Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda PEDAGÓGUS-, VEZETŐI-, és INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE

Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda PEDAGÓGUS-, VEZETŐI-, és INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE

Készítette: a Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda Nevelőtestülete

Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda

ELVÁRÁSTÁBLÁZAT I.

Önértékelési szempontok

Milyen a módszertani felkészültsége? 1.

2.

Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben?

Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Elvárások Intézményi elvárások Pedagógiai munkájában folyamatosan fejlődik, a nevelést, A módszereket az aktuális tevékenységi forma a tanulást egységben szemléli. Az elsajátítandó sajátosságainak, céljainak és a gyermekek ismereteket több oldalról és többféle módszerrel közelíti fejlettségének megfelelően alkalmazza. meg a gyermek fejlettségéhez igazodva alkalmazza a módszertani táblázatunkat. A gyermekek előzetes ismereteinek, tapasztalatainak figyelembe vételével a nevelési feladatot úgy építi fel, Különböző problémahelyzet biztosításával választja meg a módszereket, eszközöket, szervezési elősegíti a problémamegoldó, önálló módokat, melyek elősegítik az önálló megtapasztalást, a gondolkodás fejlődését. gondolkodás fejlesztését, és az ismeretek feladatokban való alkalmazását. Használja a modern információfeldolgozási A foglalkozási, tevékenységi terveibe, ahol erre lehetőség eszközöket, példát mutat az infokommunikációs nyílik, beépíti az IKT használatát. eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Munkája során változatosan használja az oktatási Az alkalmazott pedagógiai módszerek a módszereket, eszközöket, törekedve a kulcskompetenciák kompetenciafejlesztést támogatják. megfelelő fejlesztésére. Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális Ismeri a gyermek személyiségét, figyelembe veszi egyéni és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermekadottságait. Ennek érdekében hatékony technikákat megismerési technikákat alkalmaz. alkalmaz (megfigyelés, gyermekmunkák elemzése, Difer). Specifikusan a gyermek ismereteire építve, az egyéni A differenciálás megfelelő módja, formája fejlettséget figyelembe véve,a differenciálás megfelelő jellemző. módját,formáját választja . Pedagógiai munkája során elsődlegesnek tekinti a gyermekek különböző forrásból szerzett tapasztalatainak, Az elméleti ismeretek mellett a tanultak ismereteinek változatos módon történő gyakorlati gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. alkalmazását (hátránykompenzálás, esélyteremtés, fejlesztés, tehetségcsírák gondozása). Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges A tevékenységek tervezése során a módszertani kérdések bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos mellett a gyerekek képességeit, értelmi, érzelmi és

1

Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda I.

Önértékelési szempontok

3.

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

4.

Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez?

PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Elvárások Intézményi elvárások módszereket. szociális helyzetét is szem előtt tartja. A pedagógus az életkori sajátosságok A gyermekcsoport összetételének, életkori figyelembe vételével választja meg az órán sajátosságainak, fejlettségének megfelelően választja alkalmazott módszereket. meg módszereit. A PP-ban meghatározottak szerint feltárt mérési, Felhasználja a mérési és értékelési értékelési eredményeket felhasználja a további eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. tervezéshez, differenciáláshoz. Tapasztalatait, írott reflexióit a további tervezés során Pedagógiai munkájában nyomon követhető a felhasználja, nyitott új módszerek, munkaformák, PDCA - ciklus. pedagógiai szemléletek alkalmazására. Módszerhasználatát a tudatosság, célszerűség és Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás változatosság jellemzi, melyek segítik a tanulási eredményességét segítetik. folyamatot. A rendelkezésre álló tanulási, Az alkalmazott módszerekkel, eszközökkel, hatékonyan képességfejlesztési segédanyagokat, alátámasztja a választott tartalmat, komplex eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is tevékenységekben gondolkodik, tervez, IKT eszközt ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használ. használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves Nyelvhasználata szakszerű, fogalomhasználata pontos, a korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű érthető. A gyermekek előzetes, más forrásból származó tudására, Pedagógiai munkája során képes építeni a tapasztalataira épít. Szükség esetén korrigálja, alakítja a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. helytelen szokásokat, téves ismereteket, pozitív megerősítést alkalmaz.

2


II. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK, TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE és A MEGVALÓSÍTÁSUKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÖNREFLEXIÓK Önértékelési szempontok

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési 1. módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

2.

Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

Elvárások Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék - és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja

3

Intézményi elvárások Tudatos tervezést valósít meg, ismerkedik a projekttervezéssel. Amennyiben szervezett formában végzi a tehetségcsírák gondozását az éves terv alapján valósítja meg.

Tisztában van az óvodai pedagógiai folyamatokkal, azokat tudatosan, komplexen tervezi. Módszerei, tervezése a cél elérését szolgálják, a gyermekek ismeretére, életkori sajátosságaira épülnek. Sokszínű módszertani repertoár birtokában van, elsődleges fontosságú a játék, a játékosság. Ötleteket kutat, kér és ad. Terveit logikusan építi fel, célirányosan valósítja meg. Alkalmazza PDCA ciklust. A gyerekcsoporthoz alkalmazkodva, szükség esetén rugalmasan változtat elképzelésein a foglalkozás eredményessége érdekében. Előtérbe helyezi a cselekvésbe ágyazott tanulást. Motiváló környezetet teremt, változatos módszereket használ. A gyermekek és saját teljesítményét reálisan szemléli. A tapasztalatokat beépíti további munkájába, önreflexiót alkalmaz.


II. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK, TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE és A MEGVALÓSÍTÁSUKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÖNREFLEXIÓK Önértékelési szempontok

A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési 3. céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejleszthető kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes neveltségi szintjére, 4. tudására és a gyermekcsoport jellemzőire?

Elvárások

Intézményi elvárások

Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.

Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD-lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét.

4

A PP - ban meghatározott alapelvek szerint tervez. A célok megfogalmazásában szem előtt tartja az életkori sajátosságokat.

A tervezésben és a megvalósításban az IKT eszközöket a lehetőségekhez mérten célszerűen használja. Tervezésében kihasználja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.

A differenciálás elvét már a tervezés során is alkalmazza.


III. A TANULÁS TÁMOGATÁSA Önértékelési szempontok

1.

2.

3.

4.

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét?

Milyen ismeretszerzési, tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási folyamathoz?

Elvárások


Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket.

Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét.

5

Figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességeit, aktuális lelki és fizikai állapotát. Problémáikat megérti, tolerálja, szükségleteiknek megfelelően egyéni bánásmódot alkalmaz. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein, elképzelésein. Igyekszik a gyermekek érdeklődését felkelteni és fenntartani a tanulás, tudás iránt, kihasználva az életkorukból eredő természetes kíváncsiságukat. Az eredményes fejlesztés érdekében odafigyel a gyermekek tanulási nehézségekre utaló jelzéseire. Igyekszik megfelelő módon korrigálni azokat, segítséget nyújtani a képességeik fejlesztéséhez. A megismerő funkciók és az önálló felfedezés gyakorlására megkeresi a különböző tevékenységekben rejlő lehetőségeket. Az alapdokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak megfelelően biztosítja minden gyermek számára a bizalom teli légkört, a próbálkozás és a javítás lehetőségeit. Esztétikus környezet, nyugodt légkör megteremtésére törekszik. Lehetőséget biztosít a gyermekeknek a differenciált, párhuzamosan végezhető tevékenységekhez, a szabad tevékenység választáshoz. Törekszik a megfelelő eszközök használatára, beszerzésére. A gyermekek életkorának megfelelően, indokolt esetben


III. A TANULÁS TÁMOGATÁSA Önértékelési szempontok

5.

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között?

Elvárások


A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT-eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít.

6

lehetőséget biztosít az IKT eszközök használatára, Az azokban rejlő lehetőségeket kihasználja a tanulási folyamatok változatosabbá, színesebbé, érdekesebbé tételéhez.

A gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodva az önálló tanuláshoz, tapasztalatszerzéshez biztosítja a szükséges eszközöket, s segítséget ad azok használatához.


IV. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításhoz, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok

1.

2.

3.

Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív nevelés, tanítás, oktatás gyakorlatát?

Elvárások


A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az

7

A gyermekek személyiségének sajátosságait a napi tevékenységek során változatos módszerekkel tárja fel. A gyermek személyiségének, képességének fejlesztése érdekében minden alkalmat és lehetőséget kihasznál. Törekszik a gyermek személyiségének reális megismerésére és ez képezi alapját fejlesztő munkájának. Törekszik a teljes gyermeki személyiség tevékenységek általi, életkori sajátosságokhoz. egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztésre. A gyermekek tanulási vagy magatartási problémáira szakszerű megoldást dolgoz ki, vagy megfelelő szakember segítségét kéri. Reflexióiban reálisan, szakszerűen elemzi és értékeli, terveinek megvalósulását. Csoportos tevékenységek során is alkalmazza az egyéni bánásmódot, differenciál. Természetesnek veszi a gyermek tévedéseit, tapintatosan, a gyermek egyéniségének megfelelően javítja a hibákat,


IV. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításhoz, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok

4.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel?

Elvárások


egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

pozitív ösztönzést alkalmaz.

Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Minden gyermek számára fejlesztési tervet készít, fokozottan figyelve a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre. Törekszik ezek hatékony megvalósítására, reflexiót készít.

Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.

Az egyéni szükségletekhez igazodó konkrét fejlesztési c é l o k a t határoz meg havi lebontásban.

8


V. A GYERMEKCSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, ESÉLYTEREMTÉS, NYITOTTSÁG A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SOKFÉLESÉGRE, INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, CSOPORTOS TEVÉKENYSÉG Önértékelési szempontok

Elvárások

1. Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

2.

Hogyan képes olyan nevelési, ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is?

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során.

Intézményi elvárások Figyelemmel kíséri a gyermek társakkal, a felnőttekkel való kapcsolatát. Segíti a gyermekekben az együttéléshez szükséges viselkedési formák, magatartás kifejlődését. Építi a társas kapcsolatokat, ennek érdekében sokoldalú játéklehetőséget biztosít, élmény dús, közös programokat szervez. Értékorientációja, személyes példamutatása, valamint módszertani sokszínűsége (szociometria, kooperatívtechnikák stb.) garantálja a közösségfejlesztés hatékonyságát.

Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt.

A gyermek számára állandó érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó légkört teremt. Személyisége nyitott, derűs, nyugalmat áraszt. A gyermek emberi méltóságát, jogait, személyiségét elfogadja, tiszteletben tartja. A tevékenységek során lehetőséget teremt az együttműködésre, a véleménykülönbségek kiegyenlítésére, egymás véleményének elfogadására, a kommunikációs helyzetnek megfelelő adekvát, szabados önkifejezésre.

A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli.

Személyes példamutatással a gyermekeket egymás megértésére, elfogadására, empátiára neveli. Nyílt, őszinte kommunikációra törekszik.

9


V. A GYERMEKCSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, ESÉLYTEREMTÉS, NYITOTTSÁG A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SOKFÉLESÉGRE, INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, CSOPORTOS TEVÉKENYSÉG Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait.

3.

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívül szervezett tevékenységeiben)?

A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén.

10

Megfelelően tájékozott a gyermekek szociokulturális hátteréről. Törekszik az eltérő kulturális és társadalmi sajátosságok, és az ebben rejlő értékek megismertetésére, megőrzésére. A gyermekek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Megvalósítja a beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, mely során képessé teszi a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. Inspirálja és megválaszolja a gyermeki kérdéseket. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdjével modell a gyermekek számára. Képes az identitás különbséget kulturáltan kezelni. Pedagógiai munkája során és az ünnepek, megemlékezések, óvodán kívüli programok szervezésével törekszik arra, hogy közösségfejlesztő és együttműködést elősegítő helyzeteket teremtsen az intézményben és az intézményen kívül. Az IKT eszközök felhasználásával sokszínű ismeretszerzést biztosít a gyermekek számára. Online/ email levelező közösséget hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, pozitív kapcsolatokat építő, követendő mintát mutat.


V. A GYERMEKCSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, ESÉLYTEREMTÉS, NYITOTTSÁG A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI-KULTURÁLIS SOKFÉLESÉGRE, INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, CSOPORTOS TEVÉKENYSÉG

4.

Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi.

11

Egyértelmű, tudatos, célirányos nevelő tevékenységével szervezi meg a csoport szokás- és szabályrendszerét, a gyermekek fejlettségéhez alkalmazkodva, személyes példaadáson keresztül. Törekszik a feltárt hibák javítására, korrigálására. A kialakult helyzeteket helyesen ítéli meg. A gyermekeket arra ösztönzi, hogy legyenek tekintettel társaikra, közöttük jó együttműködés jöhessen létre, figyeljenek egymásra, s folyamatosan alakuljon ki konfliktusmegoldó képességük, s azokra életkori sajátosságaiknak megfelelő megoldást találjanak.

Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda VI. APEDAGÓGIAI FOLYAMATOK és A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE, ELEMZÉSE Önértékelési szempontok

Milyen ellenőrzési és 1. értékelési formákat alkalmaz?

Elvárások


Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt.

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak.

Mennyire támogató,

2. fejlesztő szándékú az

értékelése?

Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre.

12

Jól ismeri az óvoda alap dokumentumait, a szakmódszertanokat. A játékban és tevékenységekben történő fejlesztési, tanulási lehetőségeket felismeri és kihasználja a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, motiváltságát figyelembe véve. Sokrétű értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. A céloknak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal, kellő tapintattal választja meg az értékelési módszereket és eszközöket az egyéni és a csoportos értékelések során is. Használja a nevelőtestület által készített módszertani gyűjteményben és a Pedagógiai Programunkban ajánlott módszereket. Figyelembe veszi a helyi lehetőségeket és körülményeket. Lehetőségeket ad a gyermekek egyéni megnyilatkoztatásaira, a szülők bevonásával gyűjtött anyagok bemutatására, a gyermekek egymás közötti tudásmegosztásának biztosítására (Projekt-tervezés, projekt módszer alkalmazása, lehetőségek kihasználása.) Értékeléseinek alapja a közösen kialakított – de az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő – értékelési rendszer, szokásrend. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékel, visszajelzései pozitívak.


Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az 2. értékelése?

Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatjáke a gyermekek önértékelésének 3. fejlődését?

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani.

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre.

13

Fejlesztő jellegű értékeléseivel a gyermekek önértékelésének alakulását segíti. Rendszeresen gyűjti a gyermekmunkákat a gyermekek egyéni dokumentációjába. A kapott adatokat a további fejlesztés alapjául használja. Törekszik rá, hogy az értékelés elsősorban építő és dicsérő legyen, de nem hallgatja el a hibákat és a hiányosságokat sem. Az értékelésnek rendszerességet, folyamatosságot és egymásra épülést biztosít. Olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Megfigyeléseit, értékeléseit a nevelőtestület által meghatározott dokumentumokban (egyéni fejlődés mutatói, egyéni fejlesztési tervek) rendszeresen rögzíti és azok eredményéről a szülőket is tájékoztatja. A gyermekek tudásszintjének megállapításához a szokásos módszerek és eljárások mellett megismeri (használja) a DIFER mérőlapokat és a fejlesztési tervek készítésénél figyelembe veszi az így kapott eredményeket.


VII. KOMMUNIKÁCIÓ és SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS, PROBLÉMAMEGOLDÁS Önértékelési szempontok

1.

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése?


Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját.

2.

3.

Elvárások

Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

14

Céltudatosan, megfelelően kommunikál. Törekszik arra, hogy tudását a gyermekek életkorának megfelelő szó – és eszközhasználat segítségével adja át.

Kommunikációja az ismeretek átadását, a gyakorlást, a munka során a megismerő tevékenységek fejlesztését, a gyermekek lelki – érzelmi világának gazdagítását támogatja. Szem előtt tartja az anyanyelv pontos használatát és az információk feldolgozásának elősegítését is. Olyan környezetet teremt, amelyben a személyiség a legteljesebben fejleszthető. Korszerű tanulási technikákat alkalmaz, olyan tevékenységeket kezdeményez, ahol az óvodapedagógus – gyermek és gyermek – gyermek közötti kommunikáció és együttműködés is megvalósul. A partnerek igényeit szem előtt tartva igyekszik az infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségek kiaknázására, használja a különböző online csatornákat. Az intézményi szabályozóknak megfelelően változatos módon működik együtt a partnerekkel.


VII. KOMMUNIKÁCIÓ és SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS, PROBLÉMAMEGOLDÁS Önértékelési szempontok

Elvárások


A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

4.

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre?

A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

15

A szakmai munkaközösség munkájában aktívan részt vállal, kezdeményező, az innovatív közös munka részt vevője. Együttműködik pedagógus társaival a különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektmódszer alkalmazása, témanap, jeles nap, ünnepség, kirándulás, stb.) megvalósításában. Nyitott, őszinteségen alapuló kommunikáció jellemzi. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/ kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi, az elvárások szerint megoldja. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák ás a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Az elkészített önreflexiók és visszajelzések alapján újragondolja, átértékeli korábbi munkáját, a tapasztalatokat beépíti további tervező munkájába. Ha szükségességét érzi, fejlődéséhez szaktanácsadói segítséget kér. Részt vesz szakmai fejlődését segítő továbbképzéseken, előadásokon.


VIII. ELKÖTELEZETTSÉG és SZAKMAI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT Önértékelési szempontok

Elvárások


Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a 1. folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, 2. hogyan követi a szakmában történteket?

Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

16

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önelemzésre, önellenőrzésre, önértékelésre. Önértékelési feladatait az elvárt színvonalon végzi. Folyamatosan továbbképzi magát. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és ismeri, megfelelően használja, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. Törekszik a fejlődésre, amelynek alapját önértékelése és a partnerek visszajelzései képezik. Önmagával kritikus, de felismeri erősségeit is. Önmagáról alkotott képe a valóságot tükrözi. Saját pedagógiai gyakorlatát elemzi és folyamatos megújulásra törekszik. Folyamatosan képezi magát; ismeretei bővítésére a hagyományos formákon túl a modern tanulási módszereket és eszközöket is használja (pl. IKT- eszközök, e-learning képzések stb.). Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.


VIII. ELKÖTELEZETTSÉG és SZAKMAI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT Önértékelési szempontok

Elvárások


Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Hogyan nyilvánul meg 3. kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

17

A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében használja az IKTeszközöket is. Ismeretei bővítése során megismerkedik új digitális módszerekkel, tananyagokkal. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Intézményen kívüli szakmai csoportokkal aktívan együttműködik. A nevelőtestület által elfogadott és a munkaközösségekben megismert módszereket és eszközöket (DIFER, Projekt stb.) munkájában alkalmazza. Az általa megismert új tudástartalmakat kollégáival megosztja. Innovációs munkája során folyamatosan részt vesz munkaközösségi munkában, pályázatok figyelésében, megvalósításában. A minőségi munka elérése céljából egyéni kezdeményezéseivel elősegíti a pedagógus közösség megújulását, összehangolt működésére törekszik. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje céljait.


I. Önértékelési szempontok

Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a gyermeki 1. fejlődés eredmények javulását eredményezze

Hogyan biztosítja a mérési, értékelési 2. eredmények beépítését a tanulási - tanítási folyamatba?

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások


Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési - oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi éves nevelési tanulási ütemtervet a keretéves nevelési tanulási ütemtervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a gyermeki fejlődés eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő - oktató munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a

18

Az intézményi dokumentumokban megfogalmazottak megvalósulásáért felelősséget vállal. A jogszabályi kereteknek megfelelően és a nevelési – tanulási belső tevékenységhez igazodva felülvizsgálja, amennyiben szükséges (a nevelőtestülettel egyetértésben) módosítja az óvoda dokumentumait. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli, a nevelőtevékenységen belül-

Biztosítja az óvodapedagógusok számára szakmai fejlődésüket. Menedzseli a gyakorlati munkában való realizálását. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő - oktató munkát vár el minden nevelőtől, s biztosítja ennek folyamatos megvalósulását. Többféle mérőeszköz alkalmazására törekszik, az objektív eredmény érdekében. Lehetőséget teremt a mérőeszközök megismerésére, használatuk elsajátítására minden óvodapedagógusnak. Az eredményekről, - a munkatervben meghatározottak szerint-, beszámolót kér, az adatokat elemzi, értékeli, további feladatokat határoz meg, majd visszacsatolja a nevelőtestület félé.



Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, 3. visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában? Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi éves nevelési, tanulási ütemterv, a tevékenységi terv, az 4. alkalmazott módszerek a gyermeki igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?



központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat Beszámolót kér a gyermeki teljesítmények folyamatos helyi szinten alkalmazott megfigyelésén vagy mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a gyermekek fejlesztése érdekében. Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Irányítja a nevelési/az éves tanulási/tevékenység-/projekt -/tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumainak a kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését valamennyi gyermek számára. Működteti a tanulási – tanítási módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési - oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja

19

A megvalósulást ellenőrzi.

A dokumentumokban meghatározott egységes elvárások szerint alakítja ki a gyermeki értékelés gyakorlatát. Ellenőrzi ezek megfelelő rögzítését és a napi gyakorlatba való beépítését az egyéni, differenciált fejlesztés érdekében. Ezeket az elveket valósítja meg saját értékelési gyakorlatában is. A saját magunk által kifejlesztett, újonnan bevezetett, a gyermekek korszerű nevelését, tanulását szolgáló, csoportdokumentáció elvárt szintű vezetését ellenőrzi, értékeli, segíti. Elvárja a nevelőtestület által kidolgozott módszertani tábla ismeretét, alkalmazását. Támogatja, segíti az óvodapedagógusok módszertani fejlődését, innovatív törekvéseit, tudásmegosztását. Az eredményeket a szabályozások szerint megosztja, nyilvánossá teszi.



Hogyan működik a differenciálás és az adaptív 5. tanítás, oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?



azok tanulási- tanítási folyamatba való bevezetésére Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó nevelés, tanulástámogató eljárásokat, a hatékony gyermeki egyéni fejlesztést. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a kötelező óvodai nevelésből távolmaradás kockázatának kitett gyermekeket, és aktív irányítói magatartást tanúsít a távolmaradás megelőzése érdekében.

20

Kiemelt figyelmet fordít a differenciálásra a tervező munkában, és annak napi gyakorlatban történő megvalósulására a gyermekek hatékony egyéni fejlesztése érdekében. Gondoskodik a törvény által biztosított külső szakemberek megfelelő jelenlétéről és munkafeltételeiről az intézményben speciális fejlesztést igénylő gyermekek számára. Kialakítja és a szabályozásnak megfelelően elősegíti a rendszeres óvodába járást, szükség esetén a gyermek érdekében megfelelően intézkedik.


II. Önértékelési szempontok

Hogyan vesz részt az intézmény 1. jövőképének kialakításában?

Hogyan képes reagálni az intézményt érő 2. kihívásokra, változásokra?

Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív 3. szempontból fejlesztésre szorulnak?

A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások


A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási tanítási folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

21

Aktívan törekszik a vezetői pályázatban, és az intézményvezetői mesterprogramban megfogalmazott jövőkép megvalósítására, szükség szerint reagálva a folyamatban lévő és előrelátható változásokra. Gondoskodik róla, hogy a változások a dokumentumokban tükröződjenek és a mindennapi munkába beépüljenek. A folyamatokat rendszeresen kontrolálja.

Konstruktívan reagál az aktuális külső és belső változásokra. Tartalmát értelmezően, jól kommunikálja a nevelőtestület felé, elősegítve ezzel a megvalósításban való motivált részvételüket. A változtatás folyamatát hatékonyan megtervezi, értékeli és végrehajtja.

Folyamatosan nyomon követi a célok időarányos megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény / intézményegységek erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), melyhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.



Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai 4. céljainak elérése érdekében?

Hogyan teremt a környezete felé 5. és a változásokra nyitott szervezetet?

A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások


Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás - tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

22

A nevelőtestület által elfogadott és támogatott mesterprogramjában megfogalmazott célokat és az ebből következő feladatokat az óvodapedagógusok bevonásával időarányosan megvalósítja. A folyamatot szükség szerint kontrolálja és korrigálja.

Az intézmény külső és belső partnereivel a hagyományoknak és a szabályozásoknak megfelelő kapcsolatot tart Kezdeményezője a korszerű és változatos információ áramlás biztosításának. Nyitott az új kezdeményezésekre, innovációkra, fejlesztésekre.


III. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának 1. fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója? Hogyan fejleszti saját vezetői 2. tevékenységét, hatékonyságát?

Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga 3. képzése és fejlesztése iránt?

Elvárások


Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy - egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.

Figyelemmel kíséri az új önértékelési modellek megjelenését. Rendszeresen tanulmányozza az ezzel kapcsolatos szakirodalmat. Meghatározza erősségeit, gyengeségeit, melyhez igényli és figyelembe veszi a kollegák véleményét. Önértékelését a tényekre, adatokra alapozza. Erősségeit az intézmény érdekeire fókuszálva bontakoztatja ki.

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)

23

Vezetői munkájának hatékonysága érdekében az önreflexió módszerét tudatosan használja. Kiindulási pontnak tekinti a továbbfejlődéshez. Dokumentálásában érvényesíti a rendszerszemlélet elvárásait. Elkötelezett az óvodapedagógusi szakma iránt és folyamatosan figyelemmel kíséri a szaktudományos publikációkat, eredményeket. Az intézményvezetői mesterprogramja megvalósítása – figyelembe véve a pilot jelleget – során kiemelt figyelemmel önreflektál, a kollegák tapasztalatait, visszajelzéseit elemzi, értékeli, korrigálja a folyamatot. Visszajelez a mesterprogram fejlesztői felé. Onlaine szakmai közösségben szerzett ismereteit, intézményén kívül szaktanácsadói tevékenységének tapasztalatait és eredményeit felhasználja munkájában, megosztja nevelő társaival.


III. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, 4. feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

Elvárások


A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

24

A vezetői-, és mester programjában leírtakat ütemezés szerint figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. A változás indokait a nevelőtestület felé közvetíti


IV. Önértékelési szempontok Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a 1. vezetőtársaival, kollégáival?

Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás 2. ellenőrzésében és értékelésében?

Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások


A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

Az intézmény kidolgozott alapdokumentumai, szabályzatai és az eljárásrendek szerint osztja meg a vezetői feladatokat.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntés - és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében. Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, megbeszélésében.

A külső és belső elvárásoknak megfelelően működteti az intézményi ellenőrzési értékelési rendszert. Ellenőrzése és értékelése támogató, fejlesztő jellegű.

Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál

Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az 3. intézményvezető a munkatársakat?

Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.

25

A pedagógiai célrendszernek megfelelően az intézmény/intézményegységek sajátosságait is figyelembe véve teret ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására. A feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít, ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.


IV. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok

Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony 4. csapatmunkát a kollégák között?

Elvárások


Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket

Az intézményben létrehozott munkaközösségeket és csoportokat az új kihívásoknak, céloknak és feladatoknak megfelelően, innovatív módon, szervezi, és működését figyelemmel kíséri, szükség szerint aktív résztvevő.

A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés - például munkaközösség - vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával).

Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az 5. intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, 6. hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)?

Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Rendelkezik humánerőforrás - kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában.

26

Az intézmény szakmai igényeinek megfelelően továbbképzési programot, beiskolázási tervet állít össze az óvodapedagógusok egyéni érdeklődésének és irányultságának figyelembe vételével. Megteremti a belső tudásmegosztás szintereit, formáit. Humánerőforrás – kezelési ismereteit alkalmazva, tervezi és menedzseli a változásokat.


Hogyan vonja be a vezető az intézményi 7. döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató 8. kultúra megteremtése érdekében?

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

27

A döntés előkészítést tervszerűen végzi a szabályozásnak megfelelően. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel, elvárja a visszacsatolást, az egyéni, érdemi véleményeket. Az információ megosztásához igénybe veszi az IKT nyújtotta lehetőségeket.

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével. Odafigyel az intézményegységek sajátos problémáira és adekvátan reflektál azokra. Elvárja az intézmény rendjét, működését meghatározó szabályok maradéktalan betartását. A kompetencia határok kijelölésével és a pozitív egyéni kezdeményezések integrálásával, elősegíti a jó munkahelyi légkör megtartását, fejlesztését.


V. Önértékelési szempontok Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel 1. kísérése?

Hogyan tesz eleget az intézményvezető a 2. tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése 3. (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés 4. nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások


Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. Az óvodapedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő - és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

28

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait és erre adekvátan reagál.

Kommunikációja hatékony, szakszerű, a szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Az információ megosztásához igénybe veszi az IKT nyújtotta lehetőségeket is (a jól működő belső levelező rendszer elsőbbséget élvez).

A humán erőforrással célszerűen gazdálkodik. Megteremti és fenntartja az ehhez szükséges támogató környezetet.

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően a nyilvánosságra hozza az óvoda honlapján. Belső szabályozást alakított ki és rendszeresen működtet – IKT eszközök bevonásával – a külső és belső partnerek tájékoztatása érdekében gondoskodik és figyelemmel kíséri a fentiek etikus használatát. Felelősséggel tartozik az intézmény médiában való megjelenéséért.


Hogyan biztosítja az 5. intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

Milyen, a célok elérését támogató 6. kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

A nyomon- követhetőséget, ellenőrizhetőséget a folyamatok szabályozásával biztosítja. A megvalósulást figyelemmel kíséri, ellenőrzi, értékeli. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például SZMK, óvodaszék) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval, a belső és külső partnerek képviselőivel az intézmény jogszerű és eredményes működése érdekében. A partnerek igényeinek és elégedettségének megismerése érdekében adatot gyűjt a belső szabályozásnak megfelelően. A kapott eredményeket elemzi, értékeli, kimutatást készít, és ennek ismeretében intézkedik. Az eredményeket a szokásos módon nyilvánosságra hozza.

29



Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív 1. tervezés?

Pedagógia folyamatok – tervezés Elvárások


Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő- piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

30

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak megfelelő megvalósulását, aktualizálását.

Kialakítja, szabályozza az információ gyűjtés rendjét, reális, előremutató felhasználását. A helyzetértékelést megfelelően dokumentálja.

A nevelőtestület előzetes felkészítés után részt vesz a tervek elkészítésében. Jogszabály, eljárásrend szerint együttműködik.

A rendelkezésre álló információk felhasználásával reális, az elvárt ütemezésnek megfelelő, megvalósítható intézkedési tervet alakít ki.

A dokumentumok egymásra építettségét a megfelelő módon biztosítja.


I. Önértékelési szempontok Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési 2. célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

Pedagógia folyamatok – tervezés Elvárások


Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

31

A dokumentumok a megfelelő tartalommal – a jogszabályokkal és a helyi célokkal összhangban – határidőre készülnek el. Az intézményi operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.



Hogyan történik a tervek 1. megvalósítása?

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók 2. viszonya, hogyan épülnek egymásra?

Pedagógia folyamatok – megvalósítás Elvárások


A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. Az intézmény nevelési - oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például nevelési évre, gyermekcsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség - és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése.

32

A stratégiai tervek megvalósítása nevelési évekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei.

Az intézmény éves terveinek gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a szülői szervezet bevonásával történik a szabályzatokban meghatározottak szerint. Az intézmény nevelési – tanulási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok a személyiség és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

A megadott szempontok szerint elkészített éves tervek és beszámolók egymásra épülnek, melynek konklúziói a következő tervezési ciklus alapjául szolgálnak.



Pedagógia folyamatok – megvalósítás Elvárások


A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges 3. megvalósulásának a viszonya?

A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban.

33

A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges változtatások szakmailag indokoltak, nevelőtestületi konszenzuson alapulnak. A teljes pedagógiai folyamat nyomon követhető az elvárt dokumentumokban,i produktumokban.



Hogyan működik az ellenőrzés az 1. intézményben?

Pedagógia folyamatok – ellenőrzés Elvárások


Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.

34

Az ellenőrzési szabályzatokban foglaltak szerint történik a belső ellenőrzés.



Hogyan történik az intézményben az 1. értékelés?

Milyen a pedagógiai programban meghatározott gyermeki 2. értékelés működése a gyakorlatban?

Pedagógia folyamatok – értékelés Elvárások


Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési - oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). Az intézményben folyó nevelési – oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A gyermekek értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan követik, a gyermeki teljesítményeket dokumentálják,

35

Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik az önértékelési szabályzatban meghatározottak szerint..

Az intézményben folyó nevelési – oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó, a nevelőtestület által elfogadott mérési – értékelési rendszer működik.



Pedagógia folyamatok – értékelés Elvárások


elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban (feljegyzésekben) nyomon követhető. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének, és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában a gyermeknek.

36

A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely a gyermek egyéni dokumentációjában és a csoportnaplóban nyomon követhető.

A gyermekek fejlettségi szintjéről évente kétszer ezen felül szükség és igény szerint a szülő/gondviselő tájékoztatásban részesül.


I. Önértékelési szempontok Mi történik az ellenőrzés 1. eredményeivel?

Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, 2. intézményi önértékelés, pedagógus - értékelés, gyermeki fejlődés mérés, egyéb mérések.)

Pedagógia folyamatok – korrekció Elvárások


Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokások formában rögzített mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési - értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

37

Az ellenőrzés eredményei a következő tervezési ciklus alapjául szolgálnak.

Évente az önértékelés keretében a helyi szabályozásnak megfelelően történik a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Az intézmény a mérési - értékelési eredmények tükrében, szükség esetén korrekciót végez. Megtörténik a tervek felülvizsgálata különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.


II. Önértékelési szempontok Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban 1. rögzített személyiségfejlesztési feladatok? Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek 2. személyes és szociális készségeit, képességeit?

Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit 3. (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre)?

Személyiség és közösségfejlesztés Elvárások


A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például egyéni fejlesztés). Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát. A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére. A pedagógusok megosztják egymással ez irányú módszertani tudásukat. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető  az intézmény dokumentumaiban,  a mindennapi gyakorlatban (óvodai és óvodán kívüli tevékenységek).

38

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények. Támogató szervezeti és pedagógiai kultúra jellemzi az óvodát. Az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit, képességeit a nevelőtestület által elfogadott vizsgálati módszerekkel, eszközökkel, technikákkal tárják fel.

Az intézmény dokumentumaiban megfogalmazottak szerint. Az innovációkat folyamatosan figyelemmel kísérik, a nevelőtestület szakmai döntése szerint adaptálják.





A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről. Az intézmény gyermek-, és ifjúság védelmi felelősei a nevelési év elején tervet, a végén beszámolót készítenek, mely része az éves munkatervnek és értékelésnek. Az érintett gyermekeket figyelemmel kísérik, szükség esetén intézkednek, minden esetben tájékoztatják az intézményvezetést.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről.

Hogyan történik a gyermekek szociális 4. hátrányainak enyhítése?

Az intézménytámogató rendszert működtet:  Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez.  Integrációs tanítási – oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti.  Nevelési, képzési, oktatási programokat,  modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket.  Célzott programokat tár fel.  Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal.

39

Intézményi szinten is felelősséget vállal az egyes gyermek szociális hátrányainak leküzdésében illetve az ebből adódó hátrányok csökkentésére. Ennek érdekében a szülőket információval látja el. Az intézményi alapítványok alapító okiratában megfogalmazottak szerint, adott esetben anyagi segítséget nyújt. Intézményen kívüli fejlesztő programokat szervez.



Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan 5. tanítják a tanulást?



Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési - oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési – oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat.

Hogyan történik az egyes gyermeki teljesítmények 6. értékelése?

Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik.

40

Az óvodában tevékenységbe ágyazottan, játékban, illetve játékos módon történik az ismeretszerzés, a tanulás. A Pedagógiai Program tartalmazza a nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott módszertani táblát. Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart a szakszolgálatokkal. Feléjük irányuló jelzőrendszert működtet az egyes gyermek szükségletei szerint. A szakértői vélemények alapján a gyermek számára egyéni fejlesztési terv készül, a gyakorlatban való megvalósulás folyamatosan dokumentálásra kerül.

Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint –számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is.



Hogyan történik a gyermekek egészséges és 7. környezettudatos életmódra nevelése?

Hogyan segíti az intézmény a gyermekek 8. együttműködését?



Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban. Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A gyermekek közötti, valamint a gyermekek és pedagógusok közötti, gyermekek pedagógiai munkát segítők közötti kapcsolatok jók. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről.

41

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a Pedagógiai Programban és az Intézményi Egészségtervben előírtak szerint történik. Az adott év feladatai és a megvalósulása az éves munkatervben és annak értékelésében jelennek meg.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről.





Az intézmény közösségi programokat szervez.

Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, 9. milyen keretek között valósulnak meg?

Az intézmény különös hangsúlyt fektet a stratégiai partnerekkel való együttműködésre.

A szülők a szabályozásnak megfelelően részt vesznek a A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. közösségfejlesztésben. Bevonják a gyermekeket, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti, nevelési és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők elégedettek.

42


III. Eredmények Önértékelési szempontok

Milyen eredményességi mutatókat 1. tartanak nyilván az intézményben?

Milyen szervezeti eredményeket tud 2. felmutatni az intézmény?

Elvárások


Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás - tanítás eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:  helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei  esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések  6 éves kor után óvodában maradó mutatók,  elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők)  neveltségi mutatók Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény nevelési és tanítási célrendszeréhez kapcsolódó kiemelt eredményesség. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége

43

Az intézmény pedagógiai programjának prioritása, a szabad játék támogatása és, hogy az óvodában tevékenységbe ágyazottan, játékban, illetve játékos módon történik az ismeretszerzés, a tanulás.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:  a Pedagógiai Program szerint megszervezett mérések eredményei  esetleges sport, pályázati….eredmények  elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők)  neveltségi mutatók

Az eredményes munka kritériumai intézményi szinten meghatározottak. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy


III. Eredmények Önértékelési szempontok

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési 3. eredményeket?

Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek 4. iskolába lépését, tanulási útját?

Elvárások


hozzájárul.

többsége hozzájárul.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény vezetése gondoskodik a nevelési, tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. A gyermekek követésének kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

Az intézmény rendelkezik külső elismeréssel.

44

A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. Az elért eredményeket az eljárásrend szerint nyilvánosságra hozza.

A gyermekek követésének kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.


IV. Önértékelési szempontok

Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az 1. intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az 2. intézményben?

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Elvárások


Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy szervezési egységben nevelő pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás - és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

45

A pedagógusok szakmai csoportjai az intézményi elvárások szerint maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak, mely része az éves intézményi munkatervnek. Munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A csoportok közötti együttműködés tervezett és szervezett formában zajlik. A dokumentumok garantálják, az intézményen belüli együttműködések támogatását, ösztönzését. A pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése a munkaközösségek bevonásával történik.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

A belső tudásmegosztás működtetésében a


IV. Önértékelési szempontok

Hogyan történik az információátadás az 3. intézményben?

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Elvárások


A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

46

munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszer (eljárásrend) működik. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény használja az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeit. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.


V. Önértékelési szempontok

Melyek az intézmény 1. legfontosabb partnerei?

Mi az egyes partneri 2. kapcsolatok tartalma?

Hogyan kapnak tájékoztatást 3. a partnerek az intézmény eredményeiről?

Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások


Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési

47

A Pedagógiai Program tartalmazza az azonosított partnereket.

Az intézmény alapdokumentumai, szabályzatai és együttműködési tervei meghatározzák a partneri kapcsolatok tartalmát.

A jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek, a helyi szabályozásnak megfelelően. Az intézmény a helyi szabályozás szerint tájékoztatja külső partnereit. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.


V. Önértékelési szempontok

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, 4. járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások


lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

48

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.


VI. Önértékelési szempontok

1.

2.

3.

Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének, oktatásának?

Pedagógiai munka feltételei

Elvárások


Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

49

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Felkutatja mindazokat a lehetőségeket, amelyek pluszforrást biztosítanak a fejlesztéshez. (Alapítványi támogatók; Pályázatok stb.) Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A terv megvalósulását legalább évente felülvizsgálja, szükség esetén módosítja. Az elért eredményeket visszacsatolja. A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. Az óvodaegységek egyedi környezeti értékeinek megfelelően fejleszti a környezetet. Támogatja a Zöld Óvodai cím megtartását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. A szükséges feltételeket biztosítja. Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. Felkutatja mindazokat a lehetőségeket, amelyek pluszforrást biztosítanak a fejlesztéshez. (Alapítványi támogatók; Pályázatok stb.)


VI. Önértékelési szempontok 4.

5.

6.

7.

Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai?

Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek,


Elvárások


Az intézmény az IKT - eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő - oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, alkalmazásuk nyomon követhető. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő - oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

50

Az intézmény az IKT - eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő - oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, alkalmazásuk nyomon követhető. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő - oktató munka humánerőforrás - szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. Támogatja a továbbképzést, fejlődést. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.


VI. Önértékelési szempontok milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?


Elvárások


Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

8.

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő - oktató munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

51

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Segítik egymás szakmaiságának kibontakozását. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Erre intézményi programot dolgoznak ki. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Segítik egymás szakmaiságának kibontakozását. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő - oktató munka részét képezik. Az óvodai egységek sajátos arculatát értékként kezeli, segíti fejlődésüket. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.


VI. Önértékelési szempontok

9.

Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség - és hatáskörmegosztás?

Hogyan történik a munkatársak bevonása a 10. döntés - előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

Milyen a pedagógusok viszonya az 11. innovációhoz?


Elvárások


A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés - előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása az intézmény dokumentumaiban szabályozott, egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

52

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az eredményekről visszajelzést kapnak. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.


VII. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok

1.

2.

Hogyan jelennek meg az Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban?

Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

Elvárások


Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési oktatási feladatait, céljait. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított.

Az Intézmény Pedagógiai Programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

53

A Pedagógiai Program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési tanulási feladatait, céljait. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a Pedagógiai Programjában foglaltak megvalósulását. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a Pedagógiai Program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A nevelést, tanulást segítő eszközök és a nevelési, tanulásitanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a


VII. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok

Elvárások


A nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik

54

pedagógiai prioritásokkal összhangban történik

KAPOSVÁRI NEMZETŐR SORI KÖZPONTI ÓVODA  7400 KAPOSVÁR, DAMJANICH U. 3.  82/512-794 E-mail: [email protected]; web: www.nemzetorovi.hu

LEGITIMÁCIÓS NYILATKOZAT

A Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda ÖNÉRTÉKELÉSI ELVÁRÁSRENDSZERE a Nevelőtestület közös munkájának eredménye. A

Kaposvári

Nemzetőr

Sori

Központi

Óvoda

nevelőtestülete

a

módosított

dokumentumot 2016.10.10-én elfogadta. Az elfogadást igazoló névsor az Iktatóban I-233/16/1 számon került irattárazásra.

Kaposvár, 2016. október 10.

Hegedüs Mária Katalin Intézményvezető

55

Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda PEDAGÓGUS-, VEZETŐI-, és INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE

Recommend Documents