Fazekas Rózsa Károlyi György és Nagykároly N a g y k á r o l y és a Károlyi család története e g y m á s t ó l elválaszthatatlan. A család m e g e r ő s ö d é se, felemelkedése j ó t é k o n y hatással volt a település felvirágzására is. A K á r o l y i a k birtokában lévő k ö r n y e z ő településektől abban különbözött, hogy a család ezt a helységet választotta birtokai k ö z p o n t j á n a k , a 15. s z á z a d v é g é n pedig itt található h á z u k m e g e r ő s í t é s é r e kértek és kaptak e n g e d é l y t a királytól. A 16. század v é g é n K á r o l y i Mihály a k ő h á z a t várrá alakíttatta, sáncokkal és b á s t y á k k a l erősíttette meg. M i v e l az ellenséges táma dásokkal, főleg a t ö r ö k b e t ö r é s e k k e l szemben u d v a r h á z a i k közül a n a g y k á r o l y i várkastély nyújtotta a legnagyobb védelmet, ezért a K á r o l y i család itt rendezte be á l l a n d ó otthonát. A t ö r ö k kiűzése és a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c befejezése után b é k é s e b b korszak következett, ami a települési hierarchia átalakulását is maga után vonta. A z o k a települések, amelyek csak védelmi funkciót láttak el, és ennek k ö s z ö n h e t t é k k i e m e l k e d é s ü k e t , lehanyatlottak. N a g y k á roly azonban elsősorban uradalmi k ö z p o n t volt, ezért m e g ő r i z t e eddigi helyét a Szatmár me gyei települések között, sőt meg is erősítette azt, hiszen a 18. század m á s o d i k felében megye székhellyé vált, ami nem m a g y a r á z h a t ó m á s s a l , csak a Károlyi család pozíciójának, érdekér vényesítő képességének növekedésével. A 15-18. század között az e g y m á s t k ö v e t ő generációk tagjai k ü l ö n b ö z ő e s z k ö z ö k k e l folya matosan gyarapították vagyonukat. A földbirtok n ö v e k e d é s e , az u r a l k o d ó k szolgálatában szer zett é r d e m e k , és a protestáns t ö b b s é g ű Tiszántúlon a katolikus hitre való visszatérés 1609-ben a bárói c í m , majd a főispáni tisztség elnyerését e r e d m é n y e z t e . A főispáni tisztséget aztán a család tagjai töltötték be - két rövid i d ő s z a k kivételével - 1803-ig. 1718 újabb állomás a j ó m ó d ú középbirtokosi létből az arisztokrácia soraiba emelkedett család történetében: az ural k o d ó K á r o l y i S á n d o r n a k és u t ó d a i n a k grófi címet a d o m á n y o z o t t . Károlyi S á n d o r és fia, Fe renc folytatta elődeik birtokgyarapító politikáját, aminek e r e d m é n y e k é n t a 18. s z á z a d közepé re m á r nemcsak S z a t m á r megye, hanem az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb befo lyással r e n d e l k e z ő családjának számítottak. A vagyon- és presztízsgyarapodással p á r h u z a m o san nőtt a család é r d e k é r v é n y e s í t ő k é p e s s é g e a m e g y é b e n , a felsőszintű k o r m á n y s z é k e k n é l és az u r a l k o d ó n á l is. A 18. század m á s o d i k felében M á r i a Terézia, majd fia, I I . József megteremtette a kor igé nyeinek megfelelő közigazgatást, aminek egyik feltétele volt az állandó m e g y e s z é k h e l y e k kialakítása. Szatmár m e g y é b e n a „ választás " N a g y k á r o l y r a esett, annak ellenére, hogy Szat m á r n é m e t i földrajzi fekvése igazgatási s z e m p o n t b ó l k e d v e z ő b b volt, nagyobb n é p e s s é g g e l és fejlettebb iparral, kereskedelemmel rendelkezett. N a g y k á r o l y m e g y e s z é k h e l l y é v á l á s a egybe esett a K á r o l y i a k érdekével, hiszen ez együttjárt a kisebb királyi h a s z o n v é t e l e k b ő l származó bevételeik n ö v e k e d é s é v e l . A v á r m e g y e i élet ugyanis idevonzotta a nemesi családokat: a két 1
1
Már az 1723. évi 73. törvénycikkben megfogalmazódott az állandó megyeszékhelyek kialakításának célja, amikor az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy a megyék a közgyűlések tartására és irataik biztonságos őrzésére megfele lő épületet emeljenek. Erre megyénként más-más időpontban került sor. Szatmár megyében csak lassan, az 1780as években valósult meg. A Károlyi Antal által 1780. április 18-án adományozott telken épült fel a megyeháza. Az adományozó kikötötte, hogy a tulajdonjog csak addig illeti meg Szatmár megyét, ameddig a telken lévő épületeket vármegyei székházként használják. Ha a hasznosításnak ez a módja megszűnik, a telek tulajdonjoga visszaszáll Károlyi Antalra, illetve utódaira.
h é t i g is eltartó m e g y e g y ű l é s e k nemcsak a közéletet pezsdítették fel, hanem fontos társasági e s e m é n y n e k is számítottak. A j o b b m ó d ú k ö z é p b i r t o k o s o k családostul jelentek meg a megye székhelyen, és ilyenkor megteltek a fogadók, illetve a nemesi k ú r i á k v e n d é g s z o b á i . A legmódosabbak állandó lakást tartottak fenn a v á r o s b a n . A z 1820-as évek elejétől j ö t t divatba a tisztújító, illetve a k ö v e t v á l a s z t ó m e g y e g y ű l é s e k e n a k i s n e m e s s é g t ö m e g e s részvétele. 1819-ben ugyanis I . Ferenc elrendelte, hogy a megyei vá lasztásokon a nemeseknek s z e m é l y e n k é n t kell szavazniuk. Ezek a „ rendezvények" különösen nagy bevételt jelentettek a k o c s m á k n a k , hiszen ezek szolgáltak a k ü l ö n b ö z ő „pártok" számá ra kortestanyául, és a megye minden részéből érkező n a g y s z á m ú k i s n e m e s s é g ellátásáról több napon át kellett gondoskodni. 2
De N a g y k á r o l y öt o r s z á g o s v á s á r á n a k vonzereje m é g a m e g y e g y ű l é s e k é t is felülmúlta. Ke reskedők, iparosok, valamint közeli s távoli vidékek j o b b á g y a i lepték el a vásárteret és a kör n y e z ő utcákat. Ezekben a napokban s o k s z o r o s á r a nőtt a v á r o s n é p e s s é g e a k o c s m a b é r l ő k , lac i k o n y h á s o k nagy ö r ö m é r e . 1829. j ú l i u s l-jén nagy erejű földrengés rázta meg N a g y k á r o l y t és környékét. A n a g y k á r o l y i v á r m e g y e h á z a m á r ekkor m e g r o n g á l ó d o t t , a tisztújítást az udvaron egy sátorban tartották meg. A földrengés után a december 9-i m e g y e g y ű l é s e n foglalkoztak először azzal a javaslat tal, hogy a megye széléről h e l y e z z é k át a m e g y e h á z á t S z a t m á r n é m e t i b e , a megye k ö z e p é r e . A javaslatban nem hivatkoztak arra, hogy a m e g y e h á z a é p ü l e t é n e k m e g s é r ü l é s e is k ö z r e j á t szott az áthelyezés g o n d o l a t á n a k m e g s z ü l e t é s é b e n . M i u t á n b á r ó V é c s e y Miklós főispáni hely tartó is támogatta az elképzelést, a rendek egy 34 tagú bizottságot választottak, amit Csomay Pál m á s o d a l i s p á n v e z e t é s é v e l m e g b í z t a k egy részletes terv e l k é s z í t é s é v e l . A z 1830. j a n u á r 18-i k ö z g y ű l é s elfogadta a megyei bizottság előterjesztését. A bizottság t á m o g a t a n d ó n a k tar totta a m e g y e h á z á n a k N a g y k á r o l y b ó l S z a t m á r n é m e t i b e v a l ó áthelyezését, mert S z a t m á r n é m e ti a megye minden részéből k ö n n y e b b e n m e g k ö z e l í t h e t ő , a m e g y e h á z a épületét pedig kaszár n y á n a k használhatnák, ami az a d ó z ó n é p terheinek c s ö k k e n é s é t e r e d m é n y e z n é . De N a g y k á roly és a körülötte fekvő h e l y s é g e k is j ó l j á r n á n a k , mert a k a s z á r n y á b a n e l h e l y e z e n d ő katona s á g „Nagykárolynak és vidékének további virágzásban maradására nagy befolyással fog munkálni" 3
4
5
A fiatal Károlyi György, aki 1827-től N a g y k á r o l y ura lett, nem értett egyet a megyei bizott s á g következtetéseivel, a változást h á t r á n y o s n a k ítélte, ezért minden befolyását latba vetette, hogy a v á r m e g y e h á z a áthelyezését meghiúsítsa. A z ü g y a Helytartótanács e l é került. A Helytartótanács a megyei feliratra adott válaszában további információkat kért arra v o n a t k o z ó a n , hogy a v á r m e g y e h á z a áthelyezése valóban az a d ó z ó n é p terheinek c s ö k k e n é s é t fogja-e e r e d m é n y e z n i . F e l h í v t a a rendek figyelmét arra is, hogy a jelenlegi m e g y e h á z a az a d ó z ó k költségével és m u n k á j á v a l épült, tehát az új építésekor erre t á m a s z k o d n i nem lehet. A m e g l é v ő m e g y e h á z a - a H e l y t a r t ó t a n á c s v é l e m é n y e szerint tágas, minden igényt kielégít. K a s z á r n y á v á alakítása pedig azért szorult m a g y a r á z a t r a , mert a m e g y é b e n két katonatiszti kvártély is l é t e z e t t . 6
2
3
4
5
6
A bormérés joga karácsonytól Szt. Mihály napjáig a Károlyi családot illette meg. Nagykároly különböző utcáiban több mint 20 kocsmaházuk volt, amelyeket bérbe adtak. A leghíresebbek: a „Hajdúvárosi", a „Csillag", a „Kis kóser", a „Kutyanyak", a „Páva", a Fehér ház". A Károlyi György számára 1849-ben készült kimutatás szerint italmérésből 4638 Rft, húsvágásból pedig 1282 Rft jövedelme származott évenként. SZSZBML, IV. A. 501. 3437/1829. Uo. 3456/1829. Uo. 1/1830. Uo. 849/1830.
I d ő k ö z b e n N a g y k á r o l y t és k ö r n y é k é t újabb és újabb földrengések rázták meg. A legna gyobb pusztításra 1834 o k t ó b e r é b e n került sor. Ekkor t ö b b épület, t ö b b e k között a v á r m e g y e háza is annyira megsérült, hogy h a s z n á l h a t a t l a n n á v á l t . A z 1834. november 10-én k e z d ő d ő k ö z g y ű l é s e n a rendek arra az elhatározásra jutottak, hogy „ egy alapjából újonnan emelendő épületnek tételét ezennel sem szükségesnek, de célhoz vezetőnek sem találták, ezért egyedül az épület emeletes részének leszedése és a szükséges célokra gerendás padlásolattal való föld szinti [részj leglehetőbb költség takarékossággal való kiigazítása rendelendő el. " 7
8
Tótfalusy S á m u e l földmérő az 1835. m á r c i u s i k ö z g y ű l é s r e beterjesztette a v á r m e g y e h á z a helyreállításának tervét, amit a rendek helyben hagytak. A m i k o r h o z z á k e z d t e k az emeleti rész b o n t á s á h o z , akkor derült k i , hogy az épület annyira megsérült, hogy nem lehet helyreál lítani, le kell bontani és újat kell é p í t e n i . A k ö v e t k e z ő gyűléseken h á r o m k é r d é s b e n született döntés. 1835 s z e p t e m b e r é b e n a k ö z g y ű l é s e n j e l e n l é v ő k többsége ú g y határozott, hogy a v á r m e g y e h á z a maradjon N a g y k á r o l y b a n . M i v e l a régi épületet nem lehetett helyreállítani, újabb, 17 tagú bizottságot állítottak fel, amelyik elkészítette az építendő m e g y e h á z a tervét. A rendek Kende Zsigmond alispánt bízták meg, hogy a bizottság által beadott terv szerint valamely jeles architektussal készítesse el a tervrajzot, illetve az előzetes építési k ö l t s é g k i m u t a t á s t . M é g ennek az é v n e k a v é g é n hatá roztak arról is, hogy miből fedezzék az építési költségeket. Erre a célra 20 ezer forintot aján lottak fel a r e n d e k . Károlyi György, aki elégedett volt a döntéssel, j e l e n t ő s p é n z ö s s z e g g e l , valamint tégla- és faanyaggal járult h o z z á az új v á r m e g y e h á z a é p í t é s é h e z . 9
10
11
12
13
14
A város és a Károlyi család kapcsolatában a 18. s z á z a d közepétől ellentétes t e n d e n c i á k f i g y e l h e t ő k meg. Egyrészt N a g y k á r o l y a c s a l á d n a k k ö s z ö n h e t t e m e g y e s z é k h e l l y é válását, ami g a z d a s á g i , kulturális szerepét erősítette a t é r s é g b e n , másrészt viszont a k o r á b b i a k h o z képest csökkent a v á r o s és a szatmári birtokok súlya a család életében. Ez u t ó b b i j e l e n s é g azzal ma g y a r á z h a t ó , hogy a Károlyiak az ország m á s r é s z e i b e n is j e l e n t ő s birtokokat szereztek. A N y i t ra megyei birtokokat Károlyi S á n d o r vette, K á r o l y i Antal Harruckern Jozefával kötött h á z a s sága r é v é n C s o n g r á d és Békés m e g y é b e n is kiterjedt birtokokhoz jutott, Károlyi J ó z s e f ö z v e gye pedig 1808-ban m e g v á s á r o l t a a Pest megyei fóti uradalmat. M i v e l a c s a l á d n a k nemcsak a b i r t o k á l l o m á n y a , hanem az o r s z á g o s politikai életben való részvétele is bővült, egyre t ö b b időt töltött otthonától, a nagykárolyi kastélytól távol. H a el akarták foglalni a gazdasági és p o l i t i kai s ú l y u k n a k megfelelő helyet a magyar arisztokrácia soraiban, akkor az ebben a k ö r b e n szo kásos r e p r e z e n t á c i ó s k ö v e t e l m é n y e k n e k is meg kellett felelniük. A K á r o l y i - H a r r u c k e r n há zasság nemcsak birtokgyarapodást jelentett, hanem k é t bécsi házat is. Károlyi Antal azonban felismerte, hogy a családnak Pesten is rangjához m é l t ó házra van s z ü k s é g e . 1768-ban vette meg a K e c s k e m é t i utcában a Harruckern-palota s z o m s z é d s á g á b a n lévő házat. Ettől kezdve a család állandó lakhelyéül a b é c s i , illetve a pesti palota szolgált. N a g y k á r o l y b a , az ősi családi fészekbe csak látogatóba érkeztek, annak ellenére, hogy Károlyi Antal fia, József 1792-1795 között a kor k ö v e t e l m é n y e i n e k megfelelően átépíttette, k é n y e l m e s o t t h o n n á alakíttatta a kas télyt. N a g y k á r o l y a k ö v e t k e z ő generáció életében t o v á b b vesztett súlyából. 7
8
9
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
Uo. 3995/1834. Uo. 3301/1834. Uo. 790/1835. CSORBA, 2003. 164. SZSZBML, IV. A. 501. 2818/1835. Uo. 2818., 2836/1835. Uo. 3612/1835. ASZTALOS, 2004. 108.
K á r o l y i József fiatalon, 35 é v e s k o r á b a n , 1803-ban váratlanul hunyt el. Hat kiskorú gyer meke felesége, majd annak halála u t á n sógora, Waldstein E m á n u e l g y á m s á g a alá került. M i u tán a h á r o m Károlyi fivér n a g y k o r ú lett, 1827-ben m e g t ö r t é n t a családi birtok felosztása. Ilyen e s e m é n y r e a Károlyi családban m á r t ö b b generáció ó t a nem került sor. A z 1827-es o s z t á l y k o r m i n d h á r o m fivér részesült a felföldi, vagyis a Szatmár m e g y é b e n és k ö r n y é k é n lévő b i r t o k o k b ó l , valamint az alföldi, a C s o n g r á d és B é k é s m e g y é b e n elterülő j ó s z á g o k b ó l . A Pest megyei fóti uradalmat a kastéllyal együtt, valamint a bécsi házakat a leg i d ő s e b b fivér, István kapta. Lajos örökölte a Nyitra m e g y é b e n található tótmegyeri uradalmat a kastéllyal, és a pesti Egyetem utcai palotát a rákosi réttel. Károlyi István s z á m á r a a fóti kas tély - Pest k ö z e l s é g e miatt - egyszerre lehetett téli é s nyári „szállás". Károlyi Lajost h á z a s s á g a B é c s h e z k ö t ö t t e , itt élt családjával együtt, ezért az osztálykor neki jutott pesti Egyetem u t c a i palotát eladta kisebbik fivérének, G y ö r g y n e k . A n y á r egy részét birtokain, l e g i n k á b b a t ó t m e g y e r i k a s t é l y b a n , országszerte híres m i n t a g a z d a s á g á n a k központjában töltötte. 1 5
A legkisebb fivér, G y ö r g y ö r ö k ö l t e a család ősi fészkét, N a g y k á r o l y t és környékét, a felföl d i j ó s z á g o k legértékesebb részét. A z 1820-as é v e k v é g é n , az 1830-as é v e k elején gyakran tar t ó z k o d o t t N a g y k á r o l y b a n . Nagy lendülettel látott h o z z á birtokai rendbe szedéséhez, a racio n á l i s gazdálkodás m e g h o n o s í t á s á h o z uradalmaiban. A z új g a z d á l k o d á s i m ó d s z e r e k azonban csak lassan h ó d í t h a t t a k teret, mert az újításhoz t ő k e kellett és szakember. A z ifjú gróf azonban nemcsak az új g a z d á l k o d á s i m ó d s z e r e k iránt lelkesedett, hanem a liberalizmus iránt is. B a r á tai - Széchenyi István, Wesselényi M i k l ó s - példáját k ö v e t v e a reformerek oldalán belevetet te m a g á t a politikai k ü z d e l m e k b e . N a p l ó j á b a n í g y e m l é k e z e t t erre az időszakra: „ Volt az az idő, mikor fiatal álmodozásimban hazám szebb és szerencsésebb hajnalát felderülni képzel tem, és ezen reményeimben Szatmárban szándékoztam pályámat megnyitni, és hathatós, tett leg munkálódással hazám kifejlődésére munkálni. Voltak, de kevés hazámfiai, kik ezen nézet be bementek, és valóban reményiettük, hogy közmunkálódással egy szép és hazámra hasznos célt elérünk. " 1 6
Károlyi G y ö r g y arra utalt, hogy az 1820-as é v e k v é g e felé, az 1825-1827. évi o r s z á g g y ű lés után az arisztokrácia fiatalabb, a liberális e s z m é v e l i s m e r k e d ő , a romantikus é l e t é r z é s t ő l áthatott n e m z e d é k é n e k k ö r é b e n m e g f o g a l m a z ó d o t t - főleg külföldi tapasztalatok alapján - a m a g y a r o r s z á g i viszonyok m e g v á l t o z t a t á s á n a k i g é n y e . Úgy g o n d o l t á k , hogy az u r a l k o d ó bele egyezésével, az arisztokrácia irányításával a g a z d a s á g i és társadalmi m o d e r n i z á c i ó b e l á t h a t ó i d ő n belül m e g v a l ó s í t h a t ó . De n é h á n y a n , p l . W e s s e l é n y i , ú g y ítélték meg a m a g y a r o r s z á g i v i szonyokat, hogy az új t ö r v é n y e k m e g a l k o t á s á t a király é s az arisztokrácia t ö b b s é g e nem biz tos, hogy t á m o g a t n i fogja, ezért meg kell szerezni a megyei n e m e s s é g támogatását is, amit ú g y tartottak elérhetőnek, ha a m e g y é k élére liberális g o n d o l k o d á s ú politikusokból álló tisztikart választanak. 17
Károlyi G y ö r g y 1829-ben W e s s e l é n y i M i k l ó s s a l együtt aktívan részt vett a S z a t m á r megyei tisztújításban. A z új tisztikarban t ö b b s é g b e kerültek a liberálisok. A liberális vezetésű tisztikar nagy e r e d m é n y e , hogy a k ö v e t k e z ő évi k ö v e t v á l a s z t á s o n Károlyi G y ö r g y ö t , a „ haladó párt" prominens alakját közfelkiáltással követté választották. Károlyi az o r s z á g g y ű l é s e n a Wesselé n y i Miklós k ö r ü l c s o p o r t o s u l ó liberális e l l e n z é k h e z tartozott. A z országgyűlés u t á n a
1 5
1 6
1 7
Időközben a Kecskeméti utca azon szakasza, ahol a palota állt, az Egyetem utca nevet kapta. FAZEKAS, 2002. 252. A romantikus életérzés leginkább a türelmetlen tenni akarásban, az egyén érvényesülését akadályozó kötöttségek elleni tiltakozásban nyilvánult meg. A z egyén egy közösség részeként kívánta tehetségét kiaknázni, és saját töké letesedésével a társadalom tökéletesedést, fejlődését akarta szolgálni.
s z o k á s n a k megfelelően elkészült a k ö v e t e k j e l e n t é s e , amit az 1831 j a n u á r j á b a n ü l é s e z ő követ e l s z á m o l t a t ó gyűlés annyira j ó n a k talált, hogy elrendelte kinyomtatását, a h a t ó s á g o k - Hely tartótanács, Kancellária - viszont megtiltották azt. A bécsi udvar politikusai - é l ü k ö n Metter nich kancellárral - nem szimpatizáltak a f o r m á l ó d ó liberális reformerek t ö r e k v é s e i v e l , céljai val, ezért m e g p r ó b á l t á k m e g g y ő z n i őket arról, hogy tévúton j á r n a k , amikor a k o r m á n y politi káját bírálják, feladatuk a fennálló rend v é d e l m e , a k o r m á n y t á m o g a t á s a . A b é c s i udvar a nyo m á s g y a k o r l á s k ü l ö n b ö z ő eszközeit vetette be, hogy jobb belátásra bírja Károlyit: baráti elbe szélgetés, finom fenyegetés, m o z g á s s z a b a d s á g á n a k k o r l á t o z á s a , amivel azt a k a r t á k tudomá sára hozni, hogy a hatalom akaratával m é g az arisztokrácia tagjai sem szállhatnak büntetlenül szembe. 18
Károlyi G y ö r g y az 1830-as évek elején nemcsak a bécsi udvarban csalódott, hanem a Szat m á r megyei n e m e s s é g b e n is. „Fiatal álmodozásiban " ú g y gondolta, hogy a megyei n e m e s s é g m e g g y ő z h e t ő arról, hogy a fennálló viszonyok m e g v á l t o z t a t á s a az ország felemelkedése szempontjából elengedhetetlen, és az o r s z á g m o d e r n i z á c i ó j a az ő életlehetőségeiket is kibőví t i . De n é h á n y é v alatt kiderült, hogy csak kevesek osztották Károlyi ezen m e g g y ő z ő d é s é t . A z 1830-as é v e k elejének S z a t m á r megyei e s e m é n y e i rádöbbentették arra, hogy a n e m e s s é g tö megeire, a kisnemesekre nem lehet építeni, mert nincs szilárd politikai m e g g y ő z ő d é s ü k , oda állnak, ahol többet fizetnek a voksukért. A S z a t m á r megyei n e m e s s é g t ö b b s é g é n e k konzerva tív politikai magatartásán kívül alacsony m ű v e l t s é g i szintjük miatt sem érezte j ó l m a g á t k ö rükben. Taszította m ű v e l e t l e n s é g ü k , és a „ráérünkarra még" P a t ó Pál-os életformájuk. 1835. szeptember 25-i naplófeljegyzéséből m e g i s m e r h e t j ü k azokat az indokait, amelyek miatt nem tudta elképzelni az életét N a g y k á r o l y b a n : „Egyedül töltvén napjaimat, és főképp az estvéli óráimat, sokszor kérdem magam, ha hosszára kiállanám egyfolyvást a falusi életet hazám ezen részében anélkül, hogy elvaduljak. Megvallom, hogy noha most szinte örülök, ha magamban lehetek, mert tudom, hogy néhány napok múlva megént a civilisált rész felé megyek. Ha még is ahelyett itt kellene maradnom, és nem volna módom Pestre vagy Bécsbe vagy külföldön utazni, nem csekély resolutio [elhatározás] lenne, és minden erős akaratomat kellene egybe szednem, hogy magam szerencsétlennek ne érezzem, mert itt bizony ezen félvad emberek közt egészen magamra lennék redukálva [hagyatva], és magányosságomat csak valamely feltett cél, vagy egy bizonyos tárgyban való munkálódás, és abban való foglalatosság tenné tűrhetővé. " H o g y mennyire foglalkoztatta a k é r d é s , hogy milyen helye legyen az életében N a g y k á r o l y n a k , mutatja két héttel k é s ő b b C s u r g ó n - frissen szerzett birtokán - kelt naplóbe j e g y z é s e : „Az ilyen falusi élet nagy különbség ahhoz, melyet Károlyban szoktam tölteni, ahol vagy egész magányosságban vagyok, vagy legkellemetlenebb és unalmas tekéntetes urakkal kell társalkodnom. " 1 9
2 0
A harmincas éveibe lépő Károlyi G y ö r g y s z á m v e t é s t készített addigi t e v é k e n y s é g é r ő l , és m e g p r ó b á l t a megtervezni j ö v e n d ő életét. Ez t ö b b évet vett i g é n y b e . A z 1830-as é v e k k ö z e p é re arra a felismerésre jutott, hogy életének értelmet az „építés, jószágvétel és annak kelleme tes elrendelése, és végtére házasság" ^ adhat. Ekkorra eldőlt az állandó lakhely m e g v á l a s z t á sának k é r d é s e is. 1835-ben ezt írta naplójába: „ hazajöttem ezen helyre [Nagykárolyba] melyet valaha mint igen kedves hazámnak és lakhelyemnek véltem. De igen megváltozott ezen ideám, 2
1 8
1 9
2 0
2 1
1832-ben útlevélért folyamodott a Kancelláriához, de azt több hónapi várakozás, hitegetés után sem kapta meg, ezért álnéven indult el angliai útjára. FAZEKAS, 2002. 262. Uo. 269. Uo. 268.
mert a környülmények úgy megváltoztak, hogy alig lesz többé kedves, sem állandó mulatósom itt. A fő okát ezen megváltozott ideámnak főképp az emberek okozzák, kik ezen vidéket lakják". A N a g y k á r o l y t ó l való e l t á v o l o d á s tehát az 1830-as é v e k elejére tehető, és legfőbb o k á t a szatmári n e m e s s é g fentebb részletezett m a g a t a r t á s á b a n jelölte meg. De m á s k ö r ü l m é nyek is befolyásolták döntését. Ifjúkorát Pesten töltötte, n a g y k o r ú v á válása után pedig bejár ta E u r ó p á t , és megismerte a csak nagyobb v á r o s o k b a n fellelhető szórakozási lehetőségeket, kulturális intézményeket, h o z z á s z o k o t t az arisztokrata társasági életformához, aminek ü r e s s é ge időnként bántotta ugyan, de ha hosszabb ideig n é l k ü l ö z n i e kellett, akkor hiányzott neki. Testvérei is távol éltek N a g y k á r o l y t ó l : István, ha itthon volt, Foton, Lajos B é c s b e n , legkedve sebb h ú g a , Jozefa Csunyban, Pozsony közelében. A k ö z e l b e n Wesselényi M i k l ó s o n kívül egyetlen barátja sem lakott. M i v e l az o r s z á g valódi k ö z p o n t j a egyre i n k á b b Pest lett, minden k e z d e m é n y e z é s , minden új i n t é z m é n y ott alakította k i székhelyét, ezért a k ö z é l e t b e n részt v á l laló embert egyre gyakrabban szólította kötelessége oda. A korabeli ú t v i s z o n y o k miatt pedig N a g y k á r o l y nagyon messze v o l t Pesttől, h á t m é g P o z s o n y t ó l , Bécstől. H á z a s s á g a 1836-ban m á r csak véglegessé tette a N a g y k á r o l y t ó l mint gyakori tartózkodási helytől való elszakadást. F e l e s é g e , Zichy Karolina az o r s z á g leggazdagabb családjainak e g y i k é b ő l származott az o r s z á g nyugati határának k ö z e l é b ő l . í g y az ő r é v é n is a n y u g a t - m a g y a r o r s z á g i kapcsolatai bővültek, erősödtek. 22
Hozzájárult N a g y k á r o l y háttérbe szorulásához az is, hogy a főispáni tisztséget 1803 és 1848 között nem a K á r o l y i a k töltötték be. 1803-ban K á r o l y i J ó z s e f halálakor fiai m é g kisko r ú a k voltak, de 1829-ben b á r ó V é c s e y M i k l ó s halála után l e h e t ő s é g e lett volna az u r a l k o d ó nak visszahelyezni a Károlyi fivérek egyikét Szatmár v á r m e g y e élére. A fiatal Károlyi grófok azonban 1825-ben t á m o g a t t á k S z é c h e n y i k e z d e m é n y e z é s é t a Magyar T u d ó s Társaság létreho z á s á r a , ott találjuk őket a pesti k a s z i n ó alapítói között, é s lelkes hívei voltak a lóversenyzés m a g y a r o r s z á g i m e g h o n o s í t á s á n a k is. A z udvar s z á m á r a g y a n ú s , izgága társasághoz tartoztak. De k é s ő b b , 1845-ben sem őket nevezte k i az uralkodó a megye élére. Pedig ekkor Károlyi L a jos m á r az ú j k o n z e r v a t í v o k h o z állt közel, Károlyi G y ö r g y pedig a mérsékelt, óvatos politikát folytató liberálisokhoz tartozott. A család s z á m á r a o l y fontos tisztséget azonban csak 1848-ban kapta m e g Károlyi G y ö r g y , de m e g b í z a t á s a nem tarthatott sokáig, az abszolutizmus idején pedig a v á r m e g y e i ö n k o r m á n y z a t o k t e v é k e n y s é g e szünetelt. í g y a főispáni tisztségből f a k a d ó kötelezettségek sem k ö t ö t t é k G y ö r g y grófot N a g y k á r o l y h o z . Állandó otthonát az 1831 -ben m e g v á s á r o l t , és a kor legmodernebb, legreprezentatívabb pa lotájává alakított pesti Egyetem utcai h á z b a n rendezte be. Legkedvesebb nyári tartózkodási helye pedig C s u r g ó lett. „Meglehet, hogy az újság és a birtok bája az oka, de megvallom, hogy ezen csendes helyet szeretem, és ha valaha megtelepedem, bizonyosan sokat leszek itt. " Ezt 1835-ben, röviddel azután írta, hogy új birtokával k ö z e l e b b r ő l megismerkedett. M e g é r z é s é t igazolja évtizedekkel k é s ő b b i v a l l o m á s a : „ itt legszebb nekem a természet; itt az első s utolsó fű, fa, virág, épület, állat, minden, amit a szem lát, az én teremtményem; még a nép is az én szárnyaim alatt növekedett már: azért szeretem oly véghetetlenül a helyet". 2 3
24
A z 1830-as é v e k elejétől Károlyi G y ö r g y N a g y k á r o l y b a n hosszabb ideig csak 1845-ben tartózkodott, amikor elhozta feleségét is, hogy megmutassa neki a S z a t m á r megyei birtokokat. Ez nem azt jelentette, hogy nem törődött a gazdasággal, de irányítását m e g b í z h a t ó , j ó l k é p z e t t j ó s z á g i g a z g a t ó j á r a , Flekl K á r o l y r a és gazdatisztjeire bízta, akikkel állandó levelezésben állt.
2 2
2 3
2 4
Uo. 251. Uo. 265. GALGÓCZY, 1883. 16.
É v e n t e legalább egyszer s z e m é l y e s e n is megjelent. T ö b b s z ö r megfogalmazta, hogy a gondvi selés adta sok földi j ó é r t cserébe kötelessége alattvalóit é s j o b b á g y a i t jelenléte által is vigasz talni, és segíteni rajtuk, ha bajba j u t n a k . „ Vigyázó szemét" a távolból is N a g y k á r o l y o n tar totta, és a n a g y k á r o l y i a k m e g t a p a s z t a l h a t t á k , hogy m i n d i g számíthattak rá, ha nehéz helyzet be kerültek. Ezen kívül G y ö r g y gróf fontosnak tartotta az ősei által létrehozott i n t é z m é n y e k m ű k ö d é s é n e k biztosítását, illetve k e z d e m é n y e z t e és t á m o g a t t a a polgárosodást, a g a z d a s á g i m o d e r n i z á c i ó t elősegítő újak felállítását. 25
A földesúr g o n d o s k o d á s a leginkább természeti, illetve m á s j e l l e g ű c s a p á s o k idején mutat kozott meg. Nagy félelmet keltett a város lakóiban, és súlyos k á r o k a t okozott a l a k ó h á z a k b a n , valamint a k ö z é p ü l e t e k egy r é s z é b e n az 1834. októberi földrengés. 1829-től újra és újra meg mozdult a föld N a g y k á r o l y b a n é s k ö r n y é k é n , és állandó r e t t e g é s b e n tartotta a lakosságot, de az októberi rengés minden korábbinál hosszabb, erősebb és p u s z t í t ó b b volt. A z e s e m é n y rend kívüliségét mutatja, hogy a S z a t m á r megyei k ö z g y ű l é s is m e g ö r ö k í t e t t e az u t ó k o r s z á m á r a a történteket. A z építő- és k ő m ű v e s m e s t e r e k N a g y k á r o l y b a n és m é g 16 h e l y s é g b e n az a d ó z ó k házaiban keletkezett k á r o k a t 78 240, az e g y h á z i é p ü l e t e k é t 118 525, az u r a s á g o k é t pedig 77 656 ezüstforintra becsülték. „Lelkierőbeli veszteségük pedig - a j e g y z ő szerint számíthatatlan értékűek! " 2 6
Károlyi nem tartózkodott itthon a földrengés idején, csak 1835 j ú n i u s á b a n tért haza h o s s z ú itáliai és keleti utazásáról. A z azonnali segítségről j ó s z á g i g a z g a t ó j a gondoskodott, az épületek helyreállításához v a l ó hozzájárulásról viszont m á r ő döntött. K o r á b b a n említettük, hogy jelen tős p é n z ö s s z e g g e l é s é p í t ő a n y a g g a l segítette a v á r m e g y e h á z a újjáépítését. A Károlyi család s z á m á r a fontos e g y h á z i épületek is súlyos k á r o k a t szenvedtek. A Károlyi S á n d o r által építte tett kaplonyi templom és a család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt, illetve a piaristák nagy károlyi r e n d h á z a annyira megsérült, hogy teljesen újjá kellett őket építeni. A kaplonyi temp lom és a sírbolt újjáépítésével a fiatal Y b l M i k l ó s t bízta meg, aki 1844 és 1848 között irányí totta itt a m u n k á l a t o k a t . A f ő k ö n y v e k szerint a kaplonyi é p í t k e z é s 37 110 p e n g ő forintba ke rült, amihez h o z z á kell m é g adni Y b l évi 800 p e n g ő forintos fizetését. A templomot p á d u a i Szent Antal, a sírboltot a szent kereszt tiszteletére 1848. j ú n i u s 18-án Károlyi G y ö r g y jelen létében szentelték fel. A régi k o p o r s ó k egy része szabadon állt, a többit az oldalfalak nyitott fülkéibe helyezték e l . A m e g r o n g á l ó d o t t n a g y k á r o l y i r ó m a i katolikus templom helyreállítá si m u n k á i t is Y b l M i k l ó s s a l végeztette el 1857-1860 között. 27
2 8
M é g k i sem heverte a város a földrengés okozta károkat, amikor 1836-ban újabb súlyos csapás érte. E g é s z é v e n át nagy szárazság keserítette az emberek életét, amihez gyakori szél vész társult. Június 2 8 - á n gyújtogatás okozta tűzvész keletkezett, ami pár óra alatt a város ne gyedrészét elpusztította. A t ű z v é s z b e n senki sem halt meg, de az anyagi k á r ismét j e l e n t ő s : 98 lakóház és 375 g a z d a s á g i épület porig é g e t t . A károsultak k e v é s kivétellel reformátusok v o l tak. Károlyi G y ö r g y utasítására két hétig az uradalom gondoskodott a földönfutóvá lett embe rek élelmezéséről, és elrendelte, hogy a rászorultaknak épületfát adjanak házaik újjáépítéséhez. 2 9
2 5
2 6
2 7
2 8
2 9
FAZEKAS, 2002. 249. FAZEKAS - KUJBUSNÉ, 2000. 36. M O L , P 414. D. Főpénztár. 1. tétel 70., 72., 74-76. köt. Vasárnapi Újság, 1890. 49. sz. ASZTALOS, 2004. 230.
Asztalos G y ö r g y leírása alapján e l k é p z e l h e t ő , hogy m i k é n t viselkedett az uradalom ebben és az ehhez h a s o n l ó esetekben: „Flekl Károly uradalmi jószágkormányzó másnap házról ház ra járva, a félelem és rettegés miatt betegségben lévőket orvosi gyógykezelés alá vétetni ren delte, mely betegek számára a szükséges gyógyszereket özv. Knerle Józsefné saját gyógyszer tárából ingyen szolgáltatta ki. Flekl Károly látván a református egyház szomorú helyzetét, mennyiben a lelkészi lakás, a kertben lévő magtár s a lányok iskolája is a lángok martaléka lett: a gróffal egyetértőleg a máig is fennálló alkalmas, erős, égett-tégla anyagból lévő isko lát még ez évben kegyesen felépíttették. " A n a g y k á r o l y i református e g y h á z és a tiszántúli re f o r m á t u s p ü s p ö k i hivatal k ö s z ö n ő l e v e l é b e n nagy elismeréssel szólt arról, hogy a g r ó f minden j o b b á g y á r ó l vallási k ü l ö n b s é g nélkül atyailag gondoskodik, és az uradalmaiban lévő reformá tus e g y h á z i intézményeket, azok iskoláit is b ő k e z ű e n s e g é l y e z i . 3 0
3 1
32
A bajba jutottak azonban nemcsak az uradalom segítségére számíthattak, hanem embertár saikéra is. A közel s távol lévő falvakból sok ruha és élelmiszer érkezett, amiket a nemesek h a d n a g y á n a k u d v a r á b a n osztottak szét a r á s z o r u l t a k k ö z ö t t . A K á r o l y i a k nagy súlyt fektettek a f e n n h a t ó s á g u k alatt élők erkölcsi n e v e l é s é r e , a hitélet g y a k o r l á s á t biztosító i n t é z m é n y e k , illetve az e g y h á z i iskolák megfelelő k ö r ü l m é n y e k között v a l ó m ű k ö d é s é r e . A kegyes tanítórendieket 1725-ben N a g y k á r o l y b a n letelepítő Károlyi Sán dor az alapítólevélben pontosan megfogalmazta elvárásait: „Az egyházi ténykedésekben, a magán és közájtatoskodásban legyenek a népnek vallási vezérei, főleg pedig az ifjúságnak a vallásban és a tudományokban tanítói kezdve az elemeken és fokozatosan haladva a gymnasiumi oktatásban bezárólag a rhetorikáig".^ A Károlyi S á n d o r k e z d e m é n y e z é s é r e alapított kegyesrendi g i m n á z i u m 2, majd 4 osztályos volt. I I . József idején a n é g y t a n ü g y i főigazgató e g y i k é v é kinevezett Károlyi Antal t ö b b e k k ö z ö t t elérte a g i m n á z i u m h a t o s z t á l y o s s á fejleszté sét. A z 1850-es évek elején végrehajtott t a n ü g y i reform - a szakrendszerű oktatásra való átté r é s - nem kedvezett a kegyesrendi g i m n á z i u m n a k , mivel hat oktatójával csak a n é g y o s z t á l y o s , ún. k i s g i m n á z i u m i feltételeknek felelt meg. A v á r o s vezetői azonban s z ü k s é g e s n e k érezték a n a g y k á r o l y i , illetve a környékbeli ifjúság magasabb szintű oktatásának biztosítását, ezért K á r o l y i G y ö r g y h ö z fordultak segítségért. K á r o l y i felkarolta a k e z d e m é n y e z é s t , é s a m e g h í v a n d ó h á r o m tanár részére é v e n k é n t 1800 forintot biztosított, az e g y é b költségek fedezését pedig a v á r o s v á l l a l t a . í g y N a g y k á r o l y n a k 1868-tól ismét n a g y g i m n á z i u m a lett. 33
35
Károlyi Antal é r d e m e a római katolikus nemzeti iskola létrehozása is N a g y k á r o l y b a n . Ö t ö d i k k é n t állították fel 1779-ben, és e l s ő k é n t itt folyt rajz- és énekoktatás is. K á r o l y i Antal a tel ken és az é p ü l e t e k e n kívül egy 10 000 forint tőkéjű alapítvány 5%-os k a m a t á v a l , azaz 500 fo r i n t t a l j á r u l t h o z z á az iskola alapításához és m ű k ö d t e t é s é h e z . A többi költséget é s a tanárok f i zetését az á l l a m vállalta m a g á r a . Asztalos G y ö r g y azt írta a N a g y k á r o l y történetéről szóló k ö n y v é b e n , hogy 1832-1833-ban v e s z é l y b e került az iskola további m ű k ö d é s e , mert az állam egy m e g ü r e s e d e t t tanítói állást nem akart t ö b b é betölteni. Szatmár megye k ö z g y ű l é s i j e g y z ő k ö n y v é b e n azonban m á r n é h á n y Asztalos György (1822-1918) Nagykárolyban született és a gimnázium alsó osztályait is itt végezte. 1837-ben Debrecenben folytatta tanulmányait. Nagykárolyba 1846-ban tért vissza, és református segéd-, majd egy év múl va rendes lelkész lett. 1860-ban esperessé választották. A Nagy-Károly rendezett tanácsú város története 1848-ig című könyve 1892-ben jelent meg. 31 ASZTALOS, 2004. 231. Uo. 232. Uo. Uo. 193. ASZTALOS, 2004. 177.
3 0
3 2
3 3
3 4
3 5
évvel k o r á b b a n találkozunk a nemzeti iskola m e g m e n t é s é v e l kapcsolatos bejegyzéssel. A Helytartótanács sürgette a m e g y é t , hogy rendezze a grófi házzal az iskola további m ű k ö d t e t é sének feltételeit. A k ö z g y ű l é s által megbízott, a nemzeti iskola t e v é k e n y s é g é t m e g v i z s g á l ó b i zottság j e l e n t é s é b ő l kiderül, hogy ez az iskola nagyban hozzájárult ezen vidék műveltségi színvonalának e m e l é s é h e z és a c é h e s ipar fejlődéséhez. H a s z n o s s á g á t h á r o m pontban foglal ták össze: a nagykárolyi piarista g i m n á z i u m j ó l felkészített t a n u l ó k h o z jutott, a Szatmár, va lamint a s z o m s z é d o s Ugocsa, M á r a m a r o s és Szabolcs m e g y é k b e n lévő községi iskolákat el látta j ó l felkészült tanítókkal, végül a k é z m ű v e s e k k é p z é s é b e n elévülhetetlen é r d e m e k e t szer zett: „A szatmári, nagy- és felsőbányai, nagykállói, tasnádi, nagykárolyi s a többi céhes mes ter, ezen céhek legényei s inasai ezen oskolában a rajzolás tudományával megösmérkedvén tö kéletes mesterekké váltanak. " 3 6
A nemzeti iskola fennmaradását mindenki, a H e l y t a r t ó t a n á c s , S z a t m á r megye, N a g y k á r o l y m e z ő v á r o s é s t e r m é s z e t e s e n Károlyi G y ö r g y is fontosnak tartotta. Ennek ellenére az ü g y v é g leges r e n d e z é s é r e csak 1840-ben került sor, amikor Károlyi G y ö r g y és Lajcsák Ferenc nagy váradi m e g y é s p ü s p ö k a l a p í t v á n y u k k a l h o s s z ú t á v o n biztosították az iskola m ű k ö d é s é t . G y ö r g y g r ó f vállalta és utódait szintén kötelezte a nagyatyja által tett alapítvány fenntartásá ra, vagyis 10 000 forint 5%-os kamatjának, tehát évente 500 forintnak a fizetésére. Lajcsák Ferenc p ü s p ö k 6 000 forintot a d o m á n y o z o t t az i n t é z m é n y n e k , és a v á r o s is kötelezte m a g á t évi 150 ezüstforint f i z e t é s é r e . Ugyanebben az évben született a római katolikus leányiskola alapítólevele is. Ez Károlyi G y ö r g y és felesége n e v é h e z fűződik. A z intézet célját az alapítók í g y határozták meg: „A mindkét nembeli ifjúságnak együtt oktatásánál elmellőzhetetlen a csaknem folytonos, a taní tóknak vigyázó szemeikkel nem mindenkor kísérhetett társalkodás, ami az erkölcsiségnek is káros következményekkel lehet összekötve. Fontolóra vévén végre azt is, hogy a nőnemnek he lyes neveléséhez az írás, olvasás és számvetésen kívül asszonyi kézimunkára és egyéb a nő nem állapotjához és rendeltetéséhez képesti szükséges ismeretek oktatása kívántatnék meg, ezeket pedig csak egy külön leányiskolának felállításával lehetne elérni és eszközölni. " G y ö r g y g r ó f vállalta az iskolához és a tanítói lakáshoz s z ü k s é g e s b e l s ő telek biztosítását, fe lesége pedig a tanítónő fizetéséről való g o n d o s k o d á s t . A tanítónő fizetését az ingyen lakáson kívül évi 250 ezüst forintban állapították meg. A z alapítók fenntartották maguknak és utóda iknak a tanítónő k i n e v e z é s é n e k j o g á t . A leányiskola épülete 1842-ben elkészült, a főkönyv szerint 4313 váltóforint 3 krajcárt fordítottak é p í t é s é r e . 37
3 8
3 9
40
1840 az alapítások é v e volt. A város az uraság t á m o g a t á s á v a l elhatározta egy s z e g é n y h á z felállítását. A z intézet célját az alapítólevélben rögzítették. A z alapítók fő feladatnak a házankénti koldulás m e g s z ű n t e t é s é t tekintették. A d o l o g h á z b a b e k e r ü l ő „félnyomorultaknak, vala mint nagyobb munkára képteleneknek" a segély fejében m u n k á t - tollfosztást, fonás-szövést, szösztépést, s e l y e m h e r n y ó - t e n y é s z t é s t - kellett v é g e z n i ü k . A z intézetbe 45 fő részére volt hely, akiket h á r o m osztályba soroltak, és osztályonként határozták meg a segély mértékét. A z alapítólevél szólt a m ű k ö d é s i szabályokról és a fenntartási költségek biztosításának forrásai ról is. Károlyi G y ö r g y vállalta, hogy a dologház g o n d v i s e l ő j é n e k szállást ad és élelmezéséről is gondoskodik. Ezen kívül évente 100 forintot a d o m á n y o z az i n t é z e t n e k . 41
3 6
3 7
3 8
3 9
4 0
4 1
SZSZBML, IV. A . 501. 391/1830. MOL, P 414. A. Lad. 5. 9. d. Közli: ASZTALOS, 2004. 202-205. M O L , P 414. A. Lad. 5. 9. d. Uo. Uo. D. 1. tétel. 66. köt. Uo. A. Lad. 5. 9. doboz. Közli: ASZTALOS, 2004. 152-157.
A reformkorban nem volt olyan, a gazdasági m o d e r n i z á c i ó és a p o l g á r o s o d á s elősegítését s z o l g á l ó egyesület, amelyet K á r o l y i G y ö r g y ne támogatott volna. Osztotta a liberális reforme rek azon álláspontját is, hogy az egyesületeket hálózattá kell fejleszteni, vagyis a központi a n y a e g y e s ü l e t n e k az ország minden r é s z é b e n fíókegyesületeket kell létrehoznia. Ennek szel l e m é b e n támogatta 1836-ban a n a g y k á r o l y i kaszinó, majd egy évvel k é s ő b b a S z a t m á r megyei g a z d a s á g i egyesület alapítását. M i n d k e t t ő s z á m á r a biztosította a m ű k ö d é s h e z nélkülözhetet len helyiséget, anyagilag és erkölcsileg t á m o g a t t a m e g e r ő s ö d é s ü k e t . 42
N a g y k á r o l y é l e t é b e n ünnepi pillanatoknak számítottak a n é p ü n n e p é l l y e l egybekötött főis p á n i b e i k t a t á s o k , vagy magas o r s z á g o s főméltóságok látogatásai, m i n t amilyen István főher ceg n á d o r é volt 1847 s z e p t e m b e r é b e n . M é g i s a n a g y k á r o l y i a k s z á m á r a a legnevezetesebb v e n d é g 1845. j ú n i u s 18-án érkezett: ek kor látogatta meg először K á r o l y i G y ö r g y n é , Zichy Karolina férje S z a t m á r megyei birtokait. „E város azelőtt ily pazar fényű pompás fogadtatást még soha sem látott" - írta Asztalos G y ö r g y , akinek j ó v o l t á b ó l részletesen ismerjük N a g y k á r o l y és úrnője találkozását. 43
Karolina grófnő négy diadalkapun áthaladva jutott el a kastélyig. Hintaját hat g y ö n y ö r ű s v á b ló vontatta. A kastély előtti kapun a k ö v e t k e z ő epigramma v o l t olvasható: „Hódolatul mint áll ím e kapu nyitva előtted, / Tárvák hű sziveink: szálj bele édes anyánk!" A piacon felállított sátorokban a v á r o s b a n élő magyarok, r o m á n o k és n é m e t e k k ü l ö n - k ü l ö n m ű s o r r a l köszöntötték a kedves v e n d é g e t : „A magyar sátorban magyar zene mellett rózsa pi ros arcú magyar lányok ízléses magyar öltözetben lejtették a ropogós csárdást, míg az oláh leányok az Avas vidékéről, oláh zene mellett eresztették szélnek elől-hátul megkötött katrincájukat [kötényüket], jobbra-balra ürögve-forogva, mint ügyes nő kezében az orsó; míg a sváb sátorból erősen hangzott fel a »hajassza, hapszassza« mellett tipegő, dobogó svóbis es stáeris, mely népmulatságot úgy a grófi család, mint az ide, ez ünnepélyre a vármegye minden vidé kéről összesereglett rengeteg nép, nagy gyönyörűséggel nézett. " A jeles alkalomra a kastély enteriőrje is megújult. M á j u s b a n és j ú n i u s elején új b ú t o r o k érkeztek a kastélyba - a főkönyv szerint összesen 3864 váltóforint értékben - , amelyek elsősorban a g r ó f és a grófnő lakosztá l y á b a kerültek. 4 4
A grófi család az egész nyarat N a g y k á r o l y b a n és k ö r n y é k é n töltötte. Innen látogatták meg Z s i b ó n a régi barátot, Wesselényi Miklóst, aki ekkorra teljesen megvakult. N a g y k á r o l y b a n ez a nyár m á s volt, mint a többi. A kaszinó kertjében minden héten h á r o m szor ún. sétahangversenyt tartottak, amelyeket a K á r o l y i G y ö r g y é s t ö b b városi p o l g á r pártfo g á s á v a l néhány é v v e l k o r á b b a n alakított, Martinovics Péter vezette zenekar adott. A zenekart azzal a céllal h o z t á k létre, hogy ü n n e p n a p o k o n j á t é k á v a l mulattassa a város k ö z ö n s é g é t . A színházi e l ő a d á s o k számára nem volt igazán megfelelő helyiség, ezért K á r o l y i n é elrendelte, hogy a Szarvas v e n d é g l ő u d v a r á n építsenek egy s z í n h á z - és báltermet. A feladatot a Kaplonyban dolgozó Y b l M i k l ó s kapta, é s az 1846. évi f ő k ö n y v szerint a Szarvas v e n d é g l ő t á n c t e r m e é s a v e n d é g s z o b á k 34 517 v á l t ó forintba k e r ü l t e k . 45
46
Ennek a látogatásnak k ö s z ö n h e t t e a város k ó r h á z á n a k születését is. A Károlyi h á z a s p á r „ 1845. szeptember 20-án kelt alapítási iratában a kórházi telken és a rajta lévő épületeken
4 2
4 3
4 4
4 5
4 6
Lásd részletesebben: FAZEKAS, 2004. 155-167. 1829-ben ifj. báró Vécsey Miklós, majd 1845-ben Szerdahelyi Pál főispáni beiktatása fényes, a Károlyi Györgyé 1848-ban - az új idők szellemében - szerény körülmények között zajlott le. ASZTALOS, 2004. 83. Honderű, 1843. 19. sz. 651. MOL, P 414. D. 1. tétel. 74. köt.
kívül két betegágy számára 400-400 forintot és a gyógyszert ajánlotta fel. " A k ó r h á z b a n ápolt betegek s z á m a alapján az állapítható meg, hogy ez az i n t é z m é n y nem nyerte el a nagy károlyiak tetszését. 1845 és 1852 k ö z ö t t ugyanis csak 31 beteg fordult meg a k ó r h á z b a n . 1868-ig a k ó r h á z az uradalom k e z e l é s é b e n volt, ekkor Károlyi G y ö r g y k í v á n s á g á r a a város vette á t . 4 7
4 8
Károlyi G y ö r g y 1848-ban, 1861-ben, 1867-1868-ban Szatmár megye főispánjaként gyak rabban megfordult N a g y k á r o l y b a n . B á r nem N a g y k á r o l y t választotta állandó lakhelyéül, ér zelmileg egész életén át szorosan k ö t ő d ö t t hozzá. Ide j ö t t haza, v é g l e g e s e n 1877-ben. E l s ő végrendeletét 1853-ban készítette el, és ebben rendelkezett életének utolsó m o z z a n a t á r ó l : „Hideg tetemeim azok bárminő boncolás mellőzésével egyszerűen, minden zaj, fény és pom pa nélkül takaríttassanak el nemzetségem sírboltjában Kaplonyban: hol is az érettem tartan dó engesztelő gyászmisékre 500 pengő forint, valamint azon helyen, hol kimúlásom e világból fog történni, ugyan ily végre 500 pengő forint, tehát összesen 1 000 pengő forint fordíttassék. A kaplonyi templom és sírbolt részint az idő viszontagságai, részint a múlt években uralkodott földrengések által roskadt állapotba jutván, azokat Isten dicsőségére, valamint elhunyt őseim ott nyugvó földi maradványaik megőrzésére, úgy magam és utódaim temetkezése végett újra felépíttettem: ott legyen tehát végpihenésem helye is. " 4 9
Felhasznált források MOL P414. P416. SZSZBML, IV. A. 501.
Magyar Országos Levéltár Károlyi György iratai, 1777-1887. Károlyi Gyula iratai, 1853-1947. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Szatmár vármegye nemesi köz gyűlésének iratai, 1451-1848. Felhasznált irodalom
ASZTALOS, 2004. CSORBA, 2003. FAZEKAS KUJBUSNÉ, 2000. FAZEKAS, 2002. FAZEKAS, 2004.
GALGÓCZY, 1883.
4 7
4 8
4 9
Asztalos György: Nagy-Károly rendezett tanácsú város története 1848-ig. Debrecen, 2004. Kölcsey Ferenc nótáriusi fogalmazványai Szatmár vármegye levéltárában. Szerk. Csorba Sándor. Fehérgyarmat, 2003. Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében а X I X . században. Szerk. Fa zekas Rózsa Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2000. Gróf Károlyi György naplófeljegyzései, 18331836. Szerk. Fazekas Rózsa. Nyíregyháza, 2002. Fazekas Rózsa: A Magyar Gazda tudósításai a Szatmár megyei gazdasági egyesületről és a mezőgazdaság állapotáról az 1840-es években. Szabolcsszatmár-beregi Szemle, 2004. 2. sz. 155-167. Galgóczy Károly: Emlékbeszéd gróf Károlyi György felett. In: Az Országos Gazdasági Egyesület Emlékkönyve. Szerk. Galgóczy Károly. Bp., 1883. 11-23.
FAZEKAS - KUJBUSNÉ, 2000. 184. Uo. 185. M O L , P 416. Les. No. 68.
Károlyi
György
A nagykárolyi kastély az 1850-es évek végén
