Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

Tartalomjegyzék Általános rendelkezések ..................................................................................................3 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .............................................3 II. Az iskola általános jellemzői...........................................................................................4 1. Az iskola neve, címe, típusa, alapfeladata ...................................................................4 2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma alapján végzett feladatok, fontosabb jellemzők ............................................................................................................................4 3. Az intézmény alapítója, fenntartója és felügyeleti szervei, kiadványozási, utalványozási rendszere. .....................................................................................................6 III. Az iskola működését meghatározó alapvető dokumentumok .......................................8 IV. Az iskola szervezeti felépítése .....................................................................................9 1. Az intézmény vezetője ................................................................................................9 2. Az igazgató közvetlen – vezető beosztású – munkatársai, az igazgató helyettesítése....9 3. Az intézmény vezetősége .......................................................................................... 10 4. 4 Az iskola vezetőinek, dolgozóinak kapcsolat-ábrája ............................................... 12 V. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei .......................................... 13 1. Az iskola nevelőtestülete ........................................................................................... 13 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .............................................................. 14 VI. Az iskola közösségei, kapcsolattartásuk formái és rendje .......................................... 16 1. Az iskolaközösség..................................................................................................... 16 2. A munkavállalói közösség......................................................................................... 16 3. Az osztályközösség ................................................................................................... 17 4. Diákönkormányzat .................................................................................................... 17 5 A szülői választmány ................................................................................................ 18 6. Az intézményi tanács ................................................................................................ 19 VII. A belső és külső kapcsolattartás általános formái és rendje ........................................ 20 1. Értekezletek, fórumok ............................................................................................... 20 2. A szülők tájékoztatásának formái .............................................................................. 20 3. Nyílt nap ................................................................................................................... 22 4. Az iskola külső kapcsolatai ....................................................................................... 22 5. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, megismertetése, megtekinthetőségi rendje ............................................................................................................................... 22 VIII Az iskola működésének rendje .................................................................................. 22 1. Az iskola működési rendjének általános szabályai ..................................................... 23 2. Az elméleti oktatás rendje ......................................................................................... 24 3. A tanórán kívüli foglalkozások formái, munkarendje ................................................ 24 4. A pedagógusok munkarendje, munkakörökben és megbízásaik alapján ellátandó feladatok........................................................................................................................... 25 5. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje................................... 25 IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ...................... 26 X. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ............................................ 28 XI. Intézményi védő, óvó előírások, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje .................................. 31 1. A tanulók egészségügyi ellátásának rendje ................................................................ 31 2. Tanuló balesetek ....................................................................................................... 31 3. Rendkívüli események .............................................................................................. 32 4. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje ................... 33 A dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................... 33 XII. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ............................................ 34 Gyűjtőköri szabályzat ................................................................................................ 36 I.

2 XIII. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 44 XIV. A közösségi munka szervezésének szabályai ......................................................... 47 XV. Az iskola hagyományai, ünnepélyek, megemlékezések ............................................. 47 XVI. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ....... 48 XVII. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek listája ...................................... 50 XVIII. A Szervezeti és Működési Szabályzat záró rendelkezései ...................................... 51

3

I. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakkézésről Az 1992. évi XXII. Törvény a Munka Tövénykönyvéről (MT) Az 1992. évi XXXIII. Törvény a Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) A 138/1992/(X.8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmnények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

4

II. Az iskola általános jellemzői 1.

Az iskola neve, címe, típusa, alapfeladata 1.1.

Az intézmény elérhetőségei

neve,

székhelye,

címe,

OM

azonosítója,

Hivatalos neve: Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium Rövid neve: Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola Címe: 7400 Kaposvár, Szántó u. 11. OM azonosítója: 034178 Tel: 82 / 527-340, 527-344, 527-345, 527-342 (kollégium) Fax: 82 / 527-344, 527-345 E-mail: [email protected] Web: www.zichy-kaposvar.sulinet.hu 1.2. Típusa, alapfeladata Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény: szakközépiskola és kollégium Alapfeladata: köznevelési alapfeladatokat ellátó intézmény, szakközépiskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás

2.

Az intézmény szakmai alapdokumentuma alapján végzett feladatok, fontosabb jellemzők 2.1. Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban Jelenleg moduláris szakmai képzésben oktatott szakmák közművelődés-kommunikáció szakmacsoportos oktatásban:

művészet-

54 211 01 0000 00 00 alkalmazott fotográfus 54 211 09 0010 54 01 grafikus- alkalmazott grafikus 54 211 10 0000 00 00 keramikus 54 211 15 0010 54 02 szobrász-díszítő szobrász 54 211 16 0010 5403 kézműves 54 211 160010 5404 textilrajzoló- és modelltervező asszisztens 54 213 03 0000 00 00 mozgóképi animációkészítő és művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoportos alapozó oktatás 2013/2014. tanévtől belépő új OKJ szerinti szakmai képzéseink:

5

művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoport - képző és iparművészeti szakközépiskolai ágazati oktatás

54 211 07 szobrász 54 211 04 grafikus 54 211 08 textilműves 54 211 05 kerámiaműves 54 211 02 divat és stílustervező 54 211 01 dekoratőr -

optikai szakközépiskolai ágazati oktatás

54 810 01 fotográfus és fotótermék-kereskedő -

hang- film és színháztechnika szakközépiskolai ágazati oktatás

54 213 03 mozgókép- animációkészítő 2.2. Oktatás munkarendje: nappali 2.3. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása:többi tanulóval együtt, integráltan nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 2.4. Maximális gyermek-, tanulólétszám: iskola: 520 fő,kollégium: 152 fő 2.5. Gyakorlati képzés megszervezésére:iskolai tanműhely cím, 7400 Kaposvár, Szántó u. 2.6. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 2.7. Speciális jellemzők: párhuzamos oktatás 2011. évi CXC. Törvény 12§ (5) alapján 2.8. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 7400 Kaposvár, Szántó u. 11. helyrajzi szám: 581 hasznos alapterület: 5498,29 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Önkormányzat (székhelye) 2.9. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat 2.10. Egyéb szakfeladatok 479901 559011 552001 559091 562913 562914 562917

Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Üdülő szálláshely-szolgáltatás Katasztrófa áldozatainak elszállásolása Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Munkahelyi étkeztetés

6 682002 811000 812100 813000 853121 853131 853211 853221 855931 855932 855933 855934 855935 855936 856099 856091 890441 890442 890603 890609 900400 910121 910122 910123 931102 931204 931205

3.

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Zöldterület-kezelés Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Foglalkoztatást elősegítő képzések Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése Szakmai továbbképzések Kötelező felkészítő képzések Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Szakképzési és felnőttképzési támogatások Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Szakszervezeti tevékenység támogatása Egyéb érdekképviseleti tevékenység támogatása Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékeny

Az intézmény alapítója, fenntartója kiadványozási, utalványozási rendszere.

és

felügyeleti

szervei,

3.1.

Alapítója Jogelődje, az 512. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet szervezeti átalakításával a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 44.654./92.IX. sz. okirata, valamint a Kaposvár Városi Tanács VB. 1989. november 8-i határozata alapján létrejött intézmény.

3.2.

Fenntartója és felügyeleti szervei Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola kiadmányozási, utalványozási rendszere

3.3.

E körbe tartozik minden olyan írásos anyag, amely összefügg az iskolában folyó pedagógiai munkával, az iskola működtetésével és fenntartásával. Kiadmányozásra (aláírásra), az iskola igazgatója jogosult.

7

E tevékenységét az alább felsorolt módon átruházhatja és megosztva gyakorolja. Az igazgató távolléte esetén ezt a jogkört teljes felelősséggel az igazgató helyettesítésre kijelölt igazgatóhelyettes veheti át. 3.3.1. Az igazgató aláírási joggal rendelkezik: -

besorolási, átsorolási, személyügyi okmányok; munkaszerződések, munkaszerződések módosítása; kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat; iskolai pedagógiai programok, éves munkatervek; a tanulmányokat záró végbizonyítványok, vizsga-jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok; külső szervekkel kötött szerződések; kitüntetési javaslatok; felügyeleti szervhez küldött levelek, jelentések, statisztikák; hatóságokhoz intézett levelek esetében.

3.3.2. -

osztálynaplók, törzslapok, anyakönyvi lapok, ellenőrző könyv, igazolások, bizonyítványok; értesítések, hirdetések, társintézményekkel folytatott levelezések; tanmenetek, munkatervek, vezetési területükkel kapcsolatos jelentések, értékelések, statisztikák; csoportnaplók, szakköri naplók;

3.3.4. -

3.4.

Az igazgatóhelyettesek aláírási joga:

A kollégiumvezető aláírási joga:

a kollégiummal kapcsolatos írásos dokumentumok (ügyeleti napló, stb.); szolgálati beosztás, elszámolás, értékelés, jelentések; nevelőtanári dokumentációk; kollégiumi hatáskörben hozott fegyelmi határozatok; levelezés társintézményekkel körére terjed ki.

A bélyegzők használatára a következő jogosultak -körbélyegző

-OM-azonosítós

- hosszúbélyegzők:

beosztásban dolgozók

igazgató igazgatóhelyettesek kollégiumvezető igazgató igazgatóhelyettesek pedagógus munkakörben dolgozók

8

iskolatitkár személyzeti és gazdasági ügyintéző élelmezési és analitikus nyilvántartó

III. Az iskola működését meghatározó alapvető dokumentumok 1. Alapvető általános dokumentumok 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Szakmai alapdokumentum , utolsó módosítás: 2014.06. 06. Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Kollektív Szerződés

2. Alapvető pedagógiai dokumentumok 3.1. 3.2. 3.3.

Pedagógiai Program Továbbképzési program és beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv

3. Intézményi ügyintézés dokumentumai 4.1. 4.2. 4.3.

Ügyintézés, iratkezelési szabályzat Jegyzőkönyv, határozat, értesítés Tanügyi nyomtatványok

4. Munkaügyi dokumentumok 5.1. 5.2.

Formai előírások A munkaköri leírás

5. Védelmi jellegű szabályzatok Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Számítástechnikai és szoftver-védelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat Megtalálhatók az iskola titkárságán 6. Az érdekvédelmi szabályzatok A kollektív szerződés( KLIK által kötött), a közalkalmazotti szabályzat, a diákönkormányzat, a szülői szervezetek működéséről szóló szabályzatok

9

IV. Az iskola szervezeti felépítése 1. Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője, mint magasabb beosztású pedagógus vezető a felelős – a Nkt. 69. §-a alapján –

- felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, a rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt. - felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, - felelős a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a szülői választmánnyal , a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. - pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. 2. Az igazgató közvetlen – vezető beosztású – munkatársai, az igazgató helyettesítése Az igazgató feladatait közvetlenül – vezető beosztású – munkatársai közreműködésével látja el. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében határozatlan időre helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

10

A vezető beosztásúak köre -

az igazgatóhelyettesek; a kollégiumvezető;

A vezető beosztású munkatársak megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja, mely határozatlan időre szól. A vezető beosztású kollégák feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a munkakörük tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető beosztású dolgozók az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

3. Az intézmény vezetősége  Az igazgató munkáját – irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét – vezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. (Lásd: 1sz. melléklet: vezetők munkaköri leírása)  Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató; az igazgatóhelyettesek; kollégiumvezető;  Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. Konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A szükségesnek megfelelően – de általában havonta két alkalommal tart vezetői értekezletet. Együttműködik a Közalkalmazotti Tanáccsal a Kjt. 16. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott területeken, valamint a reprezentatívnak nyilvánított szakszervezettel a MT. 18-22., a Kjt. 4.§.-a által érintett kérdésekben. E testületek választott képviselői a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet titkára – meghívás útján – tanácskozási joggal részt vesznek a vezetőség döntés előkészítő munkájában.

11

Az iskola vezetősége együttműködik az említetteken kívül a diákönkormányzattal, a szülői választmánnyal, az intézményi tanáccsal.

12

4. 4 Az iskola vezetőinek, dolgozóinak kapcsolat-ábrája

IGAZGATÓ IGAZGATÓ HELYETTESEK OSZTÁLYFŐNÖKÖK

KÖZISMERETI TANÁROK

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

SZAKMAI TANÁROK

DÖK-VEZETŐ TANÁR GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGV. FELELŐS ADMINISZTRÁTOR KÖNYVTÁROS

KOLLÉGIUM-VEZETŐ NEVELŐTANÁROK

KOLLÉGIUMI ÁPOLÓ

MUNKAÜGYI, SZEMÉLYZETI, GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ ÉLELMEZÉSI ÉS ANALITIKUS NYILVÁNTARTÓ AGAZDASÁGI GONDNOK KARBANTARTÓ K

PORTÁSOK

ISKOLATITKÁR

TAKARÍTÓK

13

V. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 1.

Az iskola nevelőtestülete Az iskola nevelő-oktató munkája két nagyobb szervezeti egység szintjén bontakozik ki: nevelőtestület; a tanulók közösségei, diákönkormányzat. Tevékenységüket, együttműködésük alapját a Nkt. 70.§ és EMMI 117.§-ai képezik. A nevelőtestület – az Nkt. alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 1.1. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Ahol jogszabály nem írja elő a szavazás módját, a nevelőtestület egy tagjának kérésére titkos szavazást kell tartani. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. 1.2.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottsága(i) Az intézmény nevelőtestülete a Nkt. 70. §. (1) bekezdésben meghatározott jogát a EMMI 117. § (1) bekezdésben felsorolt ügyekben átruházhatja. A bizottságok vezetőit az igazgató határozatlan időre bízza meg. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hoznak létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre és a diákönkormányzatra,

14

fegyelmi bizottságra.. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet, tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásból eljár. 1.3. Pedagógusok helyettesítési rendje A helyettesítés rendjét az órarend tartalmazza első helyettesek jelölésével. A pedagógus hiányzása esetén a helyettesítést az ésserűség alapján, amennyiben lehetséges, a szakszerűség figyelembe vételével kell megszervezni.

2.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösségek szakmai módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. 2.1.

A munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatinak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására végzik a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget véleményezik, javaslatot tesznek tankönyvekre meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben

2.2

-

-

A testület kisebb szervezeti egységei a munkaközösségek. Szerveződésüket és működésüket az Nkt. 71. § és az EMMI 118.$-ai szabályozzák. Vezetőjének megbízása az igazgató hatásköre, melyhez ki kell kérni a munkaközösség tagjainak véleményét.

15

Tevékenységének megszervezéséhez munkatervet, és beszámolót készít.

2.3       

A szakmai munkaközösségek feladatai, együttműködésük, kapcsolattartásuk rendje, Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: osztályfőnöki művészeti rajz magyar-történelem matematika-fizika-informatika idegen nyelv



A szakmai munkaközösségek feladatai:

-

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, kiemelten a kompetencia-mérés pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

-

A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek a EMMI 118.§-ban megszabottakon túl a következő tevékenységeket folytatják: - Javaslatot készítenek saját tantárgyuk tantárgyfelosztására. Az iskola igazgatója ez alapján készíti el a végleges tantárgyfelosztást, s az esetleges, szükséges változtatásokat megbeszéli a munkaközösség vezetővel. - Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére.  Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: 1. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről – o az igazgató: művészeti és rajzi munkaközösség, o az igazgatóhelyettesek : osztályfőnöki, magyar-történelem, idegen nyelvi, matematika-fizika-informatika

16

2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek bekerüljenek az iskola éves programjába, a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei, az iskolai belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányi idő alatti vizsgák rendjére. a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. összehangolják a tantervek, tanmenetek készítését együttműködnek az iskolai ünnepségek, programok, rendezvények tervezésében, szervezésében (főleg az osztályfőnöki és a magyar-történelem munkaközösség)

VI. Az iskola közösségei, kapcsolattartásuk formái és rendje 1.

Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

2.

A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintéző, adminisztratív és technikai dolgozók köre. Tevékenységüket a MT., Kjt., valamint az iskola KSZ szerint végzik. Munkaköri feladataikat az 5.. sz. melléklet tartalmazza

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: osztályközösségek diákönkormányzat

17 szülői választmány intézményi tanács

3.

Az osztályközösség Azonos évfolyamon közös tanulócsoportot alkotó tanulók tartoznak bele. Az iskolai diákönkormányzat legkisebb része, dönt a saját diákképviseletéről: megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztálybizalmit; küldöttet küld az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök, mint pedagógiai vezető. Feladatait a 2.sz. melléklet tartalmazza. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok körében az osztály előmenetelét, magatartását érintő kérdésekben megbeszélést összehívni.

4.

Diákönkormányzat Az nkt 48 §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat működési rendje: A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el a nevelőtestület véleményének meghallgatásával. 4.1.

Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze.(Feladatait a 6. sz. melléklet tartalmazza) A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll.

18

A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább egy alkalommal hívható össze. 4.2.

Az nkt. 48.§ (4) bekezdése alapján a nevelőtestület az IDB-n keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét az alábbi kérdésekben.: Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor A házirend elfogadásakor és módosításakor. alapján tanulóinknak az őket érintő kérdésekről A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának az osztály számít

4.3

4.4.

5

Információcsere , véleménynyilvánítás, kapcsolattartás formái és rendje Faliújság hírei Iskolarádió hirdetései DÖK havonkénti megbeszélései Éves diákközgyűlés Kötetlen beszélgetések az iskola igazgatójával, vezetőivel Osztályfőnöki órán a hirdetőkönyvből A DÖK működési feltételeinek biztosítása Az iskola a működéshez a szükséges helyiségeket, berendezések használatát, az anyagi feltételt biztosítja.

A szülői választmány

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Választmány (a továbbiakban: SzV). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, Az SzV munkáját az iskola tevékenységével az igazgató koordinálja. A SzV vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzV véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A SzV rendelkezik mindazokkal a jogokkal, amelyeket számára hatályos jogszabály előír.

19

6.

Az intézményi tanács

Nkt 73.§ (3)-(4) alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére létrehozott intézményi tanács, a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelésioktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg.

20

VII. A belső és külső kapcsolattartás általános formái és rendje Az iskola különböző szervezeti egységei, közösségei tevékenységét – az egyes területek vezetői, valamint a választott képviselők segítségével – az iskola vezetője fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: az értekezletek, nyílt napok, fogadóórák.

1.

Értekezletek, fórumok 1.1.

Nevelőtestületi értekezlet a tantestület legmagasabb szintű döntéshozó fóruma. Az értekezlet témáját, időpontját az éves munkatervben kell megtervezni és közzétenni. Ezen kívül értekezlet összehívását kezdeményezheti az iskolai munkát érintő kérdésekben az igazgató vagy a tantestület – legalább 50%-nak egyetértése alapján. A következő nevelőtestületi értekezleteket tartjuk: tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, tanév végi.

2.

1.2.

Nevelési értekezlet a pedagógiai munkát az iskola tevékenységét átfogóan érintő kérdésekben kell szervezni. Az értekezlet témáját és időpontját a nevelőtestület javaslatára az igazgató határozza meg.

1.3.

Munkaközösségi értekezletet a munkaközösségek munkatervük szerint tartanak.

1.4.

Diákközgyűlést évente egyszer tartunk.

A szülők tájékoztatásának formái

2.1.

Szülői Választmány

Tagjait a tanév első szülői értekezletén választják meg a 9. évfolyam szülői, illetve a felsőbb évfolyamokon ugyancsak a tanév első szülői értekezletén megújítják a tagságot. Az iskola igazgatója a törvényi előírásoknak megfelelően kikéri a Választmány véleményét, legfőképp az iskolai alapdokumentumok

21

véleményezésében, illetve minden olyan kérdésben, amit törvény szabályoz, illetve az összehívást a szülők is kérhetik.

2.2.

Szülői értekezlet A szülők számára szervezett értekezletet az osztályfőnök tartja. Szeptember 30. és október 15. között tájékoztatni kell az elsőéves tanulók szüleit az iskola működéséről, házirendjéről, követelményeiről. Minden osztály részére évente legalább két alkalommal, november és április hónapban szülői értekezletet kell szervezni. Szülői értekezletet kell összehívni a fent említett időpontokon kívül is abban az esetben, ha az osztály, az iskola rendjét, nevelési elveit sértő jelenségre kerül fény. Az összehívást az osztályfőnök – az igazgató hozzájárulásával – kezdeményezi. A szülői értekezlet időpontjáról a szülőt írásban – az ellenőrző könyv útján – kell értesíteni.

2.3.

Fogadóórák Az Nkt.72.. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak teljesíthetősége érdekében a szülői értekezleten kívül is biztosítani kell a kapcsolattartás és tájékozódás lehetőségét. Ennek formája a fogadóóra, mely a pedagógus vagy a szülő kezdeményezésére is létrejöhet. Fogadóóra szervezését az osztályfőnöki munkaközösség és az iskolavezetés is indítványozhatja. (tanévenként készül a fogadó órák rendje)

2.4.

Rendszeres írásbeli tájékoztatás A szülőt az érdemjegyekről az ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatni kell. Az osztályzatok bejegyzését az osztályfőnök ellenőrzi. Amennyiben a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tárgyakból havonta legalább 1 érdemjegyet kell adni, az osztálynaplóba beírni.

22

3.

Nyílt nap Nyílt napok szervezhetők az iskola oktatási szerkezetének bemutatására a szülők, érdeklődő tanulók pályaválasztási elképzeléseinek támogatására, alaposabb tájékoztatás érdekében. Ezek időpontját, programját a területéért felelős vezetők a tanév munkatervében megtervezik. Megoldásába bevonhatják az érintett szaktanárokat is.

4.

Az iskola külső kapcsolatai Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a fenntartóval; társintézményekkel; kamarákkal. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős ( feladatait a 8. sz. melléklet tartalmazza)személyén keresztül a Gyermekjóléti Szolgálattal és a

-

5.

Családsegítő Szolgálattal Pedagógiai szakszolgálatokkal Pedagógiai szakmai szolgálatokkal Az illetékes igazgatóhelyettes, a DSP és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök által az iskolaorvosi ellátással, az iskolafogászattal.

Az intézményi dokumentumok megtekinthetőségi rendje

nyilvánossága,

megismertetése,

Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Éves munkatervek, beszámolók Házirend Elektronikus formában megtekinthetők, hozzáférhetők az iskola titkárságán, az iskola WEB-lapján.

VIII

Az iskola működésének rendje

Az iskola működését, munkarendjét az Nkt. 24-27.§-a , a 20/2012 EMMI rendelet határozza meg.

23

1.

Az iskola működési rendjének általános szabályai 1.1.

Nyitva tartás: az iskola „A”, „B” épülete szorgalmi időben hétfőtől – péntekig 615 – 2000 óráig tart nyitva. Az iskola a tanítási szünetekben az általános munkarend szerint tart nyitva. (700 – 1600 óráig) .Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Ettől eltérni igazgatói engedéllyel lehet.

A belépés és a benntartózkodás rendje A tanulók tanórai, tanórán kívüli foglalkozásaikon az iskola nyitvatartási idejében az intézményben tartózkodhatnak. A tanítás megkezdése előtt (főleg a bejáró tanulók) korán érkező tanulók a portán jelzik érkezésüket, s felmehetnek az első órára kijelölt tantermükbe. Alkalmazottak és vezetők munkájuk végzése céljából a nyitvatartási időben az intézményben tartózkodhatnak. Ettől eltérni igazgatói engedéllyel lehet. Azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak engedéllyel léphetnek be. Tájékoztatásukat a szolgálatban lévő portás látja el, ebben segíthetnek az ügyeletes tanárok, az ügyeletes tanulók. Idegeneknek az intézményben való tartózkodás idejét, helyét is a portaszolgálat kíséri figyelemmel. 1.3.

Az intézmény reklámtevékenységet folytatni, szórólapokat, plakátokat kihelyezni csak igazgatói engedéllyel lehet.

14.

A tanári ügyelet 730 – 1400 óráig tart. (Lásd: 3.sz. melléklet: ügyeletes tanár feladatai)

Tevékenysége: a tanítás megkezdése előtt és a szünetekben személyes jelenlétével biztosítja a házirend betartását; a jogszabályok meghatározta tevékenységi körön belül intézkedési joga és kötelezettsége van; különleges helyzetekben az intézmény vezető(it) értesíti; az ügyeleti beosztást az osztályfőnöki munkaközösség vezető készíti el, ettől eltérni csak vezetői engedéllyel lehet. 1.5.

A vezetők munkarendje -

Az iskola nyitvatartási idején belül az igazgató, valamint a vezető beosztású dolgozók közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia az elméleti oktatás ideje alatt. Az elméleti oktatás befejezése után pedig egy vezetőnek kell az iskolában tartózkodnia.

24

-

-

2.

Az elméleti oktatás rendje -

-

3.

A vezetők munkaidő-kereten túli tevékenységét a vezetői területükből adódó egyéb feladatok határozzák meg: rendezvények, ellenőrzési kötelezettségek. A kollégiumvezető munkaideje elsősorban a nevelőtanárok szolgálati beosztásának időrendjéhez igazodik.

A tanórák és gyakorlati foglalkozások 745 órától 1810 óráig tartanak. A foglalkozások 45 percesek, 10 perc óraközi szünetekkel a 8. órától 5 perc szünetekkel van. Ettől eltérni a tanév munkaprogramjában rögzített iskolai rendezvények – ünnepélyek, megemlékezések, előadások, stb. – esetében lehet, igazgatói engedély alapján.

A tanórán kívüli foglalkozások formái, munkarendje 3.1.

Az irányítás és felügyelet az igazgatóhelyettesek feladata.

3.2.

Az iskolában tanórán kívüli foglalkozási formaként kell megszervezni: diákönkormányzatot és annak rendezvényeit a tanulmányi versenyt; a versenyre történő felkészítő munkát; korrepetálást, felzárkóztatást; a művészeti csoportot, (énekkar); diákkör, szakkör (vezetőinek feladatait a 7. sz. melléklet tartalmazza) diáknapot; szabadidős sportfoglalkozás.

3.3.

Diákköri foglalkozás szervezhető legalább 10 érdeklődő esetén heti 2 órában a tanítási órákon kívüli időszakban.

3.4.

A folyamatosan működő körök hetenként 2, vagy kéthetenként 4 órában (szakkör, diákkör, kulturális foglalkozások – kórus, stb.) szervezhetők. Ettől indokolt esetben – ünnepség, verseny, stb. – el lehet térni.

3.5.

A korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások szervezésére a pedagógus kötött munkaidejében kerül sor. Tanulmányi versenyre, vetélkedőre, pályázatokra történő felkészítést általában a versenyek előtt szervezünk. Mértékét a vezető és szaktanár egyeztetése határozza meg.

25

4.

3.6.

A szervezett tanórán kívüli foglalkozásokról csoportnaplót kell vezetni

3.7.

A diáknapok rendjét az iskolai diákönkormányzat szervezi és határozza meg.

A pedagógusok munkarendje, munkakörökben és megbízásaik alapján ellátandó feladatok -

Az iskola pedagógus munkakörben foglalkoztatott tagjai jogait és kötelességeit az Nkt. 62-63.$-a tartalmaza. Tevékenységük körét a KSZ, valamint a beosztásukra érvényes munkaköri leírás határozza meg. (lásd 4.sz. melléklet)

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 745 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra, foglalkozás elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra, foglalkozás megtartására. A tanórák, foglalkozások elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzó pedagógust helyettesíteni kell. A hiányzó pedagógus a tananyag kijelölésével segítse elő a tanmenet szerinti előrehaladást. Az iskolai órarendben jelöljük a délelőtti órákra a helyettest.

5.

Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje -

-

-

Az iskola épületének, létesítményeinek védelme és rendben tartása a teljes iskolai közösség – nevelőtestület, tanulók, nem pedagógus dolgozók – kötelessége. Az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy az épület a benne levő helyiségek, az iskolához tartozó egyéb létesítmények a nevelésioktatási, egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi követelményeinek megfeleljen. Az iskola épületét címtáblával kell megjelölni. Az intézmény tantermeiben a Magyar Köztársaság címerét el kell helyezni.

26

5.1.

A tanuló jogai és kötelességei az iskolai létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban -

-

Az iskola valamennyi tanulójának joga az intézmény nevelésioktatási célra kialakított helyiségek, egyéb létesítményeinek rendeltetésszerű használata. (Nkt.45-46 §.) Erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az általuk használt helyiségek, berendezési tárgyak oktatástechnikai eszközök épségéért, a rendért és tisztaságért.

-

5.2.

Az iskola felnőtt tagjainak jogai és kötelességei a helyiségek használatában -

-

5.3.

Az iskola dolgozóinak joga valamennyi helyiség rendeltetésszerű használata. Teljes felelősséggel tartoznak a megbízás alapján gondjaikra bízott tantermek, szertárak állagának megóvásáért, eszközök, berendezések megőrzéséért, az előforduló kártételek kiderítéséért, a szükséges eljárás kezdeményezéséért. Az iskola felszerelési tárgyait, eszközeit, magáncélra használni nem lehet. Ettől eltérni igazgatói hozzájárulással lehet. A létesítmények használatakor minden dolgozó köteles a baleset- és tűzvédelmi, valamint az energiatakarékossági előírásokat betartani.

Az iskolai helyiségek átengedése, bérbe adása -

Az iskolai helyiségeit át kell engedni a fenntartó írásos utasítása esetén közcélokra külön megállapodás alapján igazgatói engedéllyel, ha e tevékenység az alapfeladatok ellátását nem akadályozza.

IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 

Az ellenőrzés hatálya az intézményben vagy iskolai irányítású létesítményben folyó pedagógiai munkára, tanítási órákra, gyakorlati foglalkozásokra, kollégiumi nevelési tevékenységre, tanórán kívüli programokra, foglalkozási formákra, valamint egyéb, a tanulók nevelésével – oktatásával összefüggő pedagógiai, szervező, irányító tevékenységre terjed ki.  Az ellenőrzésre jogosultak köre: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök

27

 Az ellenőrzés állandó formái és módszerei -

-

tanórai, tanórán kívüli, valamint gyakorlati foglalkozások látogatása; írásos dokumentumok, adminisztrációs tevékenység vizsgálata; tanulói munkák (dolgozatok, munkadarabok, képző- és iparművészeti alkotások, tárgyak, stb.) értékelése; az írásos és szóbeli beszámoltatás SZMSZ-ben meghatározott formái; a felsoroltaktól eltérő – céljellegű-vizsgálatokat, ellenőrzést az éves iskolai programban tervezni kell; erről az érdekelteket tájékoztatni szükséges; a foglalkozások, tanórák látogatását – a lehetőség szerint – a pedagógusokkal egyeztetni kell.

Az ellenőrzésre jogosultak azonban e nélkül is látogathatnak órákat, foglalkozásokat – a látogatásra vonatkozó általános szabályok betartásával. Az ellenőrző tevékenységet vezetői szinten össze kell hangolni és úgy kell tervezni, hogy valamelyik formája a tanév során a tantestület minden tagját érintse. El kell érni, hogy a vezetőnek a területéhez tartozó munkatársai tanórai (gyakorlati) tanórán kívüli foglalkozásait legalább két tanévenként látogatni és értékelni kell. Kivételek az új vagy 5 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező pedagógusok, akiknél tanévenként kell látogatást végezni. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni és értékelni. Az ellenőrzött személy beleegyezése esetén a tapasztalatok a munkaközösség tagjaival is megbeszélhetők. Az óra- és foglalkozáslátogatások általánosítható tapasztalatait az ellenőrzést végző vezetőknek összegezni és értékelni kell. Az intézményben folyó valamennyi tevékenység – benne a vezetői munka – ellenőrzésére az igazgató jogosult. E jogát és kötelezettségét vezető beosztású munkatársaival megosztva (is) gyakorolja. Ellenőrző tevékenységük elsősorban feladatkörükbe tartozó pedagógiai munkára irányul, de a tanulókkal történő pedagógiai foglalkozás általános kérdéseiben, az adminisztrációs tevékenység, a munkafegyelem betartása területén vezetői beosztásukból eredően általános ellenőrzési, intézkedési joguk és kötelezettségük van.

28

X. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás megindítását továbbá az kérheti, akit sérelem ért az iskola beiratkozott tanulója részéről. A fegyelmi eljárást kezdeményezni az iskola igazgatójánál valamint igazgatóhelyetteseinél lehet. Az eljárás megindításáról a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás törvényes lefolytatásáról a továbbiakban a nevelőtestület által, minden tanév kezdetekor, a tagjai közül megválasztott személy felel, aki a fegyelmi bizottság állandó tagja. Feladatai: - A 2011. évi CXC tv. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet fegyelmi ügyekkel kapcsolatos rendelkezései betartásának felügyelete. - Fegyelmi bizottság felállítása. - Tanuló, ill. szülő írásbeli kiértesítése a fegyelmi eljárás eseményeiről. (Megindítás, felfüggesztés, megszüntetés, egyeztetési, ill. tárgyalási időpontok, határozathozatal) - Egyeztető eljárás kezdeményezése, lefolytatása. - Fegyelmi tárgyalás előkészítése, megszervezése, koordinálása. - A fegyelmi ügyben keletkezett dokumentumok kezelése. Fegyelmi eljárás a kötelezettségszegést követő három hónapon belül indítható. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 58. § (2) bekezdés alapján egyeztető eljárás előzheti meg .A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ill. szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett

29

eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata Az egyeztető eljárást a fegyelmi ügyek lefolytatásáért felelős - akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt - személy vezeti, amennyiben azt mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogadja. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségére hivatkozva utasíthatja vissza. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, ill. szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az írásbeli megállapodást az érintett felek és az egyeztetést vezető pedagógus írja alá. Fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyalás előkészítéséért a fegyelmi bizottság állandó tagja felelős. Az előkészítés során - a tényállás tisztázása majd annak rögzítése jegyzőkönyvben (2. sz. melléklet), melyben a tényállás mellett a tanúk, a kötelezettség szegést elkövető tanuló osztályközösségének és a diákönkormányzat képviselőjének véleményét is rögzíteni kell. - ha a tényállás tisztázására az adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény - értesíteni kell az érdekelteket a tárgyalásról. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. - A fegyelmi ügyek lebonyolításárért felelős személy kezdeményezi legalább háromtagú fegyelmi bizottság felállítását, melyet a nevelőtestület saját tagjai közül választ ki. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat

30

A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi bizottság egy másik tagja, súlyosabb büntetés esetén az intézmény vezetője is aláírja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozók aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az iskola igazgatója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.

31

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát (tanévenként újrakezdve) és az évszámot.

XI. Intézményi védő, óvó előírások, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje A védő, óvó előírásoknak tanulókat érintő kérdéseit az iskolai Házirend X. fejezete tartalmazza

1.

A tanulók egészségügyi ellátásának rendje

1. A tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvosi rendszer biztosítja. 2. Végzik a tanulók előírt szűrési és egyéb vizsgálatait. 3. A beiratkozás előtt elvégzik a szükséges egészségügyi vizsgálatokat azokban a szakmákban, amelyekben ezt jogszabály előírja. 4. A fogorvosi szűrő vizsgálatokon való részvételt megszervezzük tanulóink számára. 5. Iskolaidő alatti betegség, rosszullét esetén a tanuló szól osztályfőnökének, aki az esetet mérlegelve hazaküldheti őt, illetve irányíthatja az iskolaorvoshoz (ha rendelési idő van) védőnőhöz, kollégista tanulót a kollégiumi ápolónőhöz

2.

Tanuló balesetek 1. Az EMMI 20/2012. (VIII. 31.) 168-169. § értelmében az iskolának a tanulóbalesetekkel kapcsolatban bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van.

2. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Az oktatásért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével jegyzőkönyvet kell felvenni, s annak egy-egy példányát el kell juttatni a fenntartóhoz, illetve az érintettekhez. Súlyos baleset esetén a fenti rendelet (4-5.) bekezdései szerint kell eljárni.

3. A balesetek megelőzése érdekében az iskola által használt – munkavédelmi üzembehelyezési engedéllyel működtetett – eszközök, berendezések munkavédelmi felülvizsgálatra tanévenként (szeptember, október, november hónapokban) sort kell keríteni.

32

Ebbe a munkába hivatásos munkavédelmi szakértőt kell bevonni. Felelős: igazgató igazgatóhelyettesek; gondnok.

4. A tantestület részére tanévenként munkavédelmi és balesetvédelmi oktatást kell tartani, melyet jegyzőkönyvvel kell igazolni.

5. Kirándulás,

testnevelési vagy sporttevékenység nem szervezhető balesetvédelmi tájékoztatás nélkül. Külön kell szabályozni a vegyszerekkel, egészségre ártalmas vegyületekkel folytatott oktatómunka folyamatát. Felelős: igazgatóhelyettesek; az érintett szaktanárok; gondnok

3.

Rendkívüli események

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2 . A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.

33

3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a Szántó utca. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5. Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 6. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjen arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 7. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

4.

A tanulók eljárásrendje

egészségét

veszélyeztető

helyzetek

kezelésének

A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény gondnoka. Egészséget károsító szerek tiltása Az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása az iskolában és az iskolai rendezvényeken tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint –

34

egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

XII. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Készült: az EMMI 20/2012 (VIII. 31.) rendelet alapján. Az iskolai könyvtár működését az EMMI 4. § g. pontja alapján az iskolai SZMSZ-nek a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát is tartalmaznia kell.

1.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok 11. A könyvtár adatai A könyvtár neve: Kaposvári Zichy Mihály Kollégium Könyvtára

Iparművészeti

Szakközépiskola

és

A könyvtár címe: 7400 Kaposvár, Szántó u. 11. A könyvtár fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A könyvtár a Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium szerves része. A fenntartás költségeit a KLIK biztosítja. A működést szervezetileg és tartalmilag az iskola igazgatója irányítja. A könyvtár, mint az iskolai könyvtárhálózat tagja a Megyei és Városi Könyvtárral tart szakmai kapcsolatot. A könyvtár korlátozottan nyilvános, csak az iskola tanulói, tanárai és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtár az iskola második emeletén 220 m2-es helyiségben működik. A könyvtár használata ingyenes. 1.2. Az iskolai könyvtár működésének alapvető célja -

A rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok segítségével biztosítja a szakmai munka színvonalának fejlesztését.

35

-

Elősegíti a nevelők, tanulók, egyéb dolgozók általános és szakmai műveltségének kiszélesítését. A könyvállomány segítségével közvetíti a modern ismereteket.

1.3. Az iskolai könyvtár feladata Az intézmény könyvtárának általános feladatai Az intézmény könyvtárának – mint nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását; - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, audiovizuális eszközök, stb.); - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja; - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól; - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében; - részt vesz az intézmény könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és egyéb iskolai programok és vetélkedők szervezése, segítség nyújtása, különféle könyvtári dokumentumok, segédanyagok biztosítása); - biztosítja más könyvtárak állományának hozzáférhetőségét (könyvtári kölcsönzés); - a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: - az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével; - az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi; - a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 3 napon belül bevételezi, és leltárba veszi; - a tanári példányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról un. brosúra nyilvántartást vezet; - az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat vagy az olvasók által elvesztett könyveket az

36

iskolai Selejtezési Szabályzattal összhangban állományból kivonja, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi; - a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon 5 évente végzi; - a könyvek elhelyezését, tagolását, azok tartalmának és jellegének figyelembevételével végzi: - gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről; - rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse tájékoztatással, tanácsadással, kölcsönzéssel és megfelelő irodalom ajánlásával.

2.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Gyűjtőköri szabályzat

Az iskolai könyvtár a tantervi anyaghoz és az iskola Pedagógiai Programjához kapcsolódva – a maga sajátos eszközeivel – az oktatási és nevelési célok megvalósítását segíti elő, és ennek megfelelően igyekszik állományát gyarapítani. Kölcsey Ferenc szavaival: „a könyvek száma végtelen” – és hogy egy könyvtárban milyen könyveknek kell lenniük, azt mindig a könyvtár funkciója határozza meg. A gyűjtőkör az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését körvonalazza. 1./ Főgyűjtőkör Az iskola alapvető oktatási feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok, melyeket a lehetséges teljesség igényével gyűjtjük. 2./ Mellékgyűjtőkör Egy-egy ismeretágat csak összefoglaló munkák képviselnek. főgyűjtőkör Az intézmény képzési programjához kapcsolódó, a tankönyveket kiegészítő irodalom. - általános lexikonok - szaklexikonok - enciklopédiák

37

- bibliográfiák - adattárak - határozók - kronológiák A tanítást, tanulást segítő szépirodalmi művek. - klasszikus és kortárs szerzők műve - szöveggyűjtemények a világ és magyar irodalomból - a magyar és világirodalom klasszikus és kortárs szerzői - antológiák (lírai, prózai) A tananyaghoz kapcsolódó, a közismereti tárgyak tanítását szolgáló szakés szépirodalmi segédkönyvek (alap- és középszinten), történeti összefoglalók, ismeretközlő művek – kiemelten az informatika területe. Helyismereti, helytörténeti kiadványok. Intézmények névadója Zichy Mihály művei, munkásságával kapcsolatos anyagok, róla megjelent művek. A helyi tantervekhez kapcsolódó olvasmányok. Pszichológiai, pedagógiai szakirodalom, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó kézikönyvek, enciklopédiák, szakszótárak. A közismereti és szaktantárgyak oktatását elősegítő segédletek, módszertani könyvek, kiadványok, alapművek, lexikonok. Pályaválasztási, felvételi követelményekről és továbbtanulási lehetőségekről készített kiadványok. Állománygyarapítási kiadványok, jegyzékek. Nyelvvizsga megszerzését elősegítő kiadványok. Jogszabályok gyűjteménye (közalkalmazotti, család, ifjúságvédelem). Műsorokhoz, rendezvényekhez felhasználható gyűjtemények.

-

-

-

Mellékgyűjtőkör A főgyűjtőkör tematikájához kapcsolódva a társtudományok anyagát foglalja magába. Az állomány összetétele gyűjtőkör szerint a.

Tartalmi szempontból - szak- és ismeretközlő irodalom - szépirodalom - kiemelten gyűjtjük az iparművészeti szakmák irodalmát, elsősorban a festészet, szobrászat, fotóművészet, grafika, elektronikus grafika, kerámia, ruhatervező és modellező, üvegműves, informatika témakörben - művészeti lexikonok - művészettörténeti művek - művészeti albumok - fotóművészeti kiadványok - népművészeti kiadványok, albumok

38

-

b.

c.

- képes divattörténeti munkák - viselettörténet a kézikönyv állomány fejlesztésénél a teljességre törekszünk magyar nyelvű lexikonok, szaklexikonok külföldi lexikonok, enciklopédiák (pl.: Cambridge enciklopédia, Larousse) tanári segédkönyvek tankönyvek feladatgyűjtemények, példatárak, határozók A gyűjtés mélysége az iskola pedagógiai programjában meghatározott céloknak megfelelő, tehát a középiskolai oktatási gyakorlatban felhasználható dokumentumokat öleli fel. Ez alól kivétel a Zichy Mihály munkásságát reprezentáló kiadványok összessége – távlati cél egy, a lehető legteljesebb Zichygyűjtemény kialakítása, ezzel együtt a somogyi vonatkozású képző- és iparművészeti dokumentumok gyűjtése.

Dokumentumtípusonként b/a./ Nyomtatott dokumentumok - könyvek - módszertani lapok b/b./ Nem nyomtatott kiadványok Mindkét gyűjtőkör részét képezi az audiovizuális ismerethordozók gyűjtése és alkalmazása - oktatófilmek, videokazetták - számítástechnikai ismerethordozók (Internet, stb.) Használat szempontjából - diákoknak - pedagógusoknak - az iskola egyéb dolgozóinak

d. Beszerzési források szempontjából Az állomány vétel és ajándékozás útján gyarapszik. A könyvvásárlás fő forrása a Könyvtárellátóval kötött szerződés, ill. megrendelés. Tartós tankönyvek vásárlása esetén a kiadók, egyéb esetekben (ritkaságok) a beszerzés forrása lehet antikvár vagy egyéb könyvárusító szervezet. A könyvtár tartós tankönyv kölcsönzésével segíti az iskolai kedvezményes tankönyvellátást.

3.

Könyvtári állományalakítás Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze.

39

3.1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.

-

Az állománygyarapítás forrásai: A könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapszik.

3.2. Állománybavétel munkafolyamata Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap verzóját, valamint az utolsó számozott lapját; - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt rögzített címkét. Nyilvántartásba vétel Helyi számítógépes program szerint történik, az itt megjelenő leltárszámot kapja az adott dokumentum. A kifizetés alapját szolgáló számlán igazolja a könyvtáros a bevételezést. Számítógépes program nyilvántartása: - egyedi és csoportos leltározás - a dokumentum adatai - darabszám - raktári jelzet száma - ETO szám A brosúrákról külön nyilvántartás készül B/… sorszám jelöléssel. Ez tartja nyilván a tanári segédleteket, tanterveket, tanári kézikönyveket, tankönyveket, szöveggyűjteményeket, feladatgyűjteményeket, a tartalmilag gyorsan avuló és/vagy a mindennapi használattól fizikailag is könnyen rongálódó kiadványokat. A könyvtáros dönti el, hogy brosúraként kezeli-e a dokumentumot. A brosúrák nem leltárkötelesek, a könyvtáros nem felelős anyagilag ezekért a dokumentumokért. 3.3. Állományapasztás, állománypótlás a./

Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése: 5 évente egy alkalommal ki kell vonni a tartalmilag elavult, felesleges példányt,

40

b./

rongálódott műveket, az elveszett, megsemmisült dokumentumot, leltár során hiányként jelentkezett műveket.

Az elveszített, megrongált dokumentumot az alábbi módon kell pótolni: azonos dokumentum beszerzésével a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével a dokumentum másolási költségének megtérítésével A pótlás módját a könyvtáros határozza meg.

3.4. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusokként a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni: - a leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási értékét, - a dokumentum szakjelzetét, - a törlés indokoltságát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni. 3.5. Állománygondozás, védelem, ellenőrzés A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcon kell elhelyezni az állomány három részre osztható: szépirodalom szakirodalom kézikönyvtár tankönyvek és segédletek az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal kell áttekinthetővé tenni A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állományvédelmi rendelet szerint szabályos időközönként ellenőrizzék az állományt.

41

A könyvtári állomány megóvása érdekében: - gondoskodni kell a szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról - a könyvtárban minden tűzvédelmi óvintézkedést meg kell tartani - a könyvtári helyiségekben a dohányzás és nyílt láng használata tilos - gondoskodni kell, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen - a könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége - a könyvtári helyiségeket zárni kell, oda csak a könyvtáros tudtával lehet belépni A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb, ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, a megfelelő kezelésért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességéből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: - az állományt ellenőrizni kell 5 évente - soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri - leltározási ütemtervet kell készíteni - a leltározást legalább két személynek kell végezni - az állományellenőrzést elő kell készíteni - az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik - az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani - a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki vagy soron kívüli) számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét

4. A könyvtárhasználat rendje 4.1. Jogok és kötelezettségek Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják.

42

Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi szolgáltatások: - könyvtárlátogatás - könyvtári gyűjtemény helyben használata - állományfeltáró eszközök használata - információ a könyvtár szolgáltatásairól Az iskolai könyvtáros köteles igénybevevőinek adatait regisztrálni.

az

ingyenes

szolgáltatások

4.2. A könyvtár szolgáltatásai

a./

b./ c./ d./ e./ f./ h./

Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata: - kézikönyvtári könyvek - értékesebb dokumentumok - audiovizuális információhordozók - számítástechnikai floppyk, CD-k A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszerzése, lebonyolítása. Kölcsönzés. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok. Adott tantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. Az iskoláról megjelent cikkek gyűjtése, azok kiadása – az iskola helytörténeti gyűjtemény (szakdolgozatok, OKTV anyagok gyűjtése).

4.3. A kölcsönzés szabályai a./ b./

c./ d./ e./

Az iskola minden tanulója és dolgozója jogosult kölcsönzésre. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákban sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők - részlegesen kölcsönözhetők - csak helyben használhatók Egy olvasó egyidejűleg maximum 5 db kötetet kölcsönözhet. Amennyiben a könyvtári könyveket nem hozta vissza határidőre, nem kölcsönözhet újabb művet. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 1 hónap. Hosszabbítás csak indokolt esetben. A kötelező

43

f./ g./ h./

i./

j./ k./

olvasmányokat, vagy ritka könyveket előbb is visszakérheti a könyvtár. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 3 nap. Hosszabbítás nem kérhető. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek, szótárak, lexikonok, enciklopédiák, stb. Az iskolai könyvtár un. letéti állományt helyezhet el az oktató-nevelő munka segítése érdekében a szaktantermekben, a megbízott tanárok, oktatók anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. Az iskolából távozó tanuló vagy dolgozó köteles könyvtári tartozását rendezni. Amennyiben a távozó kétszeri írásbeli felszólításkor nem hozza vissza a könyvtári dokumentumokat, azokat az állományból törölni kell. Ha a könyvet elvesztette, vagy ugyanazt a példányt beszerzi, vagy annak kétszeres árát fizeti. Ritka példányoknál többszöröse kérhető. A könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül semmilyen dokumentumot elvinni nem lehet.

4.4. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje Tanéven belül az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. A nyitva tartást minden tanév szeptember 15-ig a könyvtáros és a könyvtár egyéb, az iskola oktató-nevelő tevékenységével kapcsolatos időbeosztásának függvényében az igazgató hagyja jóvá. A tanévre érvényes nyitva tartást a könyvtár bejáratánál ki kell függeszteni.

5. Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása Az iskolai könyvtáros feladatait könyvtáros-tanárként látja el az igazgató ellenőrzése mellett. 1.

A könyvtáros feladatai

1.1. Általános feladatok a./ b./ c./ d./ e./

ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat szervezi és lebonyolítja a könyvtár pedagógiai felhasználását kapcsolatot tart a társintézményekkel végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken

44

f./ g./

figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű és gazdaságos felhasználását részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában.

2.2. Szakmai feladatok Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását az alábbiak szerint: - segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályozásban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával - tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, megbeszéli a munkaközösség vezetőkkel, szaktanárokkal - tájékozódik a megjelenő kiadványokról - beszerzi, állományba veszi, nyilvántartásba veszi a kiadványokat - a nyilvántartásokat naprakészen vezeti - rendszeresen végez állományapasztást - gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról - végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját - könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, s előkészíti a könyvtári szakórákat - rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről faliújság, iskolarádió útján - az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat ajánlójegyzék összeállításával segíti (évfordulós események, tanulmányi versenyek, vetélkedők, stb.)

XIII. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. Mindennapi testedzés, iskolai sportkör formái A nevelési - oktatási intézményekben a testnevelést és sportot a helyi lehetőségeknek, sajátosságoknak megfelelően kell megtervezni. A mindennapos testedzést a tanórai és a tanórán kívüli lehetőségekkel kell biztosítani. A 2012/13-as tanévtől a jogszabályoknak megfelelően felmenő rendszerben kell biztosítani a heti 5 testnevelés órát. Tornaterem hiányában nehéz ezt a feladatot ellátni. A tárgyi gondok enyhítésére tervezzük heti 2 órában a néptánc oktatását. A kötelező testnevelés órán nyújtott teljesítmény értékelése a tanulók testi felépítésének, képességének figyelembevételével történjék (ezt szabályozza a NAT – tanterv).

45

Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni.

Tanórán kívüli foglalkozások lehetnek: hagyományos értelemben vett („tömegsport órák”), valamint iskolai sportköri foglalkozások (kézilabda, asztalitenisz). A foglalkozások célja: tanórán elsajátított ismeretek bővítése és a hozzájuk kapcsolódó jártasságok, készségek fejlesztését szolgáló foglalkozások sportági felkészítés – versenyeztetést szolgáló foglalkozások, az iskolán belüli és az iskolák közötti vetélkedőkön való részvétel A mindennapi testedzés részét képezi az iskolai sportkör is. Az iskolai sport célja az iskolán belüli rendszeres versenyzés megteremtése az iskola sporthírnevének – tekintélyének növelése, túrázás – táborozás. Itt nemcsak a nagy eredményekben vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a tömegsport jó működésén is.

2. Természetjárás – Turisztika: Rendszeres túrát szervezünk az iskola tanulói részére a tavaszi és az őszi időszakban. A téli időszakban a testnevelés órák keretében szánkózunk – korcsolyázunk a jégcsarnokban. Lehetőséget biztosítson az iskola minden tanulójának az egészség megőrzését biztosító testmozgásra. Szervezhet házibajnokságot (pl.: asztalitenisz).

3. Diáksportkör működése A diáksportkör neve, székhelye Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium ISK 7400 Kaposvár, Szántó u. 11. Tel: 82/321-344 Fax: 82/315-949

A diáksportkör célja tagjainak rendszeres helyi – intézményen belüli, intézmények közötti – játék-, turisztikai-, versengési- és versenylehetőségek tervezése szervezése

46

az intézmény, valamint az állami szervek támogatásának, diáksport egyesületük jogi és anyagi lehetőségeinek felhasználásával biztosítani a rendszeres testgyakorlás feltételeit

A diáksportkör tagsága A diáksportkör tagjai az adott intézmény nappali tagozatának tanulói, hallgatói lehetnek. A diáksportkörbe való be- és kilépés önkéntes. A diáksportköri tag jogai: részt vehet a diáksportkör sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat használhatja a diáksportkör rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket a diáksportkör képviseletében részt vehet a diáksport versenyeken A diáksportköri tag kötelességei: rendszeres sporttevékenységet folytasson tartsa be a diáksportkör működési szabályzatát, hajtsa végre a diáksportkör vezetőségének reá vonatkozó határozatait óvja meg az intézmény testnevelési- és sportlétesítményeinek felszereléseit, eszközeit legjobb tudásának megfelelően képviselje diáksportkörét

A diáksportkör szervezeti felépítése A diáksportkör működését a 3-as tagú vezetőség irányítja, melynek élén csak nagykorú állampolgár állhat. A vezetőség létszáma függ a diáksportkör létszámának nagyságától. A sportcsoportok képviseletét biztosítani kell. Az intézmény vezetője vagy képviselője a vezetőségnek hivatalból tagja. A vezetőségben 2 diák és 1 tanár vesz részt. A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a vezetőség tagjainak több mint a fele jelen van. A vezetőség feladatai: a diáksportkör tevékenységének irányítása a tagok felvétele sportcsoportok létrehozása és megszüntetése a fegyelmi jogkör gyakorlása kapcsolattartás más diáksportkörökkel és diáksportban érdekelt más szervezetekkel a diáksportkört megillető egyetértési jog gyakorlása a diáksportköri foglalkozásokon a balesetvédelmi és más biztonsági előírás betartása

47

A diáksportkörben – a helyi lehetőségek figyelembevételével – a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a vezetőség határozata alapján – általános vagy sportcsoportok működhetnek. A sportcsoportok feladatai: rendszeres játék, gyakorlási és versenyzési lehetőség biztosítása az intézményen belüli játékok, vetélkedések, versenyek megszervezése turisztikai események szervezése a vezetőség által meghatározott egyéb feladatok ellátása (pl.: aktivaképzés, önköltséges tanfolyamok szervezése) a csoport munkájának népszerűsítése, arra történő mozgósítás a kibontakozó tehetségek irányítása külső sportegyesületbe 4. A sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje - A sportkör pedagógus vezetője (testnevelés szakos tanár) napi kapcsolatot tart az iskolavezetéssel. - Köteles minden eseményről az igazgatót tájékoztatni, amikor a versenyek miatt a tanulók elhagyják az iskolát. - Félévi és év végi írásos beszámolót készít, s erről beszámol a nevelőtestület előtt. - A versenyeredményeket a hirdetőtáblán, az iskolarádióban tesszük közzé, így azokról minden tanuló tudomást szerezhet.

XIV.

A közösségi munka szervezésének szabályai

1.A 20/2012. EMMI rendelet 132. §-a alapján szervezzük meg iskolánkban a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatokat 2. A jogszabálynak megfelelően első ízben a 2012/13-as tanévben induló 9. évfolyamra vonatkozik, majd felmenő rendszerben válik kötelezővé, 3. Iskolánkban két évfolyamon: 10-11. évfolyamon szervezzük 4. A közösségi munka programjainak felelőse az osztályfőnök. 5. A közösségi szolgálat keretei közül az alábbiakat választottuk: oktatási kulturális és közösségi környezet-és természetvédelem 6. Élünk a TÁMOP pályázat lehetőségeivel

XV. Az iskola hagyományai, ünnepélyek, megemlékezések 1. Az intézmény megemlékezést tart a tanévi éves munkaterv alapján: -

október 6. október 23.

aradi vértanúk emlékére 1956-os forradalom ünnepe

48

-

március 15. január 22. február április

1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján Magyar Kultúra Napja Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Holocaust emléknapja

2. Iskolai ünnepélyt tartunk a kerek történelmi évfordulók, kiemelkedő magyar történelmi személyiségek emlékének ápolására.

3. Megemlékezünk kiállítással vagy más egyéb rendezvénnyel egybekötve az iskola névadójáról, Zichy Napok, a programsorozat keretében tartjuk a DÖK által szervezett diáknapot.

4. Rendezvény (ünnepség) sorozattal ápoljuk az iskola fennállásának kerek évfordulóit .

5. Kiadványokkal dokumentáljuk az iskola életének alakulását, történetének jelentősebb eseményeit. 6. A végzős tanulók búcsúztatására évenként szalagavatót és ballagási ünnepséget szervezünk. 7. Megtartjuk december 6-án Mikulás napját tanulóinknak és dolgozóink gyermekeinek, szervezője a DÖK és a Közalkalmazotti Tanács.

8. A téli szünet előtt iskolai szintű műsoros karácsonyi ünnepséget szervezünk. 9. Végzős tanulóink vizsgaremekeiből érettségi kiállítást szervezünk.

10. Éves munkatervünkben szeptember 30-ig – a tantestülettel egyeztetve – rögzítjük az adott évre tervezett ünnepélyek, megemlékezések időrendjét.

XVI. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet

49

előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának, igazgatóhelyetteseinek alá kell írniuk, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

50

XVII. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek listája 1. sz. melléklet Igazgató közvetlen munkatársainak munkaköri leírásai pedagógiai igazgatóhelyettes informatikai igazgatóhelyettes kollégiumvezető 2. sz. melléklet: az osztályfőnök feladatai 3. sz. melléklet: ügyeletes tanár feladatai 4. sz. melléklet: pedagógus feladatai 5. sz. melléklet : az iskola nem pedagógus munkakört betöltő munkatársainak munkaköri leírásai iskolatitkár adminisztrátor élelmezési és analitikus nyilvántartó munkaügyi, személyzeti, gazdasági ügyintéző gondnok portás takarító karbantartó 6. sz. melléklet: diákmozgalmat segítő pedagógus feladatai Az ügyeletes pedagógus feladatköre 7. sz. melléklet: diákkört vezető tanár feladatai 8. sz. melléklet: gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai 9. sz. melléklet: adatkezelési szabályzat

51

52

4. A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása, személyi és időbeli hatálya

4.1.

A szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, valamint az iskolával megbízási jogviszony keretében együttműködő munkavállalóra nézve kötelező érvényűek.

4.2.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó az alábbi jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

4.3

Nyilvánosságra hozatal időpontja: a fenntartó jóváhagyása utáni első munkanapon.

4.4.

Felülvizsgálat rendje: minden tanév elején, A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

53

MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet: vezetők munkaköri leírása

PEDAGÓGIAI IGAZGATÓHELYETTES Az igazgatóhelyettes az igazgató szakmai tanácsadója, emellett a napi feladatok irányítója.

előkészíti, tervezi és szervezi a tevékenységét, munkáját.

operatív

az iskola neveléssel és oktatással kapcsolatos

Részt vesz a közismereti tanórák tantárgyfelosztásának és órarendjének kimunkálásában. Segíti, egyben koordinálja és felügyeli a tankönyvelosztást. A pedagógiai program alapján éves munkatervet készít a tanév legfontosabb /kiemelt/ nevelési-oktatási feladatairól. Segíti a munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezetőkkel konzultálva, folyamatosan tájékozódik a munkaközösségek tevékenységéről, tartalmi munkájáról. Kapcsolatot tart fenn a diákönkormányzattal, a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet képviselőjével. Figyelemmel kíséri és szakmai tanácsokkal segíti a diákönkormányzatot vezető és szabadidő szervező tanár munkáját. /iskolai ünnepek, megemlékezések/ Koordinálja a tanulmányi versenyeket. Felügyeli a könyvtár működését. Szorosan együttműködik igazgatóhelyettes kollégájával a beiskolázás, a tanulóviszonyt érintő döntések, a tanulói fegyelmi ügyek és egyéb, kiemelten fontos adminisztratív feladatok végzésében, az ezzel kapcsolatos jogszabályok szerinti eljárásban, a döntések előkészítésében. vezeti a helyettesítési és túlmunka-nyilvántartásokat: belső ellenőrzési feladatokat végez az igazgató felkérésére. Ellátja a munkaterületének feladataiból adódó és ahhoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységet, segít a statisztikák kimunkálásában. Ismeri az oktatásszervezéssel kapcsolatos jogszabályokat és az iskola alapdokumentumait Figyelemmel kíséri a tanórai munkát, különös tekintettel a pontos óratartásra, órakezdésekre és befejezésekre Figyelemmel kíséri az osztályfőnökök munkáját és a tanári ügyelet tevékenységét Segíti a Szülői Választmány működését

54

Igazgatói átruházott feladatként kapcsolatot tart az Intézményi Tanács elnökével Irányítja az iskolai nyomtatványok beszerzésével kapcsolatos feladatokat Koordinálja a közösségi szolgálattal kapcsolatos iskolai tevékenységet

Ellenőrzési feladatkörök: ellenőrzi az iskolai dokumentumokat /törzslapok, naplók, bizonyítványok, érettségi/, ellenőrzi az érettségi és a szakmai vizsgákat, azok szabályos lefolyását, majd értékelést készít a tapasztaltakról, látogatja a tanórákat, a tapasztaltakat rögzíti, megbeszéli az érintett pedagógussal, tájékoztatja az ellenőrzésről az iskola igazgatóját, javaslatot tehet az általa irányított munkaterületen dolgozó pedagógusok jutalmazására, kitüntetésére és dicséretére, véleményezheti más munkaterületen dolgozó pedagógus vagy közalkalmazott tevékenységét, segédkezik a hosszú-és rövid távú továbbképzési és beiskolázási terv elkészítésében. Elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az iskola igazgatója megbízza.

Részt vesz: a vezetői munkamegbeszéléseken, a munkaközösségi értekezleten, a szakmai értekezleteken, a nevelőtestület fórumain, a területét érintő szakmai konferenciákon, a szülői értekezleteken és tanácskozásokon.

55

INFORMATIKAI IGAZGATÓHELYETTES

Az igazgatóhelyettes az igazgató szakmai tanácsadója, emellett a napi feladatok irányítója.

operatív

Fontosabb felelős és tevékenységi körök: előkészíti, tervezi és szervezi a tevékenységét, munkáját.

az iskola neveléssel és oktatással kapcsolatos

Elkészíti a tantárgyfelosztást és az iskolai órarendet vezeti a helyettesítési és túlmunka-nyilvántartásokat: belső ellenőrzési feladatokat végez az igazgató felkérésére. Segíti a tankönyvelosztást. Az iskola igazgaójával együttműködve szervezi a művészeti szakmai oktatást Koordinálja a tanulmányi versenyeket. Pályázati kapcsolattartó Szorosan együttműködik a pedagógioai igazgatóhelyettessel, a művészeti munkaközösség vezetőjével. Ellátja a munkaterületének feladataiból adódó és ahhoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységet, a statisztikák elkészítését, az október 1-jei KIRstatot, Kir rendszerben adatszolgáltatás - rangsor, felvételi eredmények Érettségi, szakmai vizsga elektronikus adatszolgáltatás, feltöltés, vizsgaeredmények jelentése

Felügyeli és végzi (a munkakörébe tartozó) az elektronikus adatszolgáltatást, az E-mailben érkező adatszolgáltatási feladatokat, Ismeri az oktatásszervezéssel kapcsolatos jogszabályokat és az iskola alapdokumentumait Figyelemmel kíséri a tanórai munkát, különös tekintettel a pontos óratartásra, órakezdésekre és befejezésekre Szervezi és irányítja a beiskolázást, a tanulók felvételét és beiratkozását Figyelemmel kíséri az osztályfőnökök munkáját

Ellenőrzési feladatkörök: ellenőrzi az iskolai dokumentumokat /törzslapok, naplók, bizonyítványok, érettségi/,

56

tervezi és előkészíti az érettségi vizsgákat, ellenőrzi annak szabályos lefolyását, majd értékelést készít a tapasztaltakról, jelentős szerepet vállal az iskola kapcsolatának erősítésében, együttműködésében, javaslatot tehet az általa irányított munkaterületen dolgozó pedagógusok jutalmazására, kitüntetésére és dicséretére, véleményezheti más munkaterületen dolgozó pedagógus vagy közalkalmazott tevékenységét, segédkezik a hosszú-és rövid távú továbbképzési és beiskolázási terv elkészítésében. Elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

Részt vesz: a vezetői munkamegbeszéléseken, a munkaközösségi értekezleten, a szakmai értekezleteken, a nevelőtestület fórumain, a területét érintő szakmai konferenciákon, a testvérkapcsolatok megbeszélésén és összejövetelein, a szülői értekezleteken és tanácskozásokon.

57

KOLLÉGIUMVEZETŐ

A kollégium vezetője tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola szervezeti egységeként működő kollégium munkáját.

Felelős: 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

a nevelőtanári tevékenység megszervezéséért, a nevelési program megvalósításáért a kollégium működési szabályzatának elkészítéséért a kollégium működéséhez szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséért a pedagógiai programban rögzített foglalkozások megtartásáért a munkatervével egyidőben elkészíti a nevelőtanárok munkabeosztását, ügyeleti rendjét, melyet a nevelőtestület elfogad és az iskola igazgatója hagy jóvá. a kollégium és az iskolák közötti rendszeres információcsere és pedagógiai kapcsolat fenntartásáért a kollégiumi jelentkezések előkészítéséért, a felvételek elbírálásáért a havi elszámolások elkészítéséért a kollégium írásos dokumentumainak szabályszerű vezetéséért, a nevelőtanárok adminisztrációs tevékenységének ellenőrzéséért

Részt vesz: a.) a nevelőtestület értekezleteinek szervezésében, lebonyolításában b.) kollégiumi nevelőtanárok minősítésében, jutalmazásra, bérfejlesztésre, kitüntetésre történő felterjesztések előkészítésében c.) az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések kialakításában

58

2. sz. melléklet: az osztályfőnök feladatai

OSZTÁLYFŐNÖK FELADATKÖRE 1.

Az osztályfőnököt az iskola főhivatású pedagógus munkaviszonyban álló – lehetőleg az adott osztályt több órában is tanító – pedagógusai közül az igazgató bízza meg.

2.

Az osztályfőnöki megbízás egy tanévre szól. Ha szervezési okok nem akadályozzák, az osztályfőnök a képzési idő teljes tartama alatt felmenő rendszerben vezeti osztályát.

3.

Feladata, hogy alaposan megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok oktató – nevelő munkáját. Látogatja óráikat (foglalkozásaikat), észrevételeit, tapasztalatait megbeszéli velük.

4.

Rendszeres együttműködés kialakítása az osztályban tanító tanárokkal, szakoktatókkal, kapcsolattartás a nevelőtanárral, szülőkkel. Félévenként osztály szülői értekezletet tart, indokolt esetben családlátogatást végez, tájékoztatási kötelezettségének érvényesítésére fogadó órát szervezhet. Ellenőrző könyv útján értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról.

5.

Támogatja a tanórán kívüli nevelési programok szervezését, tanulóinak részvételét.

6.

Az osztály tanulóinak magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő – oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt.

7.

Az osztályfőnök tanulóinak törzslapjait, bizonyítványait, az osztálynaplót rendben tartja és pontosan vezeti.

8.

Különös gondot fordít a tanulóviszony fenntartására – főként a tanköteles korú tanulók esetében –, a tanulóviszonyban beállott változásokkal kapcsolatos adminisztrációs feladataira.

9.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

10.

Mulasztás esetén a 20/2012 (VIII. 31.) EMMi rendelet 51. § értelmében és a Házirendben megfogalmazottak szerint jár el.

59

11.

Aktívan bekapcsolódik a munkaközösség munkájába, szakmai programjaihoz – bemutató óra, felmérések, eredményvizsgálatok – segítséget nyújt.

12.

Az osztályfőnökök helyettesítését az osztályban tanító pedagógusok közül kell megbízni. Az SZMSZ-ben előírtaknak megfelelően szervezi osztályában a közösségi szolgálatot

13.

60

3. sz. melléklet: az ügyeletes tanár feladatai

ÜGYELETES PEDAGÓGUS FELADATKÖRE

1.

Az ügyeletes tanár munkáját – más pedagógiai feladatai mellett, külön díjazás nélkül – 730 – 1400 óráig látja el, amely idő alatt köteles az intézményben tartózkodni.

2.

Ügyeleti tevékenységével szervezi és irányítja a tanulói ügyelet napi munkáját.

3.

Ellenőrzi a tanulók iskolába érkezését, a folyosók, a tantermek rendjét, kiemelt figyelmet fordít a dohányzás megelőzésére.

4.

A napi ügyelet során az óraközi szünetekben a tanulók között, számukra elérhető helyen tartózkodik.

5.

A házirend megsértése, baleset, egyéb rendkívüli esemény során intézkedik, illetve értesíti az iskola vezetőit.

6.

A tanári ügyelet rendjét a tanulók számára jól látható helyen kifüggeszteni.

kell

61

4. sz. melléklet: pedagógusok munkaköri leírásai

TELJES ÓRASZÁMBAN FOGLALKOZTATOTT PEDAGÓGUSOK 1.

A pedagógus tanári teendőit az iskola Pedagógiai Programban megfogalmazottak szerint köteles végezni. Jogait és kötelességeit a Nkt. 62.$63.$-a , valamint a Kollektív Szerződés tartalmazza.

2.

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Javaslataival és bírálataival mozdítja elő az iskola pedagógiai céljainak megvalósulását. Vállaljon részt a nevelőtestület, a munkaközösség újszerű kísérleteiből. A nevelő – oktató munkával kapcsolatos értekezleteken aktívan vegyen részt.

3.

Részt vesz a szülői értekezleten, fogadó órát tart, az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket.

4.

Szaktárgyától függetlenül minden tanárnak kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra nevelés.

5.

Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és szolgálati titoktartás követelményeit. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kultúrált érintkezés szabályai.

6.

Az iskolában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.

7.

Óvja a tanulók egészségét, testi épségét. Az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatának előírásait be kell tartania és a tanulókkal be kell tartatnia.

8.

Kiadmányozási joggal rendelkezik a szülőkkel folytatott levelezések és iskolalátogatási bizonyítványok tekintetében.

9.

Az iskola belső kapcsolatrendszerében közismereti tárgyat tanító tanár esetében pedagógiai igazgatóhelyettes, szakmai tantárgyakat tanító tanár esetében az informatikai igazgatóhelyettes a közvetlen munkahelyi vezetője.

62

RÉSZMUNKAIDŐ PEDAGÓGUSOK 1.

A kinevezésükről szóló megállapodás munkaidejüket és illetményüke

rögzíti

munkakörüket,

havi

2.

Tevékenységük körét az iskola pedagógiai programjának irányelvei, az SZMSZ , valamint a beosztásukra érvényes munkaköri leírás határozza meg.

3.

Heti kötelező óráik számát és elosztását a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza.

4.

A heti kötelező óráikon felüli tevékenységeiket foglalkoztatásuk arányában kell ellátniuk: tanári ügyeletet; az órarendben feltüntetett első helyettesi feladatokat. és egyéb aktuális teendők.

Távolról utazó pedagógusok esetében az intézmény igazgatója engedélyezi az egyes értekezletekről, egyéb iskolai programokról a távolmaradást.

63

5. sz. melléklet: az iskola nem pedagógus munkakört betöltő munkatársainak feladatai

ISKOLATITKÁR Kimenő és beérkező levelek iktatása és átadása az ügyintézésre jogosult személynek. Elektronikus levelek figyelése, ügyintézésük szervezése Igazgatói, igazgatóhelyettesi levelezés lebonyolítása. Kollégiummal kapcsolatos ügyintézés, levelezés lebonyolítása. Iskolai pályázatok (művészeti, szakmai) összeállítása, kezelése. Iskolai dokumentáció, irattár kezelése. Tanári portfólió kezelése. Érettségi és szakmai vizsga iratkezelése. Jegyzőkönyvek készítése, kezelése. Beszámolók, jelentések gépelése. Iskolai és testvériskolai delegációk és vendégek fogadása, ezzel kapcsolatos vendéglátási feladatok. Diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés. Felvételivel kapcsolatos feladatok elvégzése. Iskolai nyomtatványok kezelése. Bizonyítvány – másodlat kiadása, utólagos tanulóidő igazolás. Köteles minden olyan egyéb feladatot elvégezni, mellyel az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek megbízzák. Köteles a munkakörével kapcsolatos jogszabályokat ismerni és munkájában alkalmazni. Köteles az iskolai „Adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltakat ismerni és betartani. Ha a munkában betegség vagy egyéb ok miatt megjelenni nem tud, arról az intézet igazgatóját köteles haladéktalanul értesíteni. Tanulónyilvántartás (beírási napló, számítógépes program) naprakész vezetése. Tanulónyilvántartás alapján statisztikai jelentések készítése. Tanári értesítések, levelezések lebonyolítása. Tanulókkal kapcsolatos határozatok elkészítése. Tanulói igazolások kiadása. Felvételivel kapcsolatos feladatok elvégzése. Beiratkozással kapcsolatos ügyvitel. Év végi bizonyítványok, érettségi – szakmai bizonyítványok megrendelése Bizonyítványok nyilvántartása, kezelése. Szabadságot, távolmaradási engedélyt az intézet igazgatója engedélyezhet számára.

64

ADMINISZTRÁTOR SNI és BTM-es tanulókkal kapcsolatos feladatok: felterjesztés vizsgálatra a Nevelési Tanácsadóhoz, illetve a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz Szakvélemények érvényességének figyelemmel kísérése Szakvélemények alapján igazgatói határozatok megírása SNI és BTM-es tanulókkal kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatás SNI és BTM-es tanulókkal kapcsolatos pályázatok anyagainak elkészítése Az iskolatitkár távolmaradása esetén azt teljes jogkörrel helyettesíti. Köteles minden olyan egyéb feladatot elvégezni, mellyel az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek megbízzák. Köteles a munkakörével kapcsolatos jogszabályokat ismerni, és munkájában alkalmazni. Köteles az iskolai „Adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltakat ismerni és betartani. Ha a munkában betegség vagy egyéb ok miatt megjelenni nem tud, arról az intézet valamelyik igazgatóhelyettesét köteles haladéktalanul értesíteni. Szabadságot, távolmaradási engedélyt az intézet igazgatója engedélyezhet számára.

65

ÉLELMEZÉSI ÉS ANALITIKUS NYILVÁNTARTÓ Segíti a társadalmi tulajdon védelmét, felelősséggel kezeli az okmányokat, a szigorú számadási nyomtatványokat. Végzi a bizonylatok ellenőrzését (alaki, tartalmi, kellék, számszerűség szempontjából). Munka-, védőruha és kisértékű eszközök vásárlása esetén bizonylatot állít ki a számla mellé. Analitikus nyilvántartást vezet az SZJA törvény alapján az óraadók és saját dolgozóink részére kifizetett költségtérítésekről, előlegekről. Részt vesz a leltár felvételében, annak összesítésében. immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus könyvelése (a főkönyvi számla bontásának megfelelően) kisértékű tárgyi eszközök analitikus könyvelése (a főkönyvi számla bontásának megfelelően) Leltározáshoz biztosítja a leltárfelvételi ívet, részt vesz a leltár felvételében, összesítésében és gondoskodik a számítógépen történő leltár kiértékeléséről. Gondoskodik a kollégiumi, iskolai tanulók, dolgozók élelmezésének megrendeléséről, az étkezési jegyek elkészítéséről, elosztásáról. A megrendelt adatok alapján számfejti az étkezési térítési díjakat, feladata annak beszedése és az Óvodai Gondnokságnak történő befizetése az összesítő számla alapján. Elkészíti az étkezéssel kapcsolatos kimutatásokat. Havonta adagszámot közöl a tanulók ebéd hozzájárulás számlázásához. Közreműködik a leltározásban a leltározási ütemterv szerint. Köteles minden olyan egyéb feladatot elvégezni, mellyel a gazdasági igazgatóhelyettes megbízza, a munkaügyi ügyintéző hiányzása esetén helyettesítési feladatot is ellát. Köteles a munkakörével kapcsolatos jogszabályokat ismerni és munkájában alkalmazni. Köteles az iskolai „Adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltakat ismerni és betartani. Ha a munkában betegség vagy egyéb ok miatt megjelenni nem tud, arról az iskola igazgatóját köteles haladéktalanul értesíteni. Szabadságot, távolmaradási engedélyt az intézet igazgatója engedélyezhet számára.

66

MUNKAÜGYI, SZEMÉLYZETI ÉS GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ Ellátja az intézet munkaügyi feladatait, betartva az érvényes jogszabályokat. Végzi a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, megszüntetésével, óraadók megbízásával (eseti, rendszeres) kapcsolatos teendőket. Átsorolásokat készít a fizetési osztályokban és fokozatokban történő változásokról. Elkészíti a túlórák, helyettesítések, ügyeleti díjak, egyéb járandóságok számfejtését. A hiányzó dolgozókról jelentést készít. A KIR rendszert nyilvántartja, adatfeltöltés, adatot szolgáltatás. Vezeti a szabadság nyilvántartást. Köteles a munkakörével kapcsolatos jogszabályokat ismerni és munkájában alkalmazni. Elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója megbizza. Köteles az iskolai „Adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltakat ismerni és betartani. Szabadságot, távolmaradási engedélyt az intézet igazgatója engedélyezhet számára.

67

GONDNOK Irányítania és segítenie kell a karbantartók munkáját, szerveznie kell a takarítók és portások tevékenységét. A jó és gondos gazda szemével kell felismernie és kezelnie az iskola vagyonával, épületeinek, berendezéseinek, eszközeinek használatával kapcsolatos feladatokat, problémákat. Mindenkor felelősséget kell vállalnia az iskolai kollégium a tanműhelyek és műtermek, a tantermek és kiszolgáló helyiségek zökkenőmentes működtetéséért.) A gondnok az intézmény szervezeti felépítése szerint az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik. Mindennapi feladatait az igazgatóval egyezteti és neki tartozik elszámolással. Kiemelt feladatait, megbízásait közvetlenül az igazgatótól kapja. A pedagógusok és más munkatársak kérését a feladat súlyához és sürgősségéhez mérten önállóan tervezi, szervezi és hajtja végre. Fontosabb tevékenységi körök: mindent átfogó, legfontosabb feladata az intézmény és tartozékai működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység tervezése, szervezése. gondoskodik az intézmény állagmegóvásáról, rendjéről, környezetének tisztaságáról, a berendezések, felszerelési tárgyak biztonságos használatáról, eszközök javításáról, karbantartásáról, pótlásáról, állagmegóvási (megelőzési) programot készít, hetente felméri és ellenőrzi az iskola és kollégium helyiségeinek, műhelyeinek, berendezéseinek állapotát, pl.: fűtésrendszer, víz, villany stb., hosszú- és rövid távú /éves, negyedéves, havi/ karbantartási tervet készít, intézkedik az észlelt rongálások ügyében, azokat jelenti feletteseinek, vezényli, szervezi a felújítási és karbantartási munkálatokat, a napi munkák kiadásáról és elvégzéséről munkalapot vezet, gondoskodik a szükséges irodaszer, nyomtatvány és egyéb anyagok beszerzéséről, tárolásáról és kiadásáról, előkészíti a selejtezést, a leltározást, részt vesz a leltár felvételében és feldolgozásában, a munkakörébe tartozik továbbá a közvetlen irányítása alá tartozó technikai dolgozók-karbantartók, takarítók, portások- munkájának megszervezése, ellenőrzése, a kiállításokhoz szükséges anyagokat, eszközöket biztosítja, a kiállítás szervezésében, megrendezésében részt vesz, köteles a tűz-, baleset-, érintésvédelmi, vagyonbiztonsági szabályzatot betartani, mindenkor felelős azok betartásáért és betartatásáért,

68

nyilvántartást vezet: a technikai dolgozók szabadságolásáról és túlóráiról, a munkaruha és védőruha felhasználásáról, az épület kulcsairól, az anyagbeszerzésekről és selejtezésekről /selejtezési jegyzék/, köteles minden olyan egyéb feladatot elvégezni, mellyel az igazgató megbízza, hiányzás esetén helyettesítési feladatot is elláthat, köteles a munkakörével kapcsolatos jogszabályokat ismerni és munkájában alkalmazni, Köteles az iskolai „Adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltakat ismerni és betartani. ha a munkahelyén betegség vagy egyéb ok miatt megjelenni nem tud, arról haladéktalanul köteles értesíteni az iskola igazgatóját szabadságot, távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója engedélyezhet számára.

69

PORTÁS Biztosítja az iskolában folyó munka zavartalanságát. Ennek érdekében: - az iskolába érkező külső személyeket, szülőket, gyerekeket útbaigazítja - ügyel arra, hogy a tanulók az intézményt csak engedély alapján hagyhatják el a tanítási idő alatt - gondoskodik arról, hogy az intézmény épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak - munkaideje alatt a portahelyiséget csak indokolt esetben hagyja el, gondoskodik ez idő alatt a portai ügyeletről. - Kezeli a telefonközpontot, ellátja a telefonszolgálatot. - Gondoskodik az iskola kulcsainak kiadásáról, visszahozataláról. - Kulcsnyilvántartást vezet a kulcsot átvevő-átadó dolgozókról. - A tűzrendészeti kulcsokat elkülönítetten kezeli, tűz esetén az illetékes hatóságnak haladéktalanul átadja. A talált tárgyakat egy hónapig megőrzi, s a jogos tulajdonosnak azokat visszaadja. Az őrzési idő leteltével felettese (gondnok) utasítása szerint jár el.

70

TAKARÍTÓ Munkájával segíti az iskola zavartalan működését.

Naponta végzendő teendők: - A helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása, szárazra törlése. - Padok, asztalok, székek letörlése, szükség esetén lemosása. - Mosdótálak, kancsók tisztántartása. - Táblák lemosása. - Ablakpárkányok portalanítása. - Kézmosó csapok letörlése, szükség esetén súrolása. - Virágok locsolása, portalanítása, gondozása. - Portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken. - Szeméttartók kiürítése. - WC-k takarítása, fertőtlenítése. - A tornateremben a tornaszerek (ugrószekrény, pad, zsámoly, szőnyeg) letörlése, a padozat felsöprése, felmosása. - A bejárati, folyosói lépcsők, járdák söprése, lábtörlők kiporolása. Alkalmanként: rendezvények után takarítás.

Időszakonként: ablakok, ajtók lemosása, függönyök mosása, vasalása, radiátorok lemosása, téli tavaszi nagytakarítás.

A takarításon kívül felelős : az intézmény vagyontárgyainak védelméért, a tantermekben és egyéb helységekben tartott tanári és tanulói eszközök sértetlenségéért, elektromos árammal való takarékosságáért, balesetmentes munkavégzésért.

71

KARBANTARTÓ

A karbantartó feladata, kötelessége az iskolai nevelő-oktató munka technikai szintű segítése, a körébe tartozó feladatok gondos elvégzése. Munkaköri feladatai: - A tanítás megkezdése előtt bejárja az iskolát, nincs-e szükség valahol hiba elhárítására. - Naponta ellenőrzi a szennyvízrendszert, a csapok állapotát, kijavítja a szakmunkát nem igénylő hibákat. - Ha a hibát nem tudja kijavítani, akkor jelzi felettes vezetőjének. - Rendszeresen ellenőrzi a nyílászárók állapotát, a kisebb javításokat elvégzi. - Rendben tartja, illetve rendszeresen ellenőrzi az épület zárására szolgáló kulcsokat, hiány esetén jelez az iskola Igazgatójának. - Zárak, kilincsek, izzók, neoncsövek, biztosítékok, konnektorok, kapcsolók cseréjét elvégzi. - Az iskola berendezésének állapotát rendszeresen ellenőrzi, a javításokat elvégzi. (padok, székek, stb.). - Rendben tartja az iskola környékét. - Téli időben az iskola előtti járdán a havat feltakarítja és felsózza. A felsoroltakon kívül a munkaidejében elvégzi a munkakörében fel nem sorolt, de a karbantartáshoz tartozó feladatokat, amelyekkel az iskola vezetői megbízzák. Köteles a karbantartási naplóban az elvégzett karbantartási munkákat rendszeresen rögzíteni.

72

6. sz. melléklet DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR feladatai

1.

Az iskola igazgatója bízza meg. Megbízása határozott időre szól és a visszavonásig érvényes. Tevékenységéért órakedvezményben részesül.

2.

Feladata: az iskola tanórán kívüli munkaformáinak tervezése, alakítása, irányítása; szakköri, diákköri tevékenység segítése, támogatása, koordinálása; a tantestülettel együttműködve az iskolai ünnepségek, megemlékezések előkészítése, szervezése.

3.

Segíti a diákönkormányzat megalakítását és működését. Ellátja az építő- és szaktáborok, valamint az üdülések szervezési feladatait.

4.

Az iskola kulturális munkájának irányítója. Összehangolja a kiállítások, versenyek, vetélkedők időpontját. A diákönkormányzattal együttműködve szervezi meg a diáknap programját.

5.

Kapcsolatot teremt és tart fenn a közművelődési tevékenységet segítő városi és megyei intézményekkel. A szabadidős programok megszervezésében figyelembe veszi szolgáltatásaikat. Havi „rendezvénynaptár” készítésével rendszeresen tájékoztatja a pedagógusokat és a tanulókat a szabadidős programokról. Tervezi és szervezi az iskolai tanulók munkáiból rendezendő kiállítások, bemutatók, kulturális programok rendjét, megvalósítását.

6.

Az iskolai diákügyelet megszervezésével segíti a tanári ügyelet munkáját.

7.

Az iskola belső kapcsolatrendszerében a pedagógiai igazgatóhelyettes a közvetlen munkahelyi vezetője. Tanév során félévkor és év végén tájékoztatja az iskola vezetését tevékenységéről.

73 7. sz. melléklet

Diákkört, szakkört vezető tanár feladatai 1.

Az adott diákkör, szakkör vezetése önként vállalt tevékenység, a vezetőt az iskola igazgatója bízza meg. A megbízás egy tanévre szól, a foglalkozások október 1-től május 31-ig tartanak.

2.

A díjazás túlórában elszámolandó elméleti óradíjjal történik. Az óradíj összegének az érvényben lévő bérbesorolás az alapja. Annak a pedagógusnak, akinek a megtartott órái a heti kötelező óraszámot nem érik el, kötelező óraként a diákköri órák is beszámíthatók.

3.

Szakmailag és pedagógiailag is felelős a diákkör, szakkör működéséért. Tanévenként elkészíti a foglalkozásokra lebontott programot.

4.

A foglalkozásokról naplót vezet, melyben rögzíti a tagok névsorát, a hiányzásokat, a foglalkozások anyagát.

5.

Anyagi felelősséggel őrzi a diákkör, szakkör anyagait, eszközeit. Gondoskodik rendben tartásukról, ápolásukról. Anyagokat, eszközöket az esedékes leltározásra előkészíti.

6.

Az iskola belső kapcsolatrendszerében a pedagógiai igazgatóhelyettes a közvetlen munkahelyi vezetője. Egymást segítő munkakapcsolatot tart az iskola diákönkormányzatát segítő tanárával.

74 8.sz. melléklet GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS FELADATAI

1.

Koordinálja az intézményben belül az ifjúságvédelemhez kapcsolódó feladatokat.

2.

Feladata – az osztályfőnökök, nevelőtanárok bevonásával – az iskola hátrányos veszélyeztetett helyzetű és kiemelt bánásmódot igénylő ( SNI, BTM) tanulóinak folyamatos feltárása, nyilvántartása.

3.

Segítséget nyújt osztályfőnököknek a fentebb felsorolt helyzetű tanulók problémáinak kezelésében, ügyeinek intézésében.

4.

Naprakész kimutatást vezet – az adatszolgáltatás érdekében is – a hátrányos, a veszélyeztetett, a cigánytanulók számáról, helyzetéről, segélyezéséről.

5.

A kedvezményes tankönyvtámogatással kapcsolatos jogszabályokat naprakészen kezeli, annak érvényre juttatásáról gondoskodik. Beszedi az osztályfőnökök közreműködésével a hatályos jogszabályoknak megfelelő igazolásokat. Ezekről naprakész nyilvántartást vezet.

5.

Képviseli az iskolát a gyermekvédelemmel kapcsolatos értekezleteken, fórumokon. Részt vesz a fegyelmi bizottság munkájában.

6. 6.

Tartja a kapcsolatot az ifjúságvédelmi és gyámügyi szervekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával

7.

Részt vesz szakmai továbbképzéseken, ifjúságvédelemmel foglalkoznak.

8.

Folyamatosan tájékozódik arról, hogy a gyámhatóság, illetve a helyi önkormányzat (kisebbségi önkormányzat) szociális osztálya milyen támogatási rendszereket dolgoz ki a szociálisan rászoruló családok részére, és erről folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket és a szülőket.

9.

Elkészíti félévenként az iskola gyermekvédelmi jelentését.

10.

Támogatja azokat az iskola-egészségügyi kezdeményezéseket, amelyek a tanulók mentálhigiénés fejlődését, illetve az egészségbiztosítási tényezők megismerését célozza meg (kötelező szűrővizsgálatok, dohányzás, szexuális felvilágosítás, drogellenes programok). Segít az iskolán kívüli lehetőségek felkutatásában.

amelyek

gyermek-

és

75

9. sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. Törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról.

1.1.

Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a.)

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”) A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról. A nemzeti köznevelésról szóló 2011. évi CXC. törvény

b.)

Az

adatkezelési

szabályzat

legfontosabb

céljai

az

alábbiak:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása. Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése. Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart. Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése. Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése. A nyilvántartási adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása. Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

76

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja: Az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2.

Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása

Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola titkárságán.

1.3.

Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a.) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b.) Az

adatkezelési

szabályzat

határozatlan

időre

szól.

c.) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erre a munka törvénykönyve 76. § alapján figyelmét fel kell hívni.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1.

Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a.) b.) c.)

név, születési hely és idő, állampolgárság; állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen: iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

77

munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkavállalóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

2.2.

A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: d.)

e.) f.)

g.) h.) i.)

3.

a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a saját nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatok; a tanuló diákigazolványának sorszáma; - a tanuló azonosító száma a többi adat az érintett hozzájárulásával.

Az adatok továbbításának rendje 3.1.

A pedagógusok adatainak továbbítása

Az intézmény pedagógusainak a 2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a

78

munkavégzésre vonatkozó rendelkezések nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2.

ellenőrzésére

jogosultaknak,

a

A tanulók adatainak továbbítása

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolákban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a.) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b.) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, c.) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőknek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d.) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e.) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, f.) az egészségügyi, iskola- egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g.) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h.) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pld: ingyenes tankönyv ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye) elbírálásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhető, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes

79

pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt, személyzeti ügyintézőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg.

a

munkaügyi

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: a 2.2. fejezet d.) és e.) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2. fejezet a.) és b.) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1. és a 2.2. fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1. és a 3.2. fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 3.2. fejezet c.) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2. fejezet f.) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettesek: a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.fejezet f.) i.) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 3.2. fejezet e.) f.) h.) szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Iskolatitkár: tanulók adatainak kezelése a 2.2. fejezet d.) e.) h.) szakaszai szerint, adatok továbbítása a 3.2. d.) szakaszában meghatározottak szerint.

80

Gazdasági, és munkaügyi személyzeti ügyintéző: a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1. a.) és b.) szakaszai szerint, a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása, adatok továbbítása a 3.2. d.) szakaszában meghatározottak szerint. Osztályfőnökök: a 3.2. fejezet c.) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a 2.2. fejezet g.) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: a 2.2. fejezet d.) szakaszában szereplő adatok, a 3.2. fejezet g.) szakaszában szereplő adattovábbítás. Az érettségi vizsga bizottság jegyzője: a 3.2. fejezet c.) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, beszerezi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon – a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges - , a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

81

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása Az adatkezelés általános módszerei

5.1.

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat, elektronikus adatok: KIR 3 az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2.

Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

5.2.1.

Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: a közalkalmazott személyi anyaga, a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok, a közalkalmazott bankszámlájának száma, a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a közirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

82

5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: az intézmény vezetője, helyettesei a munkaügyi, személyzeti és gazdasági ügyintéző, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (pld: adóellenőr, tb-ellenőr, revizor), saját kérésére az érintett közalkalmazott. 5.2.4. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: az intézmény igazgatója, az adatok kezelését végző munkaügyi, személyzeti és gazdasági ügyintéző. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket - ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés - kell lennie. 5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógépes vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor, a közalkalmazott áthelyezésekor, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

83

Személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik. 5.3.

A tanulók személyi adatainak vezetése

5.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek: az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettesek, az iskolatitkár, adminisztrátor. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 5.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése, tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kell kezelni. A diákok személyi adatai között a 2.2. fejezet – ben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás, - Stúdium gépi program –, KIR személyi nyilvántartás törzskönyvek, bizonyítványok, beírási napló, osztálynaplók, a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1. Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

84

a tanuló neve, osztálya, születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló általános iskolájának megnevezése, a kétszintű érettségi nyilvántartó gépi rendszer – adafor - miatt a személyi igazolványszám nyilvántartása, A nyilvántartást az igaztó utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatos pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok az adatok átvezetéséről. 5.4.

Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje.

5.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítása Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő kötelesen teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban köteles megadni a tájékoztatást.

85

12.4.2.Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a.) a személyes adatok kezelése – továbbítása – kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, b.) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c.) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és az adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. lásd: adatvédelmi törvény 16.§ (1) bekezdése. 12.4.3.A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.