szolgáló (információs táblák, az egyes növények jelölései) tereprendezés. A kőfal oldalában kapott helyet Barabits Elemér (1921-2003) növénynemesítő tevékenységét bemutató nagyméretű poszter. Ennek közelében ma mintegy száz növényfaj-, fajta és változat látható, némelyikük az erdő vadjainak károsításával! A kiemelkedő kultúrtörténeti értéket képviselő az évenként 30 ezernél több fizető vendéget fogadó - intézmény, a Soproni-hegység tájvédelmi körzetté válásának 35. évfordulóján, 2012-ben: Gyűjteményes kiállítással gazdagodott. A Természetismereti-ház belső termében lévő gyűjtemény a felsorolt személyiségekhez a kilátó történetéhez kapcsolódó írásos dokumentumokat és a hegyvidék legjellegzetesebb százegynéhány állat és növényfaját, illetve az egyes növényekből készíthető termékeket mutatja be, „kézbe vehető közelségben,” az előzetesen bejelentkezők számára (lásd, túloldalon!).
Károly-magaslat kilátó
Összeállította Iván István, Kardulecz Nóra és Németh Béla fotóit felhasználva: Andrássy Péter
NYITVATARTÁS - ELÉRHETŐSÉG • november, december, január, február: 9-től 16 óráig • március: 9-től-17 óráig • április: 9-18 óráig • május, június, július, augusztus: 9-től-20 óráig • szeptember 9-től 19 óráig • október 9-től 18 óráig Telefon a Kilátóban: 99/313-080 Előzetes jelentkezés, vezetés: 99/506-814 és 506-834 (Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron, Honvéd u. 1.) GPS-koordináta: N 47°40’47” E 16°34’16” Észrevételeit, kérdéseit az alábbi elérhetőségeken címen jelezheti: 99/506-810 ill.
[email protected]
Károly-magaslat Kilátó és Természetismereti ház
A Sopront délnyugatról koszorúzó hegység - melynek legmagasabb pontja a Magas-bérc (557 m) - kitűnő rálátásokat kínál a városra, a Fertő tóra és környékére; Ausztria Burgenland tartományának településeire, az Osztrák-Mészkő-Alpok kétezreseire (Schneeberg; Rax). Az adottságok felhasználásában a 19. század második felétől, főként az 1869-ben alakult Soproni Városszépítő Egyesület kezdeményezéseinek köszönhetően, erdei utak, pihenőhelyek kialakítása erősítette a turizmus, az idegenforgalom fejlődését. A megközelítés, a közelség szempontjából legkedvezőbb magaslatokon, sorra épültek kilátók. A legkorábbiak egyike volt az, amelyet Romwalter Károly (1825-1902) és fia Alfréd, fából ácsoltattak a Soproni-hegység város felöli, 398 méter magasságú hegyormán, 1876-ban. A magaslat és a kilátó, a város polgárainak javaslatára, 1920-óta őrzi a Károly névben, Romwalter Károly emlékét. A zord telek miatt megrongálódott kilátót le kellett bontani. Helyére épült fel Winkler Oszkár (1907– 1984) Ybl-díjas soproni építész tervei alapján, gneisz kőzetből, a 21 méter magas, három zárt emelettel rendelkező épület, amelyet Heimler Károly (1877-1954) az egyesület elnöke avatott fel 1936 nyarán. Megnyitó beszédében vetette fel azt a javaslatot, hogy a Kilátónak valamilyen formában be kellene mutatnia a környék természeti értékeit feltáró, soproni kötődésű tudósok emlékét. Javaslatát a II. világháború, majd a proletárhatalom évtizedekkel elodázta. Az egyesület 1947-től 21 éven keresztül nem működhetett, a Kilátót is csak 1996-ban kapta vissza, önkormányzati közgyűlési határozattal. A tulajdonos egyesület az elhanyagolt épületet, a Soproni Parkerdőt gondozó Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta: „Annak reményében, hogy biztosított legyen a szakszerű felújítás, karbantartás és a folyamatos üzemeltetés.” A jó döntés lehe-
tőséget adott a heimleri javaslat megvalósítására is. Széleskörű összefogás eredményeként - e tájékoztató összeállítójának tervei alapján - készült el 1999 nyarára, a fogadószint és az első emeleti állandó kiállítás, amely: Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságát mutatja be. 2001-ben nyílt meg a Kilátó közvetlen közelében a Gombocz Endre Természetismereti-ház; majd egy évvel később, a Kilátó második emeletén: az „Elődeink voltak” kiállítás. Itt Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár alkotó életével ismerkedhet meg a látogató. A múzeumi állandó kiállítások üveges tárlói, a fali képes összeállítások, sokágú, értékes dokumentumot (kézírásos feljegyzések, levelek, fotók, kitüntetések stb.) mutatnak be. Külön ki kell emelnünk Csapody Vera (1890–1985) akvarelljeit, amelyeken a Kitaibel és kutatótársa, Waldstein által leírt növényfajok láthatók az első emeleti teremben. A belső munkákkal párhuzamosan valósult meg, az épületek körül, a látogatók pihenését (padok, asztalok, gyermekjátszó) tájékozódását, ismeretszerzését
Parallel zu den inneren Arbeiten wurde das Gelände um die Bauten eingerichtet: Bänke, Tische, Kinderspielplatz für die Besucher, Infotafeln zur Orientierung und Beschreibung einzelner Pflanzenarten zum Kennenlernen. An der Seite der Steinmauer wurde ein großes Poster untergebracht, das die Tätigkeit des Pflanzenzüchters Elemér Barabits (1921–2003) zeigt. In seiner unmittelbaren Nähe sind heute etwa 100 Pflanzenarten und Gattungen und Varietäten zu sehen, an manchen sind sogar Schäden durch Wild zu beobachten! Die einen hervorragenden kulturhistorischen Wert repräsentierende Institution, die jährlich von mehr als 30000 zahlenden Besuchern aufgesucht wird, wurde am 35 Jahrestag der Gründung des Landschaftsschutzgebietes „Soproner Gebirge” im Jahre 2012 um eine Kollektivausstellung reicher. Die Sammlung im inneren Raum des Hauses f. Naturkenntnisse zeigt uns schriftliche Dokumente über die obigen Persönlichkeiten, die Geschichte der Aussichtswarte, Beschreibungen der typischen, hier lebenden Tier- und Pflanzenarten, informiert uns über die aus einzelnen Pflanzen hergestellten Produkte (von Möbeln bis Kräutertee). All das können die uns nach Voranmeldung besuchenden Gäste aus unmittelbarer Nähe erleben. Zusamenngestellt: Péter Andrássy – Übersetzung: Imre Krisch
SOPRON-KARLSHÖHE, AUSSICHTSWARTE und HAUS f. NATURKUNDE
ÖFFNUNGSZEITEN - KONTAKT • November, Dezember, Januar, Februar: 9:00-16:00 Uhr • März: 9:00-17:00 Uhr • April: 9:00-18:00 Uhr • Mai, Juni, Juli, August: 9:00-20:00 Uhr • September 9:00-19:00 Uhr • Oktober: 9:00-18:00 Uhr Telefon in der Aussichtswarte:+36-99/313-080 Voranmeldung, Führung: +36-99-506-814,+36-99 506-834 (Lehrforstbetrieb AG, H-9400 Sopron, Honvéd u. 1)
Zusammengestellt: Péter Andrássy unter Anwendung der Bilder: István Iván, Nóra Kardulecz und Béla Németh Press Scarbantia-Palatia Nyomda Sopron, 2013
Das Sopron/Ödenburg von Südosten umgebende Gebirge, dessen höchster Punkt der Hochriegel/Magasbérc (557 m) ist, bietet einen schönen Blick auf die Stadt, den Neusiedler See und Umgebung, die österreichischen Siedlungen im Burgenland, auf die Zweitausender der Österreichischen Kalkalpen (Schneeberg, Rax). Ab zweiter Hälfte des 19. Jahrhunderts hat man diese natürlichen Gegebenheiten genutzt, vor allem ist das der Initiative des 1869 gegründeten StadtverschönerungsVereines zu verdanken, dass der Tourismus, der Fremdenverkehr durch Errichtung von Waldwegen, Rastplätzen belebt wurden. Auf den am leichtesten zu erreichenden Anhöhen entstanden Aussichtswarten eine nach der Anderen. Eine der Ersten war jene Aussichtswarte, die Károly Romwalter (1825-1902) und sein Sohn Alfréd im Jahre 1876 aus Holz errichten ließen, auf der 398 m hohen Anhöhe des Soproner Gebirges, auf dessen Hang zur Stadt. Auf Empfehlung der Bürger der Stadt wurden die Anhöhe und die Aussichtwarte im Jahre 1920 nach Karl Romwalter benannt. Die vom strengen Winterwetter in Mitleidenschaft gezogene Aussichtwarte musste abgerissen werden. An ihrer Stelle wurde nach Plänen des mit Ybl-Preis ausgezeichneten Ödenburger Architekten Oszkár Winkler (1907-1984) aus Gneisstein ein 21 m hoher Bau mit 3 geschlossenen Etagen errichtet, der von Karl Heimler (1877-1954) dem Vorsitzenden des Stadtverschönerungsvereines im Sommer 1936 eingeweiht wurde. In seiner Eröffnungsrede erwähnte er, dass in dem Gebäude jenen mit Sopron eng verbundenen Gelehrten ein Andenken bewahrt werden sollte, die die Naturwerte der Umgebung erfassten. Sein Vorschlag konnte vorerst wegen des 2. Weltkrieges und der Proletardiktatur nicht verwirklicht werden. Der Verein musste seine Tätigkeit ab 1947 einundzwanzig Jahre lang einstellen, er bekam die Aussichtwarte erst 1996 zurück, durch einen Beschluss des Stadtrates. Der Verein als Eigentümer übergab den vernachlässigten Bau in Verwaltung des Lehrforstbetriebes von Sopron, von dem der Soproner Parkwald betreut wird: „In der Hoff-
nung, dass die fachgerechte Erneuerung, Instandhaltung und der nachhaltige Betrieb gesichert werden.” Die richtige Entscheidung ermöglichte auch die Umsetzung des Heimler-Vorschlages. Als Ergebnis einer breiten Zusammenarbeit entstand – nach Plänen des Verfassers dieses Infoblattes – im Sommer 1999 die ständige Ausstellung in der Empfangsetage und im 1. Stock, die der Tätigkeit von Pál Kitaibel, Endre Gombocz und Zoltán Kárpáti gewidmet ist. Im Jahre 2001 wurden in unmittelbarer Nähe der Aussichtwarte das Haus f. Naturkenntnisse von Endre Gombocz, ein Jahr später dann „Sie waren unsere Vorfahren” – Ausstellung im 2. Stock der Warte eröffnet. Hier können die Besucher das schöpferische Leben von Gyula Roth, István Csapody und Oszkár Winkler kennen lernen. In den Glasvitrinen, auf den Wandpostern der ständigen Museumsausstellung sind verschiedene interessante Dokumente (handgeschriebene Aufzeichnungen, Briefe, Photos, Auszeichnungen, etc.) zu sehen. Hervorzuheben sind die Aquarelle von Vera Csapody (1890-1985), auf denen die von Kitaibel und seinem Forscherkollegen Waldstein beschriebenen Pflanzenarten im Zimmer des ersten Stockwerkes dargestellt wurden.
Károly-magaslat kilátó
GPS-koordináta: N 47°40’47” E 16°34’16” Észrevételeit, kérdéseit az alábbi telefonszámon és e-mail címen jelezheti: 99/506-810 ill.
[email protected]
Károly-magaslat kilátó és Természetismereti ház