Hagyományaink Írta: Juhász Klára
Kalotaszeg-szerte, így Nádasdarócon is sajátos szokások és néphagyományok teszik színesebbé az ünnepnapokat vagy épp a hétköznapokat.
A még élő hagyományokról röviden:
Április végén-TEJBEMÉRÉS /juhmérés/- ma már a Nádasmentén folyik intenzívebb juhtenyésztés. Itt maradtak fenn az ezzel kapcsolatos szokások, melyek közül kiemelkedik a tavaszi legelőre kihajtást követő tejbemérés. Ekkor állapítják meg a juhok száma, vagy az általuk adott tejmennyiség alapján azt, hogy ki milyen sorrendben mennyi tejet kap a nyár folyamán.
Május elsejei ZÖLDELÉS /zöldágazás/ -elsejére virradó éjszaka a legények zöld nyírfa ágat hoznak az erdőből és a konfirmált lányok kapujára, vagy a kerítésre tűzik. Az 19oo-as évektől gyakorolt szokás az évtizedek elteltével alakult. A II. világháború után már több ág került a kapukra, ezért szekerekkel indultak az erdőre. Néhány éve már a legkisebb lányoknak is tesznek ágat. Könnyen felismerhető, hogy hol és hány leány van a faluban a legkisebbtől az eladóig...
KONFIRMÁLÁS Virágvasárnap /felnőtté avatás/ -különösen a lányok népi viseletének, a cifra ruhának és pártának gazdagsága nagy méreteket ölt, anyagilag alig követhető mércét állítva fel. Legkirívóbb példa erre Daróc... Elengedhetetlen része e napnak az ünnepi istentisztelet és fogadalomtétel mellett a mulatság és az ajándékozás is.
1/6
Hagyományaink Írta: Juhász Klára
Húsvéti HÍMESTOJÁS-festés és LOCSOLÁS - a hímestojás-festés legfelkapottabb módja a cifrázás, vagyis ecsettel és különféle olajfestékkel való festés: a zománcoz ás. E technika központja Nádasdaróc és a szomszédo S Bogártelke. A cifrázás a bútorfestés talajából nőtt ki. Darócon VARGA KATALIN MALMOS, nagyapja nyomdokaiba lépve1974-től kezdte el a festést az egész falunak. Jelentős jövedelmi forrást is jelentett e nem mindennapi "tudás", hiszen több tíz darabot kellett megfesteni helyieknek és környékbeli lányoknak egyaránt.
Karácsonyesti KÁNTÁLÁS-istentisztelet után indulnak a fiúk és legények külön csoportokban minden házhoz, hol ünnepi verseket szavalnak, énekelnek. A házigazdák süteménnyel kínálják és pénzt is szoktak adni narancs, édesség kiséretében. A férfiak éjszaka gyülekeznek és a falu lelkipásztorát kántálják meg elsőként. A benti fény jelzi, hogy beengedtetnek a kántások. Rigmust és verset mond a legfiatalabb, közös zsoltárok éneklése és koccintás után sorra járják a falut. De kitartanak, néha reggelbe nyúlóan is, ami nem zárja ki a reggeli istentiszteleten való részvételt.
Újévi KÁNTÁLÁS- éjfélkor a harangnál megtörténik az átadás. Elköszön a volt harangozó és átadja helyét az újnak. A gyülekezés után ismét a falu lelkipásztorát keresik fel elsőként, ahol együtt énekelnek zsoltárokat, beszélgetnek, koccintanak Boldog Új Évet kívánva... Majd a jelenlevők családjait járják sorba, együtt örvendezve, közvetlen hangulatban.
Újévi KÖSZÖNTÉS-új esztendő reggelén indulnak el a kisebb fiúk és minden házhoz viszik jókivánságaikat rigmusokban, versekben.
/ v.ö: Vasas Samu-Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek 2oo7. Kráter Műhely Egyesület /
2/6
Hagyományaink Írta: Juhász Klára
E hagyományok mellett felbecsülhetetlen értékkel bír az a népművészet, mit szülők örökitettek át gyermekeikre használat, megbecsülés és megőrzés céljából.
A "tiszta szoba" szinte minden háznál megtalálható. Falán festett tányérok, miket egyedi motivumokkal festett bútordarabok -szekrények, lócák, padok , asztal és a vet ett ágy - vesznek közre. Mindenik rendeltetésszerüen elkészítve, feltöltve választékos tartalommal: kézi varráso s és szőttes párnákkal, stafirunggal , ünnepi alkalmak napjaihoz kötött cifra ruhadarabokkal, kendőkkel , gyöngyökkel ,a hajadon lányok pártájával , legények bokrétás kalapjával és a tulipán-diszitéses, ráncos csizmával .
A fehér vászonból készült vágottas abroszok, terítők - különféle méretben és formában - ügyes asszonykezekből kerülnek ki ma is.
Külön említést érdemel a kalotaszegi népviselet. Ünnepi alkalmakkor még ma is szívesen öltik magukra a nádasdaróciak a hagyományos öltözéket, melynek változatos színeiről így ír Máthé Endre , az egykor itt szolgáló Máthé István kántor-tanító fia:
KALOTASZEGI RUHA
Piros, mint nyári estén az ég alja, Mint büszke lányaid dalos ajka.
3/6
Hagyományaink Írta: Juhász Klára
Kék, mint földed felett az ég, Mint mögötted vén Bihar-háta, Kék, mint szent hegyed, a Vlegyásza.
Zöld, mint reményed, mely egyre fogy, Halkul dalod, a zöld remény fia Csak zsoltár szól még s pár ős-ima.
Néha fekete, mikor temetsz, Amikor itt hagy cifra párod, Vagy mikor Krisztus vérét várod (Nagypénteken).
Elhintve rajta ezernyi fény kacag, Kacag, hogy a gyöngyök között Feledhessed a köves rögöt.
De ha piros, ha kék, ha fekete, rajta kismadár, csillag, tulipán, Földkirály csodás ruhája ring a köves barázdák Herceg asszonyán!
MEGJEGYZÉS: a leírtakról IDE KATTINTVA bővebb képanyagot is megtekinthet. (A képek kattintással nagyíthatók)
/J.K./
4/6
Hagyományaink Írta: Juhász Klára
5/6
Hagyományaink Írta: Juhász Klára
6/6
