetételük révén széleskörűen használhatóak fürdőzésre, ivókúrákra vagy hétköznapi fogyasztásra. Az évente kitermelt ásványvíz mennyisége eléri a 119 ezer m3-t. A Kárpátalján található szanatóriumok és gyógykezelést nyújtó intézmények zöme a fontosabb lelőhelyek közelében épült ki (Pop, Sz. 2009; Berghauer S. 2009). 2.3.6. Élővilág és természetvédelem Kárpátalja területén az élővilág antropogén hasznosítása jóval később kezdődött meg, mint Európa nyugatabbra fekvő területein, ami részben a vidék sajátos, periferikus elhelyezkedésének és domborzati viszonyainak volt köszönhető. Nem véletlen, hogy a megye növényvilága rendkívül sokrétű, a társulások egy jelentős része még természetes közegben figyelhető meg. A megye flórája 2613 fajt tartalmaz, melyek többsége őshonos. Az egyedi növényvilág-állományból 143 védett faj szerepel Ukrajna Vörös Könyvében, és 405 került Kárpátalja Regionális Vörös Listájára. Kárpátalja faunájára jellemző az erdőlakó állatfajok túlsúlya, mivel a mezőgazdasági termelés során hasznosított síkvidéki területeken a természetes növény- és állatvilág szinte teljesen eltűnt. A megyében közel 60 emlősfaj található, amelyek közül rágcsálók és ragadozók vannak túlsúlyban, a megyében élő madárfajok száma pedig megközelíti a 250-et, ami részben a gazdag vízi élőhelyeknek köszönhető. Kárpátalján 53 halfajt tartanak nyílván, melyek közül a természetes vizekben a kecsege, compó, dévérkeszeg, sügér, márna, menyhal fordul általában elő. A

42

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve legnépesebb a rovarvilág (közel 20 ezer fajta), melyből csak a bogárfajok száma eléri az ötezret (Zseliczky I. 2009; Pop, Sz. 2009). A mai Kárpátalja területének természeti különlegességét már a múltszázad elején felismerték. 1912-ben a Keleti-Beszkidekben hozták létre az első védett területet, majd 1921-ben alakult meg a Máramarosi Pop Ivan Rezervátum. Napjaink káros antropogén tevékenysége kapcsán egyre indokoltabbá válik a természeti értékek fokozott védelme. A megye egyedi természeti értékeit három nemzeti park – a Szinevéri, az Ungi Nemzeti Park és az Elvarázsolt Vidék –, egy bioszféra rezervátum – Kárpáti Bioszféra Rezervátum –, nyolc tájvédelmi körzet, több száz természeti emlék és kultúrpark óvják fokozottan (Izsák 2009b; Berghauer – Nagy 2013). A Kárpátalján fennmaradt természeti értékek globális súlyát jól tükrözi, hogy a 108,6 ezer ha-os összterületű Kárpáti Bioszféra Rezervátum egyes részei, négy Szlovákiában található természetvédelmi területtel közösen, az UNESCO természeti örökségének listájára kerültek (17. táblázat). Az itt található mérsékeltövi erdők az Európában korábban már kipusztult őserdők változatos élővilágának sokszínűségét hivatottak megőrizni. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a megye védett értékeinek turisztikai hasznosítása. Ezt támasztja alá, hogy Kárpátalja turizmusának egyik legkedveltebb célpontja a Szinevéri Nemzeti Park. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy mivel Ukrajnában egyelőre az ökotudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés elvének érvényesülése nagyon kezdetleges, a környezetvédelemre fokozott figyelmet kell fordítani (whc.unesco.org; Berghauer S. – Nagy O. 2013). 17. táblázat: Az UNESCO természeti örökség részét képező Északkeleti-Kárpátokban lévő területek Megnevezés, elhelyezkedés

Koordináta

1.

Csornohora, Kárpátalja, Ukrajna

N48 8 25 E24 23 35

2.

Havešová Primeval Forest, Szlovákia

N49 0 35 E22 20 20

3.

Kuzij, Kárpátalja, Ukrajna

N47 56 21 E24 8 26

4.

Máramaros, Kárpátalja, Ukrajna

N47 56 12 E24 19 35

5. Rožok, Szlovákia Stužnica – Bukovské Vrchy, Szlovákia Ung, Kárpátalja, 7. Ukrajna 6.

N48 58 30 E22 28 0 N49 5 10 E22 32 10 N49 4 14 E22 3 1

8.

Szvidovec, Kárpátalja, Ukrajna

N48 11 21 E24 13 37

9.

Uglja–Széleslonka, Kárpátalja, Ukrajna

N48 18 22 E23 41 46

10. Vihorlat, Szlovákia

N48 55 45 E22 11 23

Terület Központi terület: 2476,8 ha Pufferterület: 12925 ha Központi terület: 171,3 ha Pufferterület: 63,99 ha Központi terület: 1369,6 ha Pufferterület: 3163,4 ha Központi terület: 2243,6 ha Pufferterület: 6230,4 ha Központi terület: 67,1 ha Pufferterület: 41,4 ha Központi terület: 2950 ha Pufferterület: 11300 ha Központi terület: 2532 ha Pufferterület: 3615 ha Központi terület: 3030,5 ha Pufferterület: 5639,5 ha Központi terület: 11860 ha Pufferterület: 3301 ha Központi terület: 2578 ha Pufferterület: 2413 ha

Bejegyzés ideje 2007 2007 2007

2007 2007 2007 2007 2007 2007 2007

Forrás: Berghauer S. 2010; whc.unesco.org

43

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 3. Lokalitás és globalitás összefüggéseinek a vizsgálata „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”

Hallhatjuk gyakran a környezetvédelemből a gazdasági szakmába átszivárgó kifejezést, ami arra utal, hogy a kistérség és a világgazdaság kölcsönös együttműködése a 21. sz. gazdasági filozófiájának egyik mozgató rugója. Bár a válságot követő termelés, s így közlekedési volumen csökkenése folytán az energiaárak visszaestek az elmúlt években, ennek ellenére hosszú távú tendenciákat figyelembe véve számíthatunk rá, hogy az energiaárak növekedni fognak, s így a termékekre rakódó szállítási költségek is nagyobb arányt fognak képviselni. Ez a folyamat eredményezheti azt, hogy a helyben termelés és fogyasztás tendenciája újra megerősödik. Másik oldalról pedig a világ kinyílt, s az információs technológia segítségével a periférikus helyzetben lévő kistérségek, falvak is hasonló eséllyel jutnak hozzá információkhoz, léphetnek be a globális piac vérkeringésébe, mint a nagy metropoliszokon élők, s ott tevékenykedő gazdasági szereplők. Milyen következtetést kell ebből levonni nekünk, Kárpátalja gazdasági fejlődésében érdekelt helyi szereplőknek? Hogyan élhet a kor lehetőségeivel és korlátait hogyan kerülheti ki az a térség, ami történelmileg mindig is periférikus szerepet töltött be (nagy világvárosokhoz képest viszonylag távol fekszik)? Alapul véve az előző fejezetekben már tárgyalt adottságokat, figyelve arra, hogy milyen helyi sajátosságaink vannak, amelyek megkülönböztetnek más országon belüli, régióközi jellemzőktől arra kell építkeznünk, ami nem általánosítható még megyei szinten sem. Tehát meg kell vizsgálni járási, kistérségi, de akár települési szinten is, hogy Kárpátalja magyarlakta területén melyek azok a sajátosságok, amik által az egész (szinergia) versenyképes lehet a globális piacon. A fejezet további részében megvizsgáljuk a magyarlakta térség helyzetét, kijelöljük azokat a kistérségeket és települési sajátosságokat, amelyek húzóerőt jelenthetnek kárpátaljai szinten, s ezt összefoglalva kívánunk egy adaptáló értelmezést adni a nemzetközi gazdasági vérkeringés összehasonlításában.

44

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 3.1.

Határ menti magyar lakta térség helyzetének vizsgálata Pataki Gábor

Amikor Kárpátalja nyugati szakaszának gazdasági helyzetét elemezzük, jellemzően kettős irányba indulhatunk el az alaphipotézis felállításánál: 1. Periféria lét és elmaradottság 2. Híd szerep és az ehhez kapcsolódó gazdasági potenciál A magyarlakta határ menti térségre mindig is jellemző volt a periférikus lét, távol a nagyobb centrumoktól (Budapest, Kijev), a társadalmi-kulturális és természetesen a gazdasági fejlettség is alacsonyabb szinten volt a történelem folyamán. Ezt a helyzetet erősítette a trianoni döntés, a kommunista évtizedek elzártsága és azok a máig ható társadalmi beidegződések, amelyek a nyitást követően is konzerválódást, a kibontakozás hiányát okozták. Viszont több tanulmány, Kárpátalját és a magyarságot érintő kutatás gyakran hangoztatja azt a lehetőség-állományt, ami ezt a térséget jellemez(het)i. Például Imre G. (2012) kutatásában kimutatta, hogy a Magyarországról beáramló működő tőke leginkább Kárpátalját kedveli, s azon belül is a magyarlakta térséget (ami a bizonytalan közegben biztos pontot jelent). A tanulmányrész szerzője is saját kutatásában vizsgálva Kárpátalja logisztikai szerepkörét és azon belül az V. közlekedési folyosó tervét, arra a következtetésre jutott, hogy geopolitikai fekvésünk, a vasúti nyomtávváltás kapcsán kialakítható logisztikai szolgáltatások, valamint a közúti fuvarozás lehetőség összekapcsolhatja a keleti és nyugati gazdasági világtérségeket, aminek közepén ott van megyénk (Pataki, 2009). Mindezek a lehetőségek viszont az évek múlásával továbbra is mint ígéretes potenciálok tűnnek fel, viszont kevés esetben látszik ennek a megvalósulása. Mondhatjuk erre azt, hogy a gazdasági válság visszavette a fejlődést. Azonban ez a stagnáló állapot, illetve visszafejlődés, mélyebb, strukturális okokra vezethetők vissza. A továbbiakban nézzük meg, hogy milyen jellegzetességei vannak a határ menti, magyar térségnek. Infrastrukturális helyzet Infrastrukturális elemzésen belül, a közlekedési infrastruktúra helyzetét már bemutattam a Logisztikai sajátosságok (2.2.6.) c. fejezetben. Azonban általánosságban megjegyezhető, hogy a vizsgált térségben az infrastrukturális ellátottság az országos szinthez képest alacsonyabb. Bár az utóbbi időben az alapinfrastruktúrák – gázellátás, telekommunikáció, elektromosság – már minden magyar településen megtalálható (néhány éve pl. még nem volt mindenütt vezetékes gáz hálózat), de ezzel szemben pl. szennyvízelvezetés, vezetékes vízhálózat, de még megfelelő árokrendszer sincs kiépítve. Az önkormányzatok tétlenségének csak egyik oka a forráshiány, a főbb okozója a problémának a szabályzás és hatáskörök kaotikussága, valamint a centrális vezetés olyan szintje, ami szinte minden felelős döntési helyzetet elvon a településtől, s a bürokrácia magasabb szintjén teszi kvázi „lehetővé” a megoldást.

45

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Határon átnyúló kapcsolatok Magyarság helyzetének további sajátos kérdése a határ közelsége miatt, illetve hogy ugyanaz a nemzet található meg mindegyik határ másik oldalán. Ez a sajátosság természetesen társadalmi, kulturális többletet teremt, viszont gazdaságilag is kihatással van. A magyar-magyar kapcsolatok gazdasági lehetőségeivel és eredményeivel további fejezetekben foglalkozunk. Csempészet Külön, szeretnénk még kiemelni a gazdasági térben lévő olyan szürke, illetve feketegazdasági jelenséget Kárpátalja magyar településein, ami sok esetben az elmúlt évtizedekben annyira természetessé vált, hogy az emberek nem is úgy tekintettek a csempészetre, mint illegális tevékenységre. Főleg Magyarország és Ukrajna, de Szlovákia, Románia és Ukrajna között is jelen volt és a mai napig is jellemző a magas árrés üzemanyag, dohányáru és egyéb termékek esetében. A „legalizált” csempészet két főtermékévé vált az üzemanyag és a cigaretta csempészet. Mára a szabályozás szigorodása folytán már nem éri meg olyan szinten az üzemanyag csempészettel foglalkozni, de még mindig elég magas a haszonkulcsa a dohányáruk esetén ahhoz, hogy többen ezzel foglalkozzanak (kisebb vagy nagyobb tételben). A tevékenység kialakulása természetes jelenség volt. A rendszerváltás után az emberek munkahelye megszűnt, a szakoktatás visszaszorult és egyre kevesebben értettek különböző szakmákhoz, s ezzel szemben e tevékenység jövedelmezősége egyre bővült. A 2000-es évek elején ezt még megtoldotta az ukrán termékpiac jelentős fejlődése, aminél szintén árkülönbség volt Ukrajna és Magyarország között, s így a csempészet kiegészült bevásárló-turizmussal. Mindezek a dolgok kényszerpályájuk miatt szükségszerű gazdasági tényezőkké váltak, s épp ezért nem lehet felróni a megélhetésért küzdő lakosság számára, hogy elindult ezen a pályán. Viszont e tevékenység káros következményeit csak most kezdjük tapasztalni: termelő tevékenység elsorvadása, kilépés az őshonos mezőgazdasági tevékenységekből, szakmai tudás elsorvadása, korrupció növekedése, fiatalok közötti gettósodás jelenségének előretörése. Általánosságba elmondható, hogy a csempészet vidékünkön egy szükséges rossz, amiből minél hamarabb kilépési stratégiát kell kitalálni, mert káros társadalmi-gazdasági hatásokat hoz magával.

3.2.

Lokális térségek kijelölése és összehasonlítása Pataki Gábor – Virág László

A KMVSZ saját berkein belül végzett felmérés alapján a fejezet bevezetőjében említett kistérségi bontást elvégezte, amelynek grafikus következtetését az 14. ábra mutatja.

46

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 14. ábra: Kárpátalja magyarlakta területének mikro- és kistérségi lebontása a területi gazdasági sajátosságok alapján.

Forrás: Saját szerkesztés (KMVSZ esettanulmány) Az elemzés térképre vetített formájában látható, hogy 8 mikro- és kistérségre lehet bontani Kárpátalja magyarlakta térségét annak gazdasági sajátosságai alapján: 1. Észak-Ung megyei kistérség 2. Nagydobronyi mikro térség 3. Bereg-megyei kistérség 4. Kaszonyi turisztikai mikro térség 5. Nagyszőlősi járási kistérség 6. Felső-Tisza vidéki turisztikai térség 7. Viski kistérség Köztudott, hogy az Ungvári járás (1.) magyarlakta vidékein sok az olyan szántóföld, amely nem alkalmas hatékony mezőgazdasági termelésre. Ugyanakkor ezek a többségében parlagon heverő földek alkalmasak lehetnek energianövények termesztésére. Vállalkozóink energiafű termesztésével próbálkoznak, igaz egyelőre csak kis területen. A termés feldolgozására a működő fa brikett gyárak vállalkoznak. Ez fontos részét képezi a KMVSZ készülő általános gazdasági programjának is. A szükséges pénzügyi források előteremtése esetén egy hosszú távú vegyes vállalati gyártást lenne célszerű, mégpedig egy határon átívelő vegyesvállalat létrehozásával. Az Ungvári járás déli részén (Nagydobrony és környéke) a zöldségtermesztés a gazdasági húzóágazat, azon belül is messze földön híres a fűszerpaprika-termesztés. A zöldségtermesztés a Beregszászi és Nagyszőlősi járásokra is jellemző. Éppen ezért fontos szerep jut a

47

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve zöldségkonzervek gyártására. A meglévő konzervgyárak nem felelnek meg a kor követelményeinek, szinte mindegyik moszkvai vagy kijevi tulajdonosok kezében van, így az alapanyagot megtermelő, többségében magyar lakosság a legkevésbé élvezi annak hasznát, mivel a jövedelem túlnyomó része a feldolgozóknál csapódik le. Az Ungvári, Nagyszőlősi, Beregszászi, Huszti járásokban egyaránt találunk olyan konzervgyárat, amely kellő ráfordítással újra üzembe helyezhető lenne, ezért érdemes a konzervgyártást mint olyat komolyan venni. Ehhez az kell, hogy magyarországi konzervgyártók állami segítséggel szerezzenek tulajdonrészt ezekben a kárpátaljai konzervgyárakban, és indítsák el a gyártást közösen az itt élő magyar vállalkozókkal. Szövetségünk ehhez is hasznos szolgálattal tudna hozzájárulni. A Nagyszőlősi járás Tiszántúli vidéke évtizedek óta baromfitenyésztéséről híres. Mára ebben a régióban öt-tízmillió csirkét keltetnek évente, ennél valamivel többet előnevelnek (külföldről is behoznak naposcsibét). Egészen mostanáig az állomány zömét belső ukrajnai felvásárlók vitték el. Mostanra ez az igény megcsappant vélhetően azért, mert a hágón túl is elterjedtek az inkubátorok, valamint ők is behozzák a naposcsibét egészen Spanyolországból is. Így a helyi termelőknek nem marad más, mint a feldolgozás, azaz ésszerű lenne egy vágóhíd és baromfifeldolgozó létesítése. Erre is találunk vállalkozókat, de önerőből senki nem tudja megvalósítani, csak magyarországi befektető vagy partner segítségével. Említésre méltó még, hogy ennek a vidéknek nagy múltja van a baromfitenyésztés terén. Már az 1970-es évek végén elkezdődött egy intenzív baromfitenyésztés a bábolnai állami gazdasággal közösen, amolyan nemzetközi együttműködés keretein belül. Ez a tevékenység egészen mostanáig megmaradt, és nyugodtan mondhatjuk, hogy hagyománnyá vált a Tiszaháton. Ha sikerülne ezt a hagyományt átültetni a modern termelési viszonyok közé, több ezer ember megélhetését biztosítanánk hosszú távra. Egy ilyen kiterjedt állattenyésztés törvényszerűen megjeleníti egy takarmány-előállító üzem létesítésének igényét. Ésszerű lenne a már említett tiszaháti részen létrehozni egyet, valamint egy másikat a Beregszászi, Ungvári és Munkácsi járások metszéspontja környékén. Az ipari termelés terén leginkább a már említett élelmiszeripar, a könnyűipar és a gépgyártás kisegítő ipara jöhet szóba. A könnyűipar jellemzően a városokra épül, de kisebb üzemek termelnek faluhelyen is. Általában jellemző a ruha és cipőgyártás, valamint az elektronikai alkatrészek gyártása. Nagy lehetőség rejlik a magyarországi autóiparhoz kapcsolódó beszállítói gyártásban is. Ez akkor lenne hasznos, ha ezek a kisegítő üzemek többségében magyarok által lakott helységekben létesülnének. A turizmus egyik húzóágazata a kárpátaljai gazdaságnak. Földrajzi fekvéséből adódóan Kárpátalja népszerű a külföldi turisták körében, s ebből a kárpátaljai magyarság is profitálni tud. Mindezek ellenére a kárpátaljai magyarság életszínvonala messze elmarad a belső-ukrajnai életszínvonaltól, az európaival pedig össze sem hasonlítható. Ukrajna gazdaságában számarányából eredően jelentéktelen szerep jut számára és periférikus elhelyezkedése miatt a központi támogatási forrásokból szinte teljesen ki van zárva. Ugyanakkor a Kárpát-medencei kiterjedésű fejlesztési programok (Phare CBC, Norvég Alap, Európai Területi Együttműködés Alap, Bethlen Gábor Alap) sem tudnak forrást biztosítani a felvázolt lehetőségek megvalósításához. Égető szükség van egy biztos pénzügyi háttérrel rendelkező, minden szálat összefogó intézményre, amely kellő súllyal tudná kezelni a közös gazdasági érdekeinket. Ellenkező esetben a gazdasági érdekek mentén hatványozottan felgyorsul az az asszimilációs folyamat, mely világosan tetten érhető Kárpátalja életének mindennapjaiban.

48

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve

3.3.

A kárpátaljai magyarság kereskedelemteremtő és tőkevonzó szerepe Fejes Norbert

Kárpátalja legfontosabb áruexport-partnere Magyarország, mely a megye teljes áruexportforgalmából 46,2%-kal részesedik. A Magyarország területére irányuló exportot, az Oroszországba áramló követi 10,8%-kal, de fontos exportpartner még Ausztria (8,2%), Szlovákia (8,1%) és Németország (6,7%) is. Az áruimport tekintetében az első számú partnerré az Orosz Föderáció lépett elő az elmúlt néhány évben, ahonnan a teljes áruimport 15,7%-a érkezik. Oroszország után a második legfontosabb importpartner Németország, melynek részesedése 14,5%, de jelentős Csehország (10,0%), Kína (8,8%) és Fehéroroszország (8,7%) részaránya is. Magyarország az árimport tekintetében is előkelő helyet foglal el, hiszen az imént említett országok mögött közvetlenül a hatodik helyen található 157 millió USD-ral és 7,9%-os részesedéssel. (KMKH: Звіт 2011) A 18. táblázat Kárpátalja és a fő külkereskedelmi partnerek közötti áru-és szolgáltatásforgalomra vonatkozó külkereskedelmi egyenlegeit mutatja be a 2000-2011 közötti évek adatait vizsgálva. 18. táblázat: Kárpátalja és a fő külkereskedelmi partnerek közötti áru-és szolgáltatáskereskedelem egyenlege 2000-2011

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012 A táblázatból láthatjuk, hogy a legfőbb kereskedelmi partnerek közül, melyek Kárpátalja teljes külkereskedelmi forgalmának nagyságrendileg 4/5-ét teszik ki, alapvetően három ország – Magyarország, Ausztria és Szlovákia – esetében maradt tartósan pozitív a megyével folytatott árués szolgáltatáskereskedelem egyenlege. Az adott országok és Kárpátalja közötti külkereskedelmi egyenlegek értékeiből kitűnik, hogy a Magyarországgal folytatott árués szolgáltatáskereskedelemé a többihez képest kiugróan magas. Ha a bruttó regionális termék10 szemszögéből vizsgálódunk, akkor akár úgy is fogalmazhatunk, hogy Kárpátalja számára a 10

Ukrajnában a bruttó hazai összterméket (GDP) regionális alapon is meghatározzák, melynek a bruttó regionális termék megnevezést választották (BRT). (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012)

49

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Magyarországgal folytatott külkereskedelem jelenti a legtöbb bevételt a többi országgal lebonyolított kereskedelemhez képest.11 (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) A 19. táblázat tartalmazza a Kárpátalja és Magyarország közötti külkereskedelmi – áru- és szolgáltatásforgalmi12 – egyenleg és Kárpátalja bruttó regionális termékének alakulását a 2005 és 2011 közötti évekre vonatkozóan. 19. táblázat: Kárpátalja bruttó regionális termékének és a Magyarországgal folytatott külkereskedelme (áru+szolgáltatás) egyenlegének alakulása 2005-2011, millió USD

Forrás: Saját számítás a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján A nettó export az első három vizsgált évben stagnált vagy visszaesett, miközben a BRT folyamatosan és egyenletesen növekedett. Ez alól kivételt csupán a 2009-es év jelentett, amikor egy kisebb visszaesés volt megtapasztalható a megye gazdaságában. 2005-től 2007-ig ennek következtében a Magyarországgal folytatott külkereskedelem egyenlegének aránya esett a bruttó regionális termékhez viszonyítva, vagy más értelmezésben egyre kisebb mértékben járult hozzá a megye gazdaságához. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) A Magyarországra irányuló áruexport 2007-ben kezdődött felerősödése – 2006-hoz képest több mint megduplázódott – és a Magyarországról érkező áruimport 2008-as visszaesése következtében a nettó export egy év alatt, 2008-ra a háromszorosára nőtt. Ez a növekedés 2011-ig, a vizsgált időszak végéig folyamatosan megfigyelhető. Mindezek hatására a Kárpátalja és Magyarország közötti nettó export bruttó regionális termékhez viszonyított aránya nőtt, s 2008-ban előbb 13%, majd a 2009-2011 közötti időszakban 20% körül alakult. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy a Magyarországgal folytatott kereskedelem jelentős mértékben hozzájárult Kárpátalja gazdaságának bővüléséhez. Ez annak ellenére kijelenthető, hogy Kárpátaljának összességében a vizsgált évek többségében külkereskedelmi hiánnyal kellett megküzdenie, vagyis a Magyarországgal folytatott áru- és szolgáltatáskereskedelem tulajdonképpen némileg ellensúlyozta a megye és a többi ország viszonylatában kialakult negatív egyenleget. (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal 2012-es évkönyve és a honlapján található adatok alapján) A 15. ábra, illetve a 20. táblázat adatsoraiból (BRT és KE) számított korrelációs együttható13 is hűen tükrözi a Magyarországgal folytatott külkereskedelem fontosságát. 11

A makroökonómia és a gazdaságstatisztika tudománya alapján a nemzeti számlarendszerek a GDP-t alapvetően négy fő részre bontják: fogyasztás (C), beruházás (I), kormányzati kiadások (G) és nettó export (NX). Ez alapján a GDP az összes fogyasztás, beruházás, kormányzati vásárlás és a nettó export összegével egyenlő. Y-nal jelölve a GDP-t: Y = C + I + G + NX (Mankiw, 2005: 56-57.) 12 Kárpátalja szolgáltatáskereskedelméről az 1. számú melléklet ad bővebb tájékoztatást 13 A korrelációs együttható két változó közötti kapcsolat szorosságát és irányát vizsgálja. A meghatározás szerint olyan -1 és +1 között elhelyezkedő szám, amely +1-hez közeli abszolút értékei szoros, vagy közel lineáris függvényszerű kapcsolatot, a 0 körüli értékek ugyanezen lineáris kapcsolat hiányát jelentik. A pozitív értékek egy irányban mozgó változókat tükröznek, míg a negatívak ezzel szemben ellentétes irányban mozgókat jeleznek.

50

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 15. ábra: Kárpátalja bruttó regionális termékének és Magyarországgal folytatott kereskedelme egyenlegének viszonya (millió USD).

Forrás: Saját szerkesztés a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján

Az ábrán láthatjuk, hogy a két változó értékei 2005-2011 között szorosan együtt mozogtak, s kivételt csupán a vizsgált időszak első két éve jelentett. 2007-től kezdődően azonban megfigyelhető a bruttó regionális termék és a Magyarországgal folytatott külkereskedelem egyenlege közötti reláció erősödése, amit a vonal-diagrammok egymáshoz való közeledése is sugall az eltérő léptékű mértékegységek ellenére. Ezt a szoros kapcsolatot a két változó adataiból számított korrelációs együttható értéke is bizonyítja: 0,91. A pozitív érték egyrészt igazolja a változók egy irányban való mozgását, az 1-hez közeli szám pedig a közöttük lévő szoros, közel lineáris kapcsolatot. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal honlapján szereplő adatok alapján) A 3. táblázat az árukereskedelem és a magyar kisebbség járások és megyei jogú városok közötti eloszlása alapján számított korrelációs együtthatókat tartalmazza 2005-2011 között.14 Az export és az import vonatkozásában egyaránt kiszámított értékek megmutatják, hogy a kárpátaljai magyarság megoszlása az egyes járások és megyei jogú városok között mennyiben függ össze Kárpátalja közigazgatási egységei szerint strukturált árukereskedelmének alakulásával. 20. táblázat: Korrelációs kapcsolat

Forrás: Saját szerkesztés

Az első vizsgált évben (2005) láthatjuk, hogy a legkisebbek az értékek: az export esetében 0,25, míg az import vonatkozásában 0,39. Az értékek alapján úgy is fogalmazhatunk, hogy a változók közötti kapcsolat ebben az évben volt a legkevésbé szoros, s ez az export tekintetében még inkább szembeötlő. 2009-re azonban jelentős változás figyelhető meg: a változók közötti kapcsolat

(Hunyadi-Vita, 2008, 192-193.) 14 A korrelációs együtthatók kiszámításához szükséges adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

51

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve egyrészt mind az export, mind pedig az import vonatkozásában erősödött, másrészt pedig az export és a magyarság megoszlása közötti reláció szorosabbá vált az importénál. Ez a tendencia a következő két vizsgált évben is megfigyelhető annak ellenére, hogy a teljes külkereskedelmi forgalmat tekintve az import végig az exportértékek felett maradt. A korábbiakból már tudjuk, hogy Kárpátalja legjelentősebb exportpartnere Magyarország. 2005-ben a Kárpátaljáról Magyarországra irányuló áruforgalom még csupán 168,7 millió USD-t tett ki, mely érték négy év alatt, 2009-re 424 millió USD-re nőtt, szemben az importtal, mely stagnált. 2010-ben és 2011-ben a Magyarországra irányuló áruexport értéke tovább emelkedett. Figyelembe véve, hogy Kárpátaljának a legjelentősebb kereskedelmi partnerei közül Ausztria és a Szlovákia mellett Magyarországgal volt végig pozitív, s egyben a legnagyobb értékű a külkereskedelmi egyenlege, elmondhatjuk, hogy a 0,5 körüli exportra vonatkozó korrelációs együttható 2009-2011 között nem csupán a megye teljes áruexportja és a magyarság területi megoszlása közötti közepesen szoros kapcsolatot tükrözi, hanem egyben azt is, hogy ez a reláció nagyban köszönhető a Magyarországra irányuló áruexportnak. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012 és MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, 2010: 432. alapján) 21. táblázat: Kárpátalja bruttó hozzáadott értékének és a Magyarországról érkező FDI-nak az alakulása 1996-2010 között

Forrás: Saját számítások és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján

Magyarország mindig kiemelt külgazdasági partnere volt Kárpátaljának. A 21. táblázat Kárpátalja bruttó hozzáadott értékének15 és a Magyarországról érkező FDI-nak az alakulását tartalmazza 1996-2010 között. A táblázatból láthatjuk, hogy 1996-ban a megye gazdaságába befektetett külföldi tőke közel ötöde magyarországi eredetű volt, ami akkoriban a 3. helyre volt elég a külföldi befektetők rangsorában Németország és Csehország után. A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal kiadványaiban szereplő adatok azonban alátámasztják, hogy 1999-2001 között már Magyarország vált a legnagyobb külföldi befektetővé Kárpátalján, s részesedése immár meg is haladta a 20%-ot. 2006-ra ugyanakkor a részesedés a felére csökkent, aminek oka az egyre több külföldi befektető jelenléte volt, amit az bizonyít, hogy csak arányaiban, nem pedig volumenében esett vissza a Magyarországról származó FDI mennyisége. 2006-ot követően azonban már csupán a tőkebeáramlás kisebb mértékű növekedése, sőt inkább stagnálása, majd visszaesése volt megfigyelhető. 2007 elejére így Magyarország előbb a 4. helyre szorult vissza a külföldi tőkeberuházók között, majd 2011-re egészen a hatodikra. (Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda, 2008: 12. és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján)

15

A 2000-es évek elején és a rendszerváltást követő években, a bruttó hozzáadott értéket használták a gazdasági teljesítmény mérésére Ukrajnában a bruttó regionális termék helyett. A bruttó hozzáadott érték a bruttó regionális termék részét képezi azzal a különbséggel, hogy utóbbi tartalmazza a pénzügyi szolgáltatások közvetítői díját és a termékekre kivetett adókat is. A bruttó hozzáadott érték az Ukrajnai Statisztikai Hivatal megfogalmazásában a teljes évi kibocsátás és az előállítás költségének a különbsége.

52

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve A Megyei Közigazgatási Hivatal nyilvántartása alapján 2012-ben 321 olyan vállalkozást regisztráltak, melyet magyarországi eredetű tőkebefektetéssel hoztak létre. A legtöbb magyar befektetés az iparba, s azon belül a feldolgozóiparba érkezik (52%), amit az ingatlanközvetítés követ közel 30%-kal. (KMKH, 2012) A 16. ábra Kárpátalja bruttó hozzáadott értékének és a Magyarországról érkező FDI-nak az egymáshoz viszonyított alakulását szemlélteti ugyancsak 1996-2010 közötti évekre vonatkozóan. A 2001-es évet követően a rendelkezésre álló információk alapján a megyébe érkező összes külföldi közvetlen befektetéshez hasonló tendenciát figyelhetünk meg a magyarországi eredetű működőtőke esetében is. 16. ábra: Kárpátalja bruttó hozzáadott értékének és a Magyarországról érkező FDI-nak az alakulása 1996-2010

Forrás: Saját szerkesztés a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján

Annak ellenére, hogy Kárpátalja bruttó hozzáadott értékeit és a magyarországi FDI értékeit külön tengelyen és más-más léptékkel tüntettem fel, a vonal-diagrammok egymáshoz viszonyított mozgásából megállapíthatjuk, hogy a 90-es évek második felében, illetve a 2000-es évek első néhány évében a Magyarországról származó működőtőke-befektetések kulcsfontosságúak voltak Kárpátalja gazdasági felzárkózásában. Ezt támasztják alá a 4. táblázat utolsó sorában szereplő százalékos értékek is: 1999-ben és 2000-ben a magyarországi tőkebefektetés bruttó hozzáadott értékhez viszonyított aránya meghaladta a 6%-ot. (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján) A Magyarországról érkező közvetlen tőkebefektetésekre és Kárpátalja 1996-2010 közötti bruttó hozzáadott értékeire számított korrelációs együttható szintén alátámasztja a magyarországi működőtőke gazdaságélénkítő szerepét. A 0,942-es érték erős, közel lineáris kapcsolatot jelez a magyarországi eredetű befektetések és a gazdaság teljesítményének mérésére használt mutató között a vizsgált időszakban. Összegzésként megállapítható tehát, hogy a Szovjetunió felbomlását követő első évtizedben a külföldi tőke hatására indult meg Kárpátalja gazdasági felzárkózása. Az elsők között érkező külföldi befektetők közül pedig kiemelkedően fontos volt Magyarország szerepe, hiszen amellett, hogy éveken át a legtöbb tőkét invesztálta Kárpátaljára, pozitív példaként szolgált más országok befektetői számára, erősítve ezáltal a megye tőkevonzó képességét, valamint elsődlegesen a feldolgozóiparba eszközölt beruházásoknak köszönhetően folyamatosan növelte Kárpátalja exportbevételét.

53

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve A 22. és 23. táblázat adatai alapján vizsgáltam meg négy meghatározott évre vonatkozóan a Kárpátalján beruházott és az egyes közigazgatási egységekre lebontott összes külföldi tőke, illetve a magyarság területi eloszlása közötti kapcsolatot.

23. táblázat: a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai, illetve saját számítások alapján

22. táblázat: a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai, illetve saját számítások alapján

A kiszámított korrelációs együtthatók értékeit a 24. táblázat tartalmazza 1996, 2000, 2006 és 2011 esetében. Az első két vizsgált évre kapott értékek a kárpátaljai magyar kisebbség és a külföldi közvetlen befektetések közötti lineáris kapcsolat hiányát mutatják a 90-es évek második felében. Ez azért némileg ellentmondásosnak tekinthető, mivel ezekben az években Magyarország volt az első számú befektető Kárpátalján, viszont az együttható értékei szerint ez csupán kismértékben hozható összefüggésbe a helyi magyarság területi elhelyezkedésével. A kapott értékekből úgy tűnik, hogy a külföldi – beleértve akár a magyart is – tőke inkább az urbanizált, valamint a nagyobb népsűrűségű területekre áramlott (pl. Ungvár vagy Munkács, illetve a hozzájuk tartozó járások kiegészülve 1996-ban az Ilosvai járással, míg 2000-ben a Nagybereznai és a Rahói járással), ahol a magyarság részaránya kisebb, vagy a nullához közeli volt. Az 5. táblázat adatai is alátámasztják ezt, hiszen 1996-ban Ungvár, Munkács, az Ungvári járás, a Munkácsi járás és az Ilosvai járás részaránya az összes külföldi tőkéből meghaladta a 75%-ot, míg 2000-ben Ungvár, Munkács, az Ungvári járás, a Munkácsi járás, a Nagybereznai járás és a Rahói járás területein ruházták be a külföldi működőtőke háromnegyedét. (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai 24. táblázat: az FDI és a magyar kisebbség közötti alapján) korrelációs együtthatók értékei 1996-2011 (Saját számítás alapján) A következő két vizsgált év azért érdekes, mivel 2006-ban és 2011-ben Kárpátalja már az Európai Unió közvetlen határa volt, illetve időközben lezajlott egy gazdasági világválság, ami a nemzetközi tőkeáramlást is jelentősen befolyásolta. Mindezeket figyelembe véve a korrelációs együttható értéke előbb 2006-ra 0,19-re, majd 2011-re 0,32-re nőtt. A 2006-os érték bár még mindig gyenge, de a korábbi vizsgált évekhez képest szorosabb korrelációt mutat a kárpátaljai magyarság és a külföldi tőke kapcsolatában. A 2011-re kiszámított együttható pedig már megközelíti a külkereskedelemnél megfigyelt értékeket, s majdnem közepesen erős relációt tételez fel a változók között. A szorosabb kapcsolat erre a két évre vonatkozóan is mutat némi ellentmondást a Magyarországról érkező tőke részarányához képest,

54

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve hiszen 2006-2011 között a Kárpátalján befektetett összes külföldi tőkéből a magyarországi 9-10%ra csökkent, annak ellenére, hogy mennyiségét tekintve természetesen nőtt. Az idő előrehaladtával megtapasztalt egyre szorosabb reláció annak köszönhető, hogy azok a közigazgatási egységek, ahol a magyarság részaránya meghaladta a 10%-ot – Beregszász, Beregszászi járás, Munkácsi járás, Nagyszőlősi járás és Ungvári járás – egyre nagyobb részt szakítottak ki a külföldi közvetlen befektetésekből: 2006-ban előbb 35%-ot, 2011-ben pedig 47%-ot a 6. táblázat adatai alapján. Tehát amellett, hogy a magyar működőtőke jelentős része ezen öt közigazgatási egység valamelyikébe – elsősorban Beregszászba és a Beregszászi járásba, Ungvár és Munkács mellett – áramlott, biztosan kijelenthető, hogy a magyar kisebbséggel rendelkező területek egyre inkább váltak népszerűvé a külföldi tőke számára az elmúlt évtizedben. (Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda, 2008: 12. és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján)

55

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 4. Átfogó SWOT elemzés 25. táblázat: Átfogó SWOT-analízis Téma megjelölé ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK se

LEHETŐSÉGEK

Gazdasá g

Olcsó munkaerő Jó geopolitikai fekvés

Magas korrupció Alacsony szintű kooperáció Következetlen gazdaságpolitika Magas államadósság Tőkehiányos gazdaság Társadalom jelentős részének az elszegényedése

Energia ellátás Természeti adottságok Nyugat és kelet összekötése

Agráriu m

Kedvező klimatikus, domborzati és talajadottságok. Élő termesztési és népi hagyományok Elismert termékek és termőtájak Bőséges a rendelkezésre álló szabad munkaerő Fejlődő szakmaiszervezeti háttér Széleskörű értékesítési lehetőségek Relatív olcsón elérhető energiaforrások Bőséges vízkészlet

A termőterületek szűkössége és alacsony kihasználtsága A magas termelési értéket képviselő ágazatok alacsony részaránya Szervezetlen termelés és értékesítés Az egységes árualap hiánya A termelői összefogás és az érdekérvényesítés hiánya A termékek alacsony hozzáadott érték szintje A termelési eszközök és technológia elmaradottsága

Gyümölcstermesztés Szőlészet és borászat Zöldségtermesztés Zöldséghajtatás Szaporítóanyag előállítás Legeltetés, állattenyésztés Nyúltenyésztés Méhészet Haltenyésztés Gombatermesztés

Turiszti ka

A megyében a turizmus kiemelt fejlesztési terület A földrajzi fekvés: Ukrajna legnyugatibb megyéje, 4 országgal közös határ Ukrajna legjelentősebb hegysége a Kárpátok Az autentikus népi kultúra A kulturális sokszínűség A turisztikai infrastruktúra

A megörökölt turizmusrendszer Az idegenforgalomra jellemző spontán fejlesztések Az idegenforgalom erős területi koncentrációja A megyei, járási döntéshozók szakmai inkompetenciája turisztikai kérdésekben Az Állami Statisztikai Hivatal elavult rendszere A természeti értékek nehéz megközelíthetősége A természeti értékek alacsony szintű jogi és gyakorlati védelme

A belföldi turizmus központi ösztönzése A stabilizálódó gazdasági, politikai helyzet A határ menti területek gazdasági együttműködése Az Európai Uniós szakmai tapasztalatok hasznosítása Az Európai Uniós források nagyobb mértékű elérhetősége A turizmus normatív rendszerének fejlesztése Az önálló turisztikai arculat kialakítása A turizmust támogató civil

VESZÉLYEK Szürke- és feketegazdaság állandósulása, növekedése Gazdaságpolitikai instabilitás fokozódása Eladósodás növekedése Lakosság további elszegényedése Munkaképes fiatal lakosság elvándorlása A vásárlói szokások változása a koncentrált kiskereskedelmi egységek (hiper- és szupermarketek) javára A vállalkozóképes fiatalság elvándorlása A termőföld idegen kézbe jutása a moratórium feloldása után Az import jelentette konkurencia fokozódása az EU társulási szerződés aláírása esetén Piacvesztés a kedvezőtlen orosz-ukrán politikai helyzet miatt Új, kedvezőtlen adópolitika bevezetése A versenyhátrány fokozódása Ukrajna ütemesebben fejlődő régióival szemben A nagyvárosok környéki üvegháztelepek gyarapodása keresletkiesést eredményez a kárpátaljai primőrökre nézve. A politikai válság kialakulása A szomszédos régiók gyorsabb ütemű idegenforgalmi fejlesztése A hosszabb távon sem javuló országimázs A turizmus fejlesztési koncepcióinak felületessége, azok hatásfokának ellenőrizhetetlensége Az intézményhálózat hosszabb távú összehangolatlan működése A turizmus spontán

56

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve folyamatos bővülése A változatos turisztikai adottságok A több évtizedes múlttal rendelkező egészségturizmus A kiváló túrázási, sí-, egészség- és falusi turisztikai adottságok Az egészségturizmusra jellemző vendégéjszakák magas száma Ukrajna egyetlen síelésre alkalmas területe a Kárpátok

A turizmus és a környezetvédelem nincs kellőképpen összehangolva Az épített örökség nem megfelelő szintű fenntartása A rendezvények, fesztiválok alacsony színvonala A turizmusban is érzékelhető erős szürke- és feketegazdaság A turisztikai szempontból is kedvezőtlen befektetési környezet A kereskedelmi szálláshelyek sajátos minősítési rendszere A munkaképes lakosság alacsony szintű nyelvismerete A turisztikai szezonalitás A turizmus és a turisztikai termékek ismeretlen gazdasági súlya A fiatal generáció számára a térség kevés turisztikai, szórakozási lehetőséget kínál Az egészségturizmus alacsony külföldi ismertsége Az európai elvárásoknak csak részben megfelelő szolgáltatás-színvonal A turisztikai lehetőségeket illető információhiány A turisztikai termékekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások csekély száma

szervezetek számának és befolyásának növelése A turisztikai termékek, szolgáltatások komplex fejlesztése Az egykori tagköztársaságok irányába való piaci terjeszkedés A nemzeti parkok és védett területek bővítésének lehetősége, az ökoturizmus fejlesztése A megyei, járási vonzerőleltár elkészítse A szellemi örökség értékeinek feltárása, hasznosítása A turisztikai szakirányú képzések bővülése A wellness, fitness, spa kínálat fejlesztése az egészségturizmusban A falusi turizmus teljes értékű termékké fejlesztése A síturisztikai infrastruktúra komplex hasznosítása A síelés népszerűsítése országos és regionális szinten A síturizmus és a termálfürdők összekapcsolása, komplex szolgáltatások Az ökoturizmus fejlesztésének lehetőségei A tanösvények kialakítása, komplex fejlesztése kerékpárturizmussal, megfigyelő pontokkal, lesállásokkal való bővítése

fejlődésből fakadó környezeti károk A külföldi tőkebeáramlás tartós távolmaradása A turisztikai infrastruktúra hiányosságainak tartós fennmaradása A többcsillagos szálláshelykínálat kialakításának elmulasztása Az egyes kárpátaljai területek turisztikai túlsúlyának a további erősödése Az alacsony idegenforgalmi kultúra Az egészségturizmus fejlődéséhez szükséges, célirányos befektetések elmaradása „Túlbonyolított” normatív és adminisztratív jellegű szabályozás és különadó bevezetése (pl. falusi turizmusban)

Többnyire békés, konfliktuskerülő

negatív demográfiai mutatók, alacsony gyerekvállalási kedv többszörösen megosztott társadalom korrupció a demokratikus intézményrendszer hiánya, a politikai kultúra alacsony szintje

EU-hoz való közeledés és az uniós elvárásoknak történő megfelelés minőségi változást eredményezhet az ukrán társadalom életében is

negatív demográfiai trend erősödése a társadalmi törésvonalak erősödése, ami az ország kettészakadásához vezethet a demokratikus folyamat megrekedése a politikai rendszer instabilitásából következően

kárpátaljai magyarok

erős nemzeti identitás szervezett közösség, mely képes önmagát megszervezni, saját igényeit megfogalmazni és érdekeit képviselni

a magyar nyelvű oktatási, kulturális és egyéb intézmények fejlesztése az anyaország és az EU támogatásával Tisza-melléki járás a közigazgatási reform megvalósítása esetén az EU-hoz való közeledés és az uniós elvárásoknak történő megfelelés minőségi változást eredményezhet az kárpátaljai magyarság életében is

kisebbségellenes döntések és határozatok az ukrán állam részéről a nacionalista erők erősödése, a nemzetiségi kisebbségek irányába indított atrocitások elszaporodása, a társadalmi konfliktusok felerősödése negatív demográfiai trend erősödése, migráció

Ipar

A volt Szabad Gazdasági Övezet

negatív demográfiai mutatók az önigazgatás lehetőségének korlátozottsága, a politikai érdekvédelem hiánya mind országos és lokális szinteken; számarányához képest jóval alacsonyabb a magyarok képviselete a végrehajtó és döntéshozó szervekben; a magyarság szétszórtan vesz részt a területi politikai döntések meghozatalában a magyarság képtelen egységes erőként fellépni a választások alkalmával, belső politikai törésvonalak Történelmileg kialakult alacsonyan iparosodott térség

Feldolgozóipar erősödése az agrártermeléssel

Tovább romló gazdaságpolitikai viszonyok

Társadalom: Ukrán

Társadalom:

57

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve

Logisztik a

térségének tőkeerős vállalati szektora Alacsony munkaköltség Nyersanyagforrások megléte

Korrupció Gazdaságpolitikai és adózási bizonytalanság Magas kockázati besorolás befektetői oldalról Kevés szakképzett munkavállaló van Gazdasági kohézió hiánya

összekapcsolódva Turisztikai kézműves ipar fellendülése Gazdasági stabilizációval a külföldi működőtőke növekedése

Hármashatár-pozíció Nyomtávváltás (mint árumozgatási lehetőség, s így hozzáadott értékű szolgáltatás keletkezése) Jó kiépítettségű a Csap–Kijev autópálya Viszonylag fejlett a logisztikai kínálat a térségben (egyéb szektorokhoz viszonyítva) Kiépített ipari területek a határ mindkét oldalán A Záhonyi Vállalkozási Övezet jelentős átrakókapacitása Piacközelség A szomszédos gazdasági régiókkal azonos térszerkezeti adottságok (közös történetiség, geologisztikai adottságok) Többnyelvűség

Alacsony a közúti infrastruktúra minősége, magas a periférikus térségek közúti elzártsága Elavult az állami vasúthálózat infrastruktúrája A vasúttársaság nem képes rugalmasan, a versenyhelyzetre és gazdasági lehetőségekre időben reagálni, rossz a kapacitáskihasználtsága. Kevés határátkelő, rossz kapacitásokkal rendelkeznek, korszerűtlen az infrastruktúrája Többnyire fejletlen a települési infrastruktúra A logisztikai szolgáltatások marketing-hiánya Kevés a működő beruházás Gyenge iparszerkezet Alacsony vállalkozói aktivitás, alacsony az alvállalkozó hálózat sűrűsége (gyenge versenyhelyzet) Túlsúlyban vannak a falvak, ahol alacsony a gazdasági fejlettség (iparosodottság, termelékenység, vállalkozói arány, stb.) Nagy a munkanélküliség a képzettség nélküliek terén, viszont munkaerőhiány van a szakmunkások között Alacsony a kutatásfejlesztés szintje, a technológia többnyire elavult (vasút, közút) Rossz a jogi szabályozottság szintje Az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje Nagy a feketekereskedelem és a korrupció mértéke Megbízhatatlan gazdasági statisztikák (rossz tervezhetőség) Alacsony népességmegtartó erő, a magasan képzettek elvándorlása („agyelszívás”)

Közlekedési folyosók találkozási pontja (5.a és 5.c folyosók itt találkoznak) Nemzetközi áruforgalom megállítási lehetősége (nagyobb hozzáadott érték generálása) Az úthálózat infrastrukturális fejlődésével csökkenhet a vállalkozások inputköltségei, növekszik ezáltal a versenyképesség, csökkenő exportköltségek válnak elérhetővé A logisztikai központ a vegyes ágazati struktúrából ide vonzza a vállalatokat, vállalkozásokat Az V. közlekedési folyosó kaszonyi (Barabás) ágával a beregi régió is aktivizálható a gazdasági vérkeringésbe A gazdasági egységek összekapcsolt stratégiai fejlesztése, az össztársadalmigazdasági hasznok megvalósulása (szinergia hatás: iparban, logisztikai szolgáltatásokban, mezőgazdaságban, turizmusban, stb. megjelenő gazdasági hasznok) Közös fejlesztési programok a határ menti régiók összefogásával (Kárpátok Eurorégió) A határátkelők bővítésével növelhető a kereskedelmi aktivitás Az olcsó munkaerő és a beruházást serkentő állami adókedvezmények a térségbe vonzzák a multinacionális vállalatokat Ukrán–magyar gazdasági kapcsolat fejlődése A keleti piacok további bővülése

Elaprózott területfejlesztés a hibás gazdasági koncepciók okából kifolyólag Csak multinacionális ipari teljesítmény lesz, ami: 1) alacsony jövedelmet hagy a térségben; 2) a piaci viszonyok változásával gyors ütemben hagyja ez az ipar a régiót Közel halad át a 3. számú közlekedési folyosó (Lemberg) és így elkerülheti a térséget az áruforgalom Az infrastrukturális fejlesztések elakadása forráshiány miatt A perifériás területek elszigeteltségének fennmaradása és további erősödése A logisztikai vállalatok árversenye kiolthatja néhány vállalat gazdaságos működését a gazdasági változások, piaci igények nagyban változtatják a logisztikai szolgáltató központ hatékonyságát (kihasználatlanság) Az úthálózat fejlődése a versenytársaknak is előnyt szerez A tranzit forgalom környezetszennyező hatása Újabb vasfüggöny kialakulása Erős politikai kockázat (csökkenti a befektetői hajlandóságot, a versenyképes piacalapú gazdaságszervezést) Átgondolatlan, a több szempontúságot nélkülöző gazdaságpolitika (magyar– ukrán oldalon egyaránt) Az alacsony iskolai végzettségűek növekvő száma (jelentős veszély lehet a magyarsággal kapcsolatban a 2007/2008as diszkriminatív oktatási rendelet hatása)

Forrás: Saját szerkesztés

58

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve II. Lehetőségelemzés Az alábbi fejezet arra hivatott, hogy az előző fejezetben bemutatott kárpátaljai helyzetelemzést követően, miután összefoglaltuk a legfontosabb sajátosságokat (SWOT-analízis), összegezzük azokat a tényezőket, amelyek leginkább kézenfekvő lehetőségei megyénknek a gazdasági kibontakozás területén. Az alábbiakban azokat a kitörési területeket vesszük sorra, amelyekre rá lehet fűzni a stratégiánkat. Mivel a II. és III. fejezet szoros összefüggésben áll egymással, valamint ezek logikai kötődést is mutatnak, ezért az alábbi ábra had teremtsen vizuális tájékozódási pontot arra, hogy a stratégiai terv világos legyen. 17. ábra: A stratégiai terv logikai, folyamatábrája.

Forrás: Saját szerkesztés. Az ábra bal oldalán látható terület (a probléma falig) jelöli a Lehetőségelemzés c. fejezetünket. A későbbiekben, célirányosan bemutatásra kerülő ágazatoknál további részletezettséggel ismertetjük az adott ágazat (pl. turisztika) felkínálkozó lehetőségeit. Viszont, ágazattól függetlenül minden területnél, amikor a lehetőséget megvalósult gazdasági tényezőkké próbáljuk átkonvertálni, azt tapasztaljuk, hogy falakba ütközünk (probléma fal). Jelen elképzelés abból indul ki, hogy a stratégiai tervet a magyarság irányából megközelítve, nem állhat módunkban minden területre és minden problémát megoldva választ adni. Például kereskedelmi és szállítmányozási lehetőségeket vizsgálva megfigyelhetjük, hogy gazdaságilag igen hátráltató tényező a rossz minőségű közúti infrastruktúra. E tanulmány készítői operatív megoldási javaslatokat azokon a területeken dolgoznak ki, amelyek a magyarság lehetőségei és intézményrendszere, valamint politikai befolyása szempontjából relevánsnak tekinthető. Így kihagyjuk azokat a kérdéseket (pl. az előbb említett közúti infrastruktúra hálózat fejlesztése), amelyek kívül esnek a megoldási hatáskörön. Az ábrán látható megkerülő stratégiai fejlesztés ezt az álláspontot szemlélteti. Ennek megfelelően első körben felállítjuk a fejlesztési szcenáriókat, majd operatív stratégia tervet mutatunk be, bizonyos esetekben gyakorlati megvalósítási ötletekkel. Mindezt annak érdekében,

59

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve hogy a lehetőségekhez mért céljainkat maximálisan el tudjuk érni, látható és kézzelfogható eredményeket tudjunk prognosztizálni.

1. Agrár-SWOT Barkaszi Ferenc

Agrárgazdasági elemzés a SWOT segítségével A SWOT (Strength, Weaknesses, Opportunities and Threats) elemzés keretei között a kárpátaljai agrárgazdaság erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit tekintjük át.

ERŐSSÉGEK

1. Kedvező klimatikus, domborzati és talajadottságok Kárpátalja természeti adottságai számtalan kultúrnövény gazdaságos termesztését teszik lehetővé. Különösképpen kedvezőek az adottságok a nagyobb termelési értéket képviselő kertészeti kultúrák, úgymint zöldség, gyümölcs és szőlő termesztéséhez, valamint előnyösek a feltételek a méhészeti, haltenyésztési, legeltetéses-állattartási tevékenységek folytatásához is. 2. Élő termesztési és népi hagyományok A szántóföldi, legelőgazdasági, kertészeti és szőlészeti-borászati termelésnek komoly hagyományai vannak Kárpátalján. Ezen felül a falvakban továbbra is fellelhetők a népi hagyományok és a hagyományos, háztáji élelmiszer-feldolgozási technológiák (házi bor, kenyér, lekvár, befőtt és savanyúság, valamint különféle házi hús- és tejtermékek). 3. Elismert termékek és termőtájak Az elmúlt évtizedek során, a termelői specializálódásnak köszönhetően mára elismert helyi termőtájak és termékek (dobronyi paprika, dávidházi torma, zaricsai káposzta, pataki uborka, stb) alakultak ki, melyek a vásárlók körében bizonyos minőségi garanciát jelentenek az innen származó termékeket illetően. 4. Bőséges a rendelkezésre álló szabad munkaerő A kárpátaljai lakosság 67%-ban vidéken él és többségében, közvetve vagy közvetlenül mezőgazdasági termelésből, vagy ahhoz valamilyen módon kapcsolódó tevékenységből tartja el magát. A vidéki népesség jelentős része egyéb megélhetési alternatíva hiányában a közeli és távoli városokban próbál munkát találni. 5. Fejlődő szakmai-szervezeti háttér A helyi termelők a jövendő generációk számára számos intézmény biztosít lehetőséget a szakmai ismeretek elmélyítésére, úgymint:

60

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve • • • • • •

Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett kertészeti képzése Szent István Egyetem kihelyezett állattenyésztő képzése II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Munkácsi Mezőgazdasági Technikum Terra Dei Szaktanácsadó Központ Nagybaktai Mezőgazdasági Kutatóintézet

A gazdálkodók összefogását és érdekképviseletét két szervezet látja el: • Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége • Pro Agricultura Carpathica alapítvány

6. Széleskörű értékesítési lehetőségek Az előállított termékek jellegétől és mennyiségétől függően a termelők értékesíthetnek: • • • • • •

direkt értékesítéssel a növekvő számú turista részére vendéglátói egységek felé közintézmények irányába helyi piacokra (Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, stb.) ukrajnai nagyvárosok piacaira (Lemberg, Kijev) külpiacokra (Oroszország, egyéb FÁK tagországok)

7. Relatív olcsón elérhető energiaforrások Kárpátalján több kedvező áron hozzáférhető energiaforrás is elérhető. Ezek a következők: • geotermikus energia (termálvíz) • megújuló energia (erdészeti és mezőgazdasági melléktermékek és tűzifa) • relatíve olcsó gáz - és villamos energia

8. Bőséges vízkészlet Kárpátalja jól ellátott felszíni és felszín alatti vizekkel, amelyek hasznosítását egyelőre még nem korlátozzák szigorú adminisztratív és környezetvédelmi intézkedések. Ennek köszönhetően az intenzív gazdálkodáshoz szükséges öntözővíz gyakorlatilag bárhol elérhető.

GYENGESÉGEK 1. A termőterületek szűkössége és alacsony kihasználtsága Az egy főre jutó termőterület (0,35 ha) relatív kevés, ennek ellenére nem minden terület van megfelelően hasznosítva, helyenként jelentős a parlagterületek aránya. A megművelt területek kihasználtságára jellemző az alacsony színvonal.

61

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2. A magas termelési értéket képviselő ágazatok alacsony részaránya A 2011-es statisztikai évkönyv adatai alapján, a termőterületek jelentős része takarmány és ipari növényekkel van hasznosítva, míg a magas termelési értéket előállító kertészeti ágazatok, a megművelt területnek mindössze 8%-át teszi ki. 3. Szervezetlen termelés és értékesítés A korábbi, központosított termelési és felvásárlási rendszerek megszűnése után még nem alakultak ki szervezett termelő-értékesítő együttműködések. Állami oldalról is csupán adminisztratív, statisztikai tevékenység zajlik. Az egyéni kistermelők nem képesek jelentősebb árutételekkel megjelenni, illetve tartósan jelen lenni a nagyobb piacokon. Ennek következtében, rendszeresen helyi árudömpingek alakulnak ki, és a termelők kénytelenek termékeiket az ezt kihasználó felvásárlók felé, nyomott áron értékesíteni. 4. Az egységes árualap hiánya A termelés szervezetlenségből fakadóan az előállított árualap esetleges és heterogén, ami egyértelműen és jelentősen rontja az elfoglalható piaci pozíciókat, azaz komoly versenyhátrányt jelent. 5. A termelői összefogás és az érdekérvényesítés hiánya Kárpátalja agrárgazdasági szerkezetére jellemző az egyéni kisgazdaságok túlnyomó aránya, melyek sajnos még nincsenek tudatában annak, hogy összefogás hiányában képtelenek megfelelőképpen képviselni közös érdekeiket, és hatékonyan felvenni a versenyt a mind jobban koncentrálódó hágón túli konkurenciával szemben. 6. A termékek alacsony hozzáadott érték szintje Minél kisebb egy gazdaság, annál fontosabb számára, hogy magas hozzáadott értéket képviseljen az általa előállított termék, mert csak ez garantálhatja, hogy a termelésének versenyképessége hosszú távon is fenntartható maradjon. 7. A termelési eszközök és technológia elmaradottsága A mezőgazdasági fejlesztések legfőbb akadálya, hogy Ukrajnában nincsenek, illetve az egyéni gazdák számára nehezen elérhetők, olyan termelési eszköz-beruházási támogatások, kedvezményes fejlesztési hitelek, állami vagy egyéb vállalkozásfejlesztési programok, melyek más országokban általánosak.

LEHETŐSÉGEK (PERSPEKTIVIKUS AGRÁRGAZDASÁGI ÁGAZATOK) Kárpátalján azokat a mezőgazdasági termelési ágakat lehet perspektivikusnak tekinteni, melyek egységnyi felületről, a földművelésből élő családok számára a helyi, környezeti és gazdasági viszonyok közepette a lehető legtöbb termelési érték létrehozását teszik lehetővé. Eme kritériumoknak leginkább az alábbi ágazatok felelhetnek meg: 1. Gyümölcstermesztés Kárpátalján minden gyümölcsféle termesztéséhez megtaláljuk az ideális környezeti feltételeket, ami Ukrajnán belül egyedülállónak mondható. Az itt termett friss gyümölcsre koraiságánál és kiváló ízénél fogva mindig jelentős volt a kereslet. Nem kisebb az érdeklődés a biogyümölcs és a házilag feldolgozott gyümölcstermékek (lekvár, szörp aszalvány, befőtt) iránt sem, de ezekből már jóval szerényebb a kínálat.

62

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 2. Szőlészet és borászat A helyi történelmi bortermőhelyeink környezeti- és talaj adottságai elsőrangúak a minőségi borok előállításához, amihez egyre élénkülő borturizmus és vásárlói igény is párosul. A csemegeszőlőtermesztéshez szintén ideálisak a feltételek és a helyben megtermelt étkezési szőlő mindig jól értékesíthető a közeli városok, valamint üdülőövezetek piacain. Rezisztens fajták telepítésével további piacok (öko, bio) érhetők el. 3. Zöldségtermesztés Kizárólag intenzív, körülmények között érdemes vele foglalkozni, amit a házi feldolgozással kombinálva igen magas hozzáadott és termelési értéket megjelenítő termékeket lehet létrehozni. Akár helyben (falusi turizmus), akár távolabbi piacokon kerül értékesítésre így kapott áru, az a háztáji gazdaságok egyik legkomolyabb jövedelemforrása lehet. 4. Zöldséghajtatás Tradicionális ágazat Kárpátalján. Nagyon komoly termelési érték előállítására képes. Egyre fokozódó konkurenciaharc és növekvő beruházásigény jellemzi. A háztáji termelés hosszútávon versenyképes csak úgy maradhat, ha lépést tud tartani a technológiai fejlődéssel, szervezetten termel és értékesít, valamint a fűtéshez szükséges hőenergiát minél olcsóbb forrásból, erdészeti, mezőgazdasági hulladéktüzelésből, illetve a területünkön mindenütt fellelhető termálvízből nyeri. 5. Szaporítóanyag-előállítás Ahol sok ültetvényt kell létesíteni, ott sok szaporítóanyagra lesz szükség és jó, ha nem kell messze földről beszerezni azt. A szaporítóanyag-előállítás a perspektivikusság minden feltételének megfelel, mivel kis területről nagy értéket állít elő, relatíve nem nagy a beruházásigénye, valamint a háztájiban is könnyen és gazdaságosan művelhető. 6. Legeltetés, állattenyésztés A legelőfű a legolcsóbb tömegtakarmány, ráadásul jól hasznosíthatók vele a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek (árterek, erősen kötött, vagy lejtős talajok) is. Az állati eredetű végtermék önköltségét legfőképpen a takarmány költségek határozzák meg. A legelőfűre alapozott állattartás a megfelelő feltételek esetén könnyen beilleszthető az ökológiai gazdálkodási rendszerbe és egyben az egyik lehető leggazdaságosabb takarmányozási alternatíva. 7. Nyúltenyésztés A házinyúl nagyon szapora és egyben gyors fejlődésű állatfaj. A nyúlhús, külföldön és belföldön egyaránt keresett termék. Tartása és takarmányozása egyszerűen és olcsón megoldható háztáji körülmények között is. Gyorsan képes nagy termelési értéket előállítani és az elhelyezésre sem igényes nagyon. 8. Méhészet Kárpátaljai méhészet fő exportcikkének belső Ukrajnától egészen a Távol-Keletig keresett, kárpáti méh műrajait és tenyésztett anyaméheit lehet tekinteni. A méztermelés évenként erősen ingadozó, viszont a kárpáti méz különlegességnek számít a piacon. Viszonylag kis beruházásból megvalósítható vállalkozás, még termőföld sem kell hozzá. 9. Haltenyésztés Kárpátalja bővelkedik álló és folyóvízben, melyek ideális lehetőségeket nyújtanak bármely tenyésztett édesvízi halfaj tartásához. Az egyéb alternatívák közül a kiemelendőbb, hogy a

63

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve frissvizű hegyi patakokban egyedülálló lehetőség kínálkozik a pisztrángtenyésztés további fejlesztéséhez. 10. Gombatermesztés A gombatermesztés viszonylag beruházás és kézimunka igényes ágazat, viszont kis területről nagyon magas termelési értéket képes előállítani. A legnépszerűbb és keresett gomba a csiperke, melyet akár háztáji körülmények között is lehet termeszteni. Az elérhető termésszintet és jövedelmet, az alkalmazott technológián kívül, elsősorban a magas minőségű gombakomposzt határozza meg, amit nem adnak olcsón. A megoldás a saját komposztüzem létesítése, de ez igen jelentős beruházást igénylő, az egyéni háztáji gazdaság lehetőségeit bőven meghaladó vállalkozás, ezért reálisan csak szövetkezeti úton lenne megvalósítható.

VESZÉLYEK 1. A vásárlói szokások változása a koncentrált kiskereskedelmi egységek (hiper- és szupermarketek) javára Az utóbbi időben a bevásárlóközpontok a városi lakosság körében Ukrajna szerte egyre népszerűbbek. Ez új helyzetet teremt, ami alapjaiban változtatja meg, az eddig megszokotthoz képest a friss zöldség, gyümölcs és egyéb frisspiaci termék beszerzési módjának szokásait. 2. A vállalkozóképes fiatalság elvándorlása Jelen gazdasági körülmények között a felnövekvő fiatalság több perspektívát lát a városi vagy külföldi munkalehetőségekben és életkörülményekben. A vidék egyre inkább elnéptelenedik, ha mihamarabb nem sikerül javítani a vidékeken élő emberek megélhetési körülményein. 3. A termőföld idegen kézbe jutása a moratórium feloldása után A rossz megélhetési körülmények, a tőkehiány, a termelési eszközök hiánya, illetve elhasználtsága, a termeléshez szükséges iparcikkek és nyersanyagok árának folyamatos emelkedése, a kiszámíthatatlan piaci körülmények együttesen, egyre kilátástalanabbá teszik a kárpátaljai földművelők megélhetését és e kényszerhelyzet sokakat késztethet földjeik eladására. 4. Az import jelentette konkurencia fokozódása az EU társulási szerződés aláírása esetén Az EU társulási szerződés aláírása megnyitja Ukrajna határait az EU-s termékek előtt, melyek aztán akadálytalanul áraszthatják el az ukrán piacokat, ami jelentős belső konkurenciát szülhet, és beszűkítheti az ukrán, s vele együtt a kárpátaljai gazdák értékesítési lehetőségeit. 5. Piacvesztés a kedvezőtlen orosz-ukrán politikai helyzet miatt A másik kedvezőtlen vonzata az lehet Ukrajna EU-s társulásának, hogy az orosz, illetve FÁK országok határainak átjárhatósága várhatóan erősen lecsökken az Ukrajnából érkező (ukrán és EUs) termékek előtt, mely nagyon érzékenyen érintené az ukrán gazdaság egészét.

64

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 6. Új, kedvezőtlen adópolitika bevezetése Az ukrán gazdaság egyre kétségbe ejtőbb helyzete valószínűleg egyre szigorodó adóbehajtást fog eredményezni, amely előbb-utóbb kiterjedhet a jelenleg még adómentes háztáji gazdaságokra is. 7. A versenyhátrány fokozódása Ukrajna ütemesebben fejlődő régióival szemben Ukrajna iparilag, kereskedelmileg fejlett nagyvárosainak vonzáskörzetében jóval kedvezőbbek a beruházási feltételek, mely a mezőgazdasági termékek piacán is egyre nagyobb belső konkurenciát generál, az egyre jobban kiépülő ukrán élelmiszerellátás fejlődése által. 8. A nagyvárosok környéki üvegháztelepek gyarapodása keresletkiesést eredményez a kárpátaljai primőrökre nézve. Az ukrán nagyvárosok környékén az utóbbi időben egyre nagyobb felületen létesülnek modern zöldséghajtató komplexumok, melyek igyekeznek lefedni az eddig más régiókból (mint Kárpátalja) beszerzett primőr zöldségfélék piacát.

2. Turisztikai lehetőségek Dr. Berghauer Sándor

Kárpátalja turizmusának lehetőségeit mérlegelve, külön érdemes tárgyalni az idegenforgalom belföldi és nemzetközi kérdését. A megye turizmusának általános helyzetét értékelve megállapítható, hogy jelenleg a belföldi piac lehetőségeinek kihasználása élvez prioritást. A kevésbé kiforrott „turisztikai kultúrával” rendelkező hazai kereslet igényei még messze nincsenek kielégítve, és a megyében egyes idegenforgalmi termékek (síturizmus, egészségturizmus, falusi turizmus, bakancsos turizmus) adottságai, fejlesztési lehetőségei különösen kedvezőek. Kárpátalja vezető turisztikai terméke az egészségturizmus, amely elsősorban gyógyturizmusra épül. Egészségturisztikai intézményből Kárpátalján hatvankettőt tartanak nyilván – 19 szanatóriumot, 7 profilaktikus szanatóriumot, 1 panziót és 35 üdülőt. Az intézmények forgalma az utóbbi években75-85 ezer fő körül mozog, de jellemzőek nagyon kevés a külföldi vendég (2-3 ezer fő/év). Évente a vendégek átlagosan 1millió vendégéjszakát töltöttek el Kárpátalja gyógyüdülési intézményeiben. A legtöbb vendégéjszakát és a legnagyobb forgalmat hagyományosan a Szolyvai és Munkácsi járás egészségturisztikai intézményeiben bonyolítják. Jellemző vonása Kárpátalja egészségturizmusának, hogy évről évre az intézmények jelentős része anyagi okok vagy felújítás miatt zárva marad. A helyi ásvány- és termálvízkészleteket ismerve reális lehetőségek rejlenek az egészségturizmus palettájának szélesítésére, elsősorban, a nemzetközi trendekben is egyre jelentősebb wellness, fitness, spa terén. Mindez olyan turisztikai szolgáltatások bevezetését jelentené a megye idegenforgalmi piacára, amelyek egyelőre nem rendelkeznek komoly belső konkurenciával. A kisebb egészségturisztikai intézmények körében már tapasztalható ilyen irányú profilváltás, de éppen ezek a piaci szereplők nem rendelkeznek stabil anyagi háttérrel. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a jelenlegi Európai Unió vízumrendszer védelmet biztosít a megye

65

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve egészségturizmusának, hiszen a schengeni határ túloldalán reálisan megfizethető és jóval fejlettebb egészségturisztikai szolgáltatásokat kínálnak. Kárpátalja alacsony urbanizáltsági szintje is jól jelzi a falusi turizmus fejlesztésének reális lehetőségét. A jelenleg ismert falusi vendégházak számát helyi becslések maximum 500-ra teszik. A megyében a falusi turizmus egyelőre elsősorban falusi szállásadást jelent. Kárpátalja falusi turizmusának sajátosságai közé tartozik, hogy jellegét tekintve, egyértelműen elkülöníthető a megye hegyvidéki területein formálódó falusi turizmus (elsősorban ukrán nemzetiségűek által lakott területek) és a Kárpátalja síkvidéki területein kialakult (elsősorban magyar nemzetiségűek által lakott területek) falusi turizmus. A hegyvidéki területen kialakult falusi turizmus vendégeinek többsége a belföldi turisták sorából kerül ki. A vonzerő része ugyan a falusi életmód, de nem a legfontosabb. Gyakran a közelben lévő sípályák, szanatóriumok, idegenforgalmi rendezvények befolyásolják az igazi vonzótényezők. A falusi turizmusnak e formáját családok, baráti társaságok részesítik előnyben és további sajátos jellemzője, hogy a téli szezonban is van forgalma (Berghauer S. 2010). A Kárpátalja síkvidéki területein kialakult falusi turizmus vendégeinek túlnyomó többsége magyarországi turista. Különösen a Beregszászi járásban foglalkozik sok település falusi turizmussal. Sajátos vonás, hogy a vendégek nagyobb csoporttal (akár 40-50 fő is) vagy nagyobb társasággal érkeznek és a szállással, programokkal kapcsolatos ügyeket külön utazásszervező intézi. Hasonló szervezettség jellemzi a vendéglátókat is –az esetek többségében külön személy koordinálja a munkát. A falusi turizmus keretei között Kárpátaljára látogató magyarországi vendégek többsége kirándulni érkezik a megyébe és a közös múltat felidéző történelmi emlékhelyek, az érintetlen, festői természeti környezet képezik a legfontosabb vonzerőt. A meglévő szervezési kereteket kihasználva reális lehetőségek rejlenek, a síkvidéki területeken kialakul falusi turizmus belföldi (ukrajnai) értékesítésére. A domborzati és éghajlati adottságok lehetővé teszik Kárpátalján a síturizmus és a téli sportok fejlesztését. Ukrajnának az Északkeleti (Ukrán)- Kárpátok az egyetlen síelésre is alkalmas hegysége, nem véletlen, hogy a kereslet növekedése elsősorban a belföldi turizmus élénkülésének köszönhető. Belföldi viszonylatban csak a két szomszédos megye (Ivano-Frankivszki és Lembergi (Lvivi)) jelent konkurenciát. A megyében jelenleg 77 sífelvonó található. A nagyobb forgalmú pályák a megye északnyugati részén lévő Nagybereznai járásban (Viharos, Csontos települések mellett) és a megye keleti részén a Rahói járásban (Rahó, Kőrösmező települések mellett) találhatóak. A kedvező belföldi adottságok ellenére a síturizmus nemzetközi szinten való értékesítése csak korlátozott keretek között valósulhat meg, mivel a szomszédos országok morfológiai adottságai kedvezőbbek. Kárpátalja periférikus helyzetéből adódik, hogy területén viszonylag nagy kiterjedésű érintetlen vagy közel érintetlen tájat találunk. A bakancsos turizmus, természetjárás kínálata erre épülve meglehetősen sokszínű, és a többnapos megmérettetéstől, a téli, a családi vagy akár a tematikus (például a Tisza forrásvidéke, az Árpád-vonal) gyalogtúrákon át sok minden megvalósítható. A legismertebb gyalogtúrák a Szinevéri Nemzeti Parkot és a Csornohorai-masszívumot (például a Hoverlát) célozzák meg. Jellemző, hogy a túrák sok esetben a Kárpátalján értékesítésre kerülő más turisztikai termékekkel (egészségturizmus, városi turizmus, falusi turizmus) karöltve, azokat kiegészítve valósulnak meg. A bakancsos turizmus, természetjárás esetében az ökoturisztikai jelleg erősítése kiemelt feladat, ezen belül is a turisták, különösen az erre fogékonyabb fiatal korosztály ökológiai szemléletének

66

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve fejlesztése. A turizmus negatív hatásai a preferált területeken (Sipot-vízesés, Hoverla, Szinevéritó) már észlelhetően jelentkeznek. Mindez több szempontból is veszélyes, többek között mivel a szóban forgó területek ezáltal veszítenek a természetes környezetükből fakadó vonzerejükből. A nemzetközi idegenforgalom fejlesztése terén az ország politikai életében is jelenlévőkettős orientációnak megfelelően célszerű tervezni. A volt tagköztársaságok piacait megcélozva a belföldi turizmushoz hasonlóan jók a lehetőségek, negatívum viszont a nagy távolság. Fontos, hogy ezekben az országokban a térség a közös múltban már rendelkezett egyfajta turisztikai imázzsal, és adottságai, kínálata a keletebbre lévő országok turistái számára komolyabb megkötés (vízum) nélkül is elérhető. Az európai uniós térnyerés már jóval összetettebb kérdés, amely a negatív országimázs leküzdése, illetve központi (kormányzati) akarat nélkül nem kivitelezhető. Piaci előrelépés elsősorban speciális, szűkebb kereslet megcélzásával érhető el (gyógy-, öko-, aktív turizmus), de ez is csak alapos tervezéssel (Berghauer S. 2012).

3. Logisztikai és kereskedelmi lehetőségek Pataki Gábor

Vidékünk logisztikai szerepköre történelmi vonalban is bemutatható. Mind kulturális, mind közlekedési, mind nyelvi szempontból Kárpátalja egyfajta határzónának felelt meg kelet és nyugat között. Voltak idők, amikor a „határon” jobban közlekedtek és voltak idők, amikor kevésbé. Minden esetre az idők folyamán kialakultak mind fizikális módon, mind társadalmi vetületben azok az infrastruktúrák és emberi reflexek, amelyek meghatározzák a mai kárpátaljai logisztikai lehetőségek piacát. Vegyük most sorra ezeket a tényezőket: 1. Nemzetközi áruforgalom megállítási lehetősége (nagyobb hozzáadott érték generálása) Ez a tényező tulajdonképpen a nemzetközi logisztika szempontjából egy hátrány, viszont adott helyen, Kárpátalja esetében akár előnnyé is kovácsolható. Ugyanis a történelmi okokból kialakított széles és keskeny vasúti nyomtáv nem teszi lehetővé az áruforgalom szabad áramlását, hanem ezen a ponton átpakolásra van szükség. Amennyiben okos lépéseket tennének az illetékes szervek, ez további szolgáltatáson keresztüli hozzáadott érték generálást tenné lehetővé. 2. A logisztikai központok a vegyes ágazati struktúrából ide vonzza a vállalatokat, vállalkozásokat Az előző pont továbbgondolásával, amennyiben a főbb csomópontoknál kialakításra kerülnek, illetve további fejlesztést eszközölhetnek a logisztikai központok, akkor ez bővülő ipari kapacitást eredményezhet az aktuális területeken.

67

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 3. Az V. közlekedési folyosó kaszonyi-dédai ágával a beregi régió is aktivizálható a gazdasági vérkeringésbe Az autópálya magyar oldalon már Vásárosnaménynál van. Az eredeti terv szerint a határt BarabásMezőkaszony térségénél szeli át, halad Munkács irányába, majd átmegy a hágón. Más alternatívák szerint Csapnál, Dédánál lépi át a határt, illetve elképzelések vannak különböző villamegoldások terén. Ez a fajta infrastrukturális fejlődés olyan lehetőség lenne a beregi térség számára, ami korábban nem állt fent ennél a vidéknél. 4. Klaszterek kialakítása A versenyző együttműködés modellje, amelyben az ipari parkok köré szerveződő különböző vállalatok sajátos módon, költséghatékonyan kihasználják a közös infrastrukturális lehetőségeket. 5. Közös fejlesztési programok a határ menti régiók összefogásával Európai Uniós, valamint Kárpátok Eurorégiós projektek felerősítése.

4. Ipari és termelési szférában lévő lehetőségek Virág László

A kárpátaljai magyarság túlnyomó többsége faluhelyen él, és mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Ennek a termelésnek legfőbb kerékkötője a feldolgozóipar hiánya. A termelők olcsó áron adják tovább termékeiket, ellenben egy jól szervezett feldolgozóipar akár kétszeresére is emelhetné a végtermék árát. Kárpátalján célszerű lenne a kisebb családi vagy közösségi formában megtermelt termékeket kisebb feldolgozóüzemekben (zöldség, hús, tejtermékek feldolgozása) végtermékké alakítani és így juttatni ki a kereskedelembe. Ennek igénye régiónként változik. A Felső-Tisza vidék az ásványvizek palackozására és forgalmazására, és a turisztikai szolgáltatásokra szakosítható. A hegyvidék közelsége famegmunkálásra ad jó lehetőséget (alapanyag jelenléte). A Nagyszőlősi, Beregszászi és Ungvári járásokban a zöldségtermesztés ad jó alapot konzervgyárak létesítéséhez. A Nagyszőlősi járás tiszántúli része csirkekeltetésben és nevelésben jeleskedik. Érdemes lenne húsfeldolgozó létesítményeket telepíteni. A megye magyarok által lakott térségében fontos lenne legalább két takarmány feldolgozó (előállító) üzem létesítése. Mindhárom járásban (Nagyszőlősi, Beregszászi, Ungvári) vannak olyan földterületek, melyek másra nem, de energianövények termesztésére alkalmasak. Az alternatív energiaforrások előállítására alkalmas üzemek kibővítése, valamint újak telepítése útján fel kell gyorsítani a mezőgazdasági hulladékok hasznosítására irányuló feldolgozóipar (brikett, pellet) meghonosítását. El kell sajátítani a takarékos energiafelhasználás legújabb eredményeit, minimálisra csökkentve ezáltal a feldolgozóipar termékeinek önköltségét.

68

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve III. Fejlesztési stratégia kijelölése Tanulmányunk súlypontjához értünk el a fejlesztési stratégia kijelölésénél. Az előző fejezetek a helyzet- és a lehetőségelemzéssel foglalkozva bemutatták a fundamentumot, amire építenünk, vagy bizonyos esetekben kijelölték azokat a problémás területeket, amikre jelen helyzetben nem szabad építkezni. A Lehetőségelemzés c. fejezetben bemutatott stratégiai terv logikai, folyamatábrája segített tájékozódni a tanulmány felépítésében, illetve abban az elképzelési egységben (folyamatban), amelynek segítségével el kívánjuk juttatni az olvasót, a döntéshozót, a vállalkozót és a vállalkozni kívánó polgárt arra a közös gondolkodási síkra, ahol nem ragadunk le a lehetőségeknél, a problémáknál, hanem továbblépve egy stratégia mentén kívánunk közös eredményeket elérni. Ehhez mindenképp kölcsönösen adaptálni kell magunkat az összkárpátmedencei stratégia tervhez. A Wekerle-terv (NGM) alap stratégiai elgondolása az, hogy egységes Kárpát-medencei gazdaságfejlesztést tart elfogadhatónak „A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére. Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához” Ehhez a stratégiai célhoz kapcsolódunk mi is ezzel a tervvel, egyet értve az összmagyarság Kárpát-medencei lehetőségeinek a kiaknázásában látott szükségszerűséggel, s adaptálva a kárpátaljai magyarságot, hogy valóban betöltse ez a régió a „kelet kapuja” meghatározást, s a keleti nyitás stratégiáját is összhangba hozza a helyi érdekekkel. Mindezeket a stratégiai elgondolásokat összehangolva a kárpátaljai fejlesztési tervet az alábbi ábrának megfelelő struktúrában gondoltuk el. A terv alapvető célja: a kárpátaljai magyarság megmaradása és fejlesztése az összmagyar fejlesztési koncepcióval összhangban Meggyőződésünk, hogy értékek mentén kell haladnunk, de ki kell egészítenünk ezt egy erős gazdasággal, mert a magyarság akkor lesz életképes a szülőföldjén, ha a családok megélhetőségi lehetőséget találnak itt, s látnak maguk előtt jövőképet. Minden stratégiának – így ennek is – az egyik alapvető célja az, hogy segítse az érintettek tisztán látását, jövőképének kialakítását, büszke legyen értékeire és erre építve a gyerekei számára is elérhető jövőt lásson maga előtt.

69

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve

Kárpátaljai magyarság megmaradása és fejlesztése az összmagyar fejlesztési koncepcióval összhangban

Alapvető cél:

Stratégiai célok:

1. Magyarlakta térség gazdasági versenyképességének növelése

3. Emberi erőforrás megtartása, minőségi javítása – tudás alapú gazdaság kialakítása

Gazdaságfejlesztési prioritás

Strukturált prioritások

Operatív fejlesztés területei

2. Gazdasági autonómia erősítése

1. Agrárgazdasági fejlesztési terület

1.Intenzív mezőgazdasági termelés 2. Ökológiai termelés 3. Háztáji termelés 4. Feldolgozó ipari termelés

2. Turisztikai fejlesztési terület

1.Egészség és gyógy turizmus 2. Falusi turizmus 3. Bakancsos turizmus 4. Síturizmus

3. Logisztikai és kereskedelmi fejlesztési terület

1. Többoldalú nemzetközi kereskedelmi kapcsolatháló 2. Oktatás, tréning: vállatok nemzetközivé válása

3. Logisztikai működőtőke bevonzása 4. EU-s pályázati projektek

4. Magyar-magyar kapcsolati rendszer fejlesztése

5. Társadalmi fejlesztés

Kapcsolati rendszer prioritása

Társadalmi prioritás

4. Ipari parkok és a feldolgozó ipari fejlesztési terület

5. Lokális sajátosságokon alapuló fejlesztési terület

1. Átállás a bérmunkáról a teljes termék gyártásra 2. Élelmiszer feldolgozó ipar fejlesztése 3. Vállalatok klaszteresedésének elősegítése

1. Lokális mikrotérségek egyedi forrásellátása 2. Autonóm gazdaságok preferálása

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Az alapvető célt stratégiai célokra bontottuk: 1. Magyarlakta térség gazdasági versenyképességének növelése 2. Gazdasági autonómia erősítése 3. Emberi erőforrás megtartása, minőségi javítása – tudás alapú gazdaság kialakítása 4. Magyar-magyar kapcsolati rendszer fejlesztése 5. Társadalmi fejlesztés Az első négy kategória a stratégiai célok között tartozik szorosabb értelemben a gazdasági prioritások közé, így jelen tanulmány fókuszába is. Ebből is az első három, ugyanis a kapcsolati rendszert szakmai okokból külön kezeljük, bár az üzleti élet szoros velejáróra és meghatározó tényezője. Tehát a strukturált prioritások között van három egység: gazdaságfejlesztési, a kapcsolati rendszer, valamint a társadalmi prioritás. A társadalmi prioritás, mely érinti a demográfiai, politikai, magyar identitásbeli igencsak fontos kérdéseket, szintén megoldásra várnak, s stratégiai tervet igényelnek, viszont ezek megoldását és az erre irányuló lépéseket értelemszerűen meghagyjuk a társadalmi és civil szervezeteknek. A gazdaságfejlesztési prioritást további öt (4+1) operatív területre bontottuk, amelyek alapjául szolgálnak a Lehetőségelemzés c. fejezet megfelelő egységei: 1. Agrárgazdasági fejlesztési terület 2. Turisztikai fejlesztési terület 3. Logisztikai és kereskedelmi fejlesztési terület 4. Ipari parkok és a feldolgozó ipari fejlesztési terület 5. Lokális sajátosságokat alapul vevő fejlesztési terület (4+1. egység) Az ábra összefoglalja az operatívfejlesztési területek főbb cselekvési pontjait, amelyet részletesen a fejezet alegységei tárgyalnak.

71

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 1. Agrárgazdaság fejlesztési koncepciója Barkaszi Ferenc Perspektivikus agrártermelési alternatívák Kárpátalján Kárpátalja agrárgazdasági kilátásait és lehetőségeit alapjaiban határozza meg az a tény, hogy a rendelkezésre álló termőterületek közel 90%-át családi törpegazdaságok művelik. A termelés irányát és színvonalát elsősorban az önellátási igény határozza meg. Jelen körülmények között a földművelés a belőle megélni akaróknak csak igen korlátozottan jelent alternatívát. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben változás következhessen be, nélkülözhetetlen egy alapos, ok-okozati helyzetértékelés alapján készített, a helyi specifikus adottságokra adoptált, az agrárgazdaság egészét érintő gazdaságfejlesztési terv, mely egy hatékony motivációs-támogató rendszer kíséretében, képes reális lehetőséget teremteni a helyben élő, mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységgel foglalkozó családok számára. E fejezet keretében csupán a reálisan lehetséges agrárgazdasági fejlesztések fő irányait és azok jellegzetességeit próbálom feltárni, szem előtt tartva a földjeik műveléséből megélni kívánó családi gazdaságok érdekeit. Az alapkoncepció lényege, hogy a háztáji gazdaság csak akkor maradhat versenyképes, ha a saját erőből előállított, akár önmagában is magas termelési értéket képviselő nyersanyagokat önállóan, esetleg más hasonló gazdasággal szövetkezve, magas hozzáadott értéket megjelenítő termékké dolgozza fel, melyet szintúgy önállóan, vagy szövetkezeti alapon, lehetőleg direkt módon értékesít, mi áltál a vertikum egészében képződő teljes jövedelem nála csapódik le. A fent elmondottakat alapul véve, négy termelési irány tűnik perspektivikusnak: 1. Intenzív mezőgazdasági termelés Mindegyik művelési ágban megvalósítható, de közülük is csak azok érdemelnek figyelmet, melyekre a lehetőségelemzési részben már kitértem. Jellemzően relatíve alacsony önköltségen állít elő nagytömegű, jó minőségű termékeket (hajtatás, támrendszeres gyümölcstermesztés, öntözéses zöldségkertészet, stb.), illetve feldolgozóipari nyersanyagot. Hátrányaként kell megemlíteni, hogy erősen beruházásigényes termelési forma. 2. Ökológiai termelés Az egyre fokozódó környezeti problémák és az egészséges életmód utáni vágy hívták életre ezt, a nagyapáink gazdálkodási formáját idéző, termelési irányt. Őshonos állat- és növényfajtáink, igénytelenségükkel, betegség-ellenálló képességükkel, jól illeszkednek az ökológiai termelési rendszerbe. Termékei egyre fokozódó, speciális igényeket elégítenek ki, magas hozzáadott értéket közvetítve, ami hagyományos, népi feldolgozással tehető még teljesebbé. 3. Háztáji termelés A kárpátaljai gazdatársadalom zömmel ezt a termelési irányt képviseli. Olyan gazdálkodási, termelési forma, mely a termelő család munkaerejére, földjére és vagyonára támaszkodik, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket és eszközöket felhasználva biztosítsa a létfenntartáshoz és gyarapodáshoz nélkülözhetetlen anyagi javakat. Termelési színvonalát tekintve a háztáji lehet extenzíven (hegyi legeltetéses állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, önellátás), vagy intenzíven termelő gazdasági

72

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve egység. Hosszútávon sikeres, fenntartható és jövedelmező csak az alapkoncepcióban lefektetett alapelvek mentén képes lenni. 4. Feldolgozóipari termelés Élelmiszeripari tevékenység, mely igyekszik a helyben bőséggel fellelhető, olcsó nyersanyagok feldolgozásával nagyobb értéket teremteni. Lehetséges alternatívák: • nagyüzemi, • kisüzemi, • háztáji, • szövetkezeti feldolgozó üzem. A családi gazdaságok szemszögéből mérlegelve az egyes feldolgozási alternatívákat, a következő megállapításokat tehetjük: • az idegen tőkét szolgáló nagyüzem a lehető legtöbb hasznot szeretné elérni, amit minden eszközzel (pl.: a lehető legolcsóbb nyersanyag felvásárlásával és feldolgozásával) próbál megvalósítani, akár a monopolhelyzettel való visszaélés árán is, ezért a lehető legrosszabb alternatívát jelenti a termelőnek. • a magánvállalkozásban működő kisüzem az előzőhöz hasonló konstrukció. Ha van konkurense a nyersanyagpiacon, esetleg hajlik a kompromisszumra a termelőkkel. Az alapkoncepció mentén értékelve, összességében nem sok perspektívát kínál a családi gazdaságoknak. • a háztáji „feldolgozóüzem” nem más, mint a helyi, élelmiszer-feldolgozási hagyományok és szokások felhasználásával végzett családi késztermék-előállítás. A termékpalettába a nagymama lekvárjától a házi kenyérig minden háztájiban feldolgozott termék beletartozik, melyeket „népi dizájn” szerint csomagolva, a Kárpátalja szerte egyre élénkülő zöld-, gyógy- és egyéb turizmus kínálta lehetőségeken keresztül lehet a legcélravezetőbben értékesíteni. Ez a modell az, ami tökéletesen megfelel az alapkoncepció célkitűzésének. • a szövetkezeti feldolgozóüzem lehet kis- és nagyüzem, melyet maguk a szövetkező termelők hoznak létre, hogy az általuk megtermelt nyersanyagokat ipari mennyiségben feldolgozva és a kapott termékeket közösen értékesítve, bármely közeli és távoli piacon konkurenciaképes pozíciókat, és ez által plusz jövedelmet érhessenek el. Az alapkoncepció feltételei ebben a modellben is teljesülhetnek, ha van hozzá egy összetartó, együttműködni akaró gazdatársadalom.

2. Turisztikai-fejlesztési terv Dr. Berghauer Sándor

Kárpátalja idegenforgalmának tervezésénél a turizmus meglévő és kialakulóban lévő termékeinek differenciált fejlesztése a célravezető megoldás, hiszen azok fejlettségi foka, infrastruktúrája, szervezési és térbeli keretei lényeges különbséget mutatnak.

73

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Kárpátalja idegenforgalmában teljes értékű turisztikai terméknek az egészségturizmus tekinthető, melynek gerincét a gyógyturizmus képezi. A fejlődés szempontjából fontos feladatok következőképpen fogalmazhatóak meg: • turisztikai infrastruktúra fejlesztése; • idegenforgalmi kínálat fejlesztése. Hangsúlyoznunk kell, hogy az egészségturizmus két fontos általános jellemzővel rendelkezik. Egyrészt, magasak a befektetési költségek, másrészt, fokozottan igényli a képzett munkaerőt. Kárpátalja mindkét esetben jelentős hátránnyal rendelkezik. A befektetők idevonzása érdekében lépéseket kell tenni a befektetések előkészítése terén, részletes tanulmányokat készítve a megye egészségturizmusáról, hangsúlyozva annak egyedi adottságait. Ezeknek a tanulmányoknak tartalmaznia kell a helyi adottságok széleskörű és szakszerű bemutatását, reális képet kell nyújtaniuk az egészségturizmus forgalmáról és tiszta képet a befektetési környezetről. A kvalifikált munkaerő fejlesztése a felsőoktatás és felnőttképzés keretei között valósítható meg. Az egészségturizmus igényeit ismerve, fontos a turisztikai szolgáltatások erőteljes szakosodása (wellness, fitness, spa, kiszolgáló személyzet) és a szükséges kompetenciák biztosítása. A munkaerő esetében külön hangsúlyozni kell a nyelvi képzések fontosságát, ami elsősorban az egészségturisták magas költési szerkezete miatt ma már alapkövetelménynek számít a vendéglátók részéről. A falusi turizmusra, mint turisztikai termékre nem szabad, mint a gazdaság kizárólagos húzóágazatára tekinteni. Sokkal inkább, a fejlesztési eszközök egyik tartópilléreként kezelendő, amely a gazdaságilag kevésbé hasznosítható területek fennmaradását segíti. A kárpátaljai falusi turizmus esetében az idegenforgalmi szerveződés egy következő, magasabb szintre emelése tekinthető célnak. Köztudott, hogy a jelenben az egyes településeken a fogadó fél koordinálása már jól működik, viszont a járási, megyei szerveződés, a források és piaci érdekérvényesítés kezdetleges. Első lépesként tehát, egy széles érdekképviseletű (civil, vállalkozói és önkormányzati) „élő” megyei vagy regionális érdekvédelmi szervezet létrehozása célszerű, amely első lépéseként kialakít egy egységes minősítési és nyilvántartási rendszert. Következő lépésként,a hatékonyabb piaci szereplés érdekében, az egyéni arculat kialakítása valósulna meg, amelyhez a belföldi (ukrajnai) piacon akár a korábbi évtizedekben jól ismert „Beregvidék” (Берегівщина) imázs is felhasználható. A fenti lépésekkel párhuzamosan fontos feladat a terület falusi turizmusának termékké való fejlesztése, hiszen a jelenben, az elsősorban szállásadásra korlátozódik. A fejlesztés viszonylag egyszerű eszköze ez esetben az egyes települések turizmusát koordináló személyek rendszeres továbbképzése, tapasztalatcsere az EU közeli régióival. Ez egyrészt ötleteket, inspirációt szolgáltathat, másrészt ösztönözné a szervezőket a helyi hagyományos tevékenységek, tradíciók (fejés, sajt-, vajkészítés, kenyérsütés, gombázás, májusfaállítás, lekvárfőzés) turisztikai kínálatba való beemelésére. A fentieket kombinálva a helyben végezhető aktív tevékenységekkel (lovaglás, úszás, gyalogtúra, kerékpározás) és helyi kézműves elemekkel (gyékény- és kosárfonás, faragás, szőtteskészítés, fonótechnikák megfigyelése) elérhető az a komplexitás, amely a teljes értékű turisztikai termék kialakulásához szükséges. Végső soron pedig meghosszabbodna a tartózkodási idő és növekedne a turisták körében a költési hajlandóság (Berghauer S. 2012). A síturizmus esetében a sípályák és a környezetükben lévő szálláshelyek bővítése mellett a fejlesztésekben a hangsúlyt a komplex kínálat kialakítására célszerű helyezni – például felvonókat

74

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve úgy kialakítva, hogy azok nyáron, túrázók számára is használhatóak legyenek. Ezt indokolja a viszonylag rövid síszezon és annak erős időjárás-függősége. Sokkal kisebb terhet jelent a létesítmények fenntartóinak, ha más jellegű hasznosítás is megjelenik az adott területen, és mindez az eltöltött vendégéjszakák számára is pozitív hatással van. A kínálat komplex fejlesztése az egészségturizmus, a falusi turizmus segítségével fokozható, és az egyes területek néprajzi elemeit hasznosítva – például fesztiválok, szokások, kézművesség formájában – mindez tovább színesíthető. A bakancsos turizmus, természetjárás esetében az ökoturizmus kialakítása lép elő céllá. A meglévő adottságok hasznosításával (nemzeti parkok, természetvédelmi terület), a nemzetközi elismeréssel rendelkező (UNESCO) területeket beiktatva, az ökoturizmus/ökotudatos felfogás formálható, és mindez kis befektetések árán érhető el. Az ökotudatos szemlélet formálásának kiváló helyszínei a tanösvények, túrák, a sport- és tájékozódási vetélkedők, amelyeket programszerűen oktatási tantervekbe vagy turistaprogramokba célszerű beépíteni. Az erre alkalmas túraútvonalak közül már ma is több tucat hivatalosan bejegyzett útvonal ismert, de ezek infrastruktúrája, ismeretterjesztő anyagokkal való ellátottsága nagyon alacsony, ezek felújítása, korszerűsítése, tehát fontos feladat. A fenti desztinációkra irányuló fejlesztéseknek tartalmaznia kell az egyes kiemelt területek erdei pihenő- és kilátóhelyeinek rendszerszerű kialakítását, melynek hozadéka lehet, hogy amennyiben az megfelelő szinten valósul meg, az ökoturizmus Kárpátalján speciális idegenforgalmi igényeket kielégítő nemzetközi szintű terméké léphet elő (Berghauer Sándor – Nagy Orsolya 2013).

3. Logisztikai és kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési terve Pataki Gábor

Amint a helyzetelemzésnél már sorra vettük azokat a sajátosságokat, amik Kárpátalja geopolitikai helyzetéből adódnak, nyilvánvaló stratégiai ágazatként kell, hogy szerepeljen a logisztikai és az ehhez kapcsolódó kereskedelem. Azt is tárgyaltuk, hogy milyen tényezők hátráltatják ezt: rossz minőségű közúti és vasúti infrastruktúra, állami vasúthálózat rugalmatlan, versenyképtelen volta, a régió alacsony ipari szerkezete, a tranzit kereskedelemtől és logisztikai szolgáltatásoktól visszariadó üzletkörök negatív országos tapasztalatai, politikai, makro folyamatok és a korrupció mértékének sajátosságai. Most vizsgáljuk meg azokat a lehetséges lépéseket, amelyek által a probléma kiküszöbölhető, a fejlesztés elindítható lehet ebben az ágazatban. Viszont ezen a ponton le kell szögeznünk egy tervezési problémát. Azonban míg más fejlesztési területeknél ki tudunk jelölni olyan mikro szintű programokat, amelyek betöltésére a magyarság eszközrendszere adott lehet, addig a logisztikai és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésénél kívánkozó programok túlnőnek a megoldási kereteinken. Ugyanis a következő főbb kérdéseket kellene megvalósítani: 1. Logisztikai központok versenyképességének növelése (állami és magán szektor) 2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (állami szektor)

75

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 3. Államközi kapcsolatok bővítése (állami szektor) 4. Kereskedelmi vállalatok kapcsolatrendszerének bővítése (civil vállalati szektor) 5. Működőtőke beáramlás (állami és nagytőkés szektor) 6. Klaszterek mint „együttműködő verseny” (cooperative competition) kialakulásának elősegítése (vállalati, civil és állami szektor) Látható, hogy a felsorolt területeknél csak a 4. pont az, ahol aktív szerepet tölthet be a civil vállalati szektor, s az ezt segítő társadalmi szervezetek. A többi helyen a lobbi szerep betöltésére van elvi lehetőség, bár az ukrajnai valóságban a gyakorlatban erre sincs sok esély. Fejlesztési javaslatok: • Többoldalú kereskedelmi kapcsolatok létrehozása Magyar-Ukrán-Szlovák-Román-Orosz és egyéb országok vállalataival • Vállalkozói ismeretek átadása, hogy a helyi vállalatok elindulhassanak a nemzetközivé válás útján • Kereskedelmi és logisztikai lehetőségének témájának napirenden tartása az országaink közötti diplomáciai és gazdasági együttműködésben (kiemelten Ukrajna EU felé történő nyitása kapcsán) • Ipari és logisztikai magyar irányú működő tőke bejövetelének támogatása (helyi vállalkozói szervezet és magyar kormányzati támogatás segítségével) • EU-s pályázatok lehívásának elősegítése közös infrastrukturális fejlődésre, valamint a klaszteresedés elősegítésére

4. Ipari parkok és a feldolgozóipar fejlesztési terve Virág László

A könnyűipari termelés legelterjedtebb módja a mai napra kimerül a bérmunkázás lehetőségeiben. Míg ezelőtt 10-15 évvel a termelés ezen formája siker sztorinak számított, mára jó, ha a túlélést biztosítja a termelésben érdekeltek számára. Vitathatatlanul eljött az ideje annak, hogy a termelők a részleges gyártásról áttérjenek a teljes termelésre, és önálló termékkel jelenjenek meg a piacon. Sajnos a könnyűipar kárpátaljai magyar szereplői, csekély kivétellel, nem rendelkeznek a teljes gyártási ciklus elindításához szükséges tőkével. Itt jelentkezik az anyaország segítségének megkerülhetetlen szüksége. Az elkövetkező 5-10 év feladata, hogy Magyarország helyzetbe hozza az arra érdemes kárpátaljai magyar vállalkozókat, akik ezáltal minden bizonnyal sikeres termékekkel tudnának megjelenni az európai piacon. Ez leginkább a textil-, cipő- és elektronikai termékek gyártásában kecsegtet jó eredménnyel. Nem tud különösebb szerepet vállalni az itt élő magyarság a nehézgépiparban, mivel az leginkább Ukrajna nagyobb városaiban összpontosul. Ugyanakkor beszállítóként juthat vállalkozási lehetőség számunkra személygépkocsi gyártás terén. Erre elsősorban a városainkban élő magyarságnak van esélye.

76

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Összefoglaló és előretekintés Kárpátalja gazdaságstratégiai terve megalkotásával az volt a célunk, hogy irányt mutassunk, segítsük a tisztán látásunkat a helyzetünket érintően és alapot teremtsünk arra, hogy térségünk magyarsága – bekapcsolódva az egységes Kárpát-medencei gazdasági térbe – erősödjön a versenyképessége, gazdasági autonómiája, emberi erőforrása. A szakmai munka megalapozása és sikerre vivése érdekében, a stratégiai ágazatok vonatkozásában olyan szakembereket, s azok munkásságát hívtuk be a terv elkészítésénél, akik korábbi munkássága megfelelő biztosítékot jelent arra vonatkozóan, hogy megfelelő elemzést mutathatunk be. A munka három fő egységre bontható, amelyek a következők: I. Helyzetelemzés II. Lehetőségelemzés III. Fejlesztési stratégia Ezen a logikai rendszeren mutattuk be a stratégia terv célrendszerét, amely a következő: - Átfogó cél: a kárpátaljai magyarság megmaradása és fejlesztése az összmagyar fejlesztési koncepcióval összhangban - Stratégiai célokat öt részre bontottuk, melyekből négy kapcsolódik kimondottan a gazdasági vonalhoz (ettől eltér, viszont elengedhetetlen a társadalmi célrendszer megalkotása, amelyet külön tanulmányban, fejlesztési tervben tartunk fontosnak lefektetni). A stratégiai célok a következők: 1. Magyarlakta térség gazdasági versenyképességének növelése 2. Gazdasági autonómia erősítése 3. Emberi erőforrás megtartása, minőségi javítása – tudás alapú gazdaság kialakítása 4. Magyar-magyar kapcsolati rendszer fejlesztése 5. Társadalmi fejlesztés - Strukturált prioritások között a kiemelt ismérvünk a gazdaságfejlesztési prioritás, amelye közé tartoznak a tanulmány magvát képező ágazati stratégiai tervek: 1. Agrárgazdasági fejlesztési terület 2. Turisztikai fejlesztési terület 3. Logisztikai és kereskedelmi fejlesztési terület 4. Ipari parkok és a feldolgozó ipari fejlesztési terület 5. Lokális sajátosságokon alapuló fejlesztési terület A helyzetelemzést a SWOT analízis foglalta egységes keretbe, amely bemutatja számunkra Kárpátalja, s főleg a magyarlakta térség adottságait, annak pozitív és negatív vetületeit.

77

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Látható, hogy a makrogazdasági környezet, Ukrajna nemzetközi megítélése, a belső sajátosságaink főleg a pesszimista irányba húz, viszont, amennyiben Kárpátalját a lehetőségek oldaláról elemezzük, a mérleg optimista vetülete domborodik ki. Tehát sok minden függ attól, hogy milyen olvasatban nézzük vidékünk gazdaságát. A tények markánsak és megkerülhetetlenek, viszont a történelem folyamán már sokszor láthattuk, hogy az a nép, amely megszervezi magát, nem adja fel és képes megújulni, az a lehetetlen helyzetből is előnyt tud kovácsolni (pl. a megcsonkított Magyarország a két világháború között). A fejlesztési stratégiánk ezt az optimista nézőpontot veszi alapul, figyelembe véve vidékünk valós adottságait (a lehetőségelemzés ezen adottságokat mutatja be). Az agrárgazdasági fejlesztési terv fókuszában a háztáji gazdaságok vannak (a teljes művelt földterület 88 %-án családi gazdaságok gazdálkodnak, ezek produkálják a mezőgazdasági termelés 94 %-át). Ez alapján a terv alapkoncepciója az, hogy a háztáji gazdaság csak akkor maradhat versenyképes, ha a saját erőből előállított, akár önmagában is magas termelési értéket képviselő nyersanyagokat önállóan, esetleg más hasonló gazdasággal szövetkezve, magas hozzáadott értéket megjelenítő termékké dolgozza fel, melyet szintúgy önállóan, vagy szövetkezeti alapon, lehetőleg direkt módon értékesít, mi áltál a vertikum egészében képződő teljes jövedelem nála csapódik le. A fejlesztés kulcsfogalmai: intenzív mezőgazdasági, ökológiai, háztáji, feldolgozóipari termelés.

A turisztikai fejlesztési terv fontossága evidens. Kárpátalja húzóágazata már ma is, de lehetőségei közel sincsenek megfelelően kiaknázva. A turisztikai fejlesztés főbb területei a következők: 1. Egészség és gyógyturizmus 2. Falusi turizmus 3. Bakancsos turizmus 4. Síturizmus

A turizmus magyarspecifikus eleme, hogy sok esetben nem tudunk lépést tartani a jelentős tőkeigényű gyógyturisztikai beruházásokkal. A lakossági lehetőségek viszont akkor is jelentősek, ha külföldi, illetve belső ukrajnai befektető által valósul meg egy adott beruházás, mivel a piaci réseknél több területen is megtalálhatja a maga pozícióját a kis- és közepes vállalkozó. Fontos, hogy ezen a területen legyen a lakosságnak lehetősége pénzforráshoz jutni, mert csak így tudunk versenyben maradni. A logisztika adottságok bár lehetőség szinten igen jelentősek, de másik oldalról nézve elég problémás terület. Ugyanis ez a tényező akkor fog jelenteni valós húzóágazatot Kárpátalján, ha rendeződnek a jogi keretek és az állami szabályozás jelenlegi kaotikussága, hátráltató szerepe. A koncepciónkban, ennek ellenére, úgy próbáltuk megfogalmazni az operatív stratégiát, hogy annak elérhető elemei legyenek a kárpátaljai magyar vállalkozói és civilszektor számára is.

78

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve A fejlesztési terv főbb elemei: 1. Többoldalú nemzetközi kereskedelmi kapcsolatháló 2. Oktatás, tréning: vállatok nemzetközivé válása 3. Logisztikai működőtőke bevonzása 4. EU-s pályázati projektek megvalósítása

Ezek a területek jelentik a főbb húzóágazatokat. Ezekhez kapcsolódik még az ipari fejlesztés és a térségenkénti sajátosságok figyelembevételének elve. Az ipar területén hasonló problémákkal találjuk szembe magunkat, mint a logisztikai résznél, s itt a megoldás is szűkebb. Kiemelnénk a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipar fontosságát. Továbbá meg kell még említeni azt, hogy vannak lokális kistérségi sajátosságaink, amiket szintén fontos figyelembe venni a tervezésnél. Ilyen sajátosság például a nagydobronyi zöldségtermelés, a csapi ipari fejlettség, a mezőkaszonyi gyógyturizmus kibontakozása, a Felső-Tisza vidéki zöldség és állattartási sajátosságok, valamint a viski turisztikai, kézműves ipar unikumai.

Mindezeket alapul véve, tehetjük fel a kérdést, hogyan lehet ezeket a stratégiai és operatív célokat a hétköznapi gyakorlatba kivitelezni? Ez a munka jövőbetekintő feladatokat mutat és irányoz elő. Több gyakorlati tényező csak további egyeztetések, fórumok és feladatleosztások alapján vitelezhető ki. Ennek megfelelően három kérdéskört kell a jövőben tisztázni: • Mit és hogyan?– Cselekvési operatív terv kidolgozása • Ki? – Feladat és felelősségi körök leosztása • Miből? – Finanszírozási stratégia kidolgozása A finanszírozási kérdések tekintetében is megoldási feladatok állnak előttünk. Az egyik ilyen kérdés, hogy miként tudjuk hatékonyan, ellenőrzötten és gazdaságosan a forrásokat a cselekvési feladatokhoz rendelni. Ennek irányába fontosnak látunk egy magyar érdekeket figyelembe vevő közösségi bank létrehozását. További lehetőségnek találjuk azt – amit már több hátrányos helyzetű régióban alkalmaznak – mégpedig a mikrofinanszírozási hitelek kontstrukciójának és ennek rendszerének a kidolgozását és gyakorlati megvalósítását. Ezek a lehetőségek főleg a kis- és középvállkozások, valamint a háztáji gazdaságok tekintetében biztosíthatnak forrásokat a vállalat elindítása, fejlesztése tekintetében. Természetesen ezek az elképzelések a valós ukrajnai jogi, bürokratikus helyzetben sok kérdést vetnek fel. Ezért itt is javasoljuk további munkacsoportok megalakítását, hogy a jogi, gazdasági és pénzügyi kérdések összhangban álljanak egymással.

79

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve

A stratégiai terv jelen állapotában bemutatja a főbb irányokat, operatív stratégiai ágazatokat, javaslatot tesz arra, hogy milyen irányban kell tovább dolgozni azért, hogy mindezek ne álmok maradjanak, hanem sikert érjenek el a kárpátaljai magyarság fókuszában. A tanulmány borítóján található bibliai idézet azt az elköteleződésünket mutatja be, hogy értéket úgy tudunk teremteni, gazdasági felemelkedést serkenteni, ha közösségben gondolkodunk, családok vannak az értelmezésünk fókuszában, s ennek alapján gondoljuk azt, hogy a nyájat (magyarság) sikerre vihetjük a XXI. sz. kihívásai között.

„Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal” Péld 27, 33

80

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Irodalomjegyzék 1. A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal jelentése: Звіт про роботу головного управління з питань європейської інтеграції зовнішньоекономічних звязків та туризму облдержадміністрації в 2011 році та пріоритетні напрямки роботи в 2012 році. 2011, Ungvár 2. A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal jelentése: Звіт про роботу головного управління з питань європейської інтеграції зовнішньоекономічних звязків та туризму облдержадміністрації в 2011 році та пріоритетні напрямки роботи в 2012 році. 2011, Ungvár 3. A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal jelentése: Звіт про роботу головного управління з питань європейської інтеграції зовнішньоекономічних звязків та туризму облдержадміністрації в 2011 році та пріоритетні напрямки роботи в 2012 році. 2011, Ungvár 4. A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal jelentése: Інвестиційне співробітництво. 2012, Ungvár 5. A Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal jelentése: Інформація про стан зовнішньоекономічних зв’язків з Угорщиною у 2012 році. 2012, Ungvár 6. A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal kiadványa: Статистичний щорічник – Закарпаття 2011, Ungvár 2012 7. A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal kiadványa: Статистичний щорічник – Закарпаття 2011, Ungvár 2012 8. Balogh Csaba – Megyei jogú város lett Csap, a Kárpáti Igaz Szó honlapja, 2003.05.17. http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/030517/ke02.html Letöltés ideje: 2013. április. 06. 9. Baranyi Béla (2009): Kárpátalja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest 10. Berghauer S. 2010: Turizmus Kárpátalján. In: Modern Geográfia, 2010. 2. szám, 23 р. http://www.moderngeografia.hu/tanulmanyok/nemzetkozi_turizmus /berghauer_sandor_ 2010_2.pdf 11. Berghauer S. 2012: A turizmus mint kitörési pont Kárpátalján (?) (Értékek, remények, lehetőségek Ukrajna legnyugatibb megyéjében). Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés. Pécs 12. Berghauer Sándor – Gyuricza László 2011: The role of the borderland position in the tourism of Transcarpathia. „Cohesion and Disparities – Regional Management, Peripheral Areas and Sustainable Development in Eastern Europe” – Temesvár, Románia. 2010. május 13–16., pp. 48-85 13. Berghauer Sándor – Nagy Orsolya 2013: Ökoturisztikai lehetőségek Kárpátalján In: Acta Beregsasiensis XII./2. PoliPrint Kiadó, Ungvár. Megjelenés alatt; 14. Berghauer Sándor 2006: Gyógyturizmus Kárpátalján. In: Baranyai G. – Tóth J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából V. PTE TTK FDI, Pécs, pp. 49-59. 15. Bodnar, V. (Боднар B.) 1987: Kárpátalja természeti kincsei. (Природні багатства Закарпаття). Kárpáti, Uzsgorod 16. Csernicskó István – Soós Kálmán: MOZAIK2001, Gyorsjelentés-Kárpátalja. In: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemeskéri István: Gyorsjelentés, Magyar fiatalok a Kárpátmedencében / Budapest NII, 2002.

81

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 17. Dancs László: Ukrajna társadalmi-gazdasági helyzete. In: Baranyi Béla (szerk): A Kárpátmedence régiói 11., Kárpátalja. MTA RKK, Dialóg-Campus, Pécs, 2009, pp.25-32. 18. Dövényi Zoltán (főszerkesztő): A kárpát-medence földrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2012, pp. 964-966. 19. Economist Intelligence Unit, Demokracy index 2011. Forrás:http://www.vedomosti.ru/cgibin/get_document.cgi/vedomosti_15-12-2011.pdf?file=2011/12/15/0_1951216671. Letöltés: 2012. június 17. 20. Gönczy S. 2009: Földrajzi viszonyok, domborzat. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs–Budapest, pp. 108–118. 21. Gulácsy Géza: Kis magyar nemzetpolitika és más válogatott írások. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. 2009., p.: 23-24. 22. Halászné Sipos Erzsébet (1998): Logisztika. Szolgáltatások, versenyképesség. Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, Budapest; 23. Hroch, Miroslav: A nemzeti mozgalomtól a nemzet teljes kifejlődéséig: a nemzetépítés folyamata Európában. In Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. 2004, pp. 232-244. 24. Hrytsenko, Oleksandr: Imagining the Community: Perspectives on Ukraine’s Ethnocultural Diversity, Nationalities Papers, Vol. 36, No.2. May 2008, p.: 197-222. 25. Hunyadi László – Vita László (2008): Statisztika II., AULA Kiadó Kft., Budapesti Corvinus Egyetem 26. Imre Gabriella (2012): A kárpátaljai magyar tőkebefektetések sajátosságainak vizsgálata a magyar-ukrán határtérség társadalmi-gazdasági folyamatainak tükrében c. doktori értekezlet. SZIE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola 27. Imre Gabriella: Kárpátalja gazdasági fejlődésének perspektívái az Európai Unió keleti bővítésének tükrében, EU Working Papers 1/2008 http://elib.kkf.hu/ewp_08/2008_1_07.pdf Letöltés ideje: 2013. április. 05. 28. Izsák T. 2009: Ásványi kincsek. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs–Budapest, pp. 118–122. 29. Izsák T. 2009b: Természetvédelmi területek. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs–Budapest, pp. 154–158. 30. Jogszabályi rendelkezések Ukrajna területi-közigazgatási rendszeréről 1991-2009. Нормативно-правові акти з питань адміністративно-територіального устрою України 1991-2009. forrás: http://gska2.rada.gov.ua/pls/z7502/A035?rdat=30.06.2004 31. Karácsonyi Dávid: A társadalmi tagoltság és a régiók eredete, arculata Ukrajnában, In: Földrajzi Értesítő, 2006, LV. évf. 3-4. füzet pp. 375-391. 32. Kárpátaljai Statisztikai Hivatal (2012): Külföldi beruházások Kárpátalján. 33. Kárpátaljai Statisztikai Hivatal honlapja: www.uz.ukrstat.gov.ua a. Зовнішньоекономічна діяльність: Географічна структура експорту – імпорту послуг Закарпатської області за 2008 рік; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2008/geograf_struct_exp_imp_01-12_2008.pdf Letöltés ideje: 2013. április. 05. b. Географічна структура зовнішньої торгівлі товарами Закарпатської області за 2008 рік; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2008/geograf_struct_01-12_2008.pdf

82

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Letöltés ideje: 2013. április 05. c. Географічна структура зовнішньої торгівлі послугами Закарпатської області за 2007 рік; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2007/geograf_struct_exp_imp_01-12_2007.pdf Letöltés ideje: 2013. április 05. d. Географічна структура зовнішньої торгівлі товарами Закарпатської області за 2007 рік; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2007/geograf_struct_01-12_2007.pdf Letöltés ideje: 2013. április 05. e. Географічна структура зовнішньої торгівлі товарами Закарпатської області за 2011 рік; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2011/geograf_struct_01-12_2011.pdf Letöltés ideje: 2013. április. 05. f. Географічна структура зовнішньої торгівлі товарами Закарпатської області за 2012 рік; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2012/geograf_struct_01-12_2012.pdf Letöltés ideje: 2013. április. 05. g. Національні рахунки: Валовий регіональний продукт; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/nac_rah/val_reg_prod.pdf Letöltés ideje: 2013. április. 05 h. Прямі інвестиції 1995-2013; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2013/prjami_invest_1995-2013.pdf Letöltés ideje: 2013. április. 10. i. Прямі іноземні інвестиції в область 2008; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2008/inozem_invest_0101_2008.pdf Letöltés ideje: 2013. április 10. j. Зовнішньоекономічна діяльність: Прямі іноземні інвестиції в регіон 2009; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2009/inozem_invest_0101_2009.pdf Letöltés ideje: 2013. április 10. k. Прямі іноземні інвестиції в Закарпатську область 2007; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2007/inozem_invest_0107_2007.pdf Letöltés ideje: 2013. április 10. l. Ринок праці. Економічна активність населення за статтю та місцем проживання у 2008 році; http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/pracja/2009/ekon_akt_nas_2008.pdf Letöltés ideje: 2013. április 18. m. Основні показники ринку праці 2009, http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/pracja/2009/osn_pokaz_prac_2009.pdf Letöltés ideje: 2013. április 18. n. Прямі іноземні інвестиції (акціонерний капітал) в регіон на 01. 10. 2011 р. http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/zez/2011/inozem_invest_0110_2011.pdf Letöltés ideje: 2013. április 18. o. Динаміка середньомісячної номінальної заробітної плати за видами економічної діяльності у 1995-2012 рр. http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/dohodi/2013/dinam_nomin_zar_econ_1995-2012.pdf Letöltés ideje: 2013. április 18. p. Доходи населення 2002-2011 http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/dohodi/2011/dohod_nasel_2002-2011.pdf Letöltés ideje: 2013. április 18. q. Основні показники ринку праці 2008,

83

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve http://www.uz.ukrstat.gov.ua/statinfo/pracja/2008/osn_pokaz_prac_2008.pdf Letöltés ideje: 2013. április 18. 34. Kárpátaljai Statisztikai Hivatal kiadványai: a. Статистичний щорічник – Закарпаття 2011, Ungvár 2012 b. Статистичний щорічник – Закарпаття 2003, Ungvár 2004 c. Статистичний щорічник – Закарпаття 2002, Ungvár 2003 d. Статистичний щорічник – Закарпаття 2001, Ungvár 2002 e. Статистичний щорічник – Закарпаття 2000, Ungvár 2001 35. Keller Gábor (2006): Logisztikai szolgáltatások térszerkezetének http://www.logisztika-portal.hu/ hirek_logisztikai_szolgaltatasok_terszerkezetenek_kategorizalasa.html;

kategorizálása,

36. Kitekintő.hu: Tíz éve megyei jogú város Beregszász, 2011. május 26. http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/05/26/tiz_eve_megyei_jogu_varos_beregszasz/ Letöltés ideje: 2013. április. 17. 37. Klympush, M. (2006): Az ukrán közúthálózat fejlesztése, kapcsolódása az V. és V.a. korridorokhoz; Közlekedéslogisztikai fejlesztés Záhony-Csap térségében konferencia, 2006. március 2-3.; 38. Kovács S. 2003: Kárpátalja térképe. 1:250 000. 2. kiadás Dimap Bt. Budapest 39. Lambert, D.M. – Stock, J.R. (1993): Strategic Logistics Management. Richard Irwin Inc. 40. Molnár J. 2009: Éghajlati viszonyok. Vízrajzi adottságok. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs–Budapest, pp. 123–140. 41. Molnár J. – Molnár D. I: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. PoliPrint, Beregszász, 2005, pp. 20-73. 42. Molnár József: Népesség. In: Baranyi Béla (szerk): A Kárpát-medence régiói 11., Kárpátalja. MTA RKK, Dialóg-Campus, Pécs, 2009, pp.174-175. 43. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete (2010): Kárpátalja 1919 – 2009. Történelem, politika, kultúra (szerk. Fedinec Csilla – Vehes Mikola), Argumentum Kiadó, UngvárBudapest 44. N. Gregory Mankiw (2005): Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest 45. Orosz Ildikó: A függetlenségtől a narancsos forradalomig. A kárpátaljai magyarság helyzete a független Ukrajnában (1991-2005). Ungvár, PoliPrint. (Rákóczi-füzetek sorozat 36. kötet) 2007. 46. Orosz Ildikó: A kárpátaljai magyar érettségizők továbbtanulási szándékairól egy reprezentatív szociológiai felmérés adatai alapján. http://hhrf.org/netpansip/ungparty/docu/orosz/karpataljaitovabbtanulas.php 47. Pap, Sz. (Поп С.) 2003: Природні ресурси Закарпаття. „Спектраль”, Ужгород 48. Pap, Sz. (Поп С.) 2009: Природні ресурси Закарпаття. Державне видавництво «Карпати», Ужгород 49. Pataki Gábor (2009): Kárpátalja logisztikai szerepköre és fejlesztésének stratégiai irányvonalai. BCE MSc szakdolgozat. 50. Pojda-Nosik N., Bacsó R., Timcsák M. (2012): Regionális biztosítási vállalkozások fejlődésének biztonsága és szabályozása

84

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 51. Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda: Kárpátalja – Ukrajna Befektetési Kézikönyv, 2008, Ungvár 52. Ukrán Nemzeti Bank honlapja: www.bank.gov.ua 53. Ukrán Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatsorai (www.dfp.gov.ua) 54. Ukrán Stratégiai Kutató Intézet (2013): Esettanulmány – Kárpátalja társadalmi-gazdasági fejlesztésének biztosítása http://www.niss.gov.ua/public/File/2013_nauk_an_rozrobku/regbez_new.pdf, Letöltés: 2013.11.20 55. Szatmári Monitor: Havi nettó átlagbérek az Európai Unió tagállamaiban, 2012. 02. 06. http://www.szatmari-monitor.ro/2012/02/havi-netto-atlagberek-az-europai-unio-tagallamaiban/ Letöltés ideje: 2013. április. 17. 56. whc.unesco.org (Az UNWTO hivatalos http://whc.unesco.org/en/list/1133/documents/

honlapja)

teljes

elérhetőség

–

57. Zseliczky I. 2009: Állatvilág. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs–Budapest, pp.147–151. 58. Мандрівка Україною: Хуст http://travelua.com.ua/zakarpattya/xustskij/xust Letöltés ideje: 2013. április. 17.

85

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Mellékletek 1. számú melléklet: Az állandó munkahellyel rendelkezők számának alakulása Kárpátalján közigazgatási egységek szerint 1995-2011 (ezer fő),

Forrás: A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal kiadványai és honlapja alapján 2. számú melléklet: A szolgáltatáskereskedelem alakulása Kárpátalján 2000-2011 (ezer USD),

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012

86

Kárpátalja gazdaságstratégiai terve 3. számú melléklet: Az árukereskedelem közigazgatási egységek szerinti alakulása 2005-2011 között és a magyar nemzetiségű lakosok területi megoszlása Kárpátalján

Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012 és MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, 2010: 432.

87