Kari Tanács határozatai 2005. november 29. A Kari Tanács tagjai egyhangúlag elfogadták Dékán úr által javasolt, módosított napirendet, így a Polgári Eljárásjogi Tanszék beszámolója kikerült a napirendek közül. Az elfogadott napirend az alábbi: Napirend
1. Személyi ügyek: o Pályázat a Nemzetközi ügyek dékánhelyettesi tisztség betöltésére o Tanszékvezetői pályázat a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékre o Előterjesztés professor emeritus cím odaítélésére o Javaslat címzetes egyetemi docensi cím adományozására 2. Egyetemi Szabályzatok Kari véleményezése: o az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának átfogó módosítására vonatkozó javaslat véleményezése o „A közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen” c. szabályzat módosítására vonatkozó javaslat véleményezése 3. Javaslat az ÁJK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására 4. A Tantervi Bizottság javaslata az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folyó nappali tagozatos jogász alapképzés tantervének módosítására 5. Tanszéki beszámolók: o Pénzügyi Jogi Tanszék o Polgári Jogi Tanszék 6. Egyebek o Előterjesztés Pénzügyi Jogi Tanszéken fakultatív kollégium meghirdetésére o Előterjesztés Idegen Nyelvi Lektorátuson - amerikai jogász óraadó foglalkoztatására
Határozatok
49/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 19 igen, 0 nem szavazattal, egyhangúlag fogadta el Dr. Dezső Márta egyetemi tanár pályázatát a Nemzetközi ügyek dékánhelyettesi tisztség betöltésére. 50/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 19 igen, 0 nem szavazattal, egyhangúlag elfogadta Dr. Lehoczkyné Dr. Kollonay Csilla egyetemi docens pályázatát a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék vezetésére. 51/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 19 igen, 1 nem szavazattal javasolja Dr. Ficzere Lajos ny. egyetemi tanár számára a professor emeritus cím adományozását. 52/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 19 igen, 1 nem szavazattal javasolja Dr. Havasi Péternek, a Legfelsőbb Bíróság, tanszékvezető bírájának a címzetes egyetemi docensi cím adományozását. 53/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 20 igen, 0 nem szavazattal egyhangúlag javasolja Dr. Hubert Mária ügyvédnek a címzetes egyetemi docensi cím adományozását.
54/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 19 igen, 1 nem szavazattal javasolja Dr. Kereszty Béla ny. osztályvezető ügyész részére a címzetes egyetemi docensi cím odaítélését. 55/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 17 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadta azt a javaslatot, hogy a Kar utasítsa el az ELTE SZMSZ módosítására vonatkozó előterjesztést (mellékelve az írásbeli javaslat). 56/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 17 szavazattal 3 tartózkodás mellett elutasította a Közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről az ELTE-n, című szabályzat módosítására vonatkozó előterjesztést (a vélemény mellékelve) 57/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács 20 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat módosítását a melléklet szerint. 58/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács a további munka alapjául fogadta el a Tantervi Bizottság elnökének előterjesztését. Felkéri a Tantervi Bizottságot, hogy a jelenlegi képzési célok és keretek figyelembe vételével készítse el a Kar módosított tantervét és azt terjessze a 2006. áprilisi Kari Tanács elé elfogadásra. 59/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a Pénzügyi jogi tanszék által a tanév II. félévében meghirdetni tervezett fakultatív kollégiumokat, és a javasolt előadókat az alábbiak szerint: - Állami támogatások a közszolgáltatásban Előadó: Dr. Bán Tamás - Pénzügyek a bíróságon Előadó Dr. Darák Péter - Miért nem alszik a pénzügyi igazgató? Közvetett adók az adójogász szemével. Előadó: Dr. Lőcsei Tamás és dr. Elkán László - Bankjog, ahogy mi látjuk Előadó: Dr. Pete András, Dr. Tajthy Attila és Dr. Zsingor Iván 60/2005. (XI.29.) sz. K.T. határozat: a Kari Tanács egyhangúlag hozzájárult Aaron M.Muhly amerikai jogász óraadói foglalkoztatásához a II. félévben az Idegen Nyelvi Lektorátuson.
Az ügyrendre történő hivatkozással Dékán úr elnapolta a Pénzügyi Jogi Tanszék és a Polgári Jogi Tanszék beszámolóját a következő Kari Tanácsülésre.
Budapest, 2005. december 1.
Dr. Mezey Barna dékán Dr. Kovács Tamásné titkárságvezető
Mellékletek
Határozati javaslat az ELTE SZMSZ előterjesztéshez A jogi kar ne támogassa, s ha lehet győzze meg a többi kart is a javaslat jogi-szervezeti és szakmai (oktatás-képzés) értelmetlenségéről Ne kísérletezzünk olyasmivel, ami - konstrukciójában eleve hibás, - indokaiban hamis, de legalábbis téves A bevezető: a világ változásaira való általános hivatkozás és a változtatás szükségességének általános hangoztatása kevés egy SZMSZ jelentős átalakításához a kialakítandó új megoldásokkal elérni kívánt célok: o egységes, átlátható, alkalmazkodóképes, hatékony, minőséget garantáló, versenyképes, irányítható szervezeti struktúra A megoldás: o A – szerencsére – jelenleg sem uniform, de azért egységes szervezeti megoldásokat az uniformizálás felé mozdítaná el – jóllehet már kevésbé durván, mint az októberi javaslatban – de ugyanazzal az eredménnyel: rugalmatlanságot, jogkörök keveredését, s ezzel átláthatatlanságot, irányíthatatlanságot, versenyképtelenséget, következményként pedig a minőségi képzés és kutatás garantálhatatlanságát előidézve, elsősorban a professzúra intézményesítésével • A versenyképesség, (korunk egyik bűv-szava), csak változatos, a feladatokhoz igazodó és szükség esetén más választható formába való átmenet lehetőségét biztosító szabályozással valósítható meg, amely nem zárhatja ki az egy nagyobb egységen belüli szervezeti sokféleséget sem, ha a feladatok annyira sokfélék, mint az ELTE-n és különkülön karain is . o A professzúra, mint az előterjesztés üdvözítőnek gondolt megoldása nem a változatosságot növelő, hanem olyan statuspozíciókat és jogokat létesítő elképzelés, melynek eredménye személyi hatalmi aurák létrejötte, minden nemkívánatos hatásukkal együtt, melynek lényegére röviden a feudalizáció szóval utalhatok, hiszen privilegizált helyzetet, párhuzamosságokat teremtene , személyi függőségeket hozna létre, az oktatók egy meghatározott jelentős körét többes alárendeltségnek tenné ki és nemkívánatos irányba mozdítaná el a tanulmányi kötelezettségek teljesítését illetően a hallgatói orientációt A vele megcélzott képzési minőség javulása nem várható tőle, az viszont igen, hogy pl. hallgatói oldalon egy személytelen tanulmányi követelményrendszer helyett személyi vonatkozások orientálják a hallgatókat tanulmányaikban, Röviden: az egységes követelményrendszer helyét jelentős mértékben személyi vonatkozások vennék át. A tantárgygondozással kapcsolatos felelősség kérdése SZMSZ módosítás nélkül is megoldható a létező, jóllehet nem általános tantárgyfelelősi rendszerrel. A helyi adottságoktól függő megoldási lehetőségekre figyelemmel egy ilyen rendszer kötelezővé tehető, de csak oly módon, hogy mindenütt megvalósítható legyen, azaz
tanszékvezető, intézetigazgató felelőssége legyen, kire bíz ilyen feladatot, hiszen az előterjesztés szerint sincs összhang a professzori álláshelyek száma és kívánatos szakterületi megoszlása között. • E megoszlás javításának azonban nem lehet sem a professzorok, sem a nem professzorok vezénylése a megoldás, kivéve, ha munkaszerződésükben és munkaköri leírásukban ezt előzetesen elfogadták. A professzúra intézményéről még mindig nem lehet tudni, hogy micsoda. Október óta annyit változott a helyzet, hogy most „módszer”-nek nevezhetjük az előterjesztés definíciója szerint. A professzori kar megerősödését nem az SZMSZ-től, hanem a habilitációk és egyetemi tanári pályázatok megsokasodásától lehet remélni.
A szabályzat szerkezeti és tartalmi problémái – a teljesség igénye nélkül: A 8.§ (2) bekezdése teljesen elhibázott; alkalmazhatatlan, értelmetlen, szakszerűtlen rendelkezésekkel egészíteni ki az SZMSZ-t (döntés, javaslattétel, véleményezés, ellenőrzés megkülönböztetése és magyarázata). Korábban is kifogásoltuk. Hasonló a helyzet a 9.§.(1) bek. a pontjának „meghatározása, illetőleg jóváhagyása” fordulattal is A döntésmechanizmus kérdésével kapcsolatos 18.§ (4) továbbra sem emeli be a KT-ok támogató állásfoglalásának szükségességét bizonyos kérdések ET előtti tárgyalásához és elfogadásához, pedig a karok és az ET valódi együttműködése szempontjából ez garanciális jelentőségű Ugyanígy a költségvetés tervezésével kapcsolatos rendelkezések is hasonló kiegészítést igényelnek A 48.§ (7), (8), (9) bekezdései Uniformizálási igényt juttatnak kifejezésre – elhibázott elképzelés? A (6) bek. két lehetőségét „és/vagy „ megoldással összekötve biztosítva látnánk a rugalmasságot és fölöslegessé tennénk a (7-8-9) bekezdéseket, lehetővé téve a vegyes struktúrát is Az intézet további belső tagolódása Az intézet belső struktúrájából értelmetlen kizárni olyan megoldásokat, melyeknek döntési pozíció és költségvetés szempontjából nincs jelentőségük, s kizárólag munkaszervezési megoldásokat jelentenek Szerkezeti probléma Az Intézetre vonatkozó szabályok jelentős része minden szervezeti egységre vonatkoznak. Megfelelő általános rész nélkül e szabályzat a mindennapi alkalmazásban félreolvasható, fölösleges problémák konfliktusok forrása lehet o Ld. 62.§ ~ (ki hova kerül kinevezésre és a munkaköri leírások kérdései) Jogi probléma Alacsonyabb szabály a jogalany hátrányára tekinthet el a magasabb szabályban előírtak alkalmazásától [57.§ (6)] Ki végezhet kutatást? Már a kérdés is rossz. Kinek nem kötelessége? Ez eldönti e rendelkezések sorsát – nincs rá szükség. A 66.§ más szempontból problémás, szükségtelen – a 2 évnél rövidebb tanszékvezetői megbízás ügyében A rektori utasítások preferálása a szabályzatokkal szemben
Fazekas József
HATÁROZATI JAVASLAT A közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen című szabályzat módosítására I. A közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen című szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 10. § (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[…] A kinevezés elkészítését megelőzően meg kell győződni a 7. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról, ennek megfelelően – a kinevezendő közalkalmazott személyi anyagához csatolás céljából – át kell venni (…) a munkakör oklevelek, másolatot példánnyal […]
betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget igazoló bizonyítványok eredeti példányait, amelyekről az ügyintéző készít, amelyre rávezeti, hogy az az előtte bemutatott eredeti megegyezik és ezt aláírásával, pecséttel és keltezéssel hitelesíti, ügyviteli-ügykezelési szabályzatba való
II. A Szabályzat 12. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás 12. § […] További közalkalmazotti jogviszony kizárólag részmunkaidős jogviszony formájában létesíthető, ha ehhez az alkalmazni kívánt munkavállaló munkáltatója vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint hozzájárult (engedélyt adott). A részmunkaidős alkalmazás időtartamát (havi munkaidő) az ellátandó feladat mennyisége határozza meg, de az nem lehet több, mint a törvényes munkaidő (havi 174 óra) fele. […] III. A Szabályzat 20. § kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel: […]
20. §
A többletfeladatként elrendelhető feladatok körét és az eljárás rendjét az Egyetemi Tanács külön határozatban állapítja meg. 1 IV. A Szabályzat 26.-29. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
A munkáltatói jogkör gyakorlója – rektori hatáskörbe tartozó oktatók és kutatók esetében a kar vezetője – minden év június 30. napjáig köteles megvizsgálni, hogy a következő évben mely közalkalmazott tölti be a 62. életévét, továbbá, hogy ebben az időpontban a törvényben előírt szolgálati idővel rendelkezik-e és így akkor nyugdíjasnak minősül-e.
1
A többletfeladatként elrendelhető feladatok köréről és az eljárás rendjéről szóló CXXXV/2004. (XI. 15.) ET sz. határozat.
Az (1) bekezdésben meghatározottak alapján nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 37/B. §-ra hivatkozással azon tanulmányi félév vizsgaidőszakának utolsó napjával, amely alatt 62. életévüket betöltik felmentéssel – a 27-28. §-ban meghatározott kivételtől eltekintve – meg kell szüntetni, illetve azt rektori hatáskörbe tartozó közalkalmazott esetében a kar vezetőjének a rektornál kezdeményeznie kell. Általános kényszenyugdíjazási szabályt, jogosultságot kötelezettséggé változtató szabályt nem szabad támogatni! Korábban is kifogásiltuk, süket fülekre talált. Az oktatók közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnése napját követő naptól – ha azt az adott szakterületen az oktatási-képzési feladatok ellátása indokolja – óraadóként visszafoglalkoztathatók. Minden szempontból értelmetlen rendelkezés! Nem támogatandó! Értelme csak visszafoglalkoztatási tilalom esetén lenne. Valójában arra megy ki a játék, hogy nyugdíjas ne legyen teljes munkaidőben alkalmazható. Ennek a célnak jobban megfelelne egy olyan rendelkezés, mely szerint nyugdíjas csak foglalkoztatatása mértékében részesülhet díjazásban. Ez viszont igényelne egy számítási módot, arra tekintettel, hogy az effektíve megtartott órákon kívül mit és mennyire kell, vcalamint mit és milyen mértékben lehet beszámítani. Ha az adott szakterületen az oktatási-képzési feladatok ellátása indokolja, a kar vezetője a 26. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása helyett kezdeményezheti a munkáltatói jogkörébe tartozó érintett oktató közalkalmazotti jogviszonyának legfeljebb 50%-os részfoglalkozású jogviszonnyá történő átalakítását, illetve erre indokolással ellátott írásbeli javaslatot tehet a rektornak, ha a közalkalmazott a rektor munkáltatói jogkörébe tartozik. Ha a kar vezetője igazolja, hogy az adott szak oktatása csak ily módon biztosítható, kivételesen a rektor a kar vezetőjének indokolt kezdeményezésére a közalkalmazotti jogviszony legfeljebb 75%-os részfoglalkozású jogviszonnyá alakítását is engedélyezheti. Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti jogviszony-átalakítást nem fogadja el, a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Ez valójában a mnkaszerződés módosításának munkáltató általi kezdeményezése. Az eljárást itt alapvetően jogszabályok írják elő – erre kellene utalnia a szabályzatnak. Így nem támogatandó! A
26. § (1) bekezdésben meghatározottak alapján nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának kötelező megszüntetési szabálya alól (Fazekas József megjegyzése: A dolog kulcsa a kényszernyugdíjazási szabály – enek hiányában a mentességekről sem kell rendelkezni. A kényszernyugdíjazási elképzeléssel együtt el kell vetni.!
mentesíteni lehet a doktori iskolák alapító tagjait, ha az adott szakterületen nem biztosított – az egyetem belső szabályainak és a MAB kötelező előírásainak – megfelelő számú alapító tag működése vagy helyükre új tag választása; 70 éves életkorig azokat az egyetemi tanárokat – és főiskolai karokon a főiskolai tanárokat –, akik egyéni elbírálás alapján megfelelnek
annak a kritériumnak, hogy a hazai, nemzetközi tudományos életben kulcsszerepet játszanak és oktatási feladataik ezt indokolttá teszik;
mentesíteni kell a választott vezetői funkciók betöltőit (rektor, dékán, kari főigazgató), akiknek alkalmazását mandátumuk lejártáig változatlan formában kell fenntartani; az önálló oktatási szervezeti egység vezetőjét, akinek a nyugdíjasnak minősülés időpontjában fennálló közalkalmazotti jogviszonya a vezetői megbízás lejártáig nem szüntethető meg.
Az (1) bekezdés a) pontja alapján a mentesítésre vonatkozó javaslatot jóváhagyás céljából a rektorhoz kell felterjeszteni. Amennyiben a rektor nem ért egyet a mentesítésre vonatkozó javaslattal, azt döntés céljából az Egyetemi Tanács soron következő ülése elé terjeszti. A 26. § (1) bekezdés alapján nyugdíjasnak minősülő és a jelen szakasz (1) bekezdés b) pont második francia bekezdése alapján mentesített önálló oktatási szervezeti egységet vezető közalkalmazottnak újabb vezetői megbízatás kizárólag abban az esetben adható, ha az adott szervezeti egységben nincs lehetőség – az egyetem belső szabályainak megfelelő – új vezető kinevezésére. A nyugdíjasnak minősülő nem oktató-kutató közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésétől el lehet tekinteni, ha az adott feladatkör ellátása azonos szakképzettség hiányában – a munkaerőés bérgazdálkodás szabályai alapján célszerűen és gazdaságosan – más közalkalmazottal nem biztosítható. Ha a közalkalmazott által ellátott feladatok jellege az (1) bekezdés alkalmazását nem indokolja, de foglalkoztatása legalább részben célszerű és indokolt, a munkáltató jogkör gyakorlója a 26. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása helyett kezdeményezheti a közalkalmazotti jogviszonyának legfeljebb 50%-os részfoglalkozású jogviszonnyá történő átalakítását. Ha a közalkalmazott az (2) bekezdés szerinti jogviszony-átalakítást nem fogadja el, a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Nyugdíjjogosultsággal (nem kényszernyugdíjazás) kapcsolatos generális szabályzati megoldásokat a jogegyenlőség elvére kell alapozni. Ez így diszkriminatív, nem támogatandó! A munkáltatói jogok gyakorlásának a nyugdíjazással kapcsolatban is megvan a megfelelő jogszabályi háttere. Ha szükséges, a munkáltató élhet ezen jogaival. V. A Szabályzat 34. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a 34. § kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
[…]
Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése 34. §
Ha a közalkalmazottat az egyetem teljes munkaidőben (174 óra) foglalkoztatja a Kjt. 43. §-a alapján további jogviszony csak a törvényes munkaidő (174 óra) felét meg nem haladó időtartamra engedélyezhető 2. Az oktatók-kutatók esetében a további jogviszony engedélyezésének részletes szabályait külön Szabályzat állapítja meg. 3
2
Bár ez a szövegezés sem kapott többséget, én megkockáztatnám az ismételt elfogadtatását.
3
Szabályzat az ELTE oktatóinak és kutatóinak jogállásáról és az oktatói-kutatói követelményrendszerről.
VI.1. A jelen határozat 2005. december 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal azonban, hogy a nyugdíjasnak minősülő, már kinevezett intézeti tanszékvezetők , mint nem önálló oktatási szervezeti egységvezetők közalkalmazotti jogviszonya a megbízás lejártáig nem szüntethető meg. A visszaható hatály és kivételt teremtő része is értelmetlen. (ld. ki lehet tanszékvzető: docens, egyetemi tanár; ráadásul az SZMSZ a docensek habilitálására moratóriumot biztosít.) A visszaható hatály ügyében, ha valaki bírósági eljárást kezdeményez, biztosan veszítünk.! Nem támigatandó! VI.2. A jelen határozat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének, valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen című szabályzat egyes rendelkezései alkalmazásának felfüggesztéséről szóló CXLII/2004. (XI. 15.) ET sz.. határozat. Értelemszerűen a kifogásokra tekintettel ez sem maradhat így!
Összességében: - a kifogásolt és nem kifogásolt rendelkezések arányára, - a kifogásolt rendelkezéséek elfogadhatatlan tartalmára, - a módosítás diszkriminatív és büntető jellegére tekintettel a módosító javaslatot támogatni nem javaslom. A kifogásokkal nem érintett részei többnyire ügyviteli szabályokba építhetők.
Tanulmányi és vizsgaszabályzat módosítás (A) Meg nem engedett eszközök használata Jelenlegi szabályozás ESZ 52 § (3) Az oktató jogosult a hallgató vizsgáját megszakítani és vizsgáját elégtelen érdemjeggyel minősíteni, ha nem megengedett segédeszköz(ök) használatát vagy más személy együttműködését észleli. KSZ 45. (1) Oktatási időszakot lezáró írásbeli vizsgát a tanszékvezető írhat elő, ha a tanterv azt lehetővé teszi, ha a hallgatók egyéb vizsgakötelezettségének teljesítését nem akadályozza és a tiltott segédeszközök használatának megakadályozása biztosítható. JAVASLAT KSZ 52. (4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. A vizsgáztató jogosult a hallgató vizsgáját megszakítani és vizsgáját elégtelen érdemjeggyel minősíteni, ha nem megengedett segédeszköz(ök) használatát vagy más személy együttműködését észleli. A vizsgáztató fegyelmi eljárást kezdeményezhet. (B) Vizsgajelentkezés Jelenlegi szabályozás KSZ 48. (1) Vizsgára - a megismételt vizsga kivételével - legkésőbb két héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt kell jelentkezni. Ezt követően vizsgára csak a vizsgahalasztás szabályai szerint lehet jelentkezni. A vizsgaidőszak kezdete előtti vizsgahalasztás eljárási díj fizetése alól mentes. KSZ 48. (2) Amennyiben a hallgató a vizsgaidőszak kezdetéig vizsganapra nem jelentkezett be, csak akkor vizsgázhat, ha a tanszék által megadott vizsganapokon van még szabad hely. JAVASLAT KSZ 48. Vizsgára - a megismételt vizsga kivételével - legkésőbb egy héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt kell jelentkezni. Ezt követően vizsgára csak a vizsgahalasztás szabályai szerint lehet jelentkezni. A vizsgaidőszak kezdete előtti vizsgahalasztás eljárási díj fizetése alól mentes. (C) Záródolgozat leadási határidejéről Jelenlegi szabályozás KSZ 2. (6) a) A Kari Tanulmányi Bizottságok átruházott hatáskörében jár el a tanulmányi vezetőhelyettes a következő esetekben: - záródolgozat egy hónapon túli késedelmes beadásának engedélyezése, KSZ 70. (1) A jogász és politológus szakon a minimálisan 2,5 ív (100.000 betűhely - kb. 50 oldal) terjedelmű záródolgozatot a hallgató legkésőbb a záróvizsga-időszak kezdete előtt három hónappal köteles egy példányban bekötve beadni a kar Dékáni Hivatalába. KSZ 70. (3) Tanszékvezetői engedéllyel a leadási határidő legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható. JAVASLAT KSZ 2. (6) a) A Kari Tanulmányi Bizottságok átruházott hatáskörében jár el a tanulmányi vezetőhelyettes a következő esetekben: - záródolgozat egy hónapon túli késedelmes beadásának engedélyezése, (TÖRLÉS) KSZ 70. (3) Tanszékvezetői engedéllyel a leadási határidő legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható. (TÖRLÉS) D) Javaslat új bekezdésre: KSZ 24. (5) Amennyiben a hallgató a társfeltételi viszonyban álló tárgyak (előadás, szeminárium illetve gyakorlat) esetében az egyik kurzust nem vette
fel, a szorgalmi időszak harmadik hetében a Dékáni Hivatal előadójánál, külön térítés ellenében, kezdeményezheti a hiányzó kurzus felvételét. A javasolt változtatások 2005. december 1-vel lépnek hatályba. Karácsony András Oktatási dékánhelyettes
