KARBANTARTÁSI STRATÉGIÁK VASÚTI KITÉRŐKÖN. Lőkös László október 15

KARBANTARTÁSI STRATÉGIÁK VASÚTI KITÉRŐKÖN Lőkös László

2015. október 15.

Kitérő karbantartás A vasúti pályák egyik legköltségesebb és egyben a forgalombiztonságra legérzékenyebb elemei a kitérők. Napjainkban a magyar vasúthálózat jelentős rekonstrukciója zajlik, melynek keretében új 160 km-es pályák és kitérők épülnek. Nem mindegy a jövő számára, hogy milyen karbantartási stratégiákat alkalmazunk az új kitérők biztonságos és hosszú élettartamú pályában tartásához. A kitérők karbantartásának ugyan széles körű szakirodalma megtalálható az interneten de sajnos magyar nyelvű tanulmány szinte nem elérhető. és olyan átfogó tanulmány sincs ami az egyes vasutak gyakorlatát összehasonlítaná. Előadásomban szeretném felhívni a hazai szakemberek figyelmét a téma fontosságára.

Lőkös László

Kitérő karbantartás

3

UIC kitérők és keresztezések munkabizottság fő megállapításai 2009 -2011 között egy nemzetközi munkabizottság is vizsgálta a kitérők és keresztezések karbantartásának leglényegesebb kérdéseit. Megállapította, hogy a kitérők és keresztezések nagyon jelentés költségtényezők a vasúti pályák karbantartásában, az éves karbantartási és felújítási költségek kb. 25-30%-át emésztik fel. A munkabizottság sok előzetes információt gyűjtött, elsősorban az állapotfelmérésre vonatkozóan és megállapította, hogy az egyes országok gyakorlatában jelentős eltérések vannak a kitérők konstrukciós szerkezeti és az állapotfelmérés és karbantartás szervezeti eltérései miatt. Sajnos a bizottság munkája félbeszakadt és azóta sem készült olyan átfogó tanulmány ami az egyes vasutak gyakorlatát összehasonlítaná.

Lőkös László


4

Kitérők karbantartási stratégiái Tartalom:

   

Általános karbantartási stratégiák Kitérő karbantartás – gyakorlatban alkalmazott eljárások Kitérő karbantartás a kitérők fő elemein – ajánlás új módszerekre További javaslatok

Lőkös László


5

Karbantartási stratégiák Mi a stratégia? A Wikipédia megfogalmazása szerint: "A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy problémamegoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg." Ez a fogalom, mint annyi dolog a hadviselés érdekében a katonaság berkeiben alakult ki, és mint alkalmazható és hasznot hajtó eszköz átkerült az ipar szervezéséért felelős menedzserek eszköztárába.

Lőkös László


6

Karbantartási stratégiák fejlődése

Lőkös László


7

Karbantartási stratégiák A karbantartás alaptaktikái:

A régi szemlélet szerint három karbantartási alaptaktika létezik:  javítás (szükség szerinti)  megelőzés (preventív feladatok)  előrejelzés (prediktív feladatok) Ezek mellett az új szemlélet már kiemeli a negyedik elem, a hibakeresés fontosságát is.

Lőkös László


8

Karbantartási stratégiák Az üzemeltetési és karbantartási stratégiák fejlődését segíti a számítástechnika és az informatika gyors fejlődése. A kialakult és tökéletesedő stratégiák egyre több műszaki adatot és aktuális információt igényelnek úgy az üzemeltetéshez mint a karbantartás tervezéshez. Az alábbi karbantartási stratégiák fejlődtek ki és tökéletesednek napjainkban is:  hibaelhárító gépfenntartás, vagy meghibásodásig üzemelés,  tervszerű megelőző karbantartás, vagy merev ciklusú üzemfenntartás,  üzemidő alapú, vagy elvégzett munka szerinti gépfenntartás,  állapotfüggő-, vagy prediktív karbantartás,  tudás alapú karbantartás,  megbízhatóság központú karbantartás (Reliability Centred Maintenance, RCM),  teljes körű, hatékony karbantartás (Total Productive Maintenance, TPM),  kockázat alapú karbantartás (Risk Based Maintenance, RBM). Lőkös László


9

A hibaelhárító karbantartás Más néven hibaelhárító fenntartás, vagy üzemeltetés meghibásodásig (Failure Based Corrective Maintenance, FBCM). Nevezik még Krízis vagy kicsit rosszindulatúan hisztérikus karbantartásnak. Előnyei     

Hátrányai

A teljes elhasználódási tartalék kihasználható, Egyszerű módszer, tervezést nem igényel, A károsodási folyamatok megismerését, kutatását nem igényli, az inspekciós ciklusidőt tapasztalattal, megfigyeléssel nyerjük, a stratégia úgy működik, hogy nem kell tenni érdekében semmit (ezt szeretjük benne a legjobban!).

Lőkös László

 

  

Váratlan meghibásodás, A karbantartás nem tervezhető, a hiba bekövetkezéséig nem lehet megkezdeni az előkészületeket (pótalkatrész, technológia, szakmunkások, stb.), A javítási idő hosszabb, Indokolatlanul nagy raktárkészletet igényel, nagy a következmény hiba valószínűsége.


10

A merev ciklusú karbantartási stratégia

Más néven: merev ciklusú gépfenntartás /Tervszerű Megelőző Karbantartás, TMK (Preventive / Planned Maintenance, PM) 

    

Előnyei

A javítási és karbantartási munkák jól tervezhetők és szervezhetők naptári alapon. A szabálytalan naptári időközök esetén az idényjellegű géphasználatból adódóan a viszonylag nagy holtidők adnak lehetőséget a javítási munkák rugalmas ütemezésére, A karbantartói kapacitás egyenletesen terhelhető, jól kihasználható a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrás. A károsodási folyamatokat csak hozzávetőlegesen kell megismerni, követni, Tervezhető a karbantartó szervezet munkája, az alkatrész beszerzés és a raktárkészlet, Javul a berendezések rendelkezésre állása, csökken az üzemzavarok száma, nő az üzembiztonság, Csökken a váratlan gépmeghibásodások száma és a termeléskiesés. Lőkös László

Hátrányai





   

Nagyok a karbantartási és javítási ráfordítások, mivel a betervezett munkákat és alkatrész cseréket az ütemezés szerint elvégzik, függetlenül az elhasználódás mértékétől, a ciklusidőn belüli inspekciók módszerét alkalmazzák olyan esetekben, amikor váratlan meghibásodás anyagi vagy egyéb következményeit feltétlenül célszerű elkerülni, Az elhasználódási tartalékot csak részben használja ki ez a stratégia, A javítások gyakorisága miatt jelentősek a fenntartási költségek. Nagy raktárkészletet és szakszemélyzetet kell fenntartani. A javítási munkák sokszor a következő meghibásodások okozói.


11

Jellemző paraméterek állapota alapján végzett karbantartás

A stratégia alapja az üzemi, termelési, gyártási folyamatok jellemző, kritikus paramétereinek figyelése. A karbantartási ciklusidőt, a beavatkozások időpontját ezeknek a paramétereknek az állapota, vagy változása alapján határozzák meg. (Parameter Condition Based Maintenance, PCBM) Előnyei 



Hátrányai

A karbantartás gyakoriságát nem az eltelt idő alapján határozzák meg, hanem a futásteljesítmény, a gyártási folyamatok és a használati paraméterek mérésével. A módszer a termékjellemzők minőségét veszi alapul a gépelhasználódás megítélésekor.

Lőkös László

 

A tervezés, a gyártási méret- és anyagjellemző szórások befolyását nem lehet, vagy nagyon nehéz figyelembe venni. Az üzemeltetés során felhasznált anyagok fizikai, kémiai jellemzőinek ingadozásai szintén befolyással vannak a figyelt jellemző paraméterek állapotára.


12

Az állapotfüggő karbantartási stratégia

Műszaki állapot szerinti gépfenntartás / Állapotfüggő karbantartás (Condition Based Maintenance (CBM ), Condition Centered Maintenance (CCM), vagy Predictive Maintenance (PdM)

         

Előnyei A karbantartási és helyreállítási munkák szervezettsége nő; Korszerű javítási technológiák alkalmazására nyílik lehetőség bevezetésével, Alkatrészcserére csak akkor kerül sor, ha a műszeres mérések és elemzések alapján ez indokolttá válik; csak a hibás alkatrész cseréjére kerül sor, Bevezetésével javul a gépek rendelkezésre állása, Nincs szükség nagy raktárkészletre, jól tervezhetően kisebb anyag- és bérköltség szükséges, Csökken a váratlan meghibásodások száma, a hibák súlyossága. A javítások ciklusideje növelhető, A nagyjavítások jól ütemezhetők és tervezhetők, Az alkatrészek az elhasználódási tartalék 90-95%áig üzemeltethetők, A nagy átfutási idejű alkatrészek beszerezését időben el lehet indítani. Lőkös László

Hátrányai







Felügyelő rendszerek, műszerek és képzett szakemberek alkalmazása szükséges az állapotfüggő karbantartási stratégia eredményességéhez, ami költségekkel jár, A kiválasztott mérési és feldolgozási technológiák minősége, színvonala, a mérőeszközök, beépített jeladók, diagnosztikai és adatrögzítő eszközök képességei és a vizsgálatokat végző szakértők szakmai felkészültsége jelentősen befolyásolja az állapotfüggő karbantartási stratégia sikerét, Az időszakos ellenőrzések között felléphet váratlan meghibásodás is.


13

További modern karbantartási stratégiák

Az előzőeken kívül még további számos új karbantartási stratégia (Tudás alapú karbantartás, Megbízhatóság központú karbantartás, Teljes körű hatékony karbantartás, Kockázat alapú karbantartás,…) is kidolgozásra került, de az előadás témájának szempontjából nem relevánsak, bár a karbantartási mix összeállításában egyes elemei ezeknek a nagysebességű vasutaknál, főleg a gépészet területén már megtalálhatók. A kiadott anyagban ezeknek a stratégiáknak a leírása megtalálható, de a továbbiakban én már nem érintem őket.

Lőkös László


14

Tudás alapú karbantartás Tudás alapú karbantartás, (Proactive Maintenance, Knowledge-Based Maintenance) A megelőző karbantartás célja, hogy feltárják hibák eredendő okát, és ha lehetséges, akkor azokat még a tervezés és fejlesztés során, vagy az üzembe helyezés alatt kiküszöböljék. A helytelen szerelés, a nem megfelelő gépbeállítás, rossz alkatrész vagy helytelen alapozás okozta hibák mind elkerülhetőek a megelőző karbantartási program alkalmazásával. A megelőző karbantartás gyakorlatában alkalmazott technológiák az állapotfüggő karbantartás során használt technikák természetes kiterjesztései. A stratégia erejét növeli az információk megosztása az összes felhasználó között. Alapvető célja az eredendő ok meghatározása (Root cause analysis), majd ezt követően a gép tervezési hibáinak feltárása, a problémák kijavítása, nem pedig a szimptómák megszűntetése.

Lőkös László


15

Megbízhatóság központú karbantartási stratégia Ezt a karbantartási stratégiát a nagyméretű, összetett, bonyolult rendszerek üzemeltetése során fellépő problémák megoldására hozták létre. (Reliability Centred Maintenance, RCM) A megbízhatóság fogalma: „A terméknek / eszköznek az a jellegzetessége, hogy kielégíti a rá vonatkozó szabvány, ellenőrzési utasítás előírásait, és rendeltetésszerű használatkor a mindenkori elvárásoknak megfelelően megtartja működőképességét. Termék vonatkozásában a legfontosabb jellemezői: a hibamentesség, a javíthatóság, a tartósság, és a tárolhatóság.” Az RCM stratégia lényege A karbantartási szervezetben dolgozók tudását és tapasztalatát felhasználva stratégiai megközelítésben biztosítja, hogy a berendezések az adott működési környezetükben folyamatosan képesek legyenek teljesíteni mindazt, amit az üzemeltető tőlük elvár. Az RCM összeköti az állapot-felügyelet nyújtotta információkat a megbízhatóság becslésével és így támpontot ad a rendszer megbízhatóságának értékelésére. Lőkös László


16

Megbízhatóság központú karbantartási stratégia RCM alapelemei      

a karbantartandó rendszerelemek meghatározása, leltárba vétele. az elemek funkciójának feltárása a technológiában és a biztonság megvalósítása, a fontosság és biztonság szerinti csoportokba besorolás, meghibásodási módok és következmények feltárása, az elemek öregedési folyamatainak felfedése, költségszámítási modellek kidolgozása (gondozási, javítási, kiesési költségek elkülönítése).

RCM alapelvei

rendszerszemléletű megközelítés, maximális hatékonyság elérése érdekében, a biztonsági funkciók teljesülése, az elemek kockázat szerinti csoportokba sorolása, minél több mérhető jellemző (műszaki és menedzsment területen egyaránt) meghatározása,  a kontrolling növekvő szerepe.  Az RCM elemzés    

Lőkös László


17

Megbízhatóság központú karbantartási stratégia Az RCM-elemzés fő előnye éppen annak láthatóvá tétele, hogy a hibák következményeire kell koncentrálni, nem pedig a technikai jellemzőkre. Segítségével felismerhető, hogy a karbantartás célja nem csupán a hiba bekövetkeztének megelőzése, hanem ezzel együtt a káros következmények teljes vagy részleges megszüntetése is. Az RCM a hibakövetkezményeket kategorizálja:  Rejtett hibák,  Biztonsági, vagy környezeti következmények,  Nem-működésből eredő következmények,  Működési következmények, ahol a hiba hatással van a kimenetre, termék minőségre, működési költségre, vagy az ügyfél kiszolgálására.

Lőkös László


18

Megbízhatóság központú karbantartási stratégia Prediktív és preventív feladatok: Fejlett döntéshozatali algoritmusok alkalmazásával minden hibamód elemzésre kerül, melynek eredményeként mindegyikhez megállapításra kerül egy megfelelő prediktív, vagy preventív feladat. Az RCM csak akkor választja ki az adott feladatot, ha az képes előre jelezni, vagy megelőzni a hibát, a feladat műszakilag megvalósítható és gazdaságilag kifizetődő. RCM az alábbiak szerint definiálja a preventív feladatokat:  Tervezett felújítás, amely során az adott elem az aktuális állapotától függetlenül felújításra kerül.  Tervezett selejtezés, amely során meghatározott idő elteltével az adott elemet az aktuális állapotától függetlenül kicserélik egy új elemre.

Lőkös László


19

Megbízhatóság központú karbantartási stratégia RCM-folyamat eredményei  a berendezések működésének jobb megértése,  a meghibásodások és a hibák kiváltó okainak jobb megértése,  a tervezett karbantartási akciók megalapozott listája,  jelentősen javuló csapatmunka,  nagyobb biztonság és eredményesebb környezetvédelem,  javuló működési eredmények,  jobb karbantartási költséghatékonyság,  a költséges elemek és berendezések hosszabb élettartama.

Olyan műszaki rendszerek, berendezések esetén kívánatos az RCM alkalmazása, ahol a meghibásodások a legsúlyosabb következményekkel járnak.

Lőkös László


20

Teljes körű hatékony karbantartás Teljes körű hatékony karbantartás / Termelésbe integrált üzemfenntartás / Totális karbantartási rendszer (Total Productive Maintenance, TPM)

A Teljes körű Hatékony Karbantartás egy Seiichi Nakajima által kifejlesztett menedzsment koncepció, olyan karbantartási filozófia, amely a termelésirányítás, a minőségbiztosítás és a megbízhatóság alapú karbantartás összekapcsolásával jött létre. Egy vezetési folyamat, amely biztosítani hivatott, hogy a szervezet folyamatosan megfeleljen a fogyasztók igényeinek. A TPM a tömegtermelést végző cégeknél alkalmazható nagyon eredményesen.

Lőkös László


21

Teljes körű hatékony karbantartás A TPM célját 1971-ben JIPE a (Japan Institute of Plant Engineers), majd 1989-ben a JIPM (Japan Institute of Plant Maintenance) fogalmazta meg :

 egy olyan vállalati rendszer kialakítása, amely maximalizálja a teljes termelési rendszer hatékonyságát,  olyan rendszerek kialakítása, amelyek révén a veszteségek keletkezése megakadályozható. Ezek a rendszerek a "nulla baleset, nulla hiba, nulla, géphiba" megvalósítására hivatottak a termelési rendszer teljes életciklusa alatt,  minden részleg bevonása a működésbe,  a dolgozók bevonása az első számú vezetőtől a gépkezelőig,  a nulla veszteség elérése formális és átlapolt csoportmunkával,  a TPM olyan hatékony karbantartási és termelési rendszer, amelynek célja az általános berendezés hatékonyság folyamatos növelése, és a kényszerleállás valamint meghibásodás nélküli termelés. Céljainak eléréséhez a vállalat valamennyi dolgozóját aktív, kis csoportos részvételre sarkallja. Szorosan kapcsolódik a Teljes körű Minőség Menedzsmenthez (TQM) és támaszkodik az állapotvizsgálati technikákra. Alapelve a folyamatos belső fejlődés támogatása. Lőkös László

 a


22

Teljes körű hatékony karbantartás A TPM stratégia főbb jellemzői

 Vevő központúság: az alkalmazottak bevonása a döntési folyamatokba,  Az elnevezésbeli teljes kifejezés értelme: a teljes vállalati hatékonyság „nulla-hibaszázalékú” (zero-deffect) zavarmentes üzemeltetés, a teljes dolgozói létszám bevonása a döntési folyamatokba és a megvalósításba, továbbá a folyamatos problémamegoldó és rendszerjavító tevékenység. A TPM alkalmazás előnyei:    

25-65%-os kapacitásnövekedés, 25-50%-os minőségjavulás, 10-50%-al csökkenő karbantartási költségek, 10-60%-al növekvő karbantartási munkaigény.

Lőkös László

 a


23

Kockázat alapú karbantartási stratégia Kockázat alapú karbantartás (Risk Based Maintenance, RBM, Risk Based Inspection and Maintenance, RBIM) Minden tevékenységben vannak kockázati elemek és bármelyik tevékenység sikere a kockázatkezelés módjától, eredményétől függ. A kockázatkezelés lényegében egy döntéshozatali folyamat. Mi a kockázat? „A kockázat ismert negatív hatású, bizonytalan bekövetkezésű jövőbeli esemény. … Negatív hatás (kellemetlenség, rossz, baj, kár, katasztrófa) a kitűzött célok meghiúsulása, valamint a tervezett erőforrások, illetve időtartam túllépése. Mi nem kockázat? Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. Lőkös László


24

Kockázat alapú karbantartási stratégia Kockázatelemzés:

A kockázatelemzés a lehetséges kockázatok számbavétele, csoportosítása és értékelése a figyelemmel kísért jelenséggel, projekttel vagy üzemeltetési folyamattal kapcsolatban. Az elemzés a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozásával zárul, amely a kockázatmenedzselésen belül átvezet a kockázatkezeléshez. Kockázatkezelés:

A kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció). Lőkös László


25

Kockázat alapú karbantartási stratégia Kockázati mátrix

A kockázatelemzés egyik gyakorlat-orientált megközelítése a kockázati mátrix használata. A kockázat a negatív hatású esemény bekövetkezési valószínűségének és a lehetséges negatív hatás mértékének (következmény) szorzata. A termelés szempontjából negatív esemény egy gép funkciójának elvesztése, meghibásodása. A meghibásodás bekövetkeztének valószínűsége a károsodási folyamatoktól függ, a gép kiesésének többféle következménye van, amit figyelembe lehet és kell venni a kockázati mátrixon való elhelyezés céljából.

Lőkös László


26

Kockázat alapú karbantartási stratégia Kockázati mátrix

Lőkös László


27

Kockázat alapú karbantartási stratégia A Kockázat elvű karbantartás komplex szemlélete segítségével a karbantartás szervezését végzők a gép pillanatnyi állapotának tükrében, a felmerülő következmények ismeretében hozhatják meg a döntéseiket úgy, hogy azok minden helyzetben a lehető legoptimálisabbak legyenek. Eredményeként nő az üzembiztonság és a rendelkezésre állás, valamint javul a karbantartás tervezhetősége és ezáltal csökken a karbantartás költsége.

Lőkös László


28

Számítógépes Karbantartás Menedzsment Rendszer Számítógépes Karbantartás Menedzsment Maintenance Management System, CMMS)

Rendszer

(Computerised

A CMMS, elsősorban a karbantartás vezetők munkáját segíti a naprakész adatokon alapuló döntések meghozatalában. Különböző számítógépes programokat fejlesztettek ki, amelyekkel szemben ma már elvárják, hogy kapcsolódjanak a vállalati számítógépes irányításhoz. Azonban ezek a szoftverek csupán eszközök, amelyek nagymértékben segítik, de nem javítják meg a karbantartást. Bevezetése előtt át kell gondolni, és rendbe kell tenni a karbantartási rendszert, a karbantartási stratégiát. .

Lőkös László


29

Számítógépes Karbantartás Menedzsment Rendszer CMMS által nyújtott előnyök:

fejlett munka ellenőrzés, fokozott megelőző karbantartás, csökkentett raktárkészlet, javított megbízhatósági analízis (munkamegrendelés és berendezés történet a javítások típusa, gyakorisága valamint a hiba ok szerint),  növekvő képesség a teljesítmény mérésére. .    

Lőkös László


30

Kitérő karbantartási stratégiák Melyik általános kategóriába sorolható a kitérő karbantartás:

A nyugat-európai és más fejlett vasutaknál leginkább állapotfüggő karbantartási stratégiát alkalmaznak, de egyre inkább előtérbe kerülnek a megbízhatóság központú karbantartási stratégiák is, melyekhez folyamatosan működő diagnosztikai rendszereket alkalmaznak. Magyarországon sok esetben hibaelhárító karbantartás folyik, de az állapotfüggő karbantartás is fellelhető. Az ehhez szükséges diagnosztikai háttér megfelelő, viszont gyakran finanszírozási nehézségek lépnek fel és sajnos a belső érdekeltség, motiváció sem működik megfelelően. A jövőbeni cél lehet az állapotfüggő karbantartás erősítési, tervezési módszerek javítása és a kiemelt fővonalakon a megbízhatóság központú stratégiák bevezetése.

Lőkös László


31

Kitérők karbantartási stratégiák A kitérő karbantartási stratégiák másik aspektusa a karbantartást végző szervezet hovatartozása. Ebből a szempontból a világban nagyon eltérő rendszerek találhatók a teljes körűen az üzemeltető által végzett karbantartástól a teljes körű outsourcingig. Magyarországon ebből a szempontból szintén változatos a kép. A kitérőket és kitérőalkatrészeket az üzemeltető a piacról szerzi be, a felügyeletet és diagnosztikát részben saját, részben önálló cég végzi. Az előre nem tervezhető karbantartást az üzemeltető, a tervszerű kitérő és alkatrészcseréket, karbantartást általában külső cégek végzi. Jelen pillanatban nincs olyan egyértelmű álláspont, amely bármelyik megoldás (in House – vagy outsourcing ) teljes körű előnyét alátámasztaná, valószínű a következő időszakban ez a fajta együttműködés fenn maradhat. Szeretném megjegyezni, hogy tényleges elemzés talán soha nem készült, a döntések általában valamilyen prekoncepció (például létszámcsökkentési elvárások) mentén születtek. Lőkös László


32

Karbantartási stratégia elemei  Megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező, gazdaságos konstrukciók kiválasztása LCC költségek figyelembevételével  Kiindulási minőség pontos meghatározása (műszaki technológiák, eljárások, kivitelezők minősítése)  Pályaállapot felmérése  Kitérők teljes cseréjének módszerei  Nagygépi karbantartás alkalmazott eszközei, technológiája  Karbantartás a fő alkatrészeken  Megelőző karbantartás  Használt anyagok újrahasznosítása

Lőkös László


33

Pályaállapot felmérés a kitérőkben  Vizuális inspekció  Kézi mérések  Nyomtávolság, ívsugár ellenőrzés, működési méretek  Kisgépi mérések  Méretek és geometria,  Ultrahangos vizsgálat  Örvényáramos vizsgálat  Mérés mérővonatokkal  Méretek és geometria  Ultrahangos vizsgálat  Örvényáramos vizsgálat  Alépítmény diagnosztika  Folyamatos kitérő monitoring

Lőkös László


34

Kitérőkarbantartás a kitérők fő elemein – ajánlás új módszerekre Ágyazat - ágyazatragasztás Aljak - új típusú aljak alkalmazása Kapcsolószerek - Track Sure csavarok Sínek hegesztése - HR hegesztés Szigetelt sínek – pályában történő javítás Félváltók, keresztezések:  Felrakó hegesztés  Sínköszörülés  Egyéb szerkezetek a kitérőkön  Görgős csúcssín alátámasztó rendszer  Sínkenés  Váltófűtés      

Lőkös László


35

Ágyazatragasztás – oldalírányú ellenállás növelése

Lőkös László


36

Aljpapucsok alkalmazása

Lőkös László


37

Új típusú aljak

Polimer kompozit alj

Újrahasznosított szintetikus anyag Lőkös László


38

TRACKSURE ellencsavaros csavarrögzítő rendszer

Lőkös László


39

Szigetelt kötések javítása

Lőkös László


40

Sínfejhibák javítása Themit Head Repair hegesztéssel

Lőkös László


41

Sínfejhibák javítása Themit Head Repair hegesztéssel

Lőkös László


42

Felrakó hegesztés kivölgyelődött síneken

Lőkös László


43

Felrakó hegesztés kivölgyelődött síneken

Lőkös László


44

Felrakó hegesztés csúcssíneken

Lőkös László


45

Felrakó hegesztés (mangán alapanyagú) keresztezésekben

Lőkös László


46

Kitérőjavítás gazdaságossága - FÉLVÁLTÓ

Félváltó:  Új ár:  Javítás vágányban:

~ 3.500.000,-HUF ~ 1.017.500,-HUF

Javítási költség az új anyagár 29 %-a

Lőkös László


47

Sínfejrepedezettségi (Headcheck) hibák javítása

Hibák kezelése

Railshape Eco – Vezetőfelület csiszolása Unimog – Futófelület csiszolása Lőkös László


48

Sínfejrepedezettségi (Headcheck) hibák javítása Köszörülés után

Köszörülés előtt

Lőkös László


49

Kitérő köszörülés

Egyenes tőssín

Örvényáramos mérési grafikon

Lőkös László


50

Görgős csúcssínrögzítők

Lőkös László


51

TracksafeLube

Lőkös László


52

Sínkenés - TracksafeLube

Lőkös László


53

Váltófűtés

Lőkös László


54

További javaslatok LCC költségek figyelembevétele a teljes kitérők, kitérő alkatrészek javításának tervezésénél. Első karbantartás mielőbbi bevezetése (beépítés után max. fél éven belül működési méretek ellenőrzése beállítása, fáncosodási hibák eltávolítása köszörüléssel). Specializált szaktudású és felszereltségű karbantartó egységek létrehozása. Koncentrált pályán kívüli alkatrész felújítás. Üzemi kitérőalkatrész felújítás bevezetése.

Lőkös László


55

Köszönöm a megtisztelő figyelmet Thank you for your attention MÁV-THERMIT Kft. 2030. Érd. Tolmács u 18 +36 23 521450 [email protected] www.mav-thermit.hu

Lőkös László


56

KARBANTARTÁSI STRATÉGIÁK VASÚTI KITÉRŐKÖN. Lőkös László október 15

Recommend Documents