Kalot NAGYKÁTAI NÉPFŐISKOLAI Egyesület 2760 Nagykáta,István király út 128.
KALOT NAGYKÁTAI NÉPFŐISKOLAI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA „Az Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény , illetőleg a 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről Harmadik Könyv vonatkozó fejezetei alapján, a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokra is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
I. AZ EGYESÜLET ADATAI 1. 2. 3. 4.
A egyesület neve: KALOT Nagykátai Népfőiskolai Egyesület Rövidített neve: NAGYKÁTAI NÉPFŐISKOLA Székhelye: 2760 Nagykáta, István király út 128. Jogállása: jogi személy. Az 1989. Évi II. törvény, illetve a Ptk. 61-63 § alapján a Pest Megyei Bíróság 1998-ban az 1400/Pk.60342/1998.számú végzésével vette nyilvántartásba. A szervezet jelenleg közhasznú jogállással nem rendelkezik. 5. Alapítási éve: 1998 6. Bélyegző: kör alakú, az egyesület neve kör-körösen olvasható Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja. II. Az egyesület célja és feladatai 1. Az egyesület kiemelt célja és feladata népfőiskolaként elsősorban Nagykátán és a Tápió-vidéken az állampolgárok ismeretszerzésének, művelődésének elősegítése és a közösségi kapcsolatok erősítése; különösen: a KALOT népfőiskolák szellemiségének, értékeinek megőrzése, továbbvitele, az állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése, a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi, továbbá idegenforgalmi kultúra, a vállalkozói ismeretek oktatása, az ifjúság egészséges szellemi, testi fejlődésének elősegítése, a munkaerőpiaci felkészítése és a hazafias nevelés, a vidékfejlesztést és közösségeinek megújulását
1
eredményező fejlesztések segítése, a közösség érdekeinek megfelelő kulturális, közművelődési és egyéb társadalmi célú szolgáltatások biztosítására, a hagyományőrzés, a nemzeti értékek, a természeti és kulturális örökség megóvása és megismertetése, nemzetközi, határokon átívelő kulturális kapcsolatok létrehozása és ápolása, valamint a fenti tevékenységekkel kapcsolatosan oktatás, szaktanácsadás, szakértés, kiadványok megjelentetése. 2. Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és azoktól támogatást nem kap; továbbá országgyűlési és megyei, valamint helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 3. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági és vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységeire fordíthatja. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb magvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység a 2011.évi CLXXV. törvény értelmében, a jogszabály hely megjelölésével: a) kulturális tevékenység A kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, mint közfeladat érdekében (1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, továbbá a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (I) 7. pontja alapján) - kulturális célú rendezvények, konferenciák szervezése, lebonyolítása - ismeretterjesztő előadások szervezése - kapcsolatépítés kulturális, közművelődési célú intézményekkel, - civil szervezetekkel. - szakértői feladatok végzése b) kulturális örökség megóvása A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, mint közfeladat érdekében (a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5.§ (1) pontja és a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (I) 7. pontja alapján) - örökségvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés c) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés felnőttképzési tevékenység folytatás, mint közfeladat érdekében (a 2011. évi CIXXXIX. törvény a felnőttképzésről 3.§ (2) pontja - szakmai továbbképzések szervezése - felnőttképzési szolgáltatások nyújtása - ismeretterjesztő előadások, sorozatok, fórumok, szakmai napok, témahetek, témanapok, táborok tartása - készségek, képességek fejlesztése pl. táborok, tréningek formájában (csapatépítés, önismeret, személyiségismeret, kommunikáció stb. témákban). - szakértői feladatok ellátása d) tudományos tevékenység, kutatás A tudomány-, technológia-és innováció stratégia kialakítása, mint közfeladat érdekében (a
2
2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás fejlesztéséről és technológiai innovációról 5.§ (3) pontja alapján) - tudományos tevékenység, kutatások kezdeményezése, azokban való részvétel - kutatási együttműködések - tudományos eredmények közzétételének, azok megvitatásának színteret adó konferenciák, előadások, valamint más tudományos rendezvények szervezése, lebonyolítása. e) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások ellenei fellépés, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, mint közfeladatok érdekében (az 1997. CLIV. tv. az egészségről 144.§ (1)-(2) pontjai valamint a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (I) 7. pontja alapján): - rendezvények, táborok, kirándulások szervezése - ismeretterjesztési tevékenység- egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, tájékoztató előadások, tájékoztatók, tréningek tartása - szakmai, baráti kapcsolatok kialakítása, együttműködések kötése helyi, térségi és országos, ill. nemzetközi szinten. f) környezetvédelem A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek átadása (az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 2 § C és 64. § (I) pontja alapján) és a helyi környezet és természetvédelem (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (I) 1. és 7. pontja alapján) mint közfeladatok érdekében: - felnőttképzés szervezése - fenntarthatósági témájú rendezvények, beszélgetések, kiállítások szervezése (Pl. megújuló erőforrások, energiatakarékosság, környezettudatos magatartás stb.) - a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző, elősegítő rendezvények, kampányok szervezése - szükséglet-, és hatásfelmérések készítése. g) természet és állatvédelem A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek átadása, mint közfeladat érdekében (az 1996 évi LIII. törvény a természet védelméről 2. § C pontja alapján) - szabadidős programok szervezése - ismeretterjesztő előadások, kirándulások, kiállítások, vetélkedők, témanapok szervezése. h) gyermek- és ifjúságvédelem A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok, szolgáltatások biztosítása, mint közfeladat érdekében (1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 39.§ (2) a), b), d) és (3) c) pontjai alapján): - Oktatási-nevelési intézményekkel való együttműködések tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek nyújtására (ismeretterjesztés, szakkörök, táborok, kirándulások, vetélkedők stb,) - tehetségfejlesztés (közösségépítés, önismeret, tanulási technikák stb. témákban) j) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése: Kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység támogatása, mint közfeladat érdekében (a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (I) 7. pontja alapján): - felnőttképzési tevékenység és felnőttképzési szolgáltatások nyújtása - fórumok, kerekasztal beszélgetések szervezése - készségfejlesztések (álláskeresési technikák munkanélkülieknek, munkaerő-piaci felkészítés stb) k) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése –
3
beleértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások: Felnőttképzési tevékenységek és a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, mint közfeladat érdekében (2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3.§ (2) a) b) pontjai alapján) - felnőttképzési tevékenység és felnőttképzési szolgáltatások nyújtása - készségek, képességek fejlesztése pl. tréningek formájában l) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység: Érdekképviselet/esélyegyenlőség és kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása, mint közfeladat érdekében (a 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. és 163. §-ai alapján): - határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolat kialakítása - szervezetek közötti hálózatos tevékenységek kialakítása - közművelődési, felnőttképzési jó gyakorlatok átadása.
Az Egyesület által nyújtott közhasznú szolgáltatásból tagjain kívül más is részesülhet. Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített éves beszámolójába és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. 4. Az Egyesület tagsági viszonya és együttműködése a) Az Egyesület tevékenysége során együttműködik: - a település oktatási-nevelési és kulturális intézményeivel, - a helyi önkormányzattal - helyi civil szervezetekkel. b) Az Egyesület munkája során együttműködhet minden a célkitűzésének megvalósítását szolgáló állami, önkormányzati intézménnyel és civil szervezettel, magánszeméllyel, azok szék- és lakóhelyétől függetlenül. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
III. Az egyesületi tagsági viszony keletkezése Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek. 1. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan személy, aki 14. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, nem folyik ellene büntető eljárás, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, életvitele erkölcsileg kifogástalan, az egyesület célkitűzésével egyetért, alapszabályát elfogadja, a tagdíjat befizeti, és személyesen közreműködik az egyesület céljainak, feladatainak megvalósításában. 2. Pártoló tag lehet az, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, alapszabályát elfogadja. A pártoló tag részt vehet az egyesület tevékenységében, tagdíjat nem köteles fizetni, de anyagilag támogathatja az egyesületet. A közgyűlésen a pártoló tagnak szavazati joga nincsen. Költségvetési szerv az egyesület pártoló tagja nem lehet. 3. A tagsági díjat a közgyűlés állapítja meg. A KALOT Nagykátai Népfőiskolai Egyesület tagjainak éves tagdíját a tagok kötelesek a tagsági díjat megállapító közgyűlést követő 30 napon belül befizetni.
4
4. A tagok felvétele a jelentkező által kitöltött belépési nyilatkozat alapján történik. A tagfelvételről az Elnökség dönt, és a következő közgyűlésen tájékoztatja róla a tagságot. Az elnökségi döntés a tagfelvétel időpontja. A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. Az egyesület a tagokról olyan, személyazonosításra alkalmas nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az egyesületbe való belépés és a tagsági viszony esetleges megszűnésének dátumát, valamint alkalmas a tagi kategória megállapítására. A tagok a személyi adataikban bekövetkező változásokat 8 napon belül írásban jelentik az elnökségnek. IV. Az egyesületi tagság megszűnése 1. Az egyesületi tagság megszűnhet kilépéssel, tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, kizárással, elhalálozással, jogutód nélküli megszűnéssel. A tagság addig tart, amíg a tag a) kilépését írásban nem jelenti be az az egyesület képviselőjének. A tagsági jogviszony írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntethető. A tagsági jogviszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének a napján szűnik meg. b) amíg indoklással ellátott közgyűlési határozat fel nem mondja a tagsági viszonyt, amennyiben a tag a vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, vagy a tagsági díjat írásbeli felszólítás ellenére nem rendezi 30 napon belül. A határozatot igazolható módon kell közölni a taggal. c) a közgyűlés rendelkezik a tag kizárásáról. 2. a) Az egyesület határozattal kizárhatja azt a rendes tagot, illetve pártoló tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. b) A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja terjeszti a közgyűlés elé. Az eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. c) A törlés vagy kizárás alá vont tagot írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról és lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. d) Ezt követően az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely két elnökségi tag 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagot meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag köteles összehívni a közgyűlést.
5
e) A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell. f) A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. V. Az egyesület tagjainak jogai és kötelességei 1. A tagok jogai: a) Rendes tag: Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, minden rendes tag jelölhet, választhat és választható az egyesület tisztségeinek betöltésére, amennyiben betöltötte 18. életévét. A rendes tag részt vehet az Egyesület közgyűlésének munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein. Minden rendes tag 1 szavazati joggal vehet részt a közgyűléseken és egyéb tanácskozásokon és ott javaslatot, indítványt, észrevételt tehet, melyre szóban vagy írásban válaszolni kell. A rendes tag igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel; jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és az Egyesület gazdasági érdekeit nem sérti. b) Pártoló tag A pártoló tag az egyesület szerveibe nem választható, tisztséget nem viselhet, az egyesületi szervek döntéshozatalában tanácskozási joggal részt vehet, javaslatot tehet, az egyesületi szolgáltatásokat kedvezményesen nem veheti igénybe. 2. A tagok kötelezettségei: a) A rendes tag köteles az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában tevékenyen közreműködni, az Alapszabályt, valamint a közgyűlés és elnökség határozatait betartani, a közgyűlés által megállapított tagdíjat megfizetni. A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. b) A pártoló tag köteles az Egyesület célkitűzései megvalósítását elősegíteni.
6
VI. A KÖZGYŰLÉS 1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely az egyesület tagjaiból áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az egyesület alapszabályának elfogadása, módosítása, - az egyesület évi költségvetésének megállapítása, és annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, - az egyesület éves munkatervének elfogadása, - az egyesület elnökségének öt évre történő megválasztása, - az elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági melléklet elfogadása, - az elnökség döntése elleni bejelentés elbírálása, - az éves tagdíj összegének és esedékességének megállapítása, - az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, egyesület szétválásának vagy megszűnésének kimondása, - a vezető tisztségviselők, elnökség és felügyelő bizottság megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, - a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, - az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt, - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, - a végelszámoló kijelölése. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt egyéb kérdésekben az elnökség dönt. 2. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, de 30 napon belül kell összehívni a tagok 1/5-ének az ok és a cél megjelölésével benyújtott kérelmére. Az üléseket az egyesület elnöke hívja össze. A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni, de indokolt esetben más helyszínre is összehívható. 3. a) A közgyűlés helyét idejét, előzetes napirendjét az egyesület tagságával legalább 8 nappal a közgyűlés előtt igazolható módon, írásban közölni kell. Igazolható módon történő közlésnek minősül a meghívónak a tag által megadott elektronikus levelezési címére történő küldése. b) A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: - közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye, - közgyűlés időpontja, - közgyűlés helye, - napirendi pontok, - figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
7
c) Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került A fenti esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 4. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak vehetnek részt. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az alábbi kérdésekben: 1. Az Alapszabály módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 2. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges a tag kizárásáról szóló közgyűlési döntéshez. 3. A rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges a) az egyesület céljának módosításáról b) az egyesület más egyesülettel való egyesüléssel történő megszűnéséről c) az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez. 4. A rendes tagok több mint fele szükséges a) az elnökség valamely tagjának visszahívásához, melyről a közgyűlés a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat; b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához, c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A másodszorra összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontok kérdésében. A közgyűlés fél óra várakozás után ismét összehívható. Az azonos napirenddel fél óra múlva újból összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes – erről a tagokat a meghívóban tájékoztatni szükséges. A nem ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlésre új meghívót kell küldeni valamennyi tagnak.
8
Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni. 5. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök, titkár vagy elnökségi tag vezeti. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel öt évre választja meg elnökségét. Abban az esetben, ha egy posztra 2-nél több jelölt van és egyikük sem kapja meg az érvényes szavazatok 50%-át, úgy a második szavazásnál már csak az első 2 legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Általában a szavazás nyilvános, de abban az esetben, ha a szavazati joggal résztvevők legalább egyharmada úgy kívánja, a levezető elnök köteles elrendelni a titkos szavazást. Személyi kérdésekben csak titkos szavazás tartható. 6. A közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, valamint a jegyzőkönyv vezetőjét és két hitelesítőjét. A közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek tartalmazni kell a határozatképességet, az előadók, felszólalók által elmondottak lényegét és a kérdésekre adott válaszokat, a meghozott határozatokat, valamint a szavazás módját. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a közgyűlés által felhatalmazott, jelen levő, jegyzőkönyv hitelesítő kettő tag írja alá. A közgyűlés határozatait a tagokkal igazolható módon közölni kell. A határozatokat – a tag személyét érintő határozat kivételével – az egyesület elnöksége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára kifüggeszteni. Igazolható módon történő közlésnek minősül a tag által megadott elektronikus levelezési címére történő küldése. A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján, ajánlott küldeményként kell közölni. 7. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
VII. AZ ELNÖKSÉG
9
1. Az elnökség a közgyűlés által titkosan választott testület. Az elnökségi tagság annak elfogadásával jön létre. Az elnökség tagjai az ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni. Megbízatásuk öt évre szól. Az elnökség a következő tisztségviselőkből áll: elnök, alelnök, titkár és két elnökségi tag. Az egyesület elnökségének főbb feladatai: - az egyesület tevékenységének irányítása, ennek érdekében munkaterv készítése, - a tagfelvételek intézése - az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; - a beszámolók, a közhasznú melléklet előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; - az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; - az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; - az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; - a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; - az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; - részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; - a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; - az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; - az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; - a tag felvételéről való döntés. 2. Tisztségviselők főbb feladatai és hatáskörei: Elnök: - jogosult az egyesületet az állami, civil szervezetek és személyek előtt képviselni, - utalványozási joggal rendelkezik, - elnököl a közgyűlésen és az elnökségi üléseken, - előkészíti és összehívja az elnökségi üléseket, - gondoskodik az elnökség határozatainak betartásáról, - a közgyűlés, illetve az elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben intézkedik, - az elnökségi tagok bármelyikét eseti megbízással képviseleti joggal felruházhatja saját feladatainak teljesítésére, - munkáltatói jogokat gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. Alelnök - az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt, - ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az elnökség megbízza. Titkár - intézi az egyesület adminisztratív ügyeit, - vezeti és gondoskodik a nyilvántartásokról, - segíti az elnök munkáját.
10
A két elnökségi tag kiemelt feladata az egyesületi célkitűzések gyakorlati megvalósításának előremozdítása. Az egyesületet az elnök önállóan képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökségi tagok együttesen általános jogkörrel képviselik az egyesületet. Az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja. 3. Az elnökség a két közgyűlés közötti időben, de legalább hat havonta ülést tart, az egyesület folyamatos tevékenységének biztosítása céljából. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségnek legalább három tagja jelen van. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az elnökség ülései nem nyilvánosak. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jelen lévő tagok aláírnak. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az egyesület titkára látja el. 4. Az elnökség a döntéseiről határozatot hoz, melyről a tagokat igazolható módon értesíti. Igazolható módon történő közlésnek minősül a tag által megadott elektronikus levelezési címére történő küldés. Az elnökség a tevékenységéről éves beszámolót készít. 5. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok: Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél betölt. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 (1) 1. pont) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
11
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület Képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület a sajtóban és internetes honlapon keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai- pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 6. Nyilvántartások vezetése: 1. A Közgyűlés döntéseiről vezetendő nyilvántartás tartalmazza: - a döntés nyilvántartási számát (sorszám évente egytől kezdődően / év, hó, nap), - a döntés tartalmát, - a döntés időpontját, - a döntés hatályát (személyi, időbeli), - a döntést ellenzők és támogatók számát. 2. A beszámolók nyilvántartása: Az Elnökségi beszámolók nyilvántartása (E/sorszám/év, hó, nap) 3. Tagsági nyilvántartás: A tagnyilvántartás tartalmazza a tag nevét, lakcímét, egyéb elérhetőségét, a tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének dátumát. 4. Tagdíjfizetés nyilvántartása: Az egyesületi tagdíj mértékét a Közgyűlés, határozatban állapítja meg. A tagdíj megfizetésének határideje a közgyűlést követő 30. nap. Aki a megjelölt időpontig nem fizeti meg a tagdíjat, tagsági viszonya megszűnik. Az elnökségi tagság megszűnése: 1. Tisztségről való lemondással. A lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel. 2. Visszahívással. 3. Határozott idő lejártával.
VIII. AZ EGYESÜLET VAGYONA, ANYAGI ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZEI Az egyesület céljának elérésére a tagdíj, a rendezvények jövedelme, pályázatok, ingó és ingatlan vagyontárgyai, egyéb tárgyi eszközök, felajánlások és támogatások szolgálnak. Az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület a rendelkezésére álló pénzeszközöket saját számláján tartja, kivéve az egyesület elnöksége által megállapított összeget, mely az egyesület pénztárában tartható. A folyószámláról a pénzfelvételek, kiutalások az egyesület elnökének, akadályoztatása esetén két elnökségi tagnak az együttes aláírásával eszközölhetők.
IX. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
12
Az egyesület megszűnik, ha feloszlatását a tagok ¾-es szótöbbséggel kimondják, ha a közgyűlés határozata alapján már egyesülettel egyesül, ha tagjainak száma 10 fő alá csökken, ha eljárással feloszlatják. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet a Ptk. 3:34. § alapján a nyilvántartó bíróság látja el. Az egyesület megszűnése esetén vagyonával jogutódja, vagy az egyesület utolsó közgyűlése jogosult rendelkezni.
X. Az egyesület önálló jogi személy, működésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) és a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak.
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv jogi személyek általános szabályai, valamint az egyesületre vonatkozó szabályai és a Civil törvény szerint kell eljárni. Jelen módosított alapszabályt a 2011.évi CLXXV. törvény (Civil törvény) és a 2013. évi V. törvény (új Polgári törvénykönyv) rendelkezéseivel összhangban a közgyűlés elfogadta Nagykátán, 2015. május 26-án. Kelt, Nagykáta, 2015. május hó 26. napján Záradék: Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosításokat jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály vastag betűvel kiemelt részei tartalmazzák. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat: - bevezető rész - 2.§ - 3.§ 7. a) – l)-ig; 9. a), b) - 3.§ 8. pont; 6.§ 24. a) - 4.§ 11-12. és 17. a) - 5.§ 18. és 19. - 6. § 23. a), b), c), f), g); 24. a) b és d); 26., 27. - 7.§ 28–33. - 8. § 34., 35. - 9.§ 37 (2)., 38. a) –f); 39. és 40. pontjainak változása adott okot.
13
