Kész Attila
Kárpátalja etnodemográfiai sajátosságai és migrációs potenciálja! Diplomás betelepülők Magyarország észak-alföldi régiójában* Tanulmányunk a kárpátaljai magyar kisebbség demográfiai és migrációs viszonyait vizsgálja. Az elmúlt két évtized tendenciáit, sajátosságait elemezve elsősorban a magyar kisebbségi közösség demográfiai, népességmozgalmi változásait, a változások irányát és a migrációs tendenciákat elemezzük.1 Az Európai Unión belüli migráció a négy szabadság elvének érvényesülésével láthatóan a kelet-közép-európai régió országaiban felerősödött.2 Az 1990-es évek elején létrejött új politikai környezet ebben a tekintetben Kelet-Közép-Európa országaiban is jelentős változásokat hozott. A Magyarország határain kívül, a szomszédos országokban élő magyar közösségek a szülőföldről Magyarországra való elvándorlás miatt az 1989 óta eltelt közel két évtizedben jelentős veszteségeket szenvedtek el.3 Témaválasztásunkat
a migrációs folyamatok felgyorsulása és a kárpátaljai migráció
sajátosságaira kiterjedő elemzések hiánya tette indokolttá. A migrációs döntés nyomán az elvándorlás általában kétféleképpen történik. A közvetlen, régión belüli migráció a célterületre történő kivándorlást jelenti. Ez esetben a migráció célállomása leggyakrabban az adott földrajzi, politikai régióban, a kivándorlási területhez közeli, szomszédos országban található. A többlépcsős migrációs folyamatok keretében a kibocsátó hely és a célterület közé egy vagy több köztes állomás ékelődik, melyek általában a kibocsátó helyhez közel helyezkednek el. A végső soron tranzitként működő első állomás a migrációban részvevők számára ily módon migrációs ugródeszkául szolgál. Ezzel együtt a földrajzi közelség, nyelvi azonosság, vagy a továbbvándorláshoz szükséges más feltételek hiánya miatt a migráció nem ritkán ezen az átmenetinek szánt helyen be is fejeződhet.4 A fenti egyszerű elméleti keret alapján belátható, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség migrációs folyamatainak elemzésében Magyarország észak–alföldi régiójának immigrációs
! A tanulmány ezen fejezetrésze a szerkesztett kötetből kimaradt. * Munkámat tútoként Dr. Tésits Róbert segítette. Tanácsaiért, észrevételiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 1 Csernyicskó I., 1998: 308; Fodor Gy., 2003: 81-95; Fodor Gy., 2004: 347-353; Gyurgyík L. – Sebők L., 2003; Molnár J. – Molnár D. I., 2004: 339-346. 2 A négy szabadság elve az áru, tőke, szolgáltatás és munkaerő szabad áramlását teszi lehetővé az Európai Unió tagországai között. 3 Gödri I., 2005: 12-213; Hablicsek L., 2005; Tóth P. P., 2001: 598-627. 4 Demeter G. – Bagdi R. 2007: 6-12.
elemzése minden szempontból indokolt.5 Természetesen más fontos elméleti megközelítés is kínálkozna a kárpátaljai elvándorlási folyamatok elemzéséhez, tanulmányunkban azonban elsősorban a Kárpátaljával szomszédos magyarországi régióba irányuló migrációra kívánunk koncentrálni, s ezért megelégszünk ezzel a földrajzi közelség, a nyelvi, kulturális azonosság szempontjait operacionalizáló elméleti és elemzési kerettel. A tanulmány alapfeltevése, hogy Kárpátalját az elmúlt tizenöt évben elhagyó, és az Észak – Alföld Régióban letelepülő migránsok korösszetételében a fiatal korcsoport a jellemző.6 Képzettség tekintetében pedig, a magasan képzett szegmens. Az alapfeltevést árnyalja az a feltétel, hogy a migrációban résztvevő személyek korát a migráció kezdetéhez igazítva kell vizsgálni, míg az képzettséget a jelen állapot szerint érdemes figyelembe venni. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a migráció hátterét, motivációját a fentebb megfogalmazott
időszakon
belül
próbáljuk
megvizsgálni.
Fontos
már
elöljáróban
megállapítani, hogy a migrációs döntések motivációinak kutatása során született eredmények általában nem általánosíthatók. Ennek oka, hogy a migrációt kiváltó okok elemzése, s az abból levont következtetések a vándorlásban résztvevő személyek életpályának az elemzése révén születnek. A migráns életutak feltárása során a szubjektív tényezők nem szűrhetőek ki, ami még egy reprezentatív felmérés során is hibaforrás lehetne A kutatás kiindulópontja a Kárpátalját végleg elhagyó, és Magyarországon letelepülő magyarok számának felmérése. Ezt a kérdést kétféle módon próbáltam vizsgálni. Egyrészt a kárpátaljai demográfiai viszonyok bemutatásával, másrészt a Magyarországra bevándorolt népesség vizsgálatával. Utóbbit országos és regionális szinten egyaránt elemzem. A bevándorlók kor és képzettség szerinti viszonyainak vizsgálata az Észak Alföldi Statisztikai Hivatal és az Észak Alföldi Regionális Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (továbbiakban: ÉAR-BÁH) adatbázisa alapján történt.7 Mivel az adatbázis elérhetősége az utóbbi hivatal esetén korlátozott, és kezelése jellemzően körülményes, ezért kiértékelése reprezentatív mintavétel alapján történt. A Kárpátalját végleg elhagyó észak – alföldi régióba érkezett magyar származású bevándorlók körében ezt követően megvizsgáltam a migrációs döntéshez vezető motivációt. Ennek vizsgálata strukturált interjúk segítségével történt. A 5
1999-ben Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását, melynek egyike az Észak-Alföld (északalföldi régió). Az ország északkeleti részében helyezkedik el, és Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. A régió központja Debrecen. Baranyi B., 2007. 6 A korcsoport felső életkorát 35 évben meghatározva 7 KSH Területi Statisztikai Évkönyv; 2006. Idegenrendészeti statisztikák ÉAR-BÁH; 2007. Ez úton szeretnék köszönetet mondani, a statisztikai adatok rendelkezésemre bocsátásáért.
2
vizsgálatot tizenöt személy bevonásával végeztem, akik 2008 tavaszán nyolc különböző településen éltek, és természetesen mind Kárpátaljáról származnak.8 Motivációik
értékelését
követően
igyekeztem
olyan
tipológiai
jellemzőket
meghatározni, amelyek lehetővé tették a migrációs döntést előkészítő, indokló tényezők kategorizálását. A kategóriák kialakításakor a migrációs döntések, migrációs pályák jellemző vonásait vettem figyelembe. Az egyes kategóriák véleményem szerint jól jelzik a Kárpátaljáról történő elvándorlás fő okait. A tanulmányban a Magyarországon történő beilleszkedés viszonyrendszerének bemutatásával is foglalkozom. Ezzel azt kívántam jelezni, hogy a migránsok életpályájának egészén belül hogyan lehet a legfontosabb döntéseket értelmezni. 9
1. A kárpátaljai magyarság etnikai térszerkezete A Magyar Alföld északkeleti peremén helyet foglaló kárpátaljai magyarság egy tömbben Magyarország határához „tapadva” helyezkedik el. Kisebb részt a folyók folyásának felsőbb szakaszán (Például: Aknaszlatina - Huszt között a Tisza mentén) 1. ábra.
1. ábra: Magyarok Kárpátalján
8
A vizsgálatba vont személyek kiválasztása a személyes kapcsolatrendszer kihasználásával történt A tanulmányhoz kapcsolódó kutatómunka folytatása több szempont miatt is fontos lenne. A strukturált interjúk számának növelésével, az eredmények és következtetések valószínűleg jóval megalapozottabbak lehetnének. 9
3
Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb megyéje. A megye járásai közül a legtöbb magyar a beregszászi járásban él, 41 246 fő, többséget alkotva, a népesség 76,1%-ával. Jelentős magyar népesség található a nagyszőlősi - és ungvári járásban: számuk 30 996, illetve 24 841 fő, ami a két járás összlakosságának26,2%, illetve 33,4%-a volt. Ezres lélekszámú még a magyarok száma, a munkácsi, a técsői és a huszti járásokban: 12 997, 6 156 és 3 888 fővel. Ez arányuk szerint azonban egyik járásban sem érik el a tíz százalékot (8,5%, 2,9%, 3,9%.) Egy százalék alattii a magyarok aránya a szolyvai járásban (413 fő), az ilosvai járásban (275 fő), a perecsenyi járásban (176 fő), valamint az ökörmezői járásban (116 fő.) A nagybereznai- és a volóci járás magyar lakossága elenyésző.10 Jól látható, hogy Kárpátalján a magyarság a síkvidéki járásokban van jelen (2, 3 ábra). Kárpátalja négy területi jogú városának mindegyike rendelkezik magyar lakossággal. Beregszászon a magyarok alkotják a lakosság közel felét: 12 825 fő (48,6%). A két nagyvárosában, Ungváron és Munkácson 8 119- és 7 013 fő él. az-az a város lakosságának 6,9% és 8,5%-át képezik. Ezzel szemben Huszton 1 759 fő (5,4%) a magyarok száma.11 180000 160000
Népesség
140000 120000
Egyéb
100000
Cigány
80000
Román
60000
Orosz
40000
Ukrán
20000
Magyar
0
Járások
2. ábra: Kárpátalja járásainak nemzetiségi összetétele (Molnár J. - Molnár D. J. 2000)
10 11
Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal 2003. Uo.
4
3. ábra: Kárpátalja magyar lakosságának járásonkénti arányszámai (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal 2003).
A kárpátaljai magyarság településterületének bemutatásához, a magyar nyelvterület határának kijelölése válik szükségessé. A magyar nyelvterület határa Kárpátalja délnyugati részén húzódik Magyarország határával párhuzamosan, a határtól átlagosan 15–20 km távolságban. (4 ábra). A nyelvhatár egyes szakaszain etnikai sávként kiszélesedik a vegyes lakosságú települések beékelődése miatt, más részein, pedig egy-egy településből álló vékony láncolattá zsugorodik. A nyelvhatár északnyugatról – délkelet felé végighaladva a következő településeket, községeket érinti: a szlovák határnál Ungvártól délre fekvő települések által alkotott sávval kezdődik. Ide tartozik Botfalva, Ungtarnóc, Sislóc, Koncháza, Kincses. Rát és Kereknye között a nyelvhatár vonal jeleget mutat, majd a vegyes lakosságú Császlócon keresztülhaladva a magyar nyelvterület peremét alkotó Nagygejőc következik, majd a vegyes lakosságú Korláthelmec. Onnan a Latorca mentén húzódik tovább, Csongor és Barkaszó mentén a szintén vegyes lakosságú Izsnyéte irányába. Dercent és Fornost megkerülve Beregújfalu mellett halad el. Amit a Borzsa folyó mentén lévő ukrán településsor betüremkedése követ, ezek: Alsó- és Felsőremete, Kovászó. Salánk, Feketepatak és Verbőc keleti peremén a nyelvhatár ismét vonal jellegű, délebbre kiszélesedik, Mátyfalva,
5
Karácsfalva, Tiszaújhely, Fancsika alkotta sávban, elérve a Tiszát. A magyar nyelvterület szélét a Tiszától délre Csepe és Szőlősgyula alkotja.12
4. ábra: Kárpátalja nyelvterülettérképe (Molnár J. - Molnár D. J. 2000 alapján)
Kárpátalján, a kompakt magyar nyelvterületen kívül kevés magyarlakta nyelvszigetet találunk. Ezek közé tartozik Beregrákos (munkácsi járás), Tekeháza, Gödényháza, Nagyszőlős (nagyszőlősi járás), továbbá Visk, Técső és Aknaszlatina (técsői járás). A területen
a
szórványmagyarság
településterülete
a
Felső-Tisza-vidékén
található.
Szórványban élnek magyarok Huszton, Királyházán, Rahón és Körösmezőn. 13 A 4. ábrán látható, hogy a magyar nyelvterület nem egységes. Ennek legfőbb oka, a szovjetidőszakban történő orosz, ukrán lakosság betelepítésében keresendő. Ami által vegyes lakosságúvá vált Beregszász, Csap, Bátyú és többek között Bótrágy. Ukrán többségű teljes falvak sora jött létre, a negyvenes - ötvenes években, a magyar nyelvterületen belül, melyek megszületése, politikai megfontoltságú, addig még nem létező települések építésének
12 13
Dupka Gy. 2000:15-56. Uo.
6
következményei. Ilyenek például: Oroszgejőc, Dimicső, Kisbakos, Nagybakos, Badó, Danilivka, Nagybakta, Puskinó, Új Akli.14
A magyarok által lakott települések közül 9 város, 10 városi típusú település és 93 falu. A városi jellegű települések a falvak és városok közötti átmeneti kategória. Ide azon települések tartoznak, amelyek bizonyos szempontok szerint a városokhoz, mások alapján a falvakhoz állnak közelebb (Ezen településkategória a szovjet településhálózat hagyatéka). A magyar lakosság legnagyobb része, 63%-a, falvakban él (5. ábra). A városokban 28%, a városi típusú településeken, pedig mindössze 9%.
Városi tipusú települések 9%
Városias települések 28% Falusi település 63%
5. ábra: A kárpátaljai magyarság településtípusonkénti eloszlása (Molnár J. - Molnár D. J. 2000)
Bár a falvak kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, mint a városok, mégis jelentős a szerepük. A magyarság megtartó erejét képviselik. Főleg a teljes egészében magyar (ezek az úgynevezett színmagyar helységek) települések esetében, ahol elenyésző a beolvadás veszélye, és fennáll a lehetősége a többségi nemzethez tartozók hasonulás révén történő nem teljes körű beolvadására. Ezzel szemben főleg a városokban és kisebb részt a vegyes lakosságú településen nő meg a beolvadás veszélye. Kárpátalja két nagyvárosban a magyarok aránya erőteljesen zsugorodik. A közvetlen környezetűkben a magyarság kompakt szerkezete föloldóban van, és vegyes vagy ukrán többségű települések jönnek létre. Azon a vidékeken, ahol a központi szerepkör megerősödik, 14
Botlik J. - Dupka Gy. 1993: 18-72.
7
ott a magyarság aránya szintén csökken. Ilyen terület Csap, Nagyszőlős. Nagy forgalmú utak, és vasutak szintén a magyar települések felhígulását eredményezik példa: Bátyú és környéke, valamint Beregszász - Munkács útvonal. A nem elsőrangú főútvonalon megközelíthető települések, amelyek a vidék perifériájaként jellemezhetőek, jelentik a magyarság megmaradásának bázisait. Ilyen terület Ungvártól Dél-nyugatra található Palágykomoróc, Gálocs, Palló háromszög, a Bátyú Nagybégánytól Nyugatra eső terület, Beregszász Déli előtere, Nagy Palád, Gyula környéke. Közvetlen határral nem érintkező település környezet közül Nagy és Kisgejőc, Fornos, Dercen és Salánk.
2. A megye magyar lakosságának demográfiai viszonyai Kárpátalján a 2001. évi népszámlálás eredményei alapján 151 553 magyar élt, valamint 169 899 fő vallotta magát magyar anyanyelvűnek. A 1. táblázat összefoglalja, hogyan változott a magyarok száma Kárpátalján. 1910-ben, ha erre a területre számolunk, akkor 185 433 fő a magyar lakosság. A Trianoni tróma, és az ehhez kapcsolódó terület elhagyás, a háborús veszteség és a népszámlálás új rendszere, mely szerint a zsidókat és a cigányokat külön számolták, mind-mind hozzájárult, hogy a kárpátaljai magyarság száma 1930-ra 116 584 főre zsugorodjon. A hatalomváltozások, hol elősegítették, hol gyengítették a magyarság pozícióit, amelynek időszakát a II. világháború zárt le, és új fejezetet nyitott, melynek végén 1944-ben Kárpátalja a szovjethatalom részévé vált. Az agresszív asszimiláció mellett a kényszermunka táborokba történő elhurcolás több mint 25 000 18-50 év közötti magyar férfit érintett, valamint közel ugyanennyien menekültek el a területről.
15
A
lakosság gyarapodása az ötvenes évek második felétől vett pozitív irányt. A magas természetes szaporodás révén, a lakosság dinamikusan nőtt. Bár az asszimilációs politika továbbra is agresszív maradt. A magyar lakosság számának gyarapodása egészen 1993 - 95 – ig tartott. A Szovjetunió felbomlásával, lehetővé vált a szabad mozgás, amely magával hozta a kivándorlást. A függetlenné vált Ukrajna gazdasági nehézségei a születések számának csökkenését eredményezte. A terület más nemzetiségeihez hasonlítva az alacsony reprodukcióval rendelkező magyarok esetében ez még inkább csökkent. Várhatólag a fogyás tovább fog erősödni, a beolvadási hajlandóság növekedése miatt. 15
Dupka Gy. 2000: pp.: 8-14.
8
Év
Magyar nemzetiségű lakosság Ebből magyar anyanyelvű
1910
185 433
_
1930
116 584
_
1959
146 247
98,5%
1969
152 011
98,8%
1979
161487
96,6%
1989
156537
97%
2001
151 149
98,6%
1. táblázat: A magyar lakosság számának alakulása (Kocsis sis K. – Kocsisné Hódosi E. 1991,, Fodor Gy 2003)
2. 2. Kárpátalja lakosságának demográfiai képe 1993-től erősen konvergált egymáshoz a születések és a halálozások száma 1997-ig, mikortól a halálozások száma már meghaladta a születések számát. Kárpátalja lakossága tehát elöregszik. (6. ábrán)
Születések száma
25000 20000
Halálozások száma
15000 Természetes szaporulat
10000 5000 0 -5000 1989 1991 1993 1995 1997 2002 Év
6. ábra: Kárpátalja lakosságának születés és elhalálozási száma. (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal 2003).
9
2002-ben a születések száma 11,3‰, míg a halálozásoké 11,9‰ volt, vagyis a fogyás mértéke 0,6‰. Megállapítható, hogy a helyzet még nem súlyos. De a lakosság elöregedése nem kérdéses. A városi és a falusi lakosság korszerkezetében (7. ábra) a következő különbség rajzolódik ki: a városi lakosságság esetén a fiatal generációk alacsony száma mutatkozik, aminek oka, hogy a városon élőket jobban sújtja a gazdasági recesszió, ezért ott hamarabb bekövetkezett az alacsony gyermekvállalási kedv. Falun ez csak fáziskéséssel következett be. A lakosság város falu viszonylatban a falvak irányába tolódott el. 1989-hez képest az urbanizáció mértéke 41,1%-ról 2001-re 37% csökkent. Városi lakosság kor eloszlása 2001
Falusi lakosság kor eloszlása 2001
70-
70-
65-…
65-…
60-…
60-…
55-…
55-…
50-…
50-…
45-…
45-…
40-…
40-…
35-…
35-…
30-…
30-…
25-…
25-…
20-…
20-…
15-…
15-…
10.-…
10.-…
5.-9
5.-9
0-4
0-4 0
20000
40000
60000
0
20000
40000
60000
80000
7. ábra: A városi és falusi lakosság korösszetétele (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal 2003).
A népesség átlagkorát tekintve a “legfiatalabb” lakossággal a técsői- (közepes életkor 32,4), rahói- (32,5), nagyszőlősi (32,7) járások rendelkeznek. A „legidősebb” lakosság pedig a nagybereznai- (36,5), perecsenyi- (36) és beregszászi (35) járásban él. Az
10
utóbbiban ez a helyzet vészesen romlik. 1989-től 2001-ig a járásban mindössze 10293 gyermek született, míg 10 810 fő halt el. A különbség várhatóan tovább növekszik. Ezt bizonyítja, hogy 2003-ban 1141-en haltak meg, és csak 807 újszülöttet regisztrált az anyakönyvi hivatal.16 A nemek arányában a férfi lakosság alacsonyabb átlagkor felé történő eltolódása figyelhető meg, számuk gyors csökkenése miatt, melynek magyarázata a férfi lakosság magasabb halálozási rátája. 2001-ben 12,2‰ volt a férfiak halandósági értéke a nők 9,5‰ével szemben. Így a nemek egymáshoz viszonyított aránya 1000/1072 (férfi/nő). Míg 1989-ben a terület lakosságának középéletkora 32,7 év volt, addig 2001-re 34 évre romlott. Az elöregedés leginkább a magyarlakta területeket sújtja, mert azon területeken születik a legkevesebb gyerek. A negatív kép okát vélhetően egyértelműen a falvak természetes csökkenése okozza. Főleg a beregszászi járás lakosságának alacsony gyermekvállalási hajlandósága, valamint a fiatal szülőképes korosztály elvándorlása miatt. A számos negatív előjelű folyamat mellett, kedvező jelenségként írható le, hogy az 1989-es népszámlálás óta jelentősen nőtt Kárpátalján az iskolázottság mértéke. 1989 – 2001 között ugyanis a falvakban 50%-kal, a városokban 26,7%-kal nőtt az ezer főre számított felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. (Azaz míg 1989-ben 26 felsőfokon képzett személy jutott ezer főre a falvakban, addig 2001-ben már 39. Városon számuk 120-ról – 152 főre nőt.) A nemzetiségeket figyelembe véve átlagosan a legjobban képzettek Kárpátalján az oroszok és az ukránok. A magyar lakosság velük szemben lépéshátrányban van. (Fodor Gy. 2004). Kárpátalja második legnagyobb nemzetisége jelenleg is a magyar. 1989 – 2001 közötti időszakban száma 4211 fővel csökkent. A fogyás oka a fent vázolt demográfiai kép alapján értelmezhető, fontos azonban azt a tényt ismételten kiemelni, hogy a lakosság számának alakulásában hangsúlyos folyamat a területelhagyás, kivándorlás. 3. Kárpátaljai bevándorlás Magyarországra Magyarország a vándormozgalmak tekintetében, mint kibocsátó, és mint célországként is jellemezhető. Számunkra, jelen tanulmány esetén az utóbbi oldal az, amelyet érdemes bővebben érinteni. Az országba évente nagyságrendileg 18 ezer külföldi érkezik, mint bevándorló, megközelítőleg egyharmaduk pedig állampolgárságot is szerez később 16
Fodor Gy 2005: 101-112.
11
Magyarországon. Az országba történő bevándorlás irányai és főbb okai három csoport szerint rendezhetők. Az elsőbe azon bevándorlók tartoznak, akik azért válasszák Magyarországot, mert a gazdasági egységek mobilizálódása révén ők maguk is elmozdulásra kényszerülnek. Ide tartoznak azon bevándorló csoportok, akik egzisztenciálisan új lehetőséget látnak az országot illetően, amit szeretnének kihasználni. Ebbe a csoportba az Európai Unió országaiból, Japánból és az Egyesült Államokból érkezők tartoznak. A második csoportba tehetők azok, akik Magyarországot azon oknál fogva válasszák, mert sokkal kedvezőbb feltételeket nyújtó országnak tartják, mint az ahol éltek. Ide sorolhatók Ázsia és Afrika országaiból származók.
Magyarország esetén elkülöníthetünk egy harmadik csoport is,
melynek megléte jellemzően speciális. Ebbe a csoportba azon bevándorlók kerülhetnek, akik Magyarországgal határos országokból érkeznek és a határontúli magyar közösségből származnak. A migráció háttere nagyon összetett, mégis kiemelhető a „szabadon magyarnak élni” megvalósulásának vágya. Ebbe a csoportba tartozik természetesen Ukrajna is, és azon belül a Kárpátalját elhagyó magyar migránsok. A Magyarországra érkezett bevándorlók összetétele főbb világrészek szerint rendezve a 8/a ábrán láthatóan az alábbiak szerint alakul.
17
Megállapítható, hogy 2005-ben az
országban élő külföldiek közül a legtöbben Európa különböző országaiból származnak. A 8/b ábra azt is szemlélteti, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek között mely országból érkezett csoport a legmeghatározóbb. Arányait és számukat tekintve kijelenthető, hogy a legtöbb bevándorló Magyarországon 2005-ben Romániából, Ukrajnából és Jugoszláviából érkezett.
18
A bevándorlók összetételét vizsgálva, kijelenthető, hogy Magyarország esetén a
migránsok kétharmada a szomszédos országokból érkeznek, melyek jelentős magyar kisebbséggel is rendelkeznek. Azonban Ukrajna esetén szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyarországra települt személyek csupán 55%-a származik Kárpátaljáról, és azok 70%-nak anyanyelve a magyar.19
17
Nem földrajzi értelemben, hanem területmegnevezésként használva, mint például Európai Unió. A munka a jelzett évben fennálló viszonyok szerint mutatja be az egyes összefüggéseket 19 Idegenrendészeti statisztikák, BÁH statisztikai kiadványfüzete, 2007. Speciális adatokra vonatkozó saját adatkérés 18
12
Amerika; 2668
Afrika; 1555
Európai Unió; 9714
Ázsia; 15121
Egyéb európai; 112547
8/a ábra: Magyarországon tartózkodó külföldiek száma 2005-ben, 2005 ben, főbb világrészek szerint. (Központi Statisztikai Hivatal) Egyesült Államok; 1679 Ausztria; 541
Mongólia; 856 Szíria; 674 Vietnám; 2521 Kina; 6856 Japán; 842
Németország; 6908 Horvátország; 837
Izráel; 732
Juguszlávia; 13643 Lengyelország; 2178
Ukrajna; 13933
Oroszország; 2642
Törökország; 615 Szlovákia; 1225
Románia; 67529
8/b ábra: Magyarországon tartózkodó külföldiek száma 2005-ben, 2005 ben, főbb kibocsátó országok szerint. (Központi Statisztikai Hivatal)
13
Magyarországra a szomszéd országokból érkező bevándorlók számának változását a 2. táblázat szemlélteti.
20
Az elmúlt tizenöt évben a szomszéd országokból való áttelepülés
megszakítatlan folyamatként értékelhető. Az egyes országokból Magyarország irányába történő migráció sajátosságai viszont érdekes képet festenek. Elmondható, hogy a bevándorlás volumene 2000-ig rohamosan növekedett, azt követően mérséklődött. Jugoszlávia, Szlovákia és Ukrajna esetén vissza is esett. Az első két ország esetén, a Magyarországon tartózkodók viszonyszáma is csökkent. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyarországon már állampolgárságot kapott személyek folyamatosan kikerülnek ebből az összesítésből. Más összefüggésben viszont pont ők azok, akik a migrációkutatásban a legfontosabb szegmens. Hiszen ezen csoport az, amely elérte az áttelepülés utolsó fázisát. Az ismételt elmozdulásuk ezért, már egy másik ország népmozgalmi eseményvizsgálatához tartozik. A Magyarországon állampolgárságot kapott a szomszéd országokból származók száma is változott. A leginkább szembetűnő, hogy a Romániából származó állampolgárságot kapott személyek száma jelentősen csökkent. Ukrajna esetén ezen értékek állandónak tekinthetően alakulnak. A BEVÁNDORLÓ KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZERINT A belépés éve 1990
Ország Jugoszlávia Románia
1995
2000
2005
426
1301
1777
1107
29 617
5101
8894
10981
Szlovákia
-
233
1034
489
Ukrajna
-
1324
2427
1813
MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZERINT A belépés éve Ország 1995 2000 2005 Jugoszlávia
15297
15571
13643
Románia
68439
57757
67529
Szlovákia
231
1717
1225
Ukrajna
3501
11016
13933
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZERINT A belépés éve 1993
Ország Jugoszlávia Románia
1995
2000
2005
223
885
1079
537
7381
7469
2988
3600
Szlovákia
39
119
135
141
Ukrajna
258
597
586
553
2. táblázat: A bevándorlók számának változása 1990-2005 között. (KSHa)
20
Magyarországgal határos országok közül csak Romániát, Jugoszláviát, Szlovákiát és Ukrajnát értve alatta. Mivel az említett országokból meghatározó a bevándorlók száma.
14
A bevándorlás, de még inkább a területelhagyás viszonylatában nem lényegtelen kérdés a migrációban résztvevők korösszetétele. Mivel, ha egy területről tartósan a fiatal korcsoport vándorol el, akkor a helyi társadalom tartósan veszít önmaga megújításának potenciáljából. Ennél fogva, öregedő csökkenő lakosságszámúvá válik. Az Ukrajnát elhagyók és Magyarországra telepedők korösszetételét mutatja a 3. táblázat. Az ötödik korcsoport intervallumszélei sajnos nem esnek egybe a kívánt 35 évvel, ezért ezen csoport értékeit rendre feleztem az attól fiatalabb (általam fiatalnak) és idősebb korosztály között. A 2005-ben Magyarországra érkezett Ukrán állampolgárságú személyek száma korosztályok szerint azt mutatta, hogy a fiataloknak kétszer nagyobb a száma (1176; 637). Jelentős különbség mutatkozik a tartózkodási engedélyt kapott személyek korcsoport szerinti számát illetően is, a tendencia az előző arányt közelíti (2301; 1340). Ezzel szemben a letelepedési engedélyt- és állampolgárságot kapottak esetén a számok közelítően megegyeznek. Bár a fiatal korcsoport száma a nagyobb. Ennek oka abban keresendő, hogy a letelepedési engedély- és állampolgárság megszerzése a fiatal korcsoport számára kedvezőbb időbeli alakulású folyamat. A BEVÁNDORLÓ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK KORCSOPORT SZERINT, 2005-BEN 0–14 15–19 20–24 25–29 30–39 40–49 50–59 104
223
363
350
311
283
60–
138
Összesen 41 1 813
A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYT KAPOTT UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK KORCSOPORT SZERINT, 2005-BEN 0–14 15–19 20–24 25–29 30–39 40–49 50–59 60– Összesen 199
411
713
759
688
595
289
76
3 730
A LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYT KAPOTT UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK KORCSOPORT SZERINT, 2005-BEN 0–14 15–19 20–24 25–29 30–39 40–49 50–59 60– Összesen 55 23 79 101 90 58 69 128 603 A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK KORCSOPORT SZERINT, 2005-BEN 0–14 15–19 20–24 25–29 30–39 40–49 50–59 60– Összesen 58
57
38
128
86
82
49
55
553
3. táblázat: A Magyarországra Ukrajnából áttelepülők korösszetétele. (KSHa)
Az Ukrajnából Magyarországra bevándorlók az ország régiói közül legnagyobb számban az Észak – Alföld régiót válasszák (36% ebbe a régióba települ). Másodsorban pedig a Közép - Magyarország régiót21. Ennek oka, a migrációban részvevők csoportosításánál már említett területi közelség (lásd: 4. táblázat).
21
Ide tartozik természetesen Budapestet is.
15
MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK TERÜLETI EGYSÉG SZERINT 2005-BEN Közép-Magyarország
4 649
Közép-Dunántúl
790
Nyugat-Dunántúl
618
Dél-Dunántúl
520
Észak-Magyarország
1 014
Észak-Alföld
4 823
Dél-Alföld
682
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK TERÜLETI EGYSÉG SZERINT 2005-BEN Közép-Magyarország 137 Közép-Dunántúl
42
Nyugat-Dunántúl
20
Dél-Dunántúl
24
Észak-Magyarország
61
Észak-Alföld
248
Dél-Alföld
21
4. táblázat: Az Ukrajnából érkező bevándorló száma Magyarországi régiók szerint. (KSHa)
Ukrajnából az észak-alföldi régióba érkezettek arányában 75% a Kárpátaljáról származott. Melyből ismételten 75%-ának magyar az anyanyelve. A régióban letelepedett személyek 72%-a valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezett (vagy felsőfokú tanulmányokat folytat). Ezen statisztikai eredmények az észak-alföldi régióba letelepedett és Ukrajnából származó személyek számához illeszkedő reprezentatív minta alapján születtek. Magyarországon az Ukrajnából származó személyek száma, akik 2005-ben az országban tartózkodtak 13 933 fő. Melyből az előzőek szerint Kárpátaljáról 7202 települt Magyarországra. Kárpátaljai magyar kisebbség száma pedig 5041 fővel csökkent. Ha összehasonlítjuk a Kárpátalja lakosságának demográfiai képe fejezetben becsül elvándorlók számát (4211), az előbbiekben jelzettel, egymáshoz illeszkedőnek állapíthatjuk meg. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Kárpátaljai adatok az 1991-es és a 2001-es népszámlálás szerint számoltak, míg a Magyarországiak egészen 2005-ig érvényesek. Vagyis célszerű megnézni a hasonló évekre vonatkozó adatokat is. Amelynek eredménye azt adja, hogy Magyarországra a Kárpátaljai magyar kisebbségből 4241 fő települt át. A elvándorlás számszerűsítésének két oldalról való vizsgálata véleményem szerint azért kiemelkedően fontos, mert ezzel megduplázódik a relevancia értéke. A magyar kisebbség számának csökkenése Magyarország javára ’91-’01 évek viszonylatában 2,8%. Bár
16
az utóbbi években ezen tendencia mérséklődik, ezt jelzi az, hogy ’95-’05’ között 2,4%-os szintre csökkent. 4. Az „áttelepülés” összetevői A Kárpátalját elhagyó22, és Magyarország Észak-Alföld Régióban megtelepedők motivációt, strukturált interjúk segítségével végeztem. Az interjú alanyainak kiválasztása során figyelembe vettem azon elvárást, hogy a vizsgálatba minél több személy kerüljön. Ami által a kutatás eredményei a valósághoz közeli képet adnak. A vizsgálatba vont személyek száma tizenöt, mely megfelel a kutatás eredményes elvégzéséhez, de ennek ellenére a született eredményeket csak információ szintjén kezelendőknek vélem, az alacsony reprezentativitása miatt. A vizsgálatba vont személyek kiválasztásánál törekedtem arra, hogy a kutatás szempontjából a legátfogóbb képet kapjak. Vagyis a vizsgálatba vont alanyok kiválasztásánál mind területi szórásukat tekintve, mind a régióba telepedésük időpontját véve fegyelembe vettem azon elvárást, hogy a kutatás területi és időintervallumát lefedő mintacsoportot alkossak. (A kiválasztott mintacsoport nyolc különböző településen él, Magyarországra településük tekintetében 1993 és 2007 közötti időszakban történt.) Arra is gondot fordítottam, hogy a nemek közötti megoszlás ne legyen egyoldalú. Az életkor tekintetében is kellőképp ügyeltem arra, hogy széles korcsoportot fogjon át, az általam vizsgált mintacsoport. Az így képzett csoportot egy előre kidolgozott strukturált interjú23 segítségével vizsgáltam. A legfontosabb alapvető információk az 1. mellékletben található táblázatban láthatóak. Az interjúk feldolgozását követően kategóriákat alkottam, azzal a céllal, hogy ezek révén szemléletessé tehető, hogy a Kárpátalját elhagyó személyek milyen főbb tulajdonsággal rendelkeznek a migráció viszonylatában, ld. az 5. táblázatban. Az interjúk kiértékelése során a területelhagyás döntési hátterében a legfontosabb ok, az egzisztenciális biztonság hiánya volt. Minden megkérdezet hangsúlyosan kezelte ezt a kérdéskört. Aminek hátterében Kárpátalja gazdasági helyzete állt, fontos kiemelni a múlt időt, mert 2004-től változás következett be. Kárpátalja pozitív fejlődési irányt vett, aminek következtében a Kárpátalján maradás
22
A megnevezés a migrációban résztvevők azon csoportját jelöli, akik a migráció kezdeti stádiumától a végső állapotáig is eljutnak. Ez által a jelölt kategória, a migrációban résztvevők egy csoportja, akik egy adott nemzetrész kisebbségben élő közösségéből származnak. 23 Az interjú az 2. mellékletben található
17
feltételrendszere is javul. Ez azért lényeges, mert a vizsgált csoportban is említésre került ez a témakör, és egy esetben konkrétan elhangzott a visszatelepülés terve is. is A strukturált interjúkkal feltárt életpálya feltérképezése során kiderült, hogy az Észak ÉszakAlföld Régióba vándorolt személyek nagyobb része Kárpátalján rendelkezett munkahellyel munkahellyel, lakással, és az államnyelv ismerete sem okozott nehézséget. nehézséget. Annak ellenére ellenére, hogy felsőfokú képezettséggel rendelkeztek, és szakmájuknak megfelelő állásuk volt, nem tudták életkörülményeiket keresetükből biztosítani. E miatt Kár K pátalját nagyszámú közalkalmazott hagyta el. Főleg pedagógusok és ápolók, akik a szomszédos észak-alföldi di rrégióban telepedtek meg.
5. táblázat: A mintául választott személyek főbb kategóriák szerint.
Az áttelepüléshez kapcsolódó döntés háttere nagyon összetett, ha kivesszük az egzisztenciális biztonság megteremtésének igényét, mint alapvető motivációt. Ebben az esetben nem lehet sarkosan megfogalmazni olyan indíttatást, amely révén az áttelepülés elhatározása megszületne. Ennek oka, hogy ezen összetevők csak mintegy rásegítő szerepet játszottak. Ezért ezek a másodlagos motivációknak tekinthetők. Az elsődleges es motiváció Kárpátaljáról elvándorlók esetén anyagi jellegű. Az áttelepülés döntésének meghozatalát elősegítette az, ha volt Magyarországi rokon, ismerős, akik segítségére lehetett támaszkodni. Ha Kárpátalján nem rendelkezett állással, családdal. Bár ez utóbbi a döntést gátló tló tényezőknél is szerepel. Ez azért fontos, mert ha családfenntartás
18
lehetősége a helyi viszonyok között korlátozódik, vagyis ha kereset a kiadások felét sem fedezi, akkor öngerjesztő folyamatként megszületik az elköltözés alternatívája alternatívája. A döntés meghozatalát eltolja, vagy a teljes elvetését eredményezi, igaz ezen utóbbit egyéntől függően képes befolyásolni, a területhez, lakhelyhez kötődés, a család család elhagyásának nehézsége. Az utóbbi esetben ez akkor is befolyásoló tényező, ha a döntés szerint szerint a család később a migrációban követné az áttelepülőt. A másodlagos motivációk között olyan tényezők szerepelnek, amelyek személyes vágyakból eredeztethetőek. Befolyásoló tényezővé válik a kedvezőbb lehetőségekből adódó, kötetlen pihenés és tényleges szabadság lehetősége. A családi élet hangsúlyosabbá tételének lehetősége. Azonban ezen befolyásoló tényezők között, jelentős nyomatékkal jelenik meg, a magyarság kiteljesítése iránti igény is.. Az interjúk kiértékelését követően, a meghatároztam az egyes személyek legfontosabb motivációit, 6. táblázat. Megállapítható, hogy elsődleges motivációk jelenléte minden személy esetén hangsúlyos és kimutatható.
6. táblázat: A mintául választott személyek áttelepülést befolyásoló főbb motivációi.
Az Észak-Alföld Régióba az interjú alanyai szerint a bevándorlás nehézsége a munkahely biztosításában merül ki. A munkahelynek a bevándorlás kezdeti szakaszától, vagyis a tartózkodás megteremtésénél is biztosított kell, hogy legyen. Amely valóban gondot
19
jelent az Ukrajnából áttelepülni szándékozóknak, mivel betöltetlen állást csak akkor foglalhatnak el, ha azt a területi illetékes munkaügyi központ három hónapon át nem tudja betölteni. Ez által a munkaadók türelmén múlik az, hogy kivárják ezt az időszakot, vagy más megoldást keresnek. A régió preferált területein így nehéz a letelepedés. Kivétel, ha a munkaadó számára előnyt jelent az áttelepülni szándékozó alkalmazása (nyelvismeret, keresett szaktudás). A vizsgált észak-alföldi régióban a kárpátaljai bevándorlással kapcsolatos ügyintézés korrekt, az eljárással kapcsolatos tájékoztatás megfelelő. Annak ellenére, hogy a letelepedési- és az állampolgársági kérelmek elbírálása huzamos ideig tart, mégsem merült fel azzal kapcsolatban negatív megjegyzés az interjúk alanyai által. A magyarországi közösségbe való beilleszkedés körülményeit illetően jól kirajzolódott az a vélemény, hogy az észak-alföld régió szerencsés választás a Kárpátaljáról áttelepülők számára, mert a helyi hagyományok, szokások, mentalitás nagyon közel áll az otthonihoz. Ennek oka, hogy a Trianoni határ történelmileg összetartozó nagyrégiót választ el. Ez által a helyi szokások, egyes viselkedési formák, szófordulatok nem jelentenek újat. Így a konfliktusok kialakulásának is kisebb a valószínűsége, bár felmerülésük esetén a problémamegoldás temperamentuma is hasonló. Van azonban a beilleszkedésnek egy nagyon sajátos jellemzője. Azon túl, hogy a közösségbe újonnan érkezőnek ki kell érdemelnie a befogadók bizalmát és megbecsülését, a határon túli magyar származásúak akkor mondhatják teljes egészében, hogy sikeresen beilleszkedtek a helyi közösségbe, ha származásukat a közösség tagjai kárpátaljai magyarként nevezik meg. Ugyanis sok esetben fordul elő, hogy a határon túli magyarokat származási országuk állampolgárságával azonosítják. Ami bár nem helytelen megállapítás, de jelzés a tekintetben, hogy a személyt nem tartják a saját közössége részesének.
5. Összegzés A tanulmány a magyar kisebbségi közösségek demográfiai viszonyait összehasonlító vizsgálatokkal kutató Kocsis Károly munkái mellett, Dupka György, Molnár D. István, Molnár D. József, és Fodor Gyula kutatási eredményeiből kiindulva Kárpátalja migrációs folyamatainak elemzésére koncentrál. Gödri Irén, Hárs Ágnes, Sík Endre és Tóth Pál Péter munkái jelentették ebből a szempontból a kiindulópontot. Az utóbbi tizenöt-húsz évben Kárpátalját elhagyó, az ottani magyar közösségből kiváló személyek magas számban
20
választották Magyarország Észak-Alföld Régióját. A régióban letelepedők összetételében a fiatal korcsoportokhoz tartozók vannak többségben. Képzettség tekintetében pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a meghatározó. Előbbi visszavezethető arra, hogy az idősebb generációk mobilitás tekintetében rugalmatlanabbak, míg az utóbbinak az oka, hogy az ország más területei előnyösebb gazdasági helyzetűek, vagyis a belső vándorlás tekintetében is vonzóbb célterületnek számítanak.
Ez természetesen rontja a külföldi
megtelepedők esélyeit. A Kárpátalját elhagyó szakmunkások ugyanakkor a nagyobb számú munkalehetőség miatt Magyarországon előszeretettel a Központi Régiót választják, azon belül főként Budapestet. A kárpátaljai magyar migránsok motivációit illetően kiemelhetjük azt a tényt, hogy a kivándorlással, áttelepüléssel kapcsolatos döntés hátterében elsősorban egzisztenciális, azaz a foglakozási, kereseti megfontolások állnak. A Kárpátaljáról kiinduló migráció tehát a 21. század első évtizedében nem politikai kényszerből fakad. Erre utal az áttelepülők száma is, ami az utóbbi két népszámlálás közötti időszakra nagyságrendileg 4 200 főre tehető, mégpedig a Magyarországra érkező ukrán állampolgárok számából Kárpátalja és azon belül a magyar közösségre eső arányszám alapján. Kárpátalja gazdasági nehézségei miatt az elmúlt évtizedben folyamatosan veszített lakosságszámából. Az utóbbi néhány évben bekövetkezett pozitív gazdasági változások kedvezően hatnak a megye népesség-megtartó képességére. Ezért véleményem szerint akár az ebben a tanulmányban feltárt összefüggéseket, eredményeket is felhasználva, érdemes lenne a közeljövőben azt vizsgálni, hogy a helyben maradás mellett szóló érvek miként befolyásolják, alakítják a kárpátaljai migrációs potenciált.
21
Irodalom: BAGDI R. - DEMETER G. 2007 BARANYI B. 2007 BOTLIK J. - DUPKA GY. 1993 CSERESNYÉS F. 2005 CSERNICSKÓ I. 1998 DUPKA GY. 2000 FODOR GY. 2003
FODOR GY. 2004
FODOR GY. 2005 GABÓDA B. 2002 GÖDRI I. 2005
GYURGYÍK L.-SEBŐK L. 2003 HABLICSEK L. 2005 HÁRS Á. 2001 TÓTH PÁL P. 2001
BAGDI R., DEMETER G., (2007); Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban, 1715-1992, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp.: 6-12. BARANYI B. (2007): A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. BOTLIK J., DUPKA GY. (1993):Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest. pp.: 18-72. CSERESNYÉS F. (2005); Migráció az Ezredfordulón, Dialóg Campus Kiadó, Budapest. CSERNICSKÓ I. (1998): A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely, Budapest. DUPKA GY. (2000): Kárpátalja magyarsága. Honismereti kézikönyv. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest. pp.: 15-56. FODOR GY. (2003): Kárpátalja demográfiai jellemzése a népszámlálások adatainak tükrében. In.: Süli-Zakar I. (szer.) Társadalomföldrajz- településfejlesztés I. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp.: 81-95. FODOR GY. (2004): Demográfiai változások Kárpátalján az 1989-es és a 2001-es népszámlálás között. In.: Süli-Zakar I. (szerk.) Határon átnyúló kapcsolatok, humán erőforrások. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp.: 347-353. FODOR GY. (2005): A beregszászi járás népességföldrajzi adottságai. In.: Czimre K. (szerk.) Kisközségtől az eurorégióig. Didakt Kft. Debrecen. pp.: 101-112. GABÓDA B. (2002): Migrációs tendenciák a kárpátaljai diákok- és tanárok életében. In.: Valóság, 2002/9., pp.:5572. GÖDRI I. (2005): Bevándorlás és beilleszkedés: a szomszédos országokból Magyarországra irányuló bevándorlás az ezredfordulón. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. pp.: 12 – 213 GYURGYÍK L., SEBŐK L. (2003): Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989-2002. Teleki László Alapítvány, Budapest HABLICSEK L. (2005): A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása, 1991-2021 Központi Statisztikai Hivatal, Budapest HÁRS Á. (2001): Népességmozgások Magyarországon a XXI. század küszöbén. In: Migráció és Európai Unió. (Szerk.:) Lukács Éva – Király Miklós AduPrint, Budapest. TÓTH PÁL P. (2001): Egy évtized után. (A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlás 1990 és 2000 között) Kisebbségkutatás. 13. sz. 2004. 4. p. 598–627.
22
KOCSIS K., KOCSISNÉ HODOSI E., (1991): Magyarok a határainkon túl. Tankönyvkiadó, Budapest. MOLNÁR J., MOLNÁR D. I. (2004): Kárpátalja nemzetiségi összetétele a 2001-es es népszámlálási adatok alapján. In.: Süli-Zakar Zakar I. (szerk.) Határon átnyúló kapcsolatok, humán erőforrások. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp.: 339346. D. J. MOLNÁR J., MOLNÁR D. J. (2005): A Kárpátalja népessége éss magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa,, Beregszász.
KOCSIS K. - KOCSISNÉ HODOSI E. 1991 MOLNÁR J. - MOLNÁR D. I. 2004
MOLNÁR J. - MOLNÁR 2005
Sztatyisztyicsnij scsaröhnök (Statisztikai szemle) (2003): Zakarpatszke oblaszne Upravlinnya Sztatyisztyiki Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal,, Ungvár, 2003. Területi statisztika. Központi Statisztikai Hivatal (2006): Budapest. KSHa Demográfiai Statisztikai évkönyv (2006): KSH. Budapest. CD 1. Melléklet:
23
2. Melléklet: Interjúkérdések „a Kárpátaljai magyar kisebbség elvándorlási viszonyának alakulása Magyarország Észak – Alföldi régió viszonylatában” című tanulmányhoz. A kérdések, amelyek felvetésre kerülnek Kész Attila (DE – TEK, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, PhD hallgató) azonos című kutatásához nyújt véleménynyilvánítási alapot. A válaszadás önkéntes, anonim, eredményei kizárólagosan tudományos célokat szolgálnak, hatóság vagy politikai szerv kezébe nem kerül. Köszönöm, hogy közreműködésével segíti munkámat. Személyes kérdések: Nem: Családi állapot: Iskolai végzettség: Állampolgárság: Mikortól él Magyarországon: Lakhely (csak település): Foglalkozás:
2008. március 10.
Életkor: Gyermekek száma: Hol szerezte: (Milyen jogviszonnyal él Magyarországon):
Áttelepülés körülményeihez kapcsolódó kérdések: 1. Mennyi idős volt, mikor tartós lakóhely változtatás céljából elhagyta Kárpátalját? 2. Volt-e lehetősége arra, hogy Kárpátalján dolgozzon és éljen? 3. Voltak-e ismerősei, akiknek segítségét felhasználta áttelepülése során? 4. Milyen tényezők játszottak szerepet abban a döntésben, hogy elhagyja Kárpátalját? a. Voltak-e személyes motivációi (magyarországi családtag/kedves, nemzetérzetből adódó indíttatás)? b. Mennyiben játszott szerepet az egzisztencia biztosíthatósága döntésében? c. Szerepet játszott-e a karrier építés feltétele? d. Mennyire volt ok az életkörülmények javításának esélye? e. Okként felmerült-e az államnyelv megfelelő ismeretének hiánya? f. Elhagyta-e volna Kárpátalját napjainkban? Munkahelyhez kapcsolódó kérdések: 1. Rendelkezett-e Kárpátalján munkahellyel? a. A munkahelye képzettségének megfelelő volt? b. Mi volt a kiváltó oka a munkahely és ezzel a területváltásnak? 2. Mi volt a fő vonzó tényező, amiért Magyarországon vállalt munkát? 3. Hol dolgozik most? 4. Beosztása munkahelyén? 5. A jelenlegi munkahelye megfelel-e képzettségének? 6. Munkája és a hozzá kapcsolódó megbecsülési rendszer megfelel-e elvárásainak? 7. Ha Kárpátalján hasonló konzisztenciákkal dolgozhatna, hazatelepülne-e? Lakhelyhez kapcsolódó kérdések: 1. Rendelkezett-e Kárpátalján saját lakással, házzal? a. Mely településen? b. Hány személy élt önnel? c. Mekkora volt az alapterülete? 2. Mely településen él jelenleg Magyarországon? 3. Mi volt az oka, hogy jelenlegi lakhelyét választotta? 4. Jelenlegi otthona megfelel-e elvárásainak? Életkörülményekre vonatkozó kérdések: 1. Hogyan változtak meg körülményei Magyarországra telepedését követően? 2. Mit tart legfontosabb pozitívumnak élethelyének változását illetően? 3. Miben látja jobbnak Magyarországon az életét? Életcélhoz kapcsolódó kérdések: 1. Hogy érzi jó határozatott hozott, mikor az áttelepülés mellett döntött? 2. Elégedett-e jelenlegi életével, változtat-e mostanában valamin? 3. Milyen célokat szeretne a következő 10 évben elérni?
24
