NÉPEK
K A R Á C S ONY A
Karácsonyi lexikon A
!"#$% '()%*+ – Egyes német családoknál még ma is él a szokás, így advent első napján fölállítják az ún. adventi házikót. A keménypapírból készíte" színes házmodell kivágható-hajtogatható nyomtato" változatait a két világháború közö" a könyvés papírüzletekben is árulták. Később színes vékony bádog változatai is elterjedtek. Ahol ezek nem őrződtek meg, o" a maguk készíte"e papírházikót helyezik el a nappaliban évről évre. Annyi ablakkal készítik, ahány nap van hátra az ünnepig. Az adventi naptárral ellentétben a házacska nem rejt ajándékokat, csupán abban segít, hogy a gyerekek várakozását enyhítse, s a lelki készülődésüket szolgálja. A papír épület utolsó ablakát a szentesti vacsora kezdetén kell kinyitnia hagyományosan a legfiatalabb családtagnak, a házikó kapuját karácsony napján a közös reggelizés alkalmával kell kitárnia a legidősebb gyereknek, a bezárás feladata pedig az ünnep lezárásaként a nagypapa, vagy a nagymama dolga.
A,-./0!"# 0,12 – A cseh és a szlovák karácsonyi hagyományokhoz kapcsolódó, ma is legelterjedtebb jóslásnak egy piros alma ke"évágása számít. Szenteste a vacsora befejeztekor a családfő nagy izgalmak közepe"e vízszintes irányban, a legnagyobb szélességénél vágja ke"é az ünnepi asztalon eladdig gyanútlanul bazsalygó gyümölcsöt. Midőn ez megtörtént, lerakja a kezéből a kést, kis hatásszünetet tart, majd egyszerre felmutatja mindkét felét az egybegyűlteknek. Amenynyiben a ke"észelt alma magháza csillagformát mutat, mindanynyian fellélegezhetnek, mivel ez a következő karácsonyestig tartó sikeres és boldog hónapokat ígér. Ha azonban a magtokokból csillag helye" inkább keresztre emlékeztető rajzolat tárul fel, az arra utal, hogy szörnyen nehéz esztendő vár a családra. A#34.,5%. – Ízes, régi, szép magyar kifejezésként ismert szavunk a vásárfia, amely a vásárból hazavi" apró meglepetés hagyo-
mányos elnevezése volt. Ehhez hasonló szóalkotással Magyarországon kezdetben angyalfiának nevezték a karácsonykor átado" ajándékokat is. Később azonban, mivel a protestáns vallások hatására karácsonyi ajándékhozóként a katolikus családokban is egyre inkább Jézust (Jézuskát) emlegették, a kifejezés lassan kikopo" a köztudatból. A#34.,'.6.#3 – Az I. világháborút megelőző évek karácsonyainak díszítési újdonsága volt. A hirdetések tanúsága szerint Magyarországon 1907-ben jelent meg először. A karácsonyfára függesztve egyszerű csenge"yűként működhete", oly módon, hogy rázni se kelle". A belsejébe helyeze" gyertyácskákat meggyújtva – gyerekszemnek láthatatlan beavatkozással – mintegy varázsütésre, egyszerre csak felzenge". A korabeli leírás szerint: „a három meggyújto! gyertya működésbe hozza a hajtó kereket és az erre erősíte! golyók megütik a harangot és ezáltal ezüstcsengésű harangszó hallatszik úgy, hogy fiatalt és öreget egyaránt karácsonyünnepi hangulat hatja át.” Meleg kályhára állítva gyertyaláng nélkül is működö". Változatainak meglehetősen borsos ára (1,5 - 2 korona) csak a tehetősebb családok körében tehette népszerűvé. A67-82(2 – Az Ipoly-menti falvak eladó sorban lévő lányai karácsony éjszakáján szentelt vízzel mosták meg az arcukat és úgy aludtak el, hogy alaposan meg sem törölték azt. Abban mesterkedtek – több-kevesebb sikerrel –, hogy az elalvásig mindenképpen maradjon a bőrükön néhány cseppnyi a különleges permetből. Arra fele ugyanis makacsul tarto"a magát a néphit, hogy ilyen-
6604
kor – de csakis ekkor – feltétlenül megjelenik az álmukban a majdani vőlegény, hogy letörölje róluk az ügyesen megőrzö" szentelt harmatot. A jövőbelátás képességének reménye megért a számukra ennyi kényelmetlenséget. A9$+-2$8; – Vietnam legnépesebb metropoliszában, Ho Si Minh-városban (az egykori Saigonban) él az ország legnagyobb keresztény közössége. Karácsony napjaiban annyian keresik fel a belvárosi székesegyházat, vesznek részt a miséken – ünnepelnek a jeles alkalomra szépen feldíszíte", estére kivilágíto" templomtéren –, hogy hosszú évek óta, valósággal megbénítják a forgalmat. A hatóságok a gyalogosok és kerékpárosok biztonságának megóvására más megfelelő forgalomtechnikai megoldást nem találtak, így a belvárosból a legutóbbi karácsonyok alkalmával kitilto"ák a gépjármű közlekedést. Ezt az intézkedést a buddhista helybeliek is örömmel fogadták, mert erősen javít a dél-vietnami nagyváros légszennyeze"ségi mutatóin. A karácsonyt ők afféle környezetvédelmi ünnepként élik meg. Á,,.$<"2)1,3"$12 – Kelet-európai legenda szerint karácsony éjszakáján a gonosz lelkek az első éjféli harangszó felhangzásakor egy fertályórára erejüket vesztik. A néphit úgy tartja, ilyenkor az állatok is emberi szóval kezdenek fecsegni. Azok számára, akiket erre az égi hatalmak kiválasztanak mindez halhatóvá is válik. Jellemző, hogy a századokon keresztül közszájon forgó, s írásban is rögzíte" történetek legtöbbjében a lábasjószágok a gazdáikra panaszkodnak, vagy beárulják félrelépő gazdasszonyaikat. Néhány esetben azonban hálából rejte" kincsek nyomára ju"atják a szűkölködőket. Hasznos dolog tehát az állatokkal tisztességesen bánni, a lehetőség határáig kímélni őket. E hiedelemnek jelentős szerepe lehet abban, hogy karácsonykor a háziállatoknak is nagyobb figyelemben, törődésben, extra-ellátásban van részük.
B
.)2.,%*8-$(, – Noha a karácsonyfa állítása o" is egyre népszerűbb, Görögországban és Cipruson sok családban őrzik még a régi módit, s inkább egy, dró"al a széleinél fogva felfüggeszte" fatál központba állításával jelzik a karácsonyt. A tál fele", a drótok találkozásánál egy fakereszt, s egy köré csavart bazsalikomszál lóg. Ez utóbbit a tálba öntö" friss víz tartja életben. A család egy tagja (rendszerint az anya) gondoskodik arról, hogy az előző napi vízzel az összes szobát enyhén meghintse, majd a bazsalikom ölelte keresztet megmártsa a frissen feltöltö" vízben, s másnapig felakassza az eredeti helyére. A hagyomány szerint ez az eljárás teszi megközelíthetetlenné a ház valamennyi helyiségét a Föld mélyéből karácsony táján előbújó koboldoknak, akik amúgy kioltanák a tüzet és megsavanyítanák a tejet is a házban. B"$,"'"-"* 2)1;213!"62"#4" – Olaszországban minden esztendőben megrendezik a különböző itáliai és külföldi városokban, egyházközségekben s iskolákban készíte" betlehemes remekműveket. Magyarországról is mindig számos pályázat érkezik. Műkedvelő és hivatásos iparművészek egyaránt indulhatnak a versenyen. A másik nagyhírű szépségversenyt Lengyelországban, Krakkóban tartják. A versenyműveket – amelyeket náluk csak helyi lakosok készíthetnek – december első csütörtökjén mutatják be a város főterén. A déli harangszó ala" kézbe veszik, vállra emelik a díszes munkákat, s ünnepélyes menetben, zenekísére"el viszik át a helyi Várostörténeti Múzeumba. O" zsűrizik és kiállítást is rendeznek belőlük. Tavalyelő" és tavaly már száznál is több pályamunkát kelle" a műítészeknek elbírálniuk. B8. – A karácsonyfára helyeze" girland az édenkerti bűnre csábító kígyót megtestesítő jelképként került a Tudás fájának almáira emlékeztető színes gömbök mellé. A karácsonyfadísz a nyakra-váll-
ra vethető női prémről, az pedig az óriáskígyóról kapta a nevét. B0,72=72*1)12 – Magyarországon is honos adománygyűjtő játék volt, amelyet – az újjáélesztési kísérletek ellenére – teljességgel kiszorítani látszik a betlehemezés szokása. A bölcsőcskézésben kizárólag lányok ve"ek részt. A Máriát alakító szereplő leült a felkerese" házakban, s az ölében tarto"a a kis Jézust megtestesítő, bölcsőben fekvő babát. A családra mondo" jókívánságok után körbevi"ék a szobában, hogy a família aprajanagyja áhítatos csókjával illesse a Jézus-baba arcát. A csók lehetőségéért és a jókívánságokért ado" ajándékokat az ugyancsak körbe vi" – a csókdosás idején éppen üres – bölcsőcskébe te"ék. B>#<872(#.$ – A kései bocsánatkérés is bocsánatkérés. Ráadásul nem is jövedelmez rosszul! Mivel a szentestét a legtöbben odahaza, vagy családi-baráti körben töltik, a szállodák látogatóinak száma jelentősen megcsappan. 2004ben járta be a világsajtót egy leleményes hoteltulajdonos újítása, aki a londoni belvárosban levő Travelodge nevet viselő vendégfogadójában újszerű kedvezményt vezete" be. Meghirde"e, hogy minden olyan házaspárt, amelynek női tagja a Mária (Maria), a férj pedig a József (Joseph) nevet viseli, s ezt hitelt érdemlően bizonyítani is tudja, karácsony éjszakáját ingyen töltheti a szállodában. E lépésével – fejte"e ki a brit lapoknak – szeretne bűnbocsánatot nyerni az egykori szálláshely-tulajdonosok és mai utódaik számára, amiért nem gondoskodtak kellő időben arról, hogy Jézus születésekor legyen megfelelő számú szabad szoba Betlehemben. Hogy mennyit nyert az üzleten, le"-e folytatása, követője a kezdeményezésnek, nem születtek tudósítások. Természetesen arról, hogy a kellő körültekintés hiánya valóban bűnnek minősüle, illetve hogy megadato"-e az érinte"ek számára a várva várt bűnbocsánat, egyelőre szintén nem érkeze" hír.
6605
C
' 6 % 2 $ * % # , % - !( , . 2 ) $( 2 – Nürnbergben karácsonykor kétévente i'úsági szépségversenyt rendeznek a lányoknak. Nem nevezhet be akárki. Kikötés, hogy csak olyan helyi születésű 16 és 19 év közö"i életkorú i'ú hajadonok indulhatnak, akik hosszú szőke hajkoronát viselnek. A versenyre ráadásul erősen hullámossá kell rendezniük frizurájukat, különben esélyük sincs a győzelemre. A nyertes két esztendőre megkapja a Christkindli képviseleti jogát (őt tekintik helyi megtestesítőjének), de ő lesz a karácsonyi vásár nagykövete is. Feladatai közé tartozik, hogy a kórházakba, az árvákhoz és az idősek o"honaiba elju"assa az ajándékokat. C9*86'%#$12 – Szerbiában kialakult több évszázados szokás, hogy a következő évi jó termés és egészség reményében, amikor portája ajtaján beviszik a feldíszítésre szánt fenyőt (néhol a már feldíszíte" karácsonyfát), a házigazda gabonát és cukrot hint az ünnepi szállítmányra. C2%,,.3"-<"6 – Lengyelországban, elsősorban a valaha porosz uralom ala" álló vidékeken, a néphagyomány szerint a karácsonyi ajándékokat a „Gwiazdor” (a Csillagember) hozza. C2%,,.35%?* – Észak-Finnországban ma is élő néphagyomány a középkori eredetű Tiernatytö (Csillagfiúk) elnevezésű játék. A csillagfiúk éppúgy házról házra járnak, mint mifelénk a betlehemesek, azzal a nem csekély különbséggel, hogy ők a napkeleti bölcsek (háromkirályok) és az általuk felcsigázo" érdeklődésű Heródes király szempontjából idézik fel a születés történetét. Az énekes produkcióért és a felkerese" családokra mondo" jókívánságokért cserébe nekik is ajándékokkal kedveskednek. C2%,,.32)+6+ .*7%+ – A karácsony megünneplésére készülő emberek az esztendő más időszakában megszoko"nál jóval több élelmiszert és sok – jelentős értékű
6606
– ajándékot vásárolnak. Ilyenkor a becsapásukra szakosodo" üzérkedő hivatalos és zúgkereskedők száma is megnövekszik. Olyan áruk is gazdára lelnek, amelyeket nyugodtabb napokban – rossz minőségűk, vagy veszélyességük mia" – lehetetlen lenne eladni. A magyar hatóságok 2007-ben, Európában elsőként, összehangolt adventi fogyasztóvédelmi „hadjáratba” fogtak. Az azóta évente megrendeze" szigoríto" és magas hatásfokú – a fogyasztóvédelem, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a tisztiorvosi szolgálat, az adóhivatal és a munkaügyi felügyelet részvételével zajló – ellenőrzés-sorozat kapta ezt a zengzetes, s alkalomhoz illő visszatérő nevet. C2%;*"72%,,.3 – Észtország északi térségeiben kedveltek a csipke és horgolt karácsonyfadíszek, amelyeket hagyományosan csak akkor illik kifüggeszteni, ha azokat a család lányai, asszonyai készíte"ék. Alakjuk minden esetben csillagforma, de ezen belül a legkülönfélébbek lehetnek, sok esetben hópihére emlékeztetnek. Ahol őrzik a szokást, a karácsonyi üdvözlet mellé a távol levő családtagok számára is borítékba tesznek egy-egy ilyen lapos díszítményt, hogy a kis kézimunka az illető fáján is jelezze a felbonthatatlan köteléket. C29,.,8#3*86# – A tavaly decemberi számunk hasonló öszszeállításában említést te"ünk arról, hogy Cromwell miként tilto"a be Angliában a karácsonyt. Illendő hát, hogy olyan vezető személyiségről is megemlékezzünk, aki saját országában a karácsony elterjesztésén tüsténkede". Mongkut thaiföldi király fia, Csulalongkorn (az Ötödik Ráma) 1883 decemberében újsághirdetésben hívta fel ala"valóinak a figyelmét arra, milyen szép szokás karácsonykor egymást megajándékozni, s mennyire nemes dolog a karácsonyi családi ünneplés. Úgy vélte és úgy hirde"e, hogy vallástól függetlenül érdemes az ünnep a meghonosításra. Köz-
reműködésének volt köszönhető első ízben, hogy a karácsonyt nem-keresztények is ünnepükké te"ék.
D
@2);+*, @2)58#(, – Ukrajnában műpókot és pókhálót is tesznek a karácsonyfára – adtuk hírül néhány éve. Az ukrán szokás kialakulásáról azonban nem ejte"ünk szót, pedig igen szép népmonda az alapja. Eszerint egy, a gyermekeivel iszonyatos szegénységben tengődő, de hatalmas hitű özvegyasszonyt érte a csoda. Méltón akarta ünnepelni a Megváltó születését, de semmiképpen nem tudo" pénzhez jutni, örült, hogy néhány egyszerű falatot össze tudo" koldulni. Egy nap valahonnan fenyőtoboz hullo" a kunyhójuk földpadlójára, s egy kis fenyőmag gyökeret vert, majd gyors növekedésnek indult. Hiába örültek a gyerekek, nem telle" díszekre, még csak papírra se, hogy abból hajtogatnának. Karácsony reggelére egy pók azonban befonta az összes fenyőágat, s amikor a napsugarak végigkúsztak a pók mesterművén, a különös pókháló egyes szálai arannyá, más szálai ezüstfonállá váltak. Az ukránok máig vallják: karácsonykor pókhálót találni, szerencsét hoz. Ezért tesznek díszpókot és műpókhálódíszeket a fákra.
E
,2= -.34.6862)(3% *.6(728#45(* – Lukács László néprajzkutató szerint a magyarországi karácsonyfa-állítás szokását három előkelő hölgy veze"e be. 1819-ben József nádor harmadik felesége, Mária Doro"ya wür"embergi hercegnő Budán, 1824-ben pedig Brunszvik Teréz grófnő Martonvásáron állíto" fel Bécsből hozo", feldíszíte" fenyőt. Podmaniczky Frigyes báró viszont azt meséli naplójában, hogy édesanyja, egy szász királyi miniszter leánya, a drezdai Noszticz-Jackendorf Elza grófnő honosíto"a meg családjukban a karácsonyfa-állítást 1828-ban. E)F2$5F6 "$12 – A Farkas György által a gyimesi csángókról forgato" dokumentumfilm-
ben (Csángómese, 2004) így emlékezik gyerekkorára az egyik megszólaló: „Karácsony reggelén édesanyánk a mosdóvízbe fémpénzt te!, arról kelle! mosakodjunk, hogy a következő nyáron egészségesek (…) legyünk. Úgy tudták, hogy Jézus is ilyen ezüstös vízbe ferede!.” É,"$ !%)" – Norvégiában a karácsony elmaradhatatlan italkülönlegessége az akevi" (aqua vitae – azaz élet vize), amely köménnyel fűszereze" burgonyapálinka. É#"* 1,9$(# – A karácsony igazi főszereplői – és korántsem csak a betlehemi kisded okán – a gyermekek. Az ő ünnepi csodavárásukra, készülődésükre mindenü" nagy az odafigyelés. Finnországban, hogy az ajándékok beszerzésekor, elrejtésekor, a fenyődíszítéskor ne lábatlankodjanak odahaza a templomokban előre meghirdete" időpontokban karácsonyi ének- és mesedélutánokat rendeznek a számukra. Hogy, hogy nem ezek egyike mindig a szenteste délutánjára esik, így téve kényelmessé és titok telivé az o"honi készülődést. É2).*/", – Új nyugat-európai hóbortként terjed, hogy a gyerekek szobájában iránytűvel megkeresik az északi pólushoz legközelebb eső szegletet, majd a fal azon pontjára felhelyezik az üzletekben különféle méretben és kivitelben kapható, vagy maguk készíte"e Észak-szimbólumot. A Mikulás szánja ugyanis az új keletű legenda, rajz- és játékfilmek szerint arról hozza a karácsonyi ajándékokat. Persze csak a jó gyerekeknek! A képecskéket, domborműveket az erre való egész éves emlékeztetőül, pedagógiai megfontolásokból szögelik a falra.
F
.*.#(, – Sokfelé úgy tartják, hogy az az igazi ajándék, amelyet maga készít az ember, egy kis csekélységet pedig illetlenség visszautasítani. Walesben régen nagy divat volt karácsonykor egy-egy kézzel farago" fakanállal meglepni azokat a lányokat, elvált és özvegyasszonyokat, akik
tetsze"ek a kanálkészítő (vagy fakanálvásárló) férfiembernek. A XVII. század környékén kialakult és a XIX. végén még általános szokásként őrzö" hagyomány a körmönfont udvarlás kezdő fejezete volt. Óvatos szerelemnyilvánításként került a kanál átadásra, ami általában a karácsonyt megelőző napokban történt, mivel ilyenkor visszautasítani egy apró ajándékot nagy sértésnek számíto". Az adományozó pár nap múlva így is egyértelmű választ kapo". A szenteste ugyan Walesben is a családoké volt, ám másnap nyitva álltak a házak kapui, hogy jókívánságait némi poharazgatás melle" bárki elmondhassa. Sok szerelem – ahogy mondani szokás – karácsonykor kezde" szárba szökni. Amennyiben ugyanis a kiválaszto" hölgy szerete"el fogadta a közeledési szándékot, szívének kedves volt az udvarló személye: az illető a karácsonyi látogatásakor megtalálta fakanalát a konyhafalon. Ha nem lá"a o", nagyobb sértés, kellemetlenség és szégyenérzet nélkül élhe"e meg a visszautasítást. Ma már többnyire csak puszta kedveskedésnek számít (persze némi felhanggal) a fakanál-ajándék. Olyanok adják egymásnak (már nők is a férfiaknak), akik nagyon is biztosak egymás érzelmeiben. Sok családban a konyhából a nagyszobába került a kedves kis tárgy. A nagyapa vagy dédapa tárgyiasult szerelmi vallomása, amit a dédmama vagy nagymama oly gondosan őrzö", karácsonykor – rájuk is emlékeztetve – o" lóg a karácsonyfa egyik központi helyén. Szinte sürgetik, hogy felmenőik kanálkái is melléjük kerüljenek. F"'16 3.,.-< – Örményországban sok helyen a karácsonyfák mellé a csúcsánál egy kissé magasabbra egy fehér galambot formázó szobadíszt is felakasztanak az ünnep idejére, amely a békét jelképezi. Szlovéniában karácsonykor ugyanígy fehér galambot lógatnak a mennyezetre, de o" a helyi hagyományok ezt a szentlélek jelképének tekintik.
F"'16 2).,-. – Litvániában két legyet ütnek egy csapásra, amikor a másu" is hagyományos karácsonyi díszítőelemet, a szalmát, különböző eljárásokkal kifehérítik. Úgy mondják: „a sorsot fehérítik”, azaz nemcsak díszeket, szerencsésebb jövőt is készítenek. Staudinukainak hívják az ilyen fehér szalmából font karácsonyfaés asztaldíszeket. Ezek egyszerre idézik fel a betlehemi jászolt és a télen arrafele többnyire mindent elborító hó színét. A hagyományosan díszíte" litván karácsonyfa csúcsdísze mindig fehér szalmakereszt. F",5?/'.$+ @2)"* – Egyelőre elsősorban az amerikai és kanadai karácsonyi dekorációs kellékek közö" nyertek nagyobb tért, de hollywoodi filmek hatására már néhány nyugat-európai országban is terjedőben vannak a házak homlokzatán, tetején, illetve az előkertekben rögzíte" felfújmányok. Ezeknek a felfújható díszeknek kétségtelen előnyük, hogy terjedelmes méretük ellenére is pillesúlyúak, használat után, leeresztve pedig kis helyen és könnyen tárolhatók. Szépségükről és giccs-szerűségükről persze ádáz vita dúlhat, hiszen nagyságbeli különbségük ellenére sem nehéz egy 20 centiméteres kerámia kerti törpe és a 8 méter magas Mikulás közö" felfedezni az ebbéli hasonlatosságot. Egy életnagyságú felfújható rénszarvast és hóembert, a kémény mellé függeszte" télapósapka-kesztyűpu"ony hármast talán csak azok a nagy hógömbök múlják felül, amelyeknek átlátszó palástja mögö" – ha kellően felrázzák – hóesést is látni. Újabban már kisszériás, művészek által terveze" felfújós figurákat is gyártanak és hirdetnek. F1#45"2)$%!(, – Medellin, Kolumbia második legnagyobb városának nevezetessége, melyet évről évre karácsonykor rendeznek meg. A folyóra kis mécseseket tesznek ilyenkor és ezek fénye bevilágítja a várost. A Costa Rica-i Fények Fesztiválja San Joséban
6607
ezzel szemben egy tűzijátékkal kísért, fénykompozíciókkal és fáklyákkal történő tömegdemonstráció, ami éppígy fontos turistacsalogató látványosság.
G
.3'.#$ <.<. – Ő az örményországi Mikulás, aki hagyományosan december 31-én hordja szét az ajándékait mindazokhoz, aki erre jó magatartásukkal rászolgáltak. G,+<92)60;$"$12 – Kolumbiában szokás karácsonykor az üzletekben árult előrenyomo", színes hártyapapírlapokból a kijelölt helyeken hajtogatva és összeragasztva egy-egy nagy gömböt készíteni. Ügyes összeillesztéssel belülről az elkészült glóbuszon pontosan úgy helyezkednek el a kinyomtato" földrészek és országok, ahogy a valóságban. Csak az alján van eltérés, mert ahol egyébként az Antarktisz van, ezeken nyílás marad szabadon. E lyuk peremétől a gömb közepe felé egy merev drótkeret által rögzíte" nagyobb teamécses áll. A kész szerkezetet szenteste éjjelén egy kisebb magaslatra viszik, s miután meggyújtják a mécsest, addig tartják, amíg a felmelegedő belső levegő a magasba nem emeli. Az elengedéskor egy távol levő ismerősnek, külföldi jó barát-
6608
nak kívánnak valami kedveset. Úgy hiszik, hogyha messze száll a gömb, a karácsonyi kívánság is beteljesül. G41-(#$ *.6(728#45. – A tokiói Takashimaya áruház korábbi karácsonyi gyémánt torta-akciójának sikerén felbuzdulva 2007-ben egyenként 1,2 millió euróért (valamivel több mint 300 millió forintért) karácsonyfára emlékeztető – konzervált rózsákból álló – 40 cm magas tornyocskákat hozo" forgalomba. A karácsonyfadíszek szerepét százkarátos, valamint két-háromkarátos gyémántok töltö"ék be rajta. G4"6-"*-J1)92 *06-"#"$ – A vallásos máltaiakban sokáig tusakodo" a gondos szülő a hívő kereszténnyel. Az alig néhány esztendős gyerekek hancúrozása, sírása sokszor elve"e ugyanis a karácsonyi éjféli misék áhítatos hangulatát. O"hon hagyni az apróságokat csak felügyele"el lehete", kihagyni őket a karácsonyi misztériumból, nem tűnt túlságosan keresztényi gyakorlatnak. A megfelelő megoldásra 1921-ben, Hamrun városában juto"ak. Ekkor és o" rendezték meg ugyanis először az esti sötétedés első óráiban azt a gyermek-Jézus körmenetet, amelyen elsősorban a
gyermekek és kisgyermekes szülők ve"ek részt. Akik végigmentek, követve a Betlehembe igyekvő Szent Család, és a kis Jézus szobrait, az azokat kísérő egyházi vezetőket és az egész úton éneklő gyermekkórusokat, mentesültek az éjféli mise köteleze"sége alól. Ma már a legtöbb máltai gyülekezet megszervezi a saját gyerekkörmenetét, amin a felnő"ek is egyre nagyobb számban vesznek részt. Mivel korábban az eredeti helyszínen nagyon gyér volt a közvilágítás, mindenki o"honról hozo" mécsessel, fáklyával, gyertyákkal, gáz- és olajlámpákkal, kerékpárfényszórókkal, lampionokkal érkeze". Ezt a hagyományt is őrzik, s hogy a gyerekek élményét fokozzák, valamennyi templomnál a körmenet idejére kikapcsolják az utcai fényforrásokat.
H
(68- *.6(728#4 – Vannak országok, amelyekben a nyugati és a keleti keresztény egyházak karácsonyát is megünneplik. A szentestét azonban legtöbbször egy olyan országban ülik meg, amelynek nem is keresztény az államvallása. A karácsonyünneplés „bajnoki címe” ugyanis Izraelé, ahol évente háromszor is karácsony van. Az o"ani, negyvennél több keresztény vallási közösség december 25-én, január
7-én és 19-én emlékezik meg Jézus Krisztus születéséről. Először a nyugati rítusú keresztények, azután a Julianus-féle naptár szerint élő ortodoxok, majd végül a külön szertartások szerint ünneplő örmény ortodox egyház hívei számára köszönt be a karácsony. H"6+ "2-/($1* – A Néprajzi Lexikon szerint már a XI. század végéről származó Tractus Stellaejátékban is helyet kapo", mely Hartwick győri püspök szertartáskönyvében maradt ránk. Azokat a bibliai eseményeket jeleníti meg, dramatizált műkedvelő színielőadásban, amely a háromkirályoknak Heródes palotájában való megjelenésétől, a betlehemi történéseken keresztül az aprószentek – a királyi parancsra végrehajto" csecsemőgyilkosságok – történetéig vezetnek. A századforduló körül hazánkban bányásztársulatok magyar, német, szlovák és román nyelven adtak elő Heródes-játékot. A kézikönyv arra is felhívja a figyelmet, hogy a Heródes-játék a lengyeleknél, románoknál, ukránoknál is nagyon népszerű. Bábokkal előado" formáját is ismerik, a hordozható bábtáncoltató betlehemet német nyelvterületen például HerodesKasten-nek hívják.
J
.#228# *@216$12" – Svédországban az egyik legáltalánosabb karácsonyi étel hivatalos neve. Hagyma, krumpli, tejszín és haldarabok ízletes keveréke, kisütve. J1372.;-,.-"$$. – Az ónfóliából készült hagyományos fémfüzérek új formájaként az 1920-as, 1930as években jelentek meg „EisLame"a” néven a jégcsap alakú karácsonyfadíszek. Minél jobban meghúzták a kis, különleges fémspirál alját, annál vékonyabb és hosszabb „jégcsappá” vált, így mindegyik egyedivé volt varázsolható. Többet is lehete" egymás közelébe függeszteni anélkül, hogy unalmassá vált volna a dekoráció. Ezért is terjedhete" el nagyon gyorsan, s használták tömegesen még az 1960-as évek végén is.
I
J132)8<68* – A kanadai Labrador City lakóinak sajátos karácsonyi versengését egyre nagyobb idegenforgalmi érdeklődés kíséri. Az egyes családok díszvilágításban fürdő házai is figyelemreméltók, ám igazi látványossággá az a szokásuk vált, hogy házaik elő" termetes jégszobrokat helyeznek el. Mivel arrafelé többnyire farkasordító hidegek vannak, a helyi jégszobrászok alkotásai sokszor még február elején is megtekinthetők.
I2$"#2.68* – Szlovénia egyes vidékein így nevezik a karácsonyi vacsorának o"hont adó szoba azon részét, ahova a családi megemlékezés kezdetekor a családfő behozza a Szent Családot, a kis Jézust és rendszerint a pásztorok imádását bemutató házi betlehemet, amely elő", annak elhelyezése után az egész család imádságot mond. Csak ezután ülhetnek asztalhoz. Vízkeresztkor a hazavi" templomi szenteltvízzel mindig ezt a sarkot hintik meg először.
J",-")?2)(2 – Különleges, karácsonyhoz kötődő szabadvízi úszásnem. Angliában több mint ötven éves hagyomány alapján rendezik meg karácsony másnapján, a La Manche csatorna jéghideg hullámverése közt. Kijelölt táv nincs, mindenki addig úszik, ameddig képes elviselni a dermesztő hideg és a mozgását nehezítő ruhadarabok együ"es fékhatását. Jókora közönséget vonzó lidércnyomásos látvány lehet azt szemlélni, hogy 100-300 kalapos, öltönyös, esernyős vagy éppen pizsamás úrnak, arab sejknek, Mikulásnak, feldíszíte" karácsonyfának, bohócnak öltözö" fiatalemberek, apácának, tüllszoknyás bale"kisasszonynak, hawaii tán-
*8#/(6(2 – A gyulai románok körében honos karácsonyi népszokás, melynek során a gyerekek egy Máriát és a kis Jézust ábrázoló szent ikonnal járják sorra az ismerősök házait, hogy énekükért és szerencsekívánataikért, kisebb ajándékokban legyen részük.
cosnőnek, rendőrnek felruházo" hölgyek egy ado" jelre egyszerre szaladnak be a fogvacogtató, haragos víztömegbe, majd némi úszás után, testükre tapadó maskarákban, lilán szederjes ajkakkal vágtatnak ki a habokból a melegedőhelyet célba véve. Ekkora örültségre persze csak komoly összegek reményében vállalkozik bárki is. Ez esetben sincs szó másról, az úszás ugyanis jótékonysági célt szolgál. A nézők csak a megfelelő összeg leszurkolása után kárörvendezhetnek a didergő, péppé ázo" embertársaik fele". A rendezőség az így összegyűlt pénzadományokat minden évben más rászoruló réteg megsegítésére utalják át. J1)92*.,8;+* – 2000-ben a bűnügytörténelem talán legkülönösebb túszdrámája tarto"a izgalomban karácsonykor a belga embereket. A főváros több templomából – köztük a brüsszeli katedrálisból – és néhány vidéki plébániából is azt jelente"ék, hogy ellopták a betlehemi jelenetek központi figuráját. Huszonegy templom hívei versenyt szörnyülködtek egymással, mert a jászolban hiába keresték a kiállíto" jelenet s a karácsonyi ünnepkör főszereplőjét. Az eseményekkel párhuzamosan a belga idegenrendészeti központ bejárata elő" több százan éjszakáztak a kemény mínuszokban, hogy a hivatali nyitva tartás ala" bejussanak benyújtani a menedékjog iránti igényüket. A magát Jézus 2000 Mozgalomnak nevező i'úsági csoport lopta el a templomi csecsemőket, s egy nyilvános fővárosi előadást rögtönzö", belga környezetbe helyezve a betlehemi történéseket. Ennek során az idegenrendészeti bíró elé viszik a menedékjogokat kérő babákat, de a cigány Jézust, az ugandai Jézust, a palesztin Jézust, a csecsen Jézust egyaránt kiutasítja a hatóság, hiszen a jogvédők szerint a belga hatóság a valóságban is így jár el, megtagadva karácsony szellemét. Idegenként még az eredeti Megváltót is kiutasítanák – nyilatkozták rögtönzö" sajtótájékoztatójukon –, ha szállást
6609
vagy menedéket kérne tőlük. Az előadás után a túszul ejte" Jézuska-szobrokat rendben visszajutta"ák eredeti tulajdonosaiknak.
K
.*.2/+2,(2 – Fehéroroszországban – mint sok más helyen is a világban – a karácsonyt tartják a szerelemjóslás és jövendölés egyik legalkalmasabb időpontjának. Az eladósorba került belorusz lányok ilyenkor faluszerte összeverődnek, s egy-egy maroknyi kukoricát szorongatnak, melengetnek a tenyerükben. Egy kört formálnak, s egyenlő távolságra leteszik a kukorica halmokat, majd pontosan a kör közepére helyeznek egy korábban éhkoppra fogo" kakast. Miután mindez rendben megtörtént, egymást túlharsogva ki-ki arra kívánja rávenni a szorult helyzetbe került szárnyas jószágot, hogy pont azokból a szemekből kezdjen csemegézni, amelyeket ő helyeze" el a kínálatban. Akinek ez sikerül, örömmel veszi tudomásul, hogy a következő karácsonyt már asszonyként fogja ünnepelni. K.6(728#4 2)8-<.$/. – Szenteste napjának, december 24-ének népies magyar megnevezése volt, teljesen függetlenül a"ól, hogy valójában milyen naptári napra ese". (Így például karácsony szombatja akár hétfő, akár péntek, sőt vasárnap is lehete".) K"#416(, (2 – A görög katolikus egyház előírásai szerint karácsony éjfélkor kenyéráldás (lítia) van egy éjféli zsolozsma keretében, amelyet reggeli istentisztelet követ. K"6"2)$!(3(2 – A Magyar Katolikus Lexikonban is rögzíte" nemzetiségi népszokás szerint Hercegszántó sokác családjaiban a karácsonyi kalács közepére keresztet vágnak, majd bort öntenek a keresztbe, s csak ezután esznek belőle. K%<1*F,12 – A hagyományőrző beás cigány családok legfőbb karácsonyi törvénye szerint haraggal nem lehet az ázsunul dă Krisunt (a karácsonyestet) meg-
6610
ülni. Legkésőbb a szenteste beköszöntét meghirdető „vacsoracsillag” feljövetele elő" minden haragosnak meg kell békülnie. Ez nemcsak a sértéseket elkövetők számára jelent bocsánatkérési és jóvátételi köteleze"séget, hanem ugyanilyen súllyal nehezedik azokra is, akikre a megbocsátás feladata hárul. Régen mélyen hittek a haragos lélekkel megkezde" karácsony balszerencsét hozó erejében, így az egész közösség azon munkálkodo", hogy a látható és az esetlegesen lappangó ellentéteket is elsimítsa. K@!(#2(3,%2$. – Szó, ami szó, nem könnyű mesterség annak a meglepetésnek a kiválasztása, amit egészen biztosan örömmel fogad a megajándékozo". Sok kínos pillanat megelőzhető lenne úgy a keresgélés, mint az átadás során, ha pontosan tudnánk mi a másik szíve vágya. Ha viszont megmondaná előre, hogy mit akar, oda lenne a váratlanság varázsa. Dán polgári körökben régóta ismeretes, s bevált a recept e gond megoldására. O" csak az egy háztartásban élő családtagok megajándékozása zajlik teljesen titokban, ami viszonylag könnyen is megy, hiszen őket ismeri mindenki a legalaposabban. A külön családban élő testvérek, sógorok, sógornők, szülők és nagyszülők kölcsönösen „kötelesek” nyilvánosságra hozni egy legalább tíz tételt tartalmazó listát arról, hogy mit szeretnének kapni egymástól. Így aztán végül mégiscsak meglepetés lesz, hogy ezek közül mi kerül a karácsonyfa alá. K06*.,(72 – A máltai karácsonyok legjellemzőbb dísze, amelyet csak ilyenkor sütnek. Készítése mindenben megegyezik a hagyományos fono" kalácséval, kivételességét csak a végteleníte" alakja adja. Vannak családok, amelyek színes szalagokkal, afféle kopogtatódíszként szenteste délelő" jén az ajtajukra is kifüggesztik, de a legtöbben az ablakaik üvegei közé, illetve üzletek kirakataiba zárják közszemlére. A vacsora idejére többnyire az asztal közepére
kerül. A közös imádkozás után a legidősebb családtag töri meg, s a legi'abbtól kezdve ad belőle egyegy darabkát mindenkinek. K06$(#7 – Skandinávia valamennyi országában általános szokás, hogy szenteste a vacsora után, mielő" a karácsonyi ajándékok kiosztásra kerülnek, a család tagjai kézen fogják egymást és különféle ünnepi dallamok hangjaira körbetáncolják a karácsonyfát. Ez az első, legfőbb és legértékesebb ajándék, a többiről, a tárgyiasult ajándékokról csak ezután szabad lehántani a csomagolópapírt. K6%2)$9251#4 – Különleges gyertyakompozíció. Kialakulásának gyökerei Morvaországhoz kötik, ahol az 1800-as években már készíte"ek ilyeneket a hívek. A cseh-morva legenda szerint úgy születe", hogy a templomi Betlehemben fekvő kisdedhez ille" minden hívőnek ajándékot vinni. Az egyik szegény család gyerekei valami különlegest szántak oda, de nem igen volt pénzük. Megörültek, amikor összekuporgato" garaskáikért az egyik piaci kofánál nagyon olcsón kaptak egy narancsot. Már kifize"ék, amikor kiderült, hogy azért volt olyan olcsó, mert az egyik oldalán már enyhén rohadt és penészes volt a portéka. Törték a fejüket, s végül azt találták ki, hogy kivájják a rossz részt, s egy gyertyát dugnak a mélyedésbe. A lánytestvér leoldo" a hajából egy piros szalagot, és a közepénél átkötö"e vele a narancsgömböt. Hogy a helyén maradjon a szalag, négy kis ágacskát szúrtak bele s a végére pár szem aszalt gyümölcsöt és mazsolát tűztek. Elvi"ék a templomba és a kapu elő" meggyújto"ák a gyertyát. A pap nagyon megdicsérte őket, mert gyönyörű jelképet alko"ak, hiszen – mint mondta – a narancs a földkerekséget, a szalag az Egyenlítőt, a színe pedig a Megváltó vérét, a gyertya az Isten szeretetét, a négy botocska a négy égtájat és a négy évszakot, a gyümölcsök pedig a föld és a természet tápláló erejét idézi fel. NagyBritanniában az 1960-as években
éledt fel a szokás. I'úsági- s gyermek-jótékonysági szervezetek készítik és árulják az utcán, hogy a vételárral támogassák a szociálisan rászorultakat. Jobb módú családokban úgy illik, hogy legalább egy ilyen Krisztusfénynek (arrafele Christingle a neve) feltétlenül kell lobognia karácsonyeste, mert az jelzi, hogy gondoltak a szegény sorsúakra.
L
97..,-. – Régi szokás volt, hogy Luca napján a polcon ráncosodó almák közül egy különlegesen egészségesnek tűnőt kiválaszto"ak maguknak a lányok. Alkonyatig fényesre simoga"ák és melenge"ék a tenyereikben, majd egy nagyot haraptak belőle. Ezt követően mindennap úgy szakíto"ak újabb részt a fogaikkal belőle, hogy egy falat karácsony reggelére is maradjon a csutkán. E maradvánnyal – a tizenharmadik falással – a szájukban szaladtak aztán ki az utcára, s addig mentek, bandukoltak külön-külön irányba, míg az első legénykorú falutárs szembe nem jö" velük. Úgy vélték, hogy ez az ilyen-olyanféle útba került legény – még ha őmamlaszsága nem is tud felőle – vezeti majd egykor oltár elé őket. (Talán el sem hitték volna, hogy az illető – hozzájuk hasonlóan ismerve a szokást – nem véletlenül kódorog éppen akkor, az almadarabbal tömö" képű menyecskének való lány felőli úton.) L9$5%2* – A svéd karácsonyi étkezés hagyományos halkülönlegessége, a világ talán leglúgosabb étele. (A lutfisk száríto" tőkehalból készül, körülbelül három hétig áztatják vízben és egy hétig lúgos oldatban, hogy megpuhuljon.)
M
. (6*.6(728#45. – A Magyar Ornitológusok Szövetségének gyönki fiókja 1930 karácsonyán indíto" mozgalmat a hazai telelésű madarak megsegítésére, amelyhez több mint egy évtizeden át igen sokan csatlakoztak. Az ötletes madárkarácsonyfákhoz nyaranta narancs nagyságú és színű dísztököket
termeszte"ek. Decemberben az apró tökökbe a szár helyén egy szöget vertek, arra masnival araszos spárgát, s arasznyi fenyőgallyat kötö"ek. Az egészet pedig karácsonykor feldobták a fenyőfákra, ahol a gally fennakaszto"a. A dísztökből a feldobás elő" egy szeletet levágtak, hogy a magja láthatóvá legyen. A gyermekeknek is nagyon tetsze" a madárkarácsonyfa. Ahogy a tudósítók feljegyezték, órák hosszat elgyönyörködtek az odasereglő szén-, barát- és kékcinkékben s madárvédelmet is tanultak belőle. A gyönki madarászok a narancstök vetőmagjait megküldték az érdeklődőknek, így hamar elterjedt ez a kedves, szép, igen hasznos – s mára szinte elfelede", újjáélesztésre érdemes – szokás. Miután a brit Observer című lap részletesen ismerte"e a kezdeményezést, Angliából is sokan kértek magot, o" is követőkre leltek a gyönkiek. M%*9,(2!%6(3 – A Mexikó trópusi vidékeiről származó, o" őshonos növényt, amely cserepes virágként hazánkban is közkedvelt, nagyon szép legendák fűzi karácsonyhoz. Az egyik egy 1500as években élt mexikói kislányról szól, akinek nem volt pénze, hogy a karácsonyi ünnepségre ajándékot vegyen. A kislány emia"i szívből jövő bánatát látva, egy angyal avatkozo" az események menetébe. Azt tanácsolta a Jézus születéséről méltó módon megemlékezni szándékozó gyermeknek, hogy gyűjtse össze, vigye a templomba ajándékként az odavezető úton lelt növénymagvakat. A következő hajnalra e magokból gyönyörű mikulásvirágok nő"ek és nyíltak. Mindenki a csodájára járt. Egy másik legenda szerint egy XVII. században élt fiúval, bizonyos Pablóval ese" meg a csoda. A templomba készült megnézni a kiállíto" betlehemes jelenetet, s az út széléről zöld ágakat szede". Ahogy közelede" sorra kineve"ék a kis Jézusnak szánt szegényes ajándéka mia". Ahogy azonban lefekte"e a jászol köré, csodálatos piros levelű virágok lepték el az ágakat… A mikulás-
virágokat a Mexikóban térítő ferencesek használták először a karácsonyi dekorációként. A piros leveleinek alakzata mia" karácsonyi csillag néven is ismeretes növény Európában melegházi virágként csak a XIX. században terjedt el. Mexikóban az advent utolsó hetében sok templom elő" cserepes mikulásvirágokból állítanak össze karácsonyfa-alakzatokat. A legnagyobb és legkáprázatosabb ezek közül évről évre az oaxacai katedrális elő" áll. M9#*.2)F#"$ – Karácsony ideje az európai országokban, s az amerikai kontinensen is munkaszüneti nappal járó ünnep. Csehországban és Szlovákiában háromnapos (szenteste napja is pirosbetűs), Portugáliában, Spanyol- és Franciaországban viszont csak egynapos munkamentesség jár. Az országok többségében kétnapos: december 25. és 26. is ünnep. Az Egyesült Államokban Alabama volt 1836-ban az első, 1907-ben pedig Oklahoma az utolsó állam, amely hivatalos ünneppé nyilváníto"a a karácsonyt.
N
.$%,,. – Kolumbia legfontosabb – pudingra emlékeztető állagú – karácsonyi desszertje. Az egész országban a szentestére készítik el, s az azt követő napokban többször is fogyasztják. Legfontosabb alkotórészei a kukoricakeményítő, a tej, a fahéj, a nádcukor, és a szegfűszeg. N"8#*"6"2)$ – A Dél-Koreai Köztársaság területén álló keresztény templomok oromzatára és tetejére az advent idején szebbnél-szebb fényfüzéreket és világító díszeket helyeznek el. Bekapcsolják a templomtornyokra szerelt, élénkpiros színnel világító, keresztet formáló neoncsöveket is, amelyeket egyébként csak húsvétkor és karácsonykor használnak. N4(6% *.6(728#4 – A 2005 júliusában Koppenhágában megtarto" XLIII. Nemzetközi Mikuláskonferencia (mert ilyen is van!) leszavazta a japán mikulásipari dolgozók képviselőjének a nyári karácsony
6611
bevezetését célzó előterjesztését. A javaslat lényege az volt, hogy július 24-25-ére a déli féltekén élők számára azért kellene bevezetni a karácsonyt, mivel o" akkor van tél. Nagy kár, hogy elvete"ék az ötletet, mert új értelemmel gazdagodhato" volna a magyar nyelvben – már jóval a japán tervezet elő" is – közszájon forgó „nyári Mikulás” szófordulat is.
O
;"6. – Viszonylag ritka a zenetörténetben, hogy ugyanabból a prózai műből két különböző opera is készüljön, az pedig, hogy egyazon témától indí"atva két zeneszerző három operát is írjon – egészen különleges. Gogol novellája, a „Karácsonyéj” mutatkozo" ilyen komoly ihletőnek. Előbb Csajkovszkij írt belőle 1874ben „Vakula, a kovács” címmel operát, majd ugyanő „Cserevicski” címmel egy átdolgozást. 1895-ben csendült fel Rimszkij-Korszakov operája, amely megtarto"a az eredeti Gogol-elbeszélés címét, s „Karácsonyéj”-ként járta be a világ operaszínpadát.
Ö
*06*.,(72 – Nagyné Szabó Antigóné ismerte"e 1995ben azt a görög karácsonyi szokást, amely Szkírosz szigetének egyik jövendőmondó hagyománya. Karácsonyra sütik meg a voldokulúrát, azaz az ökörkalácsot, amit azért neveznek így, mert elkészülte után egy ökör szarvára akasztják. Ezt követően izgato"an lesik, hogy az említe" (és sütemény-névadó) állat, a fejét rázva miként szabadul meg az általa fölöslegesnek ítélt „ékítménytől”. Ha ugyanis próbálkozásai végén úgy esik le a kalács, hogy a sütemény
6612
alja kerül az ég felőli helyzetbe, az szűk esztendőt, ha viszont a teteje, az remek termést ígér. Ö*062)"--$"-"$12 – A karácsony második napja eseményeihez – Szent István, a kereszténység első vértanúja ünnepéhez – Dél-Írországban egy rendkívül különös népszokás is fűződik. Madár-, madarász- és vadászjelmezekbe öltözö" gyerekek egy kisebb madárkalitkát magyalbokrok ágaival eszkábálnak össze, majd mindezt magas póznákra szerelik, s ezzel sétálnak házról házra. Útjuk során szomorúan énekelnek és búbánatos trillákat fütyülnek. Amikor megnyílnak elő"ük az ajtók, boldog karácsonyt kívánnak a házigazda családjának s bejelentik: egy ökörszem temetésére gyűjtenek. Az ökörszem egy parányi – az ökör szeménél nem nagyobb –, méretéhez képest rendkívül nagyhangú madár, amelyik az ír szigeten is őshonos. A legenda szerint, amikor üldözői és a vértanúság elől menekülő István, az egyik jeruzsálemi diakónus magyalbokorba húzódo" meg védelmet remélve, egy csőrét befogni képtelen ökörszem feldalolt, s így le" árulója. A nagy Szent azonban – igaz keresztényhez illendően – megbocsáto" úgy neki, mint utódainak, sőt egyenesen védenceivé fogadta e hangfecsér teremtéseket. Másu" vidámabb nóták és küldö"ségek járják a portákat. Ők szegény ökörszemek étkezésére gyűjtenek pénzt és finomságokat. Bármily ürüggyel érkeznek is, örömmel látják a lurkókat, s ezen az sem változtat, hogy mindenki tisztában van vele, ők a szent igazi madárkái, a tollas jószágok mit sem látnak az adományokból. A készen kapo" sütemények és a kiénekelt pénzen ve" édességek egyaránt a jelmezes portyázók hasába kerülnek. Újabban jótékonysági egyletek – szegényeknek ju"atandó adományokat gyűjtő felnő" jelmezesek – is járják a házakat. Náluk viszont hivatalos ökörszem-passzus van, amellyel igazolják, hogy valóban jó helyre kerül minden egyes cent.
P
.#$8-%-/(6(2 – A kanadai Új-Skóciában a karácsony elő"i tizenkét nap során, magányos vagy csoportos álarcos pantomimesek járják az utcákat, miközben szörnyű zenebonát csapnak, csenge"yűznek, bekéredzkednek a házakba, némajátékkal köszöntik a ház népét, és cukorkákat kérnek. A vendéglátóknak meg kell nevezniük (egyszerre csak egyetlen lehetőségük van rá) a megkukult köszöntő személyét. Ha eltalálják, akkor az alkalmi pantomimesnek le kell vetnie az álruhát, a maszkot – s mi több – a zajongást is haladéktalanul abba kell hagynia. Akkor azonban, ha nem találják el kilétét, fejét csóválva távozik, s másod-, harmad- és tizenke"ed nap is o" fog dübörögni, dörömbölni, sípolni, kerepelni s szótlan köszöntőket mutogatni a házuk tájékán. P.6. %728-8,(2 – Ádám-Éva napján, karácsonykor előado" – az Édenkerti (paradicsomi) bűnbeesés történetét párbeszédes jelenetek formájában megjelenítő – középkori gyökerű színjáték. Német nyelvterületen napjainkig fennmaradt, mint népi misztériumjáték. A Néprajzi Lexikon szerint hazánkban a századforduló környékén németül, magyarul és szlovákul is adtak elő paradicsomjátékokat.
Q
9"$27'"--S##27'" – A frankfurti karácsonyi vásárok jelképe, afféle védjegye, s a helyszínen több változatban is megvásárolható figurája. A dióból, szilvából és mazsolából öszszeállíto" – kéményseprőnek, dobosnak, háziasszonynak öltöztete" alakok nagyon népszerű karácsonyi asztal- és ablakdíszek.
R
"-9#"6(7%+ – A ma már teljesen idegennek ható, jobbára ismeretlen kifejezés még a két világháború közö" is nagyon szépen csenge" az alkalmazo"ak fülében. A jelentése nyereségrészesedés, illetve fizetés kiegészítés. A munkáltatók többnyire év végére, a szentestét megelőző utolsó munkanapok egyikére idő-
zíte"ék a kifizetését. A szokásos béren felül kioszto" karácsonyi remuneráció biztosíto"a az alkalmazo"ak többletkiadásait, ajándékvásárlásait a családi ünnepléshez, így nagysága igen fontos s közvetlen hatással volt a munkahelyi és o"honi hangulatra. R1#2).6!.28* – A karácsonyi ajándékokat osztó Mikulás szánját húzó lovakat a 1920-as évektől kezdődően egyre inkább repülő rénszarvasokra cserélték a grafikusok. Mára aztán – Ausztrália kivételével, ahol nyolc fehér kengurura hárul ez a nemes feladat – teljeséggel ki is szoríto"ák a történetekből és képekről a földön járó patás társaikat. 1939-től már neveik is le"ek: Élénk, Táncos, Peckes, Fürge, Üstökös, Cupido, Villám, Büszke és Rudolf. Ezt Robert L. May-nek köszönhetik, aki ekkor írta meg „Rudolf, a rénszarvas” című meséjét, a társai által az orra mia" kicsúfolt, de nélkülözhetetlen hőssé váló szarvtulajdonosról. R8*8#5"#4=* – A karácsonyi ajándékozás túlzásairól írt cikkekkel és tanulmányokkal alighanem tényleg Dunát, vagy – hogy Kanadáról szólván stílszerűek legyünk – Saint Lawrence Rivert lehetne rekeszteni. A túlzásba vi" karácsonyi díszítésről azonban aligha lehet bármit is olvasni. Ízlések és pofonok – ahogy mondani szokás – igencsak különbözők, s karácsonykor a díszítési tobzódás, a hivalkodás is bocsánatos bűnnek, az ünnepi hangulat velejárójának tekinthető. Ami sok, az persze Kanadában is sok, de arrafelé néhány település legfőbb decemberi jellemzői le"ek. Egyre több olyan falut és kisvárost tartanak számon, ahol az ünnepre készülvén az o" élő összes fenyőfát karácsonyi díszekkel aggatják tele. Valamennyi fát szétosztják a családok közö". Úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden fenyőnek megvan a maga családja. Ezek szorgoskodnak a sokszor hatalmas létrák tetején, hogy minél szebbé tegyék védencük küllemét. Nagy a tét, hiszen alkotásukat zsűrizik, s a legjobb dekoratőrnek bizonyuló
családokat évről-évre díjazzák. A „mindenki karácsonyfája” fogalom ezeken a településeken kissé átlényegül, hiszen a maga szabadtéri fenyőjére (fenyőire) a díszek leszedése után is jobban odafigyelnek a helybeliek, családtagként, rokonként tekintenek rájuk, s illendően gondozzák őket, hogy szépek és egészségesek legyenek a következő díszítés idejére is.
S
06 – Norvégiában már egykét hé"el az ünnep elő" megkezdődik a karácsonyi sörök, az úgyneveze" juleolök (juleilek) főzése. Készítői arra esküsznek, hogy a szokásosnál magasabb alkoholtartalmú italok története az Óskandináv időkből ered: már a vikingek is tántorogtak tőlük. Noha a legtöbben készen veszik a karácsonyi címkékkel ékesíte" üvegekben árusíto" nedűt, de vannak családok, amelyek maguk főzik a korsókba való különlegességeket. Karácsonyi barna sört egyébként nemcsak Norvégiában, hanem Dániában, Belgiumban, Németországban, NémetSvájcban és Angliában is piacra dobnak. Abban megegyeznek a norvégiai vetélytársaikkal, hogy sokkal erősebbek a hétköznapi kínálatban szereplő söröknél. A karácsony hangulatát azonban elképesztő – és sör esetén finoman szólva is szokatlan – adalékanyagokkal igyekeznek felidézni. Az utóbbi országokban étcsokoládé, vajkaramella, méz, fahéj, narancs és szegfűszeg lágyítja, gazdagítja (természetesen és nyilvánvaló szerencsére, nem együ") a továbbra is sörnek – karácsonyi sörnek – neveze" ital komló- és maláta ízét. S0!1#46()(2 – A sziléziai németek közt elterjedt szokás volt karácsonyeste a kert kisebb fácskáit és két szántóföld, két kert közti sövényt is megrázogatni. A művelet közben így szóltak: „Rainzaum, ich schü"le dich, feines lieb, ich wi"re dich!” (Sövény, téged rázlak, szép szeretőm, sejdítlek!) Ha e közben valami feltűnő mutatkozik, abból a körülményekhez képest jót vagy rosszat jósolnak.
S)"-1$2)"-," – A hagyományos beás cigány közösségekben december 24-én minden, a kései órákban végzendő feladatot úgy kell előkészíteni – beleértve a főzést és sütést is –, hogy estére semmiféle hulladék ne maradjon a lakásban. Szenteste ugyanis – a hitszokás szerint nem szabad szemetet kidobni, mert az szerencsétlenséget hoz a családra. Ennél csak az sodorná jóval nagyobb bajokba az éberségét veszte" háznépet, ha bárhol is szemét maradna… Ezért aztán elmaradhatatlan a családtagok által közösen és nagy derűvel végze" délutáni szemétkutatás. S)"62)(-8* *.6(728#4. – Az, hogy a háziállatoknak is – különösen az igavonóknak, a tejelőknek és a terelőkutyáknak – több törődés jut karácsonykor, s hogy az ünnep idején jobb ellátásban van részük, az emelkede" hangulat megszoko" következménye. Az azonban, hogy a hétköznap jó szolgálatot tevő szerszámokat is beviszik a szentesti vacsorára – ahogy azt Pavelin Olga feljegyezte – merőben szokatlan. Szlavóniában azonban így cselekednek. A kalapács, a fejsze, a mángorló, de még a harapófogó is odakerül az ünnepi asztal mellé, illetve alá. Nemcsak és nem elsősorban jutalmul szolgál ez a különleges elbánás, hanem szerencsét is remélnek tőle a következő évi használatukhoz. A családdal karácsonyoló szerszámok gyógyító erejében is mélyen hi"ek. A közös ünneplésben részt kapo" mángorlóval dömöckölték ugyanis a fájós derekakat, vállakat és hátakat, a balta fokával pedig a fekélyeket, keléseket nyomkodták le.
T
1!12)F#"$ – Izlandon más a népi időszámítás, mint a hivatalos: a közemberek nagy része nem éjféltől, hanem esti hat órától számítja az új napot. (Alighanem egy ősi, azóta elhagyo" holdnaptáros időszámítás emléke él ily módon tovább. Náluk a név- és születésnapokat is az esedékességet megelőző este szokás megünnepelni.) Természetes hát, hogy a
6613
karácsonyestet is öt óra tájt kezdik megülni, hiszen hatkor számukra már beköszönt az ünnep, megkezdődik a családi vacsora, majd az ajándékozás. Minderre a televíziós műsorszolgáltatók is tekinte"el vannak. Tizenhét óra körül megszűnik a tévéadás és csak öt órával később indul újra, hogy ne vonja el a figyelmet a bensőséges ünnepléstől.
ra valamennyi lecsüngő textil- és bőrcsíkot folyamatosan a rúdra fel, illetve arról letekerjék. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy az említe" rituális kellékből alakult ki a gyerekek által meglovagolt lófejű pálca – a Petőfi által is megénekelt „szilaj nádparipa” – s így kerül a csizma az asztalra… azaz a miniatűr vesszőparipa a walesi karácsonyfákra.
T8/(2'1/ – A lengyel karácsonyfát tojáshéj-díszekkel is ékesítik. A hagyományos dekoráció a pajaki, amelyben csillagok és színeze" tojáshéjak is szerepet kapnak.
V%,,.#45F)16 – Amikor 1885ben egy karácsonyfán meggyújto" gyertyától keletkező tűzben csaknem teljesen leége" a chicagói kórház, feltalálók egész sora kezde" biztonsági gyertyákkal kísérletezni. Több olyan szabadalom is születe", amely a gyúlékony fenyőágaknak a gyertyák körüli lángtaszító impregnálására, valamint a gyertyácskák billenésmentes rögzítésére igyekeze" megoldást találni. Az Egyesült Államok biztosító társaságai már azért lobbiztak, hogy alkossanak törvényt, amely betiltja a karácsonyfa-gyertyák használatát, illetve árusítását. 1895-ben Ralph Morris, egy amerikai telefonkezelő elkészíte"e az első elektromos karácsonyi fényfüzért, amelyen a karácsonyi gyertyácskákat apró villanykörték helye"esíte"ék. Ötlete és fényfüzére annyira nép-
Ú
6/0!"$ – Az Úr eljövetele jelentéstartalmú „Adventus Domini”, azaz az Advent szó magyarítására bevezete" kifejezés. Kezdetben a protestáns egyházakban volt használatos, mára valamennyi keresztény egyház és felekezet körében is megszoko".
V
.$$. @2)"* – A karácsonyfadíszek közül a va"ával imitált hótakaró-elemeket, hógombócokat és az ugyancsak va"ából készíte" hóemberfüggőket a szászok adták hozzá a fenyődíszítés egyetemes kultúrkincséhez. Mindezeket az egykor nagyon népszerű díszeket először ugyanis Türingiában készíte"ék s árulták. V"22)=;.6%;. – Walesben a karácsonyfa-függelékek közö" gyakran látható egy gyerekjátékként közismert, vesszőre vagy nádra ültete", farago" lófej kicsinyíte" mása. Ez egy igen régi hagyományra vezethető vissza. A kelta társadalom élén álló papi osztály tagjai, a druidák a téli napforduló idején tarto" szertartásaik központi kelléke volt egy borostyánnal, fagyöngyökkel és színes szalagokkal sűrűn díszíte" hosszú faoszlop, amelynek tetejére egy lófejet ülte"ek. A világosodó (rövidülő) téli éjszakák ünnepét tekinte"ék az ó- és újév határnapjának. Ennek tiszteletére táncolták körül a közösség tagjai a lófejes rudat oly módon, hogy a váltakozó tempójú zene ritmusá-
6614
szerű le", hogy Amerikában két évtizeden belül – minden külső kényszer nélkül – szinte teljesen kiszoríto"a a fákról a tűzveszélyes gyertyákat.
Z
.<*0$"3 – Norvégiában napjainkban is kedvelt szokás zabköteget állítani karácsonykor a ház elé a madaraknak. Ha az öszszegyűlt madarak hangosan csiripelnek, akkor – úgy hiszik – jól fog indulni a következő esztendő. Z./=6213 – A karácsonyozás roppant idegesítő is lehet. Tessék csak belegondolni, miként élhető meg, ha a szomszéd családi házból éjnek évadján ezer decibellel hallik át történetesen akár a „Csendes éj” – másként gyönyörű dallama! Sokan bizony ilyenkor sincsenek tekinte"el másokra. Új-Zéland egyes térségeiben ez oly mértékben vált már zavaróvá, hogy a vitás esetek mielőbbi fülrevételezésére, Wellingtonban a helyi rendőrségen belül néhány éve gyorsreagáló karácsonyi zajőrséget (csend-őrséget?) szerveznek annak érdekében, hogy gyorsan helyreállíthassák, illetve megőrizhessék a karácsonyhoz méltó békés hangulatot. Hegedűs Sándor
